NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
Népességföldrajz – demográfia Az emberi népesség Az emberi faj megjelenése: 30m éve emberszabásúak, 10m éve emberfélék, 5m éve Australopithecus 3m éve Homo Habilis az „ügyes” majd Homo Erectus az „egyenes”, 500e éve Homo sapiens – már összetett beszéd és elvont gondolkodás 150e éve Homo sapiens sapiens – szocializáció 70e éve erős természeti szűrő a Toba-szupervulkán, majd jégkorszak, kb. 1000 ember éli túl Kelet-Afrikában, az ő leszármazottaik vagyunk Civilizált ember: 10e éve Közel-Keleten mezőgazdasági forradalom (növényt. majd állatt.) biztonságos élelemforrás - letelepülés, állandó települések védelmi okból koncentrálódás ókori városállamok, - munkák szervezése társadalmi hierarchia államok, uralkodók, hatalom hódítások birodalmak - növekvő ütemű népességgyarapodás kirajzás a forrásterületekről kultúra terjedése; A világnépesség: i.e. 3000 kb. 10m – első túlnépesedő városállamok „Indus-völgy – Harappa: Mohenjo-daro” i.sz. kezd. – 125m: római népességrobbanás – 200 év alatt duplázás 1000 – 250m: középkori stagnálás – 200-1200 alig változik (éghajlatváltozás népvándorlások) 1650 – 500m: európai népességrobbanás kezdete, pedig ’-’ éghajat 1830 – 1mrd: európai népességrobbanás maximuma, <> kisjégkorszak 1930 – 2mrd: a népességrobbanás kiterjed Amerikára és Ázsiára is 1976 – 4mrd: globális népességrobbanás – évi 120 milliós növekedés – 2,7%-al leggyorsabb ütem, de Európa már lelassult 1999 – 6mrd: lassuló globális növekedés, Európa már fogyóban, Kína, India is fékez de még nő, Afrika gyorsulva nő 2012 – 7mrd: Afrika is túl a csúcson, de 1mrd, felük segélyre szorulna, ¼ AIDS-es arány 2020-25 – 8 mrd: kicsivel fölötte megállhat, majd újra csökkenés, Afrika is stabilizálódik 2030-ra Korábban 15mrd-t jósoltak 2050 és 25mrd-t 2150 körül, de fékező hatás!
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
A népességnövekedés tényezői Demográfiai átmenet: világnépesség-változás = Születés – Halálozás = Természetes szaporodás (Adott területen a vándorlás is!) az átmenet ciklusai (tk. 134.o. ábra): 1. Sz és H magas + ingadozik (éhínség, járvány, háború) T változik + / - népesség hullámzó, de lassú növekedés 2. H lecsökken Sz marad T nő népesség gyorsulva nő 3. H alacsonyan stabilizálódik, Sz is csökken T csökken, de még + népesség lassulva nő 4. H ismét nő, Sz tovább csökken T negatív lesz népesség csökkenő (Korábbi teória, hogy mindkettő alacsonyan stabilizálódik T 0, de nem jött be. Vajon miért?) Okok: XVII-XIX.sz. Európa: gazdasági fejlődés jólét + orvostudomány halálozás fokozatosan csökken (2. sz.) fejlődéssel a társadalmi elvárások nőnek utódnevelés drágul a születés is lecsökken (3. sz.) a társadalom elöregszik H nő, az utódnevelés költsége horribilis Sz tovább csökken a repro szint alá fogyásba megy át (4.sz.) XX.sz. fejletlen világ: fejlett egészségügy importja és segélyek halálozások mesterséges leszorítása kívülről (2. sz.) lassú fejlődés társadalmi elvárás változatlan (10 gyerek) születés alig csökken magától nem áll le következmény: erőforrások/fő csökken nyomor + természetrombolás+háborúk több országban sikeres korlátozás (Kína negatív családi pótlék), néhányban fejlődés (Kína, India, Brazília, Malaysia), másutt vallási akadályok, főleg az iszlám országokban Összefoglalva: Európai népességrobbanás: fokozatos, volt hová menni, leállt Ázsiai népességrobbanás: hirtelen, nincs hová menni, leállóban Afrikai népességrobbanás: nagyon hirtelen, nincs hová menni, leállás???
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
A világnépesség földrajzi eloszlása Népsűrűség átlag 40fő/km2, de 0-1000–ig oka: T területi különbségei + vándorlás Vándorlás - migráció Vándorlási különbözet = OdaVándorlás - ElVándorlás Régebben a sűrűtől a ritkább felé, korszakonként eltérő irányokkal: ókor: civilizációs központokból a peremvidékre (kolóniák) középkor: Ázsia Európa „népvándorlás” újkor: Európa Amerika és Afrika Amerika (mint ókor, de messzebb) XX.sz.: már nincs hova (Megtelt!) csak őserdők környezetrombolás szűkülő élettér ??? XX.sz. közepétől a ritkától a sűrűbb felé (modernizációs fordulat): fejlődők fejlettek társadalmi konfliktusok szelektálja a magasabb képzettségűeket „brain-drain” sokszor ideiglenes „vendégmunkás” spec. forma ingázás lakó és munkahely távolodik Sűrűn lakott gócterületek: (Atlasz 132.o.) kedvező természeti-társadalmi adottságok T nagy túlnépesedett gócok népvándorlás forrásterületei: történelmi: K-Kína, India, Indokína, Jáva, Japán újkori: Ny-Európa, ÉK-USA, DK-Brazília, Ny-Afrika országok: mrd fölött Kína, India, 200-300m: USA, Indonézia 150-200m: Brazília, Pakisztán, Oroszország 100-150m: Banglades, Nigéria, Japán, Mexikó Európában: Németo 80m, Franciao, Olaszo, Nagy-Britannia kb. 50m Spanyolo, Ukrajna közel 50m Alig lakott vidékek: Óvilágban gyenge természeti adottságok: túl hideg/meleg, száraz/nedves, magas T kicsi, vándorlásban nem cél alig lakott Szibéria, Szahara, Belső-Ázsia, Tibet, Kongó-medence Újvilágban történelmi emberhiány: ha jó adottságok a vándorlás célterületei: Amerika, Ausztrália ha gyenge adottságok lassan nő: Amazonas-medence, É-Kanada ritkán lakott országok: Ausztrália, Kanada, Argentína, Paraguay, Venezuela, Új-Zéland
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
A népesség összetétele Korfa: Atlasz 133.o. jobb szél fiatalodó, stagnáló és öregedő demográfiai átmenetben hol tart fejlettség Foglalkozási szerkezet: preindusztriális, indusztriális, posztindusztriális gazdasági átmenetben hol tart fejlettség Várható élettartam: 68/64 év férfi/nő, de 45 80 év fejlődők fejlettek fejlettség Nemi arány: születéskor férfitöbblet 40 körül egál 50- növekvő nőtöbblet (75-nél már dupla a nő) Nyelvi összetétel: nyelvcsaládok – nyelvek (Atlasz!) indoeurópai, uráli-altáji, sémi-hámi, kínai-tibeti, ausztroázsiai, fekete-afrikai pl.: indoeurópai – germán – angol – amerikai angol indoeurópai – – uráli-altáji – finnugor – magyar – palóc – – Nemzetiségi, etnikai összetétel: nemzet: országot alkotó, egy nyelvet beszélő, azonos kultúrájú népcsoport nemzetiség, nemzeti kisebbség: többségi nemzettől eltérő népcsoport, mely saját országgal is rendelkezik, de meghatározott történelmi régióban él (pl. határváltozások miatt került anyaországán kívül) pl.: etnikum: saját országgal nem rendelkező kisebbség pl.: diaszpóra: vándorlással szétszóródva került idegen ált. városi környezetbe, de ott sokszor csoportosan él (etnikai negyed – gettó) pl.: Vallási összetétel: „hinni kell” világvallások (Atlasz132.o.): világvallások és ágak: keresztény, iszlám, hindu, buddhizmus, konfucianizmus vallás kultúra keveredés esetén ellentétek főleg expanzív vallások esetén pl.
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
Településföldrajz Település fogalma: emberek lakó- és munkahelyeinek térben koncentrált együttese Típusai: Települések
┬ └
ideiglenes állandó ┬ magányos └ csoportos
┬ ├ └
falu város agglomeráció
Települések funkciói: helyi funkciók: csak saját lakóknak központi funkciók : környező kisebb települések lakóinak is kapcsolatok a települések közt vonzáskörzet Településtípusok elhatárolása eszerint: falu: központi funkció nélküli kisebb település, ált. agár munkahelyekkel (?) város: központi funkciói révén vonzáskörzettel rendelkező település ált. ipari és szolgáltató munkahelyek agglomeráció: nagyváros és vonzáskörzete szoros kapcsolatban település az agglomerációban lehet: magváros – Budapest bolygóváros – Budaörs, Vác, Gödöllő alvóváros – Érd, Budakeszi, Fót alvófalu – Telki, Biatorbágy, Mogyoród, Kistarcsa agglomeráció lehet: egyközpontú – Budapest, Kaposvár, London több központú: Komárom-Esztergom, Ruhr, Randstad megalopolisz: nagyvárosi vonzásövek összekapcsolódásával óriás település-együttes 25m fölötti népességgel pl. BosWash, ChiPitts, SanSan, ToKaido, SaoRio Települések fejlődése kialakulásra, növekedésre ható kedvező adottságok természeti tényezők: - védelmi: hegy, folyókanyar, folyótorkolat, félsziget, sziget - nyersanyagforrás: ércek, energia, víz társadalmi tényezők: - központi hely: világi vagy egyházi központ, zarándokhely - kereskedelmi: hágókapu, vásárvonal (eltérő tájak határán) - közlekedési: tengeröböl, hídfő, vasúti-, közúti csomópont - szellemi: találmány, egyetem, kutatóintézet
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
Településmorfológia Településméretek: „remete” – bokortanya (1-100 törpefalu – óriásfalu (30-50 000) kisváros – metropolisz (1000-30m) mini agglomeráció – megalopolisz (100e-100m) (Hol a határ? Falu-város probléma?) Települések alakja a természeti és társadalmi viszonyok révén ideiglenes: jurta tábor, iglu szórványoknál elhelyezkedés: szórt, sor-, bokortanya, farm, ranch falvaknál: egyutcás >> dombvidéken halmazos >> alföldön sakktáblás >> tervezett telepes falvak + spec. városoknál funkcionális övek: CBD (city), belső lakó öv, ipari öv, kertes lakó öv, elővárosi öv újabban szabályos övek helyett szektorok: szolgáltató, kereskedelmi és ipari sávok sugarasan a főutak mentén köztük a lakó szektorok, szuburbiák Településhálózat (kieg) települések rangja különböző többszintű rendszer (Christaller-hexagon) adminisztratív: főváros – megyei jogú város – megyeszékhely – város – falu – függelék gazdasági erőtér szerint: világváros – nagyrégió-központ – országos központ – régióközpont – középszintű központ – kistérség központ – lokális központ – központi funkció nélküli település adminisztratív határok nem követik a gazdasági vonzáskörzet-határokat pl. Somogy problémák
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
Urbanizáció Jelentése: városodás és városiasodás a modern korral járó általános világtendencia Városodás = mennyiségi urbanizáció: városok száma és a városi népesség aránynövekedése Fejlettekben lezajlott már okai: mezőgazdaságnak nem kellett a munkaerő taszítás ipari és szolgáltató munkahelyek magasabb jövedelem vonzás vagyis munkaerő követte a munkaerő-piaci helyzetet következmény: helyenként városlakók > 90% Fejlődőkben folyamatban „urbanizáció hulláma az Egyenlítő felé vonul” okai: gyors túlnépesedés földhiány éhínség taszítás jobb élet reménye vonzás (ott osztják a segélyt + talán munka + iskola > kitörési esély) következményei: - városrobbanás de infrastruktúrához nincs tőke nyomornegyedek - a nagyvárosok sorrendjének átrendeződése (Miért érdekes ez számodra?) a világgazdaság területi szerkezetét is átrendezi a „robbanó” metropoliszok új munkaerő-központok 1mrd ember vár munkára éhbérért (Terád is hat! Neked hol lesz munkád? Esetleg ha tanulsz!) Városiasodás = minőségi urbanizáció: városias életforma kialakulása a társadalmi fejlődés és jómód eredménye nem kötődik a városhoz falvakban is urbanizáció fejlettekben teljesen lezajlott fejlődőkben csak a világvárosok CBD és jómódú negyedeire jellemző
NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Dr. Kerese Tibor
Fejlett urbanizációs folyamatok Párhuzamosan egymás mellett, de társadalmi rétegződéssel Elővárosodás (szuburbanizáció): zsúfoltság városi stresszhatások - jómódú családok az elővárosokba menekülnek agglomerációs övezet kialakulása a város körül - vidékről vándorlásnak is az övezet lesz a célterülete - szegények maradnak, sőt jönnek slummosodás gettók állami befolyással ez fékezhető (Európa) fejlettekben XX.sz. közepétől, Maon 1980-tól (Atlasz 20.o.) Ellenvárosodás (dezurbanizáció): a városias életmód falun is megteremthető, de természetes a környezet visszaáramlás a falvakba főleg jómódú nyugdíjasok és távmunkát végzők luxusfalvak csak a fejlettekben 1980-tól Maon a munkanélkülivé vált városiak visszamentek a szülőfaluba Újravárosodás (reurbanizáció): újra a belvárosba, főleg a képzett fiatalok YUPPie-k - ipar kiköltözött a városból az utak mellé a város tisztább lett - felújított belső városnegyedek magas színvonalú városi élet + csúcstechnika iparágainak kellemes új kisvárosok technopoliszok csak a fejlettekben 1990-től Maon a lakáshoz jutás állami támogatása révén 2000-2008 között
