Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó Dugódíjak külföldön London (Anglia) A londoni közgyűlés 2003-ban vezette be a behajtási díjat, amely hétköznapokon reggel 7 és este 6 óra között 10 fontba (mintegy 3600 forint) kerül. A díjfizetési kötelezettség alól csak az elektromos- és hibridüzemű, vagy igen alacsony károsanyag-kibocsátású autók tulajdonosai mentesülnek. Nem kell fizetni a közcélú feladatokat ellátó járművek – mentők, rendőrség, taxik, városi tömegközlekedési járművek – után sem. A 2003-as bevezetés előtt 300 új autóbuszt állítottak forgalomba, bővítették az elővárosi vasút és a metró szolgáltatásait. ■ Németország Nincs dugódíj, de az ország több városában a település központjában kialakított zónák határain belülre csak a megfelelő környezetvédelmi besorolású járművek hajthatnak be. Az adott zónától függ, hogy a piros, a sárga vagy a zöld matricás autóknak engedélyezett-e a behajtás. A kategóriákat jelző matricák egyszeri költségként 8-12 euróba (2400-3600 forint) kerülnek járművenként. ■ Oslo (Norvégia) Egész héten 24 órában díjköteles a városba való behajtás. Kifelé haladva, illetve a zónán belüli közlekedés után nem kell fizetni. 27 norvég koronát (1080 forintot) fizetnek a 3500 kilogramnál könnyebb járművek után, de a regisztrált járművek 20 százalékos kedvezményt kapnak. ■ Stockholm (Svédország) A zóna mindkét irányú átlépésekor fizetni kell. A díj nagysága attól függ, hogy csúcsidőben, közvetlenül csúcsidő előtt vagy után, vagy napközben lépi-e át az autó. A bevezetés előtt 200 új autóbuszt vásároltak, illetve nőtt a P+R parkolók száma és bővült a metróhálózat is. ■ Milánó (Olaszország) 2011-ben népszavazás során döntött Milánó lakossága a forgalomkorlátozás szigorításáról, aminek eredményeként 2012 januárjában behajtásonként 5 eurós (kb. 1500 forint) dugódíjat vezettek be. A városközpontot érintő díjfizetés hétfőtől péntekig, reggel fél nyolctól este fél nyolcig érvényes. A centrumban élők évi negyven ingyenes belépést kapnak, utána két eurót kell fizetniük, ahányszor behajtanak Milánó központjába. A szolgáltató vagy fuvarozó járművek három eurót fizetnek megállás nélkül, öt eurót két óra parkolással. A behajtási díj bevezetését elsősorban környezetvédelmi okok indokolták. ■ Franciaország A francia parlament által 2010-ben elfogadott törvény lehetővé tenné a 300 ezer feletti lakosú nagyvárosoknak a behajtási díj kísérleti jellegű bevezetését. Ez összesen öt várost (Párizs, Marseille, Lyon, Toulouse és Nizza) érintene, de a megvalósítás még késlekedik. ■
12
Nem tagadjuk a változás szükségességét, de... Sólyom László, a Magyar Köztársaság egykori elnöke, a Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának fővédnöke, köszöntőjében arról beszélt, hogy a kilencedik alkalommal megtartott gödöllői világtalálkozón résztvevő polgármesterek közössége összekovácsolódott, megszilárdult a szellemisége és kialakultak a rítusok. A rendezvény fővédnöke előadásában nem a változásokat, hanem az állandóságot tartotta fontosnak, azokat az alapeszméket, amelyek ezt a találkozót létrehozták, amelyek továbbra is érvényesek maradnak, amelyeket át kell menteni. Előadásában két alapgondolatra: az önkormányzatiság eszményére és a nemzet egységére hívta fel a figyelmet.
Sólyom László szerint a gyakorlati küzdelmekhez és az érdekérvényesítéshez mindig kell az alapok biztonsága, a legitimáció tudata. Véleménye szerint, a mai politika tele van improvizációval. A volt köztársasági elnök a folyamatos változások mellett a 20 éve meglévő alapok változtathatatlanságának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: annak ellenére, hogy új Alkotmány és új önkormányzati törvény van, az önkormányzatiság alapelve és a nemzet egysége lényegében – ami ennek a világtalálkozónak is az alapgondolata – nem változott. Nem tagadjuk a változás szükségességét, viszont súlyos következményekkel járhat, hogy az Alaptörvényből hiányzik az önkormányzáshoz való alapjog – amit sze-
ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
rencsére az önkormányzati törvény már kimond. Az egykori államelnök arra is felhívta a világtalálkozón résztvevők figyelmét , hogy az Alkotmány nem tisztázza azt, hogy az önkormányzat mennyire része az új államszervezetnek. Az önkormányzáshoz való alapjogot nem az államtól kapja a közösség, ebben a helyi autonómia jelenik meg. Ez rendkívül fontos – jelentette ki Sólyom László, aki úgy fogalmazott: a helyi közösség – épp úgy, mint az egyén – autonóm az állammal szemben. Ez az alaptétel továbbra is érvényes. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkormányzatoknak saját választóik vannak.
Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó
A világtalálkozó másik alappillére a magyar nemzet egysége. Sólyom László ezzel kapcsolatosan arról beszélt, hogy az új Alaptörvény helyesen tisztázza a kulturális és a politikai nemzet fogalmát. Ez a kettő nem esik egybe, de egymás mellett él. Sólyom szerint nem siratni kell Trianont, hanem reális önképet kell alkotni. Ebben példát mutatnak a határokon túli magyar polgármesterek. Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a nemzet kulturálisan egységes, de a helyi társadalom igen sokrétű. A magyarság több központúvá vált. A határon túli nemzetrészek önállóak, nem lehet őket Budapestről irányítani. Az együttműködésnek a kölcsönösség talaján kell állnia. Ezt testesíti meg a Világtalálkozó.
A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996-ban rendezték Gödöllőn, azóta kétévente találkoznak a településvezetők, közöttük jelentős számban ott vannak a határon túlról érkezett meghívottak is. A rendezvény lehetőséget ad a szakmai tapasztalatcserére, erre nagy szükség van, hiszen az önkormányzatokat érintő döntések most zajlanak – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere.
A legfőbb alapértékeket meg kell őrizni! Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára helyzetértékeléssel kezdte előadását, indokolta, hogy miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának tekinthető önkormányzati rendszer átalakítása. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a Magyarországon lévő 3170 önkormányzat kétharmada kistelepülés. 1990-ben létrejött az önkormányzati rendszer, ami a rendszerváltozás kiemelkedő vívmánya volt, és amely visszaadta az önkormányzatoknak az önkormányzáshoz való jogot. A települések hatalmas fejlődésnek indultak, biztosított volt az önkormányzati autonómia és az önkormányzatok demokratikus működése. De, ahogy 20 év alatt minden változott, nem volt ez másképpen az önkormányzatoknál sem. Az elmúlt években növekedett a települési önkormányzatok adósságállománya. Az állam az elmúlt két évtizedben folyamatosan növelte az önkormányzatok feladatait, ugyanakkor ennek finanszírozása rendre elmaradt. Sok esetben úgy vállaltak kötelezettséget az önkormányzatok, hogy csak részben, vagy egyáltalán nem volt meg ennek a fedezete. Az önkormányzatok működési költségvetés hiánya évről évre növekedett. 2005-től négyszeresére emelkedett az önkormányzatok adósságállománya, ez lényeges forrásokat vont el az önkormányzatok működésétől. Ma már kevés önkormányzat rendelkezik forgalomképes vagyonnal. Ennek következtében az uniós projektek is jelentősen lelassultak, illetve elmaradtak. Mindennek következtében elkerülhetetlen volt az önkormányzati rendszer átalakítása. Tállai András egyetértett Sólyom Lászlóval abban, hogy az átalakítás során, a legfőbb önkormányzati alapértékeket meg kell őrizni. Fontos alapelv a biztos, kiszámítható gazdálkodás megteremtése, amelyben jelentős szerepet kap a helyi adó. A kormányszövetség teljesen új állam és önkormányzat közötti feladatmegoldásban gondolkodott. Kimondták azt, hogy fontos az önkormányzatok önfenntartó
szerepének erősítése. (Példaként említette az új közfoglalkoztatási rendszer kialakítását.) A megőrzött alapértékek között szerepel, hogy a jövőben is minden településen lesz helyi önkormányzat, lélekszámtól függetlenül lesz polgármester és képviselő-testület. Az önkormányzatok a jövőben is saját rendeletalkotási, határozathozatali és igazgatási joggal rendelkeznek, lesz saját költségvetésük, helyi adó kivetési joguk és vagyonukkal továbbra is az önkormányzatok rendelkeznek. Tállai András beszélt az átalakítást érintő öt legfontosabb területről Magyarországon ma is 768 önkéntesen létrejött körjegyzőség működik, ez a jövőben a 2000 lélekszám alatti településeknél kötelező lesz. A feladatok újraszabályozása elsősorban állami feladatátvállalást jelent, többek között az egészségügy és a közoktatás területén. Az, hogy a 2000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében közös önkormányzati hivatalokat kell létrehozni, csupán 440 települést érint, mert ennyinek van jelenleg is önálló hivatala. Települési társulásokat ezentúl csak önkéntes alapon lehet létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi társulásoknak 2013. június 30-ig kell eldönteniük, hogy milyen formában működnek tovább – hangsúlyozta a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára. Az önkormányzati hitelek felvételét már idén januártól kormányzati engedélyhez kötik, de ez csak a hosszú távú fejlesztési hitelekre vonatkozik. Az önkormányzatok újfajta törvényességi felügyeletét – ugyancsak idén januártól – a megyei kormányhivatalok végzik, mégpedig komoly szankcionálási jogosítványokkal: az Alaptörvénybe ütköző önkormányzati rendeletek esetében az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, sorozatos hiányosságok esetében pedig törvényességi bírságot szabhatnak ki.
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP
13
Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó A jelenlegi bonyolult és a valóságos forrásigényeket nem követő normatív finanszírozást jövőre a település-kategóriánkénti feladatfinanszírozás váltja fel, s a kormány nagy súlyt fektet a települések saját bevételeire, a helyi adók arányának növelésére is, ami egyben erősíti a települési autonómiát és az önfenntartó képességet is. A költségvetési tervezet önkormányzati fejezetéről Tállai András elmondta, az a tavalyinál 400 milliárd forinttal kevesebbet, 647 milliárd forintot tartalmaz majd, ami már az állami feladatátvállalás nagyságrendjét is tükrözi. Az illetékbevételek teljes egészében az állami költségvetésbe folynak be, a személyi jövedelemadó 3 százaléka, míg a gépjárműadó 40 százaléka marad majd az önkormányzatoknál. Az önkormányzati fejezetben szerepel majd az önkormányzatok elvárt bevétele is, ami a települések lakosságszámának és adóbevételének függvénye lesz.
A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó
Sisák Imre, Pásztó város polgármestere az önkormányzatok feladatfinanszírozásával kapcsolatos kételyeit ismertette, az idei költségvetés, a jövő évi költségvetési tervezet és az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzésében szereplő adatokkal támasztva alá állításait. Mint elmondta, az elmúlt 20 év alatt az egymást követő kormányok egyre kevesebb normatív finanszírozást biztosítottak a kötelező feladatok ellátására, s ez az önkormányzatok eladósodásához vezetett, nem biztos, hogy a feladatfinanszírozás lesz a legjobb megoldás a problémára. Pásztó pol-
gármestere szerint az a kormány által szorgalmazott cél, hogy a települések növeljék saját helyi adóbevételeik arányát, a mai gazdasági helyzetben nem reális, hiszen a lakosság nem terhelhető tovább. Ugyanakkor a jelenleg önkormányzatok által ellátott feladatok állami kézbe vétele – például az alapfokú oktatási intézmények államosítása esetében – ellentmond a szubszidiaritás elvének. Pásztó polgármestere sajnálatosnak tartotta, hogy az önkormányzati átalakításról, s ezen belül a költségvetésről és a finanszírozási kérdésekről látszategyeztetés folyt, s csak remélni tudja, hogy az új finanszírozási rendszer bevezetése után az önkormányzatok valóban finanszírozni tudják majd kötelező feladataikat. Eszes Béla, Jánoshida független polgármestere a kistelepülések nevében körültekintőbb intézkedéseket kért. A rendszerváltozás utáni első ciklus az önkormányzatok fénykora volt, állapította meg Jánoshida 1998 óta hivatalban lévő polgármestere hangsúlyozva, hogy 2002-ig maga is átélte a valós önkormányzást. Ezt követően 2010-ig
a helyzet fokozatosan romlott, gazdasági megszorítások sorozata következett. Kényszertársulások jöttek létre, csökkentek a normatívák, egyre több állami feladat felelősei lettek a települések. 2010-től pedig, amikor éppen azt remélték, hogy lezárhatnak egy sötét időszakot, felerősödött és fokozódott az önkormányzatiság, az önrendelkezési jog jogszabályokon alakuló megcsonkítása, ellehetetlenítése. A települések közötti anyagi különbségek folyamatosan növekednek és ez az önkormányzatok mellett a lakosok lehetőségeit is korlátozza. Van, ahol lakosonként 2-3000
forint a helyi iparűzési adóbevétel és van, ahol ennek a százszorosa. Jászsági települések ebből a bevételi forrásból az idén létrehozták a jászsági szolidaritási alapot, ami mintául szolgálhat más kistérségeknél is. Eszes Béla arra kérte a kormányt, hogy ne folytassa tovább a lassan tízéves, önkormányzatokat romboló politikát. A gazdasági válság – legyen az bármilyen súlyos is – nem ok arra, hogy visszafogjuk a demokráciát. Végezetül kérte, ne ellenséges megnyilvánulásként vegyék a mai valós önkormányzati életből vett kritikáját.
A találkozó legrangosabb kitüntetését, az Életmű-díjat Sólyom László kapta. A Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának egyik legünnepélyesebb eseménye a Polgármesteri Ezüstlánc-díjak átadása volt. Az idei elismeréseket Bethlen Farkas, Verőce polgármestere és Fenes Iván, a szlovákiai Bős első embere vehette át Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökétől.
14
ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
Esélyek és lehetőségek
Fontos az önkormányzatokkal való korrekt együttműködés Szentendre önkormányzata által szervezett fórumon Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a járások kialakításának jelenlegi állásáról tartott előadást a települések polgármesterei és jegyzői számára. Az államtitkár hangsúlyozta: még várják a járások kialakításával kapcsolatos észrevételeket. A köztisztviselők átvételéről úgy nyilatkozott, hogy számításaik szerint a köztisztviselők 30 százaléka átkerül a járási hivatalokhoz. Szabó Erika kitért arra is, hogy a járási rendszer kialakításával a jegyzőknél csak azok a feladatkörök maradnak, amelyek helyismeretet igényelnek. Példaként az adóigazgatást, az anyakönyvi szolgáltatást, illetve az építésügyet említette. A kialakítandó járások a harminc évvel ezelőttiektől abban különböznek, hogy ezek nem közigazgatási egységek, hanem az állam legkisebb államigazgatási területi egységei. Önkormányzati szint nem épül rájuk, működésükben választott testület nem jelenik meg. Az átalakítás célja az, hogy az állam, az államigazgatási feladatait a saját rendszerén keresztül lássa el – hangsúlyozta az államtitkár. Az egyablakos ügyintézés előnyeit nyújtó kormányablakok két műszakban, reggel nyolctól este nyolcig fogadják a hozzájuk forduló állampolgárokat. A járási hivatalok vezetőinek kiválasztásáról szólva az államtitkár kifejtette, hogy a KIM álláspontja az, hogy mindenképpen „olyan szakember álljon a hivatal élén, aki már látott köz-
igazgatást.” De felmerültek olyan érvek is, amelyek a kormányhivatalok működése során már beváltak a gyakorlatban. (A kormányhivatal elnökének a státusa politikai.) Viszont abban már döntés született, hogy a hivatalvezetőnek felsőfokú végzettséggel és öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (Ilyen például a polgármesterség vagy az országgyűlési képviselői időszak.) Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a feladatátadásnál számítanak az önkormányzatok korrekt együttműködésére és adatszolgáltatásaira. A köztisztviselők átvételéről úgy nyilatkozott, hogy számításaik szerint az önkormányzatok hivatalaiban dolgozó köztisztviselők 40 százaléka a polgármester és a képviselő-testület körüli feladatokat látja el, és 60 százaléka a közigazgatási feladatokat. Ebből a 60 százalékból 30 százalékot átvesznek a járási hivatalok. Vagyonátadás ügyében október 15-ig meg kell kötni a megállapodásokat a járási hivatalok és a települések között. A területi közigazgatásért
és választásokért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy ha még se lesz megállapodás október 15-éig, akkor a kormánymegbízottak hoznak határozatot, mégpedig azért, hogy a vitás ügyek soron kívül bírói eljárásba kerüljenek. A járási hivatalok és a kormányablakok illetékességi körével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy, a járásszékhely kérdéseit még nem zárták le, tehát addig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg, lesz lehetőség a módosításra. Elhangzott az is, hogy a későbbiekben is lesz alkalom a jogszabályban foglaltak alapján módosítást kérni ezekben a kérdésekben. Nagyon fontos, hogy mindenhol ahol okmányiroda van, ott kormányablakok is lesznek. Magyarország élen jár a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) megvalósításában, jelentette ki Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, aki részt vett a RIÉP irányító tanácsának kétnapos szkopjei konferenciáján. A RIÉP stratégiájának megvalósításában Magyarországnak komoly eredményei vannak az oktatás, a foglalkoztatás, a kultúra és a lakhatás területén. Balog Zoltán miniszter javaslatára Langerné Victor Katalint az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárává 2012. június 1-jei hatállyal nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök.
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP
15
hírek
Veresegyház kártérítést kér
Az Országgyűlés áprilisban megszavazta a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést. A döntés értelmében május 1-jével 70 egészségügyi intézmény – a hozzájuk tartozó vagyonnal együtt – állami kézbe került. Állami tulajdonúvá vált a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ is, ami ellen az önkormányzat minden lehetséges fórumon kifogást emelt. A helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy 524 millió forintnyi kártalanítást kér az államtól a korábban városi tulajdonú modern, nyereségesen működő egészségügyi intézmény átadásáért. Ez az összeg az intézmény értékének a felét teszi ki – közölte Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője. Tájékoztatása szerint a kórházat 10–12 éve önerőből, mindenféle állami támogatás nélkül építették, mi több, az alulfinanszírozás miatt a város – tagi hitellel – a működtetésbe is besegített. Az intézményben országos hírű, 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik, egyik fő specifikuma az irányított betegellátás. Bár a törvény szerint csak az öt éven belül épült egészségügyi intézmények esetében jár az érintett önkormányzatoknak kártalanítás, Veresegyház a Misszió Egészségügyi Központ létrehozásának és működtetésének körülményeire tekintettel egyedi elbírálásra számít. A kérést Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének, a térség országgyűlési képviselőjének, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak és Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is megküldték.
Óvodafejlesztés – Még lehet pályázni! A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.11-12/1) keretében még lehet óvodafejlesztési támogatásra pályázni, mivel a konstrukció beadási határideje módosult. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség május 31-i tájékoztatása szerint a pályázatok beadására 2012. július 16-tól augusztus 17-ig van lehetőség. Az „Óvodafejlesztés” című konstrukció célja az új Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvénnyel összhangban a magyar óvodapedagógia strukturális feltételrendszerének továbbfejlesztése, optimális személyi és tárgyi feltételek biztosítása a kisgyermekek számára személyiségük kibontakoztatásához. A támogatható tevékenységek közé tartozik többek között az intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztése; a képzések, továbbképzések, tréningek; az óvoda nevelési programjában foglaltak megvalósulását támogató szolgáltatások/tevékenységek/programok megszervezése, lebonyolítása, valamint az építés és az eszközök beszerzése. A százszázalékos támogatású európai uniós pályázati forrásra óvodák, önkormányzatok és egyéb nonprofit szervek nyújthatnak be pályázatot, kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztésekre.
16
ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
Kérdőjelek a turizmustörvény körül Az idén tavaszra várták az érintettek a turizmustörvény tervezetének elfogadását, ám ehelyett még napjainkban sem született meg az egységes javaslat a tervezet több pontjáról. Az önkormányzatok esetében – különösen ott, ahol a falusi turizmus vagy egyáltalán az idegenforgalom számottevő bevételi forrás jelent – fontos szerepe van a beszedett idegenforgalmi adónak, valamint a minden egyes forintjához adódó másfél forintnyi támogatás sorsának. A turisztikai szolgáltatók úgy látják, ezt nekik kellene beszedni, egy részével nekik kellene gazdálkodni, általában marketingre költeni, míg az önkormányzatok a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben ezer helyét tudnák megjelölni, és mindegyiket komoly érvekkel alátámasztani. A turisztikai adó egynegyedének turizmusfejlesztésbe történő visszaforgatását a szolgáltatók szerint a Turisztikai Desztináció Menedzsmentek (TDM) vállalnák, és így ez nem forráselvonás lenne. A törvénytervezet sorsának kimenetele egyelőre azért is képlékeny, mivel változik az Országgyűlés Sport- és turizmus bizottsága elnökének személye. Bánki Erik az Európai Unióban képviseli a továbbiakban hazánkat, az új vezetés pedig esetleg másként látja a megoldást, a megosztás mértékét az önkormányzatok és a helyi TDM-ek között. Az is elképzelhető, hogy a beszedés és a felhasználás egyaránt az önkormányzatok kezében marad, ám „pántlikázott” lesz az összeg, csak idegenforgalommal kapcsolatos lehet az alkalmazása. -h-
