Nemzetközi szerződések joga 2010. tavasz dr. Lattmann Tamás
Előadás tárgya Előadás vázlata: • • • • • • •
Nemzetközi szerződések, mint jogforrások Nemzetközi szerződések létrehozása Fenntartások Nemzetközi szerződések értelmezése Nemzetközi szerződések alkalmazása Nemzetközi szerződések módosítása Nemzetközi szerződések megszűnése / megszüntetése • Nemzetközi szerződések érvénytelensége
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
1
Nemzetközi szerződések, mint jogforrások előnyök a szokásjoghoz képest • technikailag bonyolult / új jogterületek (ld. pl. világűrjog) • világrendszerek közötti konfliktusok • államok közösségének köre bővül • „írott jog” előnye – a szerződések precízebbek, egyértelműbbek
szokásjogi normák
szerződési normák
Nemzetközi szerződések, mint jogforrások
elnevezések • • • • • • •
Treaty (szerződés) Pact (paktum) Convention (egyezmény) Charter (alapokmány v. karta, charta) Covenant (egyezségokmány) Protocol (jegyzőkönyv) …
jogi kötelező erő szempontjából az elnevezés lényegtelen
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
2
Nemzetközi szerződések fajtái Bilaterális szerződések:
Multilaterális szerződések:
Nemzetközi szerződések fajtái Multilaterális szerződések: Nyílt
ált. jogalkotó típusú szerződések, ahol minél szélesebb körű részvétel kívánatos
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
Zárt
ált. nemzetközi szervezeteket létrehozó szerződések
3
Nemzetközi szerződések fellelhetősége
Nemzetközi szerződések fellelhetősége
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
4
Szerződések jogának kodifikációja szokásjogi alapok 1949-1966 kodifikáció előkészülete (UN ILC) 1969 – Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (h. l. 1980.) 108+45 (2008. szeptemberi állapot) Magyarország csatlakozása: 1987 (1987.évi 12 tvr.) 1986 – Bécsi Egyezmény a nemzetközi szervezetek államokkal, illetve egymással kötött szerződéseinek jogáról (h. l. --- 27/35) 27+39 (+16 nk. szervezet) (2008. júliusi állapot) Magyarország csatlakozása: 1988 1978 – Bécsi Egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (h. l. 1996) 21+19 (2008. júliusi állapot) Magyarország ---
Nemzetközi szerződések létrehozása Főbb szabályok: • belső jogi előírások is fontosak (Mo.: 2005. évi L. tv.) – egyes államok esetében eltérő intézmények, eltérő részletszabályok • belső jogi felhatalmazás szükségessége • meghatalmazás kérdése • eltérő szabályok és gyakorlat két- és többoldalú szerződéseknél • szükséges és nem feltétlenül szükséges aktusok
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
5
Nemzetközi szerződések létrehozása Kétoldalú nemzetközi szerződés létrehozása: Nemzetközi jogi hatások kezdete
Tárgyalás szakasza PARAFÁLÁS
ALÁÍRÁS
…… … … …… .. .… … … … … ….. . … . …… .. . .. ….. .. .. …. … . …. .. . ….. . …
…… … … …… .. .… … … … … ….. . … . …… .. . .. ….. .. .. …. … . …. .. . ….. . …
…… … … …… .. .… … … … … ….. . … . …… .. . .. ….. .. .. …. … . …. .. . ….. . …
.... ….
.... ….
HATÁLYBA LÉPÉS
MEGERŐSÍTÉS BEIKTATÁS ENSZ FŐTITK.
ÁTÜLTETÉS A BELSŐ JOGBA
szerződés létrejött
Eljárás kezdete
.... ….
kötelezőként elismerés
aláírás előkészítése
OKIRATOK KICSERÉLÉSE
Ha kell, a tárgyalás újrakezdése
Tárgyalásra meghatalmazott személy aláírása
A szerződés aláírására jogosult személy aláírása
Arra jogosult szerv aktusa
BELSŐ JOGI FELHATALMAZÁS
Nemzetközi szerződések létrehozása
Főbb különbségek többoldalú szerződések esetén: • tárgyalás – konferenciákon • parafálás ált. nincsen – helyette szavazás, jegyzőkönyv aláírása • gyakran utólag csatlakoznak államok, akik a tárgyaláson nem is vettek részt (nincs tárgyalás, nincs aláírás) • okiratok cseréje helyett letétbe helyezés (letéteményes funkciója)
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
6
Fenntartások fenntartás (reservation) Bécsi Egyezmény 2. cikk. 1. bek. d. a „fenntartás” olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja.
Fenntartások
Népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó vélemény (1950) • szerződések integritásának elve nem abszolút, fenntartások tétele lehetséges
Előnyei: • kompromisszum segítése • kevésbé jelentős különbségek ellenére létrehozhat átfogó megegyezést („több, mint a semmi”) • segíti a többoldalú szerződéses kötelezettségek kialakulását
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
7
Fenntartások Szükséges-e a fenntartás elfogadása? Általában nincs szükség kifejezett elfogadó aktusra a többi részes állam részéről. • szerződés által kifejezetten engedélyezett fenntartás esetében nem (kiv. szerz. eltérő rend.) • nk. szervezet alapító okmánya esetén az adott szervezet elfogadása szükséges • ha a szerződés lényeges előfeltétele a teljesség, akkor kell valamennyi fél elfogadása • legalább egy állam el kell, hogy fogadja ezekben az esetekben vélelmezett elfogadás is elég! 12 HÓNAP kifogás nélkül = elfogadás
Fenntartások – példa 5 leendő szerződő állam 4 cikkből álló leendő nemzetközi szerződés
A
B
E
1. cikk
C D
2. cikk 3. cikk 4. cikk
A 9 9 9 9
B 9 X 9 9
C 9 9 9 9
D 9 9 9 9
E 9 9 9 9
„B” 2. cikkhez fűzött fenntartása a szerződésből a 2. cikket „B” vonatkozásában kiiktatja (illetve annak tartalma a fenntartásban foglaltaknak megfelelően értelmezendő „B” állammal szemben) Tükör-effektus: ugyanakkor „B” sem hivatkozhat a 2. cikkre!
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
8
Fenntartások – példa „E” államnak valamiért nem tetszik „B” állam által tett fenntartás fenntartással szemben: KIFOGÁS Nem kizáró kifogás
A
Kizáró kifogás
B
E
A C
E
D • •
mintha nem is lenne kifogás inkább politikai, semmint joghatás kiváltására alkalmas eszköz
B C D
• •
a szerződés „E” és „B” között nem jön létre, amíg a fenntartás él nincs kompromisszum
Fenntartások korlátai
nem tehető fenntartás, ha • a szerződés tiltja fenntartások megtételét • a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról, nem tehető olyan, ami ennek nem felel meg • a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
9
Fenntartások – konkrét példák Sokféle fenntartás + kifogás Fenntartások – értelmező nyilatkozatok (reservations – declarations) •
Jogalakító jellegű fenntartások + kifogások – pl. Izrael és az 1949-es genfi egyezmények Politikai természetű fenntartások + kifogások – szocialista államok és az emberi jogi tárgyú egyezményekbe foglalt ICJ joghatósági klauzulák – tiltakozásként megfogalmazott kifogások egyes fenntartásokkal szemben „Policy” jellegű fenntartások + kifogások – pl. USA és az emberi jogi tárgyú szerződések – fenntartások megtételétől való tartózkodás kizárása is lehet policy – fenntartások „figyelése”, kifogások előterjesztése „elvi-szakmai” alapon „Védekező” jellegű fenntartások + kifogások – ICJ joghatósági klauzulákkal szemben – joghatósági nyilatkozatokhoz csatolva
•
•
•
Nemzetközi szerződések értelmezése BE 31. cikk A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni. Értelmezés alanyai • Szerződő felek együtt – hiteles értelmezés (kötelező) • Szerződő fél egyoldalúan (csak rá kötelező) • Bírói értelmezés (adott ügyben lehet kötelező) • Doktrinális értelmezés (segédeszköz) Az értelmezés módszerei: • Nyelvtani (hiteles nyelv kérdése) • Kontextuális • Gyakorlati • Rendszertani • Történeti (travaux preparatoires jelentős szerepe) • …
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
10
Nemzetközi szerződések alkalmazása BE 26. cikk Pacta sunt servanda Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok. Szerződés megsértése: nemzetközi jogsértés → nemzetközi felelősség Nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítékai nincs központi kényszerapparátus, ami saját jogon képes a kikényszerítésre, az egyes szerződések viszont alkalmazhatnak ilyeneket • • • • • •
nemzeti eszközök periodikus tanácskozások jelentéstételi kötelezettség felállított szervek, intézmények nemzetközi szervezetnél „becsatornázott” lehetőségek stb.
Nemzetközi szerződések módosítása Általános szabály: BE 39. cikk A szerződés a részes felek közötti megállapodással módosítható. • kétoldalú: egyszerű, közös megegyezés a két fél között • többoldalú: ált. új szerződésbe foglalás, amit a szerződők újra megerősítenek ld. pl. 1950 – Emberi Jogok Európai Egyezménye + 14 módosító jegyzőkönyv
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
11
Nemzetközi szerződések megszűnése Felek akarata alapján
Nemzetközi jog alapján Teljesítés
Meghatározott esemény
Új szerződés
Lehetetlenülés
Háború
Fizikai
Idő
Jogi
Feltétel
Felmondás
Egyetértés
Felbontás
Államutódlás
Szerződésszegés Körülmények lényeges megváltozása
Nemzetközi szerződések érvénytelensége Semmisség
Kényszer (fenyegetés v. erő alk.) Személy eIlen (51. cikk) Állam ellen (52. cikk)
Jus cogens előírásba ütk. (53. cikk)
Megtámadhatóság
Belső, az eljárásra von. jogi norma megsértése (46. cikk)
Tévedés (48. cikk)
Meghatalmazás túllépése (47. cikk)
Megtévesztés (49. cikk)
Megvesztegetés (50. cikk)
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
12
Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmanntamas.hu http://www.kul-vilag.hu
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)
13