Nemzeti sors, élet, tudomány, kultúra, médiumok

Nemzeti sors, élet, tudomány, kultúra, médiumok A magyar nyelv több ezer éves dokumentumai

Askatan Lezu A szkíta nyelv Perkupai Petõ Imre: Eddig ismeretlen õsmagyar nyelvi dokumentumok áttekintése Munkám: köszönet Vahan Anhaghth Asztvacaturján örmény szerzetes-professzornak, az ókori mediterrán nyelvek kiemelkedõ kutatójának, valamint Detre Csabának, aki az alábbiakban bemutatott askata nyelvi emlékeket tanulmányozási célból rendelkezésemre bocsájtotta. ***

I. DOKUMENTUM ASKATAN LEZUKUNA. ASKATA NYELVKÖNYV Elõzetes megjegyzések A kezemhez került askata („szkíta”) nyelvi anyag eredetileg három leckét tartalmazott, külön-külön szószedettel. Akkor egyebet még nem tudtunk róla, amikor a világhálóra föltettem a http://hunnyelv.uw.hu címen, ennek elágazásaként. Azóta kiderült, az anyag forrása más, mint a chun (hun) nyelvi anyagé, de megegyeznek abban, hogy ez is az örmény tudósoknak köszönhetõ. Azóta Dr. Detre Csaba rendelkezésemre bocsátott még egy „leckét”, amelyet feltételesen sorolt be az ASKATAN LEZUKUNA leckéi közé. Az elsõdleges anyaghoz fûzött saját megjegyzések a gondolkodók, tûnõdõk élményeit közvetítik, és értelmezik a szövegeket. Nem végzik el a nyelvtudósok munkáját, mely – a hiteles másolatok birtokában – rájuk marad. E munka szerzõje meggyõzõdött arról, hogy a szkíta nyelvi anyagnak, mint a hunnak is, van hiteles forrása, azaz maga az anyag-hiteles. A feldolgozása ezen a szinten is szükséges, mert hiányt pótol, és eloszlat néhány ködös gondolatot. Jelképi értékû, hogy a tartalomban jelzett szövegek közlését a nyelvleckék vezetik be: kapunk néhány nyelvi órát az irodalmi és történelmi „szövegtanulmányok” elõtt. Eljátszható nyelvi órák az ókorból! Jöjjön, Kedves Olvasó, hospitálni! Igazi meglepetés átélni az eddig soha fel nem mutatott ókori nyelvi órák tanári kérdéseit, és a tanulók válaszait: életükrõl! //Sokszor hallottam már, hogy minden fel van találva, a nyelvtörténetet megírták, a modern nyelvtudomány eredményeihez nem férhet semmi kétség. Ezt a „megnyugtató igazságot” sokan magukénak is vallják. Addig van nekik igazuk, amíg ki nem derülnek a rejtegetett, valódi igazságok. Ekkor sokak számára eljön az önvizsgálat és átértékelés ideje. A tudományos igazságok elõbbutóbb kiderülnek, és a szégyen azoké, akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a napfényre jutásukat. Egyes tudósok tudnak a hun és a szkíta nyelvi anyagokról, és hallgatnak, sõt rendre utasítanak a tárgyban minden szelíd jóakaratot, segítõkész szorgalmat. „A szakirodalom ismeretének teljes hiányát” vetik a szemére annak a jóhiszemû érdeklõdõnek, aki már mást is tud, mint amit leírtak a „szakirodalomban.” A „szkíta” és a hun nyelvet nem lehet elhallgatni, kirekeszteni, szidalmazni, mert utódja és örököse, egyenes ági leszármazottja a magyar nyelv.// Mint a Hun nyelvi tanulmányok, ez a feldolgozás sem mond sok újat az eredeti közléshez képest, csak egy kicsit körüljárja a nyelvi jelenségeket. Az öröm és hiány íratta meg velem. A csodát látni és átélni kell, nem magyarázni –a költõ szerint. Mégis, meg kell osztani a látás örömét másokkal. Örömöm, hiányérzetem sok emberével találkozott, és meglepett munkám olvasottsági, látogatottsági szintje. Köszönöm, KEDVES OLVASÓ. Fájdalmas felismerés, hogy nyelvtudományi intézményeink vezetése politikai és hatalmi érdekek kiszolgálója. A Habsburg-idõk szellemét idézõ vezetõi magatartás halott dogmák szolgai követésére kárhoztatja a hatáskörükbe tartozó intézményeket, tudósokat és tanítványokat, pedig ennek az egész nemzet látja kárát. A hun és szkíta nyelv – magyar örökség. Arra jogosít és kötelez mindenkit, hogy vállalja büszkén magyarságát, õsi nyelvét, kulturális értékeit, és védje meg a nemes hagyatékot. És soha ne feledkezzünk meg az ÖRMÉNYEKRõL! TESTVÉREINK õK, EGY A SORSUNK IS AZ ÖVÉKKEL. Lássuk hát közös csodáinkat!

1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke v. Elenisi tuedatum. Elsõ tanítás Minkh askatan önta vojgimunkh (enkh). Mibinkh öntaphe (i) Kümenlu, ojkhi rüte chun. Nükin idzsi meme aj jeti volgu mild (öntumild). Nidzsi vi aj chormu ani. Mibinkh önta idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic, nejikh wourdikh rüte öntad. Mibinkh öntatha (öntaphei) Tenilu, dijevisi gerü chun. Khani volgumild mibinkh önta (j) -ben? Mibinkh önta (j) -ben jeti volgumild. Mi binkh önta madü khalu ben elvi. Chunkh mibinkh khalut pegü verikh whet wendikh. Mibinkh khalu madü thal ben hwouzi.

Thalnekh batum hen baste ad mail volgjagh hombürü.

A szöveg értelmezése mai magyar nyelven Mi szkíta család vagyunk. (A mi-) Nemzetségfõnk Keményló, aki szívós harcos. (Neki) Egy felesége és hét utódja van. Négy fiú és három lány. (A mi családunk a nemzetséget alkotó négy család egyike, amelyek kitartó nemzetséget alkotnak. ~) Családunk a nemzetség négy családjának egyike, kitartó nemzetség vagyunk. A (mi) nemzetségfõnk (~nemzetség-atyánk) Tenilu, a dicsõ (~diadalmas) öreg harcos. Hány utód van a (mi) családunkban? A (mi) családunkban hét utód van. (A mi-) Családunk (egy) nagyvárosban él. A harcosok (a mi) településünket fegyverekkel védik. A (mi) településünk (egy) nagy völgyben húzódik. A völgy alján nagy és mély folyó hömpölyög. Megjegyzés: Egyszerû és élet közeli mondatokban tükrözõdik az askata világ. Alkalmas a nyelvtanulásra, a nyelvi alapok megismerésére. Egyszerû de szemléletes közelképet is kapun egyúttal az askata világ mindennapjairól, az élet társadalmi hátterérõl és minõségeirõl. Egyszerûségében is teljes kép a kisebb és nagyobb közösségekrõl: család, nemzetség, hadsereg viszonyáról, összefüggéseirõl.

EURÓPAI IDÕ 2008 / 5

6

A teljes anyag tartalma

• • • I. DOKUMENTUM. A S K A T A N L E Z U K U N A ASKATA (Szkíta) NYELVKÖNYV – Elõzetes megjegyzések. Az askata szövegek közlése után értelmezés, megjegyzések. • 1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke. Család, lakóhely; kérdések és válaszok. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. • 2. Keltüsi tuedum. Második lecke. A környezet, állatokkal, párbeszédes szöveg. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. • 3. Khormusi tuedum. Harmadik lecke. A település, harcosaink, szent fogalmak. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. • 4. Nidzsisi tuedum. Negyedik lecke. Az a másik világ… BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. Barrekh ~ Szavak. – I. DOKUMENTUM, 1. lec- • • • I I . D O K U M E N T U M . D L I M I L D A S A R ke Askata (szkíta) kozmikus eposz részletei feldolgozva, A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, maértelmezéssel, magyarázattal és megjegyzésekkel ellátva. gyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. kettõs vonal zárja le.) • • • III. DOKUMENTUM. DARRHAJAVAUS Történelmi írás Dareioszról, askata (szkíta) nyelven. ad: és (felsorolásnál) // L A latin- és latin nyelvek ’et’ kötõÉrtelmezés, magyarázat, megjegyzések. szavának felel meg. ai: és, aztán // CH A chun ajsi (m. és) összetett szóalak. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. ani: lánya vkinek // Ch. V. ö. az örmény folyónévvel. Lehet • • • I V . A S K A T A N B A R R E K H . S z k í t a s z a v a k ÖSSZEVONTAN közük egymáshoz. (Az Ani mellékfolyó, amely Ani történelmi A fordító, dr. Detre Csaba közlése alapján, utólagosan örmény fõváros mellett halad el, összegyûjtve, betûrendben. jelenleg Törökország területén.). K i k a k a d á l y o z t a k a m u n k á b a n? • • • askatan (mn.), askata (fn.): szkíta // M A magyarban hiányzik a szóeleji mgh., a ’szkíta’ szó mássalhangzói vi- • • • A f e l h a s z n á l t i r o d a l o m szont azonosak az ’askata’ szó mássalhangzóigel együtt születik. Az elõbbi szavak a palóc tájnyelvbõl valók. val. askatan lezukuna: szkíta nyelvkönyv (a Kir- Kapcsolat lehet még a szkíta szó és a ’hombár’ szláv származásúnak minõsített szó között, e lehetõség nyomába eredni: megerõkukban talált iratok utólagos, munkahipotézis-szerû megnevezése) // CH, síteni vagy kizárni –sok egyéb párhuzam feltárásával együtt elvégzendõ feladat. M A lezukuna szabályos hwouzi: nem egészen egyértelmû szó, feltehetõleg: fekszik, szóösszetétel: mint a chun nyelvben, a lezu húzódik, elhelyezkedik (vszínû fõn. igenév: hwouzin) // M Va’nyelv’ + kuna ’könyv’ összetétele. Feltételelószínû, megvan a hunban zem, hogy a hun azonos szóhoz hasonlóan, a is, csak még „nem került elõ”. A ’húz’ magyar szónak felel kuna a ’könyök’ jelentésû magyar szónak felel meg, a hangtani és jelentésbeli meg elsõdlegesen, a névátvitel az alaki-mûköazonosság nyilvánvaló. A ’húz’ szavunk több jelentése közül désbeli hasonlóság következménye. Összevethetõ az Asarkuna szóval, ez Esztergom hun ne- az egyik megfelel a hwouzin jelentésének, vagy közel azonos vele: húznak a vadlibák, ui. ve: ’Világkönyv’ v. ’Világkönyök’. A számûzött távolságot tesznek meg. A mai arab herceg térképén megtekinthetõ (Pappalakok már „többletképzõvel” toldottak, az õsi kifejezésmód Váry Árpád: Magyarország történelme térkéitt is egyszerûbb. Nem kell pekben. Kossuth Kiadó / Cartographia, 2002.) még –ód-ik: húzódik, visszaható képzõ. Az elsõ szó végén az –n módhatározó rag, mint a ’magyarán’ szóidzsi: egy // CH, M Egybeesik a hun szóval. Hangtani törban. ( A chun nyelvben ugyanígy.) vényszerüség: a chun és askata, azaz a szkíta és hun nyelv dzs-je baste: széles // CH, M A hunban is ugyanez, a magyarban a ’beste’ szónak felel meg, A ’beste állat’ terjedelmes és félelmetes a magyarban gy-nek felel meg. (Vizsgálandó az eltérés.) idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic; Megközelítõ magyar jelentése: a vadállat. négy résztvevõ család egyike, mármint a nemzetséget alkotó batum: a völgy alja, völgytalp. Batum hen: a völgy alján, a négy család egyike. // CH, M A jüncs- hiányzik a magyarból, a völgytalpban. hunban megvan; a junxta a latinban ’vele együtt, szorosan a kö// ?, M? Megfontolandó a batum szó összefüggése bizonyos zelében’ –jelentésû. A kifejezés többi tagja a hunban, magyarban magyar szavakkal. Az állat (ló) talpa a ’pata’, mély nyomot hagy. egyaránt megtalálható, ugyanezt jelenti. Meglepõ az ojsz jelenléte A ’batten’ hun szó jelentése: ’nyomni’. A völgy, különösen a „tala kifejezésben, hisz nem határozói rámutatást, hanem határozott pa”, mélyen „benyomott hely”. névelõt jelent. Meglep a c is, az öntajic szó végén, hisz a c hang chormu: három // CH, M Mint a hunban. A magyar h gégea magyar nyelvben késõi fejleménynek minõsített képzõ. De ld. hang a k-tól kh, ch hangokon keresztül jött létre. mégis: különc, kolonc, fegyenc, bérenc, stb. chun: harcos, férfi // CH, M A hun nyelvben ugyanezen szó jeti: hét // CH, M Hangtani törvényszerûség: a szkíta és hun még a „hun néphez tartozó egyént” , általában az ’embert’ és egy szóeleji j- a magyarban h-nak felel meg. Másik példa: hun hovekh csillagnevet is jelent. dijevisi: diadalmas (v. ö.: di(gy)evisi: „iszfaháni idegenvezetõ”) ~ m. ’juhok’. khani (kérdõszó: hány? // CH, // CH, M Mint a hunban. A M Szabályos hangmegfelelések: szó a magyar ’dió’ családjába soa kh és ch (chormu) egyaránt hrolható, ahová feltehetõen a ’díj’ nak felel meg a magyarban. A ni is tartozik. (Át lehetne mégis rendszerint a magyar ny hanggá gondolni a „káliz-izmaelita”-szárfejlõdik, tehát lágyulással jön létmaztatást. A hun ’dzsijágh ~ re, az n-bõl (palatalizáció). ’dió’ melléknévi igenév, a gyõzkhalu: település, város // tes, diadalmas fa minõségét jól CH, M A khalia ’malmot’ jelent a kifejezi, azaz a fáról nevezték el a hunban. Vajon mi az összefüggés termést, és nem fordítva.) Az -isi a ’malom’ és a ’település’ fogalkettõs képzõ, az –is- és –i melmak között? A magyar megfelelõléknévképzõk: ellátottságot + je valószínûleg a hely szó, a tõvalahová tartozást jelentenek. véghangzó elveszítése után. A elvin: élni, lakni vhol // CH, ’hel’ már ómagyar változat, a k > M ’Erdõelve’, ’Havaselve’… Elve: h szabályszerû változással, és az ’élettér’ jelentésû a hunban, a elsõ magánhangzó nyíltabbá válámagyar földrajzi név megõrizte az sával keletkezett. Az alapszónak õsi szkíta szót. Törvényszerû a v ’hely, helység, helyiség’ jelentései jelenléte és eltûnése a szóból. fejlõdtek ki. Az etruszkban ugyaAmikor az -in infinitív (!) –ni-re nez: ’khala’. (Alinei). változik, a mássalhangzó- torlóKümenlu: személynév. Megdás miatt kiesik a –v-. közelítõ jelentése: legyõzhetetlen, gerü: öreg // ?, M Szabályos sérthetetlen, hangátvetéssel lehetett volna Kemény, ellenálló ló. // M belõle az ’öreg’ szavunk, de a hun ’würegh’ közelebb áll a magyar Az elõtag a ’kömény’ és ’kemény’ szóhoz. A második mgh. nyíltabbá vált: ü > ö. (Összefügg-e a szavaink megfelelõje. Gerõ családnévvel?) lezu, lezukuna: nyelv, nyelvkönyv // CH, M A kuna szó mahombürü: (valószínûleg) hömpölyög (vsz. fõn. igenév: homgyar megfelelõi: ’könyök’, ’könyv’. A ’könyök’ az elsõdleges jelenbürin) // M Megfelel a magyar szónak; a szó palóc tájnyelvi változa- tés, a ’könyv’ a ’könyökszerû mûködés’ eredménye. A lezu szó ta még a ’hömpörög’ (porban fürdik pl.), és a ’höndörög’, ’höndör- kapcsolata a német lesen (~’olvasni’) szóval nyilvánvaló alaki és jelentésbeli megfelelés. Esztergom hun neve Asarkuna, azaz ’Vigõ’ (szántóföldi mûvelet és eszköze, a talaj egyengetésére szollágkönyök’, és ’Világkönyv’ is, a számûzött arab herceg térképén. gál. Perkupán a pampuskát „meghömpörgetik” a porcukorban, A mail: mély // ?, M Korrekt hangtani megfelelése a magyar ’gömbörög’: gurul, nagy mozgással. Az ö hangok jelenléte a körszóval nyilvánvaló. ben forgó mozgást fejezi ki. Megjegyzendõ, hogy a hangszimboli(folytatása a 11. oldalon) ka nemcsak a „motivált szavak” sajátossága: a fogalom zeneiség-

11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet nyelvekben is: Feld, old, world, old, could, stb. A nyelvek õsi kapcsolata lexikai és grammatikai elemekben egyaránt föllelhetõ. A biológiai származtatás nem tûri el a faj egyedeinek merev elkülönítését, mint a. nyelvi genetika sem, és az õsi rokonság mindig kimutatható. Kérdés, milyen fokú a rokonság, de ennek mértéke viszonylagos. hideo, hideokh: hõs, hõsök // CH A szó görög nyelvi hangzásés jelentésbeli megfelelése (ideo-, idea) megalapozott feltételezés. V. ö.: japán nyelv! hideosi: hõsi, hõsies // CH A s az ellátottság, az i a vhová tartozás két mnévi képzõje, összetapadásuk már a szkíta nyelvben megtörtént. Megfelel a hun ’khaliasi’ szó és a ’felvégesi’ régi magyar szóalak képzõjének. Újabban tudomásunkra jutott etruszk megfelelõje is (Alinei). Ld. még: madüsi, Athamadüsi (Nagyságosatya, a Dareiosz elleni gyõztes szkíta király neve). hijthe: ide // CH, M Szabályos hangfejlõdés után lett a magyarban ’ide’. Depalatalizáció (j > 0), zöngésülés (th > d), msh.veszítés (h). Mint a hunban. hodikh: mennek (úgy tûnik, emberre nem vonatkoztatható, vsz. fõn. igenév: hodin); // CH, M Emlékeztet a ’hodály’ szóra, amellyel etim. kapcsolata valószínûsíthetõ. A ’hadalni’ jelentés érthetõ ma is, a „hodu utu” ómagyar kifejezés ’had’ szava ez (HB). hojszt: ott (hh.) // M Az sz jelenléte sajátos szkíta jelenség, a hunból, magyarból hiányzik. hot: ott (mutató hh.) // CH, M A t kettõzésével lesz magyar. nazális a magyarban, helyén hosszú mgh. áll. hovekh: juhok // CH, M A magyar szóban hiánypótló (hiátustölwhet: -val, -vel // CH A whet még névutó, a névtõl külön írta tõ) a –h-, a szkítában, hunban is az a –v-. (E. sz. a hunban: ’hovi’) a fordító is. A magyar –val / -vel más, a v-s alak ráadásul késõbbi hworugat: ordít; vsz. fõn. igenév: hworugin, esetleg hworuga fejlemény, a v hiátustöltõ volt. *wourdikh: alkotnak, képeznek // M, O Ma is mondanánk: tesz- tin // M A szóeleji gyenge mássalhagzó (hw) könnyen lekopik.A nek ki, hoznak, hordanak, rendeznek össze. (Mármint szívós nemszó gyökéhez, az or- hoz a magyarban nem járul közvetlenül a gyazetséget.) Ez pedig a hord szavunk! A németben is megvan az korító képzõ. utódja: ordnen, organisieren. Olasz: ordinare. illanikh: szállnak, repülnek (vsz. fõn. igenév illanin, esetleg il lan) // M „Rakattu ja dizet, illa füsti hezod…” A megrakják a tü2. Keltüdisi tuedum ~ keltüdisi tuedatum. zet…” -népdalunk sziú (?) indián változata tartalmazza ezt a szót Második lecke ~ második tanítás (’száll a füstje hozzád’). jala: halál // CH, M Mint a hunban. Szó elején váltakozik a h Nü hworugat hojszt? - Hojsztegh singa hworugat. és j, (pl. a hovekh hun szó elején j-re változott a h). Nü lemlat hot? –Hot kimla lemlat. Nü figgat hijszt? – Hijsztegh beka figgat. jalainta: halandó // CH, M A szó igei alapja: jalin ~ ’halni’. Nü vüt hijthe? – Kutha vüt hijthe (vagy) Hijthe kutha vüt. Szkítában, hunban egybeesik az ige hangalakja és jelentése. Az Nükh hodikh vojthe? - Vojthe hovekh hodikh. –inta elem továbbfejlõdése a magyarban: -end, ez a jövõ idõ jele, Nükh vukh anojsz tavild ben? – Anojsztegh hot tavild ben luvekh majd a mnévi igenév képzõje. Érdekes az egybehangzása a m. vukh. ’eleinte’ szóval. Nükh illanikh anojsz heghild ben? – Anojsztegh heghild ben jalakh: meghalnak // CH, M Ez a jalin (azonos fõn. igenév és martikh illanikh. ragozás) ~ ’halni’- hun szó is. A szó eleji j és h megfelelése-váltaKhi menit ojszt? - Ojszt atha menit. – Khikh menikh anojszt? – kozása szkíta-hun-magyar sajátosság. Anojsztegh chunk menikh. jalatiantani: halhatatlan // ? M A szó a –ta-val bõvült, de ezt a Khi mibinkh öntatha? – Mibinkh öntatha Tenilu. szó i-je megbontotta. Ha az –anta is szóelem, az anti- „ellen” jeKhi mibinkh öntamaia? – Mibinkh öntamaia Tapio (j). lentésû szó! Kikh vükh hijthe? – Hijthe atha khi ?: ki ? // CH, M aj maia vükh. khikh ?: kik ? // CH, M Khikh tenmardekh? –Tenmarkimla: kígyó // CH, M A hundekh jalatiantani mardekh. - Khikh ban: kila. A szonorai sivatag jelmardekh? –Mardekh jalainta ten legzetes hüllõje a mérges harapámardekh. sa miatt veszélyes ’gila’. Chunkh khikh jalakh sadawhet kutha: kutya // CH, M A hun jalatiantani hideokh. Ejszin jala hialakkal teljesen megegyezik, a deosi jala. // magyarban a t meglágyult. Magyar olvasat lemlat: mászik (vsz. fõn. igeMi ordít ott? – Ott (egy) név: lemlin, esetleg lemlatin is); oroszlán ordít. // ? Érdekes az e. sz. 3. Mi mászik ott? – Ott (egy) kíszemélyû alakja: -t ragos. gyó mászik. maia: anya // CH, M A ma Mi ugrál itt? – Itt (egy) béka lexikai elemhez a ja, a birtokos ugrál. személy jele járul. A szó több Mi jön ide (felé)? – (Egy) kutya uráli nyelvben is megvan. A jön ide. szanszkritban, a hindiben tulajMi (-k) jön (nek) amott a távoldonnév, a Mindenség õsanyját jeban? – Amott a távolban lovak lenti. jönnek. marti: madár, t. sz.: martikh // CH, M A ’mart’ szó a régi maMi (-k) száll (nak) amott a magasban? – Amott a magasban gyarban ’folyópart’, ’fás-bokros hegyoldal’ jelentésû; a szótõhöz az madarak szállnak. –i melléknévképzõ járul. Ki megy ott? – Apa megy ott. – Kik mennek amott? – Amott menikh: mennek (fõn. igenév: menin) harcosok mennek. // CH, M A gemináta léte törvényes, a szó töve is n-re végzõKi a (mi) nemzetség-atyánk? – A (mi) nemzetség-atyánk Teni- dik. Érdekes rövid alak maga a tõ: mén; v. ö. : tõn, võn, lõn… lu. nü: mi, micsoda, miféle? (v. ö. Iszf.: ni ~ mi) Ki a (mi) nemzetség-anyánk? – A (mi) nemzetség-anyánk Ta// CH, M pio. nükh?: mik?, micsodák? // CH, M Kik jönnek ide? – (Ide) apa és anya jönnek. ojsztegh: ott (hh.) // CH, M A t helye váltakozik a szkíta és Kik az istenek? – Az istenek a halhatatlan emberek. Kik az em- hun szóban. Lexikai jelentésû a theg(e) elem, az elõtag a távolra berek? – Az emberek a halandó istenek. mutatást nyomósítja. A harcosok, akik a csatában halnak meg, halhatatlan hõsök. Az öntamaia: családanya, nemzetséganya // CH, M ilyen halál hõsi halál. sada: csata // ?, M Vsz. az affrikáció miatt veszítette el a zöngéjét a d hang. singa: oroszlán // CH Mint a hunban. Barrekh ~ Szavak. – I. DOKUMENTUM, 2. lec Tapio(j): nõi név. Esetleg azonos a magyar folyónévvel. Etimoke lógiailag értelmezhetetlen. // ? Az anyai jelentés révén kapcsolatA fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, magyar ban lehet a ’táplál’ szavunkkal. A finn nyelvben férfinév. és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs tavild: távol (fn.), távolság (fn.) // ? M A „távolt” szóalak még vonal zárja le.) érthetõ számunkra is. tenmard, t. sz. : tenmardekh: égi ember, valószínû értelme: isanojszt, anojsztegh: amott (a távolban) // M Érdekes a hun ten(ség) thege ’hely’ szóval összevetni, a szkíta nyelvben a t az õt megelõ// ?M A ten szóelem szerepel az ’isten’ szóban, vizsgálandó zõ hangokhoz erõsebben kötõdik, mint az õt követõkhöz. egyiptomi, mezopotámiai nyelvbéli jelenléte. És a mardekh? Maratha: atya, apa // CH, M A kozák ’atamán’ szó,- mint méltóduk, isten! ságnév - megõrizte a t hang keménységét, a magyar nem. vojthe: oda // CH, M A vojt- a m. ’ott’ szó, az –e lativus-jel. A beka: béka // CH, M Lehet, hogy a közel-keleti Beka-völgy is szó eleji v is a különbség eleme. errõl kapta nevét. Meg kell tudni, vannak-e békák Libanonban. vukh: futnak, szaladnak (vsz. fõn. igenév: vun, vagy vutin-vvuejszin: ilyen // ? A közelre mutatást mnévi mutató névmások- ten) ban is magas hangok fejezik ki. // CH, M A vukh – vükh (’jönni’) összefüggése nem tagadhafiggat: ugrál (vsz. fõn. igenév: figgin, esetleg figgatin); tó: a mozgás eltérõ sebességét fejezi ki a hangrendi változat. // ? M Az ige megléte a hun nyelvben is valószínûsíthetõ. A vükh: jönnek (fõn. igenév: vün) // CH, M A hunban is így vimagyarban is megvan, de mást jelent: ’függni, függeni’. selkedik, sõt a magyarban is megõrizte rendhagyó jellegét. A sorheghild: magas (ság, fn.); heghild ben: a magasban ban vannak: tõn, võn, mén, lõn… // CH, M A ’hegyelt’ magyar szónak felel meg. Az –ld képzõ(folytatása lapunk következõ lapszámaiban!) csoport megmaradt a ’föld’ szavunkban, és a germán-angolszász

A magyar nyelv több ezer éves dokumentumai

Askatan Lezu – A szkíta nyelv (folytatás a 6. oldalról) meme, eme: feleség // CH A magyarban a mély hangrendû változata maradt meg: mama, de az ómagyar korban még megvoltak eme õsi alakok. mibinkh: a mi …-nk, a miénk // CH, M A minkh szóba beékelõdött –bi- , a bi(!)rtoklást kifejezõ jel megfelelõje, a sumir nyelvben is megtalálható. minkh: mi // CH, M A szkíta szó a hunnal és a magyar palóc tájnyelvi alakkal azonos: ’mink’. nejikh wourdikh: amelyek képeznek, alkotnak // ?, M Az elsõ tag megfelel a mai ’melyek’ szónak, a szóeleji n ~ m megfelelés szabályszerûség. A kifejezés második tagja nincs meg a magyarban. A palócban: ’mejk’, e. sz. A nyelvészet nem valószínûsíti a mnévi kérdõnévmás ily korai meglétét, mint erre M. J. volt szíves felhívni figyelmemet. Mégis – esetleg megvolt már a kijelölõ jelzõi változat. nidzsi: négy // CH, M A hun szó (nijdzsi) lágyabb a magyar szó hangalakjához közelít. nükin: neki // CH, M Hangalak és jelentés mint a hun és magyar szóé. Az –n módféle határozórag. ojkhi: aki // CH, M Hun és magyar szó is. önta(j): család // CH A hangalak és jelentés a hun szóéval megegyezõ, még a j bizonytalan státusza, „gyönge helyzete” is elõfordul a hunban. Már a szkíta-hun korban megvan az o~ö váltakozás: ld. Hun ontin. Ma: ont-önt. öntumild: nemzett utód // CH, M V. ö. az elõbbivel. Az önt szavunk õsi értelmi kapcsolata a hun és szkíta szóval nyilvánvaló, de a nemzés fogalom az öntés helyébe lépett. A mai magyar ’nem, nemzés’ fogalom a ’nemezis’ - család tagja. öntad: nemzetség // CH, M Az önt szó magyarrá teszi az egész szócsaládot. A –d elem gyûjtõnév-képzõ, mint a Nyárád (’nyáros’), Sárbogárd (’sárrögös terület’) hun eredetû földrajzi nevekben. öntatha: nemzetség-atya // CH, M Az önt és atha szavak összetétele. öntaphei: nemzetségfõ // Ch, M Az önt és a phej (’fõ, fej’) szavak összetétele.. Nem zárható ki, hogy az apa szavunk ilyen összetételekben alakult ki, majd „önállósodott”. rüte, rüti: kemény, kitartó, szívós // ? Mi az összefüggés a ruta(fa) szóval? az ’ember’ és ’hun’ mint etnikai fogalom (tehát pl. hun, és nem örmény) jelentéssel szerepel. pegüverikh: fegyverek (e. sz.: pegüveri // CH, M Csak a kh többesjel elõhangzójában van különbség: a hunban: ’pegüvereekh’. A szóeleji f hangnak a hun és szkíta nyelvekben p vagy f felel meg. Tenilu: személynév. Az örmény nem fordítja le. (Talán: mennyei ló.) // CH, M A ten õsi mezopotámiai, egyiptomi szóelem, ’isten’ jelentéssel is. V. ö.: ’tenger’, ’Tengri’. A ’lú’ mai tájnyelvi alak a magyarban. thal: nagy völgy // G, M A ’tál’ szavunk ez. Az európai népek nyelvében még eredeti jelentéssel: ’völgy’: ném. s Tal. vi: fia vkinek // CH, M Hangtani összefüggés: a magyar vojgimunkh, enkh (mint az örményben): vagyunk // CH Az enkh szó a hunban még nem került elõ. Inkább a t. szám 1. személy névmásának felel meg, mint létigének. volgjagh: folyó // CH, M A Volga oroszországi folyónév tehát ezt jelenti. Az orosz nyelvészeti etimológia még nem ismeri a Volga szó eredetét. Mondjuk ki bátran: A Volga szkíta: õsmagyar szó. volgumild: utód // CH, M Ez a ’folyamolt’ szó lenne a szóelemek alapján. Az –ld kettõs képzõ, az –l cselekvõ igét képez, a –d a mai –t, -tt-nek megfelelõ melléknévi igenév-képzõ. Nyelvészeti merényletnek minõsíthetnék a tudósok, ha kapcsolatot keresnénk a hun és angol –ld között. Pedig a ’world’ szó elemeit összevetve a ’virult’ magyar szó vir- és (u)lt elemével, nem tagadhatjuk a megfelelést. Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük (could, old, alt, stb.) minden újabb példa nyelvünk õsi jellegét bizonyítja. Az angol nyelv –ldés a német nyelv –lt végzõdése rokona a hun-szkíta –ld-nek. A heghild szkíta szó magyar ’hegyelt’ megfelelõje ugyanerre példa. wendikh: védik, védelmezik (fõn. igenév: wendin) // CH, M A ’vend-’ gyökben nincs

11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet járuló –ta, mintha a távolra mutatást jelentené. madvild: növekedés, nagyobbodás // CH, M A magyarban az –ld az –lt-ben lelhetõ fel, a képzõpáros felismerhetõ pl. a ’virult’ szó végén. mardekh (?) Vsz. e. sz.: *m marde: maradék? A szót nem találtam a szószedetben, tartalma a szövegbeli helyébõl adódóan: akik nem tartoznak a nagyok, és a harcosok fogalmába. A maradék népség emberei, összesítõ kifejezéssel. Ez kétessé teheti a szóváltozatban is van v hang, ez ’életteret’ jelent. Marduk szóval fennálló esetleges kapcsolatát, de maradnak érvek elvin: élni // CH, M A v-s változatok megvannak a magyarban ez utóbbi mellett is. Itt az ember-t jelenti. is. A hangot képzõnek érezhetjük: ’élvez’. napi: nap // CH, M Hun és magyar szó is. Párhuzamai feld: föld; feld hen: földön // CH, M. Valószínû, hogy a hun megtalálhatók a ’finnugor’ nyelvekben és a sumirban is. ’feldild’ ~ föld szó „vizsgálatra szorul”, ugyanis a szkíta szó napiji vü: a napból ered, -származik (napi + i: ’vhonnan eredetibb, hihetõbb, és a hun lehet a változat, a képzõs alak. A származó’ jelentésû melléknévképzõ) // CH, M A j csupán szkíta szó egybeesése a német (germán? gót?) szóval teljes, más hiátustöltõ. Az –i ismétlése „kötelezõ”, mivel az elsõ –i a szótõ európai nyelvekben is megvan, õsi szkíta eredete immár része, véghangzó. napinekh veri volgum: a nap vérének folyama // CH, M A bizonyosság. szerkezet mindhárom szavára érvényes a megfelelés. Stílusosabb gat v. gata, gatekh: gát, gátak // CH, M Etimológiailag ’a nap vérfolyamát’ emlegetni, a összefügg veri volgum-ot összetett szónak a ’gatya’ nevû õsi érezve. ruhadarabbal. (V. ö.: nejle: -nál/-nél (névutó) // CH, sumer gata.) M Nem tudható, érezhette-e a het: mentén beszélõ a fogalmi jelentést, ill. (?pontosan nem határozószóként szerepelt-e a szó. értelmezhetõ névutó) // Érdekes a magas hangú változat ? Párhuzamokat kell elsõdlegessége a majdan keresnünk a térség (?) végzõdéssé váló elemek sorában. nyelveiben. odiam: azért // ? V. ö. A sumir hideovara: hõsök ’am’ nyomósító szerepével. vára // G, M A görög ouvara: part (vsz. csak ideo-, idea szó ill. szótõ folyókra vonatkozható kif.) megfelelõje az elsõ tag, // ? A térség (?) nyelveivel való míg az utótag a magyar összevetés kötelezõ. Érdekes vár szóé. feladat. Eltöprenghetünk azon is, hidü: megy vmi cél nem szkíta-maradvány-e felé (talán a hodi-vel helyneveink némelyikében a –óvár azonos vagy közel azonos utótag. Legkönnyebben jelentésû szó, a fogalmi Mosonmagyaróvár neve ötlik fel, a különbség ismeretlen, Duna partján. A tudat gyakran „ésszel mérhetõ határokon túlra bizonyára nem imperatívus alak; vsz. fõn. igenév: nyilall”, Nagy Lászlótól vett kifejezéssel. hidün // ? Vizsgálandó kapcsolata a m. ’igy-ekszik, igy-ekvõ’, sibid: sebesség // M Vajon van-e igei változat, és mit jelent? és az ’ügy’ szóval. (V. ö.: „…Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér hutu: út // CH, M Szabályos megfelelések… A szókezdõ hlecsordul…” Balassi) Nem hihetõ, babonának minõsül, ha azonos lekopott, a tõvéghangzó szintén, miközben megnyúlt a tõ alakú szavaknak minõsítjük a ’sebes’~ gyors, és a ’sebes’~ magánhangzója. Így jön sebesült jelentésû szót. Valójában ugyanazon szó más-más, de létre a magyar szó, ez a szerves fejlõdési vonal igazolja a nyelvi egymással logikai viszonyban lévõ két jelentésérõl beszélhetünk. A folyamatosságot a szkíta-hun-magyar nyelvek között. ’sebbel-lobbal’ szókép csak megerõsít iménti tételünk igazságában. idiam: zért // ? V. ö.: odiam. A közelre a magas, távolra a mély A ’sebben’ a középmagyar korban azt jelentette még: ’sebesen’. magánhangzó végzi a mutatást. Az am elem összefüggése a suchü: szent, fennkölt, magasságos sumer nyomósító elemmel vizsgálandó. // CH, M? A’su’ és a ’chü’ összetétele idzsiwra sovrun: elõre lefelé // CH, M, ? Az elsõ szó az ’egy’(~kéz + hû). A fölszentelés kézzel végzett szertartására gyel függ össze (+ -ra határozórag), a második ismeretlennek utalhat az összetétel. tûnik. szuvrild (sszubrild): sodor (fn.) // ? A képzõ megfelelése az istum: eredet, õseredet angol –ld-vel, német lt-vel vizsgálandó, pl. a world, could, old, alt, (idõbeli folytonossággal) stb. szavakban. // ? Hangzásbeli és szuvrild sibidia: a sodor sebessége (fordított v. visszaható jelentésbeli genitivus) kapcsolata a magyar isten // ? Alakilag birtokos szerkezet, melyben a viszony kifejezése szóval vizsgálandó. Latinos megfelel a mai magyar szerkezetnek; a birt. személyjel a hangzása úgyszintén. birtokoson fölöslegessé teszi az egyéb jel használatát. jalath: halott // CH, M A hun tenchunkh: égi, mennyei harcosok (e. sz.: tenchun) jalin fõn. igenévi alak szabályszerû // M Szabályos szóösszetétel, mitológiai tartalommal. A ’ten’ eltérései a magyar halni szótól: a szóelem az ’isten’ szavunk része, az egyiptomi nyelvben is ez a szóeleji h ~ j-váltakozás és az jelentése. igenévi képzõ fordított veri: vér //CH, M A szabályos megfelelések alapján szkíta-hunmagyar szónak mondható. hangsorrendje. A bef. melléknévi vojthegi: ottani, az a bizonyos (ott) // CH, M Valószínû, hogy igenév-képzõ a magyarban kéttagú kétalakú lett: -t, -tt. szó: a vojt (~ ’ott’) és thege (’hely’) összetétele, akár a jueve, juevekh: az elõzõ hunban (konkoli thege ~ konkolyos hely). szótól való fogalmi volgum het: a folyam mentén // CH, M (Ld. a következõt…) megkülönböztetése jelenleg volgum: folyam, nagy folyó // CH, M A hun ’volgin – volgün’ lehetetlen // V.ö. : brekum ~ megfelelõje. A hunban egyébként az –um bégzõdés a –ban/ -ben ’jóság’. Mindkét szó ismeretlennek tûnik. Ez utóbbi megfelelhet a ragnak felel meg, de a fordító által bizonytalannak minõsített rag: magyar ’jó, java’ szónak. A mondat tartalma: a napból ered az „Hajkhum”~ Örményországban. Íme, a hun nyelv meglepetések, egész világ, minden jóság, és miden javak. Érdekes a nyíló érdekes élmények sorozata. Az –um vég változatosan tér vissza diftongus: ue! nyelvünkben: -am, -om alakban: áristom, bazsalikom, de –um is keriatani: határtalan // CH, M. õsi szógyökünk a ker, a kör hangzik, a latinban: pódium, fundamentum, stb. Egyre több változata. A fosztóképzõ vsz. –aatan, az –ii mnévképzõ. csalogató feledat! khalu: v. ö..: ballakhalu vünerild: nyilvánvaló, kézenfekvõ // CH, M Nyilvánvaló a klünje: vmi, vki elõtt (névutó) // CH, M Birtokos személyjel megfelelése a hun vün (~ ’jönni’) szóval, amely a magyarban a võlehet a –je. V. ö.: klüntiz (hun) ~ ’kilenc’ ~ ’tízelõtt’. klüntün: különösen // CH, M A –tün képzõcsoport elemei vsz. ben maradt fenn. (Tkp. ért.: ’jött, jövedelt’.) wizgalb ad wizgalb: egyre szûkebb // –t igeképzõ, és –ün módhatározó rag. ? A szószerkezet kifejezésmódja a mai laka: lak, szálláshely // CH, M A –je magyarban is használatos. birt. személyjel még wizgalb: szûkebb (vsz. af.: wizga) // egyalakú, nem illeszkedõ. Ma lakja ? A térség (?) nyelveiben is keresni lenne, de a nyelv elkerüli az igei alak e. kell… sz. 3. személyû alakkal való egybeesést: a zubilb: gyorsabb // ? A hun nyelvben laka jobban hangzik. A tõvéghangzós õsi ingadozó a mnév fokjele: -lb vagy –rb. A alakok eleve birtokos személyjelesek? V. magyar nyelv a teljes hasonulással ö. pl.: Farkaslaka. „elveszejtette” az egyik mássalhangzót. madükh (?): nagyok, nagyságok, zubi-zzubilb: egyre gyorsabb (alapfok: királyok is. A kérdõjel azt jelenti, hogy zubi) nem találtam meg a szót a szószedetben. // ? Gyors-gyorsabb… A zuA nagyságoknak nagyobb tiszteletet jár. szógyök a hunban is, magyarban is madüvatin: nagyobbítani, növelni // hangzó („hangutánzó”) szó, azaz hangszó. CH, M? Elsõ tagja, a mad- a hunban A váratlanság, hirtelenség, a ’nagy’ jelentésû. A –vat- elem hangjelenséggel együtt járó gyors vizsgálandó. A v hiátustöltõnek, a –t mozgás kifejezõje. A mai –bb fokjel teljes mûveltetõ igeképzõnek látszik, az a mgh. hasonulás eredménye, az –lb és –rb bizonytalan, akár i is lehetne. jelváltozatokból származik. madüvin: növekedni, nagyobbodni // CH, M Mint az elöbbi szó. A fõn. igenév (folytatása lapunk következõ képzõjéhez társult v elem hiátustöltõ. lapszámaiban!) madüvinta: nagyobbodó, növekvõ // CH, M Érdekes a fõn. igenévhez még


Szkíta nyelvi emlékek – 2. rész (folytatás elõzõ lapszámunkból)

3. Khormusi (khormudisi) tuedum, ~ tuedatum. Harmadik lecke ~ harmadik tanítás Mibinkh khalu volgum het. Vojthegi volgum suchü. Ariat feld hen aisi edit napi bej (beh). Vojthegi volgum napinekh veri volgum. Volgumnekh ouvara idzsiwra sovrun wizgalb ad wizgalb. Idiam szuvrild sovrun zubi-zubilb (zubilb ad zubilb). Szuvrild sibidia sovrun madüvinta. Madwild gatekh nejle klüntün vünerild. Napi nejle sibid keriantani. Klünje napi volgum het tenchunkh. Klünje tenchunkh jalath madükh. Klünje jalath madükh elvigh madükh. Klünje elvigh madükh jalath chunkh. Klünje jalath chunkh elvigh chunkh. Klünje elvigh chunkh jalath mardekh. Klünje jalath mardekh elvigh mardekh. Tenchunkh lakje ballakhalu. Jalath chunkhnekh lakje hideovara. Napi volgumje ejszün asarnekh volgum. Asar hidü napi wra ai napi ekszerünte asaret. Napiji vü amenü asarekh ad amenü barekumekh ad amenü juevekh. Asar hutuje hutu napi istum. //

A szöveg értelmezése magyarul A (mi) településünk a folyónál van. Az a folyam szent. A földön ered és a napba megy. Az a folyó a nap vérfolyama. A folyó partja elõre lefelé egyre szûkebb. Ezért a sodor lefelé egyre gyorsabb. A sodor sebessége elõrefelé növekvõ. A gátaknál különösen szembetûnõ a növekedés. A napnál a sebesség (már) határtalan. A nap elõtt a folyónál (vannak) az égi harcosok. Az égi harcosok elõtt a halott nagyságok. A halott nagyságok elõtt az élõ nagyságok. Az élõ nagyságok elõtt a halott harcosok. A halott harcosok elõtt az élõ harcosok. Az élõ harcosok elõtt a halott emberek. A halott emberek elõtt az élõ emberek. Az égi harcosok lakhelye a ballakhalu. A halott harcosok lakhelye a hõsvár. A nap folyama így a világ folyama. A világ a napba tart (’napra halad’), a nap meg kibocsátja a világot. Az egész világ a napból ered, és minden jótétemény, (és) miden javak. A világ útja a nap leszármazási útja. Megjegyzés: Tömör világképet hallunk-olvasunk. A kozmikum mûködésérõl, és benne az emberi lét helyérõl. Ebben a létben és ennek megszûntében az erkölcsi rend a harcosok dicsõségét tekinti elsõrangúnak. Megragadó a nap-kánon örök igazsága!

Barrekh ~ Szavak. – I. DOKUMENTUM, 3. lecke A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, magyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs vonal zárja le.) amenü: minden egyes, egy halmaz minden része (v. ö.: Iszf.: amenu) // ? Ámen? Ez pedig héber szó. Legalább jelöljük meg a feladatokat… ariat: kiindul, ered (fõn. igenév ismeretlen, esetleg: arian) // ? M Magyarrá szabályos hangtani átalakulás révén lett a szó: a mgh. nyíltabbá vált, egyhangúsodás (monoftongizálódás) és lekopás történt. Jelentése nem változott. asar hutuje hutu napi istum: a világ útja a napból való leszármazás útja (mai értelemmel: leszármazási vonal) // CH, M A két birtokos szerkezet a birtokviszony két eltérõ kifejezésmódja. Az elsõ megfelel a mai magyarnak, míg az ’útja a napi származásnak’ -második szerkezet szórendje idegen nyelvekkel mutat párhuzamot. asar: világ // CH, M A hun megfelelõje ugyanez a szó. Magyar elemei elhomályosultak. Az össz + ár szavakból összetett szó. A lat. ’ász’ a kártyajáték lapja: ’mindent üt’. ballakhalu: mitikus hely, etimológiailag értelmezhetetlen // ? Összetett szó: balla + khalu. Az utótag már ismert (’város, település’), a balla jelentése pedig azonos lehet a magyar Balla családnévvel is. Magyarban a ’hely’ szó felel meg az utótagnak. bej, beh: -ba/-be (hat. rag) // CH, M Az ingadozás érthetõ: a szó végén álló –j és –h hang azonos szerepû hiátus-töltõ. brekum, brekumekh: megköz. jel.: jóság, jótétemény, -ek // ? V. ö.: jueve. Feltehetõ, hogy a ’brekum’- magánhangzóvesztéssel rövidült alak a ’barekum’-nak felel meg; ennek a feltételezett kiinduló alaknak a ’bare-’ elõtagja valóban ’jót’ jelent, az örmény és a hun nyelvben is. edit: megy, vmi kitûzött céllal (vsz. fõn. igenév: edin) // CH, ? A hunban az edin uralkodót, fõséget jelent. ejszün: így // ? A mutató szerepû módhatározó szó az ’ez’ mutató (fõnévi) névmásból és módhatározó ragból épül fel. ekszerünte: kibocsát (vsz. fõn. igenév: ekszerün). // CH, M A ki jelentést a msh. Hordozza, melynek mgh.-körítése változatos. Felismerhetõ a szer hun és magyar szógyök; az –ün, -an, -en egyforma szerepû, illeszkedõ módhatározó végzõdés: rag. Mint a kényszerûn, gondosan, melegen szavak után. Ha kéttagú a szó, elõtagja egybeesik a latin prep.-val (ex-)! Ez még akkor is lehetség, ha meghagyjuk a szer chun és magyar szógyököt. Sejthetõ a kényszerûnte jelentés, és a kiszerel is, nem passzív a naptevékenység. elvigh: élõ // CH, M Jelen idejû melléknévi igenév, a magyarban –ó/ -õ -vé vált (’szántó, vetõ’). A hunban az ’elve’

11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet törlesztését. Az áttekintett szövegeket értelmezéssel, a szavakat megjegyzésekkel láttam el, ezzel azonban nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha munkám megfelelne bármely szintû nyelvészi igénynek, amely egy nyelvtudományi munkával szemben támasztható. Szeretném ezzel a beismeréssel megelõzni azt a durva, elutasító támadást, amely bizonyos akadémista nyelvészektõl elámult, mi is. A fogalom megfelel a „fekete száj” értelmének, érhet – amint arra már a hun nyelv kapcsán példát is szolgáltattak. még fantasztikusabb módon. terekintüntane: (megközelítõleg): nem teríti be, nem fedi be (, Megjegyzéseim impulzusok, melyek vitára vagy kiegészítésre biztatnak. Kérem az olvasó, érdeklõdõ Barátot, fûzzön gerundium, modus negativus). //M Az összetett szó (háromtagú) megjegyzéseket az eredeti anyaghoz vagy az eddigi a tere(kin) és ne elemében magyar – elsõ látásra is, a tünta pedig megjegyzésekhez, és a kiegészített változatból küldjön számomra is, a tün hun szó alakváltozata ill. ragos alakja, a cselekvés maga. és tovább – másoknak is. Az eredeti anyagközlés jelen Tehát a szó a terülés+tette+ne elemek összetétele. „feldolgozását” egy csoportmunka nyitányának tekintem, amellyel tum: Az ott, v. ott az, ott ahol, amiben(?), az a bizonyos(?) megkezdjük õsmagyar nyelvünk visszafogadását és megismerését. // CH, M Érdekes a szkíta Ezennel felhívom a magyar nyelv jelentés: a hun jelentése: a szája szerelmeseit e különös élményekkel vminek, ill. dugója, a magyar változat: biztató találkozásra. Eddig „csak” ízelítõ töm. volt, de a nem messzi távolban fölsejlik veni: fény // CH, M A hunban egy igazi csodás randevú! De meg tudunkfeni az alakja. Itt, a hun nyelvben e majd szólalni? jelenti még a Vénusz bolygó nevét is. Mert a szkíta és hun nyelvi kincseknek Hangtani kapcsolat és jelentéslehet mondanivalójuk még az azonosság áll fenn a veni szó és a összehasonlító nyelvtörténeti feltárás, a Feni hun bolygónév, valamint a születési körülmények, a szóba jöhetõ Vénusz latin bolygónév között. A idegen- és rokonnyelvi hatások görög/latin –osz/-usz vérzõdés számbavétele, szóval a tudományos elhagyásával gyakran megkapjuk a feldolgozás elõtt is. Anyanyelvünk szkíta-magyar szót. V. ö. dr. Aczél szerelmesei, érdeklõdõ nyelvbúvárok József, Varga Csaba könyvét. fürkészhetik titkukat, ízlelgethetik zamatát. vüne: nem származik (m. neg.), Mert a magyar-õs nyelvek sok töprengõ napijic vüne: nem a Napból származik, gyönyörködéshez adnak lehetõséget, ered //CH, M Szó szerint: jön. Az kínálják a csalogató élményt. Az emberi tudás õsi réttegeit tárja fel. ered fogalmára van másik szó is: ariat. Tavaszillatot, erdõzúgást, „méneseknek nyargaló futását”hozza a szél a messzi idõtávolból… Megjegyzéseimet a // kettõs ferde vonallal választom el az eredeti szóközléstõl és fordításától, ez utóbbiak változatlan hagyásával. Kérem a „baráti közlés” címzettjét-vevõjét, bocsássa gondolatait a szkíta nyelv hömpölygésébe, hogy majd végleges medret vájjon folyama nemzetünk megújuló szellemi mezejében. Csak remélni tudjuk, hogy a dr. Detre Csaba nevével jelzett Hun Szelek hava, 2007, amikor néhány órával vagyunk túl a szavak, szövegek c. dokumentum, és eme újabb - az Askatan Feltámadás ünnepén. lezukuna - hamarosan elfoglalhatja méltó helyét a magyar nemzet szellemi életében. Akik megízlelték a hun és szkíta nyelv különös zamatát, nem folyamodnak a nyelvtudósokhoz, nem várnak rájuk, hanem fogyasztják saját ízlésük szerint. Elsõdlegesen a magyar A 4. Negyedik leckét utólag kapcsolom az elõbbi háromhoz. Ezt ember örömével vesszük szellemi birtokunkba a nyelvi emlékeket, villanypostán kaptam néhány napja, személyesen dr. Detre hiszen az õsmagyar korból eleddig csak ’szórványaink’ voltak. Ha a Csabától. Köszönet érte, és köszönöm Neki utólag az elõbbi leckéket dokumentumok ’hunnak’ vagy is, amelyek eljutottak hozzám, ismeretlen úton. Egyúttal köszönet az ’szkítának’ vallott nyelvi leletei összegyûjtött és Általa nyilvánosságra hozott minden szkíta és hun megjelennek majd (mert meg nyelvi anyagért. Detre Csabán keresztül ugyanekkor örök hálával fognak jelenni!), és kiállják a tartozunk az ÖRMÉNY NEMZETNEK, a lejegyzett, megõrzött, és tudományos vizsgálatok próbáit közreadott (s közreadandó) õsmagyar nyelvi dokumentumokért. (ki fogják állni!), ez a magyar Gyöngyös, 2007, szeptember 13-án. nemzet õstörténetének sok Perkupai Petõ Imre. kérdését eldönti, igazságot és (folytatása lapunk következõ lapszámaiban!) utólagos elégtételt szolgáltatván mindazoknak, akik mindig kiálltak a szkíta – hun - magyar nemzeti azonosság mellett, az ezzel járó kockázatokat is vállalva. Szomorú • • • I. DOKUMENTUM. A S K A T A N L E Z U K U N A állapotok: a magyar ASKATA (Szkíta) NYELVKÖNYV – Elõzetes megjegyzések. nyelvtudomány õrei ma az õsmagyar nyelvtõl és a tudománytól Az askata szövegek közlése után értelmezés, megjegyzések. védik állásaikat, amikor kijelentik, hogy „a magyar nyelvtörténetnek • 1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke. nincs tudomása hun szavak létezésérõl”. Család, lakóhely; kérdések és válaszok. A szkíta nyelvleckék közlõje, forrása kezdetben ismeretlen volt BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. számomra. Többszörös közvetítés révén bukkantam rá az anyagra. • 2. Keltüsi tuedum. Második lecke. Mivel utalás történik benne Kirkukra, úgy véltem, Irakból származik, A környezet, állatokkal, párbeszédes szöveg. és forrása ugyanaz, mint a hun nyelvé, de erre semmiféle bizonyító BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. támpontom nem volt. Ezt pusztán a nyelvi elemek hun (és • 3. Khormusi tuedum. Harmadik lecke. õsmagyar) jellege valószínûsítette. Csak kezdett derengeni valami A település, harcosaink, szent fogalmak. jéghegy-féle, amikor Detre Csaba közölte velem, hogy a hun nyelv BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. „csak a jéghegy csúcsa”. Folytathattam a szkíta-oldalak • 4. Nidzsisi tuedum. Negyedik lecke. bõvítését… Az a másik világ… A hun és õsmagyar nyelvi párhuzamok feltüntetése korántsem BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. jelenti azt, hogy az összehasonlító nyelvészet módszereivel • • • II. DOKUMENTUM. DLIMILD ASAR hiánytalanul feltárom a nyelvészeti lehetõségeket, csupán Askata (szkíta) kozmikus eposz részletei feldolgozva, kimondom a közszemmel is látható igazság egy részét. Megerõsítem értelmezéssel, magyarázattal és megjegyzésekkel ellátva. ezzel a magyar közvélekedésbõl ismert fõ tételt: a magyaroknak BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. közük van a hunokhoz, és a szkítákhoz is. A bizonyítékok • • • III. DOKUMENTUM. DARRHAJAVAUS elégségesek annak kimondásához is, hogy - a hun nyelvhez Történelmi írás Dareioszról, askata (szkíta) nyelven. hasonlóan - a szkíta nyelv is a magyar nyelv õsének tekinthetõ. Értelmezés, magyarázat, megjegyzések. Egyszerûbben mondva: a szkíta, a hun és magyar nyelv azonos, csak BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. az idõ és a társadalmi különbségek választják el egymástól • • • I V . A S K A T A N B A R R E K H . S z k í t a s z a v a k ÖSSZEVONTAN használóit. Különösen röstellni kell, hogy a történelmi testvér-nép, A fordító, dr. Detre Csaba közlése alapján, utólagosan az örménység nyelvére nem terjed ki az írás. Azt azért gyorsan összegyûjtve, betûrendben. leírom: közel ezer szavunk és sok nyelvtani elem közös a két • • • Kik akadályoztak a munkában? nyelvben. Hamarosan frissítésre szorul a munkám: az örmény nyelvi • • • A felhasznált irodalom párhuzamok pótlásával elkezdem az adósság legalább részbeni



4. Nidzsi (di) -si tuedum – tuedatum (Negyedik lecke – tanítás) Dr. Detre Csaba megjegyzése: „+ Ezt a fejezetet önkényesen sorolom a „Lezukuna” gyüjteménybe. Nem lehetetlen, hogy egy önálló nagyobb mû egy kis töredéke, vagy netán a „Dlimild Asarhoz” tartozik.” Phekté szá (-h) amenasar oszti napiji klünte. Phekté szá (-h) tum napiji volgum terekitüntane. Phekté szá (-h) napijic vüne. Phekté szá (-h) tum amena iniesztünta. Phekté szá (-h) mogün hoszt hüvszasar tum amenü ogünhot. Tum ne letünda istum (,) ne letünda veni aisün ne letünda akhtum.

A szöveg (mondatok) értelmezése mai nyelven A fekete száj a világ ott a napon kívül. A fekete szájra a nap folyama nem terjed ki. A fekete száj nem is a napból származik. A fekete szájban minden elenyészik. A fekete száj ott maga az ellenvilág, benne minden állandó marad. Ott nem létezik eredet, nem létezõ a fény, és nem létezõ az okság. Megjegyzés: A szószedetben a fordító, Detre Csaba azonnal rámutatott a „fekete száj” és a mai csillagászati „fekete lyuk” hasonlatosságára e leírásban. Borzongató modernség! Az élet diadala a NAP világa, ennek viszont borzaszt élet nélkülisége. Itt nincs mithológia, mint a görögöknél.

Barrekh ~ Szavak. – I. DOKUMENTUM, 4. lecke A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, magyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs vonal zárja le.) aisün: ugyanígy //CH, M Az ajs elem a hun és magyar „és” kötõszó. Mondhatnánk: ésígy… akhtum: (vsz.): okság (?), actio (nostr.???) // M Mondjuk ki az akh és ok megfeleléséT! Az –um itt összevonást, elvont fogalmat képezõ képzõ, míg máshol határozórag, -ban/ben –jelentéssel. V. ö. latin, pl. ’agrárium’. amenasar: a teljes világ, világmindenség // CH, M Az asar szó másik, mezopotámiai jelentése: isten ( ui. az õ egyik „istenük”). amenü ogünhot, ogünhot: (vsz.): minden ugyanolyan v. minden ugyanott van. // hüvszasar: szó szerinti fordításban: „visszavilág”, „fonákvilág”, netán az „antivilág.” // Van még más szavunk is visszaadására: másvilág. Az azonban nem ilyen kietlen, legfeljebb fordított. A „vissza” a választásban a teremtéshez képest annak megszûntét jelentheti. iniesztünta : (ger.): elenyészik, megsemmisül // M Az iniesz nyilván az „enyész” szavunk. Feltételezhetõ azonban a szóösszetétel, és akkor a tün tevés-igét gyanítjuk még a szóban. mogün (vsz.): magában, egyedül (az) // M Magyar: mag(á) – n – (os). napijic vüne: nem a napból származik. //CH, M Érdekes kérdezni: megvan-e a magyar nyelvben ez az érdekes – c morféma. Még érdekesebb a válasz példái: virgonc (él-etrevaló, élénk), küldönc, lelenc (lelésbõl származó!), és van névszói példa is: különc, kolonc, bérenc, kegyenc, stb. napiji klünte: napon kívül(i) // CH, M A hunban pl.: klüntiz=kilenc, ami „tízelõtt”. ne letünda: (gerundium-szerû alakzat): nem létezõ // M Magyar elemek: ne, let-,-n. oszti: (vsz.): az a bizonyos (ott) // M A magyar egyszerûbb köznyelvi „oszt” szó az ehhez hasonló, bizonytalan ill. több jelentésû kötõszavak, módosító szavak emléke (oszt, ojszt, stb.). pekté szá(h): szó szerinti fordításban: fekete száj (Fantasztikus feltételezés: „fekete lyuk” (black hole)? // CH, M A fordító is

Záró megjegyzések a négy „szkíta lecke” után

Köszönet-nyilvánítás


11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet

A magyar nyelv több ezer éves dokumentumai Perkupai Petõ Imre:


II. Dokumentum: Dlimild Asar Gyémánt Világ 1. töredék: …Ghereghum hen mag jerev hüvsza mün vünta (,) …Geregünkön (1) nagy erõ össze mind vonva, Maid menkhit houta igeji szava veilborütutta (.) Majd bensõnk onnan az égi szózat elborította. Donud ai Cerned hot Theghtul helalumanta (.) Donud és Cerned ott a helytõl elálomultak (2). Üjkh askataji hodunekh phej –zenkh elüna (.) õk, askaták hadának fej-vezéri (3) lévén. Askata-unta zenkh hot ame nawriselb hodu (,) Askata-unta zeng ott: a mendnél frissebb (4) hadunk, Hout’ amenasaret müntegh ho datin hatna (.) Az mind sárvilágot menten (5) hódoltathatna,

bendün rrhoghanta A Gereg itt csillagkötve (9) szállt, perdült rohanva Itidün Donudnekh ai Cernednekh sogh idzipid helle illanta (.) Midõn Donudnak ám s Cernednek csak icipici (10) pillanat illant. Megh üjnekh sogh idzipid (,) maratuttanekh satszah or mo gulta (.) Míg nekik csak pillanat, maradottaknak sokszáz év nagyult. Ktüdit genümentekh meg juva na szumagha asarnekh vera (,) Mindketten látni mentek ez egyre csodálatosabb világba, Hout üwene szümenekh juvana ker beroszildumthegumassza Hogy ott az õ szemüknek fokozottan a táj magát felmutassa: Hoszthegh amendekh limildanta (,) iget, jaghekhet ai feldet (,) A hely mindent villogtatott, az eget, hegyeket és földet, Ais amena vedet minta volgaghekhet ai tavekhet isa limilekh atvedusszat (.) És minden vizeket, mint a folyamokat és tavakat is a csillogás

Megh amenawrisedet idzs kezibeh hüvsza vontün Míg ha mind a friss (6) erõt egy kezibe összevontan, Hout amenasaret mogalun biratatta (.) Hogyha mind a sárvilágot (7) magasan bírattatta. Idün amenaklüntildneil magelb wriw idzs thegum vünta (.) Midõn mind elõbbinél nagyobb erõt egy helyre vontan, Askataji birumnekh hatildumeth gatnilumatiszün (,) A szkítai birtoknak hatókörét gáttalanná teszen, Hot birumnekh hatildumajeth amenasarum altena (.) Hogy birodalom hatalmát az egész világra rátenné. Eitutantün Donud ai Cerned Gheregh-beh b (w?) entakh (,) Ezután tõn Donud és Cerned: Geregbe mentek, Ais mag tesi iptibhel ojt gali-feni feldet vüjszahaldutta (.) És nagy tûz liblobbal (8) azt a nagy fényû földet visszaholdotta. 2. töredék: Ghereghit aszdikhkütüv(f?)e sat

világunk legfénylõbb csillaga: Zoud- ez (14).

oda újra (24) egyetlent, és a szentet kegyesítse (25).

Seikildekh hen feni bajeghekh uggarenkh aite libekeghum feni martikh illanekh (.) Síkságokon fénylõ borjúkák (15) ugrálnak, ott a levegõben fény madarak villannak (16).

Ekmadiata jebolünum gemo düssze. Megnövelje méltóságban, kiteljesítse.

Sat la Veigün ravatum ktü napi onti fe - gin nüjet bit Végül: a zeniten (17) két nap is sat ontja fényét. Ais hoszt alluta idzsitalegh pek té szá. És ott állott, egyedileg, a FEKE TE SZÁJ (18). * // Phekté szá (h) amenasar oszti napiji klünte. Fekete száj: a világ, az a napitól (19) külön. Phekté szá (h) tum napiji vol gum terekitüntane. Fekete száj: ott, nap folyama nem terjed ki ide. Phekté szá (h) napijic vüne. Fekte száj: nem napból (20) jõve. Phekté szá (h) tum amena ini esztünta. Fekete szájban minden enyész, tûnik. Phekté szá (h) mogün hoszt hüvszasar tum amenü ogünhot. Fekte száj, maga a visszavilág, ottan minden ugyanaz. Tum ne letünda istum (,) Nem létezik ott isten (21),

ne letünda veni aisün, nemlétezõ ott a fény se, ne letünda akhtum. nem létezik okság.//

átitatta. (11). Hiszt tengerekhum volasszankh ne vede (,) isa hoszt fenichü mild volte (.) Hisz tengerekben nem létezhetett víz, bizony ott fényitalok voltak.

Mi amendat etanta ai nemandet kekübanta. Ami mindent beevett, aj, de semmit sem kiköpött (22). Sogh Donud ai Cerned volte ke kübata. Csak Donud és Cerned volt az a kivetett (23). 2/B . töredék :

Limiledum jaghildekh ise seikildekh ai madüjawrekh dlimildic vodnekh (,) Villogásban a nagy hegyek és a síkságok is; a nagyjárók (12) gyémántból vagynak, Pheidilegh madüjawrekhum gali dlimildekh limilnakh (.) Fõleg a nagyjárókban óriás gyémántok villognak. Igeji hen sat hezer fenisi aszdikh limilnaj, milikh küsztün Az égen fenn sok ezer fényesség izzik (13) villog, melyek közül Ktü hezer feniselb mint müna sarnekh amena feinisi aszdikh Zoud (-) et. Kettõ ezerszer fényesebb, mint

wraw asaret bitüssze. A világot száz rossz: száz hosszú bot üsse (23). (Megjegyzés: nem lehetünk biztosak abban, hogy a három mondat értelmileg összefügg. D. Cs.) * Dr. Detre Csaba megjegyzése: „+ Ezt a fejezetet önkényesen sorolom a „Lezukuna” gyüjteménybe. Nem lehetetlen, hogy egy önálló nagyobb mû egy kis töredéke, vagy netán a „Dlimild Asarhoz” tartozik.”

Az eposztöredék egyes szavaihoz írt számok magyarázata (zárójel ben): A Gheregh itt –um végzõdéssel „geregséget” jelent, elvontan. PL. Kárpátum, Araratikum, mezoikum, stb. Ez ellentétes a fordító által megadott jelentéssel: nem kiterjedt, hanem elaludt volna a két hõs. Az utazás álomban történne tovább. Ha „elaludott”, akkor már az „õsmagyar” szóalak is jö-

Mogur hol gunta Donudet ai Cernedet (,) hote ktü napit era szümtesse (,) Nagyúr meghallgatta Donudot és Cernedet, hogy a két napú érát megszüntesse, aite houvre idzsildit ais suchet hegaratüssze het, a hangzás kedvéért. Zenkh: D. Cs. szerint a szó (.)

eredetileg az énekkar vezetõjét jelölte. A zenkh azonos a zeng magyar szóval, mégha kínai is. A kórus vezetõje az elõénekes, aki zeng. Az askata nyelvben még névige (novum verbum). (Amena) wriselb : a wriw~erõ származéka a wri si~erõs, más nyelvben és alakban: frisch ~friss. Müntegh: a „mintegy” szavunk. A „menten” a mozgalmasságot fokozza, a mintegy csökkentené. Amena +w wriw +--si +dd. A wrisi a w kiesésév e l szület e t t meg, a n é metben: frische. Ez a friss szavunk. A frisc h e Nahrung… jelzõje, eredetileg erõst jelent. Asar~világ: a sárvilág. Úgy is mondjuk, hogy sárgolyó, sárteke: a teke gömböt, golyót jelent a hunban. Iplibhel, az iplib eszközesete. Ebben a libegés, a tûzcsóva mozgása van benne, a javasolt szavak (tûzcsóva, -oszlop, gömb) nem adják vissza a hanghatást, a mozgást. V. ö. : libeglobog. Kütüve v. kütüfe? A köt szavunk is itt mocorog: kötve, ami a köz társa: a kötés átköti a közt. A kötve: kötõdésben, ezt hagytam meg. Szerintem az idzipid az icipici szavunk, az askatában még az idõre vonatkozott: pillanatot jelent. Fokozza a hatást, a picinységet. Az atvedusszat szóban a ved (víz) van jelen, mintha az elemek ezt jelentenék: átvízússza. Az átitat a hangzást nem adja vissza, de a vedet szó szerepel már a sor elején is, a szkíta költõnél sem véletlen a visszatérése igében. Madüjawrekh, jawr. A *jjarin ige névszói alakja. Ez a jár mai szavunk. Érthetõ, hogy a legeltetõ népek az állattartás szavát használják fel a tájegység: nagymedencék elnevezésére. De a szó megvan a Kárpát-medence földrajzi névanyagában, ugyan így: Járó v. Nagyjáró. ’Nem zárható ki, hogy egyes számú alakjának –madüjawr – az ü-t „elkoptató” fejlõdésben „magyar” lesz a végsõ alakja. És a Madüjawr – a Kárpát-medence neve a szkítáknál.’ (D. Cs.) Megerõsítem a gondolatot! Aszdikh: mint a hun azdigh, izzót jelent.. Nem kell a latin szót használnunk, ha van magyar szavunk. A tulajdonneveket nem kell lefordítani. Ha magyarul Zoud a Szíriusz, akkor - legalább a költészetben – használjuk a magyar nevet, még ha õsmagyar is.

Vagy épp ezért…A palóc kiejtésû szó jelentése: zúdulás, áradat. Hun nyelven: zud ~ zivatar. Bajeghek : szerintem borjacskák. A hun tehén ui. bajla. Illanekh: egyes indián nyelvekben is megvan a szó, mi is megõriztük, de jöttek hozzá mások is. Jelentését tekintve alkalmasabb „maításra” a röpködnek, az illan rendkívüli kifejezõ hanghatását azonban nem adja vissza. Kárpótol a „vvillan” ige, de ez pillanatnyi mozdulat, a villog pedig rosszabb hangzású. Mégis ennél maradunk, mert ez beleillik a képi mozgásba, és fokozza is hatását. Itt is megosztom az olvasóval „leleményemet”: a ravatal szavunk ez. Ravat- al: a zenit alatt, a zenit alja. „Ravatal elõttem, ravatal…” (Ady) A halott a zenit alatt, a ravatalon, a Magasság Urának ajánlva. Rádöbbenni a szó jelentésére – megindító élmény. Van egy cserkész gondolatom: a pekté-ben, a fektében és a feketében ugyan az a szó. Ha lefekszünk, alszunk, nem látunk fényt, csak feketét. Ti. a napi világtól, a nap világától. Így megmarad a nap szó régi tõvéghangzója is. Napijic: mint a bohóc, vigéc, lidérc, különc, kolonc szavak végén is: a c eredeztetést fejez ki. Virgonc: életes! Csak mint lehetõség, az isten-fogalom forrás-szavára gondolni. De a hangzása jó, jelentésében is kitûnõ. Kekübanta – kekübata. Ha a batten hun szóval állunk szemben, bizarr eredményt kapunk: kekünyomás, kikinyomás, sõt kakinyomás. Így érthetõ a keki szín is. Tehát nem kiköpte Donudot és Cernedet a fekete száj, hanem kikakanyomta, tehát kikakálta. Van min rágódni… Követni illik a két szó visszhangját, esetleg másik szó segítségével is: kiköpött – kivetett. Jobb az eredeti. Houvre. Ez az újra szavunk. Nincs illeszkedés: a houvra már közelít, a h elvész, és máris ouvra, a v és j könnyen cserél helyet, mert hiánypótló mássalhangzók. Megvan! Hegin – hegatin – hegaratin: az emeléssel függenek össze. A kegyelje illenék ide, de kevés alakja van, nem lehet választani. Marad az emel. A vissza igekötõnévutó a hangzást kissé visszahozza. Nehéz ritmusú szó a hegaratüssze, két szóval is nehéz visszaadni hangzását is, hogy jelentése ne csorbuljon. Pedig ezt szolgálná az „emeljen vissza” alanyi ragozás is: a hegaratüssze –ra- szótagjára , ami –rá- lehet inkább, az n-nel megtoldott ige hívebb ritmussal felel. Bitüssze. Megerõsítve a (D. Cs. által) megadott jelentést: botozza, hangrendileg illõbb a szinonim bot üsse kifejezés. Talán épp megpillantottuk az üt szót, amint megszületett: bitüssze > üsse ~ üt. Csángóul hangzott! (folytatása lapunk következõ számában!)

11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet tel, jó Badinyi Jós Ferenc hosszú és nagy áldozatos munkássága elõtt! Tavasszal temettük el õt! gemodüssze: Ismeretlen ige ismeretlen alakja. // ? A modü hangkapcsolat egy régi alakú, „nagy” jelentésû gyököt sejtet, melynek végzõdése igésítõ, felszólító jellegû. genümentekh: odamentek szétnézni, bejárták a területet. –Sejtett jelentés; a genü minden bizonnyal igekötõ, a mentekh pedig a magyarral homológ alak, nagy valószínûséggel ö.: J. A.) elnevezett törvény, az ún. „nyíltszótagos lehet. etanta: megevett (aor?). // M Már itt megvan jelentéscsúszással. Aor. Vagy befejezett múlt, v. tendencia” szerint a második, nyílt szótag kieséséutóbbi,-az aor.-on belül. //M Ehhez nincs mit hozzável megnyúlik a tõ mgh.-ja, így lesz az áll ige. És az a t (étel) hang; a –nt > tt szabályos fejlõdés. fûznöm. feld: föld, terep; feldet: föld, v. síkság (is), teinf. alak, tehát a fõnévi igenév? Alluin, vagy allunin, Geregh: kerék (valamiféle rituális ûreszköz?) // majd továbbképezve allutin (állítani) lehet. Az alluta rep (is); -t nyom. postpos.; // CH, M Egy fontos CH, M A napkerék klasszikus mûvészeti motívum, olyan alak, mint a várta: állásban volt, állt. szó! Szinte minden európai nyelvben megvan, ez a sok korban ábrázolják. Csokonainál „a napnak tünaltena: // M? Lehet, hogy az alt, alto (át, ch) és jelentése. A hun tagismétléssel feldild alakot haszdöklõ hinntaja”. Mint utazó eszköz is szerepel, hina *tenin (tenni) ige összetétele. A msh.-k torlódása nál, vélhetõen azonban a feld-et is. Már ez két, indokolja a rövidülést, így lenne a jelentés: áttenné, esetleg háromelemû: fe+l+d. A föld tehát fedség, tóvá bõvítve. ûrjármûként csillagközi utazásra szolgáló kerék (csészealj!) ma is a scifi tartományába áttevõn. sorolható. Fényjelenséggel jár, pillanat kell csak, altusi: // M mint az elõbbi szó, ez is az alto más világba juthat az utazó, energia mûködteti. ~át hun szóval rokon: át-a-si, általi, mn. (Mag jerew~mag erõ!?) Elképesztõen hat az idõuamena feniselb: mindennél fényesebb, a legfétazás motívuma: a jármûnek pillanat kell csak, és nyesebb // CH, M Az –i eredetképzõ, + -s ellátottsokszáz évet elõz meg. ság-k., +-lb, a középfok jele, -ez a fényesebb szagereghit: az/ez a bizonyos kerék; Az –it egy vunk. A feni tõvéghangzó lekopással, és mgh.-nyúnyomatékot kifejezõ postpositio lehet. //M Igen. lással a fény szavunk. Az õsi ker szét-gur-ult a ker-ek világon. Kür, kor (menaklüntedneil: minden elõbbihez képest, am ong), kör, kur (-va, -sor, -uzsló)… Az –egh vsz. igeközépfokú melléknévi vonzattal // CH, M. Amena, névi képzõ lesz. Gher-egh gerõ-nek felel meg, ami klüntid, neil. Mindhárom szóelem hun és magyar is. gur-uló. Amena: mend (HB). A klüntid a kilenced (, -ik) szagerü: öreg //CH? D M Valami fogalmi érintkezévunk is. A neil: nél, Varbócon. se van a szónak a hun ’ger: harci szellem’ jel. szóamenaklüntid: mindenekelõtt(i), mindennél val. A német gern (szívesen) egybehangzása nem elõbb(i). // CH, M Az elõbb. véletlen! amenasar: a teljes világ, világmindenség; // hatildimajeth: hatókörét, hatalom gyakorlás köCH, M Utótag: a sár szavunk: sárteke, sárvilág, sárrét // CH, M Hat + ild + um + ma + ja + t. Négolyó. A világ kiszorította. mi illeszkedéssel: u>i. Ez: hatildumáját, mintha haamenasaret: a világmindenséget; // CH, M talmáját mondanánk: a birtoklás a személyjelet kétElõbb. szer kapja meg. A gyermek is májáját kér néha, a amenasarum: az egész világra, az összes világzúzája pedig elfogadott, pedig régen zúz-a lehetett ra, az egész világban, az összes világban // CH? M (névige, ún. nomen verbum). Mgh.-rövidülés, ill. egyszerejtés, amena+asarum fedõ: a magyar szavak különbözõ korszakai megmuhatildum: hatókör, hatalomgyakorlási kör(zet). helyett. tatják elemeikbõl fakadó jelentésbõvülésüket. Nem // CH, M. V. Ö.: mezoikum, Araratikum. Konkrét amenawrisedet: (az) összes erõt // ? M, D A kevés az „indoeurópainak” is mondható szavak vagy ált. területet térségként jelöl, a –ság-gal fordítnémet nyelvben: frisch, frische (~Nahrung) hasonló száma. Ezektõl a szkíta nyelv még nekm lesz indojelentésû. európai, bár ma annak tartják. De akkor a magyar a juk az „indoeurópai” nyelvekben. Az –ld képzõkettõs: mint a szeletelt, szeleteltség –lt-je. amenawriselb: legerõsebb, mindennél erõsebb. legindoeurópaibb nyelv, mert a szkíta nyelvvel azohatna: adja magát az a feltételezés, mintha nos. Azonossági fokuk kizárja a rokonság fogalmáValószínû alapfok: wrisi: erõs. // M, D mai magyarul értelmeznénk ezt a szót, bár itt valaamendekh: minden, mindenek // M Elvonva a nak jogos használatát. Ez persze nem jelenti azt, miféle feltételességet kifejezõ (segéd-) ige: hatin (?) hogy mai nyelvünknek nem szabadna különböznie lexikális jelentésû részt, az amen-t kapjuk meg: ez valamilyen ismeretlen raggal ellátott formájáról leókori változatától. Az idõbeli távolság miatt a küváltakozik az amena-val. Amena = ámen! het szó. (V. ö.: hodatin hatna.). // CH, M Méd külön amenü ogünhot, ogün- lönbözés kötelezõ. Ez mégsem olyan nagy, mint az hotí: (vsz.)minden ugyano- óangol és a mai angol között. De még Shakespeare szó a hat+ na, ma a hatóige képzõje+a feltételes nyelvéhez is szótár kell az angoloknak, ha meg akar- mód jele. lyan, v. minden ugyanott hegaratüssze: (vissza-?) emelje. Aor. // CH, M ják érteni. van // Csángóul hangzik: sem nem jj, sem ccs vagy ss. A feld hen: földön (quasi-nosztr.?). // CH, M A amenü: minden egyes, magyar kegyelmesítse áll hozzá közel, a hun heginrag még nem ragadt a szóhoz. egy halmaz minden része fenichümild: fény-ital (?). // CH, M Inni: hümin, hegatin- hegaratin szó megfelelõje. A hegy szavunk (v. ö.: Iszf.: amenu) // M A a kegy-gyel a magasat jelenti (hegyesít-kegyesít). mint a hunban. mennyi kérdõnévmás is heghild: magas(ság, fn.). // CH, M A. m. fenisi: fényes // CH, M Feni+ss+ii. Az i nélkül testvére. A szó azonban vahegység. A hegyes~magas. lódi globális szó, ebbõl mama is használatos igét kapunk: fen, ami nem élesíheghild ben: a magasban. // CH, M Még nem radt a menü! Az oroszok is tést, hanem fényesítést jelentett. Fém szavunk is ragadt a rag. egy változata. A MTA Nyelvtudományi Intézete felezt mondják az étteremhelalumanta: ismeretlen ige valamilyen gerunháborodással utasította el ezt az etimológiát. ben: menyú. Lap, amelyen A Feni a hun Vénusz: maga a Vénusz szó is õs- dium-alakja. // ? Feltételezés: Az összetétel tagjairól minden ételt felsorolnak! következtetve: hel + alum + (a) nt (a): el-álom-odanojszt, anojsztegh: magyar eredetû: fen ~ ven. Ez azt jelenti egyszeva, tehát elaludtak. Ezután a „narrátor” beszél, õk, rûbben, hogy mondhatunk Fenit, Venit, magyar neamott (a távolban) // CH, azaz Donud és Cerned nem szerepelnek, pontosabvet mondunk. M Thege- ez a hun hely feniselb: fényesebb // Ch, M Fen-feni-fenis-fe- ban: nincsenek a színen. Álombeli utazás, egyben szó, tehát az utóbbi alak „idõutazás!” Az nt~d pontos hangváltozás a manisi: a toldalékolás, a „ragozás” három másik szót körülírás: ahelyt. asar: világ. // CH, M Már szerepelt, összetétel képezett egy-egy új hang hozzáragasztásával. Nyel- gyarban. thegtul helalumanta: helybõl el- v. kiterjesztetvünk jellege ezért:ragozó. A nyelvtani viszonyokat is tagjaként. Ma is használjuk a szót, mgh.-veszejtéstek vmit. // M Kockázat, de ez is kell. Ez a hel+ végzõdéssel kifejezõ nyelv. De mondjuk ki: a szkíta sel: sárteke, sárgolyó, (ami ugyan az, csak a teke a alum összetétele talán. A hõsökre Magur álmot bogolyó hun megfelelõje) sárvilág. Ez utóbbi összetétel még nem annyira döntõen ragozó, mint a magyarcsát „e helytõl”, akik elálomoltak, elálmosodtak, elaa sár és világ tagokból még õrzi az új, világ szó kez- kor nyelve. ludtak. Majd így veti ki õket a fekete száj. A tégely figgat: ugrál (vsz. fõn. igenév: figgin, esetleg deti szerepét, amikor nem volt még teljesen önállóés a tégla szerepkötése: az egyiket elhelyezik, a máfiggatin); // CH, M Van másik szó is: *uuggarin. (A an világ jelentésû. sikba elhelyeznek. ekmadiata jebolünum gemodüssze: Teljes mér- *csillaggal megjelölt szavak feltételezett szavak helle: el (vsz. hirtelen, gyorsan). // M A nyelve k m e d i a t vagy szóalakok. p. i). Ez a függet szó. Ha felugrál vatékben értelmezhetetlen mondat. Az isben semmi se jelentés és jelentõség nélküli. lamire, mint pl. a majom a fára, akkor használatos. meretlen ige ismeretlen alakja. Etimológiailag csak Könnyed hangzású szó fejezi ki hûen a könnyû, sejthetõ: inf. ekmadiatin, ami talán „kiteljesíteni” je- A borjak ugrándozása más. gyors tovatûnést. Ebben kezdõdnek a magyar nyelv gali: óriás, óriási; // CH, M A hunban ugyanez, lentésû. Gemodüssze: szintén ismeretlen ige ismetermészetes szépségei. Hogy a hangalak és jelentés a magyarban a Gál retlen alakja. (Subj.?) // ? Osztocsaládnév õrzi. Külön kapcsolata csak ráfogás lenne? Marhaság! Van kizom D. Cs. töprengésében. Két vétel: mortadella. A büszkén hangzó szó: májashurfeladat lesz összeszóban érzem a „nagy” fogalmat, ka. De ez nem magyar szó… gyûjteni a szkíta-hun az elsõ: kinagyít jelentést, a harhen: -on/-en/-ön. // CH, M Még nem illeszkecsaládneveket! madik talán a felnagyít, megmódodik. gali-ffeni: óriási sít, meggazdagít. A modus és mohet: mentén (?pontosan nem értelmezhetõ néfény // CH, M A jelzõ düssze párhuzamát valószínûsítem. vutó). // Ch, M A hun whet ez: -val, -vel: tehát valaa jelzett szó elõtt! Viszont a jebolünum marad rejtélymivel együtt, valami mentén (haladva). Pontos a legat v. gata, ganek. A jebo(l) talán a szláv nyeljegyzés, néha túlságosan is hív. Ezért megjelennek tekh: gát, gátak. // vekben kalandozik, a végzõdések: CH, M Ez a gatya sza- (nyelvjárási?) sajátosságok is. ün, -um, ismertek. hezer: ezer. // ?, M. A hun nyelvben is megvan elüna: elin: élni, létezni, lenni,, vunk is, amely szintén biztosan, de nem jött még elõ. Számtalan hun emmeghatározottságban lenni (jel. mezopotámiai eredelék van, sokszáz szó jön majd elõ. Szó) vmiféle ariostos-alakja. // tû. hijthe: ide. // CH, M Mint a chunban (I), már gatnilumatiszün: CH, M A hun elü jelet jelent. A maitt magyarul hangzik. gyar él életet és élt, élet. Egybegátlástalanná, határhiszt: 1. itt (pedig); 2. pontosan nehezen meghangzás, azonosság lehet e szavak talanná téve (aor.? közt a két fogalom mûködésének Gerundiumból képzett határozó kötõszó, ilyesféle jelentéssel: meglehet, találkozása alapján. Az él – él nem módhatározó?) // CH, bár, hiszen. // CH, M A chunban sz nélküli, a hisz csupán azonos alakú két szó! M Vagy –teszõn~Ér- elkülönült a magyarban: csak hiszen. hodatin: meghódítani;; // CH, M Megvan a had elvin: élni, lakni vhol. // CH, dekes nyelvi megola chunban, képzett formáknak is kell lenniük. A hodM A v-s változat csak az élet fodás: a tagadószó a változat, amely szorosan függ a haddal. Az at mûgalmához kötõdik. szóban. (Már akkor veltetõ képzõ ma is. A szkíta igének – akár a huneraszümtessze: visszavonja, is.) Nézzük csak: gát megszüntesse (??? Feltételezett je– nem – ben – tevõn. nak is, a fõnévi igenévi képzõje: -in. Az igék jellemlentés); subjunctivus? Bizonyára A mezopotámiai nyel- zõi a Hun nyelvi tanulmányokban részletesebben szerepelnek (http://hunnyelv.uw.hu) . aor. –alak. // M Nem zárható ki az vek és lejegyzésük era ~ éra szó jelenléte, amely jeilyen szóelemzéssel lentése szerint ideillõ. Egybeírása a történt. Álljunk meg (folytatása lapunk következõ számában!) szümtessze utótaggal tévesztés is egy perzre, tisztelet-



Válasz dr. D. Cs. Megjegyzésére: // A kettõs ferde vonal közötti rész az Askatan lezukuna 4. leckéje. Dr. Detre Csaba is úgy érzi, e rész nek talán a Dimild Asar-ban volna a helye. Ezzel én is egyetértek. És mintha éppen itt volna ez a hely: a „fe kete száj”-ról zengenek a rövid, rímelõ sorok. Ez kórus által elõadható karének, az epikus részbe ékelve, amely nem viszi elõre a cselekményt, csak elmélyíti az elõbb „látottakat.” A Végtelen távlatát és a gon dolkodtatás filozófiai mélységét adja hozzá az epiká hoz, amely pedig maga is a földön túli dimenzióban mozog. Néhány szóval kiegészítve válaszomat… Ez az írásmû-részlet töredékesen is sok teljességgel ajándékoz meg bennünket. Elõször puszta létével és olvashatóságával. Nagyot kellene növekednem, hogy igazán méltó legyek a csoda jelenségének a megnevezésére legalább: nyelvünk az ókor ismert nyelvei közé lépett, és e nyelv eddig ismeretlen ókori eposzt hordoz. Igazi nyelvtudományi, irodalmi, kultúrtörténeti csoda részese lehet, kedves Magyar Olvasó. Egyetemes Világ, te is örvendezz: a hun és szkíta nyelv itt él a magyarban, általuk Te is teljesebb lettél! Talán politikai üzenet a szkítaságnak az egy-nap magasztalása. Lehet, hogy a „kettõs királyság” esetleges kudarca, vagy az egyeduralkodás eszméje diktálta: egy valakit kíván szentté emelni, és ehhez a „programhoz írt kortesbeszéd” az eposz e gondolata. Mindenképpen társadalmi igény hívta életre, és nem a ládafiának alkotta a verselgetõ igric. Tekintsünk mostan el a teljes verstani elemzéstõl, csak néhány csoda-vonást említsünk! A hõsök utazásának színhelye a Világegyetem, hódításuk tárgya viszont a földi térségek káprázatos világa, és különösen a „Nagyjárók”, a lovas és állattartó nép jószágot nevelõ vidéke. Szinte a modern csillagászatûrutazás jelenségeit látjuk viszont a csészealjszerû jármûben, a napfolyam és a „fekete száj” fogalmában. A földi csodák is elbûvölnek a címadó „gyémánt-világ érzékletesen elképzelt jelenségeiben. Akik a luresztáni bronzokban, a kelermeszi, Kul Oba-i aranymíves darabokban is a görög mesterek tehetségét csodálják, azok számára túl egyszerûek lesznek e verssorok, és így is a görög vendég-rapszódoszok versfaragói „kivitelének” tudják majd be megszületésüket. A szkíta míves, legyen ötvös vagy költõ, erre megcsóválja a fejét, és ballag egyet a tisztáson, hogy kiszellõzze a bosszúságot.

Barrekh ~ Szavak. – II. DOKUMENTUM. DLIMILD ASAR A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, magyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs vonal zárja le.) ad: és (felsorolásnál) // M Az európai nyelvekben et is (L), de jelentése a magyarban van: ad, hozzáad még. ai: és, aztán // A kettõshangzó sok alakot vesz fel, -s-sel bõvített alkja a palóc ejtésû és. ais: majd, majd pedig, és aztán // M Palóc és. Mint elõbb. aisün: ugyanígy: altena: kiterjesztette, elterjesztette? –Nem tisztázható, valószínû aor. igealak. // M Magyarul érthetõ: ésûn, mint a nagyon, zölden, hogyan? -kérdésre válaszolva. Tehát a megadott ugyanígy jelentés szerint, még esetleg és így, úgyszintén jöhet számításba. aite: ezenkívül; hasonló szó lehet az ais-sal. // M Ezeknek a szapora kötõszavaknak az alapja az ai ~ és. A második tag is jelent valamit, mutat valamire, valahova. akhtumi (vsz.): oksági (?), actio (nost.???) // Ez az ok szavunk képzett alakja az ókorban. Az európai nyelvek is használják, az actio utal rá. Bennünket akarnak csak kizárni használói közül? Mosolyra fakasztó csûrés-csavarással akarják tõlünk megvédeni szavainkat a mai europid nyelvészek, a szkíta nyelvet is „indoeurópai” nyelvcsalád-kreatúrába sorolva. Jeles európai nyelvészek nem követik már ezt az erõszakolt családalapítást. alluta idzsitalegh: állt egyedül (?), // M Egyedül(i)leg, egyénileg (ez a két alak csak a szemléltetést szolgálja, elemeik szerint érthetõ.) alluta: állt. // M A nyelvész Horger Antalról (v.

11




Szkíta nyelvi emlékek – 6. rész igekötõk, de még a helyesírás nem jelöli. (Borzongatóan érdekes ilyen neológ szakmai mondat szkíta kifejezésre!) hodatin hatna: meghódítja, képes hüvsza, hüjvsza: vissza. // ? M A hun meghódítani (-mármint az egész világot) nyelvben is van j-s nyelvi változat, felt. nyelvjárás. // CH, M El lehet fogadni a hódíthatná-t. A hüvszasar: szó szerinti fordításban „*hódítni hatna” köztes alak „visszavilág”, „fonákvilág”, megérteti velünk az inf. itteni netán „antivilág” . // M létét. Amikor a hatóige Van még egy: másvilág, képzõje „ragadt” a szóhoz, amely szintén fordított, de már elmaradt az –in inf. nem pusztaság, mint ez. Figyeljünk fel arra is, hogy a idzipid: pillanat // M latinban az in-finitív azt Már nem hiszek a jelenti, hogy „–iin végzõdés”, véletlenekben. Az icipici azaz a szkíta –in fõnévi szavunk ennek alapja volt, igenévi végzõdés. Vagy: a valaha. hun ige (infinitívusza,) -in idzs: egy; idzs végzõdése. Vagy a latiné. kezibeh: egy kézbe; idzs hodikh: mennek (úgy thegum: egy helyre, egy tûnik, emberre nem helyben. // CH, M A vonatkoztatható, vsz. fõn. thegum is megmaradt a tégely és a tégla igenév: hodin). // CH, M Hadra vonatkozhat, szóban. A téglát elhelyezik, a tégelybe a továbbképzésekkel. Magyarban is: hódol, hódít, behelyeznek vmit. CH, M Mint a chun hódoltat, stb. V. ö. elõbbivel. Másik fejlõdési nyelvben. A dzs a dzsijagh chun szóban tovább irány: hadal, ebbõl hangátvetéssel halad lesz. alakul, (dió) d-vé. Mert Heron, a gõzlabda, dioptra, hodometer, stb. idzsi: egy, idzsitalegh: vsz. „egyedül”. // CH, feltalálója (Alexandriai-!) nem a hadalást, hanem M Hangilag közelebbi az egyedileg. Íme, egy a haladást mérte a hodometerrel! Haladó képzett szókövület! jármûvek megtett útját, haladását is. Ha pedig idzsild: egyetlen, az egyként mûködõ; elhalad, elhagy valamit: ez a hagy szavunk is. De: idzsildit: az egyetlent (funkcionális értelemben) reméljük, nem lesz ebbõl hadd-el-hadd! Visszatér, // IGI! íme, a d hang! Még egy megjegyzés, a teljes ige: ég // CH, M Isten igéje innen jön. kifejtés igénye nélkül. Ha a szláv hogyity (járni) igeji hen: (az) égen // CH, M Nyolcból ige viszonyul a * hodin – hoditin igéhez, négy… valószínleg nem az oroszból került a szkítába, igeji szava: égi szó, égi hívás (?) // CH, M hanem fordítva történt az átadás. Az égi és ige egyazon szó: égi szó = igei szó. hodu: had, hadsereg, hudunekh: hadnak (birt. Az ige(i) a késõbbi származék, jelentésés részes eset). // CH, M A hod és a had áttûnik elkülönüléssel. egymásba, mert mindkettõ a hadalás és az ezzel igeji: égi // CH, M Még az egy szó is kellene járó hódítás fogalomkörét tartalmazza. Egy ide, ui. ezekhez tartozik. Még „nem jött elõ”. világkép és életforma kifejezõ anyagát. Már a iget: az ég (is), -t nyomatékosító hodikh szócikkében felvetettem a szó magyar postpositioval. // CH, M Bevallom, nem tudom nyelvi etimológiai lehetõségeit: a hagy és halad elkülöníteni a tárgyragos formától, legföljebb a szavunk ez, továbbá átvette a szláv nyelv: ez a mondatban. szláv nyelvek hogyity (jár) illanekh, illanikh: szava. Nekünk erre egy szállnak, repülnek (vsz. fõn. más szavunk is van, de igenév illanin, esetleg illan). megvannak a hodu // M A chunban is ez lehet származékai is. a repül szó. Használják a hojszt: ott (hh.). // CH, sziu indiánok is a szót, õsi M A hun hot már közelebb hangszó. van a magyarhoz. Az aprós illanta: elszállt, határozószók és névmások elrepült, eltelt (aor.?); Vsz. sok változatban bukkannak inf.: illin, illatin // M elõ, talán nyelvjárási iniesztünta (ger): területekrõl: a törzsek elenyészik, megsemmisül // nyelvébõl jönnek, és M Szóelemek szerint: összeadódnak. enyész tevés(ben). A chun holgunta: (ki-, meg-) nyelvvel azonos abban is, hallgatta. //?, M Az nt > tt hogy a szóelemek szabályos hangfejlõdés. megvilágítják a szó származását. Csak a túltengõ hoszt: ott // M A nyelvjárásban ill. köznyelvi fantázia terméke lehet, hogy gyöknek az ini (a alsóbb szinten megmaradt oszt kötõszó ennek chunban len jelentésû) szót érzem. Ez kapcsolatba emléke. hozná az enyészet fogalmát a párkák fonálkészítõ hoszthegh: ott, esetleg arrafelé. // CH, M A munkájával? thege a chun hely. Ahelyt, ott ahelyt is írható, isa: (ugyan)így //CH, M Chunban: iszia (K), jelentésként. HB: isa. (Latiatuc feleym mic vogmuc. isa pur es hot: ott (mutató hh.), (akkor?, már ott?, már chomuv vogmuc…) Csak hogy lássuk, milyen akkor ott?), hogy ott. // CH, M Ez már pontosan alkalmatlan volt a latin nyelv a Halotti beszéd megfelel a fennmaradt chun szónak. lejegyzésére. hote: hogy, abból a célból, hogy. // M Az ise: de, bizony (esetleg; az isa valamiféle –ot- gyök sok változat anyaga. A távolra mutatás derivációja? // CH, M szerepe sok egyébbel bõvült: pl. elvontabb istum: eredet, õseredet (idõbeli tartalmak kifejezésére kellett egy újabb változat, folytonossággal) //? M Az isten szó egyik és a nyelvhasználatban kialakult. forrásszava. hout: hogy (az) // M Ld. elõbb. itidün: miközben, mialatt; igei határozó // M houta: onnan (?) // M. Ld. elõbb. Ezidõn –jelentés érezhetõ: it~et~ez+idün~idõn houvre: értelmezhetetlen, vsz. kötõszó. // M? elemekkel. Talán az újra jel. határozószó ez. jagheghet: a hegyek (is); -t nyom. postpos. // hüvsza vontün: össze (vissza) vonva. //? M CH, M A jaghekhet várható, mert így nem halljuk Még: összevontán, összevontában. Mûködnek az a többes számot. (folytatás elõzõ lapszámunkból)

jaghild: hegység; jaghildekk: hegységek (ua. „iszfaháni guidebook) // CH, M Az –ld képzõt a gyûjtõnév –ság-jával „fordítjuk”, de a magyar –lt ez: hegyelt, hegyekkel „megrakott”. jeti: hét // CH, M A tõvéghangzó elvesztésével (14-15. szd.) Megerõsödik a tõmgh: megnyúlik. A *jét pedig könnyen lett hét. jueve, juevekh: az elõzõ szótól való fogalmi megkülönböztetése jelenleg lehetetlen // M A brekum állt elõtte… Ami *bbarekum lehetett: jóság. Örmény bar: jó. De ez a magyar java szó, amibõl elvontuk a jó-t. juvana: fokozottan ilyesféle, -vsz // M Javában! Ez is a juvana alakja. kekübanta: kiköpött, kibocsájtott magából. Aor.? // CH, M Kekü+batten? kekübata: kibocsájtott, kiköpött. Vsz. part.

perf. (aor?); Feltételezhetõ a kekübanta és kekübata alakok szembesítõ szójátéka. // CH, M Meglehet: kinyomta. ker: birtok, terület, táj (iszfaháni analógia alapján) // CH, M Gazdag szócsalád! ktü hezer: kétezer, ktü napi: két nap // CH, M A chun keltü rövid alkja? Mint kettõ-két. Magyarként viselkedik a szkíta is, chun is! Keltü>kettü - két, kettõ. ktüdit: mindkettõjük; sejtett jelentés, a rejtélyes –it nyomatékosító (?) postpositio. // CH, M A –d- itt összesítõ, nem sorszám ill. törtképzõ, ez általánosabb szerepe: erdõd, bogárd. kütüve: közé, körbevéve, körülvéve, vminek a társaságába. // M A köt és köz szavaink õse. Itt mondhatjuk: kötve, kötésben (ui. csillagkötésben, -közben). libegekhum: a levegõben // M Valóban, ez a lebeg, levegõ. limiled: fényesség, csillogás; // ? Magyarként viselkedõ szó. limiledum: fényességben, csillogásban // ? D: összesít, elvonttá tesz. limilekh: csillogások, villogások // ?A szót leválthatja a nép… Nem mindenki szavaz ellene: az olasz nyelv megõrizte nekünk: lume, luminoso, limilidanta: villogott, csillogott; aor.? // ? A –danta: -tatta! limilnaj: fénylik // ? …Új szavak váltják fel. limilnakh: csillognak, villognak. Vsz. inf.: limilin, limlin, v. limilan, limlan. Vsz. inf. Itt nem valószínû, de nem is lehetetlen az aor. madüjawrekh: (nagy)medencék; v. ö.: Darrhajavaus”: Madüjawr vsz. a Kárpát-medence „D v. a Dnyepr, Don, Donyec-medence-környéke // CH, M (-térsége? Azaz a „Nagyjárók”. pi) Töprengésre késztetett Detre Csaba kérdése. –Nem jut eszedbe valami a szóról? Dehogynem. A Nagyjáró mint földrajzinév sok község névanyagában szerepel a Kárpát-medencében. De hát akkor ez a Dlimild Asar, azaz az eposzban feltûnõ Gyémánt-világ! Kezdett sok lenni… De még fokozta Detre: És a madüjawr messze van a magyar szótól?... Kész voltam. Annyi megrázóan

felemelõ élményt hozott nekem a chun és most az askata nyelv, hogy az újabb élményfokozatokra már nem jut idegerõ. Mégis, higgadtan ki kell jelentenem, hogy Detre Csaba a magyar szónak számomra most már teljesen világos forrásához vitt, kérdésekkel elvezetve, de az utolsó lépéseket megmutatva, és saját szavaival kimondva: a magyar szó a Maadüjawr azaz Nagyjáró szó, ami helyileg a Kárpát-medence. A hunok, hunmagyarok szava a Kárpátok szó is: Karrabata (I, K). A karra sziklát, a bata falat jelent: a szó tehát: Sziklafal jelentésû. Madüjawrekhum: a nagy medencékben v. nagy medencéknél; // H, M Az olykor hosszú, sokelemû szavak szavak elbûvölnek: mad-ü-jawrek-um! madüvatin: nagyobbítani, növelni // CH, M A –v-, az egy msh.-elem „végzi” a nagyobbodás, nagyítás mûveletét, a szó minden képzett alakjában! madüvin: növekedni, nagyobbodni // CH, M madüvinta: nagyobbodó, növekvõ // CH, M madvild: növekedés, nagyobbodás // CH, M mag: nagy, erõs; magelb: erõsebb, nagyobb // CH, M magur: valamilyen nagyság, lehetséges, hogy: nagyúr. // CH, M Valószínû, a Mindenség Ura a Nagyúr, „igei szava” elborítja a lelket. Pedig a chunban a –r becézõ-kicsinyítõ. Hunor: harcoska, Magor: magocska, aki nagyocska is lehet. maid: majd, ezután, azután // M Van, aki semmit se változik. maratuttanekh: (vsz. jel.) maradtnak, maradtaknak, maradottaknak// marti: madár, t. sz. : martikh // CH, M Mart: folyópart, vízpart, ahol a madár is él. megh: még, méghogy; míg (eközben, ezalatt), a magyarral olykor azonos jelentésû kötõszó. // M Nem sokat változott. menikh: mennek (fõn. igenév: menin) // CH, M Perkupán van „menõdik” is. menkhit: minket // M Helyet cseréltek a magánhangzók. mi: mi, ami // CH, M Mi-ben: szkíta-hunmagyar nézetazonosság. milikh küsztün: melyek közül // M „Köztén”, között: még más az irány. Az aszdik-küt-üve szóban a köt, ebben a köz van jelen, magyarként. minkh: mi // CH, M A hagyományõrzõk Perkupán ma is mink-et mondanak. mint: mint (összehasonlítás esetén) // M Nincs mit elemezni rajta. minta: mint, úgymint // M Mint a minta. Ikrek. mogalun: erõsen, szilárdan, teljesen (megközelítõ jelentések) // CH, M A szó változatos tövû: mog, mod, mag, nad, stb. Témakör, tér, idõ mind kiterjeszti nagyságát. Valóban méltó a nagy jelentésre e nagy tartományú szó. mogulta: halmozódott fel, tolult össze, nagyobbodott meg. Ez értelemszerû és etimológiai következtetés, pontos jelentése tisztázhatatlan; vsz, aor.-igealak.// CH, M Nagyult tehát. mogün: (vsz.): magában, egyedül (az) // CH, M Magán- is. (folytatása lapunk következõ számában!)

11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet wraw: valamiféle jelzõ (?), esetleg: rossz. // M Bizonyára. A rossz jelzõ gyöke, amely megjelenik a ront, rothad, romlik, stb. szóban. És a ró, rovott-ban. wriw: erõ // D, M Képzett alakja a wrisi, ez a német nyelvben a friss jelentést hordja. Érdekes a chunban és szkítában a w-vel jelölt hang: általam kikövetkeztetett hangértéke: bilabiális spiráns, két rrhoghanta: rohant, száguldott. Alapige: Feni: a fény szavunk mint bolygónév, olasz, latin, ajakkal képzett réshang. Hasonló az angol hasonló rrhoghin, és/vagy rrhogatin. // M Vizsgálni kell hun nyelven. hanghoz, különféle sonant hangszínnel. Általában vera: -ra/-re, reá (postpos.). Megj.: az családneveinket! Rrhogan: rohanva (mint Rogán). két szóelem határán (howra: chun hová?) vagy sat bendün: nagyon gyorsan, nagyon hirtelen, iszfaháni wra-val azonos. // CH szókezdõ és szóvégi hangként jelenik meg. vodnekh: a VOLA- alakkör pontosan nem netán „villámgyorsan”// Zoud - et: (az a bizonyos) Szíriusz // E, P Az sat lagin bit: meghatározható értelmû derivációja. Aor.? // CH, egyiptomi (Zobd, Szopd) és pun (Zud) nyelven nagyon hosszú bot (?) M kívül még sok mást is felsorolhatunk. De volasszankh ne: 1. nem találtak, v. nem // CH, M A lagin-ból a melyikben jelent valamit? A chunban a zud: lóg szavunk is lett. A találhattak (inf. alak ismeretlen; aor.? t. sz. 3. zivatar. A palócos hangzású szó a zúd, azaz bit az ütés szava is, a szem. tagadó alak), 2. nem lehetett, nem zúdulás szavunkkal hangzik egybe. A hunban a létezhetett (ez a valószínûbb, valamiképp a volabot-tal látható zud zivatar-t jelent! Már, azt hiszem, nem kapcsolata nyilvános. ból derivált aor.? forma) // CH, M véletlenül. A Szíriusznak e térségben magyar neve volgagheket: folyókat –itt accusativus! // CH, sat: sok (vmibõl) van. Le kell hozni a csillagot, hogy elhiggyük? M A Volga folyó. Neve szkíta, azaz õsmagyar // CH, M A szót Utána áll a Dlimild Asar-ban az .et hátravetett átvették a finnugorok névelõ, amely az örményben és magyarban –e: is, száz jelentéssel. nyomósítást, utólagos figyelemfelhívást fejez ki. satszah: sokszáz Megvan a latinban is, bár nem ezt: és-t jelent. // CH, M A sat is százat jelentett. Ebbõl is fejlõdhetett az –e kérdõszócska: Széllel seikild, seikildekh: síkság, síkságok // M tündökleni nem ládd-é ez földet? Palócos szó: „síkolt”. zubilb: gyorsabb // CH, M Rokona a zu, zudul sogh: csak (egy) // M Kezdõ réshang > szónak: a zudulás jellemzõje a gyorsaság. (affrikáta) zár-rés hang lett idõvel.. zubi-zzubilb: egyre gyorsabb (alapfok: zubi) // suchü: szent, fennkölt, magasságos; // CH, CH, M A szókettõzés jelenthet térbeli M Ld. lent. kiteljesedést, mint az arámi gulgul-ta. A chun gol suchet: szentet: az iszf. analógia alapján, a még csak hajlat, ív, ha körbe megy, golyó lesz: suchü tárgyesete. // CH, M Valami kapcsolat van gulgul-ta. Gurul-ta. Koponyát is jelent… A zubia kézfej: su, és a magas: su között: a szentelés zubilb kettõs a gyorsaság fokozódását jelenti. Ez mozdulata kézzel végzett, nyelvünk mezopotámiai sajátossága. sumagha: mint szumagha: csodálatos, (folytatása lapunk következõ számában!) felemelõ// CH, L, M Su, szu: fent, magha: nagy, tehát nagyon fenti, fenneni, fenséges. tavakhet: tavakat – accus.// CH, M Nincs még illeszkedés, csak néhol. tengerekhum: (a) tengerekben; tengerekh+a nagyon általános –um postpositio. // CH, M, T Általános a türk népeknél is, isten jelentése is nyelven van mondva. volte: lehetett, lehetséges; aor.? Feltételes van: Tengri. Magának a ten-nek is. — I. DOKUMENTUM. ASKATAN LEZUKUNA terekitüntane: (megközelítõleg) nem teríti be, mód? (A VOLA alakkörben.) // M Ez is l-lel ASKATA (Szkíta) NYELVKÖNYV – Elõzetes nem fedi be (gerundium, modus negativus) bõvülõ, ma is: volt-vót, mint a holt-hótt. megjegyzések. Az askata szövegek közlése után vontün: -vonva. Egy feltételezett *vvontin //Szóelemek: tere+ki+tünta+ne: tér-ki-tevésnem. Mezopotámiai szóalkotási mód (minden igébõl képzett igei módhatározó (hhüvsza vontin: értelmezés, megjegyzések. elemre egy jel - írásban).// összevonni). // M A vontan-hoz hasonló, • 1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke. tesi iptib: tûzcsóva? Tûzoszlop? Tûznyelv? módhatározó. Család, lakóhely; kérdések és válaszok. Tesi iptibhet: tûzcsóvával? wourdikh: a szószedetben a neilik wourdikh BARREKH ~ SZAVAK. // CH, M Csak az elsõ tag ismert. Tesjaghild kifejezésben szerepel (ld. ott), de külön is be kell A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. írni. Itt most a német e Ordnung ~ rend szóval – a Kaukázus chun neve. • 2. Keltüsi tuedum. Második lecke. thegh: hely (~szín); thegtul: helybõl, helytõl vetem egybe. Igei alakjai: ordnen, ordinieren. A környezet, állatokkal, párbeszédes szöveg. // A Konkoly-Thege családnév „konkolyos helyet” Átléphetünk a g-s tövû változatába: s Organ, BARREKH ~ SZAVAK. organisieren: ez a megszervezés fogalma, az jelent. A tégla és tégely a szkíta szó öröke. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. tum: az ott, v. ott az, ott ahol, amiben (?), az elõbbihez közeli jelentésû: itt van tehát a szkíták Khormusi tuedum. Harmadik lecke. • 3. a bizonyos (?) // M A hun kulacs dugója: thum. Az szava. Ld.: keleti gótok! De hol van nálunk ilyen? A település, harcosaink, szent fogalmak. Itt van: hord! A renddel, szervezéssel, alkotással örmény nyevész füle érzékeny volt a t és th B A R R E K H ~ S ZAVAK. szoros fogalom. különbségére, mert az örmény nyelvben ez két A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. vüjsza: szét-,vissza; igekötõ (vsz.) // M hang, valóban. • 4. Nidzsisi tuedum. Negyedik lecke. uggarenkh: rohangásznak, ugrálnak. Vsz. inf.: Nosza, nézzsze, addsza: csángómagyar Az a másik világ… sajátosság. uggarin. // M Chunban: vüjszahaldutta: beterítette, elfoglalta (aor.?); figgatin is. Ez a földön, és BARREKH ~ SZAVAK. nem függésben élõ állatok vüjsza: vsz. igekötõ: szét-, vissza(menõlegesen A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. mind?) // CH, M Mint Pécsett. Hódításában ugrálása: borjúcskáké. üwene szümenekh: az (volt). A hald- l-lel bõvült tõváltozat, mint Bódva – — II . D O K U M E N T U M . D L I M I L D A S A R õ szemüknek, az õ szemük Boldva, hold – hód. Askata (szkíta) kozmikus eposz részletei vükh: jönnek (fõn. igenév: vün) // CH, L, O elõtt // M Az „övék feldolgozva, értelmezéssel, magyarázattal és Vieni: gyere (olasz). Valuta váltó: ugyanaz a szó, szemnek”. –Ettõl az egy megjegyzésekkel ellátva. az egyik olasz, a másik magyar. Mint a kap, példától nem függ az BARREKH ~ SZAVAK. kapisco, kapisgál, kapesi, ez utóbbi chun szó. Mi azonosság. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. üwene: az õk-, övék; már nem hiszünk a véletleneknek. A vün és vieni


Szkíta nyelvi emlékek – 7. rész (folytatás elõzõ lapszámunkból) mün: össze // M Ez a mind alpszava. A –d elem az összességet segítõ képzõ. münasar: a mi világunk, münasarnekh: a mi világunknak (genitivus)// müntegh: minthogy(?), márminthogy(?), mivelhogy már (?); Valószínüleg ismeretlen ige partitipium praesense, amely már kötõszóvá alakult. // M Hozzáfûzöm: mintegy. napi nap // CH, M Mezopotámiai eredetû szó. Nab, nabu, nap változatokkal. Nem osztozunk rajta senkivel. napiji klünte: napon kívüli // CH, M A külön szó. Mint: gyakor-ta!. napiji vü: a napból ered, -származik (napi + i: ’vhonnan származó’ jelentésû melléknévképzõ) // CH, M napijic vü ne: nem a napból ered // CH, M A – c eredetképzõ volt: virgonc, életes, életrevaló. Kis tréfa kíséri használatát: farkinca, bohóc, különc, vagy kellemetlen árnyalat: bérenc, fegyenc, stb. ne letünda: nem létezõ (gerundiumszerû alakzat) // M Szép nõi dallamú szó. nehil, neil: -tól, -tõl, -nál, -nél (idõhatározó). // CH, M Palócos, varbóci. nejikh wourdikh: amelyek képeznek, alkotnak. // M, O Olaszban: ordinare, dine: rendez, rend. Nyilvánvaló a hangtani és jelentéstani összefüggés. (Ez ordítással, ordenáré beszéddel jár néha. De ez újabb kölcsönügylet a szavakkal. nejle: -nál/-nél (névutó) // CH, M Majd rag lesz: nál/nél, és névmási hatsz.: nál-a-m, nál-u-k. nemandet: semmit // M Nemmindet-hangzik. nükin: neki // CH, M Mintha erdélyi szó lenne. ojt: csaknem a teljes, csaknem az egész; pontosan nem értelmezhetõ jelentésû kötõszó, vagy határozószó. // ? Elég ennyi róla. onti: ontja. // CH, M, O Az onti falun még általános volt gyerekkoromban, nem mondták: ontja. Olaszban: onda: hullám, ami az öntés, ontás eredménye. onti fenijet: ontja fényét. Vsz. inf.: ontin (iszf. hun: ~ nemzeni) // CH, M or: év. // CH, EU, M V. ö.: orbitális. oszti: (vsz.) az a bizonyos (ott) // CH, M Chunban: ojszt. Táj: oszt. ouvara: part (vsz. csak folyókra vonatkozható kif.) // M Ez nagyon érdekes. Tehát nem feltétlenül jelent régi, ó várat? Mosonmagyar~, Domb~ a Mosoni-Duna és a Kapospart. pekté szá (h): fekete száj // CH, M Szák, száj, iszák… pheidilegh: fõként, fõleg // CH, M Kiiktatta a nyelv a di-t. phej: fej // CH, M Ma fej és fõ. phej-zenkh: fõvezér.. (Zenkh: eredetileg elõénekes, szólóban éneklõ pap. Itt vsz. fogalmi áttételrõl van szó.) //M, H A kínai nyelvvel is kapcsolatot teremt a zenkh szó. A song is ugyanez. Fõ zeng: a második szó is névszó. ravat: zenit. // M És a zenit alatt: „ravat-al”. ravatum: a zenitben (ua., mint a pun). //M A magyar ravatal szó ez. A zenit alatt, zenit-alja: a koporsó helye. Különös értékû szó. Ady: „Ravatal elõttem, ravatal…”


szem. névmás, birt. eset. // M vedet: vizet (is), -t nyom. postpos. E nélküli vsz. alak: vede. // CH, M Tõvéghangzós a vede szó. Testvére a voda, Vasser, és átadtuk a szót a finnugoroknak is. veigün: végül, végre // M Módféle határozó, -n mai raggal. veilborütutta: elborított, átv.: töltött el, járt át // M Veil, helle: még nem látom a különbséget a két el-jelentésû szó között. vel -vel // CH, M Chun: whet kissé más, a szkíta –hhel is, azért ugyan az a szó. veni: fény // CH, L, M, O Venere, Vénusz,

között szoros összefüggés van. Hogy rendszeres megegyezés és eltérés kell? Megvan minden. Az európai (és más kontinens) nyelvei a szétgurult szkíta gyöngyöket csillogtatják, amelyeket fölszedtek. vüne: nem származik (m. neg.), napijic vüne: nem a napból származik, ered // CH, M A chun szóval pontos megfelelésben. A tiltó- és tagadószó sorrendi helye ma más: a tagadott szó elõtti. vünta: vonódott, mün vünta: összevonódott: aoristosszerû elbeszélõ múlt. Máshol: összpontosította, összpontosítódott. Megjegyzés: az iszfaháni vün igével hasonló jelentésû igébõl képzett derivátum.

— III . D O K U M E N T U M . D A R R H A J A V A U S Történelmi írás Dareioszról, askata (szkíta) nyelven. Értelmezés, magyarázat, megjegyzések. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. — IV. ASKATAN BARREKH. Szkíta szavak ÖSSZEVONTAN A fordító, dr. Detre Csaba közlése alapján, utólagosan összegyûjtve, betûrendben. — Kik akadályoztak a munkában? — A felhasznált irodalom

11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet asar: világ. // CH, M Magyar jelenléte a sárvilág, sárteke, sárgolyó szavakban! A sárvilág~asarvilág! A vil tõ a gyõztes, ami a fényt jelentette (vil-ágít, vil-lan, vil-log); asar hutuje hutu napi istum: a világ útja a napból való leszármazás útja (mai értelemmel: leszármazási vonal); asarnekh vera: világra (v. ö.: vera); történeti- és leíró nyelvészetünk kórtüneteirõl. –be, be-nn-e. askataji: szövetséges (mn.); biregh: birtok. Alapja a biren ~ bírni, 7. Dolgozatok készítése néprajzi, mûvészeti askatan (mn.), askata (fn.): szkíta; birtokolni ige. /CH, M/ A gh-egh a késõbbi mnévi témákban mostani és régi hazánk, elõdeink-õseink askatan lezukuna: szkíta nyelvkönyv (a életérõl, eddig még nem publikált tények és igenév-képzõ: szamtagh > szántó. Kirkukban talált iratok utólagos, munkahipotézisDarrhajavaus: Dareiosz. Darrhajavauset: anyagok felhasználásával. Az elkészült munkák szerû megnevezése); Dareioszt, acc. A névalak megegyezik a perzsával, szerepelhetnek az õsi kultúrák találkozása askata-uunta: szövetségben lévõ, ~et alkotó, örménnyel. Ha nem ismerik még a jelentését, pályázatán is, és személyesen vagy megbízott „szövetségezõ”; fõnévbõl képzett (ariostos?) askata szó is lehet. Pl.: Tarajas, vagy Tarajaúj, révén bemutathatók az õsi kultúrák… gerundium; esetleg Újtarajas. A keleti aszdikkütüv(f)e: csillagok közé, uralkodók szívesen viselték a csillagokkal körülvéve; hímség, hímesség jeleit. atha: atya, apa; hit vel: mivel, mivelhogy; Athamadüsith (III.): hüjvsza: vissza. Atyanagyság, Nagyságosatya: a Nyelvjárásban megmaradt a szkita fõség (király) neve; nosza mintájára megjelenõ Darrajavahaus korában. Összetett szóvégi –sza: valami biztatás, szó: elõtagja az atha, az utótag a felhívás szerepû. Madü („nagy”, magában is idzijün: idejõve, a. m. innen, királynév, a hunoknál is): a –si pl. a Volgán innen; még számnévhez is járuló kerum : kerületben, (kkeltüdisi) elvont, nagyító jelzõt térségben, tájban. /CH, M/ A képzõvégz. A –t itt nem tárgyrag: ker, kör, gur, gir, kür, kor, kar õsi az –ít igeképzõ felé hajlik. Így globális szógyök-család. Némely jelentése lehet: „nagyosít, naggyá gyök önálló szó is: kör, kür. rendezvényén, Gyöngyösön, 2008. március 21-én. tesz.); khije: kié, akié, kinek a…, akinek a… /CH, M/ 8. Mûvészeti alkotások, illusztrációk készítése atvedusszat: járja át, terjed szét rajta. Netán: A birtokjel és a birtokos személyjel még nem válik a szkíta, hun nyelv és –irodalom ihletésére. fedte át (???); vsz. aor. valami múlt idõ, egyes el: eredetük azonos (könyve – könyvé). Különös lehetõség a Tízeszava, a Dlimild Asar és szám 3. szem.; Madü Volgjagh: Volga, jelentése szerint „nagy a Töredékek világának visszatükrözése. Mindezek aszdik (h?): csillag(ok?); folyó”. /CH, M/ A chun szóanyag már tartalmazza szerepelhetnek az õsi kultúrák… kiállításán, a Volga hun nevét, az askata névvel megegyezik. Gyöngyösön. Egyúttal és ezúton is szeretettel (folytatása lapunk következõ számában!) hívunk és várunk minden érdeklõdõt az õsi Jó lesz megbarátkozni a helyzettel: a Volga õsi kultúrák találkozására, Gyöngyösre. magyar folyó, a neve ezért õsmagyar név. Azt jelenti: folyó. (A német volgende szó is a testvére. tarunta voltaj: elterülve volt, kitárulva volt, ASKATAN BARREKH terült el. A tar szógyök jelentésköre is nagy: a „kitárulás” és a „megtartás” tartalmai váltakoznak. S Z K Í T A S Z A V A K , Ö S S Z E V O N T A N Például: tartomány: ez is a szövegbe illõ. — I. DOKUMENTUM. ASKATAN LEZUKUNA verülta: verte; Inf. lehet: verin - verilin, verün (Ez az összesítés Detre Csaba fordítása ASKATA (Szkíta) NYELVKÖNYV – Elõzetes – verülin: verni. alapján készült az Olvasó számára, csupán vulta (ta) nta: Lehetséges, hogy: 1. A „vvolta” gyakorlati célokat szolgál: egy helyen van az eddig megjegyzések. Az askata szövegek közlése után alakváltozata, „múlt” jelentéssel, vagy 2.: a még közölt szóanyag. A III. DOKUMENTUM értelmezés, megjegyzések. nem felbukkanó *vvul –vvulin ~fúlni, fulladni ige. • 1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke. /DARRAJAVAHAUS/ általam értelmezett szavai Család, lakóhely; kérdések és válaszok. után a III. római szám szerepel. Jelentésük általam feltételezett, és nem bizonyosság.) B A R REKH ~ SZAVAK. Záró megjegyzések, felhívás A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. Szkíta szavak, betûrendben, az eredeti • 2. Keltüsi tuedum. Második lecke. A tényleges elemzõ munkám lezárásával közlésen tartalmilag nem változtatva: A környezet, állatokkal, párbeszédes szöveg. fölerõsödik hiányérzetem a fennmaradó újabb BARREKH ~ SZAVAK. lehetõségek iránt. Újabb elmélyülés újabbakat tár ad: és (felsorolásnál); A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. majd fel, és talán felszínre hozza másokban is az ai: és, aztán; Khormusi tuedum. Harmadik lecke. • 3. alkotói kedvet. Szívesen csatolom az eddig ais: majd, majd pedig, és aztán; A település, harcosaink, szent fogalmak. elkészült lapokhoz kollégáim munkáját. Idõszerû aisün: ugyanígy: altena: kiterjesztette, B A R R E K H ~ S ZAVAK. kutatói munkákat kívánunk összegyûjteni és elterjesztette? –Nem tisztázható, valószínû aor. kiadni. Idõszerû elvégezni az alábbi kutatásokat: A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. igealak, 1. Munkám nem terjedt ki eléggé az idegen Nidzsisi tuedum. Negyedik lecke. • 4. aite: ezen kívül; hasonló szó lehet az ais-sal; nyelvi párhuzamokra. Meg kell keresni a szkíta Az a másik világ… akhtumi (vsz.): oksági (?), actio (nost.???) ; szavak idegen nyelvi megfelelõit, és elmélyíteni a B A R R EKH ~ SZAVAK. alluta: állt, alluta idzsitalegh: állt egyedül (?); dolgozat szócikkeit. Segítséget kérek, forrásjellel A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. altena (III.); megjelölt gyûjtést, egy-egy szkíta szóra vonatkozó altusi (III.); idegen nyelvi példákat. amena feniselb: mindennél fényesebb, a — II . D O K U M E N T U M . D L I M I L D A S A R 2. Össze kell legfényesebb; Askata (szkíta) kozmikus eposz részletei gyûjteni a szkíta és amenaklüntid: mindenek elõtt (-i), mindennél feldolgozva, értelmezéssel, magyarázattal és hun családi- és elõbb (-i), megjegyzésekkel ellátva. személyneveket. A menaklüntedneil: minden elõbbihez képest, - BARREKH ~ SZAVAK. am diakron középfokú melléknévi vonzattal; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. vizsgálatnak amenasar: a teljes világ, világmindenség; nemcsak a amenasaret: a világmindenséget; amenasarum: — III . D O K U M E N T U M . D A R R H A J A V A U S nemesiaz egész világra, az összes világra, az egész Történelmi írás Dareioszról, askata (szkíta) nemzetségi világban, az összes világban; nevekre kell nyelven. Értelmezés, magyarázat, megjegyzések. amenawrisedet: (az) összes erõt; kiterjednie. BARREKH ~ SZAVAK. amenawriselb: legerõsebb, mindennél 3. A szkíta és erõsebb. Valószínû alapfok: wrisi: erõs; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. hun eredetû amendekh: minden, mindenek; földrajzi nevek — IV. ASKATAN BARREKH. Szkíta szavak amenü: minden egyes, egy halmaz minden összegyûjtése. ÖSSZEVONTAN része (v. ö.: Iszf.: amenu); 4. A szkíták, hunok, magyarok történelmi amenü ogünhot, ogünhotí: (vsz.) minden A fordító, dr. Detre Csaba közlése alapján, nyomvonalán elõforduló, rokonnak vélt nevek ugyanolyan, v. minden ugyanott van / utólagosan összegyûjtve, betûrendben. gyûjtése. ani: lánya vkinek; 5. Bujkáló szkíta és hun szavak gyûjtése anojszt, anojsztegh: amott (a távolban); — Kik akadályoztak a munkában? tájegységek szavai között. ariat: kiindul, ered (fõn. igenév ismeretlen, — A felhasznált irodalom 6. Kitagadott nyelvészet. Írások készítése esetleg: arian;



III. DOKUMENTUM – DARRHAJAVAUS (TÖRTÉNELMI SZÖVEG TÖREDÉKE) MÜN ATHAMADÜSITH HÜJVSZA (-) VERÜLTA DARRHAJAVAUSET KHIJE AMENA HOUDUME ALTUSI MADÜ VOLGAGH BIELE V ULTA (TA) NTA VOLTAJ (.) HIT VEL ASKATA BIREGH MADÜJAWR IDZIJÜN ALTUSI VOLGAGH (-) KERUM TARUNTA VOLTAJ (.) Mai értelmezés (P. I.)

NAGYSÁGOSATYÁNK VISSZAVERTE DÁRIUST, AKINEK A VOLGÁN TÚLI MINDEN HÓDÍTÁSA ELVESZETT. EZZEL AZ ASKATA (SZKÍTA) BIRODALOM A KÁRPÁT-MEDENCÉN INNEN KITÁRULT A VOLGÁN TÚLI TÉRSÉGRE IS. Megjegyzés a történelmi leírás töredékéhez Nem hagyhatjuk szó nélkül… Ki hagyhatná? Itt tartunk, hogy szkíta történelmi írást tanulmányozunk. Szerepel itt is a Volga neve „nagy folyó” körülírással, õsi magyar szavakkal leírva, melyeket ajándékul hagytak õseink „a jóval fejlettebb szlávoknak”. (Ez a kifejezés A magyar nyelv története c. egyetemi tankönyvben szerepel, TK. 1967.) Megjegyzések a közölt askata~szkíta szövegek után Az eredeti dokumentum párbeszédre épülõ „tanszövegei” és a szójegyzék szkíta szavai itt álló kövérített betûkkel szerepelnek. A // kettõs ferde vonal különíti el az eredetitõl a „továbbgondolás” anyagát, kiemelten meg kívánván õrizni dr. Detre Csaba eredeti megjegyzéseit, amelyek a görög (és más keleti) nyelvek) nyelvtanának terminológiáját tükrözik.

Barrekh ~ Szavak. – III. DOKUMENTUM. DARRHAJAVAHAUS A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, magyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs vonal zárja le.) Elõzetes megjegyzés a III. DOKUMENTUM szavaihoz: A szavak kikövetkeztetett jelentését a mai magyar szóalakok alapján állapítottam meg, fordítást nem kaptam. A saját szószedetem tartalmazhat tévedést. Nem kell alkalmaznom itt a //jelet, amely máshol a dr. Detre Csaba közléseit zárta le. altusi: általi, mn. V. ö. : alto~által, át. /CH, M./ A s és i magyar mnévképzõk. A si szintén: felvégesi (Perkupa); Athamadüsith: Nagyságosatya. Jelentése tkp.: Naggyátevõ Atya. /CH, M./ A hun király neve is: Madü, Athira (Atilla) Több õsmagyar nevû uralkodót ismerünk, pl.: Madüész, görögösen; biele: bele (?) CH, M Chunban: a bela ’belsõ lélek, barlang”. A belsõség fogalma innen való, irányváltással: bele, belõl, ebbõl õsi elvonás a

IV.

.


11


Történelem, tudomány, irodalom, mûvészet fényességben, csillogásban; limilekh: csillogások, villogások; limilidanta: villogott, csillogott; aor.?; limilnaj: fénylik; limilnakh: csillognak, villognak. Vsz. inf.: limilin, limlin, v. limilan, limlan. Itt nem valószínû, de nem is lehetetlen az aor.; madüjawrekh: (nagy-) medencék; v. ö. D a r rhajavaus”: Madüjawr vsz. a Kárpát-medence „D idiam: ezért; v. a Dnyepr, Don, Donyec-medence-környéke (idün: miután, miközben, idõvel; térsége? Azaz a „Nagyjárók”. pi); idzijün (III.) (vmin) innen (tkp. idejõve) ; Madüjawrekhum: a nagy medencékben v. idzipid: pillanat; nagy medencéknél; idzsild: egyetlen, az egyként mûködõ; idzsildit: madüvatin: nagyobbítani, növelni; az egyetlent madüvin: növekedni, nagyobbodni; (funkcionális m adüvinta: nagyobbodó, növekvõ; értelemben); madvild: növekedés, nagyobbodás; idzsi: egy, mag: nagy, erõs; magelb: erõsebb, nagyobb; idzsitalegh: vsz. m agur: valamilyen nagyság, lehetséges, hogy: „egyedül”; nagyúr; idzs: egy; idzs maia: anya; kezibeh: egy kézbe; maid: majd, ezután, azután; idzs thegum: egy mail: mély; helyre, egy helyben; m aratuttanekh: (vsz. jel.) maradtnak, idzsi ojsz nidzsi maradtaknak, maradottaknak; jüncsöntajic; m a r t i : madár, t. sz. : martikh; Megközelítõ magyar megh: még, méghogy; míg (eközben, ezalatt), jelentése: a négy a magyarral olykor azonos jelentésû kötõszó; résztvevõ család meme, eme: feleség; egyike, mármint a menikh: mennek (fõn. igenév: menin); nemzetséget alkotó m enkhit: minket; négy család egyike; m i : mi, ami; idzsiwra sovrun: mibinkh: a mi …, a miénk; elõre lefelé; milikh küsztün: melyek közül; ige: ég; minkh: mi; igeji: égi; mint: mint (összehasonlítás esetén); igeji hen: (az) minta: mint, úgymint; égen; igeji szava: égi (folytatása lapunk szó, égi hívás (?); következõ számában!) iget: az ég (is), -t nyomatékosító postpositioval; illanekh, illanikh: szállnak, repülnek (vsz. fõn. igenév illanin, esetleg illan); illanta: elszállt, elrepült, eltelt (aor.?); Vsz. inf.: illin, illatin; iniesztünta (ger): elenyészik, megsemmisül; isa: (ugyan)így; ise: de, bizony (esetleg; az isa valamiféle — I. DOKUMENTUM. ASKATAN LEZUKUNA derivációja?; istum: eredet, õseredet (idõbeli ASKATA (Szkíta) NYELVKÖNYV – Elõzetes folytonossággal); megjegyzések. Az askata szövegek közlése után itidün: miközben, mialatt; igei határozó; értelmezés, megjegyzések. jagheghet: a hegyek (is); -t nyom. postpos; • 1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke. jaghild: hegység; jaghildekk: hegységek (ua. „iszfaháni guidebook); Család, lakóhely; kérdések és válaszok. jala: halál; BARREKH ~ SZAVAK. jalainta: halandó; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. jalakh: meghalnak; Keltüsi tuedum. Második lecke. • 2. jalath: halott; A környezet, állatokkal, párbeszédes szöveg. jalatiantani: halhatatlan; jebolünum ?; BARREKH ~ SZAVAK. jeti: hét; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. jawr (III.): járó. Ez a jar(in) ige névszói mása, Khormusi tuedum. Harmadik lecke. • 3. palóc kiejtéssel; A település, harcosaink, szent fogalmak. jueve, juevekh: az elõzõ szótól való fogalmi megkülönböztetése jelenleg lehetetlen; BARREKH ~ SZAVAK. juvana: vsz. fokozottan ilyesféle; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. keriatani: határtalan; • 4. Nidzsisi tuedum. Negyedik lecke. khalu: település, város; Az a másik világ… khani: kérdõszó: hány?; khije (III.): kié?, kinek a …-je?, akié, akinek a BARREKH ~ SZAVAK. …-je; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. kekübanta: kiköpött, kibocsájtott magából. Aor.? — II . D O K U M E N T U M . D L I M I L D A S A R kekübata: kibocsájtott, kiköpött. Vsz. part. perf. (aor?); Feltételezhetõ a kekübanta és Askata (szkíta) kozmikus eposz részletei kekübata alakok szembesítõ szójátéka; feldolgozva, értelmezéssel, magyarázattal és ker: birtok, terület, táj (iszfaháni analógia megjegyzésekkel ellátva. alapján); BARREKH ~ SZAVAK. kerum (III.): kerületbe, körzetben, térségben, A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. (tájban?); khi?: ki?; khikh?: kik?; — III . D O K U M E N T U M . D A R R H A J A V A U S kimla: kígyó; Történelmi írás Dareioszról, askata (szkíta) klünje: vmi, vki elõtt (névutó); nyelven. Értelmezés, magyarázat, megjegyzések. klüntün: különösen; ktüdit: mindkettõjük; sejtett jelentés, a BARREKH ~ SZAVAK. rejtélyes –it nyomatékosító (?) postpositio; A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. ktü hezer: kétezer, ktü napi: két nap; kutha: kutya; Kümenlu: személynév. Megközelítõ jelentése: — I V . A S K A T A N B A R R E K H . S z k í t a s z a v a k legyõzhetetlen, sérthetetlen, kemény, ellenálló ló; Ö S S Z E V O N T A N Kütüve: közé, körbevéve, körülvéve, vminek a A fordító, dr. Detre Csaba közlése alapján, társaságába; utólagosan összegyûjtve, betûrendben. laka: lak, szálláshely; lemlat: mászik (vsz. fõn. igenév: lemlin, — Kik akadályoztak a munkában? esetleg lemlatin is); libegekhum: a levegõben; — A felhasznált irodalom limiled: fényesség, csillogás; limiledum:


Szkíta nyelvi emlékek – 9. rész a területet. –Sejtett jelentés; a genü minden bizonnyal igekötõ, a mentekh pedig a magyarral homológ alak, nagy valószínûséggel bajegh, bajegekh: valamilyen szárazföldi állat, jelentéscsúszással. Aor. Vagy befejezett múlt, v. ~ok; utóbbi,-az aor.-on belül; ballakhalu: mitikus hely, etimológiailag geregh: kerék (valamiféle értelmezhetetlen; rituális ûreszköz?); baste: széles; gereghit: az/ez a bizonyos batum: a völgy alja, völgytalp. Batum hen: a kerék; Az –it egy nyomatékot völgy alján, a völgytalpban; kifejezõ postpositio lehet.; bej, beh: -ba/-be (hat. rag); gerü: öreg; beka: béka; hatildimajeth: hatókörét, bendün: villámgyorsan; igei határozó; hatalomgyakorlási körét; bentakh, v. wentakh: beszálltak; Ismeretlen hatildum: hatókör, (aor.?) igealak, esetleg az (indo)germán went: hatalomgyakorlási kör(zet); hatna: adja magát az a ment alakkal homológ igei forma („quasinosztretikus”?); feltételezés, mintha mai birum: hatalom, birodalom; magyarul értelmeznénk ezt a beroszildumthegumassza: tárul fel (mármint a szót, bár itt valamiféle szemük elõtt). –Etimológiailag kikövetkeztetett feltételességet kifejezõ jelentés; összetett ige, vsz. aor. visszaható alakja; (segéd-) ige: hatin (?) biele (III.): bele, vsz.;; valamilyen ismeretlen raggal biregh (III.): határterület, bírás, birtok; ellátott formájáról lehet szó. birutatta: uralma alatt, szövetségében, (V. ö.: hodatin hatna.); hegaratüssze: (vissza-?) tartotta (aor.?); bit: bot (esetlegesen); emelje. Aor.; bitüssze: esetleges jelentése egy feltételezett heghild: magas (ság, fn.); bitin, v. bitün inf. alapján: botozni, ütni. A teljes heghild ben: a magasban helalumanta: ismeretlen mondat feltételezett jelentése: (A) nagyon hosszú bot a rossz világot üti (ütötte?), (hogy) üsse. ige valamilyen gerundiumSubjunctivus-szerû igealak (?); alakja. Feltételezés: thegtul brekum, brekumekh: megköz. jel.: jóság, helalumanta: helybõl el- v. jótétemény, -ek; kiterjesztettek vmit; Cerned ai Donud: mitológiai testvérpár; helle: el (vsz. hirtelen, gyorsan); chormu: három; hen: -on/-en/-ön; chun: harcos, férfi; het: mentén (pontosan nem értelmezhetõ Darrhajavaus, Darrhajavauset: Daraiosz, névutó); hezer: ezer; Daraioszt; dilildic: gyémántból (való); uo. képzõ, mint az hideo, hideokh: hõs, hõsök; hideosi: hõsi, hõsies; örmény bacarrakan esetében; dlimild: gyémánt; hideovara: hõsök vára; Donud: mitikus személy (~aai Cerned: mit. hidü: megy vmi cél felé (talán a hodi-vel testvérpár); azonos vagy közel azonos jelentésû szó, a fogalmi dijevisi: diadalmas (v. ö. di (gy)evisi: „iszfaháni különbség ismeretlen, bizonyára nem imperatívus idegenvezetõ”); alak; vsz. fõn. igenév: hidün; edit: megy, vmi kitûzött céllal (vsz. fõn. hijthe: ide; hijthe: ide; igenév: edin); eitutantün: ezután, ezt követõen? Valószínûleg hiszt: 1. itt (pedig); 2. pontosan nehezen gerundiumból képzett mód- vagy idõhatározó alak, meghatározó kötõszó, ilyesféle jelentéssel: pontos jelentése nem tisztázható; meglehet, bár, hiszen; ejszin: ilyen; hit (III.): itt; Az itt jelentésû határozószónak ejszün: így; több alakváltozata van.; ekmadiata jebolünum gemodüssze: Teljes hodatin: meghódítani;; hodatin hatna: mértékben értelmezhetetlen mondat. Az ekmediat meghódítja, képes meghódítani (-mármint az ismeretlen ige ismeretlen alakja. Etimológiailag egész világot); hodu: had, hadsereg, hudunekh: hadnak (birt. csak sejthetõ: inf. ekmadiatin, ami talán „kiteljesíteni” jelentésû. Gemodüssze: szintén és részes eset); hodikh: mennek (úgy tûnik, emberre nem ismeretlen ige ismeretlen alakja. (Subj.?); ekszerünte: kibocsát (vsz. fõn. igenév: vonatkoztatható, vsz. fõn. igenév: hodin); ekszerün); hojszt: ott (hh.); elüna: elin: élni, létezni, lenni, holgunta: (ki-, meg-) hallgatta; hombürü: (valószínûleg) hömpölyög (vsz. fõn. meghatározottságban lenni (jel. szó) vmiféle ariostos-alakja igenév: hombürin; elvigh: élõ; hoszthegh: ott, esetleg arrafelé; elvin: élni, lakni vhol; hot: ott (mutató hh.), (akkor?, már ott?, már eraszümtessze: visszavonja, megszüntesse akkor ott?), hogy ott; hote: hogy, abból a célból, hogy…; (??? feltételezett jelentés); subjunctivus? hout: hogy Bizonyára aor. –alak; etanta: megevett (az); houta: onnan (aor?); feld: föld, terep; (?); feldet: föld, v. síkság houvre: (is), terep (is); -t nyom. értelmezhetetlen, postpos.; vsz. kötõszó; feld hen: földön hovekh: juhok; hoszt: ott; (quasi-nosztr.?); fenichümild: fényhoudume; hutu: út; ital (?); fenisi: fényes, hüvsza, feniselb: fényesebb; hüjvsza: vissza; figgat: ugrál (vsz. hüvszasar: szó fõn. igenév: figgin , szerinti fordításban esetleg figgatin); Íme, amikor még „láb“-as volt a lábas... „visszavilág”, gali : óriás, óriási; „fonákvilág”, netán gali-ffeni: óriási fény; „antivilág” ; gat v. gata, gatekh: gát, gátak; hüvsza vontün: össze (vissza) vonva; gatnilumatiszün: gátlástalanná, határtalanná hworugat: ordít; vsz. fõn. igenév: hworugin, téve (aor.? Gerundiumból képzett módhatározó?); esetleg hworugatin; gemodüssze: Ismeretlen ige ismeretlen hwouzi: nem egészen egyértelmû szó, alakja.; feltehetõleg: fekszik, húzódik, elhelyezkedik genümentekh: odamentek szétnézni, bejárták (vszínû fõn. igenév: hwouzin); (folytatás elõzõ lapszámunkból)


11




Szkíta nyelvi emlékek – 10. rész üjnekh: nekik; üwene: az õk-, övék; szem. névmás, birt. eset; üwene szümenekh: az õ szemüknek, az õ szemük mogaiun: erõsen, szilárdan, teljesen (megközelítõ je- elõtt; vedet: vizet (is), -t nyom. postpos. E nélküli vsz. alak: lentések); mogulta: halmozódott fel, tolult össze, nagyobbodott vede; veigün: végül, végre; meg. Ez értelemszerû és etimológiai következtetés, veilborütutta: elborított, átv. töltött el, járt át; pontos jelentése tisztázhatatlan; vsz, aor.-igealak; vel (III.): -vel; mogün: (vsz.): magában, egyedül (az); veni: fény;; mün: össze; münasar: a mi világunk, münasarnekh: a mi világunk- vera: -ra/-re, reá (postpos.). Megj.: az iszfaháni wraval azonos.; nak (genitivus); veri: vér; müntegh: minthogy (?), márminthogy (?), mivelhogy verülta (III.): verte; már (?); Valószínüleg ismeretlen ige partitipium praevi: fia vkinek; sense, amely már kötõszóvá alakult; vodnekh: a VOLA- alakkör pontosan nem meghatánapi: nap; rozható értelmû derivációja. Aor.?; napiji klünte: napon kívüli; vojgimunkh, enkh (mint az örményben): vagyunk; napiji vü: a napból ered, -származik (napi + i: ’vhonvojthe: oda; nan származó’ -jelentésû mellékvojthegi: ottani, az a bizonévképzõ); nyos (ott); napijic vü ne: nem a napból volasszankh ne: 1. nem taered; láltak, v. nem találhattak (inf. napinekh veri volgum: a nap véalak ismeretlen; aor.? t. szám rének folyama; 3. szem. tagadó alak), 2. nem nehil, neil: -tól, -tõl, -nál, -nél lehetett, nem létezhetett (ez (idõhatározó); a valószínûbb, valamiképp a nejikh wourdikh: amelyek kévola-ból derivált aor.? forma);; peznek, alkotnak; volgagheket: folyókat –itt nejle: -nál/-nél (névutó); accusativus! ne letünda: nem létezõ (gerunvolgjagh: folyó; diumszerû alakzat); volgum het: a folyam mennemandet: semmit; tén; nidzsi: négy; volgum: folyam, nagy folyó; nü: mi, micsoda, miféle? (v. ö. volgumild: utód; Iszf. : ni ~ mi); voltaj (III): volt, vala; nükh?: mik?, micsodák?; volte: lehetett, lehetséges; nükin: neki; aor.? Feltételes mód? (A VOodiam: azért; LA alakkörben.); ojkhi: aki; vontün: -vonva. Egy feltéteojsztegh: ott (hh.); lezett *vvontin igébõl képzett ojt: csaknem a teljes, csaknem igei módhatározó (hhüvsza az egész; -pontosan nem értelvontin: összevonni); mezhetõ jelentésû kötõszó, vagy vukh: futnak, szaladnak határozószó; (vsz. fõn. igenév: vun, vagy onti: ontja. Onti fenijet: ontja févutin-vvuten); nyét. Vsz. inf.: ontin (iszf. hun: ~ vulta (ta) -nta (III.): 1. felt.: nemzeni); a volt régmúlt idejû alakváltozata, 2. a fúl, fullad ige or: év; hasonló alakja; oszti: (vsz.) az a bizonyos (ott); vüjsza: szét-, vissza; igekötõ (vsz.); ouvara: part (vsz. csak folyókra vonatkozható kif.); vüjszahaldutta: beterítette, elfoglalta (aor.?); vüjsza: önta (j): család; vsz. igekötõ: szét-, vissza(menõlegesen mind?); öntad: nemzetség; vükh: jönnek (fõn. igenév: vün); öntamaia: családanya, nemzetséganya; vüne: nem származik (m. neg.), napijic vüne: nem a öntaphei: nemzetségfõ; napból származik, ered; öntatha: nemzetség-atya; vünerild: nyilvánvaló, kézenfekvõ; öntumild: nemzett utód; vünta: vonódott, mün vünta: összevonódott: aorispegüverikh: fegyverek (e. sz.: pegüveri; tosszerû elbeszélõ múlt. Máshol: összpontosította, phej: fej; összpontosítódott. Megjegyzés: az iszfaháni vün igével pheidilegh: fõként, fõleg; hasonló jelentésû igébõl képzett derivátum; phej-zenkh: fõvezér.. (Zenkh: eredetileg elõénekes, wendikh: védik, védelmezik (fõn. igenév: wendin); szólóban éneklõ pap. Itt vsz. fogalmi áttételrõl van whet: -val, -vel; szó.); wourdikh (II): képeznek, alkotnak. (A Keltü (di) -si lepekté szá (h): fekete száj zukuna anyagában, ld. nejikh wourdikh); ravat: zenit, ravatum: a zenitben (ua., mint a pun); wraw: valamiféle jelzõ (?), esetleg: rossz; rrhoghanta: rohant, száguldott. Alapige: rrhoghin, wizgalb ad wizgalb: egyre szûkebb; és/vagy rrhogatin; wizgalb: szûkebb (vsz. alapfok: wizga); rüte, rüti: kemény, kitartó, szív; wriw: erõ; sada: csata; Zoud: Szíriusz; V. ö.: egyiptomi Zobd, Szopd, pun sat: sok (vmibõl); sat bendün: nagyon gyorsan, nagyon hirtelen, netán Zud; Zoud: (az a bizonyos) Szíriusz; „villámgyorsan”; zubilb: gyorsabb; sat lagin bit: nagyon hosszú bot (?); zubi-zzubilb: egyre gyorsabb (alapfok: zubi). satszah: sokszáz; seikild, seikildekh: síkság, síkságok; sibid: sebesség; A bizertai Zertasyantz Miuthioun singa: oroszlán; ( Société Arménienne de Zarytos – sogh: csak (egy); Zarütoszi Örmények Társulata) suchü: szent, fennkölt, magasságos; suchet: szentet: kongresszusán közzétett askata dokuaz iszf. analógia alapján, a suchü tárgyesete; sumagha: mint szumagha: csodálatos, felemelõ; mentumok listája szuvrild (sszubrild): sodor (fn.); 2006, október szuvrild sibidia: a sodor sebessége (fordított v. visszaható genitivus); „Askatan lezukuna” (utólag adott cím, bilinguis, Tapio(j): nõi név. Esetleg azonos a magyar folyónévaskata-örmény/ó-grabar/) Másolat ókori eredetirõl, mável. Etimológiailag értelmezhetetlen; solat keletkezésének ideje: Kr.u. 7-9. szd. tarunta (~voltaj): tárult (volt); „Askatakan patmuthioun” (utólag adott cím, /kötavakhet: tavakat – accus.;, zép/örményül) Másolat, Kr.u. 11-12. szd. tavild: távol (fn.), távolság (fn.); Dlimild Asar I. (eposz, örmény/ó-grabar/-askata bithegh: hely (~szín); thegtul: helybõl, helytõl; tenchunkh: égi, mennyei harcosok (e. sz.: tenchun); linguis) Másolat, vsz. ókori eredetirõl, Kr.u. 7-9. szd. Dlimild Asar II. (örményül /ó-grabar/) Eredete istengerekhum: (a) tengerekben; tengerekh+a nagyon meretlen, javarészt ó-grabar szöveg, néhány azonos általános –um postpositio; Tenilu: személynév. Az örmény nem fordítja le. (Ta- személy a D. A. I-ben szereplõkkel, de attól eltérõ történet. lán: mennyei ló.); „Szkifo-grecseszkije textü” (oroszul, ZM-nek felatenmard, t. sz. : tenmardekh: égi ember, valószínû jánlott kéziratok, eredetükrõl nincs közzétett információ értelme: isten(ség); – több mint 200 oldal Részletek még nem publikusak. terekitüntane: (megközelítõleg) nem teríti be, nem „Askataji dietijuwume Darrhayavaushi vileth Madü fedi be (gerundium, modus negativus); tesi iptib: tûzcsóva? Tûzoszlop? Tûznyelv? Tesi iptib- Jawrum” (töredékek) Rövid történetek Dareios seregének pusztulásáról DK-Európa nehezen azonosítható tehet: tûzcsóvával? rületein. thal: nagy völgy; Ballakhalujiz (eposz, „askata B” nyelven, egyes tum: az ott, v. ott az, ott ahol, amiben (?), az a bizorészletei bilinguis: pun és/vagy õsarab. Nehezen értelnyos (?); uggarenkh: rohangásznak, ugrálnak. Vsz. inf.: ugga- mezhetetõ epikus jellegû vsz. töredékek. Tematikus összefüggés lehetséges az „Askatan lezukuna”-val. rin; Zajzoni (Magyarország, Brassó vármegye) szkíta üjkh: õk; eredetûnek tartott kristálykoponya elsõ leírása: Nyom(folytatás elõzõ lapszámunkból)

tatott német nyelvû szöveg, Kronstadt, 1651. (a kongresszuson még nem tették közre) Misztikus német szöveg a világuralmat jelentõ négy kristálykoponya egyikérõl, amelyek közül az elsõt Zajzon mellett találták, meg, de egy másodikat megtaláltak Közép-Amerikában 1920 körül („Mitchell-skull”). A világuralomhoz vezetõ úton az elsõ két koponya helye ismeretlen, a németek a harmincas években mind a kettõt begyûjtötték. A misztikus történet szerint három koponya meglelése után egy negyediket meg kell konstruálni a világuralom eléréséhez. (A két elõkerült kvarcszerû anyagból készült koponya elõállítási metodológiája ismeretlen, a koponyákat ismerõ szakemberek szerint jelenleg nincs olyan kvarc-megmunkálási módszer, amellyel ilyen objektum elõállítható lenne.) Helfried von Giebihungen: Die Holztafeln der Hunnen – Magdeburg, 1596, nyomtatvány. Fõképp Bajoroszágból, a Duna-mellõl, valamint az Elba-vidékérõl elõkerült rovásírásszerû mintázatokat mutató impregnált fatáblákról szóló elsõ nyomtatott publikáció. E táblákat ma is kutatják. (A szerzõ neve feltehetõleg írói álnév.) II. Hohenstaufen Frigyes által Al-Khamil egyiptomi szultánnak ajándékozott kódex, amely 32 nyelv nyelvtani leírását és szószedetét tartalmazza. Ennek egyik beemelt része a magyar szavakat latin és ó-felnémet nyelven értelmezõ kódex II. Ottó német-római császár korából, a császárnak írt latin nyelvû ajánlással. Részeteket a kongresszuson még nem tettek közre. Askateren barraran: (ó-grabar-szkíta szótár, részletes adatok még nem publikusak.) Pathmuthioun puneri („A punok története”, 10.szd., szerzõje: Báil-Zebub Zertaszjánc, az örményországi nem-keresztény Baal-imádó zarütoszi populáció kiemelkedõ alakja. Számos utalás a „szkítákra”, akikhez besorolja a hunokat is.)

zamaira hívtam fel az Intézet figyelmét, és a velük járó etimológiai lehetõségekre. A tudományos titkárnõ durva, visszautasító levelét kiadta egy harmadik, tudós személynek, aki maga is intézeti igazgató. Kijelentette: „a nyelvtörténetnek nincsen tudomása hun szavak létezésérõl”. Ezután megküldtem a hun nyelvi anyag minden kiadását, de válasz, és elnézés-kérés nem jött. ( Levelemben nem állítottam, hogy munkám tudományos értékû, csupán azt, hogy kérdéseket fölvetõ, amely kérdések válaszra köteleznek. Azóta is… Ezért készítettem el a Hun nyelvi tanulmányok - címû webes munkát, ezért is olvashatóak a hun nyelvi emlékek, kissé teljesebbé és érdekesebbé téve, kissé kiegészítve-fûszerezve némi szemléltetéssel, a szavakat, szövegeket kevés de fontos magyarázattal toldva, kiegészítve. ) Ez a zárt, nyelvtudósi magatartás idegen számunkra. Azóta bizonyság lett, amit eddig az érzékelésbõl vélelmeztünk, hogy nyelvtudományunk a politika fogságában vergõdik, vezetõi egy bizonyos elfogult pártpolitika uszályát, elavult mennyegzõi fátyolát hordozzák. Újabban pedig népszavazást kezdeményeznek ellenünk. Az Intézet: egy cég ellenünk, az egyeduralom, a totális nyelvészeti diktatúra bástyája. De lassan minden kiderül, és világossá válik számunkra az elnyomó finnugor „elmélet” teljes oktára és mélysége. Elvonul elõttünk a kizárt, kirekesztett, tönkretett vagy csak agyonhallgatott nyelvésztudósok és tudós nyelvészek méltóságteljes sora, Kõrösi Csoma Sándorral, Czuczor Gergellyel, Fogarasi Jánossal, Lugossy Józseffel, Vámbéryvel, Szentkatolnaival, Arannyal és Gárdonyival, Maráczcal, Vargával és másokkal, maiakkal bezárólag. Az utolsó arculcsapás jogán mondom: elfogy a lehetõségük. Lassan, de biztosan kiderül, hogy mi magyarok vagyunk, származásunk pedig írva vagyon krónikáinkban: Szent Írásainkban.

Utószó

Dorián fiam folyamatosan figyeli a Hun szavak… webes látogatottságát. Meglepett, hogy többen fölkeresték, mint egyes divatosnak vélt oldalakat. Ez megható. Kiolvasható belõle, amit szeretnénk? Talán van még annyi erõ a magyarságban, hogy lebontsa az erõdöket, melyeket egymás ellen építettünk, betemesse a lövészárkokat. Ha egymással nem fogunk jó szót érteni, elveszünk, és mégis lehet, „hogy annyi szív hiába onta vért…”! Már megtudhattuk, hogy a szkíták és a hunok nyelve fennmaradt a magyar nép nyelvében, ókori magyar nyelvû írásemlékek erõsíthetnek bennünket, csak *** kell igazságainkban. õsi nyelvünk támasz lehet Amint felteszem a világhálóra dolgozatomat, ezen- hinnünk megújuló hitünkben! Köszönet hát: az OLVASÓ EMBERnel a tiltások érvényüket vesztik. Jogszerûen mindenki használhatja anyagát. Szolgáljon a magyar nemzet javá- NEK. ra. Lezártam dolgozatomat. Gyöngyösön, 2007. októIsmételten köszönetet mondok dr. Detre Csabának, ber 4-én. Perkupai Petõ Imre hogy – a tanulmányozáson túl – hozzájárult a dokumentumok tartalmának nyilvánosságra hozatalához. KülönöA felhasznált irodalom sen fontosnak tartom e hit-ziláló idõben a hit megerõsíjegyzékét a Hun nyelvi tanulmányok végén találjuk tését, majdnem a tudás bizonyosságáig. A „bizertai lista” kapcsán Detre felhatalmazott néhány ide fûzhetõ meg, a http://hunnyelv.uw.hu címen. Az újabban tanultény közlésére. A Zarütoszi Örmények Társulata foglal- mányozott munkák: kozik az „Iszfaháni kódex”-nek a „bizertai listához” való Badiny Jós Ferenc: Káldeától Ister-Gamig. Orient Press, kapcsolásával. (Mi bizakodóak vagyunk, de ez csak le- 1995. hetõség.) A másik érdekes megjegyzés a pun nyelvvel, Bongard G. M. - Levin E. A. Grantovszkij: Szkíthiától Indiáés a családtörténetét a harmadik pun háborúig vissza- ig. Gondolat. Budapest, 1981. vezetõ magyar tudóssal van kapcsolatban. Az „Elve- Brasinszkij I. B.: Szkíta kincsek nyomában. Helikon. (NauLeningrád, 1979.) szett múlt” a címe annak az írásnak, amely a punok és ka, Dudás Rudolf: Scytha nyelv és irodalom. Madeira Park, örmények kapcsolatairól ad hírt. Szerzõje, Lukács Béla - 1994 (Kanada), a szerzõ kiadása. maga is tudós, a cikk mottójaként kijelenti: „Könnyen le- Etimológiai szótár. Fõszerkesztõ Zajcz Gábor. Tinta Könyvhet, hogy megoldódna néhány történelmi rejtély, ha kiadó, 2006. többet tudnánk Karthágóról.” Máshol: „A … kérdések Ghirshman: Az ókori Irán. Gondolat. Budapest, 1985. (Paegy részére a jelek szerint a választ meg tudja adni az ris, 1976. 2. fr. kiadás). örmény történettudomány, csak eddig senki sem kér- Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv. Fríg Kiadó, dezte tõlük.” –Mármint az örményektõl – fûzöm hozzá, 2006. és megadom a cikk elérhetõségét: L. B.: Fekete Afrika pun gyökerei (az alcím). Harmadik szem, 1995, december. (Hogy ne zavarjuk az egyetemi könyvtárakat, ímeles mellékletként elküldöm az érdeklõdõnek a [email protected] címrõl. p. i.)


Köszönöm Gyöngyös város lakóinak biztató érdeklõdését! Köszönet a város Vezetõinek az õsi kultúrák találkozása (Hun-örmény-perzsa kulturális napok, 2006. január 16-25.) rendezvény anyagi és szellemi támogatásáért. Köszönöm a Vachott Sándor Könyvtár, és iskolám, a Vak Bottyán János Szakközépiskola, valamint a Mátra Mûvelõdési Központ folyamatos segítségét. Köszönöm egyéni segítségét a Hun nyelvi tanulmányok nyelvi-stilisztikai lektorának, Takácsné Sárossy Mária középiskolai tanárnõnek, kollégámnak. A technikai segítségét Váradi Attila mûszaki mérnök kollégámnak köszönöm. Köszönöm levelezõ társaimnak, több jeles személyiségnek (tudósnak, írónak, mûvésznek) a bírálatát, amibõl tanultam, biztatását, segítségét, amely erõt adott. Köszönöm a segítséget családomnak. Feleségemnek: Acikának, lányomnak: Alettának, fiamnak: Doriánnak. Fiam családjának: Dizsinek, az õ fiuknak: Petõ Kende Budának, unokámnak.

Médiumok…

Gyöngyös környékén a helyi médiumok, és a Klubrádió már hírt adott munkámról, az országos – sehol: a média érdeklõdése a hun- és szkíta nyelv iránt - alszik. Pedig tudnak Detre Csaba közléseirõl, úgy látszik, nem ismerik még a bevdi fogalmát. A hun nyelvben ez „új hírt” jelent. Köszönet jár a helyi Városi Televíziónak. Kik akadályoztak a munkában? Mindazok, akikhez segítségért fordultam, de ellenkezõjét: bántást, sértegetést kaptam. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöke vélhetõen korrekt válaszadásra adott megbízást munkatársainak, de a Nyelvtudományi Intézet vezetõi durva, személyeskedõ támadással tértek ki elõle. A hun bolygó-, csillag-, és csillagkép-nevek magyar párhu-

— I. DOKUMENTUM. ASKATAN LEZUKUNA ASKATA (Szkíta) NYELVKÖNYV – Elõzetes megjegyzések. Az askata szövegek közlése után értelmezés, megjegyzések. • 1. Elenisi tuedum. Elsõ lecke. Család, lakóhely; kérdések és válaszok. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. • 2. Keltüsi tuedum. Második lecke. A környezet, állatokkal, párbeszédes szöveg. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. • 3. Khormusi tuedum. Harmadik lecke. A település, harcosaink, szent fogalmak. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. • 4. Nidzsisi tuedum. Negyedik lecke. Az a másik világ… BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. — II . D O K U M E N T U M . D L I M I L D A S A R Askata (szkíta) kozmikus eposz részletei feldolgozva, értelmezéssel, magyarázattal és megjegyzésekkel ellátva. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. — III . D O K U M E N T U M . D A R R H A J A V A U S Történelmi írás Dareioszról, askata (szkíta) nyelven. Értelmezés, magyarázat, megjegyzések. BARREKH ~ SZAVAK. A szavak témák szerinti magyarázata, elemzése. — IV. ASKATAN BARREKH. Szkíta szavak

ÖSSZEVONTAN

A fordító, dr. Detre Csaba közlése alapján, utólagosan összegyûjtve, betûrendben. — Kik akadályoztak a munkában? — A felhasznált irodalom

Nemzeti sors, élet, tudomány, kultúra, médiumok

Recommend Documents