VI. ÉVF. 4. SZÁM 2009.
m a g y a r ok
s z ág! H aj
!
rá
Ha
r or
MÁJUS
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
Nemzeti Feltámadási menet Győrben Immár 5. alkalommal indult nagypénteken útjára Za márdiból és Tihanyból a Nemzeti Feltámadási menet egy jelképes szívet alkotva, hogy pünkösdre Csík somlyóra vigye a jelvényt, mintegy enyhítendő határon túli testvéreinknek 2004. december 5-én okozott „lelki trianonját”.
Idén új helyszínre, a tavaly felavatott régi-új Országzászlóemlékműhöz vártuk április 22-én a Feltámadási jelvényt – a szárnyas keresztet – Szanyból, ahonnan szép számú zarándoklat jött el Tóth Imre plébános úr vezetésével. A rendezők – a Belvárosi Egyházközség, a „NE-felejcs” Polgári Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend területi csoportja – alkalom-
100
Száz éve született Radnóti Együtt egy tisztább világért
Radnóti Miklós szobra Győr határában, a halálúton
hoz méltó programmal, műsorral várta a helyi és vidéki polgárokat. Fehér Imre főszervező narrátorként és versmondóként, Majtényi László, Mosolits Miklós és Völner Eszter énekekkel, dr. Szabó János tárogató muzsikával tette ünnepélyessé a rendezvényt. Ezután a menet a Baross úton haladva a Bazilikába tartott, ahol dr. Galavits József városplébános köszöntötte a zarándokokat és áldotta meg a Feltámadási jelvényt. folytatás a 2. oldalon
Száz éve született és 65 éve gyilkolták meg Győr közelében Radnóti Miklós költőt. Az utolsó lélegzetvételéig őt életben tartó kitartás, küzdelem, tisztesség, szeretet és szerelem tagadása: vagyis egy embertelen kor pusztította el. Város és megyeszerte számos helyen rá emlékeztek ezekben a hetekben tisztelgő beszédekkel, koszorúzásokkal, műsorokkal. Emlékeztek arra, aki élete folyamán mindvégig egy tiszta, emberséges, szabad világról álmodott. S amely emberséges, tiszta, szabad világ mára veszélybe került: hisz a hatalom, az önzés, a birtoklás, a pénz rombolása, belső, emberi tartásunkban is mostanára katasztrófa közeli. Egy új világot kellene kialakítani, ám ahhoz kontinenseken át
nincs meg az összefogó forradalmi erő. De egy-egy nemzet, ha magára lel és összefog, és a világgal együtt kiveti magából mai gyászos állapot okait, az új világban biztos építkezőkre lel. (Amely új világépítéshez a katasztrófát okozóknak félre kell vonulniuk, mert különben újból megismétlik emberiség elleni mai bűntetteik.) Tiszta Világ: erről álmodott egész életében Radnóti is, erről szólnak legnagyobb versei. S hogy az ő álma itt építkező valóság legyen, ahhoz hozzásegíthet, ha újból és újból elővesszük költeményeit. És új figyelemmel, új szívvel, a mába helyezzük vágyait, a mi vágyaink: az Új Világ. Kép, szöveg: Bognár B.
A Rábca-parti emlékműnél az Apáczai Egyetem vezetői is elhelyezték a tisztelgés koszorúját (Cseh Sándor, Lőrincz Ildikó).
DömI.
Mondd, milyen az a HAZA? Mondd, milyen az a haza? Ahol neked szól a bélyegzőóra, Nem tiéd a munka haszna? Ahol gépek hangja azt mormolja, Te vagy itt a rabszolga?
Nemzeti Feltámadási menet Győrben folytatás az 1. oldalról A jelvényre szalagot kötött a GyőrMoson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Szakács Imre, valamint a Belvárosi Egyházközség, a „NEfelejcs” Polgári Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend, a Horthy Miklós Történelmi Társaság, az Összefogás Polgári Egyesület és a Magyar Gárda képviselője. Sajnálatos módon Győr város vezetése idén sem tartotta fontosnak szalagot kötni a jelvényre.
Másnap délben szentmisével emlékeztünk meg a nemrég elhunyt Mándi Béla bácsiról, az „öregcser-
kész”-ről, aki minden alkalommal velünk zarándokolt, majd közel húszan Felvidékre indultunk, Bőst,
Mondd, milyen az a haza? Ahol disznó nem röfög, Udvarban nincs szárnyasok hangja? Ahol tej azt susogja, Itt nem a tej kell csak a „marha”? Mondd, milyen az a haza? Ahol nem tiéd a természet, S madarak sokszínű dala? Ahol szívedet bánat marja, De nincs neki orvosa? Mondd, milyen az a haza? Ahol folyó már nem zúgja, Hogy itt a magyar haza? Ahol már nem diadalért szól A déli harangszó hangja? Mondd, milyen az a haza? Késő! Neked nincs más Mint az ország maradéka! Tiéd lakásod hideg fala És tiéd az ország nyomora! Mondd, hogy nem ilyen a haza! Vagy már nem is haza?
Bakát és Felbárt érintve, hogy ismét Dunaszerdahelyen adjuk át magyar testvéreinknek a Feltámadási jelvényt. Mindegyik településen szalag került a keresztre, végül Dunaszerdahelyen a város alpolgármestere, Nagy Frigyes kötötte fel összetartozásunk jeléül. Itt a szentmise után a győri zarándokok is megkoszorúzták a dunaszerdahelyi születésű Marczell Mihály paptanár, író emléktábláját. Nemzeti összetartozásunkban erősödve, lelkileg gazdagodva tértünk haza. Fehérné Markó Kamilla, a „NE-felejcs” Polgári Egyesület elnöke
2
AZ ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ AZ INTERNETRŐL IS
WWW.OFPK.HU
ESH 2009 Prága
Három éjjel három Nap Május legelején három éjjel és nappal népdal, nóta, töltötte, zsongta át GyőrMénfőcsanakon a Bezerédj kastély boltíveit. És azt az ország, sőt a határontúli magyarságot is képviselő százakat, akik látható boldog lelki feltöltődéssel vettek részt egy hazai magyar nóta- és népdal éneklési rekord felállításában. Az országos bizottság oklevelének tanúsága szerint a kísérlet sikerült, oly annyira, hogy világrekord is született. Az ötletadó vállalkozó szellemű nők, Kamocsárné Mező Szilvia, Árvai Violetta és Zátrok Ágnes,
mint az Élet-Tér Alapítvány mozgatói is, hatalmas szervező munkát vállalva vitték végbe – szinte számtalan segítővel együtt – „tettüket”. A rendezvényre be-belátogató az éjjel-nappal folyamatosan tartó ének-zene során – 5 másodpercnél hosszabb kihagyás a szigorú ellenőrök szerint nem lehetett – valami olyat is észrevehetett, hogy a jelenlevőket valamiféle megszállot öröm, az össze- és együvé tartozás, az együtt alkotás öröme hatja át ottlétük alatt.
Gang András mintha nótára született volna
Az ötlatadó és szervező hölgyek fáradhatatlanul éjszakáztak is: Kamocsárné Mező Szilvia, Árvai Violetta és Zátrok Ágnes
Az az öröm volt tetten érhető, amelyről megnyitójában Budai Ilona népdalénekes, majd azt követően Gang András önkormányzati képviselő is elővetített, – hisz mindketten gyakorló énekesek, fel is léptek természetesen az ötven órát túlteljesítő maratoni nemes versengés alatt. Kép, szöveg: B.B.
Rigó Mónika pompázatos ruhában és mozgással hódított hozzátartozóival a színpadon
Ez év áprilisában Prágában rendezte meg az Európai Hypertonia Társaság intenzív mesterkurzusát. Az európai szakemberek előadásaikban értékelték a magas vérnyomás betegség kivizsgálásával, gyógyításával, gondozásával kapcsolatos eredmények alakulását 2001. óta. Sok szó esett a kórképet befolyásoló rizikófaktorok (vérzsírok, vércukor, húgysav és egyéb tényezők) hatásairól és azok következményeiről. Többször elhangzott a „minél alacsonyabb, annál jobb” szállóige, amely a koleszterinszintre vonatkozik, mert ezáltal az agyvérzés, a szívinfarktus előfordulási aránya lényegesen csökken, 36 %-al. Ilyenkor több gyógyszerből álló kombinációt illik javasolni a betegeknek. Hangsúlyozták a vizsgálómódszerek tökéletesítésének fontosságát is, pl. a 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) indikációjának kiterjesztését. Ezáltal a nap folyamán folyamatosan megfelelő értékre tudjuk beállítani a vérnyomást, és ezzel a hajnalban gyakran jelentkező vérnyomáskiugrások megelőzhetőek. Törekedni kell a célértékek elérésére: 130/85, ill. 140/90 Hgmm. A megfelelő gondozást mutatják a hazai adatok is, ahol ezt odafigyelve művelik, jelentősen csökken az agyvérzés és a koszorúér betegségek előfordulása és a halálozási mutatók is javulnak. Hasznosak voltak az esetismertetések, ahol egy konkrét betegen mutatták be a kivizsgálás mentét és a terápiás konzekvenciákat. Ezúton is szeretnék köszönetet a Zentiva cseh gyógyszercégnek, hogy meghívásuk alapján részt vehettem ezen a magas szintű, három napos kongresszuson, melyet a festői környezet, a tökéletes vendéglátás és az angol nyelvtudásom fejlesztésének lehetősége felejthetetlenné tett számomra. Dr. Németh Ildikó, belgyógyász, kardiológus szakorvos
3
A REMÉNYT nem szabad feladnunk
Egy valami biztos: akkor más társadalmi légkörben tele voltunk egy szabad Magyarország megvalósulásának reményeivel! Azonban rémálmainkban sem gondoltuk – gondolhattuk, hogy hitvány „percemberkék” az állami politika szintjére emelik a hazudozást, az egykori vásári kupecek stílusát! Nem gondoltuk, hogy a hatalom legfőbb birtokosai saját, önös érdekeik szerint elkótyavetyélik minden nemzeti vagyonunkat! Napjainkban a legsúlyosabb érvágásra készülnek: a magyarság szellemi tőkéjének kiárusítására. Oktatáspolitikájukkal megakadályozni készülnek, hogy beérjen néhány éven belül a magyar szellemi tőke termése – pedig csak ez lehet a garancia, hogy Magyarország újra felemelkedik és kijut a válságból! Ez az a pont, amikor megállj-t kell kiáltanunk! Van erőnk hozzá, ha van erőnk az összefogásra! Muhi puszta, Mohács, Nagymajtény, Világos, a világháborúk és 1956 után mindig talpra álltunk. Talpra állunk most is! Talpra állunk, mert lesz hozzá erőnk! Sok irányú a gyökérzetünk, közismert, hogy befogadó nemzet vagyunk, tótok tatárok, kunok, törökök, svábok és még ki tudja hány nemzet fiai kovácsolódtak itt össze Magyarrá a Kárpát-medencében. Ez a tény ad nekünk magyaroknak kivételes tartást, tűrőképességet, küzdeni akarást! Mindehhez elengedhetetlen, hogy egymást segítsük, hogy legyen erős hitünk és menni fog a romeltakarítástól az ÚJ MAGYARORSZÁG felépítéséig! Utódaink csak rossz emlékként fognak ezekre az évekre emlékezni. Fehérváry Zoltán, a Történelmi Igazságtételi Bizottság megyei elnöke
4
Zenekar, amely nem ismeri a kottát Egy gordonkás és tízmillió bőgő
Bizonyára hallották a legújabb viccet: Hogyan néz ki a legújabb magyar zenekar felállása? Egy gordonkás és tízmillió bőgő. Valóban vicc, ami ebben az országban történik. Az ember azt várta volna, hogy gordonka színrelépésével, egészen mást játszik majd a zenekar. Szó nincs erről. Elővették azt a kottát, amit a Gyurcsány zenekar nem tudott lejátszani. Nem értik, hogy egy zenekar játszhat rockot, dzsesszt, előadhat szimfóniákat, húzhatja a talpalávalót, csárdás formájában. A szocialista zenekarok, világ életükben elművészkedték az előadásaikat. Amikor megszaladt az infláció, viszszafogták a fogyasztást, mondván a gyenge kereslet miatt majd leszállítják az árakat. Az infláció visszafogásának van egy másik kottája is. Növelni kell a kínálatot és akkor majdnem biztos, hogy csökkennek az árak. A szocialisták, illetve lelkük mélyén még mindig kommunistának valló zenekari tagok még mindig az első kottából zenélnek. Szegény Bokros sem tud mást csinálni, csak megszorítani. Tisztelt gordonkás, tisztelt Bokros, ha maguknak máshoz nincs eszük, mint elvenni, akkor kijelenthetem, hogy tehetségtelen balekok. Itt most az az igazi művész, aki képes felpörgetni a gazdaságot, mondhatni kotta nélkül. Nyolc általános végzettséggel is képes lenne valaki irányítani ezt a buli zenekart, csak meg kellene neki mondani, hogy vezessen be minél több megszorítást, aztán kész. Uraim, ez nem művészet. Az azonban már sokkal jobb kotta lenne, ha mondjuk kiírnának pályázatot szélerőművek gyártására, és ezt megfinanszíroznák. A Rába gyár biztosan megnyerné, s azonnal több tucat embernek tudna munkát biztosítani. Maradjanak talpon azok a cégek, amelyek képesek hatékony és olcsó napkollektorokat előállítani. Most kell nekiugrani a villamos városi kisautók sorozat gyártásának. Ennek most lenne itt az ideje. Szakosodjanak cégek a föld hőjének és termálkincsének kiaknázására. Korszerűsítsék a lakótelepi házakat. Árasszák el gulyáscsárdák a világot. Építsünk magyar hipermarke-
teket! A külföldiek kiéneklik a szánkból a sajtot. Magyar szakemberek felépítették nekik a csarnokokat, ezt aztán megtömték kínai és más olcsó árukkal. Mindezeket magyar emberek árulják, a hasznot azonban a nyakkendős külföldi urak kiviszik az országból. Ha ezen nem változtatunk, előbb–utóbb nem marad semmink. Honnan lehet ezekhez pénz szerezni? Először is állítsák le a metróépítést, máris nyernek vele 600 milliárdot. Egy közepes Tesco áruház körülbelül 6-7 milliárdba kerül. Válság idején nem százezer embert kell kényeztetni. A fővárosi rangot vegyék el Budapesttől, semmi értelme ezt a vízfejet tovább növelni. Nyolcmillió embernek szívja a vérét. Akkora ez a kormány és a hozzátartozó hivatalok, mintha hatvanmillió embert kellene irányítani. Nem értik? Teljesen új zenekarra, teljesen új stílusra van szükség. Ennek az országnak nem egy óriási szimfonikus zenekar kell, hanem néhány emberből álló gitárosra és dobosra van szüksége. Ki hallott már olyant, hogy a kátyúba süllyedt szekérre még több terhet raknak. Nálunk jelenleg ez történik. Hiszen a 25 százalékos áfát nem csak a lakosság, hanem a vállalkozások is megsínylik. Nyilvánvaló, hogy az egyik kulcs a foglalkoztatás növelése. A cégeket elsősorban ne az árbevételük, hanem a foglalkoztatott dolgozók arányában adóztassák. Így például az árbevétel és a foglalkoztatottak aránya is adhatna egy támpontot az adózáshoz. Egy példa. A GM csődbe megy, mondja a tv híradó, ugyanakkor mutatja a gyártócsarnokot, ahol ember nélkül, robotokkal folyik a gyártás. Könyörgöm, ki fog itt autót vásárolni, ha mindent automatizálnak? Egy hipermarket akkor működik jól, ha néhány ember dolgozik benne. Igen, de később ki lesz benne a vevő? Olyan textilgyárak vannak, melyekben csak néhány ember felügyeli a teljesen automatizált gépsorokat. Ezt a munkát Győrben annak idején sok száz nő és férfi végezte el. Az Alkalmi
munkavállalói kiskönyv a legnagyobb marhaság, amit csak kitalálhatott a munkaügyi irányítás. Sok százezer ember dolgozik e kiskönyv ernyője alatt, illegálisan. A jelenlegi zenekarban sajnos olyan emberek játszanak, akiknek fogalmuk sincs hogyan zajlik az élet. Az egyik mélygarázsból a másikba hajtanak. Azt sem tudják, merre van a vidék, mert csak sztrádán tudják elképzelni az utazást. Ezeket az embereket örökre száműzni kellene a hatalomból, illetve a zenekarból, de úgy, hogy még hangszer közelébe se kerüljenek. Ezt pedig egyedül a nép tudja megtenni a szavazófülkében. Borsodi István
DömI.
Ajánlószelvény Mi nagy ereje lehetne! Ha lenne értelme. Semmitmondó papír, mondják. Kukába vele! Hallom sírását A sok szemét között! Ide jutott, A közömbösség mögött. Ő, nem tehet róla, Ő, segítene! A népnek pedig, sok Mocskosság jut eszébe. Pártok. Egyik tizenkilenc, A másik „pótvizsgázna húszra”! De a szekeret, úgyis mindig A szegény húzza. Feszült emberiség! De hol a demokrácia? Beletörődtünk sorsunkba, Könnyek mögé bújva.
Szerintem
Baj van a mércével!
Olvasom ebben a lapban dicső elődeinkről szóló megemlékezéseket és eszembe jut a jelen „nagyjaink” viselkedése és a miértet próbálom megérteni. De nem tudok rájönni, hogy miért jutottunk ilyen mélyre, vagy mégis? Hogyan van, hogy Széchenyi István, amikor hazajött külföldi utazásáról, „ami szépet hasznosat látott idegen földön feljegyezte s országboldogitó tervekkel tért vissza” a mai újgazdagok mikor hazajönnek külföldi utazásaikról milyen újdonságokat vezetnek be szük kis birtokukban? Csak a maguk javát nézik. Melyik újgazdag szocialista múlttal rendelkező vállalat tulajdonos tesz a magyarság felemelkedéséért egyik sem. Kizsákmányolja a nála dolgozókat, ahol lehet becsapja az államot. Míg Széchenyi a rabszolgaság eltörlésén dolgozót, Ők rabszolgákat alkalmaznak és azzá teszik a becsületes dolgozókat. Nem jelentik be a dolgozókat vagy csak rész munkaidőre, nem adják ki a megérdemelt szabadságokat, a jogaikat elveszik, és ha kérik a fizetésüket megfenyegetik, és még sorolhatnám azokat a ténykedésüket amit nem a gyurcsányi patkányok találnak ki, csak nem teszik a dolgukat, hogy ezeket megszüntessék. Széchenyi és vele együtt lévő nagy urak lemondtak egyéves bevételükről a Magyarság felvirágozásért. A jelenlegi újgazdagok nem, hogy lemondanának a bevételükről, hanem eltitkolják a vagyonukat, nem fizetnek ADÓT (vagy csak annyit amennyit a minimál bér megkövetel). A fővállalkozó nem fizeti ki az alvállalkozót,(aki ténylegesen elvégzi a munkát) a dolgozóknak azt mondja nincs pénze közben meg világkörüli útra megy a családjával, minden aljaságot megtesz azért, hogy neki minél több pénz maradjon és nem, hogy az ország helyzetével de azoknak a sorsával sem törődik akik megdolgoznak az ő és családja anyagi biztonságáért. Úgy viselkednek, mint a kis királyok de mikor valamit kellene tenni a hazáért elkullognak mint a hiénák mikor már jóllaktak. Széchenyi harcolt a magyar beszédért, a magyar kultúráért a hivatalos levelezés csak magyarul történhessen. Mi van jelenleg alig van magyar nevezetű Kft. Bt. Gyár vagy bármilyen egyszerű butik, amelyet magyarul neveznének. A médiában a rövidítéseken kívül már majdnem több az idegen szó, mint a magyar. A fiatalok olyan nyelven beszélnek, amit mi idősebbek már alig értünk. Széchenyi a vagyonából meg a befolyásolásából épített az országnak (Duna hajózás, Dunai híd, Lóverseny pálya…). az újgazdagok mit építenek? Megvették azokat a gyárakat, amiket valamelyik Nagy Magyar építtetett, amelyet a dolgozók fen tartottak, a háború után újjáépítettek és Ők az újgazdagok, akik nem is dolgoztak benne, megvették mert a KISZben meg az MSZMP-ben jól feküdtek. Majd Ők két meg háromszoros haszonnal eladták olyan konkurens gyáraknak, akiknek útjában volt a magyar termék vagy csak piacot vettek (Tejgyár, Olajgyár, Keksz gyár, RICHARD gyár, GARDENIA…) Amint megvették egyből leépítettek mindent majd elsöpörték a föld Szinéről is. Nehogy feltámadjon a magyar emberekbe az az ötlet, hogy az a gyár az Övék volt (generációk dolgoztak egy helyen életük végéig). Nagy Magyarjaink forognak a sírjukban, akik vérüket áldozták azért a hazáért, amit az MSZMP-és csecsen felnőtt patkányok tönkretettek. Azokat a gyárakat, azokat a tanítási rendszereket, azokat a földeket, amiért vérüket ontották, eladták, elkótyavetyélték. Kis szűkebb hazánkban is feláldoztuk azokat a gyárakat, ahol nagyapáink, nagy anyáink, apáink, anyáink dolgoztak és építették most eltörlik, és helyére üzleteket engednek építeni. Lakóparkokat építenek, mindenhová csak kérdezném kinek. Meg is adom a választ: azoknak az embereknek, akik kilóra megvesznek majd bennünket, és majd rabszolgaságba kényszerítenek. Sajnos, amit a kommunizmus 40 év alatt nem tudót megvalósítani azt a jelenlegi vezetésnek sikerült 20 év alatt egy olyan országot leigázni ahol a munka becsület dolga volt. A falusi ember a 8 órai munka után ment málnázni, háztájit gondozni, most reggel elmegy a kocsmába és szidja a rendszert, mert a kertjébe nem ültet nem tart állatot mert nem éri meg, de a saját földjét zsebszerződéssel eladta az osztrák parasztnak. Az álatokat meg leölte mikor fizettek azért, hogy a teheneket leöljék. Sajnos a Pápának igaza van mikor azt mondta, hogy a kapzsiság teszi tönkre a világot és ez nagyon is vonatkozik ránk. Borsos Gábor
Hogy mi lehet a baj oka, mindjárt kiderül Olvasom az újságban, hogy törvényjavaslatot kívánnak beterjeszteni a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a holokauszt tagadását bűncselekménynek nyilvánítsák és annak megfelelően büntessék. Magam részéről egyszerűn elképzelhetetlennek tartom, hogy akadnak hazánkban olyan tudatlan vagy elvakult emberek, akik tamáskodnak annak megtörténtében. Sajnos nagyon is igaz, Hitler Adolf rögeszméje volt, hogy minden bajnak az okozóit a zsidóságban kell keresni. Ő rendelte el, hogy ahol az ő hadserege megjelenik ott válogatás nélkül irtani kell őket. Ez a kollektív, válogatást nélkülöző intézkedése a német népre hosszú ideig fájó szégyenfolt marad. Azóta Európában, köztük hazánkban is számtalan helyen és időben ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az elhurcolt honfitársainkról. Az időközben létrejött Izrael államnak nem kevés jóvátétellel is adóztunk. Idehaza emléktáblákon, oszlopokon emlékeznek meg az elhurcoltakról. Ez így helyes. De most had utaljak a cikkem címére is. Az is köztudott, hogy a másik kegyetlen zsarnok, aki cselekedeteit tekintve semmivel sem volt különb mint Adolf Hitler, nem volt más, mint „szeretett” tanítónk és „mesterünk”, Sztálin. Ő adott parancsot Lengyelország lerohanása után az államvédelmi hatóságnak arra, hogy a fogságukba esett lengyel tiszteket, kivétel nélkül kivégezzék. Nem pontos adatok szerint 12-13 ezer tisztet lőttek tarkón és löktek tömegsírba a belorusz katyini erdőben. Ő adott parancsot arra is, hogy miután hazánkat megszállták, munkaképes leányainkat, asszonyainkat robotmunkára tömegesen elhurcolják. Saját szememmel láttam fogságom idején, amikor azokat a szovjet katonákat,
akik német fogságból szabadultak, marha vagonokban, keleti területekre talán Gulágokba internálták. Ő annyira kegyetlen volt, hogy még a saját fiát sem volt hajlandó egy magas rangú német tiszt ellenében kiváltani a fogságból. Most, amikor a zsidóság sorsáról megemlékezünk, illn szót ejtenünk azokról a honfitársainkról akik a másik oldal kegyetlenkedései folytán szenvedtek vagy vesztek el. Az egyik részről a törvény büntetné a tagadást, a másik részről pedig hallgatni kell, ez így nem igazságos! Itt is, ott is ártatlan emberek milliói szenvedtek azét, mert államuk vezetői gonosz ideológia lapján ítélkeztek, nekünk az utókornak egyenlő mércével kell mérni! Ezt kívánja tőlünk a becsület és az Igazság! Id. Perjési Frigyes
Mezőfi László
Miért sírsz
HAZÁM? Miért sírsz hazám miért hullik könnyed? Mert sorsod nehéz és sosem lesz könnyebb? Mi még hisszük a Család és Haza szent. De sokaknak e két szó már semmit nem jelent. Őseink szent földjébe ma mások vetnek magot. Az jut csak a népnek, mit az idegen otthagyott. Szemünkből most elődeink könnyei is hullnak. Hisz a Magyar családok itt koldusbotra jutnak. Ha így megy tovább tönkremegy város, falu, tanya. De az igaz Magyar szívekben még él egy szó, a Haza. Élünk-halunk benne s ha kell összefogunk érte. Mint már annyiszor a bajban, ha a HAZA ezt kérte.
5
VÁROSUNK Sokan kérdezték tőlem, de talán még többen tették fel a múltban a kérdést, a legkülönfélébb szakmai diskurzusok alkalmával, milyen lenne a mai Széchenyi tér – egykori Piac tér, Fő tér – a Lloyd épület nélkül? Tóth Balázs barátom időt és fáradságot nem sajnálva egy régi, 1989-ben készült fényképen keresztül mutatja be most nekünk ezt az „állapotot”. Nyilvánvaló ez egy teória, az épület magántulajdonban van, az pedig „szent” dolog, nem illik mások dolgába avatatlan prókátorként belebeszélni. Korábban készítettem magam is egy tanulmányt a térről és az emblematikus épületről, mely szakmai körökben figyelmet keltett. Nos ez itt nem egy tudományos mű, pusztán egy látvány alapú fejtegetés, remélem nem bánt senkit.
Olasz Valéria
Szebb ott az ég Szebb ott az ég, szebb a hajnal füveket dicsér az örök szerelem, áldott hazám, áldalak én, magyar lomb suttogását minden szélben keresem. Elhoztad- a tavasz ízét, a balatoni hangokat, Szigetköz gyönyörű ívét, a hansági sirályokat? Télben nyílnak-e a jégvirágok? Mátráról siklik-e a hó? A Dunánál álmodozva sétálni volna jó! Szebb ott az ég, szebb a hajnal! Magyar tavasz, örök tavasz, „belőled nőttem én” magyar lomb üzenetén. Arcomba hiába fúj a szél, visszafordulok feléd, mert lépteimben örök dal van: szebb ott az ég, szebb a hajnal! (Elhangzott 2003. március 15-én a költő előadásában a New York-i Wagner High School-ban)
6
A Széchenyi tér Lloyd nélkül Az épülettel kapcsolatban mindig azon az állásponton voltam, hogy az Győr egyik legváltozatosabb, legszínesebb építéstörténetű háza. Jelen állapotában nem szerencsés látvány, mivel tömege „meghaladja” a tér lehetőségeit. Pontosabban fogalmazva a sokszori bővítés és átépítés miatt jelenleg nagyobb térre volna szüksége. Volt azonban a térnek és épületnek olyan, gyakorlatilag 1885-ig tartó állapota, amikor ez az arány még mesteri módon fennállt. Csak utalok itt Dr. Winkler Gábor híres Győr könyvére. Ez a Fruhmann féle épület volt, melyet aztán a sokszori átépítés egyszerűen elnyelt, magába olvasztott. Remélem, a kísérletet tudjuk majd folytatni, és lehetőség kínálkozik majd más nézőpontból való ábrázolás bemutatására is. Furcsának tűnik, de létezett már történelmünk folyamán a tér úgy, hogy az épület ott, mai helyén nem állt. Ez történt tudomásom szerint
1795-ben, amikor az egykori katonai fővártát elbontották, valamint 1566-ban amikor az éppen itt álló káptalani vendégfogadó a nagy győri tűzvészben leégett. Jóllehet 1566-ban a tér sem jelenlegi formáját mutatta, nem volt még Bencés templom, rendház iskola, nem volt Apátúr, Vastuskós ház, de nem állt a volt győri Városház épülete sem. Kár volna bolygatni a múltat, nézzük inkább a képet, ahogyan a Lloyd épület mögötti Curia Nobilitatis feltárulkozik. A Fazekas köz megszűnik, de a térhez képest ferde vonalát őrzi maga az épület. A Bencés templom és a Mária oszlop a megnövekedett tér közepe felé kerül, anélkül, hogy ténylegesen helyet változtatna. A Lloyd teret eluraló szerepe után a kisebb tömegű, alacsonyabb keleti térfal már majdnem kontrasztba kerül a Gyógyszertár tér sarki épülettel, amely egyébként sajátságos, de nem kellemetlen hangulatú zugot
képez a sorból kissé előlépő tömegével. Nagyobb hangsúlyú lesz a Liszt F. utca térre kifutó szakasza, de a Gyógyszertár közön a város, egyébként hangulatos, patinás részére a térről is kínálkozik rálátás. A Széchenyi tér bővülése kezdi sejtetni egy rendezvénytér képét. Méghozzá ebben az állapotában, terjedelménél fogva már nagyobb rendezvényt is magába fogadhat. Mivel nem adhatok javaslatokat, pusztán csak egy gondolatot szeretnék átadni a tisztelt Olvasóknak arról, hogy egy épületnek, térnek mennyiféle sorsa van, mennyi arcát képes megmutatni nekünk, ha a korszerű technika azt lehetővé teszi. Amit jelenleg a számítógép virtuális világa nyújt, azt láthatjuk, természetesen egy adott szemszögből, egy adott pillanatban, de az építészeti játék örömét elvenni egyikünktől sem lehet.
A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS
Szabó Gyula Péter, építész
W W W.OFPK.HU
Újfajta manírjaink A téma kifogyhatatlan, annak átérzése, értékelése folyamatos kötelezettségünk. Így tudjuk csak véleményezni életkörülményeink minőségét, láthatjuk, hogy honnan jövünk, merre tartunk! Valamikor is sokan jártunk „football” meccsekre, és a pálya szélek közönsége nem volt fukar a buzdítással sem: „hajrá…”! A mai közönség a meccsek alatt folyamatos dob-szót hallhat, melyet a különféle színekkel kifestett nézők néha még énekszóval is kísérnek. Aztán rúgnak egy-egy gólt, a szerencsés játékos örömében tépi a mezét, henteregni kezd, jobb esetben ugrik egy hátra szaltót. Így fejezi ki „sportörömét”. Szinte minden hétre esik egy-két „megemlékezés”, mely talán egy műsor az idő eltöltéséhez. Ez fűződhet eseményhez, személyhez és máris ott áll az ünnepség, alkalom a „Jancsi díj, a Pista díj” kiosztásához. „Ma Te adsz nekem, holnap én adok Neked.” A külsőségeket többször huszárcsapatok, botladozó „emeletes” gólyalábas emberek színesítik, és még jó, ha népies danászásokat is hallhatunk. De az ország a „főzés” lázában is ég. Egymást érik a „lebbencsleves” fesztiválok, és rotyog a pörkölthús. A mindenkor közismert alapanyagok bámulatos csere-beréjével a „finomságok” száma megszaporodik és kitisztult világával ott áll az új tudomány a „gasztronómia”. Csak nem mindegy, hogy mennyi vörösbort öntünk hozzá! És ezeket a csodákat mindenki fényképezi, kattognak a kamerák, telefonok, meg mindenféle szerszámok. Úgy látszik, hogy az emlékmegőrzés vágya és az „ipar” itt nagyon egymásra találtak a variációs cserelehetőségek kihasználásában. Hálás anyaga a fotózásnak a divat területe, amikor megsokszorozva láthatjuk a „nadrágot viselő” nők és a „tükör kopaszra” fodrászozott férfiak megfelelő testrészeit. Mindkét jelenség fokozottan van terjedőben. És egyre nagyobb mértékben jelennek meg környezetünkben az állatok, amelyeket a Teremtés mellénk sorolt. Az ősember állatvadászata élelmet teremtett, a nomád népek közlekedése a segítségükkel tör-
tént, a földművelés nehéz munkáját ők végezték. Ma pedig megtelnek a panellakások kutyákkal a játékos életmód kiegészítésére, de megtartva az őrzés, terelés gondjait is. Ha már meguntuk őket, akkor jöhet az utca és az állatmenhely, amint az a polgár is menhelyre kerül, akinek elárverezték a házát a feje fölül. De megmarad a „népünnepélyeken” a simogatás lehetősége, polgáraink, de még a gyermekek is szívesen „zötyköltetik” magukat a vállalkozásba fogott „paripákkal”. Meg kel említeni a szórakozás „spéci” lehetőségeit is, a TV ma már a kereskedelem jobb keze a reklámozáson keresztül. De a közölt szórakoztató filmek is kitűnő reklámok. Megtudhatjuk belőlük a kézifegyverek és rakéta fegyverek használatát, az álarcos-símaszkos erőszak, durvaság jelenlétét, sőt újabban már „rúgunk” is. A legszebbnek ígérkező szerelmi sztori sztárjai is elmerülnek a zsarolás, a korrupció, a gonoszság, a pornó fertőjében, hogy végül is egy autós üldözési manőver során felrobbanjanak mielőtt mindent tudó számítógépeiket kikapcsolják. Sok dolgunk akad a dohányfüsttel, az alkohollal és a szellemi löketeket adó droggal is, néha „tekintélyes” főemberek állnak ki mellettük. Átalakult a „barátság” meleg érzése is mert e jogcím alatt folyik néha az az intim kapcsolat is, melyet valamikor a házasság örve alatt intéztünk. Nő a baj akkor, amikor a barátság „bulivá” növi ki magát, de még az ivarnemek is megkeverednek. A zenés előadó művészet is jobban gazdagodott, már nemcsak a muzsikát élvezhetjük, de a zene kiegészül egy ritmusos kézmozgással, mutogatással. A háttérben nézésre érdemes „tyúkok” rázzák testük hátsó részét szórakoztatásunkra. Mindenhonnan elővillan a gondolat, hogy a pénz nem munkánk bére, a megélhetés eszköze, hanem a hatalomvágy uralma a lélek felett. A néhány felvetett példa után sorolni lehetne még mai életünk jellemző kontúrjait, a létünket manapság meghatározó magatartási formákat. De végszóul mondjuk ki inkább, hogy a magyar nép és az emberiség összefogásával olyan környezetet
kell teremtenünk, melybe az alkotó tevékenység értéke biztosítja a megélhetést, a családfenntartást és a maradandó alkotások létrehozását. Segítsen bennünket ebben a vallásos
hit gyakorlása, mellyel egyre közelebb jutunk a Feltámadás és az Örök élet gondolatához. Szabó Gyula okl. ép. mérn., nyugdíjas
BENEDEK ELEK LEÍRÁSA
A Magyar Nemzet története
Kossuth Lajos
A szabadon bocsátott foglyok között volt Kossuth Lajos is. Három évig sínylődött börtönben az egyszerű Zemplén megyei köznemes. (Monokon, 1802ben született.) A kormány azt hitte, hogy a fogságban megtörik a lánglelkű ember, s íme, a börtön nehéz levegőjében megtanult angolul és olaszul, s közben elméje azzal foglalkozott, miként vezesse diadalra Magyarország újjászületésének már megkezdett munkáját. „Egységes magyar nemzet”: ez volt az ő eszménye is, ezért küzdött a toll, majd az ékesszólás fegyverével. Akár írt, akár beszélt, megvarázsolta, magával ragadta a közönséget. Egységes magyar nemzetet akart ő s ennek megvalósítására hirdette, hogy „egyesülnünk kell a néppel érdekében”, el kell törölni a jobbágyságot, törvényes úton kell teljesíteni a nép jogos kívánságait. Alig szabadult ki a fogságból, megalapította a Pesti Hírlap című újságot. A kormány készséggel adta meg rá az engedelmet, mert gondolta, hogy így könnyebben szemmel tarthatja, s ha nem ír a kormány szája íze szerint, majd elbánnak vele. Az egész országban mohón olvasták a Pesti Hírlap cikkeit, melyek nemesebb, emberségesebb érzéseket plántáltak azok szívébe is, kik eddig ridegen elzárkóztak a nép jajszava elől. Kossuth Lajos ugyanazokat a célokat tűzte ki mint amelyeket Széchenyi, de a megvalósításban más sorrendet követett: előbb szabadságot a népnek a földnek s a szabadságot önként követi egyesek gyarapodása, az ország haladása. Az aggódó természetű Széchenyi megijedt a hirtelen újítástól, forradalomtól
féltette az országot s könyvet írt Kossuth ellen. De a merész, gyors cselekvésnek ekkor már több híve volt az országban, mint a lassú, fontolgató haladásnak. A nemzet, melyet Széchenyi kezdett ébresztgetni, Kossuthot tekintette már vezérének és nem Széchenyit, kinek pedig Kossuth adta a „legnagyobb magyar” nevet. Hiába Széchenyi aggodalma, hiába a kormány erőszakoskodása, a nemzet elindult azon az úton, melyet eredetileg Széchenyi jelölt meg. Nem lehetett többé visszatartani: egyszerre akarta látni a megvalósítását azoknak az újításoknak, melyeket a haza jobbjai jó és rossz napokban, az üldözésekkel nem törődve, hirdettek. Az 18471848-iki országgyűlésen Kossuth Lajos mint Pest vármegye egyik követe jelent meg. Nevezetes dolog, hogy a választáson csupa főurak voltak a zempléni köznemes kortesei… folytatjuk
7
Wass Albert est
Németh Péterné tanárnő és a ménfőcsanaki Szent Kereszt Plébániatemplom férfikara Sasvári Gyula tanár úr vezetésével a Bezerédj-kastélyban Győrújbarát, Győrújfalu és Koroncó
Wass Albert-estet mutatott be, majd Győrben a BBMMK-ban jótékonysági estet tartott. Ezt követően a műsor „zarándok útra” indult a megyében. A cél Wass Albert életének, műveinek és munkásságnak megismertetése. Az énekkar által előadott művek mondanivalója, hangulata szorosan kapcsolódik Wass Albert műveihez, életeseményeihez. Az előadásokat térítésmentesen tartják, de utána megvásárolható a Bezerédj-kastélyban készült felvétel videója, melynek bevételéből erdélyi árvákat segítenek. A „zarándok út” eddigi helyszínei: Tata, Öttevény, Farád, Győrújfalu, Győrzámoly, Győrújbarát, Győrladamér, Koroncó, Dunaszeg, Győrszentiván, Fertőhomok, melyekről a képek ízelítőt adnak.
Wass Albert üzenete (részlet) „Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek. Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Egyet ne feledjetek el: amíg magyarok vagytok s az ősi kultur-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban. De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben. Én bízom bennetek. Áldjon meg mindannyiatokat az egy igaz Isten, kőszikla-örökségünk magyar Istene!” ML
Utazás Erdélybe
2009. augusztus 1-től 5-ig
Indulás Mosonmagyaróvárról ill. Győrből. Tervezett útvonal: Nagyvárad, Marosvásárhely, Brassó, Csíksomlyó, Tusnádfürdő, Gymes, Farkaslaka, Korond, Kolozsvár. Szállás magyar családoknál félpanziós ellátással. Belépőket és az utasbiztosítást mindenki maga rendezi. Az utazás ára 40 000 Ft. Jelentkezni lehet Ferenczi Hubáné (Marika). Tel.: 96/312-294, mobil: 20/916-3100.
Programajánló A „NE-felejcs” Polgári Egyesület hagyományosan – immár 5. alkalommal – tart TRIANONI MEGEMLÉKEZÉST 2009. június 4-én, csütörtökön 16.30 órai kezdettel az Országzászló-emlékműnél. A rendezvény szónoka: dr. Raffay Ernő történész professzor Mindenkit szeretettel vár az egyesület!
A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS
W W W.OFPK.HU
Megjelenik 8000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET” 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • Weblap: www.ofpk.hu
Győri Polgári Lap
Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Halászi Takarékszövetkezet 58600283-11109550
