Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA

1

A tartalom

Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku Béla- TV2 Meghalt Biszku Béla-SUPER TV2 Elhunyt Biszku Béla- ATV Elhunyt Biszku Béla- RTL KLUB Elhunyt Biszku Béla-LÁNCHÍD RÁDIÓ Elhunyt Biszku Béla- JAZZY RÁDIÓ Meghalt Biszku Béla- KOSSUTH RÁDIÓ Elhunyt Biszku Béla- KOSSUTH RÁDIÓ Elhunyt Biszku Béla-LÁNCHÍD RÁDIÓ Meghalt Biszku Béla- LÁNCHÍD RÁDIÓ Kivonat Hírek- INFORÁDIÓ Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen Biszku Bélát Összeállítás: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen Biszku Bélát Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Az újabb Biszku-ítélet meggyalázza az '56-os szabadságharc hőseinek emlékét, mondta Völgyesi Miklós Üdvözlendőnek nevezte Gulyás Gergely, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt első fokú eljárásban Biszku Bélát MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA

2

Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Biszku Bélát Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla perében Felfüggesztett börtönre ítélték Biszku Bélát Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Vérlázítónak nevezte a Jobbik alelnöke a Biszku-ügyben kihirdetett elsőfokú ítéletet Felfüggesztett börtönre ítélték Biszku Bélát Várhatóan ma hirdeti ki első fokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla megismételt büntetőperében Ma ítélet várható Biszku Béla ügyében Ma várható ítélet Biszku Béla ügyében Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla perében Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Biszku Béla Kivonat Hírek Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Kivonat Hírek Életfogytiglani fegyházbüntetést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért Biszku Bélára az ügyész Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára

Életfogytiglani börtönt kért az ügyész Biszku Bélára A salgótarjáni és a Nyugati téri sortűzperek tanúvallomásait ismertették a Biszku-ügyben Szakértők és tanúk meghallgatásával folytatódott a Biszku-per Salgótarjánban nem volt tűzparancs, mondta a Biszku-perben az egyik karhatalmista Háborús bűntettel vádolja az ügyészség Biszku Bélát, ezért az emberjogi egyezmény alapján kell eljárni, mondta az ügyész Polt Péter megtámadta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a Biszku-ügyben Törvénysértőnek tartja a legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott határozatát Az egyik történész szakértő kizárását kezdeményezi a Biszku-perben az ügyész A legfőbb ügyész szerint hibázott a bíróság a Biszku-perben Újrakezdődött Biszku Béla elsőfokú büntetőpere Tagadta bűnösségét Biszku Béla Első fokon újrakezdődött Biszku Béla pere Újraindul a Biszku-per Történész szakértők meghallgatásával kezdődött Biszku Béla megismételt büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken Mielőbbi ítélethozatalt sürgetne a Biszku-perben Trócsányi László Csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból a védelem, mondta Ibolya Tibor a Biszku-per kapcsán Biszku Béla ügyében legyen gyors igazságtétel és szülessen minél előbb jogerős ítélet, ezt szorgalmazták a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek vezetői Mik a fejlemények Biszku Béla ügyében? Soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást és mielőbbi ítéletet szeretne a Biszku-perben a Fidesz, közölte Gulyás Gergely Éles vita zajlott ma a parlamentben a Biszku-ügy kapcsán Hol tart most a Biszku-ügy tárgyalása? Nem hozott ítéletet a másodfokú bíróság Biszku Béla ügyében

Hatályon kívül helyezte a Biszku-ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet Biszku Béla ügyében Elölről kell tárgyalni Biszku Béla perét Új eljárás kezdődik Biszku Béla ügyében A Biszku-per védője a perbeszédben kétségbe vonta Biszku Béla bűnösségét A hallgató Biszku Béla perének ügyében telefonált Születhet ítélet a Biszku Béla ellen indított perben még a vádlott életében? Mentőautó szállította Biszku Bélát a Fővárosi Ítélőtáblára A jelek szerint még ha életfogytiglani börtönbüntetés is lenne az ítélet, akkor sem kell Biszku Bélának börtönbe vonulnia az egészségi állapota miatt A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elítélte Biszku Bélát Háborús bűntettek elkövetésében a bíróság bűnösnek találta Biszku Bélát Tegnap döntés született Biszku Béla ügyében Öt és fél év börtönre ítélték Biszku Bélát Első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélát Első fokon elítélték Biszku Bélát Első fokon elítélték Biszku Bélát Halott kommunista politikusokkal bizonyítaná Biszku Béla ártatlanságát a férfi védője Holnap folytatódik Biszku Béla pere Nem tett vallomást Biszku Béla Helyszíni tudósítás: Megkezdődött Biszku Béla büntetőpere Nem tett vallomást Biszku Béla Nem tett vallomást Biszku Béla 24 évet késett Biszku-per, figyelmeztet a Jobbik

A részletek

TV2 - Tények Este - 2016.04.02. 01:48:33 (00:02:49) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla az első Kádár-kormány volt belügyminisztere, a kommunista pártállam meghatározó politikusa. 94 éves volt. Ő volt az egyetlen pártállami vezető, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt bíróság elé állítottak. Megvádolták a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával, később hazaárulásért és emberölésért is feljelentették. Nem jogerősen öt év, hat hónap börtönre ítélték. Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy része lett volna háromszáz ember kivégzésében és több mint húszezer ember bebörtönzésében. Soha nem kért bocsánatot. R: Biszku Béla 2010-ben Skrabski Fruzsina és Novák Tamás Bűn és bűntelenség című filmjében húsz év után először nyilatkozott az '56-os forradalomról, Nagy Imre és társai mártírhaláláról, a szovjet megszállásról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Tudja maga, az mit jelent, hogy az erősebb kutya (kisípolva -)? R: Biszku Béla 1921-ben született. Már a második világháború előtt részt vett a kommunista mozgalomban. '45 után pártbizottsági titkár volt Budapesten. 1956 és '61 között belügyminiszter volt. 1980-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb vezetéséhez tartozott. 1985-ig a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. A Kádár-kormány idején 1956 és '61 között háromszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, húszezer ember került börtönbe. Biszku Béla: A Nagy Imre, az megérdemelte a sorsát. R: Bár azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek előre eltervezett, koholt koncepciós eljárások voltak, részei a forradalom utáni szovjet megtorlásnak, Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy belügyminiszterként befolyásolta volna a rendőrséget és a bírói ítéleteket. Sőt, azt hangoztatta, hogy 1956 nem forradalom volt. Biszku Béla: Hogy nekem nincs miért bocsánatot kérni. R: 2011-ben először a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt indítottak ellene eljárást. Ezután már nem vállalta arcát. A parlament ezek után meghozta Lex Biszku néven ismertté vált törvényt, ami kimondta, hogy az emberiesség elleni és háborús bűnök nem évülnek el, sőt, az elkövetésükkor hatályos törvények alapján kell megítélni őket. Biszku Béla 1956-os szerepét is vizsgálták, azt, hogy a Nyugati téri és a salgótarjáni sok ember életét követelő sortüzekre adott-e parancsot. A bíróság

először öt év börtönre ítélte, azután eljárási hibákra hivatkozva megismételték az eljárást. Eszerint első fokon 2015-ben két év felfüggesztett börtönt kapott volna. A Biszku-per másodfokon még folyamatban volt.

RTL II - Híradó - 2016.04.01. 21:51:14 (00:02:14) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla, az állampárt egykori belügyminisztere. Ő az egyetlen magas rangú pártállami vezető, aki a rendszerváltás után húsz évvel bíróság elé került az 1956ban elkövetett tetteiért és a kommunizmus bűneinek tagadásáért. Az ügyében több ítélet is volt, de egyik után sem kellett börtönbe mennie, és jogerős döntés sem született. Biszku 94 éves volt. Megszólaló: Biszku Béla belügy- és Révész... R: Biszku Béla az állampárt keményvonalas politikusai közé tartozott. 1944-ben lépett be a kommunista pártba, és az 56-os forradalom leverése után 36 évesen a Kádár-kormány belügyminisztere lett. Négy évig töltötte be a posztot, akkor, amikor a forradalmat megtorló ítéletek születtek. Háromszáz embert kivégeztek, húszezer eljárást indítottak és körülbelül háromszázezren elmenekültek az országból. Megszólaló2: A párt új vezető szerveit... R: Biszku Béla keményvonalassága miatt többször a párt vezetésével is szembekerült. Ellenezte például az 1968-as gazdasági fordulatot. 1980-ra minden pozíciójából leváltották. Neve 2010-ben került újra az újságok címlapjára, amikor a mandiner.hu két újságírójának interjút adott 1956-ról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: '56-ot én ellenforradalomnak tartom. R: Biszku Béla azt mondta, semmit sem bánt meg, nincs miért bocsánatot kérnie. A forradalom tagadása miatt feljelentették. 2012-ben házi őrizetbe került, de a per csak 2014 márciusában indult meg. Akkor viszont az ügyészség felbujtóként megvádolta az '56-os forradalom leverése közben elkövetett gyilkosságokért, például a sortüzekért is. Zinner Tibor, jogtörténész: Az egyik a december 6-i Nyugati téri, a másik két nappal később, amelyik Salgótarjánban történt. Az előbbinek 3, a másiknak 46 ismert halálos áldozata van. R: Az időközben rossz állapotba került, hallásproblémákkal küzdő Biszkut első fokon öt és fél év börtönre ítélték. Az ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el. Tavaly decemberben két

év szabadságvesztést kapott három évre felfüggesztve. Az új ítélet azért volt jóval enyhébb, mert a bíróság már nem látta bizonyítottnak, hogy felelős lenne a sortüzekért. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, de Biszku halála miatt újabb ítélet már nem lesz az ügyben.

DUNA TV - Esti Híradó - 2016.04.01. 18:18:41 (00:00:34) MEGHALT BISZKU BÉLA

Mv: Meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus, közölte az MTI-vel a család. Az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott. 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. Az '56-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolták. Megismételt eljárásban legutóbb tavaly decemberben elítélte a Fővárosi Törvényszék, akkor két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt.

TV2- Tények - 2016.04.01. 18:37:26 (00:02:47) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla, az első Kádár-kormány volt belügyminisztere, a kommunista pártállam meghatározó politikusa. 94 éves volt. Ő volt az egyetlen pártállami vezető, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt bíróság elé állítottak. Megvádolták a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával, később hazaárulásért és emberölésért is feljelentették. Nem jogerősen öt év, hat hónap börtönre ítélték. Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy része lett volna háromszáz ember kivégzésében és több mint húszezer ember bebörtönzésében. Soha nem kért bocsánatot. R: Biszku Béla 2010-ben Skrabski Fruzsina és Novák Tamás Bűn és bűntelenség című filmjében húsz év után először nyilatkozott az '56-os forradalomról, Nagy Imre és társai mártírhaláláról, a szovjet megszállásról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Tudja maga, az mit jelent, hogy az erősebb kutya (kisípolva -)? R: Biszku Béla 1921-ben született. Már a második világháború előtt részt vett a kommunista mozgalomban. '45 után pártbizottsági titkár volt Budapesten. 1956 és '61 között bel-

ügyminiszter volt. 1980-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb vezetéséhez tartozott. 1985-ig a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. A Kádár-kormány idején 1956 és '61 között háromszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, húszezer ember került börtönbe. Biszku Béla: A Nagy Imre, az megérdemelte a sorsát. R: Bár azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek előre eltervezett, koholt koncepciós eljárások voltak, részei a forradalom utáni szovjet megtorlásnak, Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy belügyminiszterként befolyásolta volna a rendőrséget és a bírói ítéleteket. Sőt, azt hangoztatta, hogy 1956 nem forradalom volt. Biszku Béla: Hogy nekem nincs miért bocsánatot kérni. R: 2011-ben először a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt indítottak ellene eljárást. Ezután már nem vállalta arcát. A parlament ezek után meghozta Lex Biszku néven ismertté vált törvényt, ami kimondta, hogy az emberiesség elleni és háborús bűnök nem évülnek el, sőt, az elkövetésükkor hatályos törvények alapján kell megítélni őket. Biszku Béla 1956-os szerepét is vizsgálták, azt, hogy a Nyugati téri és a salgótarjáni sok ember életét követelő sortüzekre adott-e parancsot. A bíróság először öt év börtönre ítélte, azután eljárási hibákra hivatkozva megismételték az eljárást. Eszerint első fokon 2015-ben két év felfüggesztett börtönt kapott volna. A Biszku-per másodfokon még folyamatban volt.

SUPER TV2 - Tények - 2016.04.01. 16:30:32 (00:00:37) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Jó napot kívánok! Meghalt Biszku Béla volt belügyminiszter, a kommunista pártállam meghatározó politikusa. Biszku volt az egyetlen pártállami vezető, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt bíróság elé állítottak. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntett miatt, három évre felfüggesztve, két év börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, Biszku ügye másodfokon folytatódott volna. Biszku Béla 94 éves korában, a MAZSIHISZ Szeretetkórházban halt meg.

ATV- Híradó - Este 9 - 2016.04.01. 21:24:05 (00:02:51)

ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla. A 94 éves egykori állampárti politikus az 1956-os forradalom leverése után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is volt. Néhány éve a forradalom utáni leszámolások miatt háborús bűntettekkel vádolták, ám ügyében jogerős döntés a haláláig nem született. Biszku Béla, volt belügyminiszter: '56-ot én ellenforradalomnak tartom. Nem forradalomnak, ahogy most a hivatalos verzió ezt bemagyarázza. R: Ezek a mondatok 2010-ben hangzottak el a Kádár-korszak első belügyminiszterétől. Biszku Béla később a köztelevízióban is megismételte álláspontját, emiatt fel is jelentették. Az Alkotmánybíróság 2013-ban határozott úgy, hogy elindulhat ellene az eljárás a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt. Megszólaló: Biszku Béla vádlottat... R: A volt politikust felbujtóként, aljas indokból és célból több emberen elkövetett emberöléssel és más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolták. A 2014 tavaszán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék öt év hat hónap szabadságvesztést szabott ki. Másodfokon az ítélőtábla megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasított. A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2015 decemberében két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt. A Kúria idén februárban kimondta, hogy törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári új elsőfokú eljárásra utasító döntése. Biszku Béla még 2010-ben a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmben is úgy vélte, hogy nem terheli felelősség az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt. Biszku Béla: Az egészet sajnálom, de nem tudok változtatni rajta, nem én csináltam. Megszólaló2: És bocsánatot kérne azoktól az emberektől, akiket eljárás alá vontak meg kivégeztek? Biszku Béla: Senkitől nem kérnék bocsánatot. Megszólaló2: Akkor se, ha bánja? Biszku Béla: Akkor se, ha bánom. Az egészet bánom, mert akkor azok...hát hogy kérjek én most a Mező Imrétől bocsánatot? Aki most, aki fehér... Megszólaló2: De nem a Mező Imrétől. A Nagy Imre özvegyétől, vagy a Mansfeld Péter bátyjától. Biszku Béla: A Nagy Imre az megérdemelte a sorsát.

R: A politikai pártok nem kommentálták Biszku Béla halálhírét. A Jobbik annyit közölt, hogy tiszteletben tartják a család gyászát. Mirkóczki Ádám, szóvivő, Jobbik: A politikai tevékenységről természetesen az álláspontunk nem változott. Nem véletlenül sürgetjük akár az ügynöklisták, akár bármilyen más, az elmúlt rendszerhez köthető politikai bűntények felderítését. Pontosan azért, hogy ne az idő oldja meg, hanem a moralitás és az igazságérzet. R: Biszku Béla 94 éves korában ebben a szeretetotthonban halt meg, így az ellene indított per végül jogerős ítélet nélkül zárult le. Sosem bánta meg, amit tett. Biszku Béla: Nekem nincs miért bocsánatot kérni.

RTL KLUB - Esti híradó - 2016.04.01. 18:43:21 (00:02:11) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: 94 éves korában meghalt Biszku Béla, az állampárt egykori belügyminisztere. Ő az egyetlen magas rangú pártállami vezető, aki a rendszerváltás után húsz évvel bíróság elé került az 1956-ban elkövetett tetteiért és a kommunizmus bűneinek tagadásáért. Ügyében jogerős döntés haláláig nem született. Megszólaló: Biszku Béla belügy- és Révész... R: Biszku Béla az állampárt keményvonalas politikusai közé tartozott. 1944-ben lépett be a kommunista pártba, és az 56-os forradalom leverése után 36 évesen a Kádár-kormány belügyminisztere lett. Négy évig töltötte be a posztot, akkor, amikor a forradalmat megtorló ítéletek születtek. Háromszáz embert kivégeztek, húszezer eljárást indítottak és körülbelül háromszázezren elmenekültek az országból. Megszólaló2: A párt új vezető szerveit... R: Biszku Béla keményvonalassága miatt többször a párt vezetésével is szembekerült. Ellenezte például az 1968-as gazdasági fordulatot. 1980-ra minden pozíciójából leváltották. Neve 2010-ben került újra az újságok címlapjára, amikor a mandiner.hu két újságírójának interjút adott 1956-ról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: 56-ot én ellenforradalomnak tartom. R: Biszku Béla azt mondta, semmit sem bánt meg, nincs miért bocsánatot kérnie. A forradalom tagadása miatt feljelentették. 2012-ben házi őrizetbe került, de a per csak 2014

márciusában indult meg. Akkor viszont az ügyészség felbujtóként megvádolta az 56-os forradalom leverése közben elkövetett gyilkosságokért, például a sortüzekért is. Zinner Tibor, jogtörténész: Az egyik a december 6-i Nyugati téri, a másik két nappal később, amelyik Salgótarjánban történt. Az előbbinek (...), a másiknak 46 ismert halálos áldozata van. R: Az időközben rossz állapotba került hallásproblémákkal küzdő Biszkut első fokon öt és fél év börtönre ítélték. Az ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el. Tavaly decemberben két év szabadságvesztést kapott három évre felfüggesztve. Az új ítélet azért volt jóval enyhébb, mert a bíróság már nem látta bizonyítottnak, hogy felelős lenne a sortüzekért. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett. De Biszku halála miatt újabb ítélet már nem lesz az ügyben.

LÁNCHÍD RÁDIÓ - Reggeli Híradó - 2016.04.02. 07:10:22 (00:03:54) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: 94 éves korában elhunyt Biszku Béla, a kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa. A kommunista Magyarország egykori belügyminisztere volt az egyetlen olyan pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Bár ügyében első fokon elmarasztaló ítélet született, a törvényszék a legsúlyosabb vádpontban, első fokon, felmentette Biszkut. Részletek Tresó T. Tibortól. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Rendre jött a telefon a parlamentből, hogy a salgótarjáni küldöttek menjenek be, de Rácz ne legyen ott. Kábé fél nyolckor már bent voltunk, Marosán megkérdezte, hogy a sztrájk mellett kitartunk-e vagy nem. Azt mondta, hogy ti nem vagytok forradalmárok, menjetek a francba, rohadt piszok ellenforradalmárok vagytok. Mától kezdve lövünk, mától nem tárgyalunk veletek. Ki is dobott bennünket. R: Steiner Gábor bíró olvassa fel a salgótarjáni sortűz kapcsán Nógrád Megyei Munkástanács akkori elnökének vallomását a Biszku-perben. Biszku Béla, a kommunista diktatúra belügyminisztereként az egyetlen olyan pártállami vezető volt, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Következő a tervünk, amíg kis fegyveres erőnk még van, azt valahogy Budapest környékén gyülekeztetjük, és akkor ellentámadást indítunk ezeknek a középületeknek a visszafoglalására.

R: Biszku Béla visszaemlékezése a Bűn és büntetlenség című filmben. A politikus 1957 és 1961 között véres kezű belügyminiszterként az MSZMP Központi Bizottság zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak, valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Biszku Béla: Először is, én nem akartam miniszter lenni. A Sándor József Kádárnak mondta, hogy nevezzenek engem ki. Én azt mondtam, nézze, én ezt nem tudom vállalni, mert én nem tudok parancsolni. Hát azt mondja, majd köll tanulni. R: A nagyközönség számára akkor vált ismertté Biszku Béla, amikor kiderült, hogy változatlanul helyesnek tartja az '56-os forradalom leverését és azok vezetőinek kivégzését. Biszku ügye jól jellemzi az 1989-es rendszerváltás utáni állapotokat, amikor az új hatalom nem tudta, vagy nem akarta utólag számon kérni a Kádár-rezsim bűneit. Steiner Gábor: A Biszku Béla vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Czinner Tibor jogtörténész szerint a német jogrendszer hasonló kérdésben jóval előrébb jár, mint a magyar. A szakértő elmondta, a hazai jogrendszer számos kérdésben máshogy cselekedett, mint az egykori Német Demokratikus Köztársaság bírósága. Czinner Tibor, történész: Említhetném az auschwitzi könyvelőnek a dolgát, aki ellen ugye, ő sem volt közvetlen működtetője, nézte, hogy ki mit hozott és azt könyvelte el, és mégis elindították vele szemben az eljárást. Tehát ilyen értelemben a német igazságszolgáltatás ebben a kérdésben utcahosszal előzi meg a magyar büntetőeljárási gyakorlatot és elméletet. R: Czinner Tibor szerint Biszku Béla halálával egy korszak végérvényesen lezárult. Czinner Tibor: Biszku volt tényleg az utolsó mohikán, aki ebben a műfajban felelősségre vonható lett volna, az egy más kérdés, hogy a magyar igazságszolgáltatás hogyan botlott meg ebben a büntetőeljárásban, és milyen okok és milyen összefüggések mutathatók ki egyfelől ami lejött a sajtóban is hát ez már az én meggyőződésem alapján számos egyéb ok is van, amiért hát ha úgy tetszik, vakvágányra futott ez az ügy. Biszku Béla hamarabb távozott az élők sorából, mint egy olyan ítéletet kapott volna, ami a közvélemény helyeslésével találkozott volna. R: A Biszku elleni eljárást a vádlott halála miatt várhatóan hamarosan megszüntetik.

JAZZY RÁDIÓ - Esti Híradó - 2016.04.01. 18:04:21 (00:00:35)

ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Életének 95. évében meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus, egykori belügyminiszter. Az 1956-os forradalom leverése után tagja volt az 1956 november elején alakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intézőbizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. 2010ben egy tévényilatkozatban tagadta a kommunista rendszer bűneit. 2013-ban indult büntetőeljárás ellene az '56-os forradalom leverését követő tömeggyilkosságok és sortüzek miatt.

KOSSUTH RÁDIÓ - esti Krónika - 2016.04.01. 17:44:58 (00:00:44) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Életének 95. évében meghalt Biszku Béla, volt állampárti politikus, egykori belügyminiszter. Az 1956-os forradalom leverése után tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi irányító és döntéshozó testületének, az ideiglenes intézőbizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. 2010-ben egy tévényilatkozatban tagadta a kommunista rendszer bűneit. 2013-ban indult büntetőeljárás ellene az '56-os forradalom leverését követő tömeggyilkosságok és sortüzek miatt. Az eljárásban mindvégig tagadta, hogy bármi köze lett volna a sortüzek elrendeléséhez.

KOSSUTH RÁDIÓ - Délutáni krónika - 2016.04.01. 15:05:43 (00:00:43) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Életének 95. évében meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus, egykori belügyminiszter. Az 1956-os forradalom leverése után tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének, az ideiglenes intéző bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. 2010-ben egy tévényilatkozatban tagadta a kommunista rendszer bűneit. 2013-ban indult büntetőeljárás ellenére az 56-os forradalom leverését követő tömeggyilkosságok és sortüzek miatt. Az eljárásban mindvégig tagadta, hogy bármi köze lett volna a sortüzek elrendeléséhez.

LÁNCHÍD RÁDIÓ - Délutáni Hírjárat - 2016.04.01. 16:08:47 (00:03:53)

ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: 94 éves korában elhunyt Biszku Béla, a kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa. Magyarország egykori belügyminisztere volt az egyetlen olyan pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Bár ügyében első fokon elmarasztaló ítélet született, a törvényszék a legsúlyosabb vádpontban, első fokon, felmentette Biszkut. Részletes Tresó T. Tibortól. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Rendre jött a telefon a parlamentből, hogy a salgótarjáni küldöttek menjenek be, de Rácz legyen ott. Kábé fél nyolckor már bent voltunk, Marosán megkérdezte, hogy a sztrájk mellett kitartunk-e vagy nem. Azt mondta, hogy ti nem vagytok forradalmárok, menjetek a francba, rohadt piszok ellenforradalmárok vagytok. Mától kezdve lövünk, mától nem tárgyalunk veletek. Ki is dobott bennünket. R: Steiner Gábor bíró olvassa fel a salgótarjáni sortűz kapcsán Nógrád Megyei Munkástanács akkori elnökének vallomását a Biszku-perben. Biszku Béla, a kommunista diktatúra belügyminisztereként az egyetlen olyan pártállami vezető volt, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Következő a tervünk, amíg kis fegyveres erőnk még van, azt valahogy Budapest környékén gyülekeztetjük, és akkor ellentámadást indítunk ezeknek a középületeknek a visszafoglalására. R: Biszku Béla visszaemlékezése a Bűn és büntetlenség című filmben. A politikus 1957 és 1961 között véres kezű belügyminiszterként az MSZMP Központi Bizottság zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak, valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Biszku Béla: Először is, én nem akartam miniszter lenni. A Sándor József Kádárnak mondta, hogy nevezzenek engem ki. Én azt mondtam, nézze, én ezt nem tudom vállalni, mert én nem tudok parancsolni. Hát azt mondja, majd köll tanulni. R: A nagyközönség számára akkor vált ismertté Biszku Béla, amikor kiderült, hogy változatlanul helyesnek tartja az '56-os forradalom leverését és azok vezetőinek kivégzését. Biszku ügye jól jellemzi az 1989-es rendszerváltás utáni állapotokat, amikor az új hatalom nem tudta, vagy nem akarta utólag számon kérni a Kádár-rezsim bűneit. Steiner Gábor: A Biszku Béla vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

R: Czinner Tibor jogtörténész szerint a német jogrendszer hasonló kérdésben jóval előrébb jár, mint a magyar. A szakértő elmondta, a hazai jogrendszer számos kérdésben máshogy cselekedett , mint az egykori Német Demokratikus Köztársaság bírósága. Czinner Tibor, történész: Említhetném az auschwitzi könyvelőnek a dolgát, aki ellen ugye, ő sem volt közvetlen működtetője, nézte, hogy ki mit hozott és azt könyvelte el, és mégis elindították vele szemben az eljárást. Tehát ilyen értelemben a német igazságszolgáltatás ebben a kérdésben utcahosszal előzi meg a magyar büntetőeljárási gyakorlatot és elméletet. R: Czinner Tibor szerint Biszku Béla halálával egy korszak végérvényesen lezárult. Czinner Tibor: Biszku volt tényleg az utolsó mohikán, aki ebben a műfajban felelősségre vonható lett volna, az egy más kérdés, hogy a magyar igazságszolgáltatás hogyan botlott meg ebben a büntetőeljárásban, és milyen okok és milyen összefüggések mutathatók ki egyfelől ami lejött a sajtóban is hát ez már az én meggyőződésem alapján számos egyéb ok is van, amiért hát ha úgy tetszik, vakvágányra futott ez az ügy. Biszku Béla hamarabb távozott az élők sorából, mint egy olyan ítéletet kapott volna, ami a közvélemény helyeslésével találkozott volna.

LÁNCHÍD RÁDIÓ - Déli Híradó - 2016.04.01. 12:21:47 (00:00:42) MEGHALT BISZKU BÉLA Szignál: Egészen friss, a Lánchíd Rádióban. Mv: Most érkezett a hír, hogy meghalt Biszku Béla, a kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa. Az egykori belügyminiszter 94 éves korában a Mazsihisz Szeretetkórházában hunyt el. Biszku Béla volt az egyetlen pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Az egykori belügyminisztert tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte háborús bűntettek miatt. Szignál: Ez egészen friss volt.

INFORÁDIÓ - Kivonat - 2016.04.01. 13:35:48 (00:09:45) KIVONAT HÍREK Meghalt Biszku Béla volt belügyminiszter. A kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa 94 éves volt. Az Index hírportál által közölt halálhírt megerősítette a Mazsihisz

szeretetkórházának igazgatója. Biszku Béla volt az egyetlen pártállami vezető, akit az 1956-os forradalom utáni, fegyvertelen civilekre leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzek miatt bíróság elé állítottak. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a volt politikust háborús bűntett miatt. A fellebbezések miatt másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott volna a büntetőper, amelyben Biszku Béla halála miatt már nem születhet jogerős ítélet. http://sajto.medianezo.hu:80/projekt/6176/cikk/3261495

hírTV - Híradó - 2015.12.18. 06:15:51 (00:02:17) FELFÜGGESZTETT BÜNTETÉST KAPOTT BISZKU BÉLA

Mv: Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla. A megismételt elsőfokú eljárásban két év börtönre ítélték a volt kommunista belügyminisztert, de rács mögé nem kell vonulnia. A Fővárosi Törvényszék szerint az '56-os sortüzekért nem felelős a karhatalom későbbi vezetője. Az ítélet nem jogerős. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte.

Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: A jobbikos Novák Előd ezúttal is ott volt a tárgyaláson. A parlamenti képviselő felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék indokolását. Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. Az ügyészség és a bíróságok eddig időhúzásra játszottak, ez most már kvázi egy nyilvános felmentéssel ér fel, hiszen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni háborús bűntettek miatt több mint vérlázító. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett.

HÍRTV - Magyarország élőben - 2015.12.18. 18:20:55 (00:08:27) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK NEM JOGERŐSEN BISZKU BÉLÁT

Mv: Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász, köszöntöm a stúdióban! Üdvözlöm, jó estét kívánok! Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Jó estét kívánok! Mv. Majdnem az volt az első kérdésem, hogy elégedett-e az ítélettel, de szerintem ezt ugorjuk is át, tudom rá a választ. Hol hibázott, hogyha ön szerint hibázott az igazságszolgáltatás ennek a pernek a lefolytatásában, illetve az azt megelőző előkészítése során? Ugye itt van egy ügyészség, amely a vádiratot megfogamazza és van egy bíróság, amely a vádiratban szereplő tényeknek a fennállását vagy fenn nem állását vizsgálja és ez alapján hoz ítéletet. Gellért Ádám: Akkor vágjunk a közepébe. Először a megismételt elsőfokú eljárásról szeretnék néhány szót szólni, ami sokkal alaposabb, átfogóbb, szisztematikusan áttekintette a két sortűznek az alapügyeit, amelyek 1995-ben és a 2000-es évek elején születtek, és ez alapján megállapította azt, amit már '95 illetve 2005 óta tudunk, hogy Salgótarjánban nem magyar katonai parancsnok adta ki a sortüzet, illetve hogy a Nyugati téren nem volt

sortűz. Na most ez alapvetően ez a két tény az ügyészségnek a teóriáját alapjaiban ásta alá. Érdemes megemlíteni, mi volt az ügyészség vádiratában. A vádiratában az állt, illetve az ügyész által előadott vádbeszédben, vádbeszédekben, hogy a Kádár-kormány illegális és illegitim módon került hatalomra és létrehozott egy olyan karhatalmat, aminek a primer szándéka az ártatlan embereknek a megölésére irányult. Az ügyész a vádbeszédében illetve a tárgyalások folyamán a karhatalmat az SS-hez hasonlította és ugyanolyan bűnszervezetnek nyilváníttatta volna, mint amit Nürnbergben az SS-szel szemben tettek. Az ügyészség arra alapította a vádat, hogy a Biszku Béla és az ő részvételével létrejött ideiglenes intéző bizottság az katonai tanácson keresztül adatta ki ezeket a parancsokat a sortüzekre 1956. december 4-én és erre egyetlen egy jegyzőkönyvet csatoltak be, ennek a katonai tanácsnak a jegyzőkönyvét. A bíróság azt mondta, hogy ez a katonai tanácsi jegyzőkönyv nem az ártatlan emberekek a leölésére jött létre, nem ebben állapodtak meg ott, hanem egy fegyveres kitörésnek, egy fegyveres felkelés kitörés esetén adott szélesebb fegyverhasználati jogot. Tehát mind ami Salgótarjában és ami a Nyugati téren történt, mind pedig a katonai tanácsnak a vádiratban foglalt tartalmát a bíróság megkérdőzelezte. Mv: Nem volt szó a vádiratban ugyanakkor arról, hogy az '56 utáni megtorlásokban, ahol ugye a bíróságoknál, a központi hatalom kérésére, a történészek ezt már feltárták, súlyosabb ítéleteket kértek, sok ember ezért került bitófára vagy pedig hosszú börtönéveket kellett nekik eltölteniük kenyéren és vízen meg nehéz láncon, ártatlanul egyébként, szóval hogy ezeknek a bírósági ítéleteknek a megszületésében a belügyminiszternek, akkori belügyminiszternek? Mi volt szerepe, ezt nem vizsgálta most a bíróság, pedig ez is megalapozhatott volna jó néhány bűncselekményt. Gellért Ádám: Ezt egyáltalán lnem vizsgálta a bíróság,ezt a bíró ki is fejtette, ez nem lett a vád tárgyává téve, és azért nem lett a vád tárgyává téve, mert 2014-bena Budapesti Nyomozó Ügyészség megszüntette ezt a nyomozást, amit két és fél éven keresztül vezetett, egy mintegy hat oldal terjedelmű megszüntető határozatban. Számomra is meglepő és értelmetlen módon, én 2010 óta arra próbálom rávenni a magyar igazságszolgáltatás szervét, hogy ezeket az ügyeket kivizsgálja, és egyetlen olyan jól indokolt határozat szülessen, amelyben kimondják, hogy miért nem alkalmazzák mondjuk a lex Biszkunak a paragrafusait, mert nem alkalmazzák. Indirekt módon Biszku Bélát az '56-os miniszteri tevékenysége miatt elítélte a bíróság különben tegnap, bűnpártolással elkövetett háborús bűncselekmény miatt, azzal, hogy eltussolta, nem indított eljárást azokkal a karhatalmistákkal szemben, akik Martonvásáron megvertek embereket, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy míg a sortüzekkel kapcsolatban felbujtásért nem ítélték el Biszku Bélát, de bűnpártolásért, tehát hogy nem járt el a karhatalmistákkal szemben, szintén elítélték. A két év hát három évre felfüggesztett börtönbüntetés az úgy jött össze, hogy a 10 tölténynek, 11 tölténynek a birtoklásáért kiszabható 2-8 évet, legalsó határát alkalmazták. Tehát Bikszku

Béla, ha nincs lőszerrel való visszaélés, akkor valószínű, börtönbüntetést sem kap. Az egész történetnek az iróniája, hogy Biszku Béla egyáltalán azért kapott felfüggesztett börtönbünteést, mert egyetlen egy tölténnyel, a megengedettnél egyetlen egy tölténnyel többet tarthat otthon magánál. Mv: Tehát magyarán, hogyha nálam van egy marék töltény illegálisan, akkor ugyanezt a büntetést kapom, mint a Biszku. Gellért Ádám: Ha tíznél több van, akkor kettőtől-nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, igen. Mv: Az aljas indokból, felbujtóként, több ember ellen elkövetett emberölés háborús bűntette alól, bizonyítottság hiányában mentették föl Biszku Bélát, ami azt jelenti, hogy magának a cselekménynek a megtörténtét nem kifogásolta, vagy az ellen nem emelt szót a bíróság. Összesen nem tudták bizonyítani azt, hogy Biszku Béla ezekben érintett lehet. Gellért Ádám: A bíró azt mondta, hogy a mentő bizonyítékoknak a súlya az sokkal nagyobb, mint a terhelő bizonyítékoknak a súlya. Az, hogy mi fog történni másodfokon, a bíró kiemelte ugye azt is, hogy itt egy új bizonyítási eljárást folytattak le, új bizonyítékokat csatoltak be, új tanúkat hallgattak meg. Ez mind igaz, de tartalmilag azok a tanúvallomások, amiket a bíróság az eljárás anyagává tett, már húsz éve ismertek. A kérdés az továbbra is az, hogy az általam és a több történész által jóval alaposabb kikutatott Nagy Imre perrel kapcsolatban, és a koncepciós pereknek az irányításával kapcsolatban, Biszku Bélával szemben, miért nincs nyomozás. Ezt minden alkalommal, amikor bejövök, elmondom, és erre még egyetlen egy ügyészségi választ nem kaptam, hogy ez miért nem történt meg. Nemhogy választ nem kaptam, hanem az a megszüntető határozat, ami 2014ben született, azt nem reklámozta az ügyészség. Azt én szereztem meg kézen-közön és hoztam nyilvánosságra. És ugye tudjuk, hogy van egy lex Biszku 2012. január 1-je óta. Tehát ugye ennek a műsora úgy lett fölkonferálva, hogy elszámoltatás. Én egy kérdőjelet tettem volna a cím után. Mert azt én nem tartom elszámoltatásnak, hogy két jobbikos képviselő feljelentése után ilyen nyögve nyelősen megindul egy ügy, ami nem is a lex Biszku alapján indult, hanem a genfi egyezmények alapján. És egy nagyon fontos dolog, itt egy alapvető jogi probléma is van a genfi egyezményekkel. Ezt több nemzetközi jogász és Magyar Gábor ügyvéd úr is kihangsúlyozta, hogy egyáltalán alkalmazható-e a genfi jog, vagy sem. 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság hozott egy döntést, miszerint igen. Azonban ez egy kétsoros indokolás, és nem indokolás formájában tette meg. 2015-ben ott tartunk, hogy ez még így is egy kardinális kérdés. Ezt is el kellene dönteni végre, mert ha ez nem áll fent, akkor Biszku Bélával szemben az ügyet elévülés miatt meg kellene szüntetni.

Mv: Az ítélet ugye nem jogerős, már megint nem jogerős. Ugye egy megismételt elsőfokú ítéletről beszélünk. Az ügyész fellebbezett. Azt szeretné elérni, hogy életfogytiglani börtönbüntetést kapjon Biszku Béla. Na de hát hogyha a vád, amelyet az ügyész képvisel, eleve ilyen gyönge lábakon áll, akkor az ügyész mire alapítja, alapozza azt a vádját, hogy meg tudja védeni álláspontját, amely szerint életfogytiglant kelljen kapnia Biszku Bélának? Gellért Ádám: Hát, ezt az ügyészségtől kellene megkérdezni. Nem tudom. De szerintem én is fellebbeznék, ha ügyész lennék. Mindenki fellebbez ilyenkor, ez teljesen természetes, ez jogi kötelezettségük is. Én úgy látom, hogy az ügyészségnek azt a láncolatot, ami az Ideiglenes Intéző Bizottság, a katonai tanács és a helyszínen kiadott sortűz között van, ezt nem sikerült bizonyítania. És, hogy megkísérelte-e, nem mondom azt, hogy kétlem, de azért azt tegyük hozzá, hogy ebben az elsőfokú eljárásban került sor arra, hogy még az élő tanúkat egyáltalán felkeresték. Sőt, volt egy olyan tanú, aki ott volt az Országos Rendőrfőkapitányság képviseletében, akinek testi tapasztalata lehetett azzal kapcsolatban, hogy mi történt ott. Ott volt a szobában, ahol a K-vonalon kapták az utasításokat. Ő még élt az elsőfokú eljárás alatt, és őt sem kérdezte meg az ügyészség, sem a védelem, sem a bíróság. Tehát még 2014-ben is volt olyan tanú, aki releváns információval tudott volna szolgálni ebben az ügyben, ő azonban pár hónappal később elhalálozott. Tehát, hogyha valamit nagyon akarunk, akkor azt meg lehet csinálni, ebből az eljárásból is kiderült. A bíróság meghallgatott tanúkat. Amikor a karhatalmistákról beszélünk, egy karhatalmistát meghallgattak, és el is jött, aki távozóban tisztelgett Biszku Bélának, aki később a parancsnoka volt. Ezek nagyon egyszerű emberek. Tehát a salgótarjánit úgy kell elképzelni, hogy a magyar karhatalmisták a szovjet parancsnok által kiadott tűzparancs után, a szovjet katonák után kezdtek el össze-vissza tüzelni. Ezek egyszerű bányász emberek voltak, akiknek a kezébe nyomtak egy géppisztolyt, és össze-vissza lövöldöztek az emberekre. Itt a bíróság megállapítása, két bíróság megállapítása szerint sem volt tűzparancs. Itt úgynevezett tűzpánik alakult ki, mint ahogy a hadtörténész szakértő mondta. Mv: Ennyit tudtunk erről beszélgetni, és maradt egy csomó kérdés. Igazából nem is sokfélék. Miért, miért, miért? És ezekre most nem fogunk választ kapni. Nem az ön hibája. Gellért Ádám, köszönöm, hogy itt volt nálunk. Gellért Ádám: Én köszönöm.

HÍRTV - Magyarország élőben - 2015.12.18. 18:19:13 (00:01:42) ÖSSZEÁLLÍTÁS:

FELFÜGGESZTETT

JOGERŐSEN BISZKU BÉLÁT

BÖRTÖNBÜNTETÉSRE

ÍTÉLTÉK

NEM

Az előzőnél is enyhébb ítélettel sújtották, szintén nem jogerősen Biszku Bélát. Az 56 utáni véres megtorlás idején regnáló belügyminiszternek nem kell börtönbe vonulnia. Gellért Ádám nemzetközi jogásszal beszélgetünk a rövid összefoglaló után. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte. Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett.

ECHO TV - Reggeli Híradó - 2015.12.18. 08:05:35 (00:02:13) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. R: Két és fél órán át indokolta a bíró az ítéletet. Doktor Steiner Gábor többször kitért rá, hogy például Salgótarjánban a szovjet vezető parancsára dördültek el a lövések. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Érdemes mindenkinek magában rögzítenie, tehát a tűzparancsot szovjet vezető adta ki, az ottani szovjet parancsnok adta ki. Nehezen képzelhető el, hogy az akkori Kádár-kormány bármelyik tagja utasíthatta volna, befolyásolhatta volna, felbujthatta volna a szovjet hadsereg ottani mindenható vezetőjét. R: Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt. Biszku ügyvédje sikerként értékelte, hogy a fő vádpontok alól most felmentették védencét. Magyar Gábor, ügyvéd: Fellebbezni fogunk a teljes felmentés érdekében, és az igazságszolgáltatás diadalának értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre eljutottunk abba a helyzetbe, hogy objektíve a bíróság fel tudja deríteni a tényállást, és ne városi mendemondákra alapítottan kelljen ítéletet hoznia. R: A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vádirati cselekmény bizonyítható-e vagy sem. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: Nyilván a legfontosabb két bűncselekmény volt az, amely kapcsán az ügyészi vád megdőlt. Ez a kettő egyrészt a salgótarjáni sortűz, másrészt a Nyugati téri események. Ezt a bíró úr is azért hívta eseményeknek, és nem sortűnek, mert nem volt bizonyítható az, hogy sortűz dördült volna el, egyáltalán nem volt sortűz. R: Az ítélet egyelőre nem jogerős. Mindkét fél fellebbezett.

Lánchíd Rádió - Déli Híradó - 2015.12.18. 12:19:54 (00:00:54) AZ ÚJABB BISZKU-ÍTÉLET MEGGYALÁZZA AZ '56-OS SZABADSÁGHARC HŐSEINEK EMLÉKÉT, MONDTA VÖLGYESI MIKLÓS

Mv: Az újabb Biszku-ítélet meggyalázza az '56-os szabdságharc hőseinek emlékét, mondta a Legfelsőbb Bíróság volt tanácselnöke. Völgyesi Miklós szégyenfoltnak tartja a döntést. A szakértő szerint érthetetlen, hogy a mostani ítélet miért tagadja például Biszku Béla sortüzekben játszott szerepét, mikor ezt már húsz éve megállapították. Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Megállapítottuk, hogy sortüzet lőttek, és abban a magyar alakulatok, nyilván ezek a pufajkás alakulatok vettek részt. Magyar vádlottjai voltak az ügynek. Tehát akkor, amikor a szóvivő a bírói ítélet kapcsán azt hangsúlyozza, hogy nem magyarok, hanem a szovjetek lőtték a sortüzet, illetve sortűz se volt, ebben most már nem tudok eligazodni, de ez játék a szavakkal. Éles lőszerrel fegyverhasználat, az azt jelenti, hogy lőttek.

Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó - 2015.12.18. 07:02:27 (00:00:36) ÜDVÖZLENDŐNEK NEVEZTE GULYÁS GERGELY, HOGY A BÍRÓSÁG MEGÁLLAPÍTOTTA BISZKU BÉLA BŰNÖSSÉGÉT

Mv: Üdvözlendőnek nevezte a Fidesz-alelnök, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét. Gulyás Gergely kifejtette, nyilvánvaló, hogy az MSZMP vezetői büntetőjogi értelemben is felelősek azokért a sortüzekért, amelyek 1956 őszén és telén történtek Magyarországon. Gulyás Gergely ezért enyhének tartja a Biszku Bélára kirótt két év felfüggesztett börtönbüntetést. Az viszont szerinte értékelendő, hogy a bíróság kimondta, az MSZMP egyik, ma még életben lévő korábbi vezetője bűnös az emberiesség elleni bűntettekben.

Kossuth Rádió - Reggeli Krónika - 2015.12.18. 07:06:59 (00:02:54) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MEGISMÉTELT ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁSBAN BISZKU BÉLÁT

Mv: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt elsőfokú eljárásban Biszku Béla egykori belügyminisztert. Az ügyész korábban háborús bűntett miatt életfogytiglani börtönt kért. Vigh András beszámolója.

R: A volt belügyminiszert azzal vádolja az ügyészség, hogy 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban nem talált összefüggést Biszku Béla felszólalása és a tömegbe lövések között. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Biszku Bélának semmilyen közvetlen utasítása nem volt a polgári lakosságra megvalósult tüzek leadására. R: Mondja Steiner Gábor, a törvényszék tanácselnöke. A bíróság szerint a Nyugati téren a karhatalmisták csak védekeztek a rájuk támadó tüntetők ellen, Salgótarjánban pedig a szovjet katonák lőttek először a tömegbe. A bíróság ezért csak bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt ítélte el Biszku Bélát. A most 95 éves volt belügyminiszter két év börtönt kapott három évre felfüggesztve. Ő maga nem kommentálta az ítéletet, de ügyvédje, Magyar Gábor elégedett. Magyar Gábor, ügyvéd: Igazságszolgáltatás sikerének értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre lehetőség nyílott arra, hogy a tényállást objektíve felderítse a Fővárosi Törvényszék és ennek alapján hozzon döntést. R: Az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter azt mondta, hogy a bíróság a történész szakértők véleményére alapozva állapította meg a tényállást. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: A szakértői vélemény alap volt ebben az eljárásban, a szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság azt a tényállást, ami oda vezetett, hogy felmentő ítéleti rendelkezést kellett hozni a Nyugati téri események kapcsán. R: A Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt készítő szakértőről az egyik tárgyaláson kiderült, hogy a Kádár-rendszer idején a Néphadsereg politikai tisztje, és így Biszku Béla párttársa volt. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltozás idején saját maga tüntette el a honvédség irattárából a számára terhelő dokumentumokat. Az ügyészség elfogultságra hivatkozva szerette volna kizáratni a szakértőt az eljárásból, ezt azonban a bíróság elutasította. Az ítélet ellen Biszku Béla felmentésért, az ügyészség viszont életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett, agy az ügy ismét az ítélőtábla elé kerül. Mv: Biszku Bélát 2012-ben a Jobbik alelnöke jelentette fel. Novák Előd a tárgyalás után vérlázítónak nevezte az ítéletet. Szerinte szégyen, hogy az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakját egyetlen nap letöltendő börtönbüntetésre sem ítélték.

atv - esti Híradó - 2015.12.17. 18:52:37 (00:02:42) ELSŐ FOKON FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT

Mv: Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék. A bíró ezt azzal indokolta, hogy a legsúlyosabb vádpontokban, a Nyugati téri és a salgótarjáni sortüzekkel kapcsolatban felmentették a Kádár-korszak belügyminiszterét. A Jobbik szerint az ítélet vérlázító, az ügy másodfokon folytatódik. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata, börtön. A Törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A Biszku-ügyben hozott ítéletet ismertette a bíró. A Kádár-korszak belügyminiszterére eredetileg életfogytiglani börtönt kért az ügyész. De a bíróság a legsúlyosabb vádpontokban felmentette Biszku Bélát. Ugyanis a bizonyítékok ismeretében erre a konklúzióra jutottak. Steiner Gábor: A vádlottat, jelen esetben Biszku Bélának hívják, attól még a büntetőeljárás alapjogok őt is ugyanúgy megilletik. Teljesen mindegy hogy ki áll a bíróság előtt, teljesen mindegy hogy jó, vagy rossz ember, sőt az is teljesen mindegy, hogy egyébként más cselekményben esetleg bűnös lehet, amiben az ügyészség nem emelt vádat. R: A bíró szerint az 1956. december 6-án a budapesti Nyugati téren történtekért nem tehető felelőssé Biszku Béla. Ugyani sem ő, sem az akkori hatalom nem adott tűzparancsot a karhatalmistáknak. A bíró szerint a nyugatinál aznap a Kádár-rendszer mellett demonstráltak, azonban megjelent egy néhányszáz fős tömeg is, amely a forradalmat éltette. Steiner Gábor: A karhatalmi szervek és a rendőrség tajgaira, és ez a lényeg, közvetlenül veszélyt jelentő, fegyverrel, robbanószerrel rendelkező, vagy késsel támadni készülő, vagy támadó személyre, illetőleg személyekre leadott célzott lövésről, lövésekről a források majd mindegyikében szó van. Tehát, a karhatalom tagjaira támadtak a kormány ellen tüntetők. R: A bíró szerint Salgótarjánban valóban a tömegbe lőttek a karhatalmi erők, de erre nem Biszkutól, vagy bármelyik központi szervtől kaptak utasítást. Az ítéletet a teremben végighallgató Novák Előd azt mondta, az egész rendszer szégyene, hogy oda jutottunk, hogy az 56-os megtorlások vezéralakját egyetlen nap börtönbüntetésre sem ítélik.

Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. R: Az ügynek ezzel nincs vége. Az ügyész ugyanis súlyosbításért, az ügyvéd pedig felmentésért fellebbezett.

Duna TV - Déli Híradó - 2015.12.17. 12:27:14 (00:02:24) DÉLUTÁN HIRDETI KI ELSŐFOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK BISZKU BÉLA PERÉBEN

Mv: Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék az 1956-os utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt 94 éves Biszku Béla megismételt büntetőperében. A volt belügyminisztert tavaly már elítélték öt és fél év börtönre. Azt azonban az ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Biszku Béla a megismételt eljárásban is tagadta bűnösségét. R: Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett, valamint lőszerrel visszaélés miatt. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék első fokon öt és félév börtönre ítélte az akkor 94. évében járó Biszku Bélát. A fellebbezések miatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került. A másodfokon eljáró táblabíróság idén júniusban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétlését rendelte el. Megszólaló: Az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Biszku Béla a június 3-án kezdődött megismételt elsőfokú eljárásban is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt és csak úgy, mit korábban megtagadta a vallomástételt. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem? Biszku Béla: Jól érti. Steiner Gábor: Jó. Kérdésre kíván-e válaszolni?

Biszku Béla: Hát attól függ, milyen kérdés? R: Horváth Attila jogtörténész szerint az '56 utáni megtorlások idején a politikai vezetők minden jogalap nélkül adtak utasításokat a fegyveres szervezeteknek. Horváth Attila, jogtörténész: Mindenki az éppen akkori politikai súlyának megfelelően vesz részt a különböző fegyveres testületeknek az irányításába. Itt semmi sem működött törvényesen, hiszen maga a karhatalom létrehozása sem volt törvényes. R: A vád szerint a volt belügyminiszter 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. Biszku Béla ügyében a bíróság ma délután hirdet harmadszor ítéletet.

Duna TV - Esti Híradó - 2015.12.17. 18:20:18 (00:00:45) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT

Mv: Felfüggesztett börtönre ítélte Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék. Az egykori belügyminisztert harmadjára ítélte el a bíróság. Most a megismételt perben az elsőfokú tárgyalást tartották. Háborús bűntett miatt két év, de három évre felfüggesztett büntetést kapott a 94 éves volt pártállami vezető. Ugyanakkor felmentették az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel kapcsolatban. Biszku Bélát azzal vádolták meg, hogy a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az ügyész korábban életfogytiglani büntetést kért.

ECHO TV - Hírek - 2015.12.17. 23:59:20 (00:00:35) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat, az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. Az ügyészség még 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.


Mv: Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. Az ügyészség még 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.


Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla, volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat, az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. Az ügyészség még 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és

irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék, öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt.

ECHO TV - Híróra - 2015.12.17. 19:35:16 (00:02:13) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. R: Két és fél órán át indokolta a bíró az ítéletet. Doktor Steiner Gábor többször kitért rá, hogy például Salgótarjánban a szovjet vezető parancsára dördültek el a lövések. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Érdemes mindenkinek magában rögzítenie, tehát a tűzparancsot szovjet vezető adta ki, az ottani szovjet parancsnok adta ki. Nehezen képzelhető el, hogy az akkori Kádár-kormány bármelyik tagja utasíthatta volna, befolyásolhatta volna, felbujthatta volna a szovjet hadsereg ottani mindenható vezetőjét. R: Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt. Biszku ügyvédje sikerként értékelte, hogy a fő vádpontok alól most felmentették védencét. Magyar Gábor, ügyvéd: Fellebbezni fogunk a teljes felmentés érdekében, és az igazságszolgáltatás diadalának értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre eljutottunk abba a helyzetbe, hogy objektíve a bíróság fel tudja deríteni a tényállást, és ne városi mendemondákra alapítottan kelljen ítéletet hozni. R: A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője hangsúlyozta, hogy az első fokú bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vádirati cselekmény bizonyítható-e vagy sem. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: Nyilván a legfontosabb két bűncselekmény volt az, amely kapcsán az ügyészi vád megdőlt. Ez a kettő egyrészt a salgótarjáni sortűz, másrészt a Nyugati téri események. Ezt a bíró úr is azért hívta eseményeknek, és nem

sortűnek, mert nem volt bizonyítható az, hogy sortűz dördült volna el, egyáltalán nem volt sortűz. R: Az ítélet egyelőre nem jogerős. Mindkét fél fellebbezett.

ECHO TV - Híróra - 2015.12.17. 19:37:29 (00:07:36 VÉRLÁZÍTÓNAK NEVEZTE A JOBBIK ALELNÖKE A BISZKU-ÜGYBEN KIHIRDETETT ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET

Mv: Vérlázítónak nevezte a Jobbik alelnöke a Biszku-ügyben kihirdetett elsőfokú ítéletet. Novák Előd a tárgyalás szünetében azt mondta, hogy a kommunista bűnök nyilvános tagadásával ért fel az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indoklásban Biszku Bélát. És itt van velem a stúdióban Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró, jó estét kívánok! Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Jó estét kívánok! Mv: Nem megy börtönbe Biszku Béla, legalábbis a megismételt elsőfokú ítélet szerint. Másra számított? Völgyesi Miklós: Merőben másra. Biszku Béla életfogytig tartó fegyházbüntetést érdemelt volna, és ez az ítélet, ki kell mondani kérem, megalázza, meggyalázza 1956-os forradalom hőseit, áldozatait. Mindenki, aki hittel és reményekkel telve mindent megtett a forradalom győzelméért. Mv: A bíróság nagyjából azzal, ha lehet így fogalmazni, védekezik, hogy nem sikerült mindent kétséget kizárólag bizonyítani tételesen, hogy Biszku Béla maga adott utasítást arra, hogy embereket öljenek meg, forradalmárokat öljenek meg. Ez miért fordulhatott elő ön szerint? Völgyesi Miklós: Hát, ez egy teljesen hamis érvelés, és szeretném azt elmondani, hogy kérem egy bírói ítéletet lehet, és ha oka van, kell is kifogásolni, vitatkozni vele. De ezt szakmai alapon kell tenni. Én magam részéről főleg azért, mert olyan rövidek a híradások és annyira nem egyértelműek arról, hogy miért és milyen ítéletet hirdetett ki a bíróság, hogy jobbára csak olyan dologra, olyan jogi kritériumra lehet reagálni, amelyet az ítélet rendelkező részéből ismerte meg, nevezetesen az, hogy a vád tárgyává tett háborús bűnösben, bűncselekményben csak mint bűnsegéd bűnös Biszku Béla. Hát, kérem, ez egy

jogi képtelenség. Ez egészen biztos, független attól, mi egyéb található még az ítéletben. Ez egy lehetetlen és mindenképpen igazolhatatlan következtetés annak ténybeli alapja és ehhez képest a jogi kritérium. Miről van szó? Nagyon röviden. 1956 október végén Magyarországnak törvényes miniszterelnöke volt. Úgy hívták, hogy ugye Nagy Imre. Kérem! Ezt a törvényes magyar kormányt a Szovjetunió fegyveres erőinek a segítségével megdöntötte Kádár, Münnich, Marosán, Biszku és más hasonló ilyen figurákból álló bűnszervezet. Ezt nyugodtan kimondhatjuk kérem, mert a törvényes magyar kormány ellen léptek fel idegen fegyveres erő és más idegen hatalomnak a segítségével. Mv: Az nem lehetséges, bocsánat, hogy ezt a történelem tudja, az utókor tudja, elítéli, ami történt akkor, megbélyegzi ezeket az embereket, de a jog eszközével nem lehet bizonyítani azt az okságot, ami, mivel tudjuk, hogy ő a miniszter volt, nyilván ő felelt mindenért. Völgyesi Miklós: Milyen bizonyítékot kereshetnénk még? Hát ez egy képtelenség! Kérem, az egy tény, hogy Magyarországnak illegitim, legitim kormánya volt, és az őket követő Kádárék illegitimek voltak. Olyannyira biztos ez, hogy az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság hosszú évekig nem gyakorolhatta törvényes jogait, mert egy illegitim erő volt, egy olyan politikai erő, ami az adott módon ugye törvénytelenül került hatalomra. Mv: Sőt, a magyar Alaptörvény, ami azóta megszületett az elmúlt néhány évvel ezelőtt, szintén kimondja, hogy megszállás alatt voltunk. Miért olyan nehéz mégis akkor ez az ügy? Mert hiszen már a harmadik bírósági ítélet született. Egyik sem volt úgymond kielégítő, hogyha az ön véleményét nézzük. Völgyesi Miklós: Én azt hiszem, az az idő, ami itt a rendelkezésemre áll, ez nagyon rövid ahhoz, hogy erről kifejtsem bővebben a jogi, nem politikai, jogi véleményemet. Mindenesetre egy biztos. Valami nagyon nagy baj van itt az igazságszolgáltatással. Kérem! Ez egy lehetetlen dolog, ami történt. Minden terhelő bizonyítékot, amelyet már az alapeljárás, másodfokú eljárásában kifogásoltak, hogy Kahler Frigyes szakértői véleménye és szakértői tevékenysége nem elfogulatlan, miközben azt kormánytisztviselőként, még az Antallkormány idején hivatali hatáskörében eljárva kellett elkészítenie, amikor főnöke Dávid Ibolya igazságügy-miniszter volt. Kérem! Ugyanúgy megkérdőjelezték most több igazságügyi történész szakembernek, jogtörténésznek a munkáját... Mv: Legutóbb Zinner Tibornak, igen. Völgyesi Miklós: Zinner Tiborét... Mv: Viszont bocsásson meg! Szakértői kérdés az kulcskérdés. Volt egy másik szakértő, aki viszont a vád szerint nem volt megfelelő. Kiderült róla ugyanis, hogy politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben. Ez mennyire befolyásolhatta az eljárást?

Völgyesi Miklós: Hát, ezt gyanítom, hogy nagy mértékben, de nem ismerem az indokolást. Tehát ezt még nem tudhatom. Nagyon nagy izgalommal várom, hogy ezt a jogi érvelést megismerhessem. Hát kérem! Valahol itt a tények tekintetében, akkor majd kifogásaink lehetnek a bíróság tárgyilagosságával, pártatlanságával, és azzal, hogy a valós, ténybeli helyzetet akarta volna, a tényeket rekonstruálni. Kérem! Nagyon röviden még érintsük ezt az MSZP, vagy MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság kérdését. Kérem! Amikor megpuccsolták Nagy Imrét, akkor ez a bűnszervezet állt össze, vette át minden, mindazon hatalmat, amely az államhatalomhoz és az államigazgatáshoz kapcsolódik. Az Országgyűlést nem hívták össze. Ez a csoport volt az, amelyik új törvényeket alkotott. Megalkotott egy népbírósági törvényt, amely népbírósági ítélkező tanácsokat állított fel. Az eljárási joga olyan volt, hogy a legalapvető védekezési jogot nem biztosította a vádlottaknak. Hát kérem! A 301-es parcellában azok az emberek, akik ott el vannak hantolva, azok szinte kivétel nélkül, sőt, ezt is merném állítani, hogy kivétel nélkül kérem, a legalapvetőbb védekezési jogukat nem gyakorolhatták... Mv: Völgyesi úr, ez biztosan így van, és remélem, hogy egyre többen tudják majd a társadalomban. Most viszont lejárt az időnk. Legközelebb folytatjuk, fogunk még beszélni Biszku Béláról alighanem. Köszönöm, hogy itt volt! Völgyesi Miklós: Szívesen!

hírTV - Híradó - 2015.12.17. 19:20:18 (00:02:24) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT

Mv: Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla. A megismételt elsőfokú eljárásban két év börtönt kapott több rendbeli háborús bűntett, lőszerbirtoklás és a kommunista bűnök tagadása miatt. A Fővárosi Törvényszék szerint az '56-os sortüzekért nem felelős a volt kommunista belügyminiszter. Az ügyvéd az igazságszolgáltatás sikeréről, a Jobbik képviselője a kommunista bűnök nyílt tagadásáról beszélt a bíró indoklása után. Az ítélet nem jogerős. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek.

Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte. Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: A jobbikos Novák Előd ezúttal is ott volt a tárgyaláson. A parlamenti képviselő felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék indokolását. Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. Az ügyészség és a bíróságok eddig időhúzásra játszottak, ez most már kvázi egy nyilvános felmentéssel ér fel, hiszen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni háborús bűntettek miatt több mint vérlázító. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett.

Kossuth Rádió - déli Krónika - 2015.12.17. 12:19:02 (00:02:08) VÁRHATÓAN MA HIRDETI KI ELSŐ FOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK BISZKU BÉLA MEGISMÉTELT BÜNTETŐPERÉBEN

Mv: Várhatóan ma hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt 94 éves Biszku Béla megismételt büntetőperében. A volt belügyminiszter most is tagadta bűnösségét. Vígh András beszámolója. R: Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett, valamint lőszerrel visszaélés miatt. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék első fokon 5,5 év börtönre ítélte az akkor 94. évében járó Biszku Bélát. A fellebbezések miatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került. A másod fokon eljáró táblabíróság idén júniusban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlését rendelte el. Megszólaló: Az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Biszku Béla a június 3-án kezdődött megismételt elsőfokú eljárásban is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt, és csak úgy, mint korábban, megtagadta a vallomástételt. Megszólaló2: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt? Megszólaló3: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem? Megszólaló2: Jól érti. Megszólaló3: Jó. Kérdésekre kíván-e válaszolni? Megszólaló2: Hát attól függ, milyen kérdés. R: Horváth Attila jogtörténész szerint az '56 utáni megtorlások idején a politikai vezetők minden jogalap nélkül adtak utasításokat a fegyveres szervezeteknek. Horváth Attila, jogtörténész: Mindenki az éppen akkori politikai súlyának megfelelően vesz részt a különböző fegyveres testületeknek az irányításában. Itt semmi sem működött törvényesen, hiszen maga a karhatalom létrehozása sem volt törvényes. R: A vád szerint a volt belügyminiszter 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. Biszku Béla ügyében a bíróság ma délután hirdet harmadszor ítéletet.

Kossuth Rádió - Késő esti Krónika - 2015.12.17. 22:15:32 (00:02:51)

FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MEGISMÉTELT ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁSBAN BISZKU BÉLÁT

Mv: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt elsőfokú eljárásban Biszku Béla egykori belügyminisztert. Az ügyész korábban háborús bűntett miatt életfogytiglani börtönt kért. Vigh András beszámolója. R: A volt belügyminiszert azzal vádolja az ügyészség, hogy 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban nem talált összefüggést Biszku Béla felszólalása, és a tömegbe lövések között. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Biszku Bélának semmilyen közvetlen utasítása nem volt a polgári lakosságra megvalósult tüzek leadására. R: Mondja Steiner Gábor a törvényszék tanácselnöke. A bíróság szerint a Nyugati téren a karhatalmisták csak védekeztek a rájuk támadó tüntetők ellen. Salgótarjánban pedig a szovjet katonák lőttek először a tömegbe. A bíróság ezért csak bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt ítélte el Biszku Bélát. A most 95 éves volt belügyminiszter két év börtönt kapott három évre felfüggesztve. Ő maga nem kommentálta az ítéletet, de ügyvédje, Magyar Gábor elégedett. Magyar Gábor, ügyvéd: Igazságszolgáltatás sikerének értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre lehetőség nyílott arra, hogy a tényállást objektíve felderítse a Fővárosi Törvényszék és ennek alapján hozzon döntést. R: Az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter azt mondta, hogy a bíróság a történész szakértők véleményére alapozva állapította meg a tényállást. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: A szakértői vélemény alap volt ebben az eljárásban, a szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság azt a tényállást, ami oda vezetett, hogy felmentő ítéleti rendelkezést kellett hozni a Nyugati téri események kapcsán. R: A Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt készítő szakértőről az egyik tárgyaláson kiderült, hogy a Kádár-rendszer idején a Néphadsereg politikai tisztje, és így Biszku Béla párttársa volt. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltozás idején saját maga tüntette el a honvédség irattárából a számára terhelő dokumentumokat. Az ügyészség elfogultságra hivatkozva szerette volna kizáratni a szakértőt az eljárásból, ezt azonban a bíróság

elutasította. Az ítélet ellen Biszku Béla felmentésért, az ügyészség viszont életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett. Így az ügy ismét az Ítélőtábla elé kerül. Mv: Biszku Bélát 2012-ben a Jobbik alelnöke jelentette fel. Novák Előd a tárgyalások után vérlázítónak nevezte az ítéletet. Szerinte szégyen, hogy az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakját egyetlen nap letöltendő börtönbüntetésre sem ítélték.

Kossuth Rádió - Délelőtti Krónika - 2015.12.17. 10:07:38 (00:00:40) Kossuth Rádió - reggeli Hírek - 2015.12.17. 06:31:45 (00:00:35) VÁRHATÓAN MA HIRDETI KI ELSŐFOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK BISZKU BÉLA MEGISMÉTELT BÜNTETŐPERÉBEN

Mv: Várhatóan ma hirdetik ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla megismételt büntetőperében. A vád szerint a volt belügyminiszter az 1956-os forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak az irányításában, amely halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló emberekre. Biszku Béla részletes vallomást nem tett, de bűnösségét tagadta. A volt belügyminisztert tavaly első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélték, a Fővárosi Ítélőtábla azonban ezt hatályon kívül helyezte.

Lánchíd Rádió - Déli Híradó - 2015.12.17. 12:15:33 (00:02:47) MA ÍTÉLET VÁRHATÓ BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN

Mv: Ma ítélet várható Biszku Béla ügyében. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért rá háborús bűntett miatt. A vád szerint a most 94 éves Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, ami halálos sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstrálókra. Biszku a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét tagadta. Részletek Verebes Károlytól. Megszólaló: A Biszku Béla vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

R: A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban döntött úgy, hogy a Biszku-perben megalapozatlanság miatt új eljárás lefolytatását rendeli el. Ezzel együtt hatályon kívül helyezte az első fokon kiszabott öt és fél év szabadságvesztést. Eötvös Péter, elnök, Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete: Magyarország az egyetlen ország a volt kommunista országok közül, ahol egyetlen volt pártállami vezetőt nem ítéltek el. Nagyon sajátságos fényt vet a magyar igazságszolgáltatásra. R: Így értékelt akkoriban Eötvös Péter, a hortobágyi deportáltak egyesületének tagja. Az 56-os szervezetek, illetve a kommunista terror áldozatait képviselő civilek is felháborodva vették tudomásul, hogy a bíróság képtelen volt megállapítani az összefüggést az egykori belügyminiszter szerepe és a megtorlások végrehajtói között. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Tudja maga, az mit jelent, hogy az erősebb kutya (...)szik? R: A most 94 éves Biszku Béla ezt a Bűn és büntetlenség című filmben mondta, hozzátéve, hogy nem kér bocsánatot senkitől, mert szerinte nincs miért bocsánatot kérnie. A Kádárrendszer első belügyminisztere azóta viszont egy szót sem szólt az 56 utáni megtorlásokról. Bűnösségét végig tagadta, vallomást azonban nem tett, és nem válaszolt semmilyen kérdésre. Gyakorlatilag csak ült a bíróságon és fülhallgatón hallgatta végig az egész büntetőpert. A soron kívül lefolytatott új elsőfokú eljárásban most ismét ítéletet hozhat a Fővárosi Törvényszék. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom, vagy ahogy akkoriban nevezték, a pufajkás erők megszervezésében és irányításában. Ennek eredményeként a karhatalmisták Salgótarjánban és a Nyugati téren a békésen demonstráló, fegyvertelen tömegbe lőttek, és országszerte verte össze, aláztak meg, tartottak fogva olyan embereket, akikről úgy gondolták, hogy részt vettek az 56-os harcokban. Az ügyész mostani perbeszédében a karhatalmat mint illegális félkatonai szervezetet a náci Németországban létrehozott SS-szel állította párhuzamba, és életfogytiglani szabadságvesztést kért. A védelem részben az új eljárás megszüntetését elévülés miatt, részben pedig felmentést indítványozott.

Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó - 2015.12.17. 07:11:46 (00:00:30 MA VÁRHATÓ ÍTÉLET BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN

Mv: A várható ítélet Biszku Béla ügyében. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért rá háborús bűntette miatt. A vád szerint a most 94 éves Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, ami halálos sortüzeket adott le a fegyvertelenül demonstrálókra. Biszku a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét tagadta. A tárgyalásokra tolószékben érkezett idős nőrokonai támogatásával.

m1 - Híradó M1 - 2015.12.17. 12:27:12 (00:02:24) DÉLUTÁN HIRDETI KI ELSŐFOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK BISZKU BÉLA PERÉBEN

Mv: Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék az 1956-os utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt 94 éves Biszku Béla megismételt büntetőperében. A volt belügyminisztert tavaly már elítélték öt és fél év börtönre. Azt azonban az ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Biszku Béla a megismételt eljárásban is tagadta bűnösségét. R: Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett, valamint lőszerrel visszaélés miatt. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék első fokon öt és félév börtönre ítélte az akkor 94. évében járó Biszku Bélát. A fellebbezések miatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került. A másodfokon eljáró táblabíróság idén júniusban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétlését rendelte el. Megszólaló: Az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Biszku Béla a június 3-án kezdődött megismételt elsőfokú eljárásban is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt és csak úgy, mit korábban megtagadta a vallomástételt. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem? Biszku Béla: Jól érti. Steiner Gábor: Jó. Kérdésre kíván-e válaszolni? Biszku Béla: Hát attól függ, milyen kérdés?

R: Horváth Attila jogtörténész szerint az '56 utáni megtorlások idején a politikai vezetők minden jogalap nélkül adtak utasításokat a fegyveres szervezeteknek. Horváth Attila, jogtörténész: Mindenki az éppen akkori politikai súlyának megfelelően vesz részt a különböző fegyveres testületeknek az irányításába. Itt semmi sem működött törvényesen, hiszen maga a karhatalom létrehozása sem volt törvényes. R: A vád szerint a volt belügyminiszter 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. Biszku Béla ügyében a bíróság ma délután hirdet harmadszor ítéletet.

m1 - Híradó M1 - 2015.12.17. 20:06:47 (00:03:03) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉST KAPOTT BISZKU BÉLA

Mv: Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Biszku Béla, vagyis az egykori belügyminiszter nem került börtönbe. Ez most megint egy elsőfokú ítélet volt, egészen pontosan a megismételt lejárásnak az elsőfokú ítélete. Az ügyész korábban háborús bűntett miatt életfogytiglani, letöltendő börtönt kért. Tulajdonképpen a súlyos vádak alól felmentették, az enyhébbekét viszont elítélték Biszku Bélát. Biszku Béla, volt belügyminiszter: (...) kell nekem jelen lenni olyan ügyben, ami... Megszólaló: Hát, maga a vádlott, muszáj itt lennie. R: Hallani sem akart soha az '56-os forradalom utáni megtorlásokkal kapcsolatos felelősségéről Biszku Béla. A volt belügyminisztert azzal vádolja az ügyészség, hogy 1956. december 3-án az MSZMP Központi Vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban nem talált összefüggést Biszku Béla felszólalása és a tömegbe lövések között.

Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Biszku Bélának semmilyen közvetlen utasítása nem volt a polgári lakosságra megtorló sortüzek leadására. R: A bíróság szerint a Nyugati téren a karhatalmisták csak védekeztek a rájuk támadó tüntetők ellen. Salgótarjánban pedig a szovjet katonák lőttek először a tömegbe. A bíróság ezért csak bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt ítélte el Biszku Bélát. A most 95 éves volt belügyminiszter két év börtönt kapott, három évre felfüggesztve. Biszku Béla: Az ügyvédemmel... R: Ő maga nem kommentálta az ítéletet, de ügyvédje elégedett. Magyar Gábor, ügyvéd: Igazságszolgáltatás sikerének ítélem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre lehetőség nyílott arra, hogy a tényállást objektíve felderítse a Fővárosi Törvényszék, és ennek alapján hozzon döntést. R: Az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt mondta, hogy a bíróság a történész szakértők véleményére hivatkozva állapította meg a tényállást. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: A szakértői vélemény alap volt ebben az eljárásban, a szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság azt a tényállást, ami oda vezetett, hogy felmentő ítéleti rendelkezést kellett hozni a Nyugati téri események kapcsán. R: A Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt készítő szakértőről az egyik tárgyaláson kiderült, hogy a Kádár-rendszer idején a Néphadsereg politikai tisztje, így Biszku Béla párttársa volt. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltozás idején saját maga tüntette el a honvédség irattárából a számára terhelő dokumentumokat. Az ügyészség elfogultságra hivatkozva szerette volna kizáratni a szakértőt az eljárásból, ezt azonban a bíróság elutasította. Az ítélet ellen Biszku Béla felmentésért, az ügyészség viszont életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett, így az ügy ismét az ítélőtábla elé kerül.

Lánchíd Rádió - Kivonat - 2015.12.17. 09:04:26 (00:00:32) KIVONAT HÍREK

Mv: Ma ítélet várható Biszku Béla ügyében. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért rá háborús bűntett miatt. A vád szerint a most 94 éves Biszku Béla a forradalom

leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, ami halálos sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstrálókra. Biszku a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét tagadta. A tárgyalásokra tolószékben érkezett, idős nőrokonai támogatták.

HÍRTV - Híradó - 2015.12.05. 07:20:16 (00:00:33) ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ BISZKU BÉLÁRA

Mv: Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára. Az újrakezdett büntetőperben az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolják a 94 éves volt belügyminisztert. Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a karhatalom egykori vezetőjét. Júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasított.

InfoRádió - Kivonat - 2015.12.05. 07:15:53 (00:00:22) KIVONAT HÍREK

Mv: Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész a háborús bűntettekkel vádolt Biszku Bélára a Fővárosi Törvényszéken újrakezdett büntetőperben. A védő részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést indítványozott. A 94 éves volt belügyminisztert a 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt vádolják háborús bűntettekkel.

atv - esti Híradó - 2015.12.04. 19:01:50 (00:03:11) ÉLETFOGYTIGLANI BÉLÁRA

FEGYHÁZBÜNTETÉST

KÉRT

AZ

ÜGYÉSZ

BISZKU

Mv: Életfogytiglani fegyházbüntetést kért az ügyész Biszku Bélára a Fővárosi Törvényszéken újraindult eljárásban. A vád szerint a volt belügyminiszter háborús bűntettet követett el az '56-os forradalom utáni megtorlások idején. A védő az eljárás megszüntetése mellett érvelt és felmentést kért. A 94 éves Biszku Béla ezúttal is tolószékben ült a tárgyaláson. Biszku Béla, volt belügyminiszter: És az ítéletet pedig a bíróság, a szuverén magyar bíróság hozta meg. R: Levetítette a bíró azt a 2010-ben készült interjút, amelyben a volt belügyminiszter tagadja, hogy köze lett volna a megtorlás eljárásaihoz, illetve az ítéletekhez. Az ügyész a perbeszédében ennek az ellenkezőjét állította. Végh Tamás, ügyész: Biszku Béla tisztában volt azzal, hogy a megtorlás bűnügyeiben nem független bírák jártak el, a bírákat önmaga is befolyásolta. R: Végh Tamás azt hangsúlyozta beszédében, hogy Biszku Béla meghatározó alakja volt 1956-ban a törvényes Nagy Imre kormányt megdöntő hatalmi alakulatnak. És a pártállam vezetőjeként részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely fegyvert használt védtelen civilekkel szemben. Végh Tamás: Amiről a vádlott és társai 1956-ban beszéltek, az a cél, amiért ezt a fegyveres bűnös szervezetet létrehozták, ez nem más, mint a határ nélküli erőszak, ha kell, tömeggyilkosság. R: Az ügyész megnevezte a budapesti Nyugati pályaudvarnál történt tüntetést, ahol 1956. december 6-án hárman haltak meg. És szóba hozta a salgótarjáni sortüzet is, amely 46 áldozatot, köztük nőket és gyerekeket követelt. Végh Tamás arra is kitért, hogy Biszku Béla soha nem bánta meg tetteit, sőt, ellenforradalomnak tartja a majdnem hatvan évvel ezelőtt történteket. Az ügyészség egyébként a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja a volt minisztert és pártvezetőt. Halmazati büntetésként az ügyész életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól. Magyar Gábor, ügyvéd: Miért a rendszerváltozás után 22 évvel került sor Biszku Béla meggyanúsítására? R: A védő szerint Biszku Béla tevékenysége évtizedek óta ismert, nem bujkált, a rendszerváltás idején visszavonult a közélettől. Magyar Gábor azt mondta, politikai motiváció áll annak a hátterében, hogy Biszku Béla ellen eljárás folyik. Magyar Gábor: A Biszku-ügyön keresztül próbálja a Fidesz harcos antikommunistaságát bizonyítani, nem mellesleg pedig szavazatokat szerezni a témában szintén aktív és radikális nézeteket valló Jobbiktól.

R: Magyar Gábor párhuzamot vont a hajdani MSZMP és a mai Fidesz államigazgatási gyakorlata között. És azt mondta, a demokrácia keretei között is előfordul, hogy pártpolitikus terjeszt elő törvényjavaslatot az Országgyűlésben. Az ügyvéd felidézte a Biszku-per fontosabb mozzanatait, és kijelentette, valóban embertelen eseteket sorol fel a vád, azonban ezekre nem személyesen Biszku Béla adott utasítást. Magyar Gábor az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért perbeszédében.

Duna TV - Esti Híradó - 2015.12.04. 18:14:41 (00:02:41) ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ BISZKU BÉLÁRA

Mv: Életfogytiglant kért az ügyész Biszku Bélára a megismételt eljáráson mondott vádbeszédében. Kádár János bizalmasát az '56 utáni megtorlások miatt vádolják háborús bűntettel. Ügyvédje szerint ugyanakkor nem bizonyítható, hogy a sortüzekre Biszku adott volna utasítást, ezért az eljárás megszüntetését (...). Végh Tamás, ügyész: Indítványozom, hogy a Fővárosi Törvényszék a vádirati tényállás alapján Biszku Béla vádlottat mondja ki bűnösnek. R: Életfogytiglani szabadságvesztést kért perbeszédében az ügyész Biszku Bélára. Végh Tamás úgy fogalmazott, az 1956-os forradalom és szabadságharc után Biszku Béla meghatározó alakja volt annak a hatalomnak, amely megdöntötte a törvényes Nagy Imrekormányt .A vádhatóság képviselője felidézte, a tényleges és abszolút hatalmat az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága gyakorolta, amelyiknek Biszku Béla is tagja volt. Végh Tamás: A jelen eljárásban ismertetett bűncselekményekről és azok elkövetőjéről a párt és az állami vezetés, köztük a vádlott, Biszku Béla tudomással bírt. Azonban nemhogy nem vonták felelősségre az elkövetőket, hanem ellenkezőleg, a vádlott mint belügyminiszter kitüntetések alapítására tett előterjesztést. Magyar Gábor, ügyvéd: A vádlott felmentésének van helye. R: Biszku Béla ügyvédje az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért a most 94 éves volt belügyminiszterre. Védőbeszédében úgy fogalmazott, nincs adat arra, hogy a központi pártvezetés vagy a vádlott utasítására történtek volna a vádbeli cselekmények.

Magyar Gábor: Ha egy kijelentésről nem lehet objektíve eldönteni, hogy az igaz vagy hamis, akkor az a kijelentés nem tényállítás, hanem vélemény. Ezért a vádlott cselekménye nem is tényállásszerű, hiszen tagadni csak tényeket lehet. R: A vád szerint Biszku Béla 1956. december 3-án az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, ott 46 ember halt meg. A volt belügyminiszter háborús bűntett és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt tavaly nyáron első fokon öt és fél év börtönbüntetést kapott. Ezt az ítéletet azonban a táblabíróság hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. Biszku Béla a perben mindvégig tagadta bűnösségét, de vallomást nem tett, és az utolsó szó jogán sem kívánt felszólalni. A perben december 17-én hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék.

Duna TV - Déli Híradó - 2015.12.04. 12:23:28 (00:00:47) ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ BISZKU BÉLÁRA

Mv: Életfogytiglani szabadságvesztést kért perbeszédében az ügyész Biszku Bélára. A 94 éves férfit az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt vádolják háborús bűntettekkel. A vádhatóság képviselője beszédében szimbolikusnak nevezte, hogy 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásokra. Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. A vád szerint a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra.

hírTV - Híradó - 2015.12.04. 17:21:49 (00:00:41) ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉST KÉRT BISZKU BÉLÁRA AZ ÜGYÉSZ

Mv: Életfogytiglani szabadságvesztést kért Biszku Bélára az ügyész a Fővárosi Törvényszéken az újrakezdett büntetőperben. A 94 éves volt belügyminisztert az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolják. Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az első fokú döntést és új eljárásra utasított.

KlubRádió - Déli hírek - 2015.12.04. 12:15:13 (00:00:29) ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ BISZKU BÉLÁRA Mv: Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára a Fővárosi Törvényszéken újrakezdett büntetőperben. Az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves férfi ügyében a perbeszédek szimbolikusnak nevezte, hogy 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra. Biszku Béla ügyében már volt egy bírósági döntés, de azt hatályon kívül helyezték.

m1 - Híradó M1 - 2015.12.04. 20:04:55 (00:02:41) ÉLETFOGYTIGLANI SZABADSÁGVESZTÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ BISZKU BÉLÁRA Mv: Életfogytiglant kért az ügyész Biszku Bélára a megismételt eljáráson elmondott vádbeszédében. Kádár János bizalmasát az '56 utáni megtorlások miatt vádolják háborús bűntettel. Ügyvédje szerint ugyanakkor nem bizonyítható, hogy a sortüzekre Biszku adott volna utasítást, ezért az eljárás megszüntetését kérte a bíróságtól. Végh Tamás, ügyész: Indítványozom, hogy a Fővárosi Törvényszék a vádirati tényállás alapján Biszku Béla vádlottat mondja ki bűnösnek. R: Életfogytiglani szabadságvesztést kért perbeszédében az ügyész Biszku Bélára. Végh Tamás úgy fogalmazott, az 1956-os forradalom és szabadságharc után Biszku Béla

meghatározó alakja volt annak a hatalomnak, amely megdöntötte a törvényes Nagy Imrekormányt. A vádhatóság képviselője felidézte, a tényleges és abszolút hatalmat az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága gyakorolta, amelyiknek Biszku Béla is tagja volt. Végh Tamás: A jelen eljárásban ismertetett bűncselekményekről és azok elkövetőjéről a párt és az állami vezetés, köztük a vádlott, Biszku Béla tudomással bírt. Azonban nemhogy nem vonták felelősségre az elkövetőket, hanem ellenkezőleg, a vádlott mint belügyminiszter kitüntetések alapítására tett előterjesztést. Magyar Gábor, ügyvéd: A vádlott felmentésének van helye. R: Biszku Béla ügyvédje az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért a most 94 éves volt belügyminiszterre. Védőbeszédében úgy fogalmazott, nincs adat arra, hogy a központi pártvezetés vagy a vádlott utasítására történtek volna a vádbeli cselekmények. Magyar Gábor: Ha egy kijelentésről nem lehet objektíve eldönteni, hogy az igaz vagy hamis, akkor az a kijelentés nem tényállítás, hanem vélemény. Ezért a vádlott cselekménye nem is tényállásszerű, hiszen tagadni csak tényeket lehet. R: A vád szerint Biszku Béla 1956. december 3-án az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, ott 46 ember halt meg. A volt belügyminiszter háborús bűntett és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt tavaly nyáron első fokon öt és fél év börtönbüntetést kapott. Ezt az ítéletet azonban a táblabíróság hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. Biszku Béla a perben mindvégig tagadta bűnösségét, de vallomást nem tett, és az utolsó szó jogán sem kívánt felszólalni. A perben december 17-én hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék.

RTL Klub - Esti híradó - 2015.12.04. 18:41:54 (00:02:41) Újra életfogytiglanig tartó börtönbüntetést kért az ügyész Biszku Bélára

Mv: Újra életfogytiglanig tartó börtönbüntetést kért az ügyész a 94 éves Biszku Bélára. A Kádár-kormány belügyminiszterét az 1956 utáni megtorlások, halálos sortüzek miatt háborús bűntettekkel vádolják. Már sokadszor áll bíróság előtt. Tavaly májusban első fokon öt és fél évre ítélték, de másodfokon új eljárásra kötelezték a hatóságot. A 94 éves

Biszku Béla most az utolsó szó jogán semmit nem akart mondani. Ügyében még idén ítélet születhet. R: Kerekes székben sétáló botját szorongatva tolta be ápolója a terembe a 94 éves Biszku Bélát. A Kádár-kormány belügyminisztere volt a forradalom utáni időszakban. Háborús bűntett elkövetésével vádolják, például az 1956-os salgótarjáni sortűz, és a Nyugati téri sortűz kapcsán. Salgótarjánban 46-an, a Nyugatinál 3-an haltak meg. A lábait egy székre tették, így tudta végigülni a tárgyalást. Az egykori pártállami belügyminiszter oxigénhiányos szívbetegségben szenved, nem hall jól, ezért fülhallgatót kapott. Hasonló állapotban volt akkor is, amikor tavaly májusban öt és fél év letöltendő szabadságvesztést kapott első fokon. Az 1956-os megtorlások kapcsán szándékos emberölés felbujtójaként és bűnpártolás miatt ítélték el. Ügyvédje akkor felmentéséért, az ügyész pedig életfogytig tartó büntetésért fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban viszont úgy határozott, elölről kell kezdeni az egész ügyet. Az újrakezdett büntetőperben ma először egy 2010-es Duna TV-nek adott interjúját vetítették le, amelyben a felelősségét firtató kérdésekre azt válaszolta, az ítéleteket a nyomozóhatóság felügyelete mellett a szuverén magyar bíróság hozta meg. Az ügyész szerint Biszku Béla a tárgyalás után sem lesz majd képes önvizsgálatot tartani. Megszólaló: Tisztelt Törvényszék! A tárgyaláson Biszku Béla vádlott személyében olyan ember képe rajzolódott ki, aki a cselekményét soha nem bánta meg. Cselekedeteire büszke, büszke volt a forradalom leverése után. R: Az ügyész ezért életfogytiglanig tartó börtönbüntetést kért. Biszku Béla ügyvédje szerint viszont az egykori belügyminiszter felelőssége a sortüzekben nem bizonyítható. Magyar Gábor, ügyvéd: A szakértő a (...) azzal kapcsolatosan, hogy a december 8-i sortüzet megelőzően Salgótarjánba eljuthatott-e a Budapesten ülésező párt vezető testületi ülésein elhangzottak ügye. R: Szerinte a per politikailag motivált. Részben az eljárás megszüntetését, illetve a vádlott felmentését kérte. Biszku Béla az utolsó szó jogán nem mondott semmit. Az ítélethirdetés várhatóan december 17-én lesz.

tv2 - Tények - 2015.12.04. 18:34:04 (00:03:18) ÉLETFOGYTIGLANI BÖRTÖNT KÉRT AZ ÜGYÉSZ BISZKU BÉLÁRA

Mv: Életfogytiglani börtönt kért az ügyész Biszku Bélára a megismételt elsőfokú eljárás utolsó tárgyalásán. Az ügyészség szerint Biszku, mint az állampárt egyik akkori vezetője felelős az 1956-os forradalom leverése utáni tömeggyilkosságokért. Háborús bűnös és a nemzetközi jog alapján kell elítélni. Védője szerint a nemzetközi jog nem alkalmazható ebben az esetben, és az sem bizonyítható, hogy Biszku parancsára lőttek volna a karhatalmisták. Ítélethirdetés két hét múlva lesz. R: Biszku Béla volt állampárti vezetőt tolják be kísérői a tárgyalásra. A háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszkut tavaly májusban már 5,5 évre ítélte elsőfokon a bíróság, de másodfokon azt hatályon kívül helyezték, és új eljárás indult. Ez zárult most le a perbeszédekkel. A vád szerint a forradalom leverése után Biszku részt vett a karhatalom létrehozásában és irányításában, ezért felelős a karhatalom által elkövetett sortüzekért és gyilkosságokért. Végh Tamás, ügyész: Indítványozom, hogy a törvényszék Biszku Béla vádlottat halmazati büntetésül a büntető törvénykönyv 34. szakaszának 2. fordulata szerint ítélje életfogytig tartó szabadságvesztésre. R: Az ügyészség egyebek mellett a Nyugati téri és a salgótarjáni sortüzekért tartja felelősnek Biszku Bélát. Budapesten hárman, Salgótarjánban pedig egyes források szerint negyvenhatan, más források szerint százharmincegyen haltak meg. Biszku ekkor még nem volt belügyminiszter, de tagja volt az MSZMP ideiglenes intéző bizottságának. Az ügyészség szerint a tényleges hatalmat a párt gyakorolta, amely saját fegyveres szervezetet hozott létre, ez volt a karhatalom. Végh Tamás: Ez egy fegyveres bűnbanda volt, akinek az 1956-os cselekménye csak a nemzetközi büntetőjog alapján ítélhető meg. R: Az ügyész szerint az elkövetett gyilkosságok háborús bűntettek, nemzetközi bűncselekmények, az abban résztvevőknek személyes felelősségük van és azokat a negyedik genfi egyezmény alapján kell megítélni. Végh Tamás: A cél, amiért ezt a fegyveres bűnös szervezetet létrehozták az nem más, mint a határ nélküli erőszak, ha kell, tömeggyilkosság. Ha úgy alakul, fegyvertelen emberek, nők és gyerekek válogatás nélküli lelövése. R: Biszku Béla a megismételt eljárásban sem tett vallomást. Ügyvédje szerint Biszku nem adott utasítást arra, hogy a tömegbe lőjenek.

Magyar Gábor, ügyvéd: Hiányzik az a megszakítás nélküli utasításlánc, amely összekötné az ideiglenes intéző bizottság, katonai tanács, karhatalmi ezredek parancsnokai, sortüzeket leadó karhatalmisták vonalon a vádlottat s a tömegbe lövő salgótarjáni (...). R: Az ügyvéd szerint a karhatalmisták fellépése nem nemzetközi fegyveres összetűzés volt, ezét Biszku Béla tevékenységét nem lehet a nemzetközi jog és a negyedik genfi egyezmény alapján megítélni. Magyar Gábor: A negyedik genfi egyezményt nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközések, vagyis polgárháború esetén 1956-ban még nem lehetett alkalmazni, de ha lehetett is volna alkalmazni, 1956. decemberben Magyarországon nem volt polgárháború, hiszen központilag szervezett fegyveres ellenállás ekkor már nem volt. R: Biszku Béla védője részben felmentést, részben az eljárás megszüntetését kérte a bíróságon. Ítélet két hét múlva, december 17-én lesz az ügyben.

hírTV - Híradó - 2015.11.19. 10:14:28 (00:00:51) A SALGÓTARJÁNI ÉS A NYUGATI TÉRI SORTŰZPEREK TANÚVALLOMÁSAIT ISMERTETTÉK A BISZKU-ÜGYBEN Mv: A salgótarjáni és a Nyugati téri sortűzperek tanúvallomásait ismertették a Biszkuügyben. A vallomástevők már nem élnek, ezért a Fővárosi Törvényszék bírája olvasta fel azokat a 94 éves Biszku Bélának. Az egykori kommunista politikust az 1956 utáni megtorlások, halálos sortüzek miatt háborús bűntettel vádolják. Steiner Gábor bíró ismertette Steigerwald Ottó, a Nógrád Megyei Munkástanács akkori elnökének vallomását is. Steiner Gábor, tanácselnök bíró, Fővárosi Törvényszék: Reggel jött a telefon a Parlamentből, hogy a salgótarjáni küldöttek menjenek be, de Rácz ne legyen ott. Kábé fél nyolckor már bent voltunk. Marosán megkérdezte, hogy a sztrájk mellett kitartunk-e vagy nem. Azt mondta, hogy ti nem vagytok forradalmárok, menjetek a francba, rohadt, piszok ellenforradalmárok vagytok. Mától kezdve lövünk, mától nem tárgyalunk veletek. Ki is dobott bennünket.

Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó - 2015.11.17. 07:16:22 (00:00:41) SZAKÉRTŐK ÉS TANÚK MEGHALLGATÁSÁVAL FOLYTATÓDOTT A BISZKUPER

Mv: Szakértők és tanúk meghallgatásával folytatódott a Biszku-per. A Fővárosi Törvényszéken, a megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán, a belbiztonsági szervek által, súlyosan bántalmazottak gyermekeit és orvosszakértőt is kérdeztek. Az ügyész egyben kérte az ügyből, Horváth Miklós hadtörténész szakértőként való kizárását, de a bíró ezt elutasította. Horváth Tibor szerint az ügyészség és a védelem egyértelmű célja az, hogy tovább lehessen halasztani a tárgyalást. A 94 éves Biszku Béla volt belügyminisztert, felbujtóként elkövetett háborús bűntettel és más bűncselekményekkel vádolják. Részben az 1956-os megtorlások miatt.

atv - esti Híradó - 2015.11.16. 18:56:46 (00:02:32) SALGÓTARJÁNBAN NEM VOLT TŰZPARANCS, MONDTA A BISZKU-PERBEN AZ EGYIK KARHATALMISTA Mv: Salgótarjánban nem volt tűzparancs. Ezt mondta tehát a Biszku-perben az a karhatalmista, akit évekkel ezelőtt felmentettek az eredeti sortűz-perben. Az acélgyári tüntetők közül máig tiszázatlan előzmények után 46-an a sortűz miatt haltak meg. Biszku Bélát, az egykori belügyminisztert részben emiatt korábban öt és fél év börtönre ítélték felbujtóként elkövetett háborús bűntett miatt, de nemrég újra kezdődött a per, ma pedig tanúkat hallgattak meg. R: A per ott folytatódott, ahol néhány napja Biszku fáradtsága miatt félbeszakadt. Az ügyész írásban is kérte az egyik szakértő, Horváth Miklós kizárását a perből. Végh Tamás, ügyész: Elismerte, hogy a Néphadsereg Kiképző Központjának volt a helyettes, politikai helyettes vezetője, politikai tisztek vezetője. R: Ezért szerinte a hadtörténész nem tekinthető pártatlannak. Steiner Gábor bíró azonban, ahogy mondta, nem tapasztalt elfogultságot, és a hadtörténészt nem zárta ki a perből. A tanúk többsége nem akart a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalni. A felolvasott vallomásokból azonban így is kiderült, mi történt a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet néhány munkatársával. Steiner Gábor, tanácselnök bíró, Fővárosi Törvényszék: "1957-ben megjelentek nálunk a katonák és a rendőrök, fegyvert kerestek. Apukám, Kis Árpád odaállította a két nagy gyerekét egyik katona mellé, és a rendőr megkérdezte, hogy miért csinálja, nem bízik a hatóságban? Azt mondta, hogy nem, ezért őt külön megrótták. Később elvitték. Apát legközelebb másnap reggel láttam ágyban fekve kegyetlenül összeverve." R: Volt, aki azt mondta, hogy már megbocsájtott, de a mai napig nem érti, hogy miért verték meg az apját, aki még a Munkástanácsnak sem volt tagja. Arra se volt válasz, hogy a házkutatásokra, a verésekre ki adott parancsot.

Steiner Gábor: Ő konkrétan mondta-e, hogy hogyan ütötték őt? R: Az biztos, hogy a verőlegények nem helyiek voltak, állították többen is, Biszku neve azonban semmilyen vonatkozásban nem került szóba. Röplapot nálunk nem találtak, mégis elvitték az apámat, mondta egy másik tanú. Steiner Gábor: "Falhoz állították, és gumibottal verték, prisre fektették, majd ott is gumibottal verték, illetve volt olyan bántalmazás is, hogy körbe állták és a fejét ütötték gumibottal. Végh Tamás: Nem vontam senkit felelősségre. R: A válaszokból kiderült, ilyen nem fordult elő. A perben tanúként megszólalt a Duna TV egykori szerkesztője, Hajdú Gábor is. Az elhíresült Biszku-interjúban, amelyben a riporter a volt belügyminiszter felelősségét firtatta, Biszku ellenforradalomként beszél 1956-ról. Részben ezért lett a felvétel a per anyagának része. Biszku szó nélkül hallgatta végig a felolvasott interjút.

atv - Délutáni Híradó - 2015.11.12. 17:45:25 (00:03:29) HÁBORÚS BŰNTETTEL VÁDOLJA AZ ÜGYÉSZSÉG BISZKU BÉLÁT, EZÉRT AZ EMBERJOGI EGYEZMÉNY ALAPJÁN KELL ELJÁRNI, MONDTA AZ ÜGYÉSZ Mv: Háborús bűntettel vádolja az ügyészség Biszku Bélát, ezért a genfi emberjogi egyezmény alapján kell eljárni, mondta az ügyész. Az elsőfokú eljárásban, amelyet a Fővárosi Itélőtábla megsemmisített, öt és fél évre ítélték az egykori belügyminisztert. Az újra kezdődött per a szakértők meghallgatásával folytatódott. Biszku az 1956 decemberi salgótarjáni sortűzre utalva megismételte, a karhatalommal nem ő foglalkozott. A legfőbb ügyész, Polt Péter törvénysértőnek tarja az ítélőtábla júniusi határozatát, amely az új eljárás lefolytatását írta elő, ezért jogorvoslattal a Kúriához fordult. R: A vádirat szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében. Az ügyészség irataiban nevesítve is szerepel a decemberi salgótarjáni sortűz, ahol 46 tüntető halt meg, és a budapesti Marx téri események, ahol a lövőldözés három áldozatot követelt. A szakértők kitartottak emellett, hogy Biszkunak ebben közvetlen szerepe nem volt. A pernek arra a kérdésre kellene választ adni, hogy ő mennyiben tehető felelőssé ezekért az eseményekért. Végh Tamás, ügyész: A bűncselekmény minősítésével kapcsolatban a genfi jog figyelembevételével kell eljárnunk és az alapján kell ezt a cselekményt elbírálnunk. R: Biszku Béla ugyanis az MSZMP ideiglenes intéző bizottságának tagja volt. A karhatalmat ez a testület hozta létre, és az sem kétséges, hogy mire használták fel, mondta az ügyész. Steiner Gábor bíró azt szerette volna a szakértőktől megtudni, hogy Biszkunak,

illetve (...) milyen közvetlen vagy közvetett szerepe volt a sortüzekben és az '56 utáni megtorlásokban. Steiner Gábor, tanácselnök bíró, Fővárosi Törvényszék: A karhatalom tagjainak felelősségrevonása iránt melyik miniszternek volt felelőssége eljárást kezdeményeznie? Zinner Tibor, jogtörténész: Gyakorlatilag a párt illetve az első titkár, a főtitkár után mindig a budapesti vezető volt az, aki a meghatározó volt. Gyakorlatilag Biszku az első pillanattól kezdve Kádár János mellett, ami a megtorlás folyamatát illeti, egyik meghatározó személyiség. R: Érdemben ugyan nem ő döntött, de az ideiglenes központi bizottság ülésére Biszku például Zinner szerint bevitt olyan ügyeket is, hogy kit tartóztassanak le. Abban egyetértettek a szakértők, hogy a salgótarjáni sortűzben Biszku nem volt érintett, de az ügyész szerint egyértelmű, hogy az illegitim karhatalmat az MSZMP tudtával hozták létre. Szokatlanul érdes párbeszéd alakult ki az ügyész és a másik szakértő, Horváth Miklós között, amikor a Nyugati pályaudvarnál történt lövöldözés körülményeit próbálták tisztázni. Végh Tamás: Én nem nagyon látom azt, hogy hogyan törekednek a testi épség megóvására. Négy halott van. R: Horváth Miklós történész többszöri kérdésre is azt válaszolta, hogy nem volt forgatókönyve a politikai vezetésnek arra, hogy a Nyugatinál szerveződött tüntetésre miképpen reagáljanak a karhatalmisták. Horváth Miklós, hadtörténész: Törekedtek betartani a fegyverhasználat szabályait. A porzó sortűz például egy olyan törekvés, hogy nem személyekre leadott közvetlen lövéssel sebesítenek meg embereket, hanem törekednek lehetőségük szerint feloszlatni a tömeget nem célzott lövésekkel... R: Az ügyész nehezményezte, hogy Horváth Miklós hivatásos katona volt, a politikai osztályt vezette, ezért elfogult. Egyúttal kérte a bíróságtól a szakértő visszahívását. Pedig Horváth 2003 óta hadtörténészként egyetemen tanít. A tárgyalás Biszku fáradtsága matt idő előtt félbeszakadt. Ő csak annyit mondott, hogy semmi köze nem volt a forradalomhoz és minden tárgyaláson részt akar venni.

hírTV - Magyarország élőben - 2015.11.12. 18:07:55 (00:11:34) POLT PÉTER MEGTÁMADTA A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA HATÁROZATÁT A BISZKU-ÜGYBEN Mv: Polt Péter legfőbb ügyészt köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok!

Polt Péter, legfőbb ügyész: Jó estét kívánok! Mv: Biszku-ügyben ugye rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Nem biztos, hogy mindenki, aki, legalábbis aki nem nagyon jártas a jogi eljárásrendekben, az nem tudja, hogy ez pontosan mit jelent. Ugye másodfokon, ott született egy olyan ítélet a Biszku-perben, ami új elsőfokú eljárásnak a lefolytatását rendelte el. Ön erre azt mondja, hogy erre nincsen szükség. Miért? Polt Péter: Valóban így van. Egy speciális jogorvoslati kérelmet nyújtottam be a Kúriához. Ez a legfőbb ügyésznek a joga. Tehát más erre nincsen felhatalmazva. Úgy hívják, hogy jogorvoslat a törvényesség érdekében. Ennek oka pedig az volt, hogy úgy ítéltem meg kollégáimmal, hogy a hatályon kívül helyezés, ami másodfokon történt, az törvénysértő volt. És ennek a megállapítását kértem a Kúriától. Mv: Mi volt a törvénysértő a másodfokú döntésben, illetve az elsőfokú eljárás újbóli lefolytatására adott utasításban? Polt Péter: Valójában itt elég hosszasan lehetne elemezni, hogy... Mv: Amit a műsoridő elbír. Polt Péter: Igen. Voltak fontos jogi indoka ennek. Itt talán annyival kellene beérnünk, hogy nem volt szükség erre a lépésre. Tudniillik azok a kifogások, amelyek felmerültek, a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, és ezáltal... Mv: Ugye itt olyan bizonyítási eljárásról van szó, ezt kifogásolta a másodfokú döntés, és ezért javasolta azt, hogy új elsőfokú eljárás folyjon le, amelyet önök szerint egyébként maga a bíróság is ott, kis túlzással, de a tárgyalóteremben le bírt volna folytatni. Polt Péter: Pontosan így van. Tehát a másodfok ezt meg tudta volna tenni, és ezáltal nem kellene megismételni az egész eljárást. Nyilvánvaló, hogy ez az ismétlés az eljárás elhúzódásához vezet. Nem cél ebben az ügyben sem, egyébként más ügyekben sem, sajnos elég sok a hatályon kívül helyezés, hogy az eljárás túl hosszú legyen. Ez ellenkezik a büntetőeljárás céljával. Tulajdonképpen eljelentékteleníti az ügyeket. Ezt szeretnénk elkerülni a jövőben. Mv: Tegyük fel, hogy a Kúria önnek, a Legfőbb Ügyészségnek ad igazat és az ön kérése az ebben az értelemben, hogy az indítványa, javaslata meghallgatásra talál. Mi történik akkor? Akkor az elsőfokú ítélet emelkedik automatikusan jogerőre, vagy lép másodfokú szintre? Polt Péter: Nem, nem, szó nincs erről. Az is ismert talán a közvélemény előtt, hogy éppen a mai napon folytatódott az ügy, tehát ismételten első fokon tárgyalják az ügyet. Ez a jövőre nézve egyfajta figyelmeztetés, vagy iránymutatás a bíróságok számára, hogy csínján bánjanak a hatályon kívül helyezéssel. Tehát... Mv: Tehát ezt az ügyet nem érinti?

Polt Péter: Ezt az ügyet ilyen értelemben nem érinti. Természetesen vannak olyan ügyek, lehetnek olyan ügyek, amelyeknél a hatás más jellegű, elsősorban akkor, hogyha, illetve pontosabban akkor, hogyha a terhelt javára történik ez a jogorvoslat a törvényesség érdekében. Jelen esetben azonban nem erről volt szó. Mv: A közelmúltban tárgyalta a parlament az ügyészség 2014-es munkájáról szóló beszámolót. Azzal kapcsolatban, mármint az ügyészség munkájával, meg a korrupcióval kapcsolatban megnyilvánult Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is. Átláthatatlan, vagy a korrupció által átszőtt állami bürokráciáról beszél, hatékonyabb fellépést kíván ennek az ügynek az érdekében, az amerikai nagykövet, látni a magyar hatóságoknak a részéről. Ibolya Tibor fővárosi ügyész pedig arról beszél, hogy a jelenlegi feladatmegosztásban szétforgácsolódott a korrupció üldözésére rendelkezésre álló szervezet, rendszer. Ugye a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is tud, és kötelessége, joga is egyébként az, hogy korrupcióellenes tevékenységet hogyha észlel, akkor az ellen föllépjen. Önnek legfőbb ügyészként van-e arról elképzelése, hogy milyen módon lehet erősíteni a korrupcióellenes harcot? Egyáltalán helytálló-e az, amit Colleen Bell megállapított Magyarországgal kapcsolatban e tekintetben? Polt Péter: Erről van elképzelésem. Ami a különböző véleményeket illeti, mindig lehet mindent jobban csinálni. Ezt a harcot is lehet jobban megszervezni és jobban lefolytatni. Én azt gondolom, hogy komoly eredményeket értünk el az elmúlt időszakban. Hogyha a beszámolót megnézzük, akkor abban szerepel az, hogy az elmúlt évben háromszor annyi ügyben történt eljárás, mint a korábbi évben. Én azt gondolom, hogy ez arra vezethető vissza, hogy jobb a felderítés, a hatóságok eredményesebben és hatékonyabban dolgoznak. Nem annyit jelent, hogy háromszor több korrupciós ügy van. Én is azt látom egyébként, hogy minden fronton ennek ellenére erősíteni kell. Én a jogalkotást is talán orientálnám. A korrupció elleni küzdelem kulcskérdése a titkos felderítés. Tehát a titkosszolgálati eszközök és módszereknek a használata. Hiszen egy rejtett bűnözési formáról van szó. Azt gondolom, hogy a törvénynek sokkal inkább szolgálnia kellene a felderítés érdekeit, mint ahogy ezt jelenleg teszi. Erre megvannak a mi elképzeléseink. Mv: Mi az amiben most a jogszabályi háttér nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy még hatékonyabb legyen a felderítés? És még az önök javaslatai hogyan... Polt Péter: Én azt gondolom, hogy egy nagyon bonyolult eljárás az, amiben engedélyezhetők a titkosszolgálati eszközök és módszerek, és a jelenlegi célhoz kötöttség is olyan módon van szabályozva, ami nehezebbé tesi a későbbi bizonyítást. Tehát most jelenleg ott tartunk, hogy sok olyan ügy van, amibe tudjuk, hogy mi történt, tudjuk, hogy korrupció történt és tudjuk, hogy kik között történt, viszont bizonyítékként a rendelkezésre álló anyagokat nem tudjuk felhasználni. Tehát a felhasználhatóságot szeretnénk javítani, és ezáltal biztos vagyok benne, hogy eredményesebbek leszünk. A másik pedig, ahol lépni lehetne, az a korrupcióval érintett személyeknek a közreműködése a felderítésben, tehát még inkább nyitni kellene azon a kapunk, ami egyébként jelenleg is megvan, hogy az, aki érintett egyébként a korrupcióban, de feltárja a korrupciót és egyben a többiek tevékeny-

ségére is ad használható információt, az a büntetőeljárás során kedvezményben, esetleg büntetlenségben részesüljön. De ez mindenhol így van. Mv: Ugye jelen pillanatban magyarán ennek a törvényi feltételei nem adottak Magyarországon. Polt Péter: De van egy ilyen kapu, csak nem elég széles. Én azt gondolom, hogy szélesebbé kell nyitni, hasonlóan, mint ahogy... Mv: Egy egyszerű módosítással vagy koncepcionális változások mentén? Polt Péter: Én gondolom, hogy ez módosítással is megtörténhet, valójában, ez viszont benne lehet és benne is van az új büntetőeljárási törvény koncepciójában, aminek elvileg azért hamarosan el kell készülnie. Mv: Egy olyan elképzelés, mint ami például Romániában él, hogy konkrétan korrupcióellenes ügyészség létezik, az ön szerint indokolt vagy egyszerűsítené az önök munkáját, a vádhatóság, a felderítés munkáját? Polt Péter: Hát szeretném azt mondani, hogy létezik ilyen Magyarországon is, hiszen a Központi Nyomozó Főügyészség az részben erre szakosodott. Van ilyen részlege a Központi Nyomozó Főügyészségnek, és minden feltétel megvan arra, hogy ezt a feladatot ellássa és el is látja. Tehát a komoly ügyekben a nyomozó főügyészség már eljár és megvannak hozzá az eszközei is. Nyilván további szervezeti lépéseket is lehet tenni, de ez a szervezeti lépés, amikor ezt megteremtettük, gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet eredményezte, mint mondjuk a román DNA, vagy a horvát USKOK, tehát én azt gondolom, hogy a szervezeti megoldásban csak ott lehet különbség, hogy milyen felügyeleti és irányítási viszonyok vannak, de az önálló és szakosodott szervezet az megvan Magyarországon és az eredmények mutatják, hogy egyre jobban dolgozik. Mv: Hogyha minden igaz, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség a héten kihallgatja Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselőt. Ugye az ön indítványa alapján függesztette fel az uniós testület Kovács Bélának a mentelmi jogát kémvádakkal. Mire számítanak? Mi lesz ennek az eljárásnak a vége? Feltételezem, hogy megvannak azok a kellő bizonyítékaik, amik alapján a mentelmi jog felfüggesztését kérték. Polt Péter: Nyilvánvalóan vannak törvényi előfeltételei, hogy mikor lehet egy mentelmi jog felfüggesztését indítványozni. Ezek a törvényi feltételek adottak, alátámasztottak, én egy nagy jelentőségű eseménynek tartom, hogy felfüggesztették a mentelmi jogot, azért, mert az uniónak a parlamenti bizottsága az megállapította, hogy ebben az ügyben az ügyészség mindenfajta politikamentességtől járt el és egyébként is az ügyészi szervezet Magyarországon független és ennek megfelelően pártatlan is. Ez túlmutat egyébként a konkrét ügy jelentőségén is, én azt remélem, hogy ebben az ügyben a bizonyítékoknak megfelelően előre tudunk lépni és dönteni lehet arról, hogy hogyan lehet megalapozottan az eljárást tovább folytatni.

Mv: Nyilván nem fog elmondani részleteket, mert ismerjük az erre adott választ, hogy az eljárás jelen szakaszában az eljárás sikeres lefolytatásának érdekében nem adnak ki információkat, majd legfeljebb ezt mondja, de attól én még kérdezek. Amely adatok az önök rendelkezésére állnak, azok ahhoz voltak elegendőek, hogy az uniós testület megállapítsa, hogy fennállnak a törvényi, jogi feltételei Kovács Béla mentelmi jogának a felfüggesztésére, vagy pedig arra is megalapozottan lehet építeni, hogy az önök birtokában lévő információk alapján vádat is lehet emelni a képviselő ellen? Polt Péter: A vádemelésről még nincsen szó, hiszen a mentelmi jog felfüggesztése ahhoz kellett, hogy a képviselővel szemben személy szerint eljárhassunk, tehát most már olyan nyomozati cselekményeket végrehajthassunk, amelyek a képviselő személyét érintik. Ezek közül a legfontosabb... Mv: Amit most tudunk, azt egyébként semmi nem alapozta meg? Polt Péter: Az a gyanúsítotti kihallgatása. Nyilván ettől és még más cselekményektől igen sok bizonyítékot várunk, utána lehet arról dönteni, hogy lesz-e vádelemelés. Mv: A 2006-os zavargások ügyében 14 vádlottból kettőt marasztaltak el és őket sem jogerősen. Ez azért a társadalmi igazságérzetet nagyon sok tekintetben, hát hogy is mondjam csak, károsan érinti. A Fidesz kevesli, enyhének tartja a büntetést, az MSZP pedig üdvözölte a bíróságnak a döntését. Tudom, hogy legfőbb ügyészként politikai véleményekhez nem alkalmazkodhat, de mégis azért elhangzott az, hogy ez egy újabb pofon volt az ügyészségnek. Polt Péter: Hát én azt gondolom, hogy a kérdésben is benne volt a lényeg, hogy ez egy nem jogerős döntés, várjuk meg majd a jogerős döntést. Az ügyészség álláspontja teljesen egyértelmű ebben az ügyben, hiszen a vádat benyújtotta, és az elsőfokú eljárásban hozott ítélet ellen pedig fellebbezést nyújtott be. Mv: Mire számítanak? Tudom, hogy ezt sem lehet jósolni meg nem is szakmai a kérdés, de megint csak újságíró vagyok, megkérdezem, legfeljebb nem válaszol, de másodfokon mire lehet számítani? Pont azért, ilyenkor például a bíróságot befolyásolja-e az, hogy felfokozott társadalmi érdeklődés övezi ezt az ügyet? Polt Péter: Nyilvánvalóan a döntésében nem befolyásolhatja a bíróságot. Mi nagyon következetesen képviseltük eddig is az álláspontunkat, ezután is, de hogy a bíróság hogyan fog dönteni, azt nyilvánvalóan előre kiszámítani nem lehet. Mv: Polt Péter legfőbb ügyésznek köszönöm szépen, hogy megtisztelt bennünket! Polt Péter: Köszönöm szépen!

Lánchíd Rádió - Déli Híradó - 2015.11.12. 12:08:01 (00:01:05)

TÖRVÉNYSÉRTŐNEK TARTJA A LEGFŐBB ÜGYÉSZ A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BISZKU-ÜGYBEN HOZOTT HATÁROZATÁT Mv: Törvénysértőnek tartja a legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott júniusi határozatát, erősítette meg a Hír Televíziónak az ügyészség szóvivője. A volt kommunista vezetőt tavaly nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélték. A fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és felderítetlenség miatt megsemmisítette az elsőfokú döntést. Új eljárás lefolytatását írta elő. Fazekas Géza azt mondta, Polt Péter most emiatt jogorvoslati indítványt terjesztett a Kúria elé. Fazekas Géza, szóvivő, Legfőbb Ügyészség: A legfőbb ügyész indítványa szerint a másodfokú bíróság nem tárt fel olyan eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a minősítést a büntetés kiszabására. Sőt, ellenkezőleg, a másodfokú bíróság is rámutatott a határozatában, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat a tárgyalás keretében betartotta, és a büntetőeljárási törvény maradéktalan betartásával járt el a tárgyalás során.

m1 - Híradó M1 - 2015.11.12. 20:16:43 (00:01:57) AZ EGYIK TÖRTÉNÉSZ SZAKÉRTŐ KIZÁRÁSÁT KEZDEMÉNYEZI A BISZKUPERBEN AZ ÜGYÉSZ Mv: Az egyik történész szakértő kizárását kezdeményezi a Biszku-perben az ügyészség. Kiderült ugyanis, hogy a háborús bűntettel vádolt egykori belügyminiszter számára kedvező szakvéleményt készítő hadtörténész a Kádár-rendszer idején osztályvezető volt a néphadsereg kiképző központjában. A katonatisztből lett szakértő a mai tárgyaláson elismerte, hogy a rendszerváltáskor saját maga töntetett el fontos dokumentumokat a személyi anyagából. R: Biszku Béla az ügyészség szerint az '56-os forradalom utáni megtorlások irányítója volt. A tárgyaláson szakértőként meghallgatott Horváth Miklós azt mondta, hogy a volt belügyminiszternek nem volt köze a sortüzekhez. A tárgyaláson kiderült, hogy a Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt megfogalmazó hadtörténész a Kádár-rendszer idején katonatisztként szolgált és parancsnokként az volt a feladata, hogy végrehajtsa az MSZMP utasításait. Végh Tamás, ügyész, Budapesti Nyomozó Ügyészség: A Magyar Néphadsereg kiképző központjában a politikai osztályon szolgált ön? Horváth Miklós, hadtörténész: Igen, szolgáltam. Végh Tamás: Milyen beosztásban? Horváth Miklós: Én politikai helyettesi beosztásban.

R: Az ügyész szerint a szakértő elfogult lehet egykori párttársa, Biszku Béla javára. Végh Tamás: Hogyha valaki politikai alosztályvezető a Magyar Néphadseregben, tisztázni kell ezt, mert ebben az ügyben szakértőként akkor én azt mondom, hogy ezen okból elfogultnak számít, és kérni fogom a szakértő kizárását. R: A szakértő visszautasította az elfogultság vádját. Elismerte ugyanakkor, hogy a rendszerváltáskor saját maga tüntette el az őt kompromittáló dokumentumokat a személyi anyagából. Horváth Miklós: A személyi anyagomra vonatkozóan semmit nem fognak találni, miután a rendszerváltás időszakában lehetőséget adtak mindenkinek, aki hasonló típusú beosztásban volt, hogy a személyi anyagából kivegye az erre utaló dokumentumokat. R: A szakértő kizárásáról a törvényszék dönt majd. A Biszku-per tárgyalása november 16-án folytatódik.

RTL II - Híradó - 2015.11.12. 21:09:13 (00:02:21) A LEGFŐBB ÜGYÉSZ SZERINT HIBÁZOTT A BÍRÓSÁG A BISZKU-PERBEN Mv: Hibázott a bíróság a Biszku-perben a legfőbb ügyész szerint. Polt Péter a Kúriához fordult, mart úgy látja, hogy az Ítélőtábla törvénysértő döntést hozott, amikor másodfokon új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket. Vagyis Biszku Béla pere elölről kezdődött néhány hete, éppen most hallgatták meg a történész szakértőket. A kommunista rendszer egykori belügyminiszterét az '56-os megtorlások miatt első fokon öt és fél évre ítélték. R: Biszku Béla a korához képest jól van. Ezt mondta a betegápoló stábunknak, aki a tárgyalóterembe kísérte. Az egykori pártállami belügyminiszter oxigénhiányos szívbetegségben szenved. Kerekes székben, fülhallgatóval a fején ült az újabb tárgyaláson. Tavaly májusban még öt és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélték első fokon, az 1956-os megtorlások kapcsán, szándékos emberölés felbújtójaként és bűnpártolás miatt. Ügyvédje a felmentéséért, az ügyész pedig életfogytig tartó büntetésért fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban viszont úgy határozott, elölről kell kezdeni az egész ügyet. Ruzsás Róbert, tanácselnök, Fővárosi Ítélőtábla: És az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Biszku Béla ellen két évvel ezelőtt emeltek vádat. 94 éves. Ügyvédje szerint még évekig tarthat a pere. A legfőbb ügyész most bejelentette, hogy a Kúriához fordul. Szerinte törvénysértő volt a másodfokú döntés, amiért az egész ügyet újra kell tárgyalni. Megszólaló: Biszku Béla utasítására...

R: A megismételt Biszku-per amúgy az igazságügyi történész szakértők meghallgatásával folytatódott. Biszkut háborús bűntett elkövetésével vádolják. Például az 1956-os salgótarjáni sortűz és a Nyugati téri sortűz kapcsán. Salgótarján 46-an, a Nyugatinál 3-an haltak meg. A perben ma egy történész azt próbálta bizonygatni, megkérdőjelezhető, hogy a karhatalmisták előre eltervezett szándékkal lőttek a védtelen, békés tömegre a Nyugatinál. Ezt azonban az ügyész nem hagyta szó nélkül. Megszólaló2: Szolgált ön a Magyar Néphadseregben? Horváth Miklós, hadtörténész: Igen, szolgáltam. Megszólaló2: És milyen beosztásban volt? Horváth Miklós: Többféle beosztásban. Megszólaló2: Akkor konkrétan megkérdezem. A Magyar Néphadsereg Kiképző Közontjának Politikai osztályán szolgált-e? Horváth Miklós: Igen, szolgáltam. R: A bíróság a következő tárgyalásig tisztázni akarja, hogy a történelemtudományok kandidátusa, aki amúgy elismerte, hogy politikai osztályvezető volt a Magyar Néphadsereg szolgálatában, elfogulatlan szakértőnek tekinthető-e a Biszku-perben.

Kossuth Rádió - 180 perc - 2015.10.05. 08:25:08 (00:04:56) ÚJRAKEZDŐDÖTT BISZKU BÉLA ELSŐFOKÚ BÜNTETŐPERE Mv: Újrakezdődött Biszku Béla elsőfokú büntetőpere. Arról már ugye korábban beszámoltunk, hogy ez már a második elsőfokú eljárás, hiszen júliusban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az öt és fél szabadságvesztést kiszabó ítéletet. Most újra elkezdődött a per, a büntetőper, az elsőfokú büntetőper. Az egyik fő kérdés az, hogy mennyiben tehető felelőssé az 1956-os sortüzekért Biszku Béla? A stúdióban a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, Földváryné Kiss Réka. Jó reggelt kívánok. Földváryné Kiss Réka, elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Jó reggelt kívánok. Mv: Azt mondta a tárgyaláson Czinner Tibor jogtörténész és Horváth Miklós hadtörténész egybehangzóan, hogy nincs olyan dokumentum, ami azt támasztaná alá, hogy a pártvezetéshez tartozó Biszku Béla közvetlenül részese lett volna a tűzparancshoz vezető döntésnek. Mire számít a második elsőfokú tárgyaláson?

Földváryné Kiss Réka: Folyamatban lévő bírósági ügyet nem illik és nem is lehet kommentálni. Úgyhogy én itt inkább a történeti vonatkozásokra tudnék reflektálni. Azt hiszem

ez is a feladatom. Amit Horváth Miklós és Czinner Tibor mondott ez valóban így van. Tehát nincsen közvetlen írásos dokumentum, de és azt hiszem, hogy ezt is mondták, és ebben a történész szakma teljesen egyetért, hogy egész egyszerűen a pártállami diktatúra működése miatt erre valójában nincs is szükség. Tehát ugye itt arról van szó, hogy november 4-én bejönnek a szovjet csapatok újra. Először egy rövid fegyveres, majd pedig egy nagyon komoly fegyvertelen társadalmi ellenállás bontakozik ki, megszerveződnek a munkástanácsok. És ahogy ezt Kádárék többször elmondják, gyakorlatilag egy kettős hatalom fenyegeti őket. December elején van egy politikai fordulat. Kádárék a szovjetekkel egyeztetve kimondják, hogy ellenforradalom volt A-tól Z-ig, és megszületik a politikai döntés, és ebben a politikai döntésben Biszku Béla is, mint a párt, mint az IIB tagja részt vesz, amely arról szól, hogy a politikai ellenállást fegyveresen kell leverni. Létrehozzák a katonai tanácsot, ugye ebben benne van a pártvezetés egyik delegáltja, Földes László és vezetője Uszta Gyula, aki elmondja, hogy keményen és kegyetlenül kell fellépni, majd megbízzák Biszku Bélát, hogy vigye ki a kommunista szimpatizánsokat ugye a Nyugati térre, akkor Marx térre. Ezt követően dördül el a sortűz. Egyértelmű provokációról van szó, ahogy Salgótarjánban is. Biszku ezeknek a döntéseknek, tehát amelyek az erőszak politikáját meghatározzák, ezeknek a döntéseknek résztvevője és hát szavazatával vállalta ezeknek a következményeit. Mv: Vagyis, hogy teljesen világos legyen az a tény, hogy erről írásos dokumentum, leírva az, hogy igen, parancsba adom azt, hogy lelőjétek, tehát hogy leegyszerűsítve nyilván a helyzet, az, hogy nem létezik, az nem jelenti azt, hogy ő ennek tevékeny részese nem volt. Földváryné Kiss Réka: Nézze, arról sincsen írásos dokumentum, vagy minimális, hogy a szovjet tanácsadók mit cselekedtek itt Magyarországon, mindenki tudja. Tehát Biszku Béla... Mv: Azért, mert... Földváryné Kiss Réka: Igen, tehát Biszku Béla annak a testületnek tagja volt, nemcsak, hogy tagja, hanem döntéshozó tagja volt, amelyik meghozta azt a politikai utasítást, aminek aztán utána következménye lesz a fegyverhasználat civil fegyvertelen emberekre. Mv: Nyilván nem várom azt, hogy értékelje ezt a bírósági eljárást, de mégis csak az a helyzet, hogy adott egy szituáció, amelynek nincsenek olyan típusú dokumentumai, bizonyítékai, ami alapján a demokráciákban ítélni szoktak bíróságok. Így aztán az merül fel az emberben, hogy csak politikai felelősségre vonás lehet. Földváryné Kiss Réka: De vannak, tehát a Czinner Tibor és Horváth Miklós pontosan ezekre mutatott rá, hogy annak megvannak a dokumentumai, hogy megszületik egy döntés, aminek van következménye. Ezt a következménysort alá lehet támasztani dokumentumokkal. Tehát ami nincsen, amire nincsen dokumentum, hogy Biszku Béla azt mondta volna, hogy... Mv: Aláírt egy ilyen utasítást.

Földváryné Kiss Réka: ... aláírt egy ilyen utasítást. De egy pártállami diktatúrában arra van dokumentum, hogy a döntést, hogy fegyverrel kell fellépni békés civil emberek ellen, ezt meghozza az a testület, amelyiknek Biszku Béla is a tagja, ő maga is meghozza, és utána végig lehet a dokumentumok nyomán már következtetni azt, hogy hogy lesz ebből sortűz a Nyugati téren, majd pedig Salgótarjánban két napra rá. Mv: Fogjuk folytatni ezt a beszélgetést. A Nemzeti Emlékezett Bizottság elnökét, Földváryné Kiss Rékát hallották az előző percekben.

Kossuth Rádió - Reggeli Krónika - 2015.10.03. 07:09:57 (00:02:45) TAGADTA BŰNÖSSÉGÉT BISZKU BÉLA Mv: Tagadta bűnösségét az 1956 utáni megtorlások, halálos sortüzek miatt háborús bűntettel vádolt 94 éves Biszku Béla a Fővárosi Törvényszéken újrakezdődött elsőfokú büntetőperben. A vádirat szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló emberekre. Vigh András összeállítása. Biszku Béla, volt belügyminiszter: ...kell nekem jelen lenni olyan ügyben, ami... Megszólaló: Hát maga a vádlott, muszáj itt lennie. R: Ügyvédjének többször is győzködnie kellett az egyebek mellett háborús bűntettel vádolt Biszku Bélát, hogy részt kell vennie a tárgyaláson és végig kell hallgatnia a büntetőperében beidézett tanúkat és szakértőket. A volt belügyminiszter most is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt, és csakúgy, mint korábban, megtagadta a vallomástételt. Biszku Béla: Vallomást mért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt? Megszólaló: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást? Jól értem? Biszku Béla: Jól érti. Megszólaló: Jó. Kérdésekre kíván-e válaszolni? Biszku Béla: Hát attól függ, milyen kérdés. R: A bíró kérdésére Biszku Béla még azt sem mondta meg, hogy fenntartja-e korábbi, még az ügyészségen tett nyilatkozatait. Biszku Béla: Nem válaszolok. Megszólaló: Jó, tehát nem válaszol akkor arra a kérdésre, hogy fenntartom-e a vallomásaimat vagy sem?

R: A vád szerint Biszku Béla 1956. december 3-án az MSZMP ideiglenes központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Felszólalása után három nappal a karhatalmisták Budapesten a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A volt belügyminiszter háborús bűntett és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt tavaly nyáron első fokon öt és fél év börtönbüntetést kapott. Ezt az ítéletet azonban a táblabíróság hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. A megismételt eljárás első tárgyalásán történész szakértők arról beszéltek, hogy a Nyugati pályaudvari úgynevezett vörös zászlós tüntetés provokáció volt, amit Salgótarjánban megtorlás követett. A történészek Biszku Bélát az '56-os forradalom utáni megtorlások irányítójának tartják. Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanárt hallják. Horváth Attila, jogtörténész: Biszku Béla Kádár János mellett az 1956-os megtorlásnak az egyik fő felelőse, hiszen abban az időszakban a jogszabályok, jogintézmények nem korlátozták a hatalmát, közvetlen utasításokat adhatott megtorlásokra, emberek megveretésére, törvénytelen letartóztatására. R: A 95.évében járó Biszku Béla büntetőpere novemberben folytatódik. Elsőfokú ítélet az év végén vagy jövő év elején várható.

Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó - 2015.10.03. 07:19:26 (00:03:48) ELSŐ FOKON ÚJRAKEZDŐDÖTT BISZKU BÉLA PERE Mv: Első fokon újrakezdődött az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla pere. A tavalyi másodfokú döntést azért indíttatta újra az eljárást, mert nem látta bizonyítottnak a férfi bűnösségét. Ezért most részletes utasításokat adott a tábla. Előírva például annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok és hogyan működött a karhatalom. Verebes Károly összeállítása. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Senkitől nem kérnék bocsánatot. De a Nagy Imre az megérdemelte a sorsát. R: Biszku Béla ezt a Bűn és büntetlenség című filmben jelentette ki és azóta is tarja magát ehhez. Miután azonban bűntető per indult ellene az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt, már nem vállalta arcát és hangját. Így volt ez a mostani megismételt bírósági eljárás során is. A Kádár-rendszer egykori belügyminisztere nem tett vallomást. Nem válaszolt kérdésekre, és nem intézett kérdéseket a szakértők felé. Ettől függetlenül Steiner Gábor tanácselnök ismertette a korábbi iratokat. Ennek egyik kulcsmondata az volt, amelyet az 1956 december elején megtartott úgynevezett katonai tanács ülésén rögzített jegyzőkönyv tartalmazott. Eszerint Biszku Béla belügyminiszterként tevékeny résztvevője

volt a Kádár János vezette hatalmi körnek, amely a karhatalom vagy ahogy akkoriban nevezték, a pufajkás erők felállításáról döntött, és amely gyors és kegyetlen beavatkozást sürgetett az általuk ellenforradalmista csőcseléknek nevezett forradalmárok ellen. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: A készültséget életbe léptetni, karhatalmi ezredeket előkészíteni, beszélni kell a századszakasz parancsnokokkal. Határozottan kell fellépni az ellenséggel szemben, gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Az ezred parancsnokok jelentik, hogy a feladatukat megértették. R: A Biszku, Kádár, Münnich Ferenc és Földes László által elhatározott erőszakos fellépést a karhatalmista tisztek bizonyosan megértették, mivel fegyverrel lövettek a fegyvertelen tömegbe '56 decemberében a Nyugati téren, majd nem sokkal később Salgótarjánban. Ennek eredménye volt még a szintén a vádhoz tartozó martonvásári atrocitás, amely során a pufajkások három embert bántalmaztak. Felelősségre vonás azóta sem történt. A 94 éves Biszkut ugyan elsőfokon tavaly májusban öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, de idén júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte azt a döntést és új eljárást rendelt el. Ez kezdődött most meg, és mindjárt az első tárgyalási napon a szakértőként beidézett Horváth Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy Biszku Bélának pontosan tisztába kellett volna lenni azzal, hogy az 1956 december elején megtartott ülésen gyakorlatilag szabad kezet adtak a pufajkásoknak. Horváth Miklós, hadtörténész: Született egy központi, politikai döntés, ezt lefordították egy katonai nyelvre és a katonai vagy karhatalmi hierarchián keresztül elvitte Salgótarjánba, erre semmi szüksége nem volt a hatalomnak. Itt egyszerűen szabad kezet kaptak az ott lévők. R: Csakúgy mint a korábbi tárgyaláson, sokan most is a helyszínen követték figyelemmel a Biszku pert. Az első sorokban 1956 feliratú pólót viselő fiatalok ültek, de jelen voltak olyan idős emberek is, akik vélhetően a bőrükön érezték az 1956-os forradalom vérbefojtása utáni megtorlásokat. Biszku Béla nem sokkal később közölte, hogy elfáradt és arra kérte Steiner Gábor tanácselnököt, hogy rekessze be a tárgyalást. A Biszku per novemberben folytatódik.

atv - Délutáni Híradó - 2015.10.02. 17:45:11 (00:03:23) ÚJRAINDUL A BISZKU-PER Mv: Újra kezdődött a Biszku-per. A vád, háborús bűntett az '56 utáni megtorlások miatt. Biszku ma sem tett vallomást, sőt, még a kérdésekre sem nagyon válaszolt, csak azt

hangoztatta, nem követte el azt, amivel vádolják. Ma egyébként szakértőket hallgattak meg, de a bíró nem nagyon haladt, Biszku ugyanis többször elszundított a tárgyaláson. R: Döccent egyet, azután a helyére gurult. Hozzátartozói tolták be Biszku Bélát a tárgyalóterembe. Most is baseballsapka volt rajta és egy vékony felsőrész. Fülest tettek a fülére,mert már nem hall jól. Látni viszont láthatta, ahogyan jobbikosok, élükön Novák Előddel felálltak a karzaton. 56 feliratú pólóban tiltakoztak, amiért szerintük a 94 éves Biszku még mindig kapja úgymond luxusnyugdíját és tette büntetés nélkül maradhat. Megszólaló: Várják meg ezt kérem, jó? R: Az egykori belügyminiszternek a többi között az '56 decemberében Budapesten, majd a Salgótarjánban leadott gyilkos sortüzek miatt kellett bíróság elé állnia. Tavaly első fokon öt és fél évre ítélték, de az ítélőtábla ezt hatályon kívül helyezte megalapozatlanság és felderítetlenség miatt, ezért most újra indult a per. Ügyvédje rögtön elfogultsággal vádolta a bírót. Magyar Gábor, ügyvéd: Ez egy politikai kontextusba került ügy. Minden politikai szereplő megfogalmazta az elvárásait azzal kapcsolatosan, A., hogy nagyon gyors eljárást szeretne ebben az eljárásban. B., hogy szeretnék, hogyha elmarasztalná a tervezetet. R: Korábban ugyanis több politikus, így például a fideszes Gulyás Gergely is arról beszélt, mielőbbi ítéletet szeretne az ügyben. Gulyás Gergely (Fidesz), országgyűlési képviselő: Hogy vannak el nem évülő bűnök, amelyeket meg kell büntetni, függetlenül attól, hogy egyébként mennyi idővel ezelőtt követték el. R: A bíró most visszautasította az ügyvéd vádjait. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Nem érzem magam elfogultnak se pro, se kontra. R: Ezután megint felolvasta az iratokat, de többször meg kellett állnia. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Nem hallható! R: Ekkor megint segítettek neki a hozzátartozói, a fülébe is súgtak valamit. De nem bírta sokáig. Negyvenpercenként szünetet kellett tartani, mert Biszku elfáradt. Amikor újra betolták a terembe, megkérdezték tőle, hogy érti-e a vádat. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Értem, hogy mi a vád, de ezeket a cselekményeket nem követtem... R: Mást nem is akart mondani. Biszku Béla,: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt? R: Akárhogy kérdezte a bíró, nem mondott semmit.

Steiner Gábor: A kérdésekre kíván-e válaszolni? Biszku Béla: Hát attól függ, milyen kérdés! R: Pár perc múlva pedig el is szundított Biszku Béla. A bíró ezután a szakértői véleményeket olvasta fel. Steiner Gábor: Hiteles írásos vagy szóbeli olyan forrást nem ismernek a szakértők, ami azt tartalmazza, hogy Biszku Béla közvetlenül adott tűzparancsot a fővárosban és Salgótarjánban eldördült két jelzett sortűz esetében. R: A beidézett szakértők még hosszan vitáztak egymással. Mikor Biszkut kitolták a teremből, a bíró nem állta meg, hogy ne szóljon be a végig tiltakozó jobbikosoknak. Megszólaló2: Hát egy tárgyaláson vagyunk, de nem labdarúgó-mérkőzésen! Tehát, a sorfalnak mondom, hogy labdarúgó hasonlattal éljek. Na mindegy!

m1 - Híradó M1 - 2015.10.02. 20:11:07 (00:02:54) TÖRTÉNÉSZ SZAKÉRTŐK MEGHALLGATÁSÁVAL KEZDŐDÖTT BISZKU BÉLA MEGISMÉTELT BÜNTETŐPERE A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉKEN Mv: Történész szakértők meghallgatásával kezdődött Biszku Béla megismételt büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A háborús bűntettel is vádolt egykori belügyminisztert tavaly öt és fél év börtönre ítélték, ezt azonban hatályon kívül helyezték és új eljárásra utasították a törvényszéket. A 95. évében járó Biszku Béla, aki az ügyészség szerint az '56os forradalom utáni megtorlások irányítója volt, továbbra is tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Miért kell nekem jelen lenni olyan ügyben, ami... Megszólaló: Hát maga a vádlott, muszáj itt lennie. R: Ügyvédjének többször is győzködnie kellett az egyebek mellett háborús bűntettel vádolt Biszku Bélát, hogy részt kell vennie a tárgyaláson, és végig kell hallgatnia a büntetőperében beidézett tanúkat és szakértőket. A volt belügyminiszter most is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt, és csak úgy, mint korábban, megtagadta a vallomástételt. Biszku Béla: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt? Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem? Biszku Béla: Jól érti.

Steiner Gábor: Jó. Kérdésekre kíván-e válaszolni? Biszku Béla: Hát attól függ, milyen kérdés. R: A bíró kérdésére Biszku Béla még azt sem mondta meg, hogy fenntartja-e korábbi, még az ügyészségen tett nyilatkozatait. Biszku Béla: Nem válaszolok. Steiner Gábor: Jó, tehát nem válaszolok akkor arra a kérdésre, hogy fönntartom-e a vallomásaimat vagy sem. R: A vád szerint Biszku Béla 1956. december 3-án az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Felszólalása után három nappal a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. A volt belügyminiszter háborús bűntett és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt tavaly nyáron első fokon öt és fél év börtönbüntetést kapott. Ruzsás Róbert, tanácselnök, Fővárosi Ítélőtábla: Új eljárás lefolytatására utasítja. R: Ezt az ítéletet azonban a táblabíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. A megismételt eljárás első tárgyalásán történész szakértők arról beszéltek, hogy a Nyugati pályaudvari, úgynevezett vörös zászlós tüntetés provokáció volt, amit Salgótarjánban megtorlás követett. A történészek Biszku Bélát az '56-os forradalom utáni megtorlások irányítójának tartják. Horváth Attila, jogtörténész: Biszku Béla Kádár János mellett az 1956-os megtorlásnak az egyik fő felelőse, hiszen abban az időszakban jogszabályok, jogintézmények nem korlátozták a hatalmát, közvetlen utasításokat adhatott megtorlásokra, emberek megveretésére, törvénytelen letartóztatására. R: A 95. évében járó Biszku Béla büntetőpere novemberben folytatódik. Elsőfokú ítélet az év végén vagy jövő év elején várható.

hírTV - Híradó - 2015.06.22. 17:20:59 (00:02:30) MIELŐBBI ÍTÉLETHOZATALT SÜRGETNE A BISZKU-PERBEN TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ Mv: Mielőbbi ítélethozatalt sürgetne a Biszku-perben az igazságügy-miniszter is. Trócsányi László szerint a bíróságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a vádlott már 95 éves. A tárcavezető ezt a szocialista Bárándy Gergely kérdésére mondta. Az MSZP-s politikus bírálta a kormány azon tagjait, akik véleményt fogalmaztak meg a háborús

bűnökkel vádolt egykori kommunista belügyminiszter ügyében hozott ítélettel kapcsolatban. Bárándy Gergely (MSZP), országgyűlési képviselő: Ezek bizony nyomásgyakorlásként hangzottak el a bíróságokra nézve, és a bírósági munkára nézve. R: Élesen bírálta a szocialista Bárándy Gergely azokat a kormánypárti politikusokat, akik szót emeltek a Biszku-perben hozott ítélettel szemben. A háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista Belügyminisztérium ügyében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú elmarasztaló ítéletet, és új eljárást írt elő. Budai Gyula (Fidesz), alelnök, Országgyűlés Igazságügyi bizottsága: Ennek a véleménynek hangot kell adnunk. R: Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának alelnöke, Budai Gyula szerint nem történt nyomásgyakorlás, a Biszku-perben hozott ítéletet pedig ő is felháborítónak nevezte. Budai Gyula: Akár miniszter, akár országgyűlési képviselő, elmondhatja ebben a véleményét. Én is felháborítónak tartom azt a bírói döntést, amely ebben az ügyben született, és képviselő úr, én korábban is - bármelyik pozíciómban adódóan - többször fogalmaztam meg kétségeket a bíróság működésével kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy ez nem a bírói függetlenségét sérti. R: A szocialista Bárándy Gergely az igazságügyi minisztert is számon kérte. Bárándy Gergely: Helyénvalónak tartja-e azt, hogy konkrét bírói döntést olyan módon bírálnak kormánypárti képviselők és kormányzati szereplők, mint ahogy ezt tették a Biszku-ügyben? Hogy elfogadhatónak tartja-e miniszter úr azt, és nem gondolja-e, hogy kellett volna szót emelni a jelenséggel szemben, hogy bármi is a véleménye tartalmi szempontból a Biszku-ügyben hozott ítéletről, az egy egyedi bírósági döntést támad? R: A tárcavezető szerint a bíróságnak tekintettel kellett volna lenni a vádlott, Biszku Béla életkorára is. Trócsányi László, igazságügyi miniszter: A tisztességes dolog az, hogy nem az élet oldja meg a problémát. Egy 95 éves embernél hogyha húzzuk-halasztjuk, akkor elnézést kérek, akkor valószínűleg az élet fogja megoldani ezt a problémát, mert az élet rendje sajnos ilyen. R: Az Ítélőtábla döntését a fővárosi főügyész, a KDNP alelnöke, Rétvári Bence, valamint az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely is bírálta.

atv - Egyenes beszéd - 2015.06.17. 20:22:00 (00:08:15)

CSÖRGŐSIPKÁS BOHÓCOT CSINÁLT A BÍRÓSÁGBÓL A VÉDELEM, MONDTA IBOLYA TIBOR A BISZKU-PER KAPCSÁN Mv: Hogy mi történt a Biszku-peren és a Biszku-per tárgyalásán, arról már hallhatták önök a történész véleményét, hallhatták a védő véleményét, és ma olvashatták a fővárosi főügyész véleményét, aki egyebek mellett azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy mondvacsinált indokokkal küldte vissza elsőfokra a Biszku-ügy tárgyalását az Ítélőtábla. És a Biszku Béla védője, tehát az ügyvédje az csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból. Hack Péter a vendégem, jó estét kívánok, üdvözlöm. Hack Péter, alkotmányjogász: Jó estét kívánok. Mv: Mennyire gyakori az, hogy a vád, a vádhatóság az bíróságot bírál? Hack Péter: Hát önmagában is nagyon ritka, de hogy ilyen hangnemben én ilyet még nem hallottam. Több, mint harminc éve foglalkozom büntető igazságszolgáltatás ügyeivel, de ilyet én még nem hallottam, hogy egy ügyész ilyen hangnemben nyilatkozzon a bíróságról, ami külön azért tisztességtelen, mert a törvény kizárja azt, hogy a bíró válaszoljon erre a kritikára, a törvény megtiltja a bíróknak azt, hogy az ő ügyükben született ítéletet bármilyen formában kommentálják. Én döbbenten hallottam ezt az interjút. Külön meg vagyok rökönyödve azon, hogy az OBH, tehát a Bírósági Hivatal részéről még senki nem szólalt meg, és nem védte meg a bírót, vagy a bírói vezetők részéről. Meg vagyok döbbenve azon, hogy a legfőbb ügyész nem szólalt meg, és nem váltotta le az ilyen hangnemben nyilatkozó főügyészt. Ráadásul egy olyan ügyben történik ez a purparlé, ahol nyilvánvaló, hogy az ügyészségnek komoly felelőssége van, lehet, hogy a bíróság is hibázott, de ha a bíróság hibázott, akkor majd a megismételt eljárásban az ügyészségnek a tárgyalóteremben lesz lehetősége kifejteni a véleményét. Mv: Ezt kifejteni... Azt is nyilatkozta a fővárosi főügyész, hogy a Biszku-ügyben a bíróság azt kérdőjelezte meg lényegében a védő álláspontját felhasználva, hogy az ügyészség elé tárt bizonyítékok elégségesek ehhez, mármint hogy a döntéshez. Na de hát... Hack Péter: Ez a bíróság dolga. Mv: Ezt akartam, tehát a bíróságnak minden esetben, még egy tyúklopási ügyben is az a dolga, hogy a vádhatóság, most rendőrség nyomozott, ügyészség, mindegy is, de hogy amit elé tettek, az elégséges-e a döntéshez? Hack Péter: Pontosan. Ha történik egy másodfokú eljárás, akkor a másodfokú bíróságnak feladata, hogy megvizsgálja, hogy jogilag nem történt-e valami hiba, eljárási szabályt nem sértettek meg, vagy anyagi jogot nem alkalmaztak rosszul, illetőleg, hogy ténybelileg helytálló az elsőfokú ítélet. Most itt azért arra felhívom a figyelmet, azt hiszem, Gellért Ádám is erről nyilatkozott az ítélet megszületése után, másodfokú határozat megszületése után, hogy a másodfokú bíróság nem felmentette Biszku Bélát, hanem... Mv: Ez nagyon fontos, ezt még a védőügyvédje is kihangsúlyozta. Hack Péter: Így van. Tehát nem azt mondja, hogy bizonyítottság hiányában felmentem.

Mv: Igen, igen. Hack Péter: Ezt is megtehette volna, ha esetleg az az álláspontja, hanem azt mondta, hogy új eljárást rendelek el megalapozatlanság címén, mert a bizonyítékokat nem gyűjtötték össze. A kiinduló kérdésre egy mondat erejéig visszatérve, hogy azért volt-e olyan, hogy az ügyészség kritizálta a bíróságot, mostanában volt, ugye a szigetszentmiklósi bántalmazási ügy után, amikor megszületett az ítélet. Mv: A gyermek, igen, igen, igen. Hack Péter: Utána a megyei főügyész sajtótájékoztatón támadta meg a bíróságot, ez is megdöbbentő esemény, hiszen nekik is jogi úton van lehetőségük jogorvoslatot bejelenteni, és ezt a vitát lefolytatni. Megjegyzem, ebben az ügyben sem védte meg senki a bírót. Most lehet, hogy a bíró téved, erre van a megismételt eljárás, a megismételt eljárásban születik egy döntés, utána majd azt is meg lehet fellebbezni, és utána valahol lezárul, de ez a jogi menet, és a jogi vitarendezés az éppen abban különbözik a csörgősipkázós kocsmai verekedéstől, hogy itt eljárási szabályok szerint törvényben felhatalmazott szervek törvényben szabályozott keretek között döntik el a vitakérdést. nagyon hosszú ideig tart és én ezt is egy fontos ügynek tartom, hogy 25 éve Magyarországon a kommunista rendszer bűneiért komoly felelősségre vonás nem történt, pár nappal ezelőtt Gellért Ádám részletesen beszélt a lengyel ügyekről. De beszélhetnénk például a cseh ügyről is, ahol ugye a kilencvenes évek végén egy volt ügyésznőt ítéltek el, aki koncepciós perben aktívan részt vett. Magyarországon semmilyen nem történt. Magyarországon a rendszerváltás után mindenki azt mondta, hogy a korábbi példákból a spanyol példát kell követnünk, hogy a hetvenes évek közepén három európai országban omlott össze a diktatúra. Először Portugáliában a Salazar Caetano rezsim, utána Spanyolországban a Franco-rezsim és utána Görögországban a katonai diktatúra. Mind a három országban más igazságtétel volt. Ugye Portugáliában és Spanyolországban nagyon nagy méretű tisztogatások voltak, a közmédiába, a sajtóba, az üzleti életbe, az állami vállalatok élén, az egyetemeken, professzorokat küldtek el, és voltak büntető perek is. Portugáliában voltak büntető perek, volt katonai vezetők és a titkosszolgálatok tagjai ellen. Spanyolország, bocsánat, Görögországban volt büntetőper a Hunta vezeői ellen és a kínzásokban legaktívabban résztvevő katonai rendőrség tagjaval szemben az úgynevezett tortúra perekben, több száz egykori katonai rendőr ellen folytattak eljárást. De Spanyolország volt az az ország, ahol félve attól, hogy szétszakad az ország a szeparatista törekvések miatt, félve a gazdasági válságtól. '75-ben vagyunk, amikor ugye a nagy olajválság hullámzik végig Európán, ott az úgynevezett amnézia megoldást választották, felejtsük el a múltat. De, ha van, aki megnézi a mostani helyhatósági választásokat Spanyolországban, Madridban nyert egy hetvenvalahány éves hölgy, aki a baloldal támogatásával nyert, többek között azzal a programmal, hogy a Franco-rendszerhez kötődő utcaneveket is meg fogja változtatni. Tehát az úgynevezett... Mv: Tehát akkor az amnézia-modell... Hack Péter: ... nem old ugye, negyven évvel az amnézia-modell alkalmazása után még mindig jönnek ki a sírokból a halottak, hiszen akiknek az életét a harmincas évek polgár-

háborújában tönkretette a Franco-rezsim vagy és az azt követő időkbe, azoknak a gyerekei, unokái ma is szenvednek. És ugyanez igaz a kommunista-rendszer bűneire is, és ugye azt, hogy a háborús bűncseleményeket elkövetőket például, amivel Biszku Bélát vádolják, felelősségre lehet vonni, ezt ugye a Fidesz úgy tünteti fel, mintha a saját érdeme lenne, de felhívom a figyelmet, hogy az 1993 óta lehetséges. 1993 októberében született az az alkotmánybírósági döntés, ami kimondta, hogy nm évült, az el nem évült háborús bűncselekkményeknek. '93 óta az ügyészség a rendőrség, a bíróság tulajdonképpen egyetlen érdemi ügyet sem tudott tárgyalni. Lengyelországban meg tudták tenni, Csehországban meg tudták tenni, Németországban meg tudták tenni, hogy Egon Krenzet és a német munkapárt, német kommunista párt vezetőit plusz a katonákat, akik embereket öltek a határon felelősségre vontak, évekre börtönbe is kerültek. Ugye ez nem a múlt miatt érdekes, hanem a jövő miatt. Hogy, akik ma döntési helyzetbe vannak, azoknak is számolni kell azzal, hogyha egy diktatúrát kiszolgálnak, akkor lehet, hogy tíz év múlva, lehet, hogy harminc év múlva, de felelniük kell. Mv: Hát, igen. Akkor mondjuk azt, hogy akár a jövőre nézve is egy mindenkinek az elméjébe beleolvasztható véshető üzenet, hogy ez nem elévülő és bármikor elővehető bűn, ha elköveti valaki. Köszönöm szépen, hogy itt volt. Hack Péter: Így van. Mv: Önöknek pedig köszönöm a figyelmet, következik a...

atv - esti Híradó - 2015.06.12. 19:07:48 (00:02:30) BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN LEGYEN GYORS IGAZSÁGTÉTEL ÉS SZÜLESSEN MINÉL ELŐBB JOGERŐS ÍTÉLET, EZT SZORGALMAZTÁK A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIT KÉPVISELŐ CIVIL SZERVEZETEK VEZETŐI Mv: Biszku Béla ügyében legyen gyors igazságtétel és szülessen minél előbb jogerős ítélet, ezt szorgalmazták a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek vezetői a Kúria épülete előtt. Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, csalódással vették tudomásul, hogy azt az elkövetőt, aki egyfajta szimbóluma is volt a kommunista rendszernek, másodfokon nem ítélték el. R: A Fővárosi Ítélőtábla nem hozott ítéletet június 1-jén, hanem hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt Biszku

Béla ügyében. Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke és a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek vezetői azért jöttek a Kúria elé, mert érthetetlennek tarják a bíróság két héttel ezelőtti döntését. Rétvári Bence azt mondta, hogy az áldozatoknak sohasem lehet kevesebb joga, mint a tetteseknek. Rétvári Bence, államtitkár, EMMI: Közösen szeretnénk azt kérni, nagyon illedelmesen, nyugodtan, és a jog talaján állva, hogy amilyen jogi lehetőség csak van rá, hogy minél hamarabb szülessen ítélet ebben a kérdésében. R: Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a magyar igazságszolgáltatás ne jogot, hanem igazságot szolgáltasson, de soron kívül. Menczer Erzsébet, elnök, Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete: Felháborítónak tartjuk, hogy 25 évvel a rendszerváltoztatás után még mindig a magyar bíróságok nem képesek igazságot szolgáltatni deklaráltan háborús bűnösök tekintetében. R: Rétvári Bence nem csak a KDNP alelnöke, hanem államtitkár is, aki jogot végzett. A sajtótájékoztató után ezért azt kérdeztük tőle, nem gondolja-e, hogy nyilatkozatával megsérti a bírói függetlenséget, ennek ugyanis pont az a lényege, mint ahogyan korábban a Kúria elnöke kijelentette, hogy a bírák nem utasíthatóak, más hatalmi ágak képviselői pedig nem fogalmazhatnak meg elvárásokat velük szemben. Rétvári Bence: Az a kötelességünk, hogy az áldozatok mellé álljunk. Ezen a napon ez volt a KDNP kötelessége, hogy az áldozatokat ezen a módon is támogassa. R: Tudna igennel vagy nemmel válaszolni, hogy érzi azt, hogy megsértette a bírói függetlenséget? Rétvári Bence: Szerintem ez egy jogállamban teljesen elfogadott. R: A kormánypárti politikus kifogásolta, hogy Biszku Béla nem kért elnézést, nem követte meg azokat a tíz- és százezreket, akiket a kommunista rendszer Magyarországon 1956 előtt, alatt vagy a forradalom után megnyomorított.

Kossuth Rádió - Ütköző - 2015.06.10. 12:30:00 (00:27:38) MIK A FEJLEMÉNYEK BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN? Szignál: Ütköző. Mv: Jó napot kívánok a szerkesztő Náray Balázs nevében is, Halász Zsuzsa köszönti a hallgatókat és az Ütköző vendégeit. Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docenst és Szánthó Miklós jogászt, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét. Ismert másik bírói

tanácsnak kell eljárnia a háborús bűntettel megvádolt Biszku Béla ügyében. A Fővárosi Ítélőtábla a múlt héten másodfokon hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és végzésében új eljárás lefolytatását írta elő. Tavaly májusban az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Nyilván nem járnak messze az igazságtól azok, akik azt gondolják, Biszku meg fogja úszni, egy napot sem fog ülni, mint ahogy ezt az ítélethirdetéskor be is kiabálták. Hiszen a vádlott 94 éves, és talán nem blaszfémia, ha azt mondom, az idő neki dolgozik. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának minapi javaslata lehetőséget teremtene a kommunista diktatúra működtetőinek felelősségre vonására akkor is, ha az adott büntetőeljárást a terhelt halála miatt már nem lehetne lefolytatni. Nos, bevezetőül ennyit, és elsősorban nyilván a Nemzeti Emlékezet Bizottság javaslatáról szeretnék önökkel beszélgetni, de hogy miért került sor erre a javaslatra, azt hiszem azt előtte mindenképpen meg kellene beszélnünk, hogy mi is történt itt voltaképpen ezen a... vagy ebben a perben? És akkor engedjék meg, hogy Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselőt idézzem, aki azt mondta a történtekkel kapcsolatban, hogy mindez azt mutatja, hogy a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, amelynek során igazságügyi, jogi és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az 1956 októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban. Nos, hát akkor összegezzük először, hogy ez most itt miért nem sikerült? Tanár úr. Horváth Attila, jogtörténész: Hát én nagyon sajnálom, hogy nem született ítélet, hiszen hogyha ez megtörtént volna, akkor nagy valószínűséggel ez a magyar jogi tankönyvekbe külön fejezetként bekerülhettek volna. Viszont ez a forgatókönyv, ami most történt, ez nagyon rossz üzenet minden szempontból, hiszen azt mondja, hogy 25 év után két évig tartott az elsőfokú ítéletnek a meghozatala, egy évig ül a bíróság a másodfokú ítéletnek a meghozatalán, és ezek után azt mondja ki, hogy minden az, ami eddig történt 25 év alatti adatgyűjtés, az mind nem elegendő arra, hogy itt megalapozott ítélet szülessen. És nem bizonyítottság hányában menti föl Biszkut, hanem új eljárásra utasítja a bíróságot, ami egészen elképesztő. Tehát most laikusoknak azt mondhatnánk, hogy azt mondta ki a bíróság mondjuk egy házépítésnél, hogy ez a ház nem hozható rendbe, nem renoválható, hanem le kell bontani és újra kell építeni. Tehát ez egészen különleges és ritka ítélethozatal a másodfok részéről, az új eljárásnak a lebonyolítása. És hát tényleg benne van az a gondolat, hogy talán arra a kivárásra mennek, hiszen ha ez a két fokú ítélet ilyen hosszú ideig született meg, akkor az új eljárás is kérdéses, hogy mennyi ideig fog tartani. És az is kérdéses, hogy egyáltalán van-e még olyan új bizonyíték, amit elő tudunk szedni ennyi év után, amit eddig az ügyészség nem talált meg. Mv: Hát ugye ezzel segítene többek között a Fidesznek azon javaslata, hogy soron kívül a lehető leggyorsabban kellene az új eljárást lefolytatni, meg hát a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak ez a bizonyos javaslata is, hogyha megtörténik az elkerülhetetlen, és mondjuk ki, Biszku Béla netán a per lezárásáig eltávozik az élők sorából, akkor sem maradjon ez

az ügy hát nem is tudom, hogy kell fogalmazni, büntetlenül, mert ha valaki nincs itt, az már nem büntethető. Szánthó Miklós, vezető elemző, Alapjogokért Központ: Csak a korrektség kedvéért jegyzem meg bevezetőül, hogy az említett fideszes javaslat inkább egy nyilatkozat volt. Nyilvánvalóan egy párt nem utasíthatja az igazságszolgáltatást, hogy milyen eljárásban folytassa le a bírósági... Mv: Valóban ezért Gulyás Gergőt is megrótták, ellenben ugye ő azt mondta, hogy véleményük nyilvánvalóan lehet. Persze ez egy vélemény. Szánthó Miklós: Így van, de csak ezt akartam mondani, hogy ez nem egy országgyűlés előtt fekvő valamiféle tövénymódosítás. Mv: Köszönöm a kiigazítást, igaza van. Szánthó Miklós: De igazából, hogy rátérjünk a lényegre, és hadd legyek egy kissé közhelyes és egy idézettel nyissak. Hugo Grotius középkori jogtudós mondta még sok évszázaddal ezelőtt, hogy az nem lehet, hogy súlyos bűntett büntetlenül maradjon. Én azt érzem, hogy most abba a hibába kezd esni a magyar igazságszolgáltatás és jogi értelmezés mint amibe a '90-es évek elején a Zétényi-Takács törvényjavaslat igazságtételi törvényjavaslata elmeszelésekor, hogy még oly nyilvánvaló igazság ellenére sem mer kimondani a jogalkalmazás, nem az hogy ítéletet, hanem értékítéletet sem, nem meri nyíltan felvállalni azt, hogy nyilvánvalóan jogellenes, súlyosan jogellenes cselekményeket bűncselekménynek nyilvánítson, hanem ahogy Horváth Attila is említette, új eljárásra kötelezik az első fokot, tologatják a döntést, mert senki nem meri felvállalni azt, hogy nyíltan kimondja, hogy itt háborús bűntett elkövetéséről van szó. Mv: Miért nem? Gondolkoztak már ezen, hogy miért nem? Szánthó Miklós: Azért, mert én úgy érzem, hogy annyira mélyen áthatott a '90-es évek elejének, közepének alkotmánybírósági jogi értelmezési gyakorlata, ilyen témában igazságtétel témájában az egész magyar jogász társadalmat, hogy a jogállamiságot és a jogbiztonságot azt mindenek felett állónak tekintik. Ami alap esetben persze helyes lenne, de amikor az igazság, igazságosság elve kerül szembe a jogbiztonsággal vagy jogállamisággal, akkor az én véleményem az az, hogy kivételes esetben, indokolt esetben, mint amilyen például a Biszku-ügy is át lehetne törni ezt a tételt és lehetne azt mondani, hogy az igazság és az igazság felderítése, az igazság kimondása a bűnösök és a bűn nevén nevezése az fontosabb annál sem minthogy formális okokra hivatkozva, mint amire a másodfokú bíróság az ítélőtábla is hivatkozott a Biszku-ügyben, hogy nem volt megfelelő a tényállás feltárása ilyen, olyan bizonyítékokat nem megfelelően értékelt az elsőfokú bíróság. Ilyen formális okokra kvázi jogbiztonságra való okokra visszautasítson. Mv: Horváth tanár úrnak erről mi a véleménye? Horváth Attila: Hát én arra gondoltam itt közbe, hogy ez a vita, ami most itt zajlik Magyarországon a Biszku-ügy kapcsán, ez már a '90-es évek elején is lejátszódott, csak akkor

nem ilyen körülmények között és ilyen keretek között. És azzal a különbséggel, hogy akkor az Antall-kormánynak ugye nem volt olyan ereje, olyan elhatározottsága, hogy ezeket a bűnöket, a kommunisták által elkövetett bűnöket megvizsgálja és esetleges felelősségre vonást megtegye. Ugye egyetlenegy ilyen... Mv: De akkor még egyszerűbb lett volna, mint most? Horváth Attila: Hát azért lett volna sokkal egyszerűbb, mert akkor még ezek a vezetők jórészt éltek, ugye például Péter Gábor '93-ba hal meg. Szánthó Miklós: Lelke nyugalmába, nyugdíjasként. Horváth Attila: Így van, és a legnagyobb kényelembe, és amikor például a Pócspetriügyet... Mv: Hát mint ahogy az összes többi. Horváth Attila: Hát a Pócspetri-ügyet amikor újratárgyalják, akkor Péter Gábor megmondja a bíróságnak, hogy nem hajlandó bejönni, a bíróság jöjjön ki hozzá, és a sértetti jogi képviselőt, az ügyvédet nem akarja először beengedni az ajtón. Tehát ő kifejezetten arrogánsan viselkedett abban a tudatában, hogy őneki úgyse lesz emiatt semmilyen fajta bántódása. Tehát nem voltak elég erősek, eléggé határozottak, és a köztudatban pedig ez a békés átmenet is egy ilyen illúziót hozott, hogy akkor talán itt nem kéne ennyire ezt a kérdést feszegetni. És hát az a nagyon rossz üzenet tudatosodott az embereken, hogy a szocializmus korszakának, a diktatúrának a szabályait azt értelmezni lehet, az akkori viszonyait értelmezni lehet a mostani jogszabályokkal. Tehát itt az elévülés kérdése volt az elsőrendű probléma, hogy egy emberölésnél húsz év az elévülési idő, de ezt a jogállamra találták ki és nem a diktatúrára. Mert ugye aki ott elkövetett egy emberölést, az nemhogy nyomoztak volna utána, hanem éppen ellenkezőleg, kitüntették őket, akik '56-ba tömeggyilkosságokat követtek el azok a szocialista hazáért és egyéb munkás, paraszt hatalomért kitüntetéseket kaptak, és egész életükben privilegizált emberek voltak. Így aztán azt az üzenetet küldte mindez a lakosságnak, hogy legyél nyugodtan diktátor, akár súlyos bűncselekményeket is kövessél el, és utána aztán húsz évig, míg az elévülési idő tart, addig még valahogy konszolidáld a helyzetedet, és utána aztán már nyugodtan áttérhetsz a jogállamiságra, téted már nem lehet ezért felelősségre vonni. De ezt más országok nem követték ez a gyakorlatot, ez csak Magyarországon volt ilyen következetes, hogy nem anyagi-jogi, hanem eljárás..., tehát nem eljárás-jogi, hanem anyagi-jogi kérdésként fogták fel az elévülésnek az intézményét. És hogy, az Alkotmánybíróság is ennek megfelelően intézkedett, illetve ítélkezett. De akkor egy kétharmados többséggel egy olyan alkotmányt fogadtak volna el, amelyek azokat az elveket, amiket most az alaptörvény megtett, kivontak volna, akkor le lehetett volna az egész ügyet folytatni. Sőt, még tovább megyek... Mv: De nem volt kétharmados többség. Horváth Attila: Hát ez az, de, és még tovább megyek. Mv: A kormányhatóság érdekében is paktumot kellett kötni az SZDSZ-szel.

Horváth Attila: A sortűz-perekben Biszku tanúként szerepel, és ott a bíró egy idő után figyelmezteti is Biszkut, hogy most amit mond, az ő ellene felhasználható, mert ugye tanúként igazmondási kötelezettsége volt. És azt is megemlíti, hogy tulajdonképpen a Biszkunak a vádlottak padján kellene ülnie, mert itt csak a végrehajtók ülnek, az utasítást adók nem. És ekkor kellett volna az ügyészségnek erre a felszólításra, bírói felszólításra cselekednie, és Biszku ellen is már akkor vádat emelni, ami ugye teljesen másként nézett volna ki. Szánthó Miklós: Én is arra szerettem volna felhívni a figyelmet, amire előbb Horváth Attila is, hogy azért ennyire pesszimista, köldöknézegető hangsúlyt ne üssünk meg. Valóban van egy új alaptörvény, ami kimondja a kommunista bűncselekmények elévülhetetlenségét, és kimondja azt is, hogy az MSZMP illetve jogutód szervezeteinek felelőssége, jogutód szervezetei vezetői az ilyen bűncselekményekért, bűncselekmények elkövetéséért el nem évülő felelősséggel tartoznak, idesorolva nyilvánvalóan az '56-os forradalom leverését, és azt követő megtorlásokat. És azért azt is hangsúlyozni kell, bár ez a mostani Biszku-perben érdekes módon, ahogy én olvastam az elsőfokú ítéletet, amely már elérhető, ez nem volt konkrét vádpont, nem szerepelt sem a vád, sem a bírósági ítélet alapjául. De most már egy úgynevezett lex Biszku, ami most már félreérthetetlen módon kodifikálja a magyar jogrendben az emberiesség elleni bűncselekmény, háborús bűntett és egyéb el nem évülő bűncselekményeknek a fogalmát, illetve megnevezi azt is, hogy az úgynevezett köztörvényes bűncselekmények közül, halált okozó testi sértés, emberölés, stb., amire éppen kitért a Zétényi–Takács-féle törvényjavaslat a kilencvenes évek elején, az mikor számít kommunista bűncselekménynek és mikor nem évül el. Tehát az én véleményem az az, hogy az a problematika és vita, ami valóban lejátszódott a kilencvenes évek elején, és ahogy említettem, az ívódott be a magyar jogásztársadalomba és jogalkalmazásba is, hogy itt a jogbiztonságnak mindenképpen primátust kell biztosítani az igazságosság felett. E mellé oda kell tenni azt, és át is formálhatja ezt a jogi gondolkodásnál az új alaptörvény előbb említett szakasza, illetve ez a lex Biszku, és igenis lehetne azt mondani szerintem, nyugodtan lehetne azt mondani, akár bírósági, akár alkotmánybírósági szinten, hogy most már megvannak azok az alkotmányos alapok, amelyek alapján lehetne alkalmazni kivételszabályt. Meg lehet alkotni olyan törvényt, mint amit például a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a javaslata tartalmaz, ami azt mondaná ki, a főszabálytól eltérő módon... Mv: Mindjárt fogunk erről is beszélni részletesebben... Szánthó Miklós: Nem akarom ezt részleteiben tárgyalni. Ugye azt mondaná ki, hogy a főszabálytól eltérően a terheltnek a halála nem akadálya a büntetőeljárásnak. Hasonló vita folyt le a kilencvenes évek elején egy másik büntethetőséget megszüntető jog az elévülés kapcsán. Most ugyanaz a vita fog szerintem előjönni, csak már mások az alkotmányos alapok, és ez alapján lehetne azt mondani, hogy igen, ilyen kivételes helyzetben új alkotmányos rendelkezésekkel már lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az igazságot ki lehessen mondani, és a bűnösöket felelősségre lehessen vonni. Mv: Jó, hát majd meglátjuk, hogy mennyire lesz erre politikai akarta, mert nyilván azon is múlik.

Szánthó Miklós: Főleg azon múlik. Mv: De még mielőtt itt ezt részletesen megvitatnánk, még vissza egy picikét ehhez a perhez, mert fontos. Voltaképpen a konkrét ügyben, tehát most a konkrét tárgyalással kapcsolatosan mi az, ami itt történt, hogy ki hibázott? Olvastam egy csomó szakértői nyilatkozatot, és abban hát hogy mondjam, majdnem hetven-nyolcvan százalékosan egyetértettek a nyilatkozók, hogy már maga a vádirat olyan gyengén volt megfogalmazva... Szánthó Miklós: Így van. Mv: ...hogy nem is nagyon lehetett ennek a dolognak más kimenetele. Szánthó Miklós: Én a vádiratot nem olvastam, de valóban már a kettőezres évek óta húzódik ezeknek a feljelentéseknek a sorsa, erről Gellért Ádám nemzetközi jogász tudna mesélni sokat, ugyanis az a furcsa dolog történt meg, hogy Biszku Bélát olyan vádpontokban találták bűnösnek, illetve olyan vádpontok alapján került benyújtásra a vádirat, amely pontokat korábban is tartalmazott nemzetközi egyezmények révén a magyar jogrend. Tehát azon háborús bűntett, amely alapján Biszku Bélát elsőfokon elítélték, azt nem a lex Biszku hozta be a magyar jogrendbe, az csak megerősítette a létét, mert volt egy értelmezési vita, de a bíróságokon kívül egybehangzó jogászi vélemény az az volt, hogy pontosan már a sortűzperek kapcsán is ez alapján vádat lehetett volna emelni Biszku Béla ellen, és az ügyészség egész egyszerűen a mostani Biszku-ügyig az ilyen tartalmú feljelentéseket Biszku Béla ellen is visszadobálta arra való hivatkozással, hogy az őáltala elkövetett egyéb bűncselekmények már elévültek, az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát pedig nem ismeri a magyar jog, ami egy csúsztatás volt, meg egy félreértelmezés, de az ügynek az érdekessége az ez, hogy konkrétan az alapján, ami alapján öt és fél év szabadságvesztést kimondott az elsőfokú bíróság Biszku Bélára háborús bűntett miatt, azt már megtehették volna korábban is. Mv: Tanár úr szerint ki hibázott, ha egyáltalán lehet ilyet mondani, hogy hibázott, mert nyilván Biszku Béla ügyvédje, Magyar Gábor még ezt is prejudikálásnak tekintené, mert őszerinte a megbízója ártatlan. Horváth Attila: Hát a probléma abban van, hogy mai jogi kategóriákat akarunk alkalmazni az 1956-ban lezajlott eseményekre vonatkozólag. A bíróság is ugye azt mondja, hogy hát azok az iratok azok manipuláltak, nem lehet tudni, hogy igaz-e amit ott leírtak vagy sem, de a kiindulási alapnak annak... Mv: De bocsásson meg... Horváth Attila: Igen? Mv: ...csak ez fontos amit mond, merthogy ugye hát vannak jegyzőkönyvek, átiratok, utasítások és a többi, ami alapján hát én, mint ugye mezei magánember nem kétséges, hogy...

Horváth Attila: Azt tudni kell, a korszak kutatói pontosan tudják, hogy amiket ott leírtak, azoknak a legnagyobb része hazugság. Tehát abból kell kiindulni, ott pont fordítva, mondjuk egy dualizmus kori levéltári okiratot a kezembe veszek, abban majdnem biztos lehetek, hogy az amit ott leírtak, az igaz. A szocializmus korszakbeli iratoknál pedig nagy valószínűséggel semmi nem igaz. Hát ott alig volt olyan jogszabály, amit betartottak volna, és teljesen másképp működött az egész rendszer ahogy azt többen elmondták, ez egy pszeudo, nem valódi jog volt a '90 előtti jog Magyarországon, de ugye a kiindulás. Hát '56-ban egy olyan kormány kezd itt működni Magyarországon, amely egyértelműen egy teljesen nemzetközi jogellenes szovjet beavatkozás révén kerül hatalomra, még a saját jogszabályukat se tartották be, hiszen ugye az Elnöki Tanácsnak kellet volna az Országgyűlést helyettesítve ezt a kormány kinevezni. Tudjuk, hogy az Elnöki Tanács '57. március 9-éig nem is ülésezett, tehát eleve illegitim kormány, illegitim vezetők, ugye a pártvezetés sehol nem szerepel a korabeli jogszabályokban se, hogy nekik utasításjogaik vannak. És olyan emberek, akik magukat önkényesen hatalom birtokosainak nevezik meg, azok telefonos utasításokkal adnak parancsot olyan fegyveres testületeknek, amelyek szintén nem legitim módon működnek, ugye itt a közismert néven nevezett pufajkások, akik különböző atrocitásokat hajtanak végre a szovjet csapatokkal sokszor együttműködve. Tehát itt minden törvénytelen, és aki itt vezető volt, az tulajdonképpen, mikor azt kérdezik egyszer a plébánostól, hogy miért nem harangoz, és akkor mondja, hogy ezer oka van, de a legfontosabb, hogy nincs harangunk, hát itt is az, hogy most Biszku miért bűnös? Hát erre is ezer dolgot el lehet mondani, de leginkább azt, hogy egy olyan terrorista erőszakszervezetnek volt a vezetője, amelyik tömegével hajt végre különböző gyilkosságokat, és hogy ha esetleg valamelyiknél még nem is ő adott utasítást, abban az esetben is azért is felelősségre kellene vonni, mert ő ezt, mint vezető, majd utána pedig mint belügyminiszter ezeket eltűrte, elnézte, és nem tett ez ellen semmit se. És az előbb említett Gellért Ádám által nagyon szépen levezetett emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el a Biszku. Tehát nem csak erre a két sortűzre kellett volna koncentrálni, hanem amellett az összes törvénytelen letartóztatás, az összes törvénytelen megveretése az embereknek, az összes haláleset, ami ennek kapcsán bekövetkezett. Amikor például a letartóztatottak által megásott sírba belövik az embereket és úgy kivégzik őket, és az utána lévő perek sorozata, ahol 25 ezer embert börtönbe zárnak, 16 ezer embert internálnak, és 300 embert... Mv: És mondjuk a Nagy Imre-perben játszott szerepe. Horváth Attila: Hát a Nagy Imre-perbe játszott szerepe is, hogy ő megy tárgyalni Moszkvába, ő ír egy külön brossúrát erről, hogy ezt hogy kell működtetni. Ő az, aki reklamálja, hogy kevés a fizikai megsemmisítés ezekben az ügyekben, és hát mondom, még egyszer hangsúlyozom, hogy ezt a korszakot nem lehet a mai kornak a mércéjével mérni. Tehát itt valóban a szakértőkre kellett volna hagyatkozni és nem azt mondani Kahler Frigyes Frigyesnek a szakértői véleményére, hogy ő elfogult. Hát miért lenne elfogult az, aki már korábban valamiről szakértői véleményt adott? Akkor minden szakértő elfogult, aki már egyszer szakértői véleményt adott valamilyen kérdésről. Tehát ez eleve rossz felvetése volt a bíróságnak ez a fajta megközelítés. És miből gondolja a bíró, hogy ő jobban meg tudja ítélni az '56-ban történteket mint egy szakértő? És egyébként nem

csak Kahler Frigyes volt ezen a területen szakértő, hanem jó pár más jogtörténész és történész is dolgozott abban a stábban, amelyik ezt mindezt összehozta. Aztán azt, hogy ezt az ügyészség hogyan hasznosította az egy másik történet. Mv: Ki lehet szakértő? Bocsátson meg, csak ehhez kapcsolódóan, ki lehet majd az új eljárásban szakértő? Mert valóban ahogy ezt tanár úr mondta, mindenki, aki a korszakkal foglalkozik történészek már volt szakértő ilyen helyen. Szánthó Miklós: Az attól függ, hogy ki hív be az ügyészség szakértőnek és a bíróság kit fogad el szakértőként. Nyilvánvalóan vannak még számos, Kahler Frigyes szakértelme mellett nyilvánvalóan van még számos szakértő, akit az ügyben meg lehetne hallgatni. Reméljük, hogy nem az lesz a választóvonal a szakértő és nem szakértő között, hogy esetlegesen az a feltétele, hogy '56 megítélése kapcsán még nem meri kimondani azt, hogy forradalom volt. Mv: Igen, ezt Gulyás Gergely is mondta. Szánthó Miklós: De azért a viccet félretéve, nyilvánvalóan az, hogy kinek az idézőjeles hibája az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása, hogy itt most az elsőfokú bíróság, a másodfokú bíróság vagy az ügyészség követett el valami olyan hibát, ami miatt formális okokra hivatkozva a másodfokú bíróság megtehette azt, amit tett, az persze külön kérdéskör. De azért annyit hadd emeljek ki, hogy a másodfokú bíróság szóbeli ítélethirdetésén többek között az hangzott el, és ez az, amire előbb utaltam, hogy megpróbálják felülírni az igazságosságot formális jogi érvekre hivatkozva. Az hangzott el, hogy többek között azt sem látta bizonyítottnak az egyik vádpontban felhozott sortűz kapcsán a bíróság, hogy zárt logikai lánc állt volna fenn Biszku Béla által adott utasítás és a megtörtént terrorista cselekménysor között. Nyilvánvaló, hogy, tehát valaki ismeri az adott korszak politikai rendszerét, az utasítási mechanizmusokat, hogy úgy mondjam köztudomású tény jogi nyelven szólva, hogy a kettő között volt nem az, hogy logikai kapcsolat, hanem konkrét közvetlen kapcsolat. Most ez egy tipikusan olyan eset, hogy itt fogták a büntetőeljárás száraz, formális és száz százalékos bizonyítottságot igénylő szabályait és azt mondták ki, hogy mivel az ügyészség az eljárás, az elsőfokú eljárás során nem tudta zárt logikai láncban száz százalékosan bizonyítani, hogy Biszku parancsa és a megtörtént sortűz kapcsán közvetlen, zárt logikai lánc állt volna fenn. Azt mondták, hogy mivel hogy nem száz százalékos a bizonyítottság, itt akkor új eljárásra van szükség. Tehát azért ez, amire előbb utaltam, hogy ezt valamelyik jogalkalmazónak, valamenyik bíróságnak már át kell egyszer törnie. És nem minden esetben, ilyen esetben nem kellene ennyire szárazon és ennyire tisztán ragaszkodni a leírt paragrafusokhoz, hanem inkább a törvények szellemét kellene előtérbe helyezni az igazságosság vagyis az arra való törekvést. Horváth Attila: Igen, és ehhez azt tenném még hozzá mindezt megerősítve, hogy ugye itt a bíróság olyan módon nyilatkozott mint hogyha itt Biszkut közvetett tettességgel vádolták volna. De nem, Biszkut taktikai okokból az ügyészség felbujtóként vádolta be. És ennek következtében itt akkor teljesen másfajta bizonyítottságra van szükség, minthogyha követett el tettességet. Tehát amikor egy az egyben utasítást adok, hogy akkor lőjetek bele a tömegbe. És ezért is csodálkozom ezen a fajta megközelítésen, hogy itt nem látták a

közvetett bizonyítékoknak a logikailag zárt rendszerét, miközben aki a korszakot ismeri, az nagyon jól tudja, hogy itt a különböző terrorista szervezetek, az ÁVO-tól kezdve a pufajkásokig, ezek sokszor megpróbálták kitalálni a gondolatait is sokszor a vezetőknek. Tehát amikor mond egy beszédet, vagy valamiről beszélnek. Ráadásul a korszaknak a politikusai a szokásos kommunista zsargonban mondanak erről, mindenről véleményt. Sose mondják ki egyértelműen azt, amire gondolnak. Például amikor Nagy Imrének a kivégzését elhatározzák, akkor azt mondják, hogy szabad folyást adunk az igazságszolgáltatás működésének. Na, most, aki ezt olvassa... Mv: Milyen cinikus. Horváth Attila: ...egy laikus ember, hát azt mondja, hogy hát, igen, milyen rendesek ezek, mondják, hogy akkor működjön. Bár ugye önmagában is benne van, hogy az ő utasításuktól függ, hogy egyáltalán a bíróság működhessen-e vagy sem. Tehát itt azért ezt is bevallották ezzel a dologgal. Tehát itt ezt kellene látni ebben az ügyben, hogy itt semmi nem történhetett a párt vezetésének akarata nélkül. Hogyha ők csak egy keresztbe szalmát tett volna valamelyik pufajkás úgy, ahogy azt nem a párt legfelső vezetése várta el tőlük, azok abban a pillanatban a legkeményebb retorzióra számíthattak volna. Mv: Akkor itt az utolsó három percben térjünk vissza a Nemzeti Emlékezet Bizottság javaslatához. Tudni illik ugye, hogy életen túlnyúlóan is lehessen ezekkel az ügyekkel foglalkozni. Ez ugye, ha jól olvastam, akkor egy lengyel példából... Horváth Attila: Így van. Mv: ...indul ki. És kikre vonatkozna ez Biszku Bélán kívül? Kikre vonatkozhatna? Szánthó Miklós: Mindenkire, akit az említett lex Biszku is el nem évülő nemzetközi jogrend ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolhatóvá tesz. Ez az említett kommunista... Mv: Tehát akár Péter Gáborra is, ha már tanár úr ezt a példát hozta? Szánthó Miklós: Ha abban a formájában fogadnák el a törvényjavaslatot, amelyben most van, úgy elvileg természetesen igen. Hiszen azt mondaná ki főszabályként mind az anyagi jog, mind az eljárások szabályai között, hogy büntethetőséget megszüntető okként a terhelt halála, illetve büntető eljárás akadályaként a terhelt halála nem vehető figyelembe. Nekem a rövid kommentárom ehhez annyi, hogy elkerülendő a cinikus megjegyzéseknek az áradatát, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadnák, akkor az én meglátásom szerint a Btk.-ból nem lenne szükséges kivenni a büntethetőséget megszüntető okot, a halált, csak a büntetőeljárás folyamán lenne szükséges kivétel szabályt meghatározni az ilyen ügyekre. Hogy ott nem lehet akadálya a terhelt halála az eljárásnak. És a bíróság a végén idézőjelben mindösszesen kimondaná, hogy mi volt a bűncselekmény, minősítené a cselekményeket, és kimondaná, hogy ki volt a bűnös. Büntetést már nem szabna ki. Szerintem az, hogy egy már elhunyt személyre büntetést szabna ki a bíróság, az egy erősen kritizálható elem. Ha e nélkül a rész nélkül fogadnák el a javaslatot, akkor jó út lehet a jövőben.

Mv: Tanár úr? Horváth Attila: Igen, ezt a lengyel példát, ezt onnan vették, hogy a lengyel nemzeti emlékezet bizottságának van 27 ügyésze, akik ilyen ügyekben nyomoznak, akkor is, hogyha meghalt már az elkövető is, és maga a sértett is akár. És ez azért nagyon fontos, mert magát a történettudományt is elősegítené. Hiszen az ügyészségnek sokkal több eszköze van az igazság kiderítésre, mint egy egyszerű történésznek. Tehát én azzal se értek egyet, akik csak a történészekre hagynák ezt a kérdést. Hiszen magányos történészi csoportok vannak, akik hadakoznak és próbálkoznak, hozzájutni levéltári forrásokhoz. Az ügyészségnek erre sokkal nagyobb lehetősége és szerepe van. Mv: Mennyi esélyt adnak arra, hogy ebből lesz adott esetben törvény? Szánthó Miklós: Hát, ezt nem tudjuk megjósolni. Mindenesetre Lengyelországban ez jól működik. Horváth Attila: Én bízom benne, hogy lesz belőle törvény. Mv: Nagyon szépen köszönöm mind a kettőjüknek. Horváth Attila jogtörténésznek és Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjének, hogy a vendégeink voltak. A kedves hallgatóktól pedig munkatársaim, Farkas Szilvia, Gyurmán Gábor és Szöllősi Éva, valamint a szerkesztő, Náray Balázs nevében is búcsúzom. Halász Zsuzsát hallották. Viszonthallásra!

atv - Egyenes beszéd - 2015.06.08. 20:09:27 (00:09:10) SORON KÍVÜLI, A LEHETŐ LEGGYORSABB ELJÁRÁST ÉS MIELŐBBI ÍTÉLETET SZERETNE A BISZKU-PERBEN A FIDESZ, KÖZÖLTE GULYÁS GERGELY Mv: Gulyás Gergely beszélt ma egy sajtótájékoztatón a Biszku-perről, ahol egyebek mellett azt mondta, hogy tisztázni kell, miért zárták ki a szakértőt, és hát szeretné vagy reméli, ha minél előbb itt is ítélet születne. Tudják, a Biszku-perről beszéltünk már az elmúlt héten, amikor is visszakerült az egész első fokra. Aztán felvetette Gulyás Gergely, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak van egy felvetése, miszerint lengyel példára, amely lehet... tehát azt támogatná, ez a magánvéleménye, a lengyel példa lehetővé tenné, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás. És mint ahogy az előbb már mondtam, személyes véleményeként azt mondta, hogy ezt támogatja a bizottságnak ezt a javaslatát. Gellért Ádám a vendégem. Jó estét kívánok! Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Jó estét kívánok! Mv: Nem mindannyian tudjuk, hogy mi ez a lengyel példa, tehát miről szól ez pontosan azon túl, hogy valaki akkor is elkövetővé válhat, ha már nem él, tehát halála után is lefolytatható az eljárás.

Gellért Ádám: Néhány szót a javaslatról, amit doktor Katona Gábor, a Nemzeti Emlékezet Bizottság főosztályvezetője és csapata dolgozott ki. Pár hónappal ezelőtt a Nemzeti Emlékezet Intézetének a munkatársai és vezetői Magyarországon voltak egy szakértői megbeszélésen, ahol én is jelen voltam, és elképesztő részleteket osztottak meg velünk, hogy Lengyelországban hogyan működik a múltfeltárás. 17 éve működik ez a szervezet, 14... Mv: Az elképesztő, az hogy elképesztő? Elképesztően hatékony? Gellért Ádám: Elképesztő az úgy elékép... Mondok néhány számot. Az elmúlt 15 évben 14 ezer nyomozást folytattak le és 80 ezer tanút hallgattak meg. És az ő repertoárjukban olyan büntetőjogi, illetve büntetőjogon kívüli eszközök vannak, amiket a Nemzeti Emlékezet Bizottságának ez a javaslata be szeretne emelni a magyar jogba. Az egyik már ilyen említett lehetőség, hogy az elkövetőnek a halála ne akadályozza meg a nyomozásnak a lefolytatását. Lengyelországban ez úgy működik, hogy a nyomozást az ügyészség a legteljesebb ténymegállapításig elviszi, megpróbálja megállapítani az áldozatnak a nevét és a számát, és felkutatja mind az áldozatokat, mind az elkövetőket. Mv: De várjon! Ez úgy értendő, hogy ha van egy eljárás és közben az eljárás alá vont ember meghal, akkor is folytatható az eljárás vagy úgy értelmezhető vagy úgy is értelmezhető, hogy ha valaki már rég elhunyt, de aztán valami olyan történelmi adatok merültek fel, ami gyanút ad arra, hogy őneki vétkes volt az elmúlt rendszerben, akkor elindítható és lefolytatható halála után is egy eljárás? Gellért Ádám: Mindkettő, amit mondott, ez alkalmazandó ebben az esetben. Amikor kétezerben elindultak ezek az eljárások, akkor egy hosszútávú stratégiát dolgozott ki az intézet, ami szerint először az 1939-50 közötti ügyeket derítették föl, bevezették a koronatanú intézményét abban az esetben, hogyha valaki tettesként előállt és teljes körű beismerő, illetve feltáró vallomást tett, akkor vele szemben az eljárás nem indult meg. A különleges szerepe... Mv: Igen? Gellért Ádám: A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének az, hogy az ügyészi szervtől teljesen függetlenített ügyészek dolgoznak a Nemzeti Emlékezet Intézetében nyolcvan fővel. Mv: És mióta van ez a lengyel intézet? Gellért Ádám: 1998-ban hozták létre, és 2000 óta működik operatíve. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének a bűnügyi irodáját a legfőbb ügyész helyettese vezeti, tehát igen kiemelt, magas rangban lévő ügyész, aki viszont a legfőbb ügyésztől teljesen függetlenítve van, és csak a Nemzeti Emlékezet intézetének az elnökének az utasításait követi. Mv: Elég sokat dolgoznak a múlt rendbetételén. Gellért Ádám: Pontosan. És hogy miért fontos ez? Térjünk kicsit Magyarországra! Néhány határozatot hoztam, ami számomra is az elmúlt két napban tudtam meg, hogy

egyáltalán létezik. Ugye beszéltünk arról pár nappal ezelőtt, hogy Biszku Bélával szemben belügyminiszteri tevékenysége miatt született egy feljelentés 2012-ben. Mv: Igen. Gellért Ádám: De nem emiatt volt az eljárás, az a sortüzes ügyek voltak. Az eredeti feljelentést eltüntették 2012 szeptemberében, és pár nappal ezelőtt tudtam meg, hogy született egy megszüntető határozat két és fél év nyomozás után. Most kapaszkodjon meg mindenki, egy hat és fél oldalas nyomozásmegszüntető határozat született, amiben az... Mv: Tehát annyi volt a nyomozati anyag? Hat és fél oldal? Gellért Ádám: Hat és fél oldalas volt a megszüntető határozat, amit sem az ügyészség, sem a feljelentők, akiknek megküldték ezt a határozatot, nem hoztak nyilvánosságra, tehát én is csak véletlenül jutottam ehhez a határozathoz. Ebben a határozatban nem derül ki, hogy használtak-e történész szaktanácsadót vagy történészt. Biszku Bélának a szerepével kapcsolatban mint belügyminiszter, két és fél oldalt szántak, amiben hát nem írtam ki pontosan, hogy miket mondtak, de körülbelül annyiban foglalható össze, hogy Biszku Bélának a büntetőjogi felelőssége az összegyűjtött tények alapján nem állapítható meg. Viszont... Mv: És ez 2012? Gellért Ádám: Ez 2014 szeptemberi ez a határozat. Mv: 14. 12-ben indult a feljelentés. Vagy történt a nyomozás. Gellért Ádám: 12-ben indult a nyomozás, pontosan. Mv: És 14-ben sikerült egy.. Gellért Ádám: Ez egy 2,5 éves nyomozásnak a lezárása volt. És hogy a szaktanácsadó szerepe mennyire fontos ebben az ügyben, azt pont a Biszku-per mutatja. Hogy a másodfokú bíróság azt mondta, hogy elfogult volt a szakértő, dr. Kahler Frigyes. Kahler Frigyesnek a szerepét úgy gondolom, hogy érdemes lenne tisztába tenni. Az elmúlt évben nagyon sok minden elhangzott vele kapcsolatban. Az eredeti feljelentés ugye a belügyminiszteri tevékenységére vonatkozott Biszku Bélának, és az ügyészség a nyomozati eljárásban Kahler Frigyest erre az ügyre kérte föl. Tehát a Biszkunak a belügyminiszteri tevékenységével kapcsolatban feltett 11 kérdést, Kahler Frigyes pedig válaszolja meg mint tanácsadó. Mv: Mert 2012-ben e témában jelentették fel. Gellért Ádám: Így van. Megszületett ez a szaktanácsadói vélemény, amiben valóban túlterjeszkedve a történész szakértő Kahler Frigyes, megemlítette a sortüzeket is. 2,5 oldalban. Egy hónappal a szaktanácsadói vélemény leadása után, teljesen nem tudjuk, hogy miért, a sortüzekkel meggyanúsították Biszku Bélát. Tehát folyt az eljárás a sortüzekkel kapcsolatban. De nem rendeltek ki történész szakértőt a sortüzekkel kapcsolatban. Mv: Mert hogy már írt korábban és 2,5 oldalon keresztül említette ezt?

Gellért Ádám: Nem. A szaktanácsadó írt egy 2,5 oldalas szaktanácsadói véleményrészletet... Mv: Igen? Gellért Ádám: ... amire ugyan nem kérték föl, de csak megemlítette úgy mellékesen. Pontosan. Mv: Azt mondom. Tehát hogy azért nem kértek új szakértőt, mert hogy már volt egy, aki igaz, hogy más témában, de végül is 2,5 oldalban erre is kitért. Gellért Ádám: Hát ha 2,5 oldalban össze lehet foglalni a magyar sortüzeknek a történetét, tehát az eléggé sajnálatos lenne. Mv: Én értem. De hogy ez volt az indoka a hatóságnak? Gellért Ádám: Nem tudom, nem volt ennek indoka. Ez további kérdés lenne, hogy hogyha egy nyomozati szakban sem neveztek ki, rendeltek ki történész szakértőt, sem pedig az elsőfokú eljárásban. Pedig erre Magyar Gábor védő ügyvéd több bizonyítási indítványt tett, amit az első fok elutasított. És most azért telt el három év, így, mert a másodfok is hát mondta, hogy történész szakértő nélkül, alapkérdések nem lettek megválaszolva, és ennek a kirendelését az elsőfokú, újonnan induló első fokon meg kell tenni. Tehát itt egy olyan, most azért a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének kapcsolódóan mondtam számokat is, hogy mennyien dolgoznak, milyen komolyan. 11 regionális szerv van Lengyelországban. Nem azt képzeljük el, hogy Szombathelyen, Győrben ilyen kirendelt ügyészek lennének, akik elmennek az áldozatokhoz meginterjúvolják őket, segítséget nyújtanak nekik. Hát ugye mi ettől eléggé messze vagyunk még. Tehát ez a javaslat, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottsága részjavaslat-csomagként egyelőre eljuttatott az Országgyűlés alelnökéhez, Gulyás Gergőhöz. Ez egy nagyon jó lépés arra, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a hatókörét és a jogköreit kibővítve, nagyon-nagyon megkésve, de azért mégis kárpótolva az áldozatok, illetve az elmúlt 25 évet, valami előrelépés történjen. Mv: Azt nem értem, hogy amit most említett eseteket. 2014, 2012. Tehát azért, hogyha valaki azt gondolja, hogy ennek a kormánynak nem érdeke, tehát, hogy antikommunista kormányról beszélünk, hogy ezek az ügyek napvilágra kerüljenek a bűnösök, büntetést kapjon, az téved. Tehát ez a kormány ezt szeretné. Akkor ennek a kormánynak az ideje alatt ilyen esetek hogy történhetnek meg? Gellért Ádám: Hát nem biztos, hogy ez az én tisztem, hogy ezt megválaszoljam. Én a tényeket tudom önnek elmondani, hogy hogyan zajlanak ezek az ügyek. Ezek az ügyek a 90-es évek elején is így zajlottak, a 90-es évek közepén is így zajlottak. Mv: Csak azért, mert azt várná el, hogy most akkor nem így zajlanak. Gellért Ádám: Hát annyi a változás, hogy jogalkotásban előrelépés történt, felállt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és ahogy hát legalább 15 éves késésben vagyunk folyamatosan, és ezeket a hiányosságokat is nem lehet már behozni. Tehát a tanúk nem fognak,

sem az elkövetők nem fognak feléledni. Ez egy rettenetesen megkésett és szimbolikus történet. De hát ha a Biszku-per nincs, akkor ugye most nem ülök itt és nem beszélek arról, hogy milyen hiányosságok vannak ezekben az ügyekben. És ha ezekben az ügyekben ugye két riporttal ezelőtt volt itt két, egy fiatal hölgy, meg egy fiatal úr, akivel a kiemelt ügyek főosztálya foglalkozott. Tehát ha a Budapesti Nyomozó Ügyészség 6,5 oldalt képest 2,5 év nyomozás után leírni, akkor itt elég nagy bajok vannak. És a Biszku ugye egy kiemelt ügy volt. Soron kívül tárgyalta a bíróság, és kiemelt ügy volt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen is. Ugye fölmerül a kérdés, hogy a többi ügyben akkor hogy jár el az ügyészség? Mv: A két fiatal aktivistánk ugye eddigi információk szerint szabálysértést követett el. De valahogy mégis ők is a kiemelt ügyek osztályához kerültek. Gellért Ádám: Biszku Béla pedig el nem évülhető háborús bűntetteket. Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt. Gellért Ádám: Én köszönöm.

ECHO TV - Esti Híradó - 2015.06.08. 19:33:54 (00:02:41) ÉLES VITA ZAJLOTT MA A PARLAMENTBEN A BISZKU-ÜGY KAPCSÁN Mv: Éles vita zajlott ma a parlamentben a Biszku-ügy kapcsán is. Kövér László házelnök, miután megelégelte, hogy Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője folyamatosan bekiabál az ülésen, a politikus kizárását kezdeményezte a vitából. A Jobbik azonban házszabálysértőnek tartja ezt. A Fidesz azt szeretné, ha a Biszku-per a vádlott halála után is folytatódna. Rétvári Bence, államtitkár, EMMI: Az a kommunista nyugdíjpótlékoknak a megvonása. R: Rétvári Bence parlamenti államtitkár éppen azokat a korábbi kommunista előjogok megszüntetésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket sorolta, amikor a felszólalását meg kellett szakítania Novák Előd bekiabálásai miatt. Rétvári Bence: Azért kapott kitüntetést, mert valójában az akkori kommunista diktatúrát erősítette, és nem azért, mert valódi teljesítmény állt mögötte. Ezeknek az embereknek a plusz juttatásait a Fidesz-KDNP-kormány egytől egyig elvette, egy viszonylag hosszú és... Kövér László, elnök, Országgyűlés: Novák Előd képviselő urat megkérem, hogy türtőztesse magát, vagy különben kénytelen leszek a teremből eltávolíttatni. R: Novák Előd azt kiabálta folyamatosan, hogy hazudik a kormány, és Biszku Bélának több százezres nyugdíja van továbbra is. A képviselők 94 igen, 31 nem és 1 tartózkodással

elfogadták Novák Előd kizárását. A jobbikos képviselőnek a múlt héten ugyancsak bekiabálásai miatt a Biszku-perről is távoznia kellett. Novák Előd (Jobbik), országgyűlési képviselő: Soha nem fognak ítéletet hozni (...) Megszólaló: Tessék kérem kifáradni kérem, jó? Novák Előd: Biszku Bélával is lehetne ilyen határozott. R: A Jobbik házszabálysértőnek tartja Novák Előd kizárását. Sneider Tamás, a parlament jobbikos alelnöke a Házbizottság összehívását kezdeményezi az ügyben. Novák Előd: A bekiabálás parlamenti műfaj, mondta Harrach Péter 2010-ben az Országgyűlés első normális ülésnapján nekünk, jobbikos képviselőknek, miszerint el kell fogadjuk azt, hogy adott esetben bekiabálások vannak az Országgyűlésben. R: Novák Előd ezzel magyarázta viselkedését, és szerinte ezért is jogszerűtlen Kövér László lépése. Gulyás Gergely, frakcióvezető-helyettes, Fidesz: Úgy gondoljuk, hogy nem fogadható el diktatúrák közötti kettős mércének az érvényesítése. R: Közben a Fidesz a Biszku-per érdemi részével is foglalkozott. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a Biszku-pert akkor is le kell folytatni, ha közben az érintett meghalna. Gulyás Gergely: Azt szeretnénk, hogyha ezekben az ügyekben soron kívül, a lehető leggyorsabban képes lenne a bírósági szervezet eljárni. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az a négyéves eljárási idő, ami eddig ebben az ügyben eltelt, az nem elfogadható. Egész egyszerűen egy 94 éves terhelt esetében, még más ügyekben is kifejezetten hosszú. R: A Biszku-perben a múlt héten született döntés értelmében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el.

Kossuth Rádió - 180 perc - 2015.06.08. 06:45:40 (00:06:12) HOL TART MOST A BISZKU-ÜGY TÁRGYALÁSA? Mv: Jó reggelt kívánok, háromnegyed hét múlt egy perccel. Arról már a híreinkben hallhattak, hogy Biszku-üggyel kapcsolatban tulajdonképpen most a dolgok állása az, hogy annyira megalapozatlannak tartják az elsőfokú ítéletet, hogy arra nem lehet érdemi másodfokú ítéletet alapozni. Sokan sokféleképpen elmondták a véleményüket. Ami nagyon érdekes, azt már hosszú hónapok óta, évek óta mondják, hogy történelmileg a felelőssége Biszku Bélának megalapozott. Na de mi lesz a jogi igazságtétellel. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Földváryné Kiss Réka a stúdióban, jó reggelt.

Földváryné Kiss Réka, elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Jó reggelt kívánok. Mv: Mert hogy a kettő ugyan különböző, de azt gondolná az átlagember, hogy azért ennek fednie kell egymást. Földváryné Kiss Réka: Hát ugye itt a rendszerváltás utáni szabad Magyarországnak az egyik kulcsproblémájáról beszélünk, hogy jogállami keretek között hogyan lehet a diktatúrát értelmezni, a diktatúra működését. Hiszen ne feledjük el, hogy amikor a dokumentumokat értelmezzük, akár történetileg, akár jogilag próbáljuk meg a konzekvenciáit levonni, akkor egy olyan időszaknak az anyagiról beszélünk, ahol nem volt hatalommegosztás, ahol egy pártállami diktatúra működött, a politikai döntések és azoknak a következményei egy politikai vezető testületben dőltek el, ez pedig az MSZMP-nek először az IB vezetőtestülete volt, majd pedig a pártbizottság. Biszku Béláról amikor beszélünk, akkor egy ilyen politikai vezetőről is beszélünk. Mv: Akkor nézzük sorban a definíciókat. Az, hogy történetileg megalapozott a felelőssége, ez egyértelmű, ezt kijelenthetjük? Földváryné Kiss Réka: Én azt hiszem, hogy ebben a történész szakmának a legszélesebb közvéleménye egyetért, hiszen rengeteg dokumentum maradt fönt. Az elmúlt 25 évben nagyon sok alapkutatás született és ezek publikáltak és olvashatóak is. Sőt, azt gondolom, hogy ma olvasni is kell őket, újra kézbe kell venni ezeket a dokumentumokat, hiszen lehet látni, hogy a fölállt Kádár-kormány illetve a mögötte lévő MSZMP legfőbb vezető testülete milyen szövegeket, milyen mondatokat fogalmazott meg, hiszen itt politikai döntések kellenek. Én azt hiszem, hogy ezért is nagyon fontos, hogy a történészek újra a közvélemény elé hozzák ezeket a dokumentumokat, segítsenek az értelmezésben. Éppen ezért ugye most Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzésénekaz évfordulójához, emléknapjához közeledünk június 16-án. És éppen ezért megkértük, fölkértük ebben a témában a legjelesebb történész-levéltáros szakértőket, illetve jogtörténészeket, hogy segítsenek értelmezni ezeket az anyagokot. Mutassák be lehetőleg a minél szélesebb közvélemény előtt, hogy mi volt a vezetők, mi volt a pártállami rendszer működési mechanizmusa, a megtorlásban kik vettek részt és milyen felelősséggel. Hiszen Biszku nem csak mint pártvezető, hanem mint belügyminiszter is hihetetlen fontos direkt és indirekt hatalommal rendelkezett. Mv: Ez június 16-a ez a konferencia, ez egy nyitott konferencia. Földváryné Kiss Réka: Ez egy nyitott konferencia és ami nagyon fontos és ezért igazából köszönettel tartozunk mindenkinek, aki elfogadta a meghívásunkat, hogy nagyon különböző szakmai műhelyekből érkeznek a vendégeink, hogy együtt tudjunk gondolkodni erről az időszakról és tudjuk elmondani, hogy mi a relevanciája az iratoknak. Mv: Akkor ezek szerint a történeti, történelmi felelősség az egyértelmű. Na de mi van a jogi felelősséggel? Azt gondolná az ember, hogy az Alaptörvénynek a garanciájával és a Lex Biszkuval ez is elintézettnek tekintendő.

Földváryné Kiss Réka: Így van. Ugye most van egy folyamatban lévő ügy, született egy másodfokú ítélet, amely ugye sokakban hát legalábbis meglepetést keletett. Mv: Önben is? Földváryné Kiss Réka: Egy dolgot szeretnék kiemelni, ami megint csak a Biszku-ügytól talán túlmutat. Ugye itt volt egy jogtörténész szakértő, aki fölkértek az eljárásban való részvételre. Most ugye többek között az indoklás, amennyire tudjuk, ugye hiszen nincsen még leírva, de amennyire a sajtóból lehet tudni. Ugye az indoklásnak az egyik pontja éppen az volt, hogy a szakértő elfogult. Azért elfogult többek között, mert már korábban történetileg megalapozott szakvéleményt mondott, korábbi tényfeltáró bizottságok munkájában, kormányzati tényfeltáró bizottságok munkájában részt vett. Itt ugye ez a nagy kérdés, hogy azok a történészek, akik az elmúlt 25 évben ezzel a témával foglalkoztak és ilyen vagy olyan történeti tényfeltáró bizottságokból elmondták a véleményüket, megalapozott történészi szakértői véleményt mondtak, azok vajon miért tekinthetők elfogultnak.És itt megint csak az a kérdés, hogy a történeti tényfeltárás és a jog alkalmazása az hogyan tud egymással kéz a kézben járn, a történeti tényeket hogyan lehet a jog nyelvére lefordítani. Nagyon várjuk, hogy lássunk ennek az ügynek a végére és tudjunk valamifajta konzekvenciát levonni. Mv: Még egy dologra van időnk. Vannak nemzetközi példák az ilyen típusú felelősségrevonásról? Földváryné Kiss Réka: Így van, különböző példák vannak. Ami talán a leginkább elgondolkodtató, vagy érdemes modellként végiggondolni a magyarországi alkalmazhatóságát is, hogy a lengyel társintézményünk, amelyik az egyik legnagyobb és talán legnagyobb köztiszteletnek is örvend ebben a témában, ott fogalmazódott meg hasonló problémák miatt egy olyan megoldási lehetőség, hogy a már a nem élő egykori felelősök ellen is eljárást lehessen indítani. Ezek ugye szimbolikus eljárások, de pontosan az a lényeg, hogy ki lehessen mondani történeti és jogi értelemben is a felelősséget. Ezen érdemes elgondolkodni, mi erre nézve is próbáltunk különböző modelleket kialakítani- Érdemes erről vitatkozni vagy beszélni, hogy Magyarországon ennek van-e relevanciája. Mv: Láthatóan a történészeknek elég konkrét véleményük van az ügyről, az ezt körülvevő kérdésekre. Hallhatnak is ezekről bővebben június 16-án, ezen a bizonyos konferencián. A Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökét, Földváryné Kiss Rékát hallották.

Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság - 2015.06.07. 07:33:15 (00:12:44) NEM HOZOTT ÍTÉLETET A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN

Mv: Az ítélet megszületett. Arról, hogy nem hoznak ítéletet. A másodfokú bíróság sokak nem csekély felháborodására visszautalta Biszku Béla ügyét az első fokra. Mondván, nem elégségesek a bizonyítékok, új eljárásra van szükség. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy a volt kommunista vezetőt még életében elmarasztalják. A Fővárosi Ítélőtábla egyúttal azt is megtette, hogy hiteltelennek és elfogultnak minősítette Kahler Frigyes jogtörténész és munkatársai 1993-ban végzett tényfeltáró munkáját, ami Völgyesi Miklós nyugalmazott bíró szerint elképesztő és jogszerűtlen döntés. Az ügyről és a döntés lehetséges hátteréről az egykori bíró, ifj. Tóth György kérésére mondta el véleményét. R: Bár már nem gyakorló bíró, de gyakorló jogot oktató és vizsgáztató is Völgyesi Miklós. Van-e a kérdések között olyan, hogy milyen technikával kell húzni az időt, hogy a kommunista diktatúra vezetői megússzák azt, hogy végül kimondják az ítéletet, bűnös? Völgyesi Miklós, nyugalmazott bíró: Itt a bírói döntés mögött meghúzódó valós szándék kérdése, ami felmerül. Tudatos vagy nem tudatos. R: Tételezzük föl, hogy ez nem szándékos, akkor is felháborító. Lehet játszogatni a joggal, de ez a mostani döntés, nevezetten, hogy Biszku Béla perét visszautalták első fokra, abban erősít meg minket, amit sokan állítanak, Magyarország egy következmények nélküli ország. Völgyesi Miklós: Hogy egy Biszku Béla-féle cselekedetnek gyakorlatilag nincs büntetőjogi következménye, ez egy tragikus valami. Tapasztalom, mert én is itt élek. Valóban várták az igazságtételt, azt, amit egyébként kormányprogram is magába foglalt, és ami nem következett el. Nemcsak Biszku esetében, de a későbbi, ide értve még a 2006-os, egészen rendkívüli, a jogállamiság legalapvetőbb emberi, szabadságjogi sérelmével megvalósult cselekményeknek sincs következménye. R: Elképesztő, amikor azt mondják, hogy nem bizonyítható. Ezzel az erővel egyetlen egy diktátort sem lehetne elítélni, hiszen vélhetőleg ott sincsenek kézzel fogható bizonyítékok. Nem adta írásba, hogy tessék a tömegbe lőni. Nem történt meg, hogy fogott egy pisztolyt és saját kezűleg lőtt volna le valakit. Ezzel szemben ama bizonyos szemkilövetős korszakban két rendőr bemondása alapján, minden bizonyíték nélkül ártatlan embereket ítéltek el. Akkor nem volt kétséget kizáróan, bizonyítani kell, most meg van. Völgyesi Miklós: Óva intenék mindenkit attól, hogy a mintegy 2500 magyar bíró tevékenységét a kirívóan vitatható, az emberek igazságérzetével nem találkozó ítélkező tevékenységgel azonosítsuk. Ez a Biszku-ügyben kihirdetett másodfokú ítélet sok-sok gondolatot vet fel. Nekem meglehetősen ítélkezési tapasztalatom, gyakorlatom van. Ehhez képest jogismeret is. Én meg vagyok győződve arról, hogy itt nagyon is tudatosan arra ment ki az érdemi döntésnek a lényege, hogy Biszku ügyében ne szülessen, legalábbis most ne szülessen az ügyet érdemben lezáró határozat. Időt akarhattak nyerni. Egy biztos, hogy a másodfokú tanács által emelt szakmai kifogások és azok kiküszöbölésére előírt, a megismétlendő eljárásban megkövetelt bizonyítás egyrészt lehetetlenségekre, teljesíthetetlen feladat tűzésekre vonatkozik. Akkor ott van még a vádlott egészségi állapota is. Biszku

Béla életében, a nélkül, hogy bármi rosszat akarnánk neki kívánni, elmondhatjuk, hogy az ő életében már nincs hátra annyi idő, amennyi ahhoz a bizonyításhoz szükséges, amit a másodfokú bírósági tanács előírt. Ugyanis ha a másodfokú bíróság érvelését komolyan venném, és amelyben arra is utal, hogyha a megismételt eljárásban a jelenlegi bizonyítási anyag megerősítésére nem lenne lehetőség, akkor felmentésnek lenne helye. Márpedig egy biztos, ők se gondolhatták másképp, hogy nem létezik és nem lehetséges ma már, 2015-ben a rettenetes időmúlás miatt olyan további bizonyítási lehetőséget, amelyek tán a közvetlenség elvének megfelelnének, és azt mondták, ha ilyen nincs, akkor okszerűen felmentő rendelkezés meghozatalának van helye. Miért nem mentették fel ők maguk Biszku Bélát, hogyha bűnösségét nem látták bizonyítottnak? Vagy legalábbis aggályosnak. R: Mert nem merték. Hát nem merték, mert a bizonyítás híján is tudjuk, mindenki tudja, hogy Biszku Béla az ellene felhozott vádakban bűnös. Völgyesi Miklós: Ebben az ügyben az első fokon eljárt bíróság a ténybeli megállapításait főleg arra alapozta, hogy léteznek olyan okiratok, amelyek a pártállam hatalmi szerveinél keletkeztek. Köztük MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának a tevékenysége során. Ezek az okmányok közokiratok. Legnagyobb elképedésemre a másodfokú tanács elnöke azt a véleményét, jogi álláspontját, ha ezt annak mondhatjuk, fejtette ki, hogy ezeknek az okiratok tartalmának a hitelességét vizsgálni kellene. Ezek milyen körülmények között születtek, és tartalmilag mennyire valóságosak. A közokiratokra vonatkozóan az a mértékadó helyzet, hogy azok tartalma minden tekintetben mindaddig hitelesen igazolja annak valóságát, megtörténtét, amíg az ellenkező tényt be nem bizonyítják. Ebben a pillanatban előtérbe kerül dr. Kahler Frigyes bíró kollégám és egyben kiváló jogtörténész 1993. évi tevékenységének az eléggé lealacsonyító módon kétségbe vonása. Ugyanis Kahler Frigyes 1993-ban hivatalosnak minősülő történész bizottság munkáját írásba foglalva és az ő nevéhez kötődik ez a jelentés, ez az akkor még feltárható állami hatalmi dokumentumokra alapozva rögzíti, hogy mi történt 1956. október 23-án és azt követően. És az Ideiglenes Intézőbizottság milyen tevékenységet fejtett ki, ezeket ő rögzítette. Tehát mindaddig, míg a Kahler-féle jelentés megállapításai megcáfolást nem nyernek, azok közhiteles adatok. Kahler Frigyes szakmai tényfeltáró tevékenységének az eredményét kétségbe vonta annak hitelességét és megbízhatóságát a bírói tanács. Azon az alapon, hogy mert ő már 93-ban elfoglalta azt az álláspontot, hogy Biszku Bélát súlyos felelősség terheli az itteni népirtásért, azért a tömeggyilkosságért, amit a forradalmárok, a forradalomban részt vett sok-sok személy terhére megállapítottak. Ezért őt elfogultnak nyilvánította, annak deklarálta ez a tanács. Hát ez valami egészen abszurd és elképesztő dolog számomra, mert tulajdonképpen egy bíró kollégájuk emberi, szakmai becsületét, tisztességét vonták kétségbe, anélkül, hogy bármely konkrétumot tudtak volna a ráfogott elfogultságán kívül felhozni. R: Újra és újra visszatérek, hogy összevessem ezt az ítéletet megint és megint a rendőri túlkapások esetében hozott ítéletekkel. Azt, hogy az egyik ügyben, vagy ügyekben azt mondjam, hogy hát itt nyilvánvaló a dolog, mert ezt mondták a hatóság emberei, nem kell itt bizonyítani semmit. A másik oldalon meg amit mindenki tud, aminek közvetett és közvetlen bizonyítékai is vannak, arra azt mondani, hogy még tessék jobban bizonyítani,

mert nem kétséget kizáró. Hát most vagy ki kell zárni a kétségeket, vagy nem kell. De akkor se itt, se ott ne alkalmazzunk más mércét. Völgyesi Miklós: Azt olvasom, hogy fel kell deríteni és meg kell állapítani, hogy milyen körülmények között születtek ezek az iratok. Hát komolyan mondom, nem tudom eldönteni, hogy ezek viccelnek, vagy komolyan gondolják? Ők maguk is tudhatták, hogy ez a bizonyítás teljesíthetetlen. Egyszerűen nincs rá mód ténybelileg. Jogilag igen, mert említettem, közokiratok, és a polgári peren tartás szabálya szerint, mert ott van szabályozva a közokiratok jogi természete vitatható, de akkor bizonyítani kell, hitelesen kell bizonyítani az ellenkezőjét. Erről itten szó nincs. Miről van itt szó? Nem akartak ítéletet hozni Biszku Béla ügyében. Mi lehet itt az a motiváció, amivel szemben állunk? Amikor mára már nem csak a szatelit államokban, de magában a Szovjetunióban is megrendült, meggyöngült a politikai hatalom, a szovjet köztársaság első embere és az Amerikai Egyesült Államok első embere találkozott, felmérték a helyzetet. Lényegében megállapodtak abban és ezen nem vitatkozik tudomásom szerint senki sem, hogy egy vértelen hatalom-átadásra kell sor kerüljön, illetve ennek a lehetőségét megnyitották. Ennek tulajdoníthatjuk azt, hogy többek közt a Magyar Szocialista Munkáspárt is kénytelen volt az addig ébredező politikai ellenzékkel az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon leülni és a békés hatalomátadásról megállapodni. Azért a jelek valahogy arra engednek következtetni, hogy egy olyan természetű megállapodásnak kellett lennie, hogy olyan jogi megtorlásokra az egykori kommunista vezetőkkel szemben, mint amiket ők alkalmaztak, nemcsak '56-ban, évtizedeken át azt követően, hogy arra nem kerülhet sor. Mindaddig, ameddig ez a fiatal film készítő páros Biszkut be nem ugratta abba, hogy beszéljen saját szerepéről, Biszku Béla ellen semmiféle eljárás nem indult. De nemcsak ő ellene, a még életben lévőkkel szemben sem, aki azért úgy fokozatosan távoztak már az árnyékvilágból. Egész egyszerűen nem tudok másra gondolni, minthogy ez a süket csönd, végsősoron a két nagyhatalom vezetőjének a megállapodásának alapuló és itt aztán a magyar viszonyokra realizált paktumra vezethető vissza. Ez az állapot, ez évtizedeken keresztül fennállt. A kommunisták átmentették a hatalmukat a (...), köszönik, egész jól elvoltak, privatizáció, meg egyebek és ez a langymeleg vízben a brügülőben pancsolás egészen addig tartott, amíg a Fidesz kétharmados parlamenti többséggel meg nem alkotta az alaptörvényünket. De mindenesetre egy biztos. Az, hogy Biszku Béla 93 éves és ha ő egy olyan bűnszervezetben meghatározó tevékenységet fejtett ki és amely szervezet testületileg vállalta mindazt, amit cselekedett és az érte járó felelősségben is egyaránt akartak osztozni, akkor itt azon nem lehet vitatkozni, egyszerűen nincs jogi alapja annak, hogy vajon egy bűnszervezetben tevékenykedett-e a vádlott, vagy csak történelmi felelősség terheli őt. Mv: Időhúzási szándékot és a rendszerváltás idején született háttérmegállapodást gyanít a Biszku-per másodfokú ítélete mögött Völgyesi Miklós. A nyugállományú bíróval ifjabb Tóth György beszélgetett.

Kossuth Rádió - 180 perc - 2015.06.05. 06:45:55 (00:05:29) HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE A BISZKU-ÜGYBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA Mv: A következő percekben, háromnegyed hét után egy perccel a Biszku-perről lesz szó. Gellért Ádám nemzetközi jogász a stúdióban. Jó reggelt! Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Jó reggelt kívánok! Mv: Tegnap Lázár János is kommentálta a Biszku-per újabb kifejletét. Azt mondta, hogy az indoklásokat felháborítónak tartotta. Önt meglepte? Gellért Ádám: Meglepett. Várható volt igazából. Tehát én egy kicsit jobban benn voltam az ügynek a sűrűjében. Végigültem az elsőfokú tárgyalásnak minden tárgyalási napját, és a másodfokét is. A másodfok, az egy elfogadható döntést hozott abból a szempontból, hogy az első foknak a ténymegállapításai valóban olyan mértékűen voltak megalapozatlanok, hogy azt felülbírálni nem lehetett másodfokon. A kérdés ilyenkor az, hogy ez kinek a felelőssége. Legtöbb esetben az elsőfokú bíróság ugye, mint ismerjük, hozott anyagból dolgozik. Tehát a vádhatóságnak a feladata azokat a tényeket összegyűjteni, amely megalapozhatja a bűnösség kérdését. De ettől függetlenül az elsőfokú bíróság még ez alapján, a tények alapján is egy olyan tényállást állított össze, ami megalapozatlan volt másodfokon. Mv: De az, hogy lényegében, leegyszerűsítve mindent újra kell kezdeni, azért az felvet némi aggályt. Nem? Gellért Ádám: Felvet, főleg jogi aggályokat. Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok tanú már nem él. Ezeket a tényeket a kilencvenes évek elején, értelemszerűen a Kádárrendszerben nem nyomoztak ezek után az események után. A kilencvenes években a politikai felelősöknek a kérdésében szintén nem folytak nyomozások. Azonban ebben az ügyben is kiderült, hogy még éltek tanúk 2013-14-ben, akik például a salgótarjáni sortűznek az esetében tanúvallomást tudtak volna tenni azzal kapcsolatban, hogy Salgótarján és Budapest között 1956. december 8-án milyen kapcsolat volt a sortüzek alapján, ami egy kulcsfontosságú kérdés lett volna Biszku Béla felelősségének a megállapításában. Mv: Mi az, ami most következik? Mi a forgatókönyv ilyenkor? Gellért Ádám: A forgatókönyv ilyenkor az, hogy ismét elölről kezdődik az eljárás sajnos, ami azt jelenti, hogy ez... Mv: Amikor ugye arról beszélünk, mert nyilván a híradásokban leegyszerűsítve annyit mondunk, hogy kezdődik minden elölről, akkor ez szó szerint azt jelenti, hogy mindent elölről fognak kezdeni? Gellért Ádám: Minden elölről fog kezdődni abból a szempontból, hogy ugye van egy operatív vádirat, a másodfokú bíróság öt olyan kérdést, illetve iránymutatást tett fel az új elsőfokú tanácsnak, tehát nem ugyanaz a tanács fogja, Tóth Szabolcs-féle tanács fogja

elbírálni. Ez a Fővárosi Törvényszéknek egy másik tanácsa. Öt olyan iránymutatást adott, ami igazából technikai iránymutatás, tehát pontosan a bizonyítási eszközöknek, tehát a tárgyalási jegyzőkönyvek, az MSZMP jegyzőkönyveit hitelesíttetni kell, szakértőt kell meghallgatni, különböző igazságügyi szakértőt kell meghallgatni. Tehát ezek igazából részletkérdések. A másodfok azonban azt mondta, hogy az alapján a bizonyítékok alapján már az elsőfokú bíróság értékelt. Az alapján Biszku Béla bűnösségére nem lehet következtetni. Ez a híradásokban annyira nem jött le. De a szóbeli indoklás, amely igen hosszú volt, körülbelül 1 óra 15 perc volt, abban a másodfokú bíróság ezt a kijelentést tette. Nem prédikálta az esetet, hanem azt mondta, hogy hiába technikai kérdések miatt visszadobta az elsőfokú ítéletet, ha nincsen új bizonyítási indítvány az elsőfokú eljárás során, akkor valószínűleg Biszku Bélát fel kell menteni. Mv: Ön végigkövette, nyomon követte az eseményeket a kezdetektől fogva. Önnek mi volt a legfurcsább? Azt mondja, hogy tulajdonképpen lehetett számítani arra, hogy ez fog következni. Mikor érezte először ezt? Gellért Ádám: Nagyon régi a történet, lassan most már ötéves. Ez az ügy, amiben ítélet született, és ami most visszakerült első fokra, az a sortüzekkel kapcsolatos, az 1956 decemberi. Biszku Béla ekkor a budapesti pártbizottságnak volt az első titkára, és az MSZMP Ideiglenes intézőbizottságának a tagja. Az ő igazi, valódi felelősség, amiről beszélni szoktunk, történészek is, egyet én is elkezdtem 2010-ben, az a belügyminiszteri tevékenységével lenne kapcsolatos, ami 1957. március 1-je utáni. Az ezzel kapcsolatos nyomozásokat, mint azt egy pár nappal ezelőtt megtudtam, 2014 szeptemberében a Budapesti Nyomozó Ügyészség megszüntette. Ez azt jelenti, hogy úgynevezett alaki jogerő állt be. Tehát, ha valaki új bizonyítékokkal lép fel az ügyészség részére, akkor ezt a nyomozást újra el fogják kezdeni. Ez egy két és fél éves nyomozás volt. Ugye ennek az egész ügynek a kezdete az, hogy a lex Biszkunak az elfogadása után, 2012 februárjában jobbikos parlamenti képviselők feljelentéssel éltek. Pont emiatt Biszku Bélának a belügyminiszteri tevékenysége alapján elkövetett cselekményekkel kapcsolatban elindult egy nyomozás, ami végül ebbe a sortüzes-ügybe kulminálódott. De elkülönítették a belügyminiszteri tevékenységével kapcsolatos ügyeket, és ezt a nyomozást, ez a sajtóban eddig még nem jelent meg, ezt 2014 szeptemberében megszüntették. Tehát Biszku Bélával szemben most jelenleg csak ez az egy eljárás folyik a magyar igazságszolgáltatás berkeiben, és ez is egy olyan üggyel kapcsolatban, aminek a bizonyítottsága, az eléggé kérdéses. De az eredeti kérdésére visszatérve, ahogy a vádirat megérkezett 2012 októberében, lehetett látni, hogy ugyanazokat a dokumentumokat használták fel, amik 1994-95-ben is rendelkezésre álltak. Azok viszont a politikai megrendelőkkel kapcsolatban érdemi bizonyítékot vagy közvetlen bizonyítékokat nem tartalmaztak. Mv: Minden bizonnyal folytatni fogjuk még ezt a témát, merthogy az ügy is folytatódik. Az előző percekben Gellért Ádám nemzetközi jogászt hallották.

ECHO TV - Napi Aktuális - 2015.06.03. 19:56:03 (00:10:26) SOKAN SOKFÉLEKÉPPEN ELEMEZTÉK AZT, HOGY ÚJRA KELL KEZDENI BISZKU BÉLA BÜNTETŐPERÉT Mv: Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró a vendégem a stúdióban. Jó estét kívánok! Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Jó estét kívánok! Mv: És ahogy ígértem megpróbáljuk értelmezni ezt a valóban váratlan ítéletet. Völgyesi Miklós: Nem lesz könnyű. Mv: Nem lesz könnyű, de azért nekilátunk. Először is úgy tenném fel a kérdést, hogy ki hibázott, hiszen született egy ítélet de van, aki azt mondja, hogy maga az ügyészségi vádirat, sőt az elsőfokú ítélet sem volt jogilag teljesen megalapozott. Erre hivatkozott a másodfokú döntésében az ítélőtábla is. Melyik magyarázat áll közel az igazsághoz? Völgyesi Miklós: A Legfelsőbb Bíróságon 28 éven át voltam bíró, majd tanácselnök. Ez alatt a majdnem három évtizedes életpálya alatt részben tárgyaltam másodfokú tanácsban, majd tanács elnökeként, de később törvényességi ügyekben is. Hát meglehetősen nagy bírói ítélkezési élettapasztalatom van és ezekre támaszkodva bátorkodom itt néhány kritikai megjegyzést tenni. Hozzáteszem, ha alaposan akarnánk kivesézni a témát, lehet, hogy néhány órát itten elbeszélgetnénk egymással és.... Mv: Azt előrebocsátjuk, hogy kedves nézőknek, hogy nem lesz elég időnk arra, hogy minden kérdésre válaszoljunk, de a legfontosabb mégis az, hogy... Völgyesi Miklós: Igen. A magam részéről az ügyészséget ért kritikákkal annyiban értek egyet, hogy valahogy nem jól fogták meg ezt az ügyet. Más alapokon kellett volna és majd amit még most el fogok mondani, abból nyilván érthetővé is válik. A másodfokon eljárt bíróságnak az volt a dolga, hogy az elsőfokú ítéletet kölcsönös fellebbezések alapján, mert a vádhatóság súlyosabb büntetés kiszabását gyakorlatilag... Mv: Életfogytiglani igen. Völgyesi Miklós: ... életfogytig tartóért. Ami egy ilyen súlyos bűncselekmény esetében a méretarányosság és az igazságosság szempontjaiból alkalmazni indokolt lehetett volna, beszéljünk feltételes módban. Mv: Erre nem került sor, ugye? Völgyesi Miklós: Igen. Továbbá volt védelmi fellebbezés, nem is annyira a vádlott, de elsősorban a védő részéről, akinek néhány megjegyzésére külön szeretném, ha volna lehetőség külön kitérni. Ez valami egészen hajmeresztő ügy, méghozzá azért, mert a másodfokon eljáró bíróság azt állapította meg, hogy ez az ügy megalapozatlan, elsőfokú

ítélet, és felülbírálatra alkalmatlan. Na most előre kellene bocsátanom, hogy ugye ilyen ügyben rutinírozott legfelső bírósági bíróként és tanácselnökként azt kell mondjam, hogy addig, amíg az ítélet részletes indokolását nem láttam, nem olvashattam addig nagyon óvatosan kell ebben a kérdésben elfogadni vagy elutasítani a másodfokú... Mv: Egyelőre egy szóbeli, rövidített szóbeli indoklást ismerünk, a... Völgyesi Miklós: Igen. Mv: ... a sajtótudósítás... Völgyesi Miklós: Méghozzá elég sokféle sajtótudósítást olvastam, a magam részéről leghitelesebbnek a Magyar Távirati Iroda munkatársánk a jelentését tartom a legmegbízhatóbbnak, amely egyrészt a nyelvezete miatt a jogász igényeket is kielégíti, az, tehát hogy megértsem, hogy körülbelül mi volt a hatályon kívül helyezésnek az indoka. Másrészt hát meglehet belőle ismerni azt, hogy milyen feladatokat tűzött a megismétlendő eljáráshoz az ügyben eljáró bíróság. Azok az érvek, érvelések, illetve a határozathirdetésről szóló megállapításoktól azt kell mondjam, majdnem égnek állt a hajam. Én, kérem valami egészen példátlan indokolásból megismert bírói álláspontokat ismertem meg. Hát kezdjük talán azzal, hogy a bíróság megítélése szerint ténybeli hibák, hiányosságok miatt felülbírálhatatlan az ügy, másiik pedig az, hogy eleve a bíróság nem volt képes az elsőfokú bíróságról van szó, különbséget tenni a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség között. Mv: Bocsánat, de közben valahogy úgy csapódott le a sajtóban ez az érvelés, hogy egy dolog, hogy Biszku Béla vezető politikus úgymond felelős lehet bizonyos cselekményekért, de az nem bizonyítható, hogy ő effektíve konkrétan utasítást adott olyan intézkedésekre, ami miatt emberiesség elleni bűncselekmény miatt el lehetne marasztalni. Ezt a láncot hiányolta, állítólag az ítélőtábla. Völgyesi Miklós: Ön a lényeget illetően valóban pontosan... Mv: Akkor ezek szerint ez a lánc ez megvolt, tehát ezt lehetett volna kiolvasni az elsőfokú ítélet, illetve a vádirat alapján ebből a történetből? Völgyesi Miklós: Kérem, itt van egy nagyon-nagyon nagy szarvashiba, ami részben a már említett vádemelésre is vonatkozik. Tehát az ügyészségi tevékenységre, mert ugye a bíróság csak abban a körben mozoghat, az a joga és kötelessége, hogy a vádtárgyává tett, azaz törvényes vádat kivizsgálja és annak alapján döntsön a bűnösségről és ha az megállapítható, akkor tettarányos és igazságos büntetést szabjon ki. Kérem, tekintettel arra, hogy a bíróság, másodfokon eljáró bíróság alapvetően a történelmi vagy büntetőjogi felelsősség felvetésével adott egy új kanyart ennek az ügynek. Szem elől tévesztették azt, hogy ennek az országnak van egy alaptörvénye. Magyarország alaptörvénye pedig az alapvetések című fejezetében az U, nagy U betűvel jelzett cikkelyben megállapítja, hogy a Magyar Szocialista Munkás Párt, annak jogelődei, majd későbbi képződményei, amelyek olyan háborús, népellenes magatartást, cselekményeket követtek el, mint ami ott tételesen fel van sorolva, ezek a szervezetek bűnszervezetek. Na most ide tartozik az úgynevezett

MSZMP ideiglenes intéző bizottság tevékenysége, működése és tagjainak a közös cselekvése. Tekintsük át, azért nagyon fontosabb részeiben azt, hogy itt miről van szó. Kérem, október 23-án ugye kitör a forradalom, Nagy Imre Magyarország törvényes miniszterelnökévé válik. Az ő miniszterelnöki tevékenysége érdekes változásokat mutat, nem áll ő rögtön a forradalom mellé, hanem aztán néhány nap elteltével egyértelműen annak miniszterelnöke óhajt lenni. És ugye emlékezzünk rá, ennek a kormánynak egyik tagja volt még Kádár János is, sőt ugye tett ő nagyon érdekes kijelentéseket, ahol még azt is... Mv: Hát ez is megérne egy külön műsort, szerepe az ő viselkedésük a forradalom idején. Mindenesetre Nagy Imrét kivégezték a forradalom. Völgyesi Miklós: Igen. Hát a végén az életét azért fosztották meg, mert Nagy Imre felmérte azt a történelmi helyzetet és az a nagyon fontos saját személyes küldetését, hogy ő nem adhatja át egy hatalom bitorló bandának a miniszterelnöki pozíciót. Mert ugyanis mi történt? Mv: Ennek ellenére átvették tőle. Bocsátson meg, hogy kicsit rövidíteném a dolgot, mert már nincs annyi időnk. Völgyesi Miklós: Igen. Mv: Viszont a logika szerint akkor az alaptörvényre alapozva el lehetett volna ítélni Biszku Bélát, hiszen ő tagja volt ennek a bűnszervezetnek. Völgyesi Miklós: Ez a bűnszervezet kérem közösen döntött arról, hogy Magyarországon sortüzeket lőnek. Ez olyannyira korán megtörtént, hogy már december 4-én a katonai századparancsnokokat arra utasították, hogy mérjék föl a helyzetet, hajlandók leszenek-e civilekre, tüntetőkre, fegyvertelen emberekre lőni azok az alakulatok, amelyeknek a parancsnokaik. Kérem, 6-án már Marosán, 7-én Marosán azt ordította a budapesti munkás tanács elnökének, hogy ők fasiszták és holnaptól lőni fogunk. És másnap Salgótarjánba eldördült az első sortűz. Mv: Mészárlás. Völgyesi Miklós: Igen, és azt követte nem sokkal később a mosonmagyaróvári, a tatai, a tiszakécskei, ahol vadászrepülőgépről fedélzeti gépágyúval lőtték az ünnepelő és himnuszt éneklő embereket. Mindezekért a tevékenységekért, hogy irányították azokat a katonai alakulatokat, amelyek ezeket a vérengzéseket végrehajtották, egyetlen hatalom volt és létezett, ez az ideiglenes intéző bizottság, amely eloroszta még az Országgyűlésnek is azt a jogát, hogy törvényt alkot, megalkották azt a népbírósági törvényt, amely valami egészen elképesztő brutalitással tett lehetővé emberek ellen eljárást, amelyben a védekezés legalapvetőbb jogaitól is megfosztották, azok akik a 301-es parcellába fekszenek. Mv: A többi történelem és büntetőjog. Völgyesi Miklós fogjuk még folytatni ennek az ügynek az elemzését, most ennyi időnk volt.

atv - Egyenes beszéd - 2015.06.02. 19:51:33 (00:03:56) ÚJRA KELL TÁRGYALNI A BISZKU-ÜGYET, ERRŐL DÖNTÖTT A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA Mv: Gellért Ádám a vendégem. Jó estét kívánok! Üdvözlöm! Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Jó estét kívánok! Mv: A Mandinerben Stumpf András készített önnel egy interjút, amiben mindjárt az első mondat az ember figyelmét megragadja. Az egész izgalmas, az egész interjú. Az első mondat, a felütés mindjárt így indul, hogy a teljes magyar igazságszolgáltatás kudarca a Biszku-ügy. Miért? Gellért Ádám: Nagyon hosszú válasszal kellene kezdenem. Mv: Nem baj, kíváncsi vagyok rá. Gellért Ádám: Egész 2012-re nyúlik vissza. Sőt, kicsit korábban, 2010-re, amikor Skrabski Fruzsina és Novák Tamás elkészítette a híres Biszku-filmjét. És amikor egyöntetűen a magyar jogásztársadalom, ügyészek, bírák, akiket csak olvastam, azt mondta, hogy Biszku Béla felelősségre vonására semmilyen lehetőség nincsen. Egy hosszú történet, feljelentéssel éltem, megszületett a lex Biszku, és egy jobbikos feljelentésre 2012 februárjában el kezdett nyomozni a Fővárosi Ügyészség abban az ügyben, hogy Biszku Béla belügyminiszter milyen bűncselekményeket követhetett el. Júliusban kineveztek egy történész szaktanácsadót, akik rendkívül hosszú szaktanácsadói véleményében megválaszolta ezeket a kérdéseket. És egy minimális részben, két és fél oldalon kitért arra, hogy sortüzek is voltak 1956 decemberében. És a feljelentéstől teljesen eltérően három hónappal később a Fővárosi Ügyészség ezekben az ügyekben emelt vádat Biszku Bélával szemben mindenki számára teljes meglepetésként. Mv: De mi volt a meglepetés? Gellért Ádám: A meglepetés az volt, hogy a bizonyítékok már a kilencvenes években is annyira vékonyak voltak, hogy akkor sem emeltek vádat Biszku Bélával szemben. És nem hiába nem emeltek vádat, mert senki nem kérdezte, senki nem volt kíváncsi arra, hogy a politikai döntéshozók milyen részt vállaltak-e a sortüzek kiadásában. Mv: Azóta mi változott? Tehát kilencvenhez képest, hogyha valaki mondjuk alapos nyomozást végez, akkor bizony talált volna alapos gyanút. Vagy talált volna alapos gyanút? Vagy ugyanott tartunk, mint 1990-ben? Gellért Ádám: Az ügyészi vádirat szerint ugyanott tartunk, mint 1994-95-ben. Mv: És ön szerint?

Gellért Ádám: Én szerintem egy teljesen más megközelítést kellett volna alkalmazni az ügyészségnek. És még azt sem lehet tudni most, 2015 nyarán, hogy pontosan nyomoznake még Biszku Bélával szemben más ügyekben. Tehát a belügyminiszteri tevékenységgel kapcsolatban. Én a legelső pillanattól kezdve azt mondta, hogy ezt kellene alaposan, szakszerűen és mindenre kiterjedően megvizsgálni. Ehelyett egy sortüzes ügy indult, ami, az interjúban is olvashatta, hát elég sok kívánnivaló hagy maga után. Nemcsak az ügyész vádirat, nemcsak az elsőfokú eljárás, hanem az egész, ami körbelengte ezt az ügyet. Mv: De mit gondol, hogy miért? Aki azt gondolta, hogy ó, hát a sortűz, az megfelelő, az átviszi az ingerküszöböt arra, hogy majd felkapják az emberek a fejüket, hogy egy tömeggyilkosságról van szó. Tehát miért itt kötött ki a vádirat? Gellért Ádám: Nagyon szomorú lenne, ha ez lenne a válasz. A pontos választ én sem tudom. Ezt az ügyészségtől kell megkérdezni. Mv: De mit gondol? Gellért Ádám: Volt egy anyag, ami 1991-95-ben elkészült, rendelkezésre állt, ugye volt a salgótarjáni és a nyugati sortűz-pernek egy anyaga. És ez volt a legegyszerűbb. Tehát a nyomozás, az körülbelül két-három hónapig tartott. Másodfokon a bíró azt is elmondta, hogy a korábbi iratoknak a beszerzése, az nem tekinthető kutatómunkának, vagy nyomozásnak. De az igazi kérdés az az, hogy Magyarországon ma, és az elmúlt 25 évben egyetlen egy olyan állami szerv sem volt, ami ezeket az ügyeket feladatául tűzte volna ki, hogy felderítse. Ez az ügy teljesen gazdátlan. A történet, a kilencvenes évek közepén ezek az ügyek magánszemélyek, hozzám hasonló embereknek a kemény munkája révén jutott el az ügyészi szakba. Ügyészi, hivatalbeli nyomozás nagyon kevés ügyben indult. Mv: Akkor innen folytatjuk, hogy miért és milyen tévedések vélelmezhetők az ügyben. A reklám után ezzel folytatjuk. Várom önöket vissza.

tv2 - Mokka - 2015.06.02. 07:08:27 (00:07:24) HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE TEGNAP ÉS ÚJ ELJÁRÁSRA KÖTELEZTE A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA A BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN KIHIRDETETT KORÁBBI ÍTÉLETET Mv: Vendégem doktor Magyar Gábor, Biszku Béla védőügyvédje. Jó reggelt kívánok! Magyar Gábor, ügyvéd: Jó reggelt kívánok! Mv: Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. Csak hogy minden tiszta és érthető legyen. Amit most a Fővárosi Ítélőtábla kihirdetett, ez azt jelenti, hogy a Biszku Béla ellen felhozott vádakkal szemben mondjuk ártatlan? Tehát ez azt jelenti?

Magyar Gábor: Nem, ez nem jelenti azt. Tehát érdemben nem tudtak állást foglalni a bűnösség-ártatlanság kérdésében, hiszen az ítélőtábla elé tárt anyag egyszerűen minősíthetetlen volt. Ez körülbelül olyan, mint amikor valaki lead egy szakdolgozatot és visszadobják azzal, hogy ezt újra kell írni, mert ez annyira gyenge. Tehát el kell menni a könyvtárba, kutatni kell, el kell olvasni a nemzetközi szakirodalmat, és újra kell próbálkozni. Ennyit jelent. Mv: Ebből adódóan akkor, ügyvéd úr, még lehet az hogy újrakezdődik az eljárás, és akkor kimondják azt, hogy Biszku Béla igenis bűnös az ellene felhozott vádakban? Magyar Gábor: Ennek megvan az elvi lehetősége. Tehát azért történt hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás, mert elvileg lehetséges az, hogy előkerülnek olyan bizonyítékok, amelyek alapján az ő bűnösségét is adott esetben meg lehet állapítani. A büntetőjognak alapelve az, hogy a kétségtelen módon nem bizonyított körülményeket nem lehet a vádlott terhére értékelni. Tehát hogyha biztosan tudnánk azt, hogy reménytelen újabb bizonyítékok beszerzése, akkor őt ma fel kellett volna menteni. Mivel elvileg lehet, hogy még előkerül más bizonyíték, újabb tanúkat találnak például, vagy újabb dokumentumok kerülnek elő, ezért esélyt kell adni az első fokú törvényszéknek arra, hogy ezt a munkát elvégezze. Ha ennek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy megalapozottan nem lehet az ő bűnösségét megállapítani, akkor természetesen fel kell őt menteni. Mv: Voltak ebben az eljárásban kimondottan eljárási hibák? Magyar Gábor: Hát, ugye az is alapelv lenne, hogy a nyomozó hatóság nemcsak a terhelt ellenszóló bizonyítékokat szedi össze, hanem adott esetben a mellette szólóakat is. Erre vonatkozó védő indítvány volt, ez igazán senkit nem hozott lázba. Volt egy koncepciója a nyomozó hatóságnak, ennek mentén dolgoztak. Mindent összeszedtek, ami ezt a koncepciót alátámasztotta, és semmi mással nem voltak hajlandóak foglalkozni. Sajnos az első fokú bíróság is ezt az irányvonalat követte. Nem tudom, hogy miért. Az eredmény pedig egy összecsapott fércmunka lett, ami... Mv: Az mit jelent, hogy összecsapott fércmunka? Hát nem azért van a bíró, hogy gyakorlatilag a pro kontra véleményeket, álláspontokat összefésülje és ez alapján hozzon egy ítéletet? Magyar Gábor: Alapvetően így kellene a dolognak működnie. Az első fokú ítélet majdnem kilencven oldal, hatvan százaléka "copy paste", tehát más dokumentumokból származó idézetek halmaza, amely nem áll össze egy koherens, logikus egésszé. Az nem baj... Mv: Tehát más eljárásokból vonatkozó ítéletek vagy indoklásokat hozott be ebbe az ügybe a bíró, az eljáró bíró? Magyar Gábor: Hát mintegy húsz oldalon keresztül idézi a salgótarjáni sortűzperben a kilencvenes években született első fokú ítéletet. És igazán, ezt mondta egyébként az ítélőtábla, nem is kelti azt a benyomást, hogy itt önálló ítélkezési tevékenység folyt.

Mv: Hát akkor ebből viszont, ügyvéd úr, az következik, hogy maga a bíró tévedett, vagy hozott nagyon sok rossz döntést. Nem? Magyar Gábor: Hát, az ő működési módszerét kritizálta alapvetően az ítélőtábla. Tehát azt mondták, hogy így nem lehet ítéletet fogalmazni, szerkeszteni. Nagyon sok anyag összegyűlt, benne volt nagyon sok információ, ami egyébként adott esetben cáfolta Biszku Béla bűnösségét. De ezt nem tudta egységes rendszerré összeállítani a törvényszék. Mv: Valószínűleg... Igen, valószínűleg egyébként biztos, hogy borzasztóan nehéz azt bizonyítani több évtized távlatában, hogy egy sortűzzel kapcsolatban, hogyha volt is arra utasítás, az a láncolat hogyan történt meg. De! Van ennél egyszerűbb része is azért ennek, vagy a vádpontoknak vannak egyszerűbb részei, mint például a kommunizmus bűneinek a tagadása. Ezt sem lehetett például egyértelműen bizonyítani, hogy ebben bűnös Biszku Béla? Magyar Gábor: Hát, hogy mi történt, azt nem kellett igazán bizonyítani, hiszen egy televíziós műsorban mindenki láthatta-hallhatta, hogy mit mondott. Mv: Így van. Magyar Gábor: Tehát ilyen probléma ezzel nem volt. Az volt itt a hiba, hogy beegyesítették ezt az ügyet. Ez korábban egy külön ügy volt, az egyesítő végzést szintén a törvényszék hozta meg első fokon. Én ez ellen még fellebbeztem is azzal, hogy túlságosan lelassítja az eljárást és bonyolulttá teszi. Nem lett igazam, tehát elutasították a fellebbezésemet. Mv: Tehát a sortüzet, illetve a kommunizmus bűneinek a tagadását külön kellett volna venni? Magyar Gábor: Hát eredetileg ez két külön ügy volt, egyesítették, nem tudom, miért. Nem volt egy szerencsés döntés. A szóbeli indokolásban tegnap erre nem tért ki az ítélőtábla, az írásbeli verzióban nyilván ennek nyoma lesz, hogy miért helyezték hatályon kívül. De mivel az ügy döntő része tulajdonképpen ez az '56-os, '57-es cselekményekre vonatkozik, azt gondolom, hogy osztotta a sorsát a fő ügynek ez a kommunista rendszer bűneinek tagadása. Szakmai véleményem egyébként az, hogy nem tényállásszerű a vádlotti magatartás. Tehát egyszerűen ott egy véleményt fogalmazott meg. Tényeket lehet csak tagadni, de véleményeket nem lehet tagadni, ez fogalmilag lehetetlen. És hogyha valaki a véleményét mondja el az '56-ot követő megtorlási perekkel kapcsolatosan, ez szíve joga, hogyha egyébként nem tagad nyilvánvaló tényeket. Mv: Más kérdés, hogy szerintem ezt... De lehet, hogy ezt csak a laikusok gondolják így, hogy azt mondjuk ki mondja, vagy kinek a szájából. Hogyha egy egykori belügyminiszter mondja ezt, hogy neki mi a véleménye, az lehet, hogy kvázi az emberek többségének a számára mondjuk tényként tekintendő. De más egy jogi eljárás, ügyvéd úr. Nézzük azt, hogy most innentől kezdve mi történik, vagy mi történhet. Új eljárás, és ez azt is jelenti, hogy valószínűleg, hogy más bíró fogja már tárgyalni, ugye? Biszku Bélának az ügyét.

Magyar Gábor: Ez biztos, hogy más bíróhoz kerül. Tehát másik tanácsot kell erre a megismételt eljárásra kijelölni első fokon. Ezt utasításba adta az ítélőtábla. Mv: Ez most, az új eljárás tulajdonképpen hogyan kezdődik el? Mi ennek a menetrendje? Egyáltalán ön szerint... 94 éves, ugye, Biszku Béla. Magyar Gábor: Igen. Mv: Nagyon rossz egészségi állapotban. Magyar Gábor: Hát, mindenki láthatta, milyen állapotban van. Mv: Igen. Egyáltalán megéri ezt ő, ön szerint? Magyar Gábor: Hát, gondolom, mindenki azt reméli, hogy megéri, hiszen az igazság csak így derülhet ki. Tehát házi feladatot adott az ítélőtábla a törvényszéknek. Egy egész oldalon keresztül sorolja, hogy mi mindent kell még elvégezni, milyen bizonyítási cselekményeket kell foganatosítani annak érdekében... Mv: Lesz egy új történész is, ugye, az ügyben. Valószínűleg. Magyar Gábor: Hát, történész szakértőt, igazságügyi orvosszakértőt kell bevezetni, levéltárosra is szükségünk lesz. Egy csomó tanút kellene még felkutatni. Lehet, hogy jogsegéllyel is kell fordulni az orosz hatóságokhoz. Tehát nagyon sok házi feladat van, hogy ezt az első fokú (...) bíróság előtt le tudjuk-e bonyolítani, az számomra kérdéses. Tehát ha én lennék az első fokú bíró, akkor felhívnám az ügyészséget arra, hogy egészítsék ki a vádiratot, és inkább ők végezzék el ezt a kutatómunkát. Mert azt gondolom, hogy egy tárgyaláson ez nagyon kínkeserves munka lesz. Mv: Hát, ügyvéd úr, nagyon szépen köszönöm. Valószínűleg azért sokan eljátszanak a gondolattal, hogy majd megint egy olyan ítélet születik, ami nem fog megszületni soha. Magyar Gábor: De én azt gondolom, hogy az nagyon szerencsétlen lenne. Volt már ilyen rendszer Magyarországon... Mv: Minthogyha húznák-halasztanák. Magyar Gábor: Nem, de volt már olyan rendszer Magyarországon, ahol a politikusok próbálták megmondani, ki a bűnös. Azt remélem, hogy ezek az idők már elmúltak. Mv: Ja, mért, ez az ügy, ez olyan ügy? Magyar Gábor: Én attól tartok, hogy itt volt valamiféle politikai elvárás. Hogy ez eljutott-e az igazságügyi hatóságokig, azt nem tudom, de hogy nem így kell szakmai munkát végezni, abban biztos vagyok. Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt.

atv - Egyenes beszéd - 2015.06.01. 19:41:41 (00:11:22) ÚJRA LE KELL FOLYTATNI AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁST A BISZKU-PERBEN, ÍGY DÖNTÖTT A MÁSODFOKON ELJÁRÓ BÍRÓSÁG Mv: Magyar Gábor a vendégem, jó estét kívánok, üdvözlöm! Magyar Gábor, ügyvéd: Jó estét kívánok! Mv: Első fokon valaki kap öt és fél évet, de kapjon csak két hónapot, mindegy is, tehát kap egy letöltendő szabadságvesztést. A másodfok azt mondja, hogy ezt még csak nem is tudja felülvizsgálni, felülbírálni, merthogy ez arra érdemtelen. Akkor mi alapján jutott az elsőfokú bíróság erre az ítéletre? Magyar Gábor: Hát a nyomozati anyag alapján nyilván, amit a nyomozóügyészség elé tárt. Ez egy olyan különleges ügy volt, ahol az ügyészség nyomozott, és ő is képviselte a vádat. Több mint négyezer oldalt, majdnem ötezer oldalt gyűjtöttek össze, ez egy nagyon tekintélyes mennyiség, de úgy tűnik, hogy ezt nem sikerült átlátni, feldolgozni, ez volt az egyik probléma. A másik probléma pedig az lehetett, hogy a tanúkat mentő bizonyítékokat nem szedték össze. A harmadik probléma pedig az volt, hogy egy teljesen elfogult szaktanácsadói véleményen alapult maga a vádirat is és az első fokú ítélet is. Mv: De ezt most a bíróság mondta, hogy elfogult a szaktanácsadói vélemény? Magyar Gábor: Már az is hiba volt, hogy őt kirendelték, igen. Mert lehetett tudni előre, hogy erről az ügyről mit gondol, hiszen korábbi publikációiban már Biszku Béla büntetőjogi felelősségével kapcsolatban ő állást foglalt. Mv: Na de változatlanul a kérdésem, az kérdés. Nyomozati szakban összegyűlik négyezer oldal nyomozati anyag. Az nem mondhatjuk, hogy nem alapos, hát, szóval az már mennyiségileg is, ha csak valaki összegyűjti - nyilván a vádemeléshez azért annál több kell, mint összegyűjteni valamit, tehát annak az egységét is meg kell teremteni, hogy az elegendő-e a vádemeléshez. De hogy, tehát történt nyomozás, és az első fok azt mondta, hogy ez megfelelő, ez a nyomozati anyag, ez a vádemelés, ez neki megfelelő, annyira megfelelő, hogy öt és fél évet ér. Most pedig a Fővárosi Ítélőtábla azt mondja, hogy érdemben felülvizsgálni sem lehet? Magyar Gábor: Hát ha egy iskolai hasonlatot akarok mondani, ez olyan, mint amikor valaki elkészíti a szakdolgozatát, leadja, és a konzulense azzal adja vissza, hogy ez értékelhetetlenül rossz, nem fogom most elkezdeni kijavítgatni, hanem menjél el, légy szíves, vissza a könyvtárba, kicsit még olvasgasd a szakirodalmat, tanuljál... Tulajdonképpen ez történt. Mv: Ezt én értem, és kiéreztem a mai bírósági döntésből. És akkor változatlanul nem értem, hogy az előző konzulensnek meg hogy felelt meg ez a "szakdolgozat".

Magyar Gábor: Nem tudom. Tehát én tudom, hogy akik ebben az ügyben eljártak mind az ügyészség, mind pedig a bíróság részéről, egyébként teljesen felkészült szakemberek és éleslátású emberek. Nem feltételezem róluk azt, hogy rosszindulatúak voltak, azt sem feltételezem, hogy szakmailag felkészületlenek voltak. Valamiféle nyomást érzek én itt a háttérben, valószínűleg egy időnyomás volt, valaki sürgette... Mv: Ki nyomja az időt? Magyar Gábor: Valaki sürgette őket, tehát presszió lehetett ebből a szempontból, nem tudom, hogy miért. A szakdolgozati példához visszatérve, hát, hogyha valaki túl sok időt eltölt a könytárban azzal, hogy fénymásolgassa az anyagot, már nincsen ideje elolvasni, szintetizálni és jól megírni azt a dolgozatot, akkor lesz egy ilyen összecsapott, összesnittelt végeredmény, amit megpróbál szakdolgozatként elsütni. Egyébként kiemelte a másodfokú bíróság, hogy nagyrészt tényleg ilyen copy-paste-elés az első fokú ítélet, tehát érdemi változtatás nélkül összemásolt különböző anyagokat más bírói ítéletekből, a szaktanácsadói véleményből és egy országjelentés nevű dokumentumból. Tehát majdnem hatvan százalékban tulajdonképpen egy ilyen összeollózott anyagról van szó. Mv: Az első fokú ítélet esetében? Magyar Gábor: Igen. Mv: Az azért nagyon fontos, hogy ha bárki saját maga értelmezi a mai nap történéseit a Biszku-perrel kapcsolatban, hogy a bíróság mai döntése, vagy az ítélőtábla mai döntése véletlenül sem arról szól, hogy Biszku Béla bűnös vagy nem bűnös. Magyar Gábor: Ebben nem lehetett állást foglalni, hiszen nem volt kellően felderítve a tényállás. Tehát a bűnösség kérdése, ugye az egy jogi következtetés már, amikor az úgynevezett történeti tényállást próbáljuk összevetni a törvényi tényállással. Ez azt jelenti, hogy először meg kell tudnunk, hogy mi történt, és utána tudjuk megfelelően alkalmazni a releváns jogszabályokat. Idáig még... Mv: És most nem tudtuk meg, hogy mi történt. Magyar Gábor: ...el sem jutottunk idáig, mert nem tudjuk, hogy mi történt. Azért nem lehetett őt felmenteni egyébként, hiszen ha kétséges, hogy valaki elkövetett egy bűncselekményt, akkor egyébként fel kellene menteni. Azt mondta az ítélőtábla, hogy az elvi lehetősége megvan annak, hogy az eddigi hibákat kijavítsa az elsőfokú bíróság, tehát elvileg be lehet még szerezni a hiányzó bizonyítékokat, elvileg még fel lehet kutatni tanúkat, akik eddig nem kerültek képbe. Elvileg a logikai hibákat ki lehet javítani. Ezért kell hatályon kívül helyezni az első fokú ítéletet, és visszaadni az elsőfokú bíróságnak újra kiírásra. De ha ez az elvi lehetőség nem lett volna meg, akkor fel kellett volna Biszku Bélát menteni. Mv: Aha. Mondjon egy jellemző hibát vagy példát az első fokú ítéletből, amire ma az ítélőtábla utalt! Mi volt az, ami például nem derült ki, hogy ebben most Biszku Béla részes,

ha igen, akkor milyen fokon, a sortűzpernél mit csinált, tanácsot, utasítást adott/kapott? Tehát hogy ezek a tények azért... Magyar Gábor: Hát két dolgot tudnék kiemelni. Az egyik például az, hogy az, hogy karhatalom, ez nem egy egységes fogalom, többféle karhatalom volt; a pufajkások a többféle karhatalmon belül csak az egyik alcsoportot jelentették. A keletkezéstörténetük, a feladataik, az irányítási rendszerük teljességgel kaotikusan szerepel az első fokú ítéletben. A másik, igen, jelentős probléma például, hogy abban a politikai testületben, amelyet Ideiglenes Intéző Bizottságnak neveztek, és ahol Biszku Béla ténylegesen felszólalt, egy szó nem esik arról, hogy a tömegbe kellene lőni. Egy másik testület ülésén, amit Katonai Tanácsnak hívtak, ott ilyen virágnyelven erről tényleg szó volt, csakhogy abban a... Mv: Na, de ahhoz Biszkunak mi köze volt? Magyar Gábor: Semmi, mert azon a testületi ülésen ő nem volt jelen. Tehát ezek a logikai ellentmondások nem kerültek kidolgozásra az elsőfokú ítéletben. Mv: Hát jó, de azért, értem, de azért annak a kornak, sőt, minden kornak sajátossága, hogyha valaki egy ilyen döntést hoz, hogy bele kell lőni a tömegbe, akkor az szinte biztos, hogy nem fogja írásba adni. Tehát, hogyha ő nincs is ott a Katonai Tanács ülésén, az nekem nem garancia arra, hogy ő mondjuk nem tudott erről a döntésről, amit, nem tudom, összekacsintással, tanúk nélkül, de semmiképpen nem írásos nyomot hagyva maguk után, adtak ki. Nem? Magyar Gábor: Hát nem tudom, de azt valószínűleg ők 1956-ban nem sejtették, hogy hatvan évvel később itt egy demokrácia lesz, ahol egy független és pártatlan bíróság fogja az ő cselekvéseiket megítélni. Tehát ezért nem hiszem, hogy itt szégyenkezni kellett volna. Egy katonai rendszerben általában a parancsokat úgy szokták egyébként kiadni, hogy az egyértelmű legyen a beosztottak számára, hogy mit kell csinálni, és nem pedig rébuszokban szoktak beszélni. Mindez másodlagos kérdés. A lényeg az az, hogy egyébként a központi utasítás megléte tulajdonképpen a rendelkezésre álló iratok alapján cáfolható is. Szemtanúk elmondták, és ez megvolt az... Mv: Hát de ennek már egy lefolytatott pere van. Magyar Gábor: Az elsőfokú, volt egy elsőfokú eljárás, az úgynevezett salgótarjáni sortűzperben, a 90-es évek közepén. Ennek a jegyzőkönyvéből kiderül, hogy két, Budapestről Salgótarjánba leküldött főtiszt, amikor észlelte, hogy ott a tömeg gyülekezik, és a szovjet katonák pedig felsorakoztak és lőállásokat vettek föl, elkezdték hívni a budapesti központot, és utasításokat kértek. És annyi utasítást kaptak tulajdonképpen, hogy cselekedjenek belátásuk szerint, és nem azt mondták nekik, hogy kedves elvtársak, hát maguknak tudniuk kell, hogy van egy központi lőparancs, ezt tessék végrehajtani. Mv: De erre van bizonyíték, hogy az a telefonbeszélgetés miről szólt? Magyar Gábor: Igen, ők tanúként ezt nyilatkozták, és ez szerepel a nyomozati anyagban is. Ennek semmiféle jelentőséget az elsőfokú bíróság nem tulajdonított.

Mv: Hát, pedig nem kicsi ténynek tűnik ez, hogyha a tanúk ezt állítják. Mi van a kommunizmus bűneinek tagadásával? Az tiszta sor, nem? Vagy ott is az első fokon valami körülményt nem vettek figyelembe? Magyar Gábor: Hát itt nem volt bizonyítási probléma. Itt alapvetően jogi probléma van. Ez az én álláspontom, ezt nem mondta az Ítélőtábla. A vádlotti magatartás, nem tényállásszerű. Ez azt jelenti, hogy amit ő megfogalmazott véleményként, az nem egy tagadás. Tagadni tényeket lehet, másik tényekkel. Amikor valaki csak a véleményét fejti ki, akár igenlő, akár negatív irányban... Mv: De az, hogy ellenforradalomnak nevezi 56-ot, az most a véleménynyilvánítás szabadsága alatt fut? Magyar Gábor: Teljes mértékben. Ugye attól függ, hogy valaki a barikád melyik oldalán áll. Tehát ő eldöntheti, hogy őneki ez most forradalom, vagy ellenforradalom, az teljesen mindegy. Mv: Hát, de akkor magáról azonnal kiállít már, nem, egy ilyen esetben... Magyar Gábor: Természetesen. Nem kell őt ezért szeretni, de ő itt, e körben, a véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolja. De egyébként nem ezt rótták a terhére, azt rótták a terhére, hogy ő azt állította egy televíziós műsorban, hogy az 1956-os forradalmat követő megtorlási perek ügyében a független, szuverén bíróságok jártak el, és tulajdonképpen volt egy törvényes alapja azoknak az ítéleteknek. Ezt rótta lényegében a vádhatóság... Mv: Ez már túlmegy a véleménynyilvánítás határán, nem? Magyar Gábor: Hát itt ugye azt kellene tudnunk például, hogy a koncepciós per fogalma az mit jelent. Vagy pedig, ahogy egyébként ez így is van, egy történészi vita van a vonatkozásban, hogy az 1956-os forradalmat követő, úgynevezett megtorlási perek, azok klasszikus értelemben vett koncepciós perek voltak-e vagy sem. Ez egy történelmi, történészi vita. Ennek eldöntésére a bíróság teljesen alkalmatlan. Mv: Jó, de ez, csak ezek a kérdések, amit most itt az elmúlt hat-hét percben mi ketten felvetettünk, ezek, mondjuk az első fokon így szóba kerültek? Tehát erről folyt a bíróság előtt érdemben vita vádló és védő között? Magyar Gábor: Az eljárásjogunk az olyan, hogy érdemi párbeszédre nem ad lehetőséget. Tehát én a védőbeszédemben ezeket elmondhattam, erre röviden reflektálhatott volna egyébként a vádhatóság, de mivel akkor hallhatták ezt először, tehát nyilván erre nem lehetett akkor felkészülni, érdemi, szakmai vita, úgymond nem volt, és a bíróság volt abban a helyzetben, hogy az elhangzott érvek, illetve az elé tárt bizonyítékok alapján hozzon egy ítéletet. Ez egy rossz ítélet volt. Tehát mind megalapozatlan is volt, és jogi értelemben is teljességgel téves volt. A másodfokú bíróság a jogi kérdésekkel most igazán nem foglalkozott, leragadt ott, hogy először a tényállást kell földeríteni, és utána majd jogászkodunk.

Mv: Ha már jogászkodás, és a mai tárgyalási nap, ahol Novák Előd jobbikos képviselő is megjelent, és hangosan véleményt is nyilvánított, önt például nem érte semmilyen atrocitás az elmúlt hónapokban, években, hogy ön az, aki Biszku Bélát védi? Magyar Gábor: Nem, de hát azt gondolom, hogy minden értelmes ember könnyen belátja azt, hogy a védő ügyvéd itt egyfajta szerepet játszik. Tehát neki az a szakmája, hogy a védelmet ellássa, és a vádlott mellett, érdekében minden érvet a bíróság elé tárjon. Tehát ez nem azt jelenti, hogy én magam lőttem a tömegbe, vagy erre utasítást adtam volna. Nem kell nekem azonosulnom az ügyfelem által elkövetett, vagy el nem követett cselekménnyel. Nekem a szakmai meggyőződésemet kell képviselnem, és azt gondolom, hogy nem hinném, hogy bármiféle atrocitás engem emiatt érhetne. Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt. Magyar Gábor: Köszönöm.

hírTV - Magyarország élőben - 2015.06.01. 19:43:40 (00:10:15) TOVÁBB HÚZÓDIK BISZKU BÉLA BÜNTETŐÜGYE Ruzsás Róbert, tanácsvezető bíró, Fővárosi Ítélőtábla: A felbujtóként több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt Biszku Béla vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2014. május 13. napján kihirdetett, 41.I B 2158/2013/29. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Elrendeli, hogy a megismételt eljárást a Fővárosi Törvényszék másik tanácsa folytassa le. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Mv: Tisztelettel köszöntöm a stúdióban Völgyesi Miklós urat, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnökét, jó estét kívánok! Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Jó estét kívánok! Mv: Önt meggyőzte a másodfokú végzés, mi szerint az első fokon az ítélet nem volt megalapozott? Völgyesi Miklós: A megalapozottság vagy megalapozatlanság kérdésében természetesen az iratok részletes tartalma nélkül nem nyilatkozhatnák, egy okból felháborítónak tartom. Egyáltalán, hogy Biszku Béla ügyében 25 év elteltével nem tudtunk végére járni az ő büntetőjogi felelősségének. Mv: Mi a felháborító ebben? Az, hogy a bíró azt mondta, hogy például idézem őt, hogy a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség két külön kategória, és hogy a büntetőjogi felelősséget a közvetett bizonyítékok miatt nem lehet jól megállapítani, ezért nem tudnak se morálisan, se büntetőjogilag felelős döntést hozni másodfokon?

Völgyesi Miklós: Lehet, hogy már a vádemeléssel is probléma van, az egész ügyhöz másképp kellett volna hozzáállni. Nevezetesen arról van szó, hogy Magyarországnak van egy Alaptörvénye. A magyar Alaptörvény alapvetések nagy U pontjában megállapítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményei bűnöző szervezetek voltak. Na most ha ebből a tételből kiindulok, amin nem lehet vitatkozni, Magyarország Alaptörvényét nem lehet vitatni, nem lehet semmiféle polémiát kezdeni vele, ez kötelező mindenkire, kötelező a bíróságra, kötelező az ügyvédre, a vádlottra, mindenkire. Kérem, akkor az Alaptörvény kategorikus megállapítására tekintettel nézzük meg, hogy mi történt a valóságban és miből kell kiindulni Biszku Béla bűnösségének a kérdése eldöntésében. Kérem, október 23-án Magyarország törvényes miniszterelnöke Nagy Imre lett. Nagy Imre addig volt a Magyar Népköztársaságnak a miniszterelnöke, amíg Kádár János vissza nem érkezett a szovjet hadsereggel, és megfosztották hivatalától és rangjától, jogaitól a magyar miniszterelnököt. Ez már önmagában véve egy nagyon súlyos bűncselekmény lett volna. Na most kérem, ez a Kádár-féle társaság ez megalakította a Magyar Szocialista Munkáspártnak az ideiglenes intéző bizottságát, amely magához ragadta a parlamentnek az összes jogkörét, elsősorban ideértve, amit hangsúlyozni kell, a törvényhozás, a jogalkotás kérdését, mert megalkották a népbírósági törvényt, amely egyszerűen nélkülözte azokat a garanciális elemeket, ami a bíróság elé állított emberek számára a legalapvetőbb emberi jogokat tartalmazta, és amely korlátozottság és statáriális jellegű olyan eljárások, amelyben a védekezésre szinte lehetőség csak formálisan volt... Mv: Most oda akar nyilván kilyukadni, hogy Biszku Béla személyes felelőssége... Völgyesi Miklós: Hogyne, az ő személyes felelőssége a többiekével együtt. Az intéző bizottság valamennyi tagjával együtt és közösen. Mv: Tehát ön az Alaptörvényből indulna ki, hogy ön szerint máshogy kellett volna már első fokon hozzányúlni ehhez az ügyhöz. Miben kellett volna másképp? Bizonyítási eljárást rontották el? Vagy milyen eljárási hibák történhettek? Völgyesi Miklós: Ahogy az MTI igen részletes és nyilván szakszerűen pontos tájékoztatóját most volt alkalmam elolvasni, a másodfokon eljárt bíróság olyan további bizonyításokat tart szükségesnek az ügyben, amelyek egyrészt lehetetlenek, az idő múlás, hol vannak a tanúk kérem, például, ugye, zömmel a 301-es parcellában fekszenek, ha ezt a bizonyítást le kellene folytatni, akkor kérem erre az ügyre higgyék el nekem, körülbelül egy nyolc-tíz évre lenne még szükség, ami időmúlásként a Biszku Béla 94 életévébe semmiképpen nem férhet bele. Tehát ki lehet jelenteni teljes határozottsággal, hogy azzal, hogy hatályon kívül helyezték ezt az ügyet, új eljárást rendeltek el, ráadásul olyan bizonyítási kötelezettséget írt elő a másodfokú tanács, amelynek a végrehajtása, részben teljesen lehetetlen, ez pontosan azt jelenti, hogy Biszku Béla egyetlen percet nem fog börtönben tölteni. Mv: Akkor jogászként, volt tanácselnökként kérdezném, hogy amikor hallgatta ezt az indoklást, és kiderült ön számára, hogy mit döntött a másodfokú bíróság, akkor önben is az merült föl, hogy ez időhúzás? Nem meri meghozni ezt a precedens értékű ítéletet? Ez

lenne, ő lenne, ugye Biszku lenne az első állampárti vezető, akit büntetőügyben elítélnek. Nem merte meglépni ezt a másodfokú bíróság? Völgyesi Miklós: Bennem is olyan érzések keletkeztek, hogy itt időhúzásra ment a másodfokú tanácsnak a döntése, mert, egyrészt nekik is tudni kell, hogy lehetetlen feladatot tűztek egy megismétlendő eljárásba, amire a szükséges idő se áll rendelkezésre, és így Biszku Béla ügyében nem hozták meg azt az elmarasztaló döntést, amit az egész közvéleményünk, a magyar nép, Magyarország jogállama megkövetel. Mv: Egy történelmi igazságtétel is lett volna egyúttal egy büntetőjogi perben az itt személyes ítélethozatal mellett ez a dolog? Tehát erre várt a közvélemény, ön szerint? Völgyesi Miklós: Igen. Hát, ezen alapszik ez az egész új államformánk, amely 1989 után felépül. És ennek kapcsán akkor engedje meg mindjárt, hogy azt szóvá tegyem, hogy ez a másodfokú bírósági tanács, nem tudom honnan vette a szakmai, vagy akár erkölcsi alapot, azt, hogy Kahler Frigyes bíró kollegámat, aki egyébként a Veszprémi Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának a vezetője volt, és aki a felkérésnek és meghatalmazásának megfelelően, egy történész bizottság élén, azt hiszem, 1993-ban lehetett, hogy jelentést adott ki, dokumentumokra alapozva, nem magánvéleményét írta meg, hanem a korabeli, még feltárható és elérhető dokumentumok alapján egy részletes jelentést adott arról, hogy mi történt 1956-ban, és az utána következő években. Mv: Igen. És akkor mi a magyarázata annak, hogy a másodfokú bíróság Kahler Frigyesnek a megállapításait nem fogadta? Azt mondja a másodfok, hogy ezt már a 90-es évek elején tudtuk, hogy neki mi a véleménye. Neki egy határozott véleménye volt Biszku bűnösségéről. Völgyesi Miklós: Hát ez nem vélemény, az egy komoly jogtörténészi szakértői munka. Hát nem tudom, ki az, aki még annál jobb forrásokhoz tudna hozzájutni, mint akkor a korabeli lehetőségeket és még elérhető dokumentumokat megtalálva, erről egy összegző jelentést készített, hangsúlyozom, nem a véleményét írta le, hanem a tényfeltáró dokumentumokat rögzítette azokban a kiadványokban, amelyek annak idején erről megjelentek. Mv: Hadd kérdezzem meg az érem másik oldalát, ugyanis a védőügyvéd, Magyar Gábor azt mondja, hogy a Biszku-ügy egy átpolitizált ügy, a hatóságok a politikai elvárások mentén kellett, hogy dolgozzanak, és a másodfok az azt bizonyítja az ügyész számára, hogy a politikai nyomásnak nem hajolt meg a bíróság. Tényleg volt ilyen elvárás a bíróságokon, hogy tényleg 25 év sérelmeit kell egy ügyben prezentálni precedens értékű ítéletet, el kell ítélni Biszku Bélát? Völgyesi Miklós: Magyar Gábor ügyvéd úr nyilatkozatai hasonlóképpen bennem részben felháborodást is keltettek. Miért? Azért, mert ő azt is kétségessé tette, hogy Magyarországon létezik-e olyan bíró és bíróság, amely a Biszku-ügyet tárgyilagosan és pártatlanul le tudná tárgyalni. Kérem, ez egy olyan ügyvédi nyilatkozat volt, amely az én megítélésem szerint az ügyvédi kamara elnöke, vagy elnöksége részéről egy fegyelmi tárgyalás lefoly-

tatását alapozta volna meg. Ez egy képtelen állítás. Tudjuk jól, hogy neki mi volt ezzel a célja. De azt kell önnek mondanom, hogy a védői jogok, amely felhatalmazzák a védőt, hogy mindent megtegyen ügyfele érdekében, és nyilván ő felmentésre ment. De megvannak azok az erkölcsi, etikai és jogi határok, amelyek között egy ügyvéd mozoghat. Amit ő ebben az ügyben produkált, kérem, és ez, különösen ez az inkriminált kitétele, ez, véleményem szerint fegyelmi vétség. És nagyon furcsállom, hogy semmiféle következménye nem lett. Mv: Völgyesi Miklós, köszönöm szépen, hogy bejött hozzánk, köszönöm az elemzést.

KlubRádió - Megbeszéljük - 2015.06.01. 16:19:59 (00:09:53) HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE A BISZKU-ÜGYBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA Mv: És itt van velünk a telefonnál dr. Magyar Gábor jogász. Jó napot kívánok! Magyar Gábor, ügyvéd: Jó napot kívánok! Mv: Ön Biszku Béla védője abban az ügyben, amelyben új eljárást rendelt el,és hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Biszku Bélát első fokon talán öt, öt és fél évre ítélték, az ügyész akkor életfogytiglant kért, most a bíróság azt mondta, hogy kezdődjön elölről a per. Az embernek van egy olyan érzése, hogy időhúzásra játszik. 94 éves a vádlott. Magyar Gábor: Hát, az igazság az, hogy én kicsit megkönnyebbültem a mai napon, amikor azt láttam, hogy az igazságszolgáltatás rendszere képes arra, hogy a saját hibáit ilyen módon korrigálja. Tehát a másod fok egyfajta távolságtartással kezelje ezt az ügyet, rámutasson az első fokú bíróság hibáira, ami különösen ugye a megalapozatlan ítéletben öltöt testet. Új eljárásra utasítsa és instrukciókat is adjon arra, hogy hogyan kell ezt az ügyet korrektül feltárni. Azt is kikötötte a másodfokú bíróság, hogy egy másik tanácsnak kell ezt az ügyet tárgyalni. Ez körülbelül olyan mint mikor egy szakdolgozatot visszadob a konzulens azzal, hogy értékelhetetlen. Tessék újra elmenni a könyvtárba, elolvasni a nemzetközi szakirodalmat, írja újra és akkor majd után lesz miről beszélnünk. Tehát jogászkodni még nem is nagyon tudtunk, mert azt se tudjuk, hogy mi történt. Mv: Hát azt tudjuk, hogy ki volt Biszku Béla, azt tudjuk, hogy a kádári megtorlás egyik vezetője volt, és azt is tudjuk, hogy nagyon sok ember meghalt ártatlanul ezekben az ügyekben. Hogy persze büntetőjogilag mi ebben Biszku szerepe, az nyilván egy következő kérdés, de hát a gyanú az talán jogos. Magyar Gábor: Hangsúlyozni szeretném azt, hogy a mostani ügyek nem képezik tárgyát az 1956-os forradalmat követő úgynevezett megtorlási perek, illetve Biszku Bélának az ebben játszott szerepe. Itt kizárólag az úgynevezett sótörekről beszélünk, 1956 decem-

beréről, illetve 1957 márciusában ilyen preventív jellegű bántalmazása volt martonvásári akadémiai kutatóknak, ami egyébként nagyon aljas és mocskos dolog volt. Ezen kívül van ugye a kommunista rendszer bűneinek a tagadása meg egy kis lőszerrel visszaélés, ami ehhez képest... Mv: Jó, az a két dolog az szerintem tényleg mellékes ebben az ügyben, az már csak hab a tortán. Magyar Gábor: Az mellékes. Hogy a gyanú van-e? Hát persze, hogy van gyanú, különben ugye nem is kezdtek el volna nyomozni. A gyanú alaposnak is nevezhető, ezért volt a gyanúsítás. De az egészen más mérce amit megkövetel a büntetőeljárások, hogyha ítéleti bizonyosságig én el tudok-e jutni? Mert a büntetőeljárásnak alapelve az, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket, körülményeket nem lehet a vádlott terhére értékelni. Mv: Azt nem sikerült a bíróságnak ön szerint bizonyítania, meg most már a másodfokú bíróság szerint is, hogy Biszku adott volna utasítást ezekre a sortüzekre, amelyekben hát jó sok embert megöltek? Magyar Gábor: Hát minimum három áttételen keresztül érkezhetett volna esetleg egy ilyen utasítás, ha létezett volna a központból, tehát mondjuk az ideiglenes intéző bizottságból, egy politikai testületből, amelynek Biszku Béla már tagja volt. Mv: De annyi eszük akkor is volt, hogy nem adták írásba, hogy majd itt agyonlövünk embereket. Magyar Gábor: Igen, de a logika szabályainak is ellent mond ez a következtetés. Egyébként onnan lehet ezt tudni vagy úgy lehet ezt cáfolni, hogy amikor összegyűlt a tömeg Salgótarjánban - ez a legérdekesebb - 56. március 8-án. Mv: 56. március 8? Magyar Gábor: Bocsánat, december. Tehát 56. december 8-án volt a salgótarjáni sortűz, és ott volt Budapestről két ember. Az egyik egy katonatiszt, másik egy rendőrtiszt, akik szemtanúi voltak ennek az eseménynek. Nem volt szerepük semmilyen módon a sortűz leadásában, de amikor látták, hogy összegyűlik a tömeg és a szovjetek pedig felsorakoznak és a tankok is megjönnek, akkor elkezdték hívni a budapesti központot. Egyikőjük a honvédelmi vonalat hívta, a másik pedig az ORFK főügyeletet. És mind a kettőjüknek azt mondták a központban, hogy tegyenek belátásuk szerint, nincs központi parancs. Tehát, ha igaz lenne az a hipotézis, hogy volt egy politikai döntés arra, hogy megtorlási vagy nem tudom milyen jelű célzattal bele kell lőni az ártatlan tömegbe, akkor azt mondták volna neki, hogy kedves elvtársam, hát hogyhogy maga nem tud arról, hogy itt egy központi parancs van, tessék a parancsnak megfelelően eljárni. Nem ez történt. Tehát ez indirekt módon azt bizonyítja számomra, hogy nem volt ilyen központi utasítás. Mv: De ez a beszélgetés amit említ, ez dokumentált, tehát ezt a bíróság... Magyar Gábor: Ez dokumentált, ez annyira dokumentált, hogy a kilencvenes években zajlott ugye a salgótarjáni sortűzpernek az alap pere.

Mv: Ott el is ítéltek talán katonákat, akik ott részt vettek benne. Magyar Gábor: És pufajkásokat elmarasztaltak, és ez annak az ügynek az első fokú ítéletében szerepel, amit most elmondtam, tehát ezt nem én találtam ki. Egyébként ezt a... Mv: Ezt nem gondoltam én se, hogy ön találta ki, persze. Csakhogy ez egy köztudomású tény, vagy amire lehet hivatkozni. Magyar Gábor: Legalábbis az elsőfokú bíróságnak ezt észlelnie kellett, hiszen ugyanebből az anyagból dolgozott ő is, mint ahogy a másodfokú bíróság ezt ugye olvasta. Mv: Ugye nyilván én azzal egyetértek, hogy egy büntetőeljárásban a büntetőeljárás szabályai szerint kell dönteni valakinek a bűnösségéről vagy az ártatlanságáról, ez nyilvánvaló dolog. Csak ugye az a furcsaság, hogy hát tényleg ezeknek az ügyeknek úgy tűnik, minthogyha nem lenne felelőse. Tehát az utolsó kiskatonákra húzzák rá, vagy próbálták ráhúzni a vizes lepedőt. De hát másrészt ott vannak párhuzamban a háborús bűnösök perei, mert hát nyilván csúnya dolog, amikor egy kilencvenvalahány éves embert rángatnak itt a bíróságra, de ha ugyanezt, azt mondjuk, hogy valaki háborús bűnöket követett el a II. világháború idején, vagy emberiség ellenit, akkor el kellene járni. Akkor nem mondhatjuk azt, hogy de ha 57-be csinálta, akkor arra már legyintünk. Magyar Gábor: Én ezt sose mondtam. És én soha nem is hivatkoztam arra, hogy hány éves a terhelt. Tehát én azt gondolom, hogyha valaki háborús bűnöket követett el, teljesen mindegy, hogy milyen idős, felelősségre kell vonni, hogyha ez jogszerűen megtehető. Nincs ezzel semmi gond. A probléma az, és én nem is szeretnék egyébként olyan országban élni, ahol mondjuk félművelt politikusok kijelentik, hogy szerintük ki az aki bűnös, milyen bűnöket követett el, és még azt is megfogalmazzák, hogy milyen büntetést látnának kívánatosnak. Tehát voltak ilyen idők Magyarországon, amikor ez zajlott. Én azt remélem, hogy ide soha nem fogunk visszajutni. De ennek az ügynek tényleg volt egy politikai kontextusa, ma is például odajött egy országgyűlési képviselő a tárgyalásra és botrányt okozott... Mv: Márhogy a jobbikos Novák Elődöt gondolja. Magyar Gábor: Igen. Többször miatta félbe kellett szakítani a határozathirdetést, mert az ember nem tudott ott viselkedni. Ami egyébként csak azt támasztja alá... Mv: Ennél szerintem rosszabb a helyzet. Valószínűleg tudja ő, hogy mit csinál. Hanem úgy gondolja, hogy a szavazóinak ez kell. Magyar Gábor: Nyilván, de ez csak azt támasztja alá, amire én hivatkoztam korábban, hogy ez egy politikai ügy. Két politikai párt, a Fidesz meg a Jobbik, azon verseng, hogy kinek vannak nagyobb érdemei abban, hogy a jogalkotással való visszaélés árán eljutassák Biszku Bélát a börtönig. És az a baj, hogy nemzetközi jogban biztosított alapelveket és emberjogi egyezményben biztosított alapvető jogokat megkerülve, vagy ezeket megsértve is képesek eljutni eddig az eredményig. És én nem tudom, hogy milyen nyomás alatt dolgoznak...

Mv: Bocsánat, de ezt azért egy kicsit magyarázza meg! Tehát az, hogy egy képviselő odamegy és ott hangoskodik, ez elég ellenszenves dolog, de ettől, szóval ez azért a bíróságra nem egy olyan nagy nyomást jelent. Magyar Gábor: Volt ilyen, hogy Lex Biszku. Ugye nem véletlen ez lett a neve. Ez egy személyre szabott jogalkotás volt. Annak érdekében, hogy ez ne legyen alaptörvényellenes, az alaptörvényt két ízben módosította az alkotmányozó hatalom. És emiatt születtek a jobbikos képviselők által aláírt feljelentések is. Tehát ezek a Lex Biszkun alapultak. Utána egy fordulatot vett az ügy, mert ezt félretették. Tehát a Lex Biszku már a vádiratban és az elsőfokú ítéletben nem szerepelt. Elővették a háborús bűntettek hipotézisét, egy meglehetősen elfogult szaktanácsadói vélemény alapján... Mv: Ez volt a Kahler Frigyes féle... Magyar Gábor: Kahler Frigyes személyére maguk a feljelentők tettek javaslatot. És kritika nélkül a nyomozó hatóság őt kirendelte, úgy, hogy tudni lehetett, hogy az ügyben neki mi az álláspontja. Hiszen ezt számos korábbi publikációjában már leírta. Tehát lehet, hogy valaki felületesen dolgozik, lehet, hogy, nem tudom, nyomás alatt tevékenykedik, és lehet ez egy idő szorítása is. Én nem tudom, hogy hogy jutunk el egy ilyen elsőfokú ítéletig, mint amihez eljutottunk, de hogy mind a nyomozás, mind az elsőfokú eljárás során szakmai hibák történtek, szerintem az megkérdőjelezhetetlen. Pontosan erre mutatott rá a másodfokú bíróság a mai döntésében. Hogy egyébként felkészült és okos jogászok miért ilyet adnak ki a kezükből, nem tudom önnek megmondani. De aggasztónak érzem azt, hogy egy politikailag exponált ügyben ilyen hibák vannak. És hogy miért volt az időhúzás, tehát miért tartott ez három évig? Hát pontosan az ügy megnyugtató tisztázása, és egyébként a társadalom számára kívánatos kibeszélése. Három évig azért csúszott, mert a nyomozó hatóság olyan munkát végzett, amilyet. Most visszakerült tulajdonképpen az origóig a kérdés, a nullás kilométerkőig, újra lehet kezdeni az egészet. Három év elment, teljesen értelmetlenül. Ahelyett, hogy hagyták volna nyugodtan a nyomozó hatóságot, hogy végezze a munkáját, utánajárjon az összes bizonyítéknak, adott esetben a terhelt mellett szóló bizonyítékokat is össze tudja szedni, hallgassuk meg a tanúkat, kérjünk jogsegélyt hogyha kell, legyen szakértő az ügyben, és akkor egy sokkal megalapozottabb ítélet születhetett volna első fokon, és másod fokon nekünk most már csak a jogi finomságokon kellett volna vitatkoznunk, hogy a nemzetközi jogot hogyan kell helyesen értelmezni. Nem ez történt. Mv: Köszönöm szépen Dr. Magyar Gábor jogásznak, Biszku Béla ügyvédjének. Viszonthallásra! Magyar Gábor: Minden jót! Visszhall

m1 - Híradó M1 - 2015.06.01. 18:09:44 (00:03:30)

A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN Mv: Nem vitték börtönbe Biszku Bélát, nem emelkedett jogerőre az első fokon például háborús bűntett miatt kiszabott 5,5 éves büntetése. Az ítélőtábla teljesen új eljárást rendelt el, a bíró szerint ugyanis első fokon nem sikerült megalapozottan bizonyítani, hogy a volt belügyminiszternek milyen szerepe volt az 1956 utáni megtorlásokban. A jobbikos Novák Előd bent a tárgyalóteremben kezdett kiabálni a bíróval. R: A háborús bűntettel és más bűncselekményekkel vádolt most 94 éves Biszku Bélát hozzátartozói kerekesszékben tolták be a tárgyalóterembe. Fejére fülhallgatót tettek, hogy jól hallja a másodfokú bíróság ítéletét. Ruzsás Róbert, tanácselnök, Fővárosi Ítélőtábla: Az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Vagyis a büntetőper elölről kezdődik. Az ítélet hallatán a tárgyalóteremben lévő Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője hangosan szidni kezdte a bíróságot. Novák Előd, alelnök, Jobbik: Egyetlen napot sem fog ülni a börtönben ez a tömeggyilkos. A történelmi felelősség most már a bíróságot is terheli. Mansfeld Péter pedig forog a sírjában. R: A bekiabálás miatt a bíró előbb figyelmeztette, majd kiküldte a tárgyalóteremből Novák Elődöt. Ruzsás Róbert: Tessék kérem kifáradni, kérem, jó? Novák Előd: Biszku Bélával is lehetne ilyen határozott. R: Az ítélőtábla szerint az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem derítette fel elég alaposan a vádban szereplő tényállást. Így például nem tisztázta, hogy Biszku Béla 1956. december 3-i felszólalása az MSZMP központi vezetésének ülésén egyszerű hangulatkeltés, vagy tűzparancs volt. Ruzsás Róbert: Akkor lenne bizonyítható, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható lenne, hogy a vádlott részt vett a karhatalom létrehozásában, illetve részese volt olyan testületi döntés meghozatalának, amely a karhatalom részére a fegyvertelen polgári lakossággal szemben kiadott tűzparancs elrendelésére vonatkozott. R: Biszku Béla ügyvédje, Magyar Gábor, aki korábban többször is politikai megrendelésre indult koncepciós pernek nevezte az eljárást, elégedett az ítélettel. Magyar Gábor, ügyvéd: Megnyugtató az, hogy az igazságszolgáltatás képes arra, hogy korrigálja a saját korábbi hibáit. Tehát a másodfokú bíróság észlelve azt, hogy itt teljesen megalapozatlan ítélet született első fokon, ezt hatályon kívül helyezte.

R: Horváth Attila jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a híradónak azt mondta, az '56 utáni megtorlások idején a politikai vezetők minden jogalap nélkül adtak utasításokat a fegyveres szervezeteknek. Horváth Attila, jogtörténész: Akkori legfelső vezetésnél nem voltak olyan mértékben elosztva a hatalmi pozíciók, mint ahogy azt ma egy jogállamban gondolnánk, hanem pont ellenkezőleg, mindenki az éppen akkori politikai súlyának megfelelően vesz részt a különböző fegyveres testületeknek az irányításában. Itt semmi sem működött törvényesen, hiszen maga a karhatalom létrehozása sem volt törvényes. R: Biszku Béla a vád szerint 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. Biszku Béla az első a Kádár-korszak politikai vezetői közül, akik ellen az '56-os forradalom utáni megtorlások miatt büntetőeljárás indult.

RTL II - Magyarul Balóval - 2015.06.01. 21:30:39 (00:24:11) ELÖLRŐL KELL TÁRGYALNI BISZKU BÉLA PERÉT Mv: Jó estét mindenkinek. Háborús bűntett, például a legalább 46, meglehet, sokkal több halálos áldozattal járt 1956 decemberi salgótarjáni sortűz, és más bűncselekmények miatt első fokon 5,5 évi börtönre ítélték a most 94 éves Biszku Bélát tavaly. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy az elsőfokú eljárás olyan mértékben megalapozatlan, hogy nem lehet érdemben felülvizsgálni. Ezért az egész ügyet újra kell kezdeni, ki tudja meddig fog tartani. A rendszerváltozás folyamatában mintha eldőlt volna az, hogy Magyarországon nem lesz visszamenőleges igazságszolgáltatás, pedig 1990-ben talán még lehetett volna. Legyen vagy ne legyen? Ezzel minden volt szocialista ország küszködött és részben még küszködik is. Mit gondol erről Horváth Attila jogtörténész? Jó estét kívánok. Horváth Attila, jogtörténész, ELTE: Jó estét kívánok. Mv: És Földes György, jó estét kívánok. Földes György, főigazgató, Politikatörténeti Intézet: Jó estét kívánok. Mv: Ön a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. Ez az ügy most akkor lezárult, tekintettel Biszku Béla életkorára? Horváth Attila: Én szép hosszú életet kívánok Biszku Bélának, hogy... Mv: Azért, hogy el lehessen ítélni?

Horváth Attila: Hogy sor kerülhessen az ítéletre, mert ez most így a lehető legrosszabb forgatókönyv. Tehát én nagyon bíztam benne, hogy valamilyenfajta ítélet meg fog születni. Az, hogy milyen, az egy másik kérdés, az a bíróság és az igazságszolgáltatásnak a kérdésre. De az, hogy egy év után azt mondja a másodfok, hogy a két év alatt elkészült első fokú ítélet úgy, ahogy van megalapozatlan, ez egészen furcsa megoldás. Tehát a jogtörténetben ilyen nagyon ritka, tehát hogy a bizonyítékok megalapozatlansága miatt az első fokú életre azt mondjuk, hogy ez nem működik, ez nem létezik, ez az ítélet, egy teljesen új ítéletet kell hozni. És tulajdonképpen azt mondta ki a bíróság, most mondjuk ki feketén-fehéren, hogy az első fokú bíróság rossz munkát végzett. Mv: Ezt. Földes György: Én ismerem azt a vádiratot, amit az ügyészség összeállított, és történészi szemmel teljesen lehetetlennek tartottam, hogy annak a vádiratnak és az annak alapján hozott ítéletnek alapján más dönthetett volna az ítélőszék, mint amit tett. Teljes bizonyítatlan állítások tömkelege. Egy vádiratban szerepelt az, hogy valaki tömeggyilkos és az, hogy hány vadásztöltényt tartott otthon engedély nélkül kilencven éves korában. Annyira kilógott a politikai lóláb, hogy a bíróság nem tehetett mást, hogyha önérzetére adott, minthogy ezt az ítéletet hozza. Horváth Attila: Azért arról nem feledkezzünk meg, hogy ez egy halmozati vád volt. Tehát a halmozati azt jelenti, hogy aki esetleg ezt nem tudná a nézők között, hogy valaki több bűncselekményt követett el, akkor több minden miatt vádolják meg. Tényleg nevetséges mondjuk egy háborús bűncselekménynél az, hogy valaki otthon lőszert tartott, de hogyha egyszer a jog ezt írja elő, hogy minden egyes bűncselekményért ilyenkor vádat kell emelni, akkor ezért is, egyébként jelentéktelennek tűnő bűncselekményért, ami a háborús bűncselekmény mellett nem tűnik olyan különösebbnek, ezt is neki be kell venni. És ez halmozatot jelent, vagyis egy súlyosbítást az ítélethozatalban. Mv: Kész. Földes György: Erre nem tudok mit mondani. Mv: Van még ember Magyarországon ma, akit még bíróság elé lehetne vagy kellene állítani? Földes György: Erről nagyon nehéz nyilatkozni. Mv: Amennyire önök tudják. Földes György: Azt gondolnám, hogy kiinduláshoz visszatérve azt a kérdést kell mérlegelni, hogy van-e ennek társadalmi haszna, és egyáltalán végrehajtható-e egy ilyen utólagos ítélkezés, most már 59 év távlatában. Horváth Attila: Abban teljesen egyetértünk, azt hiszem talán ez az első dolog, hogy megkésett ez a fajta bírósági eljárás. Ezt kilencvenes évek elején kellett volna, tehát rendszerváltozáskor. '93-ban halt meg például Péter Gábor, tehát még ő is ott lehetett volna a vádlottak padján, sőt még a pócspetri ügyben még ő tanúként szerepel. Tehát

akkor, amikor újratárgyaltak jó néhány pert, akkor még tanúként őt meghallgatták. '94-ben ugye volt egy sortűz-per, a salgótarjáni sortűz-perc, vagy a nyugati sortűz-per, ahol Biszku Bélát tanúként meghallgatták. És ott a bíró el is mondja, hogy tulajdonképpen most álljon le a tanú, mert innentől kezdve, hogyha őt tanúként hallgatják meg, akkor igazmondási kötelezettsége van, és saját magát fogja vádolni. És tulajdonképpen neki ott a vádlottak padján kellene ülnie. És ezt akkor elhalasztották. Akkor még teljesen más viszonyok lettek volna a kilencvenes években. Mv: De Magyarországon voltaképpen miért nem volt a rendszerváltozás után valamilyen visszamenőleges elszámoltatás, vagy igazságszolgáltatás? Földes György: Alapvetően azért nem volt, mert volt egy békés átmenet. Magyarországnak lényegesen... Mv: Volt, aki akarta ezt. Földes György: Volt, aki akarta ezt, de akkor mégis csak a rendszerváltó politikai elit meghatározó csoportjai, legyenek ezek jobboldaliak, liberálisok vagy baloldaliak, egyetértés volt a békés átmenet fő kérdéseiben. És senki nem gondolta azt, hogy egy antikommunista ideológiával a felépített utólagos felelősségre vonásnak időszerűsége lenne a kilencvenes évek elején, már mint a mértékadó politikai szellemi körökben. Ezt az egyetértés utólag felbontották. Ez döntően 1998-tól történt meg, majd utána 2010-től fokozatosan. Ma egy olyan alkotmány van, illetve alaptörvény Magyarországon érvényben, amely az egész előző korszakot, 1945-től 1989-ig zárójelbe akarja tenni a nemzeti történelemben, és bűnös, igazságtalan korszaknak minősíti, ergo elvileg mindenki, abban közreműködött, valamiféle kollektív bűnösségben vétkes. Ezt pedig a jognak el kellene vetnie a kollektív bűnt. Mv: De el is vetik. Nem? Horváth Attila: Igen, ez így van. De azért arról ne feledkezzünk meg, hogy amit ön mondott most, és ez az értékelés, az egy politikusi, politológiai megközelítés. Földes György: Nem, ez egy történészi megközelítés. Horváth Attila: Akkor történészi megközelítés. Végül is mindegy. Mert ugye itt a jogi szempontokat kellene figyelembe venni. Most az, hogy milyen volt a politikai hangulat, amikor a rendszerváltozásra sor került, az a bűncselekményeknek a megtörténtét nem befolyásolja. Az, hogy mondjuk egy sértett megbocsát egy bűnelkövetőnek, ez önmagában csak maximum egy szép gesztus lehet adott esetben, de hogyha valahol bűncselekményeket követnek el, azokat fel kell tárni, azokat ki kell nyomozni. És Magyarország volt talán az egyetlen egy szocialista ország, ahol ez legkevésbé történt meg. Mi volt ennek az egyik oka? Hát az, hogy... Mv: De ön szerint most viszonylag ez meg kellett volna történjen? Horváth Attila: Az volt ugye kilencven, rendszerváltáskor a fő probléma, hogy azt az elvet fogadták el, amit egyébként mást országok nem így, hogy az elévülésnek a kezdő időpontja a bűncselekmény elkövetésekor történt, és nem akkor, amikor a rendszerválto-

zás bekövetkezett. Ugyanis az elévülést, azt egy jogállami rendszerre találták ki. És hogyha egy olyan rendszerben, amelyikben, ha valaki bűncselekményt elkövetett, és azt a bűncselekményt, amit elkövetett, azért nemhogy nyomozás nem indult, hanem még kitüntetést kapott, Munkás-paraszt Hatalomért kitüntetést kapott például valaki, merthogy mondjuk belelőtt a tömegbe, ezért ilyen esetben nem indult eljárás. És akkor az elévülési időnek 1990. május 2-án kellett volna elkezdődnie, és ebben az esetben viszont lehetett volna nyomozni ezekben az ügyekben. Mv: Földes úré a szó. Földes György: Elmondtam határozottan a véleményemet. Ez már 1990-ben is szinte lehetetlen lett volna. 2015-ben pedig még sokkal lehetetlenebb. Az egész mögött egy politikai megfontolás áll. A folyamatos ellenségképzés szándéka. Mv: Jó, ez most a jelen, amiről ön beszél. Földes György: Igen. Mv: De Horváth úr a múltról beszélt. (...). Földes György: A múltról azt szoktam mondani, hogy, nagyon egyszerű, van egy technikai kérdés. A múlt közé állt, hiába akar a jog valamit, hogyha nem tudja megteremteni azt a helyzetet, azt a jogi tényállást, aminek alapján egy utólagos felelősségre vonás történhet. Ezért józan belátás alapján el is lehetett volna ezt kerülni. Miután a történészek megvonták a mérlegét az előző korszaknak és 1956-ról is már tudunk mindent, amit tudhatunk, ezért itt nincsen semmi fajta meglepetés. Nem derülhet ki semmi új különösebben. Mv: Ön szerint, bocsásson meg Horváth, ön szerint létezik ma Magyarországon társadalmi igény az utólagos elszámoltatásra? Horváth Attila: Hát,... Mv: Van erről valami mérés, vagy felmérés... Horváth Attila: Felmérésekről én nem nagyon tudok, de van, mert én ugye az egyetemen, amikor tanítom ezeket a témákat, akkor nagyon sok hallgató nekem szögezi ezt a kérdést, hogy itt miért nem történt meg Magyarországon ezeknek a bűnöknek a felelősségre vonása. Csak azért hadd reagáljak még arra, ami az előbb elhangzott. Mv: Parancsoljon! Horváth Attila: Ennek az, amit ön mond, az az üzenete, hogy ön olyan, tehát, hogy valaki legyen egy olyan diktátor, aki elkövet bűncselekményeket, majd utána, miután a bűncselekményeket elkövette, egy konszolidáltabb időszakot húzzon ki, és húsz évig még ne engedje, hogy a hatalom... Mv: Ez az ön értelmezése...

Horváth Attila: Nem, nem, nem, ezt én mondom, hogy ennek egy olyan üzenete van a diktatúrák felé, hogyha én, miután elvégeztem a piszkos munkát, utána húsz évig nem követek el bűncselekményt, akkor megúsztam a dolgot, és akkor nyugodtan állhatok bárhova és ülhetek békés nyugdíjjal otthon. Földes György: Távol álljon tőlem, hogy bármilyen bűnt feltáratlanul szeretnék hagyni, és nem szeretném ott elérni a jogi felelősségre vonást, ahol ez lehetséges. Egyszerűen azt mondom, hogy ennek a helyzete más. Ez alapvetően mégsem erről szól. Erről is szólhat, de nem erről szó. Tehát nem járunk el helyesen, hogyha úgy csinálunk, mint hogyha itt tényleg a mindenáron való igazságszolgáltatás igénye határozná meg a dolgot. Nem ez határozza meg, hanem egy ideológiai igény. Mv: Jó. Azt mondta ön, ha jól emlékszem, egy-két perccel ezelőtt valami olyasmit mondott, hogy Magyarországon valószínűleg valamennyire legkevésbé valósult meg ez az utólagos elszámoltatás. Sehol nem volt igazán utólagos elszámoltatás. Tudomásom szerint. Lehet, hogy súlyosan tévedek. Horváth Attila: Hát, például nézzék meg Lengyelországot. Ott a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak 27 ügyésze nyomoz minden ügyben, minden ügyben. Olyan ügyben is,... Mv: A Jaruzelskit felmentették. Horváth Attila: Hát, az is egy érdekes történet, de most azt ne keverjük ide. De most a Nemzeti Emlékezet Bizottságról beszélek. Minden egyes ügyet kinyomoznak. Olyan ügyeket is, ahol már sem a sértett, sem a vádlott nem él. Tehát minden ügynek utánajárnak, és ez azért is nagyon fontos, mert nagymértékben segíti a történészeknek a munkáját. Mv: Bocsásson meg! Ez egy új dimenzió. Tehát ön azt mondja, hogy kellene csinálni azt, hogy nyomozzanak ma is annak ellenére, hogy nem élnek az illetők? Horváth Attila: Én azt mondom, hogy igen, ugyanis egy ügyész számára sokkal több adat hozzáférhető, sokkal inkább el tud jutni bizonyos információkhoz, int egy történész. Most tulajdonképpen azt mondjuk, hogy történészek menjenek a levéltárba, ott kutatgassanak, aztán vagy találnak valamit, vagy nem. Még csak össze sincsenek hangolva a történész műhelyek. Különböző megközelítésekből, különböző indokokkal kutatgatnak az emberek. Fantasztikus eredményeket érnek el. De hogyha lett volna egy ilyen intézményes kutatás Magyarországon is, mint a lengyeleknél, akkor sokkal többet tudnánk a múltról, és azon kívül még egy mondatot. Hogy például Biszkunál konkrétan. Tehát Biszkunak a vádlotti magatartását is én olyan szempontból kárhoztatnám, hogyha ő egy megbánást tanúsított volna, és azt mondta volna, hogy igen, hát akkor történtek ilyen és ilyen esetek, de én ezeket azóta megbántam és nagyon sajnálom, és egy tényfeltáró vallomást tett volna, és elmondta volna azt, amit tud, akkor azt hiszem ön is kincsesbányának tartaná azt a tényanyagot, amit Biszku elmondott volna, és amit most eltitkolt ön elől is meg én előttem is. Mv: Ha jól értem, akkor a Horváth úr egy történelmi ügyészi nyomozó csoport felállítását javasolja.

Földes György: Gyakorlatilag ilyenek már működnek Magyarországon jelenleg is, ha nem is azzal a feladatkörrel, amivel Lengyelországban, de működnek. Én szerintem a dolog... Mv: Ügyészekre nem tudunk. Tudunk egy múltkutató (...) Földes György: Én azt tudom mondani, ha Biszku Bélát elítélték volna a mai napon, akkor ő joggal gondolhatta volna úgy, hogy neki mindenben igaza van az alap álláspontját illetően. Nem arról beszélek, hogy bűnös-e vagy nem, hanem hogy igaza van, mert hiszen itt egy osztálybíróság elítélte őt valamiért megalapozatlanul. És ennek, kinek lenne jó? Tehát azt gondolom, hogy a politikai felelősséget nem kellene összekeverni a büntetőjogi felelősséggel. A történészek eléggé megállapították már, és ebben egyetértés van különböző... Horváth Attila: Tehát akkor ön nem örülne annak Földes György: ...különböző történeti ismeret. Horváth Attila: ...hogy Biszku lemondta volna, amit tud. Tehát ön nem örülne neki. Földes György: Azt gondolom, hogy Biszku Béla, nem hiszem, hogy abban a személyes fizikai, pszichikai állapotban van, hogy 94 évesen sok újdonsággal tudta volna megörvendeztetni a magyar történelemtudós társadalmat. Horváth Attila: Akkor elmondok valamit. Én az egyik szakértője voltam annak a Biszku-filmnek, amit a Skrabski Fruzsináék csináltak. Mv: Amitől tulajdonképpen az egész ügy előkerült. Horváth Attila: Amiből az egész ügy. Egyébként hogyha Biszku annak idején nem akarja... Mv: Senki nem kereste Biszku Bélát. Horváth Attila: ...betiltatni ezt a filmet, akkor szerintem most senki nem emlékezne... Mv: Ma is élvezhetné a kiemelt nyugdíját. Horváth Attila: Nyugodtan üldögélhetne otthon. Akkor Biszku minden héten teniszezett, és minden héten, vagy legalábbis elég gyakran ment vadászni. Egyébként ezért is találták nála a vadásztöltényeket, többek között. Tehát egy szellemileg és fizikailag is teljesen friss ember volt, aki még a filmben is folyamatosan letagadott mindent, és időnként voltak ilyen kiszólásai, amiből lehetett valamit sejteni, ha valaki a hosszabb változatot megnézte annak a filmnek, amit akkor elkészítettek. Mv: Jó. A dolog lényege az, hogy érdekes módon, azért érdekes, amit mond, mert az ügyészi vizsgálatok szükségességéről, mert a kelet-európai politikusokat általában az jellemzi, hogy nagyon keveset mondtak el magukról, mielőtt meghaltak. Egyszerűen

nincsenek memoárok, nincsenek életrajzi könyvek, nagyon-nagyon kevés a nyugati világgal összehasonlítva. Horváth Attila: És még egy dolgot hadd mondjak el, hogy nagyon sok olyan politikus volt, aki az iratait mintegy ilyen magántulajdont tekintette. Tehát valaki kormányzati vagy pártpozíciót töltött be, azok az iratok, azok közokiratok, és azok az iratok a magyar államot illetik meg: És nem az, hogy most pénzért eladom, vagy annak adom, aki akarja, vagy tudok olyanról, aki árulja ezeket az iratokat. Hanem ezeket a történészeknek kéne odaadni, és a történészek, hogy tudjanak ebből kutatni. Mv: Szóval ön szerint, ha jól értem, akkor az ügy le van zárva. Nem mondom, hogy felejtsük el, de ezt nem szükséges tovább kutatni, ebben az értelemben a múltat. Földes György: Nem azt gondoltam. A múltat mindig szükséges kutatni. Az a kérdés, hogy a múlt kutatását milyen politikai célra használják. Szó sincs arról, hogy... Itt egy technikai kérdés is van. Én vitatom azt, hogy ez az ügy kinyomozható lenne 59 év távlatából. De ez egy technikai meggyőződésem a források ismeretében. Kettő, ugyanakkor egyértelműen meg lehet állapítani a politikai felelősségét az akkori szereplőknek. Ugyancsak az iratokból következően. És ezt történettudomány meg is tette. És szerintem ezzel segítjük a nemzeti önismeretet. Azzal nem segítjük, hogyha átlépünk bizonyos határokat és kifejezetten napi aktuális célokra keresünk bűnbakokat magunknak. Mv: De azt vélhetően elfogadja, hogy minden ország a térségben is, meg másutt is a világon, azért küszködik ezzel a visszamenőleges elszámoltatással. Lásd délszláv háború, lásd számtalan afrikai háború, lásd Argentína és így tovább. Horváth Attila: Hát így van, és ez egy örök probléma, hogy a háborús bűncselekményeket, a népellenes bűncselekményeket, azok nem elévülő bűncselekmények. Tehát ez egy jogi tény, ezzel nem érdemes vitatkozni. Ha egyszer egy bűncselekmény nem évülhet el, akkor azt addig kell kutatni, ameddig ugye az, akit ezzel meggyanúsítanak, ezzel a bűncselekménnyel, él. Mv: Na, de ennek az elévülhetetlenségéről utóbb hoztak törvényt. Már a Biszku Béla fölfedezése után.... Horváth Attila: Nem. Mv: ...Magyarországon. Horváth Attila: Hát, Magyarországon ugye a párizsi békeszerződést, ugye ratifikálták, tehát ennek következtében 1947-ben, ezért Magyarországon a háborús- és népellenes bűncselekményeknek az elévülhetetlensége onnantól kezdve hatályba lépett. Ráadásul, ezt ki is hirdették... Mv: Akkor milyen elévülhetetlenségről hoztak törvényt 2011-ben? Horváth Attila: Az azt mondta ki, hogy a kommunizmus bűnei nem elévülhetők. De ennek semmi köze a háborús bűncselekményeknek, amivel Biszkut megvádolták. Tehát

tulajdonképpen ilyen alapon, pont itt az elején is mutattak olyanokat, akiket a II. világháború alatti cselekményeikért vontak felelősségre, és ott senki nem mondta azt, hogy ez most elévült és már ne firtassuk a múltat. Földes György: Szerintem egyértelmű, hogy semmilyen bűn a szónak erkölcsi értelemben nem tud elévülni. Politikai értelmében meg lehet állapítani a bűnösséget vagy a felelősséget, történetileg meg lehet vonni ilyen cselekedetek helyét és mértékét, hogy milyen szerepet játszottak egy adott időszakban, és hogy hosszabb távon milyen hatást gyakoroltak. Ezzel kellene foglalkozni alapvetően, és nem pedig bűnösöket mindenáron kreálni azért, hogy bosszút lehessen állni a múltért. Horváth Attila: De ön azt hiszem, félre érti az esetet. Tehát egyszer, hogyha egy bűncselekmény nem évül el, akkor abban a bíróságnak, az ügyészségnek alkotmányos kötelessége nyomozni. Hogyha ezt nem teszi meg, akkor törvénysértést követ el. Na most, ön azt javasolja ezek szerint az ügyészségnek és a bíróságnak, hogy törvénytelenül hagyja ezeket az ügyeket és ne foglalkozzanak vele. Mv: Ön tudja, hogy milyen ügyekkel kéne foglalkozni most? Van ilyen ügy amit ön tud? Horváth Attila: Hát van. Mv: Tehát magyarul törvénytelenséget követne-e el az, aki nem foglalkozik vele? Horváth Attila: Hát, de hogyha egyszer a Biszku-ügyben elkezdtek nyomozni, és háborús bűncselekmény a vád ebben az esetben, akkor a bíróság nem mondhatja azt, hogy ezzel az üggyel nem foglalkozom. Földes György: Nem is azt mondta. Horváth Attila: Az ügyészségnek is, miután ez az ügy szerintem ahogy a látókörébe került, onnantól kezdve neki is ebben az a ügyben nyomoznia kellett, mert fölmerült ez az eset, és ezt nem lehetett azt mondani, hogy ezt nem tisztázzuk ezt a kérdést. Mv: Nem. A bíróság szorgosan újra fogja kezdeni az egész első fokú eljárást, nem? Földes György: Hát, nem vagyok jogász, ez fog történni az ítéletből következően. Továbbra is megismételném, hogy történészként nem pártolnám az azonosságjelet a kommunizmus és a fasizmus között, nem pártolnám az 1956-os bűnöket besorolni a II. világháborús típusú bűnök közé, nem gondolnám azt, hogy a Kádár-korszakot be lehet söpörni a Rákosi-korszak alá, és így tovább, miközben történtek bűncselekmények, és történtek olyan cselekedetek, amiért tényleg viselni kell az erkölcsi politikai felelősséget. Sőt, ha fenn áll az a helyzet, akkor a büntetőjogi felelősséget is azoknak, akik azt elkövették. Csak mondom, ez a dolog valójában nem erről szól. Mv: Lehetne ezt...?

Horváth Attila: Csak nem arra válaszolt a kérdésre. Tehát azt senki nem vitatja, hogy a Rákosi-rendszer sokkal keményebb diktatúrát valósított meg, mint a Kádár-rendszer. De a kádári rendszer is egy megtorlással kezdődött, ugye mint arról már beszéltünk, csak át eltelt közben jó néhány év. De a Kádár-rendszernek még a nyolcvanas években is történtek olyan bűncselekmények, amelyek ügyében azért illett volna eljárni. Hiszen például a németek minden egyes berlini falnál elkövetett cselekményt lenyomoztak. És aki volt a berlini fal utolsó áldozata, az Magyarországon 1989. augusztus 21-én Kurt-Werner Schulz nevű 31 éves mérnök volt, aki a Páneurópai piknik után akart átmenni a határon, és akkor ott meghalt. Ebben az ügyben például semmilyen eljárás nem volt. A Kádár-rendszerben... Mv: Bocsánat, akik lőttek parancsra, azokat nem ítélték el emiatt. Horváth Attila: Igen, és itt kit ítéltek el ebben az ügyben? Mv: Nem, csak azt mondom, hogy ön azt mondta, hogy Magyarországon kevésbé volt ez már szocialista ország. (...) nagyon-nagyon kesztyűs kézzel bántak... Horváth Attila: Nagyon-nagyon kesztyűs kézzel bántak, de eljártak ezekben az ügyekben, és kinyomozták ezeket az ügyeket. Nálunk, akiket a határnál lelőttek, azokért semmilyen eljárás nem volt, mindenütt kimondták azt, hogy ezek az ügyek elévültek és nem foglalkozunk ezekkel az ügyekkel. Vagy mondok még egyet, ez a Kádár-rendszer még a nyolcvanas években is támogatta a nemzetközi terrorizmust. különböző terrorista csoportok a PFSZ-től kezdve hatalmas összegeket kaptak a Kádár-rendszertől. Ezek szerintem mind máig meglévő bűncselekmények, amikben szintén nyomozni kellene. Mv: Amik ön szerint az akkori törvények szerint törvénysértőek vagy illegálisak voltak? Horváth Attila: Hát egy terrorista-csoportot a Carlostól kezdve támogatni, pénzelni, az szerintem a világ minden pontján bűncselekmény. Földes György: Ez már nagyon messze vezetne ám... Horváth Attila: Csak ön mondta azt, hogy a Kádár-rendszerben már nem voltak bűncselekmények, én erre mondtam. Földes György: Nem ezt mondtam, nem ezt mondtam, egy szóval se mondtam, azt mondtam, hogy a nemzeti önismeret szempontjából arányokat kell tudni alkotni, amivel foglalkozunk. És más eset az, amikor eltereljük a lényegről a figyelmet azáltal, hogy mindig ezeket az ügyeket előhozzuk és alapvetően nem mutatjuk meg, hogy az egész társadalommal az akkori feltételek, az akkori körülmények között mi történt, hanem ráfókuszálunk bizonyos ügyekre azért, hogy az antikommunista hozzáállásunkat mindenáron igazolni tudjuk. Horváth Attila: Hát ebbe azért, de most könyörgöm, ha egyszer egy bűncselekményt elkövettek, ebbe ne keverjen már bele ideológiát! Ha egyszer egy ügyben nyomozni kell, mert bűncselekmény történt, akkor az teljesen mindegy, hogy az milyen ideológiájúban történt, milyen ideológiai rendszerben történt, hogy az illető, aki nyomoz, az melyik pártra

szavaz, hogy ez most miért indult ez az eljárás, hát a sortűz perek azok folytak a Hornkormány időszakában is, ön is nagyon jól tudja, tehát ezeknek semmi ilyen köze nincsen, tehát ne akarjon mindenbe ideológiát belekeverni! Földes György: Én nem akarta semmilyen ideológiát belekeverni, én éppen a történészkedésről beszélek alapvetően, és semmilyen olyan mondatot nem mondtam ki, ami szerint, hogy a bűn, amennyiben lehetséges, maradjon megtorlatlanul, nem, ellenkezőleg, amilyen bűnt elkövettek, azért jöjjön megtorlás. De a józan észnek is van egy logikája. Mv: Azt még szeretné az ember megérteni, és ön ezt biztos könnyedén meg tudja mondani, hogy időnként emberiség elleni bűntettekről beszélnek, időnként emberiesség elleni bűntettekről. Mi a különbség a kettő között, s van-e? Horváth Attila: Van némi különbség, az emberiség elleni bűncselekményeken belül egyik halmaz az emberiesség elleni bűncselekmények, ebbe tartozik például az is, hogy valaki egy diktatórikus rendszerben megölet embereket, elfogat embereket, megkínoznak embereket, tehát a hatóságok által elkövetett ilyen atrocitások tartoznak az emberiesség elleni bűncselekmények körébe. Egyébként Gellért Ádám jogász ezért jelentette föl Biszku Bélát annak idején, nemzetközi jogászként, ő pont a nemzetközi gyakorlatból indult ki, a hollandiai gyakorlatból, ahol ilyen ügyeket ugye letárgyaltak, és hát az ő feljelentését arra hivatkozva utasította el az ügyészség, hogy idő után adta be. Tehát már elmúlt éjfél, amikor beadta. Mv: Egy percben még hozzátehetnek bármit ahhoz, ami eddig elhangzott. Ön kíván? Földes György: Szerintem mindent elmondtam, amit akartam. Mv: Ön? Horváth Attila: Én azt mondanám csak el nagyon röviden, hogy szeretném, hogyha ezek az ügyek tisztába kerülnének, igazságot szolgáltatnának minden ideológiai és egyéb megfontolás... Mv: Akár él az illető, akár nem. Horváth Attila: Tessék? Mv: Akár él az illető még, akár nem. Horváth Attila: Így van, mert ez egy alapvető emberi jog, hogy megismerhessük a múltat. Mv: Hát mindenesetre a magyarországi... Földes György: Aminek nem a jog a tulajdonosa alapvetően, hanem a történettudomány. A múltat nem a jognak kell feltárni.

Mv: Jog vagy történettudomány, ezt legközelebb meg fogjuk beszélni, ez egy másik műsor, sokkal többet kéne beszélni mindenesetre jogról is meg történelemről is. Mindenesetre Magyarországon 1990-ben nem döntött úgy az akkori Országgyűlés, hogy kívánja ezt az utólagos elszámoltatást. Ez tény, köszönjük, hogy eljöttek, máskor is szeretnénk önökre számítani. Önöknek köszönjük a figyelmet, itt látják közösségi és weboldalunkat, ha visszanéznék a műsort, véleményt, javaslatot az alul látható mailcímen várunk önöktől, köszönjük, viszontlátásra!

tv2 - Tények - 2015.06.01. 18:25:01 (00:03:38) ÚJ ELJÁRÁS KEZDŐDIK BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN Mv: Új eljárás kezdődik Biszku Béla ügyében, így döntött az ítélőtábla. A kommunista rezsim egykori belügyminiszterét többek között az '56-os forradalom utáni megtorlások irányításával vádolják. A döntés után Novák Előd jobbikos parlamenti képviselő kiabálni kezdett a bíróval. R: Kerekesszékben tolták be Biszku Bélát, az '56-os forradalom utáni belügyminisztert. Egy évvel ezelőtt elsőfokon öt és fél év börtönre ítélték, háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. Ezt az ítéletet kellett a fellebbezések miatt ma elbírálnia a Fővárosi Ítélőtáblának. Ruzsás Róbert, tanácselnök, Fővárosi Ítélőtábla: Per 29. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. R: Novák Előd jobbikos parlamenti képviselő, aki szintén eljött a tárgyalásra, bekiabált a bírónak. Azt mondta, szégyen a döntés, mert ez azt jelenti, hogy újra kell kezdeni az egész eljárást és szerinte csak az időt húzzák. A bíró utasította Novákot, hogy ne zavarja a tárgyalást, aztán hosszasan részletezte, miért döntött úgy, hogy hatályon kívül helyezi az elsőfokú döntést. Azt mondta, az elsőfokú ítélet olyan mértékben megalapozatlan, hogy alkalmatlan arra is, hogy felülbírálják. Szerinte a törvényszék nem teljesítette az indoklási és az ügyfelderítési kötelezettségét sem. Amikor végzett az indoklással, megint hangos, indulatos vita kezdődött a teremben.

Novák Előd: Szégyen ez az időhúzás. Ítéletért jöttünk. Egyetlen napot sem fog börtönben ülni ez a tömeggyilkos. A történelmi felelősség most már a bíróságot is terheli, Mansfeld Péter pedig forog a sírjában. Ruzsás Róbert: Az a kérésem, hogy hagyja abba, különben ki kell fáradnia a tárgyalóteremből.

Novák Előd: Mehet vissza a Rózsadombra, élvezheti a kommunista luxus nyugdíját, mert húzzák tovább az időt. Soha nem fognak ítéletet hozni az életében. Ruzsás Róbert: Tessék kérem kifáradni, kérem, jó? Novák Előd: Biszku Bélával is lehetne ilyen határozott. R: A döntés után Biszku Béla védője, Magyar Gábor azt mondta, nem derült ki, hogy mi volt Biszku szerepe. Szerinte nemhogy nem ért véget a Biszku-ügy, de hamarosan újabb is kezdődhet. Magyar Gábor, ügyvéd: Lehet feltételezni egyébként, hogy a nyomozó hatóság nem tett le teljesen arról, hogy Biszku Bélát további eljárások alá vonja. Úgyhogy az is lehet, hogy holnap mondjuk meggyanúsítják majd egy újabb cselekménnyel, például az 1956-os forradalmat követő megtorlási perekben történő jogszerűtlen beavatkozással, amely tárgyban már mintegy két és fél éve tart a nyomozás és még meg sem gyanúsították. R: A Fidesz szóvivője szerint egyelőre még nem lehet megmondani, hibázott-e bárki az eljárás során. Tuzson Bence, szóvivő, Fidesz: Mi várjuk a végső ítéletet, hiszen a mostani ítélet az csak arról szól, hogy az elsőfokú eljárást ismételten le kell folytatni és az elsőfokú eljárásnak a végén, meg aztán nyilván a fellebbvitel tekintetében lesz egy jogerős bírósági döntés. Ennek tükrében lehet eldönteni azt, hogy k hogyan végezte a dolgát. R: Biszku az utolsó még élő kommunista vezető, 2011-ben indult ellene először eljárás. 2012-ben az 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvarnál öt, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 ember halálát okozó sortüzek miatt is meggyanúsították. A mostani döntés azt jelenti, hogy akár egy év is elteljhet, amíg új ítélet születik a 93 éves Biszku ügyében.

Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság - 2015.05.24. 07:31:24 (00:12:55) A BISZKU-PER VÉDŐJE A PERBESZÉDBEN KÉTSÉGBE VONTA BISZKU BÉLA BŰNÖSSÉGÉT Mv: Sokakat felháborított a Biszku-per védőjének perbeszéde, melyben egyszerűen fogalmazva kétségbe vonta az egykori kommunista vezető bűnösségét, de legalábbis azt, hogy felelőssége az '56-os megtorlásokban bizonyítható lenne. Elképzelhető, hogy jogi érvelése meghallgatásra talál. Az pedig, hogy az akkori rezsimnek és irányítóinak bűnei bocsánatosak, többek között az unió alapállásának köszönhető. A két ügy összefüggéseiről is kérdezte ifjabb Tóth György a Civil Összefogás Fórum jogi szakértőjét, ifjabb Lomnici Zoltánt.

R: A Biszku-perben legutóbb a védőügyvéd fejtette ki álláspontját, amely szerint teljesen megalapozatlan az egész eljárás, mintha nem is lenne ügy, mintha Biszku Béla egy ártatlan áldozata lenne annak a rendszernek, aminek az egyik vezetője volt. Ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője nem tudom, miként ítéli meg ezt a helyzetet, mert én sarkítva azt kérdezném, szabad-e hazudnia egy ügyvédnek az ügyfele érdekében? ifj. Lomnici Zoltán: Ügyvédként én is számtalanszor szembesülök ezzel a problematikával, hiszen az ügyvédi törvény előírja, hogy minden törvényes eszközt fel kell használni a védelem érdekében, ugyanakkor az ügyvéd, amikor bármilyen nyilatkozatot tesz, akkor ebben az esetben feltétlenül szükséges, hogy tisztában legyen mondanivalójának a súlyával, illetve hatásával. Ugyanakkor a büntető eljárásjogi törvény kimondja, hogy a bíróság kötelessége büntetőeljárások során az igazságszolgáltatás. Tehát függetlenül attól, hogy itt egy hétköznapi és jogelméleti polémia zajlik arról, hogy Magyarországon jogot vagy igazságot szolgáltatnak az eljáró bíróságok, a büntető eljárásjogi tövény egyértelműen fogalmaz ebben a tekintetben, és ez hivatkozási és origo pont minden eljáró bírói tanács számára, amikor ilyen jellegű ügyekben dönt. R: Ugyanakkor ebben a perben is azt véljük látni, hogy a bíróság képtelen erre. Egyszerűen azért, mert ugyanakkor ott van a bizonyítékok bemutatásának kötelezettsége, márpedig valószínű, hogy egy olyan legfelső vezetés belső magjához tartozó ember, aki döntött ilyen ügyekben, az nem írásban közölte ezt, meg a grémium sem írásban közölte, hogy tessék belelőni a tömegbe. Tudjuk, hogy működött a rendszer, akkor tegyük szét a kezünket és mondjuk azt, hogy hát igaz, hogy tudjuk, hogy így volt, igaz, hogy a rendszer működéséből ez egyértelműen következik, de hát sajnos nem tudjuk bebizonyítani, mert nem írt alá Biszku elvtárs. ifj. Lomnici Zoltán: A rendelkezésre álló információk alapján 1956 novemberének végén az ideiglenes intéző bizottság tagjaként Biszku Béla kifejezetten pártolta és támogatta azt, hogy a gócpontokat karhatalommal fel kell számolni Magyarországon. Ez nyilvánvalóan egy erőszakos fellépésre történő felhatalmazás és megerősítés volt, és rendkívül lényeges az a felvetés is, hogy hogyan lehet ennyi év távlatában fellépni a kommunista bűnelkövetőkkel szemben. Mintaként feltétlenül át kell tekintenünk az ezzel párhuzamosan futó náci és fasiszta bűnelkövetőkkel szembeni eljárásokat, azt a vehemenciát, azt az állhatatosságot, ha fogalmazhatunk így, mindenképpen mintául kell tekinteni a kommunista bűnösökkel szemben is. Az, hogy az államszocializmus tekintetében nem volt egy nürnbergi per, az, hogy a lusztrációs Zétényi-Takács törvényjavaslatot Göncz Árpád és a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság végül is megtorpedózta, ezek olyan történelmi tények, amelyek súlyosan megnehezítik azt, hogy napvilágra kerüljenek egyrészt a valódi bűnök, másrészt a valódi bűnösök, de ha van egy konkrét személy, mint ahogy egyébként a náci háborús bűnösök közül is még sokan az elmúlt években kerültek a hatóságok látókörébe, akkor joggal várják el a magyar emberek, hogy ugyanazzal a szigorral csapjanak le a kommunista bűnelkövetőkre, mint ahogy a náci háborús bűnösök kapcsán tapasztalhatjuk. Rendkívüli jelentőséggel bírhat az, hogy egyrészt a kommunista jelképek tekintetében Strasbourg olyan szégyenteljes döntést hozott a vörös csillag vonatkozásában, amilyen

határozat született, ismerjük a tartalmát, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar történelmet, a kommunista áldozatok és hozzátartozóik sérelmét, fájdalmát. Azt is pontosan tudjuk, hogy a Biszku-ügyben a bíróság az Alkotmánybíróságtól kérte, hogy semmisítsék meg azt a törvényi tényállást, ami az egyik vádpont volt, jelesül a nemzetszocialista és a kommunista bűnök tagadásának bűntettét, arra hivatalkozással, hogy ez sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Alaptörvény, illetve különösen annak ötödik módosítása leszámol azzal az ultraliberális gyakorlattal, hogy a vélemény- és szólásszabadság köntösébe bújva, illetve ennek leple alatt bármit bárkiről bármilyen formában lehessen mondani, teljes mértékben bagatellizálni lehessen egyesek fájdalmát, sérelmét, a múltban elkövetett jogsértéseket, és éppen ezért nagyon lényeges, hogy az Alkotmánybíróság nem látta megalapozottnak az ezzel kapcsolatos beadványt, és ebben a vádpontban is így megállapították, nem jogerősen az érintett felelősségét. R: Nem összemérhető természetesen az egyik diktatúra a másik diktatúrával oly módon, hogy melyik a bocsánatos és melyik nem, mert egyik sem az. Ugyanakkor Európa ezt mégis megtette. Strasbourg üzent, hát mi nem ott éltünk, minket nem érintett, így fordítanám le magyarra, akkor nem is volt. Európa nem nagyon változik, nem azt láttuk, hogy a logikus gondolkodás, vagy legalábbis az önmaguk által meghirdetett demokratikus elvek érvényesülnének, ha Magyarországról van szó. ifj. Lomnici Zoltán: Ami a keddi napon az Európai Parlament plenáris ülését történt, az az Európai Unió alapszerződésnek a sárba tiprása, teljes mértékben semmibe vétele. Kimondja ugyanis az alapszerződés, az alapokmány, hogy a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben tartja az Európai Unió. Ékes példáját láttuk annak, hogy ezt a rendelkezést figyelmen kívül hagyják, a parlament tagjai túlnyomó többsége úgy ítéli meg, hogy joga van nemcsak pálcát törni, ítélkezni egy ország vagy egy ország miniszterelnöke fölött, hanem fenyegetést is és durva, verbális atrocitásokat is megengedhet magának. Ez elfogadhatatlan a Magyarországon kívüli tagállamok EP-képviselőitől, de elsősorban elfogadhatatlan a magyar balliberális európai parlamenti képviselőktől. A Civil Összefogás Fórum e tekintetben a leghatározottabban visszautasítja és elhatárolódik ezektől az inkább már liberálfasizmusba hajló megnyilatkozásoktól, és úgy ítéljük meg, hogy a magyar EP-képviselők átlépték a Rubicont, és erkölcsi értelemben legalábbis a magyar emberek szemének többségében persona non grata-vá váltak. R: Hát mintha süketek párbeszédét folytatták volna, ugye lehet ezerszer elmondani, hogy Magyarországon ugyan vitatkozunk a halálbüntetésről, de egy, az uniós alapelveket csak akkor lehet nem betartani, ha megváltoztatják ezeket az alapelveket, tehát elfogadjuk és tartjuk az uniós értékeket, persze vitatkozni lehet róla, na, ezt a vitát nem szeretnék, úgy látszik lehet vitatkozni, de mégse lehet. ifj. Lomnici Zoltán: Elfogadhatatlan és a szólás- és véleményszabadság alapvető korlátját jelenti, hogy megmondják nekünk, hogy milyen társadalmi kérdésekről beszélhetünk, avagy nem. Egy Európai Unióba társult tagállamban 2010-ben Svájcban gyakorlatilag hajszálon múlt, hogy népszavazást írtak ki a halálbüntetésről. Nem volt semmilyen komolyabb visszhangja, támadás nem érte az alpesi államot ezért a kezdeményezésért. Nálunk a probléma felvetése már ilyen mértékű ellenállást vált ki, ami egyértelműen mutatja a mögöttes szándékot, ürügyként használják fel, és figyelem

elterelésre ezt a témakört. E körben pusztán azt kívánom megjegyezni, mivel naponta, hetente tucat számra gyilkolnak meg magzatokat, amelyet úgy hívnak, hogy abortusz és ez egy legális metódus az Európai Unió több tagállamában. Csak bízni tudunk abban, hogy az életvédők ugyanilyen vehemensen fognak a jövőben kiállni a magzatokért. Mindenesetre a magyar alaptörvény rögzíti, hogy az emberi magzatot fogantatástól fogva jogi védelem illeti meg. Ami pedig az Európai Parlament bohózatba illő ténykedését és a korábban felhozott kettős mérce jelenlétét illeti, elmondhatjuk, hogy felháborító, amit a felvidéki jogfosztottak kapcsán a parlament vonatkozó bizottsága művelt. Felháborító az, hogy Romániában az erdélyi magyarokkal szembeni atrocitások tekintetében semmilyen érdemi lépést nem tesz. Sem az Európai Parlament, sem más jogvédő szerve. Elfogadhatatlan, hogy a vajdasági magyar verések kapcsán egyetlen egyszer sem volt ugyanilyen plenáris ülés, és nem ültek össze e mellett, vagy ezzel szemben Szerbiával uniós csatlakozási tárgyalásokról beszélnek folyamatosan, ahelyett, hogy ezeket a kérdéseket megnyugtatóan lezárnák. Tehát hogyha mindezeket szemléljük, nem említve a francia nemzeti front előtörését vagy a német neonácik előtörését, vagy a brit népszavazás nem teljesen komolyan vételét az Európai Unió részéről. Tehát hogyha mindezeket figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy egyértelműen a nemzeti keresztény konzervatív kormány ereje és társadalmi beágyazottsága, támogatottsága bántja a balliberálisokat és a zöldeket, az Európai Unióban, illetve Parlamentjében. És mindent megtesznek, hogy szemben az európai alapszerződés említett passzusával igenis beleavatkozzanak a hazai belügyekbe, és olyan módon befolyásolják a hazai közvéleményt, amely megítélésem szerint szembemegy az Európai Unió alapértékeivel, sokkal inkább szembemegy, mint az, hogy a jogállamokban, így az Egyesült Államokban létező büntetési nemmel kapcsolatos vita kapcsán ilyen vehemenciát tanúsítanak. Persze az Európai Uniónak, a Parlamentnek esze ágában nincs betiltani azt, hogy vitatkozzunk róla. Csak nem engedi, nagy különbség, legalábbis szerintük. Én nem látok olyan komoly különbséget, sokan elmondták, hogy igen, nyugodtan meg lehet beszélni, de ha megbeszéljük, akkor aztán majd jön a szankció. Kanyarodjunk vissza az Európai Parlamentből a Biszku-ügyhöz, mert itt látok összefüggést az ügyvédi védőbeszéd, a mentalitás és az Európai Parlament között. Mert ha ott nem ítélnek el bűnöket, melyeket el kellene ítélni. Ha ott azt a sugalmazást fogalmazzák meg, hogy lehet másképpen mérni ezeket, mint azokat, akkor ne csodálkozzunk. R: Miután támogatást kap Magyarországon az a liberális gondolat, hogy a kommunista bűnök bagatellizálása az elfogadott, hogy a kommunista bűnök tekintetében a Genfi Egyezmény, illetve a vonatkozó New York-i Egyezmény, amely a háborús bűntettek elévülhetetlenségét mondja ki, nem rendelkezik olyan súllyal, mint a nemzetszocialista bűnök tekintetében, nem meglepő, hogy a magyar emberek nemcsak a hétköznapi életben, a politikai közbeszédben, hanem akár az igazságszolgáltatás szintjén, hogy adott esetben nem az elvárásaiknak, vagy a kívánalmaiknak megfelelő ítélet születi egy-egy ilyen ügyben. mindaddig, a magyar a fejekben egy alapvető változás nem lesz, és mindaddig amíg nem bizonyosodik meg az egy jogerős ítélettel, hogy igenis, aki a kommunizmus idején bűntetteket követett el polgártársaival szemben, ezért nem bűnhődik, addig nyilvánvaló nem lesz fogódzó azok számára, akik még mindig azt vallják, hogy Magyarország egy következmények nélküli ország.

-ZeneMv: Jogászi felelősség a Biszku-perben és demokrácia deficit az Európai Parlamentben. Erről beszélgetett ifjabb Tóth György a CÖF jogi szakértőjével, ifjabb Lomnici Zoltánnal. -Zene-

KlubRádió - Megbeszéljük - 2015.03.18. 16:47:17 (00:13:51) A HALLGATÓ BISZKU BÉLA PERÉNEK ÜGYÉBEN TELEFONÁLT Mv: Halló! Megszólaló: Jó napot kívánok Bolgár úr! Fóri József vagyok. Mv: Jó napot kívánok! Megszólaló: Elöljáróban szeretném elmondani, Biszku Béla pere ügyében telefonáltam, és kicsit izgatottabb vagyok a szokásosnál, mert úgymond személyesen érintett vagyok a dologban áttételesen. Édesapámat 1965-ben koncepciós perbe fogták. Ugye 64-ben történt meg a kínaiak és a szovjetek közötti szakítás, és az egész, az összes közép-európai országon, tehát az úgynevezett szatellit államokon végigsöpört egy koncepciós per hullám, mely szerint a baloldali elhajlókat perbe fogták. Ennek következtében édesapámat kirúgták a munkahelyéről, kirúgták a pártból. Ebben az időben Biszku Béla volt a belügyminiszter. Tehát ő elszenvedője volt más oldalról annak a rendszernek. Ez ezzel együtt Biszku Bélának a perét én úgy gondolom, hogy nem lehet megítélni egy személyes perként. Álságos. Nem lehet az úgynevezett demokrácia jogrendje szerint ítélkezni egy ilyen ügyben. Mv: De hát kvázi háborús bűnökért vonnák őt felelősségre... Megszólaló: Így van. Mv: ...az 56-os események kapcsán. Megszólaló: Így van. Ha csak ki nem mondjuk, hogy az egyik társadalmi rend mond ítéletet a másik felett. Nem Biszku Béla személyes felelősségéről van szó. Itt az egyik társadalmi rend akarja perbe fogni és elítélni a másik társadalmi rendet, ami eddig 25 éven keresztül nem sikerült. Ez most egy újabb próbálkozás. Annak idején Hovanyecz László ha jól emlékszem - ő írta a régi Magyarországon azt a cikket, hogy Kádár azt mondta, hogy ütünk jobbra, ütünk balra, és kétfrontos harc. A különbség az volt, ezt 88 körül írta ezt a cikket a régi Magyarországban, a különbség az volt, hogy a baloldalra egy ejnyebejnye járt, jobboldalra viszont akkorát ütöttek, hogy belesántult akire ütöttek. Hát ezt én az édesapám kapcsán megtapasztaltam, hogy ez nem volt igaz, mert balra is ütöttek akkorát, hogy belesántult az illető. Biszku Bélának...

Mv: És hol volt baloldali elhajló éppen az édesapja? Milyen helyen? Hol dolgozott vagy tanult, vagy mit csinált éppen? Megszólaló: Katonatiszt volt. Mv: Katonatiszt. Megszólaló: Katonatiszt volt... Mv: És ott volt baloldali elhajló? Mert az egyetemeken voltak annak idején. Megszólaló: Nem, hát ez 64-ben. Bulgáriában halálos ítéleteket is hoztak ez ügyben. Magyarországon több embert bebörtönöztek. Édesapám hajszál híján kerülte el a börtönt. Mv: És teljesen kitalált vádak alapján? Mit mesélt az édesapja? Megszólaló: Az ő esetében kitalált vádak. Azért mondom, hogy koncepciós volt. Az ő esetében kitalált vádak alapján történt a dolog. Nem volt részese ennek. De ennek ebben a részben nincs is jelentősége, itt csak arról van szó, hogy Biszku Béla, aki annak idején belügyminiszter volt és ilyen értelemben része voltam. Ezt csak azért mondtam elöljáróban, hogy miért vagyok úgymond személyileg érintett a dologban. Mv: Látott ön már koncepciós pert a családban. Megszólaló: Így van. Na most én úgy gondolom, hogy Biszku Béla személy szerint nem elítélhető. Az, hogy életfogytiglani börtönt kér rá az ügyészség, az elfogadhatatlan. Én személy szerint aljas dolognak tartom. Itt akkor lehet tisztességes és fair a dolog, hogyha azt mondanák, kimondaná fehéren-feketén és bátran ez a mai rendszer, hogy Biszku Béla személyében az előző rendszert ültetem a bíróság, a vádlott padjára, és azt akarom elítélni. Itt Biszku Béla nem oszt, nem szoroz. Mv: Igen, de az előző rendszert nem lehet a vádlottak padjára ültetni, csak embereket lehet. És ha találnak valakit, aki egy prominens vezetője volt az előző rendszernek, és a legrosszabb éveiben neki valóban komoly tevőleges szerepe volt... Az ugye más kérdés, hogy ezt hogyan lehet bizonytani és mit lehet ebbő bizonyítani, és az ő kárára felróni, de akkor csak azt az embert lehet bíróságra vinni. Magát a rendszert el lehet ítélni, el lehet alaptörvényben, történelemkönyvekben, közvélekedésben, de bíróság előtt nem. Megszólaló: Hát... Mv: Csak a háborús bűntetteket lehet, illetve egyes embereket, akik ezeket elkövették. Megszólaló: Hát bizony itt van a kutya elásva. Ezt nem tudja megemészteni, se lenyelni, se kiköpni, ahogy szokták mondani Gyurcsánnyal kapcsolatban, ezt nem tudja se lenyelni, se kiköpni a mostani rendszer. Ki kellene mondani, hogy itt arról van szó, hogy azt a rendszert ültetem a vádlottak padjára, és ennek képében megtalálom, megpróbálom megtalálni a bűnöst személy szerint, akire úgymond kimondom, hogy ő ezt és azt követte el. Nincs más, nem lehet másképpen...

Mv: Erről dokumentumfilmet lehet csinálni, be lehet mutatni a televízióban, meg sok minden egyebet. Igen, sok minden egyebet lehet, csak ugye az a kérdés, hogy ahogy lehet még ma is, pedig már hetvenegynéhány, 71 évvel vagyunk, vagy 70 évvel vagyunk a háború befejezése után, hogy még mindig lehet találni olyan háborús bűnösöket, akik személyesen követtek el tömeges gyilkosságokat és így háborús bűnöket. Tehát őket felelősségre lehet vonni. Azonkívül, hogy a náci Németországot a civilizált világ joggal a vádlottak padjára ültette és egy örök mementónak szeretné a következő nemzedékek számára is felmutatni, hogy nehogy ilyenek legyetek, vigyázzatok arra, hogy mi történik a társadalomban. De ezenkívül bíróságra nem lehet vinni. Csak azokat mondjuk, azokat a katonákat, vagy SS tiszteket, akik elkövettek, és bizonyíthatóan elkövettek háborús bűnöket. Hát ugyanez van - nem egészen persze ugyanez - Biszku Béla esetében, mert rá nehezebb ezt bizonyítani. Úgy látszik az ügyész szerint igen, vagy a bíróság első fokon mégiscsak elítélte őt. De hogy benne volt azokban a vezető testületekben, amelyek még erőszakos fellépésre is utasítást adtak, és ezért lehet ráhúzni a háborús bűncselekményt. Megszólaló: Hát ön is azt mondta, hogy ugyanez van, de nem egészen ugyanez van. Mv: Nem egészen ez. Megszólaló: Egyáltalán nem ugyanez van. A két rendszer között párhuzamot vonni, az gyalázatos hazugság. Most úgy értem, hogy a náci rendszer és a szocialista rendszer között párhuzamot vonni. Gyalázatos hazugság és nem állja meg a helyét. Ott a náci rendszert el kellett ítélni, azzal együtt, hogy nem két társadalmi rendszer közötti küzdelemről volt szó, hanem ugyanaz a társadalmi rendszer ítélte, már úgy értem, hogy a nyugati demokrácia és a náci rendszer, az ugyanaz a társadalmi rendszernek két megnyilvánulási formája volt, és azt elítélte. Itt két különböző társadalmi rendszerről van szó. Mondjuk ki, hogy azt ítéljük el, és azért, mert azt elítéljük, annak személyében most találjuk a Biszku Bélát, mert mások már nincsenek esetleg, és ítéletet mond. Mv: Jó, én is ezt a politikai célt olvasom ki az egészből, hogy akkor most találjunk egy ilyen vezető kommunistát, akit hát ha fölakasztani nem is lehet már, de például életfogytiglanra ítélni, mert annyi bűnt követtek el a kommunizmus alatt. De... Megszólaló: Nem volt kommunizmus soha. Mv: Hát jó, minek nevezzük, szocializmus se volt... Megszólaló: Legalább ön ne használja ezt a szót. Mv: ...pedig annak nevezték. Ez nem volt szocializmus. Ez egy egypártrendszerű diktatúra volt, nevezzük most akárhogy, de szocializmusnak hívta magát azzal a céllal, hogy kommunizmust építsen ki. Nem érdemes szerintem itt a fogalmakba belemenni, mert egyik sem stimmel rá. De az igen, hogy ebben az egypártrendszerű diktatúrában is voltak tisztességes emberek akár magas pozíciókban, és voltak olyanok, akik a hatalmukkal visszaéltek, mint egyébként a mai demokráciában is vannak tisztességes emberek hatalmi pozícióban, és vannak, akik bizony visszaélnek a hatalmi lehetőségeikkel. De ezek ma elvileg felelősségre vonhatók. Az a kérdés, hogy visszamenőleg ötven-hatvan évvel is

felelősségre vonható az, akiről úgy gondolják, hogy abban a diktatúrában messze túllépve a tisztesség vagy akár a törvényesség kereteit, közreműködött gyilkosságokban vagy emberölésben, mert végül is ez a vád, hogy felbujtóként szándékos emberölést követett el. Lényegében ha nem is parancsot adott a sortüzekre, de felhatalmazta a karhatalmat arra, hogy erőszakot alkalmazzanak a forradalmárok ellen. Körülbelül ez a vád lényege. De azt akarom mondani, hogy ott is voltak... Megszólaló: Bolgár úr, ne haragudjon... Mv: ...törvényesek, tisztességesek abban a rendszerben is, és voltak tisztességtelenek vagy akár gyalázatos gazemberek is. Megszólaló: Nem szeretném, itt nem erről van most szó. Ez messzire vezetne. Bolgár úr ez a társadalmi rendszer első lépésként azt tette meg, legelső lépése volt, hogy törvénybe foglalta, hogy az a társadalmi rendszer, az olyan volt, amilyen, 1956 az az volt, ami volt, és aki ezt tagadja és kétségbe vonja, az törvényileg felelősségre vonható. Mv: Igen. Megszólaló: Első lépéseként megtette. Vagyis itt az egyik társadalmi rendszer ítéli el a másik társadalmi rendszert, holott majd a történelem szépen eldönti, melyik volt az, és mi volt a kettő között ma különbség. Nagyon sokan és egyre többen gondolják úgy, hogy hát csuda... Nem lehet tudni. Bolgár úr, az én véleményem az... Mv: Hát lehet tudni. Megszólaló: ...Bolgár úr, ne haragudjon, a véleményem az, hogy ez, hogy életfogytiglant kérnek Biszku Bélára, ez elfogadhatatlan és egy aljas dolog. De ezen túllépve, itt végezetül szeretném felajánlani egy kis logikai játékot az '56-os eseményekkel kapcsolatban. '45 és '56 között eltelt 11 év, de hogyha szigorúan akarjuk megítélni, akkor '48-tól kell számítani azt az eltelt időt, mert ugye akkor volt a fordulat év, ez 8 év. Az '56-os dicsőséges forradalomban megnyilvánult a nemzet egysége, a nemzet egy emberként felkelt, és nemzeti konszenzus volt, hogy demokráciát akarunk a diktatúrával szemben. Ha nyolc év alatt, tehát '48-tól '56-ig az a rendszer képes volt elérni, hogy az ezer éve elnyomásban élő néptömegek annyira kikupálódtak, annyira öntudatra ébredtek, hogy egy emberként felkeltek és demokráciát követeltek, akkor itt valami nem stimmel. Vagy olyan volt az a rendszer, hogy nyolc év alatt megnevelte a néptömegeket, hogy demokráciát akarjanak, akkor viszont valahogy csak kikupálta őket, vagy pedig nem stimmel a vége. Mv: Hát vagy annyira elnyomta őket, annyira elnyomta őket, hogy már az emberek azt mondták, hogy minden mindegy, ez ellen ki kell nyilvánítani... Megszólaló: Igen, jobban elnyomta, mint a Horthy-rendszer, jobban elnyomta, mint a nemesi rendszer, jobban elnyomta, mint az a rendszer, amelyik kimondta... Mv: Hát azért a sztálini és rákosi rendszer elég durva volt.

Megszólaló: Jobban elnyomta, mint az a rendszer, amelyik törvénybe foglalta, hogy a szegénynek hajbókolnia kellett, kegyelmes uram, tekintetes uram, méltóságos uram, egészen föl a kormányzó őfőméltósága, törvénybe volt foglalva, hogy mik a besorolások és hogyan kell szólítani az embereket. Az a rendszer nyolc év alatt képes volt arra, hogy a demokrácia óhajára ránevelje az embereket. Akkor itt valami nem stimmel. Egyszerre szeretkezni is meg szűznek maradni nem lehet. Vagy olyan rendszer volt, hogy egy emberként képes volt, tudatosult az emberekben, hogy egy demokráciát akarunk, akkor viszont valamit csinált és nevelte az embereket, vagy pedig a végeredmény nem stimmel. Mv: Köszönöm. Megszólaló: Érti a logikai játékot? Mv: Én hogyne érteném. Köszönöm szépen. Megszólaló: Én is köszönöm, hogy meghallgatott. Mv: Viszonthallásra! Megszólaló: Viszonthallásra!

Kossuth Rádió - Időt kérek - 2015.01.24. 15:11:24 (00:14:07) SZÜLETHET ÍTÉLET A BISZKU BÉLA ELLEN INDÍTOTT PERBEN MÉG A VÁDLOTT ÉLETÉBEN? És elsőként az elhalasztott Biszku-perről fogunk beszélgetni. Máris Horváth Attila tanár úrhoz fordulok. A jogtörténész ilyenkor meglepődik? Horváth Attila, jogtörténész: Hát ez egy tipikus ügyvédi rabulisztikai megoldás, nem lepődök én meg hiszen ezt köztörvényes bűncselekményeknél is meg szokták tenni az ügyvédek, hogy a bíróság elfogultságára hivatkoznak. Az igen, hogy kimondani mint hogy ha egy ellenzéki politikus állna ott az ügyvéd helyébe hogy az egész magyar bírói kar elfogult, ez így kerek perec ez az állítás ezért ez erősen túlzó, és nem is értem a bíróságot, hogy ezt hogy gondolja, hogy majd ők ezt hogy fogják kivizsgálni. Mert az, hogy ő maga az a bíró aki eljár az adott ügyben az elfogult vagy-e vagy sem, ezt nagyon könnyen lehet tisztázni adott esetben. De az, hogy az egész magyar bíróság, minden magyar bíró elfogult és irányított, a politika által meghatározott ítéleteket hoz, ez túlzott állítás, ez, ez... Mv: Ezt nem lehet peresíteni?

Horváth Attila: Hát meg lehetne tenni, de hát a bírák nem híresek arról hogy perelnek. tehát maguk a bírák nem szoktak ilyen ügyekben eljárni. Ma már semmin nem lepődünk meg. Hát olyan is volt, hogy valaki megvádolta a bírót valamilyen bűncselekménnyel és szegény bírónak is ott kellett ülnie a tárgyaláson és neki tisztáznia magát, hogy ezek a vádak nem igazak, amik hát egészen tragikomikus helyzeteket hoznak. Egyébként énnekem jogtörténészként a fantáziám rögtön megindult és egy olyan eset jutott eszembe erről, ami bizonyos értelemben párhuzamba állítható, hogy a Wittner Mária és társai ügyében történt egy híres eset, hogy egy Tóth József nevű vádlott szeretet volna bizonyítási indítványt előterjeszteni. Ezt a Tutsek vérbíró elutasította, ezek után ő kétségbe vonta a bíróságnak az elfogulatlanságát, akkor elég cinikusan erre válaszoltak. Erre fölpattant és mielőtt még az őrök közbeavatkoztak volna, jónéhányat behúzott Tutsek vérbírónak a fejére. Ezek után lefogták, a tárgyalást félbeszakították, a vádlottak úgy gondolták, hogy most egy kicsit egy pár héttel talán meghosszabodik az életük. Mert ugye majd új bíróságot fognak kijelölni, hiszen ugye ennél elfogulatlanságra okot adó dolgot nagyon nehéz kitalálni. De nem, rövid szünet után folytatódott a tárgyalás, csak annyi történt, hogy egy paddal hátrébb ültették a vádlottakat és jobban vigyáztak az őrök, és így szabták ki a Tutsek vérbíró által hozott elfogulatlan ítéleteket. Mv: Hogy meghosszabbodik az életük egy kicsivel, ugye itt már az időhúzás fogalma is bekerül a beszélgetésünkbe. A v édő egyáltalán nem titkolta voltaképpen, hogy ez a célja és azt sem titkolta, hogy meg van győződve arról hogy el fogják utasítani az ő kifogási indítványát. De ahhoz, hogy ne Magyarországon érjen véget ez az ügy, hanem Strasbourgig lehessen menni, szükség van arra, hogy minden itthoni jogorvoslati lehetőséget... Horváth Attila: Kimerítsen. Mv: ...kimerítsen, így van. Horváth Attila: Tehát itt két probléma van. Az egyik az, hogy az ügyvéd is az igazságra tett esküt. Tehát az ügyvédi etika az ilyen fajta taktikázást nem teszi lehetővé, majd ezt az ügyvédi kamara fogja valószínűleg megvizsgálni, hogy ez így van-e vagy sem. Vagy ez egy túlzott elvárás lenne részemről, mert azt mondani, hogy addig húzzuk a pert amíg meg nem hal és akkor így nem tudják rá kimondani az elmarasztaló ítéletet, ez szerintem nem egy etikus magatartás. Mert ugye itt nekünk az lenne a lényeg, hogy az ügyvéd az az azért álljon ki a védence mellett, hogy igazságos ítéletet kapjon és nem az, hogy különböző taktikákkal megakadályozni az igazságnak az érvényre jutását. A strasbourgi bíróság vonatkozásában meg azért nincsenek illúziónk, mert ők nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal tehát az, hogy itt mi történt. Olyan bírák fognak akkor ott ítélkezni erre már sajnos vannak precedensek sortűz-ügyben is meg a vörös csillag ügyében is, véleményem szerint nem túl szerencsés ítéletek születtek. Tehát most mi sem tudjuk megítélni, hogy mondjuk Németországban bizonyos kérdéseket vagy Franciaországban bizonyos kérdéseket hogy ítélnek meg. Tehát ő egy magyarországi ügyben hozott ítéletet és ő hogy fogja azokat a bizonyítékokat ilyen szintig föltárni, mint amit az ügyészség tett. Ugye azért az ügyészségnek el kell ismerni nagyon komoly kutatómunkát végeztek, én tudom, hogy történészek vannak ott a háttérben nem is akármilyen szintű történeti

kutatások, tehát ők amennyire lehetséges volt ennyi idő után bizonyítékokat feltárni, ők ezt megtették. Hát nem tudom a strasbourgi bíróságnak milyen eszközei lesznek erre. Mv: Meg azt is látjuk ugye, hogy azokban az országokban a kommunista bűnök egészen másképpen ítéltetnek meg mint a fasiszta bűnök, amely országoknak nem volt élménye a kommunizmus. Mi van akkor, hogy ha a bíróság elfogadja mégiscsak Magyar Gábor indítványát? Kijelölnek adott esetben egy másik bíróságot vagy mi van olyankor? Horváth Attila: Na jó, de itt az a furcsaság volt hogy ő az egész magyar bíróságot elfogultnak idézte, úgyhogy nem tudom hogy akkor kihez lehetne áttenni. Tehát hogy ha minden magyar bíró elfogult, akkor hol van itten olyan bíró, aki nem elfogult? Tehát ez egy olyan indítvány, aminek nincs szerintem jó válasz rá. Mert csak azt lehet mondani, hogy nem elfogult a bíróság vagy akkor be kell ismerni, hogy az egész magyar bírói kar elfogult és akkor mehet egyenesen az ügy valami külföldi bíróság elé. De hát ilyent a magyar per nem ismer. Mv: Ez eléggé nonszensz, nem találják, Bauer Béla vagy Héder Mihály? Héder Mihály, kutató, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete: Szerintem az ügyvédnek ez a dolga valahol, hogy megragadjon minden lehetőséget. Számomra mindig az volt az érdekes ebben az ügyben, hogy miért csak egy ilyen ügy van. Talán egyedül ő nem képes képviselni az egész kommunizmust vagy akár csak ezt a szakaszát sem, tehát hogy remélhetőleg... Mv: Hát mert ugye a többiek meghaltak. Héder Mihály: Vagy egy későbbi szakaszt akár. Tehát remélhetőleg lesznek még ilyen ügyek és akkor viszont jó, hogy ha most már van erre egy modell, hogy hogyan kell kezelni egy ilyen esetet. Mv: Lehetnek még ilyen ügyek? Horváth Attila: Hát olyanok, amik '56-hoz kapcsolódnak ugye már itt a biológiai okok nincsenek. Tehát például ugye a Nyers Rezső most már nagyon idős és beteg. Tehát őt lehetne még, ugye mert ő megszavazta Nagy Imrének a kivégzését. De igazából '56-hoz kapcsolódóan nem, és a késő Kádár-korban pedig már inkább olyan ügyek vannak, amik nem voltak ennyire súlyosak. Nem nagyon találtunk ilyen ügyet ami így szóba kerülhetne. Keresünk, tehát folyamatosan kutatunk, tehát vannak ötletek. Én egy dolgot tudnék mondani, ami számomra nagyon furcsa és csodálom, hogy eddig ezt... senki nem figyelt erre föl, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak volt egy feketekasszája, amivel külföldi szervezeteket támogatott többek között olyanokat is, amik terrorista akciókat hajtottak végre, PSZF-től kezdve jónéhányat. Most ez biztos, hogy nem évült el, ez az ügy. Hogy ezt nem vizslatja senki, erre nem figyelt föl senki se, mert ez a nyolcvanas években is még az utolsó pillanatig is vitték ezeket a feketepénzeket, hogy a diplomatákkal elsősorban, mert őket ugye nem vizsgálták a határnál. Szépen táskába a dollár ment különböző ilyen szervezetekhez, azaz a legnagyobb része a terroristák listáján ott szerepelt első helyeken. Ezen csodálom vagy az, hogy a Carlos itt nyaralt Magyarországon, ezek az

ügyek is feltáratlanok. Én már ezeket tudnám mondani, amik még esetleg szóba jöhetnek, de ugye amik ilyen nagyon kegyetlen ilyen ÁVO-s történetek, '56-os megtorlások, történetek azok sajnos az időmúlás miatt már tárgytalanná váltak. Bauer Béla: A számomra inkább érdekes... Mv: Tanár úr? Bauer Béla: ...inkább az, hogy a társadalom ellenőrző szerepe mennyire nem működik. Az, ami az elmúlt 25 évben Magyarországon történt gyakorlatilag nem vizsgált újra történelmi folyamatokat. Ugyanazokat a paneleket használjuk, ami a hatvanas-hetvenes években kialakult. Az is egy másik kérdés, hogy a mostani 18-20 évesek, tehát érettségizőknek megáll a történelem '56-nál jó esetben és rosszabb esetben '45-nél. És úgy beszélünk most dolgokról teljesen jogosan, hogy a társadalom nagy része fogalma sincs, hogy ki az a Biszku Béla, ki az a Joszif Sztálin. Meg kell próbálni egyszer Aczél György és Sztálin fényképét egymás mellé tenni, valószínűleg azt mondják, hogy filmszínészek. Tehát fogalmuk nincs. Én azt gondolom, hogy a nagyobb probléma ez. Tehát lehet ítéleteket hozni, a társadalom nagy részét nem fogja érdekelni, hanem már megint játszik a hatalom dolgokkal és ilyen értelemben teljesen mindegy, hogy ez ellenzéki vagy nem ellenzéki szerep. Tehát a társadalom ellenőrző képessége alacsony, utána nincsen olyan történelemtudata, ami az új eredményeket be tudja építeni. Horváth Attila. Ezt teljesen alá tudom támasztani. Frissen érettségizett egyetemi hallgatókat vizsgáztatok, és amikor a háborús és népellenes cselekmények kérdése szóba kerül a jogi vizsgán, nem tud egyetlen egy magyarországi háborús és népellenes bűncselekményelkövetőt megnevezni. Fogalma nincs nagyon soknak, aki leérettségizett Magyarországon és felvették az egyetemre, hogy ki volt például Szálasi, keveri a tanácsköztársaságot a Rákosi-rendszerrel. Talán Kádárról valamit hallott, de azt se tudja eltenni, hogy hol volt, teljes fogalmi zűrzavar uralkodik és teljes mértékben egyetértek, hogy a történelemoktatás megáll az első, maximum a második világháborúnál. Ezt is úgy tanulják meg, mint egy ilyen kidolgozott tételsorban valamit, hogy gyorsan megpróbálja bemagolni. Másnapra elfelejti. Tehát ahogy én mondjuk annak idején egy matematikai tételt, és már nem emlékszem rá. És ennek következtében teljes zűrzavar van. És ezek a viták a fiatal korosztályt nem érintik. Mv: A hallgatók nem látják, de higgyék el nekem, hogy ha mondom, hogy itt közülünk Héder Mihály a legfiatalabb, tehát ő van nyilván legközelebb ahhoz a korhoz, amikor az ember történelmet tanult. Vannak arról emlékei, hogy hol állt meg a történelem tanítási folyamat? Hogy meddig jutottak el a tankönyvben? Héder Mihály: Igen, rendszerváltás, rendszerváltás azért még volt. De az igaz, hogy nagyon nehéz volt ott átlátni a sok részletet. Olyasmi ez a dolog, mint hogyha minél közelebbi korról beszélünk, annál inkább összesűrűsödnének a részletek szerintem. Billeg ez a történelem corpus, amit megpróbáltak akkor átadni. És mivelhogy nem tudtam hova kötni, nem éltem át ezeket a rendszereket, ezért aztán nem is nagyon lehetett ezt megérteni.

Mv: De akkor gimnáziumba járt ezek szerint, hogyha a rendszerváltozásig eljutottak, nem? Bauer Béla: Vagy jó tanuló volt. Mv: Vagy jó volt a történelemtanár. Bauer Béla: Egyébként érdekes, azt a fogalmat használod, hogy rendszerváltás. Én ma már nem merem, én azt mondom, hogy rendszer transzformáció. Merthogy, már bocsánat, hogy ezt mondom, nem egy fehérnemű váltás történt, hogy akkor mától tiszta... Nagyon hosszú folyamat. És azért érdekes, merthogy ez valamikor a nyolcvanas években indul gmk-kal, vgmk-kkal. És elérkezik oda, hogy 88-89-ben a társadalom bizonyos csoportjai érzékenyekké válnak arra, hogy most már nemcsak gazdasági, hanem egyfajta politikai szabadságra is szükség van. Na most erről nem beszélünk. Mint ahogy, ha már említetted, volt a két világháború közti időszak. Tehát hogy akkor éppen ilyen folyamatok voltak. Kit és hogyan tartottak bűnösnek vagy nem bűnösnek, erről nem beszélünk. Miközben a 45 utáni magyar történetírásban ezek abszolút csak negatívan jönnek ki, és maximum odáig jutnak el, hogy Rákosi Mátyást elítélték 12 évre, és együtt ült a Szálasival. Mv: Igen, csak nekem mindig az a problémám ilyenkor, hogy nehéz lesz számon kérni az új generációkon. Mert ugye a régebbi korok történelme számunkra is egy ilyen bebiflázandó szöveg a történelemkönyvből. Csak ugye most jelen pillanatban együtt élnek azok a nemzedékek, akik érintettek voltak, és akik már nem voltak érintettek valamilyen szinten. Mutatok itt Bauer tanár úrra és Héder Mihályra, ugye? Tehát... Bauer Mihály: Én nem is a fiatalokon kérem számon, mert azt gondolom, hogy pontosan a mi korosztályunk az, aki mondjuk a két háború közti időszakról vagy Trianonról a nagypapától hallott. Meg arról, hogy nekem mégis van egy erdélyi érdem érmem, és hogyha jó kisfiú vagy, akkor megmutatom, meg olyan könyvekről. Tehát ez a kettős tudat ez abszolút bennünk volt. És azt gondolom, hogy ez tovább is él. Tehát valahogy így adja tovább az én generációm a gyermekeinek. Nem biztos, hogy tudatosan, csak úgy beépülve ezeket a dolgokat. És lehet, hogy ezért nem merik a tanárok felvállalni. Mert kint van a társadalomnak egy értékrendszere, ami hát ugye az elmúlt 25 évben próbálkozik, de én még nem látom kialakulni. Bár lehet, hogy én vagyok kicsit vak, ezt nem vitatom. Most voltam szemésznél, tehát hátha jobb lesz. Horváth Attila: Igen, tehát a jogi rendszerváltozás megtörtént. Tehát amikor arról beszélünk, hogy rendszerváltozás, akkor természetesen hogy megszületett az új alkotmány, emberi jogok, a népképviseleti választójog stb., stb. Megtörténtek a szabad választások, de hát maradt mindenki a helyén. És hát azokból lehetett választani, akik elindultak. Tehát azt szokták mondani, hogy minden nemzetnek olyan kormánya van meg olyan politikai elitje van, amit megérdemel. Tehát nekünk itt a fejekben kell egy hosszabb folyamat, és itt valószínűleg ez egy többgenerációs történet, amíg ez a valóban lejátszódik. Tehát más a jogi és más a szociológiai, politológiai értelemben vett rendszerváltozás.

Mv: Jogi és szociológiai értelemben vett rendszerváltozás most jelen pillanatban. Biszku Béla mondhatja magáról azt, hogy én ártatlan vagyok? Bauer Béla: Mondhatni mondhatja. Horváth Attila: Hát mondhatja, mert ugye... Mv: És akkor jogilag ez meg is áll, ugye? Horváth Attila: Hát amíg az ártatlanság vélelme őt is megilleti. Egyébként itt mindig ez a másik dolog, amit nagyon sokan kevernek, a jogászi értékítélet illetve ítélet, tehát a bírói ítélet, és a történészi ítélet. Tehát a történész az leírhatja azt, hogy Biszku egy negatív figura volt a történelemben, de teljesen más az, amikor ezt a bíróság is kimondja. És tulajdonképpen ez az egész per erről szól, hogy legalább egyetlen egy túlélőről mondják ki azt, hogy ő bűnös volt, és akkor a jogi ítélet is megszületett. De ez mindig egy szigorúbb feltételekkel és bizonyítási teherrel működő dolog. Mert egy történésznek elég néhány közvetett bizonyíték is erre, a bíróságnak viszont a bizonyítékoknak a zárt rendszerét kell alkotnia. Mert ugye itt közvetett bizonyítékokkal dolgozik leginkább. Mv: Igen, csak az emberek nem nagyon tudnak különbséget tenni a kettő között. Ez aztán egy elég rendes skizoid állapotot okoz nyilvánvalóan, nem? Bauer Béla: Hát persze. Biszku Béla neve hogy merül fel? Híradóban, két darab akármilyen riport között megjelenik és öreg ember, ha egyáltalán lehet látni, mert éppen ki van takarva valamiért. Hova kötné, tehát mihez? Ilyen történelmi élménye nincs. Annak a generációnak, aki emlékezhetne rá, mert akkor született, meg éppen ellenforradalomként tanították 56-ot. Hova tegye? Milyen értékrendszerbe? Azt mindig elfelejtjük, hogy az elmúlt száz évben négyszer váltottunk értékrendet. Tehát aki mondjuk a monarchiában született, az a diplomáját a magyar királyságban szerezte meg. És aki mondjuk Klebelsberg időszakában járt középiskolába, általános iskolába, az valószínűleg a létező szocializmusban halt meg. És hányszor váltott nyelvet, értéket? Horváth Attila: Hát maga Biszku Béla. Ugye pontosan megélte ezt a 92 évével. De én még azt tenném hozzá, hogyha nincs az a Biszku-film, amit a Skrabski Fruzsina megcsinált, akkor most nem beszélhetünk Biszku-perről. Bauer Béla: Nincs ügy. Horváth Attila: Ez is egy szomorú dolog. És ott is az történt, hogy... Mv: A tagadás. Horváth Attila: ...a család be akarta tiltani. Tehát ha mondjuk még ha el is készül a film, és azt megnézi 15 néző, mert átlagosan sajnos ezeket a dokumentum filmeket ennyien szokták megnézni. Nagyon kevesen. Vagy ilyen késő éjjel leadja a televízió valamelyik csatornája. De hogyha nincs az a betiltás, ami mindenkinek hirtelen az érdeklődését felkeltette. Én ott voltam a bemutatón. Hogy megállt a hatos villamos, mert olyan tömeg

állt, és az embernek ilyen déjà vu érzése volt, mint a nyolcvanas évek titkos vetítésén néznénk a betiltott filmet. Mv: Ez 2011, ugye? Horváth Attila: Igen, hát igen, igen. Ez volt az a fordulat, ami az emberekben elindított egy folyamatot és így jutottunk ehhez a perhez. Ugye ez is egy szomorú látlelet. Hogyha ez nem történik meg, akkor most nem beszélhetünk erről az egész ügyről.

RTL Klub - Esti híradó - 2015.01.16. 18:24:14 (00:03:01) MENTŐAUTÓ SZÁLLÍTOTTA BISZKU BÉLÁT A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLÁRA Mv: Mentőautó szállította BIszku Bélát a Fővárosi Ítélőtáblára. A Kádár-kormány 1956 utáni belügyminiszterét kerekesszékben tolták be a bíróságra, és még rosszabbul hallott, mint korábban. Másodfokon folytatódó perének mai első tárgyalása alig negyedóráig tartott, védője ugyanis elfogultságot jelentett be. Szerinte politikai hecckampány folyik a 94 éves egykori pártállami vezető ellen. R: A mentőben több betegápoló is ült. A Fővárosi Ítélőtábla hátsó, akadálymentesített bejáratához vitték Biszku Bélát. Kerekesszékben szedték ki az autóból. Végig a járóbotját szorongatta, de lábra állni már azzal sem tudott. Ügyvédjének azt mondta, fájdalmai is vannak. Apácák gondoskodnak Biszku Béláról - címmel jelent meg az egykori pártállami vezető Blikknek adott interjúja tavaly márciusban, mielőtt a pere első fokon elkezdődött. Akkor, 93 évesen még maga mosogatott. Mióta kimondták az elsőfokú ítéletet, fokozatosan romlik az egészségi állapota. Tóth Szabolcs, csoportvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: A bíróság őt halmazati büntetésül öt évi és hat hónapi börtönbüntetésre és tízévi közügyektől eltiltásra ítéli. R: Biszku Bélát, a Kádár-kormány belügyminiszterét háborús bűnökben, szándékos emberölés felbujtójaként és bűnpártolás vádjában találták vétkesnek. Az elsőfokú ítélet szerint közreműködött az 1956-os forradalom utáni véres megtorlásokban, és nyilvánosan tagadta a kommunista rendszer bűneit az elmúlt években. Biszku Béla, volt belügyminiszter: '56-ot én ellenforradalomnak tartom. R: Az ügyész életfogytiglani szabadságvesztésért fellebbezett, de egyelőre nem jutott szóhoz. A másodfok első tárgyalása alig negyedóráig tartott. Biszku ügyvédje úgynevezett elfogultsági kifogást nyújtott be. Azt mondta, magyar bíróságtól nem várható tisztességes eljárás az ügyben. Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához készülnek, mert szerinte az Országgyűlés utólag azért változtatott a törvényeken, hogy Biszkut felelősségre lehessen vonni. Magyar Gábor, ügyvéd: A függetlenség és a pártatlanság látszata hiányzik.

R: Biszku ügyvédje Lázár János másfél évvel ezelőtti beszédére hivatkozott. A Miniszterelnökséget vezető politikus egy '56-os megemlékezésen azt mondta, "Ahol a rossz elkerülheti a büntetést, a jó pedig vesztese a szabadságnak, ott minden a feje tetejére áll, elértéktelenedik, akár a fedezet nélküli pénz." Majd azzal folytatta, "Biszku és a Biszkufélék nürnbergi perének 1990-ben meg kellett volna történnie." Az Ítélőtábla bírája magától a vádlottól is megkérdezte, hogy csatlakozik-e az ügyvéd elfogultsági kifogásához, csakhogy Biszku rosszabbul hallott, mint korábban bármikor. Biszku Béla: Hogy elfogultságot... Megszólaló: Te, ott van a fülhallgató. Nem hallasz? Biszku Béla: Nem hallom, hogy mit kérdezett. R: Biszku végül határozott igennel válaszolt. Az Ítélőtábla kivizsgálja az elfogultsági kifogást. Heteken belül kitűzhetik a következő tárgyalási napot.

ECHO TV - Napi Aktuális - 2014.08.01. 19:02:03 (00:11:54) A JELEK SZERINT MÉG HA ÉLETFOGYTIGLANI BÖRTÖNBÜNTETÉS IS LENNE AZ ÍTÉLET, AKKOR SEM KELL BISZKU BÉLÁNAK BÖRTÖNBE VONULNIA AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA MIATT Mv: A témával kapcsolatban vendégem a stúdióban Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró. Jó estét kívánok. Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Jó estét kívánok. Mv: Nos, akkor ez tényleg előfordulhat, hogy létrejönne ez az ítélet, az életfogytig tartó ítélet, és nem vonul be a börtönbe Biszku Béla? Nem kell letöltenie? Völgyesi Miklós: Én azt hiszem, itt több ismeretre volna szükség, és egy kicsit bírói szemmel jó volna, ha arról beszélhetnék - természetesen röviden -, hogy ebben az ügyben mi az eljáró bíróság feladata. Az igazságszolgáltatás feladata az, hogy a társadalmat óvja meg súlyos, különösen súlyos bűncselekmények elkövetőitől. Amikor a bíróság a lefolytatott bizonyításához képest megállapít egy tényállást, és abban olyan bűnösségi körülményeket, olyan tényeket tár fel, mint amilyen Biszku esetében történt, egy olyan büntetéskiszabási feladata van, és ez az ő feladata, nem pedig az, hogy majd hogyan hajtják végre az ő ítéletét. Nevezetesen, a bíróságnak az az elsődleges dolga, hogy egy tettarányos büntetést szabjon ki. A tettarányos büntetésnél, hát önmagában az elkövetett bűnös magatartások és azok eredményének a súlyosságát kell figyelembe venni. Ugyanakkor természetesen a bűnösséget befolyásoló súlyosító és enyhítő körülményeket is egy súlyozás eredményeként figyelembe kell venni. Itt azonban nyilvánvaló, hogy a Biszku Béla magas és előrehaladott kora, és törött egészségi állapota, azért nem olyan súlyú, mint amilyen

nagyon súlyos bűncselekményeket követett el. És az ő személyiségét is figyelembe kell venni a büntetés kiszabásánál, ahol ne feledjük azt, hogy 1956. november 4-én Kádárral és Marosánnal és a többiekkel megfuccsolta a törvényes magyar kormányt. Nagy Imrét nemcsak eltávolították a hatalomból, de a végén életét is elvették. Na most kérem, ez a legsúlyosabb állam elleni bűncselekmények egyike volt. Mv: Igen, de ez nem része a vádnak. Vagy része a vádnak? Tévedek? Völgyesi Miklós: Hogy mondja? Mv: Része a vádnak ez az ügy? Völgyesi Miklós: Ez nem. Még folyik büntetőeljárás. De azért hangsúlyoztam, hogy a személyiségét is figyelembe kell venni, hogy ki volt ez az ember. Egyáltalán, milyen pozíciót töltött be. Ő az MSZMP intézőbizottságának egyik oszlopos tagja volt, ami alatt azt kell érteni, hogy az ő véleménye talán a többiekénél is többet nyomott a latban. Ő annyira véres kezű volt, hogy még, amikor a Kádárt bepanaszolta Brezsnyevnél, az volt a kifogása, hogy puha kezű a Kádár-kormányzat, és nem elég embert küldtek föl a bitófára. De térjünk vissza... Mv: Sőt, egyébként erre hivatkozott is egy televíziós interjúban annak idején, ami elkészült, és talán szó szerint említette is ezt, hogy túlságosan gyengének tartotta az (...) Völgyesi Miklós: Igen. Ő ezt így tartja igazságosnak. Már a maga módján. Na most, kérem ez egy illegitim kormány volt, aminek egész egyszerűen az illegitimitását az jellemzi legjobban, hogy 1963 évi négyes, úgynevezett ENSZ-kegyelem megjelenéséig Magyarország az ENSZ-be a tagállami jogait nem gyakorolhatta. Ezek mind olyan körülmények... és egy szovjet állampolgár képviselte a Magyar Népköztársaságot. Hát kérem, ezek olyan körülmények, amelyeket nagy nyomatékkal kell figyelembe venni, és majd még meglátjuk, hogy az újabb nyomozás eredményeként mit tesznek vád tárgyává. Tehát visszatérve a büntetés kérdésére, és ezt azért helyezném előtérbe, ezt a nagy kérdőjelet, mert ugye, az ügyészség életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett. Kérem, jó-e, vagy nem jó ez az ügyészi indítvány? Kérem, jó. Tudniillik azért jó, mert a büntetőbíróság feladata az, hogy egyrészt a vádlott személyiségéből adódó, valamint a cselekményeinek a súlyát értékelve kiszabjon egy tettarányos büntetést. A másik az, hogy nemcsak a represszió a fontos, hogy igenis bűnhődjön az, aki súlyos bűncselekményeket követett el, hanem van egy úgynevezett általános visszatartó hatály, ez a generális prevenció. Ezt jogász berkekben, ezt ugye így nevezzük. Tehát ennek a célja és szükségességét az adja, hogy mindenki mást visszatartson attól, hogy ilyen bűncselekményeket elkövessen, vagy hasonlóakat. Hát arról nem beszélve, hogy a nemzetközi jog alapján is, nemcsak jogunk, de kötelességünk is a háborús, népellenes, emberiség, emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőit felkutatni, felelősségre vonni, és a büntetések végrehajtására is kötelezettséget kellett vállalni minden olyan országnak, amely csatlakozott ezekhez a jog(...)

Mv: Ez kétségtelen, de egy 93 éves embernek szánt ilyen ítélet, ez legfeljebb - hogy is fogalmazhatnánk? - erkölcsi elégtétel lehet a társadalom számára? Tehát nyilvánvalóan, hát hány évet tölthet még el így? Völgyesi Miklós: Egy biztos, hogy nagyon sok mindenkiben ez a hosszú idő múlása meg, ugye eredménytelen abban az értelemben, indokolatlanul elhúzódott. 1989-ben Biszkut és a még életben maradt embereket a büntetőjog törvényes eszközeinek a használatával felelősségre kellett volna vonni. Hozzáteszem, a demokratikus új magyar kormány egyébként a humanitárius szempontokat nem tévesztette szem elől, mert pontosan Biszku esetében is felmerül az a probléma, hogy az első szabadon választott Magyar Országgyűlés 1990. évi 39-es törvényben közkegyelmet alkalmazott, az '56-os eseményekre visszanyúlva, mindazokra, akik elkövetők, elítéltek voltak. És kérem, amikor nekem bíróként ítéletet kellett hoznom sortüzek ügyében, akkor ugye megdöbbenten tapasztaltam, hogy közkegyelmet azokra is alkalmazni kellett - a törvény alapján - akik a sortüzet lőtték, meg elrendelték. Az ilyen esetekben... Mv: A társadalom részéről akkoriban lett volna igény arra, hogy történjen egy ilyen jogi felelősségvállalás? Völgyesi Miklós: Volt, emlékeztessek röviden a Zétényi-Takács féle törvényre, amelyet aztán később, hát az Alkotmánybíróság többször is belenyúlt, előbb részlegesen, az egyes számozású paragrafust helyezte hatályon kívül, majd az egész törvényt. De tulajdonképpen az egész számonkérést és felelősségre vonást egy olyan útra terelték, ami íme, látható, Biszku Béla esetében, aki egy olyan egészségi állapotban van, hogy bár a megszólalásai nem ezt tanúsítják, de az is lehet, hogy talán ő már nem igazán érzékelheti, hogy vele szemben most milyen eljárás és miért folyik. Mv: Minthogyha nem is nagyon venné tudomásul, hogy egyáltalán miről szól maga az eljárás. Völgyesi Miklós: Nézze, a helyzet a következő. Az, hogy a bíróság milyen ítéletet hoz, neki abból a szempontból semmi mérlegelnivaló dolga nincsen, hogy a büntetés végrehajtása hogyan fog történni. Ez egymástól élesen elkülönülő két szempont. A büntetés végrehajtása során előfordulhat az, hogy mondjuk például a büntetés-végrehajtás valamelyik egészségügyi intézetében úgynevezett rabkórházban tölti a büntetését, élete hátralévő napjait, amellyel kapcsolatban el kell mondjam önnek, hogy a büntetés-végrehajtás kórháza egy rendkívül magas színvonalon felszerelt és jól képzett, kiválóan képzett orvosgárdával teszi a dolgát. Nehogy ott meghaljon valaki. Mv: Azt nyilvánvalóan tudjuk, hogy az egészségi állapota indokolttá is teszi, hogy folyamatos orvosi kezelés kapjon. Völgyesi Miklós: Igen, de ha börtönbe kerül kérem, vagy bocsánat, fegyházba, akkor kérem, bár az is lehet, hogy épp a kórház és az állapota miatt nem fegyház, hanem börtönfokozat lenne, hát ez majd az ítélethozatal, a másodfokú ítélethozatal során fog majd kiderülni, de mindenesetre egy biztos, hogy egészségügyi ellátás az életének a

meghosszabbítása szempontjából mindent meg fognak tenni. Ez az egyik. A másik kérdés, hogy tulajdonképpen a köztársaság elnökének, Magyarország köztársasági elnökének kegyelmezési joga van. Itt elméletileg beszélünk most arról, hogy ezt nem lehet kizárni. A köztársasági elnök kegyelmezési jogköre, különösen az utóbbi időkben élesen vetődött fel. Ugye emlékezzünk vissza arra, micsoda cirkusz volt és hercehurca a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos elítélteknek a reményteljes, életbe vetett reményeiknek a feltámasztása érdekében, hogy valamiféle kegyelmi lehetőséget, ami eddig is nyitva állt a részükre, bárki kezdeményezhette közülük is. Mv: Ön akkor - bocsásson meg - azt feltételezi, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adna Biszku Bélának? Völgyesi Miklós: Nem tételezem fel, hanem ez egy elvi, egy dogmatikai, jog dogmatikai lehetőség, ami nyilvánvaló módon Biszku Béla esetében is előfordulhat, aminek feltétele az, hogy vagy ő, vagy ügyvédje kegyelmi kérelemmel forduljon a köztársasági elnök úrhoz, vagy netán tán a most itt az elnöki kegyelmezési jogkörnek a jogi szabályozása van épp napirenden. Hát lehet, hogy olyan feltételrendszer fog majd megszületni, amelyben lesz valami olyan automatizmus, amikor az államfő, az állam első polgára kegyelmezési jogkörét köteles lesz gyakorolni, az alatt azt tessék érteni, hogy megvizsgálni, hogy egyik, vagy másik elítélt méltó-e arra, hogy kegyelemben részesüljön. Az eddigi gyakorlat általában az volt, bíró élettapasztalatom alapján tudom önöknek mondani, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseknek a törvényességét a köztársasági elnök nem bírálja felül, hanem itt mindig arról volt szó, hogy van-e olyan új körülmény, ami a jogerő után merül fel és amely indokolhatja, hogy a köztársasági elnök úr hozzányúljon a jogerősen kiszabott büntetéshez, vagy annak végrehajtásához. Hát itt elég sok kérdőjel van és találóskérdést lehet föltenni, de mindenesetre egy biztos, bírói személettel azt tudom önöknek és minden magyar állampolgárnak elmondani, hogy ebben az ügyben az a feladat, hogy Biszku Béla a jól megérdemelt, tett-arányos büntetését megkapja. Aztán hogy majd a büntetés végrehajtása során mik fognak történni, ez a jövő útja és nem a bíróságra tartozik, hanem egyéb más állami szerveknek és a köztársasági elnöknek a hatásköre. Mv: Várjuk az ügy fejleményeit. Köszönöm szépen, hogy itt volt nálunk.

Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság - 2014.05.18. 07:19:10 (00:10:59) A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK KATONAI TANÁCSA ELÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT Mv: Az ítélet ugyan még nem jogerős, de legalább megszületett. Háborús bűntett és más, ezzel összefüggésben álló bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa öt és fél év börtönre ítélte Biszku Bélát, aki közvetve részese és egyben irányítója is volt az 1956-os forradalom leverését követő véres megtorlásoknak. Bár sokak szerint az ítélet túlzottan enyhe, a jogtörténész és a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája szerint

már megszületésének ténye is történelmi pillanat, hiszen kimondatlanul is ezt üzeni: a kommunista terror nem a nép javát, csupán a hatalom birtokosait szolgálta. Kahler Frigyes jogtörténész és Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája is erről beszél Bálint István mikrofonja előtt. R: Kahler Frigyes jogtörténész - ön korábban azt nyilatkozta, hogy Európában példátlan volt az a megtorlás, ami 1956 után történt. Ebben a kegyetlen megtorlásban mekkora szerepet játszott Biszku Béla? Kahler Frigyes, jogtörténész: Legnagyobb politikai megtorlást szenvedte el Magyarország 1956-os forradalom után és saját történetének is legnagyobb politikai megtorlását. 1848-49-es forradalom és szabadságharc után, ami azért hosszú ideig tartott és sok súlyos csata színtere volt az ország, 120 halálos ítéletet hozott a hatalomba bejutó kormányzat. A párizsi kommün, ami igen véres és kegyetlen harc volt, azt hiszem negyven-valahány kivégzés követte, ehhez képest Magyarországon csak a jogi keretek között folytatott megtorlás is, pontosan nem tudjuk, de olyan háromszáz közelében lévő halálos áldozatot hozott, és akkor még nem beszéltünk a jogon kívüli megtorlásról, amibe beletartoznak a sortüzek lövetése, beletartozik az, hogy a karhatalom, amit Kádár ugye saját erőnek nevezett végigverte a szó szoros értelmében az országot, és ennek sok halálos áldozata is volt, ma már név szerint is tudunk néhányat. Biszku Béla mindezért teljese történelmi, jogi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Ugyanis nem abból kell kiindulni, hogy mikortól volt belügyminiszter Biszku Béla. Biszku Béla az első pillanattól kezdve a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intéző bizottságának teljes jogú tagja volt, és ez a testület gyakorolta a tényleges hatalmat, ez a testület rendelkezett a karhatalommal, és a karhatalom nem tehetett se többet, se kevesebbet, mint amit ez a testület feladatul szabott. R: Igen, de Biszku Béla azzal védekezett a bíróság előtt, hogy ő például a salgótarjáni sortűz esetében nem adott tűzparancsot a karhatalomnak. És ugyanezt mondta a Nyugati téren történteknél is. Kahler Frigyes: A tűzparancsot a katonáknak valóban a katonai elöljárók adták ki, megvan a katonai tanács jegyzőkönyve, amikor is Uszta Gyula kiadja a parancsot: gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. És megnyilatkoztatták ott a parancsnokokat, hogy melyik ezred hogy hajlandó végrehajtani azt a parancsot, hogy lőjön a tömegre. De az, hogy lőni kell a tömegre, ezt az ideiglenes intéző bizottság határozta el, és én ismerem ezeket a jegyzőkönyveket, egyetlen sor sem szól arról, hogy Biszku Béla tag tiltakozott volna vagy ellene szavazott volna, amikor is a karhatalom fölhasználásáról volt szó. R: Ugyancsak a bíróság előtt azt mondta, hogy a halálos ítéleteknél a bíróság döntött. Ők ebe nem szólhattak bele, hogy milyen ítéletek születnek. Ez valóban így lehetett? Kahler Frigyes: Ez egyszerűen nem igaz. Nyomon követhető bizonyos ügyekben, hogy a politikai vezetés kifejezetten presszionálta a bíróságot, más ügyben pedig ők döntöttek. Működött az úgynevezett koordinációs bizottság, amibe Biszku volt az elnök és ott döntötték el tulajdonképpen a nagyobb ügyekbe, hogy mi az ítélet. És hogy ez mennyire így van, megvannak a jegyzőkönyvek, hogy ellenőrizték a bírákat a belügyi tisztek és

jelentést adtak. A lényeg az, hogy a tényleges hatalmat gyakorolva jutottak el ezekhez a háborús és emberiesség elleni bűnök megvalósításához, illetve ezek pártolásához. R: Nyivlán a mostani Biszku-per és az ítélet, az, hogy kimondták azt, hogy bűnös valahol a társadalom igazságérzetének megfelel. De miért késett ez az egész 25 évet? Hiszen a rendszerváltás után még sokkal többen éltek a valódi felelősök közül, olyanok is, akik a sortüzekben tevőlegesen részt vettek. Kahler Frigyes: Teljesen igaz. A magyar rendszerváltoztató folyamat nem forradalom útján valósult meg. A magyar rendszerváltoztató folyamat sok-sok kompromisszum eredménye, és ezek a kompromisszumok szülték azt a helyzetet, hogy nem lehetett sem erkölcsileg, sem jogilag úgymond tiszta vizet önteni a pohárba. A hatalom átadása, részben átmentése bizonyos árat vont maga után. Ha teszik, ez is a rendszerváltoztató folyamat áraként határozható meg, hogy nem történhetett meg a nyilvánvaló bűnökért úgy a számonkérés, ahogy az egy tisztességes jogállamban meg kellett volna, hogy történjen. R: Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája. Völgyesi Miklós, nyugalmazott bíró, Legfelsőbb Bíróság: miután megalakult az első szabadon választott magyar Országgyűlés, Zétényi és Takács képviselőurak benyújtottak egy olyan törvényjavaslatot, ami lehetővé tette volna, hogy a belső jogunknak is megfelelően - többek között ezeknek a személyeknek és még életben voltak - el tudjunk járni. Értelemszerűen ide értve Biszku Bélát is. Azonban meg kell mondjam, hogy egy tíz évig tartó huzavona kezdődött azon, hogy vajon a belső jogunk vagy a nemzetközi jog alkalmazandó-e. Nagyon leegyszerűsítve ez úgy nézett ki, hogy a nemzetközi jog alkalmazását jogászi és nyilván azért politikai megfontolásokból kifolyólag is sokan ellenezték, szakmabeliek, ügyészek, bírák is, mondván, hogy a nemzetközi jog deklarál bűncselekményeket. Megmondja, hogy melyik a háborús, melyik a népellenes, satöbbi bűncselekmény. Azonban nem tartalmaz büntetési tételt. Na, most ha egy jogszabálynak nincs büntetési tétele, akkor az büntetés kiszabására nem alkalmazható. Ezért vizsgálták, hogy a belső jogunk szerinti lehetőségek mit nyújtanak, ezek pedig az emberölés és annak minősített esetei voltak. Azonban az ott szereplő büntetési tételek a sok évtizedes időmúlás miatt elévülés okán már nem voltak alkalmazhatók. Úgyhogy a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsai rendre felmentő ítéleteket hoztak, mondván, hogy nincs jogszabályi lehetőség az elítélésre. Tehát... R: Azok elítélésére, akik tevőlegesen is részt vettek például a mosonmagyaróvári vagy a salgótarjáni...? Völgyesi Miklós: Ezek a sortűz-ügyek. A legpregnánsabb esetek a sortűz-ügyek voltak. Ezek voltak a leginkább megfoghatók. Akkor még éldegélt ugye például a mosonmagyaróvári sortűz-parancsnok, Dudás katonatiszt. Hát aztán annyira elhúzódott az eljárás, hogy meghalt, mielőtt befejezhették volna az ügyet. Ötvenhatos forradalomra épül a mai államformánk, mindent arra építünk, ugye. Evvel kapcsolatos durva, véres terrorcselekményeknek az elkövetéséért teljes felelősség terheli Biszku Bélát. Alaptalan és súlytalan az

ő védekezése. Gondoljuk meg: sem Hitler Adolf, sem Joszif Sztálin, Szálasi Ferenc és sorolhatnám tovább, személyesen senkit nem lőtt le. Senkit nem kísért be a gázkamrába. Mégis teljes felelősséggel tartoznak, büntetőjogi felelősséggel mindazért, ami a nevük és politikai rémálmaik következtében az egész emberiséget sújtották. Kahler Frigyes: Kétségtelenül elvi áttörést jelent az, hogy eljutott odáig a jogállag, hogy felelősségre lehet vonni akkori kor politikai döntéshozóit, akik mozgatták a fegyveres erőket. Itt most már kimondatott az, és ennek az a jelentősége, hogy végre egyenlőségjel került a náci fogantatású bűnök és a kommunista fogantatású bűnök közé, mint ahogy tényleg egyenlőség van. Hisz teljesen mindegy, hogy azért gyilkolok meg embereket, tömegeket - mondom, az egy is sok! -, mert egy hamis fajelmélet, egy hazug ideológia jegyében akarok cselekedni, vagy azért, mert egy hamis, hazug osztályelmélet, hamis ideológia jegyében akarok cselekedni. Nem lehet a halottak között ilyen alapon különbséget tenni, és az elkövetők között sem. Nem lehet azt mondani, hogy a náci bűnösök bűnei halálos bűnök, míg a bolsevik fogantatású, kommunista fogantatású bűnök, azok megbocsáthatók, hiszen csak egy nagy társadalmi kísérlet hordaléka. ezért hát az egész célt tekintve ez nem olyan súlyos bűn. Ez egyszerűen szemfényvesztés, egyszerűen valótlan, mindennapi szóval kifejezve hazugság. Az igazság az, hogy mind a két bűn egyformán halálos és megbocsáthatatlan. - Zene Mv: A Biszku-perben hozott elsőfokú ítélet tanulságait és üzenetét a jogtörténész és a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája értelmezte. Kahler Frigyes és Völgyesi Miklós véleményét Bálint István segítségével ismertük meg.

Kossuth Rádió - Ütköző - 2014.05.16. 12:30:07 (00:27:57) HÁBORÚS BŰNTETTEK ELKÖVETÉSÉBEN A BÍRÓSÁG BŰNÖSNEK TALÁLTA BISZKU BÉLÁT Mv: Háborús bűntettek elkövetésében a bíróság bűnösnek találta Biszku Béla egykori belügyminisztert. A 92 éves egykori pártvezető öt és fél évet kapott. A Kádár-rendszer miniszterét egyértelműen bűnösnek találta a bíróság az 1956 decemberében Salgótarjánban elrendelt sortűzért. A védő szerint a vádak nem állnak meg, és arra utalt, hogy a perben van egyfajta politikai szándék. De vajon mit jelent az ítélet? A jogi eljáráson túl történt-e valamilyen fajta történelmi igazságszolgáltatás? Azt is figyelembe véve persze, hogy az elmúlt 25 évben ez elmaradt. Vajon minden részletre kiterjedően mi bizonyítható? Mi lehet másodfokon a Biszku-perben? Ezek a mai ütközőpontok. A szerkesztő, Kakuk L. Tamás nevében is jó napot kívánok! Náray Balázs vagyok. És köszöntöm itt a stúdióban Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bírót.

Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: (...) ,szerkesztő úr! Mv: És Horváth Attila jogtörténészt az ELTE-ről. Horváth Attila, docens, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék: Jó napot kívánok! Mv: Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat. Az elsőfokú ítélet tehát megszületett. Az eljárás majd tovább tart Biszku Béla ügyében. Az érvek újra összecsapnak. De az tény, hogy ugye az elmúlt rendszer magas rangú vezetője ellen ilyen fajta ítélet még nem született, tehát ebből a szempontból példa nélküli, ami volt vagy ami történt. És hát vélhetően több ilyen példa nem lesz, hiszen tekintve azt, hogy Biszku Béla az utolsó, aki még él ezek közül az egykori, döntési helyzetben lévő magas rangú vezetők közül. De induljunk ebből a konkrét ügyből, és utána majd beszéljünk, hogy az elmúlt 25 évben miért húzódott eddig, miért kellett egyfajta ilyen ítéletre eddig várni? Ha összehasonlítjuk volt Csehszlovákiával vagy volt NDK-val, ott azért megtörténtek hasonló felelősségre vonások. Tehát akkor ugye első fokon lezárult a Biszku-per. Háborús bűntettek miatt született az ítélet, öt és fél év, a forradalom utáni megtorlásokban felbujtóként játszott szerepért, valamint lőfegyverrel való visszaélésért és a kommunizmus bűneinek tagadásért. Nos, akkor, hogyha eljárásjogi oldalról nézzük elsőként ezt az ügyet, akkor vajon egy ilyen per vagy ez a per mennyiben tér el, térhet el egy átlagos büntetőügytől, egyáltalán lehet-e erre egyszerűsíteni a Biszku-pert? Völgyesi Miklós. Völgyesi Miklós: 1989. október 23-án a proletár diktatúra népköztársaságát felváltotta a kikiáltott köztársaság intézményén keresztül a jogállam joguralma. Ez egyben azt jelentette, hogy a nemzetközi vállalt kötelezettségeinknek megfelelően a magyar államnak és az állam bűnüldöző szerveinek hozzá kellett volna látni a kötelezettségként vállalt háborús, népellenes, emberiség-, azóta tudjuk, már emberiesség ellene bűncselekmények elkövetőinek a felkutatásához, felelősségre vonását meg kellett volna indítani, ezeket a jogállam törvényei szerint bírói eljárásban megítélni. És ha a büntetés kiszabására kerül sor, amelynek ráadásul tettarányosnak kell lenni az elkövetett nagyon súlyos, a nemzetközi büntetőjogban a legsúlyosabb megítélésű cselekményeknek, akkor a kiszabandó büntetések végrehajtását is garantálnia kellett azoknak az államoknak, amik a civilizált nemzetek jogszolgáltatásához, illetve igazságszolgáltatásához csatlakoztak. Na most kérem, 1989 után az első mozzanatként azért furcsaságként hadd említem, hogy 1990-ben az első szabadon választott Országgyűlés a 39-es számú törvényében közkegyelmet hirdetett az előző rendszer elítéltjei és más személyek javára. A furcsaság az, hogy kérem, ez a közkegyelem jobbra is, balra is egyaránt mindenkire vonatkozott. Olyannyira, hogy még nemcsak azokra, akik az áldozatok voltak, hanem azok is, akik a bűncselekményeket elkövették. Három évet meg nem haladó büntetés esetén teljes eljárási kegyelem vagy végrehajtási kegyelem, míg akik ez alá nem estek, és például a háborús, népellenes bűntett elkövetése sem volt kizáró körülmény, azok számára még mindig egynyolcados kegyelem lehetőségét nyitva tartotta.

Mv: Hogyha ugrunk 25 évet, itt van most ez a per, hogyha ebből indulunk ki, akkor hogyan tekintsünk erre a mostani perre? Vagy az ítéletre?

Völgyesi Miklós: Akkor nagyon röviden még azért az érthetőség miatt hadd mondom, hogy a Zétényi-Takács törvény benyújtásával próbálták meg belső jogunk szerint megteremteni annak lehetőségét, hogy a mi súlyos... Mv: '92-'93. Völgyesi Miklós: Igen, mert ugye a belső jogunkkal az volt a probléma, hogy az emberöléseknek még a minősített esetei is az időmúlás okán már nem voltak büntethetőek, elévülés okából. Tehát ezért volt szükség arra, hogy vajon a nemzetközi büntetőjog alkalmazható-e. Én, mint a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának egyik bírája, majd tanácselnöke ezekben az ügyekben természetesen, annyiban érintett voltam, hogy gondot okozott az, hogy milyen jogot alkalmazhatunk. Az Alkotmánylbíróság háromszor is döntött ebben az ügyben, különböző, többek között a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a megkeresésére, és először 1999. júni' 28-án egy öttagú tanács volt az, amely jogilag tisztázta a helyzetet oly módon, hogy a nemzetközi büntetőjog normái azok, amelyek lehetőséget adnak ezeknek az embereknek a felelősségrevonására. Ezután indultak meg a sortűzperek, ez már eleve tíz év késedelem, de 1999. után is Biszku Béla esetében hát különböző jogi értelmezések akadályozták azt, hogy itt előrelépés legyen az ügyben, de pusztán a dátumok miatt hadd mondom, először Biszku ellen a vádirat benyújtására 2011. májusában került sor, de akkor a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik bírónője, dr. Rábai Krisztina az Alkotmánybírósághoz fordul, szerinte a büntetőjogi felelősségrevonás akadálya az, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága megilleti Biszkut, tehát ő elmondhatja a véleményét a vészkorszak dolgairól... Mv: Egy 2010-es televízióműsorban nyilvánosság előtt beszélt erről például. Völgyesi Miklós: Tehát aztán az Alkotmánybíróság körülbelül egy évvel ezelőtt tette sínre az ügyet, hogy nincs akadálya annak, hogy Biszku Béla ellen ez az eljárás lefolyjon. Na most ezek után éltük meg a Biszku Béla elleni büntetőpert, amely most itt érint, és főleg azért irritálja a közvéleményt, mert az az öt és fél éves szabadságvesztés, amit kiszabtak rá, hát az a mértékénél fogva minden egészséges, tisztességes jogérzékkel rendelkező embert fölháborít. Mv: Akkor innen folytatjuk majd magát az ügyet, Horváth Attila. Horváth Attila: Igen, itt azt tenném ehhez hozzá, hogy a hallgatók is értsék. 1956. november 4-én, amikor a szovjet csapatok elfoglalják Budapestet, megtámadják Budapestet, akkor ide a nyakunkra ültetnek egy olyan, azt lehet mondani, összeesküvő csoportot, aminek egyetlen egy feladata van, hogy a szovjet megszállókat támogassák, és a szovjet megszállóknak, a szovjet megszállás konszolidálását véghezvigyék. És ezt végezte el Kádár, Biszku és még néhány kommunista, akik mikor látták azt, hogy itt kártyavárként omlik össze ez a rendszer, ha nincsenek mögöttük a szovjet megszállók, és szinte az egész

magyar lakosság ellenük van, és ezáltal ők elvesztenék a privilégiumaikat, elvesztenék a lehetőségeiket, a hatalmukat, ezért elképesztő bosszúhadjáratot indítottak. Egyik oldalról, hogy konszolidálják a hatalmukat, most már tudják tovább építeni azt a fajta berendezkedést, amit létrehoztak '45 után, másrészről pedig, hogy a szovjet elvtársaknak megfeleljenek. És e kettős meghatározottság közepette születtek meg azok a döntések, amelyeket Kádár, Biszku és a többiek hoztak, ami miatt tulajdonképpen ez az egész per most lezajlott, hiszen őnekik meg kellett úgy félemlíteni a lakosságot, hogy visszaszerezzék az utcát, ezt egyértelműen megfogalmazták, hogy az utcát megint nekünk kell birtokolni, ezért kerül sor ezekre a sortüzekre, hogy az emberek ne merjenek ki többet, ne merjenek többet kimenni az utcára tüntetni, ne merjenek véleményt nyilvánítani, féljenek, rettegjenek. Ezért kerül sor arra, hogy egy teljesen törvénytelen kormányzat, egy teljesen törvénytelenül működő pártvezetés, egy teljesen törvénytelenül működő pufajkásnak nevezett karhatalmista egységeket szervez meg. Semmilyen jogszabályi felhatalmazás erre nincsen. Akik a háborús és népellenes bűncselekmények tömkelegét követik el a civil, ártatlan lakossággal szemben, falhoz állítanak embereket, lelőnek, megkínoznak, borzalmas dolgokat végeznek el, sajnos hogy ezekből nagyon kevés az, amit egyértelműen tudtunk dokumentálni. Mv: Ami érdekes akkor, egy jogi eljárásban az az érv nem hangzik el, hogy akkor itt a szovjet csapatok nyomására, vagy a szovjetek árnyékában ezt el kellett követni. Horváth Attila: Hát, a szovjeteknek a szovjeteknek a megbízásából teszik ezt. Mv: Mégsem hangzik el mondjuk védekezésként. Horváth Attila: Hát ugye, mert ez a védekezés ez nem mentené őt a bírósági felelősségvonásra, hogy én ezt - úgymond - parancsra tettem. Olyan értelemben ez nem is volt parancs, hogy arra senkit nem kényszerítettek itt Magyarországon, hogy ő legyen Magyarországnak a helytartója. Erre azért önként jelentkeztek ezek az emberek, és még egy dolog, ez egy lélektani momentum, hogy ezeknek a legnagyobb része nem iskolázott, nem rendelkezik megfelelő tudással, végzettséggel, és ennek következtében ők nagyon jól tudták, hogy ők csak abban az esetben maradhatnak a hatalom birtokában, hogyha a szovjet megszállók által elvárt utasításokat végrehajtják. Abban a minutumban, hogyha itt egy demokratikus berendezkedésű ország lenne, egy szabad ország lenne, akkor a nép által, nemzet által megválasztott vezetők kerülnének hatalomra. Ez nagyon jól látszódott egyébként '56-ban, mert pillanatok alatt megválasztják a nemzetőrséget, a munkástanácsokat, tehát kiderül, hogy a magyar nép ismeri, és a demokrácia intézményeit szeretné alkalmazni, és azokat, akiket így kényszerből ültettek a nyakukba, azokat pedig lehetőleg minél hamarabb leváltaná és felelősségre vonná őket. Tehát ez vezette őket ebben a rettenetes bosszúhadjáratban. Mv: Nézzük meg akkor most ebben a konkrét perben az érveket, vádat és a védekezést. Ugye a védő szerint nem megalapozott a vád, a háborús bűncselekmény vádja nem megalapozott. Egyáltalán nem bizonyítható.

Völgyesi Miklós: Hát, egy védő bármit mondhat, és általában nem szoktak szégyellősök lenni. Én nem akarom nevén nevezni az ügyvéd urat, de hát én nem vagyok meglepve azon, hogy még olyan szélsőséges megnyilvánulásokra is ragadtatta magát, hogy meggyanúsította, vagy megvádolta a bíróságot, az eljáró bírót, hogy politikai elvárásoknak megfelelően jár el ebben az ügyben. Ez megítélésem szerint legalább egy ügyvédi etikai olyan jogsértő magatartás, aminek az Ügyvédi Kamarában kellene levonnia a megfelelő következtetéseit. De ezek teljesen alaptalanok, főleg azok tükrében, hogy ugye most már itt több mint másfél évtizede ugye helyben jártak, többek közt Biszku Béla ügyében is, és még csoda, hogy egyáltalán felelősségre vonható volt, mert olyan magas kort élt meg. Mv: Még nem említettük, hogy ugye 2011 decemberében született az Országgyűlésben egy törvény, ami gyakorlatilag talán közvetlenül lehetőséget adott erre, ez az elévülhetetlennek minősítette az emberiesség elleni bűncselekményeket, és a kommunista diktatúrában elkövetett bűncselekmények üldözéséről. Völgyesi Miklós: Azért ezzel kapcsolatban hadd említem meg, hogy az emberiesség elleni törvény hiánya miatt, mert ugye emberiség elleni bűncselekmény címszóval a Btk.ban egy fejezetnek volt ilyen címe, csak éppen konkrét jogi norma nem volt, és ezt a hiátust Gellért Ádám és Gulyás Gergely együttműködésének köszönhetően ezt a hiátust pótolta az Országgyűlés, amikor az ennek megfelelő törvényt, amely odáig úgymond akadálya volt Biszku felelősségre vonásának, akkor végre megindult a konkrét büntetőeljárás. Csak akkor azt nem igazán értem mindezek ellenére, hogy akkor nem emberiesség elleni bűncselekmény, hanem háborús bűntettben állapították meg bűnösségét részben felbujtóként, részben pedig bűnsegédi alakzatban. Úgyhogy ennek a törvénynek a megszületése, hogy miért késleltette ezt a felelősségre vonást, hiszen a háborús bűntett szempontjából nem volt jogi akadálya, volt erre normánk ugye. Nem tudom, hát majd meglátjuk az írásba foglalt ítéletet, hogy ezzel kapcsolatban mit mond a katonai tanács. Mv: Horváth Attila ugye joggal és történelemmel is foglalkozó szakemberként eddig sok utalás történt a történelmi eseményekre. Akár a rendszerváltásra, akár az '56 utáni körülményekre. Akkor ezt az esetet nem lehet pusztán önmagában egy jogi esetként szemlélni. Vagy lehet? És úgy is kell? Horváth Attila: Hát a bírósági tárgyaláson mindenképp a jog, a tényállást kell vizsgálni. Itt nem lehet feltétlenül történészi szemmel nézni ezeket az eseményeket. Sajnos, a közvéleményben mindig keveredik, hogy más a történészi bizonyítás és más a jogi bizonyítás, tehát egy bírósági perbeli bizonyítás. Egy történésznél közvetett bizonyítékok alapján, és bizonyos levéltári források alapján már hozhat - idézőjelben - ítéletet, mert ugye a történésznek azért nem ítélkezni kell, hanem bemutatni a történelmi eseményeket. De, minden esetre ő leírhatja azt, hogy ezekért a dolgokért mondjuk Biszku Béla a felelős. Egy büntetőjogi perben viszont egyértelműen, feketén-fehéren bizonyítani kell azt, hogy valaki bűnös bizonyos bűncselekményeknek az elkövetésében. Ezért is alkalmazta egyébként szerintem nagyon jó taktikával az ügyészség a felbujtói alakzatot, mert a köz(...)tettességet nehezebb lett volna ennyi idő után bizonyítani. Egy dolgot hadd tegyek még hozzá, amit a bíró úr említett, a védelemnek a taktikája. Én ezt megint csak egy

rendkívül cinikus mentalitásnak tartom. Tehát itt a vádlott nem azt a megoldást próbálta alkalmazni, hogy töredelmesen beismerő vallomást tesz, bocsánatot kér azoktól az emberektől, hozzátartozóktól, akiket megkínoztak, megölettek, megvertek, és kért volna egy enyhe ítéletet, és akkor esetleg a korát, az elmúlt időt beleszámítva lehetett volna egy ilyen enyhe öt és feles ítéletet hozni, hanem ellenkezőleg, szemrebbenés nélkül letagadja azt, hogy ő ezekben bármilyen felelősséget vállalna, cinikus módon ugyanúgy, mintha még most is 56-ban lenne, azt mondja, hogy ezért őt semmilyen felelősség nem terheli, és hogy egyáltalán ez az eljárás folyik, ezt ő politikai okokra vezeti vissza, mert ugye az ügyvéd azt nem maga találta ki, hogy ezt a taktikát folytatják, ő a vádlott megbízásából mondta azokat, amiket mondott. Mv: Ugye az volt az ügyvédi érvelés, hogy nem lehet azt bizonyítani, hogy akár több lépésen keresztül is a tűzparancsra vagy a tűzparancs kiadásában felelős lenne Biszku Béla. Horváth Attila: Hát akkor én megkérdezem, visszakérdezek. Elképzelhető az, hogy akkoriban bármilyen karhatalmi egység, bármilyen egység az akkori vezetés ellenében tett volna valamit, hogyha ezt nem az ő utasításukra, nem az ő egyértelmű instrukcióinak megfelelően tették volna, akkor azon nyomban felelősségre vonják ezeket, akik ugye sortüzet vezényeltek a népre. Hogyha ez így működött volna, akkor a Biszkunak rögtön vádat kellett volna emelnie ezek ellen az emberek, illetve kezdeményezni kellett volna a nyomozó hatóságok részéről, hogy akkor feljelentést tesz, és akkor megindul a nyomozás, és akkor bíróság elé állítják. Itt pont az ellenkező történik. Ezt nagyon fontos most itt elmondani, mert ezt is eléggé elmismásolják. A felső vezetésről folyamatosan karhatalmistáknak, pufajkásoknak azt sugallják és azt mondják, hogy továbbra is legyetek ilyen kemények, brutálisak, mert így lehet csak megfélemlíteni a lakosságot, és így lehet kiverni a fejükből azt, hogy még egyszer szembe merjenek szállni a hatalommal. Mv: Ugye Horváth Attila az előtt a történészi és a jogi bizonyításnak a különbségére rávilágított, de ez mégis egy olyan ügy, ahol a jogi bizonyításhoz történeti forrásokat is végig kell nézni és elemezni kell. Völgyesi Miklós: Természtesen, mert történészek nélkül az ő munkájuk eredménye hiányában nem tudtunk volna előrelépni. Ugye itt Kahler Frigyes korabeli tevékenységét, kutatói munkásságát is alappal tudtuk mi bírák használni. A következőt feltétlenül jogi szempontból szeretném kiemelni. Nevezetesen azt, hogy Biszku egyike volt annak a talán mintegy ötven emberből álló intéző bizottságban, ez egy sajátos alakzat volt, ez egy olyan grémium volt, ahol különböző szinteken befolyásolhatták a történéseket, a döntéseket a tagjai. Biszku azonban, ahogy tőle tudom, tanácskozási és döntési joggal felruházott egyik szereplő volt. Na most kérem, miután a teljes politikai és államhatalmat saját kezükbe ragadták, ami nemcsak arra terjedt ki, hogy a fegyveres testületeket, azoknak megtorló tevékenységét mégiscsak irányították, hanem az igazságszolgáltatásra is borzasztó hatást gyakoroltak. Talán még a fegyveres testületek tevékenységéről, amelyek részben pufajkások, részben honvédség egyes alakulatai vettek igénybe, hát kérem, Tiszakécskén MIG vadászrepülőgépről fedélzeti gépágyúval az ünneplő és Himnuszt éneklő tömegre olyan

sortüzet adtak le, hogy 112 ember halt akkor meg, és volt még egy csomó sérült is. Ebben az ügyben bíróként jártam el, innen is emlékszem. De akkor hadd emlékeztessek a Kossuth téri eseményekre, emlékeztessek a tatai sortűzre, a mosonmagyaróváriakra, Salgótarján, egri sortűz ügyben is bíróként jártam el. Számos ügyben. Tehát kérem itt olyan vérengzés folyt, ami ésszel felfoghatatlan. Most azt mondani, hogy főhatalmat, politikai és állami főhatalmat birtokló intéző bizottságnak ehhez döntési jogkörrel felruházott tagjának nem volt semmi köze, hát ez valami nagyon arcátlan kijelentés. És arról se feledkezzünk meg, hogy a munkástanácsoknak az elnöke lehetett, aki szeptember 7-én a parlamentben Kádárral akart tárgyalni, hogy... Mv: December... Völgyesi Miklós: ...úgymond a munkásosztály igényeit, követeléseit tolmácsolja, ott Marosán ordított vele, mint a sakál és közölte, hogy másnaptól lövetünk. Tényleg lőttek. Szeptember 8-án Salgótarjánban. Mv: December, december. Völgyesi Miklós: Bocsánat, december 8-án. December 8-án volt Salgótarján, 12-én Egerben lőttek, ugye? Tehát itt szinte alig néhány napos különbséggel az ország legkülönbözőbb részeiben dördültek el sortüzek. Kérem, ezért a felelősséget tagadni. Hát egy vádlottnak ehhez joga van, hülyének nézhet bennünket, még a bíróságot is. Az aztán más kérdés, hogy a bíróság hogyan dönt. Egyébként még visszatérve a történészi gondolatmenetedre, Attila, azt hadd mondom, hogy való igaz, hogy a történész joga, lehetősége, hogy tényekből következtetéseket vonjon le. Tehát az az ezer százalékos bizonyítottság a történészt nem köti, amikor a saját értékítéletét megalkotja. Na de valami hasonló joga és kötelessége a büntetőbírónak is van. A büntetőeljárás egyik sarkalatos elve, hogy a ténymegállapító tevékenység során a bizonyított tényekből további egyértelmű, okszerű következtetés levonni lehet és kell is. Tehát ha úgy alapozza meg a bíróság az ítéletét, illetve állapítja meg a tényállást, hogy valamilyen egyértelmű bizonyított tényből a szükséges egyértelmű, okszerű következtetés levonható, akkor ezt minden további nélkül megteheti. Hát kérem, egyébként csak annyit hadd mondjak, hogy az az elvárás, vagy az a követelmény, amit hát gondolati követelményt itt a védő fölállított, hogy ugye közvetlenül nem bizonyítható Biszku Béla ölési magatartása, hát kérem, se Adolf Hitler, se Joszif Sztálin, se Szálasi Ferenc, se mások, akik névsorát itt hosszasan mondhatnánk, senki közvetlenül emberi élet kioltásában nem vett részt, mégis a büntetőjogi felelősségük az fennáll. Ez a nemzetközi jog által kitaposott olyan út, amin vitatkozni lehet. Egy ügyvéd bármit elmondhat az ügyfele védelmében, orbitális hazugságokat is betálalhat. Egy dolgot nem tehet. Nem rágalmazhat és nem rombolhatja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Mv: Horváth Attila, ez a párhuzam ez áll, amit bíró úr felvetett? Horváth Attila: Igen, azért is nagyon fontos most ez az ítélet, hogy végre egyértelművé tegyék azt mindenki számára, hogy nem maradhatnak bűncselekmények büntetlenül. Tehát függetlenül attól, hogy milyen színekben követ el valaki valamilyenfajta háborús,

népellenes bűncselekményt, az mindenképp itt helyre kell állítani az igazságszolgáltatásnak a tekintélyét, hiszen a jog az nem az írott paragrafusokban rendelkezik, hanem amit ténylegesen alkalmaznak. Tehát a jog az, amit annak tételeznek. Tehát hogyha egyszer ott van leírva, hogy mi az, ami háborús és népellenes bűncselekmény, de mégsem vonják ezért felelősségre azokat, akik ezt elkövették, ez egy nagyon nagy hiátus, tehát nagyon nagy erkölcsi zűrzavart alakít ki az emberek fejében. És tulajdonképpen az elmúlt 25 évnek ez is volt egy óriási mulasztása, hogy a kommunisták által elkövetett bűncselekményeket mindig relativizálták. Mindig próbáltak valami mentő körülményt találni, hogy hát jó, jó, elkövettek bűnöket, meghalt közel százmillió ember, de ők valamilyen eszme jegyében tették ezt. Valamilyen jóra törekedtek többek között. És akkor még egyet hadd mondjak ehhez, hogyha valaki megnézi Kádár, Biszku és a többieknek a véleményét, amikor egymás között tanácskoznak, ezek nem hittek a kommunizmusban. Ezek semmiben nem hittek. Ezek csak cinikusan a saját hatalmukat akarták biztosítani, és azt akarták minden eszközzel megvédeni. Ezek nem eszmék miatt gyilkoltak. Mv: Ugye ahogy Horváth Attila egyik kollégája fogalmazott a közelmúltban, Zinner Tibor azt mondta, hogy Biszku Bélával egy egész rendszert ültettek a vádlottak padjára. Akkor itt lehet két, egymással ellentétes - mondjuk így, hogy - megállapítás ezzel kapcsolatban. Jogos történelmi igény, vagy másik oldalról nézve, akkor itt most azért a negyven évért még van egy élő résztvevő, rajta elverik a port? Horváth Attila: Hát, ez volt a rendszerváltásnak egy óriási mulasztása, hogy nem a '90es évek elején, tehát miután megtörtént mindez, került ezekre a felelősségvonásokra sor, amikor még a legtöbben még éltek, még a bíróság elé lehettek volna idézhetőek. De hát gondoljuk el azt, hogy hogy történt mindez. Ugye lezajlanak '90-ben a választások, egy új kormány, egy új parlament áll föl - most csak zárójelben jegyzem meg, azok közül több tucatnyian a 3/3-as ügyosztálynak a besúgói voltak, akiket tudatosan építettek be ebbe az országgyűlésbe -, viszont az apparátus, a teljes igazságszolgáltatás úgy ahogy volt, megmaradt. És azok közül nagyon sokaknak nem volt érdeke, hogy itt bármilyen fajta felelősségre vonás történjen, de megkockáztatom, az akkor parlamentbe bekerülteknek is nagyon nagy része ezer szállal kötődött az előző rendszerhez. Ha megvizsgáltuk volna a rokonsági, baráti körüket, vagy esetleg a saját előéletüket, ott is találhattunk volna olyanokat, amik miatt ők is felelősségre vonhatók voltak. Úgyhogy még aki a felelősségvonást emlegette, az is ezt inkább félgőzzel és nem belső meggyőződéssel tette, és tudatosan húzták az időt, akadályozták meg ezt, hogy ez megtörténjen. Tehát nálunk nem volt sajnálatos módon '90-ben egy olyan cezúra, ami azt mondta volna, hogy ez az előző rendszer ez egy bűnös rendszer volt, és hogy akik ebben részt vettek, azokat egyértelműen felelősségre kell vonni. Mv: Bíró úr, még egy fél perce önnek is van. Ennek a jelentőségéről, ugye onnan indultunk, hogy egy egész rendszerről van-e itt szó, szimbolikusnak lehet-e tekinteni ezt az ügyet? Völgyesi Miklós: Hát, mindenesetre én azt tudom mondani, hogy nem csak 1945-ben került arra sor, hogy a gondolataira még talán rátegyem azt a gondolatot, hogy a nyila-

sokból kommunista párttag lett. Az egyik nemzeti szocialista volt, a másik kommunista. Az eszme csak abban tér el egymástól, hogy az egyik vörös a másik zöld volt, és az volt a lényeg, hogy ha mi másiknak add, vedd el tőle... Mv: És nekem itt kell lezárnom sajnos a beszélgetést. Völgyesi Miklósnak és Horváth Attilának köszönöm. Munkatársaim Lajer Rita, Vízkelety Gabriella és Szöllős Éva, valamint a szerkesztő, Kakuk L. TAmás nevében is köszönöm a figyelmet. Náray Balázst hallották.

Kossuth Rádió - 180 perc - 2014.05.14. 08:18:49 (00:10:43) TEGNAP DÖNTÉS SZÜLETETT BISZKU BÉLA ÜGYÉBEN Mv: Jó reggelt kívánok. Negyed 9 múlt 4 perccel. Tegnap döntés született Biszku Béla ügyében. Háborús bűnös Biszku Béla. A bíróság elsőfokú ítélete szerint öt és fél évre kerülhet börtönbe az egykori belügyminiszter, aki az 56 utáni megtorlásokkal kapcsolatban került bíróság elé. Azt mondta az indoklás, hogy felelőssé tehető az '56. december 8-ai salgótarjáni sortűz miatt, mert közvetlen összefüggés van a vádlott és társai utasítására létrejött karhatalom tevékenysége és a 46 ember, köztük nők és gyerekek halálát okozó tűzparancs kiadása között. Ez volt egyébként a salgótarjáni sortűz, ami az egyik lényeges része volt az indoklásnak a bíró szerint. Itt van a vonalban a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája, Völgyesi Miklós. Jó reggelt kívánok! Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Jó reggelt kívánok! Kezét csókolom! Mv: Meglepődött amikor ezt a sokak szerint enyhe - öt és fél év - letöltendő börtönbüntetést kapta Biszku Béla első fokon? Már azzal képest enyhe, hogy háborús bűnökkel kapcsolatban. Völgyesi Miklós: Igen. Azt hiszem azt kellene elmondanom, hogy az értékítéletemet, amelyet az ítéletnek a büntetés kiszabásáról szóló részével kapcsolatba fogalmaztam már meg tegnap este is, mire alapozom. Annak idején a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumában tanácselnökként dolgoztam és több sortűz-perben, részben bíróként, részben pedig tanácselnökként jártam el és irányítottam azt a testületet, amelyik ítéletet alkotott a sortűz ügyekben felelősségre vont személyek fölött. Ilyen volt például a tatai, és hát a salgótarjáni, a tiszakécskei, egri sortüzek. Ezek úgy kapásból, amik egymás után jutnak eszembe. Tehát kérem, ennek a cselekménynek a tárgyi súlya rendkívüli. Mégpedig azért, mert Biszku Béla Kádárral, Marosánnal, Dögeivel, Apró Antallal, és másokkal tulajdonképpen elmozdították Magyarország törvényes miniszterelnökét a hivatalából. Szovjet fegyveres erőkkel jöttek be az országba, és tulajdonképpen megváltoztatták azt a hatalmi struktúrát, azt, hogy Magyarország törvényes miniszterelnökét megfosztották tulajdonképpen attól a lehetőségétől, hogy az országot irányítsa. Na most kérem, a Biszku tulajdonképpen az

ebben az ítéletben, mint kiderült, megállapították terhére, hogy - ön most 46 emberről beszélt, akinek az életét kioltották, de hallottam én már 49-ről is. De hát azt hiszem ez a három halott ide vagy oda, ez már nem különösebben befolyásolja a valóságos felelősséget. Arról van szó, hogy kérem, Biszku Béla, amikor a Magyar Szocialista Pártnak a... Tehát MSZMP-ről beszélek, az MSZMP intéző bizottságának tagja lesz, akkor a társaival együtt, akikkel összeálltak és megragadták a hatalmat, akkor a politikai és állami hatalmat mindent egy kézbe összpontosítva, minden hatalmat átvettek, és ezt a funkciójukat, amit így hát önkényesen alkottak meg magukat, arra használták ki, hogy a társadalommal szembe, a magyar néppel szembe, amely felkelt az önkényuralom és a szovjet hadsereg jelenléte miatt, és a cselekvései miatt. Kérem, ezekkel kapcsolatosan egy olyan megtorlást vezettek be, amely többek között - és ez egy nagyon lényeges elem - az Országgyűlés helyett is - az Országgyűlést nem hívták össze, csak jóval később - a politikai és a mindenféle hatalmi irányító eszközt a kezükbe vettek. Ahhoz, hogy például bírósági ítéletekkel is emberek sokaságát bitófára küldjék, ahhoz kérem a jogrendet is meg kellett változtatni. Behozták, újból életbe léptették a népbírósági törvényeket, amelyeknek a legborzalmasabb egyik intézkedéséről hadd említem, hogy olyan emberek, akik egy elsőfokú eljárásban a Népbírósági Tanácstól nem kaptak halálbüntetést és az ügyész nem fellebbezett a terhükre, olyankor, ha csak védelmi vádlottnak, védőnek volt egyedül fellebbezése az elsőfokú ítélet ellen, akkor a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának joga volt arra, hogy evvel a döntéssel meg nem elégedve akár bitófára Völgyesi Miklós: küldjön embereket, és ezek megtörténtek, nem is egyszer. Mv: Tehát akkor ezek szerint ön az ítéletet, ön a tegnapi ítéletet enyhének tartja. Völgyesi Miklós: Az ítéletet feltétlenül. Méghozzá igen jelentős mértékben eltúlzottan enyhének. Tudniillik itt arról van szó, hogy sok emberen emberöléssel elkövetett háborús bűncselekménynek nem is egy, hanem több elkövetési magatartását rótták a terhére. Ezek mindegyike külön-külön életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény. Kérem, ezért mondom önnek, hogy a tárgyi súly, az rendkívül magas, és az a törvény által fenyegetett legsúlyosabb büntetés kiszabását indokolhatja. Na most kérem, való igaz, hogy a bírónak, amikor az ítéletében ha eljutott odáig, hogy bűnösségre, bűnösség megállapítására alkalmas történeti tényállást állapított meg, a cselekményt minősítette, és a büntetést ki kell szabnia, akkor kérem, az általános visszatartás és az egyedi, tehát a speciális prevenció miatt kell egyensúlyoznia, és egy tettarányos, a személy büntetőjogi felelősségéhez igazodó büntetést kiszabni. Na most kérem szépen, itt rendkívül magas a tárgyi oldal. Igaz viszont az, hogy ez egy 92 éves ember és nagyon hosszú az időmúlás. Ez azonban egy olyan dolog, amit egyfajta kegyelem fele mutató körülmények lehetnek. Azonban nem a bíró feladata az, hogy a kegyelem szempontjait a büntetés kiszabásánál már ő maga érvényesítse. Mert ez a jogkör a köztársasági elnökét illeti meg. A bíró kötelessége és feladata az, hogy a bűnösségnek, különösen a tárgyi oldalán, a tárgyi súly miatt és a bűnösségi körülményekre figyelemmel szabjon ki büntetést. Kérem, minden esetre, hogyha az egyes sortűz-ügyekben kiszabott büntetéseket vetjük össze a Biszkura kiszabott büntetéssel, akkor Biszku esetében kora és az időmúlás ellenére ez eltúlzottan enyhének mondható.

Mv: Biszku Béla... Völgyesi Miklós: Még egy dologra szeretnék reagálni. A televíziós híradásokban hallottam, hogy a vádlott védője a perbeszédében arra hivatkozott, hogy itt valamilyen politikai befolyásolás okán járt el úgy, ahogy a bíróság. Mv: Pontosabban úgy fogalmazott, hogy benne van az alkotmány preambulumában az, hogy hogyan kell felelősségre vonni a kommunista diktatúra irányítóit, és ezzel kapcsolatban mondta azt, hogy ez gyakorlatilag az igazságszolgáltatás működésébe való beavatkozás. Völgyesi Miklós: Na most, engedje meg, hogy akkor arra hivatkozzak, ez a védői vélemény engem bár bírói életpályámon megszoktam, hogy időnként az ügyvédek mondanak olyant, hogy még ők maguk sem hihetik, és nekem pedig illik rezzenéstelen arccal ezt végighallgatnom. A következőt azért hadd mondom erre: Az a cselekmény, amelyet a vádlott terhére megállapítottak, a nemzetközi büntetőjogban büntetni-rendelt magatartás. Nem csak a belső jogunk, tehát itt arra hivatkozni, hogy valamilyen, a jelenlegi, a mai kormánynak valamilyen beavatkozási szándékát tükrözné ez az egész eljárás, ez egyszerűen vérlázító rágalmazás. Ezt vissza kell utasítani, de ezt a bíró meg is tette, amikor az ítéletét kihirdette. Egyébként, hogy mennyire körültekintő, és mennyire megfontolt volt maga az eljárás, talán túlzottan is hosszú ideig tartóan, kérem hadd emlékeztessem a hallgatókat arra, hogy Biszku Béla vádirata már 2011 februárjában a bíróságra beérkezett, és dr. Rábai Krisztina bírónő 2011. február 24-én az Alkotmánybírósághoz fordult annak hát, eldöntése érdekében, hogy a Biszku ellen benyújtott vádirat és büntetőeljárás sérti-e a jogbiztonságról és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló alkotmányos alapelveinket. Az Alkotmánybíróság is hosszú-hosszú időn keresztül, több éven keresztül késlekedett azzal, hogy erre a feltett bírói kérdésre választ adjon (...). Mv: A bíróság tehát első fokon ítélete szerint öt és fél évre kerülhet börtönbe az egykori belügyminiszter, Biszku Béla. Erről kérdeztem Völgyesi Miklóst, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bíráját.

tv2 - Tények Reggel - 2014.05.14. 06:26:38 (00:02:48) ÖT ÉS FÉL ÉV BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT Mv: Öt és fél év börtönre ítélték Biszku Bélát, a Kádár-rendszer egykori belügyminiszterét az 1956-os forradalom utáni megtorlások és a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt. A 92 éves egykori pártvezetőt háborús bűnökkel vádolták, tíz évre eltiltották a közügyektől is. R: Rengeten voltak a háborús bűnökkel is vádolt egykori belügyminiszter, Biszku Béla büntetőperének utolsó tárgyalásán. Az ügyész szerint a most 92 éves egykori kommunista vezető is felelős az '56-os forradalom utáni civil elleni kegyetlen megtorlásokért, amelyek

következtében több mint húszezer embert zártak börtönbe és legalább háromszáz embert kivégeztek - közülünk 49-et közvetlenül Biszku Béla, az akkori katonai tanács vezetőjének utasítására. Végh Tamás, ügyész: Negyedik genfi egyezmény azt az örök emberi törvényt rögzíti, hogy fegyverteleneket, nőket és gyerekeket nem ölünk meg. Nem kell ismerni semmilyen egyezményt, semmilyen belső, sem nemzetközi normát ahhoz, hogy tudjuk: ez megbocsáthatalan bűn. R: Biszku Béla az utolsó szó jogán sem beszélt. Vallomását a bíró olvasta fel. Ebben tagadta, hogy bárkinek is megrendelte volna a halálát vagy megkínzását, illetve hogy egy interjúban tagadta volna a Kádár-korszak bűneit. Tóth Szabolcs, bíró: A karhatalom létrehozásával hozott döntés meghozatalában nem vettem részt. 1956 november és december hónapokban a karhatalom részére semmiféle utasítást, parancsot nem adtam és nem is adhattam, mivel hatáskörrel nem rendelkeztem. R: Biszku Béla ügyvédje azt hangsúlyozta védőbeszédében, hogy azért indítottak védence ellen hajtóvadászatot, mert a kommunista rezsim egyetlen élő jelképe lett. Magyar Gábor kérte védence felmentését. Magyar Gábor, ügyvéd: Ebben az ügyben a jogalkotáson és a politikusi megnyilvánulásokon keresztül komoly elvárások fogalmazódtak meg a bíróság döntésével kapcsolatosan. Ezért a magam részéről az ítélet meghozatalához kellő bátorságot kívánok. R: A bíró egy óra gondolkodás után hozta meg ítéletét a történelmi jelentőségű perben. Korábban ugyanis soha egyetlen volt kommunista vezetőt sem ítéltek még el azért, mert utasítást adott a civilek elleni megtorlásra. Tóth Szabolcs: Biszku Béla vádlott bűnös felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntettben, kétrendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel visszaélés bűntettben, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettében, ezért a bíróság őt halmazati büntetésül öt évi és hat hónapi börtönbüntetésre és tíz évi közügyektől eltiltásra ítéli. R: Az ítélet nem jogerős. A per másodfokon néhány hónap múlva folytatódik majd.

atv - Egyenes beszéd - 2014.05.13. 19:44:11 (00:09:03) ELSŐ FOKON ÖT ÉS FÉL ÉV SZABADSÁGVESZTÉSRE ÍTÉLTE A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK BISZKU BÉLÁT

Mv: Jogi esetek adásunkat látják. Magyar Gábor a vendégem. Jó estét kívánok! Üdvözlöm! Magyar Gábor, ügyvéd: Jó estét kívánok! Mv: Amiről eddig beszéltünk, az még egy nyomozati szakban lévő ügy, amiről meg most fogunk önnel beszélni, Biszku Béla mai elsőfokú tárgyalásáról, hát az meg már egy bírósági szakban lévő, és egy más szempontból is egy borzasztóan érdekes ügy. Amire kíváncsi vagyok, hogy ön szerint miről szól? Biszku Bélát, tehát első fokon, másodfokon... Jó, most első fokon, akkor első fokra hivatkozok, el lehetett volna ítélni 5-10 vagy 25 évvel ezelőtt is. Miért pont most és miért pont így? Magyar Gábor: Én a védőbeszédemben azt mondtam, hogy álláspontom szerint az egész egy emlékezetpolitikai törekvés egy epizódja. Újraírjuk a történelmet. Ha kell beleírunk az alaptörvénybe történelmi tényekre vonatkozó véleményeket, értékítéleteket. Ezt az örökkévalóság igényével tesszük. Van, hogy átírunk történelemkönyveket, van hogy mindenféle történeti kutatóintézeteket hozunk létre, ennek a végeredményére alapítottan próbáljuk az emberek szemléleté formálni. Van, hogy szobrokat állítunk és áthelyezünk. Tehát ez egyfajta emlékezetpolitikai törekvés 2010 óta tart ez. Újra írjuk a múltat egy kicsit. Mv: Na, de a kettő között óriási különbség van. Az emlékezetpolitika történelmi eseményeket feleleveníteni, akár politikai céllal is feleleveníteni, mert ez is benne lehet ebben a kifejezésben, az teljesen más, mint a történelem újraírása. Vagy azt mondom inkább, hogy nem biztos, hogy azonos azzal. Tehát emlékeztetni valakiket valamire, például egy történelmi bűnre, az nem azonos az újraírással vagy a történelem megmásításával. Magyar Gábor: Nem azt mondom, hogy hamisítják a történelmet, hanem arról van szó, hogy teljesen más hangsúlyok kerülnek elő. Tehát olyan cselekvőségek, amik egyébként hát ismeretek, tényleg, hát évtizedek óta egészen más aspektusba kerülnek amiatt, mert adott módon módosítják mondjuk a Btk-t vagy éppen az alaptörvényt és a megváltozott jogi környezetben a már ismert tények egészen más értelmezést nyernek. Erről beszélek. Az, hogy a kommunista rendszer hatalombirtokosait megnevezzék, megszégyenítsék, bíróság elé állítsák, az pedig egy bevallott törekvése a jelenlegi politikának. Amire nem is kell azt mondanom, hogy az helytelen feltétlenül, de azt gondolom, hogy ezt fair módon kellene csinálni. Mv: És ez most nem fair módon volt? Magyar Gábor: Nem gondolom, hogy teljesen fair. Tehát egyrészt az, hogy valakivel szemben - egy 93 éves emberrel szemben - tényleg föláll az egész államapparátus. Tehát a jogalkotó, az ügyészség... Mv: Jó, de vannak bűnök... Bűnök nem évülnek el. Magyar Gábor: Természetes, így van. Tehát például a háborús bűntettek azok nem évülnek el, és nagyon helyes, hogy ezeket kivizsgálják és adott esetben üldözik is. De

például olyanféle kreatív jogértelmezéssel, miszerint ha megszálló szovjet csapatok Magyarországon vannak, akkor ennek okán mondjuk a magyar karhatalom a magyar lakosság rovására háborús bűntetteket tud elkövetni, ez jogi értelemben erőltetett, hogy egészen finoman fogalmazzak. Mv: Merthogy? Magyar Gábor: Hát azért, mert ugye a Genfi Egyezmény 4. cikk 2. bekezdése éppenséggel azt mondja, hogy azok a védett személyek a Genfi Egyezmény szempontjából, akik olyan megszálló hatalom hatalmában vannak, amelynek nem állampolgárai. Ez a jog. Na most ezt úgy értelmezzük, hogy a kedvelt vagy az általunk kívánt eredmény kijöjjön a nap végén, hogy akkor.... Mv: A mi általunk kívánt eredmény kijöjjön a nap végén, igen? Tehát kommunikációs szempontból addig csűrjük-csavarjuk, amíg... Magyar Gábor: Addig forgatjuk a dolgot, amíg azt nem kell mondanunk, hogy tulajdonképpen a magyar pufajkások azok megszállták Magyarországot. Mert hogy ők voltak itt a megszálló hatalom. Ami szerintem azért egyfajta sajátos értelmezése a történelmi tényeknek. Mv: Volt itt minden a bírósági tárgyaláson. A lőszerrel való visszaélés meg a kommunizmus bűneinek való tagadása az egy tévényilatkozat? Az egy Duna Tv-s.... Magyar Gábor: Az 2010-es Duna Tv-s nyilatkozat. Ezzel kapcsolatban azért vagyok kissé csalódott, mert itt sajnos az Alkotmánybíróságnak is van egy egészen félreérthető határozata 2012-ből, amely a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásához vezet. Azért, mert önmagában is jogbizonytalanságot teremt. Itt konkrétan arról van szó, hogy a népirtás és más emberiesség elleni cselekményeket vitat, kisebb színben tüntet fel, s a többi. Ezeket fogja a törvény üldözni, és három éves szabadságvesztéssel (...) büntetni. Ami, a népirtásról tudjuk, hogy az mi, tehát arról büntetőügyekben szintén születtek ítéletek, jogerős ítéletek, és az egy jogilag meghatározott fogalom, mi az, hogy népirtás. Az, hogy más emberiesség emberi cselekmény, ezzel kapcsolatban pedig azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy itt nem emberiesség elleni bűncselekményről van szó, ami megint jogilag értelmezhető, hanem valami meghatározhatatlan dologról, ami súlyosságát tekintve eléri a népirtás szintjét, de nem ugyanaz, de nem is ugyanaz, amit a jog általában értelmezni tud. Tehát van egy ilyen értelmezési bizonytalaság e tekintetben, hogy tulajdonképpen mi az, amit nem szabad vitatni nagy nyilvánosság előtt, mert akkor az embert megütheti a bokáját. Tehát a Biszku ügyében konkrétan azt rótta terhére a vádhatóság, és emiatt is marasztalták most el, mert azt mondta, hogy független és szuverén magyar bíróság döntött az '56-ot követő megtorlási, úgynevezett koncepciós perekben. Lehet, hogy ez egy valótlan tényállítás a ő részéről, és azon is lehet gondolkozni, köztudomású tény, hogy ezek tényleg konstruált perek voltak, na de súlyosságát tekintve, hogy konstruált pereket szerveznek mondjuk egy országban, ez elélril mondjuk a népirtás súlyosságát? Mert az Alkotmánybíróság értelmeléséből ugye ez következne.

Mv: Hát attól függ, hogy ezek a konstruált perek mire vonatkoznak. Hogyha... Magyar Gábor, ügyvéd: Hát Nagy Imre pere például, hogy mást ne mondjak. Mv: Na jó, de hát utána ugye ezeknek a pereknek és ezeknek az ítéleteknek bizony halálos áldozatai voltak. Magyar Gábor: Háromezer embert kivégeztek, ez így van. Mv: Hát akkor már eléri a népirtást, nem? Magyar Gábor: Hát nem tudom, szerintem ha van holkauszt-relativizálás, ez mondjuk az. Mv: Nem, nem, én ezt most semmivel sem keverném össze, semmivel sem hasonlítanám össze, elviekben beszélgetünk arról, hogy ha olyan bírósági perek indulnak, amelyeknek az ítéletéből adódóan, és ezek konstruált perek és koncepciós perek, és ezek ítéletéből adódóan embereket ölnek meg, akkor, a számszerűségen sem vitatkozhatunk, hogy ötöt vagy háromszázat, hát akkor már megtörtént a népirtás, nem? Magyar Gábor: Hát jogi értelemben nézve ez nem népirtás, tehát azért mondom, hogy a népirtás az nemzetközi egyezményekben jól meghatározott jogi dolog, tehát ott tényleg egy népcsoport származás, vallás, faj alapján történő irtásáról beszélünk. l Mv: Hát itt meg politikai nézet alapján. Magyar Gábor: Nem áll ez össze, tehát jogi értelemben ez nem népirtás, maradjunk ennyiben, ez a népirtással azonos súlyú más, emberiesség elleni cselekmény lenne, ez pedig mondom, egy annyira fluid fogalom, nem jogi terminus technicus, hogy jogbizonytalanságot teremt. Sajnos, a jogbizonytalanság forrása jelen esetben éppenséggel az az alkotmánybírósági határozat, ami próbálta ezt világosabbá tenni. És hogyha a határok nem világosak, akkor az ember inkább öncenzúrát gyakorol, nehogy ugye problémája legyen, a hatósággal kelljen szembenézni amiatt, mert kifejtette nyilvánosság előtt a véleményét, ha itt nem nyilvánvalóak a határok, akkor sajnos az a véleménynyilvánítás egy fajta korlátozásához, önkorlátozáshoz vezet. Ez álláspontom szerint alapjogi szempontból nagyon helytelen, tehát világos határokat kell szabni, vannak olyan esetek, amik nem vitathatóak, például hogy népirtás volt, ami miatt Nürnbergben embereket elítéltek, ezt tudjuk, hogy pontosan mit jelent. A kommunista rendszer alatt elkövetett bűnökkel kapcsolatban ilyen mérföldkövek, vagy pontos, nyilvánvaló határok még nincsenek, nincs is olyan jogerős ítélet, ami azt mondta volna ki, hogy mondjuk emberiesség elleni bűntettet követtek el azok a személyek, akik ezeket a konstruált pereket létrehozták, tehát ilyen ítélet nincs. Ezért ez egy fajta történelmi vita álláspontom szerint, történészek... Mv: Annak meg nem a bíróságon van a helye. Magyar Gábor: Történészek között is különböző iskolák vannak, hogy ezek konstruált perek voltak, nem voltak konstruált perek, volt-e ténybeli alapja, nem volt ténybeli alapja, ez egy tudományos, történeti vita, ahogy ön helyesen mondta, ennek az elbírálása nem

bírósági feladat, erről konferenciákat kellene szervezni, vagy publikálni kéne, és egy nyilvános diskurzust kellene folytatni, de hogyha a törvény mindenkinek betapasztja a száját, mert senki nem mer erről nyíltan beszélni, nehogy ebből baja legyen, akkor azt gondolom, hogy pontosan a múltfeltárást, azaz egy fajta megtisztulást, a múlttal való szembenézést tesszük lehetetlenné. Mv: Hát akkor konferencia sem lesz, az biztos. Köszönöm szépen, hogy itt volt. Magyar Gábor: Én is köszönöm.

KlubRádió - Megbeszéljük - 2014.05.13. 17:19:05 (00:12:28) ELSŐ FOKON ELÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT Mv: A telefonnál Magyar Gábor ügyvéd, jó napot kívánok! Halló! A telefonnál volt Magyar Gábor ügyvéd, de most már ez a második vonal, ami megszakad. Meg fogjuk keresni. Ő az, aki Biszku Bélát védte a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság pedig ma délután hozott ítéletet első fokon, öt és fél évi börtönre ítélte a vádlottat a kommunista diktatúra '56 utáni megtorlásokat elrendelő egykori belügyminiszterét, és most itt van Magyar Gábor. Jó napot kívánok! Magyar Gábor, ügyvéd: Jelentkezem, jó napot kívánok! Mv: És arról szeretném kérdezni, hogy mivel indokolta a bíró legalábbis szóban azt, hogy Biszku Béla bűnös volt, nemcsak ebben a bizonyos háborús bűntettben, hanem két frissebb dologban, lőszerrel való visszaélés és a kommunizmus bűneinek tagadása miatt. De valószínűleg ezt könnyen érti mindenki, hogy miről van szó, a háborús bűntett a kérdés és a lényeg. Magyar Gábor: Hát, háborús bűntett két lábon áll. Egyrészt volt a salgótarjáni sortűz, ahol az ő felbujtói magatartását értékelte a bíróság, másik pedig az volt, hogy Martonvásárban megvertek három akadémiai kutatót 1957. március 9-én a karhatalmisták, és ő, mint belügyminiszter, ezt az ügyet úgymond eltussolta, tehát bűnpártolást... Mv: Értem. Magyar Gábor: Követett el. Mv: A felbujtást azt mivel bizonyította, vagy miben találta bizonyítottnak a bíróság? Magyar Gábor: A felbujtás. Az legalább ugye három csomóponton keresztül kellett volna az ő felbujtásának elérkeznie azokig, akik meghúzták a ravaszt Salgótarjánban. Tehát az úgynevezett ideiglenes intéző bizottság, ami egyfajta politikai testület volt, az hozott olyan döntéseket, illetve vitákban elhangzottak olyan elemek, ami alapján a katonai tanács - ami a honvédségnek volt egy vezető testülete - olyan döntést hozott ennek

ismeretében, hogy gyorsan és kegyetlenül le kell számolni az ellenséggel. Majd ezt a parancsnokokon keresztül úgynevezett katonai karhatalom tagjai valahogy tudomást szereztek erről a parancsról, és utána ők emiatt Salgótarjánban meghúzták a ravaszt. Tehát ez az ítéleti logika. Az én szerény álláspontom szerint ez a szakadatlan parancsadási láncolat valójában nem bizonyítható. A bíróság más álláspontot (...) vonatkozásban, tehát a másodfokú bíróságnak kell majd erről a kérdésről döntenie. Mv: Az ügyész a vádjában ezeket a konkrét eseteket sorolta föl, vagy általánosságban az '56 utáni megtorlásokat is Biszku Béla bűnéül rótta föl? Magyar Gábor: Nem, tehát nagyon konkrét volt a terhére rótt elkövetési magatartás, egyrészt a salgótarjáni sortűzről volt szó, másik a Nyugati téri sortűzről. A Nyugati téri sortűzzel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy ez a felbujtói közrehatás nem áll meg, tehát e vonatkozásban kvázi felmentette, mert erről nem kellett külön rendelkeznie... Mv: Ott miért? Hiszen ugyanúgy tagja volt ennek az ideiglenes intéző bizottságnak Biszku Béla akkor is, vagyis ez a közvetett tűzparancs-adás, ha tetszik, abban az esetben is meg kellett volna, hogy álljon. Magyar Gábor: Igen, de igaz, hogy a Nyugati térnél eldördültek lövések még akkor decemberben, 6-án, de ezt nem lehetett összefüggésbe hozni ezzel az utasítással. Tehát volt egyfajta lövöldözés, voltak a szovjet katonák is, akik a tömegbe lőttek, de az, hogy egy karhatalmista célzottan a tömegbe lőtt volna, ezt annak idején sem állapította meg magyar bíróság jogerősen, és így a vádlotti közrehatás sem volt jogilag értékelhető. Mv: Magyarán, a kemény fellépésre való felszólítás az ideiglenes intéző bizottság részéről ebben az esetben... Magyar Gábor: Eredménytelen volt... Mv: Igen, értem, értem. Az, hogy ilyen általános és több módon, vagy több áttételen keresztüli közvetett parancsadás vagy felbujtás történt, ez miért volt, vagy miért vált bizonyítottá a bíróság szemében? Hiszen ezen az alapon tulajdonképpen mindenki szem volt a láncban, lehet, hogy Biszku Béla egy felső szem volt, vagy egy nagyon fontos szem, de az ideiglenes intézőbizottságnak is számos tagja volt, a parancsot pedig végül is nem ők adták ki, ők meghatároztak egyfajta ideológiai és cselekvési keretet. De az önmagában még nem feltétlenül kellett, hogy oda vezessen, hogy meghúzzák a ravaszt egyes alkalmakkor. Magyar Gábor: Így van. Tehát a bíróság a korabeli jegyzőkönyvek alapján jutott erre a következtetésre, tehát az MSZMP korabeli vezető testületének üléseiről felvett gépiratokat elemezte, és ez alapján jutott arra a következtetésre, hogy ez a parancsadási láncolat, ez kimutatható. Azért Biszku ül a vádlottak padján, mert mindenki más már meghalt. Mv: Igen. Az például az ideiglenes intézőbizottsági jegyzőkönyveiből megállapítható, vagy van egyáltalán ilyen mondat, hogy Biszku Béla elvtárs kijelentette, hogy a legszigorúbban, akár fegyverek alkalmazásával is fel kell lépni az ellenforradalmárokkal szemben?

Magyar Gábor: Akkor, amikor ezek a lövések eldördültek, ezt megelőzően ilyen kijelentést nem tett, tehát a legkeményebb mondat talán az volt, hogy sokkal szigorúbban kell fellépni a munkástanácsokkal szemben, és úgy tűnik, hogy még neveket is adott az illetékes elvtársaknak, hogy konkrétan ki az a munkástanácsokon belül, aki a pártszervező munkát akadályozza. Tehát ott tömegbe lövésről nem volt szó az ideiglenes intézőbizottságon. Egyébként is úgy tűnik, mintha mindenki ilyen rébuszokban beszélt volna, tehát ahelyett, hogy nyilvánvaló parancsot adnának - ugye a parancs attól parancs, hogy nem nagyon lehet félreérteni -, ehelyett inkább ilyen ködösen fogalmaznak, hogy gyorsan és kegyetlenül számoljunk le velük. Hogy pontosan kikkel, meg hogyan és miért, ugye ez még a katonai tanácson belül sem derül ki, de ez nem akadályozta meg a bíróságot abban, hogy a vádirati tényállást fogadja el irányadónak. Én azt gondolom, hogy e vonatkozásban az ítélet megalapozatlan, de ez egy részletkérdés. Inkább nekem a fő problémám azzal van, hogy hogyan lehet egyáltalán háborús bűnt elkövetni akkor, amikor van a megszálló szovjet hatalom, amely nyilván ezt elkövetheti a megszállt ország polgárlakosságával szemben, de hogy a magyar karhatalmisták a magyar lakosság rovására hogyan tudtak 1956-ban háborús bűntettet elkövetni, ez számomra még ma is rejtély. Mv: Ha ezt polgárháborúnak minősítik, akkor is rejtély? Magyar Gábor: Azért rejtély, mert csak 1995-ben mondta ki a hágai bíróság, hogy polgárháborúban el lehet követni háborús bűntettet, ez azt jelenti, hogy 1956-ban a nemzetközi jog még nem fejlődött addig, hogy ezt meg lehetne állapítani. Tehát a korabeli jog... Mv: És hogyha mostanában már oda fejlődött, vagyis '95 óta már igen, akkor ez visszamenőleg nem alkalmazható arra a helyzetre? Magyar Gábor: Hát azt azért mindenki ismeri, hogy visszamenőlegesen nem lehet a büntetőjog szabályait senkin számon kérni, mert a lényege a büntetőjognak az, hogy az elkövetéskor legalább elvi esélyének meg kell annak lenni, hogy az elkövető tudja, hogy amit csinál, az tilos. Mv: De ha a bíróság bizonyítottnak gondolja, vagy vélte, sőt, megállapította, hogy Biszku Béla háborús bűntettet követett el felbujtóként, és a szigorú fellépés igenis úgy volt értelmezhető, hogy akár a tömegbe is lövessenek a karhatalmisták, akkor vajon miért nem kapott életfogytig tartó szabadságvesztést, ahogy az ügyvéd kérte? Ehhez képest az öt és fél év... Magyar Gábor: Ügyész kérte, bocsánat. Mv: Vagy... Mit mondtam? Ügyvédet mondtam? Magyar Gábor: Igen (...)... Mv: Nem, nem, az ügyvéd nem kérte, az ügyvéd nyilván felmentést kért. De az ügyész kérte. Hogy lehet, hogy ilyen nagy különbség van a bűncselekmény súlyának megítélésében az ügyész és a bíróság között?

Magyar Gábor: Hát nekem az az érzésem, hogy a ma ítéletet hirdető bíróság tulajdonképpen copy paste-tel átmásolta azt az ítéletet, amit még a'90-es években hoztak a salgótarjáni sortűz perben. Ideértve nemcsak a tényállást, hanem akár a minősítést is. Tehát még a vádlott személy körülményeinek ismertetésénél is ugyanazokat a szavakat használta, mint akkor az a bíró azon vádlottak esetében, ami egészen érdekes. Tehát kétségtelen, hogy egy idős vádlottról van szó, fél évszázad eltelt a cselekmény elkövetése óta, ezek enyhítő körülmények. Tehát a törvényi minimumhoz nagyon közel, tehát ilyen öt év lett volna a törvényi minimum, öt és fél évet kapott. Tehát ez ahhoz képest nem annyira rossz eredmény. Én azért vagyok kicsit ilyen csalódott, mert én próbáltam tényleg alapos felkészülést követően meggyőzni a bíróságot jogi érvekkel a tekintetben, hogy nem szabad irányadónak tekinteni egy korábbi rossz jogerős ítéletet, felül kell tudni ezen emelkedni és egyfajta önálló intellektuális tevékenységet kell folytatni a bíróságnak, amikor az alkalmazandó jogszabályokat próbálja beazonosítani. Ez az indítványom hát nem talált meghallgatásra, tehát tényleg egyfajta replikálás történt a korábbi ítéletnek, ami el tudok fogadni, vagy meg tudok érteni pontosabban, hogy a bíró miért egyszer ezt a stratégiát követi. Tehát miért a könnyebbik... Mv: Mivel magyarázza ezt, ezt miért érti meg, hogy ezt a stratégiát? Ez a biztonsági játék vagy mi? Magyar Gábor: Nem, hát itt több ezer oldalnyi anyagot ha át is olvasok és részletesen ismertetek sokkal egyszerűbb hogyha már a járt úton próbálok menni, nem térek arról le. Az elődeim, a korábbi jogerős ítélteket hozó bírák, ideértve ugye a korabelli legfelsőbb bíróságot és hoztak egyfajta döntést, amit én irányadónak tekintek, és erről a járt útról én bizonytalan kedvééért nem fogok letérni. Akkor is ha esetleg ez jogi szempontból egyébként téves. Mert az az igazság, hogy ez a jogi értelmezése a genfi egyezménynek ez hungarikum. Tehát más államban a nemzetközi jog, ami elvileg ugye mindenhol ugyanaz, így még senki értelmezte. Mv: Volt alkalma tanulmányozni, megnézni a hágai Nemzetközi Bíróság gyakorlatát például a jugoszláviai háború esetében? Ugye Milosevicset is egy konkrét ügyben kiadott konkrét parancs alapján ítélték el, nem pedig általánosságban felbújtóként. Magyar Gábor: Én nem mondom, hogy minden ítéletet elolvastam, de pont a Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék irányadó ítéletét igenis elolvastam. A volt bírósági elnök által írt tankönyvet elolvastam. Hát azt gondolom, hogy nem mintha tudósa lennék ennek, de azért legalább egy alapszinten most már értem, hogy mi történt. És pontosan a (...) ügyben hozott ítéletből, ami '95-ös, abból derül ki elég egyértelműen, hogy ez egy jogi tévedés. Tehát az egész jogi értelmezés, amin a magyar joggyakorlat elindul ez jogilag helytelen. És én azt remélem, hogy a magasabb fokú bíróságok ezt be fogják látni, hajlandóak lesznek érdemben foglalkozni akár a Hágában született precedensek elemzésében vagy éppenséggel a strasbourgi ítéltek elemzésével, és hajlandó lesz végre valaki tényleg a jogi érdekkel foglalkozni és nem szolgaian lemásolni egy korábban meghozott téves ítéletet.

Mv: Szóval akkor jól értem, hogy konkrét háborús bűntettet akkor követ el valaki, hogyha konkrét bűntetthez vezető parancsot vagy utasítást ad ki. Hogyha csak általánosságban beszél ennek a kereteiről, az nem meríti ki ezt a bűntettet? Magyar Gábor: A felbújtásnak egy konkrét cselekmény elkövetésére kell irányulnia. És tudnom kell, hogy én most valakit, más személyt bűncselekmény elkövetésével hívok fel. Ez álláspontom szerint itt nem mutatható ki, de ha kimutatható is lenne, mondom, vissza kell térnem ahhoz, hogy egyáltalán milyen jogszabály alapján próbáljuk az ő cselekvőségét megítélni. Tehát el kéne dönteni, hogy ez a genfi egyezmény alkalmazható, nem alkalmazható. Szerintem ilyen kontextusban ez nem alkalmazható, ez egy jogi tévedés. Én azt remélem, hogy a másodfok azért hajlandó lesz alapos munkát végezni e voantkozásban. Mv: Köszönöm szépen. Magyar Gábor, Biszku Béla védőügyvédje. Viszonthallásra. Magyar Gábor: Köszönöm, minden jót.

Lánchíd Rádió - Esti Híradó - 2014.05.13. 18:01:08 (00:04:00) ELSŐ FOKON ELÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT Mv: Első fokon ítélet született Biszku Béla ügyében. A törvényszéknek arról kellett határoznia, bizonyítható-e, hogy a volt kommunista belügyminiszter felelős az 1956-os forradalom utáni megtorlásokért. A vádirat szerint Biszku tagja volt az MSZMP központi döntéshozó testületének. Ez hozta létre azt a fegyveres alakulatot, amely a szabadságharc leverése után fellépett a polgári lakosság ellen. Verebes Károly összefoglalója. Megszólaló: Biszku Béla vádlott bűnös... R: Gyakorlatilag minden vádpontban bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében Biszku Bélát, az MSZMP egykori belügyminiszterét, akit háborús bűnök elkövetésével vádoltak. A vádbeszédben Végh Tamás ügyész kitért a Genfi Egyezményre, amely a háborús és emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenségét emeli ki. Levéltári dokumentumokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a 92 éves vádlott pártállami vezetőként a forradalom vérbefojtása után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Nemcsak tisztában volt a karhatalmisták, vagy ahogy akkoriban nevezték őket, a pufajkások módszereivel, de Kádár Jánossal, Münich Ferenccel és Földes Lászlóval együtt ők adtak parancsot a karhatalmistáknak. Végh Tamás ügyész végül életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványozott. Végh Tamás, ügyész: Háborús bűntett, melyet fegyvertelen emberek, köztük nők és gyermek sérelmére követtek el, olyan kiemelkedően tárgyi súlyú bűncselekmény, hogy határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabására az ügyészség álláspontja szerint nincs mód. E körülmények figyelembevételével indítványozom, hogy a törvényszék Biszku Béla

vádlottat halmazati büntetésül ítélje életfogytig tartó szabadságvesztésre, melynek végrehajtási fokozata fegyház. R: Magyar Gábor, Biszku jogi képviselője csaknem háromórás beszédében végig cáfolni próbálta a vádhatóság állításait, és hosszúra nyúló történelemórát tartott a Genfi Egyezmény különböző fokozatairól, illetve, hogy amikor ezek az események történtek, akkor szerinte még nem számítottak elévülhetetlennek az akkor elkövetett szörnyűségek. Az ügyvéd ezután bűncselekmény hiányára hivatkozva kért felmentést. Magyar Gábor, ügyvéd: Én azt indítványozom, hogy a tisztelt törvényszék a vádlottat esetlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel. Ebben az ügyben a jogalkotásunk és a politikusi megnyilvánulásokon keresztül komoly elvárások fogalmazódtak meg a bíróság döntésével kapcsolatosan. R: A Fővárosi Törvényszék ezután visszavonult határozathozatalra, majd Tóth Szabolcs tanácselnök ítéletet hirdetett. Tóth Szabolcs, tanácselnök, Fővárosi Törvényszék: Biszku Béla vádlott bűnös felbujtóként több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntettben, kétrendbeli bűnpártolás bűntettében megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel visszaélés bűntettében, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettében, ezért a bíróság őt halmazati büntetésül öt évi és hat hónapi börtönbüntetésre, és tíz évi közügyektől eltiltásra ítéli. R: Biszku Béla nem tett vallomást és végig tagadta a bűnösségét. Megszólaló: A bíróság is úgy akarja elintézni, mint Horn Gyula, hogy na és? Megszólaló2: Végre elítélték, de sokkal többet kellett volna, hogy kapjon. Megszólaló3: Ez felháborító! A börtönbe rohadjon meg! R: Ez pedig már a Lánchíd Rádió hallgatóinak a véleménye. Úgy tűnt, hogy nemcsak ők kevesellték az öt és fél évet, hanem a Biszku Bélát feljelentő jobbikos képviselő, Szilágyi György is. Szilágyi György (Jobbik), országgyűlési képviselő: Hogyha ez a tárgyalás 1990-ben lett volna, akkor most itt ült volna a Biszku Béla mellett Apró Antal, Kádár János már nem, mert mondjuk ő meghalt. De mindegyikről kimondták, hogy bűnösök voltak ebben az időszakban. Tehát ez egy történelmi, véleményem szerint egy történelmi ítélet volt. Úgyhogy evvel a részével elégedettnek kell lennünk. Azzal a részével viszont, ami az ítéletet jelenti, azt én enyhének tartom. R: A Fővárosi Törvényszék ítélete nem jogerős, mert az ügyész és az ügyvéd is fellebbezett. Ettől függetlenül Biszku Béla személyében az első pártállami vezetőt ítélték el a kommunizmus idején elkövetett, illetve irányított bűncselekményekért.

hírTV - Híradó - 2014.04.15. 17:16:54 (00:03:36) HALOTT KOMMUNISTA POLITIKUSOKKAL BIZONYÍTANÁ BISZKU BÉLA ÁRTATLANSÁGÁT A FÉRFI VÉDŐJE Mv: Kádár Jánostól és a szintén halott Apró Antaltól remélt volna segítséget Biszku Bélának az egykori kommunista belügyminiszter védője. A perben az ügyész dokumentummal igazolta az ügyészség, hogy az MSZMP befolyásolni próbálta a bírókat az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején. Tóth Szabolcs, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Szellemidézésre gondol itt ügyvéd úr, tehát itt szerepel még Kádár János, Apró Antal satöbbi. Ezekkel nem tudom bíróságunk mit kezdjen ezekkel a tanúidézésekkel. R: Biszku Béla védője halott kommunista vezetők meghallgatását indítványozta. Kádár, Apró és Biszku is tagja volt az 1956-os forradalom leverése után az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának. A testület irányította a decemberi sortüzeket végrehajtó karhatalmat, ezért vádolták meg felbujtóként elkövetett háborús bűntettel Biszku Bélát, akinek védője szerint a büntetőeljárás időzítése tisztességtelen volt. Magyar Gábor, ügyvéd: Megvártuk azt, amíg az összes szereplő, akiket én tanúként idézni kértem, meghaljanak és nem tud ezért érdemben védekezni a vádlott. R: Az ügyész komolytalannak minősítette a védői indítványt, ezért annak elutasítását kérte a bíróságtól. Végh Tamás, ügyész: Az indítványban szereplő személyek közül már senki nincs életben, de le szeretném szögezni, hogy a vádirat is tartalmazza, a politikai bizottság adott ülésén, illetve a politikai bizottság, illetve akkor még ideiglenes intéző bizottság tagjait tanúként ebben az ügyben az ügyészség álláspontja alapján tulajdonképpen nem vehetnének részt, amennyiben életben lennének, mert akkor a vádlottal együtt vádlottak lennének ebben az ügyben. R: Biszku Béla ezúttal is hallgatott. Felvételről mégis megszólalt az egykori keményvonalas kommunista politikus. Megszólaló: De az az ár ön számára belügyminiszterként elfogadható volt, hogy a történelemírás szerint háromszáz embert kivégeztek, húszezer embert bebörtönöztek és kétszázezer ember elhagyta az országot? R: A Fővárosi Törvényszék megtekintette azt a 2010-es interjút, amelyben Biszku Béla ellenforradalomnak nevezte 1956-ot és mosta kezeit a megtorlásokért. A televíziós nyilatkozat után a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt indítottak ellene eljárást.

Biszku Béla, volt belügyminiszter: Az ügyészség foglalkozott a nyomozó hatóság felügyeletével és törvényes ellenőrzésével, és a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség feladata volt a vádemelés a bíróság előtt, és az ítéletet pedig a bíróság, szuverén magyar bíróság hozta meg. R: Az ügyész indítványára a bíró felolvasta az MSZMP Politikai Bizottsága 1958. február 5-ei ülésének jegyzőkönyvét. A vádhatóság képviselője szerint a dokumentum bizonyítja a Nagy Imre-per koncepciós jellegét és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását. Tóth Szabolcs: A politikai bizottság az a véleménye, hogy a per mostani lefolytatása ürügyül szolgálhatna a tárgyalások elől kibúvót kereső imperialista vezető körök számára, ezért a politikai bizottság célszerűnek látja a pert bizonyos kiegészítés indokolással felfüggeszteni, illetve néhány hónapra elhalasztani. A politikai bizottság megbízza Kádár, Münnich és Biszku elvtársakat, hogy a szükséges intézkedéseket az állami vonalon illetékes elvtársak útján tegyék meg a per felfüggesztése, illetve elhalasztása érdekében. R: Biszku Béla védője a jegyzőkönyv hitelességét megkérdőjelezte. Az ügyész válaszul közölte, hogy az irat az egykori párttörténeti, mai nevén politikatörténeti intézetből származik, hitelességét soha senki nem vonta kétségbe.

Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó - 2014.03.24. 07:11:43 (00:02:41) HOLNAP FOLYTATÓDIK BISZKU BÉLA PERE Mv: Holnap folytatódik a Fővárosi Törvényszéken Biszku Béla pere. Az egykori állampárti belügyminiszter személye szimbólummá vált. A sortüzekre utasítást adó férfi 92 évesen ül a vádlottak padjára. Az eddig példa nélküli jogi procedúra végeredménye sokak szerint szinte mindegy. A lényeg, hogy 25 évvel a rendszerváltás után, most először felelősséget kell vállalnia tetteiért egy egykori kádári döntéshozónak. Pál Amanda összeállítása. R: Nem tett vallomást Biszku Béla a Fővárosi Törvényszéken tartott tárgyalásán. Az '56os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt 92 éves férfi csendben hallgatta a bírói felolvasást. Ügyvédje, Magyar Gábor korábban elmondta, szerinte ebben az esetben ez a leghelyesebb magatartás. Magyar Gábor, ügyvéd: Nem köteles vallomást tenni. Ez lenne a rövid jogászi válasz. Ezt a védője tanácsára tette. Én azt gondolom, hogy taktikailag mindenképpen az helyes, hogyha egy vádlott egyébként soha nem tesz vallomást, azért, mert az ártatlanság vélelme miatt neki nem kell bizonygatni azt, hogy ő ártatlan. Tehát emellett, ugye, törvényi vélelem szól. A vádhatóságnak kell azt bebizonyítania, kétséget kizáró módon, hogy ő bűncselekményt követett el.

R: A vádhatóságnak a történészi kutatómunka eredményei jelentik a megfelelő alapot az ítéletre - mondta Szabad gondolat című műsorunkban Zinner Tibor. A jogtörténész szerint a történelem nyelvéről a tényeket le kell fordítani a jog nyelvére. Hozzátette, hosszú procedúrára számít, több fellebbezéssel. Zinner Tibor, jogtörténész: Tehát magyarul, jön egy második fórum, ahol majd egy újabb bírói csapat fog ebben a kérdésben állást foglalni, mert nekem meggyőződésem az, hogy amennyiben a vádlott egészségi állapota olyan, hogy ezt a peres eljárást, ami állítólag ugye öt tárgyalási napból fog állni, és ugye jövő hét kedden lesz újabb tárgyalási forduló, túléli, egészségben megéli, akkor valószínű, hogy ez az ügy már első fokon ítélettel fog lezárulni. De hogy nem lesz jogerős, ebben számomra nincsen kétség. R: Hogy jogerős ítélet tehát mikorra várható, az egyelőre még kérdés. Az ügyet már évek óta kutató Gellért Ádám, nemzetközi jogász szerint egy dolog biztos, a Kádárrendszer volt belügyminiszterének pere szimbolikus. Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Ennek a tárgyalásnak lesz-e bármifajta társadalmi hatása, (...) láthattuk, hogy az ügyész egy kvázi történelem órát tartott, és szépen elmagyarázta, hogy mi volt Biszku Bélának a szerepe, hogy néztek ki ezek a sortüzek. Az eljárásnak egy ilyen általános népnevelői funkciója lehet, ezen keresztül próbáljuk meg valamilyen módon az emberek szemét felnyitni, hogy mi történt ezelőtt 55 évvel ezelőtt Magyarországon. R: A vád szerint Biszku Béla adott utasítást a budapesti és salgótarjáni sortüzekre, amelyekben csaknem ötven ember vesztette életét. Az ügyészség a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztést kért.

tv2 - Tények Reggel - 2014.03.19. 06:25:55 (00:02:30) NEM TETT VALLOMÁST BISZKU BÉLA Mv: Jó reggelt kívánok mindenkinek, kezdünk. Nem tett vallomást Biszku Béla, akinek óriási sajtóérdeklődés mellett kezdődött meg a büntetőpere. A háborús bűnökkel és ötven civil ember meggyilkolásával vádolt 93 éves egykori belügyminiszter korábban azt mondta a rendőrségnek, hogy az '56-os szabadságharc leverése után nem ő irányította a megtorlásokat és a leszámolásokat. Az ügyészség kommunista bűnök tagadásával is vádolja Biszku Bélát. R: Kamerák és vakuk kereszttüzében érkezett a bíróságra Biszku Béla, a Kádár-rendszer egykori belügyminisztere. A 93 éves volt pártvezetőt azzal vádolják, hogy az '56-os

szabadságharc leverése után elrendelte a civilek elleni megtorlást. Ennek következtében összesen több mint húszezer embert zártak börtönbe és háromszáz embert végeztek ki. Közülük - a vád szerint - ötven embert közvetlenül Biszku Béla, az akkori katonai tanács vezetőjének utasítására. Végh Tamás, ügyész: Biszku Béla vádlott és társai a karhatalmat kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. R: A vádirat szerint Biszku Béla adott parancsot az 1956. december 6-i úgynevezett vöröszászlós tüntetésen a karhatalomnak, hogy belelőjön a tömegbe. A lövöldözés során, ami Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál volt, négy fiatal nő meghalt. Az ügyész szerint szintén Biszku Béla parancsára nyitottak tüzet 1956. december 8-án Salgótarjánban, a rendőrség épülete előtt összegyűlt tömegre is. 135 sérültet szállítottak kórházba, 46-an pedig meghaltak. Biszku Béla a bíróság előtt nem tett vallomást. A bíró felolvasta korábbi, rövid rendőrségi vallomásait. Tóth Szabolcs, bíró, Fővárosi Törvényszék: „A vádat nem ismerem el, bűncselekményt nem követtem el, részletesebb vallomást később kívánok tenni." R: Az egykori belügyminisztert a gyilkosságok megrendelésén kívül egy négy évvel ezelőtti tv-interjú miatt kommunista bűnök tagadásával is vádolják. Ebben azt mondta, a koncepciós perekben az ítéleteket a politikai vezetőségtől független bíróságok hozták. A 93 éves Biszku Bélát egyébként az orvosszakértők fizikailag és szellemileg is alkalmasnak találták a büntetőügy lefolytatásához, azzal a kitétellel, hogy a bírónak minden órában szünetet kell tartania a tárgyalások közben.

hírTV - Híradó - 2014.03.18. 11:00:24 (00:01:49) HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS: MEGKEZDŐDÖTT BISZKU BÉLA BÜNTETŐPERE Mv: Megkezdődött az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt, 92 éves Biszku Béla büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az egykori belügyminiszter a december 6-i Nyugati téri, illetve a december 8-i salgótarjáni sortűz felbujtója volt az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság tagjaként. A tárgyalás eddigi részéről Heer Orsolya tudósít. R: Biszku Béla negyedórás késéssel és két kísérő társaságában érkezett meg a Fővárosi Törvényszékre. A volt kommunista belügyminiszter nem járult hozzá, hogy róla a tárgya-

láson kép- és hangfelvételek készüljenek. A bíró ismertette, hogy Biszku Béla egészségügyi állapota miatt mostantól kezdve minden tárgyalási napon óránként, negyven percenként szünetet fognak tartani a vádlott egészségügyi állapota miatt. Elsőként az ügyész ismertette a vádiratot, aki az 1956 decemberi Nyugati téri, illetve salgótarjáni sortüzek mind a 46 halálos áldozatának a nevét és az életkorát is felsorolta, ezt Biszku Béla rezzenéstelen arccal hallgatta végig. A vádlott nem kívánt vallomást tenni most itt a Fővárosi Törvényszék előtt. Egyébként az eljárás alatt sem tett vallomást Biszku Béla, így a bíró mindössze annyit ismertetett korábbi vallomásából, hogy tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, és annyit mondott, hogy ő ártatlan. Jelenleg szünet van itt, a Fővárosi Törvényszéken, hamarosan folytatódik a per. Annyit tudok még elmondani, hogy itt van három jobbikos országgyűlési képviselő is: részt vesz a tárgyaláson Novák Előd, GaudiNagy Tamás és Szilágyi György is. Ugye Szilágyi György volt az, aki feljelentést tett Biszku Béla ellen.

hírTV - Híradó - 2014.03.18. 15:01:09 (00:03:45) NEM TETT VALLOMÁST BISZKU BÉLA Mv: Nem tett vallomást, de továbbra is ártatlannak vallja magát Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik megrendelője. Kádár János egykori bizalmasának pere ma kezdődött. A 92 éves egykori belügyminisztert háborús bűntettel vádolja az ügyészség. Két sortűz miatt vonnák felelősségre, amelyben majdnem ötven ember halt meg. R: Negyedórás késéssel és botra támaszkodva érkezett meg Biszku Béla a tárgyalóterembe. A volt kommunista belügyminiszter megtiltotta, hogy kép- és hangfelvételek készüljenek róla. Védője pedig már a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el. Magyar Gábor a tárgyalás időzítését is aggályosnak tartja. Magyar Gábor, ügyvéd: Helytelennek tartom azt, hogy egy választási kampányidőszakban tárgyalunk egy ennyire politikailag exponált ügyet, mert óhatatlanul az a benyomás keletkezik a külső szemlélőben, hogy egyfajta politikai tevékenységet végez a bíróság. R: A vádirat szerint Kádár János egykori bizalmasa az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának tagjaként részt vett az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények irányításában. Az ügyészség felbujtóként vonná felelősségre az 1956. december hatodikai Nyugati téri, illetve a december nyolcadikai salgótarjáni sortűz miatt. Végh Tamás, ügyész: A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intézőbizottsága, melynek Biszku Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt, közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a katonai tanácsot, részére feladatokat határozott meg, és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.

R: A két sortűzben csaknem ötvenen haltak meg. Végh Tamás: Fényes Sándor 24 évesen, Fényes Ilona 17 évesen, Tóth András 20 évesen, Dávid Lajos 25 évesen, Nagy Béláné 20 évesen... R: A 92 éves Biszku Béla rezzenéstelen arccal hallgatta végig, ahogy az ügyész egyenként felsorolta az áldozatok nevét és életkorát. A volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték. Tóth Szabolcs, bíró, Fővárosi Törvényszék: Kíván-e vallomást tenni? Megszólaló: Nem kívánok vallomást tenni. Tóth Szabolcs: Nem kíván vallomást tenni. R: Korábbi vallomását ezért a bíró olvasta fel. Tóth Szabolcs:Ismételten el kívánom mondani, hogy én a terhemre rótt bűncselekményt nem követtem el, ártatlan vagyok. Megszólaló2: Népirtó gyilkos. R: A tárgyaláson részt vett több áldozat hozzátartozója, és egy olyan asszony is, akit meglőttek 1956. október 25-én Dunaújvárosban. Megszólaló3: Fosszák meg, ha épelméjű, fosszák meg a jogaitól, és ítéljék el. Azt nem kívánom, hogy tegye börtönbe, mert mit csinál egy öregemberrel? Beteszi a börtönbe? Mit? R: A volt belügyminiszter ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést. Szilágyi György szerint ha a rendszerváltáskor felelősségre vonták volna a bűnösöket, akkor más lett volna az ország jövője. Szilágyi György (Jobbik), országgyűlési képviselő: Nem lett volna például - többek között - miniszterelnök Horn Gyula, nem lett volna - többek között - miniszterelnök a D209-es ügynök, Medgyessy Péter, nem lett volna miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, hiszen Gyurcsány Ferenc annak az Apró Antalnak és annak az apró klánnak a tagjaként került ilyen pozícióba, amelyről itt is elhangzott a vádbeszédben többször, hogy Biszku Béla tettestársaként tevékenykedett ebben az egészben. R: Biszku Bélát három tudományos munkatárs súlyos bántalmazása, és az ügy eltusolása miatt is felelősségre vonná az ügyészség. Emellett a kommunista rendszerek bűneinek tagadásával vádolják a Duna TV-ben tett kijelentései miatt. Biszku Béla kísérői társaságában, és a készenléti rendőrség gyűrűjében távozik a bíróság épületéből. A volt kommunista belügyminiszter pere egy hét múlva, március 25-én folytatódik itt, a Fővárosi Törvényszéken. A hírTelevíziót Heer Orsolya tudósította.

Kossuth Rádió - Késő esti Krónika - 2014.03.18. 22:02:41 (00:03:30) NEM TETT VALLOMÁST BISZKU BÉLA Mv: Nem tett vallomást és rezzenéstelen arccal hallgatta végig az áldozatok felsorolását a Fővárosi Törvényszéken az ellene indult büntetőper első napján Biszku Béla. A volt belügyminisztert az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások miatt háborús bűntettel és egyéb bűncselekményekkel is vádolják. Ha bűnösnek találják, akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat. Imre Balázs összefoglalója. R: A Fővárosi Törvényszék kedden kezdte el tárgyalni az egykori belügyminiszter ügyét, aki az ügyészség szerint szerepet játszott az 1956 utáni megtorlásokban. A 92 éves férfi ellen tavaly októberben emeltek vádat háborús bűntett és más bűncselekmény miatt. Bérczesi Mihályné 18 éves volt 1956 decemberében a salgótarjáni sortűz idején. Fiatal lányként segített a sebesültek ápolásában. Azt mondja, soha nem tudja elfelejteni a borzalmakat. Megszólaló: Hát az ember emlékezetéből ezt kitépni nem lehet. R: 1956 decemberében két helyszínen, a budapesti Nyugati téren és Salgótarjánban is tüzet nyitottak a kommunista karhatalom tagjai. A két lövöldözésnek összesen 49 halálos áldozata volt. Végh Tamás, ügyész: Sályi Miklós húsz évesen, Kosléder László 22 évesen. R: Végh Tamás ügyész név és életkor szerint is felsorolta az áldozatokat. Biszku Béla rezzenéstelen arccal hallgatta végig a névsort. A vád szerint a volt belügyminiszter aktívan részt vett a forradalom leverése utáni katonai karhatalom megszervezésében. Végh Tamás: Felbujtóként elkövetett, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, felbujtóként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint kettő rendbeli, felbujtóként elkövetett, aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. R: Az ügyészség háborús bűntettel és a kommunista rendszerek bűneinek tagadásával is vádolja a volt belügyminisztert. Ezen kívül felelnie kell azért is, amiért a lakásán két éve tartott házkutatáskor 11 darab engedély nélküli lőszert találtak. Az ügyész kitért arra is, hogy Biszku a Duna Tévének 2010-ben adott interjújában azt mondta, nem volt közvetlen köze az 1956 utáni megtorlásokhoz. Megszólaló: Kíván-e vallomást tenni? Megszólaló2: Nem kívánok vallomást tenni. Megszólaló: Nem kíván vallomást tenni. R: A vádlott nem járult hozzá, hogy a tárgyaláson kép- és hangfelvétel készüljön róla, és nem akart vallomást sem tenni. A bíró ezért a korábbi vallomását olvasta fel. Eszerint a vádat nem ismerte el, és azt állította, hogy nem követett el bűncselekményt. A hallgató-

ságból többen hangosan szidalmazták Biszku Bélát, háborús bűnösnek és népirtó gyilkosnak nevezték. Biszku Béla ügyvédje, Magyar Gábor szerint nem állnak meg a vádak. Magyar Gábor, ügyvéd: A mi álláspontunk az, hogy ezek a hipotézisek megalapozatlanok és a védencem bűnösségét ezek alapján nem lehet megállapítani. R: A kommunista rendszerek bűneinek tagadása miatt a volt belügyminisztert 2010 augusztusában Szilágyi György jobbikos képviselő is feljelentette. A politikus szerint egyértelmű Biszku Béla felelőssége az 1956 utáni megtorlásokban. Szilágyi György (Jobbik), országgyűlési képviselő: Szimbolikusan itt most a magyar bíróságnak végre arról kell döntenie, hogy kimondja, hogy kik voltak a hóhérok, kik voltak a gyilkosok és kik az áldozatok. R: Ha bűnösnek találják Biszku Bélát, akkor akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat.

ECHO TV - Napi Aktuális - 2014.03.17. 19:55:19 (00:10:21) 24 ÉVET KÉSETT BISZKU-PER, FIGYELMEZTET A JOBBIK Mv: Jó estét kívánok! Önök a Napi aktuális második részét látják. Amivel kezdünk. Luxusnyugdíj és jócskán megkésett büntetés. A Jobbik alelnöke így összegzi a Biszku-ügy problémáját. - Szignál R: 24 évet késett a Biszku-per - figyelmeztet a Jobbik. Novák Előd, a párt alelnöke azt mondta, nemcsak a büntetés késik, hanem a jutalmazás megvonása is, mivel Biszku Béla jelenleg is több százezer forint luxusnyugdíjat kap az általános nyugdíjszámítási szabályoknak megfelelően. Bírálta, hogy az az ember, aki - idézem - az '56 utáni megtorlásokat irányította, tömeggyilkos, hazaáruló, idegen érdekek kiszolgálója, aki dokumentáltan több fizikai megsemmisítésére adott utasítást, az mindezek ellenére magas nyugdíjat élvezhet. - Szignál Mv: Vendégem a stúdióban Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője. Jó estét kívánok! Szilágyi György (Jobbik), országgyűlési képviselő: Jó estét kívánok! Mv: Egyértelműen sikerként könyvelik el, hogy kedden bíróság elé áll Biszku Béla? Szilágyi György: Nem lehet sikerként elkönyvelni, megmondom őszintén, hiszen - mint ahogy elmondtuk már többször is - 24 évet késtünk azzal, hogy bíróság elé állítsák Biszku Bélát és tettestársait. Ez ennek a tárgyalásnak, ami holnap kezdődik, ennek a tárgyalásnak

'90 környékén, az úgynevezett rendszerváltás idején kellett volna megkezdődnie, s nem csak Biszku Bélának kellene ott ülnie a vádlottak padján. Ahogy holnap sem csak Biszku Béla fog ott ülni a vádlottak padján, hanem ott fognak képletesen és szimbolikusan ülni mellette azok a tettestársai, akik mondjuk már meghaltak az elmúlt időszakban. S azért is kellett volna 1990 környékén megtörténnie, tehát 24 évvel ezelőtt ennek, hiszen hogyha akkor elindult volna az elszámoltatás, meggyőződésem, hogy ma egy teljesen más országban élnénk. Hiszen hogyha akkor elindult volna az elszámoltatás, akkor nem lett volna MSZP, akkor nem lett volna mondjuk Horn Gyula, nem lett volna a D-209-es ügynök Medgyessy Péter miniszterelnök, sőt, Gyurcsány Ferenc sem lenne Gyurcsány Ferenc, hiszen mindenki tudhatja, hogy Gyurcsány Ferenc azért lett miniszterelnök és azért futott fel ennyire Magyarországon, mert az Apró-klánnak, Apró Antalnak a családjához tartozik, és Apró Antal sem tudta volna irányítani a családjával hosszú éveken keresztül még az úgynevezett rendszerváltás után a magyar gazdaságot, a magyar politikai életet. Nem lett volna olajszőkítés, nem lett volna privatizáció, tehát egy teljesen más világban élhettünk volna, ezért nem is lehet siker. Viszont azt el kell mondani... Mv: Hát azért némiképp mégis csak eredmény, nem? Szilágyi György: Azt el kell mondani, hogy szerintem az elmúlt 24 év egyik legfontosabb bírósági tárgyalása kezdődik meg holnap, hiszen végre egyszer Magyarországon a magyar bíróságnak, az igazságszolgáltatásnak végérvényesen ki kell mondani, hogy kik voltak a bűnösök abban a diktatúrában, amit a kommunizmus Magyarországon művelt, és kik voltak az áldozatok. Igazságot kell adni annak a több százezer családnak, aki a kommunizmus áldozata volt, és nekik végre legalább társadalmi igazságot kell mondani, hogy meg kell adni nekik azt az igazságtételt, hogy ki legyen mondva, hogy Magyarországon bűncselekményt nem lehet elkövetni a nemzet, a haza ellen úgy, hogy az büntetlen maradjon. Mv: Igen, közben megtaláltam ezt a cikket, és itt azt lehet olvasni, ez az ön véleménye, miszerint aggódik amiatt, hogy Biszku Bélát csak a 2010-es, a kommunizmus bűneinek tagadására vonatkozó kijelentései miatt ítélik el, másért nem. Nem bíznak az igazságszolgáltatásban? Szilágyi György: Nincs mit emiatt aggódnom. Amiatt aggódom, hogy miért vonták össze mondjuk ezt a két ügyet. Ugye a két ügy, az teljesen különböző. Tehát teljesen különböző az, hogy mit tett Biszku Béla '56 után, hogy mondjuk a sortüzekben milyen szerepe volt, hogy mondjuk kínvallatásokban, emberek halálra ítélésében milyen szerepe volt, és teljesen más az, hogy 2010-ben mit mondott a Duna TV egyik adásában. Tehát itt a kettő, az teljesen különböző. Az is érdekes egyébként, hogy ugye 2010 óta még csak most jut el bíróságig ez az ügy. Hozzáteszem, hogy ugyanez a törvény, amely alapján Biszku Bélát feljelentettük, rendelkezik ugye a holokauszttagadásról is, és talán akit elítéltek, és sokkal később indult ellene az eljárás, a holokauszttagadás miatt már volt olyan állampolgár, akit elítéltek, talán már le is tölti a büntetését, Biszku Bélának még el sem kezdődött a tárgyalása.

Mv: Tehát akkor nem is várnak előrelépést azokban a kérdésekben, amiért konkrétan annak idején a feljelentés megszületett? Szilágyi György: De igen. Abban a lépésekben is várunk előrelépést, sőt, azt is szeretnénk, hogy amennyiben egy ilyen súlyos bűncselekménnyel vádolnak valakit, ugye az ügyészség, ugye életfogytiglani börtönbüntetést kér rá, és még nyomoznak több más ügyben is vele kapcsolatban, akkor azt is furcsának tartjuk, hogy ez is a kettős mércének az egyik megnyilvánulása talán Magyarországon, hogy egy ilyen embert talán előzetes letartóztatásba kellene helyezni. Hiszen hogyha valakire ilyen súlyos bűncselekmények alapján kérik az ítéletet, sőt, még nyomoznak más súlyos bűncselekményekben is vele kapcsolatban, akkor miért ne állhatna fönn egy jó pár olyan lehetőség, ami megalapozhatná azt, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék. Sajnos attól félek, hogy annyira el fogják húzni ezt a tárgyalást, hogy igazából itt csak esetleg ítélet lesz, ha eljutunk az ítéletig, de már büntetés nem. Mv: Ugye még itt van a politikai felelősség kérdése is, amit ön vagy önök többször megemlítenek, és itt nyilvánvalóan az MSZMP-re gondolnak, de azért ott van a jogutódlás kérdése is. Szilágyi György: Ez a tárgyalás ez ugye egyértelműen az elkövetkezendő időszak az MSZP szempontjából nem hiszem, hogy egy egyszerű kérdés lesz. Hiszen az MSZP-nek most jelen pillanatban most meg kell nyilatkoznia ebben az ügyben. Végre színt kell vallania. Tehát két lehetőség van. Vagy azt mondják, hogy ők nem örökösei az MSZMP bűncselekményeinek, tehát ők egyáltalán eszmeileg nem tartoznak ehhez a körhöz, akkor viszont ne legyenek örökösei az MSZMP vagyonának sem, amit ugye szintén az úgynevezett rendszerváltás idején '90-ben minden zokszó nélkül átvállaltak és átvettek, ami egy elég jelentős vagyon volt. Tehát hogyha ők nem örökösei ezeknek a bűncselekményeknek, akkor adják vissza ezt a vagyont, hiszen akkor nem jogutódjai az MSZMP-nek, ezáltal ez a vagyon hogyha nem volt jogutód, akkor állami vagyonnak kell lennie, tehát az államot illeti. Szolgát, csináljanak egy leltárt és szolgáltassák vissza ezeket a vagyonértékeket az állam részére. Viszont hogyha ők azt mondják, hogy a vagyonnál jogutódok, akkor vállalják a politikai felelősséget is. Mv: Van egyébként erre valamiféle jogi formátum, hogy ezt a felelősség kérdést lehessen rendezni? Szilágyi György: Hát egyáltalán meg kell vizsgálni, hogy jogilag releváns volt-e az, hogy az MSZP én azt mondom, hogy lenyúlta az MSZMP vagyonát, ami még egyszer mondom, nem volt egy kis összeg, meg kellene vizsgálni ezt is. Gaudi-Nagy Tamás egyébként nyújtott be ez ügyben már több törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, sajnos hiába volt egy kétharmados Fidesz kormányzás, nagykoalícióban az MSZP-vel közösen leszavazták ezeket a javaslatokat. De hát úgy néz ki, mind ahogy ez a Biszku-ügy sem lenne, hogyha a Jobbik nem lenne, hiszen lehetőség lett volna az elmúlt 24 évben többször Biszku Bélát bíróság elé állítani. Háromszor volt ugye MSZP-kormány, kétszer Fideszkormány, megtehették volna, érdekes módon csak akkor sikerült, amikor a Jobbik bekerül a parlamentbe, mi kívánjuk egyedül az elszámoltatást ebben az országban, ugyanígy akkor fogjuk tudni elszámoltatni ahogy az MSZP-t is és több más olyan embert aki esetleg

ez ellen az ország ellen nagyon sok mindent tett, amikor majd egy Jobbik-kormánynak lehetősége lesz erre. Mv: Igen, mondjuk az érdekes amit felvetnek, hogy 24 évet várt ez a bírósági tárgyalás, egyelőre még maradjunk ebben. Viszont kin, vagy min múlt ez 1990-ben. Szilágyi György: Egyértelműen azon a 24 év politikai elitjén akik ezt az országot kormányozták. Hiszen senki ne felejtse el, hogy a rendszerváltás után rögtön volt egy olyan törvényjavaslat, a Zétényi-Takács-féle törvényjavaslat, amely alapján rendezhették volna ezt a kérdést, vádlottak padjára ültethették volna a volt kommunista bűnösöket. Mv: De ez miért nem történt meg? Szilágyi György: De akkor, az akkori politikai elit, köztük egyébként vissza lehet nézni, mert megtalálható bizonyos videómegosztó portálokon, Orbán Viktor is ez ellen volt. Tehát felszólalt a parlamentben, hogy ezzel a kérdéssel most ne foglalkozzanak. Akkor kellett volna ezzel foglalkozni, akkor kellett volna nemzetinek lenni, akkor kellett volna megmutatni, hogy az országnak mi az érdeke, mi szolgálja az ország érdekeit, hiszen még egyszer mondom, ez az ország nem itt tartana, hogyha akkor elszámoltatás lett volna. Mv: Gondolja, hogy a háttérben lehettek valakik akik olyan döntéseket próbáltak ráerőltetni erre az országra, hogy inkább a békés rendezés mellett maradjanak és ne történjenek meg ezek a bizonyos eljárások? Szilágyi György: Hát azóta valakik lehettek a háttérben, akik most is a háttérben vannak, hiszen itt Magyarországon még mindig nem tudjuk, hogy kik voltak ügynökök, még mindig nem nyilvánosak az ügynöklisták, még mindig titkosítások vannak egy csomó olyan ügyben amiben véleményünk szerint nem lehetne. Ha a Jobbik kormány lesz, akkor azonnal föloldjuk azokat a tikosításokat, hiszen véleményünk szerint elképzelhetetlen és nem is érthető, hogy miért kell mondjuk titkosítani, ha már itt említettem az olajszőkítések ügyét, ami egy köztörvényes bűncselekmény volt. Azért mert politikusok részt vettek benne? Hát attól még ők bűnözők voltak. Tessék, az olajszőkítéseknek ugyanúgy föl kell oldani a titkosítását és minden egyéb másnak. Meg kell vizsgálni a privatizációt, meg kell csinálni az elmúlt 24 év előtti elszámoltatást, ott kell kezdeni, és az elmúlt 24 év elszámoltatását is, hogy itt emberek miből szereztek milliárdos vagyonokat, miből lettek dúsgazdagok, egyáltalán miből építhetnek, miből gazdagodtak meg és mennyire gazdagodtak meg a magyar emberek kárára. Hiszen ne felejtsük el, a rendszerváltás idején Magyarország az egyik leggazdagabb állam volt a világon, a területéhez képest óriási állami vagyonnal rendelkezett, ezt az állami vagyont úgy ahogy van az elmúlt 24 évben elherdálták. Mv: Visszakanyarodva a Biszku-ügyre. Meg lehet ezt tenni 2014-ben ön szerint, vagy megtörténhet az, hogy nem születik olyan ítélet amely elmarasztalja azokban a vádpontokban amikben önök vártak valamiféle... Szilágyi György: Nézze, én azóta nem csodálkozom semmin, ugye mi feljelentettük mi Mátsik Györgyöt is, aki Mansfeld Péterre halálbüntetést kért, és nem csak Mansfeld

Péterre, hanem még több mint húsz emberre, és ezt a Mátsik Györgyöt is az ügyészség elutasította azt, hogy nyomozzon ellene, elutasította, hogy vádat emeljen ellene, tehát én azt mondom, hogy sajnos még 2014-ben is minden megtörténhet, hiszen az a háttérhatalom, az a klientúra ami az MSZMP-t jellemezte, az még ma is itt van a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a politikában és gazdaságszolgáltatásban, a politikában és a gazdaságban. Mv: Folytatjuk majd ezt a beszélgetést. Köszönöm szépen. Szilágyi György: Én is köszönöm szépen.

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Recommend Documents