Nemzetközi Sport Óvoda. Pedagógiai programja

Nemzetközi Sport Óvoda Pedagógiai programja

„Sport az Egészséges Gyermekekért” Alapítvány 2006.

„Sport az Egészséges Gyermekekért” Alapítvány

„ Ha légvárakat építettél Ne hagyd öket veszendőbe menni. Az álmoknak az égben a helyük Teremts alájuk szilárd alapokat !” (Henry David Thoreau)

2

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................... 1 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................................. 5 FENNTARTÓRA VONATKOZÓ ALAPADATOK ......................................................................................................... 5 A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ALAPADATOK ............................................................................... 5 2. AZ EGYÉNI FEJLESZTÉS SPECIÁLIS TERÜLETEI, KIEMELT SZOLGÁLTATÁSAI.......... 6 A BALETT OKTATÁSRA ÉPÜLŐ RITMIKUS GIMNASZTIKA, A SZERTORNA, MINT AZ INTÉZMÉNY SPECIÁLIS FEJLESZTÉSI TERÜLETÉNEK, A MOZGÁSFEJLESZTÉS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁNAK KIEMELT ESZKÖZE.............................................................................................................................................................. 6 A TÖBBNYELVŰ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE .................................................................................................... 6 EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL ........................................................................................................................ 7 3. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI ...................................................................................................... 8 AZ ÓVODAI NEVELŐMUNKA, A PEDAGÓGUSOK ÉS EDZŐK, EGYÜTTMŰKÖDÉSE SORÁN OPTIMÁLISAN KIALAKULÓ GYERMEKKÉP ...................................................................................................................................................... 8 AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI CÉLJA ............................................................................................................................ 8 AZ ÓVODA KÜLDETÉSE ....................................................................................................................................... 8 4. AZ ÓVODA ALAPFELADATAI ................................................................................................................. 9 4. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL ALAPOZÁSA .................................................. 9 A KIEGYENSÚLYOZOTT, EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL ALAKÍTÁSA A RUGALMASAN TERVEZETT NAPIRENDRE, KIALAKÍTOTT SZOKÁS-SZABÁLYRENDSZERRE ÉPÜL ............................................................................................ 9 TEST ÉS EGÉSZSÉG, TESTÁPOLÁS ....................................................................................................................... 10 RENDSZERES MOZGÁS, A MOZGÁSKULTÚRA FEJLESZTÉSE ................................................................................ 10 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS .............................................................................................................................. 11 EGÉSZSÉGVÉDELEM, BALESETEK MEGELŐZÉSE................................................................................................. 12 PIHENÉS, FELTÖLTŐDÉS .................................................................................................................................... 13 4. 2. SZOCIALIZÁCIÓ, ÉRZELMI FELKÉSZÍTÉS ..................................................................................................... 14 BESZOKTATÁS................................................................................................................................................... 14 EGYÉN ÉS CSOPORT ........................................................................................................................................... 15 VERSENY, VERSENGÉS HATÁSAI A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG ALAKULÁSÁRA .................................................... 15 4. 3. ÉRTELMI NEVELÉS ..................................................................................................................................... 17 ÉRTELEMI KÉPESSÉGEK ÉS MOZGÁSKÉSZSÉG .................................................................................................... 17 KULCSKOMPETENCIÁK ALAPOZÁSA .................................................................................................................. 17 4. 4. ANYANYELVI NEVELÉS, NYELVI KOMPETENCIA ALAPOZÁSA ..................................................................... 18 5. A GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI .................................................................................... 19 5. A GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI .................................................................................... 20 5. 1. JÁTÉK JELENTŐSÉGE, ALAPELVEI............................................................................................................... 20 5. 2. MOZGÁS, TESTEDZÉS ................................................................................................................................. 22 5. 3. TANULÁS ................................................................................................................................................... 23 PROJEKTEK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS AZ ÉRTELMI NEVELÉS ÉRDEKÉBEN ......................................................... 24 AZ ÓVODAI ÉLETET, A TANULÁSI FOLYAMATOT AZ ISMERETEK KÖZÖS FELDOLGOZÁSA JELLEMZI, MELYNEK KERETE A PROJEKT, MELY SAJÁTOS TANULÁSI EGYSÉG, AMELYNEK KÖZÉPPONTJÁBAN EGY ADOTT TÉMA, PROBLÉMA ÁLL. ....................................... 24 A PROJEKT MÓDSZERREL FOLYÓ TANULÁS FÁZISAI ...................................................................... 24 5. 4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................... 25 MOZGÁS ESZTÉTIKÁJA ...................................................................................................................................... 25 MESE, VERS, ÉNEK, TÁNC ÉS MOZGÁS EGYSÉGE ÉS KOMPLEXITÁSA .................................................................. 25 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................ 26 5. 6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE................................................................................................ 26 A KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÜLETEI KÖZÜL AZ ÓVODA ARCULATÁNAK MEGFELELŐEN KIEMELT TERÜLET AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE ........................................................................................................ 28

3

5. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................... 29 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ....................................................................... 30 6. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A NEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ........................................................ 30 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ALKALMAZOTTAK ......................................................................... 30 A NEVELÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PEDAGÓGUSI KOMPETENCIÁK .............................. 30 . 2. AZ ÓVODA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATAI ................................................................................................. 30 6. 2. AZ ÓVODA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................................................................... 31 6. 3. GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................................................... 32 6.4. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK KIALAKÍTÁSA .................................................................................................. 33 7. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ........................................................................................................... 33 7. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ........................................................................................................... 34 A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐ KÖTELEZŐ ESZKÖZRENDSZER FELETTI SPECIÁLIS ESZKÖZÖK ..... 34 8. ZÁRADÉK ..................................................................................................................................................... 36 A NEVELÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSAKOR FIGYELEMBE VETT .......................................................................... 36 LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ...................................................................................................... 36 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................................... 37

4

1. Az intézmény bemutatása Fenntartóra vonatkozó alapadatok Fenntartó neve: „Sport az Egészséges Gyermekekért” Alapítvány, mely a Fővárosi Bíróság által 9879 sorszám alatt nyilvántartott kiemelten közhasznú szervezet Székhelye: 1188. Budapest Jég u 4. Alapítvány célja:  sport, mint egyéni életforma kialakítása, annak szeretete, versenysportra való felkészítés (ritmikus gimnasztika, szertorna (női és férfi torna), tehetségek korai kiemelése;  ritmikus gimnasztika; szertorna utánpótlási keret nevelése;  egészséges életmódra nevelés, egészséges életvitel igényének kialakítása;  a gyermekek egyéni képességeinek tudatos fejlesztésére való törekvés, kreatív képességeinek fejlesztése (kézműves tevékenységek, saját növények, palánták nevelése);  életkor szerinti, iskolára való felkészítés;  az angol-magyar kétnyelvűség megalapozása, nyelvi készség kialakítása;  a gyermekek testi és lelki fejlődése érdekében külső szakemberek bevonása, gyermekorvos, logopédus, fejlesztő pedagógus segítségének igénybevétele;  kulturális tevékenység.

A közoktatási intézményre vonatkozó alapadatok Az óvoda neve: Gymnastics Sport Óvoda Székhelye: Budapest, 1185. Gyergyó utca 16.

5

2. Az egyéni fejlesztés speciális területei, kiemelt szolgáltatásai A balett oktatásra épülő ritmikus gimnasztika, a szertorna, mint az intézmény speciális fejlesztési területének, a mozgásfejlesztés és egészséges életmód kialakításának kiemelt eszköze A ritmikus gimnasztika mozgásművészeti része szorosan összekapcsolódik a huszadik század mozgásművészetének fejlődésével. 1928-ban, az amszterdami olimpián mutatkozott be először a torna, az olimpiai sportágak közé 1984-ben, Los Angelesben vették fel először. Ezt követően egyéni összetettben, majd csoportban is mérik a teljesítményt. Az RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as évtől kezdődően szerepel RG (ritmikus gimnasztika) néven. Célja a magasrendű mozgáskoordináció megteremtése, öt különböző kéziszer – labda, kötél, karika, buzogány, szalag – használatával.

A balett oktatásra épített RG és a szertorna alapozó mozgásanyaga olyan gyakorlathalmazt tartalmaz, amely minden más sportág alapja lehet, alapos testképzést adnak a gyermekek számára, melynek célja a test fittségének emelése mellett az izmok erősítése és nyújtása gazdag mozgásanyag segítségével. Az RG, és a szertorna testképző gyakorlatán felnőtt kisgyermek mozgáskultúrája hozzájárul a későbbi életútnak megfelelően bármelyik sportág speciális képzési programjának elsajátításához. Az óvodai nevelés folyamatában az óvodapedagógusokkal szakemberekként épülnek be a szakági edzők, a balett oktató.

együttműködő

A többnyelvű környezet megteremtése Az óvoda felvállalja a hazánkban tartózkodó külföldi családok gyermekeinek nevelését, ezért az óvodai nevelés egészében, teljes idejében nyelvvizsgával (közép vagy felsőfok) rendelkező képzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Az óvodai élet tevékenységei között természetes közegben jelenik meg az angol, mint második nyelv. A nyelvi ráhangoló program nem nyelvet tanít, hanem felkelti az érdeklődést a mai kor követelményeinek megfelelő idegen nyelvi ismeretek megszerzése iránt, valamint természetes nyelvi közegben alapozza azokat a képességeket, melyek alkalmassá teszik a gyermekeket a korai nyelvtanulásra.

6

Természetes helyzetekben, játék és egyéb tevékenységek során találkoznak, ismerkednek a gyermekek az egyszerűbb beszédpanelekkel, kifejezésekkel. E tevékenységek során alakulnak a beszédbátorság alapjai, mely a későbbiekben a sikeres kommunikációhoz szükséges.

Együttműködés a családdal A gyermekek fejlődésének irányát, módját, intenzitását meghatározza mikro és makro környezete. Az egységes nevelési elvek felerősítik a hatást ezért az óvoda programjában kiemelt szerepet kap az intézményi és családi nevelés összhangjának megteremtése. Az együttműködés szinterei:  együttnevelés, nevelési eredmények, további célok egyeztetése  közös óvodai vagy óvodán kívüli programok  sportversenyek, bemutatók közös szervezése, részvétel  szülői beszélgetések, fórumok  nevelési helyzetek megoldását segítő szakemberek előadása (pl.: orvos, pszichológus, logopédus, egyéb szakértő) A gyermek óvodába érkezésekor az óvodapedagógusok az általános fejlettséget, míg az edzők a mozgás fejlettségét mérik fel minden egyes gyermeknél. Erre a szintre épül a további egyéni fejlesztés. A szülők rendszeres időközönként kapnak részletes tájékoztatást gyermekük egyéni fejlődési üteméről, az egyéni fejlettség aktuális szintjéről, valamint a tervezett fejlesztési feladatokról. Ezek a beszélgetések, - amennyiben a szülők élni kívánnak a felkínált lehetőséggel-, segítik az intézményi és a családi nevelés egységének kialakítását, és eredményesen szolgálják a gyermekek egyéni képességeinek, személyiségének kibontakozását. Közösen tervezett programok, kirándulások, a versenyeken, bemutatókon biztosított szülői részvétel segíti a kapcsolatteremtést, ezúton az együttnevelést és az óvoda és a családok, valamint a családok között.

Igény és aktualitás szerint szerveznek a pedagógusok szülői fórumokat, melyeknek célja az együttnevelés támogatása, nevelési helyzetetek megoldása, az egységes nevelési elvek kialakítása. A meghatározott szabályok szerint, egyéni igény alapján működő meghosszabbított nyitva-tartás elsősorban azt szolgálja, hogy a szülők elláthassák aznapi feladataikat, majd azokat elvégezve kiegyensúlyozott, örömteli időszakot teremthessenek gyermekük számára a vele együtt töltött idő idejére.

7

3. Az óvoda nevelési alapelvei Az óvodai nevelőmunka, a pedagógusok és edzők, együttműködése során optimálisan kialakuló gyermekkép Az egészséges életmód kialakulásához erős szokásrendszerrel rendelkező, a mindennapi mozgás szükségességét értő és érző, bármely sportág további gyakorlásához megfelelő fizikai fejlettségű, a versenyzéshez szükséges pszichikai és fizikai megterhelést bíró, testileg lelkileg fejlett gyermek, aki rendelkezik az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciákkal, megalapozottak képességei az idegen nyelvek, különösen az angol nyelv korai tanulására.

Az óvoda pedagógiai célja Az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban a 3-7 éves korú gyermekek nevelése, testi és lelki harmóniájának kialakítása az alábbi részcélok megvalósításával: … az egész életen át tartó tanulás képességeinek, az iskolai, majd a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kulcskompetenciák alapozása, mely, tiszteletben tartva minden egyes gyermek egyediségét, a teljes gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja; … az óvodai és a családi nevelés egységével olyan gyermekek nevelése, akiknek szüleik elhatározásából a ritmikus gimnasztika, a női-férfi torna és a balett alapozó mozgásanyagát megismerve fejlődik mozgáskultúrája, az életkori sajátosságoknak és egyéni jellemzőknek leginkább megfelelő szintű testedzés és az egészséges táplálkozás hatására alakul egészséges életritmusa; …a különböző nemzetiségű gyermekek együttnevelése során olyan gyermekek nevelése, akik természetes élethelyzetekben élik meg, tapasztalják a többnyelvűség szükségességét, akiknek a magyar és az angol nyelv egységet alkotva alapozza a későbbi nyelvtanulását. Nevelőmunkánk eredményeként a testkultúra eszközeinek hatására a gyermekek koruknak megfelelő alapot kapnak ahhoz, hogy a későbbiekben az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, ismerik és igénylik a mozgás, a mozgásos játékok, a versengés örömét; megtanulják értékelni önmaguk és társaik teljesítményét.

Az óvoda küldetése … biztosítani a feltételeket az alapítvány céljainak megvalósításához, melynek során a gyermekek aktívan és örömmel élik meg az óvodában eltöltött hétköznapokat, ezekben az egészséges életmód gyakorlatát; … az óvodai tevékenységek által megalapozni, hogy a rendszeres testmozgás a gyermekek természetes igényévé váljék; … alapozni a versenysporthoz szükséges testi és lelki fejlettséget a RG és a szertorna sportág utánpótlás keret nevelése során; … kialakítani a gyermekben a helyes életritmust, az egészség megőrzés szokásait, ezáltal szemléletalakító hatást gyakoroljon a családi nevelésre is; … természetes környezetet teremteni az „EU polgár” neveléséhez a nyelvi közeg megteremtése által.

8

4. Az óvoda alapfeladatai 4. 1. Egészséges életmód alakítása, egészséges életvitel alapozása A kiegyensúlyozott, egészséges életvitel alakítása a rugalmasan tervezett napirendre, kialakított szokás-szabályrendszerre épül A gyermekcsoportok élete rugalmas napirend szerint alakul, melyben folyamatos tevékenységek, határozott pontok szolgálják a biztonság érzését. A reggeli gyülekező időben folyamatos a gyermekek játéka, a választott vagy felkínált tevékenységekre, elmélyülésre alkalmas idő áll rendelkezésükre. Ebben az időszakban folyamatos az étkezési, reggelizési lehetőség. A mozgás, sport mindennapos a gyermekek életében, mely áll a pedagógusok által szervezett, tervezett testnevelésből, az edzők által irányított speciális mozgásfejlesztésből, és a balett-elemek elsajátításából. Ez csoportbontásban napi elfoglaltságot jelent 10 és 12 óra, illetve 15 és 17 óra között. A rendszer kialakításánál a pedagógusok és az edzők kiemelt szempontként kezelik, hogy egy-egy gyermek számára a hét során minden óvodai tevékenységre legyen lehetősége. (pl.: amennyiben egyik napon 10-től edz, ezért kevesebb lehetősége van a csoportszobai játékra, vagy 11-től RG vagy torna edzésen vesz részt, ezért az udvari tevékenységekre marad kevesebb ideje, a másik napon eltérő időpontban vegyen részt a sport foglalkozáson). Az egészséges életmódhoz szorosan hozzátartozik a hideg-meleg megtapasztalása, a levegőzés, a szabadban végzett tevékenységek. Az edzések és a szabadban való mozgás összehangolása, a napirenden belüli levegőzés rugalmas kezelése eredményezi, hogy minden gyermek, minden nap részesül egészségének védelme, ellenálló képességének erősödése érdekében a levegőn való tevékenykedés örömében. A gyermekek a szélsőséges időjárási viszonyok kivételével minden nap tartózkodnak a szabadban.

A déli főétkezéshez, mely a konyha melletti étkezőben, két turnusban szervezett, a tisztálkodás után egyszerre készülnek fel a gyermekek, csoportonként egyszerre fogyasztják el az ételt. A pedagógusok és a dajkák segítik a terítést és az étel kiadását. Az óvodai élet során a pedagógusok és az edzők feladata, hogy alkalmat teremtsenek az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítására, a lazítás, a relaxáció elsajátítására. A délutáni pihenés minden korosztály számára napirendbe épített, de annak időtartama az egyéni igényekhez igazított. A délutáni tevékenységek a szülők érkezéséig egybefüggnek, így ez az időszak a szabad játék mellett alkalmas az egyéni fejlesztésre is.

9

Test és egészség, testápolás A gyermekek számára az óvodai életszakasz az önállósodás kezdetét jelenti. Ebben a korban tanulják meg az alapvető higiéniai szabályokat, a testápolás fontosságát és mikéntjét. Az óvodapedagógusok által kidolgozott szokás-szabáyrendszer tartalmazza a helyes mosakodás, tisztálkodás, önkiszolgálás módját, tartalmát. Különös hangsúly kerül az étkezések előtti és az intenzív testmozgás utáni testápolásra, a fogtisztításra, a zsebkendő és a toalett papír használatára. A jelekkel, vagy nevekkel ellátott, egyéni eszközöket az óvoda biztosítja a gyermekek számára. Az önálló öltözködést folyamatosan tanulják a gyermekek, minden életszakaszban ott és abban kapnak segítséget, ahol, és amiben szükséges, tiszteletben tartva önállósági törekvéseiket. A nevelés céljai között szerepel az igényesség kialakítása, melyben a pedagógusok példamutatása (gyermekek közötti ruházata, hajviselete, az étkezések előtti kézmosása, étkezések utáni fogmosása) is fontos szerepet tölt be. Az egészségvédelemről, a testápolás szokásainak kialakításáról szülői fórum keretében igény szerint, évente az óvoda védőnője, orvosa kérhető fel.

Rendszeres mozgás, a mozgáskultúra fejlesztése A RG és a szertorna sportra felkészítést az óvodáskor elején célszerű elkezdeni. Az óvoda felvállalja az utánpótlás keret nevelését, de nem kizárólag versenyzők nevelése a cél. A ritmikus gimnasztika kézi szerek nélküli programja a legalkalmasabb arra, hogy általános testképzést, fejlesztést adjon a gyermekeknek, mint az izmok, szalagok nyújtása, erősítése, mozgáskoordináció fejlesztése. Az óvodapedagógusok és edzők közös feladata a képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, feladatmegoldó sémák megismertetése és gyakoroltatása, a mozgáskommunikáció megértésének tanítása. Mozgásformák szervezésük szerint:  balett oktatás heti rendszerességgel  ritmikus gimnasztika és női/férfi szertorna elemekre épített edzés hetente háromszor;  óvodapedagógus által tervezett mozgás prevenciós jelleggel, heti rendszerességgel;  spontán mozgás a szabadban és/vagy a csoportszobában;

10

A mozgásfejlesztés céljai:  az alapvető mozgáskészségek alapozása, fejlesztése;  speciális, a ritmikus gimnasztika és a szertorna mozgásanyagának megismerése és gyakorlása;  a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése;  sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség megszereztetése; játék- és sportélmények nyújtása, a kollektív siker és a tevékenység örömének megéreztetése;a félelem leküzdésének támogatása, a szabályok betartására, az összpontosításra, a céltartásra, a nehézségek leküzdésére, a siker-kudarc tűrésére nevelés, a teljesítőképesség növelése;  a zenés feladatok hatásaként a könnyed, elegáns, kifejező mozgás tanítása, ritmusérzék fejlesztése A mozgásfejlesztésre vonatkozó alapelvek:  a különböző mozgásformák tervezése személyre szóló, differenciált;  az RG legfőképpen a gerincoszlopot veszi igénybe, ezért hangsúlyos a törzs fejlesztése;  a gyermekek mozgásfejlesztés közben tanulják az izmok feszítésének, lazításának egyszerűbb érzeteit, ezáltal kezd kialakulni a hibajavító tevékenység, mozgáskoordináció;

  

a mozgássorok ismétlése és a mozgástanulás harmonikus egysége során fejlődik hatékonyan az izomzat; az óvodapedagógusok, és az edzők fejlesztő munkája együttműködésre építve erősíti egymást; a pedagógusok rögzítik az egyéni fejlődési naplóban a gyermekek teherbíró képességének, fizikai erőnlétének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását.

Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás érdekében speciálisan a 3-7 éves gyermekek optimális fejlődéséhez összeállított étrend szerint, naponta négyszer, az egyéni igényeket is figyelembe véve étkeznek a gyermekek. (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna). Az ételek többsége figyelembe veszi a reform konyha alapelveit, készítési eljárásait. A havi változatossággal összeállított menü ételeiben a gyermekek szervezetébe a fejlődésüknek megfelelő mértékben kerülnek be a szükséges ásványi anyagok, vitaminok. Az ételek újszerű elkészítése némely gyermek számára új ízekkel való találkozást, ismerkedést jelent. A pedagógusok a gyermekek javaslatai, saját tapasztalataik alapján tehetnek javaslatot az étrend kialakítására, módosítására. A pedagógusok figyelemmel kísérik minden gyermek étkezési szokásait, kedvelt ételeiket. A számukra még ismeretlen ízeket játékos előkészítéssel, gusztusos tálalással, pozitív értékeléssel teszik vonzóbbá. Fontos a személyes példa, ezért lehetőség szerint együtt étkeznek a gyermekekkel. 11

A családi étrend összeállításához az óvoda tájékoztató tábláján egy hétre szóló étrendet olvashatnak a szülők.

Napközben a „Vitamin pultnál” a fogak, a rágás fejlődéséhez és a vitamin bevitelhez szükséges, idénynek megfelelő, nyersen is fogyasztható zöldség, vagy gyümölcs áll a gyermekek rendelkezésére. A víz élettani szerepe széleskörű az emberi szervezetben: biztosítja a vérkeringést, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét. A szervezet a szomjúságérzettel jelzi a folyadékhiányt, de az óvodás gyermekek többsége más tevékenységei közben nem képes erre odafigyelni, az óvodapedagógusok és az edzők kiemelt figyelmet fordítanak a folyadék utánpótlásra. A szokásos üdítőitalok, gyümölcslevek felesleges kalóriákkal terhelik meg gyermekek szervezetét, ezért csak időközönként kerülnek az étrendbe. Azok az ásványvizek legalkalmasabbak a biológiai vízigény kielégítésére, melyek a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában tartalmazzák a táplálkozás-fiziológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket. Az óvodai nevelés teljes időtartama alatt a gyermekek rendelkezésére áll palackozott buborékmentes, természetes ásványvíz. A víz fogyasztása önkiszolgáló tevékenységgé válik az automaták önálló kezelésével, ehhez nem szüks éges sem engedélyt, sem segítséget kérniük. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek feladata, hogy figyelemmel kísérjék a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztást, és javasolják, amennyiben annak szintje alatta marad a szükséges mennyiségnek. Különösen fontos ez a hőmérséklet emelkedésével, a nyári időszakban. A gyermekek étkezési viselkedéskultúrájának alakítása a család és az óvoda közös feladata. Az elvek egyeztetésére szülői megbeszélések, közös fórumok adnak lehetőséget.

Egészségvédelem, balesetek megelőzése A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, egyaránt a megbetegedések megelőzését szolgálja. Az izomzat erősödésére és a testi fejlődésre vonatkozó orvosi felmérése rendszeres. A gyermekek testi képességeinek felmérése után az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása érdekében amennyiben szükséges, és nem elegendő a napi rendszerességgel végzett speciális mozgás, és gyógytestnevelő segíti a gyermekek fejlődését. A nyári időszakban megfelelő hőmérséklet esetén a napfürdőzést, a szabadban való játékot, mozgást, kerti zuhany, vagy az óvoda udvarában lévő pancsolóban fürdőzés, vizes játékok egészítik ki. A csoportszoba és a tornaterem rendszeres és folyamatos szellőztetésére, az edzések és a délutáni pihenés előtti intenzív légfrissítésre, légcserére kiemelt figyelmet fordítanak a dajkák, a pedagógusok és az edzők. A gyermeke ruházata minden időben a szobai, vagy kinti hőmérsékletnek megfelelő egyen. A réteges öltözködés segítse elő az időváltozás tükrében az öltözködést vagy a

12

vetkőzést. A nevelőközösség a szülőknek szóló tájékoztatóban egyértelműen szabályozza milyen váltóruhák, tartalék ruhák szükségesek az évszaknak megfelelően a gyermekek szekrényében. A csoportszoba berendezése, az udvar kialakítása megfelel a balesetvédelmi előírásoknak. A biztonság érdekében szükséges szabályokat a szokás-szabályrendszerben rögzítik a pedagógusok. A gyermekek számára piktogramok formájában, egyszerű rajzokkal teszik szemléletessé ezeket, a rögzítés, alkalmazás segítése érdekében. A szabály-piktogram készítésének alapelvei:  a biztonság érdekében, a balesetvédelemnek megfeleltetve szükséges szabályokat alkotni;  egyszerű, lényegre törő ábrákkal, a gyermekeket bevonva készítik a pedagógusok;  az ábrák pozitív kicsengésűek, (nem tiltóak), azt jelenítik meg hogyan szabad, hogyan kell;  a szabályok a gyermekeknek szólnak, ezért a gyermek szemmagasságában, az aktualitás helyén a gyermekekkel együtt célszerű elhelyezni a piktogramot;  a piktogram értelmezését, a jelentés rögzítését az óvodapedagógusok által irányított egyszerű játékok teszik hatékonyabbá. A gondozási feladatok teljesítése minden tekintetben a gyermekek szükségleteinek, komfortérzetének kialakítását szolgálja.

Pihenés, feltöltődés Az óvodás gyermek számára általánosan, a sport és egyéb speciális mozgással igénybe vett gyermek számára pedig különösen szükséges a nyugodt pihenés, erőgyűjtés, a szervezet regenerálódása. Az óvodai élet egészében biztosított a lehetőség a fáradt gyermek számára csendes, pihentető tevékenységre, zene-mesehallgatásra, feltöltődésre. A napirendbe épített délutáni pihenő időtartama alkalmazkodik az egyéni igényekhez, így az a gyermek, akinek kevesebb pihenésre van szüksége, a kötelező idő eltelte után felkelhet és a többi gyermek pihenését nem zavarva a könyvet, játékot választhat, csoportszoba erre alkalmas részében tevékenykedhet. A pihenéshez a gyermekek (óvodai, akár otthoni) számukra kedves, puha „alvós-kedvencüket” is magukkal vihetik. A gyermekek a pihenéshez pizsamába öltöznek, vagy a kényelem szempontjából könnyítenek ruházatukon. A pihenéshez a dajkák szivacsokat készítenek elő, majd segítenek a gyermekeknek a saját ágynemű felhelyezésében. A felnőttek halk beszéde, a rolók leeresztése, az altató zene elindulása jelzi a gyermekek számára a pihenési idő kezdetét. A pihenést zenei, irodalmi élmény (óvónő éneke, mese vagy vers) teszi vonzóbbá.

13

4. 2. Szocializáció, érzelmi felkészítés Az óvoda vegyes korcsoportjaiban a 3-7 éves korú gyermekek együttnevelése során, az egyéni fejlettségi szintre épül a szocializáció folyamata. Az intézménybe a nevelési év bármely szakaszában érkezhetnek a gyermekek. A csoportok összeállításában a korosztályi és a fiú lány arányok lehetnek döntőek. Az intézmény két csoportja szoros kapcsolatban áll egymással, tevékenységeik gyakran összekapcsolódnak, ezért a gyermekek az intézményben tartózkodó felnőttek, gyermekek bármelyikével kapcsolatot létesíthetnek. Az óvoda a szülők választása alapján teszi lehetővé a testvér gyermekek elhelyezését egy vagy két csoportba. Az óvodapedagógus a gyermek megismerése után tehet javaslatot változtatásra, ha szükségesnek látja.

Beszoktatás Az óvodakezdés, beiratkozás előtt minden szülőnek az óvoda által ajánlott időpontban lehetősége van megismerkedni az óvoda programjával, nevelési gyakorlatával, felszereltségével, szolgáltatásaival. Alkalmat kínál az intézmény a gyermekkel együtt a játszóház igénybevételére. Ezek a lehetőségek eredményezik azt, hogy pozitív ráhangolással érkeznek a szülők, ezáltal gyermekeik is az óvodába, ami megkönnyíti a beszoktatást. A beszoktatás módját, időtartamát a szülők választhatják meg, ehhez a pedagógusok a gyermekről szerzett tapasztalataik, megfigyelésük alapján tanácsot, javaslatot mondanak.

A gyermekek a harmadik életévet betöltve, 6-7 éves korukig vehetik igénybe az óvoda szolgáltatásait. Egyéni módon, másként és másként élik meg az anyától, apától történő „elszakadást”. A 3-4 éves gyermekek többsége ebben a korban kezdi az édesanyját önmagától messzebbre, de semmiképpen sem látótávolságon kívülre engedni. Számukra különösen fontos, hogy szüleikkel együtt barátkozzanak meg az óvodával, ismerjék meg a környezetet, fogadják el az új idegen felnőttek jelenlétét. Néhány napig, hétig együtt játszanak gyermekeikkel, fokozatosan egyre hosszabb időt töltve az intézményben. Az 5-7 éves gyermekek többsége könnyebben fogadja el az új környezetet, számukra az alakuló baráti kapcsolatok is támogatást adnak, ezért rövidebb beszoktatási idő is elegendő lehet számukra.

14

Egyén és csoport Az RG sportág, melyben az egyéni szereplés mellett csapatversenyeken is összemérik ügyességüket a versenyzők, olyan egyéni fejlettséget kíván, melyben az egyéni speciális jellemzők (ügyesség, hajlékonyság, eszközkezelés képessége, ritmusérzék, kreativitás stb.) mellett a közösségben érvényesülő tulajdonságok is szerepet játszanak, mint az együttműködni tudás, az egymás segítése a tanulási, megismerési folyamatokban, az összetartozás érzése, a csapatszellem érvényesülése stb. Az óvodai életben ezek fejlesztésére számos területen adódik lehetőség, elsősorban a szerepjáték, de más tevékenységek során is. A játékidőben, óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek többsége kisebb csoportoknak szól, melyek során a kooperáció tanulható.

Verseny, versengés hatásai a gyermeki személyiség alakulására A mai gyermekek olyan társadalomban szocializálódnak, melyben a gazdasági, társadalmi élet magában hordozza versengés mozzanatait. A versenyekben kell majd megállniuk a helyüket úgy, hogy a bennük lévő képességeket optimális módon kibontakoztathassák. Ebben a versengésben az eredményes részvétel egyrészt a tudás és a hozzáértés kérdése, másrészt pedig azon múlik, hogy a gyermekek milyen módon állják meg helyüket versenyhelyzetben, mennyi rutinra tettek szert benne, mennyire megalapozott siker és kudarc tűrésük. Az óvoda nevelési elvei között szerepel mindazoknak a képességeknek, készségeknek alapozása, fejlesztése, melyek ezeket segítik. Az óvodapedagógusok feladata, hogy a nevelési folyamat során a versengési folyamatok fejlesztő, pozitív, közösségépítő szerepe felerősödjön. Az óvodai élet hétköznapjai során számos, pedagógusok figyelmével, tudatos irányításával kísért tevékenységet tartalmaznak, melyekben a társakkal való összehasonlításban minden gyermeknek alkalma nyílik felbecsülni saját értékeiket. E folyamatok során erősödik a gyermekek önismerete, önbizalma, lehetőségük nyílik felismerni önnön erősségeiket és gyengeségeiket, gyakorolják, tanulják felmérni belső erőforrásaikat. Ez a folyamat alapokat épít ahhoz, hogy a későbbiekben megtalálják a személyiségüknek leginkább megfelelő területeket. A társas magatartás egyik formája a versengés, abban az értelemben, hogy már az óvodás gyermek is alkalmat keres saját tulajdonságainak másokéval történő összehasonlítására, azáltal gyakran teljesítményhelyzetbe kerül. E versengés egyben önfejlesztő folyamat, hiszen számos olyan tulajdonságát bontakoztathatják ki a gyermekek, melyek egyébként lassúbb ütemben, vagy egyáltalán nem fejlődnének. Az óvoda céljai között szerepel az utánpótlás nevelés, melynek során a fizikai felkészítés mellett természetes szükségletként jelenik meg a versenyekre való pszichikus érettség kialakítása.

15

A versengésre, óvodai versenyeztetésre vonatkozó elvek 

 



 

 

Az életkori sajátosságokra tekintettel minden gyermek számára saját fejlődése az elsődleges összehasonlítási alap. (Mi az, amit eddig nem tudtam, de most már tudok csinálni…)Ennek megfelelően az óvodapedagógusok számos területen egyénileg értékelik a gyermekeket az önkiszolgálás, önállóság, és a különböző tevékenységek során, különösen odafigyelve a fejlődési pontokra. A pedagógusok által tervezett, irányított fejlesztési folyamat során egyénre szabott feladatok szolgálják az önismeret kialakulását. Az óvodai élet számos területén, minél több, különböző tevékenységben próbálhatják ki önmagukat, így minden gyermek megtalálhatja azt a területet, amelyben igazán sikeres lehet, legyen az a mozgás, a sport, a különböző művészeti tevékenységek, vagy éppen a társas kapcsolatok, a kommunikáció. A verseny játékok, és a szabályjátékok (népi játékok, sorversenyek, ügyességi játékok, dalos-játékok, társasjátékok stb.) természetes elemként épülnek be az óvodai élet egészébe, ily módon lehetőséget adva a versenysporthoz szükséges rutin szerzéséhez, a siker és kudarc tűrés fejlődéséhez. A versengés izgalma, élmény jellege elősegítheti az egyén fejlődését. Az óvodás korú gyermekek számára a verseny szabályainak elsajátítása, a szabályok betartásának fontossága játékhelyzetekben, vagy játékos formában tudatosítható hatékonyan. A verseny vagy szabályjátékok segítik a szabálytudat alakulását, a „fair play” megélését. (esélyegyenlőség, mindenkire azonosan érvényes szabályok, a versengés során a siker érdekében használt eszközök) Az óvodai élet során felkínált tevékenységek a versengés motiváló szerepére építenek. A versengés célja lehet egy-egy probléma megoldása, verseny megnyerése, a közösségben egy szerep, státusz elnyerése, vagy hosszú távú célként az önfejlesztés. Konstruktívnak az a versenyfolyamat nevezhető, mely egyaránt hasznos a benne részt vevő egyéneknek és a közösségnek is. Az óvodában ilyen módon szerveződnek a versenyek. Az egyén és a közösség épülését szolgálja az is, hogy a nevelési folyamat során az egyén sikereit a közösség sikereként is megéli a gyermek és felnőtt közösség. Ennek hatását felerősítheti az óvoda dolgozói és az óvodához kapcsolódó szülők együttműködése

.

16

4. 3. Értelmi nevelés Értelemi képességek és mozgáskészség Az aktív mozgás, a napi, rendszeres testedzés szellemi felfrissülést eredményez, mely már a 3-7 éves gyermekeknél is támogatja a személyiségfejlődést. Az RG mozgáskombinációinak, technikai elemeinek rögzítése fejleszti a rövid és hosszú távú memóriát. Az edzések során a gyermekek megtanulnak odafigyelni saját szervezetük jelzéseire, gyakorolják mozgósítani és beosztani erőtartalékaikat, melyek az iskolai tanulás során támogatják a tanulási folyamatot. A sport, a rendszeres mozgás során rendezettséget tanulnak, mely a későbbiekben egyéni életútjuk során is meghatározóvá válik. A test rendezettsége a gondolati rendezettséget is megkívánja, mely a belső harmónia kialakulását segíti.

Kulcskompetenciák alapozása Az iskolai tanuláshoz, majd az egyéni érvényesüléshez szükséges kulcskompetenciák alapozása az óvodai életszakaszban kezdődik, ezért a tevékenységek tervezésekor az óvodapedagógusok nagy figyelmet fordítanak ezekre, mint a döntési-, információs-, komplexitás kezelő-, kritikai-, lényegkiemelő-, problémamegoldó-, szabálykövető képességek, készségek. Az óvodai és családi nevelés hatására az iskolai tanulás kezdetére a gyermekek képesek lesznek egyszerű logikai folyamatok követésére, alapokkal rendelkeznek a kreatív kezdeményező, együttműködő, kommunikatív, konszenzuskeresési, valamint az egyéni felelősség elfogadásán alapuló vállalkozó és döntéshozatali kompetenciák iskolai fejlesztéséhez. Az életvezetés fontossága, a megfelelő időbeosztás képessége, az egészséges élet iránti elkötelezettség, az önbizalom fejlesztése s a közösségi iránti felelősség, azok a szociális kompetenciák, amelyek 5-7 éves korban kezdenek kialakulni, ezek az óvodai tevékenységek, a szabad játék ideje alatt gyakorolhatóak, tapasztalhatóak, melyre az óvoda alkalmat, lehetőséget, bátorítást ad a gyermekeknek.

17

4. 4. Anyanyelvi nevelés, nyelvi kompetencia alapozása Az anyanyelvi nevelés feladatai között kiemelt helyet foglal el a kifejezőkészség fejlesztése, melyhez szükséges a megfelelő beszédbátorság megszerzése. A napi tevékenységekben, a felnőttek és a gyermekek közötti kommunikáció során szereznek gyakorlatot a gyermekek gondolataik kifejezésére, továbbadására. Ezt a folyamatot segítik a csoportszobában jelen lévő bábok, melyek szükség esetén gátlás nélkül beszélnek a „gyermek helyett”, de a gyermek szavaival. A magyar népi mondókák, népmesék, és a magyar és mai magyar kortárs irodalom alkotják a magyar kultúra óvodában megjelenő elemeit, melyek a projekthez, az aktuális időszakhoz, ünnephez kapcsoltan, az óvodai nevelés egyéb feladataival komplexen jelennek meg. Az óvoda gyermekkönyvtárában egyaránt megtalálhatóak a mese és verses könyvek, a gyermek lexikonok és ismeretterjesztő könyvek, a meseregények. Kiegészül a „könyvtár” a zenei vagy mese kazettákkal, lejátszóval és fülhallgatóval, melynek következtében a „gyermekkönyvtár” a nyugalom szigete, ahol alkalmas a hely az elmélyült nézegetésre, pihenésre.

A szókincsbővítés feladatai között a magyar népmesék tradicionális mondatainak, kifejezéseinek megismerése mellett a mai ember kifejezései is természetesek. Az óvodapedagógusok beszédpéldája, mintája híven mutatja a nyelvtani szabályoknak megfelelő tiszta magyar beszédet, és kerüli a napjainkban elharapódzó zsargont. Az anyanyelvi nevelés komplex módszere a közös mese írása. A gyermekek a nagyobbak irányításával egy-egy projekt során előtérbe került figuráról, bábról, eseményről mesét írnak. E tevékenység során a gyermekek megtanulják a történéseket láncszerűen összefűzni, kreatív módon kapcsolni a valós és a mesebeli pontokat, logikai összefüggéseket hoznak étre, miközben követik a mese lánc-eseményeit. Figyelmük a történet szempontjából lényeges elemek mellett a részletekre is kiterjed. Meseírás közben egymáshoz fűzik az ötleteket, egyezkednek, hogyan szóljon a mese. A pedagógus lejegyzi, vagy diktafonra, magnóra rögzíti a mesét. Közösen készítik el, rajzzal, ragasztással, festéssel a csoport új mesekönyvét, melyben a képek a gyermekek számára adnak segítséget az elmondáshoz, a leírt szöveg pedig a pedagógus számára teszi lehetővé a szó szerinti újramesélést. Érdekes játék lehet a könyvlapok felcserélése, újabb oldalak beillesztése, a mese visszahallgatása.

18

Az angol nyelvvel való korai találkozás minden kisgyermeknek lehetőséget nyújt az ismerkedésre, az óvodába járó külföldi gyermekek, és az angol nyelvet ismerő, alkalmazó pedagógusok által. Ez a találkozás felkelti az érdeklődést más népek iránt, az anyanyelvi tudatosságot erősíti, tanítja a másság elfogadását. Az óvoda felvállalja külföldi gyermekek elhelyezését is, a velük való kommunikáció, valamint az angol nyelven irányított tevékenységek során teremt természetes nyelvi környezetet a gyermekek számára. Célja az érdeklődés felkeltése, a kommunikatív kompetencia alapozása, elsősorban a hallgatás, megértés, utánzás, melyet sokféle játékos mozgás, természetes helyzetek, több érzékszerv bekapcsolódása segít. A nyelvvel való ismerkedés szakaszai megegyeznek az anyanyelv megismerésének fázisaival: hallgatás, megértés, utánzás, kommunikáció. A gyermekek a tevékenységeknek megfelelő új kifejezéseket, az ismeretlen szó jelentését egy-egy gesztushoz, tárgyhoz, arcjátékhoz, mozdulathoz kötődő szimbólum, tehát asszociáció nyomán fejtik meg és ismerik fel. A nyelvi érdeklődés felkeltését a gyermekek számára kedves, angol nevet viselő bábfigura segíti, mely kizárólag angolul ért, angolul beszél. Angolul hívja a gyermekeket játszani, mosakodni, étkezni. Mesét, verset is angolul mond, mely alkalmat ad a nyelv ritmusának megismerésére. A gyermekek együtt készítik el a csoportban a lakását, házát, melynek használati tárgyait, eszközeit munka közben tanulják meg a gyermekek. Ilyen játékos helyzetekben, eljátszva, mutatva ismernek meg kifejezéseket, mondatokat a gyermekek, melyeket eleinte csak az adott szituációban, később más helyzetben is megértenek. Az angol nyelv megjelenési formái        

Érkezéskor a báb üdvözli a gyermekeket, egy-egy jókívánságot mond angol nyelven Napközben hallják a külföldi gyermekekkel való kommunikációt, a pedagógusok egymás közötti, vagy a bábbal történő kommunikációját A kedvenc bábfigurával közös játékkészítés, barkácsolás során heti rendszerességgel magyar és angol nyelven is hallják az eszközök nevét, a munkafolyamatot Az új kifejezésekkel szituációhoz, kötötten, drámajáték kíséretével ismerkednek, ilyen formában „gyakorolják” játék közben az egyszerű beszédpanelek kiejtését is Versek, mondókák, dalok eljátszása (hangzás és mozgás együtt) Mindennapi mozgás – ismétlődő mozgások és angol kifejezések Mozgásos szabályjátékok angol hívószavakkal Egyszerű memóriajáték – képekkel, angol szavakkal

19

5. A gyermeki tevékenységek formái 5. 1. Játék jelentősége, alapelvei Az óvodás korú gyermek elsődleges tevékenysége a játék, melynek folyamatában személyiségfejlesztő hatása minden más tevékenységnél koncentráltabban jelenik meg. A játék és a nevetés nem csak szükséglet, de értékes eszköz is a világ megértésére, feldolgozására, elhárítására vagy befogadására. A játék a gyermek belső szükségletéből eredő spontán tevékenység, melynek fontos indítékai a kíváncsiság, a tevékenységvágy. A játék elszakadást jelent a mindennapok szokásaitól, a viselkedési rutinoktól, a racionalitástól, és elkalauzol a létezésnek abba a tartományába, ahol minden lehetséges. A gyermek játéka mindig az öröm keresése. A gyermek nem azért játszik, hogy megtanuljon valamit, hanem mert játszani jó. Kamaszként, felnőttként színesebb annak az érzelmi világa, jobb az empátiás készsége, fejlettebb a kapcsolat teremtő készsége, aki gyermekkorában gazdag fantáziával jót tudott a többiekkel együtt játszani. A játék során a gyermek tapasztalatokat szerez, a játék által ügyesedik, fejleszti manuális és kommunikációs készségét, ismerkedik az anyagok, dolgok tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával, hogy ezeken lehet-e, tud-e változtatni. Ezek a későbbi problémamegoldó gondolkodás alapjai lesznek. A játék által szerzett vagy megerősített ismeretek, tapasztalatok beépülnek a személyiségébe. A játék szabadsága temérdek választási lehetőséget, döntési helyzetet eredményez a gyermek életében, melyek megtapasztalása, gyakorlása elengedhetetlen az iskolai tanuláshoz. Az óvodapedagógusok játék közben figyelhetik meg legjobban, milyen a gyermek temperamentuma, mi az érdeklődési köre, mennyire fejlett beszédkészsége, milyen adottságai vannak, milyen a családban betöltött szerepe szociális háttere, mely információk a fejlesztés irányát határozzák meg. Játék társak mellett, de társak nélkül Az óvodába érkező három-négy éves gyermek játéka többnyire egyedüli, épít, rakosgat, saját élményeit dolgozza fel. Gyakran figyelhető meg a gyermek valamilyen szerepben, melyet eljátszik. A hasonló korú társak, többnyire egymás mellett tevékenykednek, ritkán figyelhető meg közöttük tényleges együttműködés. Gyakori elem azonban az ismétlés, a másolás, a mozdulatok gyakorlása. Ez azonban olyan lépcsőfok, mely nem kihagyhatóm a gyermek fejlődésében, ezért ennek feltételei biztosítottak az óvodában, a csoportszobában éppúgy, mint az udvaron. A vegyes csoportban jó példa a nagyobbak játéka, melynek következtében a kisebbek játéka is gyorsan fejlődik.

20

Együttműködés, szocializáció a játékban A szerepjáték a 3-7 éves gyermek legfontosabb tevékenységei, mert ebben tudja megeleveníteni vágyait, emlékeit, tudatos vagy nem tudatos problémáit, félelmeit, a különböző feldolgozatlan élményeket. A 4-7 évesek már igénylik a társak jelenlétét, és ennek magasabb foka, az együttműködés is kezd kialakulni. Játékukban önmaguk alkotják a szabályokat, osztják el a szerepeket, alkut kötnek, megegyeznek, tanulják a kompromisszum kötés szabályait. Ez a játékfajta sokféle eszközt kíván, melyek többnyire a felnőtt élet kellékei, olyanok, melyekkel környezetében találkozik. Ezeknek egy részét „készen” találják a csoportszobában, más részét együtt készítenek el az aktuális igényüknek megfelelően, de olyan is akad, melyet egészen más tárggyal helyettesítenek, hiszen a játékban minden lehetséges. Az élmények feldolgozását segítik azok a tárgyak, melyek a gyermekek családjaikból kerülnek a csoportszobába. Az óvodapedagógusok engedik a szerepjátékot kibontakozni, és csak ott avatkoznak bele, ahol a gyermekek segítséget kérnek, vagy igényelnek. A szerepjáték gyakran kapcsolódik az aktuális projekthez, amennyiben annak témája megérintette a gyermekeket, a közös ismeretfeldolgozás, a közös tevékenység, a kísérleteke, próbálkozások mind-mind új élményt jelentve egészítik ki játékukat. A szabad játék időigényes, ezért fontos, hogy a napirendben egybefüggő, mind hosszabb idő álljon a gyermekek rendelkezésére. Megfelelő időjárás esetén a játék a szabadban is folytatódhat. Az építő, alkotó játékok gyakran velejárói a szerepjátéknak. A szabad alkotás leggyakrabban elkészülte után eredményezi a szerepjátékot, előfordul azonban, hogy valamely a játékból hiányzó eszköz miatt lép ki a gyermek a szerepéből, elkészíti azt, majd újra visszalép, vagy éppen a szerepbe éppen illeszkedik a „munka”. A csoportban a játékeszközök felhasználását kizárólag csak balesetvédelem szempontjából fontos szabályok köthetik, bármely játékhoz, bármely játék felhasználható, átvihető, kapcsolható. A szabályjátékokhoz is kapcsolódhat az alkotás, melynek során kisebb csoportban, együtt készítenek a gyermekek társasjátékot.

A szabályjátékok körébe tartoznak a kör és táncjátékok, más mozgásos játékok, és a társas játékok. A mozgásos játékok között kiemelt szerepet foglalnak el a csoportszobában, vagy az udvaron, térkép alapján, együtt készített akadálypályák, ügyességi pályák. Ezek elkészítésébe különböző szinten kapcsolódhatnak be a gyermekek. A kisebbek többnyire felhasználók, a nagyobbak azonban tervezőkké, és kivitelezőkké, szabályalkotókká válnak a közös munka során. Az ilyen típusú játékos feladatok közben fejlődik találékonyságuk, megtanulják ütemezni feladataikat, tevékenységük célirányossá válik, az együttműködés közben pedig a társas élet szabályait tanulják. A 6-7 éves gyermekek elegendő tapasztat után már önállóan tervezik meg, rajzolják meg a pályát, figyelve arra milyen eszközöket használhatnak, mekkora hely áll rendelkezésükre, és hogy mit szeretnének alkotni. Ez a tevékenység már az iskolai tudatos feladatvégzést irányozza elő, vetíti elő az ott szükséges önálló gondolkodást. Ezekben a játékokban határozott helyet foglalnak el az edzéseken gyakorolt mozgások, használt eszközök, mely folyamat fejleszti a mozgásban fellelhető kreativitást is. 21

A társas jellegű szabályjátékok körébe a készen vásárolt egyéni, vagy kisebb csoportokban, de valamely szabály szerint játszható játékok tartoznak. Ezeknek egy részét a kereskedelemben kapható játékok alkotják, más részét azonban a gyermekek alkotó játék keretében készítik a felnőtt irányításával, vagy kisebb csoportokban. Az önállóság, a tervezéskivitelezés egysége itt is alapvető elem. A saját készítésű játékok kapcsolódnak a projekthez, annak témájához, segítik az ismeretfeldolgozást, vagy új élmény által érintik meg a gyermeket, fejtenek ki motiváló hatást.

A gyermekek társas kapcsolatai a játék során alakulnak, tanulják az együttműködést, kooperációt, a kudarc, a siker, a félelem, és az öröm elviselésének nehézségeit, ezek leküzdését. Megtanulnak adni és elfogadni, egyezkedni, élvezni a közös tevékenységet, kooperálni. Fejlődik empátiájuk, tanulja megismerni, elfogadni mások érzéseit. A gyermekek játéka a szabadban is folytatódhat, ennek érdekében a teraszokra elhelyezett napvédő rólók árnyékába, és az udvarra is biztosítottak a szerepjáték eszközei. A vizuális tevékenység. Az udvar természetes közege, a füves labda és tornapálya, a telepített mozgásos játékok a gyermekeket szabad tevékenységre, mozgásra, játékra, közös munkára inspirálják.

5. 2. Mozgás, testedzés Az óvoda arculatának megfelelően kiemelt helye van a hétköznapokban és az ünnepeken, bemutatókon, versenyeken. A gyermekek meghatározott időben és csoportbeosztásban vesznek részt a szakági alapozó edzéseken. Tornához megfelelő öltözetben, a pedagógusok és edzők által kidolgozott szokásrendnek megfelelően mennek a tornaterembe, és vesznek részt a mozgásfejlesztés folyamatában. A pedagógusok és az edzők feladata, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvét megőrizzék, ennek érdekében mozgásra inspiráló környezetet, légkört teremtenek. A tornatermet edzésen kívüli időben mozgásos játékokhoz, általános fejlesztéshez használják a csoportok az edzésen kívüli időben. A tornatermi foglalkozások nem helyettesítik a szabad levegőn mozgást, tevékenységet.

22

A mozgásfejlesztés szinterei az óvodai nevelés során    

Az óvodapedagógusok által tervezett, irányított általános mozgásfejlesztés A napi élet tevékenységei során a gyermekek szándéka, vagy a pedagógus javaslata alapján kialakult spontán vagy irányított mozgásos játékok (ide tartoznak az ügyességi játékok, akadálypályák is) Az edzők által, tervezett, csoportbontásban irányított, speciális fejlesztés A balett oktató által koordinált egyéni vagy/és csoportos fejlesztés

5. 3. Tanulás Az óvodai nevelés céljai között, az egész életen át tartó tanulás, mint egy új tanulási kultúra alapozását, a kompetenciák fejlesztésére alapozott nevelést helyezi a középpontba. Tanulásnak tekinti az óvoda napi tevékenységein belüli tapasztalatszerzésre épített tanulási folyamaton túl a hétköznapi élet bármely más színterén, a családban, az utcán, az edzéseken és a versenyeken, televízió, video, DVD nézés, számítógépes tevékenységek, valamint más szabadidős tevékenységek során történő személyiségformáló tapasztalatszerzést is. Ezért különös figyelmet fordít a gyermekek óvodán kívüli „szabadidejének” szervezésre is, mely a családokkal való együttműködést, szemléletformálást, együttnevelést várja el. Az óvodás gyermek tanulásának lényeges alkotó eleme, hogy jól érezze magát benne, ezért elengedhetetlen alkotóelemek jellemzik a folyamatot, mint a kíváncsiság, érdeklődés, motiváltság, bizalom, jókedv, humor, cselekvés, a próbálkozás, találgatás, tévedés szabadsága, a felfedezés, kitalálás, az alkotás, együttműködés öröme, a játékmotívumok és kiemelten maga a játék.

A tanulás fontos eleme a kooperáció, amely a közös cél érdekében végzett, együttműködésen alapuló tevékenység. A vegyes csoportoknak kiemelten támogatja a folyamatot a Az óvodapedagógusok segítik az együttműködő csoportok kialakulását:   

olyan helyzeteket alakítanak ki, melyben közösen építenek, keresnek, gyűjtenek elemeket, problémát oldanak meg; bizalmi helyzetet alakítanak ki, melyben természetes a kérdésfeltevés, a gyermek bizalommal fordul a felnőtthöz és fordítva, ez a példa áthelyeződik a gyermekgyermek kapcsolatra is; a vegyes korcsoport szervezése segíti a vezető szerepek kialakulását, kiadását, ezáltal az irányítás megélését és elfogadását.

23

Projektek az egészségnevelés és az értelmi nevelés érdekében Az óvodai nevelés a teljes személyiség harmonikus fejlesztésére törekszik, így a tervezett, szervezett folyamatok is ezt szolgálják. Az értelmi nevelés célja elsősorban a képességek, részképességek fejlesztése, másodsorban általános ismeretek közös feldolgozása. Az óvodai életet, a tanulási folyamatot az ismeretek közös feldolgozása jellemzi, melynek kerete a projekt, mely sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy adott téma, probléma áll. Az óvoda arculatának jellemző meghatározója az egészséges életmód, az egészséges életvitel kialakítása, így ez a téma nevelési év során minden projektben megjelenik, kidomborodik, és alap információk feldolgozását segíti. Az aktuális projekttémán belül érvényesül az információszerzés, -gyűjtés, -tárolás, továbbítás, közös feldolgozás. E tevékenységek során a gyermekek tapasztalatokat szereznek a környező világról, tanulják a tájékozódást a könyvek, gyermek és felnőtt lexikonok, újságok világában. Gyakorolják az önálló feladatmegoldást, a csapatmunkát, a pedagógusok segítik a célra orientált tevékenységeket, melyek a későbbi iskolai tanulás képességeit alakítják ki. A projekt módszerrel folyó tanulás fázisai Témaválasztás: érdeklődésre, kíváncsiságra épít, döntéshelyzeteket hoz létre. A felvetődő gondolatok, problémák körülvonalazzák „Mit szeretnénk megtudni? Milyen kérdésekre keressük a válaszokat?” Tervezés: az ötletekből itt realizálódik a konkrét megvalósítás lehetősége. A téma a pedagógusok tervezőmunkája nyomán gyakorlatban is kezelhető „alegységekre”bomlik. Kivitelezés: kiscsoportokban, kollektív formában történő feladatmegoldás jellemzi, a munkafolyamatba beépül egy-egy visszajelző, visszacsatoló fázis a teljes közösség összehívásával, közben lehetőség nyílik új szempontok szerinti módosításokra. Értékelés, visszacsatolás, a projekt produktumának bemutatása: fontos az alkotás produktumai mellett, a tanulók önállóságára épülő folyamat értékelése. Cél a sikeresség megítélése, és megélése, az élményszerzés. A projekt jellemzői        

A témaválasztás mindig életszerű, figyelembe veszi a gyermekek érdeklődését és kíváncsiságát Az időtartam és a résztvevők köre szabadon választható Célirányos tervezést és szervezést igényel, komplex folyamatok alkotják A gyermekek –a résztvevők- folyamatos, aktív részvételére számít Túlmutat az intézmény falain – az információgyűjtés, a feldolgozás, a bekapcsolódás módszereinek gyakorlás kapcsán a „közéleti részvétel” megtanulását alapozza A szociális tanulás eszköze – a szoros együttműködés, a közös feldolgozás, a segítő irányítás, a tanácsadás életszerűen tanulható, gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kultúrált vitatkozás, a konfliktuskezelés Nem szorítható tárgyi keretek közé, a feladatok összetettek, integrálják az ismereteket. A témafeldolgozás az egészből indul ki, és a részletek megismerése után az egészhez tér vissza.

24

 

Olyan képességeket aktivál, amit a hagyományos módszerek nem, melyek az európai polgár kulcskompetenciái közé tartoznak, mint a kezdeményezőkészség, szervezőkészség, egyéni feladatok, egyéni érvényesülés tervezése, stb. A projekt „végterméke” a közös alkotás, a létrehozott produktum., mely lehet bemutató, kiállítás, óvodán belül, vagy kívül, közösen szervezett, tervezett program, stb.

A projektek szervezésének alapelvei 

Témáját, folyamatát pedagógusok és gyermekek együtt tervezik meg.



A projektek a gyermekek élményire, tapasztalataira épülve segítik az információk közös feldolgozását.



A középpontban a gyermeki tapasztalatszerzés áll, mely közben fejlődnek a gondolkodási műveletek.



A projekt során felmerülő kérdésekre, adódó problémára együtt keresik a válaszokat a gyermekek.



Minden projektet záró program, esemény kísér, melyekre együtt készül az egész csoport (közös óvodai vagy óvodán kívüli program, kiállítás, bemutató stb), ezeken összegzik a feldolgozott ismereteket. Célja, a tudatos tanulás előkészítése, a tanultak eredményének összegzése.

5. 4. Művészeti tevékenységek Mozgás esztétikája A ritmikus gimnasztika nagy hangsúlyt fektet a test harmóniájára. A mozdulatok végzése és látványa egyaránt esztétikai élményt nyújt. A tornateremben elhelyezett tükrök így a tudatos, konstruált mozgás tanulásán kívül ezt az élményt is segítenek átélni a gyermekeknek. A jól megválasztott zenei kíséret komplex esztétikai élményt ad, azonosulva a zenével, nagyobb terhelést is jobban tolerál a szervezet. Az edzések igen értékes része a gyermekek improvizációs és kreatív képességfejlesztése, melynek során valamely, a gyermekek korához illeszkedő, számukra megérthető, befogadható zene ritmusához, hangulatához igazítják mozdulataikat. A gyermekek kreatív mozgásfantáziákat hoznak létre, melyeket örömmel mutatnak be társaiknak, melyeknek együtt örülhet az egész gyermek csoport, így ez a tevékenység alkalmat ad a siker megélésére.

Mese, vers, ének, tánc és mozgás egysége és komplexitása Az irodalmi, zenei nevelés anyagát az óvodás gyermek életkorához illesztett, a népi kultúrából emelt gyermekversek és dalok, a magyar irodalmi és zenei kultúra darabjai, valamint angol gyermekirodalmi művek, dalok alkotják. Játéktevékenység, rajzolás-alkotás közben a gyermekek szívesen énekelnek, mondanak mondókákat, verseket. A pedagógus önmaga is mintát, élményt ad ehhez, támogatja a kezdeményezéseket. Mesehallgatás előtt nyugodt körülményeket teremt, melyek segítik az átélést. Egy-egy mesét többször mesél, hogy a gyermekeknek idejük, alkalmuk

25

legyen magukévá tenni az élményt, eléggé megismerjék ahhoz, hogy bábokkal, vagy dramatizálva újra feldolgozzák. A ritmikus gimnasztika a mozgás mellett egyaránt fejleszti a zenei érzéket, a ritmusérzéket a stílusérzéket és az esztétikai érzéket is, ezért szorosan kapcsolódik az óvodai nevelés során a zene és a mozgás. A népi gyermekjátékok önmaguk is tartalmaznak tánc elemeket, melyek kiegészülnek a sajátos, tanult mozdulatokkal.

Rajzolás, mintázás, kézműves tevékenységek A vizuális tevékenységekhez szükséges eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak, használatukról szabadon dönthetnek. A szabad játék idejében, egy időben áll rendelkezésükre különböző méretű, típusú, színű papír, ceruza, többféle színű és fajtájú festék, jobb és balkezes ollók, folyékony és szalagragasztók, gyurma vagy agyag, és különböző barkácsszerszámok, melyek a kreatív alkotást teszik lehetővé, a gyermek döntésének, választásának megfelelően. A homok-víz asztalban a különböző szemcsés, szilárd vagy folyékony anyagokkal ismerkedhetnek, kísérletezhetnek a gyermekek, szabad alkotás közben. Az 5-7 éves gyermekek számára rendszeressé válnak azok a folyamatok, melyek akár több napi „munkát” kívánva, többféle munkafolyamatot kipróbálva, alkalmazva egy-egy új eszközt, társasjátékot, saját készítésű mesekönyvet eredményeznek a csoport számára. Ezek a folyamatok előkészítik az iskolai tanulást, munkafolyamatokat.

5. 6. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megóvása, védelme, a fenntartható fejlődés érdekében korunkban kiemelt helyet kap a nevelés, a következő nemzedék, a mai óvodások nevelése. A környezeti nevelés tartalmazza a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás alapozását, a külső és belső környezet hatásrendszerével foglalkozik. Magában foglalja a természeti, emberi, tárgyi környezet tapasztalását, támogatja élményszerű felfedezését. E két terület kölcsönhatásában formálja a gyermeknek az önmagáról és a világról alkotott képét. A környezet globális felfogása Természetes külső környezet: az élő és élettelen természet, a levegő, a víz, a talaj, a növények és az állatok Természetes belső környezet: a gyermek fizikális állapota, az egészség, az egészséges életmód Ember alkotta külső környezet: az épített környezet, a technika, az információ áramlás csatornái Ember alkotta belső környezet: a gyermeki „én”, a gyermek belső világa, lelki egészsége, önértékelése, tudása 26

A komplex környezet kölcsönhatásai, viszonyai, kapcsolatai hatására alakul a gyermek attitűdje (beállítódása), szokásai, érzelmei, ismeretei. Kiemelt szerepe van a környezet, a felnőtt által nyújtott mintának, hatásoknak, mely önfejlesztő erővé válhat, ezáltal alapját képezheti a környezetére figyelő, környezetbarát magatartású felnőtt tulajdonságainak. A környezeti nevelés nem csak a pedagógiai folyamat által, hanem az egész életvitel révén valósulhat meg. Kiemelt hangsúlyt fektetünk az egészséges környezet alakítására, a kert az udvar közös gondozására, a vízzel és az energiával való ésszerű gazdálkodásra, a hulladék kezelésre. A környezeti nevelés szellemisége, eszközei és tevékenységei áthatják a mindennapok életét. A nevelési folyamat során a gyermekek megismerik azoknak az alapfogalmaknak a tartalmát, melyek tapasztalat útján érzékeltethetőek. A helyes magatartásformák természetessé válnak. Pl.: a gyermekek tapasztalják az „élettér” fogalmát, oly módon, hogy megtapasztalják, hogy minden élőlény a saját életterében érzi jól magát. A virágok a katicabogár a csiga saját életterükben teljesednek ki, tapasztalják, megtanulják a nevelési folyamat során, hogy következményei vannak annak, ha onnan kiszakítják őket.

A tárgyak, jelenségek, hatások stb. megfigyelése során tapasztalatokat szereznek azok matematikai, mennyiségi, térbeli viszonyairól, színeiről, elhelyezkedéséről, rendezésének szempontjairól. Az összehasonlítás, válogatás, számlálás, iránykövetés, és az irányok meghatározása, mérés, becslés során fejlődnek gondolkodási műveleteik. A problémamegoldás során megtanulnak egyszerű ítéleteket alkotni, összefüggéseket fedeznek fel és keresnek, találkoznak algoritmusokkal. A környezet megismerése az óvodapedagógusok által koordinált, vidám, játékos tevékenységek, melyeknek jellemzői:  személyes tapasztalás  megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés  modellezés Összehasonlítások, becslés, mérések során élik meg a környezet kiterjedéseit. A környezeti nevelés komplex folyamat, kapcsolódik a gyermek egyéb tevékenységeihez.

27

A környezeti nevelés területei közül az óvoda arculatának megfelelően kiemelt terület az egészséges környezet megteremtése 











A növények gondozása az udvarban és a csoportszobában (eszközei: gyermek méretű kerti szerszámok, locsolókannák, virágpalánták). A közös munka során a gyermekek megfigyelik a növények változásait a nap és a víz erejét, megfigyeléseiket a „Kerti naptár”-ban megjelenítik. Az óvoda udvarán lévő gyümölcsfák gondozása, ápolása a kertész feladata, de a gyermekek részt vesznek a gyümölcs leszedésben, betakarításában. Egy-egy gyümölcsszedés igazi ünnep az óvoda életében, melyet ennek megfeleő előkészítés, tervezés előz meg. A gyümölcskóstolás mellett népi dalosjátékok, vizuális tevékenységek színesítik ezeket a napokat. Az őszi „nagytakarításban, levelek összeszedésben tevékenyen, és a tavaszi metszésben megfigyelőként vesznek részt a csoportok. Tapasztalati úton tanulják az élettér fogalmát. Találkoznak a kertben élő kisállatokkal, melyeknek egy része kedves a gyermekeknek, más része félelmet kelt bennük. A környezetei nevelés feladata, hogy a félelem átalakuljon az élettér tiszteletben tartásává. A tapasztalatszerzés folyamatában megtanulják, hogy a kisállatok a biológiai lánc részei, ezáltal mindegyikük fontos. Megélik, hogy az egyes állatok nem feltétlenül érzik jól magukat a közvetlen emberi környezetben, ezért életterüket saját érdekükben korlátozza az ember.

A gyümölcsfák, a védett környezet sokféle madárfajt csábít a kertbe. Jelenlétüket a gyermekek megfigyelése kíséri. A madárhatározók, madárhang katalógus mindannapi használata közben nem csak a madarakkal ismerkednek, a madarak életmódjáról, tulajdonságairól szerzenek információt, egy időben tanulják a lexikonok használatát, a kategorizálást, a lényeges jegyek megfigyelését és megkülönböztetését. A téli madárvédelem természetes része a programnak, melynek során táplálékot készítenek elő, magokat vásárolnak, madáretetőt helyeznek el, és tiszteletben tartják madarak életterét. A kertes-házas övezetnek köszönhető tiszta levegő a napfény és a víz pozitív hatásának megtapasztalása. A gyermekek a növények gondozása során, melyik honnan fakad, milyen úton jut el az óvodába, melyik hogyan fejtheti ki kedvező hatását. A nyári időszakban, az udvarban lévő medencében vízbiztonságot szereznek a játék során, átérzik a víz frissítő hatását, melyet a növénygondozás közben felidézhetnek. A napirendi tevékenységekben, pl az ábrázolás során megtapasztalják a takarékos felhasználás gyakorlatát, a vágás ragasztás során minél kevesebb hulladékot hozzanak létre. A hulladék kezelés gyakorlata természetes az óvodai mindennapokban, így külön kezelik a papír és az egyéb hulladékot, ezekről hasznosítását projekt feldolgozás során szerezhetnek ismereteket.

28

5. 7. Munka jellegű tevékenységek Az óvodás gyermek számára a munka önként vállalt, örömteli, szívesen végzett tevékenység. Az óvodapedagógusok feladata, hogy minden munkajellegű tevékenységet játékos jelleggel ruházzanak fel, így ezek pozitív személyiségfejlesztő hatása kidomborodhat. A munka jellegű feladatok szorosan összekapcsolódnak az egészséges életmód önkiszolgáló tevékenységeivel, és a környezeti nevelés feladataival. A gyermekek számára rendelkezésre állnak kezük méretéhez illeszkedő eszközök, melyek lehetővé teszik, hogy a környezetükben munkálkodó, érzelmileg hozzájuk közel álló felnőttekkel együtt munkálkodjanak, a közös tevékenység öröméért. A játékok összepakolásának nehéz és gyakran hosszadalmas feladatát csak a felnőttek segítségével tudják elvégezni a gyermekek. A csoportszobában levegőzésig, vagy ebédig folyamatos a játéktevékenység, ezért csak ekkor szükséges minden játékot helyre tenni. A gyermekek kedvük szerint vehetnek részt a reggeli, a tízórai és az uzsonna elkészítésében, tálalásában, a gyümölcsök, zöldségek tisztításában és darabolásában, ünnepre készülve az édesség elkészítésében. Ezekhez a tevékenységekhez kötények és gyermek méretű eszközök, tisztító szerszámok, kések, vágódeszkák állna rendelkezésükre.

Játékukhoz eszközök készítése, barkácsolása számukra szintén játék és munka egyszerre, miközben megismerkedhetnek egyszerű szerszámokkal, ezek használatával. A szerszámok, eszközök munka utáni rendbetétele, elrakása közös feladat, melybe koruknak megfelelően egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a gyermekek. Az 5-7 éves gyermekek számára természetes feladattá válik, hogy munka végén rendben elteszi az általa használt eszközöket. Mindennapos tevékenység a téli hónapokban a madarak etetése. Az udvar tisztántartása, a növények ápolása, gyümölcsök szüretelése, kisállatok gondozása a felnőttekkel való közös tevékenység, mely a szabadban végzett munka örömét is nyújtja a gyermekeknek.

Munka közben kipróbálhatják önmagukat, átélhetik, hogy környezetükre hatással lehetnek, a szociális érés következményeként örömmel, várakozással éli meg a „komoly” iskolai munka kezdetét.

29

6. Az óvodai élet megszervezésének elvei 6. 1. Személyi feltételek a nevelési program megvalósításához Az intézmény működéséhez szükséges alkalmazottak 

Óvodapedagógusok: óvodapedagógus végzettséggel, nyelvvizsgával; csoportonként 2 fő váltott műszakban, csúsztatott munkakezdéssel, ügyeleti beosztással  Dajkák: dajkai végzettséggel, csoportonként 2 fő váltott műszakban, csúsztatott munkakezdéssel, ügyeletei beosztással

A nevelési programot megvalósításához szükséges pedagógusi kompetenciák Alapkompetenciák       

Az egészséges mozgás élettani funkciójának ismerete, a sport támogatása Angol nyelv ismerete, kommunikáció szintű használata, nyelvvizsga megléte Egyéni szakmai önállóság, pedagógiai értékek megléte Felelős gondolkodás a pedagógia szabadságról Alapvető eszmei és pedagógia értékek megléte, értékválasztás képessége A hatékony kommunikációt segítő képességek gyermekkel és felnőttel Önképzés, önfejlesztés gyakorlatára vonatkozó kompetenciák

Az óvoda működtetésére vonatkozó kompetenciák           

Értékrendszer kialakításához és vállalásához szellembeli, jellembeli kompetenciák Közeli és távolabbi jövőre vonatkozó célképzés kompetenciája Külső és belső szükségletek felismerése, hatáskörön belüli kezelésnek kompetenciája Külső és belső lehetőségek felismerése, Forrásbővítés képessége, pályázatok elkészítése Az intézmény rendelkezésére álló vagyontárgyak felelős kezelése Kommunikációs kompetenciák Felelős gondolkodás az óvoda – gyermek - szülő kapcsolat belső és külső viszonyairól Intézményi érdek és gyermeki jogok szülői elvárások egységben tartása Az intézmény szakmai önállóságával felelősen élni tudás Számítástechnikai ismeretek, számítógép használata

30

6. 2. Az óvoda belső és külső kapcsolatai Az intézmény belső kapcsolatait munkaköri leírások, jogi dokumentumok, a külső kapcsolatokat az intézmény irattárában elhelyezett szerződések, megállapodások tartalmazzák, működésüket az intézmény minőségirányításai programja tartalmazza. Belső kapcsolatok és célok     

A nevelőközösségen belüli kapcsolatrendszer, a nevelési értékek megvalósulása, a gyermeki személyiség komplex fejlesztése érdekében Pedagógusok és sport szakoktatók, edzők közötti kapcsolat az egyéni fejlesztés érdekében Óvodapedagógus és dajkák közötti együttműködés a gyermekek fejlődése és az intézmény biztonságos működése érdekében Az óvoda alkalmazotti köre és az alapítvány képviselője közötti kapcsolat az intézmény működtetése érdekében, a gyermekek biztonsága, egészsége, testi lelki fejlődése érdekében Az intézmény alkalmazottai, és az alapítvány képviselői és a szülők közötti kapcsolat az egységes nevelés érdekében

Az intézmény külső kapcsolatai          

Magyar Torna Szövetség, RG és Szertorna szakosztálya utánpótlás nevelés érdekében Az intézmény gazdasági, jogi működését segítő cégek Pályázatok elkészítésében segítséget nyújtó cég Ételszállító cég az egészséges táplálkozás érdekében A főétkezéseken kívüli ételt, gyümölcsöt, zöldséget, tejterméket szállító cégek kapcsolata a rágás és a megfelelő mennyiségű, fehérje, kalcium és egyéb szükséges ásványi anyagok, vitaminok, gyermeki szervezetbe épülése érdekében Természetes ásványvizet forgalmazó cég a megfelelő ásványi anyagokat tartalmazó, melléktermékektől mentes buborékmentes ivóvízfogyasztás érdekében Gyermek és személyszállítással foglalkozó cégek az óvodán kívüli programok szervezéséhez A kerületben működő művelődési házak, a kulturális programok színesítéséhez Kerületi és kerületen kívüli iskolák, kiemelten az Etalon Iskola, az RG értékeinek képviselete és továbbvitele Fővárosi kulturális intézmények - óvodán kívüli programok megvalósulása érdekében

31

6. 3. Gyermekvédelem A gyermekvédelem feladatait munkakörében megbízott óvodapedagógus látja el. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a gyermeki személyiség megismerése és folyamatos megfigyelése, valamint a szülőkkel való együttműködés. Mindezek meghatározó elemei a gyermekvédelem témakörébe tartozó problémák felismerésének, kezelésének, a megfelelő segítségnyújtási módszer kiválasztásának. Az intézmény felhasználói körében előforduló helyzetek háttere, alapja feltehetően a vállalkozói életforma, az adott társadalmi körben tapasztalható túlterheltség. Ebből adódhat a családok fő problémája, a gyermek kárpótlása az együtt töltött idő csökkenése miatt, a fenntartás nélküli szeretet megnyilvánulásai, valamint a következetesség hiánya. Az óvodapedagógusok feladata, hogy időben felismerjék a háttér okozta problémahelyzetet, segítsenek a gyermekeknek a probléma feldolgozásában, illetve tájékoztassák a szülőket a kialakuló problémáról, szükség és elfogadás egybeesése esetén életmód átalakítást segítő tanácsot adjanak. A gyermekvédelem feladatait ellátó óvodapedagógus feladata, hogy szükséges esetben a gyermekek fejlődését segítő, a családi háttér pozitív hatásának felerősítését támogató céllal speciális fejlesztő szakembereket vonjon be a nevelési folyamatba.

32

6.4. Ünnepek, hagyományok kialakítása Az intézmény hagyományai, ünnepei egyrészt a gyermekek személyes, különleges napjai, verseny eredményei köré csoportosulnak, melynek közösségépítő szerepére, a közös öröm átélésére, a közös meglepetés készítésre, az ünnepi hangulat megteremtésére kerül a hangsúly.

Az óvodai ünnepek köre másrészt a hagyományos családi és intézményi programok körét érinti, mint a Mikulás várás, karácsony, farsang, gyermek nap, anyák napja, nagyok búcsúztatója. Az ünnepek sajátos jellege a családi programok köré szerveződik, melyek az egyéni arculat formálásának folyamatában alakulnak ki.

33

7. A program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések A törvényi szabályozásnak megfelelő kötelező eszközrendszer feletti speciális eszközök TORNATEREM SPECIÁLIS ESZLÖZEI A KÖTÉL A kötél kenderből vagy más szintetikus anyagból készül. Hosszúsága arányos a tornász magasságával. A kötélnek csomó van a végén. A technikai gyakorlatokat lehet laza, illetve feszes kötéllel végezni, egy vagy két kézzel. A tornász és a kötél kapcsolata talán a leglobbanékonyabb, a többi kéziszerhez képest. A kötél gyakran olyan, mint egy kígyó, aki megtámadja, megragadja és körülöleli a tornászt. De a végén - lobbanékonysággal, és egy kis elenganciával fűszerezve – a tornász mindig legyőzi az ”ellenfelet”. A KARIKA A karika, mely fából, vagy műanyagból készül, belső átmérője 80 cm-től - 90 cm-ig terjed, súlya minimum 300 gramm. Ez általában egy merev és nem hajlítható tárgy. A karika körülölel egy űrt, amit kihasználnak a tornászok, együtt mozognak a kör alakú formával. Kihasználva a karika alakját gurulhatunk, átbújhat, gördülhet, de akár át is sétálhat a tornázó rajta. A LABDA Gumiból vagy műanyagból készülhet, az átmérője 18 cm-től - 20 cm-ig terjed, súlya minimum 400 gramm. Az egyetlen eszköz melyet nem kell ”megmarkolni ”. Éppen ebben rejlik a finomsága, a test és a labda között tökéletes harmónia alakul ki. Látványos feldobásokkal ill. elkapásokkal lehet a gyakorlatot dinamikussá tenni. A BUZOGÁNY A buzogányok fából vagy műanyagból készülnek, hosszúságuk 40 cm-től - 50 cm-ig terjednek, súlyuk darabonként 150 gramm. A tornász úgy használja a buzogányokat, hogy gyakorlat közben átgördülhet, átgurulhat rajtuk és képes lehet minden egyéb asszimetrikus alakzat kialakítására, kombinálva a tornában nem megszokott elemekkel. A buzogányok különösen a mindkét kézzel egyformán ügyes tornászoknak alkalmasak.

34

A SZALAG A pálca / melynek átmérője 1 cm, hosszúsága 50 cm-től 60 cm-ig terjed / általában fából, bambusznádból, műanyagból illetve üvegszálból készül. A szalag rész általában szaténból készül. A súlya maximum 35 gramm, szélessége 4-6 cm közötti és nem lehet 6 méternél hosszabb. A szalag hosszú és könnyed, mindenféle rajzot meg lehet jeleníteni vele. Szertorna alapeszközei (zsámoly, szekrény, talajgyakorlatokhoz szőnyegek, felfüggesztett gyűrű) Edzéseken, versenyeken használt, az óvoda logojával ellátott egyéni szabadidő ruha Cd lejátszó, zenei CD-k CSOPORTSZOBA SPECIÁLIS ESZKÖZEI Gyermek kéz által könnyen kezelhető ásványvíz automata és egyszer használatos műanyag poharak a napközbeni folyadékfogyasztáshoz Pihenést szolgáló gyermek méretű, alsó és fekvő felületén különböző tisztítható textillel bevont szivacs fektetők és ágyneműk Homok-víz asztal megtapasztalásához

a

kísérletezéshez,

anyagok

tulajdonságainak

Zene lejátszására alkalmas magnó, fülhallgató Gyermek könyv- és zene tár (csoportonként l0-10 mese és verses könyv, 1010 ismeretterjesztő könyv, 2-4 meseregény, 5-10 mesekazetta, Cd, 10 zenei cd) Diktafon UDVAR SPECIÁLIS ESZKÖZEI Gyermekméretű kerti szerszámok, locsolókannák Egyensúlyozó gerenda, karikák, a szabadtéren gyakorolható speciális mozgáshoz Hordozható foci kapu, célba dobó-gurító palánkok, játékok Kerti zuhanyzó Gyermek pancsoló vízbiztonság és nyári felfrissülés érdekében

35

8. Záradék A nevelési program kidolgozásakor figyelembe vett legfontosabb jogszabályok jegyzéke



Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról



A 20/1997. kormányrendelet a Közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról

 

A 137/1996. kormányrendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 3/2002. OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről



11/1994 MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmény működéséről



A 277/1997. Kormány rendelet a pedagógusok továbbképzéséről



Az 1997 évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

36

Legitimációs záradék A Gymnastics Sport Óvoda nevelési programja készült az óvodára, mint közoktatási intézményre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. 

A nevelési program pedagógiai elvei, a meghatározott célok és nevelési feladatok, a program szellemisége egybe cseng az óvodai nevelés országos alapprogramjával. Törvényességi szempontból a program nem mond ellent a vonatkozó törvényeknek. Javaslom a program fenntartói jóváhagyását. Budapest, 2006. július

…………………………………… Knizner Anikó Közoktatási szakértő Szakértői igazolvány száma: 001884 

A nevelési program tervezetét a közoktatási intézmény alapító okiratának kiadásához a fenntartó, a „Sport az Egészséges Gyermekekért” Alapítvány a szükséges dokumentumokkal Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatához benyújtotta: Budapest, 2006. ………………

…………………………………………………



A nevelési programot a nevelőközösség elfogadta: Budapest, 2006……………….. …………………………………………………. Óvodavezető



A nevelési programot a fenntartó, a „Sport az Egészséges Gyermekekért” Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta: Budapest, 2006. ………………

…………………………………………………… Horváth Szilvia „Sport az egészséges gyermekekért” Alapítvány

37