Népszabadság Akár be is válhatnak az új adók oldal - [ ]

MTI (átvette: napi.hu, hvg.hu, echo tv, Kossuth krónika, Glamus, Gazdasági rádió, Mfor, Minap.hu, zalai hírlap, boom.hu, Forrásrádió, Hajdu bihari napló, Kelet Magyarország, Mfor)

Miskolc, 2012. július 13., péntek (MTI) - A gazdaságfejlesztésre szánt uniós pénzek jelentős részét valójában önkormányzati projektek megvalósítására fordítják a pályázatokat megnyerők - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sajtótájékoztatón, pénteken Miskolcon. A kamarai elnök elmondta: az uniós pályázatok jelentős részét külföldi érdekeltségű cégek nyerik, s bár ezek a fejlesztések természetesen Magyarországon valósulnak meg, a tisztán magyar tulajdonú társaságok nem igen nyernek a pályázatokon. Parragh László utalt arra: 1000 milliárdos nagyságrendben is beragadhatnak uniós források, egyrészt azért, mert lelassultak az uniós pályázatok, másrészt pedig azért, mert a magyar vállalkozói réteg jelentős része "kiábrándult abból az intézményrendszerből, amely ma az uniós forrásokat elosztja. Az intézményrendszer túl bürokratizált, túl komplikált, ezért egyszerűsíteni kell - tette hozzá. Rámutatott: lényegesen többen érdeklődnének, pályáznának uniós forrásra, ha a kritériumokat sikerülne egyszerűsíteni. A kamara szerint mindazon uniós pénzekből, amelyek "beragadtak", át lehetne csoportosítani a gazdaságfejlesztési operatív programokba.

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Népszabadság Akár be is válhatnak az új adók 2012.07.13 - 9. oldal - [4622744] *Munkavédelmi csomag - Jövő héten megkezdődhet a szakértői szintű egyeztetés az érintettekkel Ugyan eddig még senki sem látott háttérszámításokat, de az adószakértők és a vállalkozói szféra képviselői szerint is van fantázia az új kisvállalkozói adókban. Elsősorban azért, mert nem kiváltanak valamit, ami megszűnik, hanem plusz választási lehetőséget kínálnak a társaságoknak. Azaz aki belép, azért teszi, mert pozitív hozadékot remél. A tételes adózás esetében viszonylag könnyű a döntés, a kisvállalkozói adó azonban egyelőre elég bonyolultnak tűnik ahhoz, hogy egy cégvezető gyorsan el tudja határozni a váltást. Ráadásul ahogy telnek a napok, egyre több kérdés merül fel, s bukkannak elő a csöppet sem vonzó részletek. Például, hogy a tételes adó a helyi iparűzési adót nem váltja ki, illetve nem lehet elszámolni költségként a tételes adózótól vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások árát. Mivel azonban még hátravannak az egyeztetések az érdekképviseletekkel, változhat a helyzet. A kormány kedden benyújtott, a munkavédelmi akciótervhez kapcsolódó törvényjavaslata két új, kisvállalkozásoknak szóló adót vezetne be. Az egyik a tételes adó, amit hatmillió forint árbevételig vehetnek igénybe az egyéni vállalkozók, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaságok. Az adózás a bejelentést követő hónaptól kezdődik, és véget is ér, ha a cég túlszalad a bevételi korláton. A jogszabály szerint legalább egy adózót be kell jelenteni, aki után havi 50 ezer forintot kell befizetni. Az összeg tartalmazza a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, az osztalékadót, a szociális adót, a szakképzési hozzájárulást. Az adózó ezzel valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Ugyanakkor a félállásban bejelentett tag, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, semmilyen ellátásra nem lesz jogosult. - A tételes adó csak részben lehet a 30 milliós értékhatárig, 37 százalékos adókulccsal igénybe vehető eva versenytársa, és elsősorban azok körében, akik kifejezetten a lakosságnak szolgáltatnak, illetve nincs sok elszámolható költségük, valamint kevés a bevételük - mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Azoknak a vállalkozásoknak, melyek például beszállítanak egy másik cégnek, már nem éri meg, hacsak nem kötnek valami külön alkut a partnerek. Mivel hatmillió forint árbevételnél a tételes adó összege évi 600 ezer forint, azaz a bevétel 10 százaléka, biztosan lesznek olyanok, akik megpróbálják beszorítani magukat a korlát alá - mondta az adószakértő. (Ha egy evás csak az evát befizeti hatmillió forint után, az több,mint 2,2 millió forint adót jelent.) Zara László hozzátette, egyébként az egyéni vállalkozók már most is választhatják az átalányadózást, de eddig nem igazán éltek vele. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy mivel a tételes adó nem váltja ki a helyi iparűzési adót, ezért költséget is ki kell tudni mutatni, például az anyagköltséget, az alvállalkozói költséget és az eladott árukat. "Következésképpen már nem látom azt a könyvelési egyszerűsítést, amely lehetséges lenne" - mondta. Mivel azonban a tervezet még egyeztetés előtt van, ez változhat. Egy másik érdekességre hívja fel a figyelmet az RSM DTM adótanácsadó cég adóüzletág-vezetője legutóbbi blogjában. Hegedüs Sándor a törvényjavaslat módosító rendelkezései között fedezte fel, hogy nem lehet elszámolni költségként a tételes adózóktól kapott számlát. Ez azt jelenti, hogy velük a társasági adó alá tartozó cégeknek nem lesz érdemes szerződniük, vagy az árakat legalább 10 százalékkal alacsonyabbra kell kialkudni, mint az egyéb adózók esetében. A nemzetgazdasági tárcánál lapunknak elmondták: a feltétel beépítése az adónemmel kapcsolatos visszaélések - így a normál munkaviszony vállalkozási formában való kiszervezése, valamint a tételes adó alá tartozó vállalkozások által adott számlákkal való visszaélés - elkerülése érdekében szükséges. (Magyarul, ne lehessen vele úgy csalni, ahogyan az korábban az eva ese tében gyakori volt: evás vállalkozások állítottak ki fiktív számlákat a társasági adó hatálya alá tartozó cégeknek.) - Nagyjából 100-150 ezer kis- és mikrovállalkozás választhatja a tételes adót - erősítette meg Parragh László, aMagyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke becslését Dávid Ferenc, a Vállalkozók és


Munkaadók Országos Szövetsége főtitkára. Hozzátette: amellett, hogy azok az evások áttérnek, akik beleférnek a hatmilliós korlátba, vélhetőleg lesznek olyanok is, akik a feketegazdaságból térnek vissza a legális szférába. Például egy nyugdíjas iparos, aki valamilyen szolgáltatást végez jelenleg feketén, havi 25 ezer forint befizetésével ismét teljesen törvényesen tevékenykedik. De a teljes állású 50 ezer forintos verzió is sokaknak vonzó lehet. A kisvállalati adó is vélhetőleg sok cégnek jelent alternatívát, ám ennek eldöntése már sokkal nehezebb kérdés. Az a cég választhatja, amely legfeljebb 25 főt foglalkoztat, és évi 500 millió forintnál kisebb az árbevétele, melybe a kapcsolt vállalkozásokat és azok árbevételeit is be kell számítani. Az új adófajta a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót, a szakképzési hozzájárulást és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást váltja ki, mértéke 16 százalék, az adó alapja pedig az "adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kitések korrigált együttes összege", ami praktikusan a cég nyereségének és bérköltségének összege, de ennél azért komplikáltabb a helyzet. - A tárgyévi mérlegre kimutatott pénzügyi vagyonból levonva az előző évi pénzügyi vagyont, akár negatív végeredmény is kijöhet, ha kevesebb a pénzem, mint tavaly volt. Senki sem tudja előre, hogy mennyi pénze lesz év végén, ezért elég nehéz tervezni ezzel az adóval -mondta Zara László. Illetve az is előfordulhat, hogy annak érdekében, hogy minél kevesebb adót kelljen befizetni, a cégek év végén felpörgetik a számlák kifizetését. Amellett, hogy nehezen tervezhető, a bérköltségek mellett számos egyéb tétel is csökkenti vagy növeli az adóalapot. Csökkenti például a felvett hitel, az adózó által nyújtott kölcsön, a kötvénykibocsátás, a tőkebevonás. Növelheti viszont, ha törleszti valaki az adózótól felvett hitelt, a tőkekivonás, az osztalékfizetés. Dávid Ferenc szerint míg az eva kiválóan számolható volt, a kisvállalati adó nem az. Egy bizonytalan jogszabályi környezetben, amelyben bármi megtörténhet, ez pszichésen visszatarthat tőle vállalkozókat. 150 EZER A VÁLLALKOZÓI szövetségek szerint az évi hatmillió forintnál kisebb árbevételű cégek közül 100-150 ezer állhat át a tételes adózásra. Nem szaporodnak osztódással - A két új lehetőség elsősorban azoknak a cégeknek szól, melyek vagy túl kicsik, vagy túl nagyok voltak ahhoz, hogy evázzanak, de ez utóbbi körből is lesznek olyanok, melyek az új adókat választják, mert az számukra előnyösebb - mondta lapunknak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke. Arra a kérdésünkre, hogy a bejelentett intézkedések hatására elkezdődhet-e egy cégosztódási hullám, azt válaszolta, hogy bár elviekben ennek megvan az esélye, és egyedi esetek biztos lesznek, ugyanakkor ha az átszervezés kizárólagos célja az adóminimalizálás, akkor ahhoz az adóhatóságnak is lesz szava. Másrészt egy 50 fős cég esetén a szétválás még reális lehet, de nagyobbaknál inkább feltűnő és kényelmetlen. Továbbá a törvényjavaslat kiszűri a kapcsolt vállalkozásokat, így ez is gátja lenne egy ilyen folyamatnak. Fodrásztanuló gyakorlaton. A tételes adó inkább a lakossági szolgáltatásokat nyújtó cégeknek jó FOTÓ: REVICZKY ZSOLT * Szabó Brigitta

==***==


Napi Gazdaság Az önkormányzatokra költik az uniós pénzek jelentős részét 2012.07.16 - 2. oldal - [4628160] A gazdaságfejlesztésre szánt uniós források jelentős részét önkormányzati projektekre fordítják a pályázatok nyertesei - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Az uniós pályázatok nagy részét külföldi érdekeltségű vállalatok nyerik. Annak ellenére, hogy a projekteket Magyarországon valósítják meg, kizárólag magyar tulajdonú vállalkozások ritkán kapnak pályázati pénzeket. A magyar vállalkozók az MKIK elnöke szerint kiábrándultak a pályázati pénzeket elosztó intézményrendszerből, a pályázati folyamatot túl bürokratizáltnak és bonyolultnak tartják, és többen pályáznának, ha egyszerűsödnének a pályázati kritériumok. Ezért és az uniós pályázatok lelassulása miatt 1000 milliárd forint nagyságrendben ragadhatnak be uniós források, Parragh szerint ezeket az uniós pénzeket a gazdaságfejlesztési operatív programokba lehetne átcsoportosítani. 1000 milliárd forint értékben ragadnak be források

==***==


Magyar Nemzet Pályázat: kevés az idő 2012.07.14 - 13. oldal - [4625181] A le nem hívott támogatások felét talán még meg lehet menteni Remélhetőleg az uniós pályázati pénzekből megmaradt több ezer milliárd forint nagyobbik felét sikerül elkölteni a jövő év végéig. Ehhez azonban a közelmúltban létrejött kormánybizottság azonnali döntéseire van szükség, s a közreműködő szervezeteknek is hatékonyabban kell működniük. Várhatóan kritika is elhangzik majd Orbán Viktor miniszterelnök szájából jövő csütörtökön, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) országjáró show-jának utolsó állomásán értékeli az uniós pályázati pénzek felhasználását. Ez annál is valószínűbb, mert még csaknem 5500 milliárd forintnyi uniós támogatás vár kifizetésre, így az elkövetkező másfél évben a legfontosabb feladat a pályáztatás egész folyamatának felgyorsítása. Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jelentősen átalakította a bírálati rendszert, s igyekezett a kifizetéseket is felgyorsítani, a számok tanúsága szerint mindez nem elég. Kérdésünkre - hogy mekkora összeg menthető meg a magyar gazdaság számára - Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója elmondta, megfeszített munkával a még rendelkezésre forrás nagyobbik fele eljuthat a gazdaságba, segítheti a válságból való kilábalást. A szakember szerint a 2007-2013-as uniós ciklus kezdetétől jellemző határozatlanságnak, a stratégiai döntések hiányának, illetve elhalasztásának köszönhető, hogy még hatalmas mennyiségű pályázati pénz vár elköltésre. A vezérigazgató hangsúlyozta, a jelentős késés miatt alig másfél éve van a kormánynak, hogy gazdára találjanak a még megmaradt uniós pénzek, ezt pedig a hagyományos rendszerben lehetetlen volna elérni. Az egyetlen megoldás, ha egy kézben összpontosítják a döntéseket, s töredékére csökkentik mind a pályázati bírálat, mind a kifizetés idejét. Ennek érdekében a kormány már elkezdte a közreműködő szervezetek rendszerének racionalizálását, de szükség lenne ezek belső hatékonyságának további növelésére is. Megoldásként kínálkozik a már hatékonyan működő intézmények (például Mag Zrt.) eljárási gyakorlatának átvétele. A miniszterelnök vezetésével, a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter, valamint Lázár János államtitkár részvételével mintegy tíz nappal ezelőtt létrejött Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság alkalmasnak tűnik a pályáztatás és kifizetés folyamatának felgyorsítására. A szervezet munkába állásával néhány hét alatt pont kerülhet olyan nagy jelentőségű ügyek végére, amelyek korábban fél évig vagy akár még tovább húzódtak. Bár Essősy Zsombor fontosnak nevezte, hogy kifejezetten gyorsan szülessenek a döntések az elkövetkező másfél évben, arra nem sajnálná az időt, hogy létrejöjjön egy civil csoportosulás, amely a társadalom igényeit közvetítené a kormánybizottságnak. Ez annál is indokoltabb, mert nagy a felelőssége a bizottságnak, hiszen egyik napról a másikra kell dönteni az ország sorsát befolyásoló kérdésekben úgy, hogy kettős szorításban dolgozik. Egyrészt az azonnali pénzfelhasználás érdekében napi problémákat kell megoldani, másrészt viszont megalapozottan kell arról határoznia, hogy milyen irányban fejlődjön a magyar gazdaság, vagyis a következő uniós ciklusban mely területeken, milyen mértékű uniós támogatás felhasználása eredményezhet érzékelhető előrelépést hazánknak. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázatokat előkészítő szervezeteknek és szakembereknek is maximális teljesítményt kell nyújtaniuk, mert csak megbízható anyagok alapján tud megalapozott döntést hozni a kormánybizottság. Az ördög mindig a részletekben bújik meg. Példaként említette, hogy elősegítheti a pályáztatás felgyorsítását az is, ha sikerül túllépni azokon a számítástechnikai nehézségeken - a kitöltőprogramok késése, hibái -, amelyek az elmúlt időszakban nehezítették a pályázók dolgát. Essősy Zsombor végezetül felhívta a figyelmet, hogy az uniós források maximális felhasználásának ügye olyan össznemzeti érdek, amelynek megvalósulásáért nemcsak az intézményrendszert, hanem minden érintettet fokozott aktivitásra kell bírni. A KÜLFÖLDÉ A HASZON. A fejlesztésre szánt uniós pénzek jelentős részét önkormányzati projektekre


fordítják - mondta Parragh László iparkamarai elnök. Szerinte a források nagy arányban külföldi érdekeltségű cégeknél landolnak. *HAJDÚ PÉTER

==***==


Népszava Bonyolult az uniós pályázati rendszer 2012.07.14 - 4. oldal - [4624654] Önkormányzati projektek megvalósítására fordítják a gazdaságfejlesztésre szánt uniós pénzek egy részét a pályázati nyertesek közölte Parragh László (képünkön), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Miskolcon. A kamarai elnök hozzátette, emellett a külföldi érdekeltségű cégek is szép számmal vannak a nyertesek között, igaz, ezek a fejlesztések Magyarországon valósulnak meg, de szerinte a ha-zaiak "nem nagyon rúgnak mellettük labdába." Népszava

==***==


Népszabadság Mesteremberek 2012.07.16 - 12. oldal - [4628068] Féléves unokánk mesterien használja a kezét. A finom, vékony fonalakat, a szőnyegre hullott apró cérnaszálat is megtalálja. Nem csoda, aranykezű dédanyjainak, mesterember dédapjainak, az alföldi festők legjobbjának tartott nagybácsijának a vére csörgedez ereiben. El-elgondolkodtam, mit érhet majd kézügyessége 5-10 év múlva? Azok az érvek jutottak eszembe, amelyekkel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kormány egyik tervezett intézkedése, a tankötelezettség lecsökkentésének szándéka mellet érvelt. A szakemberképzés felelősségének a terhe a kamarák vállát is nyomja. Mi is történt és mi nem az elmúlt húsz esztendőben ezen a téren? Röviden összefoglalva csak annyi, hogy az általános iskolákban továbbra sincs gyakorlati oktatás, nem került helyére a gyerekek manuális készségének fejlesztése. Az ipari szerkezetváltással együtt felszámolódott a szakmunkásképzés. Lényegében megszűnt egy iskolatípus. A szakképzést a szakközépiskolák 10. évfolyamát követő évekre, valamint a szakiskolákra korlátozták, az intézményeket centralizálták. Az iskolarendszerű képzésen belül a gazdasági kamarák - többek között - a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozását, folyamatos karbantartását, a vizsgáztatást, a versenyek szervezését kapták feladatul. A munkaügyi és az oktatási kormányzat közösen tett erőfeszítéseket arra, hogy a vállalkozókat érdekeltté tegye a tanulók foglalkoztatásában, a fiatalok szakképesítésének megszerzésében. Ennek ellenére a hiányszakmákban továbbra is keresleti piac van. Szakképzett munkaerő nélkül kénytelenek a beruházók átvállalni a szakma elsajátíttatásának a feladatát. Így történt ez Kecskeméten, Hatvanban és az ország számos más vidékén is, ahová új gyárat telepítettek. A vállalkozások jelentős hányada ma nem képes arra, hogy szűkös anyagi forrásaiból a képzés nehéz feladatát is magára vállalja. Hiába a kedvezmény, ha nincs miből igénybe venni azokat. Ma már legendaként emlegetik a családok, amikor még elérhetők voltak a háztartási szolgáltatások: volt cipész, szabómester, esernyős, lakatos, asztalos, tévé- és rádiószerelő... De említhetnénk, mondjuk, az építőipar egykori hazai színvonalát is, amikor még minden faluban volt kőműves, ács, bádogos, víz- és fűtésszerelő, mindenhez értő lakatosmester. Igazi mesterember. Ám az ilyen sokak számára egyrészt megfizethetetlen lett,másrészt lámpással sem találni igazán hozzáértőt. Gyermekeim otthonteremtésbe kezdtek. A kőműves azonban tőlük kérdezte, mit hogyan tegyen, s ha hibázott, azzal védekezett: úgy van jól, ahogy van, különben is megkérdezte, hogyan kéri a "kedves megrendelő". Így azután a szakmunkákat a piacon is jól megfizetett, gyakorta külföldön dolgozó és az itthoni szabadságból elvett időben "maszekoló" mesterekkel vagyunk kénytelenek elvégeztetni, ha azt akarjuk, hogy ne Kőműves Kelemen építse a házunk falát. A hozzáértő mesterek neve szájról szájra jár. Zömében olyan negyvenesek, ötvenesek ők, akik még az "átkosban", az időközben megszűnt szakképző iskolákban alapozták meg tudásukat. Ezért tudnak váltani, képesek a legkorszerűbb anyagokat, technológiát alkalmazni és igazodni a piac igényeihez. Tudom, hogy nem lehet visszafordítani az időt, de talán a jól bevált gyakorlatot át lehetne emelni az új viszonyok közé is. Most, amikor a kormányzat változtat a közoktatási intézmények szerkezetén, a tankötelezettség idején, különösen fontos lenne elgondolkodni azon, hogy a manuális képességek fejlesztését hogyan lehetne visszacsempészni az általánosan alapozó képzésbe. Az általános iskola első osztályától kezdve az ifjú felnőtt korig tartó tanulási időszak teljes vertikumába. Hogyan lehetne értelmesen benn tartani az iskolarendszerben azokat, akik nem a felsőoktatási intézményekbe készülnek? Hogyan lehetne növelni a szakmák és azok művelőinek a rangját, méltóságát? A kamara elnöke a riporternek nagy általánosságban "külföldről átvehető technikákat" említett, de tulajdonképpen mellébeszélt. Én azt tartanám jó megoldásnak, ha az elemi technikai készségek a betűvetéssel, az olvasás, számolás


értékével azonos rangot nyernének. A tehetség és az érdeklődés nemcsak a verbális mezőnyben teremthetne versenyt és hozhatna sikert a gyerekeknek, hanem a gyakorlati képességek terén is. Így az értékek egyensúlyba kerülhetnének. Az a gyerek, aki jeleskedik a gyakorlati feladatokban, sikerélményhez juthatna. Ez más tárgyak tanulásához is erőt adna, és így az iskolarendszer sem vetné ki magából, vagy kényszerítené vissza a rajtvonalra. A tanítók szemében is növekedne az ilyen gyerekek értéke, s ezzel talán a bánásmód is változhatna. Meggyőződésem, hogy a leszakadás, az egyenlőtlenségek forrása a kisgyermekkor. A család szerepét semmi nem pótolja, de segíteni lehet abban, hogy bizalmuk és hitük gyermekeikben ne törjön meg, hogy társaivá váljanak a gyermekintézményeknek a nehézségek leküzdésében, és partnerként, ne pedig ellenségként viseltessenek egymás iránt. Egy élet tapasztalataival a hátam mögött hiszem: az iskoláknak kulcsszerepük van abban, hogy felismerjék és felismertessék a gyerekekben meglévő értékeket, felébresszék a bennük szunnyadó tehetséget. Ám ezt akkor tudják megtenni, ha egyenrangú szerepet kap valamennyi képesség az alapozó iskolai képzésben. Ha a társadalmi értékrendben is méltó helyre kerülnek a szakemberek, elismertté válik a szaktudás. Meggyőződésem, hogy nem a tankötelezettség határának a csökkentésével változtathatjuk meg a lemaradók, az iskolai kudarcokkal megbélyegzett és számos körülmény miatt szerencsétlen gyerekek helyzetét, hanem azzal, ha értékükön kezeljük, ha koruknak megfelelő képzésben részesítjük őket. Ha számon kérhető és átlátható követelményeket támasztunk velük szemben, és azok teljesítéséhez megfelelő feltételrendszert, például iskolai környezetet adunk: tanműhelyeket, mestereket, tanárokat, akik nemcsak a tudásukat, hanem a jellemüket is formálhatják. Egykori munkahelyemen, egy középiskolában, átéltem még fiatal, ám kiváló gyakorlati oktatóink, műszaki tanáraink, mesterembereink búcsúzását a hivatástól, a tanítványoktól, a tanműhelyektől. Még "csak" a 23. órában vagyunk, egyikük-másikuk még visszahívható volna. - Gyenge kondival a melós feleannyit se ér! Hát hogy fogtok majd elszaladni a munkaügyi ellenőrök elől, fiúk, amikor végre hozzájuttok valami jó kis feketemunkához?! MARABU RAJZA A szerző tanár * DR. KECSMÁR ILONA

==***==

Népszabadság Akár be is válhatnak az új adók oldal - [ ]

Recommend Documents