Többszintű bbszintű akció akcióprogram a depresszió depresszió és az öngyilkossá ngyilkosság megelő ő z é s ére megel Kopp Má Mária “ Optimised suicide prevention programs and their implementation in Europe” Europe” www.depressziostop.hu www.ospiwww.ospi-europe.com
Résztvevő sztvevők:
Németorszá metország, fő fő szervező szervező Prof Ulrich Hegerl, Hegerl, Lipcsei Egyetem Pszichiá Pszichiátria Közössé sségi alapú alapú programok:
Németorszá metország, Portugá Portugália, Írorszá rország, Magyarorszá Magyarország.
Elmé Elméleti há hátté ttér kidolgozá kidolgozása:
Miskolc, 2010.januá 2010.január 23.
Hollandia, Anglia, Své Svédorszá dország, Litvá Litvánia, Szlové Szlovénia.
20102010-ben indul a program Miskolcon, 18 hó hónapig tart Mié Miért Miskolc? Igen magas depresszió depresszió ará arányok Magas öngyilkossá ngyilkossági ará arányok Az orszá ország gazdasá gazdaságilag kü különösen érintett ré régió giója Kitű Kitűnő, motivá motivált szakemberek Kiemelkedő Kiemelkedő készsé szség a bajba jutottak segí segítésére
Férfi öngyilkosságok aránya 2007-ben 60
53,9 50,24
50
42,61 39,32 40
100.000 főre
A kö középkorú pkorú férfi halá halálozá lozás és a depresszió depressziós tü tünetegyü netegyüttes megyei átlagé tlagérté rtékei
53,9
35,8
34,1 28,9
30
23,8 20
18,9 17,9
17,9
17,4 11,6
10
10,1 5,9
0
O
g ia 6) olc ed zá án 00 eg rs isk tv (2 ro M Li Sz g ya zá ag rs M zo s ro
g g g n 4) K 6) 6) ia d ia t ria U zá zá zá pá 00 00 00 án an rs sz rs rs (2 (2 Ja (2 om oll tto g no Au Íro l ia R H ág zá Le Fin gá sz rs or rt u go o et ö P m ör G Né
1
Az öngyilkosság multifaktoriális eredetű
Női öngyilkosságok aránya 2007-be n 14
13,7
11,85
Pszichiátriai betegség
12 10,8
100.000 főre
10
9,8 8,96
9,5
személyiségzavarok
9 7,7
8
Neurobiológia Impulzivitás
7,4
Alkohol és drogfüggés 6
6
Reménytelenség
5,5 5 4
4
Organikus betegség
3,8 2,8
öngyilkosság Betegség a családban
2 1,2
Módszerek elérhetősége Lit vá nia (2 00 6) Fin no rs zá g Le tto rs zá g N ém Au sz et or t ri sz a ág Po (2 rt u 00 gá 6) lia (2 00 4) H oll an dia R om án ia Í ro rs zá g G örö go U rs K zá g (2 00 6)
Pszichológiai tényezők
zá g
Súlyos életesemények Korábbi öngyilkossági magatartás
O
ro sz o rs
Ja M pá ag n ya ro rs zá g Sz eg ed M isk olc
0
Mié Miért van erre szü szüksé kség? Melyek a fő fő célok? Az öngyilkossá ngyilkossági kí kísérletek és a vé végzetes öngyilkossá ngyilkosságok ará arányá nyának jelentő jelentős – legalá legalább 50 %-os - csö csökkenté kkentése A depresszió depressziós tü tünetektő netektől szenvedő szenvedők miné minél korá korábbi felismeré felismerése és segí segítése A krí krízishelyzetben lé lévők haté hatékony segí segítése
A WHO vizsgá vizsgálatai alapjá alapjá n a 1515-től 44 é ves korosztá korosztályban a depresszió depressziós megbetegedé megbetegedések já járulnak hozzá hozzá legnagyobb mérté rtékben a betegsé betegségek és halá halálozá lozás okozta é vvesztesé vveszteséghez. 20202020-ra a depresszió depresszió lesz a vilá világon a má második leggyakoribb tartó tartós munkaké munkaké pessé pesség-csö csökkené kkenést okozó okozó megbetegedé megbetegedés (a szí szí v- és érrendszeri betegsé é gek utá á n). betegs ut Folytonossá Folytonosság a bioló biológiai eredetű eredetű depresszió depresszió és a kö környezeti hatá hatásokra kialakuló kialakuló depresszió depressziós tü tünetegyü netegyüttes kö között, mindkettő mindkettő nek ugyanolyan sú súlyos kö kö vetkezmé vetkezményei vannak A gazdasá gazdasági vá válsá lság kö kö vetkezté vetkeztében igen sokan kerü kerülnek sú súlyos krí krí zishelyzetbe Ma Magyarorszá Magyarországon a lelki egé egészsé szsé gvé gvédő és megelő megelő ző hálózat gyakorlatilag nem mű műkö dik, a mé mé g mű műkö dő kö zpontok bezá bezárása – csak annak jut kezelé kezelés, aki megfizeti. Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, Mental 2001, WHO, Geneva, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, CentralCentral Eastern--European representative) Eastern
Euró Európai perspektí perspektíva: 1999. London: Royal Society of Medicine, Medicine, a WHO és az Egé Egészsé szségpé gpénztá nztárak nemzetkö nemzetközi szervezete (International Federation of Health Funds) Funds) Depression, Depression, Social and Economic Timebomb 2001, Brü Brüsszel, EU elnö elnö ksé kség: Coping with Stress and Depression in European Perspectives 2002, Budapest: WHO Task Force on Depression and Stress Related Disorders 2009, Stockholm, Budapest Az EU své svéd elnö elnöksé kség szervezé szervezésében EU/WHO konferenciá konferenciák a gazdasá gazdasági vá válsá lság lelki kö kö vetkezmé vetkezményeirő nyeiről ill. a depresszió depresszió és öngyilkossá ngyilkosság megelő megelőzéséről
2002: A né népessé pesség 7,6%7,6%-a szenved súlyos depresszió depressziós tü tünetektő netektől, 13,4 % tekinthető tekinthető depresszió depressziós betegnek. A 20062006-os utankö utankövetes szerint 17 %, közel minden harmadik embernek vannak az életminő letminőséget rontó rontó depresszió depressziós tü tünetei
2
A depresszió depressziós tü tünetegyü netegyüttes változá ltozása a Hungarostudy 2006 követé vetéses mintá mintában:
Kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes előfordulásának gyakorisága Magyarországon 1988-2006 18,9% 16,8%
14,5%
14,6%
13,4% 12,2%
13,4%
13,7%
11,8% Férfi Nő Mind
8,1% 6,8%
7,5%
1988
1995
2002
2006
Oktató Oktató anyagok lefordí lefordítása, adaptá adaptálása:
Melyek az ezen cé célok elé elérését segí segítő fő eszkö eszközök?
Helyi vé védőháló kialak kialakíítása valamennyi segí segítő szakember bevoná bevonásával, informá inform áci ció ó ad adá ással, attitű attitűd felmé felméréssel é s vá változtat ltoztatá ással,
valamennyi helyi segí segítő szakember - háziorvosok, pszicholó pszichológusok, szociá szoci ális munká munkások, pedagó pedagógusok, lelké lelkészek, vé védőnők, taná tanárok, mé média szakemberek, lelki első elsőseg segé ély szakemberek, taná tan ácsad csadó ók, geri geriá átriai gondozó gondoz ó szem szemé élyzet, rendő rendőrök, gyó gyógyszer gyszeré észek, má más segí segítők ké képz pzé ése é s együ egy üttm ttmű űködésük erő erősítése,
A depresszió depresszió és az öngyilkoss ngyilkossá ági veszé veszélyeztetetts lyeztetettsé ég felismeré felismerésének segíítése, seg
a depresszió depresszióval kapcsolatos lakossá lakossági tá tájékoztat koztatá ás és destigmatiz destigmatizá áci ció ó, attitű attit űd vá változtat ltoztatá ás,
a rá rászorul szoruló ók megfelelő megfelelő ell ellá átásának felmé felmérése és segí segítése,
nagy kocká kockázat zatú ú csoportok felismeré felismerése és segí segítése (munkané (munkan élk lkü üliek, gyá gy ászol szoló ók, má más krí krízisben lé lévő csoportok),
veszé vesz élyes helyek vé védelme.
20022002-ben 13.5 % volt a kezelé kezelésre szoruló szoruló depresszió depresszió (BDI 18 felett) ará aránya, mind a teljes népessé pességet képviselő pviselő mintá mintában, ban, mind mind azok között, tt, akik beleegyeztek az utá utánkö nkö veté vetésbe, sbe, 2006 2006-ra ez az ará arány 17 %-ra, ra, 3.5 %%- kal emelkedett. emelkedett. Az életkor legfeljebb 1 %%-ot magyará magyaráz A férfiak között 20022002-ben 12 12 % volt a közepesen s úlyos és súlyos depresszió depressziósok ará aránya, nya, ez az ará arány 2006 2006-ban, ugyanazok között a férfiak között, tt, 14 %- ra emelkedett, emelkedett, a nők eseté esetében ez az ará arány 20022002-ben 15 % volt, 2006 2006ban 19 %.
Videó Videó anyagok ( pá páciensek és hozzá hozzátartozó tartozó k szá számára), oktatá oktatási csomagok pszichiá pszichiáterek, há háziorvosok, pszicholó pszichológusok, pedagó pedagógusok, lelké lelkészek, vé védőnő k, mé média munkatá munkatársak, geriá geriátriai szakemberek és má más segí segítő foglalkozá foglalkozás úak szá számára, szű szűrőeszkö eszközö k batté battéria összeá sszeállí llítása a depresszió depressziós tünetegyü netegyüttes, ö ngyilkossá ngyilkossági magatartá magatartás, attitű attitűdök vizsgá vizsgálatá latára, anyagok a nyilvá nyilvános kampá kampányhoz, irá irányelvek a tö tö megkommuniká megkommunikáció ciós eszkö eszközö k szá számára, az öngyilkossá ngyilkosságokró gokról szó szóló tájékoztatá koztatásró sról, Média bevoná bevonása, mozireklá mozireklám.
Közössé sségi facilitá facilitárorok, rorok, ké képző pzők képzé pzése
Depresszió Depresszió veszé veszélyé lyének, kocká kockázatá zatának felismeré felismerése, lehetsé lehetséges teendő teendő k 3 órás ké képzé pzések Alapvető Alapvető ismeretek, megadott tematika, segé segédanyag alapjá alapján.
Az emberek
A veszélyes helyek védelme
OSPI-Europe:
8 órás ké képzé pzés, tematika ismerteté ismertetése. Azokat vá várjuk, akik vá vállaljá llalják a rö rö vid ké képzé pzések megtartá megtartás át. Szakmai segí segítsé tséget nyú nyújtunk szervezé szervezésben, képzé pzésben.
tájékoztatása
5-szintű
Képző pzők ké képzé pzé se
képzése
Közössé sségi facilitá facilitátorok képzé pzése
Családorvosok
intervenció
A veszélyeztetett
A közösségi
csoportok segítése
facilitátorok képzése
Jelentő Jelentősége: fenntartható fenntarthatóság!
3
Beck Depresszió Depresszió kérdő rdőív (BDI) rö rövidí vidített változata (Kopp és mtsai,1995)
A depressziót gyakran nem ismerik fel Mert…
Nem tekintik súlyos betegségnek.
Maguk az érintettek sem ismerik fel saját depressziójukat.
A testi tünetek gyakran elfedik a depressziót.
A családorvosoknak sokszor nincs elég idejük és ismeretük a depresszió felismerésére. Nem ismerik a szűrési módszereket.
A közösségi segítők gyakran nem ismerik fel a depressziót (pedagógusok, lelkészek, más segítők).
A depressziós tünetektől szenvedők ritkán keresik fel az elátó rendszert (szégyenkezés, stigmától való félelem, információhiány tartja vissza őket).
mé mérce nagyon magas: legalá legalább olyan eredmé eredményeket kellene elé elérnü rnünk, mint Szolnokon az elő előző hasonló hasonló program eredmé é nyeké eredm nyeként 20052005-ben és 20062006-ban!
A Beck Depresszió Depresszió Ská Ská la legalkalmasabb a depresszió depressziós tünetegyü netegyüttes lakossá lakossági szű szűrésére, és ez a mé mérőeszkö eszköz legalkalmasabb a depresszió depresszió, mint szomatikus kocká kockázati té tényező nyező mérésére is. (Lasa (Lasa et al, al, 2000, Musselman et al, al, 1998, Glassman, Glassman, Shapiro,1998) A depresszió depressziós tü tünetegyü netegyüttes összetevő sszetevői: szociá szociális visszahú visszahúzó dás, dönté ntéské sképtelensé ptelenség, alvá alvászavar, kü különösen hajnali felé felébredé bredés, negatí negatív gondolatok fáradé radékonysá konyság, túlzott aggó aggódás testi tü tünetek miatt, munkaké munkaképtelensé ptelensé g, pesszimizmus, örömké mképessé pesség hiá hiá nya, önvá nvádlá dlás.
Öngyilkossá ngyilkossági ará arányok Magyarorszá Magyarországon és Szolnokon 100.000 fő főre,1998 és 2008 kö között, teljes né népessé pesség
A
Hungary
50,0
Szolnok
45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1998
Öngyilkossá ngyilkossági ará arányok Magyarorszá Magyarországon és Szolnokon 100.000 fő főre,1998 és 2008 kö között, férfiak Hungary
90,0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Öngyilkossá ngyilkossági ará arányok Magyarorszá Magyarországon és Szolnokon 100.000 fő főre,1998 és 2008 kö között, nők
Szolnok
Hungary
30,0
80,0
Szolnok
25,0
70,0 60,0
20,0
50,0
15,0
40,0 30,0
10,0
20,0
5,0
10,0 0,0
0,0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
4
Beteglá Beteglátogatá togatások szá száma a kó kórhá rházi pszichiá pszichiátriai gondozó gondozóban, Szolnok
Fő tapasztalatok
2003--2006 2003
A legfontosabb a kü különbö nbö ző segí segít ő szakemberek közötti együ együttmű ttmű kö dés erő erősít ése. A kompetencia hatá határok nem vilá világosak. A lelki egé egészsé szségvé gvédelemnek gyakorlatilag nincs finanszí finanszírozá rozási há háttere. A krí krízis telefonszolgá telefonszolgálatok finanszí finanszírozá rozási krí krízise! Az embereknek tö több informá információ cióra van szü szüksé kségük. A tá társadalom és a mé média – mind szemé személyes, mind szervezeti szinten – nyitott ezeknek a problé problém áknak a megé megérté rtésére.
5 000
Korrigált adat 4 500
4 000
1. negyedév nélkül 3 500
3 000
2 500
2 000
Az utolsó 2 honap nélkül
1 500 2003
2004
2005
2006 2007
Telefonos lelkisegé lelkisegély hívások szá száma öngyilkossá ngyilkossággal kapcsolatos problé problémákkal a szolnoki kisté kistérsé rségben
Telefonos lelkisegé lelkisegély hívások szá á ma a szolnoki kisté sz kistérsé rségben 20032003- 2007 Hívások szá száma havonta és 6 hó hónapos átlag
20032003- 2007 Hívások szá száma havonta és 6 hó hónapos átlag 50
600
45
500
40 35
400 30 25
300
20
200
15 10
100
5
0
0
/4 /7 /4 /7 /2 /5 /8 /11 6 /2 6 /5 /8 /11 7 /2 7 /5 /1 /1 /8 10 10 6 0 0 06 0 0 07 03 003 003 03 / 004 004 004 04 / 005 005 005 05 20 2 2 2 2 2 2 2 2 20 20 20 200 20 20 20 20 20 20
/4 /5 /8 /8 /1 /4 /7 /1 /7 /2 /5 /8 /2 /2 /5 11 11 10 10 03 003 003 03/ 04 004 004 04/ 05 005 005 05/ 06 006 006 06/ 07 007 007 20 2 2 20 2 2 20 2 2 20 2 2 20 2 2 20 20 20 20
Szolnoki eredmé eredmények:
Az öngyilkossá ngyilkosságok szá számának jelentő jelentős csö csö kkené kkenése: az elő előző 9 év átlagá tlagához hasonlí hasonlítva Szolnokon 20052005- ben a program első első év ében az öngyilkossá ngyilkossági ará arány 57 %%- kal, 20062006-ban 47 %%-kal csö csökkent. Ez azt jelenti, hogy az öngyilkossá ngyilkossági ará arány 30.1/100.000 volt 20042004-ben, ben, 13.1/100.000 20052005-ben és 14.5/100.000 20062006-ban, ban, és ennyi maradt 20072007-ben is. A csö csökkené kkenés nagyobb fokú fokú volt a fé férfiak, mint a nő nők között. Lehetsé Lehetséges magyará magyarázatok:
A depresszió depresszió é s ö ngyilkossá ngyilkossági gondolatok destigmatizá destigmatizáció ciója, ja, ennek kö következté vetkezté ben tö tö bben kerestek segí segítsé tsé get, fő főleg a fé férfiak közül , ezt mutatja a lelki első elsősegé segély hí hív ásoknak emelkedé emelkedé se, aminek 50 %%-a fé férfi hí hív ás volt, a pszichiá pszichiátriai gondozó gondozót depresszió depresszió miatt felkereső felkereső k ará arányá nyának emelkedé emelkedése – a kü küldő ldő csalá családorvosok alapvető alapvető szerepe.
A gazdasá gazdasági vá válsá lság hatá hatása
Fel kell ké készü szülnü lnünk arra, hogy a gazdasá gazdasági válsá lság fokozza a lelki segí segítés irá iránti igé igényt – fokozó fokozódó munkané munkanélkü lkülisé liség, adó adóssá sság problé problémák, lakhatá lakhatási problé problémák… 20082008-ban orszá országosan emelkedett az öngyilkossá ngyilkosságok ará aránya a megelő megelőző csö csökkené kkenés utá után 24.7/100.00024.7/100.000-re, re, különösen a fé férfiak kö között 40.1/100.00040.1/100.000-re. re.
5
Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortalitymortality- the CentralCentral-Eastern Eastern--European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351 ,62,351--367. Skrabski,,Á.Kopp MS, Ró Skrabski Rózsa S, Ré Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life (2005)Life meaning meaning:: an important correlate of health int he Hungarian population population,, International Journal of Behavioral Medicine Medicine,, 12,2, 7878-85. Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,67559,675-678. Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (2007) Work stress and mental health in a changing society, European J. Public Health Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (2007) Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: 325-338. Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszicholó pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Ková Kovács M (2006)(szerkesztő (2006)(szerkesztők) A magyar né népess pessé ég életmin letminő ősége az ezredforduló ezredfordulón, Semmelweis Kiadó Kiadó, Budapest Kopp M (2007) Összefog sszefogá ás a depresszió depresszió ellen, Semmelweis Kiadó Kiadó, Budapest Kopp M (szerkesztő (szerkesztő) 2008: Magyar lelkiá lelkiállapot 2008: Es Esé élyr lyrő ősítés és életmin letminő őség a mai magyar tá társadalomban, Semmelweis Kiadó Kiadó, Budapest Kopp M (1997) A remé reménytelens nytelensé ég szerepe a betegsé betegségek lé létrej trejö ött tté ében, ennek jelentôs jelentôsé ége a mai magyar egé egészs szsé égügyben, Kó Kórh rhá áz , 4,3,44,3,4-9 Kopp, M., Szedm Szedmá ák,S.(1997) Az öngyilkoss ngyilkossá ági magatartá magatartás pszichoszociá pszichoszoci ális hátt tté ért rté ényezôi a magyar lakossá lakosság kö körében, Vé Végeken, 8,4, 44-16.
Együ Együtt sikerü sikerülni fog!
6
