2008. március
HÉZAG NÉLKÜL
200 8 . március 008 X. évfolyam 3. szám
. 5 1 s u i c r Má A MÁV jövõje a tét „Irreális követelések és Gaskó István gátlástalansága az idei sztrájk jellemzõje. A VDSZSZ elnöke által szajkózott ígéretet a korábbi és jelenlegi miniszter is cáfolta. Úgy hírlik, Gaskó István politikai ambíciói erõsebbek, mint vasutas kötõdése. Hajthatatlanul ragaszkodik megalapozatlan és törvénytelen követeléseikhez és tudomást sem kíván venni a MÁV vezetõinek véleményérõl, akik következetesen képviselik: ebben nincs alku. Ilyen alku nincs. Most a MÁV jövõje a tét.”nyilatkozta Kákossy Csaba közlekedési miniszter. Forrás: Magyar Közlekedés XVI. évfolyam, 3. szám
Tálalás már a vasutasok is alig támogatják Gaskót… „A vasutassztrájk kommunikációjában mind a MÁV, mind a munkát beszüntetõ VDSZSZ vétett hibákat. A szakszervezet sokáig megfeledkezett a lakosság informálásáról, ami társadalmi támogatottságának megcsappanásához vezetett” - írja legújabb számában a Marketing&Média. Három hétig tartott az eddigi leghosszabb egybefüggõ munkabeszüntetés hazánkban. Már a múlt homályába vész, de a 15 évvel ezelõtt felállított rekord egy fõvárosi textilüzem szövõnõinek nevéhez fûzõdik. A dolgozók akkor csak ezzel a monstre munkabeszüntetéssel tudták elérni, hogy szóba álljon velük az üzem tulajdonosa. Az azóta eltelt évek során már nem a szövõnõk, hanem a vasutasok lettek a legtöbbször sztrájkot hirdetõ munkavállalók. Joggal gondolhatnánk, hogy egy olyan esetben, mint a február elejei munkabeszüntetés, komoly kommunikációs stábok feszülnek egymásnak, hisz maga a sztrájk is egyfajta PR (Public Relations, azaz kommunikációs kapcsolat) akció. A MÁV-ból azonban hosszabb próbálkozással sem sikerült kihúzni, hogy ki irányította a sztrájk alatti válságkommunikációs munkát. Illetve azt sem árulták el, hogy igénybe vettek-e ehhez külsõ tanácsadót. A februári sztrájkot kezdeményezõ VDSZSZ-„szóvivõje” pedig kifejezetten meglepõdött a kommunikációs tanácsadójuk iránti érdeklõdésen. Elmondása szerint mindent saját kútfõbõl oldottak meg. A cikk írásakor a MÁV-nak vannak jobb pozíciói, hisz jelenleg nem sztrájkol senki, ugyanakkor lapzártánk utánra a munkabeszüntetés folytatását helyezték kilátásba. A vasúttársaság kedvezõbb helyzetét azonban nem a „vérprofi” PRgépezetének, hanem inkább a másik fél kommunikációs hibáinak köszönheti.
Céltalan sztrájkblog… „Az állomásfõnöknõ tegnap Esztergom-Kertvárosban leváltotta férjét, aki for-
galmi szolgálattevõként sztrájkolt” – olvasható egy családi perpatvart sejtetõ igazi gyöngyszem a VDSZSZ honlapján, ahol a sztrájk történéseirõl naponta többször is beszámoltak. „A MÁV hivatalos hangú sajtóközleményeivel ellentétben ezzel a blogszerû, már-már haditudósítás jellegû megoldással az emberekhez sokkal közelebb lehet hozni a sztrájkot” – ismeri el a szakszervezeti tudósítás innovatív jellegét Szûcs Ervin, a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadócég regionális ügyvezetõje.
Tüntetõ utasok… Tavaly õsszel Franciaországban sztrájkba léptek a vasutasok, miután megneszelték, hogy az 50 éves nyugdíjkorhatárukat közelíteni szeretnék az általános 65 évhez. A Nicolas Sarkozy vezette kormány azonban profin kommunikálta a kiváltságos korhatár igazságtalan voltát, így a vasutasok – a társadalmi támogatottság hiánya miatt – kénytelenek voltak tíz nap után feladni a sztrájkot. Egy felmérés szerint a lakosság 68 százaléka nem tartotta jogosnak a vasutasok felháborodását, olyannyira, hogy néhány nap után már a munkabeszüntetõk ellen tüntettek Párizsban! Az ötlet tehát jó, a kivitelezés azonban már hagy némi kívánnivalót maga után. Rejtély ugyanis, hogy kik képezik a „sztrájkblog” célcsoportját. Elsõ blikkre belsõ használatúnak tûnik, ám a VDSZSZ tagságának zömét a kétkezi vasutasok teszik ki, akiknek nagy része vélhetõen még sztrájk idején sem lóg a neten. A külsõ szemlélõket viszont aligha kötik le az Esztergom-Kertvárosi történések. Ráadásul egyes bejegyzések már-már a „zolai naturalizmus” stílusjegyeit idézik. Az egyik postban például az ebédrõl társalgó sztrájkolók életképét mutatják be. Egyikük babfõzeléket enne, de a többiek lehurrogják. „Hogyne, aztán itt fogsz fingani ne(folytatás a 2. oldalon)
2 (folytatás az 1. oldalról...)
künk egész nap” – olvasható a VDSZSZ hivatalos honlapján. Sokunk véleménye szerint, az ilyen, kissé mellbevágó sztoriknak – vannak még hasonlók – talán inkább egy jelszóval védett oldalon, vagy az intraneten lett volna a helyük.
Bizalom nélkül?… Vágvölgyi Mihály, a Noguchi Porter Novelli kormányzati kapcsolatok igazgatója úgy látja, a sztrájkolók sokáig élvezték a lakosság bizalmát, ezt azonban Gaskó „hajnaltól bármikor, bárhol káosz alakulhat ki” jellegû kijelentéseivel és az utasok tájékoztatásának hiányával játszottak el. Arról nem is beszélve, hogy amíg az emberek a rövidebb sztrájkokat általában tolerálják, addig az elhúzódó munkabeszüntetések esetén a sztrájkolók ellen fordulhatnak. Különösen azok, akiknek a mindennapi életét, a munkábajárását nehezíti meg a vasút megbénulása. „Egy sztrájk esetében nagyon fontos, hogy a társadalom egyetértésével találkozzon, a VDSZSZ pedig nem tudta széles körben elfogadtatni a céljait” – mondja Ferling József, a Ferling PR ügyvezetõje, aki szerint ideig-óráig elegendõ lehet a jó belsõ kommunikáció, de elõbb-utóbb eredményeket is fog várni a tagság. Ameddig viszont a társadalmi vélekedés az, hogy túlzók a sztrájkolók igényei, addig a MÁV vezetõi sincsenek ösztönözve a gyors megállapodásra.
Fogyatkozó érvek… A VDSZSZ helyzetét nehezíti, hogy egyik vasutas szakszervezet sem tart velük a sztrájkban, sõt túlzónak vélik Gaskóék követelését. A Fõvárosi Munkaügyi Bíróság ráadásul jogellenesnek találta a tízszázalékos béremelési igényüket, ez tehát kiesett a követeléseik közül. A másik oldalon meg újabb pont a MÁVnak, hogy a Magyar Vasúti Hivatal elsõ körben nem talált a vasúti közlekedés veszélyeztetésére utaló nyomokat. Ez azért lehet kínos a VDSZSZ vezetõi számára, mert erre hivatkozva függesztette fel a sztrájkot, és erre építi a MÁV-ot támadó stratégiáját.
Kocsmai verekedés… „A válságkezelés alapja a megelõzés, ami nem történt meg a MÁV részérõl, s ez rossz belsõ kommunikációra utal” – jelzi Szûcs Ervin, hogy a vasúttársaság az ala-
HÉZAG NÉLKÜL poknál rontotta el a helyzet kezelését. A Weber Shandwick ügyvezetõje szerint a MÁV három célcsoport felé kommunikált: utasok, sztrájkolók és politikusok. Az utasok felé hatékonyan jutatták el üzeneteiket például arról, hogy megállapodtak több Volán-társasággal is a MÁV-bérletek elfogadásáról. A sztrájkolók irányába mutató lépés volt, hogy napi ötezer forintos kiegészítõ jövedelmet ajánlottak a munkát felvevõknek. „A MÁV menedzsmentje számára a legfontosabb a kormány felé való önigazolás volt” – említi Szûcs Ervin, aki szerint hiba volt, hogy ennek hevében politikai kérdésekbe is belementek, és például közleményben védték meg Kóka Jánost, miközben ez nem a cég feladata lett volna. Vágvölgyi Mihály nem tartja szerencsésnek, hogy amíg a szakszervezet részérõl konzekvensen két nyilatkozó – Gaskó, illetve helyettese – jelent meg a médiában, addig a MÁV kommunikációja kevésbé vált személyessé. „Összeszámoltam, hogy legkevesebbszer a MÁV szóvivõjét idézték a lapok, az összes többi vezetõ többször szólalt meg, beleértve a jelenlegi és volt közlekedési minisztert, illetve azok helyettesei” – mondja Vágvölgyi Mihály. A munkafegyelemrõl ismert Japánban is elõfordulnak sztrájkok, ám náluk ezek többnyire annyiból állnak, hogy a dolgozók fehér szalagot kötnek a karjukra, ezzel jelezve elégedetlenségüket. Amíg tehát a VDSZSZ a saját tagjaival kommunikált, addig a MÁV elsõdlegesen a lakosság meggyõzésére koncentrált. „A társadalom volt az óvó néni, akinek megmondták a másikat” – véli Ferling József, aki úgy látja, hogy a kommunikációs mérkõzést ezzel a MÁV nyerte. Vágvölgyi szerint azonban egyik félnek sem volt kidolgozott kommunikációs stratégiája, ezért egyiküket sem tartja jobbnak a másiknál. „Az egész sztrájk kommunikációs szempontból olyan volt, mint egy kocsmai verekedés, ahol nem tudni, ki és mit szólt be elõbb, de annyi biztos, hogy a békés vendégek – az utasok – már kaptak egy-két pofont” – teszi hozzá a szakember.
Végül… Az ágazati szakszervezetek egyre inkább kalandor akciónak minõsítik a munkabeszüntetést. Szerintük Gaskó saját magát és a szakszervezeti mozgalmat is lejáratja. Noha jelzésértékû, hogy akciójával a VDSZSZ a kezdetektõl fogva egyedül volt, az ágazati szakszervezetek képviselõi leginkább csak nevük elhallgatásával
2008. március
vállalták Gaskó István és érdekképviseletének minõsítését. Egyesek úgy fogalmaztak, önmagáért beszél a kudarc. Gaskó a hõs gladiátor szerepét akarta magának, de az éjféltõl 9-ig tartó sztrájk egyértelmûen jelzi, hogy a vasutasok már nem támogatják. A legtöbben elpártoltak mellõle, a munkavállalók belátták, hogy rossz, értelmetlen célkitûzésért harcoltak. Ha nem fújja le idõben Gaskó a munkabeszüntetést, a „csenevész” akció magától is összeomlik. Mások úgy látják, „vergõdik” a VDSZSZ vezetõje, belesült a tervébe, de nem tudja, hogy jöjjön ki belõle. Amit tesz, annak hosszú távon túl sok negatív hatása lehet. Ha a munkabeszüntetések miatt jelentõs a MÁV anyagi vesztesége, az kihat majd a foglalkoztatásra, és befolyásolhatja a jövõ évi bértárgyalásokat is. Mivel Gaskó rosszhiszemûen használja a sztrájkot, elképzelhetõ, hogy „eléri” vele a sztrájktörvény szigorítását is. A nyilatkozók szerint a VDSZSZ akciója a szakszervezetek hitelességét is kockáztatja, mert egyértelmû, hogy nem a meghirdetett cél a lényeg, hanem az, hogy folyamatosan fenntartsa a feszültséget részben pártpolitikai, részben szakszervezet-politikai indíttatásból. Varga László, a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának elnöke annyit mondott: a sztrájk a legnagyobb felelõsséget igénylõ megmozdulás egy érdekharcban, aminek semmiképpen sem szabad öncélúvá válnia. Egy másik szövetség elnöke annyit mondott, megfelelõ, hosszú távú célokkal van értelme a sztrájknak, de a konkrét esetben látványos, jól csengõ rövid távú ügyekrõl van szó. Súlyos problémának nevezte azt is, hogy az egy munkáltatóhoz tartozó szakszervezet álláspontja teljesen eltérõ. A többség úgy véli, tisztességes bérmegállapodást kötöttek a céggel, és csupán egy csoport egyes vezetõi látják úgy, hogy ennek ellenkezõje igaz. Ez a hozzáállás hiteltelenné teszi és megkérdõjelezi a VDSZSZ néhány vezetõjének követeléJFK sét.
A hó-nap bölcsessége
„A türelem pedig szenvedést jelent.”
2008. március
VÉT HÍREK A MÁV és a VDSZSZ között fennálló – immár hónapok óta tartó – munkaügyi vita rányomja bélyegét az érdekegyeztetés egészére. A MÁV humánszervezet kapacitásának teljes lekötése miatt minden egyéb probléma megoldása halasztódik. A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) nem, vagy alig-alig mûködik. A testület március eleji ülésén a MÁV Zrt. Esélyegyenlõségi Tervének értékelése, továbbfejlesztésének lehetõségei szerepeltek a napirenden. A tárgykörben arról született megállapodás, hogy az esélyegyenlõségi tervet elõször az esélyegyenlõségi bizottságban kell megtárgyalni. A VÉT ennek ellenére lehetõséget adott arra, hogy néhány aktuális kérdésrõl szót váltsanak a szociális partnerek. Elhangzott, hogy a megmaradó MÁV Zrt. humánszervezete átalakul. Az újabb üzletágak (személyszállítás, gépészet) kiválásának következményeként ma már nincs szükség az üzletági humánpartner szervezetekre, így a pályavasút és a központ összevonásra kerül, és egységes humánirányítás valósul meg. Módosulnia kellene az érdekegyeztetés rendszerének is, hiszen a megalakult és jogi értelemben teljesen önálló társaságoknak ki kellene alakítania saját munkaügyi kapcsolat-rendszerüket, és önállóan kellene saját, náluk képviselettel rendelkezõ szakszervezeteikkel tárgyalniuk. A PVDSz álláspontja szerint egészségtelen az a folyamat, hogy a MÁV Zrt tárgyal a MÁV-START (személyszállítás), a MÁV-TRAKCIÓ (mozdonyvezetõk) és a MÁV-GÉPÉSZET (gépészek) munkaügyi problémáiról, próbálja rendezni a konfliktusokat. Ez csak egy átmeneti állapotként fogadható el. Szó esett a menetkedvezményi rendszerrel kapcsolatos tárgyalásokról (lásd lapunk 4. oldalán) és arról, hogy szükség lenne e tárgyalások összehangolására. A VÉT tárgyaláson a VDSZSZ nem jelent meg, így kollektív megállapodások megint nem születhettek. A tárgyaláson minden résztvevõ azt hangsúlyozta, hogy a rengeteg megoldatlan gond és probléma közepette, minden érintett számára az lenne kívánatos, hogy az elhúzódó konfliktus minél elõbb rendezõdjön, és végre érdemi munka kezdõdhessen az elõttünk tornyosuló feladatok megoldása érdekében. Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök
3
HÉZAG NÉLKÜL
Nõtt a bérünk? Mint minden év márciusában, most is közzé tesszük azt az összehasonlító táblázatot, mely a teljes munkaidõben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetét mutatja nemzetgazdasági és vasúti szinten. A 2007. évre vonatkozó bértárgyalásokat lezáró és az eredményt értékelõ PVDSz faliújságján az szerepelt, hogy „a vasúti átlagbér növekedésének mértéke 2007-ben 12-13.0 százalék” lesz. Elõrejelzésünk pesszimistának bizonyult, hiszen az átlagbér átlagosan 13,5 százalékkal nõtt. A nemzetgazdasági szinten mért átlag 8 százalékos növekedéshez mérten kedvezõnek minõsíthetõ 13,5 százalékos
statisztikai adat értékelésével azonban csínján kell bánni és a helyén kell kezelni. Az átlagbér növekedésben ugyanis az éves bérfejlesztésen túlmenõen szerepet játszott az a tényezõ is, hogy a MÁV létszám – átlagosnál alacsonyabb bérû - egyötöde került kiszervezésre az év során, ami automatikusan javította a statisztikai adatot. Az itt közölt táblázatból mindenesetre megállapítható, hogy az „átlagos vasutas” 2007-ben bruttó 194 824 forintot keresett havonta, mely 9.820 forinttal volt több az „átlagos magyar munkavállaló” kereseténél.
Összehasonlító táblázat - a MÁV és a nemzetgazdasági szintû bruttó átlagkereset alakulásáról (Ft/fõ/hó) Év
MÁV Zrt.
Nemzetgazdaság
MÁV/Nemzetgazdaság Különbség
2000.
86.466
87.643
98.65 %
- 1.177
2001.
97.770
103.558
94.41 %
- 5.788
2002. 110.872
122.453
90.54 %
-11.581
2003. 121.626
137.187
88.66 %
-15.561
2004. 136.161
145.700
93.45 %
- 9.539
2005. 153.561
158.315
96.99 %
- 4.754
2006. 171.683
171.239
100.26 %
+
2007. 194.824
185.004
105.30 %
+ 9.820
444
A viszonylag impozáns bruttó számok azonban lesújtó nettó értékeket takarnak, hisz az adók és különbözõ járulékok levonása után 2007-ben az „átlag vasutas” zsebébe alig került 120.000 forint havonta. Ebbõl bizony – figyelembe véve az árakat – elég nehéz megélni és a családot eltartani. Az elégedetlenség tehát érthetõ még akkor is, ha az országosan jelentkezõ 5 százalék körüli reálbér csökkenéssel szemben a vasutasokat mérsékeltebb hatások érték. Szakszervezetünk azért dolgozik, hogy a vasúti bérek a nemzetgazdasági átlagszint felett tartása folyamatos legyen, hiszen az átlagosnál rosszabb munkakörülmények, a megszakítás nélküli üzemmenet, a túlórák magas száma ezt indokolja. Ugyanakkor fontos lenne az is, hogy a vasúti bérek végre-valahára tisztességes megélhetést biztosítsanak valamennyi vasutas számára. erobi
PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon:
06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ)
SEGÉLY HELYETT, ESÉLY!
4
HÉZAG NÉLKÜL
2008. március
Menetkedvezmény A Vasúti Egyeztetõ Bizottság februári ülésére 26-án került sor, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Mozdonyvezetõk Szakszervezete (MOSZ) és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) között – a vasúti mellékvonalak megmentése tárgyában – létrejött megállapodás hívott életre. Az ülés napirendjén a vasúti törvény által szabályozott a vasúttársaságok munkavállalói számára biztosított fuvarozási és utazási kedvezmények átdolgozásának szükségessége és az ennek tartalmára vonatkozó álláspontok egyeztetése szerepelt. Szakszervezetünk kifejtette, hogy általánosságban a PVDSz – figyelembe véve az integrált vasúttársaság több vállalattá történõ átalakításának tényét – indokoltnak tartja a „vasutas” munkavállalók (nyugdíjas és hozzátartozói) utazási és fuvarozási kedvezmény rendszerének felülvizsgálatát és újraszabályozásának szükségességét. Kiindulópontunk, hogy az újraszabályozás „szerzett jogokat” ne sértsen és az esetleges változások csak „kifutórendszerben”, új jogviszonyok létesülése esetén érvényesüljenek. Igényjogosultság tekintetében álláspontunk az, hogy – azt a nemzetközi gyakorlatot és hagyományt figyelembe véve, hogy a vasútvállalatok korlátozás nélkül biztosítsák munkavállalóik és igényjogosult hozzátartozóik számára az utazási kedvezményt – a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt. Ebbõl a szempontból igényjogosult hozzátartozónak tekintjük a házas és élettársat, valamint a nappali tagozatos iskolai tanulmányait folytató eltartott gyermeket 25 éves korhatár kikötésével, és igényjogosult a vasútvállalattól nyugdíjba vonult személy is. Vasútvállalatnak illetve vasútvállalat munkavállalójának kell tekinteni a MÁV Zrt-t és a belõle kivált, MÁV többségi tulajdonában álló vállalat munkavállalóját is. A többségi tulajdon megszûnése esetén az igényjogosultság szempontjából irányadó a munka jogviszony létrejöttének idõpontja. Az igényjogosultság a többségi tulajdonlás megszûnésének idõpontját követõen létesített, új munkaviszonyok esetén szûnhet meg. Nyugdíjasok esetében az tekinthetõ igényjogosultnak, aki munkaviszonyának utolsó napján igényjogosult volt. A gyakorlati, technikai feltételekre vonatkozóan szakszervezetünk támogatja, hogy a jogosultságot igazoló jelenlegi papíralapú arcképes igazolványokat egy korszerû mágnes vagy chipkártya váltsa fel, mely megteremti az utazási szokások – a tényleges igénybevétel – mérését, és ezáltal az elszámolás alapját teremtheti meg. Az arcképes igazolványok éves érvé-
nyesítéséért – jelenleg - jelképes összegû térítési díjat kell fizetni. Szakszervezetünk az ésszerû – a jelenlegi mértéket számottevõen nem meghaladó -mértékû éves érvényesítési díj fizetését kész tudomásul venni. A társaságok közötti elszámolás tekintetében szakszervezetünk a társaságok közötti elszámolás kérdésében nem tartja magát illetékesnek, de ennek szükségességét elismeri és bármely ésszerû megoldást kész támogatni. A fuvarozási kedvezmények esetét mérlegelve elmondtuk, hogy a szakszervezetünk rendelkezésére álló információk alapján a fuvarozási kedvezmények igénybevételére lényegesen korlátozottabb mértékben kerül sor, mint az utazási kedvezmény igénybevételére. Ebbõl kiindulva – feltehetõleg az ebben bekövetkezõ változások – kevésbé tekinthetõk érzékenynek. Ennek ellenére – álláspontunk szerint – a változtatások során az utazási kedvezmény biztosításával azonos elvek érvényesítése célszerû. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az utazási és fuvarozási kedvezmények munkavállalók és hozzátartozóik számára történõ biztosítása a vasútvállalatok vonatkozásában olyan munkaerõ-piaci tényezõ, mely jelentõs mértékben befolyásolta és jelenleg is befolyásolja a szereplõk munka-
viszony létesítésére és bér-piaci döntéseire vonatkozó magatartását. A GKM képviselõinek válaszából megállapítható volt, hogy nincs szándék a kedvezmények szûkítésére, de a jogszabályokon mindenképpen változtatni szükséges. Ma ugyanis a jogszabályok ténylegesen csak a közforgalmú személyszállítást végzõ vasútvállalat illetve a vasúti infrastruktúrát mûködtetõ vasútvállalat munkavállalóinak biztosítják a kedvezményeket. Az összes többi kedvezmény valamilyenfajta jogutódlás szerinti szerzett jogon biztosított és ennek meg kell teremteni a jogszabályi hátterét, valamint az egyes vállalatok közötti elszámolás feltételeit. Tárgyalás eredményeként olyan megoldás körvonalazódik, hogy elsõ lépésben azt tekintik igényjogosultnak, aki jelenleg is az. Ennek regisztrálására egy igazolványcsere kerül végrehajtásra, ami lehetõvé teszi annak számbavételét, hogy jelenleg ki és milyen okból rendelkezik vasúti arcképes igazolvánnyal. A különféle jogcímek beazonosítása, ezek mennyiségének számbavétele, valamint a kedvezményes utazások mérésének biztosítása teremti meg a feltételt arra, hogy a jogszabályok értelmes módon, érdek sérelmek elõidézése nélkül módosulhassanak. - a szerk-
hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Járási Ferenc Enzsöl Róbert Nagy Miklós Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea
elnök 01+45-35 érdekvédelmi alelnök 01+45-86 általános alelnök 01+11-69 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony
Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Sevinger István Lippai Tibor
02+51-88/ 02+22-62/ 03+42-01/ 03+93-78/ 04+17-49/ 05+21-64/ 05+12-24/ 05+61-12/ 06+20-60/ 06+42-95/ 07+22-85/ 07+57-12/ 03+30-22/
fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax:
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
02+51-88 02+22 -62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+57-21 03+30-22
2008. március
HÉZAG NÉLKÜL
5
Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Már a Bíróságon Szakszervezetünk a pécsi biz.ber készenléttel kapcsolatban a többszöri eredménytelen egyeztetést követõen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz (ugyanis 23 órától 05-ig nem akarnak fizetni!). Az esetrõl bõvebben szakszervezetünk honlapján, a „tagság” rovatban olvashattok.
START Klub kártya A MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. új, START Klub kártya megnevezésû megvásárolható névre szóló, fényképes, biztonsági elemekkel ellátott plasztik kártyát vezet be, mely az érvényességén belül korlátlan számú 50%-os menetjegy megvásárlására jogosítja a kártya tulajdonosát a MÁV-START Zrt. szolgáltatási területén és a GYSEV Zrt. magyarországi vonalhálózatán. A kedvezményes menetjegy a teljes árú menetjegyhez hasonló módon használható (például: érvénytartam, útmegszakítás). A kártya nemzetközi forgalomban a Rail Plus kedvezmény (25%) igénybevételére is jogosítja tulajdonosát. A START Klub kártya megvásárolható egy teljes évre, vagy féléves idõtartamra. A START Klub kártya ára: Fél évre: 26 éven aluliaknak 14.900 Ft, 26 éven felülieknek 19.900 Ft, Egy évre: 26 éven aluliaknak 24.900 Ft, 26 éven felülieknek 34.900 Ft. 2008. március 3-ától bárki igényelhet START Klub kártyát bármely menetjegyirodában és a vasútállomási pénztárakban igénylõlap kitöltésével és igazolványkép
AUTONÓMOK Az Autonóm Szakszervezetek (ASZSZ) Tagszervezeti Tanácsának idei elsõ ülésére március 3-án került sor. A konföderációhoz tartozó tagszervezetek képviselõi tájékoztatták egymást a 2008. évi bértárgyalások állásáról. Tájékoztatóikból kiderült, hogy minden vállalatnál nehéz tárgyalások folytak és számos helyen még be sem fejezõdtek. Az éves bérfejlesztések 4,7 – 7,5 százalék között szóródtak, vagyis az eredmények a MÁV csoport eredményeit közelítik.
átadásával. A kártya igényelhetõ a www.mav-start.hu honlapon kitölthetõ és kinyomtatható, vagy a pénztárakban található igénylõlap kitöltésével. A START Klub kártya 2008. március 11-étõl igényelhetõ online módon is, a MÁV-START honlapon (www.mavstart.hu) található elektronikus igénylõlap kitöltésével, amelyhez az igazolványképet is fel kell tölteni. (A fénykép minimum 2,4 cm × 3 cm, 300 dpi felbontású). Az online módon leadott megrendelésnél nincs mód Kártyabizonylat kiadására. A kártya elsõ érvényességi napja az igénylés napját követõ 30-ik nap lehet, de az érvényesség elsõ napját akár 90 nappal elõre is meg lehet adni. A kártya átvétele és kifizetése a rendeléskor kiválasztott Menetjegyirodában vagy vasútállomás START Klub átvételi helyként jelölt pénztárában történik. A kártya árának kiegyenlítéséhez üdülési csekket nem áll módunkban elfogadni.
30 napos vasúti bérlet A MÁV-START Zrt. 2008. február 1jétõl új szolgáltatásként – a jelenlegi naptári érvényességû havibérletek mellett – bevezette a 30 napos bérletét, mellyel nagyobb mozgásteret biztosít utasainak a vásárláskor. A 30 napos bérlet a hónap bármely napján megváltható gépesített pénztárainkban 1. vagy 2. kocsiosztályra, amely az elsõ érvényességi napot követõ hónap azonos napját megelõzõ nap 24.00 órájáig érvényes. A 30 napos bérlet elõvételben is megváltható, ilyenkor az érvényesség elsõ napját meg kell adni. A 30 napos bérlet 2008. március 1-tõl hatósági áras termék, így a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján, a munkálta-
A Tanács tájékoztatót hallgatott meg az országos érdekegyeztetésben zajló eseményekrõl. Az egyeztetés elõtt álló kormányzati elképzelésekrõl, úgymint az adó és járulékcsökkentési koncepciókról illetve az állampolgárok kedvezményes tulajdonszerzésérõl. A konföderáció elnöke beszámolt arról is, hogy az OÉT munkavállalói oldala közös nyilatkozatban tiltakozott a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetése ellen! A munkavállalói képviselõk egyaránt elfogadhatatlannak és törvénysértõnek tarja, hogy az igazságügyi tárca az országos érdekegyeztetés megkerülésével- a jogi segítségnyújtásról szóló tör-
tó a 30 napos bérlet árának 86%-át köteles téríteni. A 30 napos bérlet 2008. március 1-tõl a diákok számára is elérhetõ. További információt a MÁV-DIREKT-et a 06 (40) 49 49 49-es számán lehet kérni.
Március 3-tól peronkapuk a Keleti pályaudvaron is 2006. augusztus 24-e óta a Nyugati pályaudvarnál kísérleti jelleggel felállított peronkapuk az elmúlt idõszakban bizonyították eredményességüket. A tavalyi évben a Déli pályaudvar is bekapcsolódott a rendszerbe, 2008. március harmadikától a Keleti pályaudvar utasforgalmi területein is találkozhatnak az utasok a peronkapukkal. Kiépítésüknél a MÁVSTART Zrt. különös figyelmet fordított arra, hogy a kapuk végleges formája megõrizze, és korhûen tükrözze a Keleti pályaudvar hajdani kapuinak stílusát, valamint hogy szükség esetén a mentõk, tûzoltók szabadon tudjanak közlekedni a területen. A pályaudvaron, hét helyen került kialakításra ellenõrzési pont, a jegyvizsgálatot a felszálló és a leszálló utasok esetében is elvégzik a szakemberek, akik figyelik a menetjegy vagy bérlet érvényességét. Abban az esetben, ha az utazni kívánó nem rendelkezik érvényes menetjeggyel vagy bérlettel, felszállásnál a jegyvizsgálók a pénztárakhoz vagy jegykiadó automatákhoz irányítják az utast, a pályaudvarra érkezõk esetében leszállás után az üzletszabályzat alapján elõírt pótdíj megfizetése és a menetjegy megváltása után haladhatnak tovább az utasok.
vény végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály záró rendelkezései között elrejtve – adta ki ezt a munkavállaló-ellenes módosítást. Az oldal felszólította az Igazságügyi minisztériumot a rendelet visszavonására és tárgyalások megkezdésére az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) keretei között. Információink szerint a szaktárca kész a korrekcióra és teljesíteni kívánja a határozottan fellépõ munkavállalói oldal tárgyalások megkezdésére irányuló kérését. Enzsöl
6
2008. március
HÉZAG NÉLKÜL
Ha már beleöregedtél… Az újságunk múlt havi számában az elõrehozott öregségi nyugdíjazás állami szabályairól tettünk közzé táblázatos összefoglalót. A szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján a MÁV Zrt foglalkoztatáspolitikai céllal (létszámcsökkentés, minõségi csere) 2008-ban is alkalmazza az alábbi nyugdíjazási konstrukciókat:
a) Támogatott elõrehozott nyugdíjazás A létszámcsökkentéssel vagy minõségi cserében érintett azon • nõi munkavállalókra terjed ki, akik 1947. július 1. és 1951. december 31. között születtek és az 57. életévük betöltésétõl elõrehozott öregségi nyugdíjra (beleértve a csökkentett összegû elõrehozott nyugdíjat is) jogosultságot szereznek, • férfi munkavállalókra, akik 1947. január 1. és 1948. december 31. között születtek és a 60. életévük betöltésétõl elõrehozott nyugdíjra (beleértve a csökkentett összegû elõrehozott nyugdíjat is) jogosultságot szereznek, • korkedvezményre jogot szerzett munkavállalókra, akik az elõrehozott öregségi nyugdíjra az 57. ill. 60. életévük betöltését megelõzõ idõponttól jogosultságot szerezhetnek. Esetükben a korkedvezmény ideje megnövekszik az „elõrehozás” idejével. Az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor a ténylege-
FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk a 01+81-94, a 01+86-52, vagy a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím). szemisa
sen megszerzett szolgálati idõn kívül figyelembe kell venni a korkedvezmény idõtartamát is. (Pl: 54 éves férfi munkavállaló rendelkezik 34 év összes szolgálati idõvel, ebbõl 30 év korkedvezményre jogosító idõ. Öregségi nyugdíj korhatára: 62 év - korkedvezmény: 6 év - „elõrehozás”: 2 év Elõrehozott nyugdíjra jogosult: 54 év, 34 év + 6 év= 40 év szolgálati idõ figyelembevételével.) A nyugdíjba vonuló munkavállalók élethelyzetére tekintettel a támogatott elõrehozott öregségi nyugdíjazás esetén 4 havi átlagkeresetnek megfelelõ egyösszegû juttatás egyszeri segély jogcímen illeti meg a munkavállalót legkésõbb az utolsó munkában töltött napon.
b) Korengedményes nyugdíj maximum 2 évi nyugdíj átvállalással A létszámcsökkentéssel vagy minõségi cserében érintett azon férfi munkavállalókra terjed ki, akik 1949. január 1. és 1950. december 31. között születtek, az 58. életévüket betöltötték, és rendelkeznek a korengedményes nyugdíj jogszabály szerinti szolgálati idõ feltételével. Számukra a jogosultság jogszabályi feltételének fennállása esetén biztosítja a munkáltató a korengedményes nyugdíjaztatást úgy, hogy a munkavállaló elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig tartó idõtartamra – mely maximum 2 év – egy összegben elõre befizeti a nyugdíját a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. Korkedvezményre jogot szerzett munkavállalók az 58. életévük betöltése elõtt jogosultságot szerezhetnek korengedményes nyugdíjra. (Pl: 52 éves férfi munkavállaló rendelkezik 34 év összes szolgálati idõvel, ebbõl 30 év korkedvezményre jogosító idõ. Öregségi nyugdíj korhatára: 62 év - korkedvezmény: 6 év - „elõrehozás”: 2 év - korengedmény: 2 év Korengedm. nyugdíjra jogosult: 52 év, 34 év + 6 év= 40 év szolgálati idõ figyelembevételével.)
c) Korengedményes nyugdíj 2-3 év közötti nyugdíj átvállalással A létszámcsökkentéssel vagy minõségi cserében érintett azon férfi munkavállalókra terjed ki, akik 1951. január 1. és 1951. december 31. között születtek, az 57. életévüket betöltötték, és rendelkeznek a korengedményes nyugdíj jogszabály szerinti szolgálati idõ feltételével, továbbá akik már 2007-ben betöltötték az 57. életévüket és rendelkeztek a korengedményes nyugdíj jogszabály szerinti feltételeivel. 2008-ban az 57 éves férfiaknak 38 év szolgálati idõvel kell rendelkezniük a korengedményes nyugdíjazásukhoz, a munkáltatónak pedig a 60. életévük betöltéséig, vagyis maximum 3 év idõtartamra kell egy összegben befizetni a nyugdíjukat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. Ezekben az esetekben 2-3 év közötti idõtartam áll fenn a korengedményes nyugdíjazás idõpontja és az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár között. Számukra a jogszabályi feltételeken túl legalább 15 éves folyamatos MÁV munkaviszony fennállása esetén biztosítja a munkáltató a korengedményes nyugdíjazást. Korkedvezményre jogot szerzett munkavállalók az 57. életévük betöltése elõtt jogosultságot szerezhetnek korengedményes nyugdíjra 15 éves folyamatos MÁV munkaviszony esetén. (Pl: 51 éves férfi munkavállaló rendelkezik 34 év összes szolgálati idõvel, ebbõl 30 év korkedvezményre jogosító idõ, 20 év folyamatos MÁV munkaviszony. Öregségi nyugdíj korhatára: 62 év - korkedvezmény: 6 év - „elõrehozás”: 2 év - korengedmény: 3 év Korengedm. nyugdíjra jogosult: 51 év, 34 év + 6 év= 40 év szolgálati idõ figyelembevételével.) -a szerk.-
A hó-nap kérdése – Professzor úr, meddig operálunk még? Szegény betegbõl már alig maradt valami! – Operálunk? Hát nem boncolunk?
2008. március
KIZÁRÓLAG PVDSZ TAGOKNAK! Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni? Vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni?
Ha igen - és még nem vagy tagunk - akkor lépj be a PVDSz-be és mindez teljesül ! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésrõl és vásárlásról kötött szerzõdést. A havidíjas elõfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hûségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db elõfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi elõfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500 Ft (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhetõ. Ez a lebeszélhetõség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok elõfizetõi felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan
7
HÉZAG NÉLKÜL
egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történõ kapcsolattartás keretén belül. A „ PVDSz hívócsoport ”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezõen 300 Ft (ez nettó ár !) , ami csak az elõfizetéssel együtt rendelhetõ meg. Tehát aki tagja a „ PVDSz hívócsoport ”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehetõ igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „Partner 3” díjcsomag szerint történik.
A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó díjjak): Hívásirányok
Percdíjak
A percdíjak például dominó esetén átlagosan
Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén
minden idõben 13,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 13,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 23,00 Ft 35,00 Ft munkanapokon 13,00 Ft 25,00 Ft 07:00 és 16.00 óra között Hangpostás felhívása esetén egyéb idõben Díjmentes! SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába 18,00 Ft/db 30,00 Ft/db SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba 20,00 Ft/db 35,00 Ft/db SMS küldés Vodafone hálózatba 20,00 Ft/db 40,00 Ft/db SMS küldés külföldi hálózatba 45,00 Ft/db 56,00 Ft/db
Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)
Aki sok SMS-t szokott írni havonta, az mindössze 200 Ft-ért kaphat még plusz 50 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Elõfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az elõfizetések ( SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik. Bõvebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon. szemisa
Pályafelújítások a vasútvonalakon A Dombóvár–Gyékényes vonalon felújítási munkák miatt március 20/21-én és 21/22 éjszaka a Dombóvárról 21.47-kor Gyékényesre illetve a Gyékényesrõl 2.50kor Dombóvárra közlekedõ személyvonat helyett Csurgó és Somogyszob között vonatpótló autóbuszok közlekednek. A vonatpótló autóbuszok Zrínyitelep megállóhelyet nem érintik. A Kaposvár–Siófok vasútvonalon pályafelújítást végeznek március 25-tõl 28ig. A munkák miatt a 21.35-kor Kaposvárról induló vonat helyett Mernyéig, illetve a 22.44-kor induló vonat helyett Felsõmocsoládig, továbbá a Siófokról 19.21-kor induló vonat helyett Mernye és Kaposvár között vonatpótló autóbusz közlekedik. A Dombóvár–Gyékényes vonalon március 25-tõl 29-ig karbantartás miatt a Dombóvárról 21.47-kor Gyékényesre illetve a Kaposvárról 22.45-kor Gyékényesre közlekedõ személyvonat utasait Baté és Kaposvár között vonatpótló autóbuszok szállítják. A Budapest–Újszász–Szolnok– Lõkösháza vonalon pályaépítést végeznek, ezért a Budapest–Szolnok szakaszon március 8-tól május 5-ig, illetve a Szolnok– Lõkösháza szakaszon március 8-tól április 5-ig módosított menetrendben közlekednek a vonatok. A Nagykátáról munkanapokon 6.38-kor Budapest-Keleti pu.ra induló személyvonat a vágányzár ideje alatt nem közlekedik, helyette a Szolnokról 5.42-kor induló zónázó vonat Nagykáta állomástól minden állomáson és megállóhelyen megáll. A csatlakozások biztosítása érdekében néhány vonat menetrendje a Mezõtúr–Mezõhegyes, a Békéscsaba–Gyula és a Szolnok–Szentes vonalon szintén megváltozik március 8-tól május 5-ig. Folytatódnak a Budapest–Cegléd– Szolnok vonalon Pestszentlõrinc és Cegléd állomás, illetve a Budapest–Debrecen–Záhony vonalon Szajol állomás átépítési munkái, illetve épül a második vágány a Budapest–Békéscsaba–Lõkösháza vonalon. A menetidõ néhány perccel meghosszabbodik. - a szerk -
A hó-nap esete A legfrissebb hírek szerint Gaskó István (VDSZSZ) és Borsik János (MOSZ) egy hajóban eveznek. Igaz mindketten más-más irányba!
8 A magyar jogrendben a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan hogy a magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (1%), megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezzen. Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítvány (mint kedvezményezett) az idén már ötödik alkalommal várja minden munkavállalónak a törvényben felhatalmazott felajánlását. Az Alapítványunk célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tagjainak, valamint a tagok családtagjainak (házastárs, élettárs, eltartott gyermek) különösen súlyos körülményükben történõ, anyagi eszközök útján való kisegítése. Különösen súlyos körülmény: hosszantartó – három hónapot meghala-
HÉZAG NÉLKÜL
1 %= öngondoskodás dó – betegség, elhalálozás, a tag lakását ért természeti katasztrófa miatti kár, továbbtanuló gyermek tanulmányi feltételeinek biztosítása, ha a család egy fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. Az Alapítvány további célja az egészséges és kultúrált életkörülmények megteremtése, valamint a családi kötelékek erõsítése a gyermek nevelés támogatása, hogy a Pályavasúton dolgozók életszínvonalában pozitív változás következhessen be. Ezen túlmenõen a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV ZRt. Kollektív Szerzõdésének 80. §-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a
FONTOS: Az önadózóknak a „Rendelkezõ nyilatkozat”-ot az adóbevallással együtt, vagy zárt borítékban, adóazonosítóval ellátva vagy a 0753-D lappal együtt kell benyújtani az adóhatósághoz. Amennyiben a munkáltató készíti el az adóbevallást, úgy február 15-ig kell eljuttatni a nyilatkozatot a zárt és aláírt bo-
2008. március
munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. Alapítványunk bevétele csak a munkavállalók személyi jövedelemadójának egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, ezért a nehéz élethelyzetbe kerülõ munkavállalókat sajnos csak a befolyt összeg erejéig tudjuk támogatni! Ezért ha már a törvény felhatalmazást ad a személyi jövedelemadó 1 % -nak felajánlására, és mi, mint magánszemélyek nem élünk azzal a lehetõséggel, hogy azt a „pályavasúti” alapítványnak felajánljuk, akkor ez az összeg az államnál „marad”. Nehéz élethelyzetbe pedig bárki, bármikor kerülhet, akár ÉN is! Saját magam GONDOSKODHATOK arról, hogy az 1%-omat felajánlom egy olyan alapítványnak, ahová ÉN is bármikor fordulhatok, ha problémám adódik, vagy hagyom, hogy ez a pénz „elvesszen”.
Segíts, hogy segíteni tudjunk!
rítékot a munkáltató részére az egyéb kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt. Kérjük, hogy a borítékon pontosan tüntesse fel a nevet, lakcímet adóazonosítót és a zárt boríték hátoldalát a rendelkezõ személynek aláírásával hitelesíteni kell. Szentgyörgyi Mihály a kuratórium elnöke
2008. március
Ezt is jól ELINTÉZTÜK! Tisztelt Járási Ferenc Elnök Úr! Alulírott Bozsik Endre a Magyar Államvasutak Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság volt fõpályamestere kérem engedje meg, hogy a PVDSZ-nek és Önön keresztül valamennyi kollégámnak, engem támogató vasutasnak köszönetemet fejezzem ki. Önök ismerik azt a meghurcoltatást, amit ügyemben nekem el kellett viselnem, ezért errõl itt a továbbiakban nem kívánok írni. Ebben az ügyben számomra az volt az elsõdleges és legfontosabb szempont, hogy emelt fõvel hagyhassam el a MÁV-ot ennyi év után. A magam részérõl azt kellett megtapasztalnom, hogy közvetlen munkahelyi feletteseim részérõl – annak ellenére, hogy bármilyen ténybeli vagy jogi érv is került mellettem kimondásra – semmi sem került figyelembe vételre, sõt kifejezetten méltánytalanul kezelték ügyemet. Ez a vezetõi hozzá állás engem mélyen megrendített és arra indított, hogy az összes körülményt mérlegre térve úgy döntsek – ennyi évtized után – a MÁV ZRt-n kívül keresem a boldogulásomat és hasznosítsam szakmai ismereteimet. Itt és most is kijelentem mindenki számára, hogy nem tanúsítottam olyan tételes utasításba ütközõ magatartást, ami indokolttá tehette volna a munkáltatói jogkörgyakorlóm által kiszabott rendkívüli felmondást. Én továbbra is a szakmai munkámat kívántam végezni, de azt is tudomásul kellett vennem, hogy általam ismeretlen okból „elfogyott körülöttem a levegõ”, amit kényszerûen tudomásul véve, peres eljárást nem, de a fenti jogtalan és különösen méltánytalan döntés megváltoztatását, a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetését kezdeményeztem. A fentiekhez nyújtott segítségét és megértõ támogatását itt és most ezúton is megköszönöm. Bozsik Endre *A levéllel kapcsolatos részletek a szomszédos “§” cikkben olvashatók.
A hó-nap vicce – Kisfiam, mi a neved? – Kovács. Ipszilon nélkül. – De hát a Kovácsban nincs is ipszilon. – Ezt mondtam én is!
HÉZAG NÉLKÜL
„§” Elõzõ havi számunkban részletesen beszámoltunk tagjainknak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részérõl történt jogszabály módosításról, melynek következtében a munkaügyi perek eddigi tárgyi költségmentessége helyett ún. tárgyi költségfeljegyzési jog került bevezetésre; s ez a munkavállalók jogainak érvényesülését anyagi vonatkozásban ellehetetlenítõ, illetve megakadályozó olyan kormányzati intézkedésként értékelhetõ, amely ellen minden lehetséges eszközzel valamennyi érintetteknek fel kell lépnie. Mi a magunk részérõl ebben az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldala tagjának, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének segítségét kértük. Jelen lapszámunk „Autonómok” címû cikkében tájékoztatjuk tagjainkat arról, hogy az Országos Érdekegyeztetõ Tanács ebben a vonatkozásban milyen lépéseket tett. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium eddig a tárgyi ügyben kinyilvánított tárgyalási készségén túlmenõen már bizonyos, ha csak idõkorlátok között, de konkrét jogszabályi lépésre is sort kerített. A 6/2008. (III.1.) IRM rendelet 5.§ában korrigálta a költségmentesség alkalmazása a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986. (VI.26.) IM rendelet vonatkozó módosított szabályozását akkor, amikor pl.: a vonatkozó munkaügyi perekben visszaállította az eredeti állapotot, azaz 2008. január 1-e és 2008. február 5-e közötti idõszakra nézve a tárgyi költségmentesség érvényesül, s az addig befizetett költségek visszatérítése iránt hivatalból kerül sor az intézkedésre. Mostani számunkban az elõzõeken túlmenõen említést kívánunk még tenni, a sokunk által ismert és elismert szakmai- és szakszervezeti múlttal rendelkezõ miskolci Bozsik Endre fõpályamester területi szakszervezeti képviselõnk, a helyi Üzemi Tanács elnöke munkaviszonyát érintõ, kényszerûen elviselt kálváriáját illetõen. Vele szemben a 2008. január 10. napján Nyékládháza – Hejõkeresztúr állomások között bekövetkezett vonatbalesettel érintett, a MÁV ZRt. területén illetéktelenül és illetéktelen helyen tartózkodó két személy halála miatt, - akiket az ún. „cserjézési engedélye alapján” annak a balesettel nem érintett birtokosa hozott magával – a szükséges hatósági vizsgálatok eredményeit be sem várva, rendkívüli felmondást alkalmazott a munkáltatói jogkörgyakorló.
9 Mottó: Jog-seg-élj-vele!
Szakszervezetünk és az Üzemi Tanács is a Munka Törvénykönyve által ilyen esetben lehetséges véleményezési jog keretében nyomatékosan felhívtuk a figyelmét a munkáltatói jogkör gyakorlójának arra, hogy döntését csak a hatósági vizsgálatok megállapításainak fényében hozza meg. Mivel véleményünk figyelmen kívül hagyásra került, a jogsegélyszolgálat keretében egyeztetést, majd annak eredménytelenségére tekintettel ún. békéltetõ tárgyalást folytattunk le, amely szintén eredménytelenül zárult. Történt ez annak ellenére, hogy jogsegélyszolgálatunk tételesen bizonyítani tudta, hogy a munkaviszony megszüntetésének indokául felhozottak a munkáltató részérõl nem állják meg a helyüket. A kialakult helyzetre tekintettel tagunk számára közvetlenül már csak az egyéni munkajogi jogvita kezdeményezésének lehetõsége állott fenn, amelyhez úgyszintén felajánlottuk jogsegélyszolgálatunk segítségét. Ennek igénybevételére és a munkaügyi per megindítására azonban – Bozsik Endre személyes döntése alapján *– mivel a közvetlen munkáltatója részérõl minden szakmai és emberi méltányosságot mellõzõ eljárása miatt helyzetét a jövõre a napi munkavégzéséhez szükséges bizalom hiánya miatt a továbbiakban a maga részérõl vállalhatatlannak értékelte, nem került sor. Szakszervezetünk mivel egyéni munkaügyi jogvitában csak az érintett döntése alapján járhat el, e tekintetben tehát további jogvédelmet már nem adhatott. Egyetértünk azonban Bozsik Endre tagunk több évtizedes MÁV-os szakmai múltja által is alátámasztott azon személyes kérésével, hogy segítsünk elõ egy, a munkáltatói jogkör gyakorló vitatható döntésén túllépõ, közös megegyezéssel történõ jogfolytonos munkaviszony megszüntetési megállapodás létrejöttét. Kezdeményezésünkre a MÁV ZRt. vezérigazgatója döntése alapján kijelölt munkáltatói jogkörgyakorló – a szükséges szakértõi elemzést követõen – a rendkívüli felmondást visszavonta és miközben a felek egyéb követelésükrõl és perindítási jogukról lemondtak a MÁV ZRt. hozzájárult ahhoz, hogy Bozsik Endre kollégánk jogfolytonosan a MÁVGÉP Kft. keretében végezze tovább szakmai munkáját, ami napjainkra már meg is történt. Dr. Jog Ász * kollégánk levelét lásd a szomszédos „ Ezt is jól elintéztük” rovatban.
10
2008. március
HÉZAG NÉLKÜL
O LLVVASÓI ASÓI L EVELEK EVELEK 1. Tisztelt Szakszervezetem! Elõre bocsátom, hogy nincs túl jó véleményem Gaskóról, mert nem keresi a kapcsolatot a többi szakszervezettel és mindig csak ÕK maguk egyedül! De most mikor a bíróság elvi döntése vagy állásfoglalása szerint is van alapja a VDSZSZ követelésének, bûnnek tartom azt, hogy a többi szakszerv még most is elzárkózik a sztrájkhoz való csatlakozástól. Kérném a szakszervezetem állásfoglalását külön közleményben a népszavazási kérdésekrõl, mert ezt a honlapon nem találom! De lehet ez AZ én ügyetlenségem. Ha létezik is a honlapon akkor is jó lenne ezt eljuttatni AZ érintettekhez, hozzánk, tagokhoz. név és cím a szerkesztõségben
– mert nem egyeztetett velük a VDSZSZ, vagy – mert „nincs túl jó véleménnyel Gaskóról”, vagy – mert nem akar plusz pénzt a vasutasoknak, vagy – mert fájlalja azt, hogy a pályavasutasok miért ne kaphatnának + 10%-ot (ugyanis a VDSZSZ a pályavasutasokat kihagyta) hanem azért, mert hatályos megállapodás ellen nem lehet sztrájkot hirdetni!
munkavállalókat akik a sztrájk idõtartama alatt a rendszertelen munkába járás miatt elveszítik a munkahelyüket, nem fogja vigasztalni az, hogy a vasutasok egy része a MÁV CARGO eladásából részesedik. A leírtakat tájékoztatásnak szántam, mely a naponta hallottak nem szó szerinti közlése. Pécs, 2008. február 20. Walter János
Így nem a négy repi zárta ki Gaskót, hanem õ a többi négyet! És ez sem mindegy! Gaskó egyébként most is elég rendesen keveri: ugyanazon a napon hajnalban még harcos vasutasként sztrájkol, majd LIGA elnökként tündököl a népszavazással kapcsolatban. Kinek jó ez? A vasutasoknak biztos nem!
A VÁLASZ:
2.
3. Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Budapest Teleki Blanka u. 15-17 Járási Ferenc elnök Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Tagtársam! Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, az alapszabálya szerint is minden politikai megmozdulástól és pártoktól mentes, kizárólag a vasutas munkavállalók érdekvédelmét hivatott ellátni. Ebbõl adódóan nem is értjük a népszavazással kapcsolatos kérdésedet, hiszen mindenkinek állampolgári joga szavazásával állást foglalni a konkrét kérdésben, kérdésekben mint most is. Visszatérve az eredeti témára a bíróság nem azt mondta ki, hogy a VDSZSZ 250 ezer forintos követelése jogos, hanem azt, hogy nem jogellenes az érte folyó sztrájk. Nem mindegy. A 10%-os plusz bérfejlesztés – a kft-knek! (MÁV-START, MÁV-GÉPÉSZET, MÁV-TRAKCIÓ) – viszont jogellenes, magyarul a követelés nem sztrájkképes. Szakszervezetünk decemberi közgyûlése egyhangú határozatban fogadta el a PVDSz álláspontját a 2008. évi bér, foglalkoztatás és kollektív szerzõdési tárgyalásokra. Ennek következményeként a másik három reprezentatív szakszervezettel együtt december 29-én aláírtuk az ez évi bérmegállapodásokat. A VDSZSZ nem. Majd ezt követõen – a többieket kihagyva – minden elõzetes tárgyalás, egyeztetés nélkül sztrájkot hirdetett. A négy reprezentatív szakszervezet nem azért nem csatlakozott a sztrájkhoz
Budapest Teleki Blanka u. 15-17 Járási Ferenc elnök Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt idõszak VDSZSZ által szervezett munkabeszüntetései a MÁV munkavállalók egy részének nem tetszését váltotta ki. A nem vasutas személyeknél több esetben heves reakciókat szült. A sztrájkok sokak véleménye szerint nem a szervezõk elvárásai szerint alakultak. Ugyanis a vonattal utazók nagy része azzal nem értett egyet és ezért nem is támogatta. Azok a munkavállalók akik nem rendelkeznek személygépkocsival, a munkahelyre való bejárás sok esetben megoldatlan, vagy jelentõs többletköltséggel jár, melyet a munkáltatója nem térít meg. Az autóbuszos közlekedés munkába járás céljából – a vonatközlekedés kiváltására – nincs minden helységbõl biztosítva. A munkabeszüntetés idõtartamának elnyújtásánál nem volt szerencsés a Németországi példára hivatkozni. (ugyanis a két ország közlekedési lehetõségei nem hasonlíthatók össze) Végül egy megállapítás: azokat a
A munkavállalók nagy része az év végi (év eleji) bér és egyéb tárgyalásokról eddig szinte minden esetben mint kudarcról, sikertelenségrõl beszéltek. A 2008. évi tárgyalásokról a munkavállalók egy részének a véleménye megváltozott. A pozitív vélemény során kiemelésre került. – a 3,5 % munkaidõ-növelési pótlék alapbéresítése – a 6,9 % általános bérnövekedés – a VBKJ 250 000 Ft-ra emelése – a gyakorlati idõ figyelembe vétele – a politikamentes érdekérvényesítés A véleménynyilvánítók kérték, hogy a fentieket hozzuk az érintettek tudomására. A további tárgyalásaikhoz is hasonló sikereket kívánnak. Pécs, 2008. február 11. név és cím a szerkesztõségben
4. Kedvezmény, de kinek?! Tisztelt Szakállamtitkár Asszony! Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy szíveskedjen felülvizsgálni a pályamunkások és vonalgondozók munkakörülményeit. Kérjük ezt olyan okból, hogy az el-
2008. március múlt évek során a Vasútnál történt technikai fejlesztések következtében a munkakörülményeink jelentõsen leromlottak. A fejlesztések során nagyon sok helyen megszûntek a szolgálati helyek (falvak vasútállomásai, fontosabb átjárók bakterépületei), ahová kedvezõtlen idõjárás esetén (pl esõ, hó, hideg) a dolgozók be tudtak menni. A pályamunkások és a vonalgondozók munkaidejük teljes egészét a szabadég alatt, az idõjárás viszontagságainak kitéve dolgozzák le. Télen hóban, és nem ritkán mínusz 10-18 fokban, nyáron a kánikulában, szélben, esõben is helyt kell állnunk. Téli idõszakban pl. az óránkénti 10 perc melegedési idõt sem tudjuk igénybe venni, nyáron a nagy melegben, pedig képtelenek vagyunk ugyanezen idõnként naptól védett helyen tartózkodni. Munkánk során a vágányok között tartózkodunk, mely nagymértékben szennyezett emberi- és állati ürülékkel, állatok tetemével. Ezek számunkra fertõzési, és allergia veszélyt jelentenek. A munkakezdéstõl a befejezésig nincs módunk tisztálkodásra, kézmosásra, a kultúrált étkezésre, illetve saját szükségleteink kielégítésére sem (illemhelyek nincsenek a két állomás között). Azokon a településeken, ahol az állomásokon nincs szolgálat, ott sajnos még a várótermeket is WC-nek használják, vagy be vannak zárva. Így még itt sem megoldott a melegedés vagy a kultúrált étkezés lehetõsége számunkra. Nem ritka, hogy két, szolgálatot is teljesítõ állomás között 25-30 km a távolság. A pályamunkások nehéz fizikai munkát végeznek – pl csákányozás, talpfa-csere, betonaljcsere. Ezen felépítményelemek súlya 80 és 250 kg között van, melyet nehéz terepviszonyok között, kézi erõvel kell mozgatni. A vonalgondozók napi rendszerességgel 10-15 km-t gyalogolnak a vágányok között zúzott kövön. Kérjük a munkakörülményeink felülvizsgálatát, s azt, hogy az elsõ 10 év után kettõ, majd a továbbiakban, minden ledolgozott 5 év után 1-1 év nyugdíj korkedvezményt kapjunk.
A VÁLASZ: Ódor György Úr részére Tisztelt Ódor György Úr! Levelében a pályamunkás és vonalgondozó munkaköröket javasolja felvenni a korkedvezményes munkaköri jegyzékbe. Bizonyára Ön elõtt is ismert, hogy a korkedvezmény rendszere hosszú ideje fe-
HÉZAG NÉLKÜL lülvizsgálat, illetve korszerûsítés alatt áll. E munka célja, szakmai tartalmát, a rendszer átalakításának okait szeretném bemutatni Önnek. Társadalombiztosítási nyugdíjrendszerünk arra épül, hogy a biztosítottak a saját és munkáltatóik által befizetett járulékaik fejében a törvényben elõírt feltételek fennállásakor az általános szabályok szerint jövedelemarányos nyugdíjban részesülnek. A biztosítottak valamely csoportjának nyújtott többletjogosultság – kedvezmény – a befizetõk közötti forrás átcsoportosítból nyújtható, vagy hiányt okoz. Sajátos kedvezményrendszert jelent a korkedvezmény. E szabályozás azt feltételezi, hogy a munkavállalók szervezete egyes munkák tartós végzésekor hamarabb elhasználódik, elöregszik. Az ártalomnak kitett munkaköröket a 168/1997 (X. 6.) sz. kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazta, amelyet a korkedvezményes rendszer átalakításának átmeneti szakaszában még alkalmazni kell. A munkaköri jegyzék több évtized alatt alakult ki, több alkalommal bõvült újabb munkakörökkel, azonban a már benne szereplõ munkakörök felülvizsgálatára sohasem került sor. Az eltelt évtizedek alatt történt technikai, mûszaki, munkaszervezési fejlõdés eredményei nem tükrözõdnek a jegyzéken. Az elmúlt évek alatt számos olyan új munkakör keletkezett, amelyet az ott dolgozók javasoltak felvenni a jegyzékbe. A hosszan elhúzódó felülvizsgálat miatt azonban ezek érdemi elbírálására nem került sor. Az elmondottak alapján látható, hogy két fontos feladatot kell megoldani a korkedvezményes rendszer átalakítása során. Az elsõ lépés, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás lehetõségét, mint kedvezményt járulékfizetéssel kell megalapozni. 2007.-tõl a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a munkáltatónak 13 %-os mértékû korkedvezmény biztosítási járulékot kell fizetnie. E járulékot 2007-ben a költségvetés teljes egészében átvállalja a munkáltatóktól, majd az a következõ években fokozatosan válik tényleges munkáltatói kötelezettséggé. 2008-ban a járulékteher 75%-át, a következõ 50 %át, majd 25%-át viseli a költségvetés. A járulékot 2011-tõl kell teljes mértékben a munkáltatóknak fizetniük. A másik feladat a korkedvezményre jogosító ártalmak objektív módon történõ meghatározása. Ez nem nyugdíjszakmai kérdés, hanem munkavédelmi, munkaegészségügyi és más kapcsolódó szakterületek szakembereinek kompetenciája azon határértékek meghatározása, amelyek a
11
korkedvezményt megalapozzák. A korkedvezmény rendszerének átalakítása azt is jelenti tehát, hogy nem egyes munkakörök, hanem a kedvezményt megalapozó ártalmak egészségügyi határértékei, több ártalom esetén azok együttes határértékei kerülnének meghatározásra. Ez a felelõsségében és terjedelmében is jelentõs munka csak hosszabb idõ alatt végezhetõ el. Ennek során lesz majd alkalom arra, hogy javasolják a két munkakör ártalmainak értékelését és ennek eredményeként a munkáltatói többletjárulék fizetése ellenében a munkavállalók kedvezményben részesüljenek. A korkedvezményes munkaköri jegyzék csak addig alkalmazható, amíg az új, ártalmakra épülõ rendszer kialakul, viszont az átmeneti idõ alatt a jegyzék már nem bõvíthetõ. Sajnálom, hogy nem adhatok Önnek kedvezõ választ, de bízom benne, hogy a részletes válasz kellõ útmutatást ad az új kialakuló rendszerrõl, és ennek alapján tudja majd kezdeményezni az új rendszerbe bekerülést. Üdvözlettel: Forgó Györgyné (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai Szakállamtitkár)
Az ügyet szakszervezetünk nem tekinti lezártnak. Folytatjuk. - a szerk-
hu.morzsák • A politika a történelem adomája • Könnyebb az embert legyõzni, mint meggyõzni. • Remete lesz abból az emberbõl, aki csak önmagával tart össze • Aki csak önmagában fut, az mindig meg fogja nyerni a versenyt • A jó ember sose marad egyedül • A féltékenységben több az önszeretet a szerelemnél • A mosoly a legerõteljesebb az arc összes gesztusai közül JFK
12
2008. március
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás
“A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
RÁADÁS!
600.000 Ft
1.000.000 Ft
500.000 Ft
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1.500.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
bármely okból bekövetkezõ halál esetén
• Baleseti halál esetén plusz!
• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan
• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén
• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése
esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap várakozási idõ)
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, – Fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
