Amit a betonról annak is tudni kell, aki nem betontechnológus okl. építészmérnök, szervező szakmérnök

Amit a betonról annak is tudni kell, aki nem betontechnológus

2014.10.02.

A beton és a vasbeton szerkezetek alapszabványai


EN 1990 (Eurocode) A szerkezettervezés alapja

Horváth György

EN 13670 Betonszerkezetek kivitelezése

EN 1992 (Eurocode 2) Betonszerkezetek tervezése

okl. építészmérnök, szervező szakmérnök vállalkozási osztályvezető, ÓBUDAÓBUDA-ÚJLAK zRt zRt..

EN 206 Beton

Magyar Projektmenedzsment Szövetség

Nemzeti építési törvények és nemzeti építési szabályok (a felhasználás helyén)

MSZ 2480324803-1 Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai

Építési Tagozata EN 10080 Vasalás

Magyar Építési Technológiai Platform Eljárások – Infokommunkiációs technológiák Fókuszterület [email protected]

prEN 10138 vagy ETA Feszítőbetétek és szerelvények

EN 13369 és hEN’s az előre gyártott betontermékekhez

A betonkészítés alapszabványai

2014.10.01.

2014.10.01.

MSZ EN 1992 (Eurocode (Eurocode 2) Vasbeton és fesz ített beton tartó tartószerkezetek mé méretezé retezése és tervezé tervezése

MSZ EN 13369 Beton késztermé sztermékek

MSZ EN 206

MSZ EN 1008 Keverőv Kever v íz MSZ EN 12620 Beton adalé adalékanyagok MSZ EN 450 Pernye betonhoz MSZ EN 13263 Szilikapor betonhoz

Alkotórészek

MSZ EN 15167 Granulá Granulált kohó kohósalak liszt betonhoz

MSZ EN 12350 Frissbeton vizsgá vizsgá lata

MSZ EN 13055 Könnyű nny adalé adalékanyagok MSZ EN 934934-1 és 2 Beton adalé adalékszerek MSZ EN 14889 Szá Szálas anyagok betonhoz MSZ EN 12878 Pigmentek

MSZ EN 12390 Szilá Szilárd beton vizsgá vizsgá lata MSZ EN 13791 Ép ítmé tményekben lé lév ő beton nyomó nyomószilá szilárdrdságának érté rtékelé kelése MSZ EN 12504 Ép ítmé tményekben lé lév ő beton vizsgá vizsgálata

Kiegészítő anyagok

Vizsgálatok

MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok

3

2014.10.01.

Horváth György okl. építészmérnök, szervező szakmérnök

4

Ennek az európai szabvány és MSZ 4798 elkészítésekor elsősorban a következő részeket dolgozták át, illetve egészítették ki: a) a szálerősítésű betonok és az újrahasznosított adalékanyagokkal készített betonok vonatkozásában felhasználási szabályokat fogalmaztak meg; b) pernyére és a szilikaporra a k-érték elvét átdolgozták és új szabályokat határoztak meg az őrölt granulált kohósalak és a metakaolin alkalmazására; c) adalékanyagok felhasználása esetén új elvek bevezetése a teljesítőképesség vonatkozásában, pl. az egyenértékű beton teljesítőképességének az elve és az összetétel egyenértékű teljesítőképességének az elve; d) a megfelelőség értékelését felülvizsgálták és új elvekkel bővítették; e) az EN 206-9 „Kiegészítő szabályok öntömörödő betonhoz” beépítése; f) kiegészítő követelmények felvétele a különleges geotechnikai munkákhoz alkalmas betonokra (D melléklet). g) a betonkeverék szállítása a felhasználás helyére h) eltarthatóság

Ha a beton megfelel a határértékeknek, akkor a betont a szerkezetben úgy kell tekinteni, hogy megfelel a tartóssági követelményeknek a tervezett felhasználás esetén sajátságos környezeti feltételek között, feltéve hogy: – a megfelelő környezeti osztályt választották; – a betonfedés megfelel a vonatkozó tervezési szabvány szerinti, az adott környezeti feltételek esetén szükséges minimális betonfedésnek, például az MSZ EN 1992-1-1 szerint, illetve az MSZ EN 13369 szerint; – a betont megfelelően dolgozták be, tömörítették és utókezelték, pl. az MSZ EN 13670 vagy más vonatkozó szabvány előírásai szerint; – az élettartama folyamán megfelelő fenntartásban részesült. MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok


Módosított és új fejezetek a szabványban

A szabvány alapján

2014.10.01.

2

A szabvány követelményeket ír elő: • a beton alkotóanyagaira; • a friss és a szilárd beton tulajdonságaira, valamint annak igazolására; • a betonösszetétel határértékeire; • a beton előírására; • a friss beton leszállítására; • a gyártásközi ellenőrzés eljárásaira; • megfelelőségi feltételekre és a megfelelőség értékelésére.

MSZ EN 1990 (Eurocode (Eurocode) Eurocode) Tartó Tartószerkezet tervezé tervezés alapjai

MSZ EN 197 Cement


A betonszabvány tartalma

Nemzeti ép ítési tö törvé rvények és rendeletek (a felhaszn felhaszná álás helyé helyén érvé rvényes)

MSZ EN 13670 Kivitelezé Kivitelezés

MSZ 2480324803-6-3. Monolit betonbeton- és vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai.

5

2014.10.01.


6

1


2014.10.02.

Értelmező rendelkezések

Értelmező rendelkezések • a betonra vonatkozó műszaki követelmények

• tervezett élettartam (a: design working life, n:

(a: specification of concrete, n: Festlegung, fr: spécification du béton)

Bemessungslebensdauer, fr: durée de vie de projet)

gyártó számára a tulajdonságokra (tervezett beton – 3.1.1.4) vagy az összetételre (előírt összetételű beton – 3.1.1.10) megadott, dokumentált műszaki követelmények összessége.

Az a feltételezet időtartam, amely alatt egy szerkezet vagy annak egy része a tervezett célra használható a számításba vett karbantartás mellett, de jelentősebb helyreállítás nélkül

• környezeti hatások (a: environmental actions, n: Umwelteinflüsse, Azok a kémiai és fizikai hatások, amelyeknek a beton ki van téve, és olyan igénybevételeket eredményeznek a betonra, a vasalásra vagy a beágyazott fémre, amelyeket nem vesznek figyelembe teherként a szerkezet méretezésekor.

2014.10.01.


• felhasználó (a: user, n: Verwender, fr: utilisateur) Az építmény vagy annak egy eleme kivitelezéséhez a friss betont felhasználó személy vagy szervezet.

7

2014.10.01.

9

2014.10.01.

a) a követelményt, hogy megfeleljen ennek a szabványnak b) a nyomószilárdsági osztályt; c) a kitéti osztályokat (lásd a 11. fejezetet a rövidített alakra); d) a Dupper és Dlower értékét; MEGJEGYZÉS: Dupper ne legyen nagyobb, mint a dg az MSZ EN 1992-1-1 szerint. e) a kloridtartalom osztályát a 15. táblázatnak megfelelően. (2) A könnyűbetonra kiegészítésül: f) a testsűrűség osztályát vagy a tervezett testsűrűséget. (3) A nehézbetonra kiegészítésül: g) a tervezett testsűrűséget. 4) A transzportbetonra és a helyszínen kevert betonra kiegészítésül: h) a konzisztenciaosztályt vagy a konzisztencia tervezett értékét. MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok

További beton tulajdonságok, amit elő kell írni, ha releváns •

Testsűrűség

Vízzáróság

Ha a vízzáróságot kell meghatározni próbatesteken, akkor a vizsgálati módszerben (pl. MSZ EN 12390-8) és a megfelelőségi feltételekben az előírónak és a gyártónak kell megállapodnia. E szabvány szerint a vízzáróság jele: • vz60, ha a vízbehatolás mélysége legfeljebb 60 mm; • vz40, ha a vízbehatolás mélysége legfeljebb 40 mm; • vz20, ha a vízbehatolás mélysége legfeljebb 20 mm.

• •

Fagyállóság Kopásállóság

2014.10.01.



8


10

További beton tulajdonságok, amit elő kell írni

Közönséges beton esetén a kiszárított állapotban mért testsűrűsége 2000 kg/m3-nél nagyobb legyen, de ne legyen nagyobb 2600 kg/m3-nél. Könnyűbeton esetén a kiszárított állapotban mért testsűrűségnek az előírt testsűrűségosztályra megadott határértékek közé kell esnie, lásd a 14. táblázatot. A nehézbeton kiszárított állapotban mért testsűrűsége 2600 kg/m3-nél nagyobb legyen. Ha a testsűrűséget tervezett értékkel írják elő, akkor a tűrés ± 100 kg/m3, ha más előírás nincs.

•


Nyomószilárdsági osztályok

A betonra vonatkozó minimális előírások (1) A beton műszaki követelményeinek tartalmaznia kell a következőket:

2014.10.01.

• előíró (a: specifier, n: Verfasser der Festlegung, fr: prescripteur) A friss és a megszilárdult beton műszaki követelményeit meghatározó személy vagy szervezet.

fr: actions dues à l’environnement)

11

tervezési élettartam (design working life) Az a feltételezet időtartam, amely alatt egy szerkezet vagy annak egy része a tervezett célra használható a számításba vett karbantartás mellett, de jelentősebb helyreállítás nélkül E szabvány szerint a tervezési élettartam követelmény (előírás), míg a használati élettartam tényleges, tapasztalati érték. A beton használati élettartama nagyobb, vagy ugyanakkora, mint a tervezési élettartam. E szabvány követi az MSZ EN 1990 szabványt, amely a tartószerkezetekre öt tervezési élettartam osztályt ad meg: ideiglenes tartószerkezetek (10 év), cserélhető tartószerkezeti részek (10-25 év), mezőgazdasági és hasonló tartószerkezetek (15-30 év), épületek és hasonló építmények tartószerkezetei (50 év), monumentális épületek és építmények tartószerkezetei, hidak, útpályaszerkezetek, vízépítési műtárgyak és más építőmérnöki szerkezetek (100 év). A tervezési élettartamot (nem csak a tartószerkezetek készítéséhez használt betonok, hanem valamennyi e szabvány szerinti beton esetén is) – ha az nem 50 év2014.10.01. – külön is fel kell tüntetni aMSZbeton jelében. EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok 12

2


2014.10.02.

Kiinduló adatok a tervezéshez

A dilemma Magyarországon az EN 206-1:2002 szabvány bevezetése óta szabványi háttér hiányában az Eurocode 2 (MSZ EN 1990, MSZ EN 1992, MSZ EN 1994) szerinti méretezésnek megfelelő beton forgalmazására, rendelésére, illetve tartószerkezeti beépítésére nem volt lehetőség. Ennek folytán Magyarországon az utóbbi 12 évben a beton, vasbeton tartószerkezeteket mintegy 70%-os átvevői kockázatú, az Eurocodetól elvártnál kisebb szilárdsági alulmaradási tágassággal értékelt, kisebb biztonsági tartalékkal rendelkező, a tervezési élettartam figyelembevétele nélkül gyártott betonokból készítették. Ezáltal az utóbbi időben épített beton és vasbeton tartószerkezeteink biztonságának és tartósságának feltételei az Eurocode 2 szerintitől eltértek. A problémát Spanyolországban a tartószerkezeti betonokra vonatkozó, királyi rendelettel jóváhagyott előírással oldották meg (lásd EN 206:2014 szabvány J mellékletét), amely szerint az átvevő kockázata legfeljebb 50% lehet. 2014.10.01.


13

2014.10.01.

Ellenőrzési, kockázati szintek


14

Eurocode 2 versus EN 206 Forrás: Dr. Kausay Tibor

70-30 %os kockázatmegosztás esetén

Pl. Spanyolország ahol királyi rendelet van az eladó és a vevő közötti 50-50 %-os kockázatmegosztásról. 2014.10.01.


15

2014.10.01.

50-50 %-os kockázatmegoszlás esetén


16


A szerkezetek élettartalmának értelmezéséhez

• tartószerkezeti beton szabvány szerint „tartószerkezeti” jelzőt viseli a beton, ha a betonból MSZ EN 1992 (Eurocode 2) vagy MSZ EN 1994 (Eurocode 4) szabványsorozat szerint méretezett vasbeton tartószerkezet vagy együtt dolgozó, acél-beton öszvértartószerkezet készíthető. Tartószerkezeti beton esetén a nyomószilárdság – végig

És hol van nálunk előírva a kötelező felülvizsgálat és az időszaki javítás?

víz alatt tárolt Ф150×300 mm méretű próbahengereken értelmezett karakterisztikus (jellemző) értékét (ƒck,cyl) a nyomószilárdság – végig víz alatt tárolt Ф150×300 mm méretű próbahengereken értelmezett – átlagértékéből (ƒcm,cyl) - kezdeti gyártás során az ƒck,cyl = (ƒcm,cyl – 8) N/mm2 - folyamatos gyártás, azonosító vizsgálat és átadás-átvétel folyamán az ƒck,cyl = (ƒcm,cyl – tn×scyl) N/mm2 összefüggésből kell meghatározni, ahol tn Student-tényező, amelynek a próbatestek n számától függő értéke a XXX táblázatban található scyl nyomószilárdság szórásának tapasztalati értéke, de – végig víz alatt tárolt Ф150×300 mm méretű próbahengereken értelmezve – legalább 3 N/mm2

A „tartószerkezeti” jelzőt az ilyen beton jelében is fel kell tüntetni. CT az új jel! 2014.10.01.



17

2014.10.01.


18

3


2014.10.02.

Az idő vas foga

A környezeti osztályok bevezetésének értelmezéséhez Környezeti osztályok

Forrás: Dr. Kovács Ferenc Phd 2014.10.01.


19

2014.10.01.


• Névleges betonfedés

Vasbeton vagy feszített vasbeton esetén az acélbetét vagy a feszítőbetét (beleértve a szerelőbetéteket és a kengyeleket is) szélső pontja és a szerkezeti elem felülete közötti legkisebb távolság előírt értéke. Alkalmazásának célja, hogy az acéltapadás révén az erőátadás megfelelő legyen; kellően védje az acélbetétet a korróziótól a tartósság érdekében; megfelelő tűzbiztonságot eredményezzen. Jele: cmin [mm]. A cmin előírt legkisebb betonfedés az acélbetét tapadása miatt szükséges legkisebb betonfedés (cmin,b), a környezeti hatások miatt szükséges legkisebb betonfedés (cmin,dur), illetve 10 mm közül a nagyobbik érték (lásd a P mellékletet). Ha a kivitelezéskor teljesül a legkisebb betonfedés előírt értéke (cmin), akkor a vasszerelést át szokták venni. MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok

20


• Legkisebb betonfedés

2014.10.01.


21

További előírás a betonfedéshez

A névleges betonfedés (cnom [mm]) az előírt legkisebb betonfedésnek (cmin [mm]) a ∆cdev [mm] kötelező ráhagyással megnövelt, előírt értéke (cnom = cmin + ∆cdev), amelyet a statikai számításokban alkalmazni kell (P melléklet). A névleges betonfedést az előírónak kell megadnia azért, hogy a tényleges betonfedés ne legyen kisebb, mint az előírt legkisebb betonfedés. A szerkezeti terveken a névleges betonfedés cnom értékeit kell bejelölni. A ∆cdev értéke a beton környezeti osztályától és a gyártás színvonalától függően jellegzetesen 5-15 mm, általában 10 mm. A ráhagyás akkor eshet 5 – 10 mm közé, ha a minőségbiztosítási rendszerben szerepel a betonfedés folyamatos ellenőrzése pl. betonelem előregyártás során 2014.10.01.


22

A környezeti osztályok és a betonminőség

Mert mindezek befolyásolják a betervezhető Dmax Nagyságát, ami a beton árát jelentősen meghatározza Forrás: Dr. Kausay Tibor 2014.10.01.



23

2014.10.01.


24

4


2014.10.02.


2014.10.01.


25


2014.10.01.


26


Előíró, gyártó, felhasználó

• tervezett (előírt) beton (a: designed concrete, n: Beton nach Ez az európai szabvány meghatározza az előíró, a gyártó és a felhasználó feladatait. Például az előíró felelős a beton 6. fejezet szerinti műszaki követelményeinek az előírásáért és a gyártó felelős a 8. és 9. fejezet szerinti megfelelőségért és a gyártásellenőrzésért. A felhasználó felelős a beton bedolgozásáért a szerkezetbe. A gyakorlatban számos különböző résztvevő írhat elő követelményeket a tervezés és az építési folyamat különböző szakaszaiban, pl. a vevő, a tervező, a vállalkozó, a betonozó alvállalkozó. Mindegyikük felelős azért, hogy az előírt követelményeket bármilyen további követelményekkel együtt továbbítsa a lánc következő résztvevőjének, amíg ezek el nem érnek a gyártóhoz. Ennek az európai szabványnak a megfogalmazásában ezeket a „beton műszaki követelményeinek” nevezzük. 2014.10.01.


27

Eigenschaften)

Olyan beton, amelynek szükséges tulajdonságait és, ha vannak, egyéb kiegészítő jellemzőit a gyártó számára előírják, aki felelős azért, hogy a betont az előírt tulajdonságokkal és az egyéb kiegészítő jellemzőkkel készítse el.

• előírt összetételű beton (a: prescribed concrete, n: Beton nach Zusammensetzung, fr: béton à composition prescrite) Olyan beton, amelynek összetételét és az alkalmazandó alkotóanyagokat a gyártó számára előírják, aki az előírt összetételű beton szolgáltatásáért (azaz kizárólag az előírt alkotóanyagok alkalmazásáért és a keverési arány pontos betartásáért) felelős.

2014.10.01.

Az előíró felelőssége



28

Műszaki követelmények a betonra

• Ha a beton tervezett beton, akkor a szerkezet vagy szerkezeti elem tervezője az előíró, aki a 6.2. szakaszban részletezett követelményeket (műszaki feltételeket) adja meg. A gyártó felelőssége annak a betonkeveréknek (betonösszetételnek) a megtervezése, amely a megadott követelményeket kielégíti. • Ha a beton előírt összetételű beton, akkor az előíró (tehát a 6.2. szakaszban részletezett követelmények megfogalmazója) változatlanul a szerkezettervező, de a követelményeket kielégítő betonkeverék (betonösszetétel) megtervezése nem a gyártó felelőssége, hanem vagy az építtető vagy a szerkezettervező vagy a felhasználó által megbízott betontechnológusé, aki a 6.3. szakasz szerinti beton-összetételi előírást (műszaki feltételeket) fogalmazza meg. A gyártó csak az előírt összetétel betartásáért felelős és nem felelős az előíró (szerkezettervező) által részletezett egyéb követelmények kielégítéséért. 2014.10.01.


29

6.1. Általános előírások (1) A beton előírója győződjék meg arról, hogy a gyártónak átadott feltételek tartalmazzák-e a betontulajdonságokra vonatkozó valamennyi követelményt. Az előírónak részleteznie kell azokra a betontulajdonságokra vonatkozó követelményeket is, amelyek a leszállítás utáni anyagmozgatáshoz, elhelyezéshez, tömörítéshez, utókezeléshez vagy további tevékenységekhez szükségesek. Az előírásnak bármely különleges követelményt – ha szükséges – tartalmaznia kell (pl. esztétikus megjelenésű felület befejező munkái). 2) Az előírás készítője vegye figyelembe: • a friss és a szilárd beton felhasználását; • a szállítás, az elhelyezés és a bedolgozás módját; • az utókezelés körülményeit; • szerkezet méreteit (a hőfejlődést); • azokat a környezeti hatásokat, amelyeknek a szerkezet ki lesz téve; • a tervezési élettartamot; • a mosott betonfelület adalékanyagára vagy szerszámmal megmunkált felületre vonatkozó bármilyen követelményt; • minden olyan követelményt, amelynek hatása van a Dupper és a Dlower előírt értékeire; 2014.10.01.


30

5


2014.10.02.

Friss beton konzisztencia osztályai

Mivel bizonyos konzisztencia tartományokban nem kielégítő a vizsgálati eljárások érzékenysége, ezért javasolható, hogy a felsorolt vizsgálatokat a következő tartományokon belül használják: roskadás ≥ 10 mm és ≤ 210 mm; tömöríthetőség ≥ 1,04 és < 1,46; - 2014.10.01.terülési átmérő > 340 mm és ≤ MSZ 620 EN mm; 206:2014, és MSZ 4798 Betonok roskadási terülés átmérője > 550 mm és ≤ 850 mm

Öntömörödő beton viszkozitási, átfolyási képességük és szétosztályozódási osztályai

31

2014.10.01.

Kiegészítő követelmények 1. A következő adatokat – ha ezek alkalmazhatók– akkor szabad előírni, ha teljesítőképességi követelményeket és vizsgálati módszereket alkalmazunk: • különleges fajtájú vagy osztályú cementeket; • az adalékanyagok különleges fajtáit vagy osztályait, • szálerősítésű betonok esetén a szálas anyagok fajtáját, rendeltetését (szerkezeti vagy nem szerkezeti) és a legkisebb tartalmát vagy a teljesítmény osztályait. Teljesítmény osztályok alkalmazása esetén meg kell határozni az osztályokat, a vizsgálati eljárásokat és a megfelelőségi feltételeket; • a fagyási/olvadási ciklusokkal szembeni ellenállás miatt szükséges jellemzőket • a friss beton hőmérsékletére vonatkozó követelményeket, ha ezek eltérnek az 5.2.9. szakaszban megadottaktól; • a szilárdulás ütemét (lásd a 16. táblázatot); • hőfejlődést a hidratáció alatt; 2014.10.01.


33


32

Kiegészítő követelmények 2. a kötés és szilárdulás késleltetését; vízbehatolással szembeni ellenállást; kopásállóságot; hasító-húzó szilárdságot (lásd az 5.5.1.3. szakaszt); száradási zsugorodást, kúszást és rugalmassági modulust (pl. ahogy az A4. (9)-ben található); • kiegészítő követelményeket a különleges geotechnikai munkálatokra alkalmas betonra (lásd a D mellékletet); • kiegészítő követelményeket az öntömörödő betonokra (lásd a G mellékletet); • más műszaki követelményeket (pl. egyedi felületképzés eléréséhez vagy a bedolgozás sajátságos módszeréhez kapcsolódó követelményeket). • • • • •

2014.10.01.


34

A friss beton átadása

A friss beton átadása A beton gyártójának tájékoztatása a felhasználó részére

Szállítólevél transzportbeton esetén

A felhasználó tájékoztatást igényelhet a gyártótól a tervezett betonról a következők szerint: • a cement fajtáját és szilárdsági osztályát, valamint az adalékanyagok fajtáját és legnagyobb szemnagyságát; • ha adalékszereket, kiegészítő anyagokat használnak, azok fajtáit; • az MSZ EN 14889-1 vagy az MSZ EN 14889-2 szerinti szálas anyagok leírását és a szálasanyag-tartalmat ? máshol:”mennyiségét”, ha előírt, és ezek a szálerősítésű beton teljesítmény osztálya szerint vannak előírva; új • a víz/cement tényező tervezett értékét; • a betonra érvényes korábbi vizsgálatok eredményeit, pl. a gyártásellenőrzésből, a megfelelőség ellenőrzéséből vagy a kezdeti vizsgálatokból; • a szilárdulási ütemet (lásd 16. táblázat); • az alkotóanyagok származási helyét; • i) Dmax hiányzott, „az adalékanyag névleges szemnagyságát;” • j) a betonkeverék konzisztenciáját jellel (új), és a bedolgozás módját. Új • Az utókezelés időtartamának meghatározásához a szilárdulás üteméről tájékoztatás

A gyártónak minden betonszállítmányt szállítólevél kíséretében kell átadnia a felhasználó részére, amely nyomtatott, pecsételt vagy írott formában legalább a következő tájékoztatást tartalmazza: • a transzportbeton üzem megnevezését, címét, elérhetőségét;új • a szállítólevél számát; • a gyártás napját, és a betöltés befejezésének az időpontját, azaz a cement és a víz első érintkezésének az időpontját; • a szállítójármű rendszámát; • a vásárló nevét; • a betonozás helyét és megnevezését; • a műszaki követelmények részleteit vagy ezekre hivatkozást, pl. összetétel azonosítási számát, rendelési számot; • a beton mennyiségét köbméterben; • a megfelelőségi nyilatkozatot, hivatkozva a műszaki feltételekre és erre a szabványra • a tanúsító szervezet nevét vagy cégjelét; • a beton felhasználási helyre való érkezésének az időpontját; • az ürítés kezdetének az időpontját; • az ürítés befejezésének az időpontját.

2014.10.01.



35

2014.10.01.


36

6


2014.10.02.


A friss beton átadása Kiegészítésül a szállítólevélben a következő részleteket is meg kell adni: b) előírt összetételű beton esetén:

Kiegészítésül a szállítólevélben a következő részleteket is meg kell adni: a) tervezett beton esetén: • • • • • • • • • • •

• •

szilárdsági osztályt; Környezeti osztályt; kloridtartalom-osztályt konzisztencia osztályt vagy a konzisztencia tervezett értékét; a betonösszetétel határértékeit, ha előírták; a cement fajtáját és szilárdsági osztályát, ha előírták; az adalékszer és a kiegészítő anyag fajtáját, ha előírták; a szálas anyagok fajtáját és szálasanyag mennyiségét vagy a szálerősítésű beton teljesítőképességi osztályát; különleges tulajdonságokat, ha ez követelmény Dmax, az adalékanyag névleges szemnagyságát; könnyű- vagy nehézbeton esetén: a testsűrűség osztályát vagy a tervezett testsűrűséget.

2014.10.01.


• •

További kiegészítésként a szállítólevélre rávezetendő adatok (az adatok egyaránt vonatkoznak az a) és a b) pontokra):

37

MEGJEGYZÉS: Ha a technológiai, vagy a szállítási körülmények miatt utólagos víz– és adalékszer-adagolás szükséges, akkor előre szabályozott feltételek alapján kell eljárni. Amennyiben a technológiai vagy a szállítási körülmények szükségessé teszik, akkor az utólagos víz és adalékszer adagolásában a felhasználónak és a gyártónak a szállítás megkezdése előtt írásban meg kell egyeznie. Megegyezés hiányában az utólagos víz és adalékszer adagolása tilos. A szállítólevélben helyet kell hagyni bármilyen kiegészítő adat feljegyzésére (például meleg és hideg időjárás esetén az érkező betonkeverék hőmérsékletének rögzítése). A szállítólevélben rögzített adatokat és a betonkeverék átadásának tényét a gépkocsivezetőnek (mint a gyártó képviselőjének) és a felhasználónak (az átvevőnek) aláírással kell hitelesíteni. Teljesítménynyilatkozati minta Vizsgálatok A teljesítményigazolás és a szállítólevél elválhat egymástól, ha az a weben kerül elhelyezésre! MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok

39

MEGJEGYZÉS: (ajánlás) Ha a helyszínen a mixerkocsiba a betonhoz adalékszereket, pigmenteket, szálas anyagokat vagy vizet adagolnak annak a személyzetnek az engedélye/felügyelete nélkül, amely a gyártó megbízásából felelős a minőségbiztosításért, vagy a beton műszaki feltételei által megengedettnél többet adagolnak hozzá, akkor ezt a gyártási beton adagot vagy rakományt „nem megfelelő” jelöléssel kell ellátni a szállítólevélen. Az a fél, aki ezt a hozzáadást elrendelte, felelős a következményekért és ezt a felet a szállítólevélen meg kell nevezni. (Lásd az L melléklet 15. sorát.) A megfelelőségi vizsgálatra a mintát az utolsó vízadagolást követen kell venni. A minta vételekor az 5.4.1. pontot is figyelembe kell venni. MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok


A keverék tulajdonságainak módosítása a fő keverési folyamat után és az ürítés előtt (1) Általában tilos a fő keverési folyamatot követően a keverési arányok megváltoztatása. (2) Különleges esetekben akkor szabad adalékszereket, pigmenteket, szálas anyagokat vagy vizet hozzáadni, ha: • ez a gyártó felelősségével történik; • a konzisztencia és a határértékek megfelelnek az előírt értékeknek; és • az üzemi gyártásellenőrzésen belül van dokumentált eljárás a folyamat biztonságos elvégzésére. (3) Víz hozzáadása esetén a megfelelőséget ellenőrizni kell a végtermék egy mintáján. (4) A keverőjárműbe adagolt víz, adalékszer, pigment vagy szálas anyag (ha a szálas anyag mennyiségét előírták) mennyiségét minden esetben rögzíteni kell a szállítólevélen. Az ismételt keverést lásd a 9.8. szakaszban. 2014.10.01.


40

A betonkeverék szállítása a felhasználás helyére

A keverék tulajdonságainak módosítása a fő keverési folyamat után és az ürítés előtt

2014.10.01.

az érkezés időpontjától számított 10 percen belül végzett konzisztencia vizsgálat eredményét; az átvételi határidő túllépését; az utólagos vízadagolást és annak indokát; a betonkeverék konzisztenciájával kapcsolatos minden egyéb egyeztetést (például az átvételkor a megegyezésnél hígabb betonkeverékkel kapcsolatos teendőket: visszaküldés, átirányítás, felhasználás); ha az építéshelyen képlékenyítő vagy folyósító adalékszer adagolására kerül sor, akkor a szállítólevélre rá kell vezetni: • az adagolás időpontját; • az adalékszer(ek) adagolt mennyiségét; a gyorsfordulatú átkeverés időtartamát nem? MSZ EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok 38 • 2014.10.01. az adagolás előtt és után végzett konzisztencia-vizsgálat eredményét.

• • • •


2014.10.01.

az összetétel részleteit, pl. cementtartalom és – ha előírták – az adalékszer fajtája; akár a víz/cement tényezőt, akár a konzisztenciát, az osztály vagy a tervezett érték megadásával, ahogyan előírták; Dmax, az adalékanyag legnagyobb névleges szemnagyságát a szálas anyagok fajtáját és mennyiségét máshol:”tartalmát”, ha előírták.

41

• A betonkeverék szállítását a lehető legrövidebb időn belül, a legrövidebb útvonalon úgy kell végrehajtani, hogy a betonkeverék az eltarthatósági időtartamon belül a felhasználás helyére kerüljön és abban káros elváltozások (szétosztályozódás, kiszáradás, pépveszteség, káros mértékű lehűlés, vagy felmelegedés) ne keletkezzenek. • következőkben módosítások a korábbihoz képest: • S1, F1, C1 konzisztenciájú betonkeveréket kellően tömített a beton?, sima felületű billenőteknős, illetve szekrényes gépkocsival kell szállítani. A betonkeveréket ponyvatakarással kell védeni az időjárás viszontagságaitól. • A lágyabb konzisztenciájú betonkeveréket csak keverő, vagy kavaró gépkocsiban szabad a felhasználás helyére szállítani. Közvetlenül az ürítés előtt a keveréket legalább 40 keverési gyorsfordulattal még egyszer át kell keverni. 2014.10.01.


42

7


2014.10.02.

Eltarthatóság 1.

Eltarthatóság 2.

• A betonkeverék eltarthatósága a keveréstől (a víz hozzáadásától) számított ama időtartam, amelyen belül a beton még kellő tömörségűre bedolgozható (nem kezdődött meg sem a beton merevedése, sem a cement kötése). A gyártónak az általa készített betonkeverék eltarthatóságáért akkor kell felelősséget vállalnia, ha az tervezett beton (lásd a 3.1.1.4. szakaszt). Az előírt összetételű beton (lásd a 3.1.1.10. szakaszt) eltarthatóságáért a betonösszetétel tervezője a felelős. • A beton akkor tekinthető adott időtartamon belül eltarthatónak, ha a keverést követően haladéktalanul elvégzett vizsgálatok eredményeihez képest: – vagy a betonkeverék konzisztencia osztálya legfeljebb egy konzisztencia osztály terjedelemmel (lásd lejjebb) lesz merevebb; – vagy a bedolgozott friss beton testsűrűsége a tervezetthez képest legfeljebb 3 %-kal csökken; – vagy a beton nyomószilárdsága legfeljebb 10 %-kal csökken, amit előzetes vizsgálatokkal kell igazolni. 2014.10.01.


43

Eltarthatóság 2. •

•

•

A konzisztencia-mérőszámnak csak az azonos szintre (egy konzisztencia osztály terjedelemmel) való csökkenését szabad elfogadhatónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy például az F3 konzisztencia osztályú, eredetileg 480 mm terülésű betonkeverék esetén az F2-re mérséklődött konzisztencia osztályt csak akkor szabad megfelelőnek, még elfogadhatónak tekinteni, ha a terülés legfeljebb 410 mm-re csökkent. Ennek magyarázata az, hogy az F3 konzisztencia osztály terülés-határai (lásd a 5. és 6. ? táblázatot) 420-480 mm (tehát az eredeti 480 mm terülés az F3 osztály felső határán volt), az F2 konzisztencia osztály terülés határai pedig 350-410 mm (tehát az F2 osztály felső határán, 410 mm-en kell a terülésnek maradnia átadáskor, hogy a betonkeverék megfelelő eltarthatóságúnak minősüljön). A felhasználónak átvételkor – kétség esetén – a betonkeverék konzisztenciáját, valamint a friss bedolgozott beton testsűrűségét kell ellenőriznie és ennek eredménye alapján utasítja el vagy veszi át a betonkeveréket. új Az eltarthatósági időtartamon túl a betonkeverék felhasználása veszélyes. Ha a felhasználóhoz az eltarthatósági időn belül érkezett betonszállítmányt a felhasználó hibája miatt csak a szavatolt eltarthatósági időn túl lehetett bedolgozni, akkor a késedelem miatti következményekért a felhasználó felelős. Ha a betonkeverék az eltarthatósági időn túl érkezett a felhasználóhoz, akkor a késedelemért a szállító felelős. Az ilyen beton átvételét a felhasználó vizsgálat nélkül visszautasíthatja. 2014.10.01.


45

• Az eltarthatóságot vizsgálatokkal kell megállapítani. A vizsgálatokat tervezett beton esetén a gyártónak, előírt összetételű beton esetén a betonösszetétel előírójának kell elvégeznie. • Az adott összetételű, adott hőmérsékleten megkevert betonkeverékből azonnal, majd tartályba helyezése ?és és légmentes lefedés? után 20 percenként kell olyan mennyiségű mintát kivenni, amelyből a konzisztencia vizsgálata elvégezhető, valamint legalább 3 darab próbatest készíthető. A konzisztencia vizsgálatának és a próbatestek 28 napos korban elvégzett nyomószilárdság vizsgálatának az eredményeit dokumentálni kell. • Mivel az eltarthatóság egyrészt a betonkeverék jellemzőitől (cementfajta, cementtartalom, víz/cement tényező), másrészt a környezeti feltételektől (hőmérséklet, ?szélsebesség?, páratartalom) függ, ezért ezeket az adatokat is részletezni kell. Az eltarthatóságot a gyártó csak a vizsgált feltételekre szavatolja. 2014.10.01.

(1) Az előírt összetételű beton cementtartalmának, legnagyobb névleges szemnagyságának és adalékanyag-arányának a megfelelőségét minden adagnál vagy szállítmánynál értékelni kell, ha azt előírták, és ahol szükséges, a víz-cement tényező értékének és az adalékszer vagy a kiegészítő anyag mennyiségnek a megfelelőségét is. A cement, az adalékanyag (minden előírt szemnagyságra), az adalékszer és a kiegészítő anyag, termelési jelentésben feljegyzett vagy a keverési adagnak a nyomtató által kiírt mennyiségei a 27. táblázatban megadott tűréseken belül legyenek a tervezett értékekre, és a víz-cement tényező eltérése az előírt értéktől ±0,04 értéken belül legyen. (2) Amikor a betonösszetétel megfelelőségét a friss beton elemzésével vizsgáljuk, akkor a felhasználó és a gyártó előre egyezzék meg a vizsgálati módszerekben és a megfelelőségi határokban figyelembe véve az előzőekben ismertetett követelményeket és a vizsgálati módszerek pontosságát. (3) Ha a konzisztencia megfelelőségét értékelni kell, akkor a 8.2.3 szakasz valamint a 21. és a 24 táblázat megfelelő előírásait kell alkalmazni. táblázatok:

vizsgálati követelmények 2014.10.01.



46

Teherhordó állványzat és zsaluzat • • • • • • • • • • •


44

Az előírt összetételű és előírt szabványos beton megfelelőségének ellenőrzése

Az csak egy dolog, hogy a beton jó, de mit kezdünk vele

2014.10.01.


47

MSZ EN 13670 szerint előírások Alapkövetelmények Anyagok Általános előírások Kizsaluzást könnyítő szerek Teherhordó állványzat tervezése és szerelése Zsaluzat tervezése és szerelése Speciális zsaluzat Betétek a zsaluzatban és beépített alkotórészek Általános előírások Ideiglenes mélyedések és áttörések készítése A zsaluzat és a teherhordó állványzat eltávolítása

2014.10.01.


48

8


2014.10.02.

Vasszerelés

Betonozás

MSZ EN 13670 szerint előírások


• • • • •

Általános előírások Anyagok A vasalás hajlítása, vágása, szállítása és tárolása Hegesztés Kapcsolatok

•

Amennyiben nincs másképpen szabályozva, a tüske nem lehet kisebb átmérőjű, mint a szál átmérőjének a négyszerese, ha a szálátmérő 16 mm vagy kisebb, illetve hétszerese, ha a szál átmérője 16 mm-nél nagyobb. Visszahajlítás esetén a tüskeátmérő a fent megadottak kétszerese legyen, hacsak nincsenek igazolva a vasalás visszahajlítási tulajdonságai. A tényleges hajlítási átmérő feleljen meg a kivitelezési előírásban megadottnak az EN 1992-1-1 követelményeit figyelembe véve, hogy elkerülhető legyen a beton sérülése a hajlatban, pl. φ actual ≥ φ m,min ahol φ m,min az EN 1992-1-1 (8.1) kifejezése.

•

2014.10.01.


• • • •

49

• • • •

A beton előírása A betonozást megelőző műveletek A friss beton szállítása, átvétele és munkahelyi mozgatása Elhelyezés és tömörítés – Általános előírások – Könnyű adalékanyagos beton – Lőtt beton – Öntömörödő beton – Csúszózsaluzás – Víz alatti betonozás Utókezelés és védelem A betonozást követő műveletek Összetett szerkezetek betonozása A felület befejezése

2014.10.01.


•

•

•

•

Általános előírások – Gyárban készített előre gyártott elemek – A helyszínen készített előre gyártott elemek Mozgatás és tárolás – Általános előírások – Kezelés – Tárolás Elhelyezés és rögzítés – Általános előírások – Elhelyezés Összekapcsolás és befejező munkák – Általános előírások – Helyszíni munkák Szerkezeti kapcsolatok

2014.10.01.


• • • • • • • • • • • • • 51

MSZ 2480324803-6-3. Monolit betonbeton- és vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai. A helyi alakhűség és a felületi állapot követelményei

50

MSZ 2480324803-6-3. Monolit betonbeton- és vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai. A helyi alakhűség és a felületi állapot követelményei

Kivitelezés előre gyártott betonelemekkel •


zsaluzott felület hullámossága (jele: hz) zsaluzattal nem érintkező felület hullámossága (jele:hnz) zsaluzott felület domborulata, illetve homorulata (jele: dz) zsaluzattal nem érintkező felület domborulata, illetve homorulata (jele: dnz) zsaluzott felület fogassága (jele: fz) zsaluzattal nem érintkező felület fogassága (jele: fnz) cementpép kifolyása (jele: cm) vonalszerű fészkesség szélessége (jele: vf) él hullámossága (jele:eh) élképzés kialakításának hibája (jele:ek) él menti betonkitüremkedés (jele: et) élek csorbultsága (jele: cs) átkötési helyek állapota (jele: ah)

2014.10.01.


52

Amiről nem szól részletesen a szabvány Receptbetonokat a szabvány nem ad. Itt ugyan megjegyzi, hogy pl. a MÁV készíthet magának receptbetont.

• • • • • • • • • • • •

csatlakozások fogassága (jele: cf) csatlakozások folytonossági hiánya (jele: cfh) fészkesség (jele: fe) pórusosság (jele: xp) felületi vésések (jele: fv) beton lerakódás (jele: bl) eltérő zsalukiosztási kép (jele: ez) minőségromlást eredményező anyag a felületen (jele: ma) minőségromlást nem eredményező anyag a felületen (jele: mna) minőségromlást nem eredményező anyag a felületen (jele: mna) minőségromlást eredményező foltosság a felületen (jele: mf) minőségromlást nem eredményező foltosság a felületen (jele: mnf)

2014.10.01.



Amelyekre gyártási, beépítési előírásokat tartalmaztak a régi műszaki előírások (Pl. MI 04.19-81 Tömeges felhasználású különleges betonok Gyorsan és lassan szilárduló betonok, Nagyszilárdságú betonok, Kis zsugorodású betonok, Hőszigetelő betonok, Fagyálló betonok, Kopásálló betonok, Vízzáró betonok, Kopásálló betonok, Sugárvédő betonok, 53

2014.10.01.

Hő és tűzálló betonok, Agresszív hatásoknak ellenálló beton, Vákumbeton, Hideg időjárási körülmények között készített betonok, Gőzérelelésű betonok, Esztétikai megjelenést (látszóbeton) igénylő betonok


54

9


2014.10.02.

Víztorony a Margit szigeten "Építette: A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA ZIELENSKY SZILÁRD mérnök műegyetemi tanár tervei szerint BECK ALAJOS főmérnök vezetése mellett A MAGYAR VASBETONÉPÍTŐ CZÉG KEMÉNY ÉS TISZA vállalatában GRUBITS HENRIK pallérral és magyar munkásaival 1911-ben.”

Köszönöm a figyelmet!

A vonatkozó szabvány 11. oldal volt (1909)

2014.10.01.



55

2014.10.01.


56

10

Amit a betonról annak is tudni kell, aki nem betontechnológus okl. építészmérnök, szervező szakmérnök

Recommend Documents