Német ipari kilátások A Deutsche Bank a napokban megjelent konjunktúra-előrejelzésében mind 2014-re, mind 2015-re a bruttó hazai termék 1,5 %-os növekedését valószínűsíti a német gazdaságban. Ez 0,2-0,3 % százalékponttal magasabb a szövetségi kormány és a vezető gazdaságkutató intézetek prognózisánál, s különösen derűlátó a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) előrejelzéséhez képest, amely 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló hagyományos őszi előrejelzésében 2015-re mindössze 0,8 %-os gazdasági növekedést valószínűsít. A Deutsche Bank szerint – és ez jut kifejezésre a másokénál derűlátóbb előrejelzésben – az elkövetkező negyedévekben a német gazdaság újra növekedési pályára kerül, bár ennek mértéke viszonylag szerény marad és ki lesz téve bizonyos külső veszélyeknek. A Deutsche Bank szakértői elismerik, hogy az elmúlt hónapokban ellenszélbe került a német gazdaság. Egyes geopolitikai kockázatok – mindenek előtt a kelet-ukrajnai konfliktus – nyomasztóan hatnak a német és tágabb értelemben az európai gazdaság hangulatára és a gazdaság egyes fontosabb mutatószámai romlásához vezettek. Beruházási szándékaikat illetően a vállalatok óvatosabbak lettek, melynek következtében az euró-övezet élénkülése csak nagyon lassan halad előre, s egyes tagországokban megsokasodtak a gazdasággal kapcsolatok negatív hírek. Kétségtelen: az Egyesült Államok és Kína gazdasági növekedése egyértelműen erőteljesebb az európainál, sőt az Egyesült Államokban a fejlődési ütem gyorsulását valószínűsítik a kutatók; ugyanakkor mindkét országban vannak olyan jelek, amelyek bizonyos óvatosságra késztetnek. A statisztikai hatások mellett ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy 2014 második negyedévében kis mértékben csökkent a német gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest. A növekedés hajtóereje a Deutsche Bank előrejelzése szerint is a magánfogyasztás, amely az idén 1,0, jövőre újabb 1,5 %-kal növekszik. A gépi beruházásoknál – a múlt évi erőteljes visszaesést követően – 2014-re 3,9, jövőre újabb 3,1, az építési beruházásoknál – elsősorban a lakásépítések alakulásának hatására - ez évre 3,6, 2015-re újabb 2,8 %-os növekedést valószínűsítenek a bank szakértői. Az export volumene az idén 3,6, jövőre – egyebek között az amerikai konjunktúra várt élénkülésével összhangban - 6,0, az importé ez évben 4,7, jövőre 7,1 %-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Az exportorientált ágazatok sokat profitálnak abból, hogy az euró alulértékelt marad a dollárhoz képest. A nyersanyagárak csökkenése mérséklően hat a vállalati költséggazdálkodásra még akkor is, ha ez a hatás olyan nyersanyagok világpiaci árának dollárban történő meghatározása folytán az euró gyöngesége miatt nem is juthat teljes mértékben kifejezésre. A kamatkörnyezet vállalati szempontból kedvező marad, a fogyasztói árak ez évben 0,8, jövőre 1,4 %-kal, a munkanélküliségi ráta az idei 6,7 %-ról jövőre 6,8 %-ra emelkedik. A bérek a sokéves átlagot meghaladó mértékben növekednek, a foglalkoztatás korábbi években tapasztalt javulása erősen lefékeződik, s megjelennek a minimálbér- és a nyugdíjemelésről szóló kormánydöntések első negatív hatásai. A bevándorlás folytatódása serkentőleg hat a belföldi kereslet alakulására. A feldolgozóipar termelése nyilván nem függetleníthető a nemzetgazdasági környezet alakulásától. Az ipari termelés 2014 utolsó negyedévében – a szezonális változások hatását is figyelembe véve – a harmadik negyedévihez képest kis mértékben csökken, majd a jövő év
első három hónapjában az idei negyedik negyedévi szinten alakult. Érzékelhető növekedési impulzusok – részben külföldről, részben a belföldi tényezők hatására – 2015 második negyedévétől várhatók. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2014-ben a német feldolgozóipar termelése reálértékben 1,5 %-kal haladja meg az egy évvel korábbit, ez azonban 2015-ben – szintén reálértéken számítva – az idei felére, ¾ %-ra mérséklődik. A termelékenység javulását figyelembe véve ez praktikusan azt jelenti, hogy már az is siker lenne, ha a jövő évben sikerülne megtartani az iparban foglalkoztatottak létszámát. Ez pedig azt jelenti, hogy az iparnak a bruttó értékteremtéshez való hozzájárulása 2014/2015-ben – ahogy az már 2012-ben és 2013-ban is történt – tovább mérséklődik, bár az ipar Németországban kétségkívül jobban pozícionált, mint Európa számos más országában. A német gazdaság egyes fontosabb iparágai közelmúltjáról, aktuális helyzetéről és a közeljövőjéről szóló elemzést és előrejelzést az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A magyar gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű autóipar termelése 2013-ban 1,2 %-kal emelkedett, ami az autók iránti németországi, illetve európai kereslet gyöngeségét látva egészen elfogadható eredmény, s amit jól egészített ki a haszonjármű-gyártók körében tapasztalt konjunktúra. 2014-ben – számos ok szerencsés összjátéka folytán – megfordult a trend. Ezen okok közé tartozik a nyugat-európai kereslet többéves válság utáni újbóli megélénkülése, ami oda vezetett, hogy az Európai Unió tagországaiban az idén újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma 4 %-kal meghaladja az egy évvel korábbit. Mivel az EU-ban forgalomba hozott német márkák aránya eléri az 50 %-ot és sok, az EU-ban értékesített járművet különböző németországi gyárakban állítanak elő, a kereslet kedvező alakulásából sokat profitált az ágazat. Különösen dinamikusan növekedett a spanyolországi és a brit kereslet; melynek következtében az év első hét hónapjában a két említett országba irányuló német autóexport értéke a múlt év azonos időszakához képest 24, illetve csaknem 18 %-kal emelkedett. Magában Németországban az újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma 3 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Számottevő növekedési impulzusok mégis Európán kívülről, elsősorban Kínából és az Egyesült Államokból várhatóak. Mindent egybe vetve elsősorban a külföldi kereslet élénkülésének köszönhető, hogy a német autóipar első nyolc havi termelése reálértéken számítva 5,7 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami az év egészére számítva – alapvetően a külföldi kereslet az év vége felé tapasztalható mérséklődésének hatására – nem lesz több 4 %nál. Óvatosságra int a kapacitás-kihasználtság mértéke is, ami 2014 harmadik negyedévében csökkenő tendenciát mutatott. 2015-ban a külföldi kereslet által kibocsátott növekedési impulzusok mérséklődnek. Az eladások euró-övezetben várható növekedését ellensúlyozhatják a geopolitikai kockázatok és egyes belpolitikai nehézségek, melyek hatására ugyan nem csökken az euróval rendelkező országok autóipari kereslete, de 2 %-ot meghaladó mértékű növekedés aligha valószínűsíthető. Nagyobb viszonylatokra lebontva – Németországban az újonnan forgalomba hozott gépkocsik száma alig növekszik, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában korábban tapasztalt kereslet ugyancsak veszít korábbi lendületéből, s azt is egyre nagyobb mértékben helyi termelésből fogják kielégíteni. Mindent egybe vetve a németországi autóipari termelés mennyiségi növekedése 2015-ben nem lesz több 1 %-nál.
2
2. A gép- és berendezés-gyártás a 2008/2009. évi válság után viszonylag gyorsan magához tért, 2010-ben és 2011-ben százalékban kifejezve kétszámjegyű növekedést produkált, de aztán 2012-re 1,2 %-ra visszaesett, 2013-ban pedig 1,6 %-kal csökkent a termelés. 2014 a harmadik olyan év, amikor a belföldi gyártás gyakorlatilag stagnál, ami mindennek másnak nevezhető, csak éppen normális állapotnak nem. Az ágazat vállalatait pozitív és negatív hatások egyaránt érték az elmúlt időszakban. A nyersanyagárak csökkenése egyértelműen jótékony hatást gyakorol a termelési költségek alakulására, ami kiegészül a kamatszint és a finanszírozási feltételek kedvező alakulásával. A negatív tényezők között vétetik száma az oroszukrán konfliktus által kiváltott bizonytalan helyzet, melynek nyomán megfordult a nyugat-európai, de különösen a német beruházóktól a korábbi években megszokott élénk befektetési kedv. S ha a belátható jövőben valamilyen módon enyhül vagy netán le is zárul a konfliktus, az ahhoz kötődő negatív élmények sokáig megmaradnak majd az emlékezetben, s nagy elővigyázatosságra sarkallják majd a Keleten fellépő vállalatokat. A keretfeltételek alakulása különbözőképpen érinti a gép- és berendezés-gyártás több mint 30 ágazatát. A bányagépgyártókat megérintette a bányászati termékek nemzetközileg tapasztalható gyönge árhelyzete, s a beruházási készség ebből fakadó lanyhulása, mint ahogy a nyomda- és papíripari gépgyártók is átlag alatti évet fognak zárni. A gépipar átlagánál jobban teljesítenek a robot- és automatizálási iparban, a fluidtechnikában és a turbinagyártásban tevékenykedők. 2015-ben – feltételezve, hogy enyhülnek az elsősorban Kelet-Európát sújtó regionális konfliktusok és újra stabilizálódik a világgazdaság – élénkülhet a német gépipari konjunktúra. A belföldi termelés 1 %-kal várhatóan meghaladja az ideit. Esélyt jelenthet a német gépgyártóknak a kamatfeltételek, az euró-dollár árfolyam, valamint az amerikai értékesítési lehetőségek kedvező alakulása; amihez az elmúlt években egyre fontosabbá vált kínai forgalom is újabb impulzusokat kölcsönözhet, még ha az ottani iparpolitika megváltoztatása nyomán nem is lehet olyan erőteljes növekedési dinamikával számolni, mint a korábbi években. 3. A rendkívül széles termékválasztékot, nevezetesen fogyasztási cikkeket, beruházási javakat és előgyártmányokat egyaránt előállító villamosipar helyzete, teljesítménye nagyban függ a gyorsan növekvő világkereskedelemtől. A távközlés és a szórakoztatóelektronika termeléscsökkenése, illetve a mérés- és ellenőrzési technika kedvező fejlődése együttes hatására 2012-ben és 2013-ban 2,1, illetve 1,8 %-kal még csökkent az ágazat termelése, ez évben azonban megfordult a trend, s 2014-ben mindent összevetve 1,5 %-os termelésnövekedés valószínűsíthető. 2015-re – feltéve, hogy a geopolitikai feltételek megnyugodnak, s az árfolyamok „exportőr-barát” módon alakulnak – az idei termelési volumen megismétlődését feltételezik a Deutsche Bank szakértői; hangsúlyozva, hogy hosszútávon a villamosipar növekedési potenciálja mind inkább a nemzetközi verseny függvénye, s hogy ebben olyan tényezők, mint a bérköltségek és a termelékenység egyre növekvő szerepet játszanak. 4. A német kohászati vállalatok nagy reményekkel vágtak neki az idei esztendőnek, ezek a reményteli várakozások aztán – elsősorban a kohászati termékeket felhasználó más ágazatok gyöngélkedése folytán - az év folyamán alábbhagytak. Köztudott, hogy a kohászat alapvetően magas szállítási költségekkel járó ágazat, a termelők piacaik 3
meghatározásakor elsősorban Európára koncentrálnak, már pedig az „öreg kontinensen” számos vevő ország jóval nagyobb strukturális gondokkal küszködik, mint maga a német gazdaság. Így fordulhat elő, hogy míg az év elején 4 %-os termelésnövekedésben reménykedett az ágazat, ma már tudni lehet, hogy ez nem lesz több 1 %-nál. A perspektívák 2015-re sem kedvezőbbek. Mivel a felhasználó ágazatok – gép- és berendezés-gyártás, autóipar, villamosipar – legfeljebb szerény növekedés valószínűsíthető, a kohászatban jövőre stagnálásnál kedvezőbb fejlődés nem várható. 5. A vegyipar 2013-ban a maga fél %-os növekedésével stabil évet zárt, ez év első nyolc hónapjában azonban 1,9 %-kal alacsonyabb volt az ágazat termelése, a múlt év azonos időszakához képest. S bár a rendelések kedvezően alakultak, (január és augusztus között 1,9 %-kal meghaladták a múlt év első nyolc havit), az év egészére vetítve 2,5 %-os termeléscsökkenés valószínűsíthető. 2015-ben – termékcsoportonként különböző mértékben ugyan – megfordul az idén kedvezőtlen trend, s a 2,5 %-os növekedés nagyjából ki fogja egyenlíteni az idén elszenvedett termeléskiesést. 6. A gyógyszeripar termelése tavaly 5,3 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ez év első nyolc hónapjában pedig még gyorsabb növekedést ért el az ágazat. A harmadik negyedévben a kapacitás-kihasználtság elérte a 85,3 %-ot, ami jóval meghaladja a sokéves átlagot. Az ágazat termelése és forgalma szempontjából az ipari átlagot meghaladó mértékben meghatározóak a külföldi piacok, az exportkvóta megközelíti a 70 %-ot. Az ágazat továbbra is erőteljes rendelésállománnyal rendelkezik, (melynél a külföldi meghaladja az átlagot, s a belföldi kis mértékben elmarad attól); az ágazat derűlátó várakozásai elsősorban az amerikai, továbbá az ázsiai és latin-amerikai kereslet élénküléséből táplálkoznak. Mindent egybe vetve, a gazdasági kockázatokat is figyelembe véve erre az évre változatlanul jelentős, „legalább 4”, a jövő évre pedig újabb 2 %-os növekedés valószínűsíthető. Következtetés: Az erre, valamint a jövő évre várható szerény ipari termelésnövekedés elsősorban a különféle értékesítési piacok fékezett konjunktúrájára, valamint egyes egyéb sokkszerű fejleményekre vezethető vissza. A Deutsche Bank szakértői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy középtávon egyre fontosabb szerepet játszanak a politika által jórészt befolyásolható strukturális keretfeltételek, s hogy a politika által az elmúlt egy évben kidolgozott és elfogadott intézkedések alapján tartani kell attól, hogy a következő években nemzetközi összehasonlításban romlani fog Németország, mint termelési telephely versenyképessége. A visszaesés okait a Deutsche Bank szakértői – más kutatói műhelyekkel egybehangzóan – egyebek között a nyugdíjpolitikában, valamint a már végrehajtott vagy még a vita időszakát élő foglalkoztatáspolitikai intézkedésekben (pl. minimálbérek növelése és elterjesztése) látják. Emellett egyre nagyobb gondot okoz – bár térségenként és ágazatonként különböző mértékben jelenik meg – a szakemberhiány. Külön fejezet az energiapolitika, melyben a Németországban bevezetett változások a korábbinál (és az európai színvonalnál) magasabb energiaárakhoz vezettek. Egyre nagyobb kihívás a közlekedési infrastruktúra romlása, valamint a szélessávú internet-hálózat kiépítésének lassúsága. A képzésbe pedig egyelőre túlságosan keveset invesztálnak, pedig szükség lenne arra, hogy jobban fejlesszék Németország legfontosabb forrását, a humántőkét.
4
Figyelembe véve, hogy a növekedési potenciálok egyes Európán kívüli piacokon jóval magasabbak, mint Németországban vagy Európában, fennáll annak veszélye, hogy a német vállalatok e növekedési piacokon eszközölt beruházásai egyre gyakrabban a hazai termelési bázis terhére történnek. Ezzel együtt Németország továbbra is vonzó beruházási telephely, de „politikai szempontból fatális lenne az elkövetkező évtizedben az elért vívmányokat könnyelműen eljátszani”. A német ipar jövőbeni fejlődésének biztosítása a politika és a vállalati szféra közös felelősége; utóbbinál meghatározó jelentőségű a foglalkoztatottak továbbképzése és a digitális kor követelményeinek megfelelő innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztése. Ahhoz viszont, hogy Németországban tartósan többet kutassanak, fektessenek be és végül termeljenek, megfelelő politikai keretfeltételekre van szükség. Az, hogy Németország kerek tíz évvel ezelőtt „Európa beteg embere” volt, az ipar egy részére is vonatkozott. „Ma a német ipar – különösen az uniós versenytársakkal összehasonlítva, hála az ún. Agenda-politikának és a vállalati erőfeszítéseknek – egészen kiváló helyzetben van; ugyanakkor nagyon sok régi és új versenytárs ül az Egyesült Államokban, Japánban és Koreában, Kínában és más, gyorsan fejlődő piacokon”. A globalizáció nagy kihívásokkal jár, de Németországban, mint ipari telephelyben megvan az a potenciál, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak – írják az Európa vezető gazdasági hatalma ipari kilátásairól szóló előrejelzésben a Deutsche Bank szakértői.
5
