I. fejezet
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
BONCMESTER szakképesítés központi programja
1997. Engedélyszám: ETI 2309/13/97.
2
I. fejezet
Készítette Lesznyák József
Véleményezték Vízvári László Tanka Dezső
Szerkesztette Tankáné Sere Éva Lazarovics Marcella Tóth Károlyné
Kiadó: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Budapest 1085 Horánszky u. 15.
3
I. fejezet
TARTALOM oldalszám I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ........................................................................
5
1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE.......................... 7 1.1. A képzés szervezésének feltételei.............................................................. 7 1.2. A hallgatók felvételének feltételei.............................................................. 8 2. A KÉPZÉS CÉLJA..................................................................................
9
3. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI........................................ 10 4. A SZAKKÉPESITÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK..............12 5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA.................................................................. 13 5.1. A képzési idő...........................................................................................
13
5.2. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok............ 13 5.3. A köztes vizsgák rendje........................................................................... 13 6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁSOK..... 14 6.1. A vizsga részei..........................................................................................14 6.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei....................................................19 6.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei...............................19 7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK.............................................20 II. TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA...................................... 21 1. Általános bonctani ismeretek....................................................................... 23 2. Anatómiai alapismeretek............................................................................. 27 3. Kórbonctani alapismeretek.......................................................................... 35 4. Igazságügyi orvostani alapismeretek............................................................ 45 5. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonségtechnikai ismeretek...................................................................................................
51
6. Boncolási gyakorlat.................................................................................... 53
4
I. fejezet
III. MELLÉKLETEK..................................................................................
57
1. A SZAKMAI VIZSGA SZÓBELI TÉMAKÖREI.................................. 59 2. A SZAKMAI VIZSGA GYAKORLATI FELADATAI.......................... 69 3. GYAKORLATI IGAZOLÁSOK............................................................. 71
5
I. fejezet
I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ
6
I. fejezet
7
I. fejezet
1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE − A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény − A munkaügyi miniszter 7/1993. (XII.30.) MüM rendelete az Országos Képzési Jegyzetekről − A munkaügyi miniszter 3/1995. (V.4.) MüM rendelete az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30.) MüM rendelet módosításáról − A népjóléti miniszter 38/1995. (X.7.) NM rendelete egyes egészségügyi szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról 1.1. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A tantárgy neve 1.
Általános bonctani ismeretek
A tantárgyat tanító szakmai képesítése orvos, pathológus szakorvos
2.
Anatómiai alapismeretek
orvos, pathológus szakorvos
3.
Kórbonctani alapismeretek
orvos, pathológus szakorvos
4.
Igazságügyi orvostani alapismeretek
orvos, pathológus szakorvos igazságügyi törvényszéki szakorvos
5.
Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi,
orvos, pathológus szakorvos
tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismerek
környezetegészségügyijárványügyi felügyelő munkavédelmi felügyelő
6.
Boncolási gyakorlat
orvos, pathológus szakorvos
Tárgyi feltételek: Az elméleti képzés: tanterem audio-vizuális eszközökkel A gyakorlati képzés: boncterem - boncoláshoz szükséges eszközökkel, anyagokkal
8
I. fejezet
1.2. A hallgatók felvételének feltételei Iskolai előképzettség általános iskolai végzettség (alapvizsga) Egészségügyi feltételek munkaköri alkalmasság
9
I. fejezet
2. A KÉPZÉS CÉLJA Olyan szakember képzése, aki: − orvosi felügyelettel holttestek boncolását végzi − önállóan végzi a holttestek rekonstruálásával, végtisztességre való előkészítésével és az elszállításával kapcsolatos feladatokat − biztosítja a kórszövettani vizsgálatra vett anyagok rögzítését, tárolását − teljes felelősséggel betartja a szakmai, etikai és jogi normákat − képes a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani − az elhunyt hozzátartozóival szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanusít − megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelel − gyakorlati tevékenysége során a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályokat maximális biztonsággal betartja.
10
I. fejezet
3. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A boncmester legyen képes − teljes felelősséggel betartani a szeakmai, etikai és jogi normákat, − a munkatársaklkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani, − az elhunyt hozzátartozóival szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanusítani, − megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfeleni, − gyakorlati tevékenysége során a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályokat maximális biztonsággal betartani. Kórboncolási technikai tevékenység végzése során legyen képes: − a holttest boncolás előtti azonosítására (lábcédula alapján), − a holttest testsúlyának, hosszának megmérésére, − a boncoláshoz használt eszközök előkészítésére, − a holttest - orvosi utasításra történő - megnyitására, az egyes szervek súlyának, illetve a testüregekben és az üreges szervekben lévő kóros folyadékgyülemek mérésére, − a koponya megnyitására, az agy kivételére, az agyalapi mirigy kivételére, mérésére, − a dobüregek, orr- és melléküregek feltárására, − a mellkas megnyitására, a szív és tüdő kivételére, boncolására, a legfontosabb mérendő adataik rögzítésére, − a nyaki szervek kivételére és boncolására, − a lép, a belek, a mellékvesék és a vesék kivételére és boncolására, − a gyomor-máj komplexum kivételére és boncolására, − a kismedencei szervek kivételére és boncolására, − a férfi és a női külső nemi szervek boncolására, − a légembólia és a pneumothorax esetének felismerésére, − az arteria és a vena femoralis, valamint az arteria poplitea feltárására, − a csontvelő feltárására, − a gerinc boncolására, gerincvelő kivételére, − az újszülött és a csecsemő holttestének boncolására (holttest méreteinek, felvételi adatainak rögzítése, a koponya, a dobüreg és a gerinc megnyitása, az egyes szervek boncolása és fixálása), 11
I. fejezet
− a gyermek holttest boncolására, − boncolás után a helyiség takarítására, a boncoláshoz használt eszközök mechanikai tisztítására, fertőtlenítésére, − halottal kapcsolatos adminisztráció végzésére, a hozzátartozókkal való tárgyalásra, − a végtisztességre való előkészítésre. Igazságügyi boncolási tevékenység végzése során legyen képes: − a hatósági boncolások formáinak megfelelő boncolási technikai tevékenység végzésére, − sérülések kiterjedésének lemérésére, − mérgezések esetén méregvizsgálathoz anyag vételére, − exhumálásnál a kihantolás irányítására, − ismeretlen holttest ruházatának átvizsgálására, − folyadékba fulladás esetén diatómia vizsgálathoz anyag vételére, − kiszállás esetén boncoláshoz és anyagvételhez szükséges eszközök összeállítására és a helyszínre történő szállítására, − minden egyéb anyag biztosítására a boncolást végző orvos felügyeletével.
12
I. fejezet
4. A SZAKKÉPESITÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A szakképesítéssel betölthető munkakör: boncmester A szakképzett boncmester foglalkoztatható: − országos intézetekben − egyetemeken − kórházakban − a rendőrkapitányságok egészségügyi osztályain − igazságügyi orvostani területen A munkakör, foglalkozás FEOR száma
megnevezés
3249
boncmester
OKJ azonosító száma: 33 5002 01 5320
13
I. fejezet
5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés formája: iskolarendszeren kívüli 5.1. A képzési idő Összes óraszám:
314 óra
Elmélet:
74 óra
Gyakorlat:
240 óra
5.2. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok Szakmai tantárgyak
Javasolt óraszám
1. Általános bonctani ismeretek
8 óra
2. Anatómiai alapismeretek
22 óra
3. Kórbonctani alapismeretek
22 óra
4. Igazságügyi orvostani alapismeretek
18 óra
5. Munkajogi, munkavédelmi,
4 óra
környezetvédelmi tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek 6. Boncolási gyakorlat
240 óra
5.3. A köztes vizsgák rendje A hallgatók a tantárgyak befejezése után az alábbiak szerint tesznek vizsgát: Sorszám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy Általános bonctani ismeretek Anatómiai alapismeretek Kórbonctani alapismeretek Igazságügyi orvostani alapismeretek
Vizsgáztatás módja: szóban írásban x x x
x x
x
Sikertelen vizsga a szakmai vizsgára jelentkezés időpontjáig pótolható. A vizsgák időpontjait a tanfolyam naptári tervében kell rögzíteni.
14
I. fejezet
6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁSOK 6.1. A vizsga részei Írásbeli vizsga: A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg. Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni: 1./ Általános bonctani ismeretek − A boncolás célja és jelentősége. A boncolások formái. − A halál korai és késői jelei. − Szervrészletek és szervek fixálása, tárolása. − A boncolással kapcsolatos személyi higiénia, egészségügyi alapismeretek. − A boncterem és a bonceszközök tisztántartása, fertőtlenítése. − A holttestek nyilvántartására vonatkozó okmányok és ezek vezetése, kezelése (halottvizsgálati bizonyítvány, szállítások nyilvántartása). − A holttestek azonosságának ellenőrzése, halottcsere elkerülése, ruházat cseréjének elkerülése, a lábcédula olvashatóságának ellenőrzése. − Teendő boncolás visszajelentésekor. − A boncolás során kórszövettani vizsgálatra eltett anyaggal kapcsolatos teendők. A halott szerveinek mérése. − A holttest helyreállítása, öltöztetése, szállítása. − Viselkedési normák a boncteremben, viselkedés a hozzátartozókkal. 2./ Anatómiai alapismeretek − Az anatómia fogalma és tárgya. − A sejtek és életjelenségeik. − Az emberi test felépítése. − Szövetek (hám-, támasztó- és idegszövet). − Szervek, szervrendszerek.
15
I. fejezet
− Mozgásszervrendszer. A végtagok csontjai, a törzs csontjai. A koponya csontjai és varratai. − A test izmai. − A vérkeringés rendszere. A szív anatómiája. − A vérkörök, az aorta ágai. − A vér és a vércsoportok. − A légzőrendszer anatómiája és élettana. − A szájüreg, a garat és a nyelőcső anatómiája és élettana. − A gyomor, a patkóbél, és a hasnyálmirigy anatómiája és élettana. − A vékony- és vastagbelek anatómiája és élettana. − A hashártya. − A máj és az epehólyag anatómiája és élettana. − A vizeletkiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana. − A férfi nemi szervek anatómiája és élettana. − A női nemi szervek anatómiája és élettana. − A belsőelválasztású mirigyek anatómiája és élettana. − A központi idegrendszer anatómiája és élettana. − A környéki idegrendszer anatómiája és élettana. − Az érzékszervek anatómiája és élettana. 3./ Kórbonctani alapismeretek − Kórbonctan fogalma. − Élettelen és élő kórokok. − Vérkeringési zavarok, vérzések. − Thrombosis, embólia. − Elhalások. − Sorvadások és túltengések. − A gyulladások általános jellemzése. − Proliferatív és izzadmányos gyulladások. − Fajlagos gyulladás. − Daganatok - keletkezési okai, - alaki megjelenése, - felosztás - jó- és rosszindulatú daganatok.
16
I. fejezet
− A szív betegségei. Szívbillentyű hibák. Vérkeringési elégtelenség. − Az érrendszer betegségei. Az érelmeszesedés. Szívizom infarktus. Magas vérnyomás. − A vér és vérképző szervek kórbonctana. − A légzőszervek betegségei. − A szájüreg, a nyelőcső és gyomor betegségei. − A belek és hasnyálmirigy kórbonctana. − A máj és az epehólyag kórbonctana. A sárgaság. − A vizeletkiválasztó rendszer kórbonctana. − A férfi nemi szervek betegségei. − A női nemi szervek betegségei. 4./ Igazságügyi orvostani alapismeretek − Az igazságügyi orvostan fogalma, azonosságok, különbözőségek a kórbonctannal. − A hatósági boncolások formái, céljai. − Rendkívüli haláleset fogalma, fajtái: gyermekölés, magzatelhajtás. Orvosi ténykedés közben bekövetkező haláleset [11/1983. BM-EüM-IM együttes rendelet 1. paragrafus (2) bekezdés, Eü. tvr. 1972. 44. paragrafus (1) bek. b) pont]. − A sérülések vizsgálatának általános elvei. − Éllel és heggyel bíró eszközök által okozott sérülések. − Tompa erő okozta sérülések. − Magasból való lezuhanás. − Lövési sérülések. − Közlekedési balesetek. − Ismeretlen holttestek azonosítása (tömeges balesetek esetén is). − Elektromos áram által okozott sérülések, villámcsapás. − Égés, kihűlés, fagyás. − Eljárás mérgezés és mérgezés gyanús eseteknél. − Akasztás - önakasztás. Zsinegelés. − Folyadékba való fulladás. − A légzőnyílások befedésével történő megfojtás. − Exhumálás.
17
I. fejezet
− Kiszállás esetén végzendő boncoláshoz kapcsolódó feladatok. − Biológiai, nem biológiai nyomok biztosítása. 5./ Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek − Sterilezés és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel − A munkavédelmi óvó rendszabályok betratása a munkavégzés során
Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki. A gyakorlati vizsga két részből áll: 1) 5 munkanapig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat). A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel- e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi. 2) Vizsgabizottság előtti vizsga. A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt. A vizsgázók teljesítményének értékelése Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 - 5- ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1 -5- ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
18
I. fejezet
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: − az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: − munkaszervezés, − tevékenység kivitelezése, − ismeretek alkalmazása, − munkacsoportban való munkavégzés képessége, − a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk, − megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha − a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, − elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, − önálló tevékenységre nem képes, − vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni, − a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen. 6.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei Az 1.2. pontban megfogalmazottakon túl: − szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése − sikeresen teljesített köztes vizsgák
19
I. fejezet
6.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés a 10/1993(XII.30.) MüM rendeletben foglaltakon túl nem adható.
20
I. fejezet
7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó boncmester szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
II. A TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA
21
I. fejezet
22
I. fejezet
1. ÁLTALÁNOS BONCTANI ISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: általános bonctani ismeretek megtanítása 2. Tantárgyi követelmény: a hallgató legyen képes a boncolás általános technikai ismeretei mellett tudatos, a munkafolyamatok jelentőségét megértő munkára.
3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 8 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1. félév A tantárgy témái Boncolás
Javasolt óraszám 4 óra
1. A boncolás céljai, jelentősége A boncolások formái Teendők boncolás visszajelentése esetén 2. Előkészítés a boncoláshoz Eszközök: − koponyafűrész − mankós véső − fa- vagy fémnyelű bonckés (Virchow kés) − porckés − szervkés − szike − bélolló − bronchusolló
23
I. fejezet
− érolló − horgas csipesz − anatómiai csipesz − vájt szonda − gombos szonda − fém mérőszalag − folyadékméréshez kalibrált edény − merőkanál − varrótű, fonalak Szervek súlyának mérése: − agy − szív − tüdők − máj − lép − vesék 3. A halál korai jelei: − légzés-keringés megszűnése − hullafoltok − hullamerevség − kihűlés késői jelei: − beivódásos hullafoltok − rothadás − spontán konzerválódási formák 4. A boncolás során − kórszövettani vizsgálatra vett anyaggal kapcsolatos teendők: szervkészletek és szervek fixálása; tárolása −
nagyértékű, újrahasznosítható gyógyászati eszközök (izületi protézisek, pacemaker) kivétele, fertőtlenítése, tárolása
24
I. fejezet
−
múzeumi preparátumok készítése (színes fixálás Romhányi szerint)
−
bonctermi preparátumok előkészítése makroszkópos fényképezéshez 1 óra
Higiénia 1. A boncolással kapcsolatos személyi higiéné Boncterem és bonceszközök tisztántartása, fertőtlenítése. 2. A holttest végtisztességre való előkészítése: − boncolt holttest összeállítása − lemosás, borotválás − öltöztetés 3. Kegyeleti szempontok. Különleges esetek (feldarabolás, különleges halotti öltözék) megoldása. Adminisztráció
2 óra
− lábcédulák ellenőrzése − ruházat megjelölése − halotti napló vezetése − elszállítások regisztrálása − halottvizsgálati bizonyítvány kezelése Etika
1 óra
magatartás − a boncteremben − a hozzátartozókkal való tárgyalásban − a munkakapcsolatokban − erkölcsi felelősség a boncolási leletek helyes feltárásában.
4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Anatómiai alapismeretek Kórbonctani alapismeretek
25
I. fejezet
Igazságügyi orvostani alapismeretek Boncolási gyakorlat 5. A tantárgyértékelés módja: Írásbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: Tanterem audio- vizuális eszközökkel Boncterem − eszközökkel − fertőtlenítő szerekkel Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1991. Juhász Jenő (szerk): Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1981.
26
I. fejezet
2. ANATÓMIAI ALAPISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: anatómiai alapozó ismeretek nyújtása a boncolási technikai ismeretekhez 2. Tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes anatómiai ismeretei birtokában készség szinten tájékozódni az emberi testben 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 22 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1 félév A tantárgy témái Általános bevezetés
Javasolt óraszám 2 óra
1. Az anatómia fogalma és tárgya. Az emberi test felépítése: − sejtek − szövetek − szervek − szervrendszerek 2. A sejtek felépítése: − plasma − sejthártya − sejtmag − sejtszervecskék A sejtek életjelenségei: − anyagcsere − növekedés − mozgás − ingerlékenység
27
I. fejezet
− szaporodás 3. Alapszövetek: − Hámszövet (laphám és hengerhám) − Támasztószövet (kötő-, zsír-, porc-, csontszövet) − Izomszövet (sima-, harántcsíkolt-, szívizom) − Idegszövet A mozgás szervrendszere
3 óra
1. A csontok általános jellemzése Csontok közti összeköttetések típusai Az izületek szerkezete. A felső végtag csontjai: − váll (kulcscsont és lapocka) − felkar (felkarcsont) − alkar (singcsont és orsócsont) − kéz (-tő, -közép és ujjpercek) Alsó végtag csontjai: − medence (férfi és női) − comb (combcsont és térdkalács) − lábszár (sípcsont és szárkapocscsont) − láb (-tő, -közép, ujjpercek) 2. A törzs csontjai: − gerinc (csigolyák) − mellkas (bordák, szegycsont) A koponya csontjai: agykoponya csontjai és három fő varrata; az arckoponya csontjai közül a felső állcsont és az állkapocs) 3. Izomrendszer: Az izmok általános jellemzése. A végtagok, a törzs és a fej-nyak fontosabb izomcsoportjai A vérkeringés és szervrendszere 1. A vérkeringés szerepe: − Oxigén-széndioxid szállítás − Tápanyag és salakanyag szállítás
28
3 óra
I. fejezet
− Hormonok szállítása 2. A szív anatómiája: − mérete − elhelyezkedése − pitvarok − kamrák − sövények − fal − rétegek − billentyűk − koszorúserek 3. A kis- és nagyvérkör leírása és működése. Az aorta fontosabb ágai (mellkas, fej és felső végtagok vérellátása; has: páros és páratlan ágak). 4. A vér: plazma és vérsejtek: − vörösvértestek − fehérvérsejtek − vérlemezkék 5. Vércsoportok: ABO és Rh rendszer A zsigeri szervek
10 óra
1. A légzőrendszer: az orr és melléküregei: − gége (hangképzés) − légcső − hörgők − tüdők − mellhártya − gátorüreg Ki- és belégzés, külső és belső légzés. 2. Az emésztőrendszer A szájüreg: − fogak
29
I. fejezet
− nyálmirigyek − nyelv Emésztés a szájban, falatképzés, szájüregi öntisztulás. Garat: − összeköttetések − a nyelés mechanizmusa Nyelőcső: − helyzete, jellege − perisztaltika A gyomor alakja, részei, helyzete, összeköttetései, működése: − táplálék-tárolás − emésztés − felszívódás − kiválasztás − baktericid hatás A patkóbél alakja, elhelyezkedése. Beömlő emésztőnedvek. A hasnyálmirigy alakja, elhelyezkedése. Külső elválasztási tevékenység. Vékonybél: − éhbél − csípőbél Emésztés, felszívódás.
30
I. fejezet
Vastagbél: − vakbél és féregnyúlvány − felszálló vastagbél − haránt vastagbél − leszálló vastagbél − szigmabél − végbél Hashártya: viszonya az egyes szervekhez (hashártyán belüli, félig hashártyán belüli, hashártya mögötti elhelyezkedés) Máj: − nagyság, alak, helyzet − működés: − raktározás − prothrombin termelés − méregtelenítés − epetermelés − bilirubin kiválasztás Epehólyag, epeutak viszonya. Eperaktározás és -ürítés. A vizeletkiválasztás szervrendszere: − vese: alak, elhelyezkedés, szerkezet. − működés − vesemedence − húgyvezeték − húgyhólyag − húgycső (férfi, női) A normál vizelet jellemzői. 4. A szaporodás szervrendszere Férfi nemi szervek: − herék − mellékherék − ondóhólyagok
31
I. fejezet
− dülmirigy − hímvessző A hímvessző merevedésének mechanizmusa. Az ondó összetétele. Női nemi szervek: − petefészek − méhkürtök − méh − hüvely − vulva A peteérés és a méhnyálkahártya ciklusos változásai. Terhesség. Ikerterhesség. 5. Belső elválasztású mirigyek: − agyalapi mirigy − pajzsmirigy − mellékpejzsmirigy − mellékvesék − hasnyálmirigy (sziget-apparátus) − nemi mirigyek Elhelyezkedésük és működésük. Az idegrendszer 1. A központi idegrendszer: − gerincvelő; szerkezet, egyszerű reflex − agy és részeinek működése: − nagyagy − közti agy − középagy − kisagy − híd nyúltvelő 2. Környéki idegrendszer: − nyaki fonat
32
3 óra
I. fejezet
− karfonat − mellkasi szakasz − ágyéki fonat − keresztcsonti fonat Vegetatív idegrendszer: − szimpatikus és paraszimpatikus hatások Az agyidegek (12 pár) és működésük 3. Érzékszervek: − szem: fontosabb részei, törőközegek, szín- és alaklátás − fül: részei; hallás és egyensúlyozás − orr: szaglómező − nyelv: ízérzés (édes, savanyú, keserű, sós) − bőr: − szerkezete − működése: − védő − hőszabályzó − kiválasztó − érzékszervi: tapintás − fájdalomérző − hőérzékelő Konzultáció, ellenőrzés
1 óra
33
I. fejezet
4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Általános bonctani ismeretek Kórbonctani ismeretek Igazságügyi orvostani ismeretek Boncolási gyakorlat 5. A tantárgy értékelésének módja: Irásbeli és szóbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: Tanterem, audio- vizuális eszközökkel − anatómiai diasorozat − "mulázs" készítmények Felhasználató (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1991. Donáth: Anatómiai Atlasz Medicina Könyvkiadó Rt., 1994.
34
I. fejezet
3. KÓRBONCTANI ALAPISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: olyan elméleti ismeretek nyújtása, melyek birtokában a hallgatók képesek a szerveket úgy kipreparálni, hogy a kórboncnok az elváltozások diagnosztizálását biztonságosan tudja elvégezni. 2. Tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes − a beteg szervet az éptől megkülönböztetni −
a kóros elváltozásokat felismerni (fertőzések, gyulladások, elhalások, sorvadások, elfajulások, daganatok) az egyes szerveknél, szervrendszereknél
3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 22 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1-2. félév A tantárgy témái Bevezetés
Javasolt óraszám 2 óra
1. A kórbonctan fogalma. Kapcsolat a kórszövettannal és a kórélettannal. Élettelen kórokok: − mechanikai ártalmak − Fényártalmak − sugárártalmak − elektromos áram hatásai − hőhatások (égés, fagyás, kihűlés) − kémiai ártalmak (maró és nem maró mérgek) 2. Élő kórokok: − vírusok
35
I. fejezet
− baktériumok − protozoonok − gombák − férgek − rovarok Vérkeringési zavarok − aktív és passzív bővérűség − körülírt vérszegénység (ischaemia) 1. Vérzések: − kapilláris − vénás − artériás − parenchymás − roncsoló 2. Thrombosis − fogalma − keletkezése − érfal egyenetlenség − véráramlás lassulás − következményei − anastomosisok szerepe − infarctus − recanalisatio − embolia
3. Embolia − fogalma − formái:
36
3 óra
I. fejezet
− thromboembolia − zsír- és olajembolia − légembolia (orvosi beavatkozás kapcsán; keszonbetegség) Regresszív és progresszív elváltozások
1 óra
1. Elhalások: − infarctus (vörös és fehér) − lágyulás − felfekvés − üszkösödés (száraz és nedves) − gázgangraena 2. Sorvadások: − élettani − hormonális − táplálási − nyomási − tétlenségi 3. Túltengések: − munka − hormonális − kompenzáló hypertrophia Gyulladások:
3 óra
1. Gyulladások általános jellemzése: − az öt alapvető tünet (duzzanat, vörösesség, melegség, fájdalmasság, működési zavar) − alapvető elváltozások (érelváltozások, izzadmány, szöveti proliferatio) 2. Izzadmányos gyulladások: − savós − rostonyás − gennyes (phlegmone, tályog, empyema)
37
I. fejezet
− eves − véres 3. Proliferatív (fajlagos) gyulladások: − tuberculosis − lues − macskakarmolás-betegség − tularaemia Daganatok:
1 óra
− daganat (tumor) fogalma − jó- és rosszindulatú daganatok jellemzése, különbözősége − keletkezési elméletek Részletes kórbonctan: 1. Szívbillentyű-hibák: − mitralis stenosis, insuffitientia − aorta stenosis, insuffitientia A vérkeringési elégtelenség kialakulása és alapvető tünetei. 2. Az érelmeszesedés lényege és következményei. A szívizom-infarctus és szövődményei: − cardiogen sokk − keringési elégtelenség − ruptura − aneurysma-képződés 3. A magas vérnyomás. Elsődleges és másodlagos (tüneti) formák és azok következményei
4. A vér- és a vérképző szervek kórbonctana: Vörösvérsejtek Anaemiák: − hiány-anaemia − aplasticus anaemia − haemolyticus anaemia
38
11 óra
I. fejezet
Polycythaemiák: − élettani − tüneti − valódi Fehérvérsejtek − leukemiák: − lymphoid − myeloid Véralvadási zavarok és azok okai: 5. Légzőszervek betegségei: − orrmelléküreg gyulladások − gége: − hurut − tuberculosis − rák − tüdő és hörgők: − hörghurut − tüdőgyulladás (gócos, lebenyes) − tüdőtályog és -gangraena − tuberculosis − bronchiectasia − emphysema − porártalmak − rák (elsődleges, áttéti) 6. Az emésztőrendszer felső szakaszának betegségei A szájüreg betegségei: − fogszuvasodás − parotitis epidemica (mumps) − nyelvrák A nyelőcső betegségei A gyomor betegségei:
39
I. fejezet
− hurut − fekély és szövődményei: − vérzés − perforatio − penetratio − pylorus-stenosis − rák-képződés − gyomorrák 7. A belek betegségei: − közönséges gyulladás − fajlagos gyulladások: − typhus − dysenteria − cholera − tuberculosis − bélelzáródás: − idegentest-okozta (epekő-ileus) − béldaganatok miatti − adhaesiv forma − strangulatios forma − sérvkizáródás miatti − vastagbélrák
8. A hasnyálmirigy betegségei: − necrotisáló gyulladás − rák 9. A máj betegségei: − cirrhosis − járványos májgyulladás − mérgezések (arzén, foszfor, szerves oldószerek, gyilkos galóca)
40
I. fejezet
− elsődleges és áttéti daganatok. − a sárgaság /icterus (elzáródásos, hepaticus, haemolyticus) Az epehólyag betegségei: − epekövesség szövődményei (epegörcs, gyulladás, perforatio, epekő-ileus, elzáródásos, sárgaság, epehólyagrák) 10. A vizeletkiválasztó szervek kórbonctana: A vesék betegségei: − idült és heveny pyelonephritis − idült és heveny glomerulonephritis − tuberculosis − vesekő; szövődményei: − vesegörcs − vesetályog − hydronephrosis − veserák − vese-elégtelenség (uraemia). A húgyhólyag betegségei: − hurut − kövesség
11. Férfi nemiszervek betegségei: − here: − gyulladás − rosszindulatú daganat − mellékhere: − tuberculosis (férfi-sterilitás) − prostata: − gyulladás
41
I. fejezet
− túltengés − rák − hímvessző: − gyulladások (gonorrhoea) − vascularis impotencia 12. Női nemi szervek kórbonctana: − petefészek: − cysták − rák − méhkürt: − tuberculosis − sterilitás − méhenkívüli terhesség − rák − méh: − terhesség − méhtest- és méhnyakrák − emlő: − rák Konzultáció, ellenőrzés
4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Anatómiai alapismeretek Általános bonctani ismeretek Igazságügyi orvostani alapismeretek Boncolási gyakorlat 5.A tantárgy értékelésének módja: írásbeli és szóbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja:
42
1 óra
I. fejezet
orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: tanterem - audio-vizuális eszközökkel kórbonctani diasorozat boncterem - eszközökkel Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1991.
43
I. fejezet
44
I. fejezet
4. IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI ALAPISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: olyan ismeretek megtanítása, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók a kórboncolás során készségszinten felismerjék a kriminalisztikai jellegű elváltozásokat. 2. A tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes − az igazságügyi orvostan és az általános kórbonctan azonosságainak és különbözőségeinek megállapítására − a kóros elváltozások és az erőszakos úton létrejött elváltozások elkülönítésére − a különböző sérülések jellegének megállapítására − ismeretlen holttestek azonosítására − exhumálással kapcsolatos teendők végzésére. 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 18 óra A tantárgy tanításának ideje: 1 év, 2. félév A tantárgy témái Bevezetés
Javasolt óraszám 1 óra
Az igazságügyi orvostan fogalma, összehasonlítása a kórbonctannal 1. Részterületei: − az igazságügyi boncolási tevékenység − élő személyek vizsgálata − igazságügyi toxikológia − bűnjelvizsgálat − igazságügyi szerológia 2. Rendkívüli halálesetek:
45
I. fejezet
− emberi élet elleni bűncselekmény − közlekedési és munkahelyi baleset − öngyilkosság − orvosi ténykedés közben bekövetkezett halál − haláleset tisztázatlan körülmények között 3. Hatósági boncolások formái: − rendőrorvosi boncolás − két orvosos rendőrorvosi boncolás − igazságügyi orvosi boncolás Sérülések 1. Éllel és heggyel bíró eszközök által okozott sérülések: − metszett sebek − vágott sebek − szúrt sebek − hasított sebek − harapott sebek 2. Tompa erő okozta sérülések: − zúzódás − repesztett seb − álvágott seb 3. Magasból való lezuhanás 4. Lövési sérülések 5. Elektromos áram okozta sérülések, haláleset. Villámcsapás.
6. Égés, fokozatai: − bőrpír − hólyagképződés
46
6 óra
I. fejezet
− elhalás − szenesedés Fagyás és kihűlés. 7. Szénmonoxid mérgezés. Idegenkezűség problémája és mérlegelése. Közlekedési balesetek
3 óra
− Elütés és elgázolás fogalma − Ruházat vizsgálata (zománc, szélvédőszilánk, gumiabroncs benyomat) − Holttest vizsgálata, speciális sérülések: − hűtőrács-benyomat − gumiabroncs-benyomat − hámzászlók − törési irányok − Belső sérülések: szerelvényfal-okozta sérülés, egyéb sérülések − Izombevérzések vizsgálata − Holttest azonosítása és vizsgálata: (fogazat, régi sérülések, hegek, tetoválás, műtét utáni állapotok, betegségi maradványok) −
tömeges balesetek
−
talált holttestek
−
vizi halottak
Fulladásos halálesetek
3 óra
1. Akasztás, zsinegelés. Különbségek, ön- és idegenkezűség vizsgálata. 2. Megfojtás a légzőnyílások elzárásával
3. Folyadékba fúlás. Hirtelen halál vízbe eséskor. Vitális jelek. Speciális anyagvétel (diatoma)
47
I. fejezet
1 óra
Mérgezések 1. Maró mérgek: − savak, lúgok − nehézfémsók oldatai 2. Nem maró mérgek: − növényvédőszerek − gyógyszerek − nikotin − arzén − sztrichnin − cián-vegyületek Magzatelhajtás
1 óra
− elhalt személy boncolása − nőgyógyászati jellegű beavatkozások maradványai − méhben terhességi maradványok − szennyező anyagok − áttéti tályogok − elvérzés jelei Gyermekölés: − élveszületettség bizonyítása Speciális eljárások 1. Kiszállás: − boncolás a cselekmény (bűntett, baleset) színhelyén − felszerelés összeállítása: − eszközök − fertőtlenítő szerek − talkum-por − szabvány dobozok: véralkohol, vizeletalkohol, szénmonoxid, diatoma vétel céljából − műanyag flakonok méregvizsgálathoz − formalinos edény szövettani vizsgálathoz 2. Exhumálás
48
3 óra
I. fejezet
− a boncmester speciális feladatai − kiegészítő méregvételek (koporsó, szemfedő anyaga, talaj) 3. Speciális anyagvételek: − vér-vizeletalkohol (szabványdoboz) − vér-szénmonoxid (szabványdoboz) − diatoma (szabványdoboz) − szövettan (üveg vagy műanyagflakon: neutral-formol) Méregvizsgálat: szabvány műanyagflakonok Teljes és részleges mintavétel. 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Általános bonctani ismeretek Anatómiai alapismeretek Kórbonctani alapismeretek Boncolási gyakorlat 5. A tantárgyértékelés módja: szóbeli beszámoló 6. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos igazságügyi törvényszéki szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: tanterem audio-vizuális eszközökkel boncterem eszközökkel
Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1991. Buris László (szerk):Igazságügyi Orvostan Kézikönyve Medicina Könyvkiadó, 1991.
49
I. fejezet
5. MUNKAJOGI, MUNKAVÉDELMI, KÖRNYEZETVÉDELMI, TŰZVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ISMERETEK 1. A tantárgy tanításának célja: a hallgató sajátítsa el a napi munkavégzéshez szükséges munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteket 2. Tantárgyi követelmények: A hallgató legyen képes: elsősorban saját maga, de nem kevésbé szűkebb és tágabb környezete védelme érdekében betartani a munka-, környezet-, a tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásokat. 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma: 4 óra A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 2. félév A tantárgy témái
Javasolt óraszám
Általános alapfogalmak
1 óra
Egyéni védőeszközök és munkavédelmi előírások
1 óra
Környezetegészségügy és normái
1 óra
Tűzvédelmi és biztonságtechnikai alapismeretek
1 óra
4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Általános bonctani ismeretek Boncolási gyakorlat 5. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos közegészségügyi-járványügyi felügyelő munkavédelmi felügyelő 6. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: tanterem audio-vizuális eszközökkel
50
I. fejezet
Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1991. A mindenkor érvényben lévő jogszabályok, rendeletek
51
I. fejezet
6. BONCOLÁSI GYAKORLAT 1. A tantárgy tanításának célja: hogy a hallgató a holttestek boncolását, rekonstruálását, a mintavétellel kapcsolatos teendőket készség szinten tudja elvégezni. 2. A tantárgyi követelmény: A hallgató legyen képes − a holttestet megnyitni − a szerveket kiemelni, felboncolni − a holttestet boncolás után helyreállítani − a holttestet végtisztességre előkészíteni − a kórszövettani vizsgálatra vett anyagokat rögzíteni, tárolni. 3. A tantárgy tananyagtartalma: A tantárgy óraszáma:
240 óra
A tantárgy tanításának ideje: 1. év, 1-2. félév A tantárgy témái Demonstrációs gyakorlat
40 óra
− kórboncolás - mintavétel
(34 óra)
− igazságügyi boncolás
(2 óra)
− helyreállítás (rekonstrukció)
(4 óra)
Boncolási gyakorlat Kórboncolás 1. Koponya megnyitása (kézi fűrész használata) 2. Dobüregek, valamint az orr-melléküregek megnyitása 3. Az agy boncolása Agyalapi erek kipreparálása és felvágása. 4. A holttest megnyitása (mell- és hasüreg) Esetleges folyadékgyülem eltávolítása és mérése.
52
Javasolt óraszám
200 óra
I. fejezet
Rekeszállás meghatározása Tájékozódás a hasüreg négy kritikus pontjáról (appendix, epehólyag, lép tájéka, medence) Lenőtt mellhártya felszabadítása 5. A szív boncolása 6. A tüdők és a nyaki szervek boncolása 7. A lép, a vesék és a belek boncolása A belek felvágása és kimosása 8. Gyomor-máj komplexum boncolása 9. Kismedencei szervek boncolása 10. Légmellűség, légembolia vizsgálata 11. Csontvelő kivétel: a szegycsont és a combcsont hosszirányú kettéfűrészelése, "ablaknyitás" a combcsonton 12. A gerinc megnyitása és a gerincvelő kivétele 13. Ujszülött boncolása. Koponyanyitás ("narancshéj" technika). Köldökerek vizsgálata 14. A végtagok (alsó és felső), erek (arteria és vena) preparálása 15. Kórszövettani vizsgálati anyagok rögzítése, tárolása 16. Nagyértékű, újrahasznosítható gyógyászati eszközök (izületiprotézisek, pacamaker) kivétele, fertőtlenítése, tárolása 17. Múzeumi preparátumok készítése (színes fixálás Romhányi szerint) Bonctermi preparátumok előkészítése mokroszkópos fényképezéshez Igazságügyi boncolás 1. Ruházat vizsgálata igazságügyi boncolás előtt 2. Anyagvétel hatósági boncolásnál (vér-, vizeletalkohol, szénmonoxid,diatoma, méreg) Helyreállítás (rekonstrukció) 1. A holttest boncolás utáni rekonstrukciója (kimosás, tömítés, összeállítás, varrás, lemosás)
53
I. fejezet
2. Végtisztességre való előkészítés: (lemosás, szárazra törlés, ruházat ellenőrzés, borotválás, öltöztetés, fésülés, kegytárgyak elhelyezése 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Általános bonctani alapismeretek Anatómiai alapismeretek Kórbonctani alapismeretek Igazságügyi orvostani alapismeretek Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek 5. A tantárgy értékelésének módja: a boncolási gyakorlatok során folyamatosan 6. A tantárgyat taníthatja: orvos, pathológus szakorvos 7. A tantárgy tanításának tárgyi feltételei: boncterem - eszközök és anyagok:
54
−
koponyafűrész
−
mankós véső
−
fa- vagy fémnyelű bonckés (Virchow kés)
−
porckés
−
szervkés
−
szike
−
bélolló
−
bronchusolló
−
érolló
−
horgas csipesz
I. fejezet
−
anatómiai csipesz
−
vájt szonda
−
gombos szonda
−
fém mérőszalag
−
folyadékméréshez kalibrált edény
−
merőkanál
−
varrótű, fonalak
Felhasználható (ajánlott) irodalom: Lesznyák József: Jegyzet a boncmester alsófokú szakképzéshez ETI, 1991. Róna-Jellinek: Bonctechnika
III. MELLÉKLETEK
55
I. fejezet
56
I. fejezet
1. számú melléklet
1. A SZAKMAI VIZSGA SZÓBELI TÉMAKÖREI 1.1. ÁLTALÁNOS BONCTANI ISMERETEK 1. A boncolások formái, céljai 2. A halál korai és késői jelei 3. Előkészítés boncoláshoz 4. A boncmester feladata boncolás közben 5. A holttest helyreállítása 6. Végtisztességre való előkészítés 7. Holttestekkel kapcsolatos adminisztráció. Tárgyalás a hozzátartozókkal
57
I. fejezet
58
I. fejezet
1.2. ANATÓMIAI ALAPISMERETEK 1. Az anatómia fogalma és tárgya. A sejtek és a sejtek életjelenségei 2. Az emberi test felépítése. Az alapszövetek 3. A végtagok csontjai 4. A törzs csontjai 5. A koponya csontjai és varratai 6. A test izmai 7. A vérkeringés szervrendszere. A szív anatómiája 8. A vérkörök. Az aorta ágai 9. A vér és a vércsoportok 10. A légzőrendszer anatómiája és élettana 11. A szájüreg, a garat és a nyelőcső anatómiája és élettana 12. A gyomor, a patkóbél és a hasnyálmirigy anatómiája és élettana 13. A vékony- és vastagbelek anatómiája és élettana. A hashártya 14. A máj és az epehólyag anatómiája és élettana 15. A vizeletkiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana 16. A férfi nemi szervek anatómiája és élettana 17. A női nemi szervek anatómiája és élettana 18. A belsőelválasztású mirigyek anatómiája és élettana 19. A központi idegrendszer anatómiája és élettana 20. A környéki idegrendszer anatómiája és élettana 21. Az érzékszervek anatómiája és élettana
59
I. fejezet
60
I. fejezet
1.3. KÓRBONCTANI ALAPISMERETEK 1. A kórbonctan fogalma. Élettelen és élő kórokok 2. Vérkeringési zavarok, vérzések 3. Thrombosis, embolia 4. Elhalások 5. Sorvadások és túltengések 6. A gyulladások általános jellemzése. Poliferatív gyuladások 7. Izzadmányos gyulladások 8. A daganatok és keletkezésük 9. A szívbillentyűhibák. A vérkeringési elégtelenség 10. Az érelmeszesedés. A szívizom infarktusa. Magas vérnyomás 11. A vér és a vérképzőszervek kórbonctana 12. A légzőszervek betegségei 13. A szájüreg, a nyelőcső és a gyomor betegségei 14. A belek és a hasnyálmirigy kórbonctanaű 15. A máj és az epehólyag kórbonctana. A sárgaság 16. A vizerletkiválasztó rendszer kórbontana 17. A férfi nemi szervek betegségei 18. A női nemi szervek betegségei
61
I. fejezet
62
I. fejezet
1.4. IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI ISMERETEK 1. Az igazságügyi orvostan fogalma. A hatósági boncolások formái. A kiszállás 2. Éllel és heggyel bíró eszközök által okozott sérülések 3. Tompa erő okozta sérülések. Magasból való lezuhanás. Lövési sérülések 4. Elektromos áram okozta sérülések. Villámcsapás 5. Égés. Kihűlés. Fagyás 6. Mérgezések 7. Akasztás. Zsinegelés 8. Folyadékbaa fúlás. Megfojtás a légzőnyílások befedésével 9. Magzatelhajtás. Gyermekölés. Orvosi ténykedés közben bekövetkezett haláleset 10. Közlekedési balesetek 11. Ismeretlen holttestek azonosítása 12. Exhumálás
63
I. fejezet
64
I. fejezet
1.5. MUNKAJOGI, MUNKAVÉDELMI, KÖRNYEZETVÉDELMI, TŰZVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ISMERETEK 1. A boncterem tisztántartása, fertőtlenítése 2. Bonceszközök tisztítása, fertőtlenítése 3. A boncteremben használt védőruházat 4. Teendők sérülés esetén 5. Boncteremben tilos tevékenységek 6. Tűzrendvédelmi alapismeretek
65
I. fejezet
66
I. fejezet
2. számú melléklet
A SZAKMAI VIZSGA GYAKORLATI FELADATAI 1. Koponyanyitás, agyboncolás 2. Dobüregek, orrmelléküregek megnyitása. Agyalapi mirigy kivétele. A holttest megnyitása 3. A szív boncolása 4. A tüdők boncolása 5. A nyaki szervek boncolása 6. A lép, a vesék és a belek boncolása 7. A gyomor-máj komplexus boncolása 8. A kismedencei szervek boncolása 9. A gerinc megnyitása 10. Újszülött boncolása
67
I. fejezet
68
I. fejezet
3. számú melléklet GYAKORLATI IGAZOLÁS I. a boncmester képzéshez (pathológiai osztályon alkalmazott vizsgázó esetén) (amely egyben igazolja, hogy a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátható) Név:.............................................................................................................................. Szakmaterület
Intézmény
Időtartam
Dátum
Az igazoló aláírása
240 óra*
1.
Kórház
P.H.
200 óra
Pathológiai O. 2.
Igazságügyi
40 óra
Orvostani Int. vagy Rendőrorvosi Hivatal
GYAKORLATI IGAZOLÁS II. a boncmester képzéshez (igazságügyi orvostani munkaterületen alkalmazott vizsgázó esetén) (amely egyben igazolja, hogy a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátható) Név:................................................................................................................................ Szakmaterület
Intézmény
Időtartam
Dátum
Az igazoló aláírása
240 óra*
1.
Igazságügyi
P.H.
200 óra
Orvostani Int. vagy Rendőrorvosi Hivatal 2.
Kórház
40 óra
Pathológiai O. * A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik.
69
