EGYÜTT, A MIND BOLDOGABB GYERMEKÉVEKÉRT!

„…EGYÜTT, A MIND BOLDOGABB GYERMEKÉVEKÉRT!”

Tevékenységközpontú helyi óvodai Nevelési program 2013.Készítette: Sénerné Bozó Gyöngyi óvodavezető 1

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETŐ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Országos alapprogram Küldetésnyilatkozatunk Bemutatkozás Az óvoda jellemző adatai Környezeti, szociokulturális viszonyok A választott óvodai nevelési program eredete Óvodánk helyi nevelési céljai

II. 2. Gyermekkép 3. Óvodakép 4. Az óvoda jövőképe III.

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. 2. 3. 4.

Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. V.

Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Az óvoda csoportszerkezete Az óvoda kapcsolatai Sajátos feladatok az óvodában

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás,kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységben megvalósulandó tanulás 2

VI.

AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE VIII. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A szakmai dokumentumok kapcsolata és egymásra épülése IX. MELLÉKLETEK X. SZAKIRODALOMJEGYZÉK XI. FÜGGELÉK XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

3

I.BEVEZETŐ 1.Országos Alapprogram 363/2012( XII.17. ) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15.cikk(1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el : 1. § Az 1.melléklet ( a továbbiakban: Melléklet ) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2. § A Melléklet VI. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. „ 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013.szeptember 1jén lép hatályba. (2) A 2. § 2014.szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A Melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014.nevelési évtől kell alkalmazni. (4) Hatályát veszti az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28)Korm. rendelet. 1.melléklet a 363/2012.(XII:17.)Korm. Rendelethez Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 1.Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok,valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyarország Alaptörvényének értékeit és a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve-meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

4

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni,hogy a)A gyermeket - mint fejlődő személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg. b) gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége,s ebben az óvodák kiegészítő,esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. c)Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia az emberi jogok, és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával,oly módon,hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző-köztük innovatív(újító)- pedagógiai törekvések,mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek,értékrendjének és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését,megkötéseket csak a gyermek, érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti a saját pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot,vagy saját pedagógiai programot készít,melynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő,szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra,hogy az egyes intézmények szakmai önállósága,az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények,amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. 2.Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni: a)a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is,ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez.(a mi óvodánkban jelenleg nincs ilyen gyermek,de amennyiben lesz,kidolgozzuk ennek a tematikáját). - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. (2/2005.(III.01.) OM rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról).Kell????

5

2. Küldetésnyilatkozatunk Programunk a tevékenység központú helyi óvodai, nevelési program, melyet mi itt ezen a kis településen szeretnénk eredményesen alkalmazni. S, hogy ez valóban így legyen, ezért nevelőmunkánk alapelvei a következők: • A humanizmus és a demokratizmus, mint eszmei alapérték, az emberi jogok és szabadság elvének tiszteletében tartása. • A 3-7 éves gyermeket megillető különleges védelem, az „én” tisztelete – a másság elfogadása. • A gyermekek személyiségének teljes kibontakozására törekvés, egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartása. • Az óvoda, segítő, példát mutató, harmóniát kialakító, kiegészítő szerepének biztosítása. • Az ember és a környezetének kapcsolata, védelme. • A szülőföld tisztelete, népünk hagyományainak ápolása, - közösen létrejött, kialakított értékeink megőrzése, gazdagítása. Mindezekből kiindulva: • Hisszük: hogy az óvoda és a nevelő intézmény, melyben a gyermeki tevékenységeken keresztüli, tevékenységek általi nevelése alapvető feladatunk. • Meggyőződéssel vállaljuk: hogy a gyermekek számára a játék maga az élet, ezért minden lehetőséget, feltételt és körülményt igyekszünk számunkra felkínálni. • Minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a gyermek megismerje önmagát, lehetőségeit, korlátait. • Arra törekszünk, hogy az óvoda tevékenységformái által tökéletesebb, testileg, szellemileg egészségesebb személyiséggé váljanak, ezáltal képesek legyenek a zökkenőmentes iskolakezdésre. • Az óvoda nyitottsága számunkra azt jelenti, hogy csak a családdal együttműködve, közösen segíthetjük a gyermekek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését, ezért minden lehetőséget megragadunk és felkínálunk a kölcsönös nevelőtársi viszony kiteljesedésére. • Meghatározott értéke óvodánknak, hogy nevelőtestületünk tagjai az óvónői pálya elhivatott képviselői, akik nyitottak mindenre, érzékeny reagálók, a korszerű pedagógiai kezdeményezések iránt érdeklődőek. • Ajánljuk óvodánkat azoknak a szülőknek, akik elismerik és elfogadják a játék közösségformáló, érzelemgazdagító, személyiségfejlesztő erejét. Ajánljuk továbbá azoknak a szülőknek is, akik számára fontos az egyéni arculatú, helyi értéket, hagyományokat ápoló fejlesztő intézmény, melyben szülők, óvodapedagógusok egyenlő nevelőtársi viszonyban munkálkodnak a derűs, boldog gyermekkorért. 6

• Hiszünk abban, hogy a kitűzött értékek megvalósításának biztos erőforrása a szakmai felkészültség. Nevelőtestületünk minden tagja tudja, hogy óvodánk ereje, szaktudásunkban, korszerű pedagógiai szemléletmódunkban a minőségre, a rendezettségre való törekvésünkben és a folyamatos önképzésünkben rejlik. Legyen, lehessen a JÁTÉK a gyermeki élet természetes öröme, hassa azt át mindenkor és mindenhol felnőtt tapintat, szeretet.

7

3. Bemutatkozás Óvodánk Békés megyében, Békéscsabától a megyeszékhelytől néhány kilométerre egy kis településen található. E település Szabadkígyós község. A község lakosainak száma 3.000 főre tehető. Az óvoda a település központjában található, az általános iskola szomszédságában. A "Kicsinyek háza", korszerű, tágas, minden igényt kielégítő létesítmény, amely 1989. január óta ad otthont az óvodás korú kisgyerekeknek. A helyi lakosság méltán büszke az óvodára, hiszen példa értékű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy elkészülhetett, és az évek folyamán egyre szépül, a község eme talán legkedvesebb színfoltja. Ez a kis birodalom mégis akkor a legszebb, amikor az év során a sok apró gyermek benépesíti, amikor a szülők első alkalommal féltve bízzák ránk legdrágább kincsüket akkor, amikor kérés nélkül nyújtanak segítséget - akkor, amikor már tudjuk, érezzük: a bizalmukba fogadtak minket. Mindez eredménye annak a sokéves összehangolt, szeretetteljes, érző és értő nevelőtevékenységnek, amelyet az óvoda nevelőtestülete minden igyekezetével a gyermek sokoldalú személyiségfejlesztését segíti elő. Napjaink a gyermekekkel együtt végzett tevékenységekkel telnek. A gyermekévek biztonságának megteremtéséért, a gyermekévek szépségéért, boldogságáért fáradozunk, miközben magunk is gyakran érezzük gyermekinek a lelkünket. Óvodánkban elsősorban a helyi szülők gyermekei járnak, de a férőhelytől függően szívesen fogadjuk, és örömmel látjuk a szomszédos település kisgyermekeit is.

8

4.Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: ÁMK Az óvoda pontos címe és telefonszáma: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 2. (66) 554-412 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szabadkígyós Község Önkormányzati Képviselő-testülete 5712 Szabadkígyós Polgármesteri Hivatal Kossuth tér 7. (66) 247-186 Az óvodai csoportok száma: Óvodánk délelőtt 3 csoporttal, délután pedig összevont csoportokkal működik. Az óvoda vezetője, a program alkotója,elfogadója: Sénerné Bozó Gyöngyi

9

5.Környezeti szociokulturális viszonyok A község lakosságának összetétele igen heterogén. Különösen az utóbbi 10-15 évben - a település adottságaiból fakadóan - igen sok betelepülő család találja meg itt számításait. Munkaviszony létesítése szempontjából a szomszédos nagyközség Újkígyós - közelsége, valamint a megyeszékhely közelsége. Sok fiatal család igyekszik lakásvásárlással, illetve új családi ház építésével szabadkígyósi polgárrá válni. A község egyetlen óvodájában mintegy 80-90 fő kisgyermek vesz részt a komplex, folyamatos nevelőmunkában. A gyermekek létszáma - a születési adatokat figyelemmel kísérve - stagnál. Míg országosan, illetve sok településen általában csökken a gyermeklétszám, addig Szabadkígyóson számíthatunk arra, hogy az elkövetkezendő években is a jelenlegihez hasonló csoportok szervezésére kerül sor. A szülők életkora ideális, többnyire a fiatalkor és a középkor első szakaszára tehető: 20-35 (40) évesek. A szülők családszerkezetére elmondhatjuk, hogy igen változóan alakul. Legtöbb családnál két gyermekkel találkozhatunk, de egyre többen vállalnak három gyermeket is. Egy gyermek általában a legfiatalabb korú szülők családjában van. Néhány kivétellel a szülők lakáskörülményei megfelelőek, sőt igen jók. Találkozhatunk olyan családokkal is, akik nagyszülőkkel élnek együtt. Átmeneti megoldásként, mindössze néhányan élnek albérletben. Az iskolázottságot, munkaviszonyt tekintve nagy általánosságban szakmunkás szülő párokkal találkozhatunk. Új kategória az utóbbi években a szülők munkaviszonyát tekintve, a vállalkozás, a magángazdálkodás, a szabad foglalkozás. Sajnos egyre gyakoribb a szülők munkanélkülivé válása, amely sajátos helyzetbe sodorhatja a családok életét. az utóbbi időszakban kialakuló tendencia azt mutatja, hogy egyre kevesebb szülő tud végzettségének megfelelő munkaviszonyt létesíteni, egyre kevesebb az ingázó szülők száma. Ezzel arányosan igen sokan kezdenek magángazdálkodásba, próbálkoznak különböző egyéni vállalkozásokat létrehozni vagy más szabadfoglalkozású tevékenységgel segítik a család megélhetését. Mindezen tényezőktől függően igénylik a szülő gyermekeik számára az egész napos, illetve félnapos óvodai ellátást. Nagyon jó dolog, hogy napjainkban a szülők szeretnének gyermekeikkel mind több időt eltölteni. Ez azonban csak akkor jó a gyermek számára, ha feszültségektől, kapkodástól mentes, kiegyensúlyozott és szeretetteljes. Úgy gondoljuk, hogy ebben a rohanó világban itt van nagy szükség segítségre a szülőknek. Miként segíthetünk? Igyekszünk figyelemmel kísérni az egyéni problémákat, kéréseket, értő és érző együttműködő partnerként segítünk a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. Nevelőtestületünkben valamennyien szülők, nagyszülők vagyunk, ezért úgy gondoljuk, hogy a pedagógiai, szakmai tudásunkon túl, egyszerű gyakorlati tapasztalatokkal is eredményesebbé tehetjük a fiatal szülők nevelőmunkáját. A családi nevelés a legnagyobb érték, eredményesen közösen nevelhetünk. 1

6. A választott helyi óvodai nevelési program eredete Óvodánk nevelőtestülete a többirányú elemző értékelő munkát követően, valamint több elfogadott nevelési program ismeretében úgy döntött, hogy a választható programok közül a tevékenység központú óvodai nevelési programot választja. "A tevékenység központú óvodai nevelési program, mint elnevezéséből is kitűnik, középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Ez a pedagógiai rendszer nevelés-és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának. A tevékenység központú óvodai nevelési program a közoktatás valamennyi elemét (óvoda, általános iskola, középiskola) magába foglaló rendszer első láncszeme." A program elkészítésében Dr. Gáspár László főigazgató - helyettes, Dr. W Mikó Magdolna nyugalmazott főigazgató - helyettes, Fábián Katalin óvónő, tanár, Szemán Józsefné Dr., Dr. Bondár Zsuzsanna, Baróczi Judit, valamint a FABULA Alapítványi Óvoda és a Keleméri Óvoda óvodapedagógusai: Kárpáti Magdolna, Hári József Attiláné, Blaháné Olcsvári Mária vettek részt. A programmal kapcsolatos megyei szintű továbbképzéseken három óvodapedagógusunk vett részt. Áttanulmányoztuk a program kiegészítő útmutatóit, könyveket. Úgy gondoltuk, hogy a helyi sajátosságok ismeretében ez a program valósítható meg legeredményesebben a mi óvodánkban. Most ezt a választott programot dolgozzuk át az új programnak megfelelően.

1

7. Óvodánk helyi nevelési céljai Fokozott figyelemmel kísérjük a családok életkörülményeinek változását. Ezek a gyermekek kiemelt bánásmódban részesülnek. A hátrányos helyzetű gyerekek családi körülményeit jól ismerő óvodapedagógusok írásos jellemzéssel és szóbeli tájékoztatással segítik a helyi gyermekjóléti szolgálat vezetőjét. Mind fokozottabban szeretnénk elősegíteni a gyermekek adott fejlettségi szintjéhez igazodó képességfejlesztés megvalósulását, mely sikeres iskolakezdést eredményez. Pedagógiai nevelőtevékenységünk során célunk az erkölcsi, szociális, esztétikai érzelmek kibontakoztatása, a művészetetek eszközeinek tudatos hozzárendelésével. Helyi lehetőségeink figyelembe vétele: - hagyományok, tradíciók - környezeti nevelés - egészséges életmód - közösségi szokások, közösségi érzések elmélyítése A tartó –és mozgatórendszer elváltozásait kiszűri és folyamatos mozgásfejlesztést alkalmazva az elváltozások korrigálását biztosítja egy mozgásfejlesztő óvodapedagógus. Az etnikai kisebbségeket segítjük beilleszkedni a gyerekközösségbe. A helyi adottságokat kihasználva nagyobb lehetőséget tudunk nyújtani a gyermekek egész napos életmódjának javítása és személyiségfejlesztésére. (tiszta környezet, kastélypark, nagy erdő különleges állat-, madár-, és növényvilága) Kiemelten elősegíteni a gyermekek egészséges életmódjának alakulását (ennek kellően érvényt szerezni a nap minden szakában). Minden igyekezetünkkel segíteni a gyermekek érzelmi nevelését, a közösségi érzés elmélyítését, a szocializáció biztosítását. A gyermekek érzelmi neveléséhez biztosítjuk mindazokat a feltételeket, amelyek az általunk választott program megkíván.

1

Az általunk kitűzött nevelési célok megvalósulását elősegítik a: - megfelelő szervezeti keretek - tevékenységek - a képességfejlesztés területi és tartalmi összetevői - valamint a rendelkezésünkre álló és általunk folyamatosan bővített, fejlesztett, változatos eszközrendszer. Ehhez kapcsolódva feladatként tűztük ki, hogy szervezett szakmai továbbképzések során, mind több információs szerezzenek óvodapedagógusaink. Feladatunknak tekintjük továbbá a különböző szakmai tájékoztató anyagok, folyamatos tanulmányozását, a megjelenő új kiadványok figyelemmel kísérését, a helyi programunk mind eredményesebb bevezetését, gyakorlati alkalmazását tekintve. Tartalmi nevelőmunkánk vonatkozásában mindenben irányadó a TEVÉKENYSÉGKÖZŐPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM teljes terjedelemben.

1

II. 1.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki,abból a tényből,hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi,erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2.A gyermek fejlődő személyiség,fejlődését genetikai adottságok,az érés sajátos törvényszerűségei,a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön,s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép 1.Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2.Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában miközben az teljesíti a funkcióit(óvó-védő,szociális,nevelő,személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba ( a kisiskoláskorba)való átlépés pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv,hogy : a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását

1

c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk A gyermekeket a saját képességeihez és saját fejlődési ütemének megfelelően fejlesszük,egyéni bánásmód alkalmazásával. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról : e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról,emberi értékek közvetítéséről : a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi,tárgyi környezetről. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( migráns:a hazájukat elhagyni kényszerülő családok) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Jelenleg nincs ilyen gyermekünk, amennyiben lesz, kidolgozzuk ennek tematikáját. 3. Az óvoda jövőképe A múlt elismerése és átörökítése nélkül nem létezik jelen és nem építhetünk jövőt. Az elmúlt hosszú évek során a fenntartó, a szülők, óvodapedagógusok igyekeztünk közösen megteremteni a község óvodás gyermekei számára az eredményes nevelés megfelelő feltételeit. Az eltelt évek során elhivatottságunk nem változott. Az óvodapedagógia is mint annyi más állandó változáson, megújuláson megy keresztül. Ezen törekvések pedig mindinkább a gyermeki személyiség mind harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlődését igyekszenek segíteni. A jelen komoly kihívás a pedagógustársadalomnak - az óvónőknek. Olyan áttekintő, értékelő, elemző tevékenységet kell végeznünk, amelyre a helyi nevelési programunkat alapoztuk. A meglévő személyi-tárgyi feltételrendszerünkhöz kidolgoztuk azokat a fejlesztési terveket, amelyek szükségesek a program megvalósításához.

1

A program az adott társadalmi környezet, egy adott összetételű gyermekközösséggének, egy adott nevelőközösség igényeinek felel meg. Ez folyamatosan változhat. Ezért a helyi nevelési programot bizonyosan időközönként felül kell vizsgálni. Óvodánk demokratikus berendezkedésű, a választott program adaptálása, az elemző, érékelő munkálatok, a módosítások a nevelőtestület teljes körű bevonásával történt. A jövő útja az óvoda jelenlegi értékeinek megőrzése, továbbfejlesztése, a TEVÉKENYSÉG KÖZPONTÚ HELYI ÓVODAI, NEVELÉSI PROGRAM - adaptációjának eredményes alkalmazása óvodánkban. Számunkra e program kínálja mindazokat a lehetőségeket, melyekkel élve még élmény teljesebbé varázsolhatjuk gyermekeink óvodás éveit. Valljuk, hogy a mind több tapasztalás, a kommunikációs lehetőségek legkülönfélébb tevékenységek során történő kiformálása, s maga a játék, különös tekintettel a szabad játékra, kellőképpen elősegíti a gyermeki személyiség fejlődését. Jövőképünket az alábbiakban foglalhatjuk össze: egységes értékrend alapján történő gyermekközpontú nevelés a családdal együttműködve, egyenrangú nevelőtársi viszony közepette, egy olyan intézményben, ahol az emberi, szakmai értékek egyaránt fontosak, s mindez együttesen biztosítéka a gyermeki személyiség sokoldalú fejlődésének, a többirányú igényeknek való mind jobb megfelelésnek.

1

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi az erkölcsi és a közösség(i) nevelés nevelés - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása jelenleg más anyanyelvű gyermekünk nincs,ha lesz kidolgozzuk az anyanyelvi nevelésük tematikáját. A gyermekek testi-lelki szükségletei - Mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek (pl. éhség) - Érzelmi biztonság - Szeretet - Szociális szükségletek (pl. társigény, barátság) - Dicséret, elismerés, tisztelet, megbecsülés iránti szükséglet - Kíváncsiság, tudásvágy - Esztétikum iránti szükséglet - Alkotásvágy, felfedezés iránti vágy - Önmegvalósítás vágya, önkifejezés vágya, szabadságvágy

1

2.Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása , a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata : - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, mindennapi testnevelés biztosítása,mozgásos játékok az udvaron,rossz idő esetén a tornateremben - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, higiéniai szokások kialakítása és betartatása, balesetmentes környezet biztosítása - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, levegőzés, séta, kirándulás - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A környezet tisztán és rendben tartása,a megfelelő feltételek biztosításával, személyes példaadással(csoportszobában,öltözőben,folyosón,udvaron). A természet óvása a családdal együttműködve (pl. ne rongáljon, ne tépje a virágot, stb.) - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki neve lési feladatok ellátása.

3. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges,hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék Beíratáskor fontos : - első benyomás - személyes találkozás - környezeti hatások, élmények Folyamatos és fokozatos beszoktatás biztosítása. -az óvoda alkalmazottai és a gyermek,a gyermekek,valamint az óvoda alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd,érzelmi töltés jellemezze 1

Fontos :- a dajkák felelős bevonása a nevelésbe - ismerjék az óvodai programot , a csoport gondozási, nevelési tervét, a napirendet, a hetirendet, a csoport szokásrendszerét - arra törekszünk, hogy az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi ,szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek Fontos a megfelelő motiváció, élménygazdag környezet biztosítása,színes, gazdag eszközök a gyermekek által elérhető helyen pl. rajzolás,bábozás szerepjáték, dramatizálás stb. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi. tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás- és normarendszer megalapozása. Ennek kerete a folyamatos napirend és az óvodai események (pl. báb előadás, különböző ünnepek,a gyermekek születés és névnapjának megünneplése ). 3.Az óvoda a gyermek nyitottságára épít,és ahhoz segíti a gyermeket,hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét,amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja,hogy rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre,mindazok megbecsülésére. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Séták alkalmával a falu megismerése. Helyi sajátosságok megismerése, pl. kastélypark, a közeli erdő. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.. Személyes példaadás alkalmazása. 5.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az óvodánkban logopédia működik. A logopédia a gyermekek beszédfejlődésével, beszédfejlettségével összefüggő korrekciós tevékenység. Óvodánkban több mint 10 éve működik eredményesen e tevékenység. Évről évre növekszik a beszédhibás gyermekek létszáma, ez tette szükségessé a helyi logopédiai foglalkozások szervezését. A gyermekek életkori beszédhibái a beszédfejlődéssel egyidejűleg fokozatosan megszűnnek vagy minimálisra csökkennek.

1

A beszédfejlődési rendellenességből adódóan különböző jellegű beszédhibákat viszont korrekciós-logopédiai foglalkozások által javítani kell. Számtalan oka lehet annak, ha a gyermekek beszédfejlettsége nem kielégítő. Ennek megállapítása, az okok feltárása a logopédus-gyógypedagógus szakember feladata. Az óvodások körében végzi feladatait, beszédfejlődési zavarokkal küzdő gyermekeket segíti a fejlődésben. Év elején szűrést végez az óvodában. Meghatározza, hogy melyek azok a beszédhibák, amelyek javítása szükséges, illetve melyek az életkori beszédhibák, ezek viszont év végéig megszűnhetnek. Megállapítja azt is, hogy mely beszédhibát, mely életkortól kezdődően szükséges javítani, illetve mely életkorig szükséges az adott gyermekeknél figyelemmel kísérni a beszédfejlődés folyamatát. A pedagógus adott tanévre vonatkozó munkatervét a beszédhibás gyerekek összlétszámának (óvodai-iskolai), valamint az előforduló beszédhibák jellegének megfelelően állítja össze. A logopédiai foglalkozások szervezése az óvodában történik, erre a célra külön kijelölt helyiségben. A foglalkozások heti egy alkalommal vannak. A logopédus tanárnő év eleji csoportbeosztását egyezteti az óvodapedagógusokkal. Amennyiben túl sok korrekcióra szoruló gyermek van, úgy az év során folyamatosan cserélődnek a gyermekek az egyes csoportokban aszerint, ahogyan beszédfejlődésükben javulás tapasztalható. A logopédiai foglalkozásokon igény szerint bármikor részt vehetnek a gyermekek szülei, akik otthon is sokat segíthetnek a gyerekek beszédfejlesztése terén, ebben sok hasznos tanácsot ad a logopédus tanárnő. A gyermekek iskolakészültségének alapvető kritériuma a beszédfejlettség. Ezért tartjuk fontosnak a továbbiakban is, hogy e speciális tevékenység folytatódjék az általunk választott tevékenység központú helyi nevelési program keretén belül.

Az óvodánkba gyógytornász heti rendszerességgel foglalkozik az SNI-s gyermekekkel, illetve az arra rászorulókkal. A szakemberek a szülők rendelkezésére is állnak, tanácsokkal látják el őket, tájékoztatást adnak szükségszerűen a gyermekükkel kapcsolatban. 2

4.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1.Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés lehetőségei: - Anyanyelvi játékok (lehet egyéni és csoportos) - Az óvodapedagógus kompetenciája a beszédfejlesztésben (hangfejlesztés indirekt módon, játékosan) - Tervezett, felépített anyanyelvi tevékenység (kötetlenség,motiváltság) - Dramatizálás (értelmi fejlesztés, cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, SNI-s gyermekek integrációja, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége) - Irodalmi nevelés (pl. meseprodukció formái) - A játék - A zenei nevelés - Vizuális nevelés - A külső világ tevékeny megismerése -Mozgás Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Gyakori beszédhelyzetek létrehozásával, odafigyelő nevelői magatartással, élményeik elbeszélésével. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -,valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

2

Fontos:

- A gyermeki önkifejezés lehetőségeinek biztosítása,kiaknázása. - A kommunikáció különböző formáinak, a verbális és nem verbális csatornák elemeinek fejlesztése. - A gyermek saját vers- és mesealkotásának elősegítése, a megfelelő motivációs légkör megteremtése. - A gyermeki mese-és versmondás kombinálása a különböző fejlesztési területekkel (cél:iskolai kudarcok elkerülése, sikerélmény biztosítása ), az alapkultúr technikákhoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. - A problémamegoldó gondolkodás (másképp gondolkodás) fejlesztése a drámapedagógia módszereivel(pld. a másság elfogadása- A rút kiskacsa című mesében). - A nyelvi szocializáció módjai, az óvodai nyelvi hátrány leküzdése - Multikulturális nevelés, különböző népek kultúrájának megismerése.

3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és alkotóképesség - fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

2

IV.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1.Személyi feltételek 1.Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus,akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, folyamatosan képzik magukat. Figyelemmel kísérik és megismerik a korszerű pedagógiai módszereket, amiket alkalmaznak a mindennapi életben. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 4.A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 5. A nemzetiségekhez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. 6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Nekünk jelenleg nincs ilyen gyermekünk, amennyiben lesz,kidolgozzuk tematikáját és segítjük a gyermekek beilleszkedését, a különbözőségek elfogadását és tiszteletben tartását.

2

Óvodánk személyi feltétele Óvodánkban 8 fő alkalmazott dolgozik. Az óvoda dolgozói

Jelenlegi létszám

felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma

5 fő

pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák, gondozónők

3 fő

Az óvoda pedagógusai közül 1 fő rendelkezik egyéb szakképzettséggel: "Mozgásfejlesztő pedagógusi" másoddiploma. Óvodapedagógusaink az intézményi szintű továbbképzési programban alkalmanként vesznek részt. A dajkák szakirányú végzettséggel rendelkeznek, munkájuk meglehetősen összetetté vált az utóbbi években, azonban mindezt pontosan átlátva igényesen végzik.

2.Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Évente több alkalommal szülői értekezleteket tartunk a csoportokban. Ünnepek alkalmával vendégül látjuk a szülőket. Nyitott napok során betekintést nyerhetnek az óvoda életébe. Továbbá egyéni beszélgetésekre is nyújtunk lehetőséget az óvónőkkel és az óvodában dolgozó szakemberekkel.

2

Óvodánk tárgyi feltétele a) Az óvoda épületének legfőbb jegyei: Óvodánk a község központjába, az általános iskola szomszédságában helyezkedik el, mintegy 4384 m2-es nagyságú területen. Ebből 729 m2 a beépített terület. Maga az építmény felülnézetből egy repülőgéphez hasonló szimmetrikus forma. 1986-ban kezdték építeni és 1988-ban került sor a műszaki átadásra. Az óvodás kisgyermekek 1989. januártól vehették birtokba e korszerű, szép létesítményt. Mint az adatokból is kitűnik, az óvodának tágas, az előírásoknak megfelelően kialakított udvara van. E külső környezetben megtalálható mindaz, amire az óvodáskorú kisgyermekeknek szükségük van. Az udvar nagysága, biztonságos kialakítása minden tekintetben segíti a gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítését. Az udvari környezet kialakítása során igyekeztünk minden olyan szempontot figyelembe venni, amely az óvodás korú gyermekek számára fontos. - megtalálható a tágas, füvesített játszórész, - az esztétikusan megépített parkos övezet, - az épület előtt kialakított virágoskert, - továbbá rendelkezünk egy közel 150 m2 nagyságú aszfaltfelülettel, amely sokféle, változatos, csoportos tevékenységre nyújt lehetőséget. Az udvari játékfeltételek alakítása, fejlesztése során elsődleges szempont a gyermekek biztonsága, egészségvédelme, a veszélyhelyzetek elkerülése. Ezek után olyan játékfelszereléseket, játékeszközöket választottunk, amelyek segítségével szerepjátékokra, szabályjátékokra, különböző ügyességfejlesztő, mozgásos játékokra van lehetőség. Az óvoda épület a csoportok elhelyezkedésétől függően két oldalról közelíthető meg. A korszerű létesítmény tágas, világos, méreteiben is megfelel a gyermekenkénti elő-írásoknak, minden kényelem biztosított, ami a kisgyermekek sokoldalú fejlődését elősegítheti. Tágas foglalkoztató (csoportszobánk) van, amelyek nagysága elegendő 20-30 fő kisgyermek számára (csoportszobánként kb. 58 m2). Minden csoportszobához külön öltözőhelyiség, mosdó - wc tartozik, így a csoportoknak nem kell egymáshoz alkalmazkodni. Tágas tornateremmel is büszkélkedhetünk, amelynek alapterülete kb. 55 m2. Ez minden időszakban kellőképpen segíti a gyerekek mozgásigényének kielégítését, testi nevelését. A torna-terem használatát minden csoport számára lehetővé tesszük.

2

Minden év elején elkészítjük a "Testnevelési heti rendet", amely alapján ki-ki a jelölt napokon foglalkozik csoportjával a tornateremben. Továbbá heti 3 alkalommal mozgásfejlesztő gyógytorna van azoknak a gyerekeknek, akiknél e speciális mozgásfejlesztő indokolt. Ezért is fontos a jól átlátható heti rend. Ezen kívül e tágas helyiség egyéb közös óvodai rendezvények lebonyolítására is alkalmas: Fenyőünnep, Farsang, Óvodai évzáró ünnepély, Szülői értekezletek, Elő-adások stb. Az épület első fele tehát a gyermekek helyiségeit foglalja magába, a másik fele pedig a kiszolgáló és egyéb helyiségekből áll: - két szertár - raktár, - óvónői szoba, - tálaló - mosogató konyha, - vasaló helyiség, - vezetői iroda, - felnőtt mosdó - wc helyiségek, - felnőtt öltözőhelyiség - mosóhelyiség, - kazánház Az óvoda belső környezetének alakítása során a célunk, hogy a kisgyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegyük körül - amelyek összhangban vannak a mindenkori előírásokkal: elmondhatjuk, hogy az óvoda bútorzata, textíliái igen hangulatosak és esztétikus összhatásúak: - csoportszoba berendezése, - gyermekek játszósarkainak kialakítása, berendezése, - játékfelszerelések, egyéb dekorációk jól variálható ötletgazdagsága Fokozott figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyerekek számára hozzáférhetővé tegyük a dolgokat, fontos szempont a praktikus elhelyezés is, amely nagyban segíti és fokozza játékkedvüket. A gyermekek által használt tárgyakat, eszközöket úgy helyezzük el,hogy minden gyermek számára elérhető legyen és szabadon,biztonságosan tudja használni. Óvodánkban megfelelő munkakörnyezetet biztosíthatunk úgy az óvodapedagógusoknak, mint a pedagógiai munkát segítő más alkalmazású dolgozóknak is. Ez azért fontos, mert az óvoda teljes nevelőközössége közvetlenül, avagy közvetve részese az eredményes óvodai nevelőmunkának.

2

b)Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A sokoldalú, eredményes óvodai nevelőmunkához meghatározott eszközrendszerre van szükség, amit a fenntartó biztosít számunkra. Óvodánk felszereltsége, eszközellátottsága megfelelő, amelyet az évek során anyagi lehetőségeinkhez mérten fejlesztünk aszerint, ahogyan azt a fontossági sorrend megkívánja. Tekintettel az évről-évre csökkentő tárgyi - dologi fejlesztésre, egyre több területen pótoljuk önerőből a hiányzó eszközöket. Felbecsülhetetlen segítség a nevelőtestület elhivatottsága, mentalitása: közös erővel mindent megteszünk a meglévő eszközeink, felszereléseink megóvásáért, folyamatos felújításáért, karbantartásáért. Óvodai textíliák felújítására (függöny, szőnyeg, terítő, babaruhák) kapunk alapítványi támogatást, alkalmanként képviselői anyagi felajánlásokat. Sok segítségek kapunk az óvodai SZMK-tól és a szülőktől is. Külön szólni kell azokról a különleges fejlesztési eszközökről, amelyeket óvodapedagógusok, dadusok, szülők egyénileg készítettek, készítenek. Különlegességük abból fakad, hogy egyedi ötletek alapján készültek, üzletekben nem kaphatók, nevelőértékük sokkal erőteljesebb a gyerekek bevonásával közösen továbbfejleszthetők e játékok aszerint, hogy a készített eszközzel, kellékkel mi a célja a készítőnek, mely tevékenységet kívánja színesebbé, érdekesebbé, mozgalmasabbá tenni. A játéksarkokat különböző saját készítésű kiegészítők teszik otthonosabbá, színesebbé. Fontos szólni arról is, hogy az óvónők a különböző nevelési területekhez kapcsolódóan naponta készítenek olyan kiegészítő, és egyben maradandó eszközt, amely jól illeszkedik a központi segédeszközökhöz, ugyanakkor sokkal élményszerűbbé varázsolja a kisgyermekek számára az adott tevékenységet. Ismeretes az a tény, hogy a kisgyermekek a legkülönfélébb anyagokkal szeretnek ismerkedni. Ehhez mi felnőttek igyekszünk minden lehetőséget megadni. Sok-sok gyűjtőmunkával (szülők bevonásával) folyamatosan bővítjük eszköztárunkat olyan anyagokkal, amelyek felhasználásával, változatos eljárásokkal fokozhatjuk a gyermekek érdeklődését, fejleszthetjük gondolkodásukat, kézügyességüket, teret engedhetünk fantáziájuknak, alkotókedvüknek. "Mindent hasznosítunk, mindenből készíthetünk valamit." Korábbi években is készítettünk kiállítást azokból a munkákból, amelyeket óvónők, gyerekek, szülők készítettek. Fontos része az óvodai eszközellátottságnak - szakmai kiadványok, szakkönyv állomány. 2

Az egyre szűkülő költségvetés nem teszi lehetővé, hogy előfizessük mindazokat a szaklapokat, folyóiratokat, amelyeket a korábbi években előfizettünk, a korábbi példányszámokat is csökkenteni kell. Az összevont intézmény keretén belül azonban igény szerint hozzájutunk mindazon friss információkhoz, amelyek az óvodára vonatkoznak. A számunkra leghasznosabb folyóirat - szakmai lap - az ÓVODAI NEVELÉS egy példányszámban jár, amely minden óvónő számára hozzáférhető helyen található. Egyéb tekintetben a könyvtár állományunk megfelelő. A szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük. Igyekszünk a legújabb pedagógiai, szakmai kutatások és eredményeket tartalmazó kiadványokat beszerezni. Továbbá olyan kiadványokat, amelyek a különböző nevelési területek eredményesebb gyakorlati munkáját segíti elő. Mintegy 480-500 kötetet tartalmazó szakkönyv áll az óvónők rendelkezésére. Gyerekkönyv készletünk megfelelő, sok olyan mondókás, verses-könyv, leporelló, mesegyűjtemény, képeskönyv található, amelyek kedvencei az óvodás gyerekeknek. Folyamatosan bővítjük a gyerekkönyveket is, aszerint, hogy milyen érdekes ismeretterjesztő kiadványok jelennek meg, s azok mennyire szólnak az óvodás korúakhoz. (Küllemben, szövegben, illusztrációban.) Gyermekkönyv készletünk is mintegy 500 kötetre tehető. Szomorú tény, hogy a mesekönyvek ára rendkívül magas, így a jövőben alig lesz lehetőség további fejlesztésre. ( Melléklet: Eszközellátottságunk, programhoz rendelt igényünk %ban kimutatva.) Elengedhetetlenül fontos, hogy gyermekeink már óvodás korban ismerkedjenek a szép könyvekkel, a gyermekirodalom mesevilágával. Felszereltségünk, eszközellátottságunk nagy részben megfelel az általunk választott tevékenység központú óvodai nevelési programban foglaltaknak. A hiányosságok minimálisak, költségvetésből és önerőből pótolhatók. Ennek területeit, mértékét a mellékletek tartalmazzák. A további eredményes, színvonalas pedagógiai nevelőtevékenységünk során elengedhetetlen, hogy tárgyi feltételeinket, eszközellátottságunkat folyamatosan bővítsük, fejlesszük. Mindehhez különleges források megteremtése, megkeresésére is szükség van, hiszen a költségvetés keretei igen szűkösek. Több alkalommal sikerült megfelelő irányú pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal,egyéb képviselői,szülői-vállalkozói támogatással jelentős fejlesztéseket elősegíteni. Az adományokból felújításra kerültek az óvoda különböző tartós textíliái, szőnyegek, függönyök a csoportokba, további játékfelszerelések az udvarra. - Szólnunk kell azokról a belső környezetet fejlesztő, esztétikus megoldásokról, melyeket az óvoda dolgozói maguk szorgalmaznak időről-időre az éppen aktuális tevékenységeknek, alkalmaknak megfelelően, fokozva ezzel a gyermekek érdeklődését, szépérzékét, valamint mindinkább motiválni a gyerekeket és magukat is a saját elképzeléseik, ötleteik megvalósítására,

2

mely során együtt örvendezhetnek a közösen kialakított, praktikus, szép dolgoknak. Azokat az idők során továbbfejleszthetik. A továbbiakban a leírtakhoz hasonló módon kívánjuk folyamatosan fejleszteni, újítani, bővíteni tárgyi felszereltségünket, hiszen a biztonságos, szép, változatos, sokszínű környezet a legerősebb motivációs tényező a gyerekek tevékenységi vágyának ébrentartására, fokozására.

2

3. Az óvodai élet megszervezése 1.A gyermek egészséges,a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek,valamint a gyermek együttműködő képességét,feladattudatát fejlesztő,növekvő időtartamú(5-35 perces)csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével. valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 2.A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3.Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel,építi kapcsolatait a gyermekekkel,egyúttal segíti önállóságuk fejlődését,együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. 4.Az óvodai nevelés tervezését,valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését,fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvodai élet megszervezési során az országos alapprogramban meghatározottakon túl különös figyelmet fordítunk helyi sajátosságainkra. A helyi viszonyok döntően befolyásolják az óvodai élet teljes egészét. Mielőtt a gyermekek napirendjét kialakítjuk, minden évben a felnőttek alaposan átgondolt, jól szervezett munkarendje, napirendje előzi meg. A felnőttek jól összehangolt, együttes munkája eredményezheti a gyermekek kiegyensúlyozott, rugalmas napirendjét. Ezért, ha kell folyamatosan módosítjuk napi-rendjüket ahogyan éppen a felmerülő szükségletek, igények kívánják. A gyermekek nyomon követésére alkalmas dokumentumokat a csoportnapló „Megfigyelések – Tapasztalatok” címszó alatt folyamatosan vezetjük. A gyermekek továbbfejlesztésére vonatkozó eljárásrend, fejlesztési javaslatok a gyermekek egyéni fejlődési lapjain találhatók. 3

A dokumentálást a csoportvezető óvodapedagógusok végzik. A dokumentálás rendszere az éves nevelési tervekhez kapcsolódik, félévenként összegző értékelés, amely tükrözi az egyes gyermekek egyéni fejlődési ütemét, elért fejlettségi szintjét. A szülők előre egyeztetett időpontban tájékozódhatnak gyermekük egyéni fejlődéséről, a gyermekek további eredményes együttnevelési lehetőségeiről. A csoportok saját tevékenységrendszerüknek megfelelően alakítják napirendjüket. KERETTERVEK A tevékenység központú helyi óvodai nevelési programhoz általunk választott kerettervek teljes egészében igazodnak a gyermekek fejlettségéhez, valamint a helyi sajátosságokhoz. A kerettervek tartalmazzák a különböző témaköröket, valamint a hozzájuk kapcsolódó témákat, képességfejlesztési lehetőségeket, módszereket. kerettervek összeállításához, lebontva adaptáljuk: Varanka Zoltánné: "Az óvodai nevelés és tanulás tervezése, a csoportnaplóba" című szakanyagát, amely jól áttekinthető formában kínálja a tervezőmunkával kapcsolatos különböző alternatívákat. A szükséges eszköz-felszerelés igény az óvoda eszköztárának jegyzékében szerepel. A kerettervek korcsoportonkénti lebontása adaptálva a fent nevezett szakmai anyagokból történik. A heti rendeket a napirend(ek) figyelembevételével alakítjuk ki. Melléklet: - Óvodai napirend - Tevékenység központú helyi óvodai nevelési program teljes terjedelmében A személyiség fejlesztését, mint fő feladatot szem előtt tartva az általunk választott helyi óvodai nevelési program biztosítja minden gyermek számára, hogy egyéni vágyai, ötletei kibontakozhassanak a különböző tevékenységi formákban.

3

A differenciált fejlesztés lehetőségei óvodánkban A differenciált fejlesztés során a különbözőségekhez való igazodás valósul meg. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Szemléletünk: elfogadjuk az egyéni eltéréseket, toleráljuk, de nem mondunk le a fejlesztésről. Stílus mellyel a gyermek felé fordulunk: figyeljük őt és hozzáigazítjuk az elvárásokat (a gyenge pontokat nem hibaként értékeljük, hanem a lassúbb fejlődés jeleként). Alapelv: - motiválás (kis eredmény is lehet siker) - aktivizálás (a feladat, tevékenység akkor reális, ha a gyermeknek van esélye a megoldásra) A differenciálás választható módszerei: 1.) azonos eszköz → az eszközökkel végezhető tevékenységek megválasztása 2.) azonos téma → különböző eszközök megválasztásával történő feldolgozás 3.) azonos téma → különböző technikákkal feldolgozva 4.) azonos téma → választható munkaformában történő tevékenykedés 5.) azonos munkaforma → különböző témák választási lehetősége 6.) azonos eszközök → különböző műveletek, rendező elvek választásának lehetősége 7.) azonos képességek fejlesztése → eltérő követelmények állítása A differenciálás nem életkorhoz igazodást jelent, hanem, az adott gyermekcsoportban fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodást. Minden gyermeket saját képességeihez mérten fejlesztünk. Részt veszünk az óvodai integrációs programban. Mindezt napirendünk is segíti: − rugalmas − kapkodásmentes − igyekszünk kerülni az értelmetlen várakozást, tétlenséget − életspecifikus, biztosítva a tervszerűséget − részlegesen folyamatos, koordinált tevékenységek A differenciálás különféle lehetőségei nagyban hozzájárulnak a gyermekek mind jobb megismeréséhez, egyéni fejlődésük nyomon követéséhez. A gyermek egy-egy területen észlelt fejlődésbeli különbségeinek átgondolásával minden folyamatban, minden helyzetben, minden tevékenységben, több szinten biztosítjuk a differenciálást a gyermekválasztási, döntési lehetőségeit. 3

Nagyban nő azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél szocializációs zavarok, beilleszkedési nehézségek okoznak problémát. Az óvoda hagyományos ünnepei - egyéb rendezvényei Saját környezetünkben, a szülők igényeinek figyelembe vételével tervezzük az óvoda hagyományosan évről-évre megrendezésre kerülő ünnepeit, rendezvényeit. A következőképpen csoportosítjuk hagyományos ünnepeinket, egyéb rendezvényeinket: Az óvoda gyermekközösséghez kapcsolódó ünnepei: ° Mikulás ° Karácsony ° Farsang ° Húsvét ° Anyák napja ° Gyermeknap ° Óvodai évzáró - ballagás ° Gyermekek születés- és névnapjának megünneplése Felnőtt közösséghez kapcsolódó rendezvények Az óvoda kirándulásai: - közvetlen és tágabb környezetben. Az óvoda kulturális - szórakoztató rendezvényei. Az óvoda ünnepeinek és egyéb rendezvényeinek sok éve helyi hagyományai vannak. Feladatunk, hogy a helyi nevelési programunk keretében e kedves, szeretetteljes, szép hagyományok tovább éljenek, azokkal az értékekkel, amelyek csak a mi óvodánkra vonatkoztathatók. Büszkén mondhatjuk el, hogy óvodánkban egyetlen ünnep vagy más program sem formális. Minden soron következő aktualitásnak megvan a maga érzelmi, hangulati vetülete. Ez azt jelenti, hogy az óvoda nevelőtestülete beleértve a technikai dolgozókat is sokat tesznek azért, hogy ünnepeinkkel valóban azt a tartalmat örökítsük át a kis-gyermekekre, amelyek évtizedek óta, illetve ősidőktől fogva hagyományai az adott időszakoknak, alkalmaknak.

3

4. Az óvoda csoportszerkezete Az óvodai nevelés országos alapprogramja értelmében az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a - gyermekek személyiségét, - a szülők igényeit, - a gyermekközösségek szociális összetételét. Azonos életkor szerint szerveződő, a vegyes életkorú csoportok és a részben osztott szervezeti keretek a különböző fejlődési ütemű gyerekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújthatnak. Ebből adódóan óvodánk csoportszerkezetének alakulását - az óvodai nevelési országos alapprogramjának elvein túl - nagyban befolyásolja, meghatározza személyi feltételrendszerünk. Továbbá az óvoda csoportstruktúrája sajátosan igazodik a helyi viszonyokhoz, valamint a kialakult hagyományokhoz. Délelőtt 3 csoportban, délután összevont csoportokban látjuk el a neveléssel, fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatainkat. A csoportok szervezése során mindenkor helyt adunk azon újszerű kezdeményezéseknek, amelyek várhatóan intenzívebben segíthetik a kisgyermekek folyamatos fejlődését. A helyi hagyományoknak megfelelően vannak osztott csoportjaink és részben osztott csoportjaink is. Az osztott csoportok többnyire 3-4-5 éves gyermekekből állnak: ők alkotják a KIS-CSOPORT-ot (3 évesek), a KÖZÉPSŐ CSOPORT -ot (4 évesek) és a NAGYCSO-PORT-ot (5-6-7 éves korig.) Ez utóbbi annak ellenére, hogy osztott nagycsoport, a gyerekek fejlettsége igen heterogén képet mutat. Évenként változik, hogy mely összeállítású csoportból alakítunk egy, illetve két csoportot. A csoportok szervezésekor a gyermekek kora meghatározó, e mellé társul fejlettségük, valamint lehetőség szerint igyekszünk a szülők kérésének is megfelelni. Nehézségi tényező az a helyi sajátosság is, hogy délután csak összevont , vegyes csoportjaink vannak. Ez még fokozottabb alkalmazkodási, együttműködési készséget, figyelemmegosztást kíván, úgy az óvónőktől, mint a dajkáktól egyaránt. Elengedhetetlen mindez azért, hogy a délutáni összevonás ne okozzon zavart a gyerekek körében, biztonságérzetük megmaradjon

3

A csoportok jól összehangolt közös NAPIREND-je nagyban segíti a gyerekek tevékenységeinek zavartalan, folyamatos menetét. Sokféle pedagógiai módszer gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség aszerint, hogy az adott óvodák milyen feltételekkel rendelkeznek, illetve programjaik megvalósításához milyen fenntartói, egyéb külső támogatásra számíthatnak. Ezért igen fontos feladatunk, hogy helyi viszonyaink kellő ismeretében a gyermekek számára évenként a legmegfelelőbb csoportstruktúra alakítására törekedjünk. Valamennyi óvónő feladata a körülöttük végbemenő valós jelenségek, a realitások figyelemmel kísérése, azok megértése, elfogadása. Helyi gyakorlat: Az óvoda adott nevelési évre vonatkozó csoportszerkezetét minden évben a felvételi időszakot követően alakítjuk ki. A felvett gyermekek ismeretében a szülők igényeinek figyelembevételével, illetve a nevelőtestület véleménye alapján az óvodavezető dönt arról, hogy az adott nevelési évben hány csoporttal, hogyan, milyen struktúrában működjenek az egyéni csoportok. A törvényi előírások figyelembevétele e tekintetben is irányadó. A csoportok működési szervezeti rendjét a szülők tanévkezdés előtt összevont értekezlet keretében ismerik meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusok munkaidejének kialakítása ennek megfelelően történik. Óvodánk 06.00-17.00 óráig, napi 11 órát tart nyitva. Ennek megfelelően alakítjuk ki a gyermekek és felnőttek munkarendjét, valamint a csoportok heti rendjét. Nyitás után 1 fő ügyeletes óvónő fogadja a gyermekeket a közös játéktérbe. A többi csoportvezető óvónő érkezésével, folyamatosan mennek csoportjukba a gyermekek, ahol játékkal, egyéb szabadidős tevékenységekkel kezdődik a nap.

3

5.Az óvoda kapcsolatai 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. a) Az óvoda és a család kapcsolata Az együttműködés alapelvei: Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyaiban, jó partneri kapcsolatban valósuljon meg. Alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás. A szülők kérését, javaslatát, esetleg bírálatát az óvónő vegye komolyan fontolóra, mindig gondoljon arra, hogy a gyermekét a szülő ismeri a legjobban. Az egyenrangú nevelőtársi viszony a szülők és a nevelők kölcsönös alkalmazkodásában nyilvánul meg. Az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni a családokhoz. Az óvónő minden egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés, segítés legmegfelelőbb módját. Fokozott figyelmet, megértést, segítő szándékot tanúsítson a hátrányos helyzetű gyerekekre, illetve a veszélyeztetett környezetben élő gyerekekre - ezen családokkal kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat alakítása a cél. Az együttműködés tartalma Közös feladatunk az óvodai és családi szocializációs folyamatok tudatos vezérlése mellett az erkölcsi nevelés és a viselkedési kultúra fejlesztése. Az óvoda-család együttműködésének alapvető fejlesztési, cselekvési tennivalóihoz tartozik az óvodai demokratizmus erősítése. Az óvodai demokratizmust igyekszik segíteni az SZMK választmánya is. A folyamatos kapcsolattartás során az óvoda fokozottabban ismerje meg a családokat: o o o o o

milyen a szülők életkora gyerekek helye a családban milyen a családszerkezet, szülők nevelési célkitűzései milyen szülői magatartásokkal találkozunk

3

Fokozatosan el kell érjük, hogy egyre hatékonyabb segítséget nyújtsunk a szülők számára a családi neveléshez. A pedagógusok alaposabban ismerjék meg a felnőttkor életkori sajátosságait. Erre elsősorban azért van szükség, hogy kivétel nélkül tudjanak "bánni" és "szót" érteni a szülőkkel. Mindenekelőtt a szülők érzelmi megnyerésére kell törekednünk. A szülők is jobban ismerjék az óvodapedagógusok tevékenységét és ők is törekedjenek a pedagógusokkal való szóértésre. A tartós és eredményes pedagógus-szülő kapcsolatrendszer kiépítésében elengedhetetlen előfeltétele az óvodai nevelési, oktatási célok világos és szemléletes megfogalmazása, megmagyarázása. Az együttműködés egy folyamat, nem pedig csak időszakonkénti cselekvések sora. Az óvoda vezetője és az óvodapedagógusok pontosan tudják, hogy mit várnak a szülők az óvodától. Ennek megfelelően tisztában vannak azzal is, hogy ők milyen segítséget képesek nyújtani a családi nevelés eredményesebbé tételéhez: (szülők körében végzett közvélemény-kutatás eredményeinek felhasználása) Az együttműködés, kapcsolattartás formái: Az óvodavezető irányításával és a szülők bevonásával a hosszú évek óta kialakult, jól működő együttműködési formák hagyományát igyekszünk megőrizni, továbbfejleszteni. - Naponkénti bárbeszédek során a pedagógus saját példájával hat a szülőkre, - amely során elsődleges szempont a diszkréció. - Folyamatos, reális tájékoztatás a gyermek fejlődését, különböző megnyilvánulásait tekintve. - A beszoktatási időszakot tekintve türelem, megértés, nagyfokú tolerancia a szülők iránt. - Összevont szülői értekezleteket tájékoztató jelleggel szervezünk, évenként 1-2 alkalommal. - Csoportszülői értekezletek alkalmanként. A szülői értekezletek témáját mindig az adott nevelési év aktualitásai határozzák meg. - Nyílt napok szervezése az óvoda csoportjaiban: az időpontokat, programokat előre ismertetjük a szülőkkel. - Családlátogatások csoportvezető óvónők által tervezett módon. - Levelezés csak igen indokolt esetben, elsősorban azokkal a szülőkkel, akikkel a személyes találkozás nem, vagy csak nehezen lehetséges. - SZMK értekezletek, megbeszélések a szülők igénye szerint évenként 1-2 alkalommal. - Közös óvodai ünnepek egyéb rendezvények.

3

Az együttműködés módszerei Pedagógus és szülő társadalmilag és a nevelésben egyaránt egyenrangúak. Nevelési tanácsokat ajánlhatunk a szülőknek, amelyekből a szülő beállítódása szerint választhat. Az együttműködés lényegét, hogyanját adja az, hogy a szülők számíthatnak e a pedagógusok alapos, szakmai tájékoztatására, gyermekeik óvodai viselkedéséről, fejlődéséről. Nem teszünk és nem is tehetünk különbséget a szülők között társadalmi rangjuk, vagyoni állapotuk, esetleg vallási, politikai nézetük miatt. Elengedhetetlenül fontos a pedagógusi etika: árnyaltan tudjuk kezelni a gyermekekről, családról kapott információkat. Mind fokozottabb feladatunk az összefogás, a helyi lehetőségek kiaknázásának megtervezése, biztosítása. b)Az óvoda és általános iskola kapcsolata Az óvoda és iskola kapcsolata fontos fejezete a helyi óvodai nevelési programnak. Ebben meghatározzuk az együttműködés alapelveit, az együttműködés tartalmát, formáit. Az együttműködés alapelvei: Zavartalan átmenet érdekében fontos az óvodai és iskolai nevelőmunka összehangolása, a két intézmény együttműködése. A tartalmi együttműködésben érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. A gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek az iskolai életmóddal. Alapvető különbség, hogy az óvoda elsősorban nevelési intézmény, ebből adódóan nevelési területei vannak. Az óvoda az iskola esetleges követelményeinek hatására nem térhet el az óvodai nevelési céljaitól, feladataitól, módszereitől. Az együttműködésben érvényesüljön a kölcsönös bizalom.

3

Az együttműködés tartalma, formái: Az óvoda igény szerint tájékoztatást ad a gyermekek fejlődéséről (egyéni fejlődési ütem, egyéni bánásmód tapasztalatai, várható alkalmazkodási nehézségek). Az óvoda igény szerint betekintési lehetőséget kínál: - napirend, - egészséges életmód, - közösségi élet szokásai, - nevelési eszközök, módszerek, eljárások megfigyelésére. Az év második felében nyílt napot szervezünk a nagycsoportban, melyen az alsó tagozatos nevelők részt vehetnek és betekinthetnek az óvodai nevelés különböző területeibe. A nagycsoportosok iskolakészültségi szintjének megítélése a csoportvezető óvónők feladata, a szülőkkel közösen, illetve szükségszerűen külső szakértő vagy más szakértői bizottság bevonásával. Az óvónők - tanítók segítség a szülőt gyermekük iskolakészültségi szintjének megítélésében oly módon, hogy minden esetben a gyermek érdeke kerüljön előtérbe. Óvodapedagógusok, alsó tagozatos nevelők, valamint a két intézmény gyermekközösségei igény és érdeklődés szerint részt vesznek egymás ünnepségein, megemlékezésein. Az iskolai tanévnyitón lehetőség szerint az elballagott gyerekek óvónője részt vesz.

2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.

3. A nemzetségekhez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal,szervezetekkel.

3

6. Sajátos feladatok az óvodában a) Gyermekvédelem Az óvodai nevelés Országos Alapprogramjából kiindulva az óvoda nevelési program-ja tartalmazza: a.) a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, b.) a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének biztosítását, kisebbségi önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését (Kt. 47. §.). Amennyiben az óvodában nagyobb létszámban élnek olyan gyermekek, akikkel külön, fokozottan kell törődni, úgy a gyermekvédelmi munka fokozott hangsúlyt kap ( ( törv. 7. §. (1) bekezdése). ÁMK keretén belül 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el, fogja össze az intézményi szintű gyermekvédelmi tevékenységet. A csoportvezető óvónők kapcsolatot tartanak az intézményszintű gyermek- és ifjúság-védelmi felelőssel, szükség szerint a fenntartó, önkormányzat illetékes szociális osztályával, gyermekjóléti szolgálatával. Adott esetben óvodai véleményt készítenek az illetékes hatóságok kérésére. Folyamatosan együttműködnek, kapcsolatot tartanak a körzeti védőnővel. Gyermekvédelmi szempontból a következőket igyekszünk figyelemmel kísérni: - milyen környezetből jár a gyermek óvodába - milyen a szülők iskolázottsága - milyen arányú a munkanélküliség - mennyi a veszélyeztetett családok száma az óvodai környezetben Fontos, hogy tudjuk, milyen az adott csoport összetétele: - egy gyermekes család, - két gyermekes család, - három- és annál több gyermekes család, - hátrányos helyzetűek száma, - veszélyeztetett helyzetűek száma, - fogyatékos gyermekek száma, - részleges fogyatékos gyermekek száma, - egyedül nevelő szülő gyermeke, - csonka családban nevelkedők száma.

4

Mindezek a szempontok segítik a óvodapedagógusokat a gyermekek családi helyzetének megismerésében. E szempontok alapján tudjuk megállapítani az esetlegesen fennálló veszélyeztetettségi okokat. Az óvodapedagógusok maguk döntik el, hogy mely módszerek a legcélravezetőbbek az egyes családok megismerésében, mely módszerek, eljárások a legeredményesebbek a gyermekek mind zavartalanabb együttnevelése érdekében. A településen ez idáig nem volt jellemző a nemzeti, etnikai kisebbség bármely irányú megjelenése, jelenléte. Ebből adódóan az óvodában sincs kialakult gyakorlata e feladatellátásnak. Amennyiben igény merül fel ez irányba, úgy a törvényben foglaltaknak megfelelően járunk el: az óvoda feladata bármely óvodáskorú kisgyermek nevelése, fejlesztése, beleértve a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodáskorú gyermekeinek normál csoportban történő nevelését, fejlesztését is. Nevelőmunkánk során külön figyelmet fordítunk az SNI-s gyermekek nevelésére. Óvodánk csoportjaiba évek óta járnak részleges fogyatékossággal küzdő gyermekek. Eredményes fejlesztésük egyértelműen normál csoportban történhet, egyéni bánásmód alkalmazásával. A részleges fogyatékosság ezeknél a gyermekeknél más-más formában jelenik meg: A tapasztalat az, hogy szülő, pedagógus összehangolt munkája során eredményesen fejleszthetők ezek a gyermekek normál csoportokban. Természetes az is, hogy gyermekvédelmi szempontból ezek a gyerekek, családok fokozott odafigyelést, törődést igényelnek. Igyekszünk számukra megadni mindazt a lehetőséget, segítséget, ami megkönnyítheti, segítheti a gyermekek nevelését, fejlesztését. Egyre több az olyan gyermek, aki fejlesztéséhez szakemberekre lenne szükség.

4

b) Mozgásjavító speciális testnevelés (Gyógytestnevelés) E tevékenység végzéséhez speciális diploma megszerzése szükséges, amely magába foglalja a következő tantárgyak alapvető ismeretét és vizsgakötelezettséggel és záródolgozattal végződik. Melyek is ezek a "témakörök": belgyógyászat, elsősegély-nyújtás, ortopédia, anatómia, élettan, úszás-gyógyúszás, gyógytestnevelés módszer-tan, edzéselmélet, sporttörténet, gyermektorna... stb. Mindezek elméleti és gyakorlatban történő alkalmazása. A diploma megszerzéséhez az ismeretek átadását és az ellenőrzést, vizsgáztatást a Testnevelési Egyetem tanárai, valamint az egészségügyi jellegű tárgyakat szakorvosok végezték. Hogy mit jelent maga a tevékenység, a gyógytestnevelés? Először is azt kell meghatározni, hogy a gyógytestnevelési tevékenység nem azonos a gyógytornával, mint azt nagyon sokan gondolják és tudják. Gyógytestnevelés általános meghatározása, fogalma: A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Mi teszi indokolttá a tevékenységet: Közismertek korunk civilizációs ártalmai, a mozgásszegény életmód, a helytelen ülés, járás, feszültség okozta gyakori mozgásszervi problémák nem megfelelő ülő és fekvő alkalmatosságok stb. Szűrővizsgálatok igazolják, hogy már óvodás korban igen magas számú azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél a legkülönbözőbb tartás-rendellenesség, lúdtalp, obesitas... (és így sorolhatnám tovább) fordul elő. Mindezek megelőzésében és korrigálásában, javításában a gyógytestnevelési mozgásanyag jelentős eredményeket hozhat. Miben segít: Az egészség helyreállításához, gyógyításához járul hozzá a gyógytestnevelés, ezért a rehabilitáció egyik eljárása. Valamint az egészség helyreállításán túl a gyógytesire hárul a testi képességek fejlesztése, a mozgásműveltség fejlesztése, a sportolási igény felkeltése. Melyek a céljai és feladatai: A szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása, gyógyítása, rehabilitálása.

4

Óvodára vonatkoztatva a kiindulási állapot az adott tanévben végzett szűrővizsgálatok jelentik, melyet az óvoda orvosa és a speciális diplomával rendelkező gyógytestnevelő óvodapedagógus végez. Ezeknek a szűrővizsgálatoknak az eredménye alapján a gyógytestnevelést végző szakember dönti el a csoportalakítás feltételeit az éves munkaterv összeállításakor. A csoportalakításnál fontosak a gyermekek diagnózisai, mivel ezek döntik el az éves munkaterv feladatait, melyek azonos diagnózisok esetén egyforma, de mindig egyénre szabottan valósulhatnak meg. A gyógytestnevelési mozgásanyag az előfordulható diagnózisok alapján a következők lehetnek: (csoportosítása) I. Tartó-, és mozgatórendszer zavarainak a gyógytestnevelése (az emberi test mozgásával, tartásával kapcsolatos) - A testtartás elváltozásai: o helyes testtartás, o helytelen testtartás, o aktív. 2.) Ferdenyak = ( torticollio) gyógytestnevelése 3.) A lapocka magas állása ( sprengel-féle deformitás) 4.) A mellkasi defomitások: - tyúkmell, - tölcsérmell. 5.) Lapos hát 6.) Domború hát ( khyfózis) 7.) Nyerges hát ( lordózis ) 8.) Gerincferdülés (scholyosis) 9.) Csípőficam 10.) A térd és a lábszár elváltozásai 11.) Lábboltozat - süllyedés (hídtalp) II. A belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése 1.) A szívbeteg gyermekek gyógytestnevelése 2.) Vegetatív disztóniás gyermekek gyógytestnevelése 3.) Hypertóniás gyermekek gyógytestnevelése 4.) Elhízott gyerekek gyógytestnevelése (obesitás) 5.) Asztmás gyerekek gyógytestnevelése 6.) Cukorbetegek gyógytestnevelése (diabetes mellitus) 7.) Csökkentlátó gyerekek gyógytestnevelése 8.) Gyógytestnevelés sérülés utáni állapotban

4

A szűrés hogyan történik: A szűrés az alapvető orthopédiai vizsgálati módszerek segítségével történik. Ezek a következők: - Kórelőzmény felvétele (anamnézis) - A gyermek megtekintése: járjon is előttünk - Tapintással történő vizsgálat - Mozgásvizsgálat - Érzékelt állapotok rögzítése - Laboratóriumi vizsgálatok - Radiológiai vizsgálatok - Szövettani vizsgálatok Ezen kívül vizsgáljuk: helyes fejtartás, helyes ülés, helyes lábtartás, helyes testtartás, hanyag testtartás, deformitás, gerinc vizsgálatok (hátsó, oldalsó és elülső megtekintése levetkőztetett állapotban) A foglalkozásokat úgy tervezzük és szervezzük, hogy azok az óvodai csoportok napirendjéhez alkalmazkodjanak, lehetőleg ne zavarják azt. A gyermekek a tanév során elsajátítják a különböző gyógytestnevelési feladatokat, a jellegzetes mozgásokat, a helyes, szabályos végrehajtási mozdulatokat, melyeket önállóan is gyakorolva hozzájárul az egészségük megtartásához. Fejlődik a kondicionális képességük, valamint a koordinációs képességük, melyek a minőségi feltételeiket biztosítják bármilyen más, testnevelésen kívüli feladatok megoldása során is, többek között az írás-olvasás elsajátításához. A gyermekek szeretnek járni, szívesen veszek részt a tornán.

4

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1.Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A gyermek a saját átélt élményeit a játékon keresztül fejezi ki, amivel saját személyisége is folyamatosan alakul. Pl. Pékségbe látogatás után az ott szerzett élményeit eljátssza. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus -szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja,hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat,élményeik,érzelmeik,fantáziájuk szerint. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerint együtt játszásával,támogató,serkentő,ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében,időbeosztásában,továbbá a játékos tevékenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. A szabad játék: olyan idő, ahol az óvónő csak jelen van, indirekten, nem avatkozik be a gyermek játékába, nem tervez, csak ott van.

4

Szabad játék során az óvodapedagógus nem megy vendégségbe, nem zavarja a gyermekek játékát. Szabad játék során az eszközöket, felszereléseket jól hozzáférhető helyen biztosítjuk és tiszteletben tartjuk a gyermeki önállóságot. 2.Verselés, mesélés 1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához,anyanyelvi neveléséhez.. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására.. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Megfelelő motiváció, meghitt környezet biztosítása. Pl. mesesarok, báb, stb. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

4

3. Ének, zene, énekes játék,gyermektánc 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése,hallgatása, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés,a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával 4.Rajzolás,festés mintázás, kézimunka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka,mint az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. változatos, gazdag eszközöket a gyermekek számára,általuk elérhető helyen. A sokféle eszköz használatát folyamatosan tanítjuk meg. Pl. helyes ceruzafogás, ecset, olló használat, stb. Maga a tevékenység s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

4

3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Lehetőséget biztosítunk,hogy a gyermekek rácsodálkozhassanak a különböző népművészeti és művészeti alkotásokra. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás,festés mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Arra törekszünk,hogy a képalkotó,plasztikai kézimunka technikákat gazdagítsuk. 5.Mozgás 1. rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok,a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finom motoros mozgáskészségek tanulásának valamint mozgáskoordináció intenzív fejlődésének sza kasza,amelyeket sokszínű,változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlása formákkal,játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

2. A mozgásos játékok,tevékenységek,feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképes ség fejlődésére,amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képessé gét,egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában,felerősítik,kiegészítik a gondozás,és egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll,érzelemszabályozás,kommunikáció,problémamegoldó gondolkodás – fellődésére. 4. A spontán – a játékban,azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek,az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján,az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve,minden

4

gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő,kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. 6.A külső világ tevékeny megismerése 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A hagyományokat folyamatosan ápoljuk. Pl. Mikulás, Karácsony. A gyermekek születés és névnapja, stb. A néphagyományokat megismertetjük a gyermekekkel. Pl. Pünkösdölő, Farsang, Kisze, Betlehemezés, stb. 3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására,alakítására. Olyan feltételek megteremtésére törekszünk, amelyek lehetővé teszik minél több közvetlen tapasztalat és felfedezés szerzését a környezetben. Élményt gyűjtsenek, kirándulások, séták, ünnepek alkalmával. 7.Munka jellegű tevékenységek

1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jelle4

gű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.. Az óvodapedagógus feladata a cselekvéssel párosuló TANULÁS lehetőségének biztosítása. 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége - örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Minden gyermeknek lehetőséget biztosítunk az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységre, illetve társai érdekében végzett munkatevékenységre. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A fejlesztést a gyermekek saját képességeihez mérten végezzük. Egyénhez igazodó konkrét, reális differenciált értékelés. 8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése,tapasztalatainak bővítése,rendezése.. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

5

A gyermekek szükségleteire épített tanulás során fontos, hogyan, mi módon járulhatunk hozzá a tanulási tevékenység szabadságához. Saját nevelőtevékenységünk eredményessége érdekében az a gondolatkör is elemzésre került, mely során szembesültünk azzal, hogy folyamatos átalakulások, változások részesei vagyunk, alaposabb, mélyebb, újszerű ismeretekre van szükségünk, elemzőbbek lettünk, így jobban átlátjuk, megértjük nevelőmunkánk során az összefüggéseket (melléklet 1.) Célok (amelyek egyben a gyermeki szükségletek felkeltése és kielégítése) A tanulási folyamat beindításakor: Kíváncsiság felkeltése, tudásvágy kibontása, motivált állapot létrehozása, a tevékenységben való részvételről, a szabad döntés lehetősége A tanulási folyamatban: Alkotásvágy, felfedezés vágyának kibontása önmegvalósítás vágyának, önkifejezés igényének Szabadságvágyának a kibontása

A tanulási folyamat eredményességének megítélésében: Elismerés, megbecsülés, kompetencia iránti igény felkeltése és kielégítése önértékelés

Gyermeki megnyil-vánulások

Gyermeki jogok érvényesülése

A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szabadságérzet biztosításában

Tágra nyílt szem, szemlélés, kutakodás, kérdezgetés, próbálgatás, türelmetlenség, csodálkozás, meglepetés, kíváncsiság, gyönyörködés, rácsodálkozás

Joga van, hogy kérdéseire koherens választ kapjon, joga van bármiféle tudás megszerzéséhez, jelenségek megértéséhez, tudatosításhoz, sikerhez, joga van a bizalomhoz.

Belefeledkezés, elmélyedés, szemlélés próbálgatás, kísérletezés. „Én teszem” öröme, önállóság kimutatása, megtagadása, akaratosság, segítőkészség, a fontosság érzése

Joga van a sikerhez, feltaláláshoz, alkotáshoz, kísérletezéshez, joga van ahhoz, hogy kiteljesítse lehetőségeinek maximumát, kísérletezéshez, autonómiához, felelősségvállaláshoz, környezetébe beavatkozni, joga van ahhoz, hogy ne erőltessenek rá doktrínákat

Figyelem, várakozás, sóvárgó szem, bohóckodás, hangoskodás, ellenállás, kínálatok megtagadása

Sikerhez, hibázáshoz, joga van bírálni, véleményt mondani joga van az elismeréshez, a bátorításhoz, dicsérethez az elfogadáshoz, a megértéshez, hogy önmaga lehetőségeivel tisztában legyen. Olyannak fogadják el amilyen, nem olyannak, amilyennek lennie kellene

Problémahelyzet, tanakodás, véleménykérés, kutatgatás, kételkedés, provokálás, kísérletezés, hitetlenkedés, kipróbálás, vita, vizsgálódás, kínálás, gyermekismeret, biztatás, érdeklődés, ösztönzés, odafordulás, meglepődés, gyakorlati probléma kínálása, kíváncsiskodásra, vizsgálódásra, próbálgatásra kutakodásra, kísérletezésre, kételkedésre késztetés, támogatása, empátia, elfogadás Magyarázatra késztetés, bizonyítás, vitára késztetés, provokálás, tanakodás, kételkedés, véleménykérés, ösztönzés, buzdítás, bíztatás, bátorítás, visszakérdezés, önálló munkára késztetés, önálló próbálkozások támogatása, elismerése, vita, kísérletezés, próbálkozások támogatása, elismerése, vita, kísérletezés, próbálgatás, kipróbálás, egyéni munka, kínálás, a választás tiszteletben tartása, feltételek megteremtése, ésszerű korlátok magyarázat Elismerő szó, mozdulat, mimika, szemjáték, lelkesedés, boldogság, öröm kimutatása, simogatás, dicséret, buzdítás, példaként kiemelés, megerősítés, érdeklődés, empátia, elfogadás

5

A gyermek önmegvalósítási szándékát, törekvéseit, vagyunk hivatottak elősegíteni, melyben minden tekintetben helytálló tevékenység központú helyi nevelési programunk gyakorlati alkalmazása. Tudjuk, tapasztaljuk vannak segítő és gátló pedagógiai hatások, ezért is oly fontos, hogy jól ismerjük, és valóban merjük is alkalmazni napjaink korszerű, eredményre vezető módszereit, eljárásait, eszközeit. Párhuzamot kellett vonnunk a korábbi nevelői beállítódások, metódusok és napjaink óvodapedagógiájának mind hatékonyabb eljárásai, javasolt módszerei között. Helyi programunk több éves gyakorlati alkalmazása során most már tapasztaljuk is, melyek leginkább célravezető eljárások a gyerekek mind konstruktívabb személyiségfejlődése alakulása tekintetében. Az óvodás gyermekek önmegvalósítását elősegítő pedagógiai hatások Módszerek Pedagógus irányítás szervezés Tanulási forma szerep Megfigyelés, Katalizátor, Indirekt irányíEgyéni tevéGyakorlati probléma vizsgálódás, ku- facilitátor tási mód, nyílt kenység, egyén- és feladatmegoldás, takodás, próbál- (ösztönző), tanítás tanulás re szabott tevégyermeki kérdésekgatás, kipróbászupervizor kenység, kötetből, kíváncsiskodálás, kísérletezés, (tanácsadó), len, kínált tevé- sokból kibomló vizsvita, vélemény, kezdeményekenység, páros gálódások, kötetlen, tanakodás, hitet- ző munkaforma, felkínált tevékenylenkedés, kétely, csoportos munség, tevékenységekébresztés, buzdíkaforma, mikro ben kihasznált tanutás, elmesélés, csoportos munlás provokálás, eliskaforma. merés, magyarázatra késztetés, vitára késztetés, bemutatás, bátorítás

Tartalmi megjelenés Projekt, témakör tervezése, élménykörbe ünnepkörbe, ágyazás évszakra tervezés, hagyományok köré tervezés, problémába ágyazottan, játékba ágyazottan, elfoglaltságokba ágyazottan

Az óvodás gyermek önmegvalósítását gátló pedagógiai hatások lehetnek Utánzásra, mintaSzabályozó szerep, Zárt tanítás Frontális Kötött foglalkozákövetésre való fel- az állandó segítség- tanulás, direkt munkaforma sokban való részszólítás, a tanulás adás, ráhagyás, meg irányítás, tevételre inspirálás tárgyára és folyanem értés, hideg, vékenység lematára vonatkozó korlátozás, különle- vezénylése magyarázatok, kö- ges gondolatok el vetelések, tiltás, nem fogadása, óvosürgetés, az ügyet- dapedagógusi elgonlenségre való hivat- dolásokhoz való rakozás gaszkodás

Túlzott részletes tervezés, epizódok tervezése, ragaszkodás az elképzelésekhez, probléma-mentesség

5

A tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei, pedagógiai gyakorlata óvodánk csoportjaiban: - Tiszta típusú tevékenységek, melyek során a tanulás tartalma külön-külön tevékenységekben jelenik meg, közöttük a tartalmi kapcsolat nincs kimunkálva – mese, rajz, munka jellegű tevékenységek, mozgás stb… - Komplex tevékenység együttesek: a) egyik tevékenységből a másikba való átvezetés b) egyik tevékenységbe beleágyazódik a másik tevékenység - Integrált tevékenységek - játékba integrált tanulási tevékenység (szerepjáték: boltban-matematikai nevelés) - munka jellegű tevékenységbe integrált tevékenység - tanulási tevékenységbe egy másik tanulási tevékenység integrálása (mozgás-matematika: irányok, pár, dobások száma stb) - kirándulásba, sétába integrált tanulási tevékenység (környezeti nevelés) - hagyománykörbe integrált tanulási tevékenység(farsang-ének-tánc-vers, kézimunka) - ünnepkörbe integrált tanulási tevékenység (Húsvét, irodalmi nevelés, vers, művészeti nevelés-kézimunka-matematikai nevelés) - szükséglet-kielégítésbe integrált tanulási tevékenység (mozgásszükséglet – egészséges életmód) - gondozásba integrált tanulási folyamat (testápolás-egészséges életmód)

3.A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

5

Az óvodai nevelés országos alapprogramja nyomán” valamint helyi vonatkozásban is valóban azokat tanulási formákat, szervezési módokat alkalmazzuk, melyek a leginkább alkotó, öntevékeny életvitel megalapozását segítik: - önálló, egyéni tevékenységek - csoportos munkaforma - mikro csoportos munkaforma - páros munkaforma Helyi programunk kiegészítéseként, néhány tevékenységből, elfoglaltságokból kibontható műveltségtartalmak Tartalom: Környezeti-természeti: tél, tél jellemzői, időjárás, öltözködés, téli örömök, téli csapadék A tartalomhoz kapcsolható tevékenységek: (Ezekben a tevékenységekben jelenik meg a környezeti tartalom, azonban ezek igazíthatók a gyermek szükségleteihez) Hóember készítése, jégszobor készítése, hógolyók gyúrása a hóÉpítő játékban golyózáshoz Hógolyózás- célba dobó verseny, lecsúszás kerüléssel, szlaloSzabályjátékmozással, tolás-húzás szánkón, megadott szabályok szerint ban Szerepjátékban Szánkózás: lovacska és a kocsis, babagondozás Öltözködés télen, étkezés, vízivás, kimelegedés, levegőn tartózGondozásban kodás télen Egyéb tevékenységformák: amelyek a tervszerű tanuláshoz kötődnek Matematikai te- Hógolyózás-találatok, hó olvadása, mennyisége, karcolt vonalak tulajdonságai, nyomolvasás, kinek a cipőjének a nyoma levékenységbe het? Bújócska közben hangok utáni tájékozódás, a természet hangjaÉnek-zene-dainak felismerése, hangok utánzása (Madár-és állat hangok) los-játékban Csúszás a hóban, lecsúszás szánkóval, célba dobás hógolyóval, Mozgásban ügyességi játékok Hókristály készítése papírból, jégdíszek készítése, karcolás, Rajz-kézimunnyomhagyás a hóban kában Gazdag Erzsi: Madáretető, A nyúl meg a tavaszi hó Vers-mesében

5

Szerepjáték: kibontható műveltségtartalmak Például: Fodrászos játék Várakozás folyamata, menete leKibontható Tartalmak lehetnek het Várakozás a fodrászüzletben, be- Kommunikáció módja-emberek közötti viszélgetés selkedési szokások, udvariasság Hajápolás Egészséges életmód szokásainak megerősítése, rövid és hosszú haj, hajápolás módja. Hajmosás, hajvágás, szárítás, fésülés, frizurakészítés. Mivel mossuk, öblítsük a hajunkat? Természetes szépségápolás szokásainak megalapozása: tojássampon, ecet, hígított citromlé használata Fizetés, köszönés, távozás Szimmetria: mozgás tükör előtt, tükörkép változásának észrevétele. Irányok: előrehátra, jobbra, fel, le. Ápolószerek formája, mennyisége. Fizetés: több-kevesebb, ugyanannyi, elvétel, hozzáadás, megszámlálás, leszámlálás Építőjáték: kibontható műveltségtartalmak Például: várépítés Várható folyamata, menete lehet Kibontható tartalmak lehetnek Üreg, nyílás, alagút, híd, torony, bástya Hó/homok tulajdonságai: formázhatóformázása ság, tapadás, stabilitás Díszítés: homok/hó formákkal, séta al- Hol találtuk a terméseket? Melyik fa terkalmával gyűjtött termésekkel, magok- mése? Mire emlékszünk? kal, ágakkal, gyermekek által készített zászlókkal Szabályjáték: kibontható műveltségtartalmak Például: Célba dobó verseny Várható folyamata, menete lehet Kibontható tartalmak lehetnek Célba dobás, célpont: fa, szikla, rajzolt Dobás módja: válltól, alulról felfelé, átkör dobás valami felett Távolságra dobás vonal mögül Messzebb-közelebb, mennyivel nagyobb vagy erősebb dobás, hány lépésnyire, ügyesebb, első, második helyezés

5

Gondozás: kibontható műveltségtartalmak Kézmosás Várható folyamata, menete lehet Kibontható tartalmak lehetnek Ruhaujj feltűrése, csap nyitása, kéz Higiénia, sorrend, tisztálkodás fontossánedvesítése, szappanozás, dörzsölés, le- ga, víz mennyisége, sok, kevés víz, a víz mosás, lerázás hangja, szappan eredete, síkossága Törülközés, ruha rendezése Illatos, szép, rendezett, száraz Külső világ tevékeny megismerése: kibontható műveltségtartalmak Állatok témakör: látogatás a vadas parkban Várható folyamata, menete lehet Kibontható tartalmak lehetnek Készülődés Öltözködés és időjárás kapcsolata, rendezett ruha, tízórai készítése, csomagolása Utazás Közlekedési eszközök fajtái, tulajdonságai, utazás szabályai, megállók nevei, látnivaló Állatok megfigyelése Négylábúak, kétlábúak, külsejük, táplálékuk, élőhelyük, kicsinyeik Játék Állatok mozgásának utánzása, hangjuk utánzása, felismerése, találós kérdések fákról, állatokról Ének-zene, dalos játék során kibontható műveltségtartalmak Például: elveszettem zsebkendőmet- mozgás Várható folyamata, menete lehet Kibontható tartalmak lehetnek Dalos játék éneklése, szabály felidézé- Szabály betartása, mozgás szépsége, tánse, eljátszása colók szokásai, testtartás esztétikuma Tánclépések Forgás, lépések sorrendje, számuk, irányuk, testtartás, térelhelyezés

5

Rajzolás, mintázás során kibontható műveltségtartalmak Például: Levélruha készítése Őszanyónak Várható folyamata, menete lehet Kibontható tartalmak lehetnek Lehullott levelek gyűjtése, elrendezése, Melyik fáról való? Mi a neve? Hogyan préselése préseljük le? Elrendezés gyűrődés mentesen. Mi történik a préselés után? Levelekről Színük, fajtájuk, szabdalhatóságuk, formájuk, erezetük. Hol szedtük? Időjárás és a levélhullás közötti összefüggés Levélruha készítése A levelek kiválasztásának szempontjai. Milyen ruha való Őszanyónak? Kellékek: tű, cérna, olló, ragasztó, ruhatervezés (koszorú, levélszoknya), összeillesztés, felpróbálás, megerősítése, esztétikai szempontok. Különböző élménykörökből adódó műveltségtartalmak (melléklet: 9) Ünnepkör: Húsvét Ünnepkör várható tartalma Benne rejlő, kibontható műveltségtartalom Húsvét ünnepéről Szokások, eredetük, képeskönyvek, szakácskönyvek nézegetése. Húsvéti hagyományok: locsolkodás, ajándékozás, fűzfabarka szentelés, Húsvéti ételek: sonka, bárány Húsvéti tojások festése, min- Tyúktojás vásárlása, megfigyetázása, festék készítése: vörös lése, tojással szaporodó állatok, és lila hagymalevél gyűjtése, nyers és főtt tojás állagának áztatása. Eszközök: viasz, lá- összehasonlítása, tojás részei, bas, só, ecet. Menete: előké- főtt tojás fajtái, főtt tojásból készítés, főzés, viaszolás, festés szíthető ételek vagy áztatás, viasz lekaparása Locsolóversek gyűjtése, előadása

Kapcsolódó érzelmek Átélt élmények felidézése, „mi otthon hogyan szoktuk?” Humanisztikus érzelmek: szülői szeretet, emberek tisztelete, hazafias érzelmek alapozása Tervezés átgondolás öröme, kitartás, aprólékosság átélése, esztétikai érzelmek a formák, színek vonatkozásában. Intellektuális érzelmek az alkotás véghezvitele és a tudás öröme vonatkozásában Előadás esztétikuma: érthetőség, hangsúlyozás, ritmus metakommunikáció

5

Ünnepkör: anyák napja Ünnepkör várható tartalma Benne rejlő, kibontható műveltségtartalom

Anyák napja ünnepéről - édesanya csak egy van - édesanya és a család - édesanya szerepeiről Ajándékkészítés

Kapcsolódó érzelmek

Család és tagjai Édesanya munkája, családi feladatai Ünneplés módja Minek örülne Anyuka? Ötletek gyűjtése, ötletek kivitelezéséhez anyaggyűjtés és az anyagok tulajdonságai, szerszámok és használatuk, balesetvédelem, előkészítés, tervezés átgondolás, elkészítés, szépítés

Szociális érzelmek: szeretet, elfogadás, jóság, védés, segítőkészség, áldozatkészség Tervezés, átgondolás, szépség, kitartás, aprólékosság átélése, esztétikai érzelmek a formák, színek vonatkozásában. Intellektuális érzelmek az alkotás véghezvitele vonatkozásában. Szociális érzelmek: elfogadás, szeretet, türelem, várakozás öröme, együttesség öröme Anyák napi versek, me- Verstanulás, énektanulás, Előadás esztétikuma: értsék, énekek, tartalmi és teremrendezés, terítés hetőség, hangsúlyozás, ritformai készülődés az ünmus, metakommunikáció nepre Hagyomány: születésnap ünneplése Ünnepkör várható tartalma

Benne rejlő, kibontható műveltségtartalom

Kapcsolódó érzelmek

Születésnapról és szoká- Kinek mikor van a szüle- Átélt élmények felidézése sairól tésnapja. Ajándékozás, az óvodai szokásokról. felköszöntés, meglepetés „Mi, hogy szoktuk otthon?” Humanisztikus érzelmek: testvéri szeretet, pajtások tisztelete Előkészületek Mit ajándékozzunk, mi- Szociális érzelmek: empánek örülne? Ajándék el- tia, szeretet, elfogadás, álkészítése. Terem berende- dozatvállalás, kitartás zése. Terítés felköszöntés Köszönővers, ajándék át- Előadás esztétikuma: értadása, ének. Mit szeretne hetőség, hangsúlyozás, riténekelni, játszani az ün- mus, metakommunikáció, nepelt köszöntés, jókívánságok

5

Problémába ágyazott és kibontható műveltségtartalmak Problémák A problémák és várható tartalBenne rejlő, kibontható muk műveltségtartalom A csoportszobában nem tu- Hol mennyien játszanak? Kinek dunk nyugodtan játszani. nincs helye? Milyen játékhoz kell Miért? Mit tegyünk? Cso- a legtöbb, melyikhez a kevesebb portszoba átrendezése: kuc- hely? Bútorok alaprajzon. Hova kók, szőnyegek, polcok cél- tegyük a játékokat, a könyveket? szerű helye, minden játszó Hogyan helyezzük el az asztalocsoport elférhessen, dekorá- kat? ció, díszítés Jégdísszel szeretnénk díszí- Vízből jég lesz? A jég átlátszó, teni az ablakunk előtti fát! ha rásüt a nap, szikrázik. Színes Hogyan készítsük el? vízből színes jég lesz. Milyen formájú legyen? Mibe tegyük? Hogyan akasszuk fel? A vízbe tegyük a spárgát, hogy belefagyjon. A spárga hossza, vastagsága. Hogyan helyezzük fel a fára? Ki éri fel? Magasság szerinti összehasonlítás

Kapcsolódó érzelmek Problémamegoldással járó intellektuális érzelmek: csodálkozás, tervezés öröme, átrendezés öröme. Esztétikai érzelmek: harmónia, zsúfoltság

Esztétikai érzelmek: rácsodálkozás, gyönyörködés, harmónia, szépség átélése. Intellektuális érzelmek: problémamegoldás öröme, felfedezés öröme, sikerélmény, „aha” élmény, feloldódás öröme, vágy a megoldásra

Témába ágyazott és kibontható műveltségtartalmak Téma: süteménysütés A téma várható tartalma

Benne rejlő, kibontható művelt-Kapcsolódó érzelmek, tulajdonségtartalmak ságok, viselkedés formák Süteménysütés: -Ünnepek, hagyományok, tészta--A szokások érzelmi hatása, -a fenyőfára mézes süteménytféleségei, szakácskönyvek néze--A vásárlás szabadsága a célnak akasztunk getése. való megfelelés tükrében, tana-Szakácskönyvből mézes süte-kodás, tervezés, alkotás láza, -Mi minden kell hozzá? mény anyagai, mennyisége kompetencia, vizsgálódás -Vásárlás, fizetés, mennyi pén-- A vásárlás illemtana zünk maradt -Vásárlás - Előkészítés -Mi mindent kell hozzá előké--Tervezés átgondolása szíteni: eszközök, anyagok, díszítőanyagok, mérőeszközök -Kimérés, gyúrás, nyújtás, szag- Összeállítás gatás, formák, díszítés anyagai-Problémamegoldás (kimérés), és eredetük ügyesség, finom motorika -Tepsibe helyezés forma szerint, időtartam, sütés -Gondolkodás, válogatás - Sütés -Hűtés, akasztó szerelése, rendrakás, mosogatás - utómunkálatok Témák és várható tartalmuk Bennük rejlő, kibontható műveltségtartalom

5

Egészség: - egészséges étkezés

-

egészséges napirend

-

betegség-gyógyítás

Víz: - Mi mindenre kell a víz? - Hol találjuk a vizet? - A víz tulajdonságai - Víz fajtái - A víz védelme Levegő: - Miért fontos a levegő? -

Hol van a levegő?

- A levegő tulajdonságai? - A levegő védelme? Állatok - Élőlényekről -

Állatok jellemzői

-

Állatok fajtái Fajták és élőhelyük, táplálkozásuk, hasznuk, szaporodásuk, egyéb jellemzőik Háziállatok, ház körül élő állatok Állatok védelme, óvása, tenyésztése

-

-

vitaminsaláta, gyümölcssaláta készítése, vitamin az ember életében, igények, évszakok által való behatárolhatóság, mennyisége, tartalma, szükségletek nagysága. - Napirend, pihenés, mozgás jelentősége, egyéntől függő életritmus - Betegség megelőzése, hajlamok, betegségek, ápolásuk, fertőzések - Az orvos munkája, gyógyszerek Például: - ital, mosás, főzés, takarítás - tengerek, óceánok, folyók, tavak, csapadék - színtelen, szagtalan, átlátszó, alaktalan - ivóvíz, sós víz, édesvíz - tisztítása, óvása Lélegzéshez, élőlények létfeltétele, hiányában elpusztulnak, és mi is Érzékelés: lufi-fújás, pingpong labda fújása, sárkány-reptetés, huzat, gyertya égetése, szél, orkán Színtelen, szagtalan, átlátszó, alaktalan Levegő szennyezettsége, védelmi intézkedések Ember, állat, növény jellemzői, elkülönülő tulajdonságaik Növekedésük, fejlődésük, szaporodásuk közös ismérvei Melyik állat hol él? Állatok képeinek gyűjtése, kutakodás életmódjuk, jellemzőik felől.

Kutya, macska, ló, szarvasmarha, baromfik és fajtáik, egér, róka, farkas, medve Életük védelme, ellátásuk, gondozásuk

Az alábbi kiegészítések jól kapcsolódnak helyi programunkhoz, részét képezik keretterveinknek, nagyban segítik a gyerekek szükségleteihez igazított tanulási helyzetét, mely óvodánkban spontán és tervezett módon egyaránt megvalósul.

6

Témaajánlatok élethelyzetek

események

játékok

Gyermekmunkák Vízben panMekiben Sárkány Játék-eszköcsolás nagyta- eszünk eregetés zök lemosása karítás Nyaralás Biciklizés Virág önötözéLevélsöprés Utazás metrón Karika dose Hólapátolás Utazás autóban bálás Szalvéta hajtoMosogatás Utazás busszal Kuglizás gatás Mosás Utazás villaÚszás Terítés Cipőtisztítás mossal Táncolás Gyomlálás Vasalás Vásárlás Mászókázás Terítő összeÁllatok etetése Bábszínházban Homokozás hajtása Kutyasétáltatás Múzeumban Festegetés Ültetés Ruhák hajtoga- Moziba meRajzolás Rendrakás tása gyünk Gyurmázás Ceruza-hegyeVasalt ruhák Kirándulás Körmöcszés elrakása zokni Séta az erdőkézés Uzsonna képárosítása ben Szövés szítés Virágöntözés Séta a réten Ruha összeFelmosás Lepke gyűjtés Hintázás hajtogatása Reggeli készí- Horgászás Csúszkálás Söprögetés tés Szánkózás Ital töltés Autómosás Ajándék-készí- Síelés Csomagolás Krumpli puco- tés Ágyazás lás Szüret Ugróiskola Cipő-pucolás Süteménysütés Húsvét Kártyázás Ruha kefélés Locsolás Mikulás Mókus-keBefőtt készítés Gomb felvarKarácsony rekezés Babaszoba rás Farsang Fára mászás rendezés Házépítés Szüret Bújócskázás Díszítés Kertrendezés Anyák napja FogócskáBabaruhák Ágyazás zás rendezése Porszívózás Iskolalátogatás Mérleghinta Mosás Hazafele az Locsolás Rajzolás a Öntözés oviból Séta a patak hóban Teafőzés Előzés autóval partján Dömperezés Gereblyézés Parkolás Állatkertben Koszorú-fű- Savanyú kéVadas-parkban zés szítése Portörlés kapálás

gondozás

Egyebek

Fésülködés Köröm-vágás Hajmosás Kézmosás Fogmosás Wc papír használata Öltözködés Fürdés Étkezés Alvás Orrfújás Cipőfűzés Reggeli torna Gombolás Torna Nyakkendő kötés Masni kötés Zipzár húzás Fürdés Állat-gondozás Állatetetés Szalvéta használata Testtartás Levegőzés Napozás Folyadék fogyasztása Egészség lábtorna

Pocsolya Kutyusok Tejfogak A kerítés Könyvespolc Virágok Babaruhák A víz A levegő A Föld A fák A felhők Az építő elemek A gombok A ceruzák Nadrágok Szoknyák A haj Berendezési tárgyak Autók Közlekedési eszközök Időjárás A betűk A gombok A zöldségek Az édességek A hó Az eső

6

4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Óvodai tanulás helyzet motiválása A gyermeki szükséglethez igazítva Spontán adódó helyzetben Tervezett módon A motiváló hatás épülhet: Feltételek által megteremtve Kezdeményezve - A gyermekekkel történő be- -eszközök készítésével - az életkorból adódó a szélgetésre domináns szükségletek-a hely elrendezésével - gyermek kérdéseire re épülő motívumokkal -élmények előzetes biztosítá- segítségkérésre - az egyes gyermekek aksával - problémába ütközésre tualitási szükségletei ki(fontos a helyzet kitárása) Kihasználható: elégítése során, arra ráKÍNÁLAT - gyermek-óvónő páros épülő motívumokkal Lehet a tanulási folyamat betevékenységgel az aktuális állapotokkal indításához: szükségletekre - a gyermekek egy csokapcsolatos motívuépítkezés: portjával többi gyermokkal -mozgásigény kielégítése mekkel együtt - az egyének sajátos - tevékenység vágya szükségleteihez igazodó - óvónő személye motívumokkal - társigény - kíváncsiság, újszerűség - sikerélmény, elismerés, alkotás vágya Téma vonzósága: - kutya mint kedvenc állat - mesecím, vagy - amin keresztül közel vihető a tartalom: pl.: gömbölyítés helyett alma készítése a piacos játékhoz - gyermek választása: nem vesz részt benne, akkor ezt is tiszteletben kell tartani. részt vesz benne: mert érdekli a kínálat, vagy mert érdekes szokott lenni, vagy mert érdekeltté tették benne - ott marad, ha motivált állapota fenntartott, amely pedagógia hatásrendszerrel történik. Ha már érdekli, joga van hozzá, hogy elmehessen.

6

A fentiekben jelölt tanulási tartalmak jól mutatják azt, hogy a gyermek óvodai nevelésének meghatározója a legkülönfélébb tevékenységek sora, melyek által az óvodapedagógus tudatos, tervszerű közreműködésével eredményesen fejleszthetők. Helyi nevelési programunk gyakorlati alkalmazása során kiemelt hangsúlyt helyezünk a gyermekek szükségleteire épített tanulásra.

6

Óvodás gyermek szükségletei, igényei

A gyermeki szükségletek megnyilvánulásának formái

Gyermeki jogok

A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére Nyugtalanság, figyelmet- Joga van a términi- Mozgásos tevékenység 1. Mozgásmumhoz, a kifelkínálása, játékba hívás, igény, biológia- lenség, izgatottság, aluszékonyság, szédülés, egyensúlyozott táp- együttes játék, mozgáslei-fiziológiai vállalkozó kedv, mozgé- lálkozáshoz, saját hetőség biztosítása, feltészükségletek konyság ritmusának megfe- teleinek megteremtése, lelő életvitelhez szokások megerősítése, új szokások kialakítása, a gyermeki igényeknek megfelelő szükséglet kielégítésére való lehetőség biztosítása 2. Az érzelmi Szorongás, agresszivitás, Joga van örömhöz, Napirend, és annak igazoa nyugalomhoz, a dása az egyéni szükséglebiztonság irán- félénkség, piszkálódás, elkülönülés, magány, kiegyensúlyozott tekhez, meglévő szokásaiti igény szomorúság, bizonytalan- légkörhöz, az emnak elismerése, elfogadáság, gátoltság beri méltóságnak sa, a szokásrend szabátiszteletéhez, érde- lyossága, a szabályok keinek védelméhez, megértése, a szeretetteljes ahhoz, hogy segítfogadás, a derű, az értheséget kapjon, saját tőség, a jó szándék, a toleéletritmusának rancia, az egyéni bánásmegfelelően éljen, mód, a páros tevékenység, pihenjen, nem bán- a fokozatos terhelés, az janak vele felelőtle- őszinteség, az optimiznül, lehetőségeinek mus, a bátorítás, a testköismeretéhez, ahhoz, zelség, az odafordulás, a hogy nem kell min- meleg, családias légkör dig tökéletesnek lennie, joga van a bizalomra, saját fejlődési tempójának elfogadásához Agresszió,deviáns maga- Joga van, hogy ön- Odafordulás, mosoly, de3. Szeretettartás, simogatás, odabú- magáért szeressék, rű, kedvesség, meleg érigény jás, testi érintés, ölelést akarják, feltétel zelmi klíma, testközelség, kívánó magatartás, meg- nélküli elfogadásráfigyelés, simogatás, kederősítésre váró: ugye sze- hoz, az érzelmi biz- ves szó, dicséret, empátia, retsz? Néma csodálat, tonsághoz, a bizakedveskedés, boldogság bohóckodás, verbális ki- lomhoz, a szemékifejezése ajándék, a szefejezés, szemkontaktus lyisége tiszteletben retet látható jeleinek kikeresése, zavart tekintet, tartásához, megbe- mutatása, a szeretet örömragyogó szem, kedveske- csüléshez, joga van teli fogadása dés, kétségbeesett néma a szeretethez, és a bánat viszontszeretéshez

6

Óvodás gyermek A gyermeki szükségleszükségletei, igényei tek megnyilvánulásának formái

Gyermeki jogok

A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére Piszkálódás, szemlélés, Joga van anyjához, Kommunikáció, érdek4. Társigény játék felkínálása, hívás, mindkét szülőjéhez, lődés kimutatása, együtközeledés, közellét, ked- mindkét nembeli test- tes játék, beszélgetés, veskedés vérhez, barátokhoz, vita, elmesélés, közös felnőttekhez, hogy tevékenység, csoportos nem kondicionálják, tevékenység, tevékenynem erőltessenek rá ségbeli hívás, együttlét doktrínákat. örömének kimutatása 5. Dicséret elismerés Sóvárgó szem, merev fi- Joga van az elfoga- Elismerő szó, mozdulat, gyelem, bohóckodás, te- dáshoz, megértéshez, mimika, szemjáték, leliránti igény vékenység megtagadása, joga van ahhoz, hogy kesedés, boldogság kiagresszió, durvaság, olyannak fogadják el, mutatása, öröm, örvenmegerősítésre váró kér- amilyen, joga van ah- dezés, simogatás, buzdídés: Ügyes vagyok? hoz, hogy önmaga le- tás, dicséret, érdeklődés, hetőségeivel tisztában példaképként kiemelés, legyen elismerés, ajándékozás, jutalmazás megerősítés 6. Kíváncsiság, tu- Tágra nyílt szem, szem- Joga van, hogy kérdé- Problémahelyzet teremlélés, kutakodás, kérdez- seire koherens választ tése, tanakodás, véledásvágy getés, próbálgatás, türel- kapjon, joga van bár- ménykérés, kutatgatás, metlenség, csodálkozás, miféle tudás megszer- kételkedés, provokálás, meglepetés, kíváncsiság zéséhez, jelenségek kísérletezés, hitetlenkemegértéséhez, tudato- dés, kipróbálás, vita, sításhoz, sikerhez vizsgálódás

7. Esztétikum iránti Gyönyörködés, rácsodál- Joga van esztétikai Bemutatás, megmutatás, kozás, szemlélés érzelmekhez (rácso- elmesélés, megjelenítés, igény dálkozás, gyönyörkö- példamutatás, meglepődés) dés Óvodás gyermek A gyermeki szükségGyermeki jogok A pedagógus kötelesszükségletei, igé- letek megnyilvánuláségei és hatásrendszenyei sának formái re a szükségletek kielégítésére Belefeledkezés, elmél- Joga van sikerhez, Gyakorlati probléma 8. Alkotásvágy, kínálása, kíváncsiskofelfedezés vágya kedés, szemlélés, pró- feltaláláshoz, alkobálgatás, kísérletezés táshoz, kísérletezés- dásra, vizsgálódásra, hez próbálgatásra, kutakodásra, kísérletezésre, kételkedés késztetés, annak megtámogatása Joga van ahhoz, Magyarázatra készte9. Önmegvalósítás „Én teszem” öröme, tés, bizonyítás, vitára vágya, önkifejezés önállóság kimutatása, hogy kiteljesíthesse a segítségadás megtalehetőségeinek makésztetés, provokálás, igénye

6

gadása, erőszakosság, dacosság, segítőkészség

10. szabadságvágy

Véleménynyilvánítás, beleszólás, különlegesség kinyilvánítása, tettrekészség

ximumát, kísérletezéshez, autonómiához, felelősségvállaláshoz

tanakodás, kételkedés, véleménykérés, ösztönzés, buzdítás, biztatás, bátorítás, visszakérdezés, önálló munkára késztetés, önálló próbálkozások támogatása, elismerése Joga van a sikerhez, Vita, kísérletezés, próhibázáshoz, környe- bálgatás, kipróbálás, zetébe beavatkozni, egyéni munka, kínálás, joga van bírálni, joga a választás tiszteletben van ahhoz, hogy ne tartása, feltételek megerőltessenek rá dokt- teremtése, ésszerű korrínákat látok magyarázata

5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

6

VI. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A beiratkozáshoz szükséges feltételek A közoktatásról szóló törvény alapján az óvoda már nem csak azokat a gyermekeket veheti fel,akik betöltötték a 3. életévüket. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is,aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Az óvoda azonban a 3. életév betöltése előtt csak és kizárólagosan azt a gyermeket veheti fel,aki a körzetében lakik és csak abban az esetben,ha ezáltal nem veszélyezteti azt,hogy valamennyi, a körzetében lakó 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesíteni tudja. A beíráshoz szükséges adminisztratív, formai feltételek Az óvodai beírások időpontjáról plakátok kifüggesztésével, valamint a helyi Kábel TV. hirdetésén keresztül értesül a lakosság. Az óvodai beíráshoz szükséges okmányok: - szülő személyi igazolványa - gyermek születési anyakönyvi kivonata - beiratkozásnál a szülő kötelezi magát arra, hogy a gyermek egészségi állapotára vonatkozó tényeket (gyógyszer, ételallergia stb.), illetve egyéb szakorvos által igazolt tartós betegségeket tudomásunkra hozza, szükség esetén orvosi véleménnyel alátámasztja - helyi gyakorlat az, hogy sajátos nevelési igényű gyerekek is lehetőséget kapnak a normál csoportban történő elhelyezésre, nevelésre a fenntartó munkáltató közös döntése, határozata alapján. A határozati eljárások során a fellebbezési idő 15 nap A gyermek óvodai beírása formanyomtatványba - az Óvodai Felvételi Előjegyzési Naplóban - történik. Az óvodai beírások ideje az adott év április 1-2. hete

6

A gyermekek óvodai felvételének gyakorlata Az új köznevelési törvény 45 § (2) alapján a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelezetté válik. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is.

Az óvodai felvételekről az óvodában tájékozódhat a szülő. Az elutasított gyermekek szülei írásos határozatot kapnak. A határozati eljárások során a fellebbezési idő 15 nap. Az óvodai elhelyezés megszűnése -

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket másik óvoda vette át. A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon. A gyermeket felvették az iskolába a nevelési év utolsó napján. Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál többet van igazolatlanul távol.

6

VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában,az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A tankötelezettség megkezdése,figyelembe véve a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének időpontjához kötött. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik,.ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri,a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti,hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 45 § (4) A tankötelezettség kezdetéről a) óvodavezető b) ha a gyermek nem járt óvodába,az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság c) az óvoda,iskola vezetője,vagy a szülő kezdeményezése az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 50§ (7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél : 6

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés,továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek : - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat,azzal,hogy a fogváltással is öszszefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek : - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

7

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. VIII. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1.A szakmai dokumentumok kapcsolata és egymásra épülése AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA A SZABADKÍGYÓSI ÁMK ÓVODA HELYI PRORAMJA (A tevékenység központú Óvodai Nevelési Program felhasználásával) AZ ÓVODA ÉVES PEDAGÓGIAI MUNKATERVE A GYERMEKCSOPORTOK NEVELÉSI TERVE A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉT TÜKRÖZŐ FELJEGYZÉSEK

7

IX.MELLÉKLETEK 1.) Alapító okirat (másolat) 2.) Eszközjegyzék táblázatszerű kimutatása 3.) Óvodaszintű napirend 4.) Eseménynaptár

7

1.sz.melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT 1. A költségvetési szerv neve, székhelye: Neve: Szabadkígyós Község Önkormányzatának Általános Művelődési Központja Székhelye: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 1. 2. A költségvetési szerv rövidített nevei: Általános Művelődési Központ ÁMK 3. A költségvetési szerv azonosító számai: Törzsszáma: 634531 OM azonosítója: 028320 4. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat: Szabadkígyós Község Önkormányzat 105/2007. (XII. 19.) számú Kt. határozat

Képviselőtestülete

5. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Közoktatási, közművelődési, könyvtári tevékenység 6. A költségvetési szerv alap- kiegészítő-, kisegítő-és vállalkozási tevékenységei: 6.1.Alaptevékenységei: 2009. december 31-ig Alaptevékenységi szakágazat: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) TEÁOR: 8520 55231-2 55232-3

Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés 7

80111-5 80112-6 nevelése 80121-4 oktatás 80122-5 80511-3 85321-1 92181-5 92312-7 92403-6

Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Bölcsődei ellátás Művelődési központok, házak tevékenysége Közművelődési könyvtári tevékenység Diáksport

2010. január 1-jétől Alaptevékenységi szakágazat: 852000 Alapfokú oktatás intéz ményeinek, programjának komplex támogatása TEÁOR:8520 562912 562913 851011 851012 852011 852012 852021 852022 855911 889101 910121 tartása 910123 910501 suk

Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelé se, ellátása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű neve lése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű Nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű neve lése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű Nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Bölcsődei ellátás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilván Könyvtári szolgáltatások Közművelődési tevékenységek és támogatá -

7

910502 931204 tása

Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Iskolai, diáksport-tevékenység és -támoga -

6.2. Kiegészítő tevékenységei: 2009. december 31-ig 55241-1 70101-5

Munkahelyi vendéglátás Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

2010. január 1-jétől 562917 682002

Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Oktatást kiegészítő tevékenység 2009. december 31-ig 80541-0

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

2010. január 1-jétől 856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások

6.3. Kisegítő tevékenysége: Az intézmény kisegítő tevékenységet nem végez 6.4. Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat 7. A költségvetési szerv működési területe: Szabadkígyós község közigazgatási területe 8. Intézmény egységei, azok telephelyei és befogadó képessége: 8.1. Óvoda

7

Az intézményegységbe felvehető maximális gyermeklétszám: 75 fő Csoportok száma: 3 Telephely: 5712 Szabadkígyós Kossuth tér 2. 8.3. Általános Iskola Az intézményegységbe felvehető maximális tanulólétszám 224 fő Iskolai évfolyamok száma: 8 Iskolai csoportok száma: 8 osztály + 4 napközis csoport Telephelye: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 1. 8.4. Művelődési Ház Telephelye: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 7. megosztva a feladatellátás arányában a Szociális Alapszolgáltatási Központtal. 8.5. Községi Könyvtár Telephelye: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 2. Ellátja az iskolai könyvtári feladatokat is. 9. A költségvetési szerv alapító, irányító és fenntartó szervének neve, székhelye: Neve: Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselőtestülete Székhelye: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 7. 10. Költségvetési szerv típus szerinti besorolása: Tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Fajtája szerint: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő 11. A költségvetési szerv pénzügyi gazdálkodási feladatainak ellátása: Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

12. A költségvetési szerv vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény vezetőjét Szabadkígyós Község Önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki pályázat útján határozott, 5 éves 7

időtartamra. A pályáztatás és foglalkoztatás tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja. Az intézményvezető magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. 13.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. 14. A feladatellátást szolgáló vagyon: 14.1. Ingó vagyontárgyak: a vagyonleltár szerint nyilvántartott eszközök

14.2. Ingatlanok: A feladatellátást az önkormányzat tulajdonát képező 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 1. 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 2.

5712 Szabadkígyós Kossuth tér 7. - a feladatellátás arányában, megosztva a Szociális Alapszolgáltatási Központtal - sz. alatti ingatlanok szolgálják. 15. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló mindenkor hatályos helyi rendelet szerint.

7

Az alapító okirat 2008. január 1-jén lép hatályba.

Szabadkígyós, 2007. december 19.

Balogh József polgármester

Domokos Ferencné jegyző

Záradék Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) a Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő testülete a 2009 május 20.-i ülésén a 44/2009. (V. 20.) Kt. számú határozattal fogadta el. Szabadkígyós, 2009. május 21.

Domokos Ferencné jegyző

7

2. sz. melléklet ESZKÖZJEGYZÉK, VALAMINT A VÁLASZTOTT PROGRAMHOZ RENDELT ESZKÖZIGÉNY %-OS ARÁNYBAN KIVETÍTVE.

E jegyzékhez csatolva található az összeállítás alapját szolgáló dokumentum: „Egységes eszköznorma óvodák számára” JÁTÉKTEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI Ellátottság %-ban Költségvetésből

Önerőből %-ban

70 %

%-ban 20 % anyagköltség

10 % elkészítés

és szerepjáték Konstrukciós játék 90 % Udvari játékfelsze- 70 %

10 % pótlásra 20 % pótlás, javítás

10 % állagmegőr-

Gyakorló

relések és eszkö-

ző munka

zök Bábozás, dramati- 90 %

10 % díszletek,

zálás kellékei Barkácsoló anya- 80 %

bábok készítése 10 % gyűjtőmun-

gok, eszközök

10 %

ka

7

ÓVODAI TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES FEJLSZTŐ ESZKÖZÖK

Irodalmi nevelés Matematikai nevelés Környezet megismerésére nevelés Ének-zenei nevelés Vizuális nevelés Testnevelés

Ellátottság %-ban Költségvetésből %-ban 90 % 10 % mesekönyvek 80 %

Önerőből %-ban

10 % nagyméretű tükör 10 % saját készítésű szemléltető eszközök 10 % saját készítésű szemléltető eszközök

90 % 100 % 80 %

20 % évenként pót darabok 30 % ügyességfejlesztő tornaszerek, eszközök

70 %

GÉPEK ÉS EGYÉB TECHNIKAI FELSZERELÉSEK Meglévő eszközök %-ban 70 %

Költségvetési igény pótlásához %-ban 20 % elhaszn. eszközök pótlása elektromos eszközök

Egyéb forrásból %-ban adományból 10 % SZMK adomány

MUNKATEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI Ellátottság %-ban Szabály-játék Gyermeki munkajellegű tevékenység eszközei

90 70

Költségvetésből %-ban 20 munkajellegű szerszámok felszerelések

Önerőből %-ban 10 Saját készítésű felszerelések

8

3. sz. melléklet ÓVODAI NAPIREND Tevékenységek és időtartamuk a napirendben 3-4 évesek számára

4-5 évesek számára

5-6-7 évesek számára

Tevékenységek

10.0105.31

06.0109.30

10.0105.31

06.0109.30

10.0105.31

06.01- 09.30

Játék, egyéb szabadon választott, szabadidős tevékenységek Előkészület az étkezéshez, étkezés Öltözködés, egyéb testápolási, tisztálkodási teendők Pihenés (alvás) Mindennapi testnevelés Komplex foglalkozások összesen

4,5 ó

5¼ó

5,5 ó

6ó

5¾ó

7,5 ó

2ó

2ó

1,5 ó

1,5 ó

1¼ó

1ó

1¾ó

1,5 ó

1¼ó

1ó

1,5 ó

1ó

2ó ¼ó

2ó ¼ó

2ó 2x¼ó

2ó 2x¼ó

1,5 ó 2x¼ó

1ó 2x¼ó

½ó

-

½ó

-

½ó

½ó

11 ó

11 ó

11 ó

11 ó

11 ó

11 ó

8

4. sz. melléklet ESEMÉNYNAPTÁR (Óvodánk hagyományai, egyéb, a nevelőtevékenységgel összefüggő események, programok időrendisége) SZEPTEMBER OKTÓBER - Évnyitó munkaértekezlet - Új gyermekek óvodai - SZKT- értekezlet: közösségbe való bemunkaprogram vezetése rögzítése - Gyermekek év eleji - Séta kirándulás fejlettségi szintjének közvetlen környemegfigyelése zetünkben „hol - Napirendek –heti élünk, mi hol találrendek rögzítése ható” - Felnőtt munkarendjé- Őszi betakarítás, nek kialakítása, gyümölcsszüret a egyeztetése határban, a kertek- Gyermekek születésben napjának megünnep- Gyermekek szülelése tésnapjának meg- Felnőtt születés-névünneplése napjának megünnep- Felnőtt születéslése névnapjának meg- Szülői értekezlet ünneplése - Szeptember 8. Mária „Fecskehajtó kisasszony” - Szeptember 29. Mihály napi bölcsességek - Szeptember 23. Takarítás világnapja

„Vándormadarak hava” „Vénasszonyok nyara” Október 4. Az állatok világnapja Október 15. Teréz. A szüret kezdőnapja Október 31. Farkas Faültetés legkedvezőbb napja

NOVEMBER - Csoportszintű szülői értekezletek - Nyitott nap - Őszi nagytakarítás az óvoda csoportjaiban és az udvarán - Gyermekek születésnapjának megünneplése - Felnőtt születés-névnapjának megünneplése

DECEMBER Ünnep jegyében - Advent - Várjuk a Mikulást - Ünnepi előkészületek az óvoda csoportjaiban - Fenyőünnep - Kulturális, szórakoztató rendezvény a helyi Művelődési - Gyermekek születésnapjának megünneplése - Felnőtt születés-névnapjának megünneplése

November 1. elmúlás jelképe. Mindenszentek napja Szent András hava nov. 11 Márton napi időjóslások November 18.Erzsébet nap Tréfás leányvásár. Nov. 25. Katalin ág hajlítása November 30. András, Adventi koszorú

Luca napi hiedelmek Búzaültetés

8

FEBRUÁR - Farsangi előkészületek - Csízártatás, zöldség hajtatás - Jelmezek, álarcok készítése - Csoportszobák, tornatér díszítése - Kisze báb égetés - Kiszézés - Farsangi mulatság - Tél búcsúztatás tavaszvárás - Gyermekek születésés névnapja - Felnőttek születés és névnapja - Szakmai továbbképzés - Pihenés hava - Gyertyaszentelő boldogasszony - Jégtörő Mátyás

MÁRCIUS - Csoportszintű szülői értekezlet - Nagycsoportosok iskolakészültsége - Nyílt nap az óvoda csoportjaiban - Szakmai továbbképzés - Tavaszvárás: „Gergely” nap - Nemzeti ünnepünk 03.15. - Összevont tájékoztató szülői értekezlet az iskolába menő gyermekek szüleinek - Gyermekek születésés névnapja - Felnőttek születés és névnapja - Kulturális szórakoztató műsor: zenés irodalmi összeállítás - Sándor, József - Benedek

ÁPRILIS - Tavasz a határban, a kertekben, a lakásban- óvodában - Húsvéti előkészületek: Kotlósmama és csibéi Húsvéti nyulak Tojásfestés, díszítés - Séta, kirándulás közvetlen környezetünkben, tavaszi természet, időjárás, öltözködés megfigyelése - Gyermekek születésés névnapja - Felnőttek születés és névnapja

Szakmai továbbképzések - Ébredés hava - Szent-György hava - A Föld napja április 22.

MÁJUS - Séta kirándulás k vetlen környezetünkben - Üzemek, üzletek, posta, orvosi rend lő, polgármesteri vatal - Évzáró, ballagási ünnepség - Gyermeknap - Kirándulás Gyulá - Iskolalátogatás a nagy-csoportosok - Gyermekek szüle tés- és névnapja - Felnőttek születés névnapja

-

Virágok hava Pongrác, Szervác Bonifác, Orbán Május 10. Madar és Fák napja

8

X.SZAKIRODALOMJEGYZÉK 1.) 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról (az 1996. évi LXII. törvény) Művelődési Közlöny 25. szám 1498-1563. o. 2.) Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 137/1996.(VIII.28.) Korm. rendelet 3.) Tevékenység központú Óvodai Nevelési Program Írta: Fábián Katalin Minősített Óvodai Program Országos Közoktatási Intézet 4.) Óvodavezetők Kézikönyve I-IV. OKKER Oktatási Iroda 1995-1996. 5.) Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpen OKKER Oktatási Iroda 1996. 6.) Egyezmény a gyermek jogairól Budapest Egyesült Nemzetek - UNICEF - 1992. 3-32. o. 7.) Dr. Füle Sándor: - A szülői értekezletekről - A nyílt napokról - A családlátogatásokról 8.) Nagy Jenőné: Segédlet az óvodák nevelési programjának elkészítésében Szolnok, JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet 1996. 1-60. o. 9.) Az óvodai nevelés programja Országos Pedagógiai Intézet 1989. 10.) Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóban LITOGRAPH Kft. Budapest 1997.

8

XI. FÜGGELÉK I. Függelék ÁMK ÓVODA SZABADKÍGYÓS KOSSUTH TÉR 2. 5712 HÁZIREND Készült: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8) MKM. Rendelet 2§-a (7) bek. foglaltak értelmében. 1.Az óvoda, nyitvatartása: • Hétfőtől – péntekig: 6-17 óráig. Szombaton zárva tart. Az óvoda nyári nyitva tartásáról, a mindenkori hatályos rendelkezések, valamint a helyi igények figyelembevételével a fenntartó rendelkezik. A nevelési év tartama: tárgy év szeptember 1-től következő év augusztus 31-ig. A munkarendben bekövetkező változások közlése: • 5 nappal a munkarend változása előtt, írásban a gyermeköltöző helyiségekben, jól látható helyek kifüggesztjük. • Csoportösszevonások vannak az iskolai őszi-tavaszi szünet során. 2.Az óvodai felvétel rendje: Ezzel kapcsolatosan minden nevelési év aktuális időszakában a szülők részletes tájékoztatást kapnak. A beiratkozás minden év április elején van. A szülő,a gyermek, óvodai beiratkozáskor közli lakásának, illetve munkahelyének telefonszámát. Adott tárgyévenként a csoportvezető óvodapedagógus felé jelzik az esetleges változásokat. - Az óvodába történő beszoktatás • A szeptemberi felvételi időszakon túl, folyamatosan érkezhetnek új gyerekek az óvodába. • A beszoktatás gyakorlatát, részleteit a csoportvezető óvodapedagógusok megbeszélik, egyeztetik a szülővel, és a gyermekközösségbe történő bevezetése e szerint történik. • Beszoktatás során rugalmasan alkalmazunk e szülői igényekhez, kívánságokhoz, ugyanakkor a mind könnyebb, zökkenőmentesebb 8

elválás érdekében, igyekszünk a gyermek számára helyes lehetőségekről meggyőzni a szülőket. • A beszoktatási időszak során igyekszünk mind több óvodai tapasztalatot megosztani a szülőkkel. • Következetes, segítő együttműködéssel nemcsak a gyermek, de a szülő számára is könnyebb a közösségbe történő beilleszkedés. 3.A gyermekek és a szülők jogai az óvodában: 3.1. Gyermeki jogok • Biztonságos, egészséges környezet. - Harmonikus, folyamatos napirend - A gyermekek személyiségének, jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása (védelem fizikai, lelki erőszakkal szemben) - Tilos a testi fenyítés, kegyetlen, embertelen megalázó büntetés. - A gyermekek érdeklődésének, képességének, adottságának megfelelő nevelés. - A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása, cselekvési szabadság, családi élet tiszteletben tartása. - A gyermek nevelése az intézmény helyi nevelési programja alapján történik. - Állapotában személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett, különleges bánásmód- számára pedagógiai szakszolgálat segítése. - A gyermek egészségvédelme II. A gyermekek az óvodában egészséges, biztonságos környezetben tartózkodnak. III. Folyamatos, kiegyensúlyozott napirend során biztosított harmonikus fejlődésük. IV. A gyermekek az óvoda eszközeit és berendezéseit rendeltetésszerűen használhatják,de arra vigyázniuk kell. V. Az óvodai nevelés során, minden dolgozó alapvető felelőssége a balesetek megelőzése, illetve a baleseteket előidéző veszélyforrások elhárítása, azok időben történő jelzése az óvodavezető felé. VI. Baleset esetén: azonnali intézkedés, az előírásoknak megfelelően: VII. Beteg, sérült gyermek elkülönítése - Elsősegély nyújtása - Orvosi, illetve szükségszerűen kórházi ellátás - Szülő értesítése - A területileg illetékes védőnő szükség szerint tisztasági vizsgálatot végez. - Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat!

8

9. Tartósan beteg gyermek közösségben (óvodai) történő nevelése csak az érvényes szakorvosi igazolások, illetve javaslat, útmutatás alapján történik. 10.Fertőző beteg gyermek közösségben nem tartózkodhat. 11.Felgyógyulás után a szülő orvosi igazolást köteles hozni. 12.Részlegesen gyógyult gyermek további gyógyszeradagolását nem vállaljuk. -- A gyermek óvodába történő kísérésének, elvitelének rendje - Érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át a gyermeket az óvónőnek. - A gyermek óvodába érkezése- szülői döntéstől függően – kísérettel történik, és ugyancsak a szülő döntésétől függően, kísérettel távoznak az óvodából. - Más esetekben a szülő rendelkezik a gyermek hazabocsátását illetően: o Folyamatos, egyedül hazabocsátás esetén, csoportnaplóba írásban dokumentálva. o -Alkalmankénti hazabocsátásnál: szintén a szülő rendelkezik írásos kérelem formájában. o -Ebéd utáni hazabocsátás: 12.45-13 óráig. o -A délutáni hazabocsátás 16 óráig, az alvós csoportokból 16-17 óráig az az összevont csoportból történik. - A Kt. Értelmező rendelkezése szerint (121.§ (1) bekezdés 11. pont ) az óvoda felügyeleti kötelezettsége – a nevelési- oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési – oktatási intézménybe jogszerű elhagyásáig terjedő időben áll fenn. - A szülő a gyermek átvétele után a lehető legrövidebb időn belül köteles elhagyni az óvoda területét, beleértve annak udvarát is. - Az óvoda kijelölt helyiségeit (gyermekmosdók, tornatér, csoportszoba) a szülők higiéniai okok miatt nem látogathatják. Kivétel ez alól a csoportvezető óvodapedagógus által szervezett, gyermekközösséget érintő programok (ünnepségek, bemutatók, nyitott programok) - Az óvoda helyiségei csak az óvodai neveléssel, illetve a gyermekek speciális, differenciált nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos célra használhatók. - Háziállattal tilos az óvoda udvarára bejönni . - Balesetek elkerülése végett a gyermek nem hordhat gyűrűt, nyakláncot, karkötőt. - Az óvoda tisztaságának megőrzése mindenki számára kötelező. - Dohányzás az óvoda egész területén, szigorúan TILOS. - Az óvoda udvarán lévő játékokat csak az óvodások használhatják a nyitvatartási időben.

8

- Az óvodai étkezés •

•

• • • •

Korán érkező gyerekek 6-7 óráig a gyülekező helyiségben, az arra kijelölt helyen fogyaszthatják el az otthonról hozott reggelit. A továbbiakban az óvodai étkeztetés a napirendben foglalt keretek közt folyik. A szülők igényei szerinti étkezést biztosítunk (tízórai, ebéd, uzsonna). Csak tízórait igénylő gyermek esetén hazabocsátás 11.30-kor. Térítési díj kedvezményre való jogosultság: a hatályos rendelkezések értelmében. Az étkezési térítési díjat a szülő köteles befizetni, az előre meghirdetett időpontban. A térítési díj befizetéséért a szülő felelős, erre óvodai dolgozót nem kérhet meg. Az előre látható hiányzást egy nappal előbb, reggel 8 óráig jelezni kell az óvodában.

3.2 Szülői jogok: - Az óvodapedagógusok tájékoztatása alapján, a törvény által biztosított keretek között, az óvoda életét, hagyományait ápolni, segíteni. - Szülői szervezetet alakítani az óvoda segítésére, az óvodába járó gyermekek fejlődésének,fejlesztésének érdekében (szülői munkaközösség, alapítvány), és képviselők útján az óvodavezetővel az óvoda életét fejleszteni,alakítani a korszerű követelményrendszer érdekének megfelelően. - Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,a pedagógiai munka eredményességét. - A gyermek óvodai nevelésével, tevékenységével,fejlődésével, összefüggő többoldalú, tárgyilagos tájékoztatás: csoportvezető óvodapedagógusok feladata. - A szülő kötelességei - A szülő kötelessége,hogy gondoskodjon a gyermeke testi,érzelmi,értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. - Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. - Amennyiben más óvodába kívánja elvinni gyermekét,az óvoda igazolását meg kell kérni. - Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését. - Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. - Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. • A szülő kötelessége jelezni, gyermekével kapcsolatos, esetlegesen fennálló tartós egészségügyi problémát. 8

- Az óvodavezető és az óvodapedagógusok szülőkkel való kapcsolattartása: 8.)

A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, napi rendszerességgel ismétlődő. 9.) Alkalmas időszakok, időpontok az igény szerinti személyes kapcsolattartásra,napi aktualitásokat a gyermek érkezésekor illetve távozásakor. 10.) A gyermek egyéni fejlődésével kapcsolatos részletes tájékoztatást előre egyeztetett időpontban, az óvodapedagógus kötelező óráján túli időben, 8-10 óráig az óvodavezetővel. 11.) A kapcsolattartás további formái -Szülői értekezleteken -Nyitott napokon -Családlátogatásokon -Közös óvodai programokon Ezek időpontjairól az intézmény tájékoztatást nyújt. Felelősségvállalási szabályok: • Otthonról hozott értéktárgyakért (gyűrű, karkötő, nyaklánc, fülbevaló, más értékes tárgy) az óvoda felelősséget nem vállal. • A csoportvezető óvodapedagógusok, az általuk meghatározottak szerint fogadhatnak csoportjukba hozott játékokat: „kijelölt játéknapok.” - A gyermekek gondozása, nevelése érdekében bekért szükséges dolgok: -Kiscsoportosok esetében pót ruházat (névvel, illetve jellel ellátva): alsónadrág, zokni, harisnya, atléta, ing, nadrág, pulóver) -Nagyobb csoportban is ajánlott a váltóruha (rövidnadrág, szoknya, alsónadrág, zokni, nadrág) - -Valamennyi csoportban tornaruha használata kötelező - a csoportvezető óvodapedagógus által meghatározottak szerint (névvel, jellel ellátva) -Szükséges törölközőt, váltócipőt, pizsamát és ágyneműt hozni (névvel, jellel ellátva). A tisztán tartásról a szülő gondoskodik. -A benti cipő kényelmes,lehetőleg a bokát fogó legyen. Papucs használata benti cipőként nem megengedett. -Lehetőség szerint a gyermek felsőruházatát is névvel, jellel el kell látni (cipő, sapka, sál, kesztyű, szabadidőruha). - Kerékpártárolás csak az óvodás gyermek és szülő számára biztosított.

8

-Az óvoda hagyományai - AZ óvoda hagyományai részleteiben a helyi óvodai nevelési program (HOP) tartalmazza: • Mikulás • Karácsony • Farsang • Március 15. • Húsvét • Május 1. • Anyák napja • Gyermeknap • Évzáró-ballagás • Pedagógusnap, stb. A témával kapcsolatosan minden év elején összevont és csoportos szülői fórum keretében is tájékoztatást nyújtunk. A házirend közzététele: az óvodai beíráskor minden szülő kézhez kapja, a továbbiakban jól látható helyen, kifüggesztve mindenki számára hozzáférhető. A házirend betartása mindenki számára kötelező. Kelt: Szabadkígyós, 20013 03. 26. Készítette: Sénerné Bozó Gyöngyi Óvodavezető

A nevelőtestület és az SZMK élt véleményezési jogával.

9

XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

JEGYZŐKÖNYV Alulírottak a mai napon megismertük a szabadkígyósi ÁMK Óvoda módosított helyi óvodai nevelési programját és azzal minden tekintetben egyetértünk és elfogadjuk. Szabadkígyós, 2013. Március 26. Óvodai Szülői Munkaközösség választmány vezetőségi tagjai: ……………..……………….. Elnök

……………………………… Vezetőségi tag

91

JEGYZŐKÖNYV A szabadkígyósi óvoda nevelőtestülete a mai napon megvitatta az intézmény helyi óvodai nevelési programjának módosítását. A testület által felülvizsgált, módosított, tevékenység központú helyi óvodai nevelési program teljes mértékben megfelel óvodánk helyi viszonyainak. A nevelőtestület úgy ítéli meg, hogy e program által segíthetjük a jövőben mind eredményesebben a gyermeki személyiség harmonikus sokoldalú fejlesztését. Fontosnak tartjuk azt is, hogy óvodánk sajátos viszonyainak megfelelően a tevékenység központú helyi óvodai nevelési program lehet leginkább eredményesen alkalmazható, melynek kívánalmai nem tartalmaznak megvalósíthatatlan, illetve magas költségekkel járó feltételeket. Ugyanakkor, az általunk választott, majd felülvizsgált és módosított helyi nevelési program sokoldalú lehetőségeket kínál az óvodapedagógusoknak ahhoz, hogy a legkülönfélébb megismerő tevékeny, valós tapasztalatokon alapuló nevelési módszer úgy óvodai szinten, mint a csoportokban eredményesen segítse a gyermeki személyiség fejlesztését. A választott helyi nevelési programot igyekeztünk úgy módosítani, kiegészíteni, pontosítani, hogy illeszkedjen a helyi gyakorlatban már eredményesen, színvonalasan működő nevelési rendszerünkbe. A programunk módosítása során felhasználtuk mindazokat a szakmai kiadványokat, amelyek konkrét segítséget nyújtottak a helyi nevelési program kialakításához.

92

Az általános vélemény alakult ki, hogy e fejlesztési program megfelel az óvoda szakmai – tárgyi feltételrendszerének, valamint megfelel a helyi viszonyoknak és a település igényeinek. Az alábbiakban egyetértésünket nyilvánítjuk. Szabadkígyós, 2013. Március 26.

…………………………….. Elekes Lajosné

……………………………….. Szabóné Hégely Anita

…………………………….

……………………………….

Sénerné Bozó Gyöngyi

Eckerné Truczka Judit

…………………………….. Horváthné Botházy Ildikó

93

4. A Művelődési Ház közművelődési programja 1968-ban épült, és jelentős változás nem történt szerény korszerűsítéssel biztosítja a kulturális rendezvények színtérét. Ellátja a jogszabályban előírt kötelező közművelődési feladatokat a többcélú intézmény intézményegységében. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MŰVELŐDÉSI HÁZ KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMJA „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői, szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődési személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szerveztek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.” A fenti idézet a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény célokat meghatározó, bevezető gondolatai. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Törvény) biztosítja a közművelődés intézmény- és tevékenységrendszerének védelmét, lehetőséget ad arra, hogy civil szerveződések is feladatot vállaljanak a közművelődésben, szabályozza a közművelődés finanszírozási rendszerét. Kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A jogszabály 77§-a felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések megvalósítása érdekében a helyi lehetőségekre tekintettel koncepciót alkossanak közművelődési feladataik meghatározására. A 76.§. kimondja, hogy a helyi közművelődési tevékenység támogatása a települési önkormányzat kötelező feladata. A fenti törvény értelmében Szabadkígyós Község Önkormányzata alapvető közművelődési célja, hogy kulturális szolgáltatásokat biztosítson a község lakosságának, melynek alapelveit a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló…………. számú rendeletében határozta meg. A Törvényben foglaltak alapján Szabadkígyós Község Önkormányzata a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek tekinti, amely a lakosság életminőségét, életesélyét javíthatja, ezért kiemelten támogatja az ezt segítő intézményeket, szervezeteket. A számos civil szervezet, egyesület mind azt bizonyítja, hogy ebben a községben sokan vannak azok, akik lokálpatrióták, és akik erős közösségi érzésük alapján fenntartják, ápolják kulturális értékeinket.

94

A művelődési ház célja, hogy a hagyományokat fenntartsa, illetve fejlessze a már kialakult kapcsolatokat, erősítse, és újakat alakítson ki. Az művelődési ház koncepciójának kialakításakor azonban figyelembe kell venni az mindenkori anyagi lehetőségeit. A közművelődési intézményeknek, mint non-profit szervezeteknek, elsődleges feladatai közé tartozik a társadalom által felmerülő kulturális igények kielégítése, illetve az embercsoportok szellemi kulturális igényeinek fejlesztése. Általános alapelv, hogy a közművelődési jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenység támogatása közcél. A községi közművelődési lehetőségeket és az igénybevevők számát növelje A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei: •

a község minden polgárának és közösségének joga, hogy: -

igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szolgáltatásait, valamint a közművelődési megállapodásokban szereplő ellátásokat.

-

műveltségét, készségeit gyarapítsa, közösségi művelődési jogait érvényesítse.

•

a művelődési ház egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem lehet elkötelezett.

•

az önkormányzat közművelődési megállapodás megkötésével segítheti a koncepcióban meghatározott közművelődési feladatok ellátását, amelyeket nem önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek, illetve magánszemélyek végeznek.

•

a helyi közművelődési feladatok ellátásában a művelődési ház elősegíti és igényli a civil közösségek, szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági vállalkozások közreműködését.

•

a művelődési ház biztosítja, hogy a község polgárai a közművelődési lehetőségekről, tevékenységekről és szolgáltatásokról megfelelő tájékoztatást kapjanak.

•

A művelődési ház fő feladatának tekinti, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a lehetőséget a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismerésére, a folyamatos önművelésre és a színvonalas szórakozásra

A község közművelődési helyzetelemzése: Szabadkígyós elhelyezkedését tekintve Békés megyében található, tömegközlekedéssel kb. 15 percre a megyeszékhelytől, Békéscsabától. Lakossága 3000 fő, korcsoport szerinti megoszlás alapján a 25-35 év közöttiek a dominánsak. A község kulturális szolgáltatásait igénybevevők életkora, képzettsége, művelődési, szórakozási szokásai széles skálán helyezkednek el. Az itt élőknek, tanulóknak és az idelátogatóknak színes programokat kínálnak a művelődési ház, a könyvtár, egyesületek, civil közösségek, és egyházi szervezetek, oktatási intézmények, amelyek kapcsolatban állnak egymással.

95

Ezeknek a szervezeteknek, intézményeknek az értékteremtő és értékközvetítő szerepe fontos, hasznos és nélkülözhetetlen. A kulturális életet, ahogy szerte az országban, úgy községünkben is az erősödő „civil-háló” jellemzi. A művelődési ház közművelődési ellátásának szervezeti keretei: A művelődési ház közművelődési feladatainak ellátása során elsősorban együttműködik: •

a községi székhelyű, helyben működő, közművelődési célú társadalmi szervezetekkel,

•

a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel, melynek székhelye községben van és helyben működnek,

•

a községben működő történelmi egyházakkal,

•

az országos, megyei - hasonló feladatokat ellátó - közművelődési szervezetekkel.

A közművelődés intézményi bázisai a községben: A közművelődési közfeladatok ellátása érdekében az Önkormányzat saját tulajdonú és alapítású intézményt működtet: •

Szabadkígyós Község Önkormányzata kulturális bázisa a Művelődési Ház és IKSZT, amelyek tartalmilag és programválasztékában folyamatos működés alatt van.

•

A Művelődési Ház és IKSZT kulturális szolgáltatásokat végez, a szabadidő hasznos eltöltését segítő programokat, klubfoglalkozásokat, kiállításokat stb. szervez. Jelentős szerepet vállal a hagyományos községi rendezvények lebonyolításában például a 2000 óta minden évben megrendezésre kerülő Kígyósi Kastélyjátékok megszervezésében, lebonyolításában. •

Zenei életünk meghatározó szereplője az immár komoly múlttal rendelkező Vadvirág Népdalkör, mely ismertsége túlnőtte már községünk határait.

Szabadkígyós Község Önkormányzata a községi közművelődési feladatok megvalósítására az alábbi közösségi színtereket biztosítja: •

IKSZT

•

Művelődési Ház,

•

Könyvtár,

•

Polgármesteri Hivatal tanácskozóterme

A művelődési ház együttműködik a nem önkormányzati alapítású, de a közművelődést érdemben szolgáló szervezetekkel.

96

A programok megvalósításánál számít az egyházközségek, a községben megalakult könyvtár, civil szervezetek, stb. kezdeményezéseire, tevékeny szerepvállalásukra. Kommunikáció: A közművelődési programokról a község lakossága a helyi sajtó, az internet, valamint plakátokon, hirdetőtáblákon és szórólapokon keresztül értesül. Az elmúlt években a legjellemzőbb és továbbra is támogatni kívánt tevékenységi körök: kiállítások, gyermek és ifjúsági táborok szervezése, szabadidős tevékenységek támogatása, amatőr együttesek, népdalkör segítése, színházlátogatás, Népzenei Találkozó, Néptánc Tábor, klubok, civilszervezetek támogatása. Célkitűzések: A modernizáció, a technikai fejlődés, a tudásalapú, informatív társadalom a jövőnek megfelelő működési feltételek kialakítását igénylik a helyi kulturális hagyományok, szokások megőrzése mellett. A művelődési ház által vállalt közművelődési feladatok: A művelődési ház feladatának tekinti, hogy- a községben kialakult művelődési hagyományokat, a község közművelődési fejlesztésének koncepciójára, valamint az intézmények, a civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva- a közművelődés sajátos eszközrendszerével segítse: •

a község szellemi vonzerejének, lakosságmegtartó képességének növelését, a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének erősítését, a községi lakosok életminőségének javítását,

•

a község kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismerését, ápolását, kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét, kulturális tevékenységük megörökítését,

•

a hátrányos helyzetűek részére kedvezmények biztosítását a kultúra hozzáférhetőségének támogatása érdekében,

•

a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életét,

•

az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúrák megismertetését, gyarapítását, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiszélesítését,

•

a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának támogatását.

•

az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatását különös tekintettel a kiemelkedő értékeket felmutató művészeti és szellemi alkotóközösségek, műhelyek tevékenységére,

•

a szabadidő kulturált és művelődési célú eltöltését,

•

a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat, a helyi művelődésszociológiai kutatásokat,

97

•

az egyéb művelődési lehetőségeket vagy művelődési formákat. Kiemelt programjaink, rendezvényeink:

•

Továbbra is folytatjuk az Önkormányzati kezdeményezésű, nagy rendezvény a Kígyósi Kastélyjátékok két napos kulturális fesztivál évenkénti megrendezését.

•

Népdal és népzenei, nyugdíjas találkozók évenkénti megrendezését. Ezt a rendezvényünket a jövőben ki szeretnénk egészíteni a környező települések néptánc együtteseinek a meghívásával, ezáltal hagyományőrző jelleggel évenkénti néptánc találkozók megszervezését.

•

Fontos feladat a helyi hagyományokra épülő rendezvények karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődő játszóházak, politikai fórumok, nemzeti ünnepek, helyi csoportok bemutató estjei lebonyolítása.

•

Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése  október 6. - az aradi vértanúk tiszteletére  október 23. - az 1956-os forradalom tiszteletére,  március 15. - az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére.

A közművelődés finanszírozásának alapelvei: •

Az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja a humán és tárgyi feltételeket a Művelődési Ház és IKSZT működéséhez.

•

A közművelődési színtereken ellátott közművelődési feladatokra az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja a pénzeszközöket.

•

A közművelődési feladatok ellátásának további forrásai a központi és a minisztériumi költségvetési támogatások, valamint az érdekeltségnövelő minisztériumi pályázati pénzeszközök.

• További forrás a szolgáltatásokért fizetett díj, valamint a természetes és jogi személyek, szervezetek pénzügyi támogatása.

98