Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔVÁLTOZATOK ÉS TOLDALÉKOK

N

ehogy a nyúl visz a puska! – Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze mondatokká, ahogy a kômûves házat épít: a nyelv építôelemei a szóelemek, a malter pedig a nyelvtani szabály. Nézzük meg most, miképpen rakjuk össze szóelemekbôl szavainkat ahhoz, hogy értelmes, a magyar nyelv szabályainak megfelelô mondatokat alkothassunk!

4.1. A szóelemek szintje A szóelem a nyelv elemi, legkisebb, jelentéssel bíró egysége. A szóelem lehet szótô vagy toldalék: képzô, jel, rag – ezeket késôbb láthatod. A mindennapi közlésben használt szavak egy vagy több szóelembôl, morfémából állhatnak. Ezek alak, jelentés és szerep tekintetében felismerhetô, tagolható egységeket alkotnak. Nem csupán egy szóhoz kapcsolódnak, önmagukban is élnek a nyelvi rendszerben, más szóelemekkel is összekapcsolhatók. Így a Jánoshoz szóban lévô -hoz határozóragot bármely más fônévi helyzetû szóhoz is hozzáragaszthatjuk, mivel a magyar agglutináló, azaz ragasztó nyelv (asztalhoz, Klárihoz). Különítsd el a szóelemeket függôleges vonalakkal a példa alapján, és nevezd meg a toldalékokat!

fus|s|atok fus – szótô, -s – felszólító mód jele; -atok – személyrag felébredtem

elmehetek

könyvelésre

hangjaink

4.2. Abszolút, relatív tövek és a zárt szóalak A szótöveket különbözô tôtípuscsopor tok r a osz thatjuk . A z asz tal szó tovább nem bontható, ez a z ab szolút tô, míg az asztalos, asztalosság, asztalosságnak szavakról leválaszthatók toldalékok, ezek relatív tövek. Az asztalosságnak szóalak tovább már nem toldalékolható, ezért ezt zárt szóalaknak nevezzük. Mely szavaknak lehetnek abszolút kötött tövei a következôk? szav-

halm-

nyul-

nyugod-

gyür-

ökr-

66 ny9-uj_II_myelvszintek_16.indd 66

2010.11.18. 13:53:42

4.3. A tôváltakoztatás, a szabad és a kötött tôtípusok A magyar nyelvben nagy számban megfigyelhetô tôváltakoztatás, flektálás is. Például az eszik ige töve az esz-, viszont – például múlt idôben – az et- vagy az ev- tôhöz kapcsoljuk a toldalékokat (én ettem, ô evett). A tôváltakoztató szavak tövei tehát meghatározott nyelvtani helyzetben használhatók, azaz kötött tövek, míg a nem tôváltakoztató szavaknál a szótôhöz szabadon kapcsolódhat minden toldalék, ezek szabad tövek. Ilyenek a cédé, a nyak vagy éppen a fasírt szavak. A kötött tôváltozatokat a lexikonok, szótárak nem jelzik. Határozd meg a táblázatban lévô igék tôváltozatait különbözô nyelvtani helyzetekben! Csak a töveket írd be a táblázat rovataiba! Nyelvtani helyzetek

iszik

tesz

hisz

eszik

felszólító mód feltételes mód múlt idô képzett fônév fônévi igenév

4.4. Alak és jelentés szerinti morfémacsoportok A magyar nyelv szóelemeit, morfémáit alakjuk és jelentésük szempontjából is el kell különítenünk. Így beszélhetünk szabad, kötött és félszabad morfémáról. A szabad morféma azt jelenti, hogy önálló jelentéssel és alakkal rendelkezik a szó (szabad tövek: kép, sárga, holnap). A kötött morféma önálló alakkal nem rendelkezik, a mondatban egy másik morfémához kötjük. Ez utóbbi csoportba tartoznak a kötött tövek (nem szótári tôváltozatok: hav-, táblá-, vagyis a tôváltakoztató szavak mellékváltozatai) és a toldalékok (képzôk, jelek, ragok). Ezeken túl elkülöníthetjük a félszabad morfémacsoportot, amelybe a szófajukat tekintve a viszonyszók (például névelôk, módosítószók, kötôszók, igekötôk) tartoznak. Ezek a mondatban önállóan állnak, tehát alakilag önállóak, de viszonyjelentésüket csak a mellettük álló szabad morfémával együtt érik el. Például az innom szóban az in- abszolút és kötött tô. Az iszik szónak több abszolút, de egyben kötött töve is van. A csokoládé szónak csak egyetlen abszolút töve van, amelyet minden nyelvtani helyzetben szabadon használhat. Különítsd el a következô egyszerû mondat szabad, kötött és félszabad morfémáit! Csoportosítsd azokat, és írd a megfelelô helyre! Sárgás levelek zizegtek a lábunk alatt.

Szabad morféma

Kötött morféma

Félszabad morféma

-s


2010.11.18. 13:53:44

II. NYELVI SZINTEK FELADATOK 1.

Húzd alá azokat a tôváltakoztató szavakat, amelyek zárt szóalakban fordulnak elô az alábbi feladatban! kályhában

sárgás

rómaival

2.

hajam órámat

lova Jánossal

sürgôsséggel havazik

Mely szóelemek kapcsolatából alkothatsz szavakat? Írd le valamennyit! Használhatsz ejtéskönnyítô hangot. -na/-ne/-ná/-né

készít

-k

-hat/-het

-m

bízik

3.

Fogalmazd meg röviden, hogy az elôzô feladat szóelemei közül miért nem tudtál összekapcsolni egyeseket!

4.

Vizsgáld meg, azonosak-e a szóvégi toldalékok a következô szópároknál! Ha nem, határozd meg a típusukat! pihenhetnél – Péternél a 10. b-ben – jóban-rosszban vasalom – autóm széken – szépen


2010.11.18. 13:53:45

5.

A lovas mondatának látszólag semmi értelme, a magyar dényelv nyomait azonban magán viseli. Válaszolj a kérdésekre!

E Kramolja olj pirnált okk termelben.

Melyek a névszók a mondatban? Milyen toldalékok kapcsolódnak a névszókhoz? Mi a mondat állítmánya? Milyen idejû az állítmány? Milyen szófaj a mondatkezdô e? Mi a mondat félszabad morfémája? Milyen szófajú lehet az okk szó? Írd át a mondatot magyar nyelvre!

6.

Írj öt tôváltakoztató igét, s ragozd el felszólító mód jelen idôben (ha lehet, határozott ragozásban)! 1. 2. 3. 4. 5.

7.

A tôváltakoztató szó töveibôl megállapíthatunk egy olyan végtövet, mely minden tôváltozatban megtalálható. Mely szótári szavak végtövei a következôk? ei-


2010.11.18. 13:53:48

II. NYELVI SZINTEK 8.

Toldalékold az utasításnak megfelelôen a zárójelbe tett szavakat! (bokor) E/3. birtokos személyjel (vár) múlt idô, kijelentô mód, E/2., határozott ragozás (Péter) határozóragos alak (óra) képzett fônév, mesterségnév (nô) jövô idô, kijelentô mód, E/2., határozatlan ragozás

9.

Jelöld nyíllal, hány tövûek a következô szavak! könyv tesz

angol hisz

10.

egytövûek

kô

kéttövûek

koboz

többtövûek

alma

kettô én

jelez tolmács

táska

pír

Ez csak játék! Töltsd ki a táblázatot! Hosszú magánhangzós szavak

Magánhangzó-

Pál

Pali

rövidülés

ÉRDEKESSÉG Az egytagú, hosszú magánhangzós szavak magánhangzója olykor megrövidül a nyelvben.

tál már kár Fogalmazd meg röviden, hogyan jöttek létre az általad írt szavak!


2010.11.18. 13:53:51

11.

12.

Az internet óriási adathalmaz. Végezz el egy kísérletet! Írj be a keresôbe egy két szótagból álló, rövid magánhangzót tartalmazó, látszólag értelmetlen szót! Például: krapol, katla, botrol stb. Tapasztalataidat szövegszerûen írd le három-öt mondatban!

Alkoss mondatot a következô morfémákból! Egy-egy szóelemet többször is felhasználhatsz. Az nyer, aki a mondatába mindegyik morfémát beilleszti! (Írhatsz humoros mondatot is.) Kötött

Szabad morféma

Kötött tômorféma

toldalékmorféma

Félszabad morféma

öt

sárgá-

-it

a/az

könyv

tark-

-a/-e/-ja/-je

után

csík

-t/-tt

pergamen

-k

fehér

-s/-os/-es/-ös

cipel

-val/-vel

ló három gazda A te mondatod:

Nézz utána! morféma: http://www.c3.hu/~nyelvor alaktani alapfogalmak: http://www.c3.hu/~nyelvor agglutináció: http://seas3.elte.hu


2010.11.18. 13:53:52

III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI

Szövegösszetartó elemeket kérek.

Csak galvánelemünk van.

A

hhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül jönnek. Maguktól értetôdôek, de mégis nehéz elmondani, megmagyarázni, hogy melyek ezek az elemek és hogyan hatnak. Azért, hogy szövegeid szépen formáltak legyenek, világosan lásd a tagmondatok, mondatok közötti nyelvi kapcsolódásokat, meg kell ismerkedned ezekkel a kapcsolóelemekkel.

2.1. A szöveg szerkezete, szintjei A szöveg legtöbb esetben mondatok halmaza. Egyrészt megszerkesztett, vagyis mondatait nyelvtani szabályok kapcsolják össze, másrészt beszerkesztett, mert a mondatok illeszkednek a szöveg egészébe. Véletlenszerûen egymás mellé kerülô mondatok még nem alkotnak szöveget. A mondatokat kohézió, összetartó erô szervezi szöveggé. A szöveggel kapcsolatban három szintrôl kell beszélnünk: a szöveg szintaktikai (nyelvtani), szemantikai (jelentéstani) és pragmatikai (nyelvhasználati) szintjérôl. Állapítsd meg, hogy szövegnek tekinthetô-e az alábbi mondatsor!

Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetôk és költôk népe. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeibôl költôink ihlete.

2.2. A szöveggrammatikai kapcsolóelemek A szöveggrammatika vagy szövegszintaxis a szövegtan azon részterülete, mely a mondatok szöveggé való összefûzésének grammatikai, nyelvtani feltételeit vizsgálja. A kisebb elemek összefüggését lineáris (egyenes vonalú, egymást követô) kohéziónak nevezzük. A szöveg konnexitása, vagyis a grammatikai összefüggés a grammatikai kapcsolóelemek segítségével valósul meg. Fontos grammatikai kapcsolóelemek a névelô, a kötôszó, az igemódok és -idôk használata, a névmásítás, az egyeztetés, az ellipszis, az elôfeltevések és a szórend. Írj néhány példát a különbözô grammatikai kapcsolóelemekre!

Névelô

Kötôszó

Névmás

170 ny9-uj_III_szovegtan10.indd 170

2010. 11. 18. 15:26:59

2.3. A névelô utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel A fônév vagy fônévi jellegû szó újabb elôfordulásakor már ismer tként szerepel a szövegben, ezért határozott névelôvel látjuk el (Tegnap elrepültem. A repülô idôben felszállt.). A szövegbeli utalásoknak három fô fajtája van: az anafora, visszautalás, amely a már ismert elemre utal. Jele: ←. A deixis a beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegbôl. Jele: ↑. A katafora elôreutalás a még ismeretlenre, a nem említettre. Jele: →. Leggyakrabban névmásokkal utalunk. A névmással való helyettesítés, azaz a pronominalizáció elkerülhetôvé teszi a szóismétlést (Megérkezett még három diák. Ôk is beültek a padjukba.). A névmáson kívül utalhatunk határozószókkal, igei személyragokkal és birtokos személyjelekkel is (Istvánnak van egy kutyája és egy macskája. A kertben laknak.). Válaszd ki az alábbiak közül a szövegbe illeszthetô kapcsolóelemeket!

én

úgy

ezt így

azt

velem

belôlük

nekik benne

mit kit

az

a

erre

itt

valakinek

„……………… kell írni, hogy azonnal megértsék, ……………… akarunk mondani. Ma valahol ……………… olvastam: ……………… emberek levertek és félénkek lettek. ……………… mondat közepén egyszerre megtorpantam. ……………… valami zökkenô van. Eleinte ……………… hittem, hogy ……………… emberek levertek valamit, szóval hogy ……………… levertek állítmány és nem állítmányi kiegészítô.” (Kosztolányi Dezsô: Kis nyelvtan)

2.4. Kötôszó, ellipszis, egyeztetés, szórend A kötôszók, konnektorok a szöveg mondatai, tagmondatai közötti alá- és mellérendelô viszonyokra utalnak (A tanár kiosztotta a dolgozatpapírokat, a diákok meg munkához láttak.). A visszautalás sajátos formája az ellipszis, a hiány, hiányosság. A szövegekben a már említett, ismert részt gyakran elhagyjuk (Az apa elment dolgozni. Az anya is.). Az utalás formája az alaki és jelentésbeli egyeztetés is (Péter és Kati elmentek moziba.). A szórend az adott mondatban mindig a szövegkörnyezettôl függ. Írd az alábbi mondatok mellé, hogy mire utal az ellipszis!

Kriszta és Eszter nagyon szép lányok. Edit is. Az édesanya kenyeret és vajat vett a boltban. Meg szalámit is.


2010. 11. 18. 15:27:03

III. SZÖVEGTAN FELADATOK 1.

Az alábbi szöveg mondatai összekeveredtek. Számozással rakd sorba ôket! Becsüljük meg, és gyönyörködjünk a frissen fakadó lombok üde szépségében! Gyökereit az ôsi múlt mély termôföldjébe bocsátja, de gazdag ékû koronája tiszta magasságok felé növekedik. Így tart ez az örök körforgás az évezredes fa egészséges vérkeringésében. A nyelv ôsi fája nemzedékrôl nemzedékre új hajtásokat nevel. Ezeken át lélegzik a fa, s ha lehull a levél, új élet sarjad belôle. Messük le mellôle a fattyúhajtásokat! (Halász Gyula: Vallomások a nyelvrôl)

2.

Tedd ki a hiányzó névelôt, ahol szükséges! „Nem tudjuk, de talán nem is szükséges, hogy voltak olyan …… idôk, amikor azt …… embert mondták házasnak, akinek volt …… háza. Különös módon …… házas …… szónak ez …… eredeti jelentése valamikor gyakorlatilag eltûnt …… köznyelvbôl. …… jelen korban, még hivatalosan is azt …… férfit nevezzük házasnak – akár van …… háza, akár nincs –, akinek van felesége, másképpen: aki nôs. Megállapíthatjuk tehát, hogy …… házas elsôdleges jelentését …… tôle merôben különbözô, másodlagos váltotta fel.” (Boksay Zoltán: Ház, házas, házasság)

3.

Egészítsd ki az alábbi verset a hiányzó kötôszókkal! COCA-CHARDA Birka- ……………… gulyáscsárdánk tetején Ice, Drink, Coca-Cola, nádas kontyán ……………… Pepsy virít ……………… Seven Up. Már vakvarjúnk ……………… brittül károgja a car! car!-t, fecskénk ……………… verebünk csak chipog ……………… chiripol. (Szilágyi György)


2010. 11. 18. 15:27:04

4.

Írj olyan mondatokat a megadottak alá, amelyek visszautaló elemeket tartalmaznak! Hoztam egy kosár cseresznyét.

Nagyon szép a ruhád!

5.

Az alábbi szöveg Kemény Zsigmondról, az erdélyi íróról szól. A neve csak a szöveg elején szerepel. Húzd alá azokat a grammatikai kapcsolóelemeket, amelyek Kemény Zsigmondra utalnak! „Kemény Zsigmondról nemegyszer írták le elhamarkodottan, hogy bonyolult, jégcsapos kedélyvilágának csekély lehetôségei mutatkoznak a népszerûségre. És íme, munkáinak új kiadásai hamar elkeltek, s a Kemény-monográfiák száma szaporodik. És elkészült a róla szóló legelsô dráma is: Veres Dánielé, aki nemrég tette le asztalunkra a magyar irodalom e nagy magányosáról írott könyvét is. Születésének százötvenedik évfordulóján újra bejárjuk a balladás hangulatú rengeteget, melynek úttalan útjain, a Végzet és cselekvés szirénhangjai között, a látszólagos és valóságos ellentmondások sûrûjében annyian eltévedtek már.” (Sütô András: Vázaültetés Kemény Zsigmond emlékére)

6.

Sorold fel, milyen kapcsolóelemeket találtál az elôzô feladatban! Írj rájuk példát is!


2010. 11. 18. 15:27:07

III. SZÖVEGTAN 7.

Egészítsd ki az alábbi verset a hiányzó névmásokkal! „Egy kincse van ……………… nemzetnek adva Míg ……………… megôrzi híven, addig él. ……………… kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány ………………, ……………… elôtt találkozik Az ellentétek ……………… árnyalatja És egy testvérnek vallja ott ……………… . Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengô idegen, Hog y ……………… ……………… úg y szeretjük , ne csodáld!” (Jókai Mór: Prológus)

8.

Állapítsd meg, hogy a következô példákban anafora, katafora vagy deixis érvényesül-e! Írd a sorszámukat a megfelelô ábrába! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Péter elolvasta a regényt. Én is el fogom olvasni. Szép idô van. Menjünk el kirándulni! Megvetted? Igen, megvettem a fehér pulóvert. Gergô tegnap készített egy szép rajzot. Ma odaadta azt az édesanyjának. Így oldd meg a következô feladatot is! Valaki kiabál! Kati nagyon kedves lány. Te is ismered ôt. Te is jössz este moziba? – kérdezte Zsófitól.

Anafora

9.

Katafora

Deixis

Az alábbiakban Kányádi Sándor egyik teljes költeményét olvashatod. A vers lírai tömörségét részben a grammatikai kapcsolóelemek hiánya adja. Egészítsd ki kapcsolóelemekkel! Játszva magyarul aki megért s megértet egy népet megéltet


2010. 11. 18. 15:27:10

10.

Fogalmazd meg, milyen különbségeket eredményez a mondatok jelentésében a szórend! Kati elment Istvánnal moziba. Kati moziba ment Istvánnal. Kati Istvánnal ment moziba.

11.

Keresd ki az alábbi szövegbôl a grammatikai kapcsolóelemeket, és nevezd meg fajtájukat! „Van három szavunk, amely meghatározza létezésünk teljességét. Az elsô az „anyaöl”, a második az „anyaföld”, a harmadik pedig az „anyanyelv”. Az elsô az életet adó, az életre nevelô, a második létezésünk, sorsunk, munkánk, sikereink és kudarcaink színtere, s majdani nyugvóhelyünk is. És ami e kettôt egybefogja – a harmadik –, az az „anyanyelv”. Hogy nyelvünk létezésünk hármas egységét az „anya” szavunkkal kapcsolta egybe, az nemcsak azt jelenti, hogy e három fogalom milyen mértékben meghatározója életünknek, de egyúttal a nyelv, a magyar nyelv sûrítô erejét és képességét is fölragyogtatja.” (Gál Sándor: Vallomás az anyanyelvrôl)

Nézz utána! ellipszis: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292 a szórendrôl: http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/ekiss/publ/ az_ige_utani_szabad_szorend.pdf; http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass egyeztetés: http://www. c3.hu/~nyelvor/period/1311; http://www.nytud.hu/nyk


2010. 11. 18. 15:27:17

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Recommend Documents