NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A közösségi közbeszerzések irányelvei csak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkoznak. A közösségi jog azonban lehetővé teszi, hogy tagállamok számára, a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések esetében ún. nemzeti értékhatárok fenntartását, és természetesen azt, hogy az erre vonatkozó eljárási szabályok is kidolgozásra kerüljenek. Ezzel a lehetőséggel hazánk él is, és így nemzeti értékhatárokat és az ehhez szükséges eljárásrendet állapított meg. Alanyi hatály: Azt kell megvizsgálnunk, hogy kik az ajánlatkérők: · Azok a klasszikus ajánlatkérők, akiket korábban már ismertettünk 22. § (1) · Az a szervezet, amelynek közbeszerzését valamely ajánlatkérőként meghatározott szervezet költségvetési forrásból vagy Uniós forrásból többségi részben közvetlenül támogatja, kivéve az egyéni vállalkozó, egyéni cég. · Az a szervezet, amelynek fizetési kötelezettségeiért a Kormány készfizető kezességet vállalt, amennyiben a kezességvállalás mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat. Tekintettel arra, hogy a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beruházások tekintetében nem volt szó a kezességvállalásról, így itt ez nem is ismert fogalom. Ebből az következik, hogy amennyiben a kormány kezességet vállal, akkor nincs jelentősége az értékhatárnak, tehát lehet, hogy értékhatár szempontjából a közösségi értékhatárokra vonatkozó rendelkezéseket kellene alkalmazni, de nem ezt tesszük, hanem a nemzeti értékhatárokra vonatkozó szabályokat vesszük alapul. Egy áttörést figyelhetünk meg ebben az esetben. A kormány kezességvállalásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. § (2) rendelkezik. Tárgyi hatály, értékhatárok: · Árubeszerzés A közösségi értékhatároknál ismertetett fogalom kibővül. Az ingó dolgok mellett ugyanis az ingatlan tulajdonjogának, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése is ebbe a kategóriába tartozik. Ha az ingatlanokkal kapcsolatos beszerzések tekintetében, ha azok elérik a közösségi értékhatárokat, akkor is a nemzeti értékhatáros közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az értékhatárok között itt is áttörést figyelhetünk meg. · Építési beruházás, · Építési koncesszió,
· Szolgáltatás megrendelés, · Szolgáltatási koncesszió. a közösségi irányelvek nem tartalmaznak rendelkezést a szolgáltatási koncesszióra vonatkozóan. Speciális szolgáltatás megrendelés, lényege hogy az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog határozott időre történő átengedése, vagy jog átengedése + ellenszolgáltatás. = Építési koncesszió
Értékhatár: · árubeszerzés: 30 millió forint · építési beruházás: 90 millió forint · építési koncesszió: 100 millió forint · szolgáltatás megrendelése: 25 millió forint · szolgáltatási koncesszió: 25 millió forint Nézzük meg, hogy a nemzeti értékhatárt alapul vevő eljárásoknak mi az általános jellemzője: A IV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi kivételekkel: 1. Kivételek a közb. elj alól · a közösségi rezsim kivételei. általános +szolgáltatásra vonatkozó kivételek · tankönyvek beszerzése, ha a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben · lakóotthonban élők számára az árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, · humanitárius segítségszolgáltatással kapcsolatos beszerzések, az Ogy illetékes bizottságának engedélyével. A válságkezelés, a rendkívüli sürgősség indokolja ezt · egyes ingatlanbeszerzések: ingatlanok cseréje, kisajátítást megelőző adásvétele, vagy az Áht. vagy más törvény versenyeztetést, vagy nyilvános pályázatot ír elő. Áht: csak nyilvános versenyeztetés alapján lehet vagyont, vagy hasznosítási jogot átengedni. Privatizásciós törvény: versenyeztetést ír elő.
2. Alapesetben a nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni, a törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a meghatározott feltételek mellett a nyílt, illetve a meghívásos eljárás végén az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel tárgyaljon. 3. Lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót tegyen közzé a tervezett közbeszerzésekről. Ez csak lehetőség, de nem kötelezettség. Árubeszerzésnél, szolgáltatás megrendelésénél, építési beruházásnál: ha a becsült érték nem éri el a közösségi értékhatárt 4. Az eljárásokat elegendő a Közbeszerzési Értesítőben, illetve elektronikus változatában meghirdetni, nincs szükség az Uniós szintű meghirdetésre. Nyílt eljárás: Alapvetően a közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel: 1. az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet. Ez egy kivételes eljárási mód, és csak akkor kerülhet erre sor, ha a törvényi feltételek fennállnak. A törvény négy nevesített esetet határoz meg: · Ha nem tettek megfelelő ajánlatot a rendelkezésre álló anyagi fedezetre tekintettel · Az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján történő értékelés során a legkedvezőbb ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb legfeljebb két ajánlat. · Ha az ár a bírálati szempont akkor két vagy több ajánlat azonos árat tartalmaz · Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetén azonos pontot ért el két vagy több ajánlattevő. Amennyiben az ajánlatkérő tárgyalást kíván tartani, akkor a tárgyalásra az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt hívhatja meg, ha egyáltalán van ilyen számú érvényes ajánlat. Az erre vonatkozó felhívást egyidejűleg, írásban küldi meg az érintettek részére. A felhívásban meg kell jelölni: · A tárgyalás kezdeményezésének indokát · A tárgyalás lefolytatásának menetét · Az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályokat · Az első tárgyalás időpontját. A tárgyalás során kizárólag az ajánlat módosítására kerülhet sor, tehát az ajánlattevő az ellenszolgáltatás mértékére tekintettel csak kedvezőbb ajánlatot tehet.
Az eljárás nyertese az, aki az eredeti bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok: Mind a 3. mind a 4. szolgáltatások esetében alkalmazható eljárás. Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével indítja meg az eljárást. Az eljárást szabadon választja meg, mely lehet nyílt, meghívásos, tárgyalásos. DE hirdetmény közzététele nélküli eljárást csak kivételesen akkor alkalmazhat, ha annak feltételei fennállnak. Keretmegállapodásos eljárást, gyorsítottat nem alkalmazhat. A bírálat szempontjai közül csak az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjai szerint bírálhat. Tekintettel arra, hogy a koncesszióról van már egy törvényük, az 1991. évi XIV., így figyelemmel kellett lenni erre is. A törvény megteremti a jogszabályok közötti összhangot, amikor akként rendelkezik, hogy amennyiben a szolgáltatási koncesszió egyben a koncesszióról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia. Erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul tájékoztatni kell. Nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések, egyszerű közbeszerzési eljárás Alanyi hatály: · Minden olyan szervezet, amely az általános közbeszerzési eljárás tekintetében ajánlatkérőnek minősül. · Olyan szervezet, amelynek közbeszerzését a fent megjelölt szervezetek költségvetési forrásból, vagy Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják. Csak az építési beruházások esetében Kivéve egyéni vállalkozó, egyéni cég. · Olyan szervezet, amely szolgáltatásra irányuló tevékenységét az 1. pontban meghatározott szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos joga alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg a tevékenység folytatásával. Kizárólagos jog alapján végzi: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat egy vagy csak korlátozott számú szervezet – személy – jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel – kivéve ha a törvény másként rendelkezik. Közvetlenül összefügg: ha annak tárgy nélkül a tevékenységet nem lehetne ellátni. Elképzelhető, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem csak a tevékenysége
ellátásához használja, hanem azon túl is. Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható meg, vagy részekre bontható ugyan, de így nem használható megfelelően, akkor is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Az egyszerűsített közbeszerzés hatálya nem terjed ki az ún. közszolgáltatókra. Tárgyi hatály: · Árubeszerzés · Építési beruházás · Szolgáltatás megrendelése Vannak olyan szerződések, amelyek tekintetében nem lehet egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni. Nézzük meg, melyek ezek: Kivételek: · A klasszikus ajánlatkérők esetében meghatározott valamennyi kivétel ide tartozik, azzal, hogy az államtitok, szolgálati titok, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzése korlátozás nélkül ebbe a kategóriába tartozik – nincs szükség tehát előzetes döntéshozatalra. · Ha a szerződést egy meghatározott szervezet vagy személy tudja teljesíteni, a műszaki technikai sajátosságok, a művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt. · Ha előre nem látható rendkívüli sürgősség miatt nincs lehetőség az eljárás lefolytatására. Ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztásának következménye. · Ha kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelésére van szükség a korábban megkötött szerződés teljesítéséhez, feltéve, hogy ezeket jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy elválasztható, de feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez. Ez a korábbi nyertessel kötött szerződés becsült összértéke nem haladhatja meg a korábbi szerződéses érték felét. · Árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélésére, bővítésére kerül sor, akkor a korábbi nyertes ajánlattevővel lehet szerződést kötni akkor, ha a mással történő helyettesítése eredményeként eltérő műszaki-technikai dolgokat lehetne beszerezni, vagy a beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézségekkel járna. A szerződés időtartama nem haladhatja meg a 3 évet. · Szolgáltatás megrendelése esetén, ha a megrendelésre egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni. · A 4. mellékletben felsorolt szolgáltatások esetében.
· Olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenységének ellátáshoz szükséges irodalmi mű létrehozása tanácsadói, tolmácsolási tevékenység végzésére irányul · Ügyvédi tevékenység · Tankönyv · Gyermekotthon, · Ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, nagyon kedvező feltétele csak rövid ideig állnak fenn ideértve az árat is és más eljárás alkalmazása a feltételeket meghiúsítaná. A közbeszerzés értéke: Árubeszerzés: 8 millió forint Építési beruházás: 15 millió forint Szolgáltatás megrendelése: 8 millió forint Az egyszerű közbeszerzési eljárás jellemzői: Az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívással indul, melyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles a Közbeszerzési értesítőben közzétenni, amennyiben a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatár felét. Ha nem éri el, akkor nem kell megjeleníteni az ajánlattételi felhívást, hanem közvetlenül küldheti meg az ajánlattevőknek azt, azzal, hogy legalább 3 ajánlattevőnek kell azt egyidejűleg megküldenie. Természetesen az ajánlatkérőnek ebben az esetben is lehetősége van arra, hogy közzétegye a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlati felhívását. Abban az esetben, ha nem nyújtott be legalább 3 ajánlattevő ajánlatot, akkor is megkezdheti az ajánlatkérő az ajánlatokat értékelését., vagy nem bontja fel és újabb ajánlattételre szólít fel. Akik ajánlatot nyújtottak be, azokat újból fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlatok fenntarthatók, ha az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak. Az ajánlatokról írásbeli összegzést készít, és ezt a szerződéskötés előtt az ajánlattevőknek megküldi. Az egyszerű közbeszerzési eljárás szerződéskötéssel zárul. Szerződéskötés
A szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell meghatározni. Ez az időpont az eredményhirdetést követő naptól számított 8 napnál korábbi és 30 napnál (építési beruházásnál 60.) későbbi időpont nem lehet. Kivéve · A rendkívüli sürgősség miatti eljárást, mert ebben az esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Szerződéskötési kötelezettség van. E határidőn belül csak akkor nem köteles az ajánlatkérő megkötni a szerződést, ha az eredményhirdetést követően beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a teljesítésre nem képes. A szerződést egyébként az eljárás nyertesével kell megkötni. A nyertes az, aki az ajánlati felhívás alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő tehát csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén, ha az ajánlati felhívásban ezt előírta, a kihirdetéskor következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel kötheti meg a szerződést. A szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció, az ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni. A szerződést írásban kell megkötni. A felhívásoknak számos olyan pontja van, amely az eljárás lefolytatásához szükséges, de nem válik a szerződés részévé. Ilyen például a jelentkezési határidő, vagy az eredményhirdetés időpontja. Ezek értelemszerűen nem válnak a szerződés részévé. Ha lehetséges volt részajánlat tétele, és az ajánlatkérő a beszerzés részei szerint több nyertest határozott meg, akkor mindegyikükkel szerződést kell kötnie. Ez történhet úgy, hogy a szerződő felek egy szerződést kötnek, vagy külön-külön kötnek szerződést. Ebben az esetben elő lehet írni a résznyertesek egymással való együttműködésének feltételeit. Ezt az esetet el kell különíteni a közösen ajánlatot tevők esetétől. A közösen ajánlatot tevők előre tudják, hogy kivel fognak közösen nyerni. Ajánlatukban ők is írhatnak az együttműködésük módjáról, de vonatkozásukban az ajánlatkérő előírhatja azt is, hogy hozzanak létre közös gazdasági társaságot, ha ez a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Amennyiben az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését vagy az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja. A szerződés teljesítése A szerződést a nyertesnek kell teljesítenie. A teljesítésben csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre. Az alvállalkozó teljesítési segédet igénybe vehet, de csak saját teljesítésének 10%.-át meg nem haladó mértékben. A megjelölt közreműködők gazdálkodásában egy hosszabb ideig tartó szerződés során változások következhetnek be. Ez a változás maga után vonhatja, hogy a szerződés vagy
annak egy része nem volna teljesíthető. Ilyenkor más olyan szervezet működhet közre a szerződés teljesítésében, amelyhez az ajánlatkérő hozzájárult. Nemcsak az eddig nem ismert közreműködők bevonásának tényéhez kell az ajánlatkérőnek hozzájárulnia, hanem a konkrét gazdálkodó szervezet igénybevételéhez. Ha a szerződéskötés után meg lehetne változtatni a feltételeket, akkor feleslegessé válna a szerződéskötést megelőző bonyolult eljárás. Éppen ezért a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részeit, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ez egyértelműen egy negatív előjelű változást idéz elő, és semmiképpen nem jár a szerződés kiterjesztésével. A teljesítés időtartamának meghosszabbítása, vagy a szerződésben meghatározott mennyiség növelése alkalmat adna arra, hogy az ajánlatkérők mellőzzék a Kbt. alkalmazását. Erre a Kbt. nem ad lehetőséget, mivel csak új eljárásban lehet megengedni további beszerzési tárgyakat. Az építési beruházások esetében a szerződés teljesítésére vonatkozóan az ajánlattevő szerződő fél köteles a munkát műszaki ellenőre útján a helyszínen ellenőrizni. Az ajánlattevő egyébként köteles felelősségbiztosítást is kötni. A szerződés teljesítésekor az ajánlatkérőnek is ki kell egyenlíteni az ellenértéket. Az ellenértéket a teljesítéstől számított 30 napon belül ki kell fizetni. EU támogatása esetén 60 nap Kivétel - a felek eltérően állapodnak meg. A felek halasztott fizetésben vagy részletfizetésben állapodhatnak meg. Ha a határidő eredménytelenül telik el,- inkasszó A szerződés az üzleti titkok kivételével egyébként nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. KÜLÖN figyelem az alábbiakra: Mely szerződési rendelkezések semmisek? Felelősség kizárás, késedelemi kamat, --beszámítás Nyilvánosságra kerülő adatok: a teljesítés elismeréséről annak megtagadásáról. Ajánlatkérő ajánlattevő 15 nap ! valamint ajánlattevő alvállalkozó 5 nap vonatkozásában
