Nemzetközi szerződések joga

Nemzetközi szerződések joga 2010. tavasz dr. Lattmann Tamás

Előadás tárgya Előadás vázlata: • • • • • • •

Nemzetközi szerződések, mint jogforrások Nemzetközi szerződések létrehozása Fenntartások Nemzetközi szerződések értelmezése Nemzetközi szerződések alkalmazása Nemzetközi szerződések módosítása Nemzetközi szerződések megszűnése / megszüntetése • Nemzetközi szerződések érvénytelensége

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)

1

Nemzetközi szerződések, mint jogforrások előnyök a szokásjoghoz képest • technikailag bonyolult / új jogterületek (ld. pl. világűrjog) • világrendszerek közötti konfliktusok • államok közösségének köre bővül • „írott jog” előnye – a szerződések precízebbek, egyértelműbbek

szokásjogi normák

szerződési normák

Nemzetközi szerződések, mint jogforrások

elnevezések • • • • • • •

Treaty (szerződés) Pact (paktum) Convention (egyezmény) Charter (alapokmány v. karta, charta) Covenant (egyezségokmány) Protocol (jegyzőkönyv) …

jogi kötelező erő szempontjából az elnevezés lényegtelen


2

Nemzetközi szerződések fajtái Bilaterális szerződések:

Multilaterális szerződések:

Nemzetközi szerződések fajtái Multilaterális szerződések: Nyílt

ált. jogalkotó típusú szerződések, ahol minél szélesebb körű részvétel kívánatos


Zárt

ált. nemzetközi szervezeteket létrehozó szerződések

3

Nemzetközi szerződések fellelhetősége

Nemzetközi szerződések fellelhetősége


4

Szerződések jogának kodifikációja szokásjogi alapok 1949-1966 kodifikáció előkészülete (UN ILC) 1969 – Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (h. l. 1980.) 108+45 (2008. szeptemberi állapot) Magyarország csatlakozása: 1987 (1987.évi 12 tvr.) 1986 – Bécsi Egyezmény a nemzetközi szervezetek államokkal, illetve egymással kötött szerződéseinek jogáról (h. l. --- 27/35) 27+39 (+16 nk. szervezet) (2008. júliusi állapot) Magyarország csatlakozása: 1988 1978 – Bécsi Egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (h. l. 1996) 21+19 (2008. júliusi állapot) Magyarország ---

Nemzetközi szerződések létrehozása Főbb szabályok: • belső jogi előírások is fontosak (Mo.: 2005. évi L. tv.) – egyes államok esetében eltérő intézmények, eltérő részletszabályok • belső jogi felhatalmazás szükségessége • meghatalmazás kérdése • eltérő szabályok és gyakorlat két- és többoldalú szerződéseknél • szükséges és nem feltétlenül szükséges aktusok


5

Nemzetközi szerződések létrehozása Kétoldalú nemzetközi szerződés létrehozása: Nemzetközi jogi hatások kezdete

Tárgyalás szakasza PARAFÁLÁS

ALÁÍRÁS

…… … … …… .. .… … … … … ….. . … . …… .. . .. ….. .. .. …. … . …. .. . ….. . …

…… … … …… .. .… … … … … ….. . … . …… .. . .. ….. .. .. …. … . …. .. . ….. . …

…… … … …… .. .… … … … … ….. . … . …… .. . .. ….. .. .. …. … . …. .. . ….. . …

.... ….

.... ….

HATÁLYBA LÉPÉS

MEGERŐSÍTÉS BEIKTATÁS ENSZ FŐTITK.

ÁTÜLTETÉS A BELSŐ JOGBA

szerződés létrejött

Eljárás kezdete

.... ….

kötelezőként elismerés

aláírás előkészítése

OKIRATOK KICSERÉLÉSE

Ha kell, a tárgyalás újrakezdése

Tárgyalásra meghatalmazott személy aláírása

A szerződés aláírására jogosult személy aláírása

Arra jogosult szerv aktusa

BELSŐ JOGI FELHATALMAZÁS

Nemzetközi szerződések létrehozása

Főbb különbségek többoldalú szerződések esetén: • tárgyalás – konferenciákon • parafálás ált. nincsen – helyette szavazás, jegyzőkönyv aláírása • gyakran utólag csatlakoznak államok, akik a tárgyaláson nem is vettek részt (nincs tárgyalás, nincs aláírás) • okiratok cseréje helyett letétbe helyezés (letéteményes funkciója)


6

Fenntartások fenntartás (reservation) Bécsi Egyezmény 2. cikk. 1. bek. d. a „fenntartás” olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja.

Fenntartások

Népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó vélemény (1950) • szerződések integritásának elve nem abszolút, fenntartások tétele lehetséges

Előnyei: • kompromisszum segítése • kevésbé jelentős különbségek ellenére létrehozhat átfogó megegyezést („több, mint a semmi”) • segíti a többoldalú szerződéses kötelezettségek kialakulását


7

Fenntartások Szükséges-e a fenntartás elfogadása? Általában nincs szükség kifejezett elfogadó aktusra a többi részes állam részéről. • szerződés által kifejezetten engedélyezett fenntartás esetében nem (kiv. szerz. eltérő rend.) • nk. szervezet alapító okmánya esetén az adott szervezet elfogadása szükséges • ha a szerződés lényeges előfeltétele a teljesség, akkor kell valamennyi fél elfogadása • legalább egy állam el kell, hogy fogadja ezekben az esetekben vélelmezett elfogadás is elég! 12 HÓNAP kifogás nélkül = elfogadás

Fenntartások – példa 5 leendő szerződő állam 4 cikkből álló leendő nemzetközi szerződés

A

B

E

1. cikk

C D

2. cikk 3. cikk 4. cikk

A 9 9 9 9

B 9 X 9 9

C 9 9 9 9

D 9 9 9 9

E 9 9 9 9

„B” 2. cikkhez fűzött fenntartása a szerződésből a 2. cikket „B” vonatkozásában kiiktatja (illetve annak tartalma a fenntartásban foglaltaknak megfelelően értelmezendő „B” állammal szemben) Tükör-effektus: ugyanakkor „B” sem hivatkozhat a 2. cikkre!


8

Fenntartások – példa „E” államnak valamiért nem tetszik „B” állam által tett fenntartás fenntartással szemben: KIFOGÁS Nem kizáró kifogás

A

Kizáró kifogás

B

E

A C

E

D • •

mintha nem is lenne kifogás inkább politikai, semmint joghatás kiváltására alkalmas eszköz

B C D

• •

a szerződés „E” és „B” között nem jön létre, amíg a fenntartás él nincs kompromisszum

Fenntartások korlátai

nem tehető fenntartás, ha • a szerződés tiltja fenntartások megtételét • a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról, nem tehető olyan, ami ennek nem felel meg • a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával


9

Fenntartások – konkrét példák Sokféle fenntartás + kifogás Fenntartások – értelmező nyilatkozatok (reservations – declarations) •

Jogalakító jellegű fenntartások + kifogások – pl. Izrael és az 1949-es genfi egyezmények Politikai természetű fenntartások + kifogások – szocialista államok és az emberi jogi tárgyú egyezményekbe foglalt ICJ joghatósági klauzulák – tiltakozásként megfogalmazott kifogások egyes fenntartásokkal szemben „Policy” jellegű fenntartások + kifogások – pl. USA és az emberi jogi tárgyú szerződések – fenntartások megtételétől való tartózkodás kizárása is lehet policy – fenntartások „figyelése”, kifogások előterjesztése „elvi-szakmai” alapon „Védekező” jellegű fenntartások + kifogások – ICJ joghatósági klauzulákkal szemben – joghatósági nyilatkozatokhoz csatolva

•

•

•

Nemzetközi szerződések értelmezése BE 31. cikk A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni. Értelmezés alanyai • Szerződő felek együtt – hiteles értelmezés (kötelező) • Szerződő fél egyoldalúan (csak rá kötelező) • Bírói értelmezés (adott ügyben lehet kötelező) • Doktrinális értelmezés (segédeszköz) Az értelmezés módszerei: • Nyelvtani (hiteles nyelv kérdése) • Kontextuális • Gyakorlati • Rendszertani • Történeti (travaux preparatoires jelentős szerepe) • …


10

Nemzetközi szerződések alkalmazása BE 26. cikk Pacta sunt servanda Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok. Szerződés megsértése: nemzetközi jogsértés → nemzetközi felelősség Nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítékai nincs központi kényszerapparátus, ami saját jogon képes a kikényszerítésre, az egyes szerződések viszont alkalmazhatnak ilyeneket • • • • • •

nemzeti eszközök periodikus tanácskozások jelentéstételi kötelezettség felállított szervek, intézmények nemzetközi szervezetnél „becsatornázott” lehetőségek stb.

Nemzetközi szerződések módosítása Általános szabály: BE 39. cikk A szerződés a részes felek közötti megállapodással módosítható. • kétoldalú: egyszerű, közös megegyezés a két fél között • többoldalú: ált. új szerződésbe foglalás, amit a szerződők újra megerősítenek ld. pl. 1950 – Emberi Jogok Európai Egyezménye + 14 módosító jegyzőkönyv


11

Nemzetközi szerződések megszűnése Felek akarata alapján

Nemzetközi jog alapján Teljesítés

Meghatározott esemény

Új szerződés

Lehetetlenülés

Háború

Fizikai

Idő

Jogi

Feltétel

Felmondás

Egyetértés

Felbontás

Államutódlás

Szerződésszegés Körülmények lényeges megváltozása

Nemzetközi szerződések érvénytelensége Semmisség

Kényszer (fenyegetés v. erő alk.) Személy eIlen (51. cikk) Állam ellen (52. cikk)

Jus cogens előírásba ütk. (53. cikk)

Megtámadhatóság

Belső, az eljárásra von. jogi norma megsértése (46. cikk)

Tévedés (48. cikk)

Meghatalmazás túllépése (47. cikk)

Megtévesztés (49. cikk)

Megvesztegetés (50. cikk)


12

Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmanntamas.hu http://www.kul-vilag.hu


13

Nemzetközi szerződések joga

Recommend Documents