Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Tartalomfelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: 4817-4/2011. Tárgy: kiegyensúlyozottsági elbírálása Ügyintéző: személyes adat
kérelem
HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatósági eljárásában a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében eljáró személyes adat , a továbbiakban: Kérelmező) a MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) médiaszolgáltatása (tv2) kapcsán benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányára vonatkozó kifogása alapján meghozta az alábbi határozatot. A Hivatal a Kérelmező kifogásának helyt ad, és megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató a tv2 csatornán 2011. január 29-én 18.30-kor sugárzott „Tények” című műsorszámával megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Médiaszolgáltató köteles a döntés kézhezvételét követő napon a tv2 csatornán a törvénysértő híradással azonos időpontban sugárzott híradásában értékelő magyarázat nélkül a következő közleményt közzétenni: „Az MTM-SBS Televízió Zrt. Médiaszolgáltató 2011. január 29-én megsértette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. § (2) bekezdésében előírt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, amikor a tv2 csatornán 18.30-kor sugárzott „Tények” című műsorszámában nem nyújtott tájékoztatást a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2011. január 29-én tartott évadnyitó országos nagygyűléséről.” A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. Indokolás Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében eljáró személyes adat (a továbbiakban: Kérelmező) a tv2 csatornán 2011. január 29-én sugárzott esti híradással kapcsolatban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt hatósági eljárást kezdeményezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság előtt. A Kérelmező a kifogásolt napon sugárzott esti híradás kapcsán azt sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató hírműsorában nem adott tájékoztatást az országgyűlési képviselettel rendelkező Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a 2011. január 29-én, a budapesti Sportmax 1 Újbuda rendezvényközpontban több ezer ember részvételével megrendezett országos gyűléséről. A rendezvényen Vona Gábor pártelnök évadnyitó beszédében értékelte az elmúlt választás politikai tanulságait, egyben programot vázolt fel az ország társadalmi, gazdasági gondjainak megoldására, valamint felvetette a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményeket, vitatott kérdéseket.
1
A Hivatal mindenekelőtt megvizsgálta, hogy az eljárás alapját szolgáló kérelem az eljárási szabályoknak megfelel-e. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. § (2) bekezdésében és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, a kérelem elbírálására pedig a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. Fenti rendelkezést alapul véve a jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem közszolgálati médiaszolgáltató, és a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (JBE) médiaszolgáltatók még nem kerültek azonosításra. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően az érdemi elbírálás további feltételeit, azaz a további eljárási szabályokat ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott kérelme érdemben elbírálandó. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont — megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti — közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. § (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül — a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül — a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Médiaszolgáltató a 2011. január 29. napján sugárzott esti híradást érintő kifogásával 2011. január 31-én fax útján és email-ben fordult a Médiaszolgáltatóhoz. A Médiaszolgáltató a kifogásra nem reagált. A Kérelmező 2011. február 3-án eljárást kezdeményezett a Hatóságnál. A Hivatal az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy a kérelem a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Hivatal a 2011. február 18-án kézbesített levelében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kifogás beérkezéséről, és felszólította, hogy haladéktalanul tegye meg a nyilatkozatát. A Médiaszolgáltató a felhívásnak a 2011. február 21-én postára adott levelében tett eleget, és a következőket nyilatkozta.
2
A Médiaszolgáltató álláspontja szerint egy párt országos gyűlése nem minden esetben és nem feltétlenül olyan esemény, amely a nemzet többsége számára önmagában jelentőséggel bír, és amelyről ennél fogva a Médiaszolgáltatónak minden esetben be kell számolnia. A Médiaszolgáltató előadja továbbá, hogy a többi párt nagygyűléseiről sem számol be minden esetben, még a Jobbik Magyarországért Mozgalomnál nagyobb társadalmi támogatottságot élvező pártok esetében sem. A Médiaszolgáltató hivatkozik az Mttv. 3.§-ában foglalt alapelvre, amely értelmében a Médiaszolgáltató szabadon határozza meg a műsorai tartalmát. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a Kérelmező által „beolvasni” kért közlemény szövege egyebekben olyan elemeket tartalmaz, amelyek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A §-ában ütköznek, így a kérelmező kérelme ezen okból is megalapozatlan, mivel a Médiaszolgáltató médiatartalom-szolgáltatása során minden esetben be kell tartania a jogszabályokat, és a médiatartalom nem ütközhet sem az Alkotmányba, sem egyéb jogszabályokba, továbbá még közvetve, hatásában sem lehet alkalmas egyes népcsoportok negatív megkülönböztetésére, és nem vezethet egyes népcsoportok elleni negatív érzelmek kialakításához. A kérelmező által közzétenni kért közlemény idézett mondata etnikaiszármazási alapon tesz különbséget egyes személyek gyermekvállalási joga között, amely a Médiaszolgáltató álláspontja szerint sérti az Alkotmány hivatkozott rendelkezését. A Médiaszolgáltató továbbá aggályosnak tartja, hogy a kért közlemény közzétételében megjelenő elemek esetlegesen az érintett népcsoportok elleni gyűlöletre uszíthatná a nézők egy részét. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a 2011. január 1. napja után sugárzott műsorszámok esetében az Smtv. 13. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezése határozza meg, amely szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A tv2 csatornán 2011. január 29-én este a 18.30-kor kezdődő „Tények” című hírműsorban a következő főcímekkel jelzett témákról adtak hírt: — menekülnének a turisták Egyiptomból — különösen veszélyes idén az influenza B-vírusa a kisgyerekekre — életveszélyesen megsérült egy szolgálaton kívüli rendőr Budapesten — először beszélt tévének, és csak a Tényeknek a nő, akinek a vőlegényét agyonnyomta egy tíztonnás autóbusz munka közben — elveszett a szakvélemény a mindszenti betegperben — kiraboltak egy lottózót Szegeden — kifosztották a nagybani piac árusait Miskolcon — a főszervező irányította a West-Balkánban a beengedést és eleve a biztonságiakat — ez a gyanú — jogosultak a családi adókedvezményre azok is, akik élettársi kapcsolatban élnek — 20-30%-kal lehet drágább a baromfihús tavasszal — kilométeres kamionsorok vannak a záhonyi határon — vizsgálja a Gyógyszerészeti Intézet a kübekházi orvos thaiföldi halálát — erőfitogtatásból rongálta meg a zsidó temetőt három gyerek Marcaliban — félmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel Siófok a bronzszoborért — mindent elönthet a szemét, ha nem állítják le a kétpói hulladéklerakót — már építik az új kéményt a Katona József Színház épületén — életveszélyes a Balaton jege szinte mindenhol — elcsúszott egy bankrabló, így menekült meg a túsza, egy nő Amerikában
3
A Hivatal álláspontja szerint a Hatóságnak az új törvényre tekintettel iránymutatást kell adnia a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményéről. A Hivatal álláspontja szerint először az új törvényi megfogalmazást kell értelmezni, amely összefoglalva azt mondja ki, hogy azoknak a médiaszolgáltatóknak, amelyek tájékoztatási tevékenységet végeznek, a közérdeklődésre számot tartó eseményekről a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaikban tájékoztatni kötelesek, mégpedig sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan. Az idézett rendelkezés a közérdeklődésre számot tartó események körét a helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekre szűkíti le. A kifogásolt elmaradt tájékoztatás a Jobbik Magyarországért Mozgalom évadnyitó és az előző évet értékelő országos nagygyűlését érintette. A Fővárosi Bíróság 24.K.35.225/2006/3. számú ítélete szerint „közérdeklődésre számot tartó eseménynek minősül minden olyan, a végrehajtó hatalom által meghozott döntés, amely ugyan nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul, de amely döntés eredményeként tervezett beruházás megvalósítása az adott környezetre lényeges befolyást, esetleg környezeti terhelést jelent. A bíróság meglátása szerint végül közérdeklődésre számot tarthat minden olyan esemény, illetőleg vitatott kérdés, amelyben a politikai hatalom gyakorlásában résztvevő pártok képviselői fejtik ki álláspontjukat.” A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.281/2005/4. számú ítéletében megfogalmazta, amennyiben a felmerülő téma a vételkörzet lakosságának mindennapjait érinti, körzetét befolyásolja, az állami vagyon felhasználásával, hasznosításával kapcsolatos, avagy az állam alkotmányban megfogalmazott kötelezettségével és alkotmányos alapjogokat érintő szolgáltatásokkal függ össze, úgy az minden esetben közérdeklődésre számot tartónak minősül. A bírósági ítéletekben megfogalmazott definíciók természetesen nem kimerítő jellegűek. A média által közvetített információk birtoklása segít abban, hogy a polgárok szelektáljanak, és az információk birtokában alakítsák viszonyukat egymáshoz és a valósághoz, ezért fontos az objektivitásra való törekvés. A tájékoztatásban döntő szempont, hogy az adott esemény fontos-e, hogy eljusson a nézőhöz, vagyis van-e hírértéke. Fontos a tájékoztatáskor mérlegelni, mi az, ami a közönséget érdekelheti, amitől tájékozott emberként alakíthatják ki véleményüket és viszonyukat környezetükhöz. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a harmadik legnagyobb támogatottságú politikai pártként került be a Parlamentbe a 2010-es országgyűlési választások eredményeként. A Hivatal álláspontja szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom évadnyitó és az előző évet értékelő országos nagygyűlése közérdeklődésre számot tartó eseménynek minősül, mivel az eseménynek politikai-demonstratív tartalma volt, így igényt tarthatott széles körben megnyilvánuló érdeklődésre. Vona Gábor, a Jobbik elnöke az évadnyitó nagygyűlésén többek között előrevetítette, pártja kormányra kerülése esetén, milyen intézkedéseket hoznának, valamint értékelte Magyarország jelenlegi helyzetét. Az Smtv. indokolása rögzíti, hogy „a tájékoztatási kötelezettség — a mindenkit megillető tájékozódáshoz való jogból eredően — a médiapiac egészétől megkövetelt kötelezettség. E szabály - amely megfeleltethető a Sajtótörvény hatályos rendelkezésének — önmagában véve nem telepít konkrét kötelezettséget az egyes médiatartalom-szolgáltatókra, hanem egy általános médiajogi alapelvet rögzít. A részletes tájékoztatási kötelezettség előírása csak bizonyos médiatartalom-szolgáltatók esetében indokolt, és azt a médiatörvény keretei között kell rendezni — ahogyan az jelenleg is történik.”
4
A Hivatal értelmezése szerint a részletes tájékoztatási kötelezettség a törvény szelleméből kifolyólag az országos Médiaszolgáltatóknál elengedhetetlen. Az Smtv. megfogalmazásból kiderül, hogy a korábbi törvényben szereplő kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye új keretek közé került. Az Smtv.-ben megfogalmazott kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye az elmaradt, de a közérdeklődésre számot tartó eseményekről való tájékoztatás kapcsán is vizsgálható. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában hivatkozik a szerkesztői szabadság követelményére, azaz az Mttv. 3. §-ában foglaltakra, amely többek között akként rendelkezik, hogy „a médiaszolgáltatás tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért”. Az Smtv. 10. §-a szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről”. A Hivatal álláspontja szerint a szerkesztői szabadság nem mindenek fölött álló joga a Médiaszolgáltatóknak. A szerkesztői szabadságot korlátozza egyrészt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, másrészt az Smtv. 10. §-ában megfogalmazott alapelv. A Hivatal szerint joggal várható el egy országos Médiaszolgáltatótól, hogy egy olyan eseményről, amely a lakosság jelentős hányadát érdekelheti — tehát közérdeklődésre számot tartó — hírműsorában tájékoztatást nyújtson. A Hivatal hangsúlyozza, hogy a hatóság nem akarja a Médiaszolgáltatókat befolyásolni, illetve olyan hírközlésre motiválni, hogy minden egyes eseményről, amely az országot érintően történik, számoljanak be hírműsoraikban. A tájékozódáshoz való jog azonban megköveteli, hogy egy nagyobb horderejű, közérdeklődésre számot tartó eseményről Magyarország polgárai bármely országos csatorna esti fő hírműsorából tájékozódhasson. A Hivatal nem a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagygyűléséről való közvetítés, bejátszás hiányát rótta a Médiaszolgáltató terhére, hanem arról való tájékoztatás hiányát, hogy megrendezésre került a nagygyűlés. A Hivatal ellenőrizte a tv2 más, esti híradásait, és azt tapasztalta, hogy a Médiaszolgáltató a tv2 médiaszolgáltatásán 2011. február 7-én 18.30-kor kezdődött „Tények” című műsorszámában tájékoztatást adott Orbán Viktor aznap tartott országértékelő beszédéről, valamint 2011. február 18-án 18.30-kor kezdődött „Tények” című műsorszámában beszámolt Gyurcsány Ferenc aznap tartott évértékelő beszédéről. A Médiaszolgáltató a tv2 csatornáján tehát a kormányfő és egy jelentős támogatottsággal bíró parlamenti párthoz köthető személy évértékelő felszólalásáról tudósított. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában azzal is érvelt, hogy a Kérelmező által „beolvasni” kért közlemény szövege olyan elemeket tartalmaz, amelyek sérti az Alkotmány 70/A. §-ában foglaltakat. A Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányát sérelmezi, nem a kérelmező által beolvasni kívánt szöveg mellőzését. A Hivatal álláspontja szerint tájékoztatásnak nem csupán az eseményről történő közvetítés, illetve bejátszás minősül, hanem az egy-két mondatos hírolvasói közlés is. A Médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága éppen a hírek interpretálásában áll, azáltal fejeződik ki, hogy szabadon alkothatja meg a hírösszefoglalóját, a törvény keretei között. Ha a Médiaszolgáltató például egy eseményről csupán egy mondattal emlékezik meg, és az nem sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, azzal is megvalósíthatja a közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló tájékoztatást. Nem lehet indoka a tájékoztatás mellőzésének az, hogy a tájékoztatás szereplője, az említett párt esetlegesen olyan — általa nyilvánosan is hangoztatott — nézetekkel rendelkezik, amelyek eshetőlegesen egyéb jogokat sértenek. A szerkesztői szabadság adta lehetőséggel a hírt, tájékoztatást olyan formába öntheti a Médiaszolgáltató, amely maradéktalanul
5
megfelel a törvény előírásainak, vagyis nem indokolt a híradásba olyan élőben elhangzott elméleteket, kinyilatkoztatásokat szerkeszteni, amelyek az Smtv. vagy az Mttv. egyéb rendelkezései megsértésének megállapítását eredményeznék. Az Mttv. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében „a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát — a műsorszámok jellegétől függően — az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani”. Ennek kapcsán a Hivatal megemlíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) számú határozatát, amelyben a kiegyensúlyozott tájékoztatás kapcsán kifejtette, hogy „a tájékoztatás — a műsor fajtájától függően — megvalósulhat a naponta, hetente, kéthetente, illetve a nagyobb időközönként rendszeresen jelentkező műsorok összességében”. A tv2 csatornán az elkövetkezendő napokban sugárzott híradásokban sem adtak tájékoztatást a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2011. január 29-én tartott nagygyűléséről, noha más politikai pártok, illetve azokhoz köthető személyek évértékelő beszédéről igen. Tekintettel a fentiekre, a Hivatal a rendelkező részben meghatározott döntést hozta. A fellebbezést az Mttv. 165. §-a teszi lehetővé, a fellebbezés határidejét a Ket. 99. § (1) bekezdése, a halasztó hatályt a Ket. 101. § (1) bekezdése állapítja meg. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
Budapest, 2011. március 22.
Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
dr. Boros Márta főosztályvezető
6
