Netokrácia Budapest, 2007.10.19. Csepeli György, Prazsák Gergő www.csepeli.hu www.prazsak.hu
I. „meghatározatlan állat”
A szórakozott titán Az ember Epimetheus (a meggondolatlan) vállalja magára azt a feladatot, hogy mielőtt az istenek napvilágra hoznák teremtményeiket, ellátja őket az életben maradáshoz szükséges különféle képességekkel. „Akinek erőt adott, attól megtagadta a gyorsaságot, a gyengébbeket viszont éppen a gyorsasággal ruházta fel; egyeseket felfegyverzett, a védtelen szervezetek oltalmára viszont másfajta képességeket eszelt ki. Amelyiküknek ugyanis kis testalkatot juttatott, a menekülésre szárnyakat adományozott vagy pedig föld alatti lakóhelyet; azokat a lényeket, amelyeket nagysággal tűntetett ki, éppen nagyságuk óvta meg. A többi tulajdonságot is hasonló módon az egyensúly biztosításával osztotta ki. Mindezt pedig annak szem előtt tartásával eszelte ki, hogy egy fajt se tegyen ki a pusztulásnak. Miután így kellőképpen megvédte őket, hogy elemésszék egymást, azt is kieszelte, hogy miképpen tegye számukra elviselhetővé az évszakok változását. E célból sűrű szőrzetet és jó erős bőrtakarót adott rájuk, hogy megfelelő védelmük legyen a tél hidege ellen és a forróságot is elviselhessék, valamint, hogy szőrzetük és bőrük saját természet adta takarójuk lehessen, ha a vackukba vonulnak. Lábuk védelmére egyeseknek patát, másoknak erős, vértelen bőrt adott…….. Nos, ily módon Epimétheusz, aki különben sem csöpögött a bölcsességtől, mind szétosztotta a képességeket az értelemmel nem rendelkező állatok között.” Platón: Prótagorasz 321/a
Az állat tere (Umwelt) Az állat tere: környezet. Minden állat kiválasztja faj-specifikus genetikai programjánál fogva azokat a környezeti aspektusokat, amelyek megfelelnek saját szervezetének. Nem újít, nem alkot. Minden állatfaj környezete alapjaiban különbözik a többi állatfaj környezetétől.
Az ember tere (Welt) • Meghatározatlanság • Genetikai specializálatlanság • Nyitottság • Lehetségesség (tagadás, kérdés, feltételezés) • Cselekvés • Közösségiség (kommunikáció)
„Csak az embernek van előjoga, hogy a szükségszerűség gyűrűjébe, mely puszta természeti lények számára széttéphetetlen, akaratával belenyúljon és a jelenségek egészen más sorát kezdje el.” Schiller
II. A kommunikáció metamorfózisa
A kommunikáció „Az együttesség talaján sajátos függőség jön létre a társadalom tagjai között, közösen átélt sors, melynek lényege az, hogy a szituációt, a szituációban résztvevő – legalább potenciálisan résztvevő – tagok közel egyformán értelmezik. A kommunikáció – melynek töve a latin ‘communis’ (közös) szó – ennek a közös értelmezési lehetőségnek a biztosítását jelenti. Lényege, hogy az interakciós felek a körülöttük, valamint a bennük zajló történéseket egy önkényesen kialakított rendszer segítségével egymással közölni képesek, s ily módon szabályozzák egymás viselkedését. A közlési rendszer alapelemei a jelek és a jelek használatának szabályai.” Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata. Budapest: Jószöveg 2001. 17.o. Jelek: - analóg jelek - digitális jelek A kommunikáció két modellje: - technikai - matematikai
A „Gemeinschaft” !Eredeti, természetes állapot !Testi formában megjelenő akaratok (nem, életkor) !Vérségi kapcsolatok, családi archetípusok (apa, anya, gyermek, testvér) !Tekintély → uralom !Szeretet, hála, hűség !Titok !Közös sors !Élők és holtak egysége !Látható és láthatatlan világ egysége !Cirkuláris idő
A „Gesellschaft” !A társadalom olyan individuumok együttese, akik kapcsolatban vannak egymással, mégis függetlenek egymástól. !Kapcsolat, miközben nincs kapcsolat (közvetítettség) !Rendszer és életvilág szétválása !Médiumok közbeiktatódása -pénz -bürokrácia -ideológia -propaganda (tömegkommunikáció) -jog -tudomány
!Csoportok (elképzelések), ön-kategorizáció !Szerződés, hitel, bizalom !Választó akarat (leválik a testről, lelki térben érvényesül) !Lineáris idő
A kommunikációs technológiák változása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Mimetikus kommunikáció (események utánzása, újra-eljátszása) Elsődleges szóbeliség Képi kommunikáció (barlangfestményektől a digitális kijelzők ikonjaiig) Ideogramok Szótagírás és alfabetikus írás Tipográfia (könyvnyomtatás) Másodlagos szóbeliség (távírótól a videóig) Számítógép-közvetítette kommunikáció (másodlagos írásbeliség)
Cirkuláris → Lineáris idő Nyíri Kristóf: Idő és kommunikáció In: Világosság 2007/4
III. A társas kapcsolatok, a társas mező metamorfózisa
III.1. Társadalomtudományi hagyomány
"...Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek - ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen - ismeretség alapon, mint ahogy mondani szokták: Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.nek, aki neki ismerőse... stb. - Na erre kíváncsi vagyok - mondta valaki; - hát kérem, mondjuk... mondjuk, Lagerlöff Zelma. - Lagerlöff Zelma - mondta barátunk, mi sem könnyebb ennél. Két másodpercig gondolkodott csak, már kész is volt. Hát kérem, Lagerlöff Zelma, mint a Nobeldíj nyertese, nyilván személyesen ismeri Gusztáv svéd királyt, hiszen az adta át neki a díjat, az előírás szerint. Márpedig Gusztáv svéd király szenvedélyes teniszjátékos, részt vesz a nemzetközi nagyversenyeken is, játszott Kehrlinggel, akit kétségkívül kegyel és jól ismer, Kehrlinget pedig én magam (barátunk szintén erős teniszjátékos) nagyon jól ismerem. Íme a lánc, - csak két láncszem kellett hozzá a maximális öt pontból, ami természetes is, hiszen a világ nagyhírű és népszerű embereihez könnyebb kapcsolatot találni, mint a jelentéktelenséghez, lévén előbbieknek rengeteg ismerőse. Tessék nehezebb feladatot adni. A nehezebb feladatot: egy szögecselő munkást a Ford-művek műhelyéből, ezekután magam vállaltam és négy láncszemmel szerencsésen meg is oldottam. A munkás ismeri műhelyfőnökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jóban van a Hearst-lapok vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nekem nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő barátom - csak egy szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy szóljon Fordnak, hogy Ford szóljon a műhelyfőnöknek, hogy a szögecselő munkás sürgősen szögecseljen nekem össze egy autót, éppen szükségem lenne rá. Így folyt a játék és barátunknak igaza lett - soha nem kellett ötnél több láncszem ahhoz, hogy a Földkerekség bármelyik lakosával, csupa személyes ismeretség révén, öszszeköttetésbe kerüljön a társaság bármelyik tagja." (Karinthy, 1929)
Tőketípusok Bourdieu: tőketípusok Gazdasági tőke Kulturális tőke Társadalmi tőke Pierre Bourdieu: „Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke” In: Szociológiai irányzatok a XX. században Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó 2000. 438.o.
Szociometria „A vizsgált intézmény (iskolai osztály, egyesületi szakkör, műhely, hivatal stb.) valamennyi tagja olyan kérdésekre felel, hogy konkrét, lehetőleg fontos élethelyzetekben kiket választana társának. Moreno gondolatrendszerének pillére az a feltevés, hogy ezek a választások megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásnak, s így az intézmény keretében kialakult lappangó hálózatrendszernek. A társkapcsolatoknak ezt a felmérését, a rokonszenvi választásoknak ezt a módszerét, az így kapott válaszokból egy hálózat felvázolását s ennek értelmezését nevezte Moreno együtt szociometriának.” (Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Budapest: Osiris 1996. 50.o.)
Egyszerű szociometriai alakzatok ábrázolása (im.: 63-64.p.) 3
2
11
Férfi pár egyszeres választás
16
Szoros férfi pár, kétszeres választás, feltehetően barátság
6
Háromszög: három személy kölcsönös kapcsolata; zárt csoportosulás
8
9
14
5 8
11
40
8
27
7
13
37
4
22
21
Női pár egyszeres választás Különnemű szoros pár, háromszoros kölcsönös választás, valószínűleg intim kapcsolódás Zárt négyzet: négy személy hat kölcsönös kapcsolata, sűrű csoportosulás
Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akikhez ő kötődik, nincs kapcsolat; a csillag középpontját nevezzük sztárhelyzetnek.
Összetett szociometriai alakzatok ábrázolása (im.: 64-67.p.) 11
3
7
2
8
Lánc
16 4
12
5
7
18
3
Háromszöggel megszakított lánc
3 9
11
9
12 16
19
4
Csillagszerű leágazás
Egy szociogram és elemzése (im.: 180.p.)
„A 26. ábra szociogramja a Nemzeti Bajnokság I. osztályában játszó futballcsapatot (n=19) szemlélteti. Háromszor annyi a magányos, mint az átlagos felnőtt közösségekben (36 százalék). Két zárt alakzat vetélkedik egymástól és a közösségtől elszigetelve. Nincs hálózat, amely a véleményeket továbbíthatná. Közvélemény nem alakult ki. A rivarizálás – a közösség részvétele nélkül – klikkharccá sorvad. Ez is szerepet játszott abban, hogy a vizsgálat évében a csapat a megszokott színvonala alatt teljesített.” (Mérei im.: 180.o.)
III.2. Természettudományi hagyomány
Hálózatok, gráfok •Saulus Paulus → Szent Pál •A hálózatok működésének megértéséhez nagyban hozzájárult Euler és a gráfelmélet. Königsbergi séta: Pregel-hidak. „Minden páratlan számú éllel rendelkező pont vagy kezdeti vagy végpontja kell legyen az útvonalnak. Minden hídon áthalad egy folytonos útvonal, amelyiknek csak egy kezdő- és egy végpontja lehet. Ezért ilyen útvonal nem létezhet olyan gráfon, amelynek több mint két páratlan számú éllel rendelkező pontja van.” (Gráfok néhány alaptulajdonsága: Teljes gráf éleinek száma: n*(n-1)/2 → (n-1) reguláris gráf Egy véges egyszerű gráfban (véges többszörös él és hurokél nélküli gráfban) mindig van két olyan pont, amelynek fokszáma megegyezik. Véges gráfban a fokszámok összege éppen az élszám kétszerese.)
•Rényi – Erdős: véletlen gráfok
„Vegyünk n pontot, s véletlenszerűen húzzunk be éleket: egyet, kettőt, hármat, és így tovább. Mondjuk t idő után t élünk van. Úgy vehetjük, hogy van egy élőlény (organism), amely úgy fejlődik, hogy mindig több éle nő. Ha c<1 egy konstans, akkor t=cn/2 idő után egy tipikus organizmus csak kicsi darabokból áll, de ha c > 1 , akkor egy tipikus organizmusban van egy óriási komponens, körülbelül c'n ponttal, ahol c' egy c -től függő pozitív konstans. Manapság ezt az eredményt úgy mondanánk ki röviden, hogy egy véletlen gráfban a 0 (vagy inkább 1) pont komponensére a kritikus valószínűség pontosan 1.” Strehó Mária interjúja Bollobás Bélával
III.3. Szintézis
A leghíresebb kísérlet…. „A peoriai[1] Fred Jones egy tuniszi tavernában ücsörög és tűzre van szüksége ahhoz, hogy rágyújtson, ezért megkérdezi a mellette lévő asztalnál ülő férfit, hogy van-e gyufája. Beszélgetésbe elegyednek; az idegen egy angol férfi, aki Detroitban hosszú hónapokon keresztül egy visszaváltható palack kupak-gyár működését tanulmányozta. ”Tudom, hogy ostoba kérdés” mondja Jones „de nem ismeri véletlenül Ben Arkadian-t? Egy régi barátom és egy áruházláncot vezet Detroitban…..” „Arkadian, Arkadian” motyogja az angol. „Miért lenne ostobaság? Szavamra, azt hiszem ismerem! Kis árus, nagyon határozott, pokolian tudja szidni a céget, amikor a szállítás során hiányoznak a palackokról a kupakok.” „Maga ugrat!” csodálkozva kiált Jones. „Édes Istenem! Milyen kicsi a világ, nem igaz?”” (Stanely Milgram: The Small-World Problem. 1967.Psychology Today 2. 60-67.p.) [1] Peoria a legnagyobb város az Illinois folyó partján, és az Illionis állambeli Peoria megye székhelye. http://en.wikipedia.org/wiki/Peoria,_Illinois
A kérés… Véletlenül kiválasztott lakosoknak levelet küldött azzal kéréssel, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. Feladat: 1. „Adja hozzá nevét a lap alján lévő listához, hogy a következő címzett, tudja, kitől jött a levél. 2. Tépje le a levelezőlapot. Töltse ki, és küldje vissza a Harvard Egyetemre. Bélyeg nem kell. A levelezőlap nagyon fontos. Ennek segítségével tudjuk követni a nyomtatvány útját, amint az a célszemély felé halad. 3. Ha személyesen ismeri a célszemélyt, akkor közvetlenül neki küldje ezt a nyomtatványt. Ezt csak akkor tegye, ha már találkozott a célszeméllyel, és tegeződnek. 4. Ha nem ismeri a célszemélyt személyesen, akkor ne próbáljon vele közvetlenül kapcsolatba lépni. Helyette postázza a nyomtatványt (a levelezőlapokat és mindent) egy olyan személyes ismerősének, aki valószínűbb, hogy ismeri a célszemélyt. Elküldheti az anyagot egy barátnak, rokonnak vagy ismerősnek, de csak olyannak, akivel tegeződnek.” (Barabási Albert László: Behálózva. Budapest: Magyar Könyvklub 2003. 45.o.)
A leghíresebb kísérlet kezdő lépései • Két célszemély: – Egy teológus hallgató felesége Sharonban (Massachusetts) – Tőzsdeügynök Bostonban • Kezdőpontok: – Wichita (Kansas) – Omaha (Nebraska)
Az eredmény •A cikkben csak a Nebraska study adatait közli. 160 kezdő láncból 44 ért célba. •A Kansas study adatait nem közli. •A cikkben nem ír átlagról, csak mediánról.
Stanley Milgram: The Small-World Problem, Psychology Today, I. 1967 65.o.
A gyenge kötések ereje „Vezetők és szakmunkások tucatjaival készített interjúi alapján azt próbálta kideríteni, hogyan ‘hálózatoznak’ az emberek: hogyan használják fel ismertségi kapcsolataikat, amikor állást keresnek. Megkérdezte tőlük, ki segített nekik jelenlegi állásukat megtalálni. Mindig ugyanazt a választ kapta. Nem egy barát, csak egy ismerős. Ez Granovettert arra a bevezető kémia-előadásra emlékeztette, amelyben a diákok megtanulják, hogy a gyenge hidrogénkötések tartják össze a hatalmas vízmolekulát.” (Barabási Albert László: Behálózva. Budapest: Magyar Könyvklub 2003. 61.o.) „A társadalmi hálózatok vizsgálata a szociológiai elméletek mikro és makro szintjének összekapcsolását eredményezte. Az eljárást a kis skálájú interakciók egyik aspektusának makro következtetéseivel szemléltettük: a diád kötések erejével. Igazoltuk, hogy két individuális baráti kör átfedettségének foka kötéseinek erőssége révén megváltoztatja egymást. Feltártuk a vélemények és információk terjedésére, a mobilitási lehetőségekre, valamint a közösség szervezetére gyakorolt hatását. A gyenge kötések erején van a hangsúly. A legtöbb hálózati modell impliciten az erős kötések által mindeddig bezárta alkalmazhatóságát a kicsi, jól definiált csoportok határai közé. A gyenge kötésekkel a hangsúly a csoportok közötti kapcsolatokra kerül és arra, hogy a társadalmi struktúra részeinek elemzése nem lesz könnyű az elsődleges csoportok terminusaival.” (Mark S. Granovetter: The Strength of Weak Ties. 1973. In.: American Journal of Sociology, Volume 76 Issue 6. 1360.o.)
Granovetter eredményei A megkérdezettek 18,9%-a hivatalos úton, 55,7%-a személyes kapcsolatai révén, 18,9%- közvetlen pályázat útján, míg 6,4% egyéb úton találta meg munkahelyét. „Azon személyek közül, akik személyes kapcsolatokon keresztül találtak munkát, 31,4% említett családi vagy egyéb társadalmi kapcsolatot, 68,7% nevezett meg olyan személyt, akivel munkakapcsolatban volt – 11,8% tanárt, 56,9% egyéb munkakapcsolatot nevezett meg (N=153).” Mark S. Granovetter, Getting a Job – A Study of Contacts and Careers, Chicago, University of Chicago Press, Second Edition, 1995.
Dodds, Muhamad, Watts 2003-as kutatása „… továbbított üzenetekkel több, mint 60.000 e-mail használó kísérelte meg a 13 országban lakó, 18 személyt, ismerősei útján elérni”. „Adataink a kezdő és a köztes üzenetküldőkkel együtt 166 ország 61.168 résztvevőjétől származnak, akik 26.163 különböző láncot generáltak.” Dodds, Muhamad, Watts, 2003. 827.o.
„Az üzenetküldéshez használt társadalmi kapcsolat típusa, eredete és erőssége. A táblázat első két oszlopa csak az öt leggyakoribb kategóriát tartalmazza.”
P.S. Dodds, R. Muhamad, D.J. Watts, „An Experimental Study of Search in Global Networks”, Science, Volume 301: 2003. augusztus 8.
Web átmérője •1998-1999: Steve Lawrence, Lee Giles: közel 1 milliárd dokumentum •Albert Réka, Hawoong Jeong: a háló térképének megalkotása •NEC: 18,59 volt 1998 végén a Web átmérője •„Azt találtuk, hogy a távolság arányos a hálózatban lévő csomópontok számának logaritmusával. Azaz, ha d-vel jelöljük a web N oldala között két oldal távolságát, akkor ezt a távolságot leírja a d = 0,35 + 2 log N egyenlet, ahol log N jelöli az N tízes alapú logaritmusát.” (Albert-László Barabási, Behálózva MK, 2003. 51.p.) •A Web is kisvilág
80/20-as szabály
III.4. Új trendek
Konvergencia • Szélessávú mobiltechnológiák – WIMAX – HSDPA / HSUPA
• Intelligens kapcsolatok: – Ember-ember – Ember-gép – Gép-gép
IPv6 Az IPv6 alkalmazásával elméletileg 4 *1038 IP cím áll rendelkezésre[1], ami azt jelenti, hogy a Föld minden m2-re 6.65*1023 cím jut. Amennyiben a Barabási féle képletbe behelyettesítjük az összes elméletileg lehetséges IPv4 címet, akkor a pontok közötti átlagos távolság 19,61 lesz. Ha ugyanebbe a képletbe behelyettesítjük az IPv6 által elméletileg rendelkezésre álló IP címek számát, akkor 77,8-at kapunk. [1]
http://ipv6.niif.hu/m/CampusIPv6DeploymentMotives
IPv6 működése a. Szomszédos csomópontok felfedezése. Egy IPv6-os csomópont neighbor discovery protocol segítségével fedezi fel a közvetlen szomszédok címét. b. Útválasztók felfedezése. A router discovery protocol segítségével fedezi fel a csomópont az útválasztókat. c. Állapotmentes autókonfiguráció. Egy csomópont ennek segítségével állít be magának egy IP címet, illetve lehetővé teszi, hogy más csomópontok a "hálózati környezet" változásának megfelelően új címeket állítsanak be maguknak. d. A hálózaton átvihető legnagyobb csomag méretének felfedezése. A hálózat különböző elemeinek különböző lehet a csomagszállító képessége (sávszélessége). A path maximum transfer unit (MTU) discovery mechanizmus segítségével deríti fel egy csomópont, hogy egy másik csomóponthoz vezető úton mekkora csomag küldhető. e. IPv6 névszerver. Az IPv6 új DNS rekordokat definiál, amelyek lehetővé teszik az IPv6 cím és név közötti átjárást.
IV. A tudás metamorfózisa Wiki-tudás
A „Wiki” jelentése • Hawai nyelven „gyors”, „eleven” • Tömeg szerzőség és tömeg ellenőrzés • Kulturális Darwinizmus • A tartalomfejlesztés új paradigmája (áttérés a felülről lefelé irányuló tartalom menedzsmentről az alulról felfelé irányuló tartalom menedzsmentre) • Hierarchiamentesség (mindenki ért valamihez) • Folyamatosan és dinamikusan frissülő tartalom
A „Wiki” elv • • • • • • •
Nyitottság Megosztás Részvétel Kölcsönös véleményezés Kollektív önszerveződés Globális hozzáférés (nincs határ) Szótárak, Digitális könyvtárak, audiovizuális archívumok, elektronikus tananyagok, multimedia hírszolgáltatások • Új közösség
Az új web: a kreativitás eszköze • A társadalmi valóság konfliktusos konstrukcióinak összeütközése • Tömegek bölcsessége • Együttgondolkodás • A társadalmi valóság alulról építkező konstrukciója (társadalmi jelzőrendszer, folksonomy, közös útbejárás)
A „wiki” tudás feltétele az IKT infrastruktúra • Vezetékes és mobil, szélessávú hálózatok • Hardware és software termelés • Rendszerintegráció • eSzkillek
Maslow álma • • • • • •
Önmegvalósítás Önfejlesztés Altruizmus Szórakozás Idealizmus Küzdelem a közönségért
A „wiki” tudás jellegzetességei • • • • • • • •
Rövid memória A memóriát felváltja a technológia Metaadatbázisok jelentősége Rugalmasság Résztvevő architektúra Önbírálat Kollektív intelligencia Montázs hatás (új és nem várt következmények
Új Gemeinschaft • „Volk” kultúra • Dalok, varázslatos rituálék, letölthető dallamok, elbeszélő tartalmak • Orális átmenet, kollektív memória, szelekció és variáció • Ismeretlen szerzség • Digital Volk, Linux, Wikipedia, Flickr, Technorati, Second Life, InnoCentive, MapQuest, Facebook, Del.icio.us
Veszélyek • Tömegek ostobasága • Kollektív ámokfutás • A minőség mennyiségi forradalma (használhatatlan információk) • Extremizmus, terrorizmus • Pánik • Rend helyébe a káosz lép
V. Az elit metamorfózisa
V.1.Kreatív társadalom
Társadalom és technológia • Eszköz (használat, próba-szerencse, orális kommunikáció, utánzás, kiscsoportok) • Gép (tudomány, tervezés, írásbeliség, szakképzés, társadalomszervezet) • Internet (kibertér, összekapcsoltság, digitális halhatatlanság, mesterséges intelligencia)
A kreatív osztály felemelkedése "
Új gazdaságföldrajzi meghatározottságok: " " "
Technológia Tehetség Tolerancia
"
Kreativitás és sokféleség → innováció, K+F, gazdasági növekedés
"
Régiók gazdasági elemzése a kreatív osztály és a sokféleség elemzésén alapul, amely előrejelzi a növekedési képességet www.creativeclass.org
„Az emberi kreativitás alapvető gazdasági erőforrás.” Richard Florida: The Rise of the creative Class
Kreatív munkát végzők aránya Európában
Forrás:Ságvári Bence, Dessewffy Tibor: A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban Budapest: Demos 2006. április.
Európai országok elhelyezkedése a tehetség, technológia, tolerancia dimenziók által képzett térben
Forrás:Ságvári Bence, Dessewffy Tibor: A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban Budapest: Demos 2006. április.
A kreativitás hatalma " " " "
Mindenkiben van kreativitás, de ideje korán fel kell fedezni és ki kell fejleszteni A kreativitás sokdimenziós A kreativitás felrúgja a normákat Produktív kreativitás – újdonság + hasznosság
Kreatív helyszínek " " " " " " " "
Magasan képzett szakemberek Képző, kutató, fejlesztő intézmények Fejlett infrastruktúra Alternatív életstílusok megjelenése Művészetek (zene, tánc, irodalom, képzőművészet) Kísérletezés kultúrája Etnikai és kulturális sokféleség Szabadidő / élménytársadalom
A kreatív gazdasághoz vezető út
" " " " " "
Hálózati társadalom Tudásgyarapítás, tudáshozzáférés Üzleti és oktatási – kutatási szféra együttműködése Új irányok és területek keresése Globális jelenlét Elit
V.2. Netokrácia: az új elit
A netokrácia jellemzői – Globális – Az érvényesülés új médiuma az internet – A hatalomba kerülés technikai, szociológiai és lelki korlátai megmaradnak, de leküzdésük sokkal inkább az egyénen múlik, mint korábban → generációk között nem örökíthető a hatalom – Nem tudja monopolizálni a hatalmát → folyamatos versenyhelyzetben van: sebezhető – Nomád életet él
A homéroszi verseny „Minden tehetségnek küzdve kell kibontakoznia, így parancsolja ezt a hellén népi pedagógia; míg az újabb nevelők azonban semmitől sem riadnak meg jobban, mint attól, hogy az úgynevezett becsvágy elszabadul. Úgy félnek az önzéstől mint ’magától a gonosztól’-kivéve a jezsuitákat, akik, éppúgy mint az ókoriak, hitet tesznek mellette, és bizonyára ezért lehetnek korunk leghatásosabb nevelői. Úgy tűnik, hisznek abban, hogy az önzés, azaz csakis az egyedi lehet a legerősebb hatóerő, a ’jó’ vagy ’rossz’ jellegét pedig elsősorban azok a célok adják, amelyekre törekszik. De az ókoriak számára az agonális nevelés célja az egész, vagyis az álam jóléte volt. Minden athéninak a versengésben például annyira kellett kibontakoztatnia önmagát, amennyire ezzel Athénnak leginkább használt, és a legkevesebb kárt okozta. Nem létezett mértéktelen és mérhetetlen becsvágy, mint amilyen legtöbb esetben a modern nagyravágyás; ha versenyt futott, gerelyhajításban vagy dalnokként versenyzett, szülővárosa javára gondolt, annak dicsőségét akarta gyarapítani az ifjú, városa isteneinek szentelte a koszorúkat, amiket a verseny bírái megbecsülésül a fejére helyeztek. Gyermekkorától fogva ott égett a kívánság minden görögben, hogy saját városa boldogulásához a poliszok harcában eszköz legyen:ez lobbantotta lángra önzését, ez tartotta féken és helyes mederben. Ezért voltak az ókor emberei szabadabbak, mert céljaik közelebbiek és kézzelfoghatóbbak voltak. A modern embernek ugyanakkor mindenütt a végtelen állja útját, mint a gyorslábú Akhilleusznak az eleai Zenon hasonlatában: a végtelenség gátolja, még a teknősbékát sem éri utol” (Nietzsche, F.: A homéroszi versengés. In.:Ifjúkori görögtárgyú írások. Budapest: Mérleg. 2000. 38-39.o.)
Plurarkia „A polisz elitje és az internet elitje kiválasztódásának rendszere egyként a plurarkia elvén alapul. Ez az elv olyan rendszert eredményez, melyben minden résztvevő a maga sorsának kovácsa, de nem egyedül, hanem közösségi státuszt betöltve, melyet maga vív ki magának. A polisz plurarkiája egyetlen csoport, a szabad férfiak számára biztosította a versenyt, mindenki mást kizárt. Az új plurarkia egyetemes és globális. Az internet közegében nincsenek határok. Az egész világ a verseny terepe. Az új osztály nem lehet más mint kozmopolita, miközben saját magáról nagyon is törzsies metaforkában érezhet és gondolkozhat. A netokráca olvasztótégely. Kizárólag a kreativitás, ujítóképesség, meggyőző erő, teljesítmény számít. A világ egyetlen organikus hálózat, ahol sosem ér véget az elsőségért folytatott harc. A verseny a hatalom monopolizálásának vágya, a hübrisz önsorsrontó magánya, másfelől a gyűlölet és pusztításvágy hátborzongató vadsága között teremt kényes egyensúlyt. Az egyensúly megtalálása korábban a túlélésért küzdő és versengő társadalmi csoportok, nemzetállamok, kulturális érték-közösségek feladata volt. Ma a kihívás globális.” Csepeli György: Kreatív társadalom. 2007. www.csepeli.hu
Kötelező irodalom: Csepeli György: Kreatív társadalom. 2007. www.csepeli.hu Nietzsche, F.: A homéroszi versengés. In.: Ifjúkori görög tárgyú írások. Budapest: Mérleg. 2000. Nyíri Kristóf: Idő és kommunikáció. Világosság 2007/4 http://www.vilagossag.hu/pdf/20070718180309.pdf Prazsák Gergő: Network Society 2.0, virtuelle Gemeinschaft In: Mobiltársadalomkutatás – paradigmák-perspektívák Budapest: UNIWORLD Khe 2007. http://www.prazsak.hu/publikaciok/prazsak_virtuelle_gemeinschaft.pdf Ságvári Bence, Dessewffy Tibor: A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban Budapest: Demos 2006. április. http://www.demos.hu/Konyvesbolt?todo=Product&cat_id=2&id=28
prezentáció: www.prazsak.hu
