Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani! Mikecz Dániel Republikon Intézet
Hazai helyzetkép • A szakszervezetek a rendszerváltás óta folyamatosan veszítenek poziciójukból. • A tagság elvesztése a 2000-es években sem állt meg. Az összes foglalkoztatotthoz mérten az 1999-es 24,5%-ról 2012-re 10,6%-ra csökkent a szakszervezeti tagok száma. • Az Orbán-kormányok időszakában az szociális párbeszéd is a háttérbe szorult. 2011-ben megszünt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a helyébe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) lépett, amelyben a munkaadók és munkavállalók mellett a tudomány és az egyházak is képviselik magukat, de a kormány nem.
Egységes szakszervezeti mozgalom Németországban • Németországban az ágazati szakszervezeteket három konföderáció fogja össze, az egész nemzetgazdaságot átfogó DGB, a közalkalmazottakat tömörítő DBB és a keresztény CGB. • A DGB megalapításánál a cél egy pártoktól egyenlő távolságot tartó, egységes szervezet létrehozása volt, ami hatással lett a szociális párbeszédre is: egységes fellépést tett lehetővé a bipartit érdekegyeztetés során. • Az utóbbi időben megjelentek új szervezetek (GDL), a német szakszervezeti mozgalom erejét az erőforrások centralizálása adja. • Kulcsszó: Szakszervezeti ernyőszervezet
A sztrájk,mint önálló politikai eszköz: szakszervezetek Franciaországban • Franciaországban a dolgozók szervezettsége nem különösen magas (10%), de a sztrájk kiterjedt alkalmazása révén mégis jelentősek a francia politikában. • A sztrájk intézményére is, mint alapvető állampolgári jogra tekintenek, a szakszervezeteknek nincs kizárólagos jogköre a sztrájk meghirdetésére: akár három ember összejöhet és sztrájkba kezdhet. • A sztrájkoknak gyakran ágazatokon átívelő, direkt politikai jellege van, nem korlátozódik a béralkura. • Kulcsszó: Önálló politizálás
Dél-Európa: fokozott szakszervezeti aktivizmus • A dél-európai és a dél-amerikai szakszervezetek hagyományosan a jobboldali autoriter rendszerek ellenzékének számítottak, „otthont” nyújtottak a félfasiszta rendszerek (Franco, Salazar, görög katonai junta). • Az erős baloldali ellenzéki, „földalatti” örökség megmaradt: a dél-európai szakszervezetek erős szövetségesei az újbaloldali, globalizációkritikus mozgalmaknak. • Az utóbbi időben ez a dél-európai új baloldali politikai formációk támogatásában jelenik ez meg. • Kulcsszó: Aktivista szakszervezet
„Civil” szolgáltató szakszervezetek a skandináv országokban • Az „Északi Modell” sikeréhez nagyban hozzájárulnak a helyi szakszervezetek is, a jóléti állam kiépítése nem felülről, hanem a szociális partnerek konszenzuskeresése révén, alulról valósult meg. • A skandináv országokban a dolgozók szervezettségi szintje az egész nemzetgazdaságban 70% körüli, amelynek oka, hogy az északi szakszervezetek a jóléti rendszer letéteményesei, a politika és a munkaadók partnerei, a munkanélküli segély a szakszervezeteken keresztül igényelhető. • Ezen túl a fragmentált közvetlenül tudnak szolgáltatást kínálni tagjaiknak (pl. jogi tanácsadás, biztosítás, képzések). • Kulcsszó: Szolgáltató szakszervezet
Az angol-szász modell: az Új szakszervezetiség • A brit szakszervezetek és a Labour között hagyományosan erős volt a kapcsolat (kollektív tagság),majd a jó viszony a Labour középre húzódásával romlott meg (Tony Blair: harmadik út). • Mind az USA-ban és az Egyesült Királyságban is jelentősen csökkent a tagság a `80-as évektől a neo-linerális gazdasági fordulat hatására. • Az Új szakszervezetiség (New unionism) gondolata ekkor jelenik meg elsősorban az angol-szász szakszervezeteknél. • A koncepció lényege: – a szakszervezet bevonása a termelési, munkaszervezési ügyekbe, – a szervezetépítés átgondolása és – nemzetközi kooperáció az adott cég más országokban működő üzemeinek szakszervezeteivel.
• Kulcsszó: Stratégiai partnerség, multinacionális szervezetépítés
A társadalmi-politikai aktivizmus négy formája Kelet-Közép-Európában Részvételi aktivizmus: • a formális tagsággal bíró szervezetek sajátja, mint a szakszervezetek, kamarák • esetükben a kollektív cselekvés a végső eszköz, hiszen be vannak ágyazva a társadalmi párbeszéd rendszerébe • a követelések erősen materiális jellegűek • hagyományos, nem erőszakos tiltakozási formákat használnak, mint a petíció, demonstráció és a sztrájk, ami leghatékonyabb eszközük lehet
A társadalmi-politikai aktivizmus négy formája Kelet-Közép-Európában Transzakcionista aktivizmus: • hordozói a professzionális munkatársakkal működő érdekvédő-, őrkutya szervezetek • jellemzően jogvédő, feminista, környezetvédő szervezetek, amelyek gyakran külföldi donor szervezetek támogatására szorulnak • a transzakcionizmus lényege, hogy ezek a szervezetek működésük során a nem-állami szereplőkkel, politikai és civil szervezetekkel, döntéshozókkal, sajtóorgánumokkal alakítanak ki kapcsolatokat. t • tevékenységük során ezekre a kapcsolatokra, hálózatokra támaszkodnak, tulajdonképpen a transzakcionizmus révén pótolják a tagság hiányát
A társadalmi-politikai aktivizmus négy formája Kelet-Közép-Európában Radikális akció: • Magyarországon a radikális jobboldal sajátja, amelyet időnként az erőszakos formák használata is jellemez • a hazai radikális akciók kivitelezésében különleges szerep jut a futbalhuligánoknak, akik rendelkeznek korábbi tapasztalatokkal a rendőrséggel való összetűzésben • a rossz civil társadalom szervezetei a politikai intézményeken és a fősodrú nyilvánosságon kívül, a radikális jobboldal rezervátiumaiban (nemzeti rockfesztiválok, táborok, radikális könyvesboltok) talál helyet, képes fenntartani magát, hálózatait, identitását
A társadalmi-politikai aktivizmus négy formája Kelet-Közép-Európában Civil önszerveződések • ezek a kollektív akciók formális szervezetek nélkül jönnek létre, anyagilag is függnek egyéni támogatóiktól. Mi ide soroljuk Magyarországon az ún. NIMBY (not-in-my-backyard) tiltakozásokat • ebbe a típusba tartoznak még a magukat a politikai osztállyal szemben, civilként meghatározó tiltakozó csoportok, azaz a civil-ethosz mozgalmai • közös vonásuk, hogy a politika partikularitásával szemben az azok fölött álló, egyetemes, közös érdekeket képviselő civilek közéleti szerepvállalását propagálják és saját maguk tevékenységét is ennek a gondolatmenetnek a jegyében látják igazoltnak
Cselekvési irányok • Proaktivitás, a szakszervezet legyen újra a közéleti viták részese • Nemzetközi kooperáció • A szakszervezet által nyújtott szolgáltatások bemutatása • Új viszony a politikai pártokkal • Civil profil erősítése • Aktivista szakszervezet • Új szakszervezetiség (New Unionism) • Kibővített érdekvédelem
Szakszervervezet az élménytársadalomban?
Köszönöm a figyelmet!
