NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. Hadtudományi Doktori Iskola. Szabó Csaba rend r f hadnagy

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.027

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

Hadtudományi Doktori Iskola

Szabó Csaba rend r f hadnagy A katolikus rend rségi lelkipásztori lehetséges modell válaszai a rend rök erkölcsi és pszichikai problémáira Doktori (PhD) цrtekeгцs

Tцmaveгet k: Dr. habil Horváth Lásгló, aleгredes

Dr. Ujháгi Lóránd, f iskolai adjunktus

Budapest, 2014


Tartalomjegyzék Beveгetцs ...................................................................................................................................... 8 Tudománвos problцma megfogalmaгása .................................................................................... 10 A kutatási tцma aktualitása ......................................................................................................... 13 A Magвar Határ rsцg integrációja .............................................................................................. 14 A rend ri munka sajátosságai ..................................................................................................... 14 A kutatás korlátai ........................................................................................................................ 16 Hipotцгisek ................................................................................................................................. 18 Cцlkitűгцsek ................................................................................................................................ 18 Kutatási módsгerek: .................................................................................................................... 23 1. A RENDлSZETI SZERVEK лS A KATOLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1861-1945 KнZнTT ................................................................................................................................. 26 1.1. Sopron Királвi Városi rend rkapitánвság bemutatása kiemelten aг egвháгi kapcsolatrendsгerek vonatkoгásában .................................................................................. 28 1.2. Sopron Királвi Vármegвe csend rsцgцnek bemutatása a vallási цs keresгtцnвi kapcsolatok vonatkoгásában ............................................................................................... 30 Követkeгtetцsek: ......................................................................................................................... 38 2. A RENDлSZETI DOLGOZÓK KATOLIKUS LELKIPÁSZTORI GONDOZÁSA NEMZETKнZI KITEKINTлSBEN ....................................................................................... 40 2.1. Horvátorsгág ................................................................................................................ 41 2.2. Sгlovákia ...................................................................................................................... 43 2.3. Olasгorsгág .................................................................................................................. 46 2.3.1. Olasг Csend rsцg (Arma dei Carabinieri) ........................................................ 46 2.3.2. Olasг Állami Rend rsцg (Poliгia di Stato) ....................................................... 48 2.4. Vatikán Állam .............................................................................................................. 52 2.4.1. Svájci Gárda (Guardia Sviггera Pontificia) ...................................................... 52 2.4.2. Vatikáni Állami Csend rsцg (Vatikáni Felügвel Biгottság) .......................... 56 2.Ő.3. Vatikáni Felügвel sцg ...................................................................................... 58 2.Ő.Ő. Vatikáni Tűгoltóság .......................................................................................... 59

3


2.ő. A Vatikáni Állami Csend rsцgre цs a Vatikáni Tűгoltóságra vonatkoгó lelkipásгtori ellátás sajátossága ........................................................................................... 59 2.6. Spanвolorsгág .............................................................................................................. 60 2.7. Belgium ........................................................................................................................ 60 2.8. Ukrajna......................................................................................................................... 61 2.9. Nem európai orsгágok ................................................................................................. 61 2.9.1. Amerikai Egвesült Államok ............................................................................. 62 2.9 2. Argentína .......................................................................................................... 65 2.9.3. Bolívia .............................................................................................................. 66 2.9.4. Braгília.............................................................................................................. 66 2.9.5.Chile................................................................................................................... 67 2.9.6. Ecuador ............................................................................................................. 67 2.9.7. El Salvador ....................................................................................................... 67 2.9.8. Fülöp-szigetek .................................................................................................. 68 2.9.9. Paraguay ........................................................................................................... 68 2.9.10. Dцl-Korea ....................................................................................................... 69 2.9.11. Dцl-Afrikai Köгtársaság ................................................................................. 70 Követkeгtetцsek: ......................................................................................................................... 71 3. LEHETSлGES STRUKTÚRÁK A RENDлSZETI DOLGOZÓK LELKIPÁSZTORI ELLÁTÁSÁRA ....................................................................................................................... 74 3.1. A rend rök sгerveгett lelkipásгtori ellátásának alkotmánвos цs jogsгabálвi alapjai .. 74 3.2. Katonai ordinariátus joghatóságának kiterjesгtцse ...................................................... 76 3.3. Sгemцlвi egвháгmegвe lцtrehoгása ............................................................................. 78 3.Ő. Sгemцlвi plцbánia kialakítása ...................................................................................... 81 3.ő. Plцbánián keresгtüli oldallagos ellátás ......................................................................... 83 3.6. A lelkцsг kineveгцse .................................................................................................... 84 3.7. Börtönlelkцsгi sгolgálat, mint hasonló lelkipásгtori modell ........................................ 85 3.8. Diákonusok alkalmaгásának lehet sцge ...................................................................... 88 3.9. Püspöki konferencia цs a megвцspüspök sгerepe a rendsгer kialakításában ............... 92

4


3.9.1. Püspöki konferencia.......................................................................................... 92 3.9.2. Megвцspüspök sгerepe a rend rök lelkipásгtori ellátásának megsгerveгцsцben ...................................................................................................... 95 3.9.3. A rend rök lelkipásгtori ellátása segцdpüspökökön vagв püspöki helвnökökön keresгtül ................................................................................................ 96 3.10. A katonai lelkipásгtori sгolgálatban rцsгtvev k speciális kцpгцse ............................ 97 3.11. Lelkцsгek inkardinálása ........................................................................................... 105 3.12. Klerikusok ideiglenes átvцtele a rend ri lelkipásгtori sгolgálat ellátására .............. 108 3.13. Nemгetbiгtonsági tцnвeг k цs kockáгatok a lelkipásгtori sгolgálat kapcsán ......... 109 3.1Ő. A rend rsцgi temet k цs istentisгteleti helвek jelent sцge a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat vonatkoгásában ............................................................................. 112 3.1ő. A sгentek tisгtelete, a rend rök vцd sгentje............................................................ 118 3.16. A rend rsцgi dolgoгók sгámára kiadott imakönвvek elemгцse............................... 122 3.17. Javaslatok цs lehet sцgek a magвarorsгági Rend rsцgi Lelkipásгtori Sгolgálatra vonatkoгó intцгmцnвi struktúra lцtrehoгása tekintetцben................................................. 124 3.17.1. Katonai Ordinariátus alá betagoгódva .......................................................... 125 3.17.1.1. Rend rsцgi lelkipásгtori beosгtások....................................................... 125 3.17.1.2. Általános helвnök ................................................................................... 125 3.17.1.3. нssгeköt f tisгt .................................................................................... 127 3.17.1.Ő. Egвцb beosгtások ................................................................................... 127 3.17.1.6. Költsцgvetцs ........................................................................................... 129 3.17.1.7. Felügвeleti Sгerv .................................................................................... 129 3.17.2. нnálló egвháгi entitás................................................................................... 130 3.17.3. Rend rsцgi lelkipásгtori ellátás egвháгmegвei sгinten ................................ 132 3.17.Ő. A plцbános köteleгettsцgei a helвi rend rsцgek lelkipásгtori ellátására vonatkoгólag ............................................................................................................. 135 3.17.ő. A gвónási titok sцrthetetlensцge aг információvцdelem sгempontjából ...... 135 Követkeгtetцsek: ....................................................................................................................... 136 Ő. A REND RSлGI LELKIPÁSZTORKODÁS LлTJOGOSULTSÁGA A PSZICHOLÓGIAI KIHÍVÁSOK TEKINTETлBEN ........................................................... 138 Ő.1. A katolikus egвháг lelki gondoгása katasгtrófahelвгetben ....................................... 139 5


Ő.2. A fegвveres sгervek tagjainak psгichikai alkalmassági viгsgálatának bemutatása ... 141 Ő.3 A rend ri munkából ered цs lelki problцmát okoгó stressгorok kialakulásának folyamata........................................................................................................................... 147 Ő.Ő. A rend ri munkából ered stressгorok keгelцsцnek megoldási struktúrái ................ 155 Ő.ő. A rend ri munkából ered , erkölcsi problцmát okoгó stressгorok kialakulásának folyamata........................................................................................................................... 156 Ő.6. A rend rök által elkövetett korrupciós bűncselekmцnвek psгichológiai elemгцse ... 159 Ő.7. A rend ri megцrгцs alkalmaгásának lehet sцge a rend rök erkölcsi цrtцkrendsгerцben ............................................................................................................. 166 Ő.8. A rend r sгemцlвisцgцnek fejl dцse aг erkölcsi kompetenciák függvцnвцben ......... 169 Ő.8.1. Elmцleti problцmafeltevцsek .......................................................................... 169 Ő.8.2.Technikai jellegű problцmafelvetцsek ............................................................. 171 Ő.8.3. Gвakorlati problцmafelvetцsek ....................................................................... 174 Követkeгtetцsek: ....................................................................................................................... 176 ő. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁS BEMUTATÁSA лS лRTлKELлSE ........... 179 ő.1. A kutatás bemutatása цs elemгцse.............................................................................. 179 ő.1.1. A kutatás módsгertana .................................................................................... 179 ő.2. Módsгerek цs esгköгök .............................................................................................. 181 ő.2.1. Kцrd íves adatfelvцtel .................................................................................... 181 ő.2.1.1. Felderít kutatások ................................................................................... 181 ő.2.1.2. Leíró kutatások ......................................................................................... 182 ő.2.1.3. Magвaráгó kutatás .................................................................................... 182 ő.3. A kцrd ív sгempontjából releváns kutatási problцma meghatároгása ....................... 183 ő.3.1. A kцrd ívek sгemцlвi vonatkoгásainak цrtцkelцse ......................................... 185 ő.Ő. A kцrd íves kutatás цrtцkelцse kцrdцsenkцnt ............................................................. 188 Követkeгtetцsek: ....................................................................................................................... 206 Vцgkövetkeгtetцsek – hipotцгisek igaгolása - ajánlások megfogalmaгása .............................. 208 Hipotцгisek biгonвítása ............................................................................................................ 208 Új tudománвos eredmцnвek ..................................................................................................... 212 Irodalomjegвгцk ....................................................................................................................... 215 6


Internetes források .................................................................................................................... 228 Sгentsгцki dokumentumok ....................................................................................................... 235 Ábrajegвгцk .............................................................................................................................. 236 Publikációs jegвгцk .................................................................................................................. 237 Idegen kifejeгцsek ..................................................................................................................... 240 Mellцkletek ............................................................................................................................... 241

7


„Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad.” (Hippokratész)

Bevezetés II. János Pál pápa a Spirituali Militum Curae keгdetű apostoli konstitúcióval (1986. IV. 21.) a világban vцgbemen váltoгásoknak megfelel en új jogsгabállвal rendeгte a tábori lelkцsгsцg ügвцt. Aг új egвháгjogi intцгmцnв kapcsolódik a II. Vatikáni гsinat által meghirdetett cцlkitűгцsheг. A гsinat cцlja az volt, hogy a katolikus egвháг a világ, a demokratikus цrtцkek цs a bцke цpítцsцbe цs meg rгцsцbe er teljesebben kapcsolódjon be. Mivel a demokratikus orsгágok katonai цs gaгdasági sгövetsцgi rendsгerei sгintцn legalább teoretikusan a nцpek sгabadságának цs biгtonságának megteremtцsцt tekintik f küldetцsüknek, logikus, hogy a katolikus egвháг is intцгmцnвesen igвeksгik ebben a küldetцsцben segíteni a nemгeti hadseregeket цs társ sгerveгeteket. A XXI. sгáгad elejцn a katonai sгolgálatot teljesít ket úgв kell tekinteni, mint a nцpek sгabadságának цs biгtonságának sгolgáit.1 Ha megfelel módon látják el sгolgálatukat, akkor k is hoггájárulnak a bцke megteremtцsцheг цs stabilitásáhoг. A világi jogsгabálвokból kitűnik, hogв a katonaság цs a rend rsцg különböг feladatköröket teljesítenek. Bár mindkцt sгerveгetnek aг a feladata, hogy megteremtse a biгtonságot, цs biztosítsa a lakosság vцdelmцt, azonban a katonák цs a rend rök feladatrendsгere eltцr egвmástól. Mivel mindkцt hivatás megterhel , eгцrt a lelki, erkölcsi цs psгichikai problцmák kialakulása sгempontjából vannak hasonlóságok. Ez jól látható a külföldi katonai vagв rend ri missгiók esetцben is. Err l hiteles kцpet nвújtanak a missгiókban sгolgálatot teljesít lelkцsгek, akik mind a rend rök, mind a katonák lelkipásгtori ellátásáról gondoskodnak.2 Ez azonban egвedi helвгetnek sгámít. A rend rök ugвanis alapvet en más körülmцnвek köгött teljesítenek sгolgálatot, mint a katonák, цs más lelki behatások is цrik

ket.

Magвarorsгág területцn a hцtköгnapokban a rend rök lelki behatásai egцsгen mások. Eгt valósгínűleg a jogalkotó is цrгцkelte, hisгen a katonák lelkipásгtori ellátására „Akik pedig katonáskodva sгolgálják haгájukat, ne másnak tekintsцk magukat, mint olвanoknak, akik a nцpek biгtonsága цs sгabadsága fölött rködnek. S míg sгolgálatukat ebben a sгellemben vцgгik, valóban a bцke megsгilárdításáhoг járulnak hoггá.” GS 79. 2 MANNING, Kathryn: Hope is a Legacy. In: Chaplain Assistant Magazine. The Offical Air Force. 2012. Spring. - pp. 7-10.

1

8


lцtrehoгott katonai ordinariátus jogintцгmцnвцt nem terjesгtette ki a rend rök lelkipásгtori ellátására. Ahol mцgis van ilвen joghatósági kiterjesгtцs, aгt aг egвes kцtoldalú megállapodásokban biгtosítják, цs mцg aгokban aг ordinariátusokban is figвelnek arra, hogв aг külön sгerveгeti egвsцg keretein belül törtцnjen. Ugвanakkor a helвi egвháгi sгerveгetek - egвháгmegвe, plцbánia, stb. - sincsenek felkцsгülve arra, hogв a sajátos lelkipásгtori követelmцnвeknek eleget tegвenek. Általános egyháгsгerveгeti formakцnt a rendőrségi ordinariátus nem került lцtrehoгásra. Vannak ugвan helвi sгintű keгdemцnвeгцsek, de aгok sok sгempontból problцmát jelentenek. A katonai ordinariátus jogi sгabálвoгásánál a jogalkotót aг veгette, hogв a katonák sajátos körülmцnвek köгött цlnek, eгцrt a lelkipásгtorkodásnak is sajátosnak kell lennie. Eгцrt a katonai lelkцsгek rцsгt vesгnek aг egвháг általános küldetцsцben, a világ evangeliгálásában, цs Isten megismertetцsцben a fegвveres testületek világában. Azok a különleges körülmцnвek, amelyek a jogalkotót aг említett jogsгabálвok kiadására kцsгtettцk, цs a katonák sгámára sajátos lelkipásгtori intцгmцnвt állítottak fel, a rend rsцg esetцben is fennállnak. Eгцrt eг a kutatás cцlul tűгte ki, hogв legalább elmцletben felállítsa annak aг egвháгsгerveгeti formának a modelljцt, amelв a rend rsцgi dolgoгók lelkipásгtori ellátásáról gondoskodik. A vallás intцгmцnвes jelenlцte a rend rsцgen belül nцhánв, napjainkban jelentkeг

biгtonságpolitikai kihívás megцrtцsцben is segíthet. A biгtonsági

kihívások miatt a kormánвok kiemelt figвelmet fordítanak a társadalomra цs aг állam működцsцre vesгцlвes sгцls sцges vallási moгgalmakra. Vannak olвan vallási jelensцgek, amelвek a gвanútlan sгemцlвek hisгцkenвsцgцt kihasгnálják, mentálisan цs gaгdaságilag függ vц tesгik ket. Eгek a vallási sгerveгetek megpróbálnak minцl nagyobb befolyást sгereгni a társadalomban. A katolikus egвháг teológiai цs vallásfenomenológiai ismerete segítsцget nвújthat a rend rsцg sгámára, hogy a testület tagjai az egyes vallási jelensцgek köгül eredmцnвesebben ki tudják sгűrni a sгцls sцges vallási moгgalmakban rцsгtvev ket, valamint meg tudják különböгtetni a vallás- цs a lelkiismereti sгabadság jogának sгabad gвakorlását a sгцls sцges vallási jelensцgekt l. Ez egв másodlagos el nвe lehet a katolikus egвháг цs a fegвveres rendцsгeti sгervek köгötti sгorosabb kapcsolatnak.

9


Tudományos probléma megfogalmazása

Globaliгálódó világunkban egвre nagвobb teret sгentelünk a társadalmi цs egвцni biгtonság megteremtцsцnek. Egвre inkább látsгik, hogв a vallás a biгtonsági komplexben el kel helвet foglal el. Eг igaг mind a köгössцgek, mind aг egвцn sгintjцn. A demokratikus társadalmi rendsгerek biгtonságát aг erre a feladatra felállított állami sгervek hatцkonв működцse garantálja. Ebb l a sгempontból is fontos, hogв eгeknek a sгerveгeteknek a munkatársai erkölcsi, etikai sгempontból kiegвensúlвoгottak legyenek, цs intцгmцnвes keretek köгött segítsцget kapjanak. A rend rsцgi lelkipásгtorkodás megsгerveгцse interdisгciplináris területnek min sül abban a tekintetben, hogв több tudománвterületet цrint. A sгolgálat kialakítása több tudománвágban megfogalmaг цs felvet problцmákat, eгeket egвrцsгt egвesцvel

kell

viгsgálni,

másrцsгt

sгintцгist

kell

alkotni

a

különböг

tudománвterületek köгött. -

Jogi problémák Mind aг államban, mind aг egвháгakban működ sгerveгeteknek működцsi

kerete van. A működцsi keret strukturális цs jogsгabálвi kцrdцseket vet fel. Egy lцtrehoгandó sгerveгetnцl fontos megalkotni aгokat a jogsгabálвokat, amelвek mentцn a sгerveгet majd működni fog. A jogsгabálвnak harmoniгálni kell más jogsгabálвokkal, mindenekel tt aг Alaptörvцnnвel, illetve más nagвobb jogsгabály egвüttesekkel, különösen a rend rsцgi törvцnnвel. Ugвaneг elmondható a kánonjogra is. A kánonjog rendsгerцben nincs olвan össгefügg

egвsцges

jogsгabálвi egвüttes, amelв kiгárólag a rend rök lelkipásгtori ellátását sгabálвoгná.3

A rend rsцgi lelkipásгtorkodás megsгerveгцse egвsцges jogsгabállвal nem egвsгerű, mivel a katonai lelkipásгtorkodástól eltцr en nincs egв olвan egвsцges keretsгerveгet, amelв lehet vц tenne egв nagвjából egвsцges lelkipásгtori sгolgálat megsгerveгцsцt. További kutatás anвagát kцpeгi annak aг új rendsгernek a kialakítása, amelв teljesen egyedi módon sгabálвoгná a katolikus egвháг rцsгцr l a rend rök lelkipásгtori ellátásának jogi цs strukturális keretцt.

3

10


-

Erkölcsi és etikai problémák Bár lцteгnek erkölcsi цs etikai kódexek a nemгeti rend rsцgeken belül -

hasonlóan a jogsгabálвokhoг -, aгonban eгek nem vissгatartó erejű iránвmutatások, mivel ezeknek a kódexeknek nincs jogi relevanciájuk. A kódexek nem rendelkeznek vissгatartó er vel a rend rök sгámára. Aг erkölcsi цs etikai kцrdцsek megválasгolása rejtve maradnak a testületen belül, mivel csak a nagвabb sajtónвilvánosságot kapó esetek kerülnek esettanulmánв formájában feldolgoгásra.

-

Államigazgatási és közigazgatási problémák A rend rsцg aг állami köгigaгgatásba integrált fegвveres testület. A

sгerveгeten belüli átalakítások цrintik a köгigaгgatási rendsгert is. Eгцrt aг újonnan megjelen

lelkipásгtori sгerveгet jogsгabálвi kialakítása hatással van aг egцsг

köгigaгgatási rendszerre. Minden új intцгmцnв, ami megjelenik a köгigaгgatásban, vissгahat aг egцsг köгigaгgatási rendsгerre. Eгцrt a rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв helвцt pontosan be kell határolni. -

Pszichológiai problémák A psгichológia tudománвterülete intцгmцnвes keretek köгött gondoskodik a

rend rök lelki цs erkölcsi problцmáinak keгelцsцr l. Eгt a jogalkotó fontosnak tartotta integrálni a rend rsцgi jogsгabálвokba, mivel a psгichológia egвes módsгereivel lehet mцrni a rend rök psгichцs problцmáit. Azonban a pszichológia nem kцpes teljes mцrtцkben hatцkonв módsгertani struktúrát felállítani цs alkalmaгni a lelki, erkölcsi цs psгichikai problцmákkal küгd

rend rök sгámára, hisгen a

speciális fegвveres sгolgálat ellátásából adódó - цs jelent s lelki megterhelцssel járó problцmák aг esetek többsцgцben keгeletlenek maradnak. A vallás a psгichológiával sгemben nem egв terápiás módsгer, aгonban kцpes lehet arra, hogв segítse megel гni a rend rök lelki problцmáinak kialakulását aгáltal, hogв lehet sцget biгtosít a psгichológiától eltцr emberköгpontúbb gondoгási struktúra kialakítására.

11


-

Teológiai és lelkipásztorkodási problémák A teológia tudománвterületцben már цvekkel eгel tt megjelent aг ún.

rцtegpasгtoráció gondolata. Eг abból adódott, hogв a nцpegвháг sokak vцlemцnвe sгerint megsгűnt. Ígв a katolikus egвháгnak új lelkipásгtori stratцgiát kellett kialakítani, amelвnek legismertebb modellje aг ún. rцtegpasгtoráció, amelв különböг

társadalmi

rцtegek

pasгtorációjával

foglalkoгik.

Ellenben

ilвen

rцtegpasгtoráció nem, vagв csak korlátoгottan alakult ki a rend rök vonatkoгásában. Ígв a rend rök lelkipásгtori ellátásának nem csak civil цs kánonjogi, hanem teológiai, lelkipásгtorkodástani módsгertanát is meg kell alkotni, illetve pontosítani kell.

-

Rendészeti és hadtudományi problémák Sem a rendцsгet, sem a hadtudománв nem foglalkoгik behatóan a rend rök

lelkipásгtori ellátásának lehet sцgцvel. A hadtudománвon belül a hadtörtцnelemnek цs a társadalomtudománвoknak van kompetenciája ennek a kцrdцsnek a viгsgálatára. Mivel a törtцnelem folвamán már voltak olвan keгdemцnвeгцsek, amelвek kifejeгetten a rend rök lelkipásгtorkodását tűгtцk ki cцlul, eгцrt van lцtjogosultsága a törtцnelmi vissгatekintцsnek, illetve eгeknek a modelleknek napjaink jogrendsгerцbe törtцn átültetцsцre. -

Vallásfenomenológiai problémák A vallásfenomenológia a vallási jelensцgekkel foglalkoгó rцsгtudománвa a

teológiának, illetve a vallástudománвoknak. A rend rök lelkipásгtori ellátása esetцn viгsgálni kell aгt is, hogв milвen hatásokat vált ki a vallás jelenlцte a társadalomban цs a fegвveres testületeken belül. Eгekben a tudománвokban felvetett problцmák egвüttesen alkotják a rendцsгeti

lelkipásгtori

sгolgálathoг

kapcsolódó

problцmafelvetцst.

Megválasгolásukra aг adott tudománв specifikus módsгertana sгüksцges, de a rцsгkцrdцsek megválasгolása aг egцsг problцmakör feloldásáhoг. цs a komplex kцrdцskörök lefedцsцheг elengedhetetlen.

12


A kutatási téma aktualitása Rendszerváltás Az 1989-es magвarorsгági rendsгerváltást követ

id sгakban a Magвar

Rend rsцg sгerveгetцn belül több lцnвeges strukturális kцrdцst цrint

átalakítás

került vцgrehajtásra. Eгek aг átalakítások lehet vц tettцk, hogв aг alapvet en statisгtikai sгemlцlet mellett egy egвre inkább társadalomköгpontú цs köгössцgi elveket integráló rend rsцg működjön Magвarorsгágon. A rend rsцgen belül strukturális цs sгemlцletbeli váltoгtatásokat kellett alkalmaгni. A fegвveres rendvцdelmi testületek köгül a rend rsцg volt a pártállami diktatúra legfontosabb támasгa. Eг aгt is jelentette, hogв a rend rsцget alkalmaгták a vallási köгössцgek ellen rгцsцre цs megfцlemlítцsцre. Bár aг állománв nagв rцsгben lecserцl dött, de a vallással цs a vallási jelensцgekkel sгemben ma is vannak fenntartások, de leginkább цrtetlensцgek. A rend rsцg vallási köгössцgekkel való kapcsolatának viгsgálatát eг a tцnв önmagában indokolttá tesгi. A 2006-os események A Magвar Rend rsцg szakmai цs erkölcsi megpróbáltatásai - társadalomban betöltött sгerepцnek vonatkoгásában - a 2006-os budapesti esemцnвek voltak. A rend rsцg szakmai цs erkölcsi jellegű problцmái már a 2006-os esemцnвek el tt is jelen voltak, aгonban nem törtцnt olвan indukáció, amelв eгeket a problцmákat a felsгínre hoгta volna.4 A rend rök nem voltak felkцsгülve a bekövetkezett esemцnвekre, ígв egв kiгárólag elmцleti síkban lцteг , mindenfajta megoldási koncepciót цs gвakorlati megvalósítást nцlkülöг

köгrendvцdelmi цs csapater s

feladatellátásban vettek rцsгt. Aг alkalmaгásra került sematikus vцgrehajtási tervek kudarcai hatására a rend rök olвan lelki, erkölcsi цs psгichikai problцmákkal kerültek sгembe, amelвekre nem voltak felkцsгülve. A rend rök a budapesti esemцnвek során nem megfelel

módon keгeltцk a felmerül

helвгeteket,

Ilвen jellegű problцmák voltak aг eltúlгott mцrtцkű teljesítmцnвkцnвsгer beveгetцse, a statisгtikai sгemlцlet indokolatlan formában törtцn er sítцse цs kiterjesгtцse, a társadalom rцsгцr l törtцn kollektív bűnössцg megfogalmaгása. A felmerül problцmáknak a keгelцsцt a kormánвгat цs a Belügвminisгtцrium a rend ri veгet k leváltásában látta megoldottnak, aгonban eгek a váltoгtatások nem minden esetben цrtek el eredmцnвeket. A problцmakeгelцs speciális formája köгц tartoгott a pálвaelhagвás, цs a tapasгtalt rend ri állománв nвugdíjaгtatása. 4

13


indulatokat, amelвek el idцг i lehettek az egyes esetekben eltúlгott agressгív magatartásnak цs brutalitásnak. A 2006-os esemцnвek során a rend rsцg állománвa korábban egвáltalán nem tapasztalt civil agressгiónak volt kitцve, amelв agressгió nem a jogsгabálвokban lefektetett módon került elhárításra, eгцrt alakultak ki aг esemцnвekben rцsгtvev rend rökben negatív lelki, erkölcsi цs psгichikai jellegű problцmák. Az esemцnвek utáni lelki behatások keгelцsцre a már meglцv struktúra nem volt alkalmas. Ezt biгonвítja sгámos lesгerelцs, idegi problцmák, családon belüli agressгió. Aг ilвen felfokoгott kríгishelвгetekb l kialakuló nehцгsцgek keгelцsцnek lehet sцge önmagában felvetik a vallás цs a vallási köгössцgek által adható segítsцg viгsgálatának sгüksцgessцgцt. A Magyar Határőrség integrációja A határ rsцg 2008. január 1-jцn integrálódott a rend rsцg sгerveгetцbe. A határ rsцgnek a lelkipásгtori ellátásáról - elvileg - a Magвar Katonai Ordinariátus gondoskodott. A határ rsцg integrációja után sгámos olвan vita alakult ki, amelв a rцgi határ rsцg munkatársainak önaгonosságát kцrd jeleгte meg. Sok határ r hagвta el aгцrt a testületet, mert nem találta a helвцt, цs nem tudott beillesгkedni a rend rsцg sгerveгeti struktúrájába. Egв lelkipásгtori sгerveгet adott esetben segítsцget jelentene a strukturális átalakításokkal járó lelki fesгültsцgek oldásában. Ilвen mцrtцkű strukturális átalakítás a fegвveres testületekben ritka, de kisebb sгerveгeti átsorolások цves sгinten többsгör is el fordulhatnak. Mindig van nцhánв sгemцlв, akit eгek a strukturális átalakítások lelkileg megviselnek. Eгeknek a sгemцlвeknek a különleges keгelцse jelen struktúrában nem megoldott. A rendőri munka sajátosságai A rend ri hivatás - ahogв a katonai sгolgálat is - jelent s цletmódbeli цs цletsгemlцletbeli váltoгást jelent a civil foglalkoгást válasгtó sгemцlвekkel kapcsolatban. A hivatásos sгolgálat nagвobb áldoгatvállalással jár aг egвцn rцsгцr l.5 A nagвobb áldoгatvállalás els sorban a sгolgálati kötelmek sгaksгerű 1996. цvi XLIII. törvцnв a fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600043.TV letöltцs ideje: 2013.11.16.)

5

14


vцgrehajtásából, цs egвes alapjogok átmeneti id tartamra vonatkoгó korlátoгásából áll. Aгonban nem sгabad megfeledkeгni aгokról a megterhelцssel járó behatásokról, amelвek nagвban hoггájárulnak a rend rök döntцseiheг цs magatartási sгokásaihoг. A rend rök különleges körülmцnвek köгött teljesítenek sгolgálatot. Ki vannak tцve aг alábbiakban megfogalmaгott, felsorolt sцrülцsek lehet sцgцnek: -

Testi sérülések A rend rök a sгolgálat ellátása során testi sцrülцseknek is ki vannak tцve. A

testi sцrülцsekb l való felцpülцs lelki megpróbáltatásokkal jár, amit jelenleg nem keгelnek megfelel en a rend rsцgen belül. Eгцrt is van aktualitása eгen kцrdцskör viгsgálatának. -

Lelki és pszichikai sérülések Psгichikai jellegű problцmák keгelцsцre a rend rsцgen belül saját

intцгmцnвrendsгer került kialakításra. Ezeknek a felmerül

problцmáknak a

keгelцsцre egвes nemгeti rend rsцgekben már különböг modelleket alkalmaгnak. A további kutatás eredmцnвessцge sгempontjából цrdemes megviгsgálni a vallási köгössцgek nвújtotta segít lehet sцgeket. -

Korrupció Aг állami veгetцs egвik f cцlkitűгцse a rend rsцgi korrupció vissгasгorítása.

Ez azonban nem csak jogsгabálвi, hanem erkölcsi kцrdцs is. A lelkipásгtori ellátás цppen eгt aг erkölcsi oldalt viгsgálná. -

Jogellenes cselekmények A rend rsцg jogsгabálвi keretek köгött működik. A jogsгabálвok ismerete

elvárható a rend rökt l, de be nem tartásuk esetцn a fegвelmi elöljárók felelnek aг egвes sгankciók kisгabásáцrt. Ellenben a sгankcionálás önmagában nem vissгatartó er , amelвet aг elmúlt цvek esemцnвei biгonвítottak. A vallás erkölcsi tanítása nagвmцrtцkben el moгdíthatja a jogkövet magatartás lцnвegцnek a megцrtцsцt. 15


-

Missziók Aг elmúlt цvek válságreagáló katonai műveletei nem csak katonai, hanem

rendцsгeti kihívásokat is támasгtottak, eгцrt a feladatteljesítцs eг iránвba tolódott el. Egвes nemгeti rend rsцgek egвre nagвobb sгámban kцpviseltettцk magukat eгekben a missгiós tevцkenвsцgekben, mivel eгek a missгiós válságreagáló műveletek egвre inkább rendцsгeti jelleget öltöttek. A rend rsцg missгiós sгerepvállalása indokolttá цs aktuálissá tesгi a rend rsцg lelkipásгtori ellátásának elmцleti цs működцsi modelljцnek kidolgoгását. -

Nemzeti és nemzetközi tudományos érdeklődés A kutatási terület aktualitását jelгi, hogв mind nemгeti, mind nemгetköгi

sгinten egвre határoгottabb цrdekl dцs fogalmaгódik meg a rend rsцgi lelkipásгtori ellátás iránвában.6 Eг a felsorolás csak exemplatív listáját nвújtja a rend ri lelkipásгtori sгolgálat kidolgoгásának, aktualitásának, цs nвilvánvaló, hogв eгeken kívül mцg más sгempontok is megfogalmaгódhatnak.

A kutatás korlátai Mivel jelenleg Magвarorsгágon egвáltalán nem, цs külföldön is csak egyes orsгágokban található rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat, eгцrt sem a haгai, sem a nemгetköгi kitekintцs vonatkoгásában nem találhatunk elцg releváns joganвagot. Bár kцtsцgtelen, hogв a vallássгabadság jegвцben aг össгes felekezetnek van lцtjogosultsága, de ebben a doktori dissгertációban csak a katolikus egвháг intцгmцnвes jelenlцtцvel foglalkoгunk. Ennek egвrцsгt terjedelmi oka van, másrцsгt egвedül a katolikus egвháг rendelkeгik olвan össгefügg jogszabálвegвüttessel цs nemгetköгi jogalanвisággal, amelв kiindulópontja lehet a rend rsцgi lelkipásгtori

Haгai цs nemгetköгi konferenciákra törtцn meghívások - el adások, opponenciák -, vallási rádióműsorokban törtцn riportok цs kerekasгtal besгцlgetцsek - Mária Rádió, Katolikus Rádió -, keresгtцnв újságokban riportok цs cikkek - Új Ember katolikus hetilap.

6

16


sгolgálat kialakításának.7 Nemгetköгi sгinten a katolikus egвháг rendelkezik a legkiцpültebb lelkipásгtori struktúrával. Nцhánв orsгágban már megvalósult a rend rsцgen belül a lelkipásгtori sгolgálat kialakítása. Eгeknek a katolikus intцгmцnвeknek a viгsgálata önmagában elцgsцges viгsgálati alapot ad, valamint aг Apostoli Sгentsгцk цs a Vatikán a nemгetköгi jog alanвa.8 Sok kцrdцsben nem a helвi egвháгi sгerveгet цs hatóság aг adott állam tárgвalópartnere. Aг Apostoli Sгentsгцkkel kötött megállapodások, amelвek nemгetköгi köteleгettsцgvállalást is jelentenek aг adott állam rцsгцr l, modell lehet a többi felekeгet sгámára is.9 Ígв a katolikus egвháг által lцtrehoгott egвháгi sгerveгet a rend rök lelkipásгtori ellátására цs a többi felekeгet sгámára is kiindulópontot jelenthet aг állami цs rend rsцgi sгerveгetekkel való megállapodásban. A kutatás rцsгletesen nem tцr ki más rendцsгeti szervek - büntetцsvцgrehajtás, katasгtrófavцdelem, Nemгeti Adó- цs Vámhivatal - цs nemгetbiгtonsági sгolgálatok szervezeti struktúráján belül fellцp lelki, erkölcsi цs psгichikai jellegű problцmák bemutatására цs aгok keгelцsцre. A rend rsцg lцtsгáma, sгerveгeti sajátossága, illetve aг állománвt цrt behatások miatt külön kell viгsgálni a felmerül nehцгsцgeket. Egвes orsгágokban - ahol már van rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat -, más rendцsгeti sгervekt l külön került felállításra, aгonban egвes esetekben a katonai ordinariátus sгerveгeti keretцn belül működik. Mivel a rend rök lelkipásгtori ellátására vonatkoгóan nincs egвsцges modell - mint a katonák esetцben -, eгцrt aг egвes orsгágokban eltцr módon látják el a rend rök lelkipásгtori ellátásának megsгerveгцsцt. Aг össгes ilвen megoldást цs keгdemцnвeгцst bemutatni szinte lehetetlen. A kutatás során jelen doktori dissгertáció írója törekedett arra, hogв a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat Magвarorsгágon lцtrehoгásra kerüljön, eгцrt mind az állami, mind a katolikus egвháгi fцl - haгai цs nemгetköгi visгonвlatban is iránвába kifejtette álláspontját. A doktori dissгertáció egв egвsцges modell megalkotására töreksгik, aгonban a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat felállítása egвsцges állami цs katolikus egвháгi akart nцlkül nem hoгható lцtre. Aг állami

A Tábori Lelkцsгi Sгolgálat kialakításánál is aг Apostoli Sгentsгцkkel kötött kцtoldalú megállapodás jelentette a kiindulópontot a többi lelkцsгi sгolgálati ág kialakításáhoг. Továbbá a katolikus egвháг nemгetköгi karaktere miatt egвцb külföldi kiindulóponttal is rendelkeгik a sгolgálat. 8 GнRANSSON, Göran: Church - State Relationships and Thjeir Infuenceonthe. In: The Jurist, 1977. 12. Sz. The Catholic University of America. - pp. 5-32. 9 Eг törtцnt aг egвháг finansгíroгás, illetve a katonák lelkipásгtori ellátásának vonatkoгásában is. 7

17


(Minisгterelnök, Köгtársasági Elnök) цs a katolikus egвháгi (Sгentsгцk) felek válasгait a 2-3-as mellцkletek tartalmaггa.

(ipotézisek Három hipotцгist fogalmaгok meg, amelвeket öt fejezetben, különböг kцrdцsek viгsgálatán keresгtül biгonвítok. 1. A rend rök olвan sajátos körülmцnвek köгött látják el sгolgálati feladataikat, amelв során sгámos küls tцnвeг befolвásolja sгemцlвes цrtцkítцletüket, döntцshoгó kцpessцgüket, sгakmai kommunikációjukat, valamint sгemцlвi meggв г dцsüket. Eгek hatására egвre gвakoribb цs egвre súlвosabb lelki цs erkölcsi eredetű problцma halmoгódik fel. Mindezek sгüksцgessц tesгik a lelki gondoгás új formáit. 2. A katolikus egвháг által felállított lelkipásгtori modellek kцpesek az össгetett problцmák a keгelцsцre. Aг egвháг rendelkeгik aгokkal a jogi цs strukturális lehet sцgekkel, amelвek a társadalom különböг rцtegeinek lelkipásгtori ellátására jöttek lцtre, ígв van arra is lehet sцg is, hogy sajátosan a rend rök lelkipásгtori ellátásával foglalkoгó jogintцгmцnвt hozzon lцtre. Aг egвháг kцpes olвan struktúrák kialakítására, amelвek az állam sгámára is elfogadhatók. Eг a lelkipásгtori tevцkenвsцg цrгцkenв köгege miatt különösen is indokolt. 3. A vallási köгössцgek цs a katolikus egвháг által felkínált lelkipásztori lehet sцget a rend rsцg állománвa poгitívan fogadná.

Célkitűzések 1. A

katolikus

rend rségi

lelkipásztori

szolgálat

megalkotása, és működési struktúrájának kialakítása

18

módszertanának


Cцlom megvizsgálni a katolikus egвháг, jogi цs strukturális lehet sцgeit a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat vonatkoгásában. Megalkotni aгt a jogi цs strukturális keretet, amelв lehet vц tesгi, hogв a rend rsцg állománвa sгámára elцrhet vц váljon a rend rsцgi lelkipásгtori ellátás. Továbbá cцlom, hogв a lelkipásгtori sгolgálat struktúrájába beépítsem a katolikus egвháг lelkipásгtori esгköгtárát. A lelkipásгtori modell kidolgoгásánál figвelembe vesгem, hogв a rend rsцg állománвában különböг

felekeгetű sгemцlвek teljesítenek sгolgálatot.

Eгцrt a katolikus egвháг ökumeniгmusra - vagв adott esetben vallásköгi párbesгцdre - vonatkoгó alapelvei hatvánвoгottan kell, hogв цrvцnвesüljenek egв ilвen a hagвománвos lelkipásгtori struktúráknál гártabb lelkipásгtori intцгmцnв esetцben.10 Cцlom megalkotni annak a rend rsцgi lelkipásгtornak a személyi modelljét, aki a rend rsцgen belül teljesít lelkipásгtori sгolgálatot. Ennek a sгemцlвnek ugyanis olвan specifikus tulajdonságokkal kell rendelkeгnie, amelyek alkalmassá tesгik t a sajátos lelkipásгtori feladat ellátására. Egyszerre kell ismernie a rend rsцg bels felцpítцsцt, mindennapi működцsцt, jogsгabálвi keretцt, ugвanakkor a katolikus egвháг mozgásterцt цs lehet sцgeit. Továbbá rendelkeгik állami цs egвháгi felhatalmaгással feladatának teljesítцsцheг. 2. Statisztikai - kérd íves - adatfelmérés készítése a rend rség állománya körében Cцlom bizonyítani a rend rsцg sгemцlвi állománвára kiterjesгtett statisгtikai - kцrd íves - kutatáson keresгtül, hogв a rend rsцg állománвának tagjai fontosnak tartják a vallás intцгmцnвes jelenlцtцt, цs aгokat a lehet sцgeket, amelyeket a katolikus egвháг a rend röket цrint

kríгishelyzetekben fel tud kínálni. További

cцlom megvizsgálni, hogв kik цs milвen körülmцnвek köгött vennцk igцnвbe ennek a lelkipásгtori sгolgálatnak a segítsцgцt. Továbbá cцlom, hogв a rend rsцg teljes sгemцlвi állománвa tekintetцben vцgrehajtott úttör jellegű statisгtikai adatfelmцrцs önmagában kцpes legвen igazolni цs bizonyítani, hogв a rend rök sгüksцgцt цrгik a vallási цlet megцlцsnek a sгolgálat

10

VISCHER, Lukas: Church Law and the Ecumenical Movement. In: The Jurist. 1977. 1-2 sz. The Catholic University of America. - pp. 1-14.

19


ellátása során. Cцlom azt is bizonyítani, hogв a vallás - esetleges - intцгmцnвes jelenlцte a rend rsцgen belül lehet vц tesгi a rend ri hivatás teljesebb megцlцst. 3. A katolikus rend rségi lelkipásztori szolgálatban résztvev

lelkészek

képzésére és jogállására vonatkozó alternatívák megfogalmazása A katolikus egвháгnak a lelkцsгei kцpгцsцre saját hagвománвa цs joganвaga van. A katonai lelkipásгtorok kцpгцsцnцl gondot okoг a lelkцsгek sajátos felkцsгítцse, pedig ott lцteгik saját joganвag цs intцгmцnвi háttцr is. A sajátos kцpгцs nehцгsцge a rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev k esetцben mцg er teljesebben jelentkeгhet. Cцlom figyelembe venni a katolikus egвháг papkцpгцsцre vonatkoгó jogi sгabálвoгást, amelв figвelembevцtelцvel megalkotni aгt a lehetsцges kцpгцsi alternatívát, amelв ebben a sajátos lelkipásгtori küldetцsben rцsгtvev lelkцsгeket kцsгíti fel. A katolikus egвháг papjainak kцpгцsi rendjцben - teológia, filoгófia, kánonjog - köteleг jogi el írások vannak. Eгeket helвi sгinten átlцpni nem lehet. A kцpгцst aгonban ki lehet egцsгíteni olвan elemekkel, amelyek a rend rsцgben sгolgáló lelkipásгtorok mindennapi munkáját el moгdítja. Joggal lehet elvárni, hogв a rend rökkel napi kapcsolatban álló lelkцsг legalább a rend ri munka alapjait, a rend rsцg felцpítцsцt цs tevцkenвsцgцt, illetve a legf bb biгtonsági kihívásokat migráció, sгerveгett bűnöгцs, pцnгmosás, drogkereskedelem, stb. - ismerje. Ezeket az ismereteket a katolikus egвháгban sгabálвoгott kцpгцs alapján nem lehet elsajátítatni. Cцlom, hogв aг egвháгi цs aг állami döntцshoгók sгámára megfogalmazzam a rend rsцgi lelkipásгtori munkában rцsгtvev k kцpгцsцre vonatkoгó javaslatokat. Ehhez vizsgálom: -

aг általános lelkцsгi цs a BSc11 sгintű rendцsгeti kцpгцsi rendsгereket,

-

a

Nemгeti

rendцsгeti

Köгsгolgálati alapú

oktatási

Egвetem,

Rendцsгettudománвi

rendsгerцnek

speciális

Kar

intцгmцnвi

struktúráját, valamint a teológiai kцpгцsek sajátos oktatási цs sгerveгeti felцpítцsцt, valamint a papnevel intцгeteket, BSc – Bachelor of Science. Aг els kцpгцsi ciklus aг alapkцpгцs, melв (alapkцpгцsi sгaktól függ en) 6–8 fцlцves. Aг alapkцpгцs csak egвsгakos, aг oklevцl megsгerгцsцvel alapfokoгat цs egв, aг adott sгaknak megfelel sгakkцpгettsцg sгereгhet .

11

20


-

a kiegцsгít sгakosítást nвújtó rokon tudománвterületek által nвújtott kцpгцsek tartalmát цs sгabálвoгását,

-

aг említett állami цs egвháгi oktatási intцгmцnвek egвüttműködцsi lehet sцgцt.

A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat másik kiemelked kцrdцse a rendszerben már sгolgálatot teljesít lelkцsгek jogállása. A katolikus egyháг jogi rendsгerцben különböг

papi beosгtások lцteгnek, pl: plцbános, káplán, lelkцsг, stb. Cцlom

megvizsgálni, цs aг állami jogsгabálвokkal összhangba hozni a különböг egвháгi sгolgálatok rend rsцgen belüli alkalmaгhatóságának lehet sцgцt. Javaslatokat dolgozok ki, hogв melвek aгok a jogsгabálвi lehet sцgek, amelвek mindkцt fцl egвháгi цs állami - sгámára elfogadhatók. Figвelembe vesгem a katolikus egвháг sгemцlвi feltцteleit, mivel a katolikus egвháг minden területen paphiánnвal küгd. Eгцrt a megfogalmaгott modellben, a sгemцlвi állománв össгeállításánál eгt figвelembe vesгem, pцldául segцd- цs tartalцkos lelkцsгi sгolgálat kialakítása, oldallagos ellátás, helвi egвháгi sгerveгetek felajánlásai. Ugyancsak megvizsgálom aг állami fцl elvárásait цs esetleges aggálвait aг új lelkipásгtori sгolgálat felállítása kapcsán. A rend rsцg dolgoгóinak speciális követelmцnвeknek kell megfelelni, ezt aг alapelvet aг új intцгmцnв munkatársai kapcsán is meg kell tartani. Itt vizsgálom aг egвháгi sгemцlвekkel kapcsolatban jelentkeг kihívásokat, цs bizonyítom, hogy a katolikus egвháг papjainak цs munkatársainak besorolásánál nem áll fenn nemгetbiгtonsági kockáгat. Orsгágos цs területi sгinten vizsgálom az állománвtáblák kereteit, illetve a financiális lehet sцgeket. 4. A rendészeti szervek lelkipásztori ellátására irányuló kezdeményezések történelmi vizsgálata A magвar törtцnelem folвamán voltak keгdemцnвeгцsek a rendцsгeti dolgoгók lelkipásгtori ellátására. Cцlom, hogв bebizonyítsam a rendцsгeti dolgoгók lelkipásгtori ellátásának biгtosítása nem pцldanцlküli a magвar rendцsгet törtцnetцben. Aг intцгmцnвes keretek ugвan jelent sen eltцrtek, de aг egвháгi цs az állami sгerepl k rцsгцr l mutatkoгott sгándцk a rendцsгeti sгektorral törtцn egвüttműködцsцre. A törtцnelmi el гmцnвek bemutatásán, a konkrцt pцldákon цs aг esettanulmánвokon keresгtül sгeretnцm bizonyítani, hogв aг ilвen lelkipásгtori 21


keгdemцnвeгцsek nem okoгtak fesгültsцget sem egвháгi, sem világi fórumon. A lelkipásгtorok jelenlцte el moгdította a sгerveгet eredmцnвesebb működцsцt. A törtцnelmi vissгatekintцs segítsцgцvel felhasгnálom a viгsgált keгdemцnвeгцsek azon rцsгeit, amelвek a megváltoгott törtцnelmi visгonвokban, цs a rend rsцg új struktúrájában is alkalmaгhatónak tűnnek. Bemutatom azokat a törtцnelmi hagвománвokat - гásгló-, esгköг-, цpületsгentelцs, rendцsгetheг kapcsolódó sгentek ünnepeinek megtartása -, amelвek napjaink rend rsцgцben is továbbцlnek. Eгek ugyanis a katolikus egвháг цs a rend rsцg kapcsolatára világítanak rá. Hasonló sгempontok alapján vizsgálom a rend rsцgi h si halottakkal kapcsolatos egвháгi sгertatásokat, a temet k цs a temetkeгцs rendjцt. Sгintцn törtцnelmi цs jelenkori pцldákon keresгtül bizonyítani kívánom a kultikus helyek - imasгoba, kápolna, adott esetben templom - jelent sцgцt a rendцsгeti dolgoгók körцben. Ezek a kultikus helyek tovább er sítik a katolikus egвháг цs a rend rsцg intцгmцnвes egвüttműködцsцt. 5. A

katolikus

rend rségi

lelkipásztori

szolgálat

működési

szabályrendszerének és struktúrájának vizsgálata A katolikus egвháг hierarchikusan felцpített sгerveгet. Saját jogalkotásában tisгtáггa sгerveгeti цs strukturális felцpítцsцt. A Magвar Rend rsцg sгintцn hierarchikusan, területi elven felцpül

sгerveгet. Cцlom megtalálni a rend rsцgi

lelkipásгtori intцгmцnв, mint egвháгjogi alakгat helвцt a katolikus egвháг цs a magвar állam adta jogi цs strukturális keretetek köгött. Eгцrt viгsgálom: -

a lelkipásгtori intцгmцnв jogi цs strukturális keretцt, felügвeleti sгervцt,

-

a

külföldi

rend rsцgi

lelkipásгtori

keгdemцnвeгцseket цs modelleket, -

aгokat

a

biгtonsági

követelmцnвeket,

amelвek elvárhatóak a rend rsцggel napi kapcsolatban

álló

intцгmцnвekt l

цs

munkatársaitól (okiratok, dokumentumok keгelцse цs tárolása, információvцdelem),

22


-

a

rend rsцgi

kineveгцsцnek,

lelkipásгtor sгolgálati

sгemцlвцt, helвцnek

цs

joghatóságának keretцt, illetve a felettes egвháгi цs állami hatóságokat, -

a harmadik fцllel való kapcsolattartást, цs a kommunikációs csatornák felhasгnálásának módját,

-

a lelkipásгtori ellátás cцlsгemцlвeit.

6. Pszichológiai szempontok vizsgálata A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat lцtrehoгásának egвik legf bb indoka a rend rök psгichцs terheltsцge цs problцmái. Egвesцvel megviгsgálom aгokat a legf bb psгichцs kihívásokat, amelвek a rend rsцgi munkából eredhetnek. Cцlom bizonyítani, hogв a psгichцs problцmák a rend rsцg állománвán belül lцteгnek, цs erre a rend rsцgi lelkipásгtori szolgálat a psгichológia tudománвterületцt kiegцsгítve megfelel segítsцget nвújthat. A dissгertációban bizonyítani kívánom, hogв a vallás цs a vallás legitim köгvetít i segítsцget nвújthatnak a megel гцsben цs a kríгiskeгelцsben. Aг egвes f bb problцmák vonatkoгásában külön megjegвгцseket teszek. Bizonyítom, hogв a vallás, mint segít alternatíva, a psгichológia mellett legitim цs intцгmцnвes jelenlцte segítsцget jelenthet.

Kutatási módszerek A kutatás alatt a kutatott területnek megfelel en a kvalitatív módsгert alkalmazom. Mivel interdiszciplináris területr l van sгó, alkalmaгom a: -

törtцnelmi,

-

sгociológiai,

-

rendцsгettudománвi,

-

teológiai, vallástudománвi,

-

jogi, kánonjogi,

-

psгichológiai, psгichiátriai,

-

speciális kutatási módsгereket. 23


A kцrd íves adatfelmцrцsen keresгtül alkalmazom a kvantitatív módsгert. Ígв -

vissгajelгцseket sгerгek be a rend rsцg sгemцlвi állománвa rцsгцr l a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat sгüksцgessцgцr l,

-

lehet vц tesгem, hogв a rend ri állománв anonim

módon

kifejthesse

sгemцlвes

vцlemцnвцt цs meggв г dцsцt a vallás jelent sцgцr l,

jelenlцtцr l,

elmцleti

цs

gвakorlati sгerepцr l a rendvцdelmi sгervek munkájában, -

a statisгtikai felmцrцs által a rend rsцg állománвa

megismerheti,

formálhat

a

цs

rend rsцgi

vцlemцnвt lelkipásгtori

sгolgálat működцsцr l, hatцkonвságról цs cцljairól. A váгolt kutatási módsгerek цs viгsgálati sгempontok egвütt alkotják a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat viгsgálatának egвsцges egцsгцt. A kutatási munkafolyamat A bemutatott tudománвos módsгereknek megfelel en terveгem meg a kutatás munkafolyamatát aг alábbi sгempontok alapján: -

Levцltári - helвtörtцneti - цs törtцneti kutatást vцgeгtem. Megviгsgáltam a vallás цs a katolikus egвháг jelenlцtцt a XIX. цs a XX.

sгáгadi

magвar

köгbiгtonsági

testületekben. -

A

magвar

rend rsцg

teljes

sгemцlвi

állománвára kiterjed kцrd íves kutatást цs adatfelmцrцst

hajtottam

vцgre.

Ebben

megviгsgáltam a vallás цs aг egвháг 24


megítцlцsцt egв esetleges új intцгmцnв fogadtatási hajlandóságát. -

Jogsгabálвi

цs

hajtottam

vцgre

rendцsгeti

strukturális a

külföldön

lelkipásгtori

vonatkoгásában.

elemгцst sгolgálatok törtцneti

Elemeztem

helвгetüket,

цs

strukturális

sгabálвoгásukat,

működ

jogi

veгetцs-iránвításukat,

felügвeleti

hatóságukat

цs

eredmцnвessцgüket. -

Felvettem

a

kapcsolatot

az

Apostoli

Sгentsгцk, a haгai цs a külföldi katonai ordinariátusok, a helвi egвháгi hatóságok, a kormánвгat цs a rend rsцg meghatároгó sгerepl ivel. -

Segítsцget цs javaslatokat kцrtem aг említett entitások veгet it l a lelkipásгtori modell kialakításáhoг.

-

Aг új kutatási eredmцnвeket nemгeti цs nemгetköгi

fórumokon

publikáltam,

konferencia-el adásokat tartottam. Aг

információgвűjtцs

válogattam,

osгtálвoгtam,

során

megsгerгett

össгehasonlítottam

цs

ismereteket a

viгsgált

rendsгereгtem, eredmцnвeket

össгegeгtem. A kutatások alapján követkeгtetцseket vontam le a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat működцsцre, veгetцsцre, iránвítására цs lehetsцges fejlesгtцsi iránвára vonatkoгóan.

25


1. A RENDÉSZET) SZERVEK ÉS A KATOL)KUS EGY(ÁZ KAPCSOLATA 1861-19 KÖZÖTT12 A magвar rendvцdelem fejl dцstörtцneti id sгakai több egвmástól jól elkülöníthet korszakokra bonthatók.13 A magвar rendvцdelem14 els sгakasгa aг Árpád-kortól a török kiűгцsцig tartott. Ebben aг id sгakban aг orsгág rendvцdelmi feladatait katonai egвsцgek látták el, mivel aг orsгág külpolitikai цs belpolitikai helyzete egвaránt a katonai er jelenlцtцt kívánta meg. Erre a korszakra a katolikus egвháг hittцrít tevцkenвsцge volt jellemг . Eг alól a hadsereg sem volt kivцtel, s t a köгigaгgatás цs a hadsereg kцpvisel inek ideológiai beállítottsága kulcskцrdцse volt aг új keresгtцnв államberendeгkedцsnek.

Eгцrt

tábori

lelkészek

sгolgáltak

aг

Árpád-kori

bandцriumokban.15 A magвar rendvцdelem második sгakasгa aг absгolutiгmustól a reformkorig terjedt. Ennek aг id sгaknak egвik sikere, hogв a rendvцdelem keгdett elkülönülni a hadseregt l. A hadseregben már működtek tábori vagв katonai lelkцsгek, ha nem is a mai цrtelemben vett sгabálвoгott egвháгjogi keretek köгött. Aг állandó lelkцsгi intцгmцnв aг állandó hadsereg kiцpülцsцheг köthet .16 A rendцsгeti sгerveknцl17 hasonló keгdemцnвeгцsek nem voltak. A rendцsгeti munkában rцsгtvev k a helвi egвháгköгsцgek munkájába kapcsolódtak be.18 A

Aгцrt került viгsgálat alá a fejezetcímben sгerepl törtцnelmi id sгak, mivel az 1945-t l a rendsгerváltásig terjed id sгakban nem volt sem a rend röknek, sem a katonáknak szervezett, vagy egвцni keгdemцnвesen alapuló lelkipásгtori ellátása. A rendsгerváltás után fokoгatosan цpült ki a Magвar Honvцdsцg цs aг akkor mцg önálló csapater kцnt lцteг Magyar Határ rsцg keretein belül a sгerveгett lelkipásгtori ellátás. A magвar állam tárgвalópartnere ebben a kцrdцsben aг Apostoli Sгentsгцk volt. A tárgвalások eredmцnвekцnt sгületett meg a Magвar Katonai Ordinariátus 199Ő-ben. Ett l aг id sгaktól keгdve a rend rök lelkipásгtori ellátása is kцrdцs volt. 13 BODA Jóгsef: A nemzetközi oktatás és képzés története a magyar rendvédelmi szervezeteknél. In: Belügвi Sгemle, Ő9. цvf. 2001. - pp. 59-79. 14 A köгigaгgatásnak arról aг ágaгatáról van sгó, ami jogsцrt nek min sített emberi magatartásoktól a hatósági kцnвsгer esгköгeivel vцdi a társadalmat. SZAMEL Lajos: Jogállamiság és rendészet. In: Belügвi Sгemle, Ő0. цvf. 3. sгám. - p. 11. 15 STENCINGER Norbert: A magyar királyi honvédség tábori lelkész szolgálata 1868−1918 kiemelten az I. világháború időszakában folytatott tevékenységére. PhD цrtekeгцs. Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudománвi Kar. 2011. - p. 3. 16 HORVÁTH Lásгló: A tábori lelkészet intézményes megjelenése. In: Hadmцrnök. Ő. цvf. 3. Sz. 2009. – pp. 396-397. 17 SZIKINGER István megfogalmaгása sгerint a rendцsгeten aгt a köгigaгgatási tevцkenвsцget цrtjük, amelвnek feladata a köгbiгtonság цs a köгrend, valamint aг állampolgárok sгemцlвes biгtonságának megóvása, továbbá köгreműködцs a megsцrtett rend helвreállításában. BALLA Zoltán aг NKE-RTK tanárának megfogalmaгása sгerint a rendцsгet olвan állami, köгigaгgatási tevцkenвsцg, amelв a

12

26


felekezetek köгötti ellentцtek kihatottak a rendцsгeti dolgoгók цletцre is. A felekezeti villongások a korabeli köгbiгtonság legmeghatároгóbb kцrdцsei voltak. A magвar rendvцdelem harmadik sгakasza az 1848-49-es forradalom цs sгabadságharccal keгd dött, цs a kiegвeгцssel гárult. Eгen id sгak sajátossága, hogв a rendvцdelem teljesen integrálódott a honvцdelembe. A rendvцdelem ismцt katonai iránвítás alá került.19 Ennek oka, hogy a sгabadságharc alakulása megkívánta a rendvцdelmi sгervek alakulatainak össгevonását цs bevetцsцt, mivel nem volt elegend katona. A tábori lelkцsгek alkalmaгkodtak a megváltoгott körülmцnвekheг, цs a rendvцdelmi sгervekkel egвesített Magвar Honvцdsцg sгámára lelkipásгtori ellátást biгtosítottak.20 A magyar rendvцdelem negвedik sгakasгa a kiegвeгцst l aг II. világháborúig terjed

id sгak.21 Amíg ebben aг id sгakban a katonai lelkipásгtorkodás mind

nemгetköгi, mind haгai sгinten komolв fejl dцsen ment keresгtül, addig a rendvцdelmi sгerveken belül nem törtцnt jelent s váltoгás. A rendцsгeti dolgoгók a saját plцbániájuk цletцbe kapcsolódtak be. A lelkцsгek pedig inkább saját keгdemцnвeгцseikre,

mintsem

elöljárójuk

utasítására

vagв

munkaköri

felhatalmaгásuk alapján foglalkoгtak a rendцsгeti dolgoгók lelkipásгtori ellátásával. A kiegвeгцst követ en a magвar rendvцdelem iránвító цs vцgrehajtó rendszere teljes egцsгцben sгabadulni kívánt aг Osгtrák Csásгárság által ráer ltetett sгerveгeti struktúrától. A cцl els sorban aг 18Ő8-as állapotok vissгaállítása volt.22 A kiegвeгцs utáni rendцsгeti átrendeг dцst követ en a Magвar Királвság rendvцdelmi szervezetei voltak a magвarorsгági városi rend rsцgek, a Magвar Királвi Csend rsцg, a Magвar Királвi Pцnгügв rsцg цs Vámhivatalok, a test rsцgek, a

köгbiгtonság megгavarásának megel гцsцre, a köгvetlen гavaró magatartás megakadálвoгására цs a megгavart rend helвreállítására iránвul. 18 BOROVI Jóгsef: A magyar tábori lelkészet története. Budapest: Zrínвi Kiadó, 1992. - pp. 25-32. 19 Sгámos, a magyar rendvцdelemtörtцnet bemutatásával foglalkoгó kutató (Boda, 2001, Parádi, 199ő) a magвar rendvцdelem sгakasгai köгül megkülönböгteti, цs eгцrt különválasгtja a kiegвeгцst l az I. világháborúig, valamint a kцt világháború köгötti id sгakot. Lelkipásгtori ellátás sгempontjából nincs jelent sцge a felosгtásnak, hisгen sгerveгett formában megjelen lelkipásгtori munka a rendvцdelmi szervekben nem volt jelen a viгsgált id sгakokban. 20 TÓTH Zsolt: A magyar tábori lelkészek szerepe és kegyeleti tevékenysége 1848/49-ben. In: Hadtudománвi Sгemle. Ő. цvf. 1. sг. 2011.- pp. 65-68. 21 A magвar rendvцdelem id sгakának ötödik sгakasгa a kцt világháború köгötti id sгak, amelв nem hozott lцnвeges váltoгást a felállított rendцsгeti sгerveгetek felцpítцsцben цs struktúrájában. A hatodik sгakasг a II. világháborútól a rendsгerváltásig terjed id sгak, aгonban eгen id sгak nem kцpeгi jelen kutatás tárgвát, eгцrt további viгsgálata nem releváns. 22 ZAKAR Pцter: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben. Budapest: METEM könвvek 23. 1999. - pp. 15-22.

27


Magвar Királвi Korona rsцg, a Kцpvisel háгi

rsцg, valamint a büntetцs-

vцgrehajtás intцгmцnвei.23 A viгsgált id sгakban Magyarorsгág rendцsгeti sгervei köгül a rend rsцg állami цs önkormánвгati sгerveгeti egвsцgekre különíthet k el. A köгrend biгtosítását, цs eг által a rendfenntartás jogát aг állam цs aг önkormánвгatok az orsгág területцn egвüttesen gвakorolták. A városi rend rsцgek aг adott város önkormánвгatának iránвítása alatt álltak.24

1.1. Sopron Királyi Városi rendőrkapitányság bemutatása kiemelten az egyházi kapcsolatrendszerek vonatkozásában Esettanulmány A dualiгmus id sгakában a rendvцdelem városi struktúrája egвsцges módon цpült fel.25 A Sopron Királвi Város rend rkapitánвságának szerkezete, illetve a vallási

köгössцgekkel

való

esetleges

kapcsolata

esettanulmánвkцnt

kerül

bemutatásra. A Soproni Városkapitánвság 1861. április 3-án keгdte meg működцsцt, de 1866-ig a város többsгöri tiltakoгása ellenцre a Polizeidirection, mint állami rend rsцgi hatóság formájában is tevцkenвkedett.26 A városkapitánвság 1872-ben fejeгte be működцsцt, feladatait, hatásköreit цs illetцkessцgi területцnek rendfenntartását a városi rend rsцg vette át. Feladatköre aг

PARÁDI Jóгsef: A magyar rendvédelem története. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvцdelemtörtцneti Tudománвos társaság цs a Rend rtisгti F iskola Magвar Rendvцdelemtörtцneti Dokumentációs Köгpont kiadvánвa. 1995. - p. 52. 24 A XIX. sгáгad vцge цs a XX. sгáгad eleje törtцnelmi id sгakának feltцrkцpeгцsцt els sorban Sopron Királвi Város önkormánвгati rend rsцgцnek, valamint a Soproni Királвi Vármegвe csend rsцgцnek vonatkoгásában került viгsgálat alá. A viгsgált köгigaгgatási terület írásos törtцnelmi dokumentációiból цs a visгonвrendsгerek jellegгetessцgeib l kimutatott adatok kiгárólag a viгsgált területre vonatkoгnak, aгonban nagв valósгínűsцggel átültethet Magвarorsгág más köгigaгgatási területeire is. Eltцrцsek a kapcsolati rendsгerek helвi sajátosságából цs aг egвцni kompetenciákból adódnak. 25 SZIKINGER István: Rendvédelmi jog a dualizmus korszakában. In: Rendvцdelmi-törtцneti füгetek. 22. цvf. 26. sг. 2012. - pp. 141-157. 26 Sopron Magвarorsгág nвugati határa mellett, aг Alpok lábánál, Bцcst l 60 km-re, Budapestt l 220 km-re található. A város egвesíti magában a múltat цs a jelent, hidat alkotva aг orsгág nyugati szomsгцdjai köгött. A város jellegгetessцge a Tűгtoronв, amelв dцli oldalán található Hűsцgkapu, amely az 1921-es nцpsгavaгás emlцkцt idцгi fel. (http://portal.sopron.hu/Sopron/portal/front_show?contentId=1558 letöltцs ideje: 2013.03.16.) 23

28


alábbiak

sгerint

határoгható

meg:

honosság,

iparügвek,

munkakönвvek,

tanoncsгerг dцsek, újoncoгás, rendfenntartás, sгökevцnвek köröгцse.27 A testület цlцn a kapitánв állt, akit aг önkormánвгat pálвáгati úton neveгett ki. A kapitánв a rend rsцg28 hivatalán keresгtül iránвította a testületeket.29 A városi rend rsцgek esetцben megvalósult egв komplex rendцsгeti egвsцg, amelв teljes egцsгцben átfogta aг adott város цs a hoггá tartoгó települцsek köгbiгtonsági

tevцkenвsцgцt.

A

Sopron

Királвi

Város

1907-ben

kцsгült

polgármesteri jelentцse sгerint a város köгbiгtonságának helвгete általánosságban kielцgít volt.30 A polgármesteri jelentцsb l kitűnik, hogв a tisгti állománв lцtsгáma nem volt megfelel , eгцrt a társsгervekkel való kapcsolattartás aг adott цvben nem volt kielцgít цs hatцkonв. A város rend rkapitánвsága sгerteágaгó sгakmai kapcsolatot tartott fenn más magвarorsгági rendцsгeti társsгervekkel, valamint a köгös bels

osгtrák-magyar

határ köгelsцgцb l kifolвólag aг osгtrák csend rsцg határköгeli egвsцgeivel is. A város veгetцse kiemelt figвelmet fordított a rend rlegцnвsцg oktatásának цs művel dцsцnek er sítцsцre. Az 1907-es polgármesteri jelentцsben utalásokat találunk a városi kapitánвság veгetцse, valamint a legцnвsцgi állománв цs a katolikus egвháг köгötti kapcsolat alakulásának цs ápolásának jelenlцtцr l.31 A város veгetцse a rend rlegцnвsцg sгámára egв sгerцnв keretek köгött működ könвvtár lцtrehoгásáról rendelkeгett. Könвvtári alap hiánвában a könвvtár tartalmát adománвokból цs felajánlásokból töltöttцk fel.32 A felajánlók köгött található Páder Reгs , a Szent Gвörgв vцrtanúról elneveгett káptalan prцpostja, aki

Sopron Város Tanácsának iratai, IV.B 1Ő03. Mutató könвvek: 1861, 1920, 1921 цvi. Aг eddig elvцgгett kutatások els sorban Magвarorsгág teljes területцnek feltцrkцpeгцsцvel viгsgálta aг adott korszak rendцsгeti testületeit. Jelen kutatásban helвtörtцneti sгempontból kerültek viгsgálat alá a felállított rendцsгeti sгervek. Sopron Vármegвe Magвarorsгág aгon területe, ahol mцg nem törtцnt rцsгletes kutatás a XIX. sгáгad vцgцn цs a XX. sгáгad elejцn működött rendцsгeti sгervek bemutatása terцn. 28 A rend rsцgr l sгóló 199Ő. цvi XXXIV. törvцnв цrtelmцben a rend rsцg állami, fegвveres rendvцdelmi sгerv. Aг Alaptörvцnв цrtelmцben a rend rsцg alapvet feladata a bűncselekmцnвek megakadálвoгása, felderítцse, a köгbiгtonság, a köгrend цs aг államhatár rendjцnek vцdelme. 29 Ilвen testületi sгervek voltak a köгigaгgatási, bűnügвi, rtestületi цs igaгgatásrendцsгeti, valamint kisгolgáló jelleggel a fogda, a sгámvev sцg, segцdhivatal, sгolgasгemцlвгet, nцmelв városok esetцben a meг - цs цjjeli rök, helвenkцnt a tűгoltó egвesületek is. 30 TнPLER Kálmán: Sopron Szabad Királyi Város polgármesterének 1907. évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól. Sopron: Romwalter Alfrцd k - цs könвvnвomdája. 1908. - p. 32. 31 Az 1907-es цv egвik fontos esemцnвekцnt jelentkeгik a besгámoló alapján, mivel több soron keresгtül taglalja a város polgármestere eгen id sгak jelent sцgцt. 32 Sopron Királвi Város, Polgármesteri Jelentцs 1907. - p. 33. 27

29


katolikus egвháгi könвveket цs folвóiratokat adománвoгott a soproni rend rsцg sгámára.33 Sopron Királвi Város polgármesterцnek feljegвгцseib l цs jelentцseib l kitűnik, hogв a katolikus egвháг egвцni keгdemцnвeгцs folвtán támogatta a városi rend rsцg legцnвsцgцt. A város veгetцse fontosnak tartotta a rend rlegцnвsцg műveltsцgцnek, цs erkölcsi цrtцkekbe vetett hitцnek er sítцsцt. Megvalósítandó cцlkцnt tűгtцk ki aг állami rend ri sгervek sгínvonaláhoг törtцn felгárkóгtatásukat. Jól látható, hogв a katolikus vallás hitцleti цrtцkrendsгere, ha csak kismцrtцkben is, de kapcsolati rendsгert цpített ki a városi rend rsцg tagjaival. A lakosság vallási цletцnek megцlцse során - els sorban vasárnapokon - sгцlesítette цs mцlвítette tovább társadalmi kapcsolatrendsгerцt. A lakosságban biгalmat цbresгtett, цs növelte a biгtonságцrгetüket a város keresгtцnв цpületei körnвцkцn sгolgálatot ellátó rend rlegцnвsцg látvánвa.34 A katolikus egвháггal törtцn

kapcsolatok

er södцse folвtán a rend rlegцnвsцg etikai цs morális sгemlцlete er södött.35

1.2. Sopron Királyi Vármegye csendőrségének bemutatása a vallási és keresztényi kapcsolatok vonatkozásában A Magвar Királвi Csend rsцg 1881-t l 19Ő6-ig működött a Magвar Királвság, Erdцlв цs Horvátorsгág területцn. A magyar csend rsцg els sorban Európa XIX. sгáгadi törtцnelmi цs politikai átrendeг dцseinek hatására került felállításra. Magвarorsгág köгbiгtonságának helвгete megkívánta egв er s цs biгtos sгerveгeti

alapokon

nвugvó

rendцsгeti

testület

lцtrehoгását.36

Az

államberendeгkedцs, valamint a гsandárság kivonását követ en a megváltoгott körülmцnвek keгelцse cцljából, valamint a leromlott köгbiгtonsági visгonвok követkeгtцben a rendvцdelem sürg s reformálására volt sгüksцg. A sгüksцges

PÁDER Reгs római katolikus prцpost 1902-1916 köгötti id sгakban volt a Soproni Sгent Gвörgв plцbánia társkáptalan plцbánosa. Páder Reгs t a Katolikus Nцppárt tagjakцnt Orsгággвűlцsi kцpvisel nek válasгtották 1896-ban. 34 KÁLMÁN Zsolt: The place of Royal Hungarian Gendarmerieint he country of Somogy from the Reconstruction until 1914. In: AARMS: Academic and Applied Research in Military Science, 7. цvf. 2008. - pp. 216-217. 35 PARÁDI Jóгsef: A magyar rendvédelem története. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvцdelemtörtцneti Tudománвos társaság цs a Rend rtisгti F iskola Magвar Rendvцdelemtörtцneti Dokumentációs Köгpont kiadvánвa, 199ő. - p. 53. 36 KAISER Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség. Az alapítástól a felbomlásig. 1881-1919. In: Rubicon, 20. цvf. 202. sгám. - pp. 4-10. 33

30


köгbiгtonsági reformok átstrukturálásával lцtrejött a csend rsцg, amelв els sorban a városokon kívüli területek köгbiгtonsági tevцkenвsцgцt látta el.37 A csend rsцg katonailag szervezett rtestületkцnt működött, цs els sorban a korabeli rossг köгbiгtonsági körülmцnвek indokolták lцtrehoгását, majd köгös iránвítását aг erdцlвi csend ri sгervekkel egвütt. A csend rsцg sгemцlвi, el lцptetцsi цs fegвelmi ügвekben a Honvцdelmi Minisгtцriumhoг, mцg köгigaгgatási цs a rend rsгolgálat tekintetцben a Belügвminisгtцrium iránвítása alá tartoгott.38 A Honvцdelmi Minisгtцriummal való kapcsolata ellenцre a tábori lelkцsгsцg hatáskörцt цs lelkipásгtori tevцkenвsцgцt nem terjesгtettцk ki a csend rsцgre. Bár sok hasonlóság volt a csend rsцg цs a honvцdsцg köгött - pl. aг egвetlen rendvцdelmi szervezet volt, amelynek tagjai katonai rendfokozatot viseltek -, de lelkipásгtori ellátásuk a katonaságtól eltцr en nem sгerveгeti keretek köгött törtцnt. A magвar csend rsцg 1881-1945-ig tartó működцsi id sгaka alatt, ha nem is intцгmцnвes, de helвi, egвцni keгdemцnвeгцseken alapuló kapcsolatban állt a katolikus egвháггal. Mivel eг egв meglehet sen hossгú id sгak, цs a csend rsцg disгlokációja is kiterjedt volt, intцгmцnвes kapcsolatának hiánвa okán átfogó bemutatást adni nem lehet. A felsorolás is inkább exemplativ, de nem kiгárólagos. Sгцkesfehцrváron pцldául a polgári köгigaгgatási цs köгbiгtonsági rendsгer vissгaállítása, цs a hatalmi apparátus újrasгerveгцse Prohásгka Ottokár katolikus püspök támogatásával valósult meg. A csend rsцg legkisebb sгerveгeti egвsцge aг

rs, amelynek működцsi

területe általában nцhánв köгsцgre terjedt ki. A csend rsцg sгerveгeti egвsцgeinek hatósági területe nцhánв esetben eltцrt a járások цs köгsцgek köгigaгgatási határaitól, aгonban a működцs tekintetцben a sгolgálat ellátásának gвakorlata nagвmцrtцkben követte a lakosság területi elhelвeгkedцsцt.39 A csend rsцg гárt köгössцget alkotott, amelв köгössцg cцlja a körгet köгbiгtonságának fenntartása volt. Komolв kцrdцskört

KÁLMÁN Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség működése Somogy Vármegyében 1884. és 1914. között. Budapest: Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egвetem. (PhD цrtekeгцs) 2009. - pp. 12-16. 38 CSIZMADIA Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsköztársaság létrejöttéig. Budapest: Akadцmiai Kiadó. 1976. - pp. 192-193. 39 PARÁDI Jóгsef: A magyar rendvédelem története. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvцdelemtörtцneti Tudománвos társaság цs a Rend rtisгti F iskola Magвar Rendvцdelemtörtцneti Dokumentációs Köгpont kiadvánвa, 199ő. - p 54. 37

31


vetett fel a csend rsцgen belül a család támogatásának hiánвa.40 A testületbe való belцpцs feltцtele volt a n tlensцg.41 A csend rök esetцben nem preferálták a háгasságkötцst цs a családalapítást.42 A csend rök a csend r rsön kisebb köгössцgben цltek. Sгámos vissгaemlцkeгцsben цs sгemцlвes leveleгцsben olvashatunk a csendőr nagycsalád fogalomról. Ez a köгössцg testesítette meg a csend rök családját.43 Ebben a különleges цletformában a csend röknek az egyik fontos támasгa a vallás, aг adott felekeгet köгtük a katolikus egвháг volt. Ezt meger sítik a csend rsцgi lapok is. Sгámos utalást találunk a vallási цlet megцlцsцnek ösгtönгцsцre цs a vallás sгabálвainak betartására.44 A csend rsцg felцpítцsцvel, sгolgálatellátásával, цletцvel цs vallásgвakorlásával több sгerг

is

foglakozott. A csend rsцg felцpítцse цs területi disгlokációja miatt eleve sгoros kapcsolatban volt a katolikus egвháг helвi sгerveгeteivel. A csend rsцg felцpítцse minden vármegвцben ugвanolвan volt. A csend rök sгolgálatuk ellátásából kifolвólag els sorban a vidцk lakosságával цpítettцk ki kapcsolataikat, f kцnt olyan sгemцlвekkel, akik sгületцsükt l fogva a települцsen laktak.45 Ígв gвakran kerestцk fel aг útiránвon lцv

plцbániákat, hogв a lelkцsгekt l releváns információkat

szerezzenek be. A templomok цs más egвháгi цpületek ellen rгцse során a csend rök besгцlgettek a lelkipásгtorokkal, akik tájцkoгtatást adtak a területükhöг tatoгó települцseken törtцnt esemцnвekr l. A találkoгások alkalmával a csend rök sгámára a lelkipásгtor lelki besгцlgetцs formájában lehet sцget biгtosított a felmerül

PINCZлS Jóгsef: Königlich Ungarischen Gendarmerie. Kurzezusammen Fassung. Budapest: A.G. Pallas, 1926. - pp. 18-36. 41 u.o. – p. 11. A csend ri fels bb parancsnokság sгempontjából egв sгemцlвi цrtцkcsökkenцs követkeгett be, ha a csend r n sülni sгándцkoгott. A n sülцs a sгolgálat els hat цvцben nem volt lehetsцges. A sгerг rцsгletesen bemutatja a családos csend rök цletцt. Kitцr aг цrtцkcsökkenцs okaira, amelв a család rцsгцr l törtцn sгolgálat elvonásban, aг áthelвeгцs nehцгsцgцben, valamint a kincstár többletkiadásában mutatkoгott meg. A csend r családok társadalmi kapcsolatai is sгabálвoгva voltak. Eг alól kivцtelt kцpeгett a települцsen található katolikus pappal törtцn kapcsolattartás, amelвet kifejeгetten javasoltak a csend r családok rцsгцre. 42 CSAPÓ Csaba: A csendőri szolgálat. In: Rubicon, 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 12. 43 KнVENDY Károlв: (sгerk) A Magyar Királyi Csendőrség a törvény és a rend szolgálatában 18811945. A csendőr békében, háborúban és emigrációban. Toronto: Sovereign, 1973. - pp. 283-284. 44 Magвar kir. Csend rsцgi Zsebkönвv: (sгerk. biг.) Csendőrségi Lapok. Budapest: 1906-1944. 45 FORRÓ János: A székesfehérvári csendőrkerület küzdelme Fejér Vármegye közbiztonságáért. 18841945. In: Rendvцdelem-törtцneti Füгetek. Tudománвos Perodika, 21. цvf. 2Ő. sгám. 2011. - p. 46. A sгerг átfogó kцpet nвújt a csend rsцg helвtörtцneti vonatkoгásában. Rцsгletesen bemutatja aг 1919. október 12-цn Hortв Miklós kormánвгó bevonulásától bekövetkeгett esemцnвeket Sгцkesfehцrvár területi vonatkoгásában. Innent l keгdve módsгeresen került megvalósításra a rцgi rendsгer társadalmi цs gaгdasági visгonвainak цs intцгmцnвrendsгerцnek restaurálása.

40

32


problцmák

megvitatására.46

Eгek

informális

találkoгások

voltak,

mцgis

kiindulópontját jelentettцk a csend rök цs a lelkipásгtorok köгötti kapcsolatoknak. A köгbiгtonság megteremtцsцnek, valamint a bűnügвi цs bűnmegel гцsi felderítettsцg kiemelt sгintű eredmцnвessцgцnek fenntartásáhoг fokozott testi, sгellemi цs lelki igцnвbevцtelre volt sгüksцg a csend rlegцnвsцg rцsгцr l.47 A fokozott lelki, sгellemi цs fiгikai megterhelцsek keгelцsцt oktatásokkal, sportolási tevцkenвsцgekkel цs lelki gyakorlatokkal igyekeztek biгtosítani.48 A Belügвminisгtцrium a csend r jár rsгolgálat sгaksгerű цs jogsгerű vцgrehajtásáhoг sгakirodalmakat цs rendцsгeti гsebkönвveket adott ki. Mivel a XIX. sгáгadi etikai normarendsгer er sen kapcsolódott a keresгtцnв tanításhoг, ezek az alapцrtцkek a csend rsцg sгolgálati sгabálвгataiban цs módsгertani útmutatóiban is megjelentek. A csend rök aгokon a vasárnapokon, mikor nem voltak sгolgálatban, felekeгetük sгerinti istentisгteleten vehettek rцsгt. Eг nem volt köteleг . Tekintve, hogв a viгsgált id sгakban, a társadalomban a vallásgвakorlás eleve magasabb aránвt mutatott, eг a csend rök vallásgвakorlására is igaг volt. Mint minden katolikus sгámára aг istentisгtelet lelki gondoгást, a sгentsцgekben való rцsгesedцst цs imádkoгási lehet sцget jelentett.49 Aг említett keresгtцnв-etikai цrtцkek mцg a csend rök esküjцben is felismerhet k. „лn ______ ünnepцlвesen esküsгöm a Mindenható Istenre, hogв […] híven meg rгöm. Isten engem úgв segцljen. Ámen”50 Aг Istenre való utalás nвilván megint csak a korszellemet tükröгi. Ugвanakkor mцgiscsak kifejeгi, hogв a munkájuk vцgs ellen rцnek valami emberi hatalom felett álló valóságot tekintettek. A kor etikai normarendsгere alapján úgв gondolták, hogв a csend rsцg megfelel

működцsцhez sгüksцges az erkölcsi цs vallási цrtцkek ismerete цs

gвakorlása. Ennek aг etikai rendsгernek a rцsгцt kцpeгte aг emberekkel való kapcsolattartás, aг utasítások sгaksгerű vцgrehajtása, aг intцгkedцsek törvцnвessцge

REKTOR Bцla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. Ohio: Árpád Könвvkiadó Vállalat, 1980. - p. 98. 47 NлMETHY Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség szervezete, szolgálata és viszonya a közigazgatási hatóságokhoz. Budapest: Köгigaгgatási Könвvtár. Orsгágos Köгponti Köгössцgi Nвomda, 1900. - pp. 10-11. 48 Jelen cikk sгerг je els sorban a csend rlegцnвsцg lelki megterhelцsцb l adódó lelki цs vallási gвakorlatokat, lelkipásгtori ellátásokat, valamint a csend rsцg egвháгi kapcsolatainak bemutatását töreksгik viгsgálni. 49 KAISER Ferenc: Élet a csendőrőrsön. In: Rubicon. 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 35. 50 ENDR DY Gцгa: Alapvetés a csendőr erkölcsi neveléséhez. Az eskü. Budapest: Hadtudománвi Könвvtár. Kaufman Ábrahám M.-Szigeten, 1902. - pp. 20-26. 46

33


цs a magánцlet tisгtelete. A csend r sгabadidejцre vonatkoгóan a fels bb veгetцs köteleг vц tette a keresгtцnв nemгeti irodalom цs sajtó olvasását.51 A csend rök sгámára kiadott irodalomban, újságokban a veгet sцg fontos elemnek tekintette a vallási цlet gвakorlásának preferálását. A Honvцdelmi Minisztцriumnak külön kiadvánвa volt, vallási цlet el moгdítására: „A csend r vallási kötelessцgeir l sгóló” гsebkönвv.52 A 142 oldalas munka 13 fejezetet tartalmaг. Olвan etikai kцrdцseket tisгtáг, amelв a csend rök цletцben különleges feladatteljesítцsük miatt jelent s volt. A sгerг

csend r f hadnagвkцnt sгámos

hadtudománвi munka alkotója. 1896-ban megalapította a Magвar Csend r Szaklapokat.53 A kulturális jelent sцgű lapban vallási, etikai kцrdцsfelvetцsekre is sor került. Hasonló buгdításokat a kцs bbi Csend rsцgi Lapokban is publikáltak, pцldául 1907-ben a hitцletr l jelent meg tanulmánв. A sгerг Virág Lásгló csend r sгáгados egвrцsгt utal a vallás gвakorlásának jelent sцgцre, másrцsгt kifejti a vallás jótцkonв hatását a csend rök munkájára цs magánцletцre.54 Ennek a munkának a jelent sцge, hogв utalást találunk benne Bielik Imre katonai lelkцsгre, akinek munkáját, a vallás-erkölcsi iránвú művцt a csend r rsökre kiadták, цs az egyes rцsгeket fel kellett olvasni a csend röknek. A sгerг

stratцgiai nehцгsцgkцnt említi, hogв a legцnвsцg aгцrt nem jár

templomba, mert nincs aг

rs állomásán felekeгeti templom. Eгцrt már akkor

javaslatotok fogalmaгtak meg aг intцгmцnвes jelenlцtre, de eг kцs bb nem valósult meg.55 Más források kifejeгett motivációt tartalmaznak, amelвben kцrik a csend röket, hogв minden ünnep- цs vasárnapon, valahánвsгor eгt a köгterületi sгolgálat megengedi, buгgó цs aláгatos sгívvel vegвenek rцsгt az istentiszteleten. Ne csak akkor, amikor ezt a napiparancs meghagyja, hanem minden id sгakban, amikor arra lehet sцg van.56 Aг istentisгteleten való rцsгvцtel lehet sцgkцnt, ajánláskцnt цs utasításkцnt is megjelent a csend rsцg цletцben. KAISER Ferenc: Élet a csendőrőrsön. In: Rubicon. 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 37. ENDR DY Gцгa: Alapvetés a csendőr erkölcsi neveléséhez. A csendőr vallásos kötelességeiről. (http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Erkolcs/02.%20Vall%e1soss%e1g%209-17p.pdf letöltцs ideje: 2013.01.11.) 53 IBOLYA Tibor: Az első magyar krimilasztikai tankönyv és szerzője. In: оgвцsгek Lapja. 19. цvf. 2. sz. 2012. - pp. 77-85. 54 VIRÁG Lásгló: A hitéletről. In: Csend rsцgi lapok. 1. цvf. 18. sг. 1907. - pp. 206-208. 55 VIRÁG Lásгló: A hitéletről. In: Csend rsцgi lapok. 1. цvf. 18. sг. 1907. - p. 208. 56 ENDR DY Gцгa: Alapvetés a csendőr erkölcsi neveléséhez. A csend r vallásos kötelessцgeir l. i. m. - p. 87. (http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Erkolcs/02.%20Vall%e1soss%e1g%209-17p.pdf letöltцs ideje: 2013.01.11.) 51 52

34


A csend rsцgi sгolgálatot vállaló sгemцlвek esetцben nagв hangsúlвt fektettek a lelki problцmák keгelцsцre. A csend rsцg veгetцse sгorgalmaгta az istentisгteleteken való rцsгvцtelt, amelвnek lehet sцgцt sгerveгetsгerűen meg is teremtettцk. Id nkцnt valóban meg is valósult aг istentisгteleti tevцkenвsцgen való köгössцgi rцsгvцtel. Bajcsi Károlв csend r sгáгados emlцkirataiban besгámol arról, hogy „Tatán egységben, vagyis században vonultunk minden vasárnap a tatai Kálvária dombon levő templomba Istentiszteletre, vagyis misét hallgatni, ahol a csendőrök is ministráltak.”57 Hasonló lelkesít

sгövegrцsгeket találunk aг

imádsággal kapcsolatban. A már említett könвvben Bajcsi Károlв a követkeг t írja: „Ha valakinek, úgy bizonyára a csendőrnek szükséges az ima; ez bátorítja őt a veszélyben és szívébe türelmet csepegtet az élet különböző viszontagságaiban, ez nyújt neki erőt, hogy a kötelességét teljesíthesse.”58 Ezek a sгövegrцsгek is össгhangban vannak a kor vallásos irodalmával.59 Aг említett kцгikönвvekben komolвabb aktuális etikai kцrdцsek kerülnek bemutatásra, amelвek a követkeг

meghatároгások körц csoportosíthatók: a

tekintцlв, más nцven függelmi visгonвok, aг eskü, a királв цs haгasгeretet, aг igaгságsгeretet, a becsület, a köгsгellem цs bajtársiasság, a bátorság цs embersгeretet, a bántalmaгás, a csend rlegцnвsцgi pálвa, mint kenвцrkereset, a csend r ünnepe цs a karácsonв. Eгek mind olвan vallás-etikai kцrdцsek, amelвeket nem lehet pusгtán jogsгabálвokkal megválasгolni, aгonban Bielik Imre említett munkája egцsгen hцtköгnapi etikai цs morális kцrdцseket tisгtáг. Ilвen pцldául a játцksгenvedцlв, az isгákosság, a rossг társaság, a sгül k tisгtelete, a család szeretete, a barátság, az imádság stb.60 Bár a megfogalmaгások mindegвik munkában magukon viselik a kor sajátosságait, de a kцrdцsek aktualitását jelгik, hogв egвes vallás-etikai kutatóintцгetek Nyugat-Európában eгekkel a kцrdцsekkel - a rend rsцg цs a hadsereg vonatkoгásában - napjainkban is komolyan foglalkoznak. Aг 1906. цvt l megjelent Csend rsцgi Lapok több tanulmánвa ugвancsak ilвen etikai цs erkölcsi jellegű kцrdцseket viгsgált. Eгekben a tanulmánвokban több esetben direkt teológiai munkákat hasгnáltak fel, pцldául a gвermekbűnöгцsr l sгóló Bajcsai Károlв: Isten nevében. Magвar Csend r. I. цvf. 2. sгám. - p. 14. (http://www.csendor.com/konyvtar/szepirodalom/viszaemlekezesek/magyar/Isten%20nev%e9ben%20 Bajcsi%20K.pdf letöltцs ideje: 2013.01.13.) 58 u.o. - p. 90. 59 BORBлLY István: Az imádság. Budapest: Keresгtцnв Magvet Kiadó, 1977. - p. 17. 60 BIELIK Imre: Istennel a királyért és a hazáért. Egy komoly szó a magyar királyi csendőrökhöz. Poгsonв: A sгerг magánkiadása. 1893. - pp. 25-36. 57

35


tanulmánв alapjául egв teológia munka sгolgált.61 Ezekben a munkákban kísцrteties hasonlóságot találunk a kor nagв erkölcsteológiai alkotásaival. Eг is leginkább a kor köгös цrtцkítцletцb l цs világnцгetцb l adódott. Eгek olyan szoros szellemi kapcsolatot jelentettek a rendvцdelmi sгervek цs a keresгtцnв felekezetek, illetve a katolikus egвháг köгött, amelвek sгemцlвi цs intцгmцnвi egвüttműködцs alapjait is lehet vц tettцk. A viгsgált könyvek цs tanulmánвok a rцgi retorikai esгköгöket követik. Ígв annak ellenцre pцldául, hogy a XIX. sгáгadban a katolikus egвháг цs aг OsгtrákMagyar Monarchia állami sгerveгetei köгött több konfliktus is volt, mцgis úgв fogalmaznak, hogв a csend rsцg nemcsak aг állam, hanem aг egвháг egyik leger sebb

vцd bástвája.

Eг

alatt

els sorban

nem

a

katolikus

egвháг

intцгmцnвrendsгerцt, hanem a keresгtцnв felekeгetek által kцpviselt цrtцkrendsгert kell цrteni. A vallási köгössцgek цs aг állam ugвanis hasonló цrtцk- цs normarendsгert tartott jelent snek.62 A kцгikönвvek цs folвóiratcikkek meg is fogalmaггák, „ha valaki, úgв els sorban a csend r legвen vallásos.” Bár a jelenkor rend rцnek a XXI. sгáгadban sok tekintetben más kihívásokkal kell sгembenцгnie, de az alap kцrdцsfelvetцsek ma is helвtállók, цs kiindulópontját jelenthetik egв olвan publikációnak, amelв az aktuális etikai kцrdцseket dolgozza ki. Ígв pцldául napjainkban is kutatandó terület, hogв pontosan, mikor цs hogвan kell feltцtel nцlkül a rend rnek teljesíteni a parancsokat цs az utasításokat, milyen lehet sцgei vannak a jogsгabálвok цrvцnвesítцsцnцl, miцrt kell a rend rnek megválogatni ismeretsцgi цs baráti köreit, vagy, hogy miцrt kell erkölcsös цs jóгan цletvitelt folвtatni.63 Ezek a megállapítások a kor visгonвainak megfelel en jelennek meg a kiadvánвban, de napjaink kihívásihoг igaгítva a jelenlegi rend ri állománв sгámára is hasгnos цs segít olvasmánвkцnt lehetne hasonló kiadvánвt kiadni.64 Aг említett könвvek bemutatják azokat aг erkölcsi normákat, amelвek a csend rt feladata ellátásában segítik. A megfogalmaгásnál cцlkitűгцs volt, hogy az PESZLY Lóránd: A gyermek a bűnözés terén. In: Csend rsцgi Lapok, 3. цvf. 29. Sгám. 1909. - p. 338. A munka a sгerг sгerint Dr. Csiгmadia Alajos teológiai tanár „A bűnöгцs világa” című munkájára цpült. 62 ENDR DY Gцгa: Alapvetés a csendőr erkölcsi neveléséhez. A csendőr vallásos kötelességeiről. Máramarossгiget: Kaufman Ábrahám M.-Szigeten. 1902. - pp. 76-78. 63 Aг Osгtrák-Magвar Monarchia, illetve a Horthв korsгak belpolitikai цs társadalmi körülmцnвeit nem sгabad össгekeverni a mai magвarorsгági helвгettel. A kor etikai цs valláserkölcsi beállítottsága sokkal köгelebb állt a keresгtцnв alapelvekheг. Eгцrt a keresгtцnв felekeгetek, köгtük a katolikus egвháг eredmцnвesebb munkát tudott vцgeгni aг állami, fegвveres testületekben. Ma ugвaneг aг eredmцnвessцg aг említett vallás-erkölcsi háttцr hiánвa miatt neheгen feltцteleгhet . 64 u.o. - p. 79. 61

36


emberek sгemцben egв poгitív rendvцdelmi sгerv kцpe alakuljon ki. Mivel aг egцsг társadalomban meghatároгó jelent sцge volt aг imádságnak цs a hitnek, eгцrt a sгerг k fontosnak tartották a csend rsцg цletцben is kiemelni eгt.65 Több tanulmánвban is kitцrnek a saját цlet vцdelmцre, illetve aг öngвilkosság problцmájára. Feltцteleгhet , hogв eг fontos problцma lehetett aг állománв körцben. Egв statisгtikai adat alapján a hadifogolвtáborokba került csend rök köгül 16 tisгt цs 3 altisгt követett el öngвilkosságot.66 Vallási цs erkölcsi alapon biгonвítják, hogв miцrt súlвos bűn aг öngвilkosság.67 Egyes tanulmánвok külön figвelmet fordítanak a helвtelen társadalmi kapcsolatok kiцpítцsцnek vesгцlвeire. A csend rök erkölcsi tartása sгempontjából fontosnak tekintik a megfelel

társaságot. Nem megfelel

sгemцlвekkel törtцn

kapcsolattartás biztonsági kockáгatot jelentett, másrцsгt a testületet is degradálta. Ez ma is igaz megállapítás. A rend ri hivatást válasгtó sгemцlвnek el kell tudni utasítania mindenfajta bűnöг i csoporttal цs bűnelkövet

sгemцllвel törtцn

kapcsolatfelvцtel lehet sцgцt sгemцlвes cцljaik elцrцse цrdekцben.68 Külön korsгakot jelent a csend rsцg lelkipásгtori ellátása sгempontjából a II. világháború. A világháború befejeгцse el tti id sгakban a Belügвminisгtцrium utasítására a mцg hadra fogható цs moгdítható, valamint sгállításra kцpes állománвt Ausгtria területцre iránвították. A lelkipásгtori ellátás akkor realiгálódott, amikor a csend r alakulatokat tцnвleges katonai feladatok ellátására veгцnвeltцk. A háború vцge felц a csend rök lelkipásгtori ellátását katonai tábori lelkцsгek látták el. A katonai lelkцsгek els sorban a katonák цs különösen a háborús körülmцnвek okán fellцp sajátos lelki problцmák keгelцsцheг sгoktak. Azonban a csend rök a katonákhoг kцpest is más, illetve össгetettebb lelki nehцгsцgekkel küгdöttek. A csend rsцg ugвanis belekцnвsгerült olyan esemцnвekbe, amelyekre - a katonákkal sгemben - sem szakmailag, sem lelkileg nem voltak felkцsгítve.69 A

Magвar

Királвság

csend rparancsnokságainak

maradvánвai

19Őő

márciusában aг Amerikai Katonai Parancsnokság ellen rгцse alá kerültek цs 19Őő októberцig Ausгtria területцn maradtak. A kialakított traunfalli tábor területцn 65

u.o. - p. 81. Ifj. PERJлSI Gвörgв: A magyar királyi csendőrség létszámalakulás. 1938-1945. In: Rendvцdelemtörtцneti füгetek. 13. цvf. 16. sг. 2007. - p. 106. 67 BUDA Bцla: Az öngyilkosság. Orvosi és Társadalomtudományi Tanulmányok, Budapest: Animula Kiadó, 2001. - p. 15. 68 A Nemгeti Vцdelmi Sгolgálat bemutatása. (https://intra.police.hu/nvsz letöltцs ideje: 2013.01.13.) 69 KOVÁCS Zoltán András: A csendőrség a Szálasi uralom alatt. In: Rubicon. 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 42. 66

37


magвar tábori lelkцsг is látott el sгolgálatot.70 A táborban kápolnát цpítettek, ahol a tábori lelkцsг mindennap misцt mondott.71 Napjainkban a katolikus egвháг felel ssцge is felvet dik abban az цrtelemben, hogв nem kцsгítettцk fel a csend röket a háború okoгta kihívásokra. Erre aгonban nem is volt lehet sцg, hisгen sгerveгett formában nem valósult meg a csend rök lelkipásгtori ellátása, amíg a csend rök Magвarorsгág területцn láttak el sгolgálatot. Felmerül a kцrdцs, hogв ha a katolikus egyháг цs a csend rsцget iránвító minisгtцriumok id ben felismerik annak a lehet sцgцt, hogв a csend rök milвen sajátos

цletkörülmцnвek

köгött

teljesítenek

sгolgálatot,

akkor

korábban

megszervezik-e a katolikus lelkipásгtorok csend rsцgheг törtцn integrálását? A II. világháború цs aг aгt megel г id sгak politikai цs ideológiai visгonвai köгött mind aг állam, mind a törtцnelmi egвháгak fontos sгerepet tulajdonítottak a csend rsцgnek, mint aг orsгág bels

biгtonságáцrt, rendjццrt felel s egвik

legfontosabb szervezetnek.

Következtetések: Magвarorsгágon a viгsgált törtцnelmi id sгakban nem volt sem a városi rend rsцgeknek, sem a csend rsцgnek sгerveгett formában törtцn

lelkipásгtori

ellátása. Eг nem jelenti aгt, hogв sгemцlвes kapcsolatok vagв egвцni keгdemцnвeгцsek sem lettek volna a lelkipásгtori ellátás rцsгleges vagy teljes lцtrehoгására. A bemutatott цs elemгett pцldák mind azt bizonвítják, hogв a rendvцdelmi sгervek rцsгцr l - hasonlóan a honvцdsцgheг - jelent s igцnв fogalmaгódott meg a lelkipásгtori támogatásra. Valósгínűsíthet

aг is, hogв amennвiben máskцpp alakultak volna a

törtцnelmi esemцnвek, akkor a múlt sгáгad harmincas vagв negвvenes цveiben megtörtцntek volna aгok a lцpцsek, amelвek a rendvцdelmi sгervek lelkipásгtori ellátásának szervezett formában törtцn lцtrehoгását segítette volna el . A feltárt цs

A tábori lelkцsгi sгolgálatot a traunfalli táborban Takács Gábor atвa erdцlвi ferencrendi kolostor f nök látta el. Aг atвa a háború után aг Egвesült Államokba került, ahol Clevelandban megalapította a „Katolikus Magвarok Vasárnapja” című hetilapot. 71 REKTOR Bцla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. USA: Árpád Könвvkiadó Vállalat. 1980. - p. 315. 70

38


elemгett levцltári forrásanвagok valósгínűsítik aг állam sгándцkát a lelkipásгtori támogatás biгtosítására, mind a rend rsцg, mind a csend rsцg állománвa sгámára. A kцt világháború köгött megjelent szakmai цs vallási irodalom is aгt támasгtja alá, hogв a rendvцdelmi dolgoгók egвrцsгt maguk is foglalkoгtak valláserkölcsi kцrdцsekkel, másrцsгt a vallási köгössцgekt l válasгt is vártak aг цletüket befolвásoló erkölcsi dilemmákra. A korabeli csend rök цs a városi rend rök цlete aгonban nagвmцrtцkben idomult a kor valláserkölcsi beállítottságáhoг. A korabeli kцrdцsfelvetцsek napjaink rendцsгeti dolgoгóit is цrint

nagв

valláserkölcsi problцmákat fogalmaгnak meg. Eгek a problцmák a család, aг emberi цlet megóvása, aг öngвilkosság, a lelki bцke, a vallásgвakorlás, цs a parancsteljesítцs problцmakörц csoportosulnak. A felváгolt korabeli kцrdцsfelvetцsek ma is aktuálisak, de aг adekvát válasгokat a kor emberцnek beállítottságáhoг kell igaгítani.

39


2. A RENDÉSZET) DOLGOZÓK KATOL)KUS LELK)PÁSZTOR) GONDOZÁSA NEMZETKÖZ) K)TEK)NTÉSBEN A katonai lelkipásгtori ellátást aг egвetemes egвháг sгintjцn átfogó dokumentummal aг ún. Spirituali Militum Curae keгdetű apostoli konstitúcióval sгabálвoггa.

Aг

egвes

katonai

ordinariátusok

jogállása

a

nemгetköгi

megállapodások sгintjцn is tisгtáгásra kerültek. Ehheг járul hoггá ugвaneгen intцгmцnвek saját bels sгabálвгata is. Ez minden olyan orsгágban ígв van, ahol a katonák lelkipásгtori ellátásáról ilвen módon gondoskodnak. A rend rök lelkipásгtori ellátása nincs ilвen egвetemes - rцsгleges - цs egвsцges jogsгabálвi kerettel lefektetve. Ennek nвomán aг egвsцges gвakorlat is hiánвгik. Tagadhatatlan, hogв a rend rök olвan sajátos körülmцnвek köгött цlnek, amelyek feltцteleгik a sajátos lelkipásгtori ellátás megsгerveгцsцt, annak jogsгabálвi keretцt цs gвakorlatát. Eгt igaгolják a psгichiátriai цs a psгichológiai kutatások, цs az elmúlt цvekben bekövetkeгett sajnálatos esemцnвek. Továbbá a rend rök köгött vцgгett anonim kutatás is aгt biгonвítja, hogв ilвen jellegű intцгmцnв lцtrehoгására igцnв mutatkoгik. Mivel nincs egвforma struktúra, eгцrt a nemгetköгi kitekintцs, a gвakorlat цs a rцsгleges jog tanulmánвoгása a magвar rendsгerheг is kiindulópontkцnt sгolgálhat. Bemutatásra kerülnek aгok a modellek, amelвek aг egвes orsгágokban a rend rök lelkipásгtori ellátását vцgгik. A rend rök lelkipásгtori ellátása törtцnhet a katonai ordinariátuson keresгtül. Sгámos orsгágban a rend rök lelkipásгtori ellátását a katonai ordinariátusra bíгták. Az Spirituali Militum Curae keгdetű apostoli konstitúció цrtelemsгerűen csak a katonák lelkipásгtori ellátásáról besгцl. Van aгonban lehet sцg arra, hogв kцtoldalú nemгetköгi megállapodásban цs aг állami fцl által is jóváhagвott sгabálвгatban aг ordinariátus joghatóságát a rend rsцgre, vagв más belügвi sгerveгetre is kiterjessгцk. A jogцrtelmeгцs alapelve sгerint aгonban csak aгt a sгerveгetet vessгük a katonai ordinariátus alá, amelвet a dokumentum kifejeгetten említ. A követkeг

fejeгetben bemutatásra kerülnek aгok aг orsгágok, ahol a

katonai lelkipásгtori sгolgálat joghatósága kiterjed aг adott orsгág rendцsгeti szerveinek hivatásos állománвú tagjaira is. 40


2.1. (orvátország A Horvát Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött 1996-ban kötött megállapodást a katonai ordonariátus felállításáról цs a katonák lelkipásгtori ellátásáról. A megállapodás alapján a lelki gondoгás kiterjed a horvát hadsereg цs a horvát rend rsцg hivatásos állománвú tagjaira is.72 A horvát katonai lelkipásгtori sгolgálat цlцn a katonai ordinárius áll. A megállapodás ő. cikkelвцnek b, pontja цrtelmцben a katonai ordinariátus felel a katonák цs a rend rök, illetve azok családtagjainak, valamint sгüleinek цs a vele egв háгtartásban цl

sгemцlвek

lelkipásгtori ellátásáцrt. Ugвaneгen cikkelв цrtelmцben a katonai ordinariátus felel a rend rsцg цs a hadsereg intцгmцnвeinek lelkipásгtori ellátásáццrt. Ígв a katonai цs a rendцsгeti iskolák növendцkeinek цs oktatóinak lelkipásгtori gondoгásáцrt is az ordinariátus felel. Az 1996-os horvát megállapodás alapjaiban aгonosságot mutat a Magвar Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött 199Ő-ben kötött megállapodással, hisгen mindkцt esetben ugвanannak aг intцгmцnвnek, a katonai ordinariátusnak a lцtrehoгása mellett döntöttek. A megállapodások egвes rцsгei azonban eltцrnek. Jelent sebb eltцrцs, hogв Horvátorsгág esetцben a sгerг d felek a horvát rend rök цs a belügвi dolgoгók lelkipásгtori ellátását is a katonai ordinariátusra bíгták. Elkцpгelhet , hogв a jogalkotó цs a sгerг d fцl figвelembe vette, hogв a horvát rend rsцg a lakosság körцben meglehet sen nagв tekintцllвel rendelkeгik, kösгönhet en aг 1991-es polgárháborúban tanúsított haгafias magatartásuknak, цs eгцrt lelkipásгtori ellátásukat a hadseregheг hasonló intцгmцnвes keret köгött tartotta ideálisnak.73 Aг a sгempont is sгerepet játsгhatott, hogв Horvátorsгágban a katolikus egвháг társadalmi súlвa nagвobb, aг állammal sгembeni цrdekцrvцnвesít

ereje

Horvátorsгág. In: Acta Apostolicae Sedis, 1997. 89. цvf. - pp. 297-302. TAKÁCS Pцter: Valahol Európában. A jugoszláviai háborús bűnösök perei. In: Jogelmцleti Szemle, 1. цvf. 1. sгám. 2000. - pp. 55-63. 1991. június 2ő-цn a kцt tagköгtársaság - Sгlovцnia цs Horvátorsгág - kimondta a függetlensцgцt. Horvátorsгág elsгakadása fцl цvig tartott. Itt jelent s sгerb kisebbsцg цlt többnвire Kelet-Sгlavóniában, Baranвában цs Krajinában -, amelв nem akart a horvát hatalom alá kerülni. A horvát rend rök цs a sгerb fegвveresek köгött polgárháborús konfliktus tört ki. A sгövetsцgi hadsereg a sгerb sгabadcsapatokat támogatta, bombáгta Zágrábot, l tte a tengerparti Dubrovnikot, цs ostrom alá vette a Duna-menti Vukovárt. Aг ENSZ köгvetítцsцnek kösгönhet en a harcoló felek 1992 januárjában tűгsгünetet kötöttek, s a nemгetköгi bцkefenntartó er k megцrkeгцsцvel Horvátorsгág függetlennц vált. A horvát rend rsцg tagjai katonai reguláris er k hiánвában vцdtцk aг orsгágot, felvettцk a harcot a sгerb katonai alakulatokkal. 72 73

41


er sebb, цs eгцrt a katonai ordinariátus hatáskörцt a rend rökre is ki tudták terjeszteni. A rend rök lelkipásгtori ellátásának sгempontjából a katonai ordinariátus olyan kihívásokkal találta magát sгembe, mint pцldául a rend ri munkából adódó feloldhatatlan lelki цs erkölcsi jellegű problцmák. A legfontosabb ilвen jellegű nehцгsцg, hogв a köгös jugosгláv hadseregben a horvát цs a sгerb nemгetisцgű katonák цs rend rök egвütt teljesítettek sгolgálatot, majd a fegyveres harcok keгdetekor harcoló fцlkцnt kerültek egвmással sгembe. A harci cselekmцnвek során els sorban a horvát rend rök látták el Horvátorsгág területцnek vцdelmцt, a legtöbb esetben sгemцlвi hasгnálatra kiadott kцгifegвverekkel. Eг a nagвfokú áldoгatvállalás jelent sen er sítette a lakosság biгtonságцrгetцt, mivel aг áldoгatvállalásuk hatására biгtosítottá vált a köгbiгtonság fenntartása. A horvát lakosság emlцkeiben mцg elevenen цlnek a több mint húsг цvvel eгel tt leгajlott honvцd cselekmцnвek цs esemцnвek. A horvát rend röknek aг orsгág sгabadságáцrt цs függetlensцgццrt tett áldoгatvállalásuk jogi alapot teremtett a nemгetköгi bцketárgвalásokhoг, amely tárgвalások leгárását követ en Horvátorsгág független állammá válhatott. A horvát rend rök a nemгetköгi bцkefenntartó er k megцrkeгцsцig biгtosították aг orsгág városainak цs a köгigaгgatásilag fontos köгцpületeinek a biгtonságát, aгonban a relatív kis lцtsгámú rend rsцg a vidцki цs különösen a hegвvidцki területek biztonságát nem minden esetben tudták garantálni. A horvátorsгági háború id sгakában már jóval aг 1996-os sгerг dцs aláírása el tti id sгakból is találhatunk pцldákat a horvát katolikus egвháг lelkipásгtori ellátására a rend rsцgen belül. A függetlensцgi harcok keгdetekor a Horvát Püspöki Konferencia elnöke úgв döntött, hogв segцdpüspököt - Mons. Juraj Jezerinac - nevez ki - 1991. október 7. - a Horvátorsгágban harcoló katonák цs rend rök lelkipásгtori ellátásának megsгerveгцsцre цs vцgrehajtására. Az 1991-1995 köгött гajló horvátorsгági háború során több mint 160 katolikus pap vett rцsгt a horvát katonák цs a rend rök lelkipásгtori ellátásában, kiemelten aгokon a területeken, ahol a leghevesebb harcok dúltak74 pцldául Vukovár ostrománál. A katolikus egвháг цs a papság kapcsolata a rend rsцggel a horvátorsгági háborús esemцnвek alatt jelent s mцrtцkben meger södött, mivel a katolikus papok vцgig jelen voltak a legjelent sebb katonai esemцnвeknцl, ahol horvát rend rök цs Povijest Vojnog Ordinarijata u Republici Hrvatskoj - Horvátorsгág Katonai Lelkцsгsцgцnek törtцnete. (http://www.vojni-ordinarijat.hr/index.php/site/povijest letöltцs ideje: 201Ő.01.26.)

74

42


katonák harcoltak. A Sгentsгцk цs a horvát kormánв köгött a fegвveres er k цs a rend rsцg lelkipásгtori ellátásnak biгtosítása цrdekцben 199ő vцgцn tárgвalások keгd dtek.75 Eг el segítette, hogв a horvát katonai ordinariátus 1996-ban törtцnt lцtrehoгásakor a horvát rend rsцg sгemцlвi állománвát is aг ordinariátusra bíгták. Eг abból a sгempontból is alátámasгtható, hogв keгdetben a horvát rend röket aгonos lelki behatások цrtцk, mint a kцs bbi horvát hadsereg állománвát. A rend r kollцga elvesгtцse, a lakosság vцdelmцnek biгtosítása, valamint a kilátástalannak tűn harcok komolв lelki sцrülцseket okoгtak a rend rök sгámára. A Horvát Katonai Ordinariátus, mint egвháгmegвe, цlцn a püspök áll. Rendelkeгцseit a kánonjog, a katonák lelki gondoгásáról sгóló Spirituali Militum Cuare keгdetű apostoli konstitúció, valamint a Horvát Köгtársaság цs a Sгentsгцk köгött megkötött, a horvát katonák цs rend rök lelkipásгtori ellátásáról sгóló sгerг dцs alapján látja el.76A püspök munkáját aг általános helвnök segíti. A lelkipásгtori ellátást katonai lelkцsгek цs kisegít

lelkцsгek vцgгik, akiknek a

beosгtása megegвeгik a horvát hadseregben цs a horvát rend rsцgben betöltött rnagвi цs sгáгadosi rendfokoгathoг rendsгeresített beosгtásokkal.77

2.2. Szlovákia Sгlovákia Magвarorsгághoг nagвon hasonló törtцnelmi, politikai цs kulturális múlttal rendelkeгik, amelв a rend rsцg felцpítцsцben цs napjaink rend ri tevцkenвsцgцben is megjelenik. A posгtkommunista Sгlovákiában köгel aгonos biгtonsági tцnвeг k - sгerveгett bűnöгцs, kábítósгer kereskedelem, korrupció lцptek fel, mint Magвarorsгágon, цs a rend rsцgen belül is eгek a tцnвeг k цreгtetik hatásukat. Ígв eг aг orsгág, amelв ebb l a sгempontból a legtöbb tanulsággal sгolgálhat a magвar rend ri lelkipásгtori sгolgálat kialakításáhoг. Ugвanakkor itt is, Poruka oca biskupa za Dan Zaštitnice Vojne biskupije 5. kolovoza – A katonai lelkipásгtori sгolgálat püspökцnek üгenete aг augusгtus ő-i esemцnвen. Aг esemцnвen a Horvát Katonai Ordinariátus új цpületцnek átadására került sor, ahol a katonai ordinariátus püspöke kifejtette, hogв aг átadott цpület egв köгös lelki цs sгellemi köгpont lehet, ahol a horvát katonák цs rend rök a katolikus papság цs Jцгus Krisгtus segítsцgцvel lelkileg meger södve kцpesek lesгnek - dics módón - a köгössцg цrdekцben ellátni hivatásos sгolgálatukat. (http://www.vojniordinarijat.hr/index.php/povijest/poruka_oca_biskupa_za_dan_zashtitnice_vojne_bi skupije_5_kolovoza letöltцs ideje: 201Ő.01.26.) 76 Statut Vojnoga Ordinarijata u Republici Hrvatskoj - A Horvát Katonai Ordinariátus Alapokmánвa. (http://www.vojni-ordinarijat.hr/index.php/dokumenti/statut letöltцs ideje: 201Ő.01.27.) 77 Pravilnik o ustroju i djelovanju Vojnog Ordinarijata u Republici Hrvatskoj - A Horvát Katonai Ordinariátus Működцsi Sгabálвгata. (http://www.vojni-ordinarijat.hr/index.php/dokumenti/pravilnik letöltцs ideje: 201Ő.01.27.) 75

43


mint Horvátorsгág esetцben ki kell emelni, hogв aг orsгágban a katolikus egвháг súlвa цs цrdekцrvцnвesít

ereje a magвar egвháгhoг kцpest er sebb. Eг

meghatároггa aг egвes egвháгi struktúrák erejцt цs joghatóságát. Valósгínűleg eгt is figвelembe vettцk, amikor a Sгentsгцkkel kötött megállapodásban a katonai ordinariátus jogkörцt ilвen kiterjesгt цrtelembe vettцk. Sгlovákia függetlensцgцt 1992-ben nвerte el. A Cseh цs Sгlovák Sгövetsцgi Köгtársaság visгonвát a kompetenciatörvцnв sгabálвoгta.78 A kompetenciatörvцnв elfogadásával politikai oldalról is meger sítettцk a kцt sгövetsцgi tagállam önállóságra való törekvцsцt. A kцt tagköгtársaság köгötti politikai, területi цs társadalmi vitákat politikai úton kívánták rendeгni, ígв elkerülhet vц vált a katonaság vagв a rend rsцg bevonása a függetlenedцsi folвamatba. A sгövetsцgi sгцtválás dönt aspektusa 1992. július 17-цn törtцnt, amikor a sгlovák parlament határoгatot hoгott a sгuverenitásról цs aг önálló sгlovák alkotmánв elfogadásáról.79 A Cseh цs Sгlovák Sгövetsцgi Köгtársaság felbomlása цs a kцt új köгtársaság megalakulása a globális biгtonságpolitika sгempontjából minimális kockáгatot jelentett, mert Jugosгláviával sгemben a csehsгlovák sгövetsцg bцkцsen, emberi áldoгatok nцlkül bomlott fel a cseh цs sгlovák politikai elit megegвeгцse alapján. 80 A sгövetsцgi vagвon elosгtása mellett Csehsгlovákia lakosságának területi elosгtásáról цs kisebbsцgi visгonвainak tagoгódásáról is dönteni kellett. Biгtosítani kellett, hogy a csehek цs sгlovákok sгabadon dönthessцk el, hogв melвik tagállamban kívánnak a jöv ben цlni. Csehorsгágban цs Sгlovákiában a katolikus egвháг súlвa цs a vallásukat gвakorló katolikusok sгáma jelent sen eltцr. Ennek a tцnвnek aг egвes egвháгi struktúrák kialakításában, ígв a rend rök lelkipásгtori ellátásának biгtosításában is meg kellett jelennie. A kцt független orsгág megsгületцsцvel felmerült a rend rsцg strukturális átsгerveгцse is. Csehsгlovákiában цvtiгedekig egв köгös rendцsгeti testület hajtotta vцgre a köгbiгtonsági feladatokat. A rend röknek a lakóhelвük цs a nemгetisцgük alapján kellett dönteni, hogв melвik állam rend rsцgцheг sгeretnцnek tartoгni, valamint esküt kellett tenniük a megalakult orsгág alkotmánвára. A felmerül

lelki цs erkölcsi jellegű problцma els sorban aг addig vцgrehajtott

A Csehsгlovák sгövetsцgi parlament 1990. december 12-цn fogadta el a kompetencia törvцnвt. A Sгlovák Köгtársaság Alkotmánвát 1992. december 1-цn fogadta el a sгlovák parlament. 80 VIDA Csaba: Szlovákia államiságának kialakulása és annak katonai vonatkozásai, valamint a szlovák haderőreform folyamata. Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egвetem (PhD цrtekeгцs) 2007. - p. 41. 78

79

44


rendцsгeti feladatok megváltoгásából, a földrajгi területek átrendeг dцsцb l, valamint aг újonnan kialakult bajtársi kapcsolatokból tev dött össгe. A katolikus egвháг lelkipásгtori gвakorlatában mindeгeket figyelembe kellett venni, цs aг új intцгmцnв lцtrehoгásánál, a katonai ordinariátusnál is eг sгempont maradt. A független Sгlovákia megalakulása után egвцrtelművц vált, hogв a tцrsцg orsгágaihoг hasonlóan euró integrációs tervei vannak. Ehheг sгüksцges volt a kommunista diktatúra hagвománвainak lebontására mind jogi, mind strukturális szinten egвaránt. A vallás цs lelkiismeret sгabadságának joga meg kellett hogв jelenjen a fegвveres testületeken belül is. Ugвancsak aг euró integrációs folвamatok rцsгцnek tekinthet , hogв a katolikus többsцgű NATO tagállamok gвakorlatáhoг hasonlóan aг Apostoli Sгentsгцkkel

megállapodást

megsгerveгцsцre. A sгerг d

kössenek

a

katonák

lelkipásгtori

ellátásának

felek a legtöbb orsгág gвakorlatától eltцr en úgв

határoгtak, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátása is a katonai ordinariátuson keresгtül fog megtörtцnni. A Sгlovák Katonai Ordinariátus struktúrája köгel aгonosságot mutat a magвar katonai ordinariátus intцгmцnвi rendsгerцvel цs felцpítцsцvel. A katonák цs a rend rök lelkipásгtori ellátása aг általános helвnökön keresгtül törtцnik. A lelkipásгtori ellátást tábori lelkцsгek цs állandó diakónusok látják el. A sгlovák цs a magвar katonai ordinariátus köгötti lцnвeges különbsцg, hogв a Sгlovák Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött megkötött kцtoldalú megállapodás aг állandó diakónusok (4. cikk) alkalmaгásának a lehet sцgцt is jogsгabálвi keretek köгött rögгítette.81 A Sгlovák Köгtársaság felismerte, hogв biгtosítani kell a megfelel feltцteleket, hogв a fegвveres er k, a rend ri egвsцgek - vasút rend rsцg, bírósági rend rsцg - цs a büntetцs vцgrehajtási dolgoгók katolikus vallást gвakorló tagjai sajátos цletkörülmцnвükb l adódóan lelkipásгtori ellátásban rцsгesüljenek. A Sгlovák Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött kötött nemгetköгi

Zmluva o duchovnej službe. Zmluva medzi Slovenskou republikou a Svätou stolicou o duchovnej službe katolíckвm veriacim v ozbrojených silách a oгbrojených zboroch Slovenskej republiky - A Sгlovák Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött megkötött sгerг dцs a fegвveres er k цs a belügвi sгervek lelkipásгtori ellátásáról. (http://www.ordinariat.sk/zmluva-o-duchovnej-sluzbe/ letöltцs ideje: 201Ő.02.17.) 81

45


megállapodás kimondja, hogв a sгlovák fegвveres er k цs más fegвveres egвsцgek katolikus híveinek lelkipásгtori gondoгása aг alábbiak sгerint kerül biгtosításra.82 Aг ordinariátus tagjai цs alkalmaгottai hivatásos jogvisгonвba kerülnek az adott fegyveres katonai vagв rendvцdelmi sгervvel, ahol a lelkipásгtori (1 cikk) ellátást biгtosítják.83 A sгerг dцs цrtelmцben aг ordinariátus joghatósága kiterjed a fegвveres er k hivatásos цs foglalkoгtatási jogvisгonвba lцv

tagjaira, a tagok

családtagjaira - háгastársak, sгül k, gвermekek -, valamint aг egв háгtartásban цl rokonaira, továbbá a fegвveres er k katonai цs rendцsгeti iskoláinak hallgatóira цs egцsгsцgügвi intцгmцnвeinek dolgoгóira. Aг ordinariátus működцsцheг sгüksцges költsцgeket a Sгlovák Köгtársaság biгtosítja.84

2.3. Olaszország Olasгorsгág köгbiгtonságát legf kцppen aг Olasг Csend rsцg (Arma dei Carabinieri) aг Olasг Állami Rend rsцg (Polizia di Stato) biгtosítja. Olasгorsгágot bár a klassгikus katolikus orsгágok köгött tartják sгámon, de a sгekulariгáció цs aг elvallástalanodás aг olasг katolikus egвháгat is új kihívások elц állította. Olasгorsгágban aг er s egвháгi struktúra a rendцsгeti dolgoгók lelkipásгtori ellátására is kiterjed. Aг olasг rendsгer цrdekessцge, hogв amíg a Carabinieri állománвának lelkipásгtori ellátása a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik, addig a rend rsцg lelkipásгtori ellátása aг Olasг Katolikus Püspöki Konferencia цs aг Olasz Belügвminisгtцrium köгötti megállapodás alapján külön sгerveгeten keresгtül törtцnik. 2.3.1 Olasz Csendőrség Arma dei Carabinieri) Aг olasг csend rsцg katonai rend sгerint tagoгódó rendцsгeti sгerv, amelвnek egвes sгolgálati ágai aг olasг hadsereghez tartoznak. A csend rsцg alapvet feladata A Sгlovák Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött 2000. november 2Ő. napján került aláírásra Vatikánban. A Sгlovák Katonai Ordinariátus 2003. január 1-цn keгdte meg a működцsцt. 83 Štatút Ordinariátu oгbrojených síl a oгbrojených zborov SR - A fegвveres er k цs a fegвveres testületek katolikus lelkipásгtori ellátásának sгabálвгata. (http://www.ordinariat.sk/statut-ordinariatuozbrojenych-sil-a-ozbrojenych-zborov-sr/ letöltцs ideje: 201Ő.02.17.). 84 Zmluva medzi Slovenskou republikou a Svätou stolicou o duchovnej službe katolíckвm veriacim v oгbrojených silách a ozbrojených zboroch Slovenskej republiky. - A Sгlovák fegвveres er k цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött kötött megállapodás a fegвveres er k ás más fegвveres testületek lelkipásгtori ellátásáról sгóló konkordátum sгövege. (http://spcp.prf.cuni.cz/dokument/sr-smlarm.htm letöltцs ideje: 2013.11.26.) 82

46


a

rendfenntartás.

Minisгtцriumnak

Alárendeltsцge (Ministero

kett s.

della

Sгerveгeti

difesa),

ügвekben

sгolgálati

a

Vцdelmi

ügвekben

a

Belügвminisгtцriumnak (Ministero dell' interno) van alárendelve. Tagjai a rend rsцggel ellentцtben katonai rendfokoгattal rendelkeznek. A sгáraгföldi hader , a haditengerцsгet цs a lцgier mellett negвedik fegвvernemnek is sгokás neveгni. A sгerveгet orsгágos hatáskörrel rendelkeгik, цlцn aг orsгágos f parancsnok (comandante generale) veгette orsгágos parancsnokság áll, eг tovább osгlik tartománвi parancsnokságokra, amelвek pedig városi kapitánвságokra цs az eгek alá tartoгó

rsökre tagoгódnak. A carabineri kцpviseli a rend ri csapater t цs a

kцsгenlцti rend rsцg sгerepцt, köгúti ellen rгцsi цs általános rendцsгeti feladatokat látnak el, valamint korlátoгott hatáskörrel ugвan, de nвomoгati munkát is vцgeгnek.85 A carabinieri eгen kívül speciális feladatokat is ellát, pцldául rгi a fontosabb állami intцгmцnвeket, vцdelmet biгtosít a jelenlцv knek a bírósági tárgвalásokon, pцnгsгállítmánвokat kísцr, vцdi aг állami veгet k testi цpsцgцt, határellen rгцst folвtat aг olasг rend rsцggel egвüttműködve, illetve a hadseregen belül a katonai rend rsцg sгerepцt is betölti mindhárom fegвvernemnцl.86 A carabinieri feladatainak specialitása Olasгorsгág határain kívül is цrvцnвesül. Mivel a Honvцdelmi Minisгtцrium sгerveгeti struktúrájába is beletartoгik a csend rsцg, eгцrt külföldi bцkefenntartó missгiókban is rцsгt vesгnek a csend rök, eг által nagвon jól цrvцnвesül a csend rök rendцsгeti цs katonai kikцpгettsцge, mivel mind katonai, mind rend ri oldalról is megfelel en tudják keгelni a missгiós területeken kialakuló válsághelвгeteket. A csend rцg sгakцrt i munkája leginkább a szerveгett bűnöгцs elleni harc különböг sгíntereket felölel nemгeti dimenгióiban bontakoгik ki.87 A carabinieri feladata aг új típusú biгtonsági kihívásokkal kapcsolatosan is megjelenik. A csend rtisгtek rцsгt vesгnek a G8 munkacsoport terrorizmus elleni Liony Rendészeti Alcsoportjában.88

PARENTE, Mario: L’Armadei Carabinieri e le attivitá di prevenzione e repressione delle organizzazioni criminali. In: Rivista di Criminologia, Vittimologia e Sicureггa. 2. цvf. 9-12. Sгám. 2009. - pp. 13-22. 86 L'ufficio Storico Dell'arma Dei Carabinieri - Az olasг csend rsцgi hivatal törtцnete. (http://www.carabinieri.it/Internet/Arma/Ieri/Ufficio+Storico/ letöltцs ideje: 2013.11.27.) 87 Cooperazione internaгionale di poliгia. (Nemгetköгi rend rsцgi egвüttműködцs) (http://www.carabinieri.it/Internet/Arma/Partners/01+partners.htm letöltцs ideje: 2013.11.30.) 88 u.o. (http://www.carabinieri.it/Internet/Arma/Partners/01+partners.htm letöltцs ideje: 2013.11.30.) 85

47


Ebb l látsгik, hogв a carabinieri állománвa a rend rhöг цs a katonákhoг kцpest is különleges lelkipásгtori ellátást igцnвel. Aг állománв lelkipásгtori ellátása a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik. Ennek oka egвцrtelmű, hiszen a szervezet a vцdelmi szektorhoz tartozik, цs aг Olasг Katonai Ordinariátus működцsцt sгabálвoгó rцsгleges joganвag (1. cím. 8. p/a) kimondja, hogв a katonai sгolgálatot teljesít k lelkipásгtori ellátásáról a katonai ordinariátus gondoskodik.89 Az Olasг Állam цs a Sгentsгцk köгött kötött megállapodás цrtelmцben aг Olasг Katonai Ordinariátus joghatósága kiterjed aг olasг állam joghatósága alá tartoгó fegвveres er kre, köгtük a carabinieri állománвára is. A sгabálвгat kifejti, hogв aгok a sгemцlвek rцsгesülhetnek a katolikus egвháг lelkipásгtori ellátásában, akik aг olasг fegвveres er k tagjai, aгok családtagjai, egв háгtartásban цl

sгül k цs rokonok, a katonai intцгmцnвekben

tanuló kadцtok, a külföldi sгolgálatban rцsгtvev sгemцlвek, valamint aг olasг állam kormánвгati tagjait vцd katonák.90 A katonai ordinariátus joghatósága kiterjed a pцnгügв rsцgre is. Ennek цrdekessцge, hogв a pцnгügв rsцg nem a Vцdelmi Minisгtцrium, hanem a Pцnгügвi цs Gaгdasági Minisгtцrium alá tartoгik. Az carabinieri kett s jogállású rendцsгeti sгerveгetkцnt belföldön rendцsгeti, külföldön f leg katonai jellegű feladatokat lát el. A speciális jellegű csapater s tevцkenвsцgek kiemelt sгerepet kapnak a csend rök sгolgálatának ellátása során. Bár

erre

a

testületre

külön

a

katonai

ordinariátust

sгabálвoгó

rendelkeгцsekben nem találunk utalást, mivel aгonban a vцdelmi sгektor alá tartoгik, a katonai ordinariátus joghatósága цrvцnвesül. A gвakorlat is eгt támasгtja alá. 2.3.2. Olasz Állami Rendőrség Polizia di Stato Aг állami rend rsцg aг olasг csend rsцg mellett a legjelent sebb rendцsгeti sгerv Olasгorsгágban. A sгerveгet orsгágos hatáskörrel rendelkeгik, feladata f leg a bűnügвi nвomoгásokra terjed ki, de utcai jár röгцst цs köгúti ellen rгцst is folвtat. Egвes hatáskörei egвbeesnek a csend rsцg hatásköreivel, pцldául sгintцn rendelkeгik kцsгenlцti egвsцgekkel, цs ellátja a határok ellen rгцsцt is. A csend rsцggel ellentцtben aг olasг állami rend rsцg nem a klassгikus цrtelemben vett katonai rendsгer sгerint tagoгódik. Jogállásukat tekintve nem katonai 89 90

BAURA, Eduardo: Legislazione sugli Ordinariati Castrensi. Milano: Giufrц Editore, 1992. - p. 259. Olasгorsгág: Acta Apostolicae Sedis, 19Ő0. 32. цvf. - pp. 280-282.

48


sгemцlвek, hanem köгtisгtvisel k. Sгolgálati egвenruhájuk hasonlóságot mutat a csend rök utcai egвenruhájával, a különbsцg aг állománвjelг kben цs a rendfokoгatok jelölцsцben mutatkoгik meg. A rend rtisгtvisel k hivatalnoki rangja nagвjából megfelel a katonai rend sгerint tagoгódó rendvцdelmi sгervek цs a hadsereg tisгti beosгtásainak.91 Minden olasг tartománвi f városban található rend rkapitánвság. A rend rkapitánвság цlцn a f felügвel

áll. A rend rkapitánвságok - az esetek

többsцgцben - kцt rцsгre tagoгódnak. Aг egвik rцsг a bűnüldöгцsi цs bűnmegel гцsi osгtálв, mцg a másik rцsгe a köгigaгgatási rцsг, amelв a köгrend, a köгlekedцsbiгtonság fenntartására sгakosodott sгervekb l, valamint a hivatali цs a sгociális kabinetb l áll. A rend rkapitánвságok strukturális felцpítцse alapjaiban megegвeгik, ett l eltцr modell a kisebb lцleksгámú városok esetцben, valamint a terület specifikumából adódóan van. A rend rsцg a bűncselekmцnвek felderítцsцre specialiгálódott egвsцgek mellett nagвsгámú köгterületi állománnyal is rendelkezik, amely Olasгorsгág egцsг területцn ellátja a köгbiгtonsági feladatokat. A rend rök Olasгorsгág frekventált földrajгi helвгetцb l adódóan sгámos etikai цs a katolikus egвháгat цrint rendцsгeti jellegű problцmával kerülnek sгembe, mint pцldául aг illegális bevándorlás цs aг egвháгi műkincsvцdelem. A Vatikán köгelsцge цs aг egвháг olasг társadalomba való er teljesebb jelenlцte, valamint ennek követkeгtцben aг egвháг nagysгámú цs nagв tömegeket vonгó rendeгvцnвei miatt aг olasг állami rend rsцg is sгorosabb kapcsolatban áll aг Olasz katolikus egвháггal. Köгismert az olasг egвháгi műkincs цs kulturális öröksцg vцdelme is, amely fokozott rendцsгeti feladatokat támasгt a rend rsцggel sгemben. Ígв Olasгorsгágban már csak ebb l aг okból kifolвólag is sгorosabb a kapcsolat цs az egвüttműködцs a katolikus egвháг helвi sгerveгetei цs a rend rsцg köгött. A katolikus egвháг intцгmцnвes formában van jelen aг olasг rend rsцg sгerveгeti struktúrájában. Amellett, hogв aг olasг csend rsцg munkatársainak lelkipásгtori ellátásáról aг Olasг Katonai Ordinariátus gondoskodik, a rend rsцg lelkipásгtori ellátása is intцгmцnвes keretek köгött törtцnik. Aг Olasz Katolikus Püspöki Konferencia 1999-ben megállapodást kötött a Belügвminisгtцriummal a rend rök lelkipásгtori ellátására vonatkoгóan.92 A megállapodás teljes sгövegцt olasг nвelven köгöltцk a konferencia hivatalos lapjában, illetve aг olasг állami jogsгabálв 91 92

Lanostra uniforme. (http://www.poliziadistato.it/articolo/10167/ letöltцs ideje: 2013.11.30.) Intesa circa l'assistenza spirituale alla Polizia di Stato In: Notiziario CEI, 1999. - pp. 415-423.

49


köгlönвцben. Eг a dokumentum lцnвegцben aг 1990-ben kötött megállapodás megújítása.93 Akkor merült fel el sгör, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátását egвháгi, valamint állami keretek цs jogsгabálвok adta lehet sцgek köгött kellene biгtosítani.94 A hatálвos dokumentum lцnвege, hogв aг Olasг Katolikus Egвháг lelkцsгeket biгtosít a rend rök elhelвeгцsцre sгolgáló sгállásoknál цs a rend rsцgi intцгmцnвeknцl. A dokumentum цrtelmцben a kineveгцst aг illetцkes egвháгi hatóság vцgгi, de a lelkцsгek a Belügвminisгtцriumtól határoгatban nвernek meger sítцst (2. cikk.). A lelkцsгi sгolgálatot a helвi lelkцsгeken keresгtül biгtosítják a feladat ellátására. Eг aгt jelenti, hogв a püspöki konferencia aг illetцkes megвцspüspök meghallgatása után helвi lelkцsгeket neveг ki ennek a sajátos lelkipásгtori feladatnak aг ellátására. Eг a modell lцnвegцben a rend rök lelkipásгtori ellátásának lelkцsгen keresгtül törtцn

ellátása, amely aг Egвháгi

Törvцnвkönвv általános rendelkeгцse alapján került sгabálвoгásra (566. k.). A feladat össгehangolására külön lelkцsгt neveг ki a püspöki konferencia (3. cikk. 1. pont). A lelkцsгek kineveгцse kapcsán a dokumentum megkötцseket is tartalmaг. Csak olвan lelkцsгeket lehet kineveгni a rend rök lelkipásгtori ellátására, akik olasг állampolgársággal rendelkeгnek, цs teljes jog- цs cselekv kцpessцgük van. Aг ilвen jellegű megkötцsek цs korlátoгások nem ismeretlenek a katonai ordinariátusokban sгolgálatot teljesít lelkцsгek esetцben sem. El fordul, hogв mцg a kцtoldalú megállapodásban is kitцrnek erre a korlátoгó tцnвeг re.95 Hasonló megkötцs, hogв nem lehet a kineveгend

lelkцsг harminc цvnцl fiatalabb цs

hatvankцt цvnцl id sebb. Amíg aг alsó korhatárt valósгínűleg egвháгi sгempont, a fels korhatárt állami el írás befolвásolja. Aг egвháг tanítása sгerint ugвanis a fiatal papoknak a lelkipásгtori munka klassгikus, plцbániai formájában kell rцsгt venni. A speciálisabb feladatokra eгen ismeretek megsгerгцse цs a tapasгtalatok össгegвűjtцse után van lehet sцg. A fels

korhatár aгonban aг olasг rend rsцgi törvцnвheг

igaгodik, ahol a hatvankцt цv a sгolgálatteljesítцs fels

határa. Aг egвháгi

hatóságnak minden цv sгeptember 31-ig kell eljuttatni a kineveгend lelkцsгek nevцt aг illetцkes helвi állami hatósághoг цs a rend rsцgi intцгmцnвveгet höг. A helyi

Intesa tra autoritр statale e Conferenza Episcopale Italiana per L'assistenza spirituale al personale della Polizia di Stato In: Notiziario CEI, 1991. - pp. 43-49. 94 EDUARDO, Baura: Legislazione sugli Ordinariati Castrensi. Milano: Giufrц Editore, 1992. - p. 260. 95 UJHÁZI Lóránd: A katolikus tábori lelkészség jogi szabályozása. In: Jogelmцleti Sгemle, 12. цvf. 1. sгám. 2011. - pp. 15-23. 93

50


állami hatóság, ha semmilвen kifogást nem talál a kineveгend sгemцllвel sгemben, október 31-ig el kell, hogy juttassa a jelöltek listáját a Belügвminisгtцriumnak.96 A rend rök lelkipásгtori gondoгásáцrt felel s intцгmцnв 2011-t l 2013-ig terjed id szakban, össгhangban aг Olasг Püspöki Konferencia pasгtorális tervцvel dokumentumot adott ki. A cцlkitűгцs aг volt, hogв minцl tökцletesebben tudják vцgeгni a munkájukat aгok a lelkцsгek, akik a rend rök lelkipásгtori gondoгásáцrt felelnek.97 2007-ben már adtak ki egв ilвen terveгetet a nвomoгóhivatalok mellett dolgoгó lelkцsгek sгámára. A 2010-es dokumentum els rцsгe alapelveket tartalmaг, цs aг eddigi tapasгtalatokat foglalja össгe. A második rцsг felveti aг új keгdemцnвeгцsek lehet sцgцt, amelвeket a helвi egвháгban vцgeгnek. A dokumentum megismцtli aгokat az alapelveket, amelyeket már a különleges lelkipásгtori intцгmцnв felállításakor is kimondtak, többek köгött, hogy nemcsak a rend rök, hanem a rend rök családtagjai is különleges lelkipásгtori gondoskodásra sгorulnak. Ígв jelгi a dokumentum, hogy a helyi egвháгsгerveгet cцlja a rend rcsaládok lelkipásгtori támogatása is. Fontosnak tartja a dokumentum, hogy a lelkцsгek jelen legвenek aгokban a területi hivatalokban, osгtálвokban, intцгmцnвekben, sгállásokon, ahol a rend rök a mindennapjaikat цlik, továbbá, hogy a lelkцsгeknek megfelel en felkцsгülteknek kell lenniük ennek a különleges lelkipásгtori feladatnak az ellátására. Jelent snek tartja a dokumentum, hogв a lelkцsгek segíteni tudják a rend röket aг állampolgárokkal цs különösen a bevándorlókkal való kapcsolatteremtцs kialakításában is. Fel kell, hogy hívják a rend rök figвelmцt olвan fontos цrtцkek vцdelmцre, mint aг цlet vцdelme a sгabadság, a jog цs aг igaгságosság tisгtelete. Eгt a feladatot aг egвháгi jogalkotó цrdekes módon nem csak egв vallási feladatnak tekinti, hanem a rend rök etikai, lelkiismereti цrгцkцt, valamint aг emberi jogok tisгteletben tartását is javítani kívánja a lelkipásгtori intцгmцnв által. A dokumentum a jöv re vonatkoгóan meghatároг nцhánв f iránвvonalat:

-

kisгцlesíteni a rend rök etikai, hitцleti, antropológiai kцpгцsцt,

-

kialakítani a rend rsцg családias lцgkörцt,

ARRIETA, Juan, Ignacio: Il sistemadell’organizzazioneecclesiastica. Roma: Universitá della Santa Croce. 2003. - pp. 229-230. 97 Assistenza spirituale al personale della Polizia di Stato. Progetto Pastorale 2011-2013. 96

51


kiegвensúlвoгottá tenni a rend rök családi цletцt.

-

A terveгet f cцlkitűгцsei illesгkednek aг Olasг Püspöki Konferencia nagy pasгtorális cцlkitűгцsei köгц, de aгt egв különleges цlethelвгetre, a rend rök mindennapjaira vonatkoгóan fogalmaггa meg. Eгt a lelkipásгtori esгköгtár felhasгnálásánál is figвelembe vesгi.

2.4. Vatikán Állam A 2011-es Annuario Pontificio, amelв többek köгött a Vatikán Állam egyes hivatalait mutatja be, kцt helвen besгцl a Vatikán Állam biгtonsági sгerveгeteir l. El sгör a rendцsгeti kцrdцsekben illetцkes, Vatikáni Csend rsцget - Corpo della Gendarmeria,98 -, majd a Biгtonsági Biгottságot - Comitato per la sicurezza99 említi. Eгen rendцsгeti sгervek mellett a Sгentatвa цs a Vatikánváros biгtonságáról a Svájci Gárda gondoskodik.

2.4.1. Svájci Gárda Guardia Svizzera Pontificia) A Svájci Gárda tagjai a gárdisták, akik a Szentatвa vцdelmцre felesküdött speciális rendvцdelmi testületheг tartoгnak. A gárda tagjai 1ő06. január 22- e óta látják

el

hivatalosan

a

mindenkori

pápa

vцdelmцt.100

Kisebb-nagyobb

megsгakításokkal a testület sгerves rцsгцt kцpeгte Vatikán Állam, majd Vatikánváros mindennapi цletцnek. A Michelangelo által megálmodott feltűn sгínű test rsцgi egвenruha a mai napig a biгtonság цs a törtцnelmi hagвománвok mцltóságteljessцgцt jelkцpeгi. A gárda lцtsгáma a sгabálвгat 7. cikkelyцnek цrtelmцben 110 f ben lett meghatároгva. A tцnвlegesen

rsгolgálatot teljesít

gárdisták sгáma mindössгesen 79 f . A gárda vцgrehajtó lцtsгáma alig több mint egв kisebb rend rkapitánвság lцtsгáma, aгonban a relatív kis lцtsгám mögött egв tökцletesen működ

цs fejlett rendцsгeti kapcsolati rendsгer található. A gárda

Annuario Pontificio. Cittр del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana, 2011.- pp. 1374-1375. Annuario Pontifico. Cittр del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana, 2011. - p. 1379. 100 Swiss Guard – History. The Swiss Guardsinthe Vatican. letöltцs (http://www.vatican.va/roman_curia/swiss_guard/swissguard/storia_en.htm 2013.12.02.) 98 99

52

ideje:


működцsцnek alapja a keresгtцnв hagвománвokban keresend . A test rsцg tagjait sгigorú, de követkeгetes sгabálвok betartásával válogatják ki. A gárdisták legfontosabb feladata, hogв biгtosítsák a Sгentatвa vцdelmцt, valamint Vatikán Állam területi biгtonságát.101 A gárdisták Vatikán, цs különösen a római pápa vцdelmццrt felelnek. Eгt a csend rsцggel köгösen hajtják vцgre. A speciális rendцsгeti feladat ellátásának vцgrehajtásáhoг a törtцnelmi hagвománвoknak megfelel en a dísг rsцgb l jól ismert alabárd цs kard mellett modern l fegвverek102 is megtalálhatóak.103 A gárdisták aг utóbbi id ben a svájci hadseregben terrorelhárító kikцpгцst is kapnak.104 Mivel a gárda цs a carabinieri lцtsгáma nem túl magas, eгцrt a jelent s esemцnвek alkalmával a Sгent Pцter tцr biгtonságáhoг aг olasг rend rsцg Vatikáni Köгbiгtonsági Felügвel sцge цs aг olasг csend rsцg is hoггájárul jár röгцssel, illetve a belцptetцs ellen rгцsцvel.105 A Svájci Gárda feladatának цs rendцsгeti jellegцnek bemutatása után fontos kiemelni a lelkipásгtori ellátás formáját цs sajátosságát.106 A Svájci Gárda ő08. цvfordulója alkalmából mondott ünnepi besгцden Alain de Raemy hangsúlвoгta, hogв a Svájci Gárda egв igaгi lelki műhelв, ahonnan papok цs sгerгetesek kerültek ki. A Svájci Gárda lelkisцgцt jelгi aг is, hogв a volt lelkцsгük, Alain de Raemy jelenleg Lusanne, Genf цs Freiburg segцdpüspöke. A Svájci Gárda

A Svájci Gárda tagjainak eskü sгövege: „Esküsгöm, hogв híven, lojálisan цs tisгtessцggel sгolgálom [nцv] pápát цs törvцnвesen megválasгtott utódait. Minden er mmel, ha kell, akár цletem föláldoгásával is aг vцdelmüknek sгentelem magam. Eгeket a köteleгettsцgeket vállalom a bíborosi testület tagjai felц is a Sede Vacante teljes id tartamára. Ígцrem továbbá, hogв a kapitánв цs valamennвi felettesem iránt tisгtelettel, hűsцggel цs engedelmessцggel viseltetem. Esküsгöm. Isten цs vцd sгentjeim engem úgв segцljenek.” 102 SIG P7ő pisгtolв цs Heckler-Koch MPő gцppisгtolв. Eгek a l fegвverek a mai rendцsгeti цs biгtonsági kihívások keгelцsцnek tökцletesen megfelelnek, aгonban a SIG P7ő marokl fegвver esetцben hátránв a teljes öntvцnв kikцpгцs. Egвes orsгágok rendцsгeti цs katonai sгerveinцl (Ausгtria, USA, Iгrael) els dleges sгempont a rendsгerbe állított kцгi l fegвvereknцl a könnвű keгelhet sцg цs hordhatóság. A jöv ben sгüksцges megviгsgálni annak a lehet sцgцt, hogв a Svájci Gárda jelenleg rendsгerbe lцv marokl fegвvereit egв műanвag-öntvцnв kombinációjú marokl fegвverre cserцljцk le. Ennek el nвe a könnвű viselet цs rejthet sцg, a gвors keгelhet sцg, valamint a pontosabb találati aránв, pцldául Glock 17. Megjegвгend , hogв a Svájci Gárda tagjai marokl fegвvert els sorban a Sгentatвa külföldi viгitációi alkalmával viselnek a sгemцlвi fenвegetettsцg er södцse miatt. 103 Pope Benedict XVI setsupanti - terrorist squad. The Telegraph. (http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/italy/2111117/Pope-Benedict-XVI-sets-up-antiterrorist-squad.html. letöltцs ideje: 2011.12.02.) 104 лRSZEGI Márk: A pápa biztonságának őrei: gárdisták és csendőrök. (http://www.euroastra.hu/node/2472. letöltцs ideje: 2011.11.12.) 105 Terjedelmi okokból a vatikáni rendvцdelmi sгervek pontosabb működцse цs felцpítцse egв másik tanulmánвban kerül bemutatásra. 106 RÓNAY Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban. In: Külügвi Sгemle, 3. цvf. 200Ő. - pp. 271-289. 101

53


lelkцsгe eгredesi rendfokoгatban látja el lelkipásгtori feladatát. Manapság a fiatalok nagвon eltцr

el цlettel цrkeгnek a Svájci Gárdába. Sokan komolв keresгtцnв

katolikus családi háttцrrel rendelkeгnek, цs aгцrt lцpnek be a Svájci Gárdába, hogв meger sítsцk a hitüket aггal, hogв aг egвetemes egвháг sгolgálatába, Sгent Pцter utódjának köгelцbe teljesítenek sгolgálatot.107 Mások aгonban nem rendelkeгnek ilвen családi háttцrrel, цs a sгüleikt l is kevцs hitцleti támogatást цs tanítást kapnak. A lelkipásгtornak figвelembe kell venni a nagвon eltцr családi háttereket. Mindkцt esetben követelmцnв, hogв a jelentkeг k katolikus vallásúak legyenek, meg legyenek bцrmálva, цs plцbánosi ajánlással rendelkeггenek. A plцbánosok általában mindig örülnek annak, hogв ha a köгössцgb l egв fiatal hív aг egвháг sгolgálatába áll.108 Ami a lelkipásгtori programokat illeti, a Svájci Gárda tagjai vasárnaponkцnt sгentmisцn vesгnek rцsгt, цs havonta egвsгer van egв sгemцlвes találkoгási lehet sцgük a lelkцssгel. A Svájci Gárda tagjai sгámára hitoktatás is van, amelyben aг aktuális esemцnвeket, a pápai dokumentumokat, illetve aг arra törtцn reakciókat elemгik, össгefoglalva mindaгt, ami aktuális aг adott id sгakra vonatkoгóan. A Svájci Gárda tagjai általában kцt цvig, mцg mások hossгabb ideig teljesítenek sгolgálatot. A kцtцves sгolgálatuk alatt rцsгt vesгnek a Vatikán egвцb karitatív tevцkenвsцgцben is.109 A gárda tagjai köгött a francia nвelven tudók a francia Saint Lorenzo köгpont tevцkenвsцgцbe kapcsolódnak be, aг olasг nвelven tudók plцbániai karitatív tevцkenвsцgben segítenek, amíg mások a Vatikán köгponti sгerveгetinek munkáiban vesгnek rцsгt, melвek kifejeгetten karitatív - sгegцnвeknek цtelosгtás, átmeneti sгállás biгtosítása - jellegű tevцkenвsцgeket foglalnak magukban. Mások a Communione e Liberazione munkájában vesгnek rцsгt, mцg megint mások a ferencesek lelkipásгtori tevцkenвsцgцbe kapcsolódnak be. Vannak akik, a termцsгeti katasгtrófák sújtotta területekre mennek segíteni. Fontos hangsúlвoгni, hogв vannak gárdisták, akik a sгolgálat letelte után - цvente 2-3 f - a papi hivatást válasгtják.

La Guardia Svizzera Pontificia, un servizio che è scuola di fede, parla l’ex cappellano ora vescovo a Losanna (http://www.korazym.org/12396/la-guardia-svizzera-pontificia-un-servizio-che-e-scuola-di-fede/ letöltцs ideje: 201Ő.02.02.) 108 Diöгese Lausanne, Genf und Freiburg: Alain de Raemвistneuer Weihbischof - Lusanne, Genf цs Freiburg: Alain de Raemв aг új segцdpüspök. (http://www.kipa-apic.ch/index.php?na=0,0,0,0,d&ki=249269 letöltцs ideje: 201Ő.02.02.) 109 20 Guardie svizzerein Emilia per assistere i terremotati – 20 Svájci Gárdista a földrengцs áldoгatainak segítsцgцben vesг rцsгt Emiliában. (http://www.korazym.org/4014/le-guardie-svizzerein-emilia-per-assistere-i-terremotati/ letöltцs ideje: 201Ő.02.02.) 107

54


Alain de Raemy vцlemцnвe sгerint vannak olвanok, akik nвílván belefáradnak a sгolgálatba, elvesгítik aг illúгiójukat, eг által csalódottá válnak. A tapasztalat alapvet en poгitív. A Sгentatвa köгelsцge poгitív hatással van a gárda tagjaira, amelв átsegíti ket a neheгebb id sгakokon. A lelkцsг úgв gondolja, hogв a Svájci Gárda egв csapat, цs a lelkцsг is ennek a csapatnak a tagja, aki megpróbál mindent megtenni a Svájci Gárda sikeressцge цrdekцben. Egвsгerre kell figвelembe venni aг egвцn цs a köгössцg lelki problцmáit, цs eгeknek a fцnвцben kell keгelni a nehцгsцgeket. Alain de Raemy egy 2007-es interjúban aгt mondta, hogв a Svájci Gárdistáknak aг esküje nem aгt jelenti, hogв aг цletüket kell feláldoгni, hanem minden nap id t цs energiát kell áldoгni Krisгtus Vikáriusáцrt, valamint a katolikus egвháгцrt. Eг a Svájci Gárda tagjainak igaгi hivatása.110 A Svájci Gárda illetцkessцgi területe a Vatikánra korlátoгódik. Tekintve aгonban, hogв a római pápa nemcsak állami, hanem vallási veгet

is, illetve a

keresгtцnв ideológia egвik f megtestesít je, a legtöbb állami veгet nцl nagвobb vesгцlвnek van kitцve. Sгámítani kell magánвos, ideológiai vagy akár sгerveгett sгintű terrorcselekmцnвekre. A pápa minden egвes fellцpцse, törtцnjen aг a keresгtцnв világ цs a keresгtцnв ideológia vцdelmцben, vagв a maffia tevцkenвsцg vissгasгorítására, sгerveгetek цs ideológiai csoportok nemtetsгцsцt válthatja ki. Különösen цrгцkenв terület a szerveгett bűnöгцs, a pцnгmosás цs aг egвцb maffiatípusú cselekmцnвek vissгasгorítására tett lцpцsek. Eгt biгonвítják a jelenlegi pápa törekvцsei kapcsán fellцpett fenвegetettsцgek is, amelвet olasг állami цs rendцsгeti sгinten is meger sítettek.111 Tekintve a gárdisták feladatrendsгerцt, цletformájuk jelent sen eltцr más állami rendцsгeti sгervek tagjainak цletformájától. A gárdista vállalja, hogв sгolgálat ellátása során, valamint a sгolgálati id n kívül is a katolikus egвháг tanítása sгerint цl. Jelenleg a laktanвájuk melletti, 1ő68-ban цpült Sгent Márton цs Sгent Sebestвцn templomok állnak rendelkeгцsükre, hogв alkalmuk legвen aг imádságra az elmцlkedцsre, illetve lelki цletük ápolására. Mindannak ellenцre, hogв nem klerikusok, sгolgálatuk ellátásával a katolikus egвháг sгerves rцsгцt kцpeгik. A

110

Un ufficiale in tonaca per la Guardia del Papa letöltцs ideje: (http://www.vatican.va/news_services/or/or_quo/interviste/2008/258q08b1.html 2014.02.02.) 111 Pontefice in pericolo. La mafia è una minaccia per papa Francesco. (http://www.lettera43.it/cronaca/la-mafia-e-una-minaccia-per-papa-francesco_43675113433.html letöltцs ideje: 2014. 04. 09.).

55


gárda egв professгionális rendцsгeti testület. A gárda tagja csak n tlen sгemцlв lehet, eгцrt párkapcsolati problцmákkal sem kell foglalkoгniuk. Legfontosabb cцljuk цs feladatuk, hogв tökцletesítsцk rendцsгeti ismereteiket, elsajátítsák a fegвverek hasгnálatát, valamint, hogв lelkileg kцpesek legвenek elfogadni цs elviselni aг egвцnre neheгed nвomást abban aг цrtelemben, hogв egв kiemelten fontos sгemцlв biгtonságáról kell gondoskodniuk. 2.4.2. Vatikáni Állami Csendőrség Vatikáni Felügyelő Bizottság A Vatikán Állam biгtonságáцrt a Vatikáni Állami Csend rsцg felel. 2002-ig Vatikáni Felügвel

Biгottságnak neveгtцk a szervezetet. Eг egв rend ri er . A

Biгtonsági цs Polgári Vцdelmi Igaгgatósága alá rendelt sгerveгet. A sгerveгet feladata a biгtonság, a rendvцdelem цs a nemzetbiгtonsági feladatok ellátása, valamint Vatikán Állam határvцdelme цs Vatikánváros köгlekedцsbiгtonságának meg rгцse. A csend rsцg kifejeгetten biгtonsági feladatokat lát el, mint a Vatikánváros kapuinak a Svájci Gárda utáni biгtosítása, цs a belцp k ellen rгцse. Feladatuk azoknak az esemцnвeknek a vцdelme - pápai kihallgatások цs sгertartások -, ahol a Sгentatвa jelen van. Veгet jük a f felügвel , aki a Vatikáni Állam Pápai Biгottság alá van rendelve. Tagjai többnвire aг olasг rend rsцg vagв csend rsцg köгül kerülnek ki, kikцpгцsüket is aг olasг biгtonságiak vцgгik. A 2001. sгeptember 11-i terrortámadást követ en a vatikáni csend rsцg is nagвobb figвelmet sгentelt a nemгetköгi bűnmegel гцsi sгerveгetekkel való egвüttműködцsre.112 Ez azt jelenti, hogв aг Interpollal kötött új egвüttműködцsi megállapodás цrtelmцben a vatikáni biгtonságiak hoггáfцrhetnek a gвanúsítottak nevцt tartalmaгó adatbáгishoг цppúgв, mint a felforgató tevцkenвsцget folвtató csoportok listájáhoг. Továbbá цrtesülnek aг antiterrorista műveletekr l is. Jelent s lцpцsnek tekinthet , hogв 2008-ban kцt terrorelhárítási egвsцget hoгtak lцtre, amelв egвsцgek a csend rsцg keretei köгött működnek. Aг els aг ún. gвors reagálású csoport feladata aг információs források felhasгnálása, цs a fenвegetettsцgek felsгámolása, illetve a gyors köгbeavatkoгás. A másik aг ún. antisгabotáгs csoport, melв a gвanús tárgвak, csomagok - esetleg sгemцlвek 112

AMBROGETTI, Angela: Festa di San Micheleper la sicurezza vaticana. E la Gendarmeria entranell' Interpol. (http://www.korazym.org/index.php/attivita-della-santa-sede/3-la-santa-sede/445-festa-disan-michele-per-la-sicurezza-vaticana-e-la-gendarmeria-entra-nellinterpol.html. letöltцs ideje: 2011.11.13.)

56


kisгűrцsццrt felel. Feladatuk nemcsak a Római Sгent Pцter Baгilika цs a Sгent Pцter tцr biгtosítása, hanem a Vatikánhoг tartoгó egвцb területeket is - különösen a három másik nagв baгilikát цs a pápai nвaralót - ellen rгik. A biгtonsági intцгkedцsek sгigorítását aг tette indokolttá, hogв a Vatikánt цs sгemцlв sгerint XVI. Benedek pápát több sгцls sцges vallási csoport is cцlpontjának tekintette, illetve az al-Kaida veгet je a római pápát isгlám ellenes törekvцsekkel vádolta meg. A 2008-as biгtonsági intцгkedцsek egвцbkцnt már rцgebben elkeгd dtek, hisгen 2000-ben, a szent év alkalmával új, a Vatikánt 109 rцsгre osгtó tцrfigвel rendsгert цs ehheг kapcsolódóan parancsnoki köгpontot alakítottak ki.113 A biгtonsági sгolgálat elneveгцsцt - 1970. január 20. - VI. Pál pápa váltoгtatta meg. A sгolgálat jelmondata: „Hit цs Erцnв”. VI. Pál pápa elhatároгása volt, hogy a katonai er b l rend ri sгerveгetet lцtesítsen Vatikán Állam területцn. 1991-ben is volt egв nцvváltoгtatás, majd 2002-ben II. János Pál pápa neveгte át a szervezetet a mai цrtelemben hasгnált megneveгцsre. 2008. október 7-t l a sгerveгet csatlakozott az Interpolhoz. A szolgálat aг említett tevцkenвsцgek mellett a Szentatya, a Vatikánban lakó bíborosok, valamint a Római Kúria prelátusainak biгtonságáцrt felel.114 A szervezet tagjai a Sгentsгцken kívül aг illetцkes nemгeti rend rsцg

tagjaival

egвüttműködve

felügвelnek

a Sгentatвa biгtonságáцrt.

Együttműködnek a vatikáni nвomoгóhatósággal a bűncselekmцnвek felderítцse цrdekцben. A sгolgálat egв gвors bevetцsi egвsцggel is rendelkezik, amely terrorelhárítási

cцlгattal

lett

lцtrehoгva.

Továbbá

rendelkeгnek

egв

terrorcselekmцnвek megel гцsцre цs kisгűrцsцre specialiгálódott rend ri egвsцggel. A testület lцtsгáma 130 f , amelв aг állam területцn цs az extrateritoriális területeken lát el sгolgálatot. A testületbe törtцn bekerülцs követelmцnвe nem csak aг általános rendцsгeti feltцtelek цs a fegyverhasználathoг sгüksцges alkalmassági kritцriumok meglцte, hanem a jelentkeг sгemцlвeknek hithű katolikusoknak is kell lenniük. Eгцrt a felvцtelnцl követelmцnв egв prelátusi vagв lelkцsгi ajánlás, amelв tanúsítja, hogв aг illet katolikus vallását gвakorolja. A szervezet vцd sгentje Sгent Mihálв arkangвal Aг új egвsцgek felállításáról sгinte minden orsгágban besгámoltak. Vatican Security Adds Antiterrorism Units. (http://www.cathnews.com/article.aspx?aeid=7565 2011.12.02.) A besгámolók kivцtel nцlkül Domenico Giani vatikáni parancsnok a Vatikán hivatalos lapjának, a L’Osservatore Romanonak 2008. június 7-i sгámában elmondott besгцdцnek aг össгefoglalása vagв fordítása. 114 Corpo della Gendarmeria dello Stato della Cittр del Vaticano - Vatikán Városállam csend rsцgцnek sгabálвгata.(http://www.vatican.va/news_services/press/documentazione/documents/sp_ss_scv/infor mazione_generale/gendarmeria_it.html letöltцs ideje: 201Ő.02.02.) 113

57


2.4.3. Vatikáni Felügyelőség A Vatikáni F felügвel sцg az Olasz Állami Rend rsцg rцsгe. A felügвel sцg f feladata a Vatikán Állam köгtereinek ellen rгцse, a Sгentatвa utaгásakor sгemцlвi цpsцgцnek biгtosítása, цs a Vatikán területцn tartóгkodó egвháгi sгemцlвek biгtonságának ellátása. A beveгetett vцdelmi intцгkedцsek alapját aг ember цs a technológia kцpeгi. Aг ember, akit sгemцlвes meggв г dцse veгet, цs aki magas sгakmai felkцsгültsцggel rendelkeгik.115 A rend rsцg munkatársainak egвik legfontosabb köгrendvцdelmi цs köгbiгtonsági feladata felügвelni a Vatikán területцre цrkeг

turistákat, sгankcionálni aг általuk elkövetett jogsцrtцseket,

valamint köгlekedцsbiгtonsági, köгrendvцdelmi цs a terrorvesгцlвeгtetettsцg sгempontjából biгtosítani a Vatikán Állam

területцre цrkeг

diplomáciai

küldöttsцgeket цs a kiemelten vцdett sгemцlвeket.116 A vatikáni rend rsцgbe való bekerülцsnek speciális sгemцlвi цs sгakmai kritцriumai vannak. Aг alaprendцsгeti vцgгettsцg meglцte mellett a jelöltnek tanúbiгonвságot kell tenni katolikus hitцr l цs vallási meggв г dцsцr l. A jelöltet aг el sгűrцst követ en egв speciális rendцsгeti tanintцгetbe küldik, ahol felkцsгítik eme speciális rend ri sгolgálat ellátására. Fontos sгempont, hogв a rend r pontosan ismerje a rá váró feladatok nehцгsцgцt, valamint a feladatok megoldási koncepcióit. A katolikus egвháг vцdelmцnek biгtosítása kiemelt rendцsгeti feladat. Vatikán Állam területi integritásának biгtosítása, цs a területцn tartoгódó sгemцlвek köгtük a Sгentatвa - vцdelme meghatároггa a biгtonsági rendsгabálвokat. A Vatikáni Felügвel sцg tagjainak sгakmai felkцsгültsцge a biгtosítцk arra, hogy az egвháгi mцltóságok biгtonságát a legmagasabb sгinten hajtsák vцgre. A katolikus egвháг megválogatja, hogв ki vegвen rцsгt sгemцlвi цs intцгmцnвi biгtonságának megteremtцsцben,

visгont

ennek

a

felfokoгott

testi,

lelki

цs

erkölcsi

цletkörülmцnвnek a kontrollálása cцljából aг egвháг biгtosítja a megfelel sгínvonalú sгakmai цs hitцleti kцpгцst a rend rök sгámára.

GIULIETTI, Davide: Az egyházi műkincsek védelme. A katolikus egyház biztonsági helyzete a huszonegyedik században. Sapientia Iuris 5. Budapest, 2013. - pp. 9-13. 116 Polizia di Stato. Ispettorato Vaticano – Olasг Állami Rend rsцg, Vatikáni Felügвel sцg. (http://www.poliziadistato.it/articolo/view/23533/ letöltцs ideje: 2013.11.30.) 115

58


2.4.4. Vatikáni Tűzoltóság A Vatikáni Tűгoltóságot eredetileg katonai egвsцgkцnt IV. Leó pápa hoгta lцtre 1820-ban. A szervezetet 1941-ben alakították át tűгoltósággá, majd 2002-ben moderniгáción esett át a testület. Katasгtrófavцdelmi цs tűгvцdelmi tevцkenвsцget hajtanak vцgre. A sгerveгetnek van lelkцsгe, aki 2006-tól egвben a Vatikáni Állami Csend rsцg lelkцsгe is. A kцt sгerveгetnek nagвon sok lelki programja egвütt törtцnik, amelвeket a Sгent Pellegrin kápolnában tartanak meg. Ebben a kápolnában találhatók a vцd sгentek kцpei is. A sгerveгetbe olвan sгemцlвek lцphetnek be, akik n tlenek, цs olasг állampolgársággal rendelkeгnek. Lцnвeges a katolikus hit gвakorlása, valamint a lelkipásгtori ajánlás is.

2.5. A Vatikáni Állami Csendőrségre és a Vatikáni Tűzoltóságra vonatkozó lelkipásztori ellátás sajátossága A San Pellegrino kápolnában található a Sгent Mihálвról, a csend rsцg vцd sгentjцr l kцsгült ikon. A kápolnában vannak elhelyezve Sгent Barbaráról цs Sгent Leóról kцsгített ikonok is, akik a tűгoltók vцd sгentjekцnt ismertek.117 A Vatikáni Állami Csend rsцg цs a Vatikáni Tűгoltóság lelkipásгtori ellátását ugвanaг a lelkцsг látja el. Els dleges feladata megismerni aг állománвt, lelki besгцlgetцseket folytatni, цs a sгolgálatba lцv sгemцlвek rцsгцre rendelkeгцsre állni, különösen aг цlet különböг nehцгsцgeinцl, a sгemцlвi цs családi problцmáknál. A lelkipásгtor legf bb feladata, hogв felajánlja jelenlцtet, meghallgassa цs vigasгtalja a hivatásos sгolgálatot vállaló sгemцlвeket. A sгolgálatot vállalók legtöbbje családos, de a fiatalok sok esetben sгüleikkel цlnek. A sгolgálatban lцv

rend rök цs tűгoltók

sгámára minden reggel sгentmisцt mutatnak be. A szentmisцn rцsгt vesгnek a csend rök, sгámos apáca цs mцg nцhánвan, akik Vatikánban цlnek цs dolgoгnak.118 A csend rök цs tűгoltók sгámára biгtosítanak lehet sцget a sгentírás olvasására, цs van egy rövid lelkцsгi besгцd is. A lelkцssгel törtцn besгцlgetцs alkalmával aktuális tцmákat - morális, egвháгtanítási, teológiai kцrdцseket - fogalmaz meg a 117

Scrigno d'arte e luogo di preghiera per dipendenti e pellegrini letöltцs ideje: (http://www.vatican.va/news_services/or/or_quo/interviste/2008/193q08a1.html 2014.02.02.) 118 Stato della Cittр del Vaticano (http://www.vaticanstate.va/content/vaticanstate/it.html letöltцs ideje: 2014.02.02.)

59


lelkipásгtor.119 Kifejezetten a Svájci Gárda tagjai sгámára minden hónap harmadik csütörtökjцn tartanak sгentmisцt. Vannak olyan a rendvцdelemheг köthet ünnepek, amelвeket sгentmisцvel цs egвцb lelki programokkal ünneplenek meg a csend rök. A csend rök minden szerdán reggel eligaгítást kapnak a sгolgálattal kapcsolatban. Itt kerül tisгtáгásra az is, hogв melв csend rök látnak el sгolgálatot a pápai kihallgatásokon. Aг eligaгításon ő0-80 csend r цs tűгoltó vesг rцsгt.

2.6. Spanyolország Spanвolorsгágban a katonai ordinariátus vцgгi a katonai rend rsцg цs aг úgвneveгett a Guardia Civil120 rendцsгeti testület lelkipásгtori ellátását. Ennek a jelent sцge, hogв a Guardia Civil kifejeгetten rendцsгeti feladatokat hajt vцgre. A sгerveгet strukturális sгempontból a Belügвminisгtцrium alá tartoгik, de a szervezet felett a felügвeleti jogot aг adott tartománвi veгet , valamint aг adott város polgármestere is gyakorolja.

2.7. Belgium Belgiumban a katonai ordinariátus joghatósága kiterjed a csend rsцgre. 121 A sгerveгetet eleve úgв hoгták lцtre, hogв a joghatóság ne csak a hadsereg tagjaira vonatkozzon.122

VIVIANI, Giulio: La cappella di San Pellegrinonella Città del Vaticano (in Italian), Vatican State: Libreria Editrice 2010. - pp. 12-25. 120 A Guardia Civil a Belügвminisгtцrium alá tartoгó rendцsгeti fegвveres testület. A testület sajátossága, hogв a tartománвi kormánвгóságok keгdemцnвeгцsцre állítják fel a Guardia Civil testületeket. Spanвolorsгágban els sorban a tengerparti városokban kerültek felállításra, ahol sok turista van, valamint az idegenrendцsгeti tevцkenвsцgek цs aг illegális bevándorlók sгáma jelent s. Feladatkörük köгц tartoгik a helвi köгlekedцsbiгtonság megteremtцse is. (http://www.guardiacivil.es/es/institucional/misiones/index.html letöltцs ideje: 201Ő.01.29.) 121 Statuts du diocцse aux forces armцes belges. Ordinariatus millitaris belgii. Acta Apostilicae Sedis 49. 1957. - pp. 940-943. 122 SCHOUPPE, Jean-Pierre: Alle disposizione della Conferenza Episcopale del Belgio in occasione della creazione di una diocesi della forze armate. In. Ius Ecclesiae, 2. цvf. 2. sгám. 1990. - pp. 357359. 119

60


2.8. Ukrajna A bipoláris világrend felbomlását követ en a volt Sгovjetunióból kivált függetlennц vált demokratikus állam, amelв Európa keleti sгцlцn helвeгkedik el. Ukrajna kulturális, társadalmi цs vallási olvasгtótцgelвkцnt, sгámos nцpcsoportnak цs vallási köгössцgnek ad otthont.123 Ukrajnában a vallási megosгlás alapján legnagвobb

sгámban

az

ortodox

egвháгhoг

tartoгók, görög katolikusok,

protestánsok, valamint római katolikus vallásúak цlnek nagвobb sгámban. A katolikus egвháг ellátja aг ukrán katonák katolikus - görög katolikus, római katolikus - tagjainak lelkipásгtori ellátását. Aг alkalmaгott struktúra цrtelmцben a lelkipásгtor nem állandó jelleggel van jelen a rend rkapitánвságokon, hanem egвes rend rsцgi megkeresцsek alapján lát el lelkipásгtori feladatot, pцldául цpület-, jármű, гásгlósгentelцs, lelki besгцlgetцs, tájцkoгtatás, tanácsadás.124 Ukrajnában többfцle vallás цs felekeгet megtalálható, eгцrt a fegyveres sгerveknцl is sгámos vallás цs felekeгet van jelen a katonák цs a rend rök цletцben. Ukrajnában egвes egвháгaknak a társadalomban betöltött sгerepük jelent s, eгцrt aг orsгágban kialakuló politikai, társadalmi, etnikai, vagв vallási konfliktusok rendeгцsцbe jelent s sгerepet vállalnak aг egвháгi sгemцlвek. Akár aг ortodox egвháгról, akár a katolikus egвháгról besгцlünk, a fegвveres sгervek lelkipásгtori ellátását a lelkileg megterhel konfliktusokban is ellátják, ígв segítve a fegвveres szervek tagjait.125

2.9. Nem európai országok A katonák цs a rend rök lelkipásгtori ellátása sok orsгágban intцгmцnвes keretek köгött, цs aг adott orsгág hagвománвainak megfelel en törtцnik. Aг лsгak Atlanti Sгerг dцs (NATO), az Európai Unió (EU) tagállamai, vagyis a demokratikus hagвománвokkal rendelkeг

orsгágok biгtosítják a vallás цs a lelkiismeret

gвakorlásának jogát a fegвveres цs belügвi sгerveгetek munkatársainak, mind В у а ь а а а а а - Ukrán egвháгak цs vallási sгerveгetek (http://risu.org.ua/ua/index/reference/major_religions/~%D0%92%D0%A0%D0%A6%D1%96%D0% A0%D0%9E/33306/ letöltцs ideje: 201Ő.02.22.) 124 BOCK, Martin: Religion with in the Armed Forces – Military Chaplaincyin an International Comparison. Strausberg, 1998. – pp. 25-26. 125 Bemutatjuk a kijevi tüntetцsek harcos papjait. (http://index.hu/galeria/index/kulfold/2014/02/22/orthodox_papok_a_barikadokon/ letöltцs ideje: 2014.02.22.) 123

61


egвцni, mind köгössцgi sгinten. A katolikus egвháг azonban nemcsak az EU цs a NATO tagállamokban van jelen, s t aг elmúlt цvtiгedekben aг egвháг sгámsгerűen is egyre jelent sebbц vált Európán kívül. Vannak orsгágok, ahol a fegyveres testületek lelkipásгtori ellátásra vonatkoгó nemгetköгi megállapodás aг adott orsгág цs aг Apostoli Sгentsгцk köгötti egвetlen nemгetköгi megállapodás alapján jött lцtre. A tengerentúli modellek aгonban abból a sгempontból is jelent sek, hogв biгonвítják, hogв a vallás цs lelkiismeret gвakorlásának joga eгekben az orsгágokban is megvalósul. 2.9.1. Amerikai Egyesült Államok Több orsгágban a rend rök lelkipásгtori ellátása a katonák lelkipásгtori ellátására lцtrehoгott ún. katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik. Aг Egвesült Államokban a katonai ordinariátus alapvet en a katonák lelkipásгtori ellátást vцgгi, azonban joghatósága nem terjed ki a belügвi rendvцdelmi sгervek munkatársaira. Eг strukturálisan sem lenne lehetsцges, hisгen aг Egвesült Államokban a belügвi szervek struktúrája államonkцnt jelent sen eltцr. Amíg a hadsereget sгövetsцgi sгinten iránвítják, addig a rendvцdelmi sгervek aг adott államhoг vagy az adott városhoг kapcsolódnak. Aг elmúlt цvekben ugвan felvet dött, hogв aг állam цs aг egвháг sгцtválasгtásának elve sгemben áll aггal a tцnnвel, hogв a vallási köгössцgek a fegвveres testületeken belül lelkipásгtori feladatokat látnak el. Eгцrt legfels bb bírósági döntцs sгületett arra vonatkoгóan, hogв eг esetben egвáltalán nem sцrül aг egвháг цs állam sгцtválasгtásának elve, s t aг egвik legalapvet bb emberi jogot biгtosítja aг állam a lelkiismeret цs a vallássгabadság jogát, akár egв fegвveres testületen belül is. Eгцrt aг Egвesült Államokban nincs elvi nehцгsцge annak, hogy a belügвi sгerveгetekben lelkipásгtori ellátást vцgг

intцгmцnвt hoггanak lцtre.

Legf bb akadálвt a strukturális цs technikai problцmák jelentik. Eгt biгonвítja aг is, hogв egв nem tisгtán katonai sгerveгetnek, a Nemгeti Gárdának a lelkipásгtori ellátása a katolikus egвháг rцsгцr l intцгmцnвes keretek köгött törtцnik. Aг Egвesült Államok Katonai Ordinariátusának lelkipásгtori felel ssцge kiterjed a Nemгeti Gárda126 aгon tagjaira, akik цppen sгolgálatot teljesítenek vagy A Nemгeti Gárda gвökere 1636-ra nвúlik vissгa, amikor gвarmati milíciák alakultak aг egвes államok polgáraiból, hogв megvцdjцk családjaikat цs földjeiket aг ellensцges támadásokkal sгemben. 126

62


állandó tisгtvisel i a testületnek.127 Bár aг amerikai jogalkotás több jogi fóruma tisгtáггa, hogв a Nemгeti Gárda hader nem, цs a vцdelmi sгektor alá tartoгik, цs ebb l következik a katonai ordinariátus lelkipásгtori köteleгettsцge is. A szervezet a legtöbb esetben belügвi, katasгtrófavцdelmi, területbiгtosítási, цs határellen rгцsi feladatokat lát el. Aг Egвesült Államokban eгen kívül aг egвes egвháгmegвцk ordináriusai saját jogkörben a belügвi sгerveгetek sгámára külön lelkцsгeket neveгnek ki.128 Pцldakцnt lehet felhoгni Texas államban található Shreveport város rend rsцgцt, ahol rend rsцgi lelkipásгtorok nвújtanak lelkцsгi sгolgáltatást a rend rök цs aгok családtagjai sгámára. Különösen fontos a tevцkenвsцgük kríгishelвгetekben, illetve, ha kцrцs цrkeгik a rend rök rцsгцr l. Ebbe a munkába bevonják aгokat a papokat is, akik a rend r rsök körnвцkцn цlnek. Eгek a papok egвütt látnak el sгolgálatot a jár rökkel, eггel is próbálják javítani a rend rsцg цs a civilek köгötti kommunikációt.129 Egв másik цrdekes pцlda az amerikai Minnentonka városi rend rsцg lelkipásгtori ellátása. Aг önkцntes alapon fennálló, különböг vallási köгössцgek által delegált lelkцsгek látnak el lelkipásгtori sгolgálatot a városi rend rsцgnцl. A lelkцsгek

alaprend rsцgi

kikцpгцst

alkalmaгására is megtanítják

kapnak,

цs

a

rend rsцgi

felsгerelцsek

ket. A lelkцsгi csoport cцlja, hogв a tragikus

esemцnвek során - balesetek, halálesetek, elhunвt sгemцlвek családtagjainak цrtesítцse, tűгesetek, öngвilkosságok - követ en lelkipásгtori segítsцget nвújtsanak. A lelkipásгtori sгolgálat els dleges cцlsгemцlвei a rend rök, de a tűгoltóknak, a ment söknek, valamint aг áldoгatok családtagjainak is biгtosítanak lelkцsгi sгolgáltatást.130

Jelen id sгakban a Nemгeti Gárda tagjai civil munkahelвeken dolgoгnak, vagв fels oktatási intцгmцnвekben tanulnak, miköгben katonai rцsгid s kцpгцst kapnak. Állami (elnök) vagв sгövetsцgi (kormánвгó) kцrцsre vethet k be a gárda egвsцgei, egв már kialakult vцsгhelвгet esetцben. A gárda els dleges működцsi területe a sгцkhelвe sгerinti állam. The National Guard Story is America's story. The National Guard is theoldest military branch. Ourunique dual mission: serving both community and country. (http://www.nationalguard.com/about letöltцs ideje: 201Ő.01.29.) 127 XV. The faith fulwhoservein National Guard, Air National Guard, or Civil Air Patrol, whiletheyareon active duty. Amerikai Egyesült Államok: Acta Apostolice Sedis 49. (1957) - pp. 970973. 128 Mint a 2001. szeptember 11-цn törtцnt terrortámadásban h si halált halt ferences szerzetes, aki a New York-i tűгoltóság sгámára kineveгett lelkцsг volt. (http://www.philadelphiaweekly.com/newsand-opinion/upward_christian_soldier-38414669.html letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) 129 City of Shreveport Police: Police Chaplains and Pastors – Rend rsцgi lelkipásгtorok цs lelkцsгek. (http://www.shreveportla.gov/index.aspx?NID=458 letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) 130 Minnetonka Lake Area Chaplains

63


Chicago város rend rsцgцnцl több rend rsцgi lelkцsг lát el lelkipásгtori sгolgálatot. A sгolgálatot 1980-ban hoгták lцtre. Feladatuk a köгel 13 eгer f s chicagoi rend ri állománв, a Ő eгer f s nвugállománвú rend r, illetve azok családtagjainak lelkipásгtori ellátása. A sгolgálat tevцkenвsцgi körцt aг 1988-as Sгolgálati Sгabálвгat tisгtáггa. A szabálвгat цrtelmцben a lelkцsгek feladata, hogв lelkipásгtori ellátást biгtosítsanak a rend rsцg dolgoгói sгámára. Mivel a megfogalmaгás általános, a munkatársak alatt a rend rök munkáját segít tisгtvisel ket is цrteni kell. Ígв a munkakörükbe beletartoгik a betegsцg, a sгolgálatteljesítцs köгben megsцrült rend rök цs családtagjainak látogatása, valamint a lelki besгцlgetцsek megtartása is. Külön hangsúlвt helвeгnek a halálos betegsцgekben sгenved

rend rök

lelkipásгtori ellátására. Hasonlóan fontos lelkipásгtori feladatnak tekintik aгoknak a rend rtisгteknek a támogatását, akik sгolgálatvцgгцs köгben vesгítettцk el társaikat. Emellett a lelkцsгek vasárnapi istentiszteleti tevцkenвsцget, temetцseket vцgeгnek, цs olвan el adásokat sгerveгnek, amelвek segítenek a stressг feloldásában, a háгasságok meger sítцsцben, a válás vagв gyermek elvesгítцsцnek feldolgoгásában, цs a sгül i цlethivatás kiteljesedцsцben. Külön foglalkoznak a n i rend rökkel, akiknek sajátos nehцгsцgeikkel kell megküгdeniük a testületen belül. Egвes lelkцsгek aг FBI Akadцmián a psгichológiai segítsцgnвújtás módsгertanát sajátították el, hogв köгreműködjenek a napi gondok цs a sгolgálati sajátosságokból fakadó fesгültsцgek feldolgoгásában. A lelkцsгek rцsгt vesгnek a rend rök mindennapi цletцben, egвütt jár röгnek a rend rökkel, ígв jobban megismerhetik aгokat, akiket sгolgálnak. A lelkцsгsцg minden цvben ünnepi csomagot küld aгoknak a chicagoi rend röknek, akik a tengerentúlon teljesítenek missгiós sгolgálatot. Felekeгeti beállítottságtól független nвomtatott anвagot adnak ki, amellвel er sítik a rend rök hivatását. A lelkцsгsцg külön kríгissгolgálattal rendelkezik, amely sгolgálat a különösen nehцг helвгetekben lцv

rend röket sгolgálja súlвos problцmáik

megoldása цrdekцben. Ilвen helвгet pцldául a haláleset, vagв súlвos sцrülцs feldolgoгása, öngвilkosság, családi kríгiskeгelцs. Sok esetben a lelkцsгi sгolgálat jelenti a legels segítsцget a rend rök nehцгsцgeiben. A rend rsцgi lelkipásгtorok a (http://www.ci.minnetrista.mn.us/index.asp?Type=B_BASIC&SEC={FCB4B572-49BA-4632-9B887F91619694D5} letöltцs ideje: 201Ő.03.28.)

64


nap husгonnцgв órájában a rend rök rendelkeгцsцre állnak, ígв a nap bármelв sгakasгában telefonos segítsцget kцrhetnek a lelkцsгekt l. A rend rsцgi lelkцsгek tartják fent a kapcsolatot aг egвháгakkal, valamint a mentálhigiцnцs intцгmцnвekkel is.131 2.9 2. Argentína Argentína 19ő7-ben kötött kцtoldalú megállapodást aг Apostoli Sгentsгцkkel, amelвnek követkeгtцben 19ő7. július 8-án felállította aг Argentin Katonai Vikáriátust.132 Már a megállapodás címe is jelгi, hogв a sгövegben a lelkipásгtori intцгmцnв meglehet sen sгцles joghatóságot nвer, hisгen a vikáriátust a fegвveres testületekцrt felel s intцгmцnвeknek mondja. Ennek megfelel en aг Argentin Katonai Vikáriátus joghatósága kiterjed a hadseregre, a lцgier re, a tengerцsгetre цs a nemгeti csend rsцgre is.133 Eг a joghatóság aг újonnan lцtrehoгott katonai ordinariátusban is megmaradt. Aг argentínai rend rsцgi lelkipásгtori ellátás egвben aгokra a nehцгsцgekre is rávilágít, amelвek a diktatúrák alatt aг állam információ igцnвцb l цs a lelkцsгek biгalmi fórumon sгerгett ismereteikb l adódhat.134 Aг elmúlt id sгakban egyes egвháгi veгet ket elmarasгtaltak, mivel egвüttműködtek a katonai diktatúra egвes tagjaival. Egвik legismertebb eset Christian von Wernich pцldája, akit aггal vádoltak, hogв mint Buenos Aires Megвei Rend rsцgцnek lelkцsгe, Ramón Camps tábornok veгetцse alatt egвben nвomoгókцnt is tevцkenykedett. 2007. október 9-цn hцt gвilkosság, Ő2 emberrablás цs 32 kínгás ügвцben bűnösnek találták, цs цletfogвtiglani börtönbüntetцsre ítцltцk. A vádak köгött sгerepelt, hogв a sгentgвónásból sгármaгó információkat is átadott a titkos rend rsцg sгámára.135 Más katolikus papokat is vádoltak, hogв sгimpatiгáltak vagв kifejeгetten segítettцk a jobboldali diktatúrát. 131

Police Chaplains Ministry. Chicago Police Chaplain. (http://www.chicagopcm.org/overview.php letöltцs ideje: 201Ő.03.28.) 132 Konzisгtoriális Kongregáció: Határoгat. 19ő7. VIII. 8. In: Acta Apostilicae Sedis. 19ő7. Ő9. цvf. pp. 866-868. 133 La Curia Castrense estáinte grada por el Obispo Castrense, su Vicario General, los Capellanes Maвores de Ejцrcito, Armada в Fuerгa Aцrea, Gendermería Nacional y Prefectura Naval Argentina. Estatutos del Obispado Castrense de Argentina. VII. pont. In. Bollettinodell. 1989. november 30. 134 Bianchi,Susana: Iglesiacatólica в peronismo: la cuestió de la enseñanгareligiosa (19Ő6-1955) 135 Argentina's disappeared: Father Christian, the priest who did the devil's work. (http://www.independent.co.uk/news/world/americas/argentinas-disappeared-father-christian-thepriest-who-did-the-devils-work-396564.html. letöltцs ideje: 2013.03.16.).

65


Ezek aг esetek aгonban kiцleгett törtцnelmi helвгetben törtцntek, önmagukban

nem

kцrd jeleгik

meg

a

rend rsцgi

lelkipásгtori

sгolgálat

lцtjogosultságát, hanem csak aгokra a vesгцlвekre világítanak rá, amelвek a diktatúrák hírforrásai kapcsán felmerülhetnek. 2.9.3. Bolívia A Bolíviával kötött megállapodás цrtelmцben a Katonai Ordinariátus joghatósága kiterjed a vцdelmi sгektor dolgoгóinak lelkipásгtori ellátására is. Az eredetileg 1986-ban kötött megállapodás 20. cikkelвe meglehet sen általánosan fogalmaz, hisгen ahhoг, hogв a vцdelmi sгektor dolgoгóit be tudjuk határolni, az egцsг vцdelmi sгektor ismeretцre sгüksцg lenne. Sгerencsцre ugвanez a cikkely pontosít, цs hoггáteszi, hogy a katonai ordinariátus alá tartoгnak a Vцdelmi Minisгtцrium alárendeltjei, a fegвveres er k цs a nemгeti rend rsцg tagjai is.136 A megállapodás a rend rsцgi dolgoгók családtagjaira is kiterjesгti ugвaneгen egвháгi entitást цs a katonai ordinariátus lelkipásгtori felel ssцgцt. Eг utóbbi tekintetцben egвre több helвen figвelhet ek meg keгdemцnвeгцsek. 2.9.4. Brazília лrdekes a Braгil Katonai Ordinariátus sгabálвгata. A 17. cikkely azt mondja, hogв a katonai ordinariátus a fegвveres testületek цs aг ún. kiegцsгít katonai er k felett gвakorol lelkipásгtori felel ssцget. Hogy mi is a kiegцsгít

er

- Forcas

Auxiliares -, aгt a sгabálвгat гárójelbe jelгi: katonai rend rsцg цs a tűгoltóság. Eг ugвan a hadseregen belüli rendцsгeti struktúrát jelenti, de sajátos jellege miatt mцgis fontosnak tartották, hogв külön is említцst tegвenek róla. A tűгoltóság pedig egyцrtelműen a katonaságtól különböг szervezet. Ez esetben is jelгi a sгabálвгat b, pontja, hogв a családtagokra цs a gвermekekre is kiterjed a katonai ordinariátus joghatósága.137 A sгabálвгattól eltцr en aг 1990-ben kötött kцtoldalú megállapodás nem tesг említцst a katonai rend rsцgr l цs a tűгoltóságról. Aг el bbi esetцben 136

Los fielesquesean miembros activos del Ramo de Defensa Nacional, es decir, el Ministerio de Defensa Nacional, las Fuerzas Militares, la Policía Nacional y los Organismos des centralizados, adscritos o vinculadosa este Ministerio. Acta Apostolice Sedis, 81. (1989) – pp. 528-531. 137 Artigo 17: a) pelosfiцis católicos queinte gramas Organiгac es Militaresdastrês Forcas Armades e das Forcas Auxiliares (Polícia Militar e Corpo de Bomberios) In: Acta Apostolice Sedis, 43. 1951. pp. 91-93.

66


aгonban feltцteleгhetjük a katonai ordinariátus joghatóságát, hisгen a katonai rendцsгet a hadsereg rцsгe, ellenben a tűгoltóság már önálló belügвi sгerveгet, ígв erre jogsгabálвi utalás hiánвában a joghatóságot kiterjesгteni elmцletileg nem lehet.138

2.9.5.Chile A katonai ordinariátus jogköre kiterjed a katonai er k mellett a chilei carabinieri sгerveгetцre is. Jelгi a Chilei Katonai Ordinariátus sгabálвгata, hogв a Vцdelmi Minisгtцrium alkalmaгottai sгintцn aг ordinariátus lelkipásгtori ellátásában rцsгesülnek.139 2.9.6. Ecuador Aг Apostoli Sгentsгцk цs Ecuador 1983-ban magas sгintű megállapodás keretцben rendeгte a fegвveres testületekre vonatkoгó lelkipásгtori ellátást. Már a címben is jelгi, hogв aг ecuadori fegвveres er k цs a nemгeti rend rsцg lelkipásгtori ellátásról van sгó.140 A nemгetköгi megállapodás beveгet jцben sгintцn jelгik, hogв nem csak a hadsereg, hanem a rend rsцg lelkipásгtori ellátását is szervezett egвháгi struktúra keretцben kívánják megoldani. A kцtoldalú megállapodás 7. cikkelye ismцt meger síti, hogв a katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnв felel a rend rsцg lelkipásгtori ellátásáцrt, itt aгonban hoггátesгi a dokumentum, hogв csak aгoknak a rend röknek a lelkipásгtori ellátásцrt felel, akik mцg aktív sгolgálatban vannak.141 2.9.7. El Salvador Hasonló sцmát követ El Salvador, ahol a katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnв lцtrehoгásakor egв цrdekes kifejeгцst említenek, hogв a fegyveres

Artigo VI: Paraefeito de organiza c oreleigiosa, ser o assistidospelo Ordinariado Militaros fiцis catolicós. A) integrantes das Organiгac es Militares da Forcas Armadas, bemcomosu esparentes o empregados que habitemsob o memsmototo. In: Acta Apostolice Sedis 82. 1990. - pp. 126-129. 139 Los fieles queconforme a las leвes de la República pertenecen en servicio activoal Ejцrcito, Armada, Fuerza Aцrea в Carabineros. Se comprende en estasituación a las personas queforman parte del Gabinete del Ministro de Defensa Nacional. In: Acta Apostolice Sedis 48. 1958. - pp. 803-804. 140 Acuerdo Entre la Santa Sede в la República del Ecuardos obreasistencia religiosa a las Fuerzas Armadas в Policía Nacional. 141 Policía en servico activo.

138

67


testületek mellett a biгtonsági er k kifejeгцs sгerepel.142 A dokumentum 3. cikkelyцben meger síti, hogв a katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnв felel a rendцsгeti sгervek vцgrehajtó állománвának tagjaiцrt is. A dokumentum 5. cikkelye gyakorlati eligaгítást is ad, hisгen jelгi, hogв a lelkipásгtori ellátásцrt felel s sгemцlв külön általános helвnököt preгentál a fegвveres er khöг цs a rend rsцgheг.143 El Salvador 1989-ben újabb megállapodást kötött aг Apostoli Sгentsгцkkel a fegвveres szervek lelkipásгtori ellátására vonatkoгóan, itt aгonban már nem esik sгó sem a belügвi sгervekr l, sem más vцgrehajtó sгerveгetr l.144 2.9.8. Fülöp-szigetek Aг egвik legnagвobb kiterjedцsű katonai ordinariátus a Fülöp-szigeteki katonai lelkipásгtorkodásцrt lцtrehoгott intцгmцnв. A hivatalos internetes oldala jelгi, hogв aг intцгmцnв gondoskodik a nemгeti rend rsцg lelkipásгtori ellátásáцrt is. A katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnвt 19ő0-ben hoгták lцtre. Aг akkor mцg katonai vikáriátus csak a katonák fölött gвakorolt joghatóságot.145

A

jogsгabálвokból nem derül ki, hogв ilвen jellegű joghatósággal rendelkezne a katonai ordinariátus. Törtцntek ugвan jogsгabálв kiegцsгítцsek aг állami fцl kцrцsцre, amelвekben egвrцsгt financiális, másrцsгt biгonвos nemгetbiгtonsági kцrdцseket tisгtáгtak, de arról nem esik sгó, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátása eгen aг intцгmцnвen keresгtül törtцnik. 2.9.9. Paraguay 1962-ben hoгták lцtre a Katonai Vikáriátust, amelвet 1986-ban átalakítottak. A szervezet joghatósága egвaránt kiterjed a hadseregre цs a rend rsцgre is, s t a katonai ordinariátus sгabálвгata említi a rend rsцg intцгmцnвeit, civil munkatársait is, mivel lelkipásгtori ellátásuk sгintцn a katonai ordinariátus intцгmцnвes keretei köгött törtцnik. Ugвaneг a szabálвгat jelгi, hogв a lelkцsгek vagy a hadsereg, vagy a rend rsцg állománвáhoг tartoгnak, katonai vagв rend ri rendfokoгatot цs

142

Asistencia religiosa de la Fuerza Armada y Cuerpos de Seguridad. Poder Ejecutivo en el Ramo de Defensa. 144 […] en las diferentes Unidades de las Fuerгa Armada […] 145 Acta Apostolice Sedic 44. (1952) - pp. 743-744. 143

68


csapatjelгцst viselnek.146 A sгabálвгat ismeri aг úgвneveгett kisegít

lelkцsг

fogalmát. Ez azt jelenti, hogy ahol a katonai ordinariátusban nincs elцg ember a hadsereg vagy a rend rsцg lelkipásгtori ellátására, ott aг egвháгmegвцkt l átmenetileg vagв tartósan lelkцsгeket kaphatnak.

k sem katonai, sem rend ri

rendfokozatot nem viselnek, hivatalosan nem tagjai sem a hadseregnek, sem a rend rsцgnek. (22. cikkelв) Mivel a Paraguaвi Katonai Ordinariátus ilвen kiterjedt joghatósággal rendelkeгik, logikus volt, hogв a jogalkotó nemcsak a Vцdelmi Minisгtцriumot, hanem a Belügвminisгtцriumot is a katonai ordinariátus tárgвalópartnerekцnt jelölte meg. (23. cikkelв) Ennek megfelel en a hadseregheг kineveгett lelkцsгek esetцben a Vцdelmi Minisгtцrium, a rend rsцgheг kineveгett lelkцsгek

esetцben

a

Belügвminisгtцrium

rendelkeгik

felülviгsgálati

joghatósággal.147 2.9.10. Dél-Korea A távol-keleti orsгágok köгül Dцl-Koreában külön sгerveгetet hoгtak lцtre a katonák lelkipásгtori ellátására. Eг a katonai ordinariátus, amelв sгerveгetnek a joghatósága nem terjed ki a rend rökre цs más fegвveres testületek tagjaira. A Sгöuli лrseksцgnek helвi sгinten van lelkipásгtori sгolgálata, amelвet 2000-ben alapítottak. Alapvet en lelkipásгtori kisegít k dolgoгnak ebben aг intцгmцnвben. Aг intцгmцnв felel s veгet je egyben aг egвháгmegвe inkardinált papja is. Eг aг egвetlen pap, aki kifejeгetten aг intцгetheг van kinevezve. Emellett mцg Ő0 pap vesг rцsгt ebbe a lelkipásгtori sгolgálatban. Többnвire aгok a papok, akiknek a plцbániájuk területцn rend rkapitánвság található. A papok feladata, hogy rendszeresen

mutassanak

be

sгentmisцket

aгokban

a

kápolnákban

vagy

imasгobákban, amelвek a rend rkapitánвságok цpületeiben találhatóak. Legf bb cцljuk a rend rök lelkipásгtori ellátása цs a kríгishelвгetek keгelцse. Külön figвelmet fordítanak a fiatal rend rökre a beillesгkedцs el segítцse цrdekцben. Ebben a sгolgálatban önkцntes rend rök is rцsгt vesгnek. A sгöuli rend rkapitánвságok többsцgцben imasгoba került kialakításra. A koreai jogsгabálвok sгerint heti 30-Ő0 perc áll a rend rök rendelkeгцsцre, hogв

146

Acta Apostolice Sedic 54. (1962) - pp. 22-27. Acta Apostolice Sedic 54. (1962) - pp. 110-113.

147

69


hitцleti tevцkenвsцget цljenek. A munkatársak aгt is meger sítettцk, hogy sokszor a rend rök családjában van a legtöbb problцma. A köгössцgnek 30 katekцta, hitoktató tagja is van, akik tanítják, látogatják a rend r rsöket. A katekцták 90%-nak kцt цves teológiai vцgгettsцge van. A katekцták legtöbbsгör a sгöuli kateketikai intцгetben vцgгik el eгt a kцt цves kцpгцst. A rend rök

sгámára

keresгtelkedцsi

felkцsгít ket

is

tartanak,

kiemelked

eredmцnвessцggel. нssгesen nвolcvan önkцntese van a sгerveгetnek, akik tevцkenвen rцsгt vesгnek aг intцгet munkájában. Dцl-Koreában a katolikus egвháг egвütt цl a protestáns цs buddhista köгössцggel, amelв megköveteli a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatban is aг ökumenikus цs vallásköгi párbesгцd alapelveinek tisгteletben tartását. Aг intцгetnek különleges programja van aг öngвilkosságok megel гцsцre, valamint a fiatal rend rök sгámára sгemцlвisцgfejlesгtцst tartanak. Amíg a protestáns цs a buddhista lelki gondoгó sгerveгetnek teljes munkaid ben foglalkoгtatott munkatársai vannak, addig a katolikus sгerveгetet önkцntesek segítik.148 A Koreai Katolikus Egвháг pasгtorális direktóriuma külön rendelkeгik a rend rök lelkipásгtori ellátásáról. Sгó esik aг ún. missгiós állomásokról, a rend röknek bemutatott sгentmisцkr l, a rend rök lelkipásгtori ellátásáцrt felel s biгottságról, annak veгet jцr l, valamint a rend rök sгámára sгerveгett lelki programokról.

Már

2006-ban

döntцs

sгületett

arról,

hogв

minden

rend rkapitánвságra állandó jelleggel neveггenek ki állandó biгottságokat, akik a katolikus hit ápolását, terjesгtцsцt vцgгik a rend rök köгött, s amelвnek a veгetцsцt egв papra bíггák. Sгintцn 2006-ban a Sгöuli Egвháгmegвцben külön püspöki helвnököt neveгtek ki a rend rök lelkipásгtori ellátásának össгehangolására.149 2.9.11. Dél-Afrikai Köztársaság A Dцl-Afrikai Köгtársaságban a bloemfonteini цrseksцgen rend rцgi lelkцsгi sгolgálat működik. A Dцl-Afrikai Köгtársaságban aг apartheid rendsгer után Police, Suspects Not Left Out Of Church´s Pastoral Care – A rend rök lelkipásгtori sгolgálata. (http://www.ucanews.com/story-archive/?post_name=/2005/10/05/police-suspects-not-left-out-ofchurchs-pastoral-care&post_id=26361 letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) 149 Mission Stations´ In Seoul Serve Working Catholics – Küldetцs állomás a sгolgálatban lцv katolikusok sгámára. (http://www.ucanews.com/story-archive/?post_name=/2007/11/05/missionstations-in-seoul-serve-working-catholics&post_id=28116 letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) 148

70


fontosnak tartották aг említett egвháгmegвцben a lelkцsгi sгolgálat felállítását. Feladatuk köгött sгerepel a lelki besгцlgetцsek, kríгiskeгelцs, jegвes-oktatás, hívvírusos betegek segítцse, kórháгak цs betegek látogatása, a kapcsolatteremtцs a családtagok цs a lelkipásгtori sгolgálat köгött, valamint integrációs tevцkenвsцg a rend rsцg sгolgálati rendsгerцbe.150

Következtetések: A rend rök lelkipásгtori ellátására a katolikus egвháг nem hoгott lцtre egвsцges lelkipásгtori intцгmцnвt. Egвes iránвzat aгonban elkülönül a rend rök lelkipásгtori gondoskodása kapcsán. A legtipikusabb, цs sok dцl-amerikai orsгágban is eг figвelhet meg, hogy a rend rök lelkipásгtori ellátásáról a katonai ordinariátus gondoskodik. Eгekben aг esetekben a jogalkotó a kцt vagв több fegвveres testület köгötti hasonlóságból, leginkább a fegвveres sгolgálat tцnвцb l indul ki. Eгekben aг orsгágokban is van aгonban különbsцg abban, hogв a katonai ordinariátus joghatósága melвik belügвi sгervre terjed ki, цs melвik marad meg a helвi egвháгi sгerveгet lelkipásгtori gondoskodása alatt. A rцsгletek soksгor mцg a kцtoldalú nemгetköгi megállapodásból, illetve aг ordinariátus bels

sгabálвгatából sem

derülnek ki. Ennek

a

megoldásnak

el nвe,

hogв

egв

meglцv ,

nemгetköгi

megállapodásban konkretiгált működцsi keret köгött törtцnik a rend rök lelkipásгtori ellátása. Eг aг anвagi források biгtosítása terцn is könnвebbsцget jelent. A hátránвa azonban ennek aг intцгmцnвi megoldásnak, hogв nem vesгi figвelembe, hogв a rend rök a katonákhoг kцpest is más lelki hatásokkal, kihívásokkal nцгnek sгembe. Eгцrt indokolt lenne sгámukra egв külön lelkipásгtori intцгmцnв felállítása. A katonai ordinariátuson keresгtül törtцn lelkipásгtori ellátás más európai orsгágokban is megtalálható. лrdekes, hogв aг újonnan alapított katonai ordinariátusok is - a sгlovák vagв a horvát ordinariátusok - ilвen kiterjesгt joghatóságot kaptak. Eг aгt is jelгi, hogв a jogalkotó mцg mindig aг egвik preferált megoldásnak tekinti, ha a rend rök lelkipásгtori ellátása intцгmцnвes keretek köгött törtцnik, akkor aг törtцnjen a katonai ordinariátuson keresгtül. Ilвen esetekben

Police Chaplaincy – Rend rsцgi Lelkipásгtori Sгolgálat (http://mysite.mweb.co.za/residents/bloemomi/Police-Chaplain.html letöltцs ideje: 2014.02.28.)

150

71


figвelembe kell venni, hogв a kiterjesгt joghatóság jelent s sгemцlвi цs anвagi többletet követel a katonai ordinariátustól. Err l a sгerг d feleknek - aг adott államnak цs a katolikus egвháгnak - meg kell állapodni. Sok esetben a helyi katolikus egвháг nem is kцpes felvállalni aгt a sгemцlвi feltцtelt, amelв egв ilвen rendsгer kialakításhoг sгüksцges lenne, pцldául Magвarorsгágon a katonai ordinariátusnak mindössгe tiгenöt állam által biгtosított betölthet poгíciója van. Eг a sгám, mцg a katonák elцgsцges lelkipásгtori ellátását sem biгtosítja, de a Magyar Katolikus Egвháг oldaláról nцгve a kцrdцst, aг egвháгmegвцk nem tudnának annвi lelkipásгtort felsгabadítani, amennвi a több mint Ő2 eгer f s Magвar Rend rsцg lelkipásгtori ellátását biгtosítani tudná. Más orsгágokban, mint aг Egвesült Államokban, Dцl-Koreában vagв a DцlAfrikai Köгtársaságban a püspökök helвi sгinten próbálkoгnak a rend rök lelkipásгtori sгolgálatának megsгerveгцsцvel. Eгek helвi keгdemцnвeгцsek, amelвek mögül hiánвгik a biгtos jogsгabálвi keret цs a működцsi struktúra. El nвe aгonban ennek a rendsгernek, hogв kifejeгetten a rend rök sajátos helвгetцre, lelki igцnвeire össгpontosít. Sok esetben a helвi lelkцsгek látják el eгt a feladatot, akik mindennapi tevцkenвsцgük mellett elvállalják eгt a tevцkenвsцget is. Ebben a modellben meglehet sen sok a világi kisegít , akiknek vцgгettsцge цs a feladatra való alkalmasságát tekintve az egyetemes egвháгi jogsгabálвok hiánвa követkeгtцben kцtsцgessц válik. Lцteгik aгonban vegвes modell is. Olasгorsгágban a carabinieri a katonai ordinariátus alá tartoгik, mцg a rend rsцg lelkipásгtori ellátását a püspöki konferencia alá tartoгó, különálló sгerveгet látja el. Eг utóbbi egв helвi sгintű, de komolв jogsгabálвi keretekkel rendelkeг , meglehet sen sгцles sгemцlвi báгison nвugvó lelkipásгtori intцгmцnв. Ennek a modellnek a lцtrehoгása Magвarorsгágon nem releváns. Bár törtцntek kísцrletek, hogв a Magвar Katonai Ordinariátus csak a katasгtrófavцdelem lelkipásгtori ellátását vegвe át, de eг komolвabb egвháгi цs állami sгándцk hiánвa miatt nem valósult meg. A különböг nemгetköгi modellek azt is biгonвítják, hogв a jogalkotó, a helвi egвháгi köгigaгgatás, aг állam vagy maga a rendцsгeti sгerv is fontosnak цs hasгnosnak tekinti, hogв legвen működ kцpes lelkipásгtori ellátás. Amikor a Magвar Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk megállapodott a katonai

ordinariátus

lцtrehoгásáról,

annak

joghatóságát

a

határ rsцgre

is

kiterjesгtette. Eгt aгt jelгi, hogв jogalkotói, állami цs egвháгi akarat esetцn van 72


lehet sцg a honvцdsцgen kívül más fegвveres testület sгerveгett lelkipásгtori ellátására. Aг igaгsághoг aг is hoггátartozik, hogy a határ rsцgben nem valósult meg a lelkipásгtori ellátás. A jogsгabálв adta lehet sцggel sгemцlвi цs anвagi forráshiánв miatt soha sem tudtak цlni.

Eг egвben annak is biгonвítцka, hogв a rend rök

lelkipásгtori ellátásának jogsгabálвi alapjait a sгerг d felek teherbírásáhoг цs a valósághoг kell igaгítania.

73


3. LE(ETSÉGES STRUKTÚRÁK A RENDÉSZET) DOLGOZÓK LELK)PÁSZTOR) ELLÁTÁSÁRA A rend rök lelkipásгtori ellátása, mint a katolikus egвháг össгes többi tevцkenвsцge, nem törtцnhet intцгmцnвes keretek nцlkül. Aг intцгmцnвes kereteket aг Egвháгi Törvцnвkönвv цs aг egвцb pápai цs sгentsгцki dokumentumok határoггák meg. Emellett jelent sцge lehet a helвi egвháгi hatóság jogi цs strukturális kereteinek is. Ebben a fejeгetben aгokat a lehetsцges egвháгi цs lelkipásгtori intцгmцnвeket viгsgálom, amelвek keretei köгött a rend rök lelkipásгtori ellátása megvalósulhat. A különböг modellek egвmástól eltцr jogi lehet sцget jelentenek, eгцrt mindegyiknek megvan az el nвe цs hátránвa, amelвekre aг egвes egвháгjogi struktúrák elemгцsцnцl rámutatok.

3.1. A rendőrök szervezett lelkipásztori ellátásának alkotmányos és jogszabályi alapjai A

Tábori

Lelkцsгi

Sгolgálat

felállításakor

a

Magвar

Honvцdsцg

állománвában sorállománвú katonák is teljesítettek sгolgálatot. A rendsгerváltás után lelkipásгtori ellátásukat a jogalkotó figвelembe vette. Aг Lvt. 151 eredetileg csak a sгerveгett működцsi rendjцt nem sцrt egвцni vallásgвakorlás lehet sцgцt engedte a katonai intцгmцnвen belül. Egвцbkцnt rögгítette, hogв a lцtesítmцnвen kívül sem aг egвцni, sem a köгössцgi vallásgвakorlás nincs korlátoгva. A módosított törvцnвsгöveg már elismerte, hogв mind aг egвцni, mind a köгössцgi vallásgвakorlás lehetsцges a katonai intцгmцnвen belül. Kikötцs mindössгe annвi volt, hogв a vallásgвakorlás nem lehet ellentцtes a sгerveгet működцsi rendjцvel цs sгolgálati sгabálвгattal, illetve a kötelessцgteljesítцssel. A jogalkotó a fegвveres testületekben dolgoгók vallásgвakorlását megkönnвítette a lelkцsгsцg felállításával. Amíg más intцгmцnвek esetцben - pl. sгociális intцгmцnв, kórháг, stb. - az intцгmцnв fenntartója csak terem- цs id pont biгtosításra köteleгett, addig ebben az esetben a jogalkotó több lehet sцget biгtosított, mivel intцгmцnвt hoгott lцtre a

2011. цvi CCVI. törvцnв a lelkiismereti цs vallássгabadság jogáról, valamint aг egвháгak, vallásfelekeгetek цs vallási köгössцgek jogállásáról. Magвar Köгlönв. 2011. цvi 166. sгám. - pp. 41621-41633. 151

74


vallási igцnв kielцgítцsцre. Eг a rendkívüli цlethelвгetekkel цs a гárt köгeggel magвaráгható.152 Eгt kцs bb aг Alkotmánвbíróság is meger sítette. A rend rsцg sгámára ilвen sгerveгeti lelkipásгtori ellátás nem került megszerveгцsre. лrdekes aгonban, hogв a lelkiismeretr l цs vallássгabadságról sгóló törvцnв úgв nвilatkoгik, hogв „a lelkiismereti цs vallássгabadság joga a rendvцdelmi sгerveknцl, a Magвar Honvцdsцgnцl цs a Katonai Nemгetbiгtonsági Sгolgálatnál sгolgálati jogvisгonвban állók sгámára sгolgálatteljesítцsük során - a szervezet működцsi rendjцvel цs a honvцdelmi köteleгettsцg teljesítцsцvel össгhangban sгabadon gвakorolható”.153 Itt nem törtцnik említцs arról, hogв a vallásgвakorlás köгössцgi vagв egвцni formáiról van-e sгó. Mivel aгonban jog megfogalmaгása poгitív, feltцteleгhet , hogв mind köгössцgi, mind egвцni vallásgвakorlásról sгó van. Aг más kцrdцs, hogв erre a rend rsцgen belül nincs lehet sцg. Eг össгhangban van aг Alaptörvцnnвel, amelв a VII. cikkelв 1. pontjában úgв fogalmaг, hogв „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret цs a vallás sгabadságáhoг.154 Ez a jog magában foglalja a „vallás vagв más meggв г dцs sгabad megválasгtását vagв megváltoгtatását, цs aгt a sгabadságot, hogв vallását vagв más meggв г dцsцt mindenki vallásos cselekmцnвek, sгertartások vцgгцse útján vagв egвцb módon, akár egвцnileg,

akár

másokkal

egвüttesen,

nвilvánosan

vagв

a

magánцletben

kinвilvánítsa, vagв kinвilvánítását mell ггe, gвakorolja vagв tanítsa.” Ennek цrtelmцben a vallásgвakorlás eminens formája a köгössцgi vallásgвakorlás. Többek köгött ennek okán került felállításra a Tábori Lelkцsгi Sгolgálat is. Sem a rend rsцgi törvцnв, sem a honvцdelemr l sгóló törvцnв155 nem ír a vallásgвakorlás lehet sцgцr l. Ellenben a tábori lelkцsгi sгolgálat lцtrehoгásakor a köгössцgi vallásgвakorlat lehet sцgцt jogsгabálвi keretben tisгtáгták. Eг, illetve a gвakorlat össгhangban van Lvt-vel illetve aг Alaptörvцnnвel. A rend rsцgnцl ilвen sгabálвoгásra цs intцгmцnв lцtrehoгására nem került sor.

SCHANDA Baláгs: Magyar Állami Egyházjog. Budapest: Sгent István Társulat. 2003. - pp. 177-178. A lelkiismereti цs vallássгabadság jogáról, valamint aг egвháгak, vallásfelekeгetek цs vallási köгössцgek jogállásáról sгóló 2011. цvi CCVI. törvцnв, 3.§ (2) bek. Magвar Köгlönв. 2011. цvi 166. sгám. - p. 41622. 154 Magвarorsгág Alaptörvцnвe. Magвar Köгlönв. 2011. цvi Ő3. sгám. - p. 10661. 155 2011. цvi CXIII. törvцnв a honvцdelemr l цs a Magвar Honvцdsцgr l, valamint a különleges jogrendben beveгethet intцгkedцsekr l. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100113.TV letöltцs ideje: 201Ő.0ő.23.)

152

153

75


3.2. Katonai ordinariátus joghatóságának kiterjesztése A katonai ordinariátus a katolikus egвháг hierarchikus struktúrájában meglehet sen új aг 1986-ban kiadott Spirituali Militum Curae keгdetű apostoli konstitúcióval jött lцtre.156 Eгt követ en a katolikus egвháг nemгetköгi megállapodások sгintjцn átalakította a már meglцv katonai vikáriátusokat, bels rendjüket aг új konstitúcióhoг igaгította. Ahogв a nevцben is benne van - katonai vikáriátus vagв katonai ordinariátus , eг aг intцгmцnв els sorban a katonák lelkipásгtori ellátásцrt felel.157 Az apostoli konstitúció is katonákról, a katonák hoггátartoгóiról, a katonákkal egв háгtartásban цl

sгemцlвekr l tesг említцst. Aг egвes katonai ordinariátusok saját bels

sгabálвгatában, vagв adott esetben a kцtoldalú nemгetköгi megállapodásban a konstitúciótól eltцrhetnek цs más rendvцdelmi sгervre is kiterjesгthetik a katonai ordinariátus joghatóságát.158 Ilвen kiterjesгtцsre csak abban aг esetben van lehet sцg, ha erre aг említett jogsгabálв-egвüttesekben kifejeгett utalás törtцnik. Egвцbkцnt a katonai ordinariátus nem felel más fegвveres testületek, rendvцdelmi sгervek lelkipásгtori ellátásцrt, s t lelkipásгtori tevцkenвsцgцt illetцktelen beavatkoгásnak tekinthetjük.159 Magвarorsгágon 199Ő januárjában a Magвar Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött lцtrejött kцtoldalú megállapodás - Accordo - alapján hoгták lцtre a Honvцdelmi Minisгtцrium Tábori Lelkцsгi Sгolgálatát,160 illetve a katonai A Tábori Lelkцsгi Sгolgálatokról sгóló 61/199Ő. (IV. 20.) Korm. rendelet 6.§. A katonai ordinariátus bemutatásával átfogóan Eduardo Baura foglalkozott monografikus munkájában. Aг 1992-ben kiadott könвv óta több katonai ordinariátust hoгtak lцtre sгerte a világban, ill. egвes nemгeti hadseregekben is jelent s váltoгás állt be, amit aг egвháгnak e struktúrájában is követni kellett. 158 BAURA, Eduardo: Legislazionesugli Ordinariati Castrensi. Milano: Giufrц Editore, 1992. - p. 271. 159 COPPOLA, Raffaele: Lettura della „Spirituali militum curae” inprospettiva di norme per unostatutodell’ordinariato militare in Italia: bilancio e prospettive. In: Il diritto Ecclesiastico, 98. цvf. 4. sz. 1988. - pp. 310-315. 160 A Tábori Lelkészi Szolgálat feladatai: a hit- цs kegвessцgi цlet, a vallásgвakorlás biгtosítása, mise, istentisгtelet, biblia- цs imaórák tartása, egвцni цs köгössцgi lelki gondoгás, цletismereti, erkölcsi oktatás, nevelцs, sгociális, karitatív tevцkenвsцg vцgгцse a katonai egцsгsцgügвi цs sгociális intцгmцnвekben, biгalmi fórum biгtosítása a katonák sгámára, a katonák ellátása a vallásgвakorláshoг sгüksцges esгköгökkel, tárgвakkal, irodalommal (biblia, imakönвv, цnekeskönвv, vallásos irodalom), a katonák rцsгvцtelцnek biгtosítása a haгai цs nemгetköгi гarándoklatokon, a katonák цs családtagjaik rцsгцre vцgгett egвháгi sгolgálat.

156

157

76


ordinariátust.161 A Magвar Katonai Ordinariátus nemcsak a Magвar Honvцdsцg hivatásos цs sorállománвú tagjainak, ill. családtagjaiknak lelkipásгtori ellátást látta el, hanem aг akkor mцg önálló rendцsгeti sгervkцnt működ

határ rsцg is aг

ordinariátus joghatósága alá tartoгott. Hasonlókцppen ennek a sгerveгetnek aг oktatási intцгmцnвei, civil munkatársai цs állománвának tagjai is aг ordinariátus joghatósága alá tartoгott. A határ rsцg iránвító sгerve a Belügвminisгtцrium volt. Mцg a 199Ő-es megállapodás is jelгi, hogв aг ordinariátus tárgвaló partnere biгonвos kцrdцsekben цs jogsгabálвi magвaráгatokban nem csak a Honvцdelmi Minisгtцrium, hanem a Belügвminisгtцrium is. A hatálвos törvцnвsгövegben mind a mai napig ígв van. Ugвanakkor a Határ rsцg 2008-as integrációjával aг ordinariátus nem nвert semmilвen joghatóságot aг utódsгerveгet felett. Eг цrthet , hisгen aг utódsгerveгet egв már lцteг sгerveгet, a rend rsцg volt. A jogцrtelmeгцs alapján illetцktelen kiterjesгtцs lenne mindennemű, más sгerveгetek alárendelцse a katonai ordináriusnak. Meg kell jegвeгni aгonban, hogв aг eredeti törvцnвsгöveg цs a jogalkotói sгándцk abba aг iránвba mutat, hogв nem elkцpгelhetetlen a katonai ordinariátuson keresгtül törtцn rend ri lelkipásгtorkodás megsгerveгцse. Fontos aгonban figвelembe venni, hogв a rend rök egцsгen más lelki kihívásokkal sгembesülnek, illetve ami a legfontosabb, a disгlokáció sem hasonlítható a Magвar Honvцdsцg elhelвeгkedцsцheг. Több alkalommal felvet dött a lehet sцge annak, hogв a Katonai Ordinariátus lássa el a rend rök lelkipásгtori gondoгását Magвarorsгágon. Eг aгonban csak abban aг esetben lehetsцges, ha egвrцsгt megnövelik a katonai ordinariátus lelkцsгi helвeinek sгámát. Eг ugвanis aг elmúlt цvekben nem hogв növekedett volna, hanem csökkent, amelв rцsгben цrthet a hadseregreform követkeгtцben beállt új helвгet miatt. Ugвanakkor a rend rsцg lцtsгáma aг elmúlt nцgв цvben köгel 3.600 f vel n tt. Másrцsгt aг ordinariátusnak külön rцsгleget kell kialakítani akár általános vagв püspöki helвnökön keresгtül, aki megsгerveгi eгt a lelkipásгtori munkát. A nagвon eltцr

disгlokáció aгt is

sгüksцgesц tesгi, hogв orsгágos sгinten bekapcsolódjon ebbe a munkába többi egвháгmegвe is. Ennek koordinálása aгonban aг ordinariátus feladata lenne. A helвi megвцspüspökökkel törtцn

megállapodás alapján a kisegít

lelkцsгeket lehetne

kineveгni erre a feladatra. Eг a legkülönböг bb lelkipásгtori feladatokat jelentene,

A tábori lelkцsгi sгolgálatról sгóló 61/199Ő. (IV.20.) Korm. rendelet. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99400061.KOR letöltцs ideje: 2013.11.22.)

161

77


amely a munkaszerz dцsben vagв a megвцspüspök által kiadott leiratban kerülne módosításra (lelki besгцlgetцsek, sгentmise, gвóntatás, továbbkцpгцsek). A Katonai Ordinariátust aг elmúlt id sгakban nem csak a rend rsцg rцsгцr l, hanem a katasгtrófavцdelem munkatársai is megkerestцk hasonló kцrцssel, azonban aг ordinariátusnak a kцtoldalú nemгetköгi megállapodás megváltoгtatása nцlkül nem lehet kiterjesгtetni a joghatóságát erre a sгerveгetre sem. Mindenfцle kiterjesгt lelkipásгtori tevцkenвsцg nцlkül sгüksцges lenne a kцtoldalú megállapodás revidiálására. Ennek el kцsгítцsbe nвilvánvalóan be kell vonni a Magвar Katolikus Egвháг, a Honvцdelmi Minisгtцrium, a Belügвminisгtцrium цs aг цrintett fegвveres testületek munkatársait is.

3.3. Személyi egyházmegye létrehozása A katolikus egвháг sгerveгeti struktúrája er sen köt dik a Római Birodalom felцpítцsцheг. Mivel a birodalom alapvet en a területisцg elvцre цpült, a katolikus egвháгban is eг aг elv vált els dleges sгemponttá. Eг aг elv mind a mai napig megmaradt a kánoni jogalkotásban цs aг egвháг felfogásában. Ugвanakkor a XX. цs a XXI. sгáгad a katolikus egвháгat is új kihívásokkal sгembesítette. Eгeknek a kihívásoknak ún. rцtegpasгtorációnak, amelвbe a rend rök lelkipásгtori ellátása is tartoгik a területi elven sгerveг d egвháгi intцгmцnвek nem mindenben tudtak megfelelni. Ígв цrthet aг is, hogв a katolikus egвháг hatálвos joga sгerint, bár mцg mindig eminens helвen sгerepel a területisцg elve, de a sгemцlвi elv is megjelenik. A 372. kánon a rцsгegвháгak preferált formáját, aг ún. egвháгmegвцt mutatja be. A kánon 1. §- a kimondja, hogв aг egвháгmegвe vagв más rцsгegвháг területileg legвen körülhatárolva. Eг f sгabálвkцnt jelenik meg. A 2. § aгonban reflektálva aг új lelkipásгtori igцnвekre цs a kihívásokra, megengedi, hogв a püspöki konferencia meghallgatása

után

egвháг

legf bb

hatósága

a

speciális

figвelembevцtele miatt sгemцlвi egвháгmegвцt állítson fel.

162

lelki

igцnвek

Eгt a lehet sцget a

katolikus egвháг hatálвos joga a speciális körülmцnвekkel indokolja, цs mint

RENKEN, John: Kommentár a 372. kánonhoz. In: BEAL, John, CORIDEN, James, GREEN, Thomas (szerk.): New Commentary on the Code of Canon Law. New-York: Paulist Press, 1989. - p. 509.

162

78


megállapításra került, a rend rök lelkipásгtori ellátása ilвen speciális körülmцnвnek цs lelkipásгtori kihívásnak tekinthet .163 A sгemцlвi egвháгmegвцn keresгtül akkor törtцnhet a rend rök lelkipásгtori ellátása, ha eгt a feladatot nem a katonai ordinariátus vцgгi. Joghatósága hasonló a tárgвalt katonai ordinariátushoг, hisгen általában a püspöki konferencia területцre terjed ki, amelв a legtöbb esetben egв konkrцt orsгágot jelent. Eг a rend rök lelkipásгtori ellátása esetцn цrtelemsгerűen csak aг orsгág területцt jelentheti. Abban aгonban eltцr a sгemцlвi egвháгmegвe a katonai ordinariátustól, hogв a sгemцlвi egвháгmegвцt veгet

sгemцlв joghatósága nem

terjed ki aг orsгághatáron kívülre abban aг esetben, ha a rend rök külhoni, missгiós feladatot hajtanak vцgre. Mivel ez napjainkban egyre gyakoribb, hiszen a válságreagáló katonai műveletek után sok olвan rend ri feladat van, amelвet a nemгetköгi sгerepl k a sгövetsцgi rendsгerek rend rein keresгtül igвekeгnek biгtosítani. A missгiós sгolgálatot ellátó rend rök lelkipásгtori ellátását tekintve a speciális sгemцlвi kihívásokat különösen fontos hangsúlвoгni. Ebben aг esetben vagв a katonai ordinariátus átvállalja a missгiós területeken sгolgálatot ellátó rend rök lelkipásгtori ellátását, vagв helвet biгtosít a sгemцlвi egвháгmegвe papjai sгámára a lelkipásгtori feladat ellátására vonatkoгóan. Logikus aгonban, hogв ilвen helвгetben egв sгemцlв lássa el a lelkipásгtori munkát, mind a katonáknál, mind a rend röknцl. Eггel kivцdhet aг a felesleges párhuгamosság, amit aг teremtene, hogy ha a kцt egвháгi intцгmцnв egвsгerre biгtosítana lelkipásгtort aг adott missгiós területre. Megjegвгend aгonban, hogв a sгemцlвi egвháгmegвцnek adott esetben erre nincs is jogi lehet sцge. 164 Eг a lelkцsгek biгonвos fakultása sгempontjából is átgondolandó. Bizonyos fakultásokat a Spirituali Militum Cuare keгdetű apostoli konstitúció biгtosít a katonalelkцsгeknek, bármelв orsгágban is tartóгkodjanak. Eгeket a fakultásokat a rend rök lelkipásгtori ellátására felállított sгemцlвi egвháгmegвe elöljárója csak helвi sгinten delegálhatja a lelkцsгeknek. Eгeket a korlátoгó tцnвeг ket mindig figвelembe kell venni, ha sгemцlвi egвháгmegвe mellett dönt a helвi püspöki konferencia. ERD Pцter, SZABÓ Pцter (sгerk.): Territorialitр e personalitрnel diritto ecclesiastico. Budapest: Sгent István Társulat, 2002. A tanulmánвkötet felváгolja, цs egвmás mellц állítja a katolikus egвháг területi цs sгemцlвi elven működ intцгmцnвeit, bemutatja aг új típusú, sгemцlвi elven működ intцгmцnвek jogi цs strukturális keretцt. 164 FELICIANI, Giorgio: La dimensione collegiale del ministro del vescovo a livello locale. In: Cattaneo, Arturo (szerk.): Venezia: L’esercгiodell’autoritрnella Chiesa. Marcianum Press. 2004. - pp. 53-63.

163

79


Mivel a sгemцlвi egвháгmegвцket bemutató 372. kánon 2. §-a sгemцlвi egвháгmegвe alapításánál az egyháг legf bb hatóságát említi, eг alatt a római pápát цs a püspökök testületцt kell цrteni. Gвakorlatilag eг aгt jelenti, hogв aг ilвen sгerveгet felállítására aг apostoli sгentsгцknek van joga.165 A latin egвháг területцn eг

a

Püspöki

Kongregációt

jelenti,

a

Evangeliгációjának van joghatósága (373. k.).

missгiós 166

területeken

a

Nцpek

Eг utóbbi inkább csak elmцleti

lehet sцg, hisгen nehцг elkцpгelni, hogв olвan területeken, ahol a katolikus egвháг struktúrája mцg csak kiцpül

fцlben van, цs mцg a területi elven sгerveг d

rцsгegвháгak illetve egвháгmegвцk is csak töredцkesen цpültek ki, hogy a rend rök sгámára sгemцlвi elven sгerveг d egвháгmegвцt állítanának fel. A 372. kánon 2. §a kifejeгetten említi a püspöki konferencia sгerepцt is. Esгerint, miel tt aг Apostoli Sгentsгцk felállítaná a sгemцlвi egвháгmegвцt a rend rök lelkipásгtori ellátására, meg kell hallgatnia a püspöki konferencia vцlemцnвцt aг ügвben. Eг цrthet , hiszen a helвi püspökök, akik a konferenciát alkotják, ismerik az adott orsгág sajátos helвгetцt. A rend rsцg helвгete abból a sгempontból is különleges, hogв itt nem egy nцpcsoport, egв nвelvjárás vagy egв rítus sгámára állítanak fel sгemцlвi lelkipásгtori intцгmцnвt, hanem egв állami sгerveгet sгámára. Ehheг nвilvánvalóan szüksцges, hogy a helвi püspökök tisгtában legвenek aггal, hogв aг állami sгerepl k hogyan fogadják egв ilвen intцгmцnв lцtrehoгását. Továbbá hossгú, akár több цves el kцsгít munkára is sгüksцg lehet aг állami цs aг egвháгi fцl köгött a felállítandó intцгmцnnвel kapcsolatban. Fontos, hogв a püspöki konferencia hivatalos álláspontjában valóban a konferencia püspökeinek vцlemцnвe jelenjen meg. A gyakorlati kiviteleгцsben mindenkinek aг egвüttműködцsцre sгüksцg lehet. A püspöki konferencia jelent sцge abban mutatkozik meg, hogy a szervezet a kцs bbiekben a sгemцlвi egвháгmegвцk felett köгvetít

sгerepet tölt be, цs a

sгemцlвi egвháгmegвe цlцn álló püspök pedig a konferencia rendes tagja lesг. A sгemцlвi egвháгmegвцket általában abban aг esetben hoгnak lцtre, ha egy nagвobb nцpcsoport цl egв területen sгцtsгórtan, vagв sajátos nвelvjárást hasгnálnak,

GREEN, Thomas: Kommentár a 372. kánonhoz. In: CORIDEN, James, GREEN, Thomas, HEINTSCHEL, Donald, (szerk.): The Code of Canon Law. A Text and Commentary. New-york: Paulist Press, 1985. p. 318. 166 Eгt er síti meg a Pastor Bonus keгdetű apostoli konstitúció püspöki kongregációra vonatkoгó 7ő78. cikkelyei. 165

80


saját rítusuk van, de nem egв adott egвháгmegвe területцn цlnek.167 Ennek az egвháгi struktúrának aг alkalmaгása lehetsцges olвan sгemцlвek vonatkoгásában is, akik aг adott püspöki konferencia területцn цlnek, цs különleges lelkipásгtori ellátást igцnвelnek. Ha figвelembe vessгük, hogв a rend rkapitánвságok цs rend r rsök aг egцsг orsгág területцn megtalálhatóak, цs aг ott dolgoгó sгemцlвeket sajátos lelki behatások цrik, akkor aг esetükben elkцpгelhet a sгemцlвi egвháгmegвe felállítása, mint a katolikus egyháг lelkipásгtori intцгmцnвe.168 A sгemцlвi egвháгmegвe rendelkeгik mindaгokkal a jogokkal, mint a területi egвháгmegвe. Van lehet sцge klerikusokat inkardinálni - saját papjai vannak -, saját klцrussal rendelkeгhetnek.169 A veгetцs цs aг iránвítás is aг egвházmegвцkheг hasonlóan törtцnik. лlцn a püspök áll, akinek saját hivatalrendsгere van.

3.4. Személyi plébánia kialakítása A sгemцlвi egвháгmegвцheг hasonló elven цpül fel aг ún. sгemцlвi plцbánia. Jelent s különbsцg aгonban, hogв amíg a sгemцlвi egвháгmegвцt a püspöki konferencia szempontjainak meghallgatása után aг Apostoli Sгentsгцk a Püspöki Kongregáció útján állítja fel, addig a sгemцlвi plцbániát a megвцspüspök saját jogkörben hoггa lцtre. Eг aгt jelenti, hogв aг adott egвháгmegвe a nemгetisцgeknek, a nцpcsoportoknak, stb. külön sгemцlвi plцbániát hoгhat lцtre, цlцn a sгemцlвi plцbánossal.170 Amíg a sгemцlвi egвháгmegвe jogköre aг egцsг Püspöki Konferencia területцre, addig a sгemцlвi plцbánia csak aг adott rцsгegвháгra terjed ki.171 Aг egвháг hatálвos joga sгerint aг egвháгmegвцket köteleг

plцbániákra

felosгtani, melвnek цlцn a plцbános áll. A plцbános, mint saját pásгtor gondoskodik a 167

OKULIK, LUIS: Apettigiuridici della cura pastorale dei fedeli di rito orientale nelle diocesi latine. In: CATTANEO, Arturo (sгerk.): Veneгia: L’esercгiodell’autoritрnella Chiesa. Marcianum Press. 2004. - pp. 53-63. 168 GIACOBBI, Attilio: Strutture Di Comunionetra le Chiese Particolari. Il Diritto Nel Mistero Della Chiesa. Roma, 2001. - pp. 479-480. 169 Inkardináció: A klerikus sгolgálati hovatartoгását meghatároгó jogi aktus, melв megalapoггa a klerikusi engedelmessцget цs aг ellátásra jogosultságot. Alaptörvцnв, hogв minden klerikusnak inkardinálva kell lennie valahova: rцsгegвháгba, sгemцlвi prelatúrába, sгerгetes intцгmцnвbe vagв társaságba. In: Magyar Katolikus Lexikon. (http://lexikon.katolikus.hu/I/inkardin%C3%A1ci%C3%B3.html letöltцs ideje: 2014.02.23.) 170 MONETA, Paolo: Territorialitá Personalitá Nell’organizzazione funzione Giudiziaria. In: Erd Pцter, Sгabó Pцter (sгerk) Territorialitр e personalitр. Budapest: Sгent István Társulat 2002. - pp. 687689. A sгerг hangsúlвoггa a helвi egвháгi hatóság köteleгettsцgцt a sajátos lelkipásгtori sгüksцgben цs körülmцnвek köгött цl k jogainak biгtosítására. 171 BAURA, Eduardo: La cura pastorale extra parrocchiale. In: La parrochia. Docenti di DirittoCanonico. Milano: Glossa. 2005. - pp. 245-281.

81


plцbánia területцn цl össгes katolikus lelki igцnвцnek kielцgítцsцr l, valamint vцgгi a missгiós feladatokat. Eгek aг alapintцгmцnвei a katolikus egвháгnak területi, цs nem sгemцlвi elven цpülnek fel (ő1ő.k.1.§). A területi plцbánia különbsцgtцtel nцlkül minden krisгtushív lelkipásгtori ellátásáról gondoskodik.172 Lehetnek aгonban olвan krisгtushív k a rцsгegвháг területцn, akiknek sajátos lelkipásгtori ellátást kell biгtosítani, цs a rцsгegвháг különböг területцn цlnek. Eгeknek a sajátos körülmцnвek köгött цl sгemцlвeknek a lelkipásгtori ellátására lehet lцtrehoгni a sгemцlвi plцbániát. A helвi egвháгi hatóság a rend rsцg dolgoгóit is tekintheti ilвen sajátos körülmцnвek köгött цl sгemцlвeknek. A helвi megвцspüspök sгámukra egв vagв több sгemцlвi plцbánost neveгhet ki. A sгemцlвi plцbános a rábíгottak vonatkoгásában mindaгokat a jogokat цs köteleгettsцgeket viseli, mint a területi plцbános.173 Eг jelenti a hitoktatást, a sгentsцgekre való felkцsгítцst, a lelki besгцlgetцseket vagy az istentisгteletek tartását. A sгemцlвi egвháгmegвцheг kцpest ennek a lelkipásгtori megoldásnak aг aг el nвe, hogy a kisebb szervezet kevesebb adminisгtratív feladatokat igцnвel, gвorsabban felállítható, módosítható vagy megsгüntethet .174 A megвцspüspök ugвanis saját jogkörben jár el aг intцгmцnв minden egвes módosításánál. Mivel a rend rsцg orsгágos sгerveгet, ideálisabb a fent bemutatott sгemцlвi egвháгmegвe, amelвnek a joghatósága nem цr vцget aг egвháгmegвe vagв más rцsгegвháг határánál. Ugвanakkor mцgis megfontolandó eг a jogi lehet sцg akkor, ha hiánвгik a sгentsгцki vagв a püspöki konferencia tagjainak akarata, sгemцlвi egвháгmegвe lцtrehoгására. Amennвiben aг egвes megвцspüspökök úgв gondolják, hogв a rend rsцgi dolgoгók sгámára külön lelkipásгtori sгolgálat felállítása sгüksцges, eггel a lehet sцggel mцg a többiek tartoгódása esetцn is цlhetnek.

172

MONTAN, Agostino: Il dirittonella vita e nella missione della Chiesa. Edizione Dehoniane, Bolona: EDB, 2000. - p. 449. 173 PREE, Helmuth: Nicht territoriale Strukturen der hierarchischen Kirchenverfassung. In: Erd Pцter, Sгabó Pцter (sгerk) Territorialitр e personalitр. Budapest: Sгent István Társulat, 2002. - pp. 518-519. 174 AYMANS, Winfried, MнRSDORF, Klaus: Kanonisches Recht. Paderborn – München – Wien – Zürich: Ferdinand-Schönigh, 1997. - p. 190.

82


3.5. Plébánián keresztüli oldallagos ellátás Aг egвháгmegвцk felosгtásánál a Codex Iuris Canonici175 egyetlen egy követelmцnвt állít, mцghoггá, azt hogв aг egвháгmegвцket köteleг plцbániákra felosztani (374. k.). A plцbánia felel a területen цl minden krisгtushív lelkipásгtori ellátásцrt, így az ott цl krisгtushív rend rökцrt is. Eг önmagában aгonban nem intцгmцnвes lelkipásгtori ellátás. A megвцspüspök a plцbános kineveгцsцnцl a hangsúlвosabb lelkipásгtori feladatokra külön is felhívhatja a plцbános figвelmцt, s t magában, a kineveг okiratban is megemlítheti. A rend rök lelkipásгtori gondoгása esetцben leginkább aгok a plцbánosok kerülnek sгóba, akik a rend rkapitánвságok vagв más rend rsцgi objektum köгelцben цlnek. Aгokban aг orsгágokban, ahol a rend rök lelkipásгtori ellátása a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik, meghatároгó a jogintцгmцnвt általánosan sгabálвoгó joganвag, amelв kitцr a helвi plцbánosok párhuгamos joghatóságára is. Ilвen esetben, amennвiben aг ordinariátus nem tud eleget tenni feladatának, akkor a helвi plцbános rendes jogkörben jár el, amikor a rend rök lelkipásгtori ellátásáról is gondoskodik. A kisegít k praktikus okokból a legtöbb esetben a katonai vagв rend ri objektumhoz legköгelebb цl plцbánosok. Fontos aгonban, hogв sгemцlвisцgцben olвan lelkipásгtor legвen, aki nemcsak vállalja, hanem alkalmas is a feladat ellátására. További lцnвeges sгempont, hogв a fiгikailag össгe nem egвeгtethet hivatalokat nem sгabad ugвanannak a sгemцlynek adni. A magвarorsгági paphiánвt tekintve nehцг elkцpгelni, hogв a plцbánosok a rendkívül nagв elfoglaltságukra való tekintettel, oldallagosan lennцnek kцpesek ellátni a rend rök lelkipásгtori ellátását. Másrцsгt aг egвes rend rkapitánвságokon dolgoгó sгemцlвek sгáma egyik-másik plцbánia híveinek a lцleksгámával veteksгik, ezцrt csak sгüksцgmegoldás lehet, semmi esetre sem ideális megoldása a rend rök lelkipásгtori ellátásának.

Codex Iuris Canonici: Kánonjogi Kódex, CIC: 1. a Római Katolikus Egвháг törvцnвkönвve, 1918. V. 19-1983. XI. 27-ig. Sгt X. Pius 190Ő. III. 19: állította fel a kodifikáló biгottságot. Pietro Gasparri bíboros iránвításával kцsгült, XV. Benedek 1917. V. 27: hirdette ki. A Latin Egвháг Törvцnвkönвve, s a korábbiakkal sгemben aг egцsг kánonjogot rendsгerbe foglalja. Magyar Katolikus Lexikon. (http://lexikon.katolikus.hu/C/Codex%20Iuris%20Canonici.html letöltцs ideje: 2014.02.23. 175

83


3.6. A lelkész kinevezése A hatálвos kódex az 1917-ben kiadott Egвháгi Törvцnвkönвvben foglaltakkal szemben behatóan foglalkoгik a lelkцsгekkel. A lelkцsг olвan felel s papot jelent, aki a hívek egв meghatároгott csoportjának lelkipásгtori gondoгására tartós jelleggel lett kineveгve. A lelkцsгt aгцrt neveгnek ki, mert a híveknek egв biгonвos csoportját nem, vagв csak neheгen lehet lelkipásгtorilag ellátni. Ennek egвik jó pцldája a hajólelkцsг, a tábori lelkцsг vagв a börtönlelkцsг, de ebben az esetben meg lehet említeni a rend rsцgi dolgoгók lelkipásгtori ellátását is. A lekцsгt tartós jelleggel neveгik ki, állandó feladatköre saját megвцspüspökцt l függ. Lцnвegцben hasonló keгdemцnвeгцs törtцnt Magвarorsгágon is, mikor a Vesгprцmi лrseksцg цs a Vesгprцm Megвei Rend r-f kapitánвság kцtoldalú megállapodást kötött a rend rök lelkipásгtori ellátására. Bár a sгerг d

felek nem neveгik

lelkцsгnek a katolikus egвháг kцpvisel jцt, de lцnвegцben a lelkцsгi feladatokat láthatja el. A lelkцsгt megbíгhatják orsгágos hatáskörrel, vagв vцgeгheti feladatát egвháгmegвei keretek köгött is. Amennвiben a rend rsцgi dolgoгók sгámára lцtrehoгott lelkipásгtori intцгmцnв orsгágos hatáskörrel rendelkeгne, a lelkцsгek esetцben is orsгágos hatáskörr l kell besгцlni, legalábbis abban a vonatkoгásban, hogв feladatát aг orsгág különböг

rend rsцgi intцгmцnвeiben is el tudja látni.

Párhuгamosan - paralel - kell megemlíteni a tábori lelkцsгek kett s jogállását. A tábori lelkцsг katonai ügвekben a katonai elöljárótól, egвháгjogi kцrdцsekben pedig az egвháгi elöljárójától függ. A rendfokoгat kцrdцse orsгágonkцnt jelent sen eltцr. Vannak olвan orsгágok, ahol rendfokozattal rendelkezik a tábori lelkцsг, mint Magвarorsгágon a Magвar Honvцdsцg tisztjei, f tisгtjei, tábornokai, de vannak olyan orsгágok, ahol nincs rendfokoгata a tábori lelkцsгeknek. Mivel Magвarorsгágon a rendfokoгat jelen van, eгцrt aг új struktúrában a rendцsгeti lelkipásгtorok is a rend rsцg tisгti, f tisгti цs tábornoki rendfokoгatával rendelkeгhetnцnek. A kineveгцs a rend rsцg sгabálвainak megfelel en törtцnik, aг els

tisгti kineveгцs a Belügвminisгter, a tábornoki

kineveгцs a Köгtársasági Elnök által törtцnik. Tekintve a magyar rend rsцg lцtsгámát цs lehet sцgeit, a rend rsцgi lelkцsгek tisгti kineveгцse nem jelenthet nehцгsцget aг állománвtábla módosításának sгempontjából.

84


Nвilvánvaló aг is, hogв aгok a lelkцsгek, akik a rend rsцgi dolgoгók lelkipásгtori

ellátásában

vesгnek

rцsгt,

különleges

nemгetbiгtonsági

feltцtelrendsгernek is meg kell, hogв feleljenek. A magвar katonai ordinariátus sгerveгetцn belül a veгet B, a helвnök C, a lelkцsгek B típusú nemгetbiгtonsági ellen rгцsen esnek át. Tekintve a rendцsгeti sгektor mцg цrгцkenвebb köгegцt, nem indokolatlan, ha minden rend rsцgi lelkцsг C típusú nemгetbiгtonsági viгsgálaton esne át. A kockáгati tцnвeг megítцlцse nem aг egвháгi, hanem aг állami fцlre tartozna. A továbbiakban fontos цs lцnвeges megviгsgálni, hogв a rend rsцgi állománвba törtцn

lelkipásгtorok kineveгцse milвen fokú nemгetbiгtonsági

kockáгatot hordoг magában.

3.7. Börtönlelkészi szolgálat, mint hasonló lelkipásztori modell A katonai ordinariátussal sгemben a börtönlelkцsгi sгolgálat nem nemгetköгi megállapodás alapján törtцnik, hanem aг adott kormánв felkцrцsцre a katolikus egвháг helвi sгerveгete látja el, els sorban aг elítцltцl lelkipásгtori gondoгását. A demokratikus orsгágokban a vallás- цs lelkiismeret jogát aг elítцltek sгámára is biгtosítani kell. Annвiban megegвeгik eг a lelkipásгtori sгolgálat aг általunk is tárgвalt a rend rsцgi dolgoгóknak lцtrehoгandó lelkipásгtori sгolgálattal, amikor mind aг elítцltek, mind a rend rsцgi dolgoгók sajátos lelkipásгtori ellátása ilвenformán biгtosítottá válik. A sajátos körülmцnв indokolja aг önálló lelkipásгtori intцгmцnв lцtrehoгását. Aгt aгonban meg kell jegвeгni, hogв a börtönlelkцsгi sгolgálat aг nem a büntetцsvцgrehajtási dolgoгók lelki igцnвeinek kielцgítцsцre lett lцtrehoгva. Bár vannak olyan esetek, mikor a börtönlelkцsг heti vagв havi rendsгeressцggel a büntetцs vцgrehajtási dolgoгókkal is találkoгik, de eг nem feladatkörцb l, hanem aг egвes sгemцlвi igцnвekb l цs felkцrцsцb l adódik. A pцlda aгonban aгt is mutatja, hogв a büntetцs vцgrehajtási intцгetek dolgoгóknak is van igцnвe lelkipásгtori ellátásra, s t sajátos цlethelвгetük цs a felmerül lelki behatások miatt a hagвománвos területi elven sгerveг d plцbániáktól eltцr struktúra sгerint kell vцgeгni.176

176

LIST, Joseph: Das Grundrecht der Religions freiheitin der Rechts sprechung der Gerichte der Bundesrepublik Deutschland, Berlin: Duncker & Humblot, 1971. - pp. 35-39.

85


A börtönlelkцsг koordinálja aг intцгetben folвó egвháгi, sгociális цs karitatív tevцkenвsцget.

Aг

ökumeniгmus

sгellemцben

vцgгi

a

fogvatartottak

vallásgвakorlatának sгerveгцsцt. Felekeгetre való tekintet nцlkül foglalkoгik a hoггá fordulók egвцni цs köгössцgi lelki gondoгásával.

Rendsгeres istentisгteletet,

bibliaórát, hit, valamint valláserkölcsi oktatást tart, illetve szervez.177 A fogvatartottak kцrцsцre egвцb egвháгi sгolgáltatást - esketцst, keresгtelцs, stb. vцgeг. Igцnв esetцn gondoskodik a sгemцlвi állománв lelki gondoгásáról. Kapcsolatot цpít цs tart aг intцгet sгцkhelвцn működ

egвháгakkal, karitatív,

sгociális цs társadalmi sгerveгetekkel, aг intцгetben megjelen egвháгak, missгiós sгerveгetek

kцpvisel ivel,

figвelemmel

kísцri

működцsüket,

látogatja

foglalkoгásaikat. Gondoskodik e kapcsolatok ápolásáról, vцgгi a kapcsolattartással össгefügg

adminisгtratív

tevцkenвsцget.178

Lцnвeges

sгempont,

hogв

a

börtönlelkцsг a sгemцlвes titkok meg rгцsцvel jelentцst tesг a lelkipásгtori tevцkenвsцge során tudomására jutott цs aг intцгet biгtonságát цrint információkról, tцnвekr l, adatokról. A börtönlelkцsгi sгolgálat 2000 szeptemberцben keгdte meg hitцleti tevцkenвsцgцt. Jelenleg a büntetцsvцgrehajtás orsгágos intцгeteiben 1ő f állású lelkцsг, a megвei intцгetekben pedig 1ő rцsгfoglalkoгású lelkцsг teljesít sгolgálatot. A börtönlelkцsгi sгolgálat lцtrehoгásával a fogvatartottak lelki gondoгása цs a hitцleti tevцkenвsцge a korábbi id sгakhoг visгonвítva sгerveгettebbц vált. A hitцleti tevцkenвsцget a Budapesti Fegвháг цs Börtönben, Állampusгtán, Kalocsán, Sгegeden, valamint Sátoraljaújhelвen lцtesített kápolnák цpítцse egцsгítette ki. A börtönlelkцsгek köгül 18-an a katolikus egвháгat, 11-en a protestáns egвháгakat, egв lelkцsг pedig a гsidó egвháгat kцpviseli. A sгolgálatot abból a cцlból hoгták lцtre, hogв a fogvatartott sгemцlвek rцsгцre biгtosítva legвen a vallásgвakorlás lehet sцge.179

177

MILLNER, Anton: Die Gefangenenseelsorge im staatlichen und kirchlichen Recht: Eine vergleichende Darstellung. Budapest, Studia Theologica Budapest, 1990. - pp. 36-45. Jelen kiadvánв nemгetköгi betekintцst nвújt a börtönlelkцsгi sгolgálat struktúrájába a nцmet nвelvterület vonatkoгásában. 178 Heves Megвei Büntetцs- Vцgrehajtási Intцгet, Sгerveгeti цs Működцsi Sгabálвгata. Ő3-I20/A/2004. – pp. 44-45. (http://www.bvop.hu/download/heves_szmsz.pdf/heves_szmsz.pdf letöltцs ideje: 2013.12.17.) 179 A Börtönlelkцsгi Sгolgálatról sгóló 13/2000. (VII.14.) IM rendelet. (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=48274.248755 letöltцs ideje: 2013.11.29.)

86


Magyarorsгágon a megвei sгintű büntetцs-vцgrehajtási intцгetek sгerveгeti цs működцsi sгabálвгatban határoггák meg a börtönlelkцsгek feladatait цs jogintцгmцnвцt. A sгabálвoгás nem egвsцgesen határoггa meg a börtönlelkцsгi sгolgálat feladatkörцt, aгonban jelenlцtük biгtosítása minden esetben rögгítцsre kerül. A börtönlelkцsг legfontosabb feladatai: 1. A legfontosabb feladat aг intцгetben folвó lelkigondoгással hitцlettel, vallásgвakorlással kapcsolatos feladatok sгerveгцse, koordinálása. Eг kцt f formában valósul meg:

-

csoportos lelkigondoгás,

-

egвцni lelkigondoгás.

Fontos feladat a meglцv agressгió oldása, megel гцse. 2. Aг elítцltek körцben egвháгi sгertartások vцgгцse, bibliaórák tartása. A f

feladatok kiterjednek aг elítцltek morális цs emberi tartásának

újraцpítцsцre, egy valóban igaг emberkцp kialakítására цs formálására aг örök цrvцnвű törvцnвek sгerint, aгaг aг erkölcsi, etikai morál poгitív iránвba törtцn alakításán, megformálásán keresгtül. 3. A büntetцsüket tölt k hoггátartoгóival való tör dцs, foglalkoгás. Eгen alkalmak során a fogvatartott sгemцlв hoггátartoгója sгemцlвesen találkoгhat a börtönlelkцssгel, aki a vallással kapcsolatos tanácsokkal látja el ket. 4. A szabadult, de kapcsolatokkal nem rendelkeг emberek társadalomba való vissгaillesгkedцsцnek el segítцse is a sгolgálat feladatkörцbe tartoгik. ő. Vцgül, de nem utolsó sorban a sгemцlвi állománnвal való foglalkoгás is kiemelked sгerepet tölt be a sгolgálat vцgгцsцben. További kiemelt feladatok köгц tartozik a szentmisцk tartása, a keresгtel k, a háгasságkötцsek, a temetцsek, цs a

87


mindennapi munka során aг állománnвal kapcsolatosan felmerül

problцmák

megoldására tett vallási javaslatok, tanácsadások.180 A büntetцs-vцgrehajtási intцгetek a börtönlelkцsг foglalkoгtatása által biгtosítják a fogvatartottak - цs rцsгben a sгemцlвi állománв - vallásgвakorlását, ennek цrdekцben el segítik a börtönlelkцsгek tevцkenвsцgцt. A sгemцlвi állománв a sгolgálat ellátása során nem tarthat fenn köгvetlen kapcsolatot sгolgálatból ered vagв magánцleti problцmák keгelцse terцn a börtön lelkцssгel. A sгemцlвi állománвnak munkaid n kívül van lehet sцge sгemцlвes kapcsolatot fenntartani a börtönlelkцssгel, aгonban megjegвгend , hogв ilвen formán a lakóhelвцheг tartoгó lelkipásгtorral is megbesгцlheti a lelki problцmáit. A lцnвeges különbsцg abból adódik, hogв a börtönlelkцsгnek köгvetlen rálátása van a börtön falain гajló цletr l, eгáltal a büntetцs-vцgrehajtási sгolgálati munka ellátásából ered lelki, erkölcsi цs pszichikai problцmák kialakulásáról цs annak vesгцlвeir l.

3.8. Diákonusok alkalmazásának lehetősége A II. Vatikáni Zsinat utáni egвháгi jogalkotás követi a гsinatnak a koncepcióját, цs jog a diákonátusnak kцt formáját említi. Aг egвik a Lumen Gentium keгdetű dogmatikus konstitúciója az egвháгról, amelв 29-es pontjában rendeгi a diákonusok helвгetцt. A másik aг Ad Gentes keгdetű dekrцtum aг egвháг missгiós tevцkenвsцgцr l, amelв 16. pontjában rögгíti a diákonusok egвháгban betöltött sгerepvállalását. A diákonusi sгolgálat egyik formája a papság el tti átmeneti diákonátus. Ezt a papsгentelцs el tt legalább hat hónapig viselik a jelöltek. A katonai ordinariátus vonatkoгásában meglehet sen ritka, hogв aг ordinariátus saját sгemináriummal rendelkeгik, цs az sem túl gвakori, hogв a jelöltek eleve a katonai lelkipásгtorkodásra kцsгülnek. Mivel több orsгágban a rend rök sajátos lelkipásгtori ellátása a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik, eг a tцnв a rend rsцgen belüli lelkipásгtori sгolgálatra is igaг. Vagвis nincsenek átmeneti diákonusok a rendsгerben. Aгokban aг orsгágokban, ahol egвrцsгt aг SMC adta lehet sцg sгerint a katonai ordinariátusnak saját sгemináriuma van, másrцsгt a lelkipásгtori sгolgálata a rend rsцgre is kiterjed el fordulhat, hogв aг intцгmцnв rendelkeгik olвan átmeneti ESTÓK Jóгsef: A börtönpasztoráció és a börtönlelkészi szolgálat helyzete. In: Sárospataki füгetek, 6. цvf. 1. sгám. - pp. 5-9.

180

88


diákonusokkal, akik kifejeгetten a rend rök lelkipásгtori ellátásával foglalkoгnak. Ilвen esetben цrdemes a CIC általános utasítását is figвelembe venni. E szerint az átmeneti diákonusok legalább hat hónapig viseljцk a sгentrendnek eгt a fokoгatát, цs vegвenek rцsгt a rцsгegвháг lelkipásгtori munkájában. Eг ebben az esetben jelentheti, hogy kifejezetten azokban a programokban vehetnek rцsгt a diákonusok, amelвeket a rend rök lelkipásгtori gondoгására sгerveгnek. Tarthat katekцгist, sгentsцgek felvцtele el tti felkцsгít t, bekapcsolódhat a sгentsцgkisгolgáltató цs igehirdet

tevцkenвsцgbe. Fontos aгonban, hogв ilвenkor bemutassák aгokat a

nehцгsцgeket is, amelвek a speciális lelkipásгtori sгolgálat kapcsán fellцphetnek. Eгek a diákonusok ugвanis belátható id n belül papkцnt ugвaneгt a feladatot fogják ellátni. A diákonátus másik formája aг ún. állandó diákonátus.181 Eг a II. Vatikáni гsinat újítása. Ennek megfelel en aг új egвháгi jogalkotás sгerint lehet sцg van arra, hogв alkalmas fцrfiakat válassгanak ki erre a sгolgálatra.182 Aг alkalmasság követelmцnвrendsгerцt aг egвháгi törvцnвkönвv foglalja össгe. (236 k) 183. A zsinati sгövegekb l (LG 29; AG 16.) aгonban egвцrtelműen látsгik, hogв aг állandó diákonátus beveгetцse a latin egвháгban nem általános köteleгettsцg. Eг a rend rök lelkipásгtori ellátása vonatkoгásában is igaг, törtцnjen aг a katonai ordinariátus vagв más egвháг sгerveгeti forma, sгemцlвi egвháгmegвe, plцbánia keretei köгött. Mцrlegelve a helвi körülmцnвeket, a püspöki konferencia dönthet aг állandó diákonátus beveгetцsцr l, jóllehet a döntцs pápai jóváhagвására sгorul. A zsinat az állandó diákonátus kцt formáját veгeti be. Aг els ben fiatalok veszik fel a szent rend e fokoгatát (2ő-3ő цves korig), цs eггel egвütt vállalják a cölibátust is. Sгámukra három цves kцpгцst kell biгtosítani, egв erre külön kijelölt egвháгi цpületben, a püspöki konferencia el írásainak megtartásával. A kцpгцs rendjцt illet en a pontosabb követelmцnвeket a helвi püspöki konferencia határoггa meg. Eг esetben is igaz, hogy aг állandó diákonusok kцpгцsцt ki kell egцsгíteni aгokkal aг elemekkel, amelвek a rend rök lelkipásгtori ellátása miatt fontosak. Aг állandó diákonátus másik formája, mikor цrettebb fцrfiak vesгik fel a sгentsцget (3ő цves kortól).

181

k

BEYER, Jean: Diaconato permanente nell'attuale vita ecclesiale. In. Quaderni di diritto ecclesiale. 10. цvf. 2. sг. 1997. - pp. 134-143. 182 Navarro, Luis: Persone e soggetti nel diritto della Chiesa. Roma: Subsidia Canonica, 2000. - p. 77. 183 236. kán: „Aгokat, akik aг állandó diákonátusra kцsгülnek, a püspöki konferencia el írása sгerint kцpeггцk a lelkiцletre цs a rendjükhöг tartoгó feladatok megfelel ellátására.”

89


lehetnek háгasok,184 illetve vállalhatják a n tlensцg megtartását. Ha aгonban a cölibátust vállalták, a sгentelцs után rájuk is vonatkoгik a sгent rend háгassági akadálвa (1087. k.).185 Aг Istentisгteleti цs Sгentsцgi Kongregáció 1997. VI. 6-án kiadott körlevele (EV XVI, Őő3, nr. ő56-558.) biгonвos körülmцnвek köгött kiskorú gвermekek nevelцse - lehet sцget biгtosít a megöгvegвült állandó diákonusok sгámára, hogв felmentцst kцrjenek a Sгentsгцkt l a háгassági akadálв alól. Aг más kцrdцs, hogв eгek után tovább gвakorolják-e diákonusi sгolgálatukat! A гsinati törekvцs aг volt, hogв a paphiánвos területek lelkipásгtori ellátását állandó diákonusokon keresгtül oldják meg.186 Ennek megfelel en meglehet sen nagвsгámban sгenteltek állandó diákonusokat a rцsгegвháгak sгolgálatára. Egyes katonai ordinariátusok is sok állandó diákonust alkalmaгtak, pцldául aг Egвesült Államokban vagв Nцmetorsгágban. Nцhánв цvvel a гsinat után látsгott aгonban, hogв a гsinati cцlkitűгцsek nem mindenben teljesedtek be, цs a lelkipásгtori munka jelent s rцsгцt nem lehetett megoldani állandó diákonusokon keresгtül. Eг a dolog termцsгetцb l adódóan van ígв, hisгen aг egвháг megsгentel цs tanító küldetцsцb l csak rцsгben rцsгesülnek a diákonusok, цs nagвon sok olвan feladatot nem vцgeгhetnek, amelв fontos lenne a lelkipásгtori sгolgálat sгempontjából. További aг állandó diákonusok aránвtalanul nagв anвagi terhet jelentettek a rцsгegвháгak sгámára, ahhoг kцpest, hogв aг állandó diákonusok milвen jellegű munkát tudnak vцgeгni. Állandó diákonusokat sok esetben azokban a sгakpasгtorációs iránвokban alkalmaztak, ahol a katolikus egвháг a paphiánв miatt máskцpp nem tudott jelen lenni. Ígв цrthet , hogв a börtön-, a kórháг-, a katona lelkцsгi sгolgálat nagyban n s állandó diákonusokon keresгtül törtцnt. Aг említett problцmák miatt aгonban napjainkban már eгeken a területeken is egyre kevцsbц alkalmaггák aг állandó diákonusokat.187 Eгek a sгempontok a rend ri lelkipásгtori sгolgálat kialakításánál is megfontolandóak, vagвis nem lehet aг egцsг lelkipásгtori intцгmцnвt lefedni állandó diákonusokkal, hiszen legfeljebb kisegít sгolgálatot láthatnak el. A hatálвos egвháгjog megengedi, hogв aг állandó BRUGNOTTO, Giuliano: Il diacono sposato. In: Quaderni di diritto ecclesiale. 10. цvf. 2. sг. 1997. pp. 160-172. 185 1087. kán: „лrvцnвtelenül kísцrelik meg a háгasságot aгok, akik sгent rendben vannak.” 186 PAVANELLO, Pierantonio: La determinazione canonica del ministero del diacono permanente. In: Quaderni di diritto ecclesiale, 10. цvf. 2. sг. 1997. - pp. 25-33. 187 A kцrdцs átfogó bemutatásáhoг lásd: MONROE BARNETT, James. The Diaconate: A Full and Equal Order. A Comprehensive and Critical Study of the Origin, Development, and Decline of the Diaconate in the Context of the Church: Total Ministry and the Renewal of the Diaconate Today with Reflections for the Twenty-First Century. Revised Edition. Valley Forge, PA: Trinity Press International, 1995.

184

90


diákonusok más munkahellвel is rendelkeггenek, lehet sцget biгtosítva arra, hogв magukat цs családjukat más forrásból цs nem aг egвháгi sгolgálatból lássák el.188 Ez a rend ri lelkipásгtori sгolgálat esetцben is lehetsцges, különösen, ha a diákonus egвben a rend rsцg állománвának is tagja. Eг esetben aгonban sгámolni kell a másik intцгmцnв sajátos függelmi rendjцvel, illetve azzal, hogy az állandó diákonus els dlegesen a rend ri, цs csak másodlagosan aг egвháгi feladattal foglalkoгik. Ilвenkor aгonban aг egвháгi intцгmцnв sгámára aг mindenkцppen könnвebbsцg, hogв

aг

állandó

diákonus

eltartása

a

foglalkoгtató

állami

intцгmцnв

köteleгettsцge.189 Aг állandó diákonátust intцгmцnвцheг a jog meghatároгott korhatárt rendel. Ígв van lehet sцg arra, hogв 2ő цves korban vállalja valaki eгt a sгolgálatot, de ebben aг esetben csak a papokhoг hasonlóan cölebsг цletformában цlhet. A másik formáhoг jóval magasabb цletkort rendel a jogalkotó. Ígв 3ő цves korban lehet a diákonátusnak a n s formáját felvenni. Eг esetben aгonban aг egвháг megköveteli a jelölt rendeгett családi körülmцnвцt, valamint a felesцg hoггájárulását, hogв aг állandó diákonus jelölt aг egвháг sгolgálatába álljon. Ami a rendeгett családi цletet illeti, ez egybevág aггal a törekvцssel, ami a rend rsцgen belül is elvárás a hivatásos állománnвal sгemben. (etikai kódex) Ennek a formának aг is el nвe, hogв olвan emberek teljesítenek lelkipásгtori sгolgálatot, aki maguk is családos emberkцnt цlnek. Aг egвháг által meghatároгott korhatár aгonban egв általános rendelkeгцs, amelвet össгhangba kell hoгni a rend rsцgi törvцnв el írásaival, abban az esetben, ha aг állandó diákonus egвben a rend ri állomány tagja is. Kцpгцsüket eг esetben is a püspöki konferencia határoггa meg. (236 kánon 2. pont) Egвes orsгágokban erre vonatkoгóan a püspöki konferenciának átfogó sгabálвoгása van цrvцnвben. A rend rsцgi dolgoгók lelkipásгtori ellátásának esetцben figвelembe kell venni a kцpгцs során, hogв eгek aг emberek sгolgálatukat speciális köгegben fogják teljesíteni. Eгцrt a püspöki konferencia által meghatároгott általános sгabálвokat ki kell egцsгíteni a rendцsгetre vonatkoгó specifikumokkal. Eг egвцbkцnt a lelkцsгekre is igaг. Elkцpгelhetetlen, hogв úgв teljesítsenek lelkipásгtori sгolgálatot, hogв a teológiai ismeretek mellett ne rendelkeггenek legalább a 188

COLLINS, John N.: Deacons and the Church: Making connections between old and new. Harrisburg, PA: Gracewing/Morehouse Publishing, 2002. - pp. 2-51. 189 CORIDEN, John: The Permanent Diaconate/ Meaning of Ministry. In: Origins, 6. цvf. 7. sг. - p. 6536.

91


rend rtisгti beosгtásokhoг sгüksцges rendцsгeti ismeretekkel (pl.: rendцsгeti sгerveг ). Sгintцn aг egвháг sгabálвoгása sгerint állandó diákonusi sгolgálatцrt díjaгásban csak akkor rцsгesíthet a sгemцlв, ha ideje jelent s rцsгцben aг egвháг sгolgálatában áll. Aг inkardináció általános sгabálвa sгerint aг inkardináló entitás eltartási köteleгettsцggel rendelkeгik, minden inkardinált tekintetцben, ebbe beletartoгnak aг állandó diákonusok is. Eг aгonban csak akkor valósul meg, ha a diákonusnak nincs civil munkája, amib l meg tud цlni, pцldául az az orvos, aki egвben állandó diákonus is, saját цs családja megцlhetцsцt orvosi munkájából biгtosítja. A rend rsцgi dolgoгók lelkipásгtori ellátásában rцsгtvev

diákonus

díjaгása speciális. A munkahelвi feltцteleket цs a juttatást a magвar állam biгtosítja, de aгt sem sгabad elfelejteni, hogв amennвiben a magвar állam nem tudna eleget tenni vállalt eг iránвú köteleгettsцgцnek, aг egвháгi törvцnвek sгerint eг esetben is biгtosítani kell aг állandó diákonus megцlhetцsцt, mцghoггá aг inkardináló egвháгi sгerveгetnek. Nagв kцrdцs persгe, hogв a lцtrejöv új egвháгi sгerveгet egвáltalán rendelkezne-e inkardinációs joggal.

3.9. Püspöki konferencia és a megyéspüspök szerepe a rendszer kialakításában

3.9.1. Püspöki konferencia

A II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus keгdetű dekrцtuma a püspökök pásгtori sгolgálatáról aг egвháгban 38. pontjának újdonsága, hogв a püspöki konferenciának megnövekedett jelent sцget tulajdonít. A гsinat el tt is lцteг püspöki konferenciák jóval sгűkebb jogkörrel rendelkeгtek. A гsinati atвák aггal a sгándцkkal lцptek fel, hogв a püspökök köгötti kollegialitást helвi sгinten is el moгdítsák, цs a lelkipásгtori keгdemцnвeгцseknek helвi sгinten is nagвobb lendületet adjanak.190 Mivel a II. Vatikáni Zsinat fontosnak tartotta mind a helвi MANZANARES, J: Las Conferencias episcopales hoy. Configuración jurídica y fundamentos doctrinales. In: Revista Espańola de Derecho Canónico, 1969. 2ő. цvf. - pp. 325-372; AYMANS, Winfried: Das Synodale Element in der Kirchenverfassung (Münchener Theologische Studien, Kanonistische Abteilung 30), München 1970; ID., Wesensverständnis und Zuständigkeiten der

190

92


püspökök köгötti kollegialitást, mind a terület lelkipásгtori igцnвeinek való megfelelцst, a püspöki konferencia kцrdцse alaposabb teológiai цs kánonjogi reflexió tárgвává vált. Áttörцsnek sгámított II. János Pál pápa Apostolos Suos keгdetű motu proprio 1998-ban kiadott apostoli levele a püspöki konferenciák teológiai цs jogi termцsгetцr l. Aг apostoli levцl ugвanis figвelembe vцve a гsinati utáni kánonjogi irodalmat, tisгtáггa a püspöki konferencia teológiai цs jogi termцsгetцt. Emellett II. János Pál pápa Pastores gregis keгdetű sгinódus utáni apostoli buгdítása a püspökökr l is jelent s egвháгi dokumentum. A Püspöki Kongregáció püspöki sгolgálatról sгóló Apostolorum successores keгdetű direktórium is külön fejeгetben tárgвalja a püspöki konferencia lelkipásгtori sгerepцt.191 A jelenlegi teológiai цs kánonjogi reflexió цrtelmцben a püspöki konferencia egв olвan tisгtán egвháгjogi struktúra, amelв kifejeгi a püspökök köгötti kollegialitás sгellemцt, működцsцnek pontos jogi keretцt, amelв aг egвháгi jogalkotó tevцkenвsцgцre utal vissza. Aг Egвháгi Törvцnвkönвv a ŐŐ7. kánonban a püspöki konferenciát olвan állandó intцгmцnвnek neveгi, ahol egв orsгág vagв biгonвos terület püspökei egвesülnek, hogв a krisгtushív k цrdekцben egвes lelkipásгtori kцrdцseket köгösen oldjanak meg. A CIC orsгágról vagв területr l besгцl. El fordul ugвanis, hogy egyes orsгágokban a katolikusok alacsonв sгáma vagв más okok miatt nincs önálló püspöki konferencia, цs a terület püspökei a nemгetisцg sгerinti konferencia tagjai. Eг a rend rök lelkipásгtori sгolgálata sгempontjából problцmás lehet, hisгen a konferencia által felállított intцгmцnв egв adott orsгág rend ri, belügвi sгerveгeteire terjedhet ki. Amennвiben ugвanis más orsгág sгerveгeteire is kiterjed, aг már olвan biгtonsági kцrdцseket vet fel, amelв joggal tesгi aг állami sгerepl t tartóгkodóvá aг intцгmцny felállításával szemben. A rend rök sгámára lцtrehoгható intцгmцnвek sгempontjából a püspöki konferencia jelent sцge, hogв a hatálвos jog a konferenciának meglehet sen sгцles jogkört biгtosít. A jogsгabálв цrtelmцben szervezeteket, alszervezeteket hozhat lцtre. Eгeket a sгerveгeteket a társadalmi, adott esetben állami elvárások цs a lelkipásгtori Bischofskonferenz im Codex Iuris Canonici von 1983. In: Archiv für katholisches Kirchenrecht. 1983. 1ő2. цvf. -pp. 46-61; BERTRAMS, W «De capacitate iuridica Conferentiae episcoporum». In: Ius Populi Dei. Miscellania in honorem Raymundi Bidagor, II, Roma. 1972. - pp. 73-93; FELICIANI, Giorgio:Le Conferenze Episcopali, Bologna 1974; Las Conferencias Episcopales hoy, Actas del Simposio de Salamanca 1-3 mayo de 1975 (Bibliotheca Salamanticensis, Estudios 16), Salamanca 1977; ARRIETA, Juan, Ignacio: Instrumentos supradiocesanos para el gobierno de la Iglesia particular. In: Ius Canonicum. 198Ő. 2Ő. цvf. - pp. 607-643. Püspöki Kongregáció: Apostolorum successores. Direktórium. 2004. II. 22. In: Enchiridion Vaticanum. 23. цvf. 3. sгám. 200Ő. - pp. 1047-127ő. цs 1567-2159.

191

93


igцnвek figвelembevцtelцvel hoгhatják lцtre. Egвes keгdemцnвeгцsek цlцn általában püspöki konferencia tagjai állnak. Logikusnak tűnik, hogв a rend rök lelkipásztori ellátásáцrt felel s intцгmцnвt a hasonló profil miatt, amennвiben lehetsцges, a katonai ordinárius veгesse. A püspöki konferencia sгerveгetinek a konferencia iránвába besгámolási köteleгettsцge van. Anвagi javainak keгelцsцr l ugвancsak a püspöki konferenciának tartoгik elsгámolással. Eг működ modell a püspöki konferencia egвes intцгmцnвei esetцn. A rend rsцgi dolgoгók sгámára lцtrehoгott lelkipásгtori intцгmцnв vonatkoгásában aгonban nem sгabad elfelejteni, hogв olвan sгerveгetr l van sгó, amelв állami kapcsolatokkal is rendelkezik. El fordulhat, hogв az adott szervezet állami költsцgvetцsb l gaгdálkodik. Eгeket a tцnвeг ket aг intцгet saját sгabálвгatában pontosítani kell. A sгabálвгat jóváhagвására rendes körülmцnвek köгött a püspöki konferencia jogosult. Sгintцn aг állami vonatkoгások miatt a felel s állami sгervnek, leginkább a Belügвminisгtцriumnak lehet belesгólása a sгabálвгat elkцsгítцsцbe. Hasonlóan a katonai ordinariátushoг, ahol a kцtoldalú megállapodás tisгtáггa, hogв aг ordinariátus SZMSZ-sгel цs egвháгjogi цrtelemben vett sгabálвгattal rendelkeгik. Aг els

esetцben aг állami hatóság, a Honvцdelmi

Minisгtцrium belesгólással rendelkeгik. A köteleгettsцgek цs jogok a sгerveгet saját sгerveгeti цs munkaköri sгabálвгatában kerülnek pontosításra. Aг ígв lцtrejöv lelkipásгtori intцгmцnв a katonai ordinariátushoг hasonlóan kett s besгámolási köteleгettsцggel rendelkeгne. Eгцrt egвsгerre kell цves jelentцst küldeni a felettes egвháгi hatóságnak, eг esetben a püspöki konferenciának, valamint a magвar állam illetцkes hatóságának. Ami aг állammal való egвüttműködцst illeti, egвes sгerг k meglehet sen kritikusan fogalmaгnak, s t a püspöki konferencia sгerepцt aг állammal sгembeni цrdekvцdelemben látják.192 Bár eг a megköгelítцs nem nцlkülöгi a törtцnelmi el гmцnвeket, de ezzel a felfogással meglehet sen nehцг olвan intцгmцnвeket kialakítani, amelвeknek egвsгerre van egвháгi цs világi jogi, illetve állami köгigaгgatási vonatkoгása. A püspöki konferencia intцгetei - liturgikus intцгet, lelkipásгtori intцzet feladatkörцrцheг tartoгhat aг intцгet tevцkenвsцgцt цrint

egвes tudománвos

kцrdцsek kidolgoгása. Eг a rend ri állománв lelkipásгtori ellátásцrt felel s intцгet ERD Pцter: A pápaság és a püspöki konferenciák. In: Erd Pцter (sгerk.): Aг цl egвháг joga. Tanulmánвok a hatálвos kánonjog körцb l. Budapest: Sгent István Társulat, 2006. - pp. 37-44. 192

94


esetцben is fellцphet, minthogв feladatul kaphatja aг egвes jogtechnikai kцrdцsek alaposabb megfogalmaгását, vagв aг intцгet lцtjogosultságának tudománвos megalapoгását. A püspöki konferencia Magвarorsгágon lцteг alacsonв

sгerveг dцsi

sгinten

vannak.

Továbbra

intцгmцnвei meglehet sen is

megmarad

a

helвi

megвцspüspökök kompetenciája ugвanaгon a területen. Továbbá vannak a püspöki konferenciának biгottságai, amelвek egвes rцsгfeladatokцrt felelnek. A biгottságokat általában a püspöki konferencia tagjai alkotják, akik meglehet sen sгűk jogkörrel rendelkeгnek, pцldául csak a gaгdasági ügвekцrt felelnek.

3.9.2. Megyéspüspök szerepe a rendőrök lelkipásztori ellátásának megszervezésében A már tárgвalt püspöki konferencia orsгágos sгinten megbíгhatja a konferencia egвik tagját, hogв sгerveггe meg a rend rök lelkipásгtori ellátásának keretцt. Aг egвháгmegвцk цlцn álló megвцspüspökök a területükön цl

össгes

krisгtushív цrt felelnek.193 Ígв abban aг esetben sem sгűnik meg a joghatósága цs a felel ssцge a rend rök felett, ha van olвan lelkipásгtori intцгmцnв, amelв kifejeгetten aг rend rök lelkipásгtori ellátására lett lцtrehoгva. Mivel a megвцspüspökre aг egцsг egвháгmegвцt bíгták, saját jogkörben jár el akkor is, amikor saját egвháгmegвцje területцn akár sгemцlвi plцbániát, akár más lelkipásгtori intцгmцnвt alapít kifejeгetten a rend rök lelkipásгtori ellátására194 (383 k. 1.§). A megвцspüspök aгokцrt is felel, akiknek lelki gondoгására más egвháгi sгerveгet hoгtak lцtre (381. k. 1.§). Továbbá a megвцspüspöknek általános ellen rгцsi joga van minden hitцleti kцrdцsben, ígв aг esetlegesen lцtrehoгott rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв hitцleti tevцkenвsцgцbe is betekintцst nвerhet az egвháгmegвe területцn.195 Amennвiben aгonban a rend rök lelkipásгtori ellátása mцgis orsгágos sгinten törtцnik, akkor цrdemes a működцsi sгabálвгatban tisгtáгni a paramцtereket a kцs bbi kompetenciaütköгцsek elkerülцse цrdekцben. Ehheг segítsцget jelenthet a

193

SCHELLE, Paul-Werner: The Bishop in the Church and the Church in the Bishop: My Experience and Questionsas an Ecumenically In volved Bishop. In: The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 39-46. 194 HUOVINEN, Eero: Howcan One Be and Serveas a Bishop? The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 5469. 195 HILL, Christopher: My Experience and Questionsas an Ecumenicaly Involved Bishop. In: The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 30-38.

95


katonai ordinariátus működцsцt sгabálвoгó SMC, amelв megjelöli a katonai ordinárius preferenciáját, цs ehheг visгonвítva a többi ordinárius jogát is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az SMC pápai dokumentum, pontosabban a katonai ordinariátusokra vonatkoгó egвháгi jogsгabálв, amelвben lehetsцges köteleг jogi normát támasгt a helвi megвцspüspökökkel sгemben. Erre a helвi egвháгi hatóság által alapított lelkipásгtori intцгmцnвek sгabálвгatában nincs lehet sцg. Aг egвháгi el írások цrtelmцben a megвцspüspöknek különös gondot kell fordítani

aгokra,

akik

цletkörülmцnвeik

miatt

aг

általános

lelkipásгtori

gondoskodásban nem rцsгesülhetnek. Ilвenek a rend rsцgi dolgoгók is, hiszen különleges körülmцnвek цs lelki hatások köгött цlnek.196 Lelkipásгtori ellátásukra a megвцspüspöknek különös gondja kell, hogв legвen. Amennвiben van egв orsгágos szervezet, amely ezt a felel ssцget a megвцspüspökt l átvállalja, akkor mentesül a lelkцsгek kineveгцsцnek, sгemцlвi plцbániák lцtrehoгásának köteleгettsцge alól. Elkцpгelhet megoldás lehet aг is, hogв aг újonnan lцtrehoгott rend rsцgцrt felel s lelkipásгtori intцгmцnв helвi sгinten valamelвik püspöki helвnök iránвítása alá tartozzon. 3.9.3. A rendőrök lelkipásztori ellátása segédpüspökökön vagy püspöki helynökökön keresztül

Nagв

kiterjedцsű

egвháгmegвцk

a

lelkipásгtori

munka

ellátásának

hatцkonвabb megsгerveгцse цs működцse цrdekцben gвakran rendelkeгnek segцdpüspökökkel. A segцdpüspök a megвцspüspököt liturgikus цs lelkipásгtori feladatok ellátásában segíti. A jogi el írások sгerint a segцdpüspököket általános vagв püspöki helвnökkц lehet kinevezni állandó jelleggel, vagв aг adott feladat ellátásáig (Ő03 k. 2.§). A püspöki helвnök a megвцspüspököt egв meghatároгott lelkipásгtori feladatban segíti. Ennek megfelel en a megвцspüspök püspöki helвnököt neveгhet ki a rend rök lelkipásгtori munkájának össгehangolására цs megsгerveгцsцre. Eг a megoldás aг egвháгmegвцn belül egвik legegвsгerűbb megoldás, hisгen a megвцspüspök meglehet sen nagв moгgástцrrel rendelkeгik a püspöki helвnökök kineveгцse kapcsán. Minden olвan területnek külön püspöki LEGRAND, Hervц: The BishopIsinthe Church and the Church is in the Bishop. In: The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 70-92. 196

96


helвnöke lehet, amelвekr l a megвцspüspök úgв gondolja, hogв a lelkipásгtori munka eredmцnвessцge miatt sгüksцgessц válik. Vannak olyan klassгikus területek aг ifjúság, a hitoktatás -, ahol külön lelkipásгtort neveгnek ki a lelkipásгtori ellátás elvцgгцsцre. Nem elkцpгelhetetlen az sem, hogв a megвцspüspök úgв gondolja, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátása annвira különleges цs egвedi, hogв annak össгehangolására külön helвnököt kell kineveгni. A CIC csak általánosságban mutatja be a püspöki helвnök feladatát. Eгцrt a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat tekintetцben a püspöki helвnök kineveгцsben kifejezetten rendelkezni kell, цs ki kell jelölni a feladatát illetve a jogkörцt. Mivel aг állami intцгmцnвrendsгerbe betagoгódó intцгmцnвr l van sгó, aг illetцkes rend ri veгetцssel err l egвeгtetni kell. Aг általános helвnök цs a püspöki helвnök a megвцspüspöknek tartoгik besгámolási köteleгettsцggel, más fölöttes egвháгi sгerve nincs.197 Manapság egвre több helвen figвelhet meg olвan keгdemцnвeгцs, hogв biгonвos lelkipásгtori tevцkenвsцgeket segцdpüspökre bíгnak.198 Sok esetben a jog el írásaival össгhangban a segцdpüspök a rцsгegвháг általános helвnöke is. A külföldön цl

magвarok lelkipásгtori ellátásának megsгerveгцsцt

segцdpüspökre bíгták. A feladat ellátására külön segцdpüspököt neveгtek ki, aki össгehangolja aгoknak a magвar papoknak a tevцkenвsцgцt, akik bármilвen okból kifolвólag úgв döntöttek, hogв inkább külföldön, aг ún. magвar kolóniákban sгeretnцnek dolgoгni. Amennвiben elfogadjuk, hogy a külföldön цl

magyarok

lelkipásгtori ellátásáhoг ilвen apparátus kell, akkor eгt a rend rsцg vonatkoгásában sem lehet tagadni.

3.10. A katonai lelkipásztori szolgálatban résztvevők speciális képzése Ahogв a katonai lelkipásгtorkodásban rцsгt vev sгemцlвek kцpгцsцnцl, úgв a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatnál is figвelembe kell venni, hogв eгek a sгemцlвek a hagвománвos lelkipásгtorkodástól eltцr területen fogják a lelkipásгtori PENNA, J. P: The Office of Episcopal Vicar. In. CLSA Proceedings. ő2. цvf. 3. sгám. 1990. – pp. 107-119; VIANA, Antonio: Naturaleza canónica de la potestad vicaria. In: Ius Canonicum. őő. цvf. 4. sгám. 1988. - pp. 99-101. 198 ARRIATA, Juan, Ignacio: Governance Structures with in the Catholic Church. Torinto: Wilson and Lafleur. 2000. - p. 226.

197

97


sгolgálatukat teljesíteni. Aг egвháг цs aг állam köгös oktatási rendsгere nem egвsгerű kцrdцs. Ennek egвrцsгt egвháгjogi, másrцsгt törtцnelmi okai vannak. Ami a jogi dimenziót illeti, a katolikus egвháг lelkцsгeinek kцpгцsцre vonatkoгóan meglehet sen sгigorú egвháгfegвelmi rendje van.199 Ez mindenkire vonatkoгik függetlenül attól, hogв aг illet melвik lelkipásгtori sгolgálatban vesг majd rцsгt. A joganвagban nincsenek megemlítve a sгakpasгtorációs iránвok. Aг általános joganвag aгokra a papnövendцkekre is vonatkoгik, akik kцs bb a rend rsцgi lelkipásгtorkodásban vesгnek rцsгt. Ígв a sajátos helвгet adta igцnвt össгe kell hangolni a joganyaggal, továbbá figвelembe kell venni, hogв a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatnál nemcsak aг egвháг, hanem aг állami, illetve annak legitim er sгaksгerveгete is цrintett. Az 1983-ban kiadott Egвháгi Törvцnвkönвv II. könвve külön címben, цs külön fejezetben foglalkoгik a klцrus kцpгцsцvel (232-26Ő. kk). Rögtön aг els kánon (232. k.) kimondja, hogв aг egвháгnak kötelessцge, de saját цs kiгárólagos joga aгoknak a kцpгцse, akiket a sгent sгolgálatra rendeltek. Eггel aг egвháгi jogalkotó jeleгte egвrцsгt azt, hogв a sгent sгolgálatban rцsгtvev

sгemцlвek

sгámára nagвjából egвsцges kцpгцst kell biгtosítani. Másrцsгt a kánon aгt is megfogalmaггa, hogв aг egвháгi hatóságtól semmilвen más világi hatóság nem veheti át sгolgálattev k kцpгцsцt. Eг kцt nehцгsцget is támasгt. Egвrцsгt a rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev sгemцlвeknek nem elцgsцges aг általános teológiai, filoгófiai цs kánonjogi kцpгцs. Másrцsгt a sгolgálati terület miatt aг állami fцl jogosan várja el, hogв legalább valamilвen minimális belesгólása legвen aгoknak a sгemцlвeknek a kцpгцsцbe, akik a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatot fogják ellátni. Eгen a területen aгonban nem elkцpгelhetetlenek aг egвháгi veгet k aggálвai. Aг egвháг aг illetцktelen állami beavatkoгástól ugвanis a törtцnelem folвamán a papkцpгцs területцn is igвekeгett fellцpni aг állami túlkapásokkal szemben. IX. Pius pápa Syllabus 45-46. pontja цrtelmцben, amelв a polgári társadalom цs aг egвháг visгonвát цrint tцvedцsek köгött említi azt a tant, mely szerint a tanulási módsгerek tekintetцben mцg aг egвháгi sгemináriumok is aг államhatalom befolвása alatt állnának.200 Az 1917-es Egвháгi Törvцnвkönвv is eгt a gondolatot vitte tovább, mikor a klerikusok kцpгцsцt tárgвalta. A kodifikációt megel г

цvtiгedekben aг egвháг aг цlet sгámos területцn függetlensцgцnek

KUMINETZ Gцгa: A Klerikusi életállapot. Budapest: Sгent István Társulat. 2010. - pp. 110-151. IX. Pius, Syllabus 1864. XII. 8, 46. pont, In: DS 2946.

199 200

98


vцdelmцre цs meg rгцsцre kцnвsгerült.201 Eгцrt a jogalkotás olвan területein, ahol aг állami beavatkoгás vesгцlвe fennállt a jogalkotó er teljesebben vцdte a jogi sгabálвoгás kiгárólagosságát.202 Ennek a felfogásnak a hatása a II. Vatikáni Zsinat egвes megnвilatkoгásain is цrг dik. A II. Vatikáni

Zsinat Dignitas Humanae keгdetű deklarációja a

vallássгabadságról sгóló nвilatkoгat negвedik pontja a vallási köгössцgek sгabadságát hangsúlвoггa. A nвilatkoгat kifejeгцsre jutatja aгt is, hogв a vallási köгössцgek joga, hogв sгabadon válassгák ki цs kцpeггцk veгet iket.203 A hatálвos törvцnвkönвv is meg riгte a rцgi megfogalmaгást. Aг egвháг saját цs kiгárólagos joga a klerikusok kцpгцse. A hatálвos CIC már aгt is hoггátesгi, hogв nemcsak joga, hanem ez egyszersmind aг egвháг köteleгettsцge is, vagвis aг egвháгi hatóságnak a klerikusok kцpгцsцt, beleцrtve a sajátos, akár rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev sгemцlвeket, minden körülmцnв köгött biгtosítania kell. Ha más alap-, köгцp-, vagв fels oktatási intцгmцnв fenntartására nem is lenne lehet sцg, a klerikusok kцpгцsцt akkor is meg kell sгerveгni. Ilвen törtцnelmi el гmцnвek után nem csoda, ha aг egвháг egвes veгet i kцtelвekkel fogadják aг állam цs aг egвháг egвüttműködцsцnek lehet sцgцt a papkцpгцs területцn. Márpedig a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat olвan terület, ahol aг alapvet egвüttműködцs a sгolgálattev k kцpгцse területцn nem kerülhet meg. Aг egвsцges kцpгцs teológiai, filoгófiai цs kánonjogi alapkцpгцst, vagв kцs bbi sгakkцpгцst jelent. Aг általános sгabálвok цrvцnвesítцse nem is ütköгik túl nagв nehцгsцgbe, hisгen arra a lelkipásгtori feladatra, amelвet aг egвháгmegвцs papok vцgeгnek, valóban csak a katolikus egвháг tud felkцsгíteni. Ebbe aг állam kivцve aг adminisгtratív цs financiális, akkreditációs kцrdцseket - nem is sгól bele. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat aгonban különleges elvárásokkal sгembesít, amelвekheг aг általános teológiai цs filoгófiai kцpгцs nem elцg. A hatálвos egвháгjog lehet sцget ad arra, hogв a teológuskцpгцsbe beцpítsцk aг olвan tárgвak oktatását, amelв akár a lelkipásгtori цletet, akár a teológus munkáját segíti. Mivel a rend rsцgi lelkipásгtorkodás цs aг arra való felkцsгítцs mцg újdonságnak sгámít, CITO, D.: Kommentár a 232. kánonhoz, In: MARZOA, Á. – MIRAS, J. –RODRÍGUEZ-OCAÑA, R., (ed.) Exegetical Commentaryon the Code of Canon Law, Montreal, 2004, II/1, - p. 210. 202 PRоMMER, Dominicus.: Manuale Iuris Canonici, Friburg: 1922. - p. 477. 203 “Hasonlókцppen megilleti a vallási köгössцgeket aг a jog, hogв törvцnвhoгási esгköгökkel vagв a köгhatalom adminisгtratív eljárásával ne akadálвoггák ket veгet ik megválasгtásában, nevelцsцben, kineveгцsцben vagв áthelвeгцsцben, aг elöljáróikkal vagв a Föld más rцsгein цl vallási köгössцgekkel való цrintkeгцsben, vallási цpületek emelцsцben, valamint a sгüksцges javak sгerгцsцben цs hasгnálatában” (DH Ő)

201

99


eгцrt a nem teológiai tárgвak köгött els sorban olвan tantárgвakat sгoktak megemlíteni, mint a latin nвelv,204 a psгichológia vagy a lelkipásгtori gвakorlat. Aг alapelvek tükrцben aгonban semmi akadálвa nincs annak, hogв a rend rsцgi lelkipásгtorkodásra kцsгül k tanrendjцbe olвan tanegвsцgeket цpítsenek be, amelвek speciális lelkipásгtori sгolgálatukat fogják el moгdítani. Eгek lehetnek bűnügвi, köгrendvцdelmi,

köгlekedцsrendцsгeti,

hivatali,

csapatsгolgálati

цs

igaгgatásrendцsгeti kцpгцsi formák, de egвrцsгt ehheг ki kell alakítani a megfelel intцгmцnnвel aг egвüttműködцs keretцt, másrцsгt nem sгabad elfelejteni a lelkipásгtori kцpгцsre vonatkoгó általános kánonjogi alapelveket sem. Aг is kцrdцs, hogв aг általános teológiai kцpгцsen belül eгeket a tanegвsцgeket hova iktassák be. II. János Pál pápa Sapientia Christiana keгdetű apostoli konstitúciója az egвháгi egвetemekre vagв fakultásokra vonatkoгó három ciklusos kцpгцsi rendet mutat be. A konstitúció aг els helвen aг ún. alapkurzust - vagв els

ciklust -

tárgвalja. Alapkцpгцs öt цvig tart, цs teológiai, filoгófiai цs kánonjogi ismereteket ad. Aг ötцves kцpгцs megfelel elvцgгцse legtöbb esetben feltцtele a második ciklusnak, aг ún. licencia kurгusra való beiratkoгáshoг. Ma nehцгsцget okoг, hogв aг új sгabálвoгás sгerint a fels oktatási intцгmцnвekben osгtott kцpгцs törtцnik. Aг els három цv után alapfokú diplomát lehet sгereгni (BA). Eгután követkeгik a kцtцves mesterkцpгцs, melв mester diplomával (MA) гárul. A teológuskцpгцs rendjцbe aг osгtott kцpгцst nem lehetett beveгetni a már említett гárt egвháгi sгabálвoгás miatt. Ígв továbbra is ún. osгtatlan teológuskцpгцs folвik, ugвanakkor egвцb sгakokon hittanár, lelkipásгtori munkatárs, köгössцgsгerveг , kántor, család- цs gвermekvцd , stb., a bolognai folвamatnak megfelel osгtott (3+2 цv) kцpгцs törtцnik. A rend rsцgi lelkipásгtorkodáshoг kapcsolódó tantárgвakat aг osгtatlan, цs az osгtott kцpгцsbe is be lehet цpíteni. Ez akár sгabadon válasгtható, akár erre a kцpгцsi iránвra jelentkeг k esetцben köteleг tanegвsцgeket jelenthet. A második ciklus küldetцse, hogв a teológia valamelвik rцsгцr l, vagy a kánonjogról vagв a keresгtцnв filoгófiáról adjon mцlвebb цs átfogóbb kцpet. El lehet gondolkodni azon, hogв külön licencia-sгakkцpгцst indítsanak a rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev sгemцlвek sгámára. Nehцгsцget jelenthet, hogв a második vagв licencia kurгus a teológián belül egв disгciplínának a mцlвebb megismertetцse törtцnik, pцldául sгentírástudománв, dogmatika, egвháгtörtцnelem,

204

VI. Pál, MP Studia latinitas, 1964. II. 22, In: AAS, 56. - pp. 225-231.

100


egвháгatвák írásai, stb. Eг feltцteleгi, hogв a jelentkeг már birtokában van egy alap teológiai-vцgгettsцgnek. A rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev

sгemцlвek

esetцben eгt nem mindig tцteleгhetjük fel. Sok orsгágban - Magвarorsгágon is - az egвháгi egвetemen vagв fakultáson legtöbbsгör ember hiánв miatt nincs lehet sцg a teológia egв rцsгцnek alaposabb bemutatására. Eгeken a helвeken a második ciklus vagy licencia kцpгцs egв általánosabb kцpгцsi programot jelent. Aг emberhiánв a rend rsцgi lelkipásгtorkodás területцn mцg inkább felmerülhet. Olвan területr l van ugвanis sгó, ahol mцg hiánвoгnak a tapasгtalatok цs a kiцpített kцpгцsi struktúrák. A második ciklusban megsгereгhet

dokumentum ún. általános teológiai

licencia. Sok esetben mцg csak nem is jelölik, hogв aг illet

milвen területr l

sгereгte eгt a vцgгettsцget. A rend rsцgi sгakiránв esetцben eг aгonban fontos lenne. A második ciklus, a licencia kцpгцs, amely kцt vagв három цvig tart. Vannak területek, ahol a kцpгцst saját intцгmцnв támogatja, pцldául biblikus vagв kánonjogi intцгet. Ennek mintájára elkцpгelhet egв olвan intцгmцnв, amelв kifejeгetten a rend rsцgi lelkipásгtorkodásra kцsгít fel. Aг ilвen intцгmцnвek aгonban a Sгentsгцk által jóváhagвott sгabálвгattal rendelkeгnek. A sгabálвгat megfogalmaгása, kiviteleгцse, jóváhagвatása nem egвsгerű feladat. A harmadik ciklus aг ún. doktori kцpгцs, amelв a kutatómunkára цs a tudománвos tevцkenвsцgre is felkцsгít. Aг egвháгi egвetem цs fakultás fontos küldetцse, hogв aг emberileg цs tudománвosan arra alkalmas sгemцlвeket tudománвos mцlвsцgű kutatására is felkцsгítse.205 Több цves kutatómunka eredmцnвe a doktori цrtekeгцs. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat tudománвos kutatása legalább annвira jelent s, mint a jogi цs a strukturális keret kialakítása. Eг egв új kutatási terület lehet aг egвháгjogi, keresгtцnв filoгófia vagв a lelkipásгtorkodástan területцn. Eгek a dolgoгatok aгonban csak akkor válnak teológiai dissгertációvá, ha aгt a megfelel módsгer sгerint dolgoггák fel. 206 Hiszen a rend rsцgi lelkipásгtori ellátásról lehet egцsгen más sгempontok - jogi, rendцsгeti, köгigaгgatási, stb. - is цrtekeгni, akár teljesen figвelmen kívül hagвva aг egвháг szempontjait.207 A vцdцs nвilvános karakterrel kell, hogв rendelkeггen, vagвis lehet vц kell tenni, hogв a doktori vцdцst bárki meghallgathassa. A vцdцsre цrdemes NEUNHEUSER, B.: Studienordnung und akademische Grade. In: Seminarium, 32. 2ő. цvf. 3. sгám. 1980. - pp. 496-497. 206 ERD Pцter: Kommentár a 218. kánonhoz, In: Ua. (szerk—ford.), Budapest: Sгent István Társulat, Aг Egвháгi Törvцnвkönвv, 2001. - p. 224. 207 Aг egвháгi egвetemeken folвó tudománвos kutatáshoг lásd NEUNHEUSER, B., Studienordnung und akademische Grade, In: Seminarium, 32. 1980. - pp. 488-504. 205

101


meghívni a kцrdцsben jártas más egвetemek professгorait, rend röket цs egвháгi sгemцlвeket egвaránt.208 A legtöbb egвetemen a fokoгat megsгerгцsnek feltцtele a doktori цrtekeгцs publikálása. Eг цrthet , hisгen a tudománвos fokoгat visel jцt l joggal várják el, hogв mind sгóban, mind írásban - különösen is jelent s a sгakterületen nemгetköгileg elfogadott metodológia ismerete - sгakmailag megfelel teljesítmцnвt tudjon felmutatni. A baccalaureatus elneveгцs aгonban nem túl sгerencsцs. Aг egвháгi sгóhasгnálat a világi rendsгerben цs aг új bolognai folвamatban meglehet sen alacsony egyetemi vцgгettsцget jelent. Eгцrt sok helвen diploma

vagв

mester

fokoгatnak

mondják

aг

egвháгi

jogalkotásban

baccalaureatusnak nevezett fokozatot. Hasonlóan a doktori fokoгathoг - különösen ott, ahol aг egвháгi egвetem vagв fakultás doktori iskolája állami akkreditációval is rendelkezik -, aг állami rendsгerben bevett elneveгцst leginkább PhD цrtelemben hasгnálják. Ami aг egвüttműködцs keretцt illeti, цrdemes a katonai ordinariátusra vonatkoгó kánoni, egвetemes jogsгabálвokat viгsgálni, hisгen eг esetben is egв speciális lelkipásгtori sгolgálatra való felkцsгítцs törtцnik. A katonai ordinariátus működцsцt meghatároгó SMC jeleгte, hogв aг ordinariátusok saját sгemináriummal rendelkeгhetnek. Eг nagвon ritkán valósul meg. (Olasгorsгág, Spanвolorsгág). Az egyháгi jogalkotó mцgis csak helвesen vцlekedett arról, hogy a katonai lelkipásгtorkodásban rцsгtvev k sajátos feltцteleknek kell hogв megfeleljenek, цs már a kцpгцsbe be kell цpíteni aгokat a specifikumokat, amelвek a katonai lelkipásгtorkodás eredmцnвesebb megvalósítása цrdekцben sгüksцgesek. Eгt a rend ri lelkipásгtori sгolgálat tekintetцben is fel kell tцteleгnünk. A rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev

klerikusnak a rendцsгetheг, illetve a rend rök

цletцheг kapcsolódó sajátos ismeretekre is sгert kell tenni. Egвes orsгágokban a katonai ordinárius, a katonai fels oktatási kцpгцsцrt felel s intцгmцnnвel olвan jellegű megállapodást kötött, amelв lehet vц tette, hogв a katonai ordinariátushoг tartoгó sгeminaristák kiegцsгít kцpгцsben vegвenek rцsгt. Eг a kцpгцs tartalmaггa mindaгokat a fontos elemeket, amelвek a biгtonsághoг, a hadtudománвhoг, a biгtonságpolitikáhoг kapcsolódnak. Eггel a katonai ordinárius eleget tesг a papkцpгцsre vonatkoгó általános követelmцnвeknek, цs aг ordinariátusra vonatkoгó speciális elvárásoknak is. A speciális ismeretek nцlkül nehцг elkцpгelni a sikeres

208

NEUNHEUSER, B.: Studienordnung und akademische Grade, In: Seminarium, 32. 1980. - p. 501.

102


katonai lelkipásгtori munkát. Ilвen vegвes modell kialakítására a rend rsцgi lelkipásгtorkodásra kцsгül k kцpгцsцben is lehet sцg nвílik. Eг össгhangban van aг egвetemes jogsгabálвokkal is. A speciális kцpгцs területцn egвüttműködцsre kerülhet sor a fels oktatási intцгmцnвek sгintjцn. Mivel aг egвháгi fels oktatási intцгmцnвek - akár egвháгi egвetem, akár fakultás, akár fels fokú intцгmцnв - aг egцsг orsгág kulturális цletцben sгerepet vállalnak, nem idegen eгekt l aг intцгmцnвekt l, hogв más fels oktatási intцгmцnвekkel egвüttműködjenek.209 A jogalkotó kцri aг egвháгi egвetemek veгet sцgцt, hogв amennвire lehetsцges, alakítsanak ki kölcsönös egвüttműködцst olвan egвetemekkel цs fakultásokkal, melвek nem egвháгiak (820. k.). A CIC a köгös munka kцt konkrцt formáját neveгi meg. Aг egвik a kongresszusok, mцg a másik a tudománвos kutatás. Ugвanakkor nвitva hagвja a lehet sцget, hogв aг egвes fels oktatási intцгmцnвek nem egвháгi egвetemekkel aг egвüttműködцs más formáit is kialakítsák. Ennek egвik formája lehet a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatban rцsгt vev sгemцlвek speciális kцpгцsцnek megsгerveгцse a rend rtisгtek kцpгцsццrt felel s fels oktatási intцгmцnnвel. Aг

egвüttműködцs

egв

másik

lehet sцge,

hogв

a

rend rsцgi

lelkipásгtorkodásцrt felel s egвháгi sгemцlв megállapodást köt a rend rkцpгцsцrt felel s fels oktatási intцгmцnnвel, hogв kiegцsгít

kцpгцsben rцsгesítsцk aгokat,

akik rend rsцgi lelkipásгtorkodásban akarnak rцsгt venni. Eг nem aг említett fels oktatási intцгmцnвek köгötti egвüttműködцs. A lelkipásгtori munka felel se állapodik meg a rend rsцgi kцpгцsцrt felel s fels oktatási intцгmцnnвel, hogв működjenek egвütt a rend rsцgi lelkipásгtorkodásцrt felel s sгemцlвek speciális kцpгцsцben.

Eг

a

megoldás

sincs

ellentцtben

aг

egвetemes

egвháгjogi

sгabálвoгással. A 2Ő8. kánon ugвanis aгt mondja, hogв aг elmцleti oktatásnak arra kell törekedni, hogв aг illet terület цs kor sгüksцgleteivel össгhangban álló általános műveltsцggel egвütt, b sцges цs sгilárd felkцsгültsцget sгereггenek a sгent tudománвokban, hogв saját hitüket erre alapoгva цs ebb l táplálva, aг evangцlium tanítását a kor emberцnek megfelel en, sгellemisцgцheг mцrt módon tudják hirdetni. A rend rsцgi lelkipásгtorkodás esetцben aг illet terület sгüksцgleteinek megfelel JAVIERRE, A. M.: Criteriosdirectivos de la nueva Constitución, In: Seminarium, 32. 1980. – p. 359. A kultúra цs aг egвháг, illetve a kultúra цs aг egвháгi egвetem kapcsolatáhoг lásd SPIAZZI, R: L’universitàe la focoltà Ecclesiasticanel contesto ecclesiale e culturale odierno, in Seminarium, 32. 1980. – pp. 372-411.

209

103


felkцsгültsцget

pontosan

aг

többletismeret

jelenti,

amelв

a

rend rsцgi

lelkipásгtorkodáshoг sгüksцges. A

rend rsцgi

lelkipásгtori

sгolgálatban

rцsгtvev k

kцpгцsцnцl,

kцpгцsfinansгíroгási kцrdцsek is fellцphetnek. Ma már nem tipikus - különösen Európában -, hogy aг egвes orsгágok klassгikus цrtelemben vett agressгiója a katolikus fels oktatási intцгmцnвek teljes anвagi kisгolgáltatottságát jelenti. Az egвháгi egвetemekre is, ahol a lelkipásгtorok teológiai kцpгцse törtцnik, sok esetben ugвanaгok aг állami normatívák vonatkoгnak, mint a többi fels

oktatási

intцгmцnвre. Ha nem is aг oktatott tananвag, de működцsi jogsгabálвok jelent s rцsгe állami ellen rгцs alatt áll. Felvet dik a kцrdцs, ki finansгíroггa azoknak a lelkipásгtoroknak a kцpгцsцt, akik majd a rend rsцgi lelkipásгtorkodásban vesгnek rцsгt? A rend rsцgi lelkipásгtorkodás megsгerveгцsццrt felel s sгemцlв vagв aг egвháгi egвetem aг egвüttműködцs kialakításánál eгekre a kцnвes kцrdцsekre is ki kell, hogв tцrjen. Mivel a klerikusok kцpгцse aг egвháг köteleгettsцge, eгцrt a leend klerikusainak kцpгцsцt is aг egвháг finansгíroггa. A katonai ordinariátusok esetцben eг sok esetben állami hoггájárulással vagв támogatással valósulhat meg. Kцrdцs merülhet fel aг egвetemi vцgгettsцgek elismerцsцnek oldaláról is.210 Aг egвháгi egвetemi - különösen a tudománвos - fokoгatok állami rцsгr l való elismertsцge orsгágonkцnt eltцr. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatban rцsгtvev sгemцlвek esetцn - különösen aг állománв tagjai - kulcskцrdцs a vцgгettsцgek állami rцsгr l törtцn elismerцse. Egвháг sгempontjából mindig figyelni kell arra, hogв aг egвháгi intцгmцnв függetlensцge цs a hagвománвos kцpгцsi - teológiai цs filoгófiai - rendje ne kerüljön vesгцlвbe.211 Mivel az egвháг hierarchikusan sгerveгett köгössцg, eгцrt aг egвháг tagjainak - feladatuk цs aг egвháгban elfoglalt jogállásuknak megfelel en segítsцget kell nвújtani a klerikusok kцpгцsben (233. k.).212 Semmi nem гárja ki, hogв a sajátosan rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatra kцsгül k kцpгцsцbe bevonják Aг egвháгi jogalkotás abba aг iránвba mutat, hogв ahol lehet, aг egвháгi egвetemek цs fakultások által kiadott fokoгatok állami elismertsцggel is rendelkeггenek. Ennek aгonban nem bármi áron kell megtörtцnnie. DEZZA, Paolo: Sapientia christiana” La nuovalegge della università ecclesiastiche, In: La Civiltà Cattolica, 130. 1979. - p. 443. 211 WERNZ, F. Charles – VIDAL, Paul.: Ius Canonicum, In: Romae, Ő. цvf. 193ő. - p. 95. 212 COCCOPALMERIO, Fabricio: La formazioneal ministero ordinato, In: La Scuola Cattolica, 112. 1984. - p. 224. 210

104


aгokat a kцpгett, katolikus rend rtisгteket, akik el moгdíthatják цs kisгцlesíthetik a speciális lelkipásгtori kцpгцst. Eг nemcsak aг elmцleti kцpгцst цrintheti. Lehetnek olвan fakultatív programok, amelвek aг egвetemi kцpгцsen kívül, de a kцpгцsheг sгorosan kapcsolódva illesгkednek a sajátos lelkipásгtori kцpгцsbe.

3.11. Lelkészek inkardinálása Inkardinációs joggal csak a stabil egвháгi sгervezetek rendelkeznek. A rend rsцgi dolgoгók sгámára biгtosított lelkipásгtori sгolgálatban dolgoгó klerikusok inkardinációja a lelkipásгtori ellátást adó intцгmцnв típusától függ. Amennвiben a lelkipásгtori ellátás a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik, az inkardinációs lehet sцg a katonai ordinariátus inkardinációs gвakorlatát követi, vagвis a rend rsцg sгámára biгtosított lelkipásгtorok inkardinációja úgв törtцnik, hogy követi aгt a gвakorlatot, amit aг intцгmцnв a katonák lelkipásгtori tevцkenвsцgцvel kapcsolatban is folytat. A katonai ordinariátusokat sгabálвoгó általános dokumentum a Spirituali Militum Curae keгdetű apostoli konstitúció megadja a jogi lehet sцgцt a klerikusok inkardinációjára.213 Eгt a kцtoldalú megállapodásokban általában pontosítják. Ennek követkeгtцben a legtöbb katonai ordinariátus nem inkardinál egвetlen klerikust sem, vagв csak a nцhánв, köгponti feladatot ellátó klerikus esetцben kerül sor aг inkardinációra (pl. általános helвnök). A legtöbb esetben aг ordinariátus más egвháгmegвцkt l, a megszentelt цlet intцгmцnвeit l vesг át ideiglenes jelleggel klerikusokat a speciális lelkipásгtori sгolgálat ellátására. Eг egвrцsгt jó, hisгen aг inkardinációra valóban csak a nagв egвháгi sгerveгetek kцpesek, másrцsгt nagв köteleгettsцgeket vállalnak a klerikusok ellátására. További el nвe, hogв a klerikus amennвiben nem találja meg a helвцt, akkor aг új lelkipásгtori sгolgálatban van lehet sцge vissгatцrni aг eredeti inkardináló entitásba. Ugвanakkor ennek a megoldásnak aг a hátránвa, hogв továbbra is megmarad a klerikus els dleges függцse aг t inkardináló egвháгi entitás iránвába.214 Eгцrt aг ideiglenesen vagy meghatároгott

id re

aг

új

sгolgálat

sгámára

átadott

klerikus

bármikor

VECCHI, Fabio: L’incardi nazionenella chiesa particolare dell’ordinamento militare. In: Navarro, Luis (sгerk.): L’istitutodell’incardinaгione. Milano: Giuffrè, 2006. - pp. 489-508. 214 MIRALLES, Antonio: Le basiecclesiologiche Dell’incardinazione. In: Navarro, Luis (szerk.): L’istitutodell’incardinaгione. Milano: Giuffrè, 2006. - pp. 4-38. 213

105


vissгarendelhet

aг

eredeti

egвháгi

intцгmцnв

sгolgálatára.

A

sгemцlвi

egвháгmegвцnek sгintцn van inkardinációs joga. Aг inkardináció egвben köteleгettsцgeket is támasгt ebben aг esetben aг ordinariátussal, inkardinációs entitással vagв aг új, más típusú a rend rök lelkipásгtori ellátásával megbíгott intцгmцnnвel sгemben. Ez azt jelenti, hogy alapvet en цs els dlegesen a klerikus megцlhetцsцr l, társadalombiгtosításáról, nвugdíjáról eгek aг intцгmцnвek gondoskodnak. Eг abban aг esetben is igaг, ha eгeknek a lelkipásгtoroknak aг ellátása a kцtoldalú megállapodás alapján, vagв más állam цs egвháг köгötti sгerг dцs okán állami forrásokból - Belügвminisгtцrium, Honvцdelmi

Minisгtцrium

költsцgvetцsi

keretцb l

-

törtцnik.

Aг

állami

köteleгettsцgvállalás ugвanis sohasem sгünteti meg aг egвháгi inkardináló entitás egвháгjog

által

támasгtott

köteleгettsцgeit

inkardinált

klerikusai

ellátására

vonatkoгóan.215 Eгцrt is nagв felel ssцg minden új keгdemцnвeгцs kialakítása. Több orsгágban adódtak már kellemetlensцgek abból, hogв aг állam nem tudta, vagy nem akarta vállalt köteleгettsцgeit teljesíteni a katonai ordinariátusban sгolgálatot teljesít sгemцlвek ellátására vonatkoгóan. Abban aг esetben, ha aг új sгerveгet inkardinációs jogot is nвerne, akkor visгont olвan anвagi stabilitással kellene rendelkeгnie, amelвb l цlete vцgцig gondoskodni tud aг inkardinált klerikusokról. Nehцг aгt elkцpгelni, hogв amennвiben nem a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnik a rend rök lelkipásгtori ellátása, akkor aг Apostoli Sгentsгцk olвan független intцгmцnвt hoгna lцtre, amelвnek inkardinációs joga van. Aг elmúlt цvekben ugвanis sok egвháгi sгerveгet, ún. moгgalmak jelentettцk be igцnвüket, hogв klerikusokat sгeretnцnek inkardinálni saját moгgalmuk sгolgálatára. A sгentsгцk követkeгetesen elгárkóгott minden ilвen keгdemцnвeгцst l. A vatikáni állásfoglalás aг volt, hogв nem látja biгtosítva sem a lelkisцgi moгgalom, mint intцгmцnв jöv jцt, illetve hogв teljesíteni tudja aг inkardinációból sгármaгó köteleгettsцgeit. Ilвen ellenvetцssel sгámolni kell a rend rök lelkipásгtori ellátására lцtrehoгott új intцгmцnв esetцben is. Nem is várható el aг Apostoli Sгentsгцkt l, hogв egв új intцгmцnвt olвan jogokkal ruháггon fel, amelвekkel aг egвháгban rцgóta lцteг

egвháгmegвцk rendelkeгnek.216 Hisгen mi törtцnik akkor, ha a

valamilвen oknál fogva megsгűnne a lelkipásгtori intцгmцnв, ki gondoskodna az 215

ORTIS, Javier Ferrer: La responsabilidad civil subsidaira del enteincardinante. In: Navarro, Luis (sгerk.): L’istituto dell’incardinaгione. Milano: Giuffrè, 2006. - pp. 281-340. 216 NAVARRO, Luis: L’incardinazione nei movimenti ecclesiali? Problemi e prospettive. In: Navarro, Luis (sгerk.): L’istituto dell’incardinaгione. Milano: Giuffrè, 2006.– pp. 217-259.

106


inkardinált klerikusokról? Aг Egвháгi Törvцnвkönвv 269. kánonja ugвanis el írja, hogy csak akkor inkardináljanak klerikust, ha aг a rцsгegвháгnak jó, цs a rцsгegвháг gondoskodni is tud róla. Az inkardináció törtцnhet a diákonus sгentelцssel is. (266. k. 1. §) Ez csak abban aг esetben törtцnhet, ha a rend rök lelkipásгtori ellátását vцgг intцгmцnв egвben olвan kцpгцsi köгponttal, sгemináriummal rendelkeгik, ahol kifejeгetten erre a lelkipásгtori munkára kцsгítenek fel klerikusokat. Mцg a katonai ordinariátusoknak is csak elenвцsг helвen van saját kцpгцsi köгpontja, sгemináriuma (Olasгorsгág, Spanвolorsгág, Kolumbia). Eгek köгül is csak egвben, a kolumbiaiban folyik olyan kцpгцs, amelв a rend ri lelkipásгtorkodásra kцsгít fel. A Bogotától цsгakra található sгeminárium, amelвet 1990-ben sгentsгцki jóváhagвással hoгtak lцtre, ötven növendцk fogadására kцpes. A tanári kart úgв állították össгe, hogв a kolumbiai katonai ordinariátus minden sгegmense kцpviseltesse magát. Mivel a Kolumbiai Katonai Ordinariátus joghatósága a rend rsцgre is kiterjed, eгцrt a kцpгцsben aгok a lelkцsгek is rцsгt vesгnek, akik a rend ri er knцl teljesítenek sгolgálatot. Aг intцгetet állami keгdemцnвeгцsre hoгták lцtre, mert aг akkori vцdelmi minisгter Oscar Botero Restrepo цs Victor Manuel Lópeг Forero püspök, katonai ordinárius meg voltak gв г dve arról, hogв a katonai цs rend ri lelkipásгtori sгolgálatra való felkцsгülцst sajátos elemekkel kell kiegцsгíteni. A kцpгцsi köгpontba nemcsak Kolumbiából, hanem egцsг Latin-Amerikából várnak jelentkeг ket. Jelenleg össгesen 38 sгeminarista van, öt hadseregb l, a haditengerцsгett l цs a rend rsцgt l.217 Eг aгonban aг egвetlen olвan intцгmцnв a világon, amelв kifejeгetten a rend ri lelkipásгtorkodás sajátosságait is figвelembe vesгi. Ilвen kцpгцsi köгpont nцlkül nem цrdemes a sгentelцssel olвan intцгmцnв keretei köгött keгdeni a lelkipásгtori munkát, amelв a klassгikus lelkipásгtori munkától jelent sen eltцr, цs olвan kihívások elц állítja a lelkipásгtort, amelвre felkцsгítцse során mцg csak utalás sem törtцnt. Mindeгt figвelembe vцve a rend ri lelkipásгtori munkára inkább ún. okirati inkardinációval vesгnek át klerikusokat, ha egвáltalán sгokásban van aг inkardináció aг adott intцгmцnвben. Amennвiben ilвen okirati vagв köгigaгgatási inkardinációról van sгó, be kell tartani a CIC általános el írását a klerikus el цletцr l való megbiгonвosodásról. A 269. kánon 2. pontja цrtelmцben aг új inkardináló entitást,

Seminario Castrense (http://seminariocastrensedecolombia.com/ letöltцs ideje: 201Ő.0ő.0ő.)

217

107


jelen esetben a katonai ordinariátust veгet

sгemцlв gв г djön meg a klerikus

цletцr l, erkölcsössцgцr l цs tanulmánвi el menetelцr l. Minden klerikusnak külön aktája van. Eгeket a sгemináriumba való belцpцst l vezetik, amelyek információkat tartalmaгnak aг illet

tanulmánвairól, felkцsгültsцgцr l, sгolgálatáról. Eгцrt a

levцltárban - цs a különösen a titkos levцltárban - meg kell nцгni, hogв nincs-e eгekben olвan terhel információ aг adott klerikusról, amelв eleve alkalmatlanná tesгi aг illet sгemцlвt a rendцsгeti sгfцrába törtцn betagoгódáshoг. A katonai ordinariátus olвan különleges lelkipásгtori intцгmцnв, amelв napi kapcsolatban áll a hadsereggel цs más rendцsгeti, illetve fegвveres testületekkel. Eгцrt inkardináció esetцn különösen fontos a CIC el írásainak megtartása a sгemцlв erkölcsi цletцnek ellen rгцse vonatkoгásában. Nincs цrtelme egвháгi vonalon er ltetni aгoknak a sгemцlвeknek a rendsгerbe való felvцtelцt, akik rend ri цs nemгetbiгtonsági sгempontból nem felelnek meg. Eг esetben kцnвes kцrdцs aг egвháгi titkos levцltárban tárolt információk meglцte. A különösen súlвosan büntetend cselekmцnвek aktái ugyanis a titkos levцltárban találhatók. Aг egвháгi titkos levцltárakhoг a jogi sгabálвok sгerint csak a püspöknek van hoггáfцrцse цs betekintцsi joga. A titkos levцltárból aktákat kivinni nem sгabad. A titkos levцltár lцtjogosultsága igaгolható aг egвháг missгiós küldetцsцvel, de semmikцppen sem adhat arra alapot, hogв alkalmatlan sгemцlвek bekerüljenek a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat munkatársai köгц. Ennek elkerülцsццrt a katolikus egвháг цs a magвar állam egвüttesen felel s.

3.12. Klerikusok ideiglenes átvétele a rendőri lelkipásztori szolgálat ellátására Aг inkardináció intцгmцnвцn kívül egвháгjog lehet sцget biгtosít ideiglenes átvцtelre is.218 Eг aгt jelenti, hogв aг inkardináció sгerinti entitás ideiglenes jelleggel átengedi a klerikust a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatцrt felel s intцгmцnв sгolgálatára. Ennek jogi feltцteleit a 271. kánon tisгtáггa. Problцmát jelent azonban hogв a 271. kánon 2. §-a, amelв aг ideiglenes átvцtel lehet sцgцt engedцlвeгi, kifejezetten rцsгegвháгról ír. Ha a rend rök lelkipásгtori ellátása nem a katonai ordinariátuson vagв sгemцlвi egвháгmegвцn keresгtül törtцnik, aг nem rцsгegвháг a 218

GHIRLANDA, Gianfranco: Il dirittonella Chiesa. Mistero di comunione. San Paolo, Roma, 1990. - p. 151.

108


sгó egвháгjogi цrtelmцben. Aг analógiai iuris elv alapján alkalmaгható lenne az ilyen ideiglenes kölcsön vagв átadás. Fontos aгonban, hogв tisгtáгásra kerüljön a kölcsönadott klerikus jogvisгonвa mind aг eredeti rцsгegвháгával, mind pedig a rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnnвel sгemben. A jog aгt is pontosítja, hogв kölcsönadás esetцn milвen dokumentumra van sгüksцg a kцt egвháгi entitás köгött. Eг esetben is rцsгegвháгakról van sгó, tehát csak analógiai iuris219 цrtelemben besгцlhetünk a kett s megállapodásról. A megállapodásban rögгíteni kell a kölcsönadás idejцt, a sгolgálatteljesítцs helвцt, a társadalombiгtosításra, nвugdíjra цs a díjaгásra vonatkoгó feltцteleket. Ez esetben fontos aгt is pontosítani, hogв a klerikusnak milвen feladatot kell ellátnia a rendцsгeti lelkipásгtori intцгmцnвben. Amennвiben vissгatцr eredeti rцsгegвháгába, aг a jogait цs köteleгettsцgeit nem цrintheti.

3.13. Nemzetbiztonsági tényezők lelkipásztori szolgálat kapcsán

és

kockázatok

a

A fegвveres testületekben dolgoгók nemгetbiгtonsági megbíгhatóságáцrt aг adott államok nemгetbiгtonsági sгolgálatai a felel sek.220 Jogos elvárás minden alkalmaгottól, hogy ne jelentsen nemzetbiztonsági kockáгatot, цs jogos elvárás a nemгetbiгtonsági sгolgálatoktól, hogв a nemгetbiгtonsági kockáгatot jelent sгemцlвeket

idejцben

sгűrjцk

ki.

nemгetbiгtonsági ellen rгцssel цs

Eг

általában

aг

id nkцnt

vissгatцr

aг állandó kontrollal valósul

meg. A

nemгetbiгtonsági kockáгat, illetve a nemгetbiгtonsági ellen rгцs aг nem vallás, hanem beosгtás цs rendfokoгat kцrdцse. Ennek megfelel en a rend rsцgen belül a lelkipásгtori sгolgálatot teljesít elvárható.

Ennek

ellen rгцse

sгemцlвek nemгetbiгtonsági megbíгhatósága is a

már

említett

sгerveгetek

kötelessцge.

Magвarorsгágon a katonai ordinariátuson belül aг ordinariátust veгet püspök цs aг általános helвnök C típusú nemгetbiгtonsági ellen rгцsen esett át. A lelkцsгek B típusú nemгetbiгtonsági ellen rгцsen estek át. Mivel a hatálвos sгabálвoгás sгerint csak egy fajta, C típusú nemгetbiгtonsági ellen rгцs van, eгцrt újabban a lelkцsгek is a rцgi C típusú nemгetbiгtonsági ellen rгцsen esnek át. A katonai ordinariátus

Ujháгi Lóránd: Joghézag feloldásának lehetőségei az Egyház hatályos jogában (19. k.). In: Kánonjog, 11. цvf. 2. sгám. 2009. - pp. 81-99. 220 199ő. цvi CXXV. törvцnв a nemгetbiгtonsági sгolgálatokról. (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500125.TV letöltцs ideje: 201Ő.0ő.03.)

219

109


lelkцsгeinek nemгetbiгtonsági ellen rгцst a Katonai Nemгetbiгtonsági Sгolgálat vцgгi.221 Külön kцrdцs aг információvцdelem sгempontjából a lelkipásгtori intцгet veгet jцnek aг Apostoli Sгentsгцkkel való kapcsolattartása.222 A nemгetbiгtonsági sгolgálatok viгsgálata a biгtonsági kцrd ív valóságtartalmának megismerцsцre terjed ki, amelв a katolikus egвháгhoг is kapcsolódó lelkцsгek esetцben is egвцb kцrdцseket felvethet.223 Lehetnek ugвanis hivatásukból цs munkakörükb l adódóan olвan kцrdцsek, amelвek aг цletükben máskцppen jelennek meg. Ilвen pцldául a külföldi sгemцlвekkel törtцn

kapcsolattartás problцmaköre. A katolikus egвháг

nemгetköгi

lelkцsгei

sгerveгeteinek

sok

esetben

sгцleskörű

nemгetköгi

kapcsolatokkal rendelkeгnek. Eгek köгött a sгemцlвek köгött akár a lelkцsг, akár aг intцгmцnв veгet jцnek tudta nцlkül, nemгetbiгtonsági kockáгatot jelent sгemцlвek is lehetnek. Aг sem kiгárt, hogв e sгemцlвek köгött ellenцrdekű sгolgálatok munkatársai is jelen lehetnek, eгцrt eгeknek a sгemцlвeknek aг ellen rгцse, illetve nemгetbiгtonsági kockáгat viгsgálata kiemelten fontos. Több orsгágban ahol lцteгik rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat kikötцs sгokott lenni, hogв csak aг adott orsгág állampolgára vehet rцsгt a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatban. Eг egв logikus elvárása aг állami fцl rцsгцr l, hiszen az állampolgárság alapkövetelmцnв magukkal a rend rökkel sгemben is. Eгeknцl a hivataloknál állami цrdekeket is figyelembe kell venni, mivel egвes megfogalmaгások sгerint eгek a sгemцlвek aг államot kцpviselik. A nemгetbiгtonsági ellen rгцs alatt alapelvnek sгámít, hogв a sгolgálatok a magánцletet цs aг intimsгfцrát a kelletцnцl jobban ne sцrtsцk meg.224 Ez a lelkipásгtori feladatokat is ellátó sгemцlвek esetцn különösen fontos, hiszen a lelkipásгtori tevцkenвsцg gвakorlása során a vele kapcsolatba kerül sгemцlвek pцldául rend rök - aг egвik legalapvet bb emberi jogukkal цlnek, a vallás цs a lelkiismeret sгabadság törvцnв adta lehet sцgцvel. Eгen a területen a disгkrцció különösen fontos цrtцket kцpvisel. A nemгetbiгtonsági sгolgálatoknak nem csak a lelkцsг által adott információk igaгságtartalmára цs magára a lelkцsгnek a privát sгfцrájára kell figвelemmel lenni, hanem aгokra a sгemцlвekre is, akik a lelkцsгekkel

Kovács Jóгsef: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az egyesítés után. In: Hadtudománв. 23. цvf. 1-2. sгám. 2013. - pp. 87-90. 222 UJHÁZI Lóránd: Vatikáni információgyűjtés, információfeldolgozás és tárolás püspök kinevezés esetén. In: Szakmai Szemle. ő. цvf. 7. sгám. 2011. - pp. 122-146. 223 Biгtonsági Kцrd ív - nemгetbiгtonsági ellen rгцs alá es sгemцlвek biгtonsági ellen rгцsцheг. 221

224

Biгtonsági Kцrd ív: tájцkoгtató a nemгetbiгtonsági kцrd ív kitöltцsцheг.

110


törtцn találkoгások alkalmával a vallás цs lelkiismeret jogával цlnek.225 A sгemцlвes adatok kitöltцse evidenciának sгámít, ugвanakkor itt kell megjegвeгni, hogв a katolikus egвháг biгonвos sгerveгetein belül leginkább a sгerгetesrendekben sгokás a nцvváltoгtatás. Ennek teológiai okai vannak. A nemгetbiгtonsági sгolgálatoknak figyelembe kell venni, hogy az adott egвháгi sгemцlвnek más a hivatalos neve цs máskцppen ismerik t sгцles körben. Eг bonвolíthatja aг információgвűjtцs цs aг információellen rгцs folвamatát. Hasonló nehцгsцget okoгhat a lakóhelв kцrdцse is. Aг egвháгi sгerveгetekben - legвen aг egвháгmegвe, vagв sгerгetes köгössцg - nem ritka aг цvenkцnti áthelвeгцs. Ennek azonban sok esetben nincs nyoma a hivatalos dokumentumokban. Ezt is figyelembe kell venni aг információgвűjtцs során.226 A tanulmánвokkal kapcsolatban sгintцn egв különlegessцg hogв a lelkipásгtorok köгülük sokan hosszabb-rövidebb ideig külföldi egyetemek tanulnak, vagв külföldön vцgeгnek nвelvkurгusokat, nвári egвetemeket. Eг a tцnв a kapcsolatrendsгer sгempontjából jelent s. Aг sem ritka, hogв a vallásköгi párbesгцd teológiai elve, valamint a vatikáni akarat miatt - amelв a vallásköгi párbesгцdre iránвul - a klerikusok olвan konferenciákon vesгnek rцsгt, amelвeken más vallások tagjai is rцsгt vesгnek. Az is lehetsцges, hogy a klerikus olyan szervezetnek a tagja, amelвnek

cцlkitűгцse

a

vallásköгi

párbesгцd

el moгdítása.

Eгekben

a

szervezetekben jelen lehetnek az iszlám vallás kцpvisel i is. Eг a kapcsolati tцnвeг alaposan megnöveli a feltцrkцpeгend

sгemцlвek körцt amennвiben aг isгlám

sгцls sцgeket is figвelembe vessгük, hisгen egв isгlám vallási veгet nek akár akaratán kívül is lehet ilвen sгemцlвekkel kapcsolata. A lelkцsгek kapcsán a háгastárs kцrdцskörцre is ki kell tцrni. A katolikus egвháг jelenlegi egвháгfegвelme sгerint a katolikus papok többsцge cölibátusban цl. A keleti egвháгakhoг tartoгó klerikusok köгül csak a püspöknek köteleг

a

n tlensцg.227

a

Eгekkel

a

kategóriákkal

a

kцs bbi

fцlreцrtцsek

vцgett

nemгetbiгtonsági sгolgálatok munkatársainak is tisгteletben kell lenni. El fordulhat, hogв egв klerikus aг egвháг törvцnвeit figвelmen kívül hagвva megsгegi a lefektetett egвháгi sгabálвokat a tisгtaságra vonatkoгóan. Eг más sгemцlвeknцl nem

SCHANDA Baláгs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – alapjogok. Budapest: Páгmánв Pцter Katolikus Egyetem Jog- цs Államtudománвi Kar, 2011. - pp. 141-167. 226 TоTT Szabolcs: A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszere az új kihívások tükrében. In: Hadtudománв. 17. цvf. 3. sгám. 2007. - pp. 38-49. 227 Kokkaravalayil, Sunny: The Guidelines Riti e Chiese Particolari Implemented in CCEO. History and Apprasial. In: Le Chiese Sui Iuris. 2004. - pp. 27-41. 225

111


jelent különösebb nemгetbiгtonsági kockáгatot, de a lelkцsгeknцl, akiknek egвháгi el írás sгerint n tlensцgben цs tisгtaságban kell цlni, гsarolhatósági tцnвeг lehet. Hasonló

a

homosгexualitás

kцrdцse

is.

A

nyugati

demokratikus

társadalmakban aг egвnemű párok egвüttцlцse цs sгexuális kapcsolata nem disгkrimináló tцnвeг . A klerikusoknál ahol aг egвháгi el írás egвцrtelmű - az egвháг negatívan ítцli meg a homosгexuális kapcsolatokat - ez komoly nemzetbiztonsági tцnвeг lehet tekintve, hogy aг illet nek eгt titkolni kell mivel ígв гsarolhatóvá válik. Ami a vagвoni kцrdцseket illeti a klerikusoknak - különösen, akik komoly egвháгi hivatalokat töltenek be - nagв vagвon felett van döntцsi joguk. A vagyoni kцrdцsre vonatkoгó kockáгati tцnвeг általában nem merül fel a klerikusok esetцben, hogв a kevцs jövedelme miatt befolвásolható lenne, ellenben olвan el fordulhat, hogв egвháгi vagвonjogi vissгaцlцsek miatt válik a klerikus гsarolhatóvá. A nemгetbiгtonsági ellen rгцs során aг egвháг vagвonjogi kцrdцseivel kapcsolatban is tisгtában lenni a nemгetbiгtonsági sгolgálatok munkatársainak. Azt is figyelembe kell venni, hogв biгonвos vagвontárgвak nem a hasгnáló klerikus, hanem aг egвháгi entitás birtokában van.228

3.14. A rendőrségi temetők és istentiszteleti helyek jelentősége a rendőrségi lelkipásztori szolgálat vonatkozásában A

rend rsцgi

lelkipásгtori

sгolgálathoг,

mint

egвháгi

struktúráhoг

hoггátartoгik a katolikus egвháг цletцben nцhánв jelent s kultikus, istentiszteleti intцгmцnв. A temet k, a templomok, a kápolnák, a sгentek kultikus tisгtelete a katolikus egвháг össгes lelkipásгtori intцгmцnвцheг hoггákapcsolódik. Bármilвen módon цs intцгmцnвes keret köгött törtцnjen is a rend rök lelkipásгtori ellátása, ahhoг hoггátartoгnak aг egвháг kultikus, istentisгteleti tevцkenвsцgei, amelвek aг arra kijelölt helвeken kell, hogв törtцnjenek. A sгent helвekre vonatkoгó általános цs egвetemes egвháгi joganвag a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat vonatkoгásában is helвtálló. Emellett jelent sцge van a rцsгleges egвháгi sгabálвoгásnak, hisгen egв speciális lelkipásгtori ellátásról, Schouppe, Jean-Pierre: Elementi di Diritto Patrimoniale Canonico. Milano: Giuffrц Editore. 1997. - pp. 163-183.

228

112


цs sajátos körülmцnвek köгött цl alárendeltekr l van sгó, továbbá aг egвes állami rendelkeгцseknek is lehet jogi цs gвakorlati relevanciája. Aг egвháгi jogalkotó aг Egвháгi Törvцnвkönвv negвedik könвvцben aг egвháг megsгentel i feladata alatt külön rцsгben tárgвalja a sгenthelвeket (120ő-1243. kk.). A CIC el sгör általánosan a sгent helвekr l (120ő-1213. kk.), majd kifejezetten a templomokról (121Ő-1222. kk.), a kápolnákról, magán цs háгi kápolnákról (1223-1229. kk.), kegвhelвekr l (1230-123Ő. kk.), oltárokról (123ő1239. kk.), vцgül pedig a temet kr l (12Ő0-12Ő3. k.) besгцl. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat speciális köгege miatt különös jelent sцge a templomoknak, a kápolnáknak цs a rend rsцgi temet knek vagв temetkeгцsi helвeknek van. A jogalkotó röviden mutatja be a sгent jelleg elnвerцsцnek feltцtelцt. E sгerint a sгent helвek a liturgikus könвvekben el írt felsгentelцssel vagв áldással nвerik el sгent jellegüket (120ő. k.). A sгentelцs цs áldás pontos bemutatása nem a törvцnвkönвvben, hanem a liturgikus könвvekben található.229 A sгentelцssel vagв áldással aг egвháгi hatóság a sгent helвeket - templomokat, kápolnákat - kiveszi a mindennapi, profán hasгnálatból.230 Ígв van eг a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat esetцben is. A legtipikusabb, hogв a rend rsцgi oktatási intцгmцnвekben vagв rend rkapitánвságokon imasгoba231 vagв kápolna van. Egвháгjogi цrtelemben a kцt kategória nem ugвanaг. Aг imasгoba nem kánonjogi kategória. Eг inkább a rend rsцgi dolgoгók vissгavonulására sгolgáló csendes terület, de nem kultikus, istentiszteleti helв a sгó sгoros цrtelmцben. A sгent helвek ugвanis minden esetben valamilвen egвháгi jogi sгemцlвheг kapcsolódnak, pцldául a plцbánia, a sгerгetes köгössцg. A rend rsцgi imasгobák nem tartoгnak egвháгjogi sгemцlвheг. Küldetцsцt nehцг meghatároгni. A rцgi katonai цs rend rsцgi oktatási intцгmцnвek цpületeit eleve úgв alakították ki, hogв bennük helвet kaptak a kápolnák is. Ígв volt eг a rцgi Magвar Királвi Honvцd Ludovika Akadцmia esetцben is. Eг nem imasгoba. Kápolna a sгó sгoros цrtelmцben, amelвet aг illetцkes egвháгi hatóság felsгentelцssel vagв áldással istentisгteleti helвnek sгánt UJHÁZI Lóránd: Az áldások helye és szerepe az Egyház életében és jogában, In: Sapientiana, 2008. цvi. 1. sгám. 2008. - pp. 26-46. 230 NICHOLAS Schöch: Relegation of Churches to Profane Use (C. 1222. § 2); Roma: Resons and Procedure, 2007. - p. 485. 231 Magвarorsгágon a rend rsцgi állománвa sгámára lцtrehoгott felsгentelt imasгoba van pцldául aг Orsгágos Rend r-f kapitánвság Teve utcai sгцkháгában цs a Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem, Rendцsгettudománвi Kar цpületцben.

229

113


цs helвes hasгnálatát ellen riгte. A jogalkotó ugвanis a sгent helвekre vonatkoгó bevezet kánonban (120ő. k.) megjelöli a sгent helвek küldetцsцt. A sгent helвek istentisгteletre цs a hív k temetkeгцsцre vannak rendelve. Nehцгsцget jelent aгonban, hogв bár a hцtköгnapokban hasгnálják aгt a kifejeгцst, hogв ökumenikus kápolna, de ez megint csak nem kánonjogi kategória. Amikor a XVIII. цs a XIX. sгáгadban a rend rsцgi цs katonai akadцmiákon vagв akár a kapitánвságokon, illetve laktanвákban a kápolnákat felsгenteltцk, ilвen kifejeгцs mцg fel sem merült. A katolikus egвháгnak a többi felekeгettel való kapcsolata egцsгen más volt. A hatálвos jogi sгabálвoгásban sincs ilвen kategória, hogв ökumenikus imahelв vagв kápolna, eгt inkább csak a vallási, illetve felekeгeti tolerancia miatt hasгnálják. A kánonjog aгonban nem tud mit keгdeni eггel a kifejeгцssel. Eгцrt is fontos, hogв a rendцsгeti fels oktatási intцгmцnвekben цs a rend rkapitánвságokon aг imasгobák pontosabb behatárolása megtörtцnjen. A sгent helвek köгött a katedrálisoknak különleges mцltósága van. A katonai ordinariátusok alkalmankцnt címtemplommal rendelkeгnek, de küldetцse hasonló a CIC-ben tárgвalt katedrálisokkal. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat jellegцb l цs biгonвtalan jogi цs strukturális alapjaiból adódóan nincs jelent sцge ennek aг istentiszteleti helynek. Eг ugвanis egв nagвobb köгössцg - egвháгmegвe, katonai ordinariátus - a klцrus цs a krisгtushív k liturgikus tevцkenвsцgцnek köгpontja (382. k. Ő. §). Ilвen köгössцg a rend rsцg esetцben nincs. A helвi köгössцgek цletцben a plцbániatemplom rendelkeгik nagв jelent sцggel (389. k.). Eг a helвi köгössцg liturgikus цletцnek köгpontja. Aг is el fordulhat, hogв a plцbániának nincs hasгnálható temploma - цppen цpítцs alatt van vagв megrongálódott -, de a cцl, hogв legyen olyan templom, saját liturgikus tцr, ahol eгen id

alatt aг istentiszteleti

tevцkenвsцg törtцnhet. A rend rkapitánвságokon цs a rendцsгeti oktatási intцгmцnвekben található istentisгteleti helвek nem plцbániatemplomok. Ezek legfeljebb a CIC által megfogalmazott, a köгössцgi цlet sгempontjából kevцsbц jelent s sгent helвek kategóriájába, a templomigaгgatóságok (őő6-ő63. kk.) цs a kápolnák (1229. k.) köгц sorolhatók. Mivel a rend rsцg köгsгolgálati feladatokat lát el, цs a kápolnák rend rsцgi цpületekben találhatók, kцrdцst jelent aг ingatlanok fenntartása. Általánosságban elmondható, hogв a templomok fenntartása, felújítása aг egвháгi köгössцgek erejцt

114


meghaladja.232 A templomok цpítцsцnцl a templom цpítet i nemcsak a földterületet adta, цs nemcsak a templom цpítetцsцt vállalta, hanem a templom sгámára olвan jövedelemforrást biгtosított, amelв a templom fenntartását, felújítását vagв a templomban sгolgálatot teljesít katonai

vagв

a

rend rsцgi

Belügвminisгtцriumot jelentette.

papság megцlhetцsцt is lehet vц tette.233 Ez a цpületek

esetцben

eг

a

Honvцdelmi-

vagy

234

Nem ritka, hogв a rendцsгeti intцгmцnвek kultikus helвeit, más kulturális esemцnвekre - hangversenвek цs tudománвos konferenciák - is felhasгnálják. Erre aгonban, ha valódi kápolnáról besгцlünk, aг egвháгi elöljáró цs nem aг adott állami intцгmцnв veгet je adhat engedцlвt. Aг Egвháгi Törvцnвkönвv a sгent helвek köгött a temet ket (12Ő0. k) is említi. A hadsereg esetцben hagвománвosan, minden orsгágban nagв jelent sцge van a katonai tetemt knek. Aг adott állam цs a hadsereg mцg abban aг esetben is igвekeгett mцltó temet t kialakítani, ha háborúk alatt a katonákat kцnвtelenek voltak jelöletlen tömegsírba elhelyezni.235 Magвarorsгág területцn a magвar katona halottakat a lakosság a helвi temet kben temette el, els sorban aгon a települцsen, ahol a katonák laktak, vagв a családjuk sгármaгott. Eг alól kivцtelt kцpeгnek az egвes I. világháborús (Kaposvár) цs II. világháborús katonai temet k (Budaörs), ahol több nemгet katonái vannak eltemetve. A katonai sírok id nkцnt jelölve vannak, de el fordul, hogв hossгú id n át gondoгatlanok maradnak.236

VINCENZO Mosca: I luoghi e tempi sacri, In: Pontificia Universitр Lateranense, III. Vol. 200Ő. - pp. 357-358. 233 A három adománвoгó – aki vállalta a földterület adománвoгását, aг цpítцst, illetve a fenntartást, nem feltцtlenül volt ugвanaг. El fordult, hogв több felajánló volt (insolidum), de mindig kellett, hogв legвen olвan, aki a fenntartást vállalta. SZEREDY JÓZSEF: Egyházjog, Pцcs: Madarásг E. Könвvnвomdája, 1883. – pp. 861-862. Lásd mцg CSIZMADIA Andor: Állam és egyház I. Istvántól II. Józsefig: A magyar királyok és az egyház vitája a főkegyúri jogról, In: Világosság ő. 1964/1. - pp. 1419; CSIZMADIA Andor: Főkegyurak és a végrehajtóik: Az állam és az egyházak Magyarországon a kapitalista korban. In: Világosság 5. 1964/4. - pp. 205-211. 234 CSIZMADIA Andor: Főkegyurak és a végrehajtóik: Az állam és az egyházak Magyarországon a kapitalista korban. In: Világosság 5. 1964/4. - p. 210. 235 ANDOR Ferenc: „Halkabban járjon aki él, s dúdoljon csendes éneket” – Kegyeleti túra Galíciában. Magyar Temetkeгцs. ő. цvf. 3. sгám. 2007. - pp. 4-6. A sгerг tanulmánвában aг I. világháború ütköгeteinek területцn található magвar katonai sírok rцsгletes bemutatására töreksгik. Rцsгletesen bemutatja elhelвeгkedцsüket цs lцtrehoгásuk törtцnetцt, valamint jelenlegi állapotukat цs gondoгásukat. 236 PUSKÁS Bцla: Hol sírjaink domborulnak. In: Magвar Temetkeгцs. 1Ő. цvf. 3. sгám. - p. 20. A sгerг kiemeli a külföldön található magвar katonasírok kölcsönössцgi alapon törtцn gondoгását, mivel mцg sok katona sír nincs feltárva цs nincs gondoгás alatt. Fontos, hogв kölcsönös visгonossági alapon valósuljanak meg eгek a keгdemцnвeгцsek. 232

115


Hasonló temetkeгцsi kultúra a rend rsцg esetцben Magвarorsгágon nincs. Bár a sгolgálatban elhunвt rend röket h si halottá, sгolgálati halottá, vagв a fegвveres sгerv halottjává kell min síteni, de aг elhunвt rend rök sгámára sem külön temet vagв temet rцsг, sem testületi megemlцkeгцsi napok nincsenek kijelölve. Az esetleges lelkipásгtori sгolgálatnak eгeket a kцrdцseket is цrdemes megfontolni. A rend rsцg állománвára vonatkoгó kegвeleti gondoskodást sгabálвoгó joganвag цrtelmцben aг elhunвt rend r családjával egвetцrtцsben síremlцk állítható.237 Mivel a rend rsцg orsгágos sгerveгet, eгцrt helвi sгinten meggondolandó, hogв a rend rsцg a hallottjai sгámára önálló sírkertet vagв temet t hoггon lцtre. Ezek a helyek egyben a testületi megemlцkeгцsцt is lehet vц tennцk. Eгeken a helвeken a sгolgálat során цletüket vesгtett rend rök sгámára emlцkművet is lцtre lehet hoгni. Nemгetköгi kitekintцsben sгámos pцldát találunk arra, hogв aг adott állam, rend rsцgi цs katonai temet t lцtesít aг elhunвt rend rök цs katonák sгámára.238 Vannak olвan orsгágok, ahol helвi keгdemцnвeгцsre a sгolgálatban elhunвt rend rök цs köгtisгtvisel k sгámára külön temet t hoгtak lцtre.239 Magвarorsгágon a temet tulajdonosa aг állam, a települцsi önkormánвгat, a vallási köгössцg, a helвi цs orsгágos nemгetisцgi önkormánвгat, a gaгdálkodó- цs köгhasгnú sгerveгet lehet.240 Aг állami jogalkotó sгabálвoгta a h si temet цs a h si temetцsi helвre vonatkoгó joganyagot. Ennek цrtelmцben a h si temet цs a h si temetцsi helв - nemгetköгi sгerг dцs eltцr rendelkeгцse hiánвában - a honvцdelmi köteleгettsцg fegвveres vagy fegвver nцlküli teljesítцse köгben elesettek, továbbá a teljesítцst követ en, vagy ezzel köгvetlenül össгefüggцsbe hoгható okból elhunвtak eltemetцsцre, hamvaik

A belügвminisгter iránвítása alatt álló fegвveres sгervek hivatásos цs köгalkalmaгotti állománвa rцsгцre adható sгociális támogatásról цs a kegвeleti gondoskodással kapcsolatos egвes feladatokról sгóló, 6/2013. (III. 27.) BM rendelet. 1Ő.§-20.§. A rendelet 10-ik fejeгete tárgвalja a kegвeleti gondoskodás sгabálвait. A jogsгabálв цrtelmцben h si halottá kell nвilvánítani a fegвveres sгerv hivatásos állománвából elhunвtat halálának körülmцnвei, цletútja цs цrdemei figвelembevцtelцvel, ha a sгolgálat teljesítцse során Magвarorsгág alkotmánвos rendjцnek vцdelme, a köгbiгtonság цs a köгrend fenntartása, aг államhatár vцdelme, tűг, elemi csapás vagв katasгtrófa követkeгmцnвeinek elhárítása köгben kimagasló bátorságot, kiemelked sгemцlвes helвtállást tanúsított цs eköгben, vagв ígв elsгenvedett sцrülцse követkeгtцben цletцt vesгtette. A sгolgálat halottjává kell nвilvánítani a fegвveres sгerv hivatásos állománвából elhunвtat halálának körülmцnвei, цletútja цs цrdemei figвelembevцtelцvel, ha a sгolgálat teljesítцse köгben, vagв aггal össгefüggцsben цletцt vesztette, de a h si halottá nвilvánítás feltцtelei nem, vagв csak rцsгben állnak fenn. 238 National Military and Police Cemetery - Nemгeti katonai цs rend ri temet . Iгrael, Jeruгsálem. (http://wikimapia.org/423857/National-Military-and-Police-cemetery letöltцs ideje: 201Ő.01.2Ő.) 239 The Ottawa Police Service Memorial Cemetery – Aг Ottawai Rend rsцg Emlцkeгцs temet je. (http://www.beechwoodcemetery.com/index.php/en/the-cemetery/ottawa-police-service-memorialcemetery.html letöltцs ideje: 201Ő.01.2Ő.) 240 A temet kr l цs a temetkeгцsr l sгóló 1999. цvi XLIII. törvцnв. Magвar Köгlönв. 1999. цvi 3Ő. sгám. - pp. 2506-2513. 237

116


elhelвeгцsцre sгolgáló temet

vagв temetцsi helв. A jogalkotó egвцrtelműen a

honvцdelmi köteleгettsцget helвeгi el tцrbe, ígв kiгárólag a katonákra vonatkoгó rendelkeгцsek kerültek цrvцnвesítцsre. A rend rsцgi temet k a rend ri temetцs sгertartásának sajátos kцrdцseit is felvetik. A temetцsek rendjцt a katolikus egвháг a liturgikus könвvekben tisгtáггa. Ett l a kerett l eltцrni nem lehet. A rend rök temetцse, különösen abban aг esetben, ha a rend r sгolgálatteljesítцs során vesгítette цletцt, kiegцsгül sгámos állami, rend rsцgi цs protokolláris elemmel. Eгt össгhangba kell hoгni a katolikus sгertartással. A rend rsцgi lelkipásгtor, a katonalelkцsгekheг hasonlóan eгekben a kцrdцsekben nagвobb rálátással цs gвakorlattal rendelkezhet. Megvan a lehet sцge annak, hogв kialakítsák a rendjцt egв olвan sгertartásformának, amelвben helвet kap a rend rsцgi, állami megemlцkeгцs цs a rend rsцgi tisгteletadás. Aг ilвen megemlцkeгцs el reláthatóan egвre jelent sebb lesг, hisгen a magyar rend rsцgi sгerepvállalás egвre nagвobb teret kap a külföldi katonai missгiókban241 (EULEX, EUFOR, EUJUST, EUPOL). Magвarorsгág sгemцlвi er forrásokkal támogatja aг Európai Unió válságkeгel műveleteit nemcsak aг európai kontinensen, hanem más földrцsгen is. A Belügвminisгtцriumnak цs rend rsцg veгetцsцnek fel kell kцsгülnie a rend rök esetleges elvesгtцsцre, eгцrt a vallási köгössцgekkel köгösen ki kell alakítani a rend rsцgi цs egвháгi vцgs

tisгteletadás megfelel

formáját.242 Ebben nagв segítsцg lehet, ha eleve van olвan a rendцsгeti dolgoгók sгámára lцtrehoгott intцгmцnв, amelв gвakorlattal rendelkeгik a rend rsцggel való köгös tevцkenвsцgben. Ahogy azt a nemгetköгi pцldákban is láttuk, ennek a sгolgálatnak a feladata nem цrne vцget a temetцs lebonвolításával цs a mцltó síremlцk felállításával, hanem a családi kríгiskeгelцsben is rцsгt lehetne vállalnia. A hatálвos jogsгabálвi körnвeгet egвцrtelmű lehet sцget biгtosít temet vagy emlцkhelв lцtrehoгására. A rend rsцg sгámára lцtrehoгható lelkipásгtori sгolgálat működцse цs feladatellátása sгempontjából lцnвeges, hogв a rend rsцg halottai sгámára köгös temetkeгцsi helвeket vagв emlцkhelвeket hoггon lцtre.243 A köгös Külföldi katonai missгiók meghossгabbításáról döntött a kormánв. (http://www.honvedelem.hu/cikk/41639 letöltцs ideje: 201Ő.01.2Ő.) 242 Sгüksцg mutatkozik arra, hogy a rend rsцg is цrvцnвesítse цrdekeit - külföldi katonai missгiókban rцsгtvev rend rök esetleges halálára vontokoгóan - a lelkipásгtori ellátással kapcsolatban, akár önállóan, akár a katonai ordinariátus sгolgálati rendsгerцbe tagoгódva. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat lцtrehoгása aгцrt válik sгüksцgessц, mivel a külföldi válságkeгel missгiókban rцsгtvev rend rök sгámára nincs biгtosítva a lelkipásгtori ellátás a missгiós tevцkenвsцg befejeгцsцt követ en. 243 A temetцsre iránвadó jogsгabálв цrtelmцben aг elhunвt цletцben tett rendelkeгцsek aг iránвadók. Amennвiben aг elhunвt sгemцlв nem tett ilвen rendelkeгцst, akkor aг eltemetцs módját цs helвцt aг határoггa meg, aki a temetцsr l gondoskodik. A rend rsцg állománвába sгolgálatot teljesít sгemцlвeket csak abban aг esetben lehetne köгös temetkeгцsi helвre helвeгni vцgs nвugalomra, ha 241

117


rend rsцgi temetkeгцsi helв lehet sцget biгtosíthat a rend rsцg állománвában sгolgálatot teljesít elhunвt sгemцlвek emlцkцnek ápolására, mind a hoггátartoгók, mind a rend rök rцsгцr l.244 A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat feladatmeghatároгásának sгempontjából lцnвeges sгempontnak mutatkoгik a felállítandó rend rsцgi emlцkhelвek gondoгása, цs aг elhunвt rend rök családtagjaival törtцn kapcsolattartás. A lelkцsгi sгolgálat abban is segítsцget jelenthet, hogв a síremlцk valóban a keresгtцnв felfogást цs üгenetet adja vissгa aг emberek sгámára.

3.15. A szentek tisztelete, a rendőrök védőszentje A katolikus egвháг kultikus tevцkenвsцgцben kiemelked helвet foglal el a szentek tisztelete. Egyes szentek цs vцd sгentek foglalkoгásokhoг, illetve köгös hivatást teljesít khöг kapcsolódnak. A fegвveres testületeknek, a rend rsцgnek mindig voltak pцldakцpei a sгentek köгött. Egвeseket vцd sгentkцnt, másokat pцldakцpkцnt tisгteltek.245 Sгent Gвörgв 1992 óta a Magвar Rend rsцg vцd sгentje, a rend, a jogsгerűsцg pцldakцpe. Sгent Gвörgв h siessцgцvel, legendájával, áldoгatvállalásával цs Isten iránti elköteleгettsцgцvel váltotta ki aг emberek sгeretetцt цs csodálatát. A keresгtцnв hit sгeretete miatt kцnвsгerült sгenvedцsre, a vцrtanúhalálra.246 Mivel a rend ri munka lцnвegцt tekintve megegвeгik Sгent Gвörgв esгmцivel - ártatlanok vцdelme цs a gonosz legв гцse -, a rend rsцg pцldakцpkцnt tekint a katolikus egвháг sгentjцre. A Magвar Rend rsцg цletцben az ünnepek megtartása, гásгlók цs egвцb tárgвak, illetve kitűntetцsek formájában jelent meg a szent kultusza.

ahhoг aг elhunвt sгemцlвek hoггátartoгói hoггájárulnak. Temetkeгцsi emlцkhelв lцtesítцse esetцn aг elhunвt sгemцlвek földi maradvánвai nem kerülnek elhelвeгцsre, kiгárólag nevük, цletkoruk, sгületцsi цs haláloгási dátumok, rendfokoгatuk, fцnвkцpük kerül elhelвeгцsre. 244 Egвes orsгágok - kiemelten aг angolsгásг területeken - kiemelt figвelmet fordítanak aг elhunвt katonák цs a rend rök emlцkцnek meg rгцsцre. Kiemelked pцlda erre a rend r temetцsцn testületi formában törtцn rцsгvцtel, vagв aг elhunвt rend rök bemutatására цs aг emlцkül ápolásosára sгolgáló emlцkhelвek цs internetes oldalak lцtrehoгása. (http://www.odmp.org/ letöltцs ideje: 2014.01.24.) 245 TAKÁCS Imre: Védőszent. In: Diós István (sгerk.): Magyar Katolikus Lexikon. Sгent István Társulat. 2009. - p. 909. 246 MAGYAR Zoltán: Szent György a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence Szent György hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege. Kairosг Kiadó, Budapest, 2006. - p. 52. A könвv segítsцgцvel betekintцst nвerünk a Kárpát-medence Sгent Gвörgв hagвománвainak nцprajгi цs művel dцstörtцneti vonatkoгásaiba. Sгent Gвörgв kultusгa fokoгatosan került a fegвveres testületek tisгteletцnek körцbe, mivel a sárkánв, a gonosгság jelkцpцvel folвtatott harccal a rend rsцg is azonosulni tudott, hisгen a rend rök цlete is harc a gonosгság цs a bűnöгцs ellen.

118


1992 óta minden цvben április 24-цn tartják a Magвar Rend rsцg napját. Eгen a napon a hivatali munkarendben dolgoгó rend rök sгámára sгolgálatmentessцg kerül biгtosításra, valamint sгintцn eгen a napon jutalmakat adnak át a munkájukat kimagaslóan vцgг rend rök sгámára. A rend rök sгámára adható tárgвi elismerцsek köгül aг egвik az eгüstöгött Szent György Érme, amelвen a sárkánвöl

sгent,

valamint a Magвar Rend rsцg címere található. Aг emlцkцrmet a kimagasló rend ri teljesítmцnв elismerцsekцnt megвei vagв orsгágos rend r-f kapitánв adja át dísгdoboгban, nцvre sгóló emlцklappal. A másik Sгent Gвörgв nevцt visel Belügвminisгter által adott elismerцs a Szent György Érdemjel, amelвet a rend rsцg állománвában munkájukat huгamosabb id n keresгtül kiválóan vцgг , цs a köгössцg elц pцldakцpkцnt állítható hivatásos sгolgálati, kormánвtisгtvisel i, köгalkalmaгotti jogvisгonвban állók elismerцskцnt kapják. A kitűntetцseket minden цvben rend rnapon osгtják ki. Aг цrdemjel 30 f rцsгцre adománвoгható.247 Sгent Gвörgв napja alkalmából a rend rsцg Teve utcai sгцkháгában felavatott kápolnában ökumenikus istentiszteletet tartanak.248 Egyes kapitánвságok - Szent György plébánia, Sopron, 2013 és 2014 - a rend rsцg napján, saját sгerveгцsben katolikus sгentmisцn - egвenruhában - vesгnek rцsгt a rend rök. Kifejeгetten fontosak цs el nвösek eгek a keгdemцnвeгцsek, hisгen amellett, hogy a sгentmisцt bemutató pap aг ünnepi prцdikációban külön ki tud tцrni a rend ri munka jelent sцgцre, цs fel tudja hívni a figвelmet a rend rök munkájának vallási цs lelki vetületeire. Továbbá aг ünnepnap a hívek sгempontjából is fontos. A sгentmisцn a jelenlцv

rend rök vallási цletцbe kaphatnak betekintцst.249 Amennyiben lenne

rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat, evidens, hogв a sгolgálat papjai mutathatnák be a

A Belügвminisгter által alapított цs adománвoгott elismerцsekr l sгóló 37/2012. (VIII.2.) BM rendelet. Magyar Köгlönв, 2012. цvi 10Ő. sгám. - p. 17566. 248 Civilek is hasгnálhatják a rend rsцgi imasгobát. (http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/civilek_is_hasznalhatjak_a_rendorsegi_imaszobat/2054523/ letöltцs ideje: 201Ő.01.17.) 249 9. mellцklet a 37/2012. (VIII. 2.) BM rendeletheг: A Sгent Gвörgв лrdemjel leírása цs viselцsi rendje. A Sгent Gвörgв лrdemjel Ő2xŐ2 millimцter átmцr jű, királвkцkre гománcoгott, цlцre állított, enвhцn befelц ível sгárú, nцgвsгög alakú, melвnek köгepцn Magвarorsгág 18 millimцter nagвságú гománcoгott címere helвeгkedik el. A címert kifelц keskenвed sugarak dísгítik. A kitüntetцs anyaga tombak. Aг цrdemjel felett a sгalagtartó karikán 12x8 millimцter átmцr jű dísгítцs van, amelyen babцrkosгorún átlósan elhelвeгett rend r buгogánв цs kard található. A hátlapon köгцpen kцt sorban Sгent Gвörgв лrdemjel felirat van. Aг цrdemjel sгalagja Ő0 millimцter sгцles világoskцk selвemsгalag, melвnek sгцlцn Ő-Ő millimцter гöld, köгepцn 2 millimцter sгцlessцgű piros csík helвeгkedik el. A sгíneket 1,ő millimцter sгцles fehцr csíkok válasгtják el egвmástól. Aг цrdemjel sгalagja egвenruhán, a sгalagtartó karikán elhelвeгett dísгítцs polgári ruhán a kitüntetцs kitűг váltoгatakцnt viselhet . A kitüntetцs sгalagon, a bal mellen viselend . 247

119


Sгent Gвörgв napi sгentmisцt цs istentisгteletet, s t aг ünnep alkalmából valláserkölcsi цs társadalmi kцrdцsekr l tarthatnának el adást a rend rök sгámára. A rendvцdelmi sгerveknцl Sгent Flórián is nagв tisгtelnek örvend. Szent Flórián tisгtelete aгonban eltцr Sгent Gвörgв kultusгától.250 Köгцp-Európa egвes területein - ígв Magвarorsгágon is - els sorban a tüгek, tűгvцsгek elleni oltalmaгás vцd sгentjekцnt tisztelik Sгent Flóriánt. Európa más rцsгein a víг, árvíг elleni oltalmaгás vцd sгentjцt látják benne. El sгeretettel emelnek szobrokat a szentnek.251 Haгánkban els sorban tűгoltók vцd sгentjekцnt ismert. A tűгoltóság hivatásos katasгtrófavцdelmi sгervkцnt a Belügвminisгtцrium Orsгágos Katasгtrófavцdelmi F igaгgatósága alá tartoгik. A tűгoltókra vonatkoгó jogsгabálвok alapján hasonlóságot mutat a rend rsцg sгerveгetцvel. A hivatásos sгolgálati törvцnв mind a rend rsцget, mind a tűгoltóságot fegвveres sгervkцnt határoггa meg.252 A kцt fegyveres szerv sгerveгeti felцpítцse megegyezik. Eltцrцs a jogsгabálвok által meghatároгott feladat vцgrehajtásban mutatkozik meg. Sгent Flóriánnak, a tűгoltók vцd sгentjцnek napját aг önkцntes tűгoltóegвletek цs a hivatásos tűгoltóságok tagjai már megalakulásuktól, az 1890-es цvekt l orsгágsгerte megünnepeltцk. Erre aг ünnepre id гítettцk a nagвobb esemцnвeket, laktanвa- цs sгerátadásokat, гásгlóavatásokat, ünnepsцgeket, bálokat. A tűгoltók felsгerelцseiket Sгent Flóriánról neveгtцk el, a sгentet gвakran ábráгolták tűгoltóгásгlókon is.253 A гásгló másik oldalán gвakran aklamáció látható: „Sгent Flórián könвörögj цrtünk”, vagв rövid imádságokat írtak a гásгlóra: „Kцrünk, Urunk, Sгent Flórián цrdemeiцrt цs könвörgцsцre oltalmaгг bennünket minden lelki цs testi vesгedelem, f kцnt a tűг pusгtításai цs gonosг vágвaink lelket emцsгt lángjai ellen! Krisгtus a mi Urunk által! Ámen!”254 Eгeket a rövid fohásгokat más alkalmakkor is imádkoгták. Szent Diocletianus csásгár alatt, 303-ban ismцt kitört aг egвháгüldöгцs. Amikor Flórián megtudta, hogв az Enns-parti Laureacumban elfogtak negвven keresгtцnвt, útra kelt, hogв amiben csak tud, segítsцgцre legвen a foglвoknak. Miel tt mцg beцrt volna a városba, önkцnt föltárta keresгtцnв voltát. Elfogták цs Aquilinus bíró elц vittцk, aki megbotoгtatta, цs arra ítцlte, hogв nвakában k vel vessцk a folвóba. Aг ítцletet 30Ő. május Ő-цn hajtották vцgre: aг Enns hídjáról tasгították le Flóriánt. Holttestцt egв Valцria nevű öгvegв kiemelte a víгb l цs eltemette. A sír fölц kцs bb templomot цpítettek, melв a bencцsek, majd a lateráni kanonokok gondoгásába került. Körülötte цpült ki a mai híres kegвhelв, St. Florian. (http://www.katolikus.hu/szentek/szent61.html letöltцs ideje: 201Ő.01.2ő.) 251 St. Florain – Catholic Online (http://www.catholic.org/saints/saint.php?saint_id=149 letöltцs ideje: 2014.01.25.) 252 A fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról sгóló, 1996. цvi XLIII. törvцnв. 1.§. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600043.TV letöltцs ideje: 2014.01.25.) 253 VÁRY, Lásгlónц – MINÁROVICS, János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa. Budapest: Belügвminisгtцrium, - p. 3. 254 SZABÓ, Károlв: Flórián a védőszent. Budapest: Sгövetkeгeti Sгerveгцsi Iroda. 1991. - p. 61. 250

120


Flórián napját - hivatalosan május Ő. - minden цv április 28-án ünnepelik. Eгen a napon orsгágsгerte ünnepsцgeket rendeгnek - nвílt napok, tűгoltósági bemutatók -, цs ekkor tartják a belügвminisгtцriumi köгponti ünnepsцgeket is. Olвan is el fordult, hogв aг ünnepsцg során egвütt ünnepeltцk a rend r- цs tűгoltó napot.255 A belügвminisгter a katasгtrófavцdelmi sгervek állománвában dolgoгó, munkájukat huгamosabb id n keresгtül kiválóan vцgг , a köгössцg elц pцldakцpkцnt állítható sгemцlвek rцsгцre Sгent Flórián лrdemjelet adománвoгhat, цvente össгesen 10 f rцsгцre.256 A Magвar Honvцdsцg, illetve más nemгeti hadseregek цletцben már bevett szokás, hogв a csapatгásгló átadása kisebb liturgikus tevцkenвsцggel egвütt törtцnik. Eг jelenti a csapatгásгló megáldását vagв rövidebb imádságot, illetve lelkцsгi besгцdet. Jogsгabálвban került rögгítцsre, hogв a csapatгásгló átadását lehet leg állami, nemгeti ünnepheг, testületi ünnepheг vagв törtцnelmi egвháгi vallási ünnepheг kapcsolódóan, nвilvános ünnepsцg keretцben kell megrendeгni. A belügвminisгter csapatгásгlót adománвoгhat: -

aг általános rend rsцgi feladatok ellátására lцtrehoгott egвsцgei,

sгerv a

bels

цs

annak

sгerveгeti

bűnmegel гцsi

цs

bűnfelderítцsi feladatokat ellátó sгerv, a terroriгmust elhárító sгerv, -

a büntetцs-vцgrehajtási sгerveгet,

-

a polgári nemгetbiгtonsági sгolgálatok,

Orsгágos rend r- цs tűгoltónap. (http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1049 letöltцs ideje: 2014.01.25. 256 A belügвminisгter 37/2012. (VIII.2.) BM rendelete a belügвminisгter által alapított цs adománвoгott elismerцsekr l. 16.§. Szent Flórián Érdemjel. Magвar Köгlönв. 2012. цvi 10Ő. sгám. p. 17566. 10. mellцklet a 37/2012. (VIII. 2.) BM rendeletheг: A Sгent Flórián лrdemjel leírása цs viselцsi rendje. A Sгent Flórián лrdemjel цlцre állított, enвhцn befelц ível sгárú, nцgвsгög alakú, rцгötvöгetb l kцsгült, átmцrje Ő2 millimцter, vastagsága 3 millimцter, bordó sгínűre гománcoгott, melвnek köгepцn Magвarorsгág 18 mm nagвságú гománcoгott címere helвeгkedik el. A címert kifelц keskenвed sugarak dísгítik. Aг цrdemjel felett a sгalagtartó karikán 17x1Ő millimцter oldalú dísгítцs van, melвen babцrkosгorúval körülfont tűгoltósisak цs fejsгe, köгepцn a polgári vцdelem nemгetköгi jele, egв körben elhelвeгked egвenl oldalú háromsгög található. A hátlapon, köгцpen kцt sorban a Sгent Flórián лrdemjel felirat van. 255

121


-

a rendvцdelmi fels - цs köгцpfokú oktatási intцгmцnвek,

-

önkцntes

цs

köteles

polgári

vцdelmi

szervezetek, -

aг

önkormánвгati

tűгoltóságok

önkцntes tűгoltó egвesületek rцsгцre.

цs

aг

257

A belügвminisгter által átadott csapatгásгlót katolikus egвháг kцpvisel je megáldja. Ennek törtцnelmi hagвománвa van. A csapatгásгlót aг adott testület цpületцben, jól látható helвen kell elhelвeгni. A katolikus kultusг a rend rsцg által hasгnált esгköгök - rendsгerbe állítása el tt törtцn

- megáldása formájában is

megnвilvánul. A csapatгásгló ábráгolhat vallási motívumokat is, pцldául цppen Sгent Gвörgв alakját. Erre sгámos törtцnelmi pцldát találunk.

3.16. A rendőrségi dolgozók számára kiadott imakönyvek elemzése Aг általános kánoni sгabálвoгás цrtelmцben a krisгtushív knek joguk van ahhoz, hogy az isten igцjцb l цs a sгentsцgekb l, illetve egвцb lelki forrásokból er t merítsenek. Erre sгolgálnak aг ima- цs цnekeskönвvek. Nem ritka, hogв a különböг цletkörülmцnвek köгött цl sгemцlвek sгámára a katolikus egвháг köгponti vagв helвi sгinten imakönвvet ad ki. Ilвen pцldául a katonák sгámára össгeállított imádságos könвv, s t 201Ő-ben a Szentsгцk olasг nвelven adott ki katekizmust a katonák sгámára. A nemгeti nвelvre törtцn fordítások már megkeгd dtek. Ilвen keгdemцnвeгцs a rend rsцgi dolgoгók vonatkoгásában is hasгnos lenne. A katonák sгámára kiadott katekiгmus különlegessцge, hogв a katolikus egвháг tanítását a katonák цlethelвгetцnek megfelel en fogalmaггa meg. Sok olвan etikai kцrdцs kerül kifejtцsre - emberi цlet vцdelme, igaгságos háború -, amelв a katonák mindennapjait A Belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII.2.) BM rendelet. Magyar Köгlönв, 2012. цvi 10Ő. sгám. - p. 17ő71. A jogsгabálв pontosan megfogalmaггa a csapatгásгló jelent sцgцt. A csapatгásгló aг adománвoгott sгerveгetnek, sгerveгeti egвsцgnek a haгáhoг цs a nemгetheг való, valamint a köгbiгtonság, a katasгtrófavцdelem, a büntetцs-vцgrehajtás, illetve a nemгetbiгtonság ügвe iránti hűsцget kifejeг jelkцp, amelв megtestesíti aг állománв elismerцsцt aг esküben vállalt köteleгettsцgek feltцtlen teljesítцsцben, aг önfeláldoгó sгolgálatában цs helвtállásában. A csapatгásгló egвben sгimbólum, amelв kifejeгi aг elköteleгettsцget цs tisгteletet a magвar törtцnelmi hagвománвok iránt, a haгa biгtonsága iránti odaadást, elhivatottságot, a köгössцg erejцt. 257

122


aг átlag katolikus hív nцl er teljesebben цrinti. Ilвen kцrdцsek a rend rök цletцben is vannak. Sгüksцg mutatkoгna arra, hogв a Vatikán elkцsгítse azt a katekizmust, amely kifejezetten ennek a szempontrendszernek az alapján kцsгül el. Helвi sгintű keгdemцnвeгцsekre is sгüksцg lenne. Ahogв lцteгik a katonák sгámára kiadott imakönвv, ugвanúgв lehetne a rend rök sгámára is egв ilвen kiadvánв. Ráadásul eг nem is el гmцnвek nцlküli. 1935-ben, majd 1941-ben újra kiadták a „Maradj velünk, Uram! - A magyar rend r imádságos könвve” című kiadvánвt.258 A könвv útmutatást цs tanácsokat tartalmaг a vallási цlet megцlцsцheг a rend rsцgi munka hatцkonвságának цrdekцben. A könвv sгerkesгt i figвelembe vettцk a praktikus sгempontokat, eгцrt a гsebkönвvformát válasгtották, amelв hordoгhatóságot цs hasгnálhatóságot megkönnвítette. A könвv sajátossága, hogв a rend ri цs a papi hivatást egв gondolati kontextusban mutatja be. A kцt hivatás egв köгös цrtцkeken alapuló цlethivatás, mivel aг Úr akaratát kell vцgrehajtani, ígв segítve a rásгoruló embereket a problцmák megoldása terцn. A könвv kitцr a lelki biгtonságra, a lelkiismeret fontosságára цs aг erkölcsössцg jelent sцgцre. A sгerг logikus цrvek mentцn mutatja be a rend ri цlet цs a sгolgálat buktatóit, цs megfelel lelki hátteret biгtosít a rend ri sгolgálat helyes megцlцsцheг. A fejeгetek vцgцn megfogalmaгott kцrdцsek további gondolkodásra цs elmцlkedцsre ösгtönгik a rend rt. A könвv lцpцsr l-lцpцsre mutatja be a lцlek tisгtaságára, aг erkölcsi цlet fontosságára vonatkoгó iránвmutatásokat, ígв táplálva a rend r önismeretцt. A sгerг kiemeli a család fontosságát, mint a rend ri hivatás biгtos alapkövцt, amelв támogató цs oltalmaгó helвet nвújt a rend r sгámára egв fárasгtó sгolgálattal töltött nap után. (18-19. o.) Besгцl a rend r háгastársának felel ssцgцr l цs feladatáról. Bemutatja a sгerг

a háгastárs támogatásának jelent sцgцt, mint a nвugodt цs

koncentrált sгolgálatellátás alappillцrцt. Követend цrtцkkцnt jeleníti meg aг Isten цs a haгa kapcsolatát, valamint annak sгeretetцt. (21-2Ő. o.) Aг imádságos könвv egв teljes fejeгetben gвűjtötte össгe цs mutatja be aг imádságokat (II. fejezet), amelyeket a katolikus egвháг tanítása sгerint hasгnálunk a liturgiák alkalmával. A könвv rцsгleteiben mutatja be a sгentgвónásra, a sгentáldoгásra, a sгentmisцre, a könвörgцsekre цs aг evangцliumokra (III. fejeгet) vonatkoгó útmutatásokat. A sгerг BRISITS Frigyes: (szerk.) Maradj velünk, uram! – A magyar rendőr imádságos könyve. Rцvai. Budapest, 1941. - pp. 3-35.

258

123


össгegвűjtött nцhánвat a szentmisцken hallható цnekekb l is. A rend ri hivatás vonatkoгásában a sгerг

kihangsúlвoггa a katolikus egвháг támogatottságának

fontosságát, amelв ígв került megfogalmaгásra: „Nagв er t jelent a rend rnek aг a tudat, hogв ebben a hivatásában segítsцgцre van katolikus anвasгentegвháгa. Mint jó anвa virrasгt fölötte цs áll mellette. Aг a sok imádság, aг a sok sгentmise, melвet bemutat aг Egвháг, kimeríthetetlen sok kegвelmet esedeгik le a rend rre is, aki sгintцn tagja, gвermeke. De különösen gaгdag er forrást jelentenek a rend rnek a sгentsцgek, amelвek […] kegвelemmel árasгtják el, hogв ígв fokoггák, növeljцk lelke kцpessцgeit. E sгentsцgek segítsцgцvel tudja a rend r megvalósítani magában aгt a különösen reáváró feladatot: Aг ember állhat a mocsárban, de mint a velencei lagúnákban lesгögeгett fenв k, palotákat hordoгhat a homlokán.”259 Aг imakönвv megfogalmaгása nвilvánvalóan magán hordoггa a múlt sгáгad harmincas цveinek stílusjegвeit, de olвan örök alapigaгságokat is megfogalmaz, amelв kortól, id t l független. Eгek aг elemek egв új imakönвv kiadásánál is figвelembe vehet k. Termцsгetesen ki kell egцsгíteni a kor sгüksцgleteire цs kihívásira való reflexiókkal.

3.17. Javaslatok és lehetőségek a magyarországi Rendőrségi Lelkipásztori Szolgálatra vonatkozó intézményi struktúra létrehozása tekintetében A katolikus rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat, mint a katolikus egвháг össгes többi intцгmцnвe csak jogsгabálвi keretek цs struktúra köгött működhet. A nemгetköгi pцldákból kiderült, hogв a rend rök lelkipásгtori támogatását aг egвes orsгágokban nagвon eltцr módon valósítják meg. A magвar helвгetet, aг egвháгi цs állami kormánвгati sгándцkot, a jogsгabálвi цs strukturális lehet sцgeket figвelembe vцve a magвarorsгági rend rsцgi lelkipásгtorkodás a követkeг modellek szerint valósulhat meg.

259

u.o. - pp. 55-56.

124


3.17.1. Katonai Ordinariátus alá betagozódva Sok orsгágban a Katonai Ordinariátuson keresгtül törtцnik a rend rök lelkipásгtori ellátása. Eгekben aг orsгágokban hagвománвosan a katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnв vцgгi a rend rök lelkipásгtori ellátását. Olвan is el fordul, hogв más belügвi sгerveгetekre is kiterjed ugвanennek a katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnвnek a joghatósága pцldául tűгoltóság, katasгtrófavцdelem, nemгeti gárda, büntetцs-vцgrehajtási intцгet, stb. Megfontolandó aг a külföldi pцlda, ahol a lelkцsгek egвben rend ri beosгtást цs rendfokoгatot is viselnek. Ugвanakkor a rendfokoгat kцrdцse a katona lelkцsгeknцl is rendkívül vitatott, цs aг egвháгi törvцnвkönвv sгellemisцgцvel dissгonáns. A hadsereg mintájára elkülöníthet ek lennцnek különböг

rend ri

beosгtások. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatban rцsгtvev k rendfokoгata termцsгetesen vita tárgвát kцpeгheti, hisгen el nвe цs hátránвa mind a kцt megoldásnak van. Egвes vцlemцnвek sгerint a rendfokoгattal rendelkeг rend rsцgi lelkipásгtor jobban elfogadott lenne, mцg más vцlemцnв sгerint a rendfokoгat akadálвt gördíthet a lelki problцmák sгinte feltárásában. 3.17.1.1. Rendőrségi lelkipásztori beosztások Amennвiben a rend rsцgi lelkipásгtorkodás a Katonai Ordinariátus sгerveгetцbe betagoгódva törtцnne, akkor ahhoг a katonák lelkipásгtori ellátására lцtrehoгott struktúráhoг hasonló sгerveгeti formát цs sгemцlвi állománвt kell kialakítani. A sгemцlвi állománв kialakításánál figвelembe kell venni, hogв a rend rsцg orsгágos sгinten más disгlokációval rendelkeгik. Továbbá a rend rsцg feladata, veгetцs-iránвítása is eltцr a honvцdsцg veгetцsцt l. Ígв a rend rök цlethelвгetei цs lelki problцmái a katonák nehцгsцgeit l eltцrnek. Eгeket a tцnвeket a struktúra kialakításánál figвelembe kell venni. 3.17.1.2. Általános helynök Aг általános helвnök, mint a katonai ordinariátus esetцben, azzal a feladattal rendelkezne, hogy a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálati ágat felügвelje, цs a sгakmai feladatokat megszervezze. A katonai ordinariátus mintájára aг általános helвnök 125


rend r eгredesi rendfokoгatban látná el feladatát. Ami a rend rsцgi sгolgálati ág általános helвn kцnek jogait цs kötelessцgeit illeti, aг megegyezne az általános helвnökre vonatkoгó egвetemes jogsгabálвokban rögгítettekцvel, illetve aг SMCben цs aг ordinariátus sгabálвгatában biгtosított jogokkal. A katonai ordinariátusnak a legtöbb esetben egв általános helвnöke van. Aг SMC lehet sцget biгtosít arra is, hogy indokolt esetben a katonai ordinariátusnak több általános helвnöke legвen (XIII. cikkely). Aг Egвháгi Törvцnвkönвv több általános helвnök egв id ben törtцn kineveгцsцt akkor tartja lehetsцgesnek, ha aг egвháгmegвe kiterjedцse vagв lakóinak sгáma eгt indokolttá tesгi.260 Aг általános rendelkeгцs aгonban eгt a helвгetet csak rendkívüli lehet sцgnek tartja. Aг SMC nem tesг arról említцst, hogв több általános helвnök kineveгцsцre milвen esetekben kerülhet sor. Ígв feltцteleгhet , hogв minden egвes alkalommal, mikor a katonai ordinárius úgв gondolja, hogв több általános helвnök kineveгцsцre van sгüksцg, akkor jogosan jár el a kineveгцs alkalmával. Mindenkцppen indokolt helвгetnek kell tekinteni több általános helвnök kineveгцsцt, ha a katonai ordinariátus egвben a rend rök lelkipásгtori ellátásáról is gondoskodik. Aг általános helвnök mindenben segíti aг ordináriust a rend rsцgi lelkipásгtori ellátásцrt felel s sгolgálat működцse területцn. Aг általános helвnöknek saját rendes, de megbíгotti hatalma van aг egвháгjog sгerint, ígв mindenben besгámolási köteleгettsцge van aг ordináriusnak. Aгonban aгt nem sгabad figвelmen kívül hagвni, hogв aг Apostoli Sгentsгцk цs a Magвar Köгtársaság köгött 199Ő-ben megkötött kцtoldalú megállapodás цrtelmцben a magвar katonai ordinariátusnak egв (III. pont) általános helвnöke van. Tehát amennвiben lцtrehoггák a rend rsцgцrt felel s lelkipásгtori ágat a katonai ordinariátuson belül, akkor több általános helвnök kineveгцsцre csak a kцtoldalú nemгetköгi megállapodás módosításával kerülhetne sor. Ebben aг esetben indokolt a kineveгцs el tt a Belügвminisгtцrium egвetцrtцsцre vonatkoгó módosítást is beiktatni a jogsгabálв sгövegцbe. A hatálвos joganвag цrdemsгerűen csak a Honvцdelmi Minisгtцriumra utal. A magyar-vatikáni kцtoldalú megállapodás цrtelmцben aг általános helвnököt a honvцdelmi miniszter egвetцrtцsцvel neveгik ki a katonai ordinárius saját munkájának segítцsцre.261 Amennвiben a rend rök lelkipásгtori ellátása is a katonai ordinariátus alá kerül, akkor цrtelemsгerűen ki kell

260 261

Egвháгi Törvцnвkönвv. Kánonjogi Kódex. 1. Codex Iuris Canonici. 1917 CIC. Ő7ő. k. 2. §. Acta Apostolicae Sedis, 1994. 86. цvf. - p. 575.

126


dolgoгni aг általános helвnök цs a többi lelkцsг kineveгцsцre vonatkoгó belügвminisгteri hoггájárulás formáját. 3.17.1.3. Összekötő főtiszt A katonai ordinariátus különleges helвгete miatt állandó kapcsolatot tart fenn aг

állami

hatóságokkal,

különösen

a

Honvцdelmi

Minisгtцriummal

цs

intцгmцnвeivel. Eг külön hivatalon vagв sгemцlвen keresгtül törtцnik. Amennyiben a rend rsцg lelkipásгtori ellátása a katonai ordinariátuson keresгtül törtцnne, akkor a honvцdsцgi össгeköt tisгt mintájára a rend rsцgi sгolgálati ághoг a rend rsцgnek kellene össгeköt

tisгtet delegálni. Feladata lenne a Belügвminisгtцriummal,

valamint aг Orsгágos Rend r-f kapitánвsággal való kapcsolattartás, цs aг ordinariátus munkájának segítцse. A beosгtás meghatároгásának tekintetцben egв I/VI-os aleгredesi beosгtás lцtrehoгása válik sгüksцgessц.262 Fontos hangsúlвoгni, hogв aг össгeköt tisгt vцgгettsцge megfeleljen mind a rend rsцg, mind aг egвháг által támasгtott fels fokú vцgгettsцgre vonatkoгó kritцriumoknak, tehát rendelkeггen teológiai vagв kánonjogi vцgгettsцggel, valamint rendцsгeti fels fokú vцgгettsцggel is. 3.17.1.4. Egyéb beosztások лrdemes megviгsgálni, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátására lцtrehoгott sгolgálat hatцkonвabb működцse цrdekцben milвen rend ri beosгtások lцtrehoгására van sгüksцg. Meg kell említeni a személyi ügyek intцгцsцt, mivel a rend rsцg lelkipásгtori ellátását - a nagy lцtsгám miatt - jóval több lelkipásгtor kцpes csak ellátni, mint amennвi a katonák lelkipásгtori ellátását vцgгi. Mivel a lelkipásгtori sгolgálat

feladatának

vцgrehajtásáhoг

több

lelkipásгtor

sгüksцges,

eгцrt

mindenfцlekцppen indokolttá válik, hogy a szemцlвügвi kцrdцsek egв sгemцlвügвi felel s hatáskörцbe kerüljenek. Külön felel s sгemцlвt цrdemes kijelölni a külföldi rend ri missгióban sгolgálatot teljesít

lelkцsгek sгámára, mivel a rend ri missгiók során fokoгott

A különböг sгintű rend rsцgi beosгtások tekintetцben figвelembe kell venni a fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról sгóló 1996. цvi XLIII. törvцnв 6/A. sгámú mellцkletцt, amelв aг I.-es besorolási osгtálвba tartoгó tisгti beosгtásokat taglalja a fiгetцsi fokoгatok цs a beosгtásban eltöltött id vonatkoгásában.

262

127


vesгцlвnek lehetnek kitцve a rend rsцgi lelkipásгtorok. Meg kell ismerniük aг adott orsгág vallását, kultúráját цs társadalmi berendeгkedцsцt, valamint tisгtában kell lenniük aг adott orsгág földrajгi elhelвeгkedцsцvel is. A rend rök lelkipásгtori ellátásának biгtosítása során nagyon fontos elem a katonai ordinariátus цletцben törtцn

esemцnвek bemutatása, цs a rend ri

lelkipásгtorok feladatellátásának megismerцse. A társadalom tagjai eг által jobban megismerhetik nem csak a katolikus egyháг, hanem a rend rök mindennapi цletцt is, ígв a rend rsцgnek lehet sцge nвílik egв poгitív kцp kialakítására. A rend rsцg kommunikációja els sorban a sгóviv k цs a kommunikációs tanácsadókon keresгtül törtцnik. A társadalom iránвából цrkeг цrdekl dцst a legtöbb esetben a sгolgálati, hivatali titokra való hivatkoгással elhárításra kerülnek.263 A rend rök lelkipásгtori ellátását biгtosító sгerveгet nagвobb betekintцst nвújt aг цrdekl d civilek felц. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat esemцnвeinek, törtцnцseinek, híreinek, mindennapi цletцnek, jogsгabálвi keretek köгött törtцn szaksгerű módon törtцn

kommunikációjának megfelel

цs

köгlцsцre egв külön sajtó ügвekцrt felel s sгemцlв

kineveгцse indokolt. 3.17.1.5. Rendőrségi lelkészek A rend ri munka sajátosságából adódik, hogв a sгolgálatot teljesít rend röket a rend ri kцpгцsek során felkцsгítik aгokra a kihívásokra, amelвek a rend ri

munkáhoг

kapcsolódnak.

Kцpгцst

jogsгabálвismeretb l, l fegвverek keгelцsцb l,

kapnak

többek

kommunikációs

köгött

ismeretekb l,

intцгkedцsi taktikából, kriminológiából цs nвomoгati ismeretekb l. Felkцsгítik ket a fokoгott fiгikai megterhelцsek elviselцsцre is. A

rend rsцgi

lelkipásгtori

beosгtások

sгámának

meghatároгásánál

figвelembe kell venni a rend rkapitánвságok sгámát цs elhelвeгkedцsцt. A rend rsцgi lelkipásгtorok aг adott rend rsцgi sгerv nagвságától, szervezeti struktúrájától цs állománвtáblájától függ en I/III, I/IV цs I/V-ös rend ri beosгtások betöltцsцre lennцnek jogosultak. Felvet dik a kцrdцs, hogв a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatban dolgoгó lelkцsгek esetцben sгüksцg van-e rend ri alapvцgгettsцgre a rend rök lelki цs erkölcsi jellegű problцmáinak megцrtцse цs keгelцse cцljából? A KRISKO Edina: A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció. Pцcs: Pцcsi Tudománвegвetem, Nвelvtudománвi Doktori Iskola. (PhD цrtekeгцs) 2012. - pp. 109-111.

263

128


válasг a lelki problцmák megoldásában mutatkoгik meg, hisгen a rend rsцgi lelkцsгnek rálátást kell kapni a rend ri munka sajátosságát illet en. Eгt a rálátást csak a rend ri sгolgálat vцgrehajtása során lehet megsгereгni. 3.17.1.6. Költségvetés A Katonai Ordinariátus anвagi sгüksцgleteit, a működцsцvel kapcsolatosan felmerül

költsцgeit a kцtoldalú megállapodás alapján aг állam biгtosítja.

Amennвiben a katonai ordinárius vцgгi a rend rök lelkipásгtori ellátását, akkor a megnövekedett feladatrendsгer цs kiadások figвelembevцtelцvel kell módosítani a nemгetköгi sгerг dцst. Nem lehet figвelmen kívül hagвni, hogв a rend rsцg nagyobb lцtsгámú állománвa aг ordinariátus rцsгцr l lцnвegesen nagyobb sгemцlвi állománвt köt le, ígв aг állami sгervt l is nagвobb anвagi áldoгatvállalást igцnвel. Aг állami sгerepl eг esetben a Belügвminisгtцriumot jelenti. 3.17.1.7. Felügyeleti Szerv Mivel a Katonai Ordinariátus olвan intцгmцnв, amelв aг állami sгerveгetekkel napi kapcsolatban áll, eгцrt minden esetben felmerül a felügвeleti sгerv problцmája. Aг ordinariátusokat a katolikus egвháг rцsгцr l az Apostoli Sгentsгцk, illetve a Püspöki Kongregáció hoггa lцtre.264 Aг egвes kцtoldalú megállapodásokban tisгtáгni sгokták, hogв melвik állami szervnek milвen kompetenciája van a katonai ordinariátus terцn. Aг Apostoli Sгentsгцk eгekben aг esetekben a kцtoldalú megállapodásban soksгor el jogokat biгtosít aг állami fцlnek a kineveгцsek цs aг ellen rгцsek kapcsán. Ezek az ordinariátus f bb tisгtsцgvisel it is цrinthetik. Amennyiben a Katonai Ordinariátus vцgгi a rend rök lelkipásгtori ellátását, ez azt is jelenti, hogв a Belügвminisгtцrium hatásköre a kineveгцs цs ellen rгцs területцn megnöveksгik. Eгt a tцnвt a kцtoldalú megállapodásban is tisгtáгni kell. A katonai lelkцsгekheг hasonlóan a rend rsцgi lelkцsгek is nemгetbiгtonsági ellen rгцsen esnek át. Eгt aг illetцkes állami hatóság vцgгi.

VILLAR, Josц Ramón: L’ambiguitá del concetto di sussidiarietá. In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Chiesa. Studium Generale Marcianum Venetiis. Venezia, 2004. - pp. 81-99.

264

129


3.17.2.

Önálló egyházi entitás

Arra is találunk nemгetköгi pцldát, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátása nem a Katonai Ordinariátuson keresгtül törtцnik. Az Olasz Püspöki Konferencia mцrlegelte, hogв a rend rök legalább olyan lelki kihívásoknak kell hogy megfeleljenek, mint a katonák, eгцrt aг állami rend rsцg lelkipásгtori ellátásra a püspöki konferencia alá tartoгó intцгmцnвt hoгott lцtre. A konferencia felkereste aг illetцkes állami hatóságot - aг Olasг Belügвminisгtцriumot -, цs megállapodást kötött aг új struktúra kialakításáról. A hatálвos egвháгjog pontosan meghatároггa aгokat a kцrdцseket, amiben a püspöki konferenciának döntцsi joga van. A konkrцt kцrdцsek mellett a konferencia dönthet minden nagв jelent sцgű lelkipásгtori kцrdцsben is. Eг esetben aгonban sгüksцges aг össгes megвцspüspök egвetцrtцse. Eгt törtцnt Olasгorsгágban is, amikor a rend rök lelkipásгtori ellátására külön intцгetet alapítottak. A püspöki konferencia alá tartoгó sгemцlв koordinálja a lelkipásгtori ellátását цs a lelkцsгek beosгtásának megsгerveгцsцt.265 Nвilvánvaló, hogв eг aг intцгmцnв a Katonai Ordinariátustól jelent sen eltцr, már csak abban is, hogв inkardinációs joga nincs. Ennek megfelel en saját lelkцsгekkel nem rendelkeгik, hanem aг egвes megyцspüspökök adnak át ideiglenesen vagв tartós jelleggel lelkцsгeket.266 Magвarorsгág esetцben aгt is figyelembe kell venni, hogy a katolikus egвháг sokkal sгerцnвebb sгemцlвi цs anвagi háttцrrel rendelkeгik. Olasгorsгágban цs más nвugat-európai orsгágokban, ahol megvalósult a püspöki konferencia alá rendelt külön lelkipásгtori intцгmцnвen keresгtül

törtцn

lelkipásгtori

ellátás,

ott

aг

egвháгmegвцkben

цs

aг

egвháгköгsцgekben nagвaránвú külföldr l sгármaгó lelkцsг teljesít sгolgálatot. Magвarorsгágon ilвen lelkцsгi kisegítцs nincsen, amelвnek egвrцsгt nвelvi, kulturális цs financiális okai vannak. Eг nвilván minden új keгdemцnвeгцs esetцn nehцгsцg a Magвar Katolikus Egвháгban, hisгen a rend ri lelkipásгtori sгolgálat kialakításánál nem csak egв-kцt lelkцsгre lenne sгüksцg.

265

FELICIANI, Giorgio: La dimensione collegiale del ministero del vescovo a livello locale. In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Studium Generale Marcianum Venetis. Chiesa. Venezia, 2004. - pp. 53-63. 266 GARUTI, Adriano: Il mistero della Chiesa. Roma: Antonianum Pontificio Ateneo, 2004. - pp. 310334.

130


Olasгorsгágban, ahol minden nagвobb települцsen van rend rsцgi lelkipásгtori ellátás, ott ebbe bekapcsolódnak a helвi lelkipásгtorok. Sгintцn magвarorsгági nehцгsцg, hogв a rendsгerváltás után a katolikus egвháг túlvállalta magát, olвan intцгmцnвeket vett át, amelвekkel a sгocialiгmus alatt nem rendelkeгett, veгetцsцt sok esetben nem laikusokra, hanem papokra bíгta. A lelkipásгtori tevцkenвsцgek ez esetben soksгor háttцrbe sгorultak, цs eг óvatossá tesгi a katolikus egвháгat minden új keгdemцnвeгцs felvállalásával szemben. Jelenleg a Magвar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai köгött nincs egвetцrtцs, hogв kell-e, цs ha igen, akkor milyen formában legyen a rend ri lelkipásгtori ellátás. Tцnв, hogв aг olasг modell sгáг sгáгalцkos átvцtele Magвarorsгágon nem lehetsцges. Eг aг említett anвagi, sгemцlвi feltцtelek hiánвából adódnak. Eгцrt mцg mindig úgв tűnik, hogв a már bemutatott katonai ordinariátuson keresгtül törtцn lelkipásгtori ellátás lenne az ideális, ahol már adott egв 20 цves tapasгtalat a szakpasгtoráció területцn. Ez csak a jelenlegi katonai ordinariátus sгemцlвi állománвának felfejlesгtцsцvel цs jogkörцnek kiterjesгtцse útján lehetsцges. Aг említett püspöki konferencia alá rendelt önálló intцгmцnв lehet sцge sem kiгárt, de ehheг egвháгmegвцnkцnt legalább 20-30 sгemцlвt kellene oldallagosan megbíгni aггal, hogв lásson el sгakpasгtorációs tevцkenвsцget.267 Ugвancsak a külföldi pцldákból kiindulva aгt is látni kell, hogв aг ilвen különleges sгektorpasгtorációban rцsгt vev lelkцsгekre korlátoгó rendelkeгцsek is vannak. Eгt adott esetben a magвar püspököknek is figвelembe kell venni, цs mцrlegelniük kell, hogв a Magвar Katolikus Egвháг lelkцsгi állománвa ennek mennyire felel meg. Eгeknek a lelkцsгeknek olвan nemгetbiгtonsági követelmцnвeknek kell megfelelni - akár aг olasг modellt nцггük -, amelв Magвarorsгág esetцben annak sajátos törtцnelmi múltja цs jelenlegi helвгete miatt kцrdцseket vet fel. Tekintve aг elmúlt цvek eseteit, amikor a vцdelmi sгektorban dolgoгó sгemцlвekr l titkos információk derültek ki, ami a katolikus egвháг sгámára nagy kockáгatot jelent, hisгen papjairól, lelkцsгeir l titkos információkat gвűjtenek цs esetleg aгok nвilvánosságra kerülnek. Eг ugвanis már nemcsak a rend rsцgnek vagy a nemгetbiгtonsági sгolgálatnak aг ügвe, hanem a katolikus egвháг sгámára is köгponti kцrdцs. Eгt mindenfцlekцppen meg kell fontolni aг egвháгi oldalnak, ZANNONI, Giorgio: La problematica circa I’Autoritá nella Chiesa non accusa il canonista (Una lettura alla luce dei cann. 208 e 212 espressioni del can. 96) In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Chiesa. Studium Generale Marcianum Venetiis. 2004. - pp. 121-137. 267

131


figyelembe kell vennie a kockáгatokat. A másik oldalról aгonban igaz, hogy az állami fцl nem mondhat le arról, hogв a belügвi sгerveгeteken belül csak nemгetbiгtonsági sгempontból kifogástalan sгemцlвek legвenek. Itt is meg kell jegyezni, hogy a katolikus egвháг sгemцlвi állománвára vonatkoгó elvárások цs aг állami követelmцnвek nem minden esetben fedik egвmást. Amennвiben ilyen modell kerül lцtrehoгásra, akkor a kцt fцlnek - állam цs egвháг - egвütt kell megteremteniük aг össгhangot a hatцkonв működцs цrdekцben. A rendsгer működцsцt megneheгíti aг is, hogв helвi sгinten er sen függ a helвi püspök elköteleгettsцgцt l, továbbá aг erre a feladatra kinevezett lelkipásгtor beállítottsága nagвmцrtцkben befolвásolja a működцs hatцkonвságát цs eredmцnвessцgцt. Aгt sem sгabad elfelejteni, hogв a rend rsцg helвi, területi цs orsгágos sгerveгeti sгintekre tagoгódik. A rend rsцg sгerveгeti felцpítцsцn belül a legkisebb sгerveгeti egвsцg a rend r rs. A rend r rsök alacsonв lцleksгámmal rendelkeг városokban kerültek felállításra. A falvak többsцgцben körгeti megbíгotti sгolgálat került lцtrehoгásra. Eгeknek a speciális rend rsцgi sгolgálati formáknak, a lelkipásгtori ellátásnak a megsгerveгцse a felváгolt struktúra esetцben nehцгsцgekbe ütköгne. Aг is kцrdцseket vet fel, hogв mi van abban az esetben, ha a helyi lelkipásгtor bármilвen okból kifolвólag nem tudja folвtatni a megkeгdett lelkipásгtori tevцkenвsцget a rend rsцgen belül. Ígв nem kцpes folвtatni aгt a megkeгdett munkát, amivel a püspök sгemцlвesen bíгta meg. A katonalelkцsгek jogálláshoг hasonlóan a rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev rend rsцgi lelkцsгeknek a jogállása is kett s jogállású kell, hogв legвen. Egвháгfegвelmi

ügвekben

цs

egвháгi

kцrdцsekben,

pцldául

áthelвeгцs,

össгefцrhetetlen hivatalok, új megbíгatás, aг egвháгi elöljáró dönt. Aг egвháгi elöljárónak цrtesítцsi köteleгettsцge van a rend ri sгerveгet veгet je felц. Rendцsгeti fegвelmi ügвekben a munkáltatói jogkört gвakorló veгet

dönt, helвi sгinten a

rend rkapitánвság veгet je, területi sгinten a megвei rend r-f kapitánвság veгet je, mцg orsгágos sгinten aг Orsгágos Rend r-f kapitánвság veгet je. A rend rsцgi veгet knek jelentцsi köteleгettsцge is van aг egвháгi hatóságok felц. 3.17.3. Rendőrségi lelkipásztori ellátás egyházmegyei szinten Eг a modell abban aг esetben kiviteleгhet , ha a helвi Püspöki Konferencia orsгágos sгinten nem akar egвsцges intцгmцnвt kialakítani a rend rök lelkipásгtori 132


ellátására, illetve a katonai ordinariátus alá sem akarják besorolni a rend rök lelkipásгtori ellátását. A megвцspüspök a rábíгott terület saját f pásгtora, akinek jogában áll lцtrehoгni olвan lelkipásгtori intцгmцnвeket, amelyekr l úgв gondolja, hogв a terület lelkipásгtori ellátása eгt megköveteli. Hasгnos ilyen esetekben el гetes felmцrцseket vцgeгni, hogв milвen anвagi цs sгemцlвi áldoгatvállalást igцnвel a sгolgálat kialakítása, másrцsгt milвen lelkipásгtori eredmцnвekre lehet sгámítani aг egвháгmegвцben. Ebben aг esetben a megвцspüspök tárgвalópartnere a területileg illetцkes rend rsцgi sгerv veгet je. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy Magвarorsгágon a katolikus egвháг területi sгerveг dцse цs aг állami területi köгigaгgatás nem esik egвbe. A megвцspüspök csak a saját területцn belül rendelkezik aгokkal a jogosítvánвokkal, amelвek ilвen intцгmцnв felállításáhoг sгüksцgesek. Aг aгonban nem kiгárt, hogв köгösen akár aг egвháгtartománв, akár a többi egвháгmegвe sгintjцn hoггák lцtre aг intцгmцnвt, de ehhez aг цrintett püspökök egвetцrtцse sгüksцges.268 Hasonló a helвгet, ha új megвцspüspök kerül a megвцspüspöki sгцkbe. Elkцpгelhet , hogв egвháгkormánвгati sгándцkai aг el djцt l teljesen eltцrnek. Aг intцгmцnв

nagвsága

aг

egвháгmegвe

sгemцlвi,

anвagi

kapacitásától,

a

megвцspüspök megítцlцsцt l, цs a rend ri sгerveгettel kötött megállapodáson múlik. Eг ugвanis felveti a kцrdцst, hogв milвen állami hoггájárulás várható el a lцtrehoгott lelkipásгtori intцгmцnв támogatására. Helвi sгinten a rend rsцg munkáltatói jogkörцt gвakorló veгet , esetünkben a kapitánвságveгet

nem rendelkeгik aггal a jogkörrel, hogв sгemцlвi állománвt,

valamint bцrkeretet biгtosítson egв ilвen jellegű intцгmцnв kialakításáhoг. Az adott helвi rend ri sгerveгet állománвtáblájába törtцn

sгemцlвi цs illetmцnвbeli

váltoгtatás a legtöbb esetben a területileg illetцkes rend ri sгerveгet veгet jцnek a hatáskörцbe tartoгik. Ígв a helвi rend ri veгet nek a lelkipásгtori sгolgálat támogatására nincs jogi, sгemцlвi цs anвagi lehet sцge. A megвцspüspöknek az is jogában áll, hogв intцгmцnвes keret nцlkül arra alkalmas lelkipásгtorokat neveггen ki, kifejezetten a rend ri lelkipásгtori sгolgálat betöltцsцre. Ilвen esetben a megbíгott

268

GREEN, Thomas: Contemporary Challenges to Episcopal Governance: Reflections on the 2004 Directory on the Ministry of Bishops and Other Pertinent Texts. In. Jurist: Studies in Church Law and Ministry. 68. цvf. 2. sг. 2008. - pp. 418-460.

133


lelkipásгtorok meglehet sen nagв sгabadsággal rendelkeгnцnek a helвi rend rsцgi veгet vel való megegвeгцsben.269 Ebben a rendszerben kisegít kцnt esetleg állandó diákonusok, lelkipásгtori kisegít k цs hitoktatók is rцsгt vehetnek. Anвagi juttatásaikat sгintцn aг egвháгnak цs aг államnak köгösen kell biгtosítani. A lelkipásгtori feladatok vцgrehajtásába besegíthetnek aгok a rend rök is, akik már rendelkeгnek teológiai vцgгettsцggel, vagв vállalják a teológia kцpгettsцg megsгerгцsцt. Termцsгetesen elvárás, hogв egвháгilag rendeгett családi háttцrrel, цletvitellel rendelkeггenek, цs hitüket gyakorolják. Aгok a rend rök, akik a felsorolt vцgгettsцggel rendelkeгnek, az egвháгi megbíгás birtokában lelkipásгtori kisegít tevцkenвsцget vцgeгhetnek. A lelkipásгtori kisegít

feladata többek köгött a szentsцgek felvцtelцre törtцn

felkцsгítцs, lelki besгцlgetцsek során törtцn segítцs, betegek látogatása, valamint rendeгvцnвek el kцsгítцse.270 Ezek a szemцlвek csak kisegít sгolgálatot tudnak ellátni, önmagukban nem tudnak lelkipásгtori feladatot teljesíteni, eгцrt csak a lelkipásгtor kisegítцsцre alkalmasak. A megвцspüspök nem csak azokat a plцbánosokat bíгhatja meg a lelkipásгtori ellátással, akik цppen a legköгelebb vannak aг adott rend ri sгerveгetheг, hanem egy-egв lelkцsгt állandó jelleggel is kineveгhet ennek a feladatnak aг ellátásra. A lelkцsг fakultásait kineveгцsi okmánвában kell tisгtáгni. Továbbá a lelkцsгeknek olyan feladatot is adhat a megyцspüspök, hogy aг egвháгmegвe területцn található rend rsцgi objektumokat meghatároгott id nkцnt keresse fel. Eгt rцsгletesen tisгtáгni kell a felel s rend ri veгet vel is. Eг esetben is működhet a lelkipásгtori kisegít sгolgálat, ami aгt jelenti, hogв a lelkцsг távollцtцben eгek a teológiai vцgгettsцggel rendelkeг rend rök segítik a lelkipásгtori munkát, valamint el kцsгítik a követkeг lelkipásгtori látogatást.

269

Verena, Feldhans: Ecclesia Sui Iuris and The Local Church: An Investigation in Terminology. In. Jurist: Studies in Church Law and Ministrв. 2008. 68. цvf. 2. sг. - pp. 350-361. 270 MISTÓ, Luigi: La responsabilitá del vescovo nell’amministrazione dei beni ecclesiastici, con particolare riferimento alla situazione della Chiesa italiana. In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Chiesa. Studium Generale Marcianum Venetiis, 2004. - pp. 117-121.

134


3.17.4. A plébános kötelezettségei lelkipásztori ellátására vonatkozólag

a

helyi

rendőrségek

A plцbánosok saját pásгtorai aг adott plцbánia területцnek, vagвis felel sek minden ott цl , vagв ott tartóгkodó sгemцlв lelkipásгtori ellátásáцrt. Eг aгt jelenti, hogв a rend rsцg цs a rend rsцgi objektumok is lelkipásгtori felel ssцgük alá tartoznak.271 Amennвiben sikerül a helвi rend rsцgi veгet vel megegвeгni, akkor püspöki kineveгцs nцlkül is vцgeгhetnek lelkipásгtori tevцkenвsцget. A lelkipásгtori tevцkenвsцg mindaгon területre kiterjedhet, ami a plцbánosi jogkörb l fakad. Eг magában foglalhatja a sгentmisцk bemutatását цs a sгentsцgekre való felkцsгítцsцt a rend rök sгámára, vagy a rend rsцgi esгköгök цs sгemцlвek megáldását is.

3.17.5. A gyónási titok sérthetetlensége az információvédelem szempontjából Amennвiben a felváгolt struktúrák valamelвikцnek alkalmaгását helвeггük el tцrbe, цs e rendsгeren keresгtül törtцnik a rend rsцg lelkipásгtori ellátása, az információvцdelmet evidenciának kell tekinteni. A biгalmi fórumon köгölt információkat illetцktelen sгemцlвeknek tovább adni nem lehet. Ezt aг egвháг bels jogalkotása is vцdi. Sгolgálati цs államtitok esetцben pedig aг állami jogsгabálвok a meghatároгóak, mцrvadóak.272 A sгent gвónásból sгármaгó információkat a lelkipásгtor semmilвen körülmцnвek köгött nem adhatja ki. (983. k.).273 A lelkipásгtornak tilos a gвónásból sгerгett információkat a gвónóra nцгve károsan felhasгnálnia mцg akkor is, ha a lelepleгцs minden vesгцlвe ki van гárva. (98Ő. k.)274 Aг Egвháгi Törvцnвkönвvben megfogalmaгottakból világosan látsгik, hogв a lelkipásгtor a sгent gвónás során megismert információkat nem sгolgáltathatja ki a fegвelmi eljárást lefolвtató rend rsцgi sгervnek.

Winfried Aymans: Kanonisches Recht. Zürich: Lehrbuch Aufgrund Des Codex Iuris Canonici. 1997. - pp. 190-191. 272 2009. цvi CLV. törvцnв a min sített adat vцdelmцr l. Magвar Köгlönв. 2009. цvi, 19Ő. sгám. – pp. 47843-47865. 273 Codice Di Diritto Canonico. E Leggi Complementari. – p. 656. 274 uo. – p. 657. 271

135


Következtetések: A katolikus egвháг különböг

jogi цs strukturális kerettel rendelkeг

intцгmцnвekkel bír. Eгek aг intцгmцnвek a legkülönböг bb módon kцpesek a krisztushív k lelki igцnвeit kielцgíteni. A különböг

lelkipásгtori struktúrák a

rend rsцgi lelkipásгtori ellátásba is különböг módon tudnak bekapcsolódni (pцldául katonai ordinariátus, egвháгmegвe, plцbánia). Eг aгt mutatja, hogв a rend rsцgi lelkipásгtori ellátás is alapvet en egвháгi feladat, eгцrt egвháгjogi struktúrák köгött valósulhat meg. Jogi sгabálвoгását els sorban a katolikus egвháг határoггa meg. Aг állam legfeljebb a keretintцгmцnвt, цs a működцsheг sгüksцges finansгíroгási hátteret biгtosíthatja. Els dleges felel se aг intцгmцnynek olyan egвháгi sгemцlв, aki maga is egвháгi elöljáró iránвába felel s. Aг intцгmцnв lцtrehoгása els dlegesen egвháгpolitikai sгándцk, цs csak másodlagosan állami, kormánвгati elhatároгás. A különböг

egвháгjogi lehet sцgek egвben aгt is biгonвítják, hogy a

katolikus egвháг rendelkeгik alternatívákkal a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat kialakítására vonatkoгóan. A nemгetköгi цletben erre b sцges biгonвítцkot találunk. Aг intцгmцnвek lцtrejöhetnek nemгeti цs nemгetköгi sгíntцren egвaránt. A nemгetköгisцg aгt jelenti, hogв aг adott állam цs aг Apostoli Sгentsгцk nemгetköгi megállapodás keretцben tisгtáггa a rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв jogállását цs hatáskörцt.

Nemzeti

szinten

a

Püspöki

Konferencia,

illetve

az

egyes

megвцspüspökök aг adott állam tárgвaló partnerei. Eгekheг aг intцгmцnвekheг a lelkipásгtori gondoskodás általános formái - sгentmise, sгentsцg-kisгolgáltatás, sгentsцgfelkцsгítцs, hitoktatás - mellett a rend rsцgre jellemг speciális formák is el kerülnek. Ilвenek lehetnek külön vцd sгentekheг kapcsolt ünnepek, kultikus megemlцkeгцsek, a tisгteletadás más formái, mint pцldául a sгentek nevцt visel kitűntetцsek цs emlцktárgвak adománвoгása. Más esetben kifejeгetten a rend rsцg sгámára lцtrehoгott sгent helвek, mint rend rsцgi temet k, imasгobák vagв kápolnák kerülnek kialakításra a lelkipásгtori gondoskodás el segítцse цrdekцben. Mivel a lelkipásгtori ellátás a rend rsцgen belül a hagвománвos lelkipásгtori sгolgálattól eltцr, eгцrt eгt mind a lelkцsгek kineveгцsцnцl, mind a lelkцsгek kцpгцsцnцl figвelembe kell venni. A kцpгцsbe be kell цpíteni aгokat aг elemeket, amelвek felkцsгítik a lelkцsгeket a sajátos lelkipásгtori sгolgálat ellátására. Ugвanakkor egв rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat kialakításánál a realitások talaján kell maradni. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni, hogy a katolikus 136


egвháг sгinte minden területen paphiánnвal küгd. Eгцrt, ha bármelвik váгolt egвháгjogi alakгat beveгetцsцre kerülne sor, mindig цrdemes figвelembe venni a katolikus egвháг kánonjogi цs teológiai lehet sцgeit (lelkipásгtori kisegít k цs/vagв állandó diakónusok alkalmaгása, plцbánosok oldallagos ellátási formában törtцn segítsцge). A fegyveres testületek minden orsгágban speciális цs цrгцkenв területnek min sülnek.

A

testületeken

belül

dolgoгó

sгemцlвek

nemгetbiгtonsági

megbíгhatósága evidenciának sгámít. Eг alól a lelkipásгtori sгolgálat munkatársai sem jelenthetnek kivцtelt. Megjegвгend aгonban, hogв a lelkipásгtorok цs azok segít inek fedhetetlensцge egвháгi цrdek is.

137


4. A RENDŐRSÉG) LELK)PÁSZTORKODÁS LÉTJOGOSULTSÁGA A PSZ)C(OLÓG)A) K)(ÍVÁSOK TEK)NTETÉBEN A rend r munkája sajátosságából adódóan, sгámos olвan kihívással sгembesül, amelyek psгichцs tünetek kialakulásáhoг veгethetnek. A korsгerű pszichológiai elmцletek megfelel módón kцpesek keгelni a rend ri munka során fellцp lelki, erkölcsi цs psгichikai problцmákat. A rend rsцgen belül a psгichológia intцгmцnвesített keretek köгött nвújt segítsцget a psгichikai problцmákkal küгd rend rök sгámára. A rend rsцgi lelkipásгtorkodás - a psгichológiával ellentцtben aгokban a folвamatokban vesг rцsгt, ahol a rend r igцnвt támasгt a rend rsцgi lelkipásгtor vallási- цs kánonjogi sгakцrtelmцre a felmerül problцmák megoldása cцljából. A katolikus egвháг a rend rsцgi lelkipásгtorok segítsцgцvel tud - a psгichológia mellett - jelen lenni a rend rök mindennapi цletцben. A rend rsцgen belül alkalmaгott psгichológiai módsгerek bemutatásával цs elemгцsцvel átfogó kцpet kapunk arról, hogв a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat milyen formában цs struktúrában kerülhet alkalmaгásra a psгichológiai sгolgálat mellett. Aг alábbi fejeгetben feltцrkцpeгцsre kerülnek a rend ri munkával járó lelki, erkölcsi цs psгichikai problцmákat okoгó helвгetek bemutatása цs elemгцse, amelвek össгehasonlításra kerülnek a katonák hasonló jellegű problцmáival. Meghatároгásra kerülnek azok a folyamatok, amelвek váltoгást okoгnak a rend r sгemцlвisцgцben a rend ri цletpálвa egвes meghatároгó sгakasгaiban. Bemutatásra kerülnek a már kialakult lelki, erkölcsi цs pszichikai problцmák keгelцse során alkalmaгható psгichológiai módsгerek hatцkonвságuk sгempontjából.275

A tanulmánв jelen fejeгetцben - aг eddigiekt l eltцr en - els sorban a psгichológia tudománвterületцnek aгon alkalmaгott módsгerei kerülnek bemutatásra цs elemгцsre, amelвek a rend rök lelki, erkölcsi цs psгichцs problцmáit keгelik. A kutatás sгempontjából fontos kiemelni цs elemeгni aгokat a psгichцs problцmákat, amelвek a rend ri munka során alakulnak ki. Feltárásra kerülnek aг alkalmaгott psгichológia módsгereinek er ssцgei, цs aгoknak a módsгereknek egвes rцsгei, amelвek a katolikus lelkipásгtorkodás segítsцgцvel meger síthet ek. Eг a meger sítцs els sorban a rend rök hivatásos állománвba vцtele el tti цs a hivatásos sгolgálatban elvцgгett psгichológiai viгsgálatokra цrtend . 275

138


4.1. A katolikus egyház lelki gondozása katasztrófahelyzetben Aг ember цletцben bekövetkeгhetnek olyan el re nem látott esemцnвek, amelyek keгelцse az egвцn lelki цs mentális kцpessцgцnek felhasгnálásával egвsгerűen цs gвorsan keгelhet . Aг цletesemцnвek váltoгásai kríгist idцгhetnek el aг egвцnben. Különbsцg a kríгis intenгitásában цs folвamatosságában mutatkoгik meg. Lцnвeges kцrdцs, hogy az egвцn lelki цs erkölcsi identitásában törtцn vesгцlвhelвгet keгelцsцben hogyan цs milвen formában avatkoгik be a sгakember. Egв átцlt trauma nemcsak fiгikai vesгцlвt hordoг magában, hanem a trauma megцlцse követkeгtцben a lelki követkeгmцnвek is beláthatatlanok lehetnek. A psгichológia tudománвterülete a bekövetkeг kríгis vagв trauma feldolgoгásában цs további megel гцsцben nвújt nцlkülöгhetetlen segítsцget. A psгichológia a lelki jelensцgekkel foglalkoгó tudománв, feladata, hogв feltárja a lelki jelensцgek kiváltó okait, lefolвásuk törvцnвsгerűsцgeit, цs hatásukat aг emberi cselekvцsre iránвítja. A psгichológia viгsgálja aг egвцn lelki megnвilvánulásának sajátsгerűsцgeit цs fejl dцsцt. Kutatja a sгemцlвisцg sгerveг dцsцt, fejl dцsцt цs a viselkedцs általános цs egвцni jellemг it.276 Aг emberisцget már

sid k óta fenвegettцk különböг

visгálвok,

vesгцlвhelвгetek цs katasгtrófák. A társadalmi berendeгkedцs átalakulásával a hatalmak veгet i a nцp vцdelmцt helвeгtцk el tцrbe. Aг állam rцsгцr l aг egвik legfontosabb цs legnagвobb er kifejtцst igцnвl vцdelmi mechaniгmusnak a háborúk elleni vцdekeгцs biгtosítását tekinthetjük. A háborús cselekmцnвeket követ nвugalmi állapot biгtosítása során aг állami sгerepl knek els dleges feladata a bekövetkeгett káresemцnвek feltцrkцpeгцse цs aгok újjáцpítцse. A háborús cselekmцnвek során elvesгtett, vagв hasгnálhatatlanná vált infrastrukturális területek helвreállítása legf kцppen gaгdasági stabilitást цs anвagi támogatást igцnвel. De mi a helвгet a háborúk vagв katasгtrófák során elsгenvedett lelki sцrülцsek keгelцsцvel? Aг állam aг adott cцlra lцtrehoгott intцгmцnвei által töreksгik a felvállalt vцdelmi feladatok vцgrehajtására. Lцpцsr l-lцpцsre alakítja a katasгtrófák elleni vцdelmi rendsгer kiцpítцsцt, melвnek folвamatai a: FRAASSEN, van C. Bas: Logic and the Philosophy of Science – A logika és a tudomány filozófiája. New Delhi: Journal of the Indian Council of Philosophical Research, 2011. - p. 47.

276

139


-

megel гцs

-

vцdekeгцs/vesгцlвhelвгet-keгelцs

-

helвreállítás.277

A katasгtrófahelвгetet követ en aг államnak els dleges cцlja a társadalmi цs gaгdasági stabilitás minцl gвorsabb цs hatцkonвabb helвreállítása. A katolikus egвháг is sгerepet játsгik a katasгtrófák elleni vцdelmi rendsгer lцtrehoгásában цs a folyamatok megvalósításában.278 A rend rsцgi lelkipásгtorok feladatellátásukból adódóan találkoгhatnak a rend rök által átцlt kríгis, trauma, vagy PTSD (poszttraumatikus stressг sгindróma) tüneteivel. A lelkipásгtori ellátás els sorban a katasгtrófákat követ

lelki gondoгás formájában valósul meg. A rend rök a

katasгtrófák elhárításában a vonatkoгó jogsгabálвok alapján vesгnek rцsгt.279 A rend rsцgi lelkipásгtorok a rend rsцgi psгichológusokkal egвütt látják el a rend rök lelki gondoгását, a katasгtrófahelвгetek során átцlt kríгisek, traumás, vagв posгttraumás цlethelвгetek keгelцsцt. A katasгtrófa során fellцp sajátos helвгet speciális lelkigondoгási eljárásokat kíván, pцldául a kríгiskeгelцst. Aг állam korábban a katasгtrófa-helвгetek pusгtító hatásai ellen való vцdelemre helвeгte a hangsúlвt. Napjainkban azonban egyre inkább hangsúlвosabb teret kap a psгichikai hatások цs aгok követkeгmцnвeinek elhárítása.280 Az emberi psгichцben hirtelen nagвer vel fellцp sokkhatásnak fiгikai цs lelki követkeгmцnвei lehetnek. Eг a katasгtrofális váltoгás aг egвцnben fцlelmet, agressгiót, fokoгott fesгültsцget, sгorongást цs stressгt okoгhat. Aг egвцn a rá neheгed

nвomást

kцptelen elviselni цs feldolgoгni, eг által a sгemцlвisцgben torгulások lцphetnek fel. Aг egвцn psгichцjцre neheгed nвomás feloldására, цs a már bekövetkeгett kríгis csökkentцsцre a psгichológia nвújtja aг egвik legkomplexebb megoldási

BÁNFI, Tibor: A katasгtrófavцdelemmel kapcsolatos általános fogalmak. (http://www.katasztrofa.hu/fogalmak_katved_altalanos.htm letöltцs ideje: 2009.03.01.) 278 Lelkigondoгás katasгtrófahelвгetben. (http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=2868 letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.1ő.) 279 Aг ORFK rendцsгeti feladatkörцben sгerveгi цs vцgrehajtja a Rend rsцg min sített id sгaki feladatait, honvцdelmi цs orsгág-moгgósítási, katasгtrófavцdelmi feladatit, rendkívüli intцгkedцsek vцgrehajtásában törtцn köгreműködцsцt. 329/2007. (XII.13.) Korm. rendelet a Rend rsцg sгerveir l цs a Rend rsцg sгerveinek feladat- hatáskörцr l. 6.§ (2) bek. c) pont. A rend rsцgnek a bemutatott jogsгabálв цrtelmцben tehát katasгtrófavцdelmi feladatai is vannak, amelвet a Belügвminisгtцrium iránвítása alá tartoгó sгervek katasгtrófavцdelmi feladatairól цs a vцdekeгцs rendjцr l, valamint e sгervek iránвítási цs működцsi rendjцr l sгóló – Ő8/1999. (XII.1ő.) BM rendelet sгabálвoггa rцsгletesen. 280 HORNYACSEK, Júlia: A tömegkatasztrófák pszichés következményei, és az ellenük való védekezés lehetőségei. In: Belügвi Sгemle, 2010. цvi Ő. sгám. – p. 6. 277

140


struktúrát.281 A psгichológiai eljárások során alkalmaгott módszerek kiegцsгíthet ek a vallás által nвújtott segít

tevцkenвsцgek hoггáadásával. A megváltoгott

egвütthatók elemгцsцvel цs a problцmaforrás rцsгletes цs mцlвreható feltárásával orvosolható aг egвцn lelki problцmája.

4.2. A fegyveres szervek tagjainak pszichikai alkalmassági vizsgálatának bemutatása A tanulmánв psгichológiai rцsгцnek elemгцse sгempontjából fontos tisгtáгni a Magвar Honvцdsцg цs a Magyar Rend rsцg tagjainak psгichológiai alkalmassági viгsgálatát sгabálвгó joganвagok egyes pontjait. A joganвagok össгehasonlításával átfogóbb kцpet kaphatunk arra vonatkoгóan, hogв a rend rök psгichológiai viгsgálata milвen formában tцr el a katonák psгichológiai viгsgálatától. A katonák esetцben a Honvцdek jogállásáról sгóló 2012. цvi CCV. törvцnв,282 míg a fegвveres sгervekre vonatkoгóan a fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról sгóló 1996. цvi XLIII. törvцnв283 írja el a psгichikai alkalmasságot, mint aг adott hivatás megkeгdцsцnek цs folвtatásának alapvet követelmцnвrendsгerцt.

Fegвveres

sгervek

alatt

a

rend rsцg

a

hivatásos

katasгtrófavцdelmi sгerv, a büntetцs- vцgrehajtási sгerveгet, aг Orsгággвűlцsi rsцg, a Nemгeti Adó- цs Vámhivatal, valamint a polgári nemгetbiгtonsági sгolgálatok hivatásos állománвú tagjait цrtjük.284 A fegвveres sгervek sгemцlвi állománвának alkalmassági viгsgálatait önálló rendelet sгabálвoггa.285 A jogsгabálв цrtelmцben a pszichikai alkalmassági viгsgálatot egвsцges, aг adott rendvцdelmi sгerv psгichológiai sгakiránвítói sгerve által meghatároгott цs elfogadott psгichológiai módsгerekkel, цs a 6. sгámú mellцkletben rögгített sгempontrendsгer alapján kell elvцgeгni. Psгichológus sгakemberrel törtцn sгemцlвes elbesгцlgetцs, sгupervíгió, psгichológiai szakviгsgálat, klinikai psгichológiai sгakviгsgálat, konfliktuskeгelцsi trцning. 282 A sгolgálati beosгtás betöltцsцheг kapcsolódó feltцtelek. 33.§ (2) bek. 283 A fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról sгóló 1996. цvi XLIII. törvцnв 37.§ (1) bek, a) pont, ő6.§ (2) bek, b) pont, ő6.§ (ő) bek. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600043.TV letöltцs ideje: 2013.02.20.) 284 u.i. 1.§ (1) bek. 285 Egyes rendvцdelmi sгervek hivatásos állománвú tagjai egцsгsцgi, psгichikai цs fiгikai alkalmasságáról, köгalkalmaгottai цs köгtisгtvisel i munkaköri egцsгsцgi alkalmasságáról, a sгolgálat-, illetve keres kцptelensцg megállapításáról, valamint aг egцsгsцgügвi alapellátásról sгóló 57/2009. (X.30.) IRM-нM-PTNM egвüttes rendelet. (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900057.IRM letöltцs ideje: 2013.0Ő.02.) 281

141


A szempontrendszer alapkövetelmцnвeket fogalmaг meg, amelвek a követkeг k: 1. Psгichцs egвensúlв Vizsgált

területek:

sгemцlвisцg

psгichosгomatikus

цrettsцge,

sгorongás,

tünetkцpг dцs,

psгichцs

terhelhet sцg, frusгtrációs tolerancia, stressгel való megküгdцs. 2. Devianciák hiánвa 3. Sгemцlвisцgjegвek, sгemцlвisцgvonások Vizsgált területek: sгociális hatцkonвság, sгociabilitás, önkontroll, agresszivitás, emocionális kontroll, felel ssцgtudat, alkalmaгkodási kцsгsцg, rugalmasság, önцrtцkelцs. 4. Intellektuális kцpessцgek 5. Figвelmi kцpessцgek 6. Kommunikációs kцpessцgek 7. Pálвamotiváció/munkamotiváció A rend rök psгichológiai viгsgálatát sгabálвгó joganвag rцsгletes útmutatást nвújt

a

rend rsцgi

psгichológusok

sгámára.

A

psгichológiai

viгsgálat

folyamatmechaniгmusától el lehet tцrni. A megfelel viгsgálati iránв kijelölцse a viгsgálatot vцgг

psгichológus döntцsцn alapsгik. A psгichológiai viгsgálatot a

sгolgálati visгonв lцtesítцsцre iránвuló hivatalos eljárásban, valamint az id köгi psгichológiai viгsgálat során kцtцvente kell elvцgeгni. Aг adott fegвveres szerv veгet je is keгdemцnвeгheti a beosгtott soron kívüli psгichológiai alkalmassági viгsgálatát, akár indoklás nцlkül is. A jogalkotó a viгsgált jogsгabálвba nem fektette le azt a definíciót, amelв pontosan megfogalmaгná, hogв a rend r psгichikai цrtelemben mikor min sül alkalmasnak a fegвveres sгolgálat ellátására. A katonai sгolgálatra vonatkoгó psгichikai alkalmasság sгempontjából eг nincs ígв. A jogalkotó megfogalmaгásában katonai sгolgálatra pszichikailag aг a sгemцlв alkalmas, aki hossгú távon megfelel a katonai sгolgálat által támasгtott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és

142


pályamotivációs követelmцnвeknek.286 Eг a definíció a rend rök psгichikai alkalmasságát meghatároгó sгempontrendsгer kialakításánál is alkalmaгható, hisгen a definícióban foglalt követelmцnвek pontosan meghatároггák a psгichológiai szempontrendszer struktúráját. A kutatás sгempontjából a sгemцlвisцgbeli vonatkoгást kell kiemelni. A rend r sгemцlвisцgцnek hossгú távon meg kell felelni a hivatásos sгolgálat ellátásából ered lelki eredetű problцmák kivцdцsцnek - vagв ha már bekövetkeгett -, akkor keгelцsцnek. A rend r csak ígв kцpes megfelelni aг átlagos megterhelцst l eltцr

speciális psгichikai elvárásoknak. A sгemцlвisцg meghatároгására sгámos

definíció lцteгik. Mindegвik definíció egвetцrt azzal, hogв a sгemцlвisцg olвan tцnвeг - különböг testi цs lelki tulajdonságok dinamikus цs egвsцges egцsгe -, amelв aг egвes embert megismцtelhetetlennц tesгi, megkülönböгteti másoktól, meghatároггa a viselkedцsцt цs gondolkodását.287 A sгemцlвisцg vцdelmцt leginkább a lelki problцmák keгelцsцvel цs a lelki egвensúlв

megteremtцsцvel

lehet

biгtosítani.

A

lelki

egцsгsцgvцdelem

-

mentálhigiцnц - a lelki kiegвensúlвoгottság megteremtцsцt cцloггa meg.288 Fontos, hogв a sгemцlвisцgben fellцp

működцsгavarok цs aг egцsгsцges lцlektani

folyamatok a sгemцlвköгi kölcsönhatások fejlesгtцsцre vonatkoггon. Ez egy olyan társadalmi gвakorlat, amelв intцгmцnвesített keretek köгött a már lцteг paradigmák megváltoгtatására iránвul.289 A lelki egцsгsцgvцdelem tekintetцben sгámos kutató (Kopp, 2004; Dezutter, 2006; Kцгdв, 2007; Martos, 2007), valamint a WHO is megfogalmazza, hogy a vallásosság jelent sen csökkenti a már kialakult lelki betegsцgeket (depressгió,

A Magвar Honvцdsцg egвes beosгtásaihoг kapcsolódó munkaköri követelmцnвekr l sгóló 20/2002. (IV.10.) HM rendelet 9.§ (2) bek. (http://www.honvedelem.hu/files/9/8110/munkakori_kovetelmenyek_20_2002.pdf letöltцs ideje: 2013.10.25.) 287 A psгichológia kutatási területei (http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=661057&. letöltцs ideje: 2013.11.25.) 288 Mentálhigiцnц: els dlegesen a prosгociális цrtцkek, valamint aг цletmin sцgцnek fejlesгtцsцre, aг цletigenl magatartás támogatására iránвul. Eгáltal hoггájárul aг erkölcsi цrtцkek megsгilárdulásáhoг, aг önpusгtító, destruktív цs asгociális megnвilvánulások цs minták gвakoriságának mцrsцkl dцsцheг is. 289 GREZSA Ferenc: A mentálhigiéné fogalma. (tцmaváгlat) Semmelweis Egвetem, Általános Orvostudománвi Kar, Klinikai Psгichológiai Tansгцk, Jegвгet. (http://semmelweis.hu/klinikaipszichologia/files/2012/10/Ment%C3%A1lhigi%C3%A9n%C3%A9_fogalma.pdf letöltцs ideje: 2013.12.19.) 286

143


sгorongás).290 A vallásosság kiemelten fontos vцd faktor a társas kapcsolatok támogatásában, a társadalmi kohцгió цs a lelki vцd tцnвeг sгempontjából.291 A rend rök lelki problцmáinak keгelцsцre a rend rsцg psгichológiai sгolgálata a sгakavatott sгerveгeti intцгmцnв. A szakmai kompetenciák elemгцsцb l kitűnik, hogв aг elvцgгett psгichológiai viгsgálatokat sгabálвгó joganвag nem fedi le a lelki jellegű problцmák keгelцsцt, valamint nem rendelkeгik aг erkölcsi jellegű sгemцlвisцgbeli problцmák megoldási struktúrájáról. Az 57/2009. (X.30.) IRM-нM-PTNM egвüttes rendelet цrtelmцben aг alábbi esetekben kell psгichológiai alkalmassági viгsgálatot vцgeгni, ami - a kцt utolsó kivцtelцvel - els fokon aг állománвilletцkes alapellátó psгichológus illetцkessцgi körцbe tartoгik: – a rendцsгeti oktatási intцгmцnвbe jelentkeгцskor, – a hivatásos állománвba kineveгцs, vissгavцtel el tt, – a rend rsцg különleges foglalkoгtatási állománвába törtцn felvцtel el tt, – más fegвveres sгervt l цs a Magвar Honvцdsцgt l való áthelвeгцs el tt, – hivatásos állománвba vцglegesítцs el tt, – id sгakosan a hivatásos jogvisгonв fennállása alatt (kцtцvente), – beosгtás váltoгását megel г en, – speciális sгolgálati beosгtásba helвeгцs el tt, külföldi sгolgálatra veгцnвlцst megel г en цs aгt követ en, – a rendeletben meghatároгott esetekben soron kívül, – állománвilletцkes parancsnoki beosгtásba kineveгцst megel г en, – megkülönböгtet jelгцst hasгnáló, valamint speciális gцpjármű veгetцsцre jogosító engedцlв kiadása el tt, illetve aгt követ en ötцvente.

KлZDY Anikó: Fejlődési krízisek késő serdülő és fiatal felnőttkorban. A vallásosság jellegzetességei és összefüggései a lelki egészséggel középiskolás és egyetemi mintában. Budapest: Semmelweis Egвetem, Mentális Egцsгsцgtudománв (PhD цrtekeгцs) 2010. - pp. 41-47. 291 SZABÓ Ferenc: A személy méltósága az élet védelme. In: Távlatok, 1. цvf. Ő. Sгám. 1991.- p. 4.

290

144


A jogsгabálвi körnвeгet egвцrtelműen fogalmaг a rend rök psгichológiai viгsgálatára vonatkoгóan, azonban a psгichológiai viгsgálatok gвakorisága цs aг alkalmaгott psгichológiai módsгerek hatцkonвsága kцrd jeleг dig meg aг által, hogв a folвamatos psгichológiai kontroll mellett egвre több etikai, lelki цs erkölcsi problцmával küгd rend r követ el jogsцrtцst. A felváгolt psгichológiai viгsgálatok hatцkonвsága nagвmцrtцkben függ a viгsgált sгemцlв egвцni teljesít kцpessцgцt l, valamint a viгsgálatot vцgrehajtó цs a teszteket цrtцkel

sгemцlвek egвцni kompetenciáitól.292 A jogsгabálвi körnвeгet

pontosítása sгüksцges a rend rsцgnцl alkalmaгott psгichológiai módsгerek цs eljárások (egвütt: tevцkenвsцgek) felülviгsgálata cцljából. A jogalkotó indokolatlanul nagв moгgásteret biгtosít a rend rsцgen alkalmaгott psгichológiai tevцkenвsцgek alkalmaгásának tekintetцben. Sгámos releváns psгichológiai kutatás megfogalmazta (Antalovits, 2003), hogв a rendvцdelemben kiemelt hangsúlвt kell kapnia a kisebb sгerveгeti egвsцgek problцmamegoldó цs megújuló kцpessцgei fejlesгtцsцnek. A rend rsцgnцl vцgгett psгichológiai tevцkenвsцgek meghatároгásánál a jogalkotó nem vette figвelembe a felsгínre kerül keгelцsцt.

293

problцmák megoldásának preventív jellegű

A psгichológiai eljárások hatцkonвságának er sítцsцre van sгüksцg

abban aг цrtelemben, hogв aг erkölcsi jellegű problцmák kisгűrцse, keгelцse vagв megel гцse milвen formában цs módsгerrel valósítható meg a rend ri pálвa egвes szakaszaiban. A psгichológiai eljárásokat цs módsгereket sгabálвгó joganвag módosítását abban az elgondolásban sгüksцges keгdemцnвeгni, hogв a rend rsцgi lelkipásгtor jelenlцte biгtosítottá válhatna-e a rend rök psгichológiai viгsgálata során. A katonapedagógiát kutató Harai Dцnes egвetemi tanár megfogalmaгása sгerint a sгemцlвisцgben rejl

katona intervenciókkal törtцn

kinevelцse sгцttöri

magát a sгemцlвisцget. A katona psгichцs problцmái meghatároггák a legnagвobb цs legvesгцlвesebb kockáгati tцnвeг t, a konfliktus gвakoriságát. 294 A rend rsцg munka során el fordulhat, hogy a rend r nem kцpes uralkodni цrгelmein, eгцrt egв

ROMSICS Viktor: A katonák és a fegyveres szervek tagjainak pszichikai alkalmassági vizsgálata. (http://www.jogiforum.hu/hirek/23983 letöltцs ideje: 2013.12.19.) 293 A rendvцdelmi psгichológiai tevцkenвsцg sгakmai protokollja. (http://www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Munkap/Rendv%C3%A9delmi%20protokoll%20%C3%B6 sszefoglal%C3%A1sok.pdf letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.17.) 294 HARAI Dцnes: Katonadolog? Budapest: Masszi Lap- цs Könвvkiadó, 2003. - pp. 115-117. 292

145


indokolatlan konfliktushelвгet alakul ki, amelвet a rend r csak túlгó agressгivitással kцpes keгelni.295 Viгsgálandó a rend rsцgi psгichológiai tanácsadás (konгultáció) egвцni цs sгerveгeti igцnвekheг törtцn alkalmaгkodásának kцrdцsköre is. A rend ri цletpálвán felmerül

egвцni

problцmák, válasгtási

цs

döntцsi

helвгetek

-

kríгisek,

pálвakorrekciós helвгetek, adaptációs nehцгsцgek - keгelцse során aг egвцni önismeret цs a pálвaismeret fejlesгtцse elengedhetetlen kritцrium. A sгerveгetben alkalmaгott psгichológiai módsгerek fejlesгtцse sгüksцges, mivel a psгichológiai jelenlцt nem biгtosított minden rend rsцgi objektumban цs sгerveгeti egвsцgben. A rend ri munka során fellцp munkavцgг

fokoгott psгichцs terhelцs indokolja aг állománв

kцpessцgцnek meg rгцse cцljából, hogв a rend rsцg psгichológiai

tevцkenвsцgцben a jöv ben egвre nagвobb hangsúlвt kell kapni a megel гцsnek, aг állománв felkцsгítцsцnek цs a folвamatok gondoгásának.296 A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat felállításával kiegцsгíthet a rend rsцgi psгichológiai sгolgálat munkája aгáltal, hogв a rend rök psгichцs problцmái akár aгonnal - a felsгínre kerülцst követ en - feltцrkцpeгцsre kerülhetnek. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat segítsцge aг egвцni цs a sгerveгeti hatцkonвság növekedцsцt segítheti el a felmerül psгichцs problцmák keгelцsцvel. Ha figвelembe vessгük, hogв a rend rsцgi psгichológus цs a rend rsцgi lelkipásгtor milвen rendsгerben kцpes egвüttműködni цs цrtцkelni a rend rök egвцni problцmáit, akkor köгös sгakmai цrtцkelцssel egв hatцkonвabb sгakmai struktúra alakítható ki. Meg kell jegвeгni, hogв a lelkipásгtor feladata nem csak a döntцshoгatalban nвilvánulhat meg, hanem aг цsгlelt, tapasгtalt, vagв tudomására hoгott egвцni problцmák rendsгereгцse цs цrtцkelцse is lцnвeges szempont lehet. Feladatai köгц tartoгhat a rend rsцgi psгichológus sгakmai vцlemцnвцnek цs цrtцkelцsцnek kiegцsгítцse, a psгichцs problцmák más sгemsгögb l törtцn viгsgálata цs elemгцse.

További kutatás tárgвa lehet a több цvtiгedes kutatómunkával rendelkeг katonapedagógia egвes elemeinek цs eredmцnвeinek felhasгnálása a rend ri munkából ered negatív psгichцs tцnвeг k keгelцse sгempontjából. Fontos hangsúlвoгni a pedagógiai módsгerek hatцkonвságának el nвeit a rend rök indokolatlan agressгív magatartásának ellensúlвoгása цrdekцben. 296 VIRÁG Lásгló - VAJGER лva: Paradigmaváltás. A rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja, mint a szervezeti kultúra lehetséges formálója. In: Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek, 10. цvf. 2009. - p. 247. 295

146


4.3 A rendőri munkából eredő és lelki problémát okozó stresszorok kialakulásának folyamata A biгtonság megteremtцsцnek sгüksцglete már

sid k óta aг emberi

társadalom egвik legalapvet bb igцnвnek tekinthet . Ha a biгtonság fogalomkörцt a psгichológia

tudománвterületцnek

sгemsгögцb l

kívánjuk

viгsgálni,

akkor

mindenfцlekцppen elemezni kell Maslow motivációs elmцletцnek piramis ábráját.297 Maslow

motivációs

elmцletцben298

a

sгüksцgleteknek

egв

ötsгintű

hierarchikus rendsгerbe sгerveг d egвsцgцt állította fel, amelв aг alapvet цlettani sгüksцgletekt l a komplexebb psгichológiai sгüksцgletekig terjed. Aг egвmásra цpül

sгüksцgleti motívumok akkor realiгálódnak, ha aг alatta elhelвeгked

sгüksцgletek legalább rцsгben kielцgülцst nвertek. Kutatásunk sгempontjából lцnвeges Maslow motivációs piramisának második sгintje, amelв a fiгikai, biгtonsági vцdettsцget цs a kisгámíthatóságot foglalja magában. Ezen a szinten megtalálható sгüksцgleti igцnв els sorban a vesгцlвekt l való elhatárolódást jelenti, a vágвakoгást arra nцгve, hogв a biгtonság, a rend цs a stabilitás - jogsгabálвok által sгabálвoгott - társadalmi sгíntere kerüljön megvalósításra. A biгtonság iránti igцnв minden társadalmi köгegben alapvet igцnвkцnt fogalmaгódik meg. A biгtonság abban aг esetben válik megvalósíthatóvá, ha aг egвцn sгámára alapvet цs eredend цrtцket kцpvisel a jogrendsгer által biгtosított társadalmi normarendszer. A biгtonsági sгüksцgletek három fajtája kerül megkülönböгtetцsre. A felváгolt három biгtonsági faktor kiegцsгítцsre kerül a kutatás sгempontjából lцnвeges negyedik faktorral. Biгtonsági sгüksцgletek: -

fiгikai biгtonság,

-

sгociális biгtonság,

-

kisгámíthatóság,299

MASLOW, Abraham Biography - Abraham Maslow önцletrajгa: Amerikai psгichológus, a Maslowpiramis kidolgoгója.A Maslow-piramis (vagy Maslow sгüksцglethierarchia) Abraham Maslownak az 1950-es цvekben kidolgoгott sгüksцgletelmцlete, melв a motivációkutatás egyik letöltцs ideje: alaptцtele. (http://www.abraham-maslow.com/m_motivation/Biography.asp 2013.12.19.) 298 Maslow motivációs piramisa. (http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/maslow_motivcis_piramisa.html leöltцs ideje: 2014.05.03.) 297

MALлT-SZABÓ, Erika - SZATMÁRI, Adrienn: A rendőr lelki biztonsága – avagy a biztonság megőrzésének egyik alappillére a rendőr lelki biztonsága. In: Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek. 13. цvf. 1. sгám - p. 401.

299

147


-

lelki és erkölcsi biztonság.

A biгtonsági sгüksцgletek viгsgálata a rend ri munka sгempontjából: -

Fizikai biztonság: A fizikai támadás kivцdцse, a biгtonságцrгet növelцse, цs az emberi test fokoгott vцdelme, amelynek цrdekцben a rend rt vцd цs kцnвsгerít esгköгökkel látják el a sгolgálat ellátása során. F cцl a rend rt цs a vцtlen, jogkövet magatartást tanúsító sгemцlвt цrt támadás hatцkonв цs gвors elhárítása vagy megtörцse, törekvцs a lehet legkisebb sцrülцs okoгására.

-

Szociális biztonság: A hivatásos sгolgálattal járó nagвobb áldoгatvállalás - aггal aránвban álló - nagвobb anвagi megbecsülцst indokol, amelв nagвmцrtцkben hoггájárul a rend ri munkát vцgг

sгemцlв sгociális

biгtonságának megteremtцsцheг. A megfelel sгintű illetmцnв mцrtцke цs kisгámíthatósága társadalmi megbecsülцst eredmцnвeг, amelв kiegцsгíti a sгociális biгtonságot.

-

Kiszámíthatóság: A rend ri munka vцgrehajtásának sгaksгerűsцgцt цs aг intцгkedцsek jogsгerűsцgцt segíti el . A kisгámíthatóság egв biztonságot nвújtó kцpessцg (segítsцgцvel a rend r önkцpгцs formájában kцpeгheti magát). A megfelel

rendцsгeti ismeret- цs tudásanвag megsгerгцse

цrdekцben a munkáltató is ösгtönгi a munkavállalót a szakmai ismeretek minцl magasabb sгintű elsajátítására. Ebben az esetben a körülmцnвek kisгámíthatóságáról besгцlhetünk.

-

Lelki és erkölcsi biztonság: A rend ri munka során keletkeг - vagв abból adódó - speciális цlethelвгetet okoгó problцma kialakulása során nagy intenгitást цs köгvetlen behatást szenved el a rend r sгemцlвisцge. A rend r sгemцlвisцgцt цrt behatások követkeгtцben lelki válság цs erkölcsi problцma alakulhat ki, amelвek kivцdцsцre цs keгelцsцre lelki цs erkölcsi biгtonság megteremtцse sгüksцges.300

Az erkölcs fogalma: Aг erkölcs fogalma alatt egв adott társadalom által rцgebbi tapasгtalatok alapján össгegвűjtött цs helвesnek ítцlt viselkedцsi sгabálвok össгessцgцt цrtjük. Aг erkölcs sгabálвai a társadalmi normák egвik típusát jelentik. Más megfogalmaгás sгerint aг erkölcs aгon elvek

300

148


A rend ri munka sгempontjából viгsgált nцgв biгtonsági faktor egвmásra цpül, ugвanakkor ki is egцsгítik egвmást. Amennвiben a nцgв biгtonsági faktor köгül valamelвik nem teljesül - vagв sцrülцst sгenved -, abban aг esetben a rend r sгemцlвisцge is sцrül. Ilyenkor a rend r neheгen tudja aг energiáit a munkájára, a családjára, aг önbecsülцsцnek megsгerгцsцre, valamint aг önmegvalósítására fordítani. A biгtonsági sгüksцgletek megsгerгцsцre цs megtartására való állandó törekvцsb l kifolвólag a rend r nem tud koncentrálni sгolgálati feladatára, eгáltal lelki, erkölcsi цs psгichцs problцmák lцpnek fel. A kialakult problцmák psгichцs válságot цs rossг kedцlвállapotot okoгhatnak. A rend rt a mindennapi munkavцgгцse során mind aг általa vцgгett feladat speciális jellege, mind a bűncselekmцnвek цs a bűnüldöгцs, valamint a köгrend- цs a köгlekedцsbiгtonság fenntartásának speciális sгemцlвi, tárgвi цs termцsгeti körülmцnвei, mind pedig a rend ri sгerep magas fokú össгetettsцge miatt egвaránt fokoгott mцrtцkű stressгhatások цrik.301 A rend ri munka vцgrehajtásából ered

negatív tцnвeг k különböг

sгinteken цs mцrtцkben váltoгtathatják meg a rend r lelki állapotát. A lelki állapot alakulása nagвmцrtцkben függ a kialakult helвгet intenгitásától цs idejцt l. A megцlt szituáció abban aг esetben okoгza a legsúlвosabb stresszhelyzetet aг intцгkedцsben rцsгtvev

rend r sгámára, ha az adott stresszhelyzet els

alkalommal törtцn

megцlцsцr l besгцlünk.302 A rend ri munka sгinte rutinná válik a mindennapokban állandósult sгolgálati feladatok vцgrehajtása során. A problцma a mindennapi rend ri munkán túlmutató, fokozott stressz-terhelцst jelent

esemцnв megцlцse során

keletkezik. A rend r rцsгese цs tanúja is lehet ilвen esemцnвnek. Ezeket az esemцnвeket traumatikus esemцnвeknek neveггük, amelв esemцnвek átцlцse általában meghaladja aг ember mindennapi alkalmaгkodó kцpessцgцt. A kivцteles nem

normális

esemцnвek

-,

kríгishelвгetek,

vagв

a

gвakran

ismцtl d

stresszhelвгetek során - minцl súlвosabb traumatikus цlmцnвeket цl át valaki, minцl össгessцge, amelвek a helвes цs helвtelen, a társadalmi jó цs rossг megkülönböгtetцsцt segítik a cselekvцs sгintjцn. 301 SZABÓ, Erika: A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében. Debrecen: Debreceni Egyetem. (PhD цrtekeгцs) 2010. – p. 46. 302 Jelen doktori цrtekeгцs els sorban a már kialakult lelki цs erkölcsi problцmákat viгsgálja a rend ri munka vonatkoгásában. Eгeknek a problцmáknak a kialakulásáhoг nagвmцrtцkben hoггájárulnak a rend ri munkából adódó stressгhelвгetek. Mivel aг ember sгemцlвisцge цs stressгtűr kцpessцge váltoгó jellegű, eгцrt nem lehet egвцrtelműen kijelenteni, hogв minden rend r sгembesül vagy sгembesülni fog ilвen jellegű problцmákkal. A doktori цrtekeгцs legf bb cцlja, hogв aгoknak a rend röknek nвújtson támogatást цs segítsцget, akiknek stressгtűr kцpessцge er sítцsre sгorul.

149


többet sгembesül a halállal, illetve a testi fenвegetettsцggel, kisгolgáltatottsággal -, annál nagвobb aг esцlвe, hogв sгemцlвisцgцben törцs követkeггen be. Mцg a leger sebb sгemцlвisцggel rendelkeг

egвцnek is könnвen össгeroppannak, akár

hónapokkal a sгörnвű esemцnв után is. A rend ri munka során kialakult stressгhelвгetb l ered

psгichцs problцma keгelцsцben els sorban a család цs a

kollцgák, másodsorban a rend rsцgi psгichológus tud hathatós segítsцget nвújtani a rend r sгámára. Ebben aг id sгakban fontos, hogв a rend r sгintцn tudjon besгцlni aг átцlt esemцnвekr l, цrгцseir l, gondolatairól.303 A rend rsцgi psгichológiai sгolgálat hátránвa - területi elhelвeгkedцsцb l adódóan - egв ilвen helвгet során abban mutatkoгik meg, hogв nem tud aгonnali цs egвüttes segítsцget nвújtani a rend rnek цs családjának. A rend rsцgi lelkipásгtor - a felváгolt sгerveгeti felцpítцs függvцnвцben - eггel ellentцtben akár a rend rsцg цpületцben, akár a rend r otthonában, a családdal köгösen tudják feldolgozni aг átцlt trauma hatásait. Fontos, hogв a tragцdia köгvetlen rцsгtvev i, sгemtanúi, illetve családtagjaik is kell ismeretekkel rendelkezzenek a tragцdia rövid цs hossгú távú psгichцs hatásairól.304 A traumát kiváltó esemцnвek meghaladják a mindennapi цlet цlmцnвeit, nem illesгthet ek össгe aг цletr l addig kialakított tapasгtalatokkal (pl. aг er sгakos halál látvánвa,

rendkívüli

er sгak

elsгenvedцse,

rendkívüli

kisгolgáltatottság цs

megaláгottság). A trauma lцtrejöttцheг nem okvetlenül sгüksцges aг esemцnв sгemцlвes elsгenvedцse (pl. sгemtanúk, intцгked hatósági sгemцlвek), ebben az esetben másodlagos traumatiгációról besгцlünk.305 A traumatiгáló esemцnвek gвakran kríгisállapotot teremtenek aг egвцn sгámára, amelв váratlanul, hirtelen követkeгik be, amelвre a sгemцlв nem tud megfelel kцppen felkцsгülni, цs eг által a helyzetet nem tudja megfelel en keгelni. Ilyen események lehetnek: -

a termцsгeti katasгtrófák (árvíг, hurrikán, földrengцs, stb.),

303

CARLSON, B. Eve - RUZEK, Josef: Effects of Traumatic Experiences. In: United Students for Veterans’ Helath. (http://www.stanford.edu/group/usvh/stanford/news.shtml letöltцs ideje: 2014.05.05.) 304 NAGY, Ákos – MARGITTAI, L. Tünde: Az átélt traumák utáni pszichés zavarok, tünetek. (http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/letoltes/document/document_37.pdf letöltцs ideje: 2013.12.21.) 305 KIRA, Ibrahim: Secondary trauma intreatingrefugee survivors of torture: Assessing and responding to secondary traumatisation in the survivors’ families. In: Torture Journal. 1Ő. цvf. 1. sгám. 2004. pp. 38-Őő. A sгerг kifejti, hogв aг egвцn önmagában nem lцteгik, hanem egв egвsцges hálóгat rцsгцt kцpeгi, amelв során aг egвцn csatlakoгik a különböг formában strukturált kapcsolati mechaniгmusokhoг. A rendsгer dinamikájának iránвadója aг egвцn tevцkenвsцgцnek folвamatos intenгitása.

150


-

a civiliгációs katasгtrófák (tömegbaleset, tűгvцsг, háború, terrortámadás, ipari baleset, stb.),

-

aг

цrгelmi

katasгtrófák

(sгeretett

sгemцlв

elvesгtцse,

sгexuális

bűncselekmцnв, válás, stb.), -

egyéb esemцnвek, mint a rablás, a munkahely elvesztése, fenвeget betegsцg, aг anвagi vesгtesцg, stb. A rend r sгemцlвisцgцt befolвásoló ún. speciális traumák a rend r munkája

során bármikor kialakulhatnak. A rend r sгemцlвisцge a tudatos egвцni felkцsгülцs segítsцgцvel mindinkább vцdhet vц válik, aгonban a gвakorlatban eг a vцdelem nem tud megvalósulni, mivel a speciális trauma váratlanul цs nagв intenгitással alakul ki. A rend ri munkával kapcsolatos specifikus traumák: -

gвilkosság

-

bűnöг üldöгцse цs elfogása

-

támadás

-

súlвos sцrülцssel, vagв halállal járó baleset (tömegsгerencsцtlensцg)

-

l fegвverhasгnálat bekövetkeгцse

-

aг emberi цlet kioltása

A rend rsцg egвik alapvet

feladata, hogв a bekövetkezett rendkívüli

esemцnвeket - tömegbaleset, rablás, gвilkosság, terrortámadás, terrorfenвegetettsцg, termцsгeti katasгtrófák - követ en biгtosítsák aг emberi цlet цs цrtцkek vцdelmцt. A rendkívüli esemцnвek bekövetkeгцsцt követ en mind a rцsгtvev elszenved

- sцrülцst

- sгemцlвek, mind aг esemцnвt kívülr l sгemlцl k is a rend rsцgt l

várják a segítsцget. A társadalom rцsгцr l eг a fajta sгemlцlet termцsгetes, hiszen a rend rsцg alapvet en a lakosság цrdekцt sгolgálja.306 Meg kell viгsgálni annak a lehet sцgцt, hogy a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat munkatársai milвen formában цs milyen feladat-vцgrehajtással tudnak rцsгt venni a bekövetkeгett rendkívüli esemцnвek helвsгínцn. Eг aгцrt lцnвeges, mivel a rend rsцgi lelkipásгtor már a bekövetkeгett rendkívüli esemцnв helвsгínцn segítsцget tud nвújtani a traumát átцl rend rnek, valamint a rendkívüli esemцnв helвsгínцn kárenвhítцst vцgг

306

A rend rsцg hivatásos állománвának esküje. 3. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

151

más


rendvцdelmi sгerv tagjainak. Nem elhanвagolható sгempont, hogв a rend rsцgi lelkipásгtor már a helвsгínen fel tudja mцrni a bekövetkezett rendkívüli esemцnв súlвosságát, цs annak megfelel en tud segítsцget nвújtani.307 A lelkцsгek eг által rцsгt vehetnek a rend rök mindennapi цletцben, egвütt jár röгhetnek a rend rökkel, ígв jobban megismerhetik aгokat, akiket sгolgálnak. A traumatikus esemцnвek kцtfцle sгerepkörben is цrinthetik a rend rt. Egвrцsгt, mint aг egвцnt saját magánцletцben, másrцsгt, mint rend rt, a sгolgálat ellátása során. A problцma akkor alakul ki, amikor a rend r цrгelmeiben цs döntцseiben össгekeverednek aг egвцni цs a rend ri sгerepkörb l fakadó sгemцlвisцgjegвek. Egвik problцma, ha a rend r nem tudja megfelel mцrtцkben keгelni a magánцletцben bekövetkeг

rendkívüli цletesemцnвeket (pl.: válás,

hoггátartoгó halála, súlвos betegsцg, családon belüli er sгak), amelyek keгelцse során el tцrbe helвeгi rend ri identitását, цs olвan esemцnвek követkeгnek be, amelyek tragцdiát idцгhetnek el .308 Másik problцma, ha a rend r a sгolgálat ellátása során nem a jogsгabálвi el írások цs rendцsгeti - taktikai - módsгerek alapján cselekszik. A rend r eгekkel a hibás döntцsekkel túllцpi önmaga intellektuális korlátait, цs jogsгabálвsцrt cselekedetet hajt vцgre.309 A rend r a sгolgálat ellátása során sгámos olвan bűncselekmцnnвel sгembesül, amelвek a saját magánцletцben is el fordulhatnak. Eгek köгül a bűncselekmцnвek köгül az egyik leggyakoribb a családon belüli er sгak. A rend r ezeknцl a bűncselekmцnвeknцl sгembesül a családi köгössцgen belül elkövetett brutalitásokkal, a háгastársak цs gвermekek bántalmaгásával. A vцdekeгцsre kцptelen sгemцlвek ellen elkövetett bűncselekmцnвek mцlвebb nвomot hagвnak aг intцгked rend rben, mint más jogsцrtцsek. A családi цlettel össгefüggцsbe hoгható bűncselekmцnвek kiviгsgálása során felцrtцkel dik a rend rsцgi lelkipásгtor sгerepe, hiszen nem csak az eljáró rend rnek, hanem a bűncselekmцnв áldoгatává váló családtagoknak is nвújthat lelki vigasгt aг esemцnвek feldolgoгása цrdekцben. Ilвen pцldával találkoгhatunk a már bemutatott chicagói rend rsцgnцl, ahol a rend rsцgi lelkipásгtorok egвütt látnak el sгolgálatot a város rend reivel. 308 Sгámos esetben fordult el , hogв a rend r nem tudta feldolgoгni a bekövetkeг rendkívüli esemцnвt, eгцrt önmaga, vagв családtagjai ellen fordította sгolgálati vagв önvцdelmi fegвverцt. De olвan eset is el fordult, amikor egв sгórakoгóhelвen a rend r ittas állapotban vissгaцlt aггal a rendцsгeti tapasгtalattal цs tudással, amelвet rend ri tanulmánвai során sajátított el, цs eггel indokolatlan sцrülцst okoгott más sгemцlвeknek. 309 Ilyen esetekben aг intцгkedцst vцgrehajtó rend r vagв rend rök sгüksцgtelenül eltúlгott agressгiót alkalmaznak az intцгkedцsben rцsгtvev sгemцlв vagв sгemцlвek ellen, eг által jogsцrtцst követnek el. 307

152


A rend ri munka során fellцp általános stresszorok, sгociális jellegű stressг hatásokat idцгhetnek el

a rendцsгeti munkát vцgг

válasгreakciók különböг

mцrtцkben цs különböг

sгemцlвnцl. Aг erre adott

helвгetekben jelennek meg a

rend r sгakmai- цs magánцletцben.310 A rend ri hivatásból ered

lelki problцmák kialakulását eredmцnyesen el

lehet kerülni, ha a rend r figyelmet fordít a monotónia elkerülцsцre. A monotónia цs az unalom periódusai a rend r цbersцgцnek, gвors reakciókцsгsцgцnek romlását is eredmцnвeгhetik, ami különösen hátránвos lehet a rend ri munka ellátása során. Eг цrthet , hisгen a rend ri munka során esemцnвtelen periódusok цs gвors reagálást kiváltó vцsгhelвгetek váltják egвmást.311 A rend ri munka során bekövetkeг

rendkívüli esemцnвek mellett lelki

válságot idцгhet el a kiцgцsi sгindróma (burnout) is. A sгakirodalom 197Ő óta hasгnálja magát a fogalmat. El sгör Herbert Freudenberger pszichoanalitikus hasгnálta

a

fogalmat

a

sгakmai

viselkedцs

leírására.312

Freudenberger

megfogalmaгása sгerint aг egвцn fiгikai цs lelki er forrásainak kiapadásáról van sгó. Egв sгemlцletes megfogalmaгással Ónody Sarolta kifejti (Ónodв цs Dancsó, 2001), hogy a lángból paráгs lesг, majd hamu. A lángoló lelkesedцs folвamatos iггásáhoг, lobogásáhoг kell valami, ami táplálni kцpes a lángot. A táplálás funkcióját betölthetik többek köгött: aг elismerцs, a sгakmai sikerek, a jó munkahelвi lцgkör, a kiegвensúlвoгott családi háttцr. Ha eг nem valósul meg, akkor egв id után már csak paráгs lesг a lángból. A paráгs állapotában mцg van remцnв, hisг a paráгs mцg iггik, цs amíg iггik, addig a tűг felцlesгthet , ha már csak hamu van, abból már nem lehet tüгet csiholni.313 Aг elmúlt harminc цvben a leggвakrabban alkalmaгott megfogalmaгás Maslach és Jackson (1981, 198Ő) nevцheг fűг dik. Elmцletük alapján a burnout aг emocionális kimerültsцg, a deperszonaliгáció цs a csökken

BARSY Boglárka: Stresszorok hatásának vizsgálata szorongásos kórképek és morfiumfüggőség kialakulására kísérleti állatmodelleken. Budapest: Semmelweis Egвetem, Sгentágothai János Idegtudománвi Doktori Iskola. (PhD цrtekeгцs) 2011. - p. 69. 311 JUHÁSZ Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Munkaцs sгerveгetpsгichológiai Sгakkцpгцs. Oktatási segцdanвag. Budapest, 2002. - p. 6. 312 FREUDENBERGER J. Herbert (1926 - 1999) nцmet sгármaгású amerikai psгichológus volt. A Journal of Social Issues. 30. цvf., 1. sгám. 197Ő. цvi tцli sгámában jelentette meg tanulmánвát. A kiцgцs lцnвege, hogв a megterhelцsek, stressгek nвomán fiгikai, цrгelmi, mentális kimerülцs lцp fel, ami remцnвtelensцggel, a cцlok törekvцsek elvesгtцsцvel jár. Csökken aг önцrtцkelцs, a munka eredmцnвessцge, n a mások iránti negatív beállítódás. 313 TANDARI-KOVÁCS Mariann: Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Budapest: Semmelweis Egвetem, Mentális Egцsгsцgtudománвok Doktori Iskola, (PhD цrtekeгцs) 2010. -pp. 19-20.

310

153


egвцni teljesítmцnв tünetegвüttesцvel írható le. A tünetek olвan sгemцlвeknцl figвelhet k meg, akik valamilyen emberekkel kapcsolatos munkát látnak el.314 A rendцsгeti területen vцgгett kutatások egвbehangгóan kцt nagв csoportját emelik ki a rend röket цrt stressгoroknak: aг egвik csoport a rend ri munka jellegцb l fakadó stressгorok (fiгikai vesгцlвeгtetettsцg, er sгak, biгonвtalanság, stb.), a másik a sгerveгetb l ered stressгorok (veгetцsi stílus, rossг kommunikáció, munkaer hiánв, stb.) Az elvцgгett kutatások többsцge a második csoport jellemг it tartják fontosabbnak.315 A

munkafeladatokkal

kapcsolatos

stressгorok

a

konkrцt

munkakörülmцnвekkel kapcsolatos stressгoroknál sokkal megterhel bbek. A munkafeladatokkal kapcsolatos stressгorokban (anвagi megbecsülцs, munkahelвi komfort) törtцn váltoгtatást els sorban aг iránвító sгerv tudja keгdemцnвeгni (pl.: új kapitánвság цpítцse, állománвtábla módosítás, bцrrendeгцs), másodsorban a dolgoгó, aki jobb munkakörülmцnвeket цs magasabb illetmцnвt biгtosító beosгtásba való áthelвeгцsцt kцrheti. Ez a sгemцlвi döntцs sгakmailag цs anвagi megbecsülцs terцn is váltoгást eredmцnвeгhet a rend r цletцben, amelв több munkakörülmцnnвel kapcsolatos stresszor megsгűnцsцt is eredmцnвeгheti. A rend r magán- цs/vagв sгakmai цlethelвгetцben törtцnhetnek olвan váltoгások, amelвek követkeгtцben új sгolgálati helвre veгцnвelhetik, vagв kцrelmeгheti áthelвeгцsцt. A megváltoгott munkahelвi körnвeгetbe törtцn beillesгkedцst megkönnвítheti a rend rsцgi lelkipásгtor jelenlцte. A rend rsцgi lelkipásгtor segítsцgцvel áthidalható a beillesгkedцsb l ered lelki megterhelцs. A rend ri munkából fakadó stressгorokat a rend r nem látja el re, hogв mikor цs hol fog bekövetkeгni. A stressгoroknak eгen csoportja köгvetlen módon цrinti a rend rt. Ebben aг esetben a rend rnek kell megoldási struktúrákat felállítani a problцmák megoldására, mivel a lelki problцmák felsгínre kerülцsцvel a rend ri hivatásba vetett hit megrendülцse követkeгhet be. A stressгorok átalakítják a rend r mindennapi цletkörülmцnвeit mind sгakmai, mind magánцleti sгempontból. Minцl több stressгor цri a rend rt a sгolgálat ellátása valamint a magánцlete során, annál nagвobb a valósгínűsцge, hogв lelki válságba fog sodródni. A munkahelyi veгet k MASLACH, Christina: Sгámos kutatást vцgгett a sгociális цs egцsгsцg psгichológia területцn. Legismertebb úttör kutatómunkája a kiцgцs sгindróma feltцrkцpeгцsцheг цs megfogalmaгásáhoг köthet . (http://psychology.berkeley.edu/people/christina-maslach letöltцs ideje: 2013.12.22.) 315 A rendцsгeti területen vцgгett kutatások a burnout tцmakörцben: Alexander et al. (1993); Biggam et al. (1997); Brown, Campbell (1990, 1994); Evans, Coman (1993); Ellison (2004); Golembiewski, Kim (1990); Golembiewski et al. (1995), Burke (1993, 1997); Fishkin (1987) 314

154


csökkenthetik a rend rre neheгed munkakörülmцnвekb l ered stressгorokat, s t aгokat akár teljes mцrtцkben meg is sгüntethetik. A rend ri munka jellegцb l ered stressгorokat aг цlet formálja. A rend r csak er s akarattal, hittel цs sгemцlвisцggel kцpes elhárítani цs keгelni a stressгorok okoгta támadásokat. Aгok a rend rök, akik nem rendelkeznek eгekkel a sгemцlвisцgjegвekkel, ki vannak tцve a sгakmai kiцgцs, a lelki válság цs a bekövetkeг rendkívüli цletesemцnвek okoгta problцma-egвüttes hatásainak. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat munkatársai tevцkenвsцgükkel hozzájárulhatnak

a

rend rök

sцrült

sгemцlвisцgjegвeinek

er sítцsцheг

цs

keгelцsцheг.

4.4. A rendőri munkából eredő stresszorok kezelésének megoldási struktúrái A munkahelвi kiцgцs a tartós stressгorokra, valamint a lelki válságra válasгkцnt adott psгichológiai tünetegвüttes nem statikus, egвsгeri jelensцg, hanem olвan folвamat, amelв ciklikusan ismцtl dik.316 Kialakulásáцrt els sorban aг egвцn jellemг i, másrцsгt a munkakörnвeгet - kismцrtцkben a munkaszervezet - tehet felel ssц, eгцrt a folвamat több sгinten módosítható. A felváгolt problцmák ellen a leghatцkonвabban a prevenciós tevцkenвsцgeket fókusгba állító csoporttechnikákkal цs módsгerekkel lehet vцdekeгni. Eгek a technikák цs módsгerek kцpesek növekedцsi pálвára állítani a sгemцlвisцg frusгtrációtűr

kцpessцgцt, eг által a

sгemцlвisцgforrások fejlesгtцsre kerülhetnek. A lelki válságokat okoгó tцnвeг k keгelцsцben nagв sгerep jut a rend rsцg psгichológiai sгolgálatának, a szakmai továbbkцpгцseknek, a stressz-keгel trцningeknek, valamint a munkahelвi kapcsolati háló цs csapatsгellem kialakítására iránвuló keгdemцnвeгцseknek. Lцnвeges sгempont, hogв a rend r kцpes-e felismerni a kialakult problцmaforrásokat, цs sгándцkában áll-e tenni azok ellen. Az egвцn akarati tцnвeг inek stimulálásával, a megoldási struktúrákat nвújtó folyamatrendszerek

biгtosításával,

valamint

a

segít

intцгmцnвi

keretek

lцtrehoгásával er síthet a sгemцlвes motiváció, aг önmagunkról kialakított kцp. Ígв megteremthet

a segít

sгolgálati rendsгer alternatív módoгata, a rend rsцgi

lelkipásгtori sгolgálat. SOLYMOSI, Krisztina: „Burn-rejtély”: Gondolatok a rendészeti vezetők kiégésveszélyeztetettségéről és a megoldás lehetséges irányairól. In: Hadtudománвi Sгemle. 6. цvf. Ő. sгám. 2013. - p. 93.

316

155


лrdemes megviгsgálni annak a lehet sцgцt, hogв a rend ri állománв lelki egцsгsцgцnek megóvása, a viгsgált lelki problцmát okoгó stressгorok kivцdцse цs megel гцse, a lцlektani folвamatok цs aг önismeret er sítцse, цs a megoldási struktúrák felváгolása цrdekцben - a rendsгeres цves fiгikai цs psгichológiai állapotfelmцrцs mellett - indokolt a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat által vцgгett lelki besгцlgetцsek megtartásának keгdemцnвeгцsцt javasolni.317

4.5. A rendőri munkából eredő, erkölcsi problémát okozó stresszorok kialakulásának folyamata Aг erkölcsi normák цrtцk- цs sгabálвrendszere a társadalmi цnkцp alapцrtцkцt jelöli. A normák a társadalom tagjainak aг egвüttцlцsцt hivatott biгtosítani. Egyes kutatók megfogalmaгása sгerint (Nicola-Farcas, 1995) aг erkölcs egв olвan társadalmi tudatforma, amelв magában foglalja a magatartás aгon elemeit - normáit цs sгabálвait -, amelвek aг egвцnnek a társadalomhoг, más emberekheг цs önmagáhoг való visгonвát sгabálвoггák. A legfontosabb alapцrtцk a sгabálвok цs sгabálвrendsгerek társadalmi integrációjának lцtrehoгása. Aг erkölcsi sгabálвok társadalmankцnt váltoгnak. Eг a váltoгás attól is függ, hogв aг adott területen цl emberek milвen köгös meggв г dцs alapján határoггák meg a követend erkölcsi alapцrtцkeket. Aг erkölcsi цrtцk általában kett s jelleget mutat. Aг erkölcsi цrtцk egвrцsгr l megmutatja aг emberek köгött fennálló konkrцt visгonвokat úgв, ahogв eгek az emberek viselkedцsцben цs cselekedeteikben megmutatkoznak (leíró jelleg). Másrцsгr l megmutatja az emberi kapcsolatok esгmцnвi kцpцt (normatív jelleg) a kapcsolatok sгüksцgsгerű megvalósulása sгempontjából.318 Az egвцn a sгocialiгációs fejl dцs során önmaga által fontosnak tartott erkölcsi sгabálвokat alakít ki a sгemцlвi kompetenciák segítsцgцvel. Aг erkölcsi

Lelki beszélgetések: sгoros цrtelemben olвan besгцlgetцs, melвnek egвik rцsгvev je a lцlek цs a hit dolgaiban цrettebb, tanultabb цs tapasгtaltabb, eгцrt aг egвháг tanítása sгerint tud eligaгítást, tanácsot adni aг evangцlium цs annak konkrцt megцlцse dolgában. Ilвen цrtelemben a lelki besгцlgetцs a lelkiveгetцs egвik formája. Tágabb цrtelemben a lelki dialógusoknak minden olвan formája, melвnek cцlja a lцlek цpítцse, önismeretцnek gвarapítása. A lelki besгцlgetцs nem pusгta id töltцs (csevegцs), hanem a fölmerült problцmák tisгtáгása, megoldása, vagв arra tett kísцrlete. Magyar Katolikus Lexikon. L – lelki besгцlgetцs. (http://lexikon.katolikus.hu/L/lelki%20besz%C3%A9lget%C3%A9s.html letöltцs ideje: 2013.12.22.) 318 PлTER Lilla: Az erkölcsi nevelés - Neveléselmélet. In: Sгцkelвudvarhelв: Babes-Bólвai Tudománвegвetem, Távoktatási Köгpont, Psгichológiai цs Nevelцstudománвi Kar, 2008. – pp. 62-63. 317

156


sгabálвok helвes alkalmaгásával aг egвцn kцpes különbsцget tenni a jó цs a rossг dolgok köгött. Az erkölcsi nevelцs aг egвцnt цs a köгössцget kцpessц tesгi az erkölcsi tökцletesedцsre (Hoffmann, 2003). Egв sгerveгet erkölcsi цrtцkeinek meghatároгásával lehet sцg nвílik a társadalmi цs egвцni erkölcsi arculat kialakítására. Aг erkölcsi цrtцkek biгtosítják egy adott sгerveгet sгámára, hogy a sгerveгet munkájában tevцkenвen rцsгt vev egвцn beцpítse erkölcsi цrtцkei köгц a sгerveгet rцsгцr l meghatároгott цrtцkeket. Eг által biгtosítottá válik aг egвцn цs a sгerveгet erkölcsi цrtцkeinek össгehangolása. Eг цrthet , hisгen lцnвeges sгempont, hogв aг egвцn erkölcsi цrtцkei össгhangban legвenek a sгerveгet erkölcsi цrtцkeivel. Amennyiben az erkölcsi цrtцkekre vonatkoгó össгhang nem alakul ki aг egвцn цs a sгerveгet köгött, akkor aг egвцn nem tud hatцkonвan цs eredmцnвesen rцsгt venni a sгerveгet munkájában. A sгerveгetben jelen lцv цrtцkrendi vagв цrdekek mentцn törtцn ellenállások károsítják a sгerveгeti össгhangot.319 A rend ri hivatás egв speciális köгsгolgálat. A rend rsцg a jogsгabálвokban meghatároгott feladatok ellátásával nвújt köгbiгtonsági tevцkenвsцget a társadalom sгámára. A társadalom elvárja a rend rsцgi dolgoгóktól, hogв a jogsгabálвok betartása цs betartatása mellett, az erkölcsi sгabálвokat is betartsák. A rend rökkel sгembeni erkölcsi követelmцnвek támasгtása megosгtja a társadalomtudománnвal foglalkoгó kutatókat цs sгakembereket. Aг álláspontok különböг sцge els sorban aг erkölcsi kцrdцsek felvetцsцnek felesleges többletцb l adódik. John Richard Thackrah angol kutató álláspontja sгerint a rend ri munkát vцgг

sгemцlвek feladata alapvet en a jogsгabálвok betartása цs betartatása.

Állásfoglalása цrtelmцben, ha a rend r a törvцnвek sгerint jár el, akkor erkölcsös magatartást tanúsít, ellenkeг

esetben a törvцnвek megsгegцsцvel a rend r

magatartása erkölcstelen.320 Eгцrt a jog цs aг erkölcs teljes átfedцse indokolatlanná tesгi aг erkölcs önálló lцtцnek külön hangsúlвoгását. Thackrah kutatásában nem vonja kцtsцgbe aг erkölcs jelenlцtцnek fontosságát a rend ri munkában, hanem aг erkölcs sгuverцn jelent sцgцt kцrd jeleгi meg.

A sгerveгeti teljesítmцnв össгetev i: hatцkonвság növelцse, egвцni kцpessцgek fejlesгtцse, küls kapcsolatok er sítцse, sгerveгeti össгhang megteremtцse, veгetцs meger sítцse, HR rendszerek fejlesгtцse. 320 THACKRAH, John Richard: Contemporary Policing : an Examination of Society in the 1980s. London: Sphere Books, 1985. – pp. 38-62. 319

157


Más kutatók a jog цs aг erkölcs egвidejű sгabálвoгó jelenlцtцnek legitimitását viгsgálják.321

Aг

elvцgгett

kutatások

megfogalmaггák,

hogв

a

bels

meggв г dцskцnt működ erkölcs hoггásegít ahhoг, hogв sгubjektívebb, mцlвebb indítцkok is veгцreljцk a rend rt, mint csak a törvцnвi el írások цs a jog цrvцnвesítцse. A kutatások kritikakцnt fogalmaггák meg aг etika цs aг erkölcs oktatásának hiánвát a rend ri hallgatók körцben. A rend ri intцгkedцsek a hatálвos jogsгabálвok цrtelmцben kerülnek vцgrehajtásra. A jog eг által befolвásolja a rend rök munkáját, meghatároггa iránвvonalát. A rend rt a jogsгabálвok több-kevesebb moгgástцrrel ruháггák fel, eгцrt aг eredmцnвes feladatellátáshoг egв erkölcsi tartalom is sгüksцgessц válik, amelв segítsцget nвújt sгámára a helвes döntцsek meghoгatalában.322 A kutatások rávilágítottak arra, hogв a rend ri jogvisгonв egвik sarkalatos pontja aг erkölcsi цrtцkek motívumainak a meghatároгása. A rend ri sгolgálatra vonatkoгó köteleг jogi el írások цrvцnвesítцse цrdekцben etikai alapsгabálвokat tartalmaгó kódex került kiadásra. A Rend ri Hivatás Etikai Kódexe323 13 pontban foglalja össгe a rend ri hivatásra vonatkoгó etikai alapsгabálвokat. A jogalkotó a rend rsцg különleges köгsгolgálati követelmцnвrendsгerцheг igaгította a kódex pontjait. Aг etikai kódex tartalma úgв került megalkotásra, hogв a jogsгabálвi el írásokkal egвütt biгtosítsa a rend rök erkölcsi цrtцkeinek цrvцnвesítцsцt. Minden hivatásos sгolgálati formának lцteгik a saját etikai цs erkölcsi sгabálвait tartalmaгó sгabálвrendsгere, amelв írott vagв íratlan formában kerül цrvцnвesítцsre. Aг etikai kódex alapvet en a rend rt helвeгi a köгцppontba, a rend r tevцkenвsцgцvel kapcsolatban állít erkölcsi normákat.324 Bolberitz Pál teológus professzor325 megfogalmaгása szerint a jogrend alá van rendelve aг erkölcsi rendnek, mivel aг el bbit aг utóbbi alapoггa meg. лrvelцsцben kifejti, hogy aг erkölcsi sгabálвok tisгteletben tartása a legalapvet bb cselekvцsi norma, eгцrt aг erkölcsi sгabálвok figвelmen kívül hagвásával a jogrend цrvцnвre juttatása válik VALCSICSÁK Imre: Az erkölcs a rendőri munkában. In: F iskolai Figвel 7. Rend rtisгti F iskola. 1996. – pp. 12-19. 322 VALCSICSÁK Imre: Erkölcsi kihívások a rendvédelemben. In: Társadalom цs Honvцdelem Ő. Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem. Budapest, 2000. – pp. 170-177. 323 A Rend ri Hivatás Etikai Kódexe. (http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testulet/altalanosan/arendori-hivatas-etikai-kodexe letöltцs ideje: 2013.12.27.) 324 GECSE Gábor - VOLTER, Zsolt: A Rendőri Hivatás Etikai Kódexe. Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek. 10. цvf. - p. 79. 325 BOLBERITZ Pál (19Ő1) Sгцchenвi-díjas teológus, filoгófus, a PPKE Hittudománвi Karának professzora. 1966-ban Esгtergomban sгenteltцk pappá. Filoгófus diplomáját a római Gregoriana Egyetemen szerezte meg 1976-ban. 321

158


lehetetlennц.326 A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat feladat-meghatároгásával цs cцljaival össгhangban - a Rend ri Hivatás Etikai Kódexцben lefektetett alapsгabálвok

figвelembevцtelцvel

- erkölcsi

iránвmutatást

nвújt

mind a

sгolgálatban, mind a sгolgálaton kívül tanúsítandó magatartások tekintetцben, morális alapot biгtosít a felmerül

sгakmai döntцsekheг, цs támogatást nвújt a

normakövet rend rök sгámára a hivatáshoг nem mцltó magatartás felismerцsцheг.

4.6. A rendőrök által elkövetett korrupciós bűncselekmények pszichológiai elemzése Aг európai kultúrkörben a demokratikus sгemlцlet alapja a jogkövet magatartás, eгцrt - erkölcsileg цs jogilag - a rendkívül csekцlв el nв sгerгцse is kifogásolható magatartás vцlelmeг. Magвarorsгágon a rend ri korrupciót - aktív hivatalnoki korrupció - átlagos mцrtцkben ítцli el a lakosság. Egy 2009-es Európai Társadalmi felmцrцs adatai alapján Magвarorsгágon a lakosság átlag felettinek цrtцkelte aг цsгlelt rend rsцgi korrupció sгintjцt. A kutatásból megállapítható, hogв haгánkban a hivatalnokok által keгdemцnвeгett passгív korrupciós gвakorlat Ausгtriával, Portugáliával, Luxemburggal цs Sгlovцniával megegвeг en - átlagos цrtцkheг köгeli eredmцnвt mutat.327 Németh Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Magatartástudománвi Intцгetцnek f munkatársa egв korábbi el adásában kifejti, hogв a korrupciós vesгцlвhelвгetekben csak aгok a sгemцlвek kцpesek a sгabálвkövetцsre, akik erkölcsileg цrettek. Rámutatott, hogв a küls

körnвeгet

цrtцkítцletцt l való egвoldalú függцs arra figвelmeгtet, hogв aг egвцn könnвen befolвásolható.328 Házi Zoltán, aг orsгágos rend rf kapitánв volt helyettese egy 2009-es el adásában kifejti, hogв a rend rsцg a köгigaгgatás sгerveгetrendsгerцnek rцsгekцnt nem csak üldöгi a korrupciót, hanem maga is kisгolgáltatott a saját sгerveгetцn belüli korrupciós vesгцlвhelвгeteknek. лrvelцse alapján a rend rsцgen belüli korrupció kockáгatának növekedцsцt a hatцkonв ellen rгцs hiánвában, illetve a lebukás vesгцlвцnek minimális kockáгatában látja.329 Eг цrthet , hisгen a BOLBERITZ Pál: A vallás és az erkölcs viszonya. In: Jel: Keresгtцnв лrtelmisцgiek Sгövetsцgцnek Lapja, 13. цvf. 2003. - pp. 37-39. 327 KELLER Tamás - Sik Endre: A korrupció цsгlelцse, elfogadása цs gвakorlata. In: Tárki Európai Társadalmi Jelentцs. 2009. - pp. 170-174. 328 EGRESI Katalin: „Korrupciós kockázatok és veszélyhelyzetek a közigazgatásban” Egy közigazgatási szakkonferencia tanulságai. In: Jog-Állam-Politika, 2. цvf. 2. sгám. - p. 155. 329 u.o. - p. 157. 326

159


rend rsцgen belüli korrupciós bűncselekmцnвek aг esetek többsцgцben rejtve maradnak. A rend rsцgi korrupció látenciájának csökkentцse цrdekцben els sorban a rend rsцg sгemцlвi állománвának meger sítцsцre, a fels - цs köгцpsгintű veгet k kineveгцsi rendjцnek sгigorítására, valamint a bels ellen rгцs hatцkonвabbá tцtelцre van sгüksцg. A korrupciós bűncselekmцnвi fajtákat a jogalkotó a Büntet Törvцnвkönвv XXVII. fejeгet „Korrupciós bűncselekmцnвek” című rцsгцben fogalmazta meg.330 A jogsгabálв a korrupciós cselekmцnвformákat kцt csoportba sorolja. Aг egвik rцsг a sгüksцgkцppen korrupciós bűncselekmцnвeket, a másik rцsг a nem sгüksцgkцppen korrupciós bűncselekmцnвeket különböгteti meg.331 Szükségképpen korrupciós bűncselekmények: -

vesztegetés,

-

vesztegetés elfogadása,

-

befolвással üгцrkedцs,

-

befolвás vásárlása

Nem szükségképpen korrupciós bűncselekmények: -

hivatali visszaélés,

-

hűtlen keгelцs,

-

versenвt korlátoгó megállapodás köгbesгerгцsi цs koncessгiós eljárásban

A rend ri korrupciós bűncselekmцnвek aг elkövetцs sгempontjából a vesгtegetцs elfogadása, vesгtegetцs, valamint a hűtlen keгelцs cselekmцnвformákban valósulhatnak meg. A felsorolt korrupciós bűncselekmцnвekkel a lakosság els sorban - de nem kiгárólagosan - a rend ri intцгkedцsek során találkoгhatnak. Egвes orsгágokban (Kína) a sгociális fesгültsцgek egвik f eleme a korrupció.332 A jogi tárgв ebben az esetben a kötelessцgsгegцs vagв a kötelessцgsгegцs látsгata. A A Büntet Törvцnвkönвvr l sгóló 2012. цvi C. törvцnв. 290.§-tól a 300. §-ig. Magyar Köгlönв, 2012. цvi 92. sгám. - pp. 13515-13518. 331 HOLLÁN, Miklós: Korrupciós bűncselekmények az új magyar Büntető Törvénykönyvben. Antikorrupciós képzések a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Türingiai-magyar vegyesbizottság a antikorrupciós sгemináriuma. Budapest, 2013. (El adás) (http://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/7/bd/80000/Holl%C3%A1n_Mikl%C3%B3s_HU.p df letöltцs ideje: 2013.12.27.) 332 VÁMOS Pцter: A társadalmi, szociális, etnikai, vallási feszültségek és a korrupció kezelése Kínában. In: A váltoгó Kína 1. kötet, 2009. - pp. 32-38. 330

160


rend ri sгolgálatot ellátó sгemцlв jogtalan el nвt kцr, aг el nвt, vagв annak ígцretцt elfogadja. A rend r a már bemutatott rend ri hivatás etikai kódexцben megfogalmaгott erkölcsi цrtцkeket - ha csak id legesen is, - a korrupciós bűncselekmцnв elkövetцsцnek idejцre háttцrbe sгorítja. A háttцrbe sгorított erkölcsi цrtцkek - a bűncselekmцnв elkövetцsцt követ en - bűntudat formájában id legesen el tцrbe kerülnek a rend r sгemцlвisцgцben. Ha a testület rцsгцr l a felel ssцgre vonás nem törtцnik meg, akkor a rend r újra цs újra el fogja követni a korrupciós bűncselekmцnвek valamelвik formáját, amint arra ismцtelt alkalom kínálkoгik. A rend r felel ssцgre vonásával bekövetkeгik a rend r lelki megnyugvása. A korrupciós bűncselekmцnвek elkövetцse egв olвan társadalmi jelensцg, amelвnek megjelenцse felmцrhetetlen károkat okoг a rend rsцgnцl. A katolikus egвháг elítцli a korrupció minden formáját. XVI. Benedek pápa egy

2011-es

felsгólalásában

mцlвsцgesen

elítцlte

a

korrupciót,

amelв

megfogalmaгása sгerint nвomorba tasгít цs halálba visг.333 Ferenc pápa egв 2013-as besгцdцben sгintцn a korrupció ellen sгólalt fel. Ferenc pápa hangsúlвoгta, hogв a kisebb fцlrelцpцs gвakran nagвobb bűncselekmцnв el sгobája lehet. Besгцdцben utalt a mindenkori köгigaгgatásba dolgoгókra, akiket a pisгkos pцnгt elfogadó цs mцltóságukat elvesгt sгegцnв embereknek neveгete. Ferenc pápa hoггátette, hogв aг emberi mцltóságot a becsületes, mцltóságteljes kemцnв munka adja, nem a könnвen járhatónak tűn út.334 Ferenc pápa sгintцn egв 2013-as audiencián nвíltan besгцlt a Vatikánban lцteг

korrupcióról, amelвnek a felsгámolását els dleges

feladatának tekinti.335 Ferenc pápa nвilatkoгataiból jól látható, hogв mindent elkövet a korrupció felsгámolására, aгonban korrupció ellenes egвháгügвi reformjával egвes sгerveгetek цrdekeit sцrti, amellвel csökkenti цrdekцrvцnвesít sгerepüket. 336 Ferenc pápa a katolikus egвháг veгet jekцnt korrupció ellenes egвháгügвi reformokat hajt vцgre Vatikán gaгdasági tevцkenвsцgцnek átláthatósága цrdekцben. Aг цvtiгedekkel eгel tt kiцpült, цs az aгóta eredmцnвesen működ korrupciós sгerveгeti hálóгatok

A korrupció ellen sгólalt fel a pápa Beninben. (http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/a-korrupcioellen-szolalt-fel-a-papa-beninben/2011-11-19/9841 letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.22.) 334 Ferenc pápa: a korrupció súlвos bűn. (http://www.magyarhirlap.hu/ferenc-papa-a-korrupciosulyos-bun letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) 335 Ferenc pápa: a Vatikánban lцteгik korrupció цs „meleg lobbi”. (http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2013/06/11/ferenc-papa-vatikanban-letezik-korrupcio-esmeleg-lobbi letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) 336 Fenвegetik a pápát. (http://www.szabadfold.hu/aktualis/fenyegetik_a_papat letöltцs ideje: 2014.04.23.) 333

161


felsгámolása nem könnвű feladat. Eredmцnвeket elцrni a sгerveгeti struktúra teljes átvilágításával, цs a megbíгhatatlan tisгtsцgvisel k leváltásával lehet elцrni. A köгigaгgatásban bűncselekmцnвek elenвцsг

tapasгtalt

цs

felsгínre

került

egвes

korrupciós

rцsгцt kцpeгik a tцnвlegesen elkövetett korrupciós

bűncselekmцnвek sгámának. A rend ri veгet k mellett a beosгtottaknak is kiemelt figвelmet kell fordítani a rend rsцgen belül elkövetett korrupciós bűncselekmцnвek felderítцsцre. Csak ígв lehet kisгűrni aгokat a rend röket, akik korrupciós bűncselekmцnвeket követtek el. A rend rsцget min sít , minцl jobb társadalmi megítцlцs aг elkövetett korrupciós bűncselekmцnвek csökkenцsцvel цrhet el. Magвarorsгágon a rend rök által elkövetett korrupciós bűncselekmцnвek, els sorban aг anвagi javak - kцsгpцnг, jutalцkok, kedveгmцnвek - megsгerгцsцt jelenti. Mindaгonáltal egyre nagyobb figyelmet kell fordítani sгámos olвan cselekmцnвi formára, amelвek elkövetцsцvel a rend rsцg testületi цs társadalmi deгintegrációjára kerülhet sor. Ilвen cselekmцnвek a hamis rend ri jelentцsek, a hamis tanúгás, az illegális sгerencsejátцk sгerveгцsцben rцsгtvev

sгemцlвek

цrdeksгfцrájának biгtosítása, valamint a rend ri intцгkedцsek során lefoglalt kábítósгerek,

gвógвsгerek

eltulajdonítása,

цs

a

rend rsцgi

információk

kisгivárogtatása.337 A rend ri korrupció nemгetköгi sгinten törtцn viгsgálatából látható, hogв növekedцse vagв csökkenцse nem köthet sгorosan adott államhoг vagв földrajгi területhez. Megfigвelhet , hogв aгokban aг orsгágokban mutat csökkenцst a rend rsцgi korrupció, ahol er s demokrácia van, цs a társadalom tagjai magas jövedelemmel rendelkeznek.338 A rend rsцgi korrupciós bűncselekmцnвek elemгцse során nem sгabad figвelmen kívül hagвni aг állampolgárt, mint aktív vesгteget felet. Aг állampolgár a jogtalan el nв megsгerгцse, vagв a joghátránв elkerülцse цrdekцben nвíltan vagy 337

BAYLEY, David - PERITO, Robert: Police Corruption. What Past Scandals Teach about Current Challenges. Special Report. In: United States Institute of Peace, 2011. - p. Ő. A sгerг k kifejtik, hogв ha aг adott államban, vagв földrajгi területen a rend rsцgi korrupció kiemelten van jelen, akkor nagвmцrtцkben hátráltatja a demokratikus jogállamiság kialakulását цs fejl dцsцt. A rend rök által elkövetett korrupciós cselekmцnвeket nagвon nehцг felismerni, mivel a testületen belüli össгefonódás hátráltatja a felderítцsцt, ígв a jogsцrtцs aг esetek többsцgцben rejtve marad. A rend ri korrupció okainak mцlвebb viгsgálatára - nцhánв orsгág kivцtelцvel - a kormánвгati sгervek nem vállalkoгnak, ígв nцhánв sajtóvissгhangot kapó elsгeparált eset kivцtelцvel nincs köгponti törekvцs a problцmák feltárására цs keгelцsцre. Bár a rend ri korrupció formái globálisan aгonosságot mutatnak, a különbsцg aг elkövetцsi okokban keresend . A rend ri korrupció vissгasгorításának egвik megoldása aг egвre több orsгágban lцtrehoгott független korrupcióellenes sгerveгetek működцse lehet. 338 Transparency International: Global Corruption Barometer, Transparency International. Berlin, 2013. -pp. 9-13. A felmцrцsek alapján aг egвes sгolgáltatások terцn törtцn vesгtegetцsek össгehasonlításában a rend rsцgen a legmagasabb (31 %).

162


burkoltan korrupciós цlethelyzetbe hozza, vagy esetenkцnt kцnвsгeríti a rend rt. A korrupciós цlethelвгet kialakulását követ en a rend r döntцshelвгetbe kerül. A kцrdцs els sorban nem aг, hogв a korrupciós цlethelвгetben lцv rend r elfogadja-e a felkínált el nвt, hanem aг, hogв erkölcsi meggв г dцsцt milвen formában tudja цrvцnвesíteni aг adott helвгetben. Ez цrthet , hisгen ha a rend r elgondolkodik a felkínált el nв elfogadásán, akkor már bekövetkeгik aг erkölcsi цrtцkvesгtцs.339 A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat feladata, hogв el segítse a poгitív erkölcsi цrtцkek megteremtцsцt aгoknál a rend röknцl, akik letцrtek a helвes útról, цs elfeledtцk aг erkölcsi цrtцkek jelent sцgцt. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatnak segítsцget kell nвújtani aгoknak a rend röknek, akik tanúi lesгnek más rend rök korrupciós tevцkenвsцgцnek, mivel a rend rsцgen belül tapasгtalható össгetartás követkeгtцben sгámos jogellenes korrupciós bűncselekmцnвre nem derül fцnв. Ez káros a rend rsцgre nцгve, mivel a vesгteget sгemцlв által felkínált jogosulatlan el nв elfogadásával a rend r a testület erkölcsi gвengesцgцt biгonвítja.340 A rend rsцg megbíгhatóságáról alkotott társadalmi megítцlцst negatív iránвba befolвásolja a sгцlesebb sajtónвilvánosságot kapó, felderítцsre kerül

rend rsцgi

korrupciós bűncselekmцnвek. A társadalom els sorban nem magát a bűncselekmцnвt elkövet rend rt, hanem a rend rsцget hibáгtatja, mivel a testület nem tett meg mindent a korrupciós bűncselekmцnв megel гцse цrdekцben. Eг цrthet , hisгen a társadalom rцsгцr l jogos igцnв merül fel az etikai alapsгabálвok betartására цs betartatására a rend rsцgi állománв körцben. A jogalkotás sгempontjából viгsgálva a kцrdцst, egв sokkal hatцkonвabb цs differenciáltabb jogalkotói törekvцsre van sгüksцg a rend rsцgi korrupció vissгasгorítása цrdekцben. Mindaгonáltal a jogsгabálвok módosítása цs sгigorítása önmagában nem elegend vissгatartó er . A bels ellen rгцsek gвakoriságával цs váratlanságával egв hatцkonвabb megel гцsi struktúra alakítható ki, amelв vissгatartó er kцnt sгolgálhat a rend ri állománв sгámára. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat működцsцvel kiegцsгítheti aгoknak a rendцsгeti sгerveknek a munkáját, amelвek a rend ri korrupció felderítцsцn dolgoгnak. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat munkatársai els sorban a rend ri S. SZUH Katalin: Etika segédlet. In: Óbudai Egвetem, Bánki Donát Gцpцsг цs Biгtonságtechnikai Mцrnöki Kar. Általános Pedagógia, 1999. - p. 33. A sгerг kifejti, Eric Fromm nцmet sгármaгású amerikai psгichoanalitikus elmцletцt, akinek megfogalmaгása sгerint a sгorongás цs a labilitás aг erkölcsi цrtцkvesгtцs követkeгmцnвe is lehet. Aг erkölcsi цrtцkvesгtцs eredmцnвe, hogв aг egвцn által fontosnak tartott erkölcsi цrtцkek jelent sцgüket vesгtik. Mivel aг egвцn nem ismeri fel a döntцsi helвгet fontosságát, eгцrt rossг döntцseket hoг, amelвek követkeгmцnвeket vonhatnak maguk után. 340 BALGA Jozef: A rendészet kultúrája és az etikai kódex. In: Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek, 10. цvf. 2009. – p. 73. 339

163


korrupció megel гцsцben vállalhatnak meghatároгó sгerepet aг által, hogв a lelki besгцlgetцsek során útmutatással, tanáccsal segítik a korrupció területцn erkölcsileg bizonytalan helвгetű rend röket. Tudatosítani kell a rend rökben, hogв a rend ri hivatás nem csak hatalmat biгtosít sгámukra, amivel vissгaцlhetnek. A rend rök a társadalom sгolgálatának цs a jogállamiság fenntartásának цrdekцben vцgгik a munkájukat. A jogsгabálв lehet sцget biгtosít a rend rnek aг emberi цrtцkek vцdelmцre. A rend rsцg a társadalomban цl emberek sгolgálatára hivatott. A rend rsцgi munkát lehetetlen eredmцnвesen vцgeгni poгitív erkölcsi sгempontok цrvцnвesítцse nцlkül. Meg kell viгsgálni, hogв a korrupció milвen formában van jelen a keresгtцnвsцg törtцnelmцben. A korrupció egy olyan jogtalan tevцkenвsцgi forma, amelв vцgigkísцrte aг emberi társadalmak fejl dцsцt. A keresгtцnвi hit цs erkölcs alapműve, a Biblia aг alábbiak sгerint fogalmazza meg a jogtalan el nв elfogadását: „Ajándцkot el ne vцgв: mert aг ajándцk megvakítja a sгemeseket, цs elfordítja aг igaг ügвet” Móгes II. könвve, Kivonulás 23:8.341 A rend rsцg nem tudna hatцkonвan működni, цs nem lenne kцpes a jogsгabálвok által meghatároгott feladatokat ellátni, ha minden esetben a veгet knek aгt kellene viгsgálni, hogв aг állománвba tartoгó rend rök milвen erkölcsi цrtцkek figвelembevцtelцvel látják el sгolgálatukat. A rend rsцgen belül lцv

kontrolált

feladat meghatároгás- цs vцgrehajtás aг eredmцnвessцg tekintetцben lцnвeges szempont.

Hátránвa,

hogв

aг

össгefonódás

lehet sцgцvel

a

korrupciós

bűncselekmцnвek a testületen belül maradnak. A korrupciós bűncselekmцnвek felderítцse nehцгkes, mivel a korrupciós bűncselekmцnвben rцsгtvev rend rök a legtöbb esetben fedeгik egвmást. A Magвar Helsinki Biгottság 2008-as állásfoglalása цrtelmцben 1989 óta mцg soha nem volt olвan ügв folвamatban, amelвben akár csak egв rend r tanú is látta volna a kollцgája által elkövetett bántalmaгásokat. A biгtosság köгlemцnвцben kijelentette: a rend rsцg alapvet цrdeke, hogв kisгűrje soraiból a jogsгabálвokat semmibe vev , hivatásuk KÁROLI, Gáspár (ford.): Szent Biblia. Budapest: Bibliatársulat, 1908. - p. 79. A biblia magвaráгatában utalásokat találunk arra, hogв jogtalan ajándцkokat el ne fogadj. Csak olвan ajándцkokat fogadj el, amiцrt cserцbe aг emberek nem várnak visгonгást. (Pl.: sгületцsnapi, esküv i, keresгtel i ajándцk) 341

164


gвakorlására alkalmatlan sгemцlвeket.342 Mindaгonáltal egвes rend ri túlkapásokat tárgвaló bírósági eljárásban találunk pцldákat arra, hogв rend rök vallanak rend rtársaik ellen.343 A rend rök által elkövetett korrupciós bűncselekmцnвek leghatцkonвabb felderítцsi módsгere a tettenцrцs. A joggyakorlat a tettenцrцsen nem csupán aгt цrti, amikor valaki a tettest aг elkövetцs köгben lepi meg, vagв kapja rajta a bűncselekmцnв folвamatának elkövetцsцn, hanem azt is, ha folyamatos üldöгцs után a bűncselekmцnв elkövetцsi helвцt l távolabb fogja el aг elkövet

sгemцlвt. A

törvцnв nem rцsгleteгi mit цrt tettenцrцs alatt, azt sem határoггa meg, hogy ez a felhatalmaгás aг elfogás tekintetцben meddig terjedhet ki.344 A felel ssцgre vonás szempontjából lцnвeges, hogв a rend rsцgi korrupció ne maradjon rejtve. Meg kell цrtetni a rend rökkel, hogy nem csak maga a korrupciós cselekmцnв bűncselekmцnв, hanem aг is, ha tanúja lesг más rend r korrupciós bűncselekmцnвцnek. A rend r akkor is hibát követ el, ha aг цsгlelt korrupciós bűncselekmцnвt nem jelenti köгvetlen rend rsцgi veгet jцnek. A rend ri korrupciós bűncselekmцnвek hatцkonв felderítцsцre hoгta lцtre a Belügвminisгtцrium a Nemгeti Vцdelmi Sгolgálatot.345 A jogsгabálв цrtelmцben a sгolgálat

Magвarorsгág

egцsг

területцn

ellátja

a

hivatásos

állománвba

jelentkeг knцl, valamint a hivatásos állománв tagjánál a fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról sгóló törvцnвben meghatároгott kifogástalan цletvitel ellen rгцst. A sгolgálat elvцgгi aг Rtv. 7.§ (1) bekeгdцs b) pontjában meghatároгott sгemцlвi kör megbíгhatósági viгsgálatát,346 továbbá e

Helsinki Biгottság: a rend rsцg fenвeget, a rend rök egвmást fedeгik. (https://gondola.hu/cikkek/57413Helsinki_Bizottsag__a_rendorseg_fenyeget__a_rendorok_egymast.html letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) 343 Megvádolt rend rök is falaгnak a sгadista f tisгtnek. (http://index.hu/belfold/2009/11/09/megvadolt_rendorok_is_falaznak_a_szadista_ornagynak/?honnan =Nemzeti_Hirhalo letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) 344 A sгemцlвek цs a vagвon (birtok) megvцdцsцnek jogi esгköгei – A jogi sгabálвoгás sгüksцgsгerűsцge. (tananвag) - p. 8. Pцcsi Tudománвegвetem, Feln ttkцpгцsi цs Emberi Er forrás Fejlesгtцsi Kar, Vцdelmi Kutatások Köгpont. 345 A Nemгeti Vцdelmi Sгolgálat F igaгgatójának 29/2011. utasítása a Nemгeti Vцdelmi Sгolgálat Sгerveгeti цs Működцsi Sгabálвгatáról. (http://nvsz.hu/sites/nvsz/files/0651_001_1.pdf letöltцs ideje: 2013.12.29.) 346 A bels bűnmegel гцsi цs bűnfelderítцsi feladatokat ellátó sгerv elvцgгi a kormánвtisгtvisel k, kormánвгati ügвkeгel k, a rend rsцg, aг Orsгággвűlцsi rsцg, a büntetцs-vцgrehajtási sгerveгet, a hivatásos katasгtrófavцdelmi sгerv, a Nemгeti Adó- цs Vámhivatal, aг Alkotmánвvцdelmi Hivatal, цs a Nemгetbiгtonsági Sгaksгolgálat hivatásos állománвú tagjainak megbíгhatósági viгsgálatát. 342

165


törvцnв 7.§ (1) bekeгdцs c) pontjában foglaltak sгerint felderíti a jogsгabálвban meghatároгott bűncselekmцnвeket.347 A jogalkotó lehet sцget biгtosított arra, hogв a Nemzeti Vцdelmi Sгolgálat munkatársai a megbíгhatósági viгsgálat vцgrehajtásával valós jogsцrt цlethelвгetet hoггanak lцtre. A jogsцrt sгituáció alkalmával a rend r korrupciós hajlandósága kerül viгsgálat alá, amelв során a rend r biгonвíthatja fedhetetlensцgцt, hivatástudatát цs erkölcsi цrtцkeinek stabilitását. A megbíгhatósági viгsgálat során nemcsak a rend r korrupciós hajlandósága kerül viгsgálat alá, hanem egвúttal a rend r erkölcsi цrtцkei цs egвцni hitvallása is. A megbíгhatósági viгsgálatnak az egвik legfontosabb megállapítása, hogв a rend rsцg teljes sгemцlвi állománвa rцsгцre világossá váljon, a rend rnek er síteni цs nem gвengíteni kell a társadalmi bizalmat.

4.7. A rendőri megérzés alkalmazásának lehetősége a rendőrök erkölcsi értékrendszerében A rendцsгet sгámos speciális lцnвeges specifikumot цs erkölcsi vonást tartalmaz. A rendцsгeti tevцkenвsцg els sorban aг emberekkel kapcsolatos, eгцrt ennek megfelel en sгámos sгociálisan цrгцkenв területet tartalmaг. A helвes erkölcsi цletfelfogás nвújt segítsцget a rend r sгámára, hogв meg tudja különböгtetni a jó цs a rossг köгötti különbsцget. A lelkileg kiegвensúlвoгott цs erkölcsileg stabil rend r sгociális цrгцkenвsцge segítsцgцvel feltárja a helвes цs a helвtelen magatartást tanúsító emberek köгötti különbsцget. Eгt hívjuk rend ri megцrгцsnek! A rend ri megцrгцs a sгakma specifikus elmцleti цs gyakorlati tapasztalatok gвarapodásával, цs a sгakmában eltöltött id el rehaladtával egyre magabiztosabban er södik. A rend ri megцrгцs kialakításáhoг lцnвeges sгempont egвes sгemцlвi kompetenciák meglцte, pцldául intelligencia, poгitív erkölcsi цrtцkek alkalmaгása, sгociális цrгцkenвsцg, egвцni elemг kцpessцg, csapatkonsгenгusban törtцn aktív rцsгvцtel, terhelhet sцg. A doktori цrtekeгцs sгempontjából els sorban nem aг ösгtönösen vцgrehajtott rend ri cselekedetek (pl.: agressгió, ismцtl d

intцгkedцstaktikai megoldások

Nemгeti Vцdelmi Sгolgálat Alapító Okirat. ő. A költsцgvetцsi sгerv alaptevцkenвsцge. (http://nvsz.hu/sites/nvsz/files/alap%C3%ADt%C3%B3okirat_hat%C3%A1lyos_201310.pdf letöltцs ideje: 2013.12.29.) 347

166


különböг formájú цs intenгitású eljárásokban) alkalmaгásáról besгцlünk, hanem a rend r sгemцlвisцgцbe, viselkedцsцbe, intцгkedцsi kultúrájába beцpült megцrгцseken alapuló gondolkodásról цs viselkedцsr l. A rend r megцrгцsei segítsцgцvel gвors цs helвes döntцst hozhat aг eredmцnвessцg цs a kulturált rend rsцgi magatartás цrdekцben.348 A rend r a sгolgálat egвes sгakasгaiban kognitív energiát takarít meg aг által, hogв megfelel

módon alkalmaггa a kialakult megцrгцseken alapuló

tulajdonságait цs tapasztalatait. A rend ri megцrгцsek fontos szerepet töltenek be a rend rök munkájában. Hoггájárulnak

a

helвes

döntцsekheг,

segítsцget

nвújtanak

aг

erkölcsi

цrtцkrendsгerek helвes цs helвtelen köгötti különbsцgek felismerцsцheг. A rend ri megцrгцs kialakulása során figyelmet kell fordítani arra, hogв egвes helвгetekben nehogв negatív iránвba befolвásolják a rend r döntцseit. A rend ri megцreгцsek helвtelen цrtelmeгцsцvel a rend r helвtelen döntцseket hoг, amelвek a jogsцrt cselekedetek kialakulásáhoг veгethetnek. A rend ri munka szakmaiságának magas fokú elsajátításáhoг elengedhetetlen a rend ri megцrгцs kialakulása.349 A rend ri megцrгцs súlвoгottan a büntet eljárás nвomoгati цs viгsgálati sгakasгában játsгik fontos szerepet.350 A kutatás sгempontjából lцnвeges a büntet eljárás nвomoгati цs viгsgálati sгakasгának bemutatása цs elemгцse a rend ri megцrгцs rцsгletesebb megцrtцse цrdekцben. A vádemelцst megel г

szakasz a viгsgálati munka. Cцlja a

bűncselekmцnв jellegцnek цs aг elkövet kilцtцnek a megállapítása. A viгsgálat aг adott sгemцlв vagв sгemцlвek ellen büntet eljárást megindító döntцssel, vagв aг eljárás felfüggesгtцsцvel, aг eljárás ideiglenes felfüggesгtцsцvel, vagв aг ügв nem büntet jogi eljárás keretцben törtцn

viгsgálatával fejeг dik be. 351 A viгsgálati

munka egвik nagвon fontos eljárási sгakasгa a vallomások felvцtele. A viгsgált ügв HлDER Sándor: Aг ösгtönös a cцltudatos aг ökologikus viselkedцs. (http://www.slideshare.net/forlong/sztnskologikus-viselkeds letöltцs ideje: 2013.12.29.) 349 VALCSICSÁK Imre (szerk): Rendészeti (szakmai) etika. Budapest: Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem, Rendцsгettudománвi Kar, Magatartástudománвi Tansгцk. 2013. – p. 9. 350 Milвen sгakasгai vannak a bűnügвi nвomoгásnak? A bűnügвi nвomoгás öt sгakasгát különböгtetjük meg: 1. Viгsgálat 2. Nвomoгás 3. El гetes letartóгtatás 4. Döntцs aг el kцsгít eljárásban – vádemelцs 5. Rövidített el kцsгít eljárás (https://e-justice.europa.eu/content_rights_of_defendants_in_criminal_proceedings_-169-CZmaximizeMS-en.do?clang=hu&idSubpage=2 letöltцs ideje: 2013.12.29.) 351 u.o. A vádemelцsi sгakasг befejeгцse. 348

167


sгempontjából releváns információk össгegвűjtцsцvel цs elemгцsцvel rávilágíthatunk aг ügв megцrtцsцheг sгüksцges törtцnцsekre, цs aг ügвben цrintett sгemцlвek sгerepцre. A viгsgálati munkát vцgг

rend r áttekinti a nyomozati szakaszban

megszerzett információkat цs adatokat, dönt a gвanúsítottak fogva tartásáról, valamint adott esetben más nвomoгati cselekmцnвek alkalmaгásáról. A viгsgálati munkát vцgг

rend r aг erkölcsi kompetenciák köгül a

megцrгцsekre hagвatkoгva kцpes elemeгni a viгsgálati sгakasгban rцsгtvev sгemцlвeket. Aг erkölcsi kompetencia segítsцgцvel a rend r morálisan megalapoггa megцrгцseit, amelвek a viгsgálat további sгakasгában megvalósításra kerülhetnek. A rend r megцrгцsei els sorban a viгsgálatban rцsгtvev

sгemцlв vagy

sгemцlвek által felváгolt esemцnвek, vagв törtцnцsek valódiságára vonatkoznak. A bűncselekmцnв felderítцse цrdekцben a nвomoгást vцgг jogsгabálв adta lehet sцget alkalmaгnia kell aг elkövet

rend rnek minden sгemцlвцnek elfogása

цrdekцben. Mindaгonáltal sгem el tt kell tartani aгt a tцnвeг t, hogв a rend r a felderítцs цrdekцben túlгó agressгiót vagв kцnвsгervallatást nem alkalmaгhat.352 A kцrdцs els sorban nem aг, hogв a viгsgálatot vцgг

rend r egвцni

megцrгцsei helyesek vagy helytelenek voltak - mivel csupán a megцrгцsekre hagyatkozva nem lehet a gyanúsítást realiгálni -, hanem aг, hogв aг egвцn erkölcsi kompetenciájának er sítцsцvel milвen mцrtцkben sikerült er síteni a rend r erkölcsi helвгetцt. A rend r erkölcsi kompetenciájának er sítцsцre nagв sгüksцg van mind a viгsgálati, mind a nвomoгati munkában, mivel a rend r eг által kцpes elцrni az etikai цs erkölcsi normák betartását. A felváгolt nвomoгati цs viгsgálati munka csak egв kis rцsгe annak a tevцkenвsцgfolвamatnak, amelвet a jogalkotó a rend rsцg sгámára meghatároгott. A rend rsцg sгerveгeti struktúrájában sгámos olвan rendsгeresített rend ri beosгtás van, ahol a rend r segítsцgцre lehet a rend ri megцrгцs. Els sorban aгonban a bűncselekmцnвek nвomoгása során lehet kiaknáгni a nвomoгati munkát folвtató, lelkileg stabil цs erkölcsileg kiegвensúlвoгott rend rök megцrгцsit. Eг цrthet , mivel a nвomoгati munkát vцgг

rend r - megцrгцseit figвelembe vцve - a logikai

össгefüggцsek figвelembevцtelцvel elemгi цs цrtцkeli a rendelkeгцsцre álló krimináltechnikai цs krimináltaktikai adatokat a tanúk által elmondottakkal. A logika

352

ROUFA, Timothy: Ethicalvalues in Policework (http://criminologycareers.about.com/od/Career_Trends/a/Ethics-In-Law-Enforcement.htm ideje: 2014.05.05.)

168

letöltцs


segít abban, hogв a gondolkodást tudatosan gвakoroljuk, цs logikai leveгetцseket vцgeггünk.353 A rend ri munka során цrvцnвesített gyakorlati tudás legf kцppen köгvetlen tapasztalati úton sajátítható el, mivel aг elmцleti össгefüggцsek adekvát formában rendelkeгцsre állnak.

4.8. A rendőr személyiségének fejlődése az erkölcsi kompetenciák függvényében Aг eddig felváгolt kutatási eredmцnвekb l kitűnik, hogв a rendцsгeti hivatás sгámos erkölcsi kihívást цs specifikumot tartalmaz. A kihívások tekintetцben a rend r erkölcsi цs etikai stabilitásának fontosságát kell kihangsúlвoгni. A rend r erkölcsi indíttatású cselekedetei a legtöbb esetben nвilvánosak, ennцl fogva a társadalom tudatos odafigвelцse mellett törtцnnek megnвilvánulásai. Aг erkölcsi kompetenciák alaposabb viгsgálatával a rendцsгeti normák, цrtцkek цs elvek a társadalom rцsгцr l támasгtott követelmцnвekkel össгhangba hoгhatóak. 4.8.1. Elméleti problémafeltevések

-

Hogвan цrtelmeгhet a rend r erkölcsi fejl dцse?

-

Milyen iránвt vagв elmoгdulást tekintünk kívánatosnak, konstruktívnak цs hatцkonвnak? -

Aг eгekre a kцrdцsekre adott válasгok milвen formában цs mцrtцkben er sítik a rend r sгemцlвisцgцt, valamint eг által milвen hatást gвakorolnak aг egвцnre цs a társadalomra?

A rend r erkölcsi fejl dцse különböг

sгakasгokon megв keresгtül. A

rend ri pálвa keгdeti sгakasгában sгembesül egв új, addigi цletцt l mer ben eltцr rendszerrel. A rend ri pálвa els

id sгakában kialakításra kerülnek a társas

kapcsolatok. Aг elmцleti tudásanвag biгtosításával цs megsгerгцsцvel a hatцkonвság növelцse kerül el tцrbe, amelв során különböг egвцni sгemlцletekkel találkoгik a rend r. Eгek aг egвцni rend ri sгemlцletek kцpesek formálni a rend r erkölcsi цs lelki kompetenciáit. Az egвцni behatások követkeгtцben megváltoгhat a rend r sгemlцlete. Magabiгtossága цs sгakmai tudása er södik, eгцrt egвre inkább el tцrbe NAGY Jóгsef – KOVÁCS Gyula: A kriminálmetodika általános kérdései. Budapest: Nemzeti Köгsгolgálati Egвetem, Rendцsгettudománвi Kar. - pp. 8-9.

353

169


kerülnek aг ösгtönös cselekedetek. A rendцsгeti pálвán eltöltött цvek sгámának növekedцsцvel a sгakmai problцmák mellц magánцleti problцmák csoportosulnak, amelyek kцpesek befolвásolni a felmerül sгakmai döntцseket is. Megváltoгnak a fontossági er visгonвok, el tцrbe kerülnek a gвors megoldást igцnвl problцmák.354 Ha a kialakult problцma a rend rt megoldhatatlan feladat elц állítja, akkor segítsцgre van sгüksцge. A rend r rцsгцr l törtцn segítsцgkцrцs elvetцse - vagв a problцmával felkeresett

szemцlв

rцsгцr l

törtцn

elutasítás

-

erkölcsi

gátlástalanságot

eredmцnвeгhet, aminek hatására a rend r helвtelen döntцseket hoгhat. Aг erkölcsi válság kialakulását követ en a rend rben felvet dik a kцrdцs: Miцrt kell helyesen cselekedni? Aг erkölcsi цrettsцg kialakulásával a rend r kцpes lesг hossгútávon mцrlegelni a sгakmai цs a magánцleti kihívásokat. Eг által kцpessц válik megцlni a jót cselekedeteiben. A kezdeti szakaszban megszerzett mások iránti elköteleгettsцg meger síti a társadalom egцsгцre vonatkoгó hatцkonв feladatellátást. A szakmai цletút további sгakasгaiban egв poгitív iránвú erkölcsi цs lelki fejl dцs valósul meg. Ez a fejl dцs kihatással van a rend r magánцletцnek sikeres megцlцsцre, amelв során a család er s kötelцk formájában támogatja цs biгtosítja a rend r erkölcsi meggв г dцsцnek biztos alapjait.355 További problцma akkor merül fel, ha a rend r nem tudja elfogadni a testület által elfogadott normákhoг törtцn alkalmaгkodást. A rend rsцg jogsгabálвok által meghatároгott normák цs цrtцkek sгerint biгtosítja a rend r sгámára a kijelölt utat. Aг erkölcsi normák háttцrbe sгorításával, sгakmai vagy magánцleti problцmák er södnek, ebb l kifolвólag a sгemцlвes cцlok elцrцse kerül el tцrbe.356 A magánцleti válság kihatást gвakorol a rend r цrгelmeire цs cselekedeteire egвaránt, aminek követkeгtцben lelki цs erkölcsi biгonвtalanság lцp fel. A helвes erkölcsi цrtцkek poгitív цrtцkszemlцletцt felváltja aг absгolút цrtelemben vett erkölcsi 354

Police Chiefs Desk Reference: 2. Police Ethics. In: University of Mississipi, 2004. - pp. 30-43. A tanulmánв kifejti a rend ri veгet k felel ssцgцt a rend rt цrint etikai kцrdцsek цs problцmák megoldása terцn, mivel aг alapkoncepció цrtelmцben a rend rnek lehet sцget kell biгtosítani, hogв a felmerül erkölcsi problцmáit a rend ri veгet vel átbesгцlhesse. Kulcsfontosságú a retorгiómentessцg biгtosítása, hogв a rend r biгalommal fordulhasson a rend ri veгet höг. 355 MAUREN, Cain: (szerk): Society and the Policeman's Role. Sydney: International Library of Society, Law Book Co of Australasia. 1973. – pp. 101-198. A könвvben sгámos tanulmánв foglalkoгik a rend rök társadalomban betöltött sгerepцvel. Kutatások цs megfigвelцsek elemгцsцvel цs цrtцkelцsцvel mutatják be a városi цs a vidцki rend rök társadalmi kapcsolatait, kiemelve a vidцki rend rök esetцben a sгakmai цs a családi kapcsolatok fontosságát. 356 SOMOGYINл P. Krisгtina: Aг erkölcsi fejl dцs цs nevelцs lцlektana. A moralitás psгichológiája. – p. 4. (http://www.erkolcstan.hu/system/files/cikk/2013/erkolcsi_fejlodes_pszichologiaja.pdf letöltцs ideje: 2013.12.29.)

170


mцlвpont, amikor is a rend r már nem kцpes különbsцget tenni a helвes цs a helвtelen köгött. Erkölcsi цrtцkvesгtцs követkeгik be. Ebben az esetben a felajánlott intцгmцnвi vagв egвцni segítsцg akkor kцpes eredmцnвeket elцrni, ha a rend r beismeri önmagának a problцma fontosságát, цs mцg nem követett el jogsгabálвba ütköг bűncselekmцnвeket. A rend rnek lehet sцget kell biгtosítani, hogв felmцrje a problцma forrását, цs biгtosítani kell sгámára a segít sгerveгeti formát. A poгitív erkölcsi цrtцkek er sítцsцvel biгtosíthatóvá válik a rend r testületben tartása, vagy a sikertelen egвüttműködцst követ en eltávolítása. A rend rnek meg kell próbálnia elkülöníteni a magánцleti цs sгakmai problцmáit, mivel a kцt problцmaforrás egвüttes jelenlцte újabb, el re nem látható kihívások elц állíthatja a rend rt. 4.8.2.Technikai jellegű problémafelvetések Hogвan lehet megfoghatóvá, esetleg mцrhet vц tenni egв ember erkölcsi цrtцkeit,

normáit,

aгokat

a

kognitív

folвamatokat,

amelвek

magatartását,

cselekedeteit цs lelki meggв г dцsцt befolвásolják a rend ri munka során? A rend ri munka цrtцke a statisгtikai adattárakban megjeleníthet цrtцkelhet

цs

munkafolвamatok össгegsцgцben mцrhet . A statisztikai adatok

megmutatják, цs egвben цrtцkelik egв rend r, egв rend rkapitánвság, egв megвe vagв aг egцsг rend rsцg felderítцsi, bűnmegel гцsi цs köгlekedцsbiгtonsági tevцkenвsцgцnek hatцkonвságát. A statisгtika olвan tudománвos módsгertan цs gвakorlati tevцkenвsцg, ami arra sгolgál, hogв jellemeггe a valóság tцnвeinek valamely adott körцt a sгámok nвelvцn. Sгámolni kell aггal, hogв releváns információk veszhetnek el a statisztikai adatok цrtцkelцse során.357 A statisztikai adatok elemгцsцvel a rend rsцg kцpes behatárolni a bűnügвileg fert гött területeket, eг által gвorsan цs hatцkonвan kцpes koncentrálni er it цs esгköгeit az adott területre. A rend rsцg a statisгtikai adatok publikálásával er sítheti vagв gвengítheti a lakosság biгtonságцrгetцt.358

Statisztikai fogalmak: A statisztika. (http://statisztikus.hu/fuggelek/statisztikai-fogalmak/ letöltцs ideje: 2013.12.31.) 358 Police distort crime data, inciting violence against refugees. - A rend rsцg torгítja a bűnöгцsi adatokat a menekülteket цrt usгító cselekmцnвekkel sгemben. (http://972mag.com/police-distortionof-crime-data-encourages-rising-violence-against-refugees/46236/ letöltцs ideje: 201Ő.02.09.) A rend rsцg a statisгtikai adatokkal nвújt tájцkoгtatást a társadalom sгámára aг elkövetett jogsцrtцsek helвгetцnek alakulásáról. A nвilvánosságra hoгott adatok segítsцgцvel a társadalom tagjai kцpet kapnak a sгűkebb цrtelembe vett lakókörnвeгetük köгbiгtonsági helвгetцr l, eг által a biгtonságцrгet er sítцse vagв gвengítцse követkeгik be. Ha a rend rsцg a rendelkeгцsцre álló statisгtikai adatokat 357

171


A lakosság biгtonságцrгetцnek növelцsцheг a legtöbb esetben elцgsцgesnek bizonyulhat a rend ri lцtsгám, цs a köгterületen eltöltött órák sгámának növelцse. Társadalmi igцnв mutatkoгik arra vonatkoгóan, hogв a sгemцlвi цs köгössцgi biгtonság megteremtцse цrdekцben nвíltan, magabiгtosan цs a kommunikációs csatornák felhasгnálásával lцtesítsen kapcsolatot a lakosság a rend rsцg tagjaival. A társadalom rцsгцr l megfogalmaгott kompetenciák átцrtцkelцsцvel mind aг egвцni, mind a köгössцgi biгtonság er sítцse válik megvalósíthatóvá. A kommunikációs csatornák össгehangolása során a segítsцget kцr sгemцlв цs a rend r köгött egв bizalmi kapcsolat alakulhat ki. A biгalmi kapcsolat meghatároггa a rend r segít tevцkenвsцgцnek intenгitását цs folвamatosságát. A segítsцget kцr

sгemцlв

biгtonságцrгete eг által er södik. Aг erkölcsi цrtцkek köгül aг egвik legfontosabb a jót cselekedni цs a mások jónak tartsanak sгemцlвi motívum. A poгitív erkölcsi meggв г dцsek a kezdeti id sгakban

minden

rend r

sгemцlвisцgцben,

egвцni

meggв г dцsцben

цs

cselekedeteiben jelen vannak. A problцmák a már felváгolt erkölcsi цs lelki váltoгások során alakulhatnak ki. A rend r erkölcsi цrtцkeinek vagв aг erkölcsi цrtцkek váltoгásának jelent sцgцt a helвes cselekedetek gвakorisága цs intenгitása határoггa meg. A rend r a szakmaiság elsajátítása, цs a rend ri munka vцgrehajtása során цrtцkeket sгereг, amelвeknek a gвakorlatba törtцn átültetцsцvel kerül megítцlцsre a társadalom rцsгцr l. Ha valakir l aгt mondjuk, hogв jó, akkor aг illet

emberi

termцsгetцt nem csupán egвik vagв másik vonatkoгásban цrintjük, hanem valamikцppen egцsг termцsгetцr l hoгunk ítцletet, цs eгt aг egцsг emberi termцsгetet átható különleges jóságot erkölcsi jóságnak neveггük.359 A Katolikus Egвháг Katekiгmusának aг emberi cselekedetek erkölcsisцgцr l sгóló fejeгetцben fogalmaггa meg цs a jó цs a rossг cselekedetekre vonatkoгó tanítását.360 A tanítás aг erkölcsileg jó cselekedet esetцben egвsгerre föltцteleгi a tárgв, a cцl цs a körülmцnвek jóságát. Eг цrthet , mivel a helвtelen cцl akkor is megrontja a cselekvцst, ha tárgвa önmagában helyes (pl.: a rend r kцsгsцgesen nвújt információt a külföldieknek, hogв lássák aг emberek segít kцsгsцgцt, ellenben ki sгándцkosan elferdíti vagв meghamísítja, akkor a társadalom tagjai valótlan kцpet kapnak a köгbiгtonság valós helвгetцr l, ígв sцrül a biгtonságцrгetük. 359 TURAY Alfrцd: Az ember és az erkölcs. Alapvető etika Aquinói Tamás nyomán. Budapest: AGAPл, 2000. - p. 5. 360 ERD Pцter (szerk): A Katolikus Egyház Katekizmusa. A Római Katolikus Egyház tanításának összefoglalása. Budapest: Sгent István Társulat, 2013. - p. 19.

172


nem állhatja a külföldieket). A helвtelen tárgв megválasгtásával önmagában rossгá teheti aг egцsг cselekedetet. Aг egвháгi tanítás sгerint vannak helвtelen cselekvцsmódok,

amelвek

válasгtása

minden

esetben

tцves

követkeгtetцst

eredmцnвeг. A tцves válasгtás magában foglalja az akarat biгonвtalanságát, azaz az erkölcsi rossгat. A rend r erkölcsi цrtцkei a biгalom цs a biгtonság megteremtцse, a megfelel kommunikációs csatornák kiцpítцse, valamint a segít kцsгsцg biгtosítása. A felváгolt rend ri erkölcsi alapцrtцkek minden rend r filoгofikus gondolkodásában, цrгelmi meggв г dцsцben

a

világról,

aг

emberekr l

цs

a

körnвeгetr l

alkotott

vцlemцnвцben, valamint cselekedeteiben is jelen kell lennie. A rend rnek fel kell vállalnia цs fel kell tudni dolgoгni aгokat aг esemцnвeket, amelyek befolвásolják sгemцlвisцgцnek erkölcsi цs lelki oldalát. A rend rben tudatosulnia kell, hogy a legfontosabb erkölcsi feladat a társadalom biгtonságának a megteremtцse цs az emberek segítцse, akár aг цletцnek a feláldoгása árán is.361 A rend ri munka erkölcsi nagвsága abban rejlik, hogв a jogsгabálвok által meghatároгott

jogokat

követelmцnвrendsгerцvel

цs

kötelessцgeket

párosítjuk.

Tцves

aг

egвцni

követkeгtetцs

erkölcs

poгitív

tehát

rend r

a

cselekedeteinek erkölcsisцgцt csak a sгándцk, vagв a keretüket kцpeг körülmцnвek (körnвeгet, társadalmi nвomás, kцnвsгer, vagв sгüksцghelвгet) alapján lehet megítцlni. Vannak olyan a rend rök által elkövetett cselekedetek, amelyek önmagukban, a körülmцnвekt l цs a sгándцkuktól függetlenül minden esetben helвtelenek tárgвuk miatt. (Ilyen pl.: indokolatlan цs túlгó brutalitás, jogtalan fegвverhasгnálat, korrupció, aг emberi jogok figвelmen kívül hagвása, sгándцkos bűncselekmцnвek elkövetцse). A rend r jogsгabálвba ütköг cselekedeteivel soha nem igaгolhatja a jóra való törekvцsцt. A katolikus egвháг tanítása pontosan meghatároггa aг erkölcsi rossг lцnвegцt: „Soha nem sгabad rossгat tenni aгцrt, hogв abból jó sгármaггon.”362

MлSZÁROS Ádám Zoltán: A vesгцlв vállalásának elmцleti цs gвakorlati problцmái. Jogelmцleti Sгemle. 2013. цvi Ő. sгám. - pp. 93-100. A sгerг kifejti, hogв aг цletre цs a testi цpsцgre nцгve jelent s kockáгati tцnвeг t hordoг magában a rend ri hivatás. A rend r feladatának ismeretцben aг önrendelkeгцsi jogát gвakorolva, saját elhatároгásából dönt aг цlet feláldoгásának lehet sцgцr l. A rend ri hivatás komplexitásából kifolвólag aг цlet kockáгtatását is magában foglaló önkцntes vesгцlвvállalás a rend r saját elhatároгásából törtцnik. Aг állam objektív цletvцdelmi köteleгettsцgцt a megfelel kikцpгцssel, technikai vцdelmi esгköгök biгtosításával цs a fegвverhasгnálat engedцlвeгцsцvel teljesíti, eг által a rend r цletцnek kockáгtatása a minimálisra csökkenthet . 362 A Katolikus Egвháг Katekiгmusa. Aг ember hivatása: лlet a sгentlцlekben. II. fejeгet. A jó цs a rossz cselekedetek. 17ő6 цs 1760 tanítás. 361

173


4.8.3. Gyakorlati problémafelvetések Hogвan lehet a rend r sгemцlвisцgцt, döntцseit, világlátását befolвásolni, kedveг iránвba segíteni a fejl dцsцt?363 Aг eddig felváгolt kutatási eredmцnвekb l kitűnik, hogв a rend r sгemцlвisцgцt nagвmцrtцkben befolвásolja a körnвeгetцnek vцlemцnвe, цs erkölcsi цrtцkítцletцnek váltoгásai. Sarkalatos kцrdцs hogy, ha a rend r erkölcsi гavarral vagв problцmával kerül sгembe, akkor legвen segítsцg a sгámára. Ehheг aг sгüksцges, hogв a rend r felismerje a sгemцlвisцgцt befolвásoló erkölcsi problцmákat цs merje aгt köгvetlen körnвeгete (család, munkatárs, veгet , lelkipásгtor) elц tárni. Másik lцnвeges sгempont, hogв a rend r rendelkeггen kell önismerettel, hogy felismerje a kialakult vagв kialakulóban lцv erkölcsi problцmákat. Az igazi önismeret aгt jelenti, hogв a rend r pontosan meg tudja válasгolni a követkeг kцrdцsekre adott válasгokat: -

Ki vagyok?

-

Kivц akarok válni?

-

Kivц kell válnom?

-

Kinek tartanak engem az emberek?

A fenti kцrdцsekre adott válasгok alapján egв átfogó цs könnвen elemeгhet kцpet kaphatunk arra vonatkoгóan, hogв a rend r ismeri-e a múltját, kцpes-e megцrteni a jelenцt, цs hogв rendelkeгik-e reális jöv kцppel. Aг önismeret segítsцgцvel a rend r kцpes megцrteni a benne vцgbemen folвamatokat, döntцseket цs válasгtásokat.364 Aг önismeret segít, hogв a rend r felismerje a jó цs a rossг köгötti különbsцget, цs kцpes legвen helвes döntцseket hoгni. A rend rnek segítsцget kell nвújtani abban is, hogв kцpes legвen felismerni önmaga rossг tulajdonságait, amelвek kihatással lehetnek döntцseire.365 Remek önismeretre vall, ha a rend r segítsцgцrt folвamodik, mert egвedül nem kцpes keгelni a sгemцlвisцgцt, aг цrгelmeit vagy a gondolatait terhel problцmákat. A rend r döntцseit senkinek цs SZEKSZÁRDI Júlia - HORVÁTH H, Attila – BUDA, Marianna – SOMFALVI, Ildikó: A serdülők erkölcsi szocializációja. (Útkeresés a labirintusba) In: Magвar Pedagógia, 100. цvf., Ő. sгám. 1992. - p. 475. 364 GOSZTOLAI Gцгa: Önismeret. (http://www.gosztolai.hu/modszertar.html letöltцs ideje: 2013.12.31.) 365 KIRÁDY Attila – VARJÚ, Nóra: Stresszrezisztencia meghatározása projektív rajzvizsgálati módszerrel a fegyveres testületek állományában. - p.1. (http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/publikacio/Kirady.pdf letöltцs ideje: 201Ő.01.0Ő.) 363

174


semmilвen formában nem lehet a rend r kцrцse nцlkül befolвásolni vagy megváltoztatni, viszont a rossг döntцsek követkeгmцnвeit vállalnia kell. A rend ri munka során - nцmelв esetben - sгinte a pillanat tört rцsгe alatt kell döntцseket hoгni, amelвek követkeгmцnвцt l akár emberцletek függhetnek. A döntцs meghozatalakor цrtцkelni цs elemeгni kell a kialakult helвгetet, a körülmцnвeket, a jogi alapokat, цs a körnвeгetben lцv sгemцlвek sгerepцt цs cselekedeteit. A rend r döntцseinek, цrгelmeinek, elgondolásainak цs sгemцlвisцgцnek kedveг törtцn

iránвba

iránвmutatására csak akkor van lehet sцg, ha a rend r önmaga sгámára

feltárja a kialakult erkölcsi, lelki цs etikai jellegű problцmákat. Meghatároгó, hogв a rend r kцpes-e felismerni aгokat a jelгцseket цs tüneteket, amelвek a keгd d , vagв a már kialakult problцma eredetцt határoггák meg. Azok a foglalkozások, ahol emberek segítцse vagв aг цlet megmentцse aг els dleges feladat, olвan speciális munkakörülmцnвek vannak, amelв során a munkát vцgг sгemцlвek is sцrülhetnek. Jelen esetben els dlegesen nem a testet цrt tцnвleges fizikai sцrülцsr l, hanem aг adott sгemцlв lelkцt цs erkölcsi цrtцkeit, világlátását befolвásoló sцrülцsekr l besгцlünk. A folвamatos stressг sгakmai цs sгemцlвes kimerülцst eredmцnвeгhet.366 A felmerül problцmák keгelцsцre javasolt megoldási módsгer a proaktív цs reaktív stratцgia. A proaktív stratцgia cцlja a megel гцs, hogв ne alakulhasson ki lelki цs erkölcsi problцma a rend ri munka során. A felvetett problцmák megel гцse цrdekцben els sorban a már meglцv intцгmцnвi struktúrák, kцpгцsi цs kiválasгtási módsгerek átalakításával цs alternatív eljárások alkalmaгásával nвílik lehet sцg. A reaktív stratцgia cцlja a már kialakult problцma keгelцse, amely els sorban tanácsadással vagв rehabilitációs program lцtrehoгásával válik keгelhet vц.367 Törekedni kell arra, hogв a rend ri munka során átцlt traumatikus esemцnвek követkeгmцnвe ne okoггon maradandó testi цs lelki problцmát a rend rök sгámára.368 BERлNYI András: A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei. Egцsгsцgügвi dolgoгók munkavцdelmi kockáгatai című konferencia. Debrecen, 2011. Aг el adó a segít foglalkoгások tekintetцben kifejti, hogв a stressг okoгta psгichológiai reakciók a sгorongás, a harag цs agressгió, a depressгió цs a tanult tehetetlensцg цs a kognitív károsodás. A mit tehetünk? kцrdцsre válasгolva aг el adó aг esetmegbesгцl цs sгupervíгiós trцningek megsгerveгцsцt, цs a kцpгцseken való rцsгvцtelek lehet sцgцt emeli ki. 367 WEBB, D. Stephen and Smith, L. David: Stress Prevention and Alleviation Strategies for the Police. In: Criminal Justice Review. 37. цvf. 38. sгám. 2013. - pp. 536-538. 368 VIOLANTI, M. John: Residuals of Police Occupational Trauma Problems, In: Issues & Challengesin Law Enforcement. (http://www.spiritofthelaw.org/sol1art2.html letöltцs ideje: 2014.01.11) 366

175


A rend rök a munkájuk ellátása során vesгцlвes helвгetekbe vagy körülmцnвek köгц kerülhetnek, amelв helвгetek vagв körülmцnвek traumatikus цlmцnвt, vagв a stressг olвan fokát eredmцnвeгhetik, amelвeket nehцг feldolgoгni цs ellen riгni.369

Következtetések: A tárgвalt fejeгetben a rend rök munkáját цs magánцletцt er teljesen befolвásoló kцt nagвon fontos tцnвeг

- lelki цs aг erkölcsi - problцmák

kialakulásának formái, lehetsцges keгelцsi цs megoldási struktúrái kerültek bemutatásra цs elemгцsre. Sгámos haгai цs külföldi kutató foglalkoгik a fegвveres els sorban katonaság - sгervekben sгolgálatot ellátó sгemцlвek stressгtűr kцpessцgцvel цs kialakulásuk lehetsцges össгetev ivel (Vцgh, 2002; Kirádв, 2009; Williams, 1987). A kutatók els dlegesen a stressгorok jelenlцtцt, a traumatikus цlmцnвek цs a megküгdцs kцpessцgцnek felmцrцsцt viгsgálják. Mindaгonáltal indokoltnak tűnik megkülönböгtetni a stresszorok által okoгott problцmákat a lelki цs erkölcsi behatások okoгta problцmáktól.370 Aг eddig elvцgгett kutatások els sorban a fegyveres szervek munkáját vettцk viгsgálat alá, kifejeгetten a sгolgálat ellátásából ered

problцmákat viгsgálva. Az egyik legfontosabb problцmának a

sгolgálat ellátásából ered stressгorok jelenlцtцt цs aг egвцn megküгdцsi faktorát tekintik a kutatók. A rend rök munkájából ered

problцmák jellegцb l цs össгetettsцgцb l

adódik, hogy a kialakuló stressг nagвsága цs gвakorisága aг egвik legnagyobb problцmaforrást el idцг pszichikai folyamatok egyike. A folвamatos fiгikai цs psгichikai megterhelцssel járó rend ri feladatok össгetett hatást gвakorolnak aг emberi sгerveгetre. Eг a hatás a teljesítmцnв min sцgi цs mennвisцgi váltoгásában van jelen. A rend r fiгikai цs psгichцs kцpessцgei a fokoгott rend ri munka hatására váltoгhatnak. Ennek eredmцnвekцnt a rend r, цs köгvetve a testület teljesít kцpessцge csökken tendenciát mutathat, amelв

KIRÁDY Attila: Stressz megjelenési formái a fegyveres testületek tagjainál. – p. 1. (http://uninke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/publikacio/Kirady_A.pdf letöltцs ideje: 201Ő.01.0Ő.) 370 A stressг okoгhat lelki problцmákat, aгonban a lelki problцmák kialakulásáцrt a stressг felel s. A huzamosabb ideig jelen lцv stressг jóval nagвobb цs mцlвebb jellegű egвцni problцmákat okoгhat. Ilвen problцmák: frusгtráció, irritáció, düh, agressгió, traumatikus problцmák, bántalmaгás, kínvallatás, megfцlemlítцs, fenвegetцs, indokolatlan l fegвverhasгnálat, idegsokk. 369

176


követkeгtцben megn

mind aг egвцni, mind a társadalmi vesгцlвeгtetettsцg

nagвsága. A kiцgett, sгakmáját цrdektelennek tartó sгemцlвnцl els sorban aг önbecsülцs hiánвa, a folвamatos bűntudat, a bánat цs a sгorongás tünetei jelentkeгnek. A felsorolt tünetek egвüttes keгelцsцre jelenleg a magвar rend rsцgnцl nem mutatkozik megfelel keгelцsi módsгer vagв intцгmцnвi struktúra. A rend rsцg psгichológiai sгolgálatának hátránya, hogв csak a tudomására jutott, цs a rend rök által felsгínre hozott problцmákat tudja a psгichológia módsгereivel keгelni. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat - a rend rsцg psгichológia sгolgálatával ellentцtben - a lelki besгцlgetцsek során már a problцma kialakulását megel г en kцpes segítsцget nвújtani a rend rsцgi lelkipásгtorhoг forduló rend rök sгámára. Fontos kihangsúlвoгni, hogв a vallás nem terápiás módszer, nem sгűkíthet le a vallás jótцkonв hatása egвetlen hitrendsгerre sem. A rend rsцgnцl alkalmazott pszichológiai módsгerek alapvet en alkalmasak arra, hogв felmцrjцk a rend rök цs a rend ri pálвára jelentkeг sгemцlвek psгichцs цs stressгtűr kцpessцgeit. Lцnвeges szempont a fiгikai цs mentális er fesгítцst igцnвl feladat vцgrehajtása során fellцp problцmák kisгűrцse.371 A rend rsцg hierarchikus felцpítцsцb l, speciális sгerveгeti struktúrájából, a munkahelyi elöljáró-beosгtott visгonвból, valamint a vissгaveгethet terhelцsekb l kifolвólag a stresszorok kialakulásának a lehet sцge fokoгottan fennáll. A rend rsцg piramis szerkezetű felцpítцsцb l adódik, hogв aг egвes beosгtásokban sгolgálatot teljesít

rend röknek nem minden esetben ismertek aг utasításokból ered

követkeгmцnвek. Psгichológiai sгempontból aг ilвen helвгetek kialakulása nem kedvez a sгemцlвes felel ssцg- цs kockáгatvállalásnak, a csapatsгellem kialakulásának, aг egyцrtelmű cцlok megfogalmaгásának, a teljesítmцnв elismerцsцnek. A rend rökben komolв stressгorok alakulhatnak ki a kiegвensúlвoгottság, aг önfegвelem цs a döntцskцpessцg hiánвa követkeгtцben. Sem haгai, sem nemгetköгi visгonвlatban nem találunk olвan kutatási adatot, amelв pontosan meghatároгná, hogв a magвar rend rök hánв sгáгalцka küгd lelki, erkölcsi цs psгichikai jellegű problцmával, цs hogв a kialakult problцmák milyen A rend rsцgцnцl alkalmaгott psгichológiai viгsgálati rendsгerek цs módsгerek: intelligencia teszt, figвelemviгsgálat műsгerrel цs papír-ceruza teszttel, sгemцlвisцg kцrd ívvel, speciális beosгtáshoz sгüksцges kцpessцg viгsgálatával, pálвa motivációs kцrd ívvel, цletrajг mutatóval, anamnцгissel, explorációval цs projektív sгemцlвisцgviгsgáló tesгtekkel.

371

177


mцrtцkben okoггák a stressгorok kialakulását. További viгsgálat tárgвává kell tenni, hogy a kialakult problцmák vonatkoгásában hánв rend r kцpes megküгdeni egвцnileg problцmáival.372 A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat segítsцgцvel a rend r kцpessц válik arra, hogв már a problцma kialakulását megel г en segítsцget kapjon. A sгolgálat segítsцgцvel a megel гцsre lehet helвeгni a hangsúlвt. Lцnвeges sгempont, hogв a katolikus egвháг egв poгitív erkölcsi útmutatást nвújtson a rend rök sгámára, ígв válik biztosítottá az erkölcsös цlethivatás megteremtцsцnek lehet sцge.

372

KROHNE, Heinz Walter: Stress and Coping Theories. Johannes Gutenberg Mainz: Universitat Mainz, 2002. - p. 4. A megküгdцs meghatároгása alatt aг egвцn aгon tudatos er fesгítцsцt цrtjük, melвek arra iránвulnak, hogв legв ггe a rá ható stressгorokat, amelв folвamat rцvцn aг emberek új kцsгsцgeket цs kцpessцgeket sajátíthatnak el.

178


5. TÁRSADALOMTUDOMÁNY) KUTATÁS BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE Jelen fejezet a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat módsгertani sгerkeгetцnek lцtrehoгásáhoг nвújt segítsцget. A kutatás cцlja, hogв egвrцsгt felmцrje цs elemeгze a Magвar Rend rsцg állománвának a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat lцtrehoгására цs sгüksцgessцgцre vonatkoгó megítцlцsцt. Másrцsгt, hogв megismerje a rend rsцgi dolgoгók vцlemцnвцt a vallásosság, a lelki támogatás, a sгentmisцk, aг imasгobák sгüksцgessцge,

valamint

a

rend rsцgi

lelkipásгtori

sгolgálat

felállításával

kapcsolatban. A fejeгetben bemutatásra kerül a doktori kutatáshoг kapcsolódó kvantitatív kutatási

módsгerrel

eredmцnвe.

alkalmaгott,

nвomtatott

kцrd íves

módsгer

(PAPI)

373

5.1. A kutatás bemutatása és elemzése 5.1.1. A kutatás módszertana A Magвar Rend rsцg teljes sгemцlвi állománвa körцben került a kцrd íves viгsgálat vцgrehajtása цs elvцgгцse. Rцsгlegesen rцtegгett mintavцteli eljárás került alkalmaгásra annak цrdekцben, hogв a rend rsцg sгemцlвi állománвának jellemг it minцl jobban megköгelítse aг alkalmaгott minta. Alapvet

cцlkцnt került

megfogalmaгásra a minцl sгцlesebb körű mintaválasгtás, mind vertikálisan, mind horiгontálisan. A mintavцtel során els dleges sгempont volt, hogв a rend rsцg állománвában dolgoгó rend rök, köгtisгtvisel k цs köгalkalmaгottak köгül

PAPI - Paper and Pen Interviewing. A sгemцlвes kцrd íves megkцrdeгцs rendkívül elterjedt módsгer mind a piackutatásban, mind a mцdia-, illetve vцlemцnвkutatásban. A kцrd ív formájában, tartalmában цs nвelveгetцben is eltцr lehet a különböг kutatási területeken. El nвe, hogв repreгentatív mintán kцrdeгve eredmцnвe objektív цs általánosítható. A sгemцlвes adatfelvцteli módsгerek alaptípusa. A nвomtatott kцrd íveket tollal töltik ki a kцrdeг biгtosok, a megkцrdeгettek válasгainak megfelel en, illetve önkitöltős vagв naplós adatfelvцtel esetцn a válaszadók, maguk. (http://www.ipsos.hu/site/papi-nyomtatott-k-rd-ves-k-rdez-s/ letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.09.) 373

179


különböг

цletkorú, nemű цs állománвkategóriájú sгemцlв megfelel

aránвba

kerüljön a mintába.374 A doktori kutatásban az empirikus kutatás módsгertana rцsгekцnt kцrd íves statisгtikai felmцrцs formájában kerültek aг adatok meghatároгásra. A kvantitatív jellegű primer kutatás eredmцnвцt a kцrd íves felmцrцs adja.375 Cцl, információt gвűjteni aг emberek, illetve a nцpessцg egв meghatároгható csoportjáról.376 A kitöltцsre került kцrd ívek kódolásra kerültek, majd a kapott цrtцkek a Statistical Package for the Social Sciences (IBM-SPSS) matematikai-statisztikai program tábláгatában kerültek rögгítцsre. A kцrd ív kiгárólag гárt - ordinális - nominális skálán mцrhet

eldöntend

(igen-nem) kцrdцseket tartalmaгott. A kцrd ív

sгerkesгtцsцnцl több f sгempont került meghatároгásra. Visгonвlagosan háttцrbe sгorult, hogв hossгabb kцrd ív sгülessen. Gвakorlatiasság sгempontjából a könnвű цs gвors kitöltцs, valamint aг egвsгerű цrtelmeгhet sцg tekintetцben volt jelent sцge. A kцrd ív ő sгámoгott eldöntend

kцrdцst tartalmaгott. A kцrd íven sгerepl

kцrdцsekre, meghatároгásokra aláhúгással, vagв karikáгással lehetett válasгolni. Írni kiгárólag aг цletkor meghatároгásánál kellett. A kцrd ív össгeállítása során cцlom volt a rend rsцgi dolgoгók sгámára feltenni a tцma sгempontjából releváns kцrdцseket, aггal a sгándцkkal, hogв meg tudjam viгsgálni, hogв ugвanarról a kцrdцskörr l hogвan vцlekednek a különböг állománвkategóriáhoг, цletkorhoz цs nemheг tartoгó rend rsцgi dolgoгók. A kцrd íves statisгtikai adatfelvцtel a viгsgált kцrdцskörben, цs a cцlcsoportot kцpeг munkavállalókhoг mцg nem iránвult, eгцrt a váltoгó tцnвeг k egвütthatói nem állnak rendelkeгцsre aг össгehasonlítás sгempontjából. A kцrd ívet aг I. sгámú mellцklet tartalmaггa. A kцrd íves statisгtikai felmцrцs 2013. július 1-t l 2013. szeptember 31-ig tartott. A rend rsцgi dolgoгókat elektronikus úton - internetes felületen - köггцtett felhívás keretцben kerestem meg. A felhívás mellцklete tartalmaгta a kцrd ívet, amelвet a rend rsцgi dolgoгók kinвomtatva цs kцгírással kitöltve jutattak el hoггám. Aг orsгág más rend rsцgi sгerveit l a kitöltött kцrd ívek rend rsцgi futárpostán keresгtül цrkeгtek. Helyi visгonвlatban egв gвűjt doboг került kihelвeгцsre a HERCZ Mária: A pedagógusok gondolkodása a gyermek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. Szeged: Sгegedi Egвetem, Bölcsцsгettudománвi Kar, Nevelцstudománвi Doktori Iskola. (PhD цrtekeгцs) 2007. - p. 55. 375 A kцrd íves viгsgálat aг egвik leggвakoribb primer kutatási цs információsгerгцsi technikai eljárás. 376 MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Budapest: Libri Könвvkiadó, 2004. - pp. 109-121.

374

180


Soproni Rend rkapitánвság цpületцben, ahol a rend rsцgi dolgoгók elhelвeгhettцk a kitöltött kцrd ívet. Mind a távolabbi, mind a helвi sгinten beцrkeг

kцrd ívek

esetцben biгtosított volt aг anonimitás meglцte a kutatás teljes id tartalma alatt.

5.2. Módszerek és eszközök 5.2.1. Kérdőíves adatfelvétel A kцrd íves kutatási viгsgálat a társadalomtudománвi kutatásoknak aгon kvantitatív

módsгere,

amelв alkalmaгásával

a

társadalmi

цs

demográfiai

jellemг kr l, aг elemгцsi csoportok attitűdjeir l, valamint a kutatási tцma sгempontjából aг általunk megfogalmaгott, relevánsnak vцlt kцrdцseket - állításokat - írott vagв digitális formátumban eljuttatjuk aг elemгцsi egвsцgekheг, majd a kitöltцst követ en elemeггük a kapott válasгokat.377 A kцrd íves kutatások egвaránt alkalmaгhatóak leíró, magвaráгó цs felderít cцlokra. A

társadalomtudománвi

kutatásoknak

alapvet en

három

típusát

különböгtetjük meg. A kutatás egвes típusai nem függetlenek egвmástól. Vannak olвan komplex kutatások, amikor mind a három kutatási formát egвesíti aг adott kutatás. A kцrd íves kutatást els sorban olвan kutatási területen hasгnáljuk, ahol egвes emberek a válasгadók illetve aг adatköгl k. 5.2.1.1. Felderítő kutatások Kutatásunk cцlja lehet egвsгerűen csak feltáró jellegű kutatás, amikor mцg nem tudjuk biгtosan, hogвan, milвen módon lehetne mцlвebben kutatatni egв biгonвos dolgot, vagв egвáltalán цrdemes-e id t цs pцnгt fordítani egв biгonвos kutatásra. A felderít kutatások valamilвen új jelensцg megismerцsцre iránвulnak. Itt a cцl nem feltцtlenül a jelensцg teljes цs alapos dokumentálása, hanem annak a megállapítása, hogв sгüksцg van-e kцs bb egв alaposabb kutatásra. Emellett a felderít

kutatásokban lehet kipróbálni olвan módsгereket, amelвeket kцs bb

ERANUS Eliza – LÁNG Sarolta – MÁTH András – RÁCZ Attila: A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés. In: Letenyei Lásгló: Településkutatás II. Budapest: Rácг Kiadó, 2006. – pp. 1-2.

377

181


alkalmaгni sгeretnцnk, de mцg nem ismerjük a hatцkonвságukat. Ennek többek köгt a költsцgvetцs sгempontjából van fontos sгerepe. A felderít kutatások tehát nem adják meg a pontos válasгt a kutatási problцmára, pusгtán segítenek annak eldöntцsцben, hogв milвen esгköгöket, technikákat alkalmaггunk a jelensцg további viгsgálata során. Jelen kutatás esetцben a leíró kutatási mód alkalmaгásának felhasгnálása nem sгüksцgsгerű, mivel a kutatási problцma meghatároгására a kцrd íves kutatás, mint kutatási esгköг került kiválasгtásra цs alkalmaгásra. 5.2.1.2. Leíró kutatások Van olвan kutatás is, amelвnek cцlja pusгtán a megfigвelt dolgok leírása, pontos bemutatása. Csak arra a kцrdцsre próbálunk válasгolni, hogв aг a biгonвos dolog milвen, de mцg nem kцrdeггük meg, miцrt ilвen. A leíró kutatások a jelensцg pontos leírására törekednek, annak a lehet legtöbb aspektusából. Ennek aг egвik legaprólцkosabb pцldája a Magвarorsгágon tíгцvente vцgгett nцpsгámlálás, de ilвen leíró kutatás lehet egв adott terület munkanцlküli populációjának viгsgálata, vagв a fiatalok politikai preferenciáinak feltцrkцpeгцse is. A rend rsцg teljes sгemцlвi állománвára kiterjed leíró kutatás aг adott rendцsгeti sгakterületen belül dolgoгó sгemцlвek egвцni vцlemцnвцt viгsgálja a kцrd ívben megfogalmaгott kцrdцsek vonatkoгásában. 5.2.1.3. Magyarázó kutatás A társadalomkutatás módsгertanának további nagвon fontos eleme aг össгehasonlítás. A társadalomban elfoglalt helвгet, aг eltцr цletmód цs sok minden más jelensцg feltárásáhoг össгehasonlításokon keresгtül jutunk. Aг ígв tapasгtalt eltцrцsek - pцldául aг egвik társadalmi csoportban nagвobb a továbbtanulók aránвa, mint a másikban - vetik fel a követkeг fontos kцrdцst: melвek e különbsцgek okai? Ez a magвaráгó jellegű kutatás, ok-okoгati össгefüggцsek keresцsцre is lehet sцget biгtosít, цs általános követkeгtetцsek levonását tesгi lehet vц. A magвaráгó kutatások cцlja aг adott jelensцg megmagвaráгása, vagвis aг, hogy pцldául miцrt nagв a munkanцlkülisцg aг adott területen, vagв miцrt цppen egвik vagв másik politikai iránвгat a kedvelt a fiatalok köгцben. A leíró цs magвaráгó kutatási cцlok gвakran egвaгon kutatásban megtalálhatóak. A tanulmánв 182


további sгakasгában a magвaráгó kutatás módsгertana kerül felhasгnálásra aгon okokoгati össгefüggцsek tekintetцben, hogв a rend rsцgi dolgoгók sгakterületükön belül milвen lelki цs erkölcsi problцmákkal kerülhetnek sгembe, цs eгek a problцmák milвen váltoгási mechaniгmust okoгnak a rend rök sгemцlвisцgben.

5.3. A kérdőív szempontjából releváns kutatási probléma meghatározása A rend rsцg dolgoгói a rend ri munka speciális jellegцb l kifolвólag olвan fiгikai, lelki, erkölcsi цs psгichikai behatásoknak vannak kitцve, amelвek megterhelцst jelentenek sгámukra.378 A rend r által elrejtett vagв tagadott problцma követkeгtцben a rend r sгemцlвisцgцben, tetteiben, hoггáállásában váltoгások követkeгhetnek be, amelв váltoгások kihatással lehetnek, mint a magánцleti, mint a sгakmai kompetenciáira. A rend rsцg psгichológiai sгolgálata mellett nincs olyan segít alternatív módsгer, amelв a rend rök problцmáit keгelni tudná. A vцgrehajtott rend ri sгolgálati feladatok tekintetцben hasonlóságot mutató katonaság sгerveгeti struktúrájában megtalálható a katonai lelkipásгtori sгolgálat, amelв a katonák lelki цs erkölcsi problцmáit hivatott keгelni. A katolikus rend rsцgi lelkipásгtori modell lцtrehoгásával a rendцsгeti sгervek dolgoгói sгámára is lehet sцg nвílik, hogв a felmerül problцmáikat lelkipásгtor segítsцgцvel dolgoггák fel. A rend rsцg teljes sгemцlвi állománвa körцben elvцgгett kцrd íves adtafelvцtel segítsцgцvel egв komplex kцpet kapunk a katolikus rend rsцgi lelkipásгtori modell sгüksцgessцgцr l, valamint a vallási цrtцkek integrálhatóságáról. A kutatási módsгer megválasгtásánál figвelembe kellett venni a kutatásban rцsгtvev sгemцlвek lцtsгámának egвüttes цrtцkцt. A Magyar Rendőrség létszámának kimutatása:

Összlétszám:

Ő6.2Ő9 f - Hivatásos állománв lцtsгáma: 3Ő.ŐŐ2 f - Köгtisгtvisel i (kormánвtisгtvisel i) állománв lцtsгáma: Ő20 f A kutatási problцma meghatároгásánál pontosan definiálni kell, hogв a viгsgálni kívánt társadalmi jelensцg melв sгemlцletцvel vagв nцг pontjával foglalkoгunk.

378

183


- Köгalkalmaгotti állománв lцtsгáma: 9.9ő3 f - Munka Törvцnвkönвve sгerinti munkavállalói lцtsгám: 3ő9 f нssгesen: Őő.17Ő f A Nemzeti Védelmi Szolgálat létszámának kimutatása: - Rend rsцgt l berendelt hivatásos állománвúak lцtsгáma: 2ő8 f - Kormánвtisгtvisel i állománв lцtsгáma: Ő f - Köгalkalmaгotti állománв lцtsгáma: 8Ő f нssгesen: 3Ő6 f A Terrorelhárítási Központ létszámának kimutatása: - Rend rsцgt l berendelt hivatásos állománвúak lцtsгáma: ő73 f - Egвцb rendvцdelmi sгervt l veгцnвelt hivatásos állománвúak lцtsгáma: 1ő f - Köгalkalmaгotti állománв lцtsгáma: 1Ő1 f нssгesen: 729 f

379

2011. március 7-i adatok. A Belügвminisгtцrium 30000/3001/2011.BM sгámú válasгa, dr. Harangoгó Tamás orsгággвűlцsi kцpvisel K/2Ő13. sгámú „Mekkora a rend rsцg állománвának lцtsгáma” címmel benвújtott kцrdцsцre. Sгintцn dr. Harangoгó Tamás orsгággвűlцsi kцpvisel „Mekkora a rend rsцg állománвának fluktuációja” címmel intцгett kцrdцst a Belügвminisгtцriumhoг 2014-ben. A Belügвminisгtцrium válasгa цrtelmцben a rend rsцg hivatásos állománвába 2011-ben Ő8ő7 f , 2012-ben 11őŐ f , mцg 2013-ban 9Ő7 f kineveгцsцre került sor. dr. Pintцr Sándor belügвminisгter Úr köгlцse alapján 2011. január elseje цs 2013. december 31. köгötti id sгakban 3922 hivatásos állománвba foglalkoгtatottnak sгűnt meg a jogvisгonвa. Ha a rendelkeгцsre álló adatokat össгevetjük a Belügвminisгtцrium 2011-ben köгölt adataival, akkor 2013. december 31-цn a rend rsцg teljes sгemцlвi állománвának lцtsгáma Ő9.28ő f volt. A doktori dissгertáció nem vesгi figвelembe a 2011. március 7-i adatköгlцst követ rend rsцgi lцtsгámváltoгásokat. 379

184


5.3.1. A kérdőívek személyi vonatkozásainak értékelése380 A kцrd ívet 816 f töltötte ki, amelвb l 1Ő kцrd ív volt цrvцnвtelen. Aг цrtцkelцs sгempontjából felhasгnálható kцrd ívek sгáma 802 darab. A teljes rend rsцgi állománв lцtsгámára kivetítve 1,7ő %-os rцsгvцteli aránвt eredmцnвeгett. A kitölt sгemцlвek nemek sгerinti megosгlása: ő0Ő n 298 férfi A kцrd ívet kitölt sгemцlвek életkor sгerinti megosгlása: 19-2ő életkor között: 16Ő f 26-32 életkor között: 217 f 33-39 életkor között: 229 f 40-Ő6 életkor között: 108 f 47-ő3 életkor között: 73 f 54-60 életkor között: 11 f

A Magвar Rend rsцg egцsг sгemцlвi állománвát цrint kцrd íves kutatás mцg nem kцsгült Magвarorsгágon aг 1989-es rendsгerváltást követ id sгakban. Jelen kutatás aг els olвan kцrd íves adatfelvцtel, amelв megpróbálja feltцrkцpeгni a teljes rend rsцgi sгemцlвi állománв vцlemцnвцt, egв adott kцrdцskörrel kapcsolatban. Mindaгonáltal a rendsгerváltást követ id sгakban több olвan kцrd íves adatfelmцrцssel kombinált kutatás kцsгült, amelв egв biгonвos kцrdцskörben vцgгett kutatást a rend rsцg dolgoгói körцben. A kutatások jellegгetessцge volt, hogв kiгárólag egв adott területre vagв rend rsцgi állománвcsoportra fókusгált. (Sárköгi 2008, Sгabó 2009, Kriskó 2012, Földesi 2013, Pauer-Nagв 2013, Sгegedi Egвetem, Sгociológiai Tansгцk 2013.) 380

185


A második kцrdцs a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat felállítását követ igényjogosultság цs sгemцlвi aktivitás jelent sцgцt viгsgálta. A viгsgált 802 f rend rsцgi dolgoгó köгül 320 f (Ő0 %) válasгolta, hogв igцnвbe vennц a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat segítsцgцt a felmerül

lelki,

erkölcsi цs psгichikai problцmák keгelцse cцljából. Mindenfцlekцppen poгitív el jelkцnt kell цrtцkelni a Ő0 %-os igen válasгt, hiszen a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat módsгertana цs struktúrája korábban nem került sгцlesebb körben felvázolásra a rend rsцgi dolgoгók sгámára. Mindaгonáltal nem szabad figyelmen kívül hagвni, hogв a rend rsцgi dolgoгók 60 %-a elutasította a rend rsцgi lelkipásгtori

sгolgálat

igцnвbevцtelцt,

eгáltal

a

sгerveгet

lцtjogosultságát

kцrd jeleгtцk meg. Aг elkövetkeг

id sгak egвik legfontosabb feladata megismertetni a

rend rsцg teljes sгemцlвi állománвával a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat intцгmцnвi modelljцt, feladatrendszerét цs struktúráját. 3. Ön részt venne-e rendészeti szerveknél dolgozó személyek részére megtartandó szentmisén (ökumenikus istentiszteleten)?385 Igen: 3ő8 f (44,6 %) Nem: ŐŐŐ f (55,4 %)

нkumenikus: általános, mindenkit цrint . Idegen sгavak gвűjtemцnвe. (http://idegenszavak.hu/%C3%B6kumenikus letöltцs ideje: 2013.08.20) нkumenikus istentisгtelet: különböг felekeгetű keresгtцnвek egв köгössцgben megtartott istentisгteletцt, illetve imaóráját jelenti. Az általános gвakorlat sгerint a lelkцsгek mindig valamelв más felekeгet templomában sгolgálnak igehirdetцssel. нkumenikus istentisгtelet alkalmával a római katolikus, református, evangцlikus, metodista, baptista, görög katolikus felekeгetű gвülekeгetek egвütt imádkoгnak a krisгtushív k egвsцgццrt. 385

194


jelent sebb ünnepein vesгnek rцsгt nagвobb sгámban.387 A rendészeti dolgozók rцsгцre - els sorban - a rend rsцgheг, a katasгtrófavцdelemheг, a határ rsцgheг цs a büntetцs-vцgrehajtáshoг kapcsolódó ünnepek alkalmával nвílik lehet sцg a szentmisék

megtartására,

amelвek

kiegцsгülhetnek

a

keresztény

vallási

ünnepeken való rцsгvцtellel.388 A rend rsцgi dolgoгók sгámára tartandó sгentmisцk - ökumenikus istentiszteletek - sгempontjából köгel aгonos válasгokat kapunk aг цletkori megosгlások tekintetцben. Ennцl is kiegyenlítettebb aг eredmцnв a nemek tekintetцben. Feltцteleгhet , hogв aгok a rend rsцgi dolgoгók, akik valamelвik vallási köгössцgheг tartoгónak vallják magukat, rцsгt vennцnek a rend rsцgi dolgoгók sгámára tartandó sгentmisцn vagв ökumenikus istentisгteleten. Aг állománвcsoportok esetцben jelent s eltéréseket kapunk. A hat állománвcsoport köгül kett (tábornok, köгalkalmaгott) állománвcsoportba tartoгó rend rsцgi dolgoгó tartja fontosnak a sгentmisцken való rцsгvцtelt. Nцgв állománвcsoportba tartoгó rend rsцgi dolgoгó (f tisгt, tisгt, tisгthelвettes, kormánвtisгtvisel ) azonban nem tartja fontosnak a sгentmisцken törtцn rцsгvцtelt. Ez abból a sгempontból цrdekes, mivel aг 1. kцrdцs esetцben (нn valamilвen valláshoг, vagв vallási köгössцgheг tartoгónak vallja magát?) mind a f tisгti (77 %), mind a tiszti (82 %), mind a tisгthelвettesi (79 %) цs mind a kormánвtisгtvisel i (6ő %) állománвcsoportba tartoгó rend rsцgi dolgoгó nagвon magas sгáгalцkban válasгolt igennel a feltett kцrdцsre. Látható, hogв a fenti nцgв állománвcsoportba tartoгó rend rsцgi dolgoгók többsцge aг egвháгi elköteleгettsцg ellenцre nem sгívesen venne rцsгt olвan sгentmisцn, amelв rend rsцgi цpületben, sгerveгett körülmцnвek köгött kerülne megtartásra. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat egвik legfontosabb feladata, hogy tudatosítsa a rend rsцgi dolgoгókban aгt a tцnвt, hogв bátran vállalják vallási elkötelezettségüket és hovatartozásukat kollцgáik el tt azzal is, hogв rцsгt vesгnek a lelkipásгtori sгolgálat által sгerveгett sгentmisцken. Nem sгabad figвelmen kívül hagвni a rendцsгeti sгervek цletцheг sгorosan kapcsolódó

állami

цs

nemгeti

ünnepek

alkalmával

tartandó

ökumenikus

Jeles katolikus ünnepek: húsvцt, pünkösd, mindensгentek, karácsonв, újцv. Nagвboldogassгonв napja, a karácsonв цs aг újцv olвan parancsolt ünnep Magвarorsгágon, amelв napokon a hitüket gвakorló katolikusoknak a katolikus egвháг köteleг sгentmisehallgatást ír el . Eгek a vallási ünnepek Magвarorsгágon munkasгüneti napok is egвben. 388 A rend rsцg napja (Sгent Gвörgв napja) április 2Ő, a büntetцs-vцgrehajtás napja (Sгent Adorján napja) sгeptember 8, a volt határ rsцg napja (Sгent Lásгló napja) június 27, a tűгoltók napja (Szent Flórián) május Ő. 387

198


A negвedik kцrdцsnek a szabad vallásgyakorlás - id beli цs területi sгempontjából van jelent sцge.391 Aг össгefüggцsek tekintetцben a negвedik kцrdцs aг els

цs a harmadik kцrdцs kiegцsгítцse. лrdekes adat, hogв több (1,9 %)

rend rsцgi dolgoгó támogatná imasгoba vagв kápolna lцtrehoгását, mint ahánвan rцsгt vennцnek sгentmisцn vagв ökumenikus istentiszteleten. A negвedik kцrdцsre adott válasгok esetцben jóval nagвobb megosгtottsággal találkoгunk, mint a többi kцrdцs vonatkoгásában. Az imaszoba vagв kápolna lцtesítцsцt rend rsцgi цpületben els sorban a köгalkalmaгotti állománвcsoportból támogatták jelent sen, de цrdekes, hogв a jelent s mцrtцkben vallásosnak цrtцkelt tiszthelyettesi állománв rцsгцr l elutasítást kapott a kцrdцsfeltevцs. Sгintцn цrdekes a n i rend rsцgi dolgoгók támogatásának nagвobb sгáma a fцrfiak elutasításával szemben. Mivel már jelenleg is vannak olyan rend rsцgi цpületek, ahol imasгobák kerültek kialakításra, ígв nem köthet

össгe a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat

felállításának sгüksцgessцgцvel aг imasгobák lцtesítцse. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat felállításával meg kell viгsgálni annak a lehet sцgцt, hogв aгokon a helyeken, ahol már lцtrehoгásra kerültek rend rsцgi imasгobák, ott minцl hamarabb rend rségi lelkipásztorok diszpozíciójára392 lenne sгüksцg a vallási цlet megцlцse sгempontjából.

Imaszoba az ORFK-n. (In: http://www.hirextra.hu/2008/04/18/imaszoba-az-orfk-n/ letöltцs ideje: 2013.08.21.) A lelki цlet gвakorlását imasгobában, kápolnában, vagв a templomban lehet vцgeгni els sorban. Eгek a helвek aг egвháгak által felsгentelt helвek, ahol rendsгeresen istentisгteletet tartanak a hív k sгámára. A rend rsцg által hasгnált цpületek köгül aг Orsгágos Rend rf kapitánвság Teve utcai sгцkháгában, valamint a Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem, Rendцsгettudománвi Kar цpületцben került kialakításra imasгoba. 392 Papi diszpoгíció: plцbánosi, lelkцsгi, kápláni kineveгцsek цs áthelвeгцsek. 391

202


nвújtsanak abban, hogв a rend rsцgi dolgoгók megfelel döntéseket hozzanak a felmerül problцmák tekintetцben.

Következtetések: A kцrd íves adatfelmцrцs pontos цs könnвen felhasгnálható adatokkal sгolgált a rend rsцgi lelkipásгtori ellátás igцnвfelmцrцse sгempontjából. A doktori kutatás fontos elemekцnt ki kell hangsúlвoгni, hogв a rend rsцg teljes sгemцlвi állománвa körцben mцg nem kцsгült kцrd íves adatfelmцrцs. A doktori tanulmánв nцgв fejeгeten keresгtül mutatta be a rendцsгeti sгervek цs aг egвháгak törtцnelmi visгonвát, a rend rsцgi lelkipásгtori ellátás nemгetköгi gвakorlatát, a katolikus rend rsцgi lelkipásгtori modell strukturális felцpítцsцt, valamint a rend ri munkából ered

lelki, erkölcsi цs psгichikai problцmák

kialakulását a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat megel гцsi цs megoldási struktúráin keresгtül. A rend rök lelkipásгtori ellátása alapvet en egвháгi feladat, eгцrt fontos releváns adatokkal rendelkeгni arról, hogв a rend rök hogвan vцlekednek a vallásról, aг egвháгi liturgiákról, цs a katolikus egвháг intцгmцnвesített jelenlцtцr l a rend rsцgen belül. A kцrd íves adatfelmцrцs mindenre kiterjed

rцsгletes elemгцsцb l jól

látható, hogв a rend rsцgi dolgoгók többsцge - korcsoporttól, állománвcsoporttól, nemt l függetlenül - a rend ri sгolgálatellátás során is igцnвlik a vallási цlet megцlцsцnek lehet sцgцt. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat felállítását цs hasгnosságát ugвan kisebb mцrtцkben, de a rend rsцgi dolgoгók köгel fele hasгnos keгdemцnвeгцsnek tartja. A rend rsцgi dolgoгók nem utasítják el a katolikus egвháг intцгmцnвes jelenlцtцt a rend rsцgen belül, mivel fontos sгámukra a megцlt problцmák feldolgoгása цs aг emberi цrtцkek er sítцse, egв alapjaiban egвháгjogi intцгmцnв keretцben. Biгonвítottá vált, hogв mind aг állami, mind aг egвháгi jogalkotónak figвelembe kell venni a rend rsцgi dolgoгók akaratát a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat jogsгabálвi keretцnek megalkotása során. A katolikus egвháг intцгmцnвes jelenlцtцre a rend rsцgi dolgoгók rцsгцr l egвre nagвobb igцnв mutatkoгik, eгцrt mind aг állami, mind aг egвháгi fцl felel ssцggel tartoгik - a

206


kцrd íves adatfelmцrцs eredmцnвцb l követkeг en - a megfogalmaгott társadalmi igцnв kielцgítцsцre.393 Mivel a feldolgoгott kцrd ívek teljes mцrtцkben nem tükröгik a rend rsцg teljes sгemцlвi állománвának vцlemцnвцt, eгцrt további kцrd íves adatfelmцrцs цs egвцni

interjúk

elkцsгítцse

sгüksцges

a

rend rsцgi

lelkipásгtori

modell

elfogadottságával цs beveгethet sцgцvel kapcsolatban. Fontos hangsúlвoгni, hogв a katolikus egвháг intцгmцnвes jelenlцte csak a rend rsцgi dolgoгók többsцgцnek egвüttes akaratával valósítható meg.

A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat sгüksцgessцgцt megmutató társadalmi igцnв aгokban aг interjúkban (Mária Rádió, Katolikus Rádió, Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem), újságcikkben (Új Ember), цs konferencia el adásokban fogalmaгódott meg, amelвekben jelen doktori dissгertáció írója kifejthette sгemцlвes vцlemцnвцt a rend rök sajátos lelkipásгtori igцnвцre vonatkoгóan, valamint megfogalmaгhatta elgondolásait a rend rsцgi lelkipásгtori modell struktúrájával kapcsolatban. 393

207


Végkövetkeztetések - hipotézisek igazolása - ajánlások megfogalmazása Aг egвes társadalmi csoportok külön lelkipásгtori gondoгása mindig kitüntetett helyen szerepelt a katolikus egвháг lelkipásгtori tevцkenвsцgцben. Ez a II. Vatikáni

Zsinatot

követ

pápai

цs

sгentsгцki

megnвilatkoгásokban

mцg

hangsúlвosabb elem lett. Az egвháг igвekeгett úgв megsгerveгni a lelkipásгtori gondoskodás körülmцnвeit, hogв egвsгerre vegвe figвelembe a sajátos цlethelвгetet, aг egвháг lelkipásгtori cцlját цs aг állami цrdekeket. Jelenleg a rend rsцgen belül nincs egвsцges formája a lelkipásгtori tevцkenвsцgцnek. Ígв aг egвes orsгágokban nagвon eltцr

megoldásokat találunk. Sok esetben lelkipásгtori ellátás a katonai

ordinariátuson keresгtül törtцnik, más orsгágokban helвi keгdemцnвeгцsek vannak. Az egyes intцгmцnвek kialakításánál figyelembe vesгik aг adott orsгág hagвománвait, kormánвгati sгándцkát цs a helвi katolikus egвháг sгemцlвi цs anвagi lehet sцgeit. A katonai lelkipásгtorkodással sгemben a rend rsцg dolgoгóinak sгerveгett lelkipásгtori ellátása új keгdemцnвeгцs. A lelkipásгtori ellátás helye, sгerepe, elneveгцse, veгetцs-iránвítása teológiai, világi цs kánonjogi reflexió tárgвa. A dolgozatban öt fejezetben mutattam be a rend rsцgi lelkipásгtori ellátást. Egвmásra цpül , egвmáshoг sгervesen kapcsolódó területeket цrintettem. A jogi szabálвoгás, a törtцneti bemutatás, az intцгmцnв karaktere, a lцtjogosultsága, a veгetцs-iránвítása, a hivatalrendsгere, a sгolgálati papsága, a papkцpгцse, a lelkipásгtori gondoгás alanвai egвmást kiegцsгít területek, amelвek egвütt adják a rendцsгeti lelkipásгtorkodás ismeretцnek egцsгцt.

(ipotézisek bizonyítása нt fejeгetben bebiгonвítottam, hogв 1. a rend rök sajátos körülmцnвek köгött látják el sгolgálati feladataikat, eгцrt sгüksцges, hogв a katolikus egвháг sгámukra külön sгerveгeti forma keretцben biгtosítson lelkipásгtori ellátást,

208


2. a katolikus egвháгnak megvan a jogi цs strukturális lehet sцge, hogв a rend rök lelkipásгtori ellátására önálló intцгmцnвt hoггon lцtre.394 3. a katolikus egвháг újabb keгdemцnвeгцsei mцrhet en nagв segítsцget jelentenek a rend rök mindennapi nehцгsцgцiben, цs eгt a rend ri állománв poгitívan fogadja. A kцrd íves adatfelmцrцs által bizonвítottam, hogв a rend rsцgi dolgoгók igцnвlik a katolikus egвháг intцгmцnвes jelenlцtцt a rend rsцgen belül, amelв intцгmцnв a katonai ordinariátus mintájára megsгerveгi цs ellátja a rend rök sajátos lelkipásгtori sгolgálatát. A hipotцгiseket a követkeг tényekkel biгonвítottam: A rend rök sajátos körülmцnвeinek biгonвítására bemutattam azokat a törtцnelmi pцldákat, amelвek jelгik, hogв a rendцsгetцrt цs a köгbiгtonságцrt felel s intцгmцnвek munkatársai mindig különleges цletkörülmцnвek köгött цltek. Ezt biгonвította a háгasodási, költöгködцsi lehet sцgeik korlátoгása vagв háborús moгgósításuk. лletüket sajátos jogsгabálвi keretek tisгtáгták цs tisгtáггák mind a mai napig. Ezek az általános jogszabályi keretek is azt jelzik, hogв a rend rök speciális цlet- цs munkakörülmцnвek köгött vannak. A rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв egвedülálló, adott esetben az egвháгmegвцk határán is túlível lelkipásztori joghatósága - a lelkek üdvössцgцnek különös körülmцnвek köгötti biгtosítása - nem aг állami intцгmцnвrendsгerheг való köгelítцs miatt van. Az különböг rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnвek létrehozása, a mögöttes teológiai illetve egyházjogi vita aг elneveгцs цs a joghatóság kapcsán sгintцn aгt jelzi, hogy aktuális, aг egвháг цs aг állam által viгsgált lehet sцgr l van sгó. A rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв természetének, katolikus egyházban elfoglalt helyének kánonjogi цs teológia цrtцkelцse szintцn aг intцгmцnв lцtjogosultságát цs aktualitását jelгi.

A hipotцгisben megfogalmaгott kijelentцs nem aгt jelenti, hogв más felekeгetnek ne lenne biгonвos jogi lehet sцge a rend rsцgi lelkipásгtori struktúra felállítására. Mivel jelen doktori dissгertáció a katolikus egвháггal foglalkoгik behatóan, eгцrt erre vonatkoгóan tesгünk kijelentцseket. Másrцsгt a felekeгetek köгül egвedül a katolikus egвháг a nemгetköгi jog sгuverцn alanya. A katonai lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnв is csak a katolikus egвháгnál van nemгetköгi sгinten meger sítve. 394

209


Bár sem a teológiai, sem a kánonjogi elvek alapján nem akadálв, hogв a rend rsцgi

lelkipásгtori

intцгmцnв

veгet je

egвben

más

egвháгmegвe

megвцspüspöke vagв segцdpüspöke legвen, illetve más egвháгi entitás veгet je legyen, de a rend rök sajátos цlethelвгete miatt aг aг ideális, ha eгt a feladatot külön sгemцlв vцgгi. Lehetnek olyan, a rend rök köгött fellцp morális tцnвeг k, amelвekr l a katolikus egyháznak más a tanítása, vagy olyan jogtalan magatartásformák – kényszervallatás, lakossággal való bánásmód, korrupciós bűncselekmények –, amelвekr l harmadik fцl цrtesítцse sгemцlвbiztonság sгempontjából is vesгцlвes. Ilyen esetekben az rend rsцgi lelkipásгtor sгemцlвesen is felel s a releváns információk vцdelmццrt.

-

A katolikus egвháг, jogi lehet sцgeinek biгonвítására.

A II. Vatikáni Zsinat meger sítette, hogв a sajátos körülmцnвek köгött цl szemцlвek lelkipásгtori ellátásánál sajátos цlethelвгetüket figвelembe kell venni, цs a lelkipásгtori ellátást ennek megfelel en kell kialakítani. A sajátos körülmények között él , minцl jobb lelkipásztori ellátásának elvцvel a rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв lцtjogosultsága is alátámasгtható. A katolikus egвháг a különböг területeken цl цs dolgoгó krisгtushív k sгámára lelkipásztori intézményt hozhat létre. A rend rsцgi lelkipásгtorkodás esetцn a működцsi keret kialakítása állami elhatároгás, de a megalapítás - ugвanúgв a joghatósági módosítás, цs a megszüntetés is - egyházi rendelkezéssel történik. A

jogalkotó

berendeгkedцsцvel

tisгtában цs

a

volt

aг

rend rsцg

egвes

orsгágok

felцpítцsцvel.

Eгцrt

eltцr a

politikai rend rsцgi

lelkipásгtorkodásra vonatkoгóan vagy aг Apostoli Sгentsгцk цs aг adott orsгág kцtoldalú megállapodása цs aг ennek alapján kialakított sгabálвгat, vagy a helyi sгintű egвháгi цs állami megállapodások цs utólagos rendelkeгцsek a meghatároгók. A rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв veгet jцnek kinevezésekor alapvet en az egyházi, kánoni feltételrendszer цrvцnвesítцsцr l van sгó. Aг információs eljárásban els dlegesen a klerikusoktól цs aг egвháгi veгet kt l megkövetelt általános követelmцnвek meglцtцt várják el, цs ezt viгsgálja a katolikus egвháг információs eljárásáцrt felel s hatósága.

210


A rend rsцgi lelkipásгtorkodás hivatalrendszerének szabályozási kerete jelzi, hogy olyan hivatalokról van sгó, melвek helвes működtetцse az adott hivatal karakterцnek és az egyház nagyobb jogszabály-együtteseinek ismeretét tцteleгi fel. Eгeknek a jogsгabálвoknak aг цrvцnвesítцsцheг aг egвháгnak joga van. Az egyes hivatalok az egyházi hagyományból ismert цs a kánoni jogban szabályozott intцгmцnвek. A rend rsцgi lelkipásгtorkodásban rцsгtvev klerikusok képzési rendszere nem specifikus. Az egyházi el írásokhoz igaгodó, általános teológiai, filoгófiai цs kánonjogi kцpгцsben vesгnek rцsгt. Aгokban a ritka esetekben, mikor a rend rsцgi lelkipásгtorkodásnak hagвománвa цs ennek megfelel en kцpгцsi kerete is van, a teológiai kцpгцst egyházi egyetem biгtosítja, a lelki kцpгцs pedig sгintцn a hagвománвos papkцpгцs elemeit mutatja. Emellett vannak kiegцsгít

kцpгцsek,

amelвek helвesen aгt a többletismeretet biгtosítják, amelвek a rend rsцgi lelkipásгtorkodáshoг sгüksцgesek. Abban az esetben, ha a rend rsцgi lelkipásгtorkodás a katonai ordinariátus keretei köгött vagв sгemцlвi egвháгmegвцben törtцnik, aг intцгmцnвnek saját papsága lehet inkardinált és ideiglenesen szolgálatot teljesít világi- цs sгerгetes papokkal. Mind aг inkardináció intцгmцnвe, mind aг ideiglenes átvцtel az egyházi törvények szerint történik. A rend rsцgi lelkipásгtorkodásban alárendelt sгemцlвek lelkipásгtori gondoгása esetцben egв speciális egyházi jogállás цrvцnвesül, aг ún. verseng illetékesség. Ez azt jelenti, hogy a rend rsцgi lelkipásгtorkodásцrt felel s intцгmцnв lelki gondoгására bíгottak vonatkoгásában továbbra is megmarad a helвi egвháгi hatóság - püspök, plцbános - minden joghatósága. A rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnвre, mint egвháгi intцгmцnвre aг általános egвháгi törvцnвek - Egвháгi Törvцnвkönвv, egвцb pápai цs sгentsгцki dokumentumok - vonatkoznak. Amennвiben a lelkipásгtori ellátás a katonai ordinariátuson belül törtцnik, akkor meg kell tartani aг ún. kerettörvényt, az SMC-t, a rцsгleges joganвagot, a kцtoldalú megállapodásokat, a szabályzatokat mind terjedelemben, mind a tárgвalt kérdések tartalmában. -

A rend rsцgi lelkipásгtorkodás sajátos köгege miatt biгonвítottam az állami féllel való együttműködés jelent ségét.

211


Aг egвháг цs állam sгцtválasгtásának elvцheг jobban igaгodik a sгabad kineveгцs, de biztonsági okok miatt az egyházi jogalkotó a katonai ordinariátus esetében kivételt tesz. E sгerint aг intцгmцnв fontosabb hivatalnokainak kinevezése el tt állami ellen rгцsre vagв egвeгtetцsre a kцtoldalú megállapodás vagв a sгabálвгat, illetve a sгokás ad lehet sцget. A kétoldalú megállapodásokban és szabályzatokban, illetve az egyház és az állam közötti szerz désekben pontosításra kerülhetnek aг állam számára is jelent s kérdések. Ígв a rend rsцgi lelkipásгtorkodást veгet sгemцlв kineveгцse, a lelkцsгek ellen rгцsцnek módja, irattárak keгelцse, stb. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat alapvet en a katolikus egвháгban ismert hivatalokból tev dik össгe, de a működцs sajátos köгege miatt itt is indokoltak aг állam sгámára biгtosított lehet sцgek. Aг állam nem mondhat le aгokról a garanciális elemekr l, amelyek segítenek elkerülni aгokat a biгtonsági kockáгatokat, amelвek a rend rökkel napi kapcsolatban álló lelkцsгek цs lelkipásгtori kisegít k kapcsán felmerülhetnek. Ennek megfelel en a rend rsцgi lelkipásгtorkodást veгet sгemцlв, illetve a sгolgálat alkalmaгottjai nemzetbiztonsági ellen rzésen esnek át. A klerikusok kцpгцsцnцl sгerencsцs, ha a kцpгцsi keretet úgв alakítják, hogв a rend rségi lelkipásztorkodásra készül knek van lehet ségük megismerni, hogy tevцkenвsцgüket érzékeny területen vцgгik. Erre aг orsгágonkцnt eltцr kцpгцsi modellek nem biгtosítanak egвsцgesen lehet sцget. A rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnв papsága biгalmi fórumot jelent a rend rök sгámára. Nemгetbiгtonsági alkalmasságukцrt aг állami nemzetbiztonsági sгolgálatok tudnak garanciát vállalni. Kцrd íves felmцrцssel bizonyítottam, hogв a rend rsцgi dolgoгók poгitívan fogadják

a

rend rsцgi

lelkipásгtori

sгolgálatra

lцtrehoгására

vonatkoгó

keгdemцnвeгцst.

Új tudományos eredmények 1. A rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat vonatkoгásában a nemгetköгi pцldák figyelembevцtelцvel egвsцges, össгehangolt intцгmцnвi struktúra megalkotására tettem javaslatot, biгonвítottam egв egвsцges sгabálвoгás sгüksцgessцgцt. 2. Aг egвháгi цs állami elvárások figвelembevцtelцvel kidolgoгtam a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat intцгmцnвi keretцt, biгonвítottam, hogв a rend rsцgi 212


lelkipásгtori sгolgálat működцsi keretцt aг egвháг цs aг állam köгös megállapodásán alapuló sгabálвrendsгer határoггa meg. 3. Nemгetköгi pцldák цs releváns irodalom viгsgálatán keresгtül alternatívákat dolgoztam ki a rend rsцgi lelkipásгtori intцгmцnвveгetцs iránвítására, a lelkцsгek kцpгцsцre цs jogállására vonatkoгóan. 4. Megfogalmaгtam a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat működцsцnek biгtonsági szempontjait.

A dolgozat felhasználhatósága és ajánlások a kés bbi kutatásokhoz Felhasználhatóság: -

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudománвi цs Honvцdtisгtkцpг Karán oktatási segцdanвagnak.

-

Az egyházi цs állami jogalkotó sгámára a katolikus rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálatra vonatkoгó kцtoldalú megállapodás lцtrehoгása esetцn.

-

A doktori dissгertáció psгichológiai kutatásokra vonatkoгó fejeгete a rend rség

pszichológiai

szolgálata

sгámára

módsгertani

segцdanвagnak. -

A

hittudományi

f iskolák

цs

sгámára

egyetemek

oktatási

segцdanвagnak. -

A katolikus rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat lцtrehoгására vonatkoгó rцsгek a rend rség jogsгabálвaiba цs bels

sгabálвгóiba törtцn

integrálás.

Ajánlások: Biгonвos etikai kцrdцsek a rend rsцgi lelkipásгtorkodás kapcsán felmerültek. Mivel jelen dolgoгatban aг alapvet struktúra цs jogsгabálвi keret kidolgoгására törekedtem,

további

kutatási

terület

lehet

eгeknek

a

problцmáknak

-

fegвverhasгnálat, kett s függцs, lelkiismereti sгabadság цs rend rsцgi utasítás - az alaposabb kidolgoгása. 213


A kommunista diktatúra цvei alatt a rendvцdelmi sгervek цs a katolikus egвháг egвes tagjainak egвüttműködцsцt alapvet en negatívan ítцlik meg. Eг цrthet , hisгen aг egвháгi sгemцlвeket a rend rsцg a diktatúra meger sítцsцre, illetve a vallási köгössцg gвengítцsцre hasгnálta fel. A vallási köгössцgek цs a rendvцdelmi szervek egвüttműködцse nemcsak ilвen formában törtцnhet. Kцs bbi kutatási terület lehet aгoknak a kцrdцseknek a viгsgálata, ahol a rendvцdelmi sгervek цs a vallási köгössцgek arra alkalmas tagjai egвüttműködhetnek biгonвos társadalmi kцrdцsek elemгцsцben, цrtцkelцsцben, aг állami цs társadalmi цrdekek el moгdításában. Külön kutatási terület a kцpгцsi rendsгer tökцletesítцse. További kutatási terület lehet annak viгsgálata, hogв a rend rsцgi lelkipásгtorok milвen kцpгцs után tudnak a legtökцletesebben eleget tenni a rend rsцgi lelkipásгtorkodásnak. Van ugвan nцhánв orsгágban papnevel intцгet, de nem eг a jellemг . Aг általános teológiai, filoгófiai цs kánonjogi kцpгцsen túli ismeretek elsajátítására цrdemes lenne legalább nemгeti sгinten alternatívákat kidolgoгni. További kutatási terület a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat munkatársainak helвes aránвban törtцn meghatároгása, amely a sгolgálat struktúrájáhoг igaгodva van jelen a felsгentelt papok, a világi munkatársak, aг állandó diákonusok цs olyan rend rök sгemцlвцben, akik rцsгt akarnak venni a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat működtetцsцben. Aг egвháгmegвцkben működ diakónusi цs lelkipásгtori kisegít i sгolgáltat a rend rsцgi lelkipásгtori sгolgálat keretцn belüli alkalmaгása további kutatási terület lehet.

A

rend rsцg

sгemцlвi

állománвának

növelцse

esetцn

a

katonai

lelkipásгtorkodásba bekapcsolódó tartalцkos lelkцsгi sгolgálat további pontosítását is kutatásra alkalmas területnek tartom. Jelent s a bírósági jogsгolgáltatás rend rök sгempontjából való viгsgálata. További elemгцsük nagвban hoггájárulhat a bírósági jogsгolgáltatás, цs ígв a rendvцdelmi testületek lelkipásгtori ellátásának el moгdításáhoг. Fontos kutatási terület lehet a rend rsцg mellett más rendvцdelmi sгerveken, цs a polgári nemгetbiгtonsági sгolgálatokon belüli lelkipásгtori sгolgálat keretцnek kialakítása. Bár aг általam bemutatott modell nem minden esetben alkalmaгható a többi rendvцdelmi sгerv цs a polgári nemгetbiгtonsági sгolgálatoknál, de kiindulópont lehet egy saját lelkipásгtori intцгmцnв kialakításáhoг.

214


)rodalomjegyzék A lelkiismereti цs vallássгabadság jogáról, valamint aг egвháгak, vallásfelekeгetek цs vallási köгössцgek jogállásáról sгóló 2011. цvi CCVI. törvцnв, 3.§ (2) bek. Magвar Köгlönв. 2011. цvi 166. sгám. - p. 41622. ANDOR Ferenc: „Halkabban járjon aki él, s dúdoljon csendes éneket” – Kegyeleti túra Galíciában. Magyar Temetkeгцs. ő. цvf. 3. sгám. 2007. - pp. 4-6. ISSN 1587-1622 Annuario Pontificio. Cittр del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana, 2011. - pp. 1374-1375. ISSN 1-58901-058-2 Annuario Pontifico. Cittр del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana, 2011. - p. 1379. ISSN 1-58901-058-2 ARRIATA, Juan, Ignacio: Governance Structures with in the Catholic Church. Torinto: Wilson and Lafleur. 2000. - p. 226. ISBN 2891275187 ARRIETA, Juan, Ignacio: Il sistemadell’organizzazioneecclesiastica. Roma: Universitá della Santa Croce. 2003. - pp. 229-230. ISBN 1121-2179 ARRIETA, Juan, Ignacio: Instrumentos supradiocesanos para el gobierno de la Iglesia particular. In. Ius Canonicum. 198Ő. 2Ő. цvf. - pp. 607-643. ISSN 0021-325X Artigo 17: a) pelosfiцis católicos queinte gramas Organiгac es Militaresdastrês Forcas Armades e das Forcas Auxiliares (Polícia Militar e Corpo de Bomberios) In: Acta Apostolice Sedis, 43.1951. - pp. 91-93. Artigo VI: Paraefeito de organiгa c oreleigiosa, ser o assistidospelo Ordinariado Militaros fiцis catolicós. A) integrantes das Organiгac es Militares da Forcas Armadas, bemcomosu esparentes o empregados que habitemsob o memsmototo. In: Acta Apostolice Sedis 82. 1990. - pp. 126-129. Assistenza spirituale al personale della Polizia di Stato. Progetto Pastorale 2011-2013. AYMANS, Winfried, MнRSDORF, Klaus: Kanonisches Recht. Paderborn – München – Wien – Zürich: Ferdinand-Schönigh, 1997. - p. 190. ISBN 881406 5152 AYMANS, Winfried: Das Synodale Element in der Kirchenverfassung (Münchener Theologische Studien, Kanonistische Abteilung 30), München 1970; ID., Wesensverständnis und Zuständigkeiten der Bischofskonferenz im Codex Iuris Canonici von 1983. In. Archiv für katholisches Kirchenrecht. 1983. 1ő2. цvf. - pp. 46-61. ISSN 0003-9160 BALGA, Jozef: A rendészet kultúrája és az etikai kódex. In: Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek, 10. цvf. 2009. - p. 73. ISSN 1589-1674

215


BARSY Boglárka: Stresszorok hatásának vizsgálata szorongásos kórképek és morfiumfüggőség kialakulására kísérleti állatmodelleken. Budapest: Semmelweis Egвetem, Sгentágothai János Idegtudománвi Doktori Iskola. (PhD цrtekeгцs) 2011. p. 69. BAURA, Eduardo: La cura pastorale extra parrocchiale. In: La parrochia. Docenti di Diritto Canonico. Milano: Glossa. 2005. - pp. 245-281. ISBN 9683665896 BAURA, Eduardo: Legislazionesugli Ordinariati Castrensi. Milano: Giufrц Editore, 1992. - p. 271. ISBN 88-14-03105-3 BAYLEY, David - PERITO, Robert: Police Corruption. What Past Scandals Teach about Current Challenges. Special Report. In: United States Institute of Peace, 2011. - p 4. ISBN 978-1-58826-729-0 BEYER, Jean: Diaconato permanente nell'attuale vita ecclesiale. In: Quaderni di diritto ecclesiale. 10. цvf. 2. sг. 1997. - pp. 134-143. ISSN 1122-0392 BIELIK Imre: Istennel a királyért és a hazáért. Egy komoly szó a magyar királyi csendőrökhöz. Poгsonв: A sгerг magánkiadása. 1893. - pp. 25-36. ISBN 973-260524-3 BOCK, Martin: Religion with in the Armed Forces – Military Chaplaincyin an International Comparison. Strausberg: 1998. - pp 25-26. ISSN 0177-7599 BODA Jóгsef: A nemzetközi oktatás és képzés története a magyar rendvédelmi szervezeteknél. In: Belügвi Sгemle, 69. цvf. 2001. - pp. 59-79. ISSN 1218-8956 BOLBERITZ Pál: A vallás és az erkölcs viszonya. In: Jel: Keresгtцnв лrtelmisцgiek Sгövetsцgцnek Lapja, 13. цvf. 2003. - pp. 37-39. ISSN: 1785-4342 BORBлLY István: Az imádság. Budapest: Keresгtцnв Magvet Kiadó, 1977. - p. 17. ISBN 155-513-688-5 BOROVI Jóгsef: A magyar tábori lelkészet története. Budapest: Zrínвi Kiadó, 1992. - pp. 25-32. ISBN 963-327-175-4 BRISITS Frigyes: (szerk.) Maradj velünk, uram! – A magyar rendőr imádságos könyve. Rцvai. Budapest, 1941. - pp. 3-35. BRUGNOTTO, Giuliano: Il diacono sposato. In: Quaderni di diritto ecclesiale. 10. цvf. 2. sг. 1997. - pp. 160-172. ISSN 1122-0392 BUDA, Bцla: Az öngyilkosság. Orvosi és Társadalomtudományi Tanulmányok, Budapest: Animula Kiadó, 2001. - p. 15. ISBN 963-408-048-0 CATTANEO, Arturo (sгerk.): Veneгia: L’esercгio dell’autoritр nella Chiesa. Marcianum Press. 2004. - pp. 53-63. ISBN 978-88-89736-01-1

216


CITO, Domingo.: Kommentár a 232. kánonhoz, In: MARZOA, Á. – MIRAS, J. – RODRÍGUEZ-OCAÑA, R., (ed.) Exegetical Commentaryon the Code of Canon Law, Montreal, 2004, II/1, - p. 210. ISBN 189-017-733-4 COCCOPALMERIO, Fabricio: La formazioneal ministero ordinato, In: La Scuola Cattolica, 112. 1984. - p. 224. ISSN 1827-529X Codice Di Diritto Canonico. E Leggi Complementari. - p 656. ISBN 888-508125-8 COLLINS, John N.: Deacons and the Church: Making connections between old and new. Harrisburg, PA: Gracewing/Morehouse Publishing, 2002. - pp. 2-51. ISBN 978-081-921-933-6 COPPOLA, Raffaele: Lettura della „Spirituali militum curae” inprospettiva di norme per unostatutodell’ordinariato militare in Italia: bilancio e prospettive. In: Il diritto Ecclesiastico, 98. цvf. Ő. sг. 1988. - pp. 310-315. ISBN 88-243081-55 CORIDEN, John: The Permanent Diaconate/ Meaning of Ministry. In: Origins, 6. цvf. 7. sг. - p. 6536. ISSN 0169-6149 CZIBULKA Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések. In: Nцpsгámlálás 2001. ő. Vallás, felekeгet. Köгponti Statisztikai Hivatal, 2002. - pp 710. CSAPÓ Csaba: A csendőri szolgálat. In: Rubicon, 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 12. ISSN 0865-6347 Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsköztársaság létrejöttéig. Budapest: Akadцmiai Kiadó. 1976. - pp. 192-193. ISBN 963-050-713-7 CSIZMADIA

CSIZMADIA Andor: Állam és egyház I. Istvántól II. Józsefig: A magyar királyok és az egyház vitája a főkegyúri jogról, In: Világosság ő. 196Ő/1. - pp. 14-19. ISSN 0505-58-49 CSIZMADIA Andor: Főkegyurak és a végrehajtóik: Az állam és az egyházak Magyarországon a kapitalista korban. In: Világosság 5. 1964/4. - pp. 205-211. ISSN 0505-5849 CSIZMADIA Andor: Főkegyurak és a végrehajtóik: Az állam és az egyházak Magyarországon a kapitalista korban. In: Világosság 5. 1964/4. - p. 210. ISSN 0505-5849 DEZZA, Paolo: Sapientia christiana” La nuovalegge della università ecclesiastiche, In: La Civiltà Cattolica, 130. 1979. - p. 443. ISSN 0009-8167 EDUARDO, Baura: Legislazione sugli Ordinariati Castrensi. Milano: Giufrц Editore, 1992. - p. 260. ISBN 978-881-403-105-2 217


EGRESI Katalin: „Korrupciós kockázatok és veszélyhelyzetek a közigazgatásban” Egy közigazgatási szakkonferencia tanulságai. In: Jog-ÁllamPolitika, 2. цvf. 2009. - p. 155. ISSN 2060-4580 ENDR DY Gцгa: Alapvetés a csendőr erkölcsi neveléséhez. A csendőr vallásos kötelességeiről. Máramarossгiget: Kaufman Ábrahám M.-Szigeten. 1902. - pp. 7678. ISBN 963-7623-34-5 ENDR DY Gцгa: Alapvetés a csendőr erkölcsi neveléséhez. Az eskü. Budapest: Hadtudománвi Könвvtár. Kaufman Ábrahám M.-Szigeten, 1902. - pp. 20-26. ISBN 963-7623-34-5 ERANUS Eliza – LÁNG Sarolta – MÁTH András – RÁCZ Attila: A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés. In: Letenвei Lásгló: Településkutatás II. Budapest: Rácг Kiadó, 2006. - pp. 1-2. ISBN 963-0606-23-2 ERD Pцter (sгerk): A Katolikus Egyház Katekizmusa. A Római Katolikus Egyház tanításának összefoglalása. Budapest: Sгent István Társulat, 2013. - p. 19. ISBN 963-9011-31-2 ERD Pцter: Kommentár a 218. kánonhoz, In: Ua. (szerk—ford.), Budapest: Sгent István Társulat, Aг Egвháгi Törvцnвkönвv, 2001. - p. 224. ISBN 963-361463-5 ERD Pцter: A pápaság és a püspöki konferenciák. In. Erd Pцter (sгerk.): Aг цl egвháг joga. Tanulmánвok a hatálвos kánonjog körцb l. Budapest: Sгent István Társulat, 2006. - pp. 37-44. ISBN 963-3614-63-5 ESTÓK Jóгsef: A börtönpasztoráció és a börtönlelkészi szolgálat helyzete. In: Sárospataki füгetek, 6. цvf. 1. sгám. - pp. 5-9. ISSN 1416-9878 FELICIANI, Giorgio: La dimensione collegiale del ministero del vescovo a livello locale. In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Studium Generale Marcianum Venetis. Chiesa. Venezia, 2004. - pp. 53-63. ISSN 0013-9491 FELICIANI, Giorgio: La dimensione collegiale del ministro del vescovo a livello locale. In: Cattaneo, Arturo (szerk.): Venezia: Atti del Convegno di Studio svoltosi a Venezia il 12 maggio. Marcianum Press. 2004. - pp. 53-63. ISSN 1971- 8543 FORRÓ János: A székesfehérvári csendőrkerület küzdelme Fejér Vármegye közbiztonságáért. 1884-1945. In: Rendvцdelem-törtцneti Füгetek. Tudománвos Perodika, 21. цvf. 2Ő. sгám. 2011. - p. 46. ISSN 1216-6774 FRAASSEN, van C. Bas: Logic and the Philosophy of Science – A logika és a tudomány filozófiája. New Delhi: Journal of the Indian Council of Philosophical Research, 2011. - p. 47. ISSN 0970-7794

218


GARUTI, Adriano: Il mistero della Chiesa. Roma: Antonianum Pontificio Ateneo, 2004. - pp. 310-334. ISBN 887-2570-60-3 GHIRLANDA, Gianfranco: Il dirittonella Chiesa. Mistero di comunione. San Paolo, Roma, 1990. - p. 151. ISBN 978-8821-519-52-9 GIACOBBI, Attilio: Strutture Di Comunione tra le Chiese Particolari. In: Il Diritto Nel Mistero Della Chiesa. 5. цvf. 2. sгám. 2001.- pp 479-480. ISBN 8846504-57-7 GIULIETTI, Davide: Az egyházi műkincsek védelme. A katolikus egyház biztonsági helyzete a huszonegyedik században. In: Sapientia Iuris 5. 2013. - pp. 913. ISSN 2061-7879 GнRANSSON, Göran: Church-State Relationships and Thjeir Infuenceonthe. In: The Jurist, 1977. 1-2. Sz. The Catholic University of America. - pp. 5-32. ISSN 0022-6858 GREEN, Thomas: Contemporary Challenges to Episcopal Governance: Reflections on the 2004 Directory on the Ministry of Bishops and Other Pertinent Texts. In: The Jurist. Studies in Church Law and Ministrв. 68. цvf. 2. sг. - pp. 418460. ISSN 1467-9337 GREEN, Thomas: Kommentár a 372. kánonhoz. In: CORIDEN, James, GREEN, Thomas, HEINTSCHEL, Donald, (szerk.): The Code of Canon Law. A Text and Commentary. New York: Paulist Press, 1985. - p. 318. ISBN 080-9140-66-7 Harai Dцnes: Katonadolog? Budapest: Massгi Lap- цs Könвvkiadó, 2003. - pp. 115-117. ISBN 963-9454-43-5 HERCZ Mária: A pedagógusok gondolkodása a gyermek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. Sгeged: Sгegedi Egвetem, Bölcsцsгettudománвi Kar, Nevelцstudománвi Doktori Iskola. (PhD цrtekeгцs) 2007. - p. 55. HILL, Christopher: My Experience and Questionsas an Ecumenicaly Involved Bishop. In: The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 30-38. ISSN 1467-9337 HORNYACSEK Júlia: A tömegkatasztrófák pszichés következményei, és az ellenük való védekezés lehetőségei. In: Belügвi Sгemle, 2010. цvi Ő. sгám. - p. 6. ISSN 0520-2167 HORVÁTH Lásгló: A tábori lelkészet intézményes megjelenése. In. Hadmцrnök. Ő. цvf. 3. Sг. 2009. - pp. 396-397. ISSN 1788-1919 Horvátorsгág. In: Acta Apostolicae Sedis, 1997. 89. цvf. - pp. 297-302. ISSN 0001-5199 HUOVINEN, Eero: HowcanOne Be and Serveas a Bishop? The Jurist. 66. цvf. 1. sz. 2006. - pp. 54-69. ISSN 1467-9337

219


IBOLYA Tibor: Az első magyar krimilasztikai tankönyv és szerzője. In: оgвцsгek Lapja. 19. цvf. 2. sг. 2012. - pp. 77-85. ISSN 1217-7059 Ifj. PERJлSI Gвörgв: A magyar királyi csendőrség létszámalakulás. 1938-1945. In: Rendvцdelem-törtцneti füгetek. 13. цvf. 16. sг. 2007. - p. 106. ISSN 1216-6774 Intesa circa l'assistenza spirituale alla Polizia di Stato In: Notiziario CEI, 1999. - pp. 415-423. ISSN 1971-8543 Intesa tra autoritр statale e Conferenгa Episcopale Italiana per L'assistenгa spirituale al personale della Polizia di Stato In: Notiziario CEI, 1991. - pp. 43-49. ISSN 1971-8543 IX. Pius, Syllabus 1864. XII. 8, 46. pont, In: DS 2946. JAVIERRE, A. M.: Criteriosdirectivos de la nueva Constitución, In: Seminarium, 32. 1980. - p. 3ő9. A kultúra цs aг egвháг, illetve a kultúra цs aг egвháгi egвetem kapcsolatáhoг lásd SPIAZZI, R: L’universitàe la focoltà Ecclesiasticanel contesto ecclesiale e culturale odierno, in Seminarium, 32. 1980. - pp. 372-411. ISSN 05826314 JUHÁSZ Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Munka- цs szerveгetpsгichológiai Sгakkцpгцs. Oktatási segцdanвag. Budapest, 2002. - p. 6. ISBN 978-963-9664-609 KAISER Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség. Az alapítástól a felbomlásig. 1881-1919. In: Rubicon, 20. цvf. 202. sгám. - pp. 4-10. ISSN 0865-6347 KAISER Ferenc: Élet a csendőrőrsön. In: Rubicon. 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 35. ISSN 0865-6347 KAISER Ferenc: Élet a csendőrőrsön. In: Rubicon. 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 37. ISSN 0865-6347 KÁLMÁN Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség működése Somogy Vármegyében 1884. és 1914. között. Budapest: Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egвetem. (PhD цrtekeгцs) 2009. - pp. 12-16. KÁLMÁN Zsolt: The place of Royal Hungarian Gendarmerieint he country of Somogy from the Reconstruction until 1914. In: AARMS: Academic and Applied Research in Military Science, 7. цvf. 2008. - pp. 216-217. ISSN 1588-87-89

KÁROLI, Gáspár (ford.): Szent Biblia. Budapest: Bibliatársulat, 1908. - p. 79. ISBN 963-300-956-1 KATUS Eszter: Muszájból emelik a béreket – A járőrök is megkaphatják a kötelező minimumot. In: Új Dunántúli Napló. XXV. цvfolвam, 8. sгám. 201Ő. - pp. 12. ISNN 0865-9133

220


KELLER Tamás - Sik Endre: A korrupció цsгlelцse, elfogadása цs gвakorlata. In: Tárki Európai Társadalmi Jelentцs. 2009. - pp. 170-174. KлZDY Anikó: Fejlődési krízisek késő serdülő és fiatal felnőttkorban. A vallásosság jellegzetességei és összefüggései a lelki egészséggel középiskolás és egyetemi mintában. Budapest: Semmelweis Egвetem, Mentális Egцsгsцgtudománв (PhD цrtekeгцs) 2010. - pp. 41-47. KIRA, Ibrahim: Secondary trauma in treating refugee survivors of torture: Assessing and responding to secondary traumatisation in the survivors’ families. In: Torture Journal. 1Ő. цvf. 1. sгám. 200Ő. - pp. 38-45. ISSN 1018-8185 Konгisгtoriális Kongregáció: Határoгat. 19ő7. VIII. 8. In. Acta Apostilicae Sedis. 19ő7. Ő9. цvf. - pp. 866-868. KOVÁCS Zoltán András: A csendőrség a Szálasi uralom alatt. In: Rubicon. 20. цvf. 202. sгám. 2010. - p. 42. ISSN 0865-6347 KнVENDY Károlв: (sгerk) A Magyar Királyi Csendőrség a törvény és a rend szolgálatában 1881-1945. A csendőr békében, háborúban és emigrációban. Toronto: Sovereign, 1973. - pp. 283-284. ISSN 0865-6347 KRISKO Edina: A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció. Pцcs: Pцcsi Tudománвegвetem, Nвelvtudománвi Doktori Iskola. (PhD цrtekeгцs) 2012. - pp. 109-111. KROHNE, Heinz Walter: Stress and Coping Theories. Johannes Gutenberg. Mainz: Universitat Mainz, 2002. - p. 4. ISBN 047-1599-46-8 KUMINETZ Gцгa: A Klerikusi életállapot. Budapest: Sгent István Társulat. 2010. - pp. 110-151. ISBN 978-9632-772-31-8 KOKKARAVALAYIL, Sunny: The Guidelines Riti e Chiese Particolari Implemented in CCEO. History and Apprasial. In: Le Chiese Sui Iuris. 2004. - pp 27-41. ISBN 88-89736-00-3 LEGRAND, Hervц: The BishopIsinthe Church and the Church is in the Bishop. The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 70-92. ISSN 1467-9337 LIST, Joseph: Das Grundrecht der Religions freiheitin der Rechts sprechung der Gerichte der Bundesrepublik Deutschland, Berlin: Duncker & Humblot, 1971. pp 35-39. ISBN 978-3428-025-34-3 Los fieles queconforme a las leвes de la República pertenecen en servicio activoal Ejцrcito, Armada, Fuerгa Aцrea в Carabineros. Se comprende en estasituación a las personas queforman parte del Gabinete del Ministro de Defensa Nacional. In: Acta Apostolice Sedis 48. 1958. - pp. 803-804. ISSN 1556-8547 MAGYAR Köгlönв: 2009. цvi CLV. törvцnв a min sített adat vцdelmцr l. Magyar Köгlönв. 2009. цvi, 19Ő. sгám. - pp. 47843-47865. ISSN 2063-0379 221


MAGYAR KнZLнNY: A temet kr l цs a temetkeгцsr l sгóló 1999. цvi XLIII. törvцnв. Magвar Köгlönв. 1999. цvi 3Ő. sгám. - pp. 2506-2513. ISSN 2063-0379 MAGYAR Zoltán: Szent György a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence Szent György hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege. Kairosг Kiadó, Budapest, 2006. - p. 52. ISBN 963-9642-31-2 Magвarorsгág Alaptörvцnвe. Magвar Köгlönв. 2011. цvi Ő3. sгám. - p. 10661. ISSN 2063-0379 MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Budapest: Libri Könвvkiadó, 2004. - pp. 109-121. ISBN 978-9633-945-84-1 MALлT-SZABÓ Erika - SZATMÁRI, Adrienn: A rendőr lelki biztonsága – avagy a biztonság megőrzésének egyik alappillére a rendőr lelki biztonsága. In: Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek. 13. цvf. 1. sгám. - p. 401. ISSN 1589-1674 MANNING, Kathryn: Hope is a Legacy. In: Chaplain Assistant Magazine. The Offical Air Force. 2012. Spring. - pp. 7-10. ISSN 2165-624X MANZANARES, J: Las Conferencias episcopales hoy. Configuración jurídica y fundamentos doctrinales. In. Revista Espańola de Derecho Canónico, 1969. 2ő. цvf. pp. 325-372. ISSN 0034-9372 MAUREN, Cain: (szerk): Society and the Policeman's Role. Sydney: International Library of Society, Law Book Co of Australasia. 1973. - pp. 101-198. ISBN 071-0074-90-5 MлSZÁROS Ádám Zoltán: A vesгцlв vállalásának elmцleti цs gвakorlati problцmái. Jogelmцleti Sгemle. 2013. цvi Ő. sгám. - pp. 93-100. ISSN 1588-080X MILLNER, Anton: Die Gefangenenseelsorge im staatlichen und kirchlichen Recht : Eine vergleichende Darstellung. Budapest, Studia Theologica Budapest, 1990. - pp. 36-45. ISBN 963-0286-37-8 MIRALLES, Antonio: Le basiecclesiologiche Dell’incardinazione. In: Navarro, Luis (sгerk.): L’istitutodell’incardinaгione. Milano: Giuffrè, 2006. - pp. 4-38. ISBN 978-8814-131-49-3 MISTÓ, Luigi: La responsabilitá del vescovo nell’amministrazione dei beni ecclesiastici, con particolare riferimento alla situazione della Chiesa italiana. In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Chiesa. Studium Generale Marcianum Venetiis, 2004. -pp. 117-121. ISBN 978-2891-278-05-8 MONETA, Paolo: Territorialitá Personalitá Nell’organizzazione funzione Giudiziaria. In. Erd Pцter, Sгabó Pцter (sгerk) Territorialitр e personalitр. Budapest: Sгent István Társulat 2002. - pp. 687-689. ISBN 88-458-0658-8

222


MONTAN, Agostino: Il dirittonella vita e nella missione della Chiesa. Edizione Dehoniane, Bolona: EDB, 2000. - p. 449. ISBN, 881-0430-01-8 NAGY Jóгsef – KOVÁCS Gyula: A kriminálmetodika általános kérdései. Budapest: Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem, Rendцsгettudománвi Kar. - pp. 8-9. NAVARRO, Luis: L’incardinazione nei movimenti ecclesiali? Problemi e prospettive. In: Navarro, Luis (sгerk.): L’istituto dell’incardinazione. Milano: Giuffrè, 2006. - pp. 217-259. ISBN 888-3331-53-2 Navarro, Luis: Persone e soggetti del diritto della Chiesa. Roma: Subsidia Canonica, 2000. - p 77. ISBN 888-333-002-1 NлMETHY Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség szervezete, szolgálata és viszonya a közigazgatási hatóságokhoz. Budapest: Köгigaгgatási Könвvtár. Orsгágos Köгponti Köгössцgi Nвomda, 1900. - pp. 10-11. NEUNHEUSER, B., Studienordnung und akademische Grade, In: Seminarium, 32. 1980. - pp. 488-504. ISSN 0582-6314 NEUNHEUSER, B.: Studienordnung und akademische Grade, In: Seminarium, 32. 1980. - p. 501. ISSN 0582-6314 NEUNHEUSER, B.: Studienordnung und akademische Grade. In: Seminarium, 32. 2ő. цvf. 3. sгám. 1980. - pp. 496-497. ISSN 0582-6314 NICHOLAS, Schöch: Relegation of Churches to Profane Use (C. 1222. § 2); Roma: Resons and Procedure, 2007. - p. 485. ISBN 978-2812-403-47-7 OKULIK, LUIS: Apetti giuridici della cura pastorale dei fedeli di rito orientale nelle diocesi latine. In: Cattaneo, Arturo: L’esercгio dell’autoritр nella Chiesa. Marcianum Press. 2004. - pp. 64-72. ISBN 888-9736-01-1 Olasгorsгág: Acta Apostolicae Sedis, 19Ő0. 32. цvf. - pp. 280-282. ISSN 00015199 ORTIS, Javier Ferrer: La responsabilidad civil subsidaira del enteincardinante. In: Navarro, Luis (sгerk.): L’istituto dell’incardinaгione. Milano: Giuffrè, 2006. - pp. 281-340. ISBN 881-4131-49-X PARÁDI Jóгsef: A magyar rendvédelem története. Budapest: Szemere Bertalan Magвar Rendvцdelemtörtцneti Tudománвos társaság цs a Rend rtisгti F iskola Magвar Rendvцdelemtörtцneti Dokumentációs Köгpont kiadvánвa. 199ő. - p. 52. ISBN 963-9208-14-0 PARÁDI Jóгsef: A magyar rendvédelem története. Budapest: Szemere Bertalan Magвar Rendvцdelemtörtцneti Tudománвos társaság цs a Rend rtisгti F iskola Magвar Rendvцdelemtörtцneti Dokumentációs Köгpont kiadvánвa, 199ő. - p. 53. ISBN 963-9208-14-0

223


PARÁDI Jóгsef: A magyar rendvédelem története. Budapest: Szemere Bertalan Magвar Rendvцdelemtörtцneti Tudománвos társaság цs a Rend rtisгti F iskola Magвar Rendvцdelemtörtцneti Dokumentációs Köгpont kiadvánвa, 199ő. - p 54. ISBN 963-9208-14-0 PARENTE, Mario: L’Armadei Carabinieri e le attivitá di prevenzione e repressione delle organizzazioni criminali. In: Rivista di Criminologia, Vittimologia e Sicurezгa. II. цvf. 9-12. sгám. 2009. - pp. 13-22. ISSN 1971-033X PAVANELLO, Pierantonio: La determinazione canonica del ministero del diacono permanente. In. Quaderni di diritto ecclesiale, 10. цvf. 2. sг. 1997. - pp. 2533. ISSN 1122-0392 PENNA, J. P: The Office of Episcopal Vicar. In: CLSA Proceedings. ő2. цvf. 3. sгám. 1990. - pp. 107-119. ISBN 094-3616-49-2 PESZLY Lóránd: A gyermek a bűnözés terén. In: Csend rsцgi Lapok, 3. цvf. 29. sгám. 1909. - p. 338. ISSN 1216-6774 PлTER Lilla: Az erkölcsi nevelés - Neveléselmélet. In: Sгцkelвudvarhelв: BabesBólвai Tudománвegвetem, Távoktatási Köгpont, Psгichológiai цs Nevelцstudománвi Kar, 2008. - pp. 62-63. ISBN 963-4043-97-6 PINCZлS Jóгsef: Königlich Ungarischen Gendarmerie. Kurzezusammen Fassung. Budapest: A.G. Pallas, 1926. - pp. 18-36. ISBN 963-0756-19-6 PREE, Helmuth: Nicht territoriale Strukturen der hierarchischen Kirchenverfassung. In: Erd Pцter, Sгabó Pцter (sгerk) Territorialitр e personalitр. Budapest: Sгent István Társulat, 2002. - pp. 518-519. ISBN 963-3614-15-5 PRоMMER, Dominicus.: Manuale Iuris Canonici, Friburg: 1922, - p. 477. PUSKÁS Bцla: Hol sírjaink domborulnak. In: Magyar Temetkeгцs. 1Ő. цvf. 3. sгám. - p. 20. ISSN 1587-1622 Püspöki Kongregáció: Apostolorum successores. Direktórium. 2004. II. 22. In: Enchiridion Vaticanum. 23. цvf. 3. sгám. 200Ő. - pp. 1047-127ő. цs 1ő67-2159. ISBN 881-0802-18-7 REKTOR Bцla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. Ohio: Árpád Könвvkiadó Vállalat. 1980. - p 315. ISBN 0-934214-01-8 RENKEN, John: Kommentár a 372. kánonhoz. In: BEAL, John, CORIDEN, James, GREEN, Thomas (szerk.): New Commentary on the Code of Canon Law. New-York: Paulist Press, 1989. - p. 509. ISBN 080-9140-66-7 S. SZUH Katalin: Etika segédlet. In: Óbudai Egвetem, Bánki Donát Gцpцsг цs Biгtonságtechnikai Mцrnöki Kar. Általános Pedagógia, 1999. - p. 33.

224


SCHANDA Baláгs: Magyar Állami Egyházjog. Budapest: Sгent István Társulat. 2003. - pp. 177-178. ISBN 978-963-361-886-8 SCHANDA Baláгs – BALOGH Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – alapjogok. Budapest: Páгmánв Pцter Katolikus Egвetem Jog- цs Államtudománвi Kar, 2011. pp. 141-167. ISBN 978-963-308-021-4 SCHELLE, Paul-Werner: The Bishop in the Church and the Church in the Bishop: My Experience and Questionsas an Ecumenically In volved Bishop. In: The Jurist. 66. цvf. 1. sг. 2006. - pp. 39-46. ISSN 1934-2640 SCHOUPPE, Jean-Pierre: Alle disposizione della Conferenza Episcopale del Belgio in occasione della creazione di una diocesi della forze armate. In: Ius Ecclesiae, 2. цvf. 2. sгám. 1990. - pp. 357-359. ISSN 1120-6462 Schouppe, Jean-Pierre: Elementi di Diritto Patrimoniale Canonico. Milano: Giuffrц Editore. 1997. - pp. 163-183. ISBN 88-14-06636-1 SOLYMOSI Krisztina: „Burn-rejtély”: Gondolatok a rendészeti vezetők kiégésveszélyeztetettségéről és a megoldás lehetséges irányairól. In: Hadtudománвi Sгemle. 6. цvfolвam, Ő. sгám. 2013. - p. 93. ISSN 2060-0437 Statuts du diocцse aux forces armцes belges. Ordinariatus millitaris belgii. Acta Apostilicae Sedis 49. 1957. - pp. 940-943. ISSN 1031-8453 STENCINGER Norbert: A magyar királyi honvédség tábori lelkész szolgálata 1868−1918 kiemelten az I. világháború időszakában folytatott tevékenységére. PhD цrtekeгцs. Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egвetem, Kossuth Lajos Hadtudománвi Kar. 2011. - p. 3. SZABÓ Ferenc: A személy méltósága az élet védelme. In: Távlatok, 1. цvf. Ő. sгám. 1991.- p. 4. ISSN 1788-8840 SZABÓ Erika: A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében. Debrecen: Debreceni Egyetem. (PhD цrtekeгцs) 2010. - p. 46. SZABÓ Károlв: Flórián a védőszent. Budapest: Sгövetkeгeti Sгerveгцsi Iroda. 1991. - p. 61. ISBN 963-2004-92-2 SZAMEL Lajos: Jogállamiság és rendészet. In: Belügвi Sгemle, Ő0. цvf. 3. sгám. - p. 11. ISSN 1218-8956 SZEKSZÁRDI Júlia - HORVÁTH H, Attila – BUDA, Marianna – SOMFALVI, Ildikó: A serdülők erkölcsi szocializációja. (Útkeresés a labirintusba) In: Magyar Pedagógia, 100. цvf. Ő. sгám. 1992. - p. 475. ISSN 0025-0260

225


SZIKINGER István: Rendvédelmi jog a dualizmus korszakában. In: Rendvцdelmi-törtцneti füгetek, 22. цvf. 26. sz. 2012. - pp. 141-157. ISSN 1216-6774 TAKÁCS Pцter: Valahol Európában. A jugoszláviai háborús bűnösök perei. In: Jogelmцleti Sгemle, 1. цvf. 1. sгám. 2000. - pp. 55-63. ISSN 1588-080X TANDARI-KOVÁCS Mariann: Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Budapest: Semmelweis Egвetem, Mentális Egцsгsцgtudománвok Doktori Iskola, (PhD цrtekeгцs) 2010. - pp. 19-20. THACKRAH, John Richard: Contemporary Policing : an Examination of Society in the 1980s. London: Sphere Books, 1985. - pp. 38-62. ISBN 072-2184-24-7 TÓTH Zsolt: A magyar tábori lelkészek szerepe és kegyeleti tevékenysége 1848/49-ben. In: Hadtudománвi Sгemle. Ő. цvf. 1. sг. 2011.- pp. 65-68. ISSN 20600437 TнPLER Kálmán: Sopron Szabad Királyi Város polgármesterének 1907. évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól. Sopron: Romwalter Alfrцd k - цs könвvnвomdája. 1908. - p. 32. TURAY Alfrцd: Az ember és az erkölcs. Alapvető etika Aquinói Tamás nyomán. Budapest: AGAPл, 2000. - p. 5. ISBN 963-4582-18-4 Tütt Sгabolcs: A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszere az új kihívások tükrében. In: Hadtudománв. 17. цvf. 3. sгám. 2007. - pp. 38-49. UJHÁZI Lóránd: A katolikus tábori lelkészség jogi szabályozása. In: Jogelmцleti Szemle, 12. цvf. 1. sгám. 2011. - pp. 15-23. ISSN 1588-080X UJHÁZI Lóránd: Az áldások helye és szerepe az Egyház életében és jogában, In: Sapientiana, 1. цvf. 1. sгám. 2008. - pp. 26-46. ISSN 2060-3231 UJHÁZI Lóránd: Vatikáni információgyűjtés, információfeldolgozás és tárolás püspök kinevezés esetén. In: Szakmai Szemle. ő. цvf. 7. sгám. 2011. - pp. 122-146. ISSN 1216-7436 Ujháгi Lóránd: Joghézag feloldásának lehetőségei az Egyház hatályos jogában (19. k.). In: Kánonjog, 11. цvf. 2. sгám. 2009. - pp. 81-99. ISSN 0133-1779 VALCSICSÁK Imre (szerk): Rendészeti (szakmai) etika. Nemгeti Köгsгolgálati Egвetem, Rendцsгettudománвi Kar, Magatartástudománвi Tansгцk. Budapest, 2013. - p. 9. ISBN 978-615-5344-07-7 VÁMOS Pцter: A társadalmi, szociális, etnikai, vallási feszültségek és a korrupció kezelése Kínában. In: A váltoгó Kína 1. kötet, 2009. - pp. 32-38. ISBN 978-9630-586-85-6 VÁRY Lásгlónц – MINÁROVICS János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa. Budapest: Belügвminisгtцrium, - p. 3. 226


Verena, Feldhans: Ecclesia Sui Iuris and The Local Church: An Investigation in Terminology. In: The Jurist: Studies in Church Law and Ministrв. 2008. 68. цvf. 2. sz. - pp. 350-361. ISSN 0022-6858 VIANA, Antonio: Naturaleza canónica de la potestad vicaria. In: Ius Canonicum. őő. цvf. Ő. sгám. 1988. - pp. 99-101. ISSN 0021-325X VI. Pál, MP Studia latinitas, 1964. II. 22, In: AAS, 56. - pp. 225-231. VIDA Csaba: Szlovákia államiságának kialakulása és annak katonai vonatkozásai, valamint a szlovák haderőreform folyamata. Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egвetem (PhD цrtekeгцs) 2007. - p. 41. VILLAR, Josц Ramón: L’ambiguitá del concetto di sussidiarietá. In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Chiesa. Studium Generale Marcianum Venetiis. Venezia, 2004. pp. 81-99. ISBN 978-2891-278-05-8 VINCENZO Mosca: I luoghi e tempi sacri, In: Pontificia Universitр Lateranense, III. Vol. 2004. - pp. 357-358. ISSN 1010-7215 VIRÁG Lásгló - VAJGER лva: Paradigmaváltás. A rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja, mint a szervezeti kultúra lehetséges formálója. In: Pцcsi Határ r Tudománвos Köгlemцnвek, 10. цvf. 2009. - p. 247. ISSN 1589-1674 VIRÁG Lásгló: A hitéletről. In. Csend rsцgi lapok. 1. цvf. 18. sг. 1907. - pp. 206-208. ISSN 1216-2019 VIRÁG Lásгló: A hitéletről. In. Csend rsцgi lapok. 1. цvf. 18. sг. 1907. - p. 208. ISSN 1216-2019 VISCHER, Lukas: Church Law and the Ecumenical Movement. In: The Jurist. 1977. 1-2 sz. The Catholic University of America. - pp. 1-14. ISSN 0022-6858 VIVIANI, Giulio: La cappella di San Pellegrinonella Città del Vaticano (in Italian), Vatican State: Libreria Editrice 2010. - pp. 12-25. ISSN 1127-1140 WEBB, D. Stephen and Smith, L. David: Stress Prevention and Alleviation Strategies for the Police. In: Criminal Justice Review. 37. цvf. 38. sгám. 2013. - pp. 536-538. ISSN: 0734-0168 WERNZ, F. Charles – VIDAL, Paul: Ius Canonicum, In: Romae, 4. цvf. 193ő. - p. 95. ISSN 2156-2253 Winfried Aymans: Kanonisches Recht. Zürich: Lehrbuch Aufgrund Des Codex Iuris Canonici. 1997. - pp. 190-191. ISBN 350-6704-81-8 ZAKAR Pцter: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben. Budapest: METEM könвvek 23. 1999. - pp. 15-22. ISBN 963-8472-39-1

227


ZANNONI, Giorgio: La problematica circa I’Autoritá nella Chiesa non accusa il canonista (Una lettura alla luce dei cann. 208 e 212 espressioni del can. 96) In: L’eserciгio Dell’autoritá Nella Chiesa. Studium Generale Marcianum Venetiis. 2004. - pp. 121-137. ISSN 0013-9491

)nternetes források 1995. цvi CXXV. törvцnв a nemгetbiгtonsági sгolgálatokról. (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500125.TV letöltцs ideje: 2014.05.03.) 1996. цvi XLIII. törvцnв a fegвveres sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600043.TV letöltцs ideje: 2013.11.16.) 20 Guardiesvizzerein Emilia per assistere i terremotati – 20 Svájci Gárdista a földrengцs áldoгatainak segítsцgцben vesг rцsгt Emiliában. (http://www.korazym.org/4014/le-guardie-svizzere-in-emilia-per-assistere-iterremotati/ letöltцs ideje: 201Ő.02.02.) A BнRTнNLELKлSZI Sгolgálatról sгóló 13/2000. (VII.1Ő.) IM rendelet. (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=48274.248755 letöltцs ideje: 2013.11.29.) A FEGYVERES er k цs a fegвveres testületek katolikus lelkipásгtori ellátásának sгabálвгata. (http://www.ordinariat.sk/statut-ordinariatu-ozbrojenych-sila-ozbrojenych-zborov-sr/ letöltцs ideje: 201Ő.02.17.) A FEGYVERES sгervek hivatásos állománвú tagjainak sгolgálati visгonвáról sгóló 1996. цvi XLIII. törvцnв 37.§ (1) bek, a) pont, ő6.§ (2) bek, b) pont, ő6.§ (ő) bek. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600043.TV letöltцs ideje: 2013.02.20.) A KORRUPCIÓ ellen sгólalt fel a pápa Beninben. (http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/a-korrupcio-ellen-szolalt-fel-a-papabeninben/2011-11-19/9841 letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.22.) A MAGYAR Honvцdsцg egвes beosгtásaihoг kapcsolódó munkaköri követelmцnвekr l sгóló 20/2002. (IV.10.) HM rendelet 9.§ (2) bek. (http://www.honvedelem.hu/files/9/8110/munkakori_kovetelmenyek_20_2002.pdf letöltцs ideje: 2013.10.2ő.) A NEMZETI Vцdelmi Sгolgálat bemutatása. (https://intra.police.hu/nvsz letöltцs ideje: 2013.01.13.) A NEMZETI Vцdelmi Sгolgálat F igaгgatójának 29/2011. utasítása a Nemгeti Vцdelmi Sгolgálat Sгerveгeti цs Működцsi Sгabálвгatáról. (http://nvsz.hu/sites/nvsz/files/0651_001_1.pdf letöltцs ideje: 2013.12.29.) 228


A PSZICHOLÓGIA kutatási területei (http://szocialisgondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=661057&. letöltцs ideje: 2013.11.2ő.) A Rend ri Hivatás Etikai Kódexe. (http://www.police.hu/arendorsegrol/testulet/altalanosan/a-rendori-hivatas-etikai-kodexe letöltцs ideje: 2013.12.27.) A RENDVлDELMI psгichológiai tevцkenвsцg sгakmai protokollja. (http://www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Munkap/Rendv%C3%A9delmi%20protok oll%20%C3%B6sszefoglal%C3%A1sok.pdf letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.17.) A SZLOVÁK fegвveres er k цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött kötött megállapodás a fegвveres er k ás más fegвveres testületek lelkipásгtori ellátásáról sгóló konkordátum sгövege. 2002 (http://spcp.prf.cuni.cz/dokument/sr-smlarm.htm letöltцs ideje: 2013.11.26.) A SZLOVÁK Köгtársaság цs aг Apostoli Sгentsгцk köгött megkötött sгerг dцs a fegвveres er k цs a belügвi sгervek lelkipásгtori ellátásáról. (http://www.ordinariat.sk/zmluva-o-duchovnej-sluzbe/ letöltцs ideje: 201Ő.02.17.) A TÁBORI lelkцsгi sгolgálatról sгóló 61/199Ő. (IV.20.) Korm. rendelet. letöltцs ideje: (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600043.TV 2013.02.20.) AMBROGETTI, Angela: Festa di San Micheleper la sicurezza vaticana. E la Gendarmeria entranell' Interpol. (http://www.korazym.org/index.php/attivita-dellasanta-sede/3-la-santa-sede/445-festa-di-san-michele-per-la-sicurezza-vaticana-e-lagendarmeria-entra-nellinterpol.html. letöltцs ideje: 2011. 11. 13.) Argentina’s disappeared: Father Christian, thepriestwhodidthedevil's work. (http://www.independent.co.uk/news/world/americas/argentinas-disappeared-fatherchristian-the-priest-who-did-the-devils-work-396564.html. letöltцs ideje: 2013.03.16.) Carlson, B. Eve - Ruzek, Josef: Effects of Traumatic Experiences: United Students for Veterans’Helath. (http://www.stanford.edu/group/usvh/stanford/news.shtml letöltцs ideje: 201Ő.0ő.0ő.) City of Shreveport Police: Police Chaplains and Pastors – Rend rsцgi lelkipásгtorok цs lelkцsгek. (http://www.shreveportla.gov/index.aspx?NID=458 letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) CORPO della Gendarmeria dello Stato della Cittр del Vaticano – Vatikán Városállam csend rsцgцnek sгabálвгata.(http://www.vatican.va/news_services/press/documentazione/documents/ sp_ss_scv/informazione_generale/gendarmeria_it.html letöltцs ideje: 201Ő.02.02.)

229


DIнZESE Lausanne, Genf und Freiburg: Alain de Raemyist neuer Weihbischof - Lusanne, Genf цs Freiburg: Alain de Raemв aг új segцdpüspök. (http://www.kipa-apic.ch/index.php?na=0,0,0,0,d&ki=249269 letöltцs ideje: 2014.02.02.) EGYES rendvцdelmi sгervek hivatásos állománвú tagjai egцsгsцgi, psгichikai цs fiгikai alkalmasságáról, köгalkalmaгottai цs köгtisгtvisel i munkaköri egцsгsцgi alkalmasságáról, a sгolgálat-, illetve keres kцptelensцg megállapításáról, valamint aг egцsгsцgügвi alapellátásról sгóló ő7/2009. (X.30.) IRM-нM-PTNM egвüttes rendelet. (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900057.IRM letöltцs ideje: 2013.04.02.) ENDR DY Gцгa: Alapvetцs a csend r erkölcsi nevelцsцheг. A csend r vallásos kötelessцgeir l. i. m. 7ő. (http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Erkolcs/02.%20Vall%e1soss%e1g%20917p.pdf letöltцs ideje: 2013.01.11.) ENDR DY Gцгa: Alapvetцs a csend r erkölcsi nevelцsцheг. A csend r vallásos kötelessцgeir l. i. m. - p. 87. (http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Erkolcs/02.%20Vall%e1soss%e1g%20917p.pdf letöltцs ideje: 2013.01.11.) лRSZEGI Márk: A pápa biztonságának őrei: gárdisták és csendőrök. (http://www.euroastra.hu/node/2472. letöltцs ideje: 2011.11.12.) FENYEGETIK a pápát. (http://www.szabadfold.hu/aktualis/fenyegetik_a_papat letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) FERENC pápa: a korrupció súlвos bűn. (http://www.magyarhirlap.hu/ferencpapa-a-korrupcio-sulyos-bun letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) FERENC pápa: a Vatikánban lцteгik korrupció цs meleg lobbi. (http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2013/06/11/ferenc-papa-vatikanban-letezikkorrupcio-es-meleg-lobbi letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) GOSZTOLAI Gцгa: нnismeret. (http://www.gosztolai.hu/modszertar.html letöltцs ideje: 2013.12.31.) GREZSA Ferenc: A mentálhigiéné fogalma. (tцmaváгlat) Semmelweis Egвetem, Általános Orvostudománвi Kar, Klinikai Psгichológiai Tansгцk, Jegвгet. (http://semmelweis.hu/klinikai pszichologia/files/2012/10/Ment%C3%A1lhigi%C3%A9n%C3%A9_fogalma.pdf letöltцs ideje: 2013.12.19.) HлDER Sándor: Aг ösгtönös a cцltudatos aг ökologikus viselkedцs. (http://www.slideshare.net/forlong/sztnskologikus-viselkeds letöltцs ideje: 2013.12.29.)

230


HELSINKI Biгottság: a rend rsцg fenвeget, a rend rök egвmást fedeгik. (https://gondola.hu/cikkek/57413Helsinki_Bizottsag__a_rendorseg_fenyeget__a_ren dorok_egymast.html letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) HEVES Megвei Büntetцs- Vцgrehajtási Intцгet, Sгerveгeti цs Működцsi Sгabálвгata. Ő3-I-20/A/2004. – pp. 44-45. (http://www.bvop.hu/download/heves_szmsz.pdf/heves_szmsz.pdf letöltцs ideje: 2013.12.17.) HOLLÁN Miklós: Korrupciós bűncselekmцnвek aг új magвar Büntet Törvцnвkönвvben. Anti-korrupciós kцpгцsek a Nemгeti Köгsгolgálati Egвetemen. Türingiai-magвar vegвesbiгottság a anti-korrupciós sгemináriuma. Budapest, 2013. El adás. (http://www.obispadocastrensecolombia.org/seminariocastrense.shtml?s=h&apc=i--;-;-;-.letöltцs ideje: 2013.12.23.) IMASZOBA az ORFK-n. (In: http://www.hirextra.hu/2008/04/18/imaszobaaz-orfk-n/ letöltцs ideje: 2013.08.21.) KELLER - ALÁNT Ákos: A gazdagok többet dolgoznak, mint a szegények 2014.04.23. (http://proaktivdirekt.com/magazin/cikk/a-gazdag-dolgozik-es-aszegeny-pihen letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.28.) KIRÁDY Attila – VARJÚ Nóra: Stresszrezisztencia meghatározása projektív rajzvizsgálati módszerrel a fegyveres testületek állományában. Zrínвi Miklós Nemгetvцdelmi Egyetem. 2008. - p.1. (http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/publikacio/Kirady.pdf letöltцs ideje: 201Ő.0ő.06.) KIRADY Attila: Stressг megjelenцsi formái a fegвveres testületek tagjainál. –p. 1. (http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/publikacio/Kirady_A.pdf letöltцs ideje: 201Ő.01.0Ő.) LELKIGONDOZÁS katasгtrófahelвгetben. (http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=2868 letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.1ő.) L'UFFICIO Storico Dell'arma Dei Carabinieri (Aг olasг csend rsцgi hivatal törtцnete) (http://www.carabinieri.it/Internet/Arma/Ieri/Ufficio+Storico/ letöltцs ideje: 2013.11.27.) MAGYAR Katolikus Lexikon. (http://lexikon.katolikus.hu/C/Codex%20Iuris%20Canonici.html letöltцs ideje: 2014.02.23.) MAGYAR Katolikus Lexikon. (http://lexikon.katolikus.hu/I/inkardin%C3%A1ci%C3%B3.html letöltцs ideje: 2014.02.23.)

231


MAGYAR Katolikus Lexikon. L – lelki besгцlgetцs. (http://lexikon.katolikus.hu/L/lelki%20besz%C3%A9lget%C3%A9s.html letöltцs ideje: 2013.12.22.) MAGYAR Katolikus Lexikon. Sz - Sгentmisцn való rцsгvцtel. (http://lexikon.katolikus.hu/S/szentmis%C3%A9n%20val%C3%B3%20r%C3%A9sz v%C3%A9tel.html letöltцs ideje: 2013.08.20.) MASLACH, Christina: Sгámos kutatást vцgгett a sгociális цs egцsгsцg psгichológia területцn. Legismertebb úttör kutatómunkája a kiцgцs sгindróma feltцrkцpeгцsцheг цs megfogalmaгásáhoг köthet . (http://psychology.berkeley.edu/people/christina-maslach letöltцs ideje: 2013.12.22.) MASLOW motivációs piramisa. (http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/maslow_motivcis_piramisa.html leöltцs ideje: 2014.05.03.) MASLOW, Abraham Biography – Abraham Maslow önцletrajгa: Amerikai psгichológus, a Maslow-piramis kidolgoгója.A Maslow-piramis (vagy Maslowsгüksцglethierarchia) Abraham Maslownak az 1950-es цvekben kidolgozott sгüksцgletelmцlete, melв a motivációkutatás egвik alaptцtele. (http://www.abrahammaslow.com/m_motivation/Biography.asp letöltцs ideje: 2013.12.19.) MEGVÁDOLT rend rök is falaгnak a sгadista f tisгtnek (http://index.hu/belfold/2009/11/09/megvadolt_rendorok_is_falaznak_a_szadista_orn agynak/?honnan=Nemzeti_Hirhalo letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.23.) MILITARY and Police Cemetery - Nemгeti katonai цs rend ri temet . Iгrael, Jeruгsálem. (http://wikimapia.org/423857/National-Military-and-Police-cemetery letöltцs ideje: 201Ő.01.2Ő.) MINNETONKA Lake Area Chaplains (http://www.ci.minnetrista.mn.us/index.asp?Type=B_BASIC&SEC={FCB4B57249BA-4632-9B88-7F91619694D5} letöltцs ideje: 201Ő.03.28.) MISSION Stations´ In Seoul Serve Working Catholics – Küldetцs állomás a sгolgálatban lцv katolikusok sгámára. (http://www.ucanews.com/storyarchive/?post_name=/2007/11/05/mission-stations-in-seoul-serve-workingcatholics&post_id=28116 letöltцs ideje: 2014.02.28.) NAGY, Ákos – MARGITTAI, L. Tünde: Az átélt traumák utáni pszichés zavarok, tünetek. (http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/letoltes/document/document_37.pdf letöltцs ideje: 2013.12.21.) NEMZETI Vцdelmi Sгolgálat Alapító Okirat. ő. A költsцgvetцsi sгerv alaptevцkenвsцge. (http://nvsz.hu/sites/nvsz/files/alap%C3%ADt%C3%B3okirat_hat%C3%A1lyos_201 310.pdf letöltцs ideje: 2013.12.29.) 232


NEMZETKнZI rend rsцgi egвüttműködцs (http://www.carabinieri.it/Internet/Arma/Partners/01+partners.htm letöltцs ideje: 2013.11.30.) OLASZ Állami Rend rsцg (Poliгia di Stato) Lanostra uniforme (http://www.poliziadistato.it/articolo/10167/ letöltцs ideje: 2013.11.30.) нKUMENIKUS: általános, mindenkit цrint . Idegen sгavak gвűjtemцnвe. (In: http://idegen-szavak.hu/%C3%B6kumenikus letöltцs ideje: 2013.08.20) PHILADELPHIA Weekly: (http://www.philadelphiaweekly.com/news-andopinion/upward_christian_soldier-38414669.html letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) POLICE Chaplaincy – Rend rsцgi Lelkipásгtori Sгolgálat POLICE Chaplains Ministry. Chicago PoliceChaplain. (http://www.chicagopcm.org/overview.php letöltцs ideje: 201Ő.03.28.) POLICE distort crime data, inciting violence again strefugees. - A rend rsцg torгítja a bűnöгцsi adatokat a menekülteket цrt usгító cselekmцnвekkel sгemben. (http://972mag.com/police-distortion-of-crime-data-encourages-rising-violenceagainst-refugees/46236/ letöltцs ideje: 2014.02.09.) POLICE Suspects Not Left Out Of Church´s Pastoral Care – A rend rök lelkipásгtori sгolgálata. (http://www.ucanews.com/storyarchive/?post_name=/2005/10/05/police-suspects-not-left-out-of-churchs-pastoralcare&post_id=26361 letöltцs ideje: 201Ő.02.28.) POLICIA di Stato. Ispettorato Vaticano – Olasz Állami Rendőrség, Vatikáni Felügyelőség. (http://www.poliziadistato.it/articolo/view/23533/ letöltцs ideje: 2013.11.30.) Pontefice in pericolo. La mafia è una minaccia per papa Francesco. (http://www.lettera43.it/cronaca/la-mafia-e-una-minaccia-per-papafrancesco_43675113433.htm letöltцs ideje: 201Ő.0Ő.09.) POPE Benedict XVI setsupanti-terrorist squad. =The Telegraph. (http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/italy/2111117/Pope-BenedictXVI-sets-up-anti-terrorist-squad.html. letöltцs ideje: 2011.12.02.) POVIJEST Vojnogordinarijata u Republici Hrvatskoj – Horvátorsгág Katonai Lelkцsгsцgцnek törtцnete. (http://www.vojni-ordinarijat.hr/index.php/site/povijest letöltцs ideje: 201Ő.01.26.) PRAVILNIKO ustrojui djelovanju Vojnogordinarijata u Republici Hrvatskoj A Horvát Katonai Ordinariátus Működцsi Sгabálвгata. (http://www.vojniordinarijat.hr/index.php/dokumenti/pravilnik letöltцs ideje: 201Ő.01.27.)

233


ROMSICS, Viktor: A katonák és a fegyveres szervek tagjainak pszichikai alkalmassági vizsgálata. Jogi Fórum. (http://www.jogiforum.hu/hirek/23983 letöltцs ideje: 2013.12.19.) SCRINO d'arte e luogo di preghiera per dipendenti e pellegrini – (http://www.vatican.va/news_services/or/or_quo/interviste/2008/193q08a1.html letöltцs ideje: 2014.02.02.) SEMINARIO Castrense. (http://seminariocastrensedecolombia.com/ letöltцs ideje: 2014.05.05.) SOMOGYINл, P. Krisгtina: Aг erkölcsi fejl dцs цs nevelцs lцlektana. A moralitás psгichológiája. –p. 4. (http://www.erkolcstan.hu/system/files/cikk/2013/erkolcsi_fejlodes_pszichologiaja.p df letöltцs ideje: 2013.12.29.) SOPRON Megвei Jogú Város honlapja. (http://portal.sopron.hu/Sopron/portal/front_show?contentId=1558 letöltцs ideje: 2013.03.16.) ST. Florain – Catholic Online (http://www.catholic.org/saints/saint.php?saint_id=149 letöltцs ideje: 201Ő.01.2ő.) STATISZTIKAI fogalmak: A statisztika. (http://statisztikus.hu/fuggelek/statisztikai-fogalmak/ letöltцs ideje: 2013.12.31.) STATO della Cittр del Vaticano (http://www.vaticanstate.va/content/vaticanstate/it.html letöltцs ideje: 201Ő.02.02.) STATUT Vojnogaordinarijata u Republici Hrvatskoj - A Horvát Katonai Ordinariátus Alapokmánвa. (http://www.vojniordinarijat.hr/index.php/dokumenti/statut letöltцs ideje: 201Ő.01.27.) Swiss Guard – History. THE NATIONAL Guard is theoldest military branch. Ourunique dual mission: serving both community and country. (http://www.nationalguard.com/about letöltцs ideje: 2014.01.29.) THE OTTAWA Police Service Memorial Cemetery – Aг Ottawai Rend rsцg Emlцkeгцs temet je. (http://www.beechwoodcemetery.com/index.php/en/thecemetery/ottawa-police-service-memorial-cemetery.html letöltцs ideje: 201Ő.01.2Ő.) The Swiss Guards in the Vatican. (http://www.vatican.va/roman_curia/swiss_guard/swissguard/storia_en.htm letöltцs ideje: 2013.12.02.) UN ufficiale in tonaca per la Guardia del Papa (http://www.vatican.va/news_services/or/or_quo/interviste/2008/258q08b1.html letöltцs ideje: 201Ő.02.02.)

234


VATICAN Security Adds Antiterrorism Units. (http://www.cathnews.com/article.aspx?aeid=7565 letöltцs ideje: 2011.12.02.) VIOLANTI, M. John: Residuals of Police Occupational Trauma (Foglalkoгási trauma a rend rsцgnцl) Problems, Issues & Challengesin Law Enforcement. (http://www.spiritofthelaw.org/sol1art2.html letöltцs ideje: 201Ő.01.11) В у а ь а а а а а - Ukrán egвháгak цs vallási szervezetek (http://risu.org.ua/ua/index/reference/major_religions/~%D0%92%D0%A0%D0%A 6%D1%96%D0%A0%D0%9E/33306/ letöltцs ideje: 201Ő.02.22.) Szentszéki dokumentumok ACTA Apostolicae Sedis, 199Ő. 86. цvf. –p. 575. ACTA Apostolice Sedic 44. (1952) –pp. 743-744. ACTA Apostolice Sedic 54. (1962) - pp. 110-113. ACTA Apostolice Sedic 54. (1962) –pp. 22-27. ACTA Apostolicae Sedis, 199Ő. 86. цvf. –p. 575. CITTÁ del Vaticano: Annuario Pontificio. Libreria Editrice Vaticana, 2011.pp. 1374-1375. CODEX Iuris Canonici: Kánonjogi Kódex, CIC: 1. a római katolikus egвháг törvцnвkönвve, 1918. V. 19-1983. XI. 27-ig. Szt X. Pius 1904. III. 19 IX. Pius, Syllabus 1864. XII. 8, 46. pont, in DS 2946. KONZISZTORIÁLIS Kongregáció: határoгat. 19ő7. VIII. 8. In. ActaApostilicaeSedis. 19ő7. Ő9. цvf. –pp. 866-868. PоSPнKI Kongregáció: Apostolorum successores. direktórium. 2004. II. 22. In. Enchiridion Vaticanum. 200Ő. 23. цvf. –pp. 1047-1275, nr. 1567-2159. TRANSPARENCY International: Global Corruption Barometer, Transparency International. Berlin, 2013. –pp. 9-13. CITO, D., Kommentár a 232. kánonhoz, in MARZOA, Á. – MIRAS, J. – RODRÍGUEZ-OCAÑA, R., (ed.) Exegetical Commentaryon the Code of Canon Law, Montreal, 2004, II/1, 210. PRоMMER, D.,Manuale Iuris Canonici,Friburg, 1922, p.477.

235


Ábrajegyzék

1. ábra ....................................................................................................................................... 186 2. ábra ....................................................................................................................................... 187 3. ábra ....................................................................................................................................... 188 4. ábra ....................................................................................................................................... 189 5. ábra ....................................................................................................................................... 190 6. ábra ....................................................................................................................................... 191 7. ábra ....................................................................................................................................... 192 8. ábra ....................................................................................................................................... 193 9. ábra ....................................................................................................................................... 195 10. ábra ..................................................................................................................................... 196 11. ábra ..................................................................................................................................... 197 12. ábra ..................................................................................................................................... 199 13. ábra ..................................................................................................................................... 200 14. ábra ..................................................................................................................................... 201 15. ábra ..................................................................................................................................... 203 16. ábra ..................................................................................................................................... 204 17. ábra ..................................................................................................................................... 205

236


Publikációs jegyzék 1. Sгabó Csaba A katolikus lelkipásгtori sгolgálat rendцsгeti aspektusának kutatása I. HADTUDOMÁNYI SZEMLE 7:(1) pp. 121-134. (2014) (ISBN 2060-0437) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos 2. Sгabó Csaba Kiss Petra (szerk.) A rendцsгeti dolgoгók katolikus lelkipásгtori gondoгása Európában Konferencia helвe, ideje: Budapest, Magвarorsгág, 201Ő.02.13-2014.02.14. Budapest: Doktorandusгok Orsгágos Sгövetsцge, 2014. pp. 243-258. A HADTUDOMÁNY ÉS A 21. SZÁZAD (ISBN:978-963-89560-4-0) Egвцb konferenciakötet/ /Tudománвos 3. Sгabó Csaba Research on the role the catholic church undertakes in Hungarian police forces CEPOL 8.: pp. 27-29. (2013) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos 4. Sгabó Csaba Historical aspects of the Catholic Church's role in the police forces in Hungary ACADEMIC AND APPLIED RESEARCH IN MILITARY SCIENCE 12:(2) pp. 281-287. (2013) (ISBN 1588 8789) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos 5. Sгabó Csaba A magвar rendvцdelem vallástörtцneti koncepciójának elemгцse In: Orosг András Lóránt, Ujháгi Lóránd (sгerk.) A Katolikus Egвháг biгtonsági helвгete a husгonegвedik sгáгadban. 2ő3 p. Konferencia helвe, ideje: Budapest, Magвarorsгág, 2012.11.29 Budapest: L'Harmattan - Sapientia Sгerгetesi Hittudománвi F iskola, 2013. (Sapientia Iuris; 5.) (ISBN:978-963-236-732-3) Könвvrцsгlet/Konferenciaköгlemцnв/Tudománвos 6. Sгabó Csaba A lelkipásгtori ellátás nemгetbiгtonsági kockáгatának viгsgálata In: Keresгtes Gábor (sгerk.) Tavasгi Sгцl = Spring Wind: XVI. Tavasгi Sгцl Konferencia. 6ő9 p. Konferencia helye, ideje: Sopron, Magвarorsгág, 2013.0ő.31-2013.06.02. Budapest: Doktorandusгok Orsгágos Sгövetsцge, 2013. pp. 653-661. 1- 2. kötet. (ISBN:978-963895-602-6) Könвvrцsгlet/Könвvfejeгet/Tudománвos

237


7. Kiss Pцter Egвцb sгerг sцg: Sгabó Csaba (interjút adta); Kiss Pцter (sajtó alá rend.); Sok rend r eltemeti gondjait.: Egвháгi rцsгvцtel a rend rsцgi lelkigondoгásban? ÚJ EMBER 2003:(09. 15) Paper 4. (2013) Folвóiratcikk/Publicisгtika/Tudománвos

8.

Sгabó Csaba, Horváth Lásгló Magвarorsгág Alaptörvцnвцnek цs a Magвar Köгtársaság Alkotmánвának össгevetцse a különleges jogrend vonatkoгásában HADMÉRNÖK 2. sгám: pp. 395-404. (2012) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos

9.

Sгabó Csaba Aг Európai Unió цs Magвarorsгág biгtonsági stratцgiájának viгsgálata a sгцls sцges vallási csoportok vonatkoгásában SZAKMAI SZEMLE 2. sгám: pp. 80-92. (2012) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos

10. Sгabó Csaba A vallás sгerepe aг egвsцges rendцsгeti struktúra formálódásában Magвarorsгágon FELDERÍTŐ SZEMLE 9:(2) pp. 231-243. (2012) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos 11. Sгabó Csaba A sгцls sцges vallási csoportok tцrnвerцsцnek kockáгatai PÉCSI HATÁRŐR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK 2013:(13) pp. 169176. (2012) A sгцls sцges vallási csoportok tцrnвerцsцnek kockáгatai. Pцcs, Magвarorsгág: Folвóiratcikk/Konferenciaköгlemцnв/Tudománвos 12. Sгabó Csaba A fegвverrendцsгeti sгakág hatцkonвsága MAGYAR RENDÉSZET 4.: pp. 155-171. (2012) Folвóiratcikk/Sгakcikk/Tudománвos 13. Sгabó Csaba A biгtonságos köгlekedцs javításának kutatása a Soproni Rend rkapitánвság illetцkessцgi területцn. pp. 1-53. Urbaniгációs köгlekedцsbiгtonsági rendsгerek цs egвütthatók javításának viгsgálata a Soproni Rend rkapitánвság illetцkessцgi területцnek visгonвrendsгerцben., A Belügвi Tudománвos Tanács цs a Belügвi Sгemle 2011. цvi kutatási pálвáгatára benвújtott különdíjas pálвamunka. (2011) Egвцb/Nem besorolt/Tudománвos

238


14. Sгabó Csaba Aг egвüttműködцs megújulásának kutatása a bűnmegel гцs területцn pp. 1-33. Aг áldoгatvцdelem iránвvonalának цs gвakorlati metódusának viгsgálata, repreгentatív kutatások segítsцgцvel., A Belügвminisгtцrium цs a Belügвi Sгemle 2010. цvi kutatási pálвáгatára benвújtott III. helвeгцst elцrt pálвamunka. (2010) Egвцb/Nem besorolt/Tudománвos 15. Sгabó Csaba A megújulás lehet sцgцnek kutatása a rendvцdelemben pp. 1-23. Aг önkormánвгati rendцsгet innovációs viгsgálata, repreгentatív kutatás segítsцgцvel., A Rend rsцg Tudománвos, Technológiai цs Innovációs Tanács tudománвos pálвáгatára benвújtott különdíjas pálвamunka. (2010) Egвцb/Nem besorolt/Tudománвos

16. Sгabó Csaba A rendцsгeti munka sгupervíгiója PÉCSI HATÁRŐR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK 2009:(10) pp. 5370. (2009) Pцcs, Magвarorsгág: 2009.06.2ő. Folвóiratcikk/Konferenciaköгlemцnв/Tudománвos

239


Idegen kifejezések Acta Apostolicae Sedis: a Szentsгцk hivatalos köгlönвe. - Szent X. Pius pápa 1908. IX. 29: rendelte el alapítását, hogв aг Acta Sanctae Sedis utódlapjakцnt aг egвedül hivatalos köгlönв legвen. 1909. I. 1-t l jelenik meg, 193Ő: új sorozatsгámoгással. A törvцnвeken kívül megtalálhatók benne a pápa, a kongregációk цs a bíróságok aktái, konkordátumok, egвháгmegвe alapítások, körlevelek, fontosabb besгцdek цs híranвagkцnt a püspökök kineveгцse цs halála. Codex Iuris Canonici: (CIC) Kánonjogi Kódex, 1. a római katolikus egвháг törvцnвkönвve 1918. V. 19-1983. XI. 27-ig. Szt X. Pius 190Ő. III. 19: állította fel a kodifikáló biгottságot. Pietro Gasparri bíboros iránвításával kцsгült, XV. Benedek 1917. V. 27: hirdette ki. A latin egвháг törvцnвkönвve, s a korábbiakkal sгemben aг egцsг kánonjogot rendsгerbe foglalja ő könвvbe. A törvцnвkönвvet a II. Vatikáni Zsinat fцnвцben átdolgoгták цs 1983-ban kiadták. Inkardináció: (lat. incardinatio, a cardo, 'ajtósarok' sгóból): klerikus sгolgálati hovatartoгását meghatároгó jogi aktus, melв megalapoггa a klerikusi engedelmessцget цs aг ellátásra jogosultságot. - Alaptörvцnв, hogв minden klerikusnak inkardinálva kell lennie valahova. Lumen gentium (LG): a II. Vatikáni Zsinat dogmatikus konstitúciója aг Egвháг lцnвegцr l, új önцrtelmeгцsцr l цs küldetцsцr l a mai világban. - Igaгában e dokumentum alapoггa meg a többi 1ő гsinati okmánвt. Vцgleges sгöveget a гsinati atвák 196Ő. XI. 19: sгavaгták meg. VI. Pál p. (ur. 1963-78) XI. 21: tette köггц. KEK: A Katolikus Egвháг Katekiгmusa. A Római Katolikus Egвháг tanításának össгefoglalása. Megjelent franciául 1992-ben, magyarul 1995-ben. Motu proprio: (lat. 'saját keгdemцnвeгцsb l') a pápa saját keгdemцnвeгцsцre (nem valakinek a kцrvцnвe alapján) kiadott törvцnв. „Saját keгdemцnвeгцsb l” megjegвгцssel közigazgatási intézkedés is kiadható. Vikárius, helynök, (lat. vicarius): helyettes. - 1. aг ókori rómaiaknál kцpvisel , utód (vicarius regni); alrabsгolga, aki valamelв magasabb állású rabsгolga alá volt rendelve sгolgálatra. Constantinustól fogva egв-egy dioecesis elöljárója. - 2. az egвháгjogban általános helвnök, bírósági helвnök, eparchiai helвnök, káptalani helвnök, püspöki helвnök.

240


Mellékletek: KÉRD

ÍV

Az Ön neme: Az Ön életkora: Melyik állománycsoportba tartozik Ön (tiszt/f tiszt/tábornok, tiszthelyettes, közalkalmazott, köztisztvisel ): 1. Ön valamilyen egyházhoz, vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát? Igen Nem 2.

A felmerül lelki és erkölcsi jellegű problémák (családi, munkahelyi) kezelésére, megoldási struktúrák felvázolására, igénybe venné-e a rendészeti szerveken belül létrehozandó lelkipásztori szolgálat segítségét? Igen Nem

3. Ön részt venne-e rendészeti szerveknél dolgozó személyek részére megtartandó (ökomenikus) szentmisén? Igen Nem Ő. Támogatná-e Ön, hogy minden Rend rkapitányságon létesüljön ima szoba, vagy kápolna? Igen Nem 5. Fontosnak tartja Ön hivatásában a lelki támogatás meglétét? Igen Nem

241


242


243


244


A kutatást 201Ő. május 1-цn гártam.

Sгabó Csaba Budapest, 201Ő. május ő.

245

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. Hadtudományi Doktori Iskola. Szabó Csaba rend r f hadnagy

Recommend Documents