Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet PÁLYÁZAT. a NAIK Halászati Kutatóintézet intézetigazgatói munkakörének betöltésére

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet

PÁLYÁZAT

a NAIK Halászati Kutatóintézet intézetigazgatói munkakörének betöltésére

azonosító szám: NAIW1211-1/2014

Dr. Gál Dénes

Szarvas 2014

Tartalom VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ............................................. 3 Helyzetelemzés ....................................................................................................................... 3 SWOT elemzés ....................................................................................................................... 8 Fejlesztési elképzelések ........................................................................................................ 10 Stratégiai kutatási témák .................................................................................................... 10 Hatékony intézet ................................................................................................................ 13 Személyi állomány fejlesztése ........................................................................................... 14 Infrastrukturális fejlesztések .............................................................................................. 15 K+F+I tevékenység megújítása ......................................................................................... 16 Szakmai vezetési elképzelések összefoglalása ..................................................................... 17 Az intézetvezetői pozíció betöltéséhez szükséges kompetenciáim....................................... 19

VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Helyzetelemzés A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete egy nagy múltú, nemzetközileg elismert, jelentős szellemi potenciállal rendelkező, elsősorban alkalmazott kutatásokkal foglalkozó ágazati kutatóintézet. Az intézet jelenlegi formáját 2014 januárjában a Halászati és Öntözési Kutatóintézet szétválasztásával és a Földművelésügyi Minisztérium által létrehozott agrárkutatói intézethálózatba való bekapcsolódásával nyerte el. Az intézet személyi erőforrásait 26 fő kutató, 28 fő tudományos kisegítő személyzet (kutatói asszisztencia és kísérleti halászok) és 20 fő adminisztratív és intézményfenntartással foglalkozó munkavállaló teszi ki. A kutatói létszám az összes intézeti dolgozói létszám harmada, ami a kiterjedt kísérleti infrastruktúra fenntartásával magyarázható, ugyanakkor hosszú távon törekedni kell a kutatói létszám arányának növelésére. Az intézet kutatói összetételén belül (az összes kutatói létszám 26 fő, ebből 15 fő 40 év alatti, 4 fő 40 és 50év között, 5 fő 50 év feletti életkorú, míg 2 fő nyugdíjasként dolgozik az intézetben) a 40 év alatti kutatók aránya a meghatározó. Kialakult egy olyan 35-45 év közötti kutatói állomány, amely projekteket generál, téma- és szervezeti egység vezetői feladatokat lát el és képes fiatalabb kutatók szakmai munkájának irányítására. Az intézet működésének kulcsa ezen kutatók megtartása, valamint a fiatal PhD hallgatók és posztdoktorok tapasztalatszerzésének elősegítése, hogy projekt- és feladatvezetőkké válhassanak. Sajnos az elmúlt évek során éppen ebből a korosztályból távoztak az intézetből, jelentős részben az intézet bizonytalan helyzete és a kialakult belső feszültségek miatt (Dr. Lehoczky István, Dr. Kucska Balázs, Feledi Tibor, Kakuk Csaba). Ugyanakkor az intézet személyi állományának pótlására külső források is lehetőséget biztosítottak, meghatározó részben az Aquaredpot EU FP7 projekt (7 fő), illetve a minisztérium kutatói ösztöndíjprogramja (1 fő) révén. Elmondható, hogy a kutatói összlétszám az elmúlt egy év alatt 2 fővel bővült (korábban, a Halászati és Öntözési Kutatóintézetben 22 fő kutató végzett halas kutatásokat, szemben a jelenlegi 24 fős aktív, a nyugdíjas státuszúak nélkül számított kutatói létszámmal), azonbna jelenleg a kibővült kutatói létszám ellenére mindösszesen 8 fő aktív kutató rendelkezik projektvezetői tapasztalatokkal (már írt sikeres kutatási pályázatot és menedzselt

kutatási projektet), ami a kutatói utánpótlás nevelés szempontjából fokozott figyelmet kíván majd az intézet vezetésének a részéről a jövőben. A HAKI kutatási infrastruktúrája alapvetően kettős képet mutat, egyrészt a halas kísérletek helyszínéül szolgáló halastavak és a zárt recirkulációs rendszer jó állapotban van, illetve korszerűsítés alatt áll, másrészt a kutatói laboratóriumok műszerparkja sok esetben fejlesztésre szorul. Az intézet kutatási infrastruktúrája az alábbi területekre koncentrálódik: (1) Kutatói laboratóriumok, amelyek műszerparkja több esetben fejlesztésre szorul és amelyek üzemeltetése egyes kutatói témacsoportokhoz köthető; (2) Kísérleti halastórendszer, ahol a tavak kb. 80 %-a jó műszaki állapotban van, köszönhetően egy pályázati forrásból történt rekonstrukciós munkának (2012-2013). A kísérleti halastórendszeren további pótlólagos beruházásokat hajtunk végre az Aquaredpot projekt finanszírozásával. A felújított kísérleti halastórendszer fontos versenyelőnyt biztosít nemzetközi - főként európai uniós kutatási programokba való bekapcsolódáshoz, mivel a HAKI-ban található tórendszerhez hasonló kísérleti létesítményből csak néhány található Európában. (3) Az Aquaredpot projekt révén a közeljövőben korszerűsítendő kísérleti recirkulációs halnevelő rendszer, ahol programozott körülmények között, megfelelő ismétlésszámban végezhetünk halas élettani, szaporodásbiológiai, takarmányozási és tartástechnológiai kísérleteket. A kísérleti infrastruktúra hasznosítása kapcsán mindenképpen élni kell a NAIK intézményhálózata által kínált lehetőségekkel; jelenleg is kiváló együttműködésben dolgozunk az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályhoz tartozó akkreditált laboratóriumokkal, ugyanakkor a kutatási laboratóriumok műszerparkjának fejlesztésekor reális alternatívaként kell tekinteni a társ NAIK intézetekben és egyetemeken található műszerpark

igénybevételére.

műszer/laboratórium/infrastruktúra

Ennek

előnye

kihasználtsága,

kettős, másrészt

egyrészt a

nő

minták

az

adott

feldolgozása

professzionális laborokban, jól ellenőrzött körülmények között végezhető. Meglátásom szerint a NAIK intézményhálózatának egyik nagy előnye a specializált infrastruktúra közös használatában, hosszú távon pedig a kutatói együttműködés elősegítésében, speciális kutatói/analitikai ismeretek közös kutatási programokban való hasznosításában rejlik. Az intézet K+F helyzetét tekintve a HAKI egyik legfőbb erőssége a hazai K+F hálózaton belül kiemelkedőnek számító sikeres nemzetközi pályázati tevékenysége. Az intézetben

jelenleg futó és az elmúlt egy évben zárult pályázati forrásokból finanszírozott kutatási programoknak túlnyomó része nemzetközi projekt (főként EU FP7 és ERFA támogatású). Az intézet kutatói széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, a HAKI szinte minden jelentősebb akvakultúrás kutatással foglalkozó európai intézménnyel és egyetemmel ápol szakmai kapcsolatot (a legtöbb esetben velük közös kutatási konzorciumban vesz részt). Ezzel párhuzamosan az intézet szerepe regionális szinten is erősödik (főként Romániával és Szerbiával), köszönhetően elsősorban az ERFA forrásokból finanszírozott pályázati programoknak. Ugyanakkor a hazai kutatási projektek aránya csökkenőben van, aminek részben oka a hazai K+F források szűkülése, részben pedig az OTKA-projektekben való részvételünk alacsony szintje. Az intézet jelenleg három jelentős hazai K+F konzorciumban vesz részt (egy NTP és két GOP pályázat), miközben nyolc nemzetközi projekt fut, vagy zárult le az elmúlt hónapokban (5 db EU FP7, 3 db HURO projekt). Jelenleg

négy

nemzetközi kutatási pályázatunk van elbírálás alatt (2 db Indiai-Magyar KFI és 2 db EU Horizon2020 pályázat), illetve egy minisztériumi feladattervünk nyert támogatást. Azonban az intézet kiszámítható finanszírozásához és a hazai vállalkozói-termelői igények jobb kielégítéséhez szükség lenne a hazai források nagyobb arányú megszerzésére. Ennek érdekében, egyrészt hosszú távon erősíteni szükséges az akadémiai szervezetekkel való kapcsolatot (pl. akadémiai bizottságok munkájába való bekapcsolódás, akadémiai doktori cím megszerzése az intézet szenior kutatói részéről), másrészt - részben az intézet szaktanácsadási tevékenységének erősítésével - a hazai vállalkozásokkal és termelőkkel való közvetlen kapcsolat fejlesztését, amelynek eredményeképpen növekedhet a gyakorlatorientált fejlesztési projektek és együttműködések száma. Az intézet finanszírozása alapvetően három szegmensből tevődik össze: (1) minisztériumi intézeti alap- és céltámogatás; (2) intézeti működési bevételek (kutatási szolgáltatások és egyéb megbízások, bérleti díjak, termény- és halértékesítés); (3) hazai és nemzetközi pályázati bevételek, amelyek megközelítően 30:30:40 %-os arányt tesznek ki az éves bevételi szerkezetben. Meglátásom szerint az intézet forrásszerző képességének a javulása elsősorban a kutatási szolgáltatások és megbízások (ami hosszú távon az intézeti szaktanácsadási rendszer felfuttatásával növelhető), valamint a pályázati bevételek növelésével érhető el. Összességében a kutatóintézet finanszírozásában a szellemi termék értékesítésének kell meghatározónak maradnia, azaz a kutatási projektekből (pályázatok és piaci megbízások) származó bevételek mellett a szaktanácsadási szolgáltatás bevételeinek (a klasszikus szaktanácsadás mellett, fejlesztési koncepciók, szakvélemények, tervezési megbízások,

oktatási szolgáltatás, genetikai alapanyag értékesítését) kell meghatározóvá válnia az egyéb működési bevételek között. Rövid távon a hazai K+F forrásoknak csak kisebb mértékű növekedésére lehet számítani, beleértve a várhatóan jövő évben megnyíló MAHOP forrásokat is, ezért fontosnak tartom az intézetek közötti együttműködés kiszélesítését, a tudományos kooperáció fokozását, mind a társ NAIK intézetekkel, mind pedig a szakterületeinket művelő egyetemekkel és akadémiai kutatóintézetekkel, annak érdekében, hogy a meglévő kapacitások kihasználtsága növekedjen. "Beengedünk" az intézetbe olyan külső témákat, ahol a HAKI infrastrukturális ellátottsága jobb, illetve lehetőség szerint mi is "elmegyünk" más intézetekbe - elsősorba NAIK társintézetekre gondolva -, amennyiben ott jobb lehetőségek vannak egy-egy feladat elvégzésére. Az intézetben művelt fontosabb kutatási témák 

Akvakultúra rendszerek fejlesztése: A haltermelés-fejlesztési kutatások alapvető szerepet töltenek

be

az

intézetben,

mint

az

intenzív

és

halastavi

a

tartás-

és

takarmányozástechnológiai fejlesztések, valamint szaporodásbiológiai kutatások. A témacsoport egy szenior kutató és egy posztdoktor felvételével került megerősítésre az elmúlt évben, akik az intézeti szaktanácsadási rendszerben is fontos szerepet tölthetnek be a jövőben. Szükségesnek látom a témacsoport potenciáljának megőrzését, ennek érdekében a jövőben egy fő fiatal kutató és/vagy posztdoktor felvétele válhat szükségessé a nyugdíjazás előtt álló tapasztalt kutatók pótlására. 

Haltakarmányozás: Nemzetközileg is jelentős - és várhatóan a Horizon2020 pályázati kiírásokban is fontos - témák a halliszt és halolaj kiváltására, valamint a funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére irányuló kutatások. A témacsoport több jelentős nemzetközi kutatási konzorciumban vállalt szerepet (AquaMax és Arraina projektek). A kutatási témacsoportnak ezt a pályázati potenciálját továbbra is fent kell tartani, ezért nagyon fontos, hogy a kutatási területet koordináló és az elmúlt évben nyugdíjba vonult szenior kutató utódját az intézet ki tudja nevelni. Ugyancsak kiemelt feladat a témához tartozó laboratóriumok műszerezettségének korszerűsítése.



Halgenetika: Az intézet ponty génbankját is felügyelő témacsoport jelentős projektekben vett részt az elmúlt években (pl. Eurocarp). Továbbra is nagy figyelmet kell szentelni az intézet génbankjainak fenntartására, sajnos a kutatási téma személyi állományának megőrzése nem volt sikeres, az további fejlesztésre szorul. A témacsoport megerősítésére

legalább egy posztdoktor felvétele szükséges, ami finanszírozható Aquaredpot forrásból. A témacsoport kutatási tevékenysége kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdaságilag jelentős halfajok tenyésztés-genetikai feladataira, nem elhanyagolva a molekuláris genetikai programokat. Ugyanakkor a téma komplexitása és nagyfokú speciális laborigénye miatt a jövőben szükségesnek látom a társintézetekkel és egyetemekkel való szorosabb együttműködést, a feladatok megosztását és a szorosabb pályázati együttműködést. 

Természetesvízi halászat: Alapvető feladata a természetes vizek halállomány-változásának felmérése, illetve a természetvédelmi célok és a halászati hasznosításból eredő konfliktusok elemzése. A témacsoport több évtizedes faunisztikai adatsorokkal rendelkezik elsősorban a Tisza vízgyűjtőjére vonatkozóan. A terület jelentősége várhatóan nem fog csökkenni a jövőben sem, részben a természetes vízterek minősítése, részben az állományfenntartó halászati tevékenység előtérbe kerülésével. A témacsoportban tevékenykedő idős ichtiológus pótlásáról hamarosan gondoskodni szükséges.



Immunológia: Kiemelt kutatási témája a gyógynövények, mint immunstimulátorok alkalmazásának vizsgálata különböző halfajokon. Az intézet publikációs teljesítményében egyik legjelentősebb témacsoport, ugyanakkor a csoport tevékenységében az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságnak hangsúlyosabban kell megjelennie a jövőben.



Alkalmazott vízökológia: Kutatási projektekkel leginkább ellátott témacsoport. Feladatai közé tartozik a környezetbarát haltermelési és intenzív halas és egyéb eredetű elfolyóvizek kezelésére szolgáló technológiák fejlesztése, valamint a haltermelő rendszerek környezeti hatásának vizsgálata és a halászati környezetgazdálkodási program tudományos megalapozása. A csoport személyi állományát legalább egy fő fiatal kutató felvételével szükséges bővíteni, amelyre fedezetet a témacsoport kutatási projektjei, valamint az FM kutatói utánpótlás programja nyújtanak. A témacsoportnak fontos szerepe lehet a komplex, elsősorban a vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzésére és javítására és a rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtságának fokozására irányuló mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos kutatásokban, együttműködésben a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztállyal.

SWOT elemzés Erősségek - széleskörű nemzetközi kutatási kapcsolatok -

nemzetközileg is színvonalas halas kutatási programokban való részvétel

-

eredményes nemzetközi pályázati tevékenység (EU FP7, ERFA)

-

korszerűsödő kutatási infrastruktúra (recirkulációs rendszer, kísérleti halastavak)

-

projekt-szemlélet a kutatási témák szakmai és finanszírozási oldaláról

-

jó szakmai kapcsolatok vállalkozásokkal és a termelői szférával

-

megfelelő potenciális kutatói utánpótlás

-

nemzetközileg elismert szenior kutatók

Gyengeségek - a kutatás egyes eredményei gyakorlati alkalmazásának hiánya, illetve az egyes eredmények gyakorlatba történő bevezetésének lassúsága, alacsony innovációs teljesítmény és tudástranszfer -

bizonyos területeken a műszerpark korszerűtlensége (genetika, táplálkozás-élettan, környezeti analitika)

-

vidéki helyzetből adódó „elszigeteltség”, kevésbé vonzó munkahely a fiatalok számára

-

egyetemek PhD hallgatóinak a kutatásba vonásának hiánya

-

oktatási és akadémiai kapcsolatok alacsony szintje

-

akadémiai doktori cím hiánya a szenior kutatók körében

Lehetőségek - szorosabb együttműködés a hazai K+F szféra más szereplőivel (társ NAIK és akadémiai kutatóintézetekkel és egyetemek halgazdálkodási csoportjaival) -

kutatási célok gyakorlati oldalról történő megközelítése

-

szaktanácsadás indításában,

erősítése,

szorosabb

katalizátor kapcsolat

szerep

termelői

új és

haltermelő fiatal

vállalkozások

gazdákat

tömörítő

szervezetekkel -

a gazdálkodók innovációs gondolkodásmódjának erősítése

-

innovatív szemlélet megléte az intenzív (precíziós) szektorban, ami ösztönzi a K+F+I munkát és együttműködést a kutatással

-

a szellemi tulajdon kezelési gyakorlat korszerűsítése, lehetőség a kutatás profitorientáltságának előremozdítására (spin-off cégek terjedése)

-

az innovációs lánc komplexebb szemléletű értelmezése (alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, szaktanácsadás, szakmai továbbképzés, innováció)

-

részvétel a hazai halászati ágazat fellendítésére irányuló programban (MAHOP)

-

részvétel az európai K+F+I programokban (Horizon2020)

-

hazai és nemzetközi továbbképzési programokban való részvétel

-

részvétel vidékfejlesztési programokban (pl. közfoglalkoztatás)

-

K+F megbízások cégektől, vállalkozóktól

-

lehetőség

a

NAIK

hálózatán

keresztül

az,

intézetek

közötti

kutatói

együttműködések erősítésére Fenyegetések - jó képességű

kutatók

illetve

szakemberek

eltávozása

a

munkaerőpiaci

versenyhátrány miatt (alacsony bérezést lehetővé tevő struktúra, vidéki-kisvárosi elhelyezkedés, valamint a bizonytalan intézeti légkör miatt) -

alacsony ágazati K+F+I szint és innovációs aktivitás, a tógazdasági haltermelés alacsony K+F+I igénye

-

nagy költségvetésű nemzetközi projektek kevés konkrét eredményt adnak az ágazati fejlődéshez, illetve az ágazat még nem képes ezen eredmények befogadására

-

a bizonytalan intézeti háttér és a gyakran változó stratégia nem kedvez a kutatómunkának

-

a hazai halászati ágazat támogatásának elveszítése

-

a megszerezhető források beszűkülése (pl. piaci- és állami megbízások, hazai pályázatok)

-

az alaptámogatás kritikus szint alá csökkenése esetén értékvesztés, illetve a forrásszerző képességek elveszítése

-

az intézet gyors reagáló képességének csökkenése (veszélye, hogy a benyújtott pályázatok száma csökken)

-

a felépített kapcsolatrendszer beszűkülése, a kelet-európai vezető szerep elveszítése

Fejlesztési elképzelések Stratégiai kutatási témák Meggyőződésem, hogy a HAKI-nak, mint ágazati kutatóintézetnek a működése során elsősorban az alkalmazott kutatási eredmények létrehozására és azok gyakorlati bevezetésére kell törekednie. Ennek a folyamatnak a kritikus eleme az intézet gyakorlatba való "beágyazódása", azzal való kapcsolata. Ez egy többirányú folyamat, amelyben az intézetnek egyrészt válaszolnia kell a gyakorlat felől érkező kihívásokra - legyen az komplex technológiai fejlesztés vagy akár "csupán" egy gyakorlati probléma gyors megoldása -, másrészt önmagának is egyfajta katalizátor szerepet kell betöltenie az ágazati fejlesztésben. Ennek több formája lehet; hazai gazdálkodók részvételének elősegítése nemzetközi kutatási projektekben, közös technológia-fejlesztési programok létrehozása, de ugyancsak hatékony és a termelők szélesebb rétegét elérő eszköz lehet a jól működő szaktanácsadás és a korszerű technológiák megismertetéséről szóló képzési programok szervezése. Meglátásom szerint a szaktanácsadásban és termelői képzésekben rejlő ágazatfejlesztési lehetőségek még nem teljesen kiaknázottak, ezek alkalmazása nemcsak a közvetlen ismeretátadáson keresztül segíti az ágazatot, hanem erősíti is a kutatási és termelői szféra kapcsolatát. Ennek elősegítésére stratégiai kérdésnek tartom az intézeti szaktanácsadás újjászervezését és megerősítését. Az intézet kutatási-fejlesztési stratégiájának a következő főbb elemei már régóta lefektetésre kerültek, ezen irány megőrzésére és további erősítésére kívánok én is törekedni: 

Multidiszciplináris alkalmazott kutatás fenntartható és környezetbarát tógazdasági és intenzív haltermelési technológiák fejlesztése, valamint a fenntartható természetesvízi halgazdálkodás érdekében,



A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítése, a kutatás és a gyakorlat közötti információ áramlás hatékony működtetése, a szaktanácsadási tevékenységen és a vállalkozókkal közös kutatási-fejlesztési projektek létesítésén keresztül,



Részvétel

nemzetközi

élvonalbeli

K+F+I

együttműködésekben,

elsősorban

nemzetközi, európai uniós kutatási projektekbe való bekapcsolódással az európai prioritások és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Az ágazat fejlesztését célzó alkalmazott kutatási elképzelések összeállításakor támaszkodtam a

nemzetközi

(EATIP

Stratégiai

Kutatási

és

Innovációs

Programja,

forrás:

http://masz.haki.hu/tartalom/files/Az_europai_akvakultura_jovoje.pdf) és a hazai fejlesztési

elképzelésekre, amelyet a Halgazdálkodási Stratégia Koordináló Bizottság által készített Halászati és Akvakultúra K+F+I stratégiai tervében kerültek összefoglalásra (forrás: http://www.haki.hu/dokumentumok/dir3/732_7_K_F_I_HALASZAT.pdf), illetve amelyek kidolgozásában aktívan részt vettem. Ezekből az ágazatfejlesztési elképzelésekre alapozva az alábbi intézeti kutatási témák további erősítését tartom kiemelten fontosnak: Tartástechnológiai-fejlesztési kutatások: 

A haltermelés biológia és gazdasági hatékonyságának javítása, új szaporítási-, ivadéknevelési és tartástechnológiák kidolgozásával



Környezetileg fenntartható haltermelő rendszerek fejlesztése és technológiai innovációk

alkalmazása

a

tavi

haltermelés

erőforrás-takarékos

jellegének

megőrzésével: o kombinált és integrált tavi haltermelő rendszerek fejlesztése (pl. tó a tóban technológia és tavi recirkulácis rendszer fejlesztése) - technológiák kidolgozása és félüzemi, üzemi tesztelése o meglévő tavi technológiák fejlesztése a tápanyagok jobb hasznosításával (pl. perifiton szubsztrátumok, C:N arány szabályozása; tápanyagtorlódások csökkentése a tavi táplálékláncban, polikultúra korszerűsítése) o a tógazdasági haltermelés gépesítésére vonatkozó fejlesztések 

Intenzív üzemi haltermelési rendszerek tartástechnológiai fejlesztése o energetikailag hatékony és víztakarékos rendszerek fejlesztése o különböző halfajok és korosztályok környezeti igényeinek meghatározása o elfolyóvízkezelési technológiák kidolgozása o halak szökését megakadályozó technológiák fejlesztése o állatjóléti kutatások és élelmiszerbiztonsági kutatások



A termékskála bővítése új fajok bevezetésével, valamint a gazdaságilag értékesebb halak (pl. csuka, süllő, sügér, fekete és fehér amúr) részarányának növelésével a tavi polikultúrás szerkezetben – Optimális népesítési szerkezet és termelési technológia (takarmányozás, trágyázás) kialakítása, valamint intenzív nevelési technológiák kidolgozása

Szaporodásbiológiai kutatások, szaporítási és lárvanevelési módszerek fejlesztése 

új és újszerű halszaporítási technológiák és technikák



hatékony tápraszoktatási technológiák kidolgozása



idegenhonos halfajok steril állományainak kifejlesztése a köztenyésztés számára

Genetikai kutatások 

gazdaságilag fontos halfajok tenyésztési-szelekciós programjainak kidolgozása



rezisztencianemesítésre és genetikai markerek feltérképezésére irányuló kutatások

Takarmányozástechnológiai kutatások 

mezőgazdasági és feldolgozóipari melléktermékek (húsliszt, toll-liszt, vérliszt, rizskorpa,

konzervipari-hulladékok,

DDGS

stb)

alkalmazása

a

halak

takarmányozásában – Optimális összetételű tápok kialakítása, tesztelése a halfajok különböző korosztályai és nevelési technológiái számára 

halliszt és halolaj kiváltása a haltakarmányokban új fenntartható forrásból származó fehérjékkel és zsírsavakkal (pl. alga és mikrobiális eredetű, valamint fermentált alapanyagokkal)



funkcionális élelmiszerek kifejlesztésre irányuló kutatások



egyes halfajok és korosztályainak táplálóanyag igényének pontos meghatározása



élő táplálékszervezetek előállítási, valamint élőeleség dúsítási technológiák fejlesztése

Halegészségügyi kutatások 

természetes immunválasz erősítésére irányuló technológia fejlesztések



új terápiás eljárások kidolgozása



új technológiák során (tó a tóban, tavi recirk, intenzív ketreces nevelés) jelentkező betegségekkel szembeni prevenciós és gyógyítási eljárások kidolgozása

Természetesvízi halászat fenntarthatóságára irányuló fejlesztési programok: 

a természetes vízterek környezeti monitoringjának és faunisztikai felméréseinek folytatása a Vízkeret Irányelvvel összhangban



az őshonos állományok védelmére irányuló fejlesztési programok kidolgozása (természetes szaporodási

feltételek javítása,

genetikai

diverzitás

megőrzése,

idegenhonos állományok visszaszorítására irányuló módszerek, szelektív halászati módszerek kifejlesztése) 

vizes élőhelyeken élő populációk kölcsönhatásainak vizsgálata, különös tekintettel a halfogyasztó madarakra

Haltermelés-gazdaságossági, szocioökonómiai és halfogyasztási szokások felmérésére irányuló kutatások A halgazdálkodás , különös tekintettel a tógazdálkodás környezeti hatásainak és ökoszisztéma szolgáltatásainak felmérése, környezetgazdálkodási programok tudományos megalapozása

Hatékony intézet Az intézet működésének kulcsa a hazai és nemzetközi kutatási projektek elnyerése, mivel ezek teremtik meg a sikeres működésünkhöz szükséges többletforrásokat, támogatásukkal hozunk létre akár nemzetközileg is jelentős eredményeket és ezek teszik lehetővé a tudományos vérkeringésbe való intenzívebb bekapcsolódásunkat. Ezért törekedni kell a projektgeneráló képességünk növelésére. Szeretném elérni a kutatói adminisztrációs terhek csökkenését, hogy a kutatók elsősorban "szakmával" foglalkozzanak. Ennek érdekében egy a pályázati adminisztráció kezelésére szolgáló csoport felállítást tervezem. Bár az intézet jelentős számú nemzetközi és hazai projekttel rendelkezik, ami - különösen a nemzetközi projektek esetében - az intézet versenyképességének jó fokmérője, azonban az intézet erőforrásai még jelentős tartalékokkal rendelkezik projektalkotás területén. Szeretném elérni, hogy 2-3 év távlatában az intézet minden, legalább tudományos munkatársi besorolással rendelkező kutatója önálló, általa írt és menedzselt projekttel rendelkezzen, valamint minden fiatal kutató vegyen részt nemzetközi projektben és vállaljon részt a pályázatok elkészítésében. Ennek megvalósításához elengedhetetlennek tartom az intézeti munka hatékonyságának fokozását. A hatékony munkavégzéshez alapvetően három dolog szükséges; nyugodt alkotói légkör, megfelelő kutatási infrastruktúra, valamint képzett és felelősségteljes kutatói állomány. A nyugodt légkör megteremtése részben a NAIK-kal közös felelősség, ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai irányítás megteremtése; az, hogy a kutatói-tudományos feladatok szerepeljenek meghatározó részben a kutatók munkaidő ráfordításában (ne terheljük őket felesleges feladatokkal); a biztos financiális fedezet (ez szorosan összefügg a projektgeneráló képességgel); a jól szervezett és hatékony kutatást segítő kollégák és a kutatók objektív értékelésének megteremtése. A megfelelő kutatási infrastruktúra részben rendelkezésre áll, részben fejlesztés alatt van, ugyanakkor ennek minőségén a NAIK kutatói hálózatán belüli nyíltabb hozzáféréssel sokat lehet javítani. A kutatói értékelő rendszer jelentőségét nem lehet alábecsülni, ehhez objektíven kell értékelni a kutatók projektaktivitását (pályázatok írásában való részvételét, projektvezetői szerep, a projektek végrehajtásában való részvétel), a publikációs tevékenységet és a gyakorlattal

való

kapcsolatot

(szaktanácsadásban

való

részvételt,

külső

kutatási

megbízásokban való részvételt, oktatást). A gyakorlattal való kapcsolattartás erősítése nem

jelenti azt, hogy az intézetben létrejövő tudományos publikációk (főként impact factoros cikkek) jelentősége háttérbe szorulna a jövőben. A tudományos életben ezek fontos értékmérők, szerepük van a kutatói teljesítmény megítélésében, ezen kívül jelentős publikációs teljesítmény nélkül nem lehet nemzetközi pályázatokban részt venni, de nélkülözhetetlen több hazai (elsősorban OTKA) pályázat sikeres elnyeréséhez is. Fontosnak tartom az intézet publikációs teljesítményének fenntartását, esetleges növelését, azonban a kutatói teljesítményértékelésekben a publikációs aktivitás figyelembe vétele mellett azonos fontossággal bír a projektgeneráló képesség és a szaktanácsadásban való részvétel is. Az intézeti kutatói minősítési rendszert ennek szellemében kívánom átdolgozni. A hatékonyság fokozásához elengedhetetlen a projektszemlélet további erősítésére, a projektekhez köthető pontos és naprakész munkaidő nyilvántartás, ami a kutatók és a kutatást segítő kollégák foglalkoztatásának alapját kell képeznie. Fontosnak tartom az intézet nemzetközi jellegének megőrzését, kiemelten az európai kutatási kapcsolatokra. Ezen kívül célom az intézetnek egyfajta regionális tudásközponttá való fejlesztése a közép-kelet-európai térségben. Ugyancsak fontosnak tartom az európai uniós pályázatokban, projektekben való részvételt, nemcsak azoknak presztízse miatt, hanem mert ezek a projektek teszik lehetővé az intézet rugalmasabb működését a hazai merev pályázati és elszámolási rendszer mellett. Egy projektkoordinációs csoport létrehozását a megnövekedett pályázati adminisztráció indokolja. Jelen gyakorlat szerint a témavezető kutatók végzik a pályázatok és jelentések adminisztratív összeállítását és nyilvántartását, aminek következtében a vezető kutatók adminisztrációs leterheltsége jelentősen megnőtt. A projektkoordinációs csoport teljes egészében átvenné a kutatóktól a pályázatok és projektek adminisztrációját, a témavezető kutatókra kizárólag a pályázatok és jelentések szakmai anyagainak összeállítása és a kutatási téma vezetése hárulna. A csoport tervezett létszáma 2-3 fő, ami részben belső személyi átcsoportosítással, részben pályázati forrásokkal megoldható.

Személyi állomány fejlesztése A kutatási témákban dolgozó nyugdíjhoz közeli, illetve szerződéssel rendelkező nyugdíjas kutatók pótlásáról, megfelelő és elhivatott fiatal kutatók felvétele szükséges. A kutatói

személyi állomány fejlesztését jelentős részben az Aquaredpot projekt biztosítja, amely az eredeti célkitűzések szerint 9 tapasztalt kutató és posztdoktor felvételét teszi lehetővé versenyképes bérezéssel. Jelen pillanatban a projekt terhére 7 fő felvétele történt meg, még további 2 pozíció betöltésére van mód. A személyi állomány fejlesztésének másik forrása az FM kutatói utánpótlás programja, amelynek keretében 2013-ban egy, 2014-ben három fiatal kutató felvételére nyílt/nyílik mód. Ezen kívül kapcsolatot tervezek létesíteni doktori iskolákkal, amely révén doktorandusz hallgatók kapcsolódnának be intézeti projektekbe, ezáltal biztosítva a minőségi kutatói utánpótlást az intézet részére. Az intézet kutatói állományán belül jelenleg a fiatal kutatók dominálnak, ami jelentős kutatói utánpótlási potenciált biztosít az intézet számára, ugyanakkor a fiatal kutatókat megfelelő fejlesztési/támogató programokkal kell segíteni a tapasztalatszerzésükben. Ennek érdekében rendszeressé tenném a szakmai/kutatói fórumokat, amely lehetőséget biztosítana a fiatal kutatók számára előadásaik, publikációik bemutatására. Az intézet működésének a minőségét a hatékony és magas színvonalon dolgozó elhivatott kutatói állomány határozza meg. A teljesítmény fokozásának fontos eszköze - a járulékos, elsősorban adminisztratív terhek csökkentésén túl - a megfelelő és rendszeres kutatói értékelés. Ezért bevezetném a teljes kutatói állományra kiterjedő, évenkénti értékelést, amit az intézeti tudományos tanács végezne el. A kutatói minősítési rendszer bevezetésével objektívan értékelhetővé válnak a kutatói teljesítmények, amiben a publikációs aktivitás mellett, a projektekben való részvételnek, projektíró munka és a gyakorlattal való kapcsolattartásnak, illetve oktatási tevékenységnek egyaránt fontos szerepet kell kapnia. Előnyösnek tartanám, ha a NAIK intézményhálózatán belül egy egységes kutatói értékelő rendszer kerülne kidolgozásra és alkalmazásra. Terveim között szerepel, hogy elismert nemzetközi kutatók alkalmazására is pályáznánk, akik képesek komplett témacsoportokat felfuttatására (pl. Horizon2020, ERA Chairs).

Infrastrukturális fejlesztések Az intézet két kiemelkedően fontos kutatási alapinfrastruktúrája közül a kísérleti halastórendszer az elmúlt évben került külső pályázati forrásból felújításra. Ugyanakkor az intézet számára az elmúlt években jelentős versenyhátrányt okozott a haltermelés technológiai

és élettani kísérleteinek végzésére szolgáló, korszerűtlen és nagy költségekkel üzemeltethető zárt kísérleti recirkulációs rendszer felújításának elmaradása. Ezt a hiányt pótolja az intézet Aquaredpot projektje, amellyel a kísérleti rendszer újjáépítése külső forrásból ugyancsak megoldható. A HOP források tervezett felhasználásával az Aquaredpot keretében újjáépített recirkulációs rendszer további bővítésére is mód nyílik. Várhatóan a recirkulációs rendszer első üteme 2015 elejétől üzembe állhat. Ezzel az intézet két legjelentősebb halas kutatási infrastruktúrájának a helyzete rendeződik. Az új kísérleti rendszer az intézeti kutatási igények kiszolgálásán túl, egyrészt egyfajta intézmények közötti halas kísérleti bázis alapját is képezheti, ezáltal is erősítve a hazai kutatószervezetek közötti együttműködést, másrészt képzési, demonstrációs hátteret is biztosíthat a hazai és nemzetközi továbbképzési programoknak. A kutatólaboratóriumok közül a táplálkozás-élettani és takarmányozástani laboratóriumok műszerfejlesztése hamarosan elodázhatatlanná válik (HPLC és GC analitikai berendezések), amire elsődlegesen célirányos fejlesztési pályázatok nyújthatnak fedezetet. Az intézet informatikai háttere részben megoldott, azonban a kutatói munkaállomások számítógépei sok esetben pótlásra vagy korszerűsítésre szorulnak, amelyre részben pályázati bevételekből, részben egyéb intézeti források felhasználásával kerülhet sor.

K+F+I tevékenység megújítása A szaktanácsadási és innovációs tevékenység megerősítése céljából jelentős megerősítésre szorul, ebben a kulcsszerepet a Szaktanácsadási és Innovációs Osztály töltené be, amelynek feladata az intézet szaktanácsadási tevékenységének és a termelőkkel való kapcsolattartásának a koordinálása, valamint hazai és nemzetközi képzési programok szervezése lesz. Az osztálynak ugyancsak fontos szerepe lesz a szellemi tulajdon menedzsmentjében és fejlesztésében is, működésében minden fontosabb tématerületről (témacsoportok tapasztalt kutatói, recirkulációs rendszer vezetője, belső telep-vezető, stb.) egy-egy fő részt vesz majd. Az intézetben folyó kutatási projektek jelentős része haltermelő vállalkozások bevonásával folyik (a fontosabb "nagyprojektek" közül három GOP és NTP projektben, Arraina EU FP7 projektben, valamint a tervezettek közül egy-egy Horizon2020 és Indiai-Magyar K+F+I

projektben vesz részt hazai termelő vállalat). Ezt követően is fontosnak tartom a hazai haltermelők bevonását kutatási projektekbe. A hazai vállalkozások KFI szintjének emelése, valamint a tudástranszfer erősítése érdekében rendszeres innovációs fórumot kívánok biztosítani a halas vállalkozások számára a termelői szervezetek bevonásával. A fórum egyik célja lenne, hogy a termelői, a kutatói és oktatói szféra közösen jelölje ki azt a gyakorlat számára fontos rövid, közép vagy hosszú távú 3-4 kutatási területet, határozza meg az elérni kívánt eredményeket és dolgozzon ki közös finanszírozási-pályázati konstrukciókat a kutatási eredmény elérése érdekében. A projektek előrehaladásáról a kutatóintézet rendszeres beszámolókkal tartozik a termelők felé. Az innovációs fórum másik célja, hogy az intézet K+F+I tevékenységét, az ott folyó egyéb projekteket céljait és eredményeit közérthető módon bemutassa, gyakorlati alkalmazhatóságát előmozdítsa.

Szakmai vezetési elképzelések összefoglalása A Halászati Kutatóintézet hatékonyságának, a tudományos eredményesség és a haltermelésiágazat fejlesztéséhez való hozzájárulás növeléséhez megbízatásom esetén elsősorban az alábbi területeken kívánok javítani a kutatóintézet szakmai irányításában: 

Az intézeti hatékonyság növelése, a hazai és nemzetközi pályázatokon való sikeres részvétel elősegítése o projektkoordinációs csoport felállítása a kutatói projekt adminisztráció csökkentéséért, az egy kutatóra jutó projektek számának növelése érdekében o objektív és rendszeres kutatói teljesítményértékelés bevezetése o projektszemlélet erősítése, a projektvezetők felelősségének és önállóságának növelése o a kutatók és a kutatást segítők munkaidejének projekt szintű folyamatos nyilvántartása. El kell érni, hogy a kutatásban dolgozók munkaidejét legalább 60 %-ban külső forrásból finanszírozott projektek biztosítsák.



Tudományos-szakmai kapcsolatok erősítése: o a NAIK intézethálózattal való tudományos együttműködés elősegítése, valamint a kutatási infrastruktúra hasznosításában a párhuzamosságok kerülése

o a hazai egyetemi halas kutatócsoportokkal és a társ MTA kutatóintézetekkel való szakmai és pályázati kapcsolat fenntartása, további erősítése, közös pályázatok a MAHOP ágazati innovációt segítő forrásainak hatékony felhasználása érdekében o a HAKI hagyományosan magas színvonalú nemzetközi kapcsolatainak fenntartása o regionális szerep az akvakultúrás kutatásokban, a tudományos és oktatási együttműködések erősítésével o távlati célom egy angol nyelvű lektorált, impact faktorral rendelkező, tudományos, elsősorban a tavi akvakultúra fejlesztésével foglalkozó folyóirat létesítése 

A fiatal kutatók szakmai fejlődésének elősegítése: o rendszeres

szakmai

fórumok

a

fiatal

kutatók

előadói,

publikációs

gyakorlatának elősegítésre o doktori tanulmányok támogatása tanulmányi szerződések létesítésével o évente a legjelentősebb publikációs aktivitást felmutató fiatal kutató díjazása 

A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése: o

termelők és szakmai szervezetek részvételének erősítése a kutatási programokban

o innovációs fórum megrendezése, amelyben a termelők meghatározzák a számukra legfontosabb 3-4 kutatási területet. A fórum lehetőséget biztosít a tudástranszfer erősítésére, az innovációs párbeszédre o a szaktanácsadás és a közvetlen termelői kapcsolattartás erősítése, tematikus és közérthető szakmai tréningek megrendezése o a szellemi tulajdon kezelés tudatosságának erősítése, szellemi tulajdon kezelési szabályzat kidolgozása

Végezetül ahhoz, hogy az intézet jövőjét illető tervekben elsősorban a fejlesztési elképzelések legyenek

a

meghatározóak,

megkerülhetetlen

az

a

tény,

hogy

a

HAKI

egy

kiegyensúlyozottan, felelősséggel gazdálkodó intézet, felhalmozott adósságok nélkül. Ebben elévülhetetlen érdeme volt az intézet korábbi kinevezett szakmai és pénzügyi vezetésének. Megbízatásom esetén ezt követően is minden erőmmel a kiegyensúlyozott gazdálkodás további fenntartására fogok törekedni.

Az intézetvezetői pozíció betöltéséhez szükséges kompetenciáim Tizenöt éve dolgozom kutatóként a Halászati Kutatóintézetben, itt kezdtem a tudományos pályámat tudományos segédmunkatársi, majd folytattam munkatársi és főmunkatársi pozícióban. Kutatási szervezeti egység vezetőként nyolc éve dolgozom. A HAKI-ban eltöltött évek során alaposan megismertem az intézet működését, az itt dolgozó kollégákat, valamint az intézet erősségeit és fejlesztésre szoruló részeit. Tudományos tevékenységem a tavi haltermelési technológiák fejlesztéséhez, az akvakultúra fenntarthatóságának a haltermelés környezeti interakcióinak vizsgálatához és a vízi környezeti monitoringhoz kapcsolódik. Doktori cselekményem témája ugyancsak a tavi halgazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódott, címe: "Környezetbarát, kombinált tavi haltermelési technológiák fejlesztése". Kutatói pályám során több, mint 150 tudományos publikációval rendelkezem, több nemzetközi tudományos lapnak vagyok bírálója, illetve felkért óraadóként több egyetemen is oktatok. Az intézetben nyolc éve töltök be kutatási egység vezetői feladatokat, szereztem kutatásszervezési és vezetői tapasztalatokat; írtam projekteket, menedzseltem hazai és nemzetközi kutatási konzorciumokat, miközben egyaránt irányítom a napi feladatokat és fiatal kutatók tudományos tevékenységét, illetve PhD témáját. Az itt töltött idő alatt összesen 16 hazai és nemzetközi projekt témavezetője voltam/vagyok, mintegy 600mFt összértékben. Úgy gondolom a projektek és az általam irányított kutatási osztályok, témacsoportok pénzügyi menedzsmentjéből kifolyólag költségvetés gazdálkodási tapasztalatokkal is rendelkezem, amit a közgazdasági diplomám is segít. Széles körű nemzetközi és hazai tudományos kapcsolataim vannak, amit egyaránt bizonyítanak a hazai halas kutatóhelyekről érkezett ajánlások, valamint a kiterjedt nemzetközi projektkapcsolatok.

Szarvas, 2014. június 25. Dr. Gál Dénes