Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
ÖNÉRTÉKELÉS Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola 2009. március 23. 1. A Doktori Iskola bemutatása A Doktori Iskola a gépészeti tudományok átfogó területén 4 képzési alprogramba tagozódva működik. Ezek: 1. Alkalmazott anyagtudomány 2. Gépek és műszerek analízise, tervezése, gyártása 3. Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok 4. Gépészeti eljárások, épületgépészeti és mezőgazdasági gépészeti tudományok Kutatási és képzési tevékenységét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Gépészmérnöki Karhoz kapcsolódva folytatja. A Doktori Iskola törzstagjainak száma 19, ebből 2 fő MTA tag, további 12 rendelkezik DSc és 5 Dr. habil fokozattal. Az iskola oktatóinak száma 106, ebből 98 témavezető, és 2 meghívott, vezetője Dr. Stépán Gábor, a MTA tagja, az egyetem főállású professzora, jelenleg a Gépészmérnöki Kar dékánja. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, oktatási tevékenységből áll és a doktoranduszok második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is lehetőséget kapnak. A legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, a tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység - fontos készségfejlesztő szerepe miatt - irányított oktatás formában folyamatos. Egyidejűleg mintegy 90 doktorandusz vesz részt a képzésben, a három évfolyamon államilag finanszírozott hallgatóink száma évfolyamonként 11-12, a további hallgatók költségtérítéses nappali és levelező formában folytatják tanulmányaikat. Az Iskola volt hallgatói közül az alapítás óta 111 fő szerzett PhD fokozatot, további 20 hallgató már megindította a fokozat szerzési eljárást a kari Szakmai Habilitációs és Doktori Tanácsnál. 2. A Doktori Iskola eredményei
PhD 44
47 15 3 8 11 13 10 7 20 14 18 1. táblázat Az iskola fokozatot szerzett PhD hallgatóinak száma
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
A Doktori Iskola állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóinak létszáma évről évre csökken (2. táblázat). Az elmúlt 5 évben 16 főről 11 főre fogyó ösztöndíjas létszám mellett is tudtuk tartani az évfolyamonkénti 30 főt megközelítő hallgatói létszámot. A felvett levelező, illetve nappali költségtérítéses hallgatók számára hazai és nemzetközi kutatási projektek és ipari megbízások biztosítják a pénzügyi hátteret. Az egyenletes hallgatói létszám mellet tudtuk elérni az elmúlt években, hogy a fokozatot szerzett hallgatók száma növekedjék, így a Doktori Iskola sikeressége javuljon. Különösen figyelemreméltó ez a teljesítmény, ha a viszonyítást az állami ösztöndíjasok számával végezzük, elmondhatjuk, hogy 2005. óta a fokozatot szerzettek létszáma meghaladja az államilag finanszírozott hallgatói létszámot (1. táblázat).
15 11
1
Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
Az iskola fokozatot szerzett PhD hallgatóinak oszlopdiagramja PhD-k száma
Az adott évre felvett hallgatói létszám 60
250
50
Létszám
40
200
30
150
20 10
100
0 1997
1998 1999 2000 2001
2002 2003 2004 2005
2006 2007 2008
50
Év
Költségtérítéses hallgatók száma
0
Állami ösztöndíjas hallgatók száma
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
*Ebből határon túli áll.-i ösztöndíj
1997 Állami öszt. Nappali Költst.
Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
21*
21*
17*
16*
16*
14*
15
16
14*
12
12
19
24
33
27
13
16
21
14
16
14
16
11 17
4
4
1
2
2
1
1
2. táblázat A Doktori Iskola adott évre felvett hallgatóinak száma 3. A Doktori Iskola törzstagjai
törzstag
76-80 80– Kor
80–
76-80
71-75
66-70
61-65
56-60
51-55
46-50
40-45
– 40
Fő
A törzstagok a BME Gépészmérnöki Kar Törzstagok korösszetétele professzorai, professzor emeritusai. Összességében elmondható, hogy 7 valamennyien számos PhD hallgató, illetve 6 fokozatot szerző témavezetői, az iskola képzésében résztvevő aktív tagok. A Kar és 5 a doktori iskola évente ellenőrzi kutatási, 4 témavezetői munkásságuk 3 eredményességét. Tudománymetriai 2 mutatóik tekintetében a tudományterület 1 meghatározó egyéniségei. Megjegyzendő 0 azonban, hogy korösszetételében 40-45 46-50 51-55 56-60 61-65 66-70 71-75 veszélyesen elöregedett, a törzstagok közel fele 65 év fölötti, és csupán egyetlen 50 év alatti törzstagunk van (3. táblázat). A Kar és a Doktori Iskola Tanácsa kiemelten kíván foglalkozni a törzstagok fiatalításával.
1 6 3 6 3 3. táblázat Az iskola törzstagjai életkori megoszlása
A Doktori Iskola vezetője Dr. Stépán Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a BME Gépészmérnöki Kar dékánja, a Műszaki Mechanika Tanszék vezetője. Kutatási területei: szerszámgépek rezgései, erőszabályozás robotokon, járműkerekek nemlineáris rezgései, emberi és robot egyensúlyozás, bifurkáció elmélet és káosz. 28 aspiráns illetve PhD hallgató témavezetője, közülük 19 szerzett abszolutóriumot, 12 PhD fokozatot (6 küllföldön). Publikációs tevékenysége 2
Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
rendkívül sikeres, 1 szakkönyv önálló szerzője, 12 további szakkönyvben fejezet illetve részek szerzője. A doktori iskola akkreditációjában figyelembevehető saját közlemények száma 107, független idézetek száma 856 (SCI 648), összegzett impakt faktor 45,604. 12 nemzetközi, és 27 hazai kutatási vagy ipari fejlesztési projekt vezetője volt 1981 óta. Három kiemelkedő eredményeként megjelölhető: 1. Könyv: Stepan G, Retarded Dynamical Systems, Longman, Harlow - London, 1989. 2. Tematikus szám: Stepan G (editor), Delay Effects in Brain Dynamics Philosophical Transactions of the Royal Society A (March 2009; 367) 3. EU projektben szabadalmak (lengőegység és felfüggesztő rendszer) Autonomous Collaborative Robots to Swing and Work in Everyday EnviRonment - ACROBOTER projekt (2007-2009) 4. A hallgatók fokozatszerzési idejének analízise A hallgatók fokozatszerzése a képzés 3 évében jellemzően nem tud lezárulni, mindössze a hallgatók alig 10 %-a szerzett fokozatot 3 éven belül. A túlnyomó többségük azonban 6 éven belül szerzett fokozatot, az időtartamban a 3 – 6 évig tartó fokozatszerzésre nem határozható meg semmilyen jellemző eloszlás. Inkább a korábbi időszakokra jellemző, hogy 6 évnél tovább is elhúzódott a fokozatszerzés – bár ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vizsgált időtartományban csak a fokozatot szerzőket volt módunkban számba venni, és nem tudjuk, hogy az abszolutóriumot szerzettek közül a továbbiakban még hányan szereznek majd PhD fokozatot (4. táblázat). A fokozatszerzési eljárás megindításával összevetett fokozatszerzés esetén viszont azt lehetett megfigyelni, hogy vagy kb. 1 éves időtartamra volt szükség a fokozat megszerzéséhez, vagy nagyjából feleannyian kihasználták a teljes 2 (esetleg 2,5) évet (5. táblázat). Ez a két különböző létszám csúcs talán azzal a két viselkedés formával indokolható, hogy míg a hallgatók nagyobb része az eljárás indításakor már többé kevésbé kész dolgozattal és a követelményeket teljesítve jelentkezik, egy másik csoport a jelentkezés után mintegy a határidő kényszerét használja fel, hogy a dolgozatát és a hiányzó formai követelményeket teljesítse. Végzési idő, év
≤3 3.5
4
4.5
5
5.5
6
6.5
7
7.5
8
8≤
PhD cselekmény 8 11 11 9 4 9 15 5 4 3 6 4. táblázat A hallgatók fokozatszerzési idejének hossza (átlag 5,3 év)
5
Eljárás ideje ≤3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 18≤ 3 4 5 5 4 20 19 5 2 3 2 1 17 PhD eljárás 5. táblázat A fokozatszerzési eljárás idejének Fokozatszerzés időtartama
Eljárás időtartama
16
25
14
20
10
hallgató
hallgató
12
8 6 4
15 10
5
2 0
0 3
3,5
4
4,5
5
5,5
6 év
6,5
7
7,5
8
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
hónap
3
Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
5. A fokozatot szerzettek nyomonkövetése A témavezetők visszajelzései alapján a fokozatot szerzett hallgatók első elhelyezkedése szerint a következő kördiagramokon látható arányok jellemzőek. Figyelem bevett/Érintett hallgató 105/109
4; 4%
37; 36%
Figyelem bevett/Érintett hallgató 105/109
BME Többi egyetem Kutatói
33; 31% 15; 14%
28; 27%
Szakmai
Magyarország
Egyéb
Külföld 77; 73%
16; 15%
A fokozatot szerzettek harmada jelent utánpótlást az egyetemünkön, további harmada az iparban folytatja szakmai karrierjét, és szintén közel egy harmadnyi (zömmel a külföldi hallgatóink) külföldön helyezkednek el. Hasonló adatokat kértünk a legalább 5 éve fokozatot szerzett hallgatóink jelenlegi elhelyezkedéséről. Legjellemzőbb eltérés, hogy a szakmai karrierjüket az iparban folytatók aránya nagyobb. A viszonylag kevés külföldi tapasztalattal rendelkező Magyarországon elhelyezkedő oka talán az lehet, hogy a magyar fokozatot szerzettek, akik külföldi gyakorlatot is szereztek, többségükben külföldi karriert építenek, és nem jöttek vissza. Figyelem bevett/Érintett hallgató 53/59 Figyelem bevett/Érintett 53/59
1; 2% 18; 34%
3; 6%
BME
17; 32%
Többi egyetem Kutatói
25; 47%
Külföld Magyarország
Szakmai Egyéb 2; 4%
7; 13%
33; 62%
Mo. külföldi gyakorlattal
6. A Doktori Iskola szervezete és működése A gépészeti tudományok átfogó, sok különböző területet egyesítő jellege miatt a doktori iskola 4 alprogramba szerveződik, amelyekben további részprogramok vannak megjelölve. Ezek az al- és részprogramok egymással szorosan együttműködve, a képzésben egymás mellett biztosítva a tárgyakat, sokszor az interdiszciplináris kutatási témákban egymást kiegészítve működnek. A doktori iskola programjainak jelenlegi szervezete:
4
Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
a/ "Alkalmazott anyagtudomány" Alprogram vezető: Dr. Artinger István emeritusz professzor b/ "Gépek és műszerek analízise, tervezése, gyártása" Alprogram vezető: Dr. Horváth Mátyás emeritusz professzor b/1. Szilárd testek és gépszerkezetek mechanikája Részprogram vezető: Dr. Béda Gyula emeritusz professzor b/2. Géptervezés és műszertechnika Részprogram vezető: Dr. Varga László emeritusz professzor b/3. Számítógéppel integrált intelligens gyártás és robotizált rendszerek Részprogram vezető: Dr. Horváth Mátyás emeritusz professzor c/ "Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok" Alprogram vezető: Dr. Penninger Antal egyetemi tanár c/1. Energetika, rendszer- és irányítástechnika, tüzeléstechnika, hőerőgépészet Részprogram vezető: Dr. Penninger Antal egyetemi tanár c/2. Áramlástan, áramlástechnikai gépészet, környezettechnika Részprogram vezető: Dr. Lajos Tamás egyetemi tanár d/ „Gépészeti eljárások, épületgépészeti és mezőgazdasági gépészeti tudományok” Alprogram vezető: Dr. Jóri J. István egyetemi tanár A kari SZHBDT szemeszterenként több alkalommal, a Kari Tanács pedig egy alkalommal tekinti át a szervezett doktori képzés aktuális kérdéseit. A képzés operatív ügyeinek (felvételi, a munkatervek és beszámolók értékelése, hallgatói kérelmek) intézésére a Kar Doktori Tanulmányi Bizottságot bízott meg, amely rendszeresen ülésezik. A Doktori Iskola Tanácsa számára ez a bizottság készíti elő az olyan stratégiai ügyeket, mint pl. a felvételi pontozási rendszer korszerűsítése, a doktori képzés tantárgyainak, követelményeinek felülvizsgálata. A doktoranduszok tananyag elsajátítása magas színvonalú, rendszerint a tárgyakat jeles osztályzattal teljesítik. A 4. félév után kötelező alprogramvezetői beszámoltatáson történik a kutatómunka áttekintése, ami a félévenkénti írásbeli beszámoló és a tanszékek felé történő rendszeres beszámolók mellett az egyes alprogramok és tanszékek követelményeinek azonos színvonalon tartását segíti. A doktoranduszok tudományos fórum előtti bemutatkozását és publikációs tevékenységét elősegítendő, a Gépészmérnöki Kar 1998 óta kétévenként megrendezi a GÉPÉSZET konferencia sorozatot. A kutatások infrastrukturális feltételeit a BME Gépészmérnöki Kar tanszékeinek infrastruktúrája adja. A kari laboratóriumok, csarnokok az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az iparvállalatoktól kapott szakképzési hozzájárulások segítségével. A külföldi kutatóhelyekkel és korszerű ipari felszerelésekkel rendelkező cégekkel meglévő kapcsolatok segítségével az egyetemen hiányzó berendezéseket és kísérleti körülményeket is igyekszik biztosítani a kar a PhD kutatások számára. Bár az előbb említett kapcsolatok és a magas szintű kutatómunkával elnyert projekt támogatások segítségével próbáljuk szinten tartani a felvehető PhD hallgatók létszámát, az állami ösztöndíjas létszám jelentős csökkentése nehezíti a sikeresség, a fokozatszerzés arányának további javítását. 7. Az intézmény infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása Ahogy a kutatási tevékenységek a Kar szervezeti egységeihez (tanszékek és tudásközpont) kapcsolódnak, úgy a kutatási infrastruktúra is a tanszéki laboratóriumokban összpontosul. A Kar tanszékeihez kapcsolható 4 nagy laboratóriumi csarnok (DCS, G, MT, MG csarnokok), részben az 5
Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
L csarnok, valamint további tanszéki laboratóriumi helyiségek a V2, E, D, T, Ae, MM, MT és K épületekben. Ezek a laborterületek és a benne található berendezések egyaránt szolgálják a kari (tanszéki) oktatás támogatását és teremtik meg a kutatás eszköz hátterét. A kutatás technikai hátterét műszaki nagyberendezések, tervező, megmunkáló, vezérlő és mérőeszközök szolgáltatják. A nagyberendezések a laboratóriumokhoz kötődnek, amelyek közül csak példaképpen emelünk ki néhányat. A Jendrassik Hőtechnikai Laboratórium számos hőtechnikai berendezésével és mérőeszközével a tudományterületen az ország vezető kutató laboratóriuma. A nemzetközileg is jelentős feladatokat hozó, szintén egyedülálló Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, a kavitációs csatorna és az optikai laboratórium unikumnak számít a magyar kutatásban. Méréstechnikában két pásztázó elektronmikroszkóp és két koordináta mérőgép említhető a nagyberendezések között. Technológiában említésre méltó a forgácsoló és a hegesztő laboratórium számos hagyományos és korszerű berendezéssel, amelyek közül kiemelhető a mechanikai mikromegmunkálási laboratórium. Az oktatási és kutatási célokat szolgáló számítástechnikai infrastruktúra tagozódása hasonló a BME felépítéséhez: • egyetemi kezelésben lévő számítástechnikai eszközök, amelyekhez minden beiratkozott hallgató hozzáférhet, (EISZK, EISZK-HSZK) • kari kezelésű informatikai laborok (ÉÖK, GÉK, TTK, VIK) • tanszéki használatú szervergépek, munkaállomások, PC számítógéplaborok. A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az ország legnagyobb műszaki könyvtára. A könyvtár 8.200 m2 területen, 7 olvasóteremben 520 férőhelyen, 65 nyilvános olvasói számítógépes hozzáféréssel, több mint 2 millió dokumentummal, 100.000 kötetes szabadpolcos állománnyal, 3400 kurrens folyóirattal, 5000 elektronikus folyóirattal szolgálja olvasóit. A könyvtárban mintegy 100 adatbázis (CD-ROM, internetes/online) áll az érdeklődők rendelkezésére. Az egyetemen 5000 végpont van a szakirodalmi adatbázisok eléréséhez. Ezen felül a Gépészmérnöki Kar legtöbb tanszékének önálló, egyenként több ezer kötetes szakkönyvtára van, amelyet a hallgatók is használnak.
6
Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Önértékelése
8. C-SWOT analízis Korlátok Az állami ösztöndíjas hallgatói létszám csökkenése, az egyetemi költségvetés kutatásra illetve berendezések beszerzésére fordítható kereteinek elolvadása, országos kutatási támogatási források csökkenése, egyetemi hallgatói korosztály lélekszámának fokozatos csökkenése, az alap- és középszintű képzések színvonalának csökkenésével ezek feladatait részben az egyetemnek kell átvenni, így a végzősök felkészültsége is romlik, az osztatlan képzésről a kétlépcsős képzésről történő átmenet jelenleg a megfelelő végzettségű hallgatói kör átmeneti kiesését vetíti előre. Doktoranduszi ösztöndíjak nem fizethetők pályázati forrásokból Erősségek
Gyengeségek
Az oktatói, témavezetői, törzstagi gárda felkészültsége, tapasztalatai,
A hazai és nemzetközi kutatási pályázatokon alacsony a kar, a tudományterület részesedése,
Nemzetközi kapcsolatok, elismertség, együttműködési készség, Igényes felvételi szelekciós mechanizmus, színvonalas képzés, magas szintű, igényes elvárások, követelményrendszer a képzésben és kutatásban Az ipari környezet által elismert végzettség, tudás, eredmények
Kiöregedő témavezetői, törzstagi gárda, (átlagéletkor 64,1) A kutatási infrastruktúra a nemzetközi és ipari összehasonlításban is elmarad a versenytársakétól Az oktatói gárda túlterheltsége és alulfizetettsége Doktori Iskolák, Karok közötti együttműködés a kutatásban ritka
Lehetőségek
Veszélyek
Meghatározó iparvállalatok érdekeltsége a PhD fokozatszerzésben
A kutatói és a verseny szféra jövedelmi különbsége
Nemzetközi kapcsolatok kihasználása, külföldi részképzések, kutatási együttműködések
A gazdasági válság kedvezőtlen kihatása a költségvetésre
Oktatói utánpótlás szükségessége, belátható karrier lehetőség
Alacsony doktori ösztöndíjak, a legkiválóbbnak tekintett végzőseink megélhetési nehézségei
Az oktatók PhD képzésben való részvételének csekély elismerése
7
