1
A mutató névmás A török nyelvben három mutató névmás van: bu ’ez, o ’az’ şu ’amaz’. A şu kb. karnyújtásnyi távolságban lévő dolgok megjelölésére használatos, többnyire rámutatással együtt. A mutató névmások állhatnak önmagukban és jelzői szerepben is, pl. Bu / O bir gül. ’Ez / Az egy rózsa’ Bu / O oda temiz. ’Ez / Az a szoba tiszta’. A mutató névmások csak akkor kapják meg a határozóragokat és tárgyat, illetve a többes szám jelét, ha önmagukban és nem jelzős szerkezetben állnak: - Sekreter hangi odada? Melyik szobában van a titkárnő? - Şunda. Ebben. Bu yeni büroda masa yok. 'Ebben az új irodában nincs asztal.' Bu köpekler büyük. 'Nagyok ezek a kutyák.'
A határozott névszói mondat A határozott névszói mondatban az alany határozott (tulajdonnév, köznév a magyarban ’a, az’ határozott névelővel; mutató névmás); az állítmány azt adja meg, hogy az mi és/vagy milyen és/vagy hol található. Ebben a mondattípusban – a magyarhoz hasonlóan – a törökben is jelöletlen a létige az egyes szám harmadik személyben. Pl: Bu bir kitap. 'Ez egy könyv.' Oda temiz. Tiszta a szoba. 'A szoba tiszta.' Ahmet Türk. 'Ahmet török.' A mondatot bővíthetjük is: Bu pahalı otel çok temiz. Ez a drága szálloda nagyon tiszta. A határozott névszói mondat kérdő alakja Az eldöntendő kérdést – azaz, aminek a válasza igen vagy nem lehet – a török nyelv minden esetben a mIº kérdőszócskával alkotja. A szavak utolsó magánhangzóját figyelembe véve alkalmazzuk a magánhangzó-harmónia szabályait. a, ı →
mı
e, i → o, u → ö, ü →
mi mu mü
Bu kitap mı? Ez egy könyv? Oda temiz mi? Tiszta a szoba?/A szoba tiszta? Mehmet doktor mu? Mehmet orvos? Tolga Türk mü? Tolga török?
A kérdőszócska mindig azon szó után kerül, amelyre kérdezünk, pl: Bu oda güzel mi? Szép ez a szoba? (vagy nem szép?) Bu oda mı güzel? ’Ez a szoba szép (vagy a másik)?’ Yılmaz mı Türk, Yusuf mu? ’Yılmaz a török vagy Juszuf?’ A kiegészítendő kérdésben van kérdőszó - pl: ne? ’mi’ kim? ’ki’ nasıl? ’milyen, hogyan’ –, ezért a mIº kérdőszócskát nem használjuk. O kim? ’Ki ő?’ Bu ne? ’Ez mi?/Mi ez?’ Hava nasıl? ’Milyen az idő?’ A határozott névszói mondat tagadása A határozott mondatot a değil tagadószóval tagadjuk: Hava sıcak değil. ’Az idő nem meleg.’ Ahmet Türk değil. ’Ahmet nem török.’ A határozott mondat tagadó kérdő alakja a değil tagadó- és a mi kérdőszócska kombinációja: Ahmet Türk değil mi? Ahmet nem török?
A létezést kifejező – határozatlan - névszói mondat A létezést kifejező – határozatlan – török mondat az alany létét vagy nem létét fejezi ki, állítmánya var ’van’ yok ’nincs’. A birtoklás kifejezésére is ezt használjuk. Alanyának névelő nélkül vagy határozatlan névelővel áll. Otelde turist yok. 'A szállodában nincs turista.' İki mavi ceketim var. 'Két kék kabátom van.' A létezést kifejező – határozatlan – mondat kérdő formája Az eldöntendő kérdést a mIº kérdőszócskával alkotjuk meg: Masada kitap var mı? 'Van könyv az asztalon?' Otelde turist yok mu? 'Nincs tursita a szállodában?' A kiegésztendő kérdést a mIº kérdőszócska nélkül, kérdőszóval alkotjuk: Masada ne var? 'Mi van az asztalon?'
2
! Ne keverje össze a határozott dolgok hollétét a puszta létezéssel: határozott mondat: szórendje:
Kitap bu beyaz masada. ’A könyv ezen a fehér asztalon van’ valami valahol Ø / değil.
határozatlan mondat: szórendje:
Bu beyaz masada kitap var. ’Ezen a fehér asztalon könyv van.’ valahol valami var / yok.
Többes szám jele: –lA˚r A többes szám jele a törökben a –lA°r a hangrendi illeszkedés szabályai szerint. A kivételek a magas hangrendű –ler toldalékot kapják, pl. saat ’óra’ – saatler 'órák' Többes számot mind igei, mind névszói mondatban általában csak az alany kap. A nem embert jelentő alanyokhoz tartozó állítmány nem is kerülhet többes számba. Az emberekről szóló mondatok végén azonban feltétlenül ki kell tenni az többesjelet, ha az alany hiányzik a mondatból. Anahtarlar bende mi? Nálam vannak a kulcsok? - Ahmet ve Hasan metroda mı? - Ahmet és Hasszán a metrón vannak? - Evet, oradalar. - Igen, ott vannak.
Közelítő eset: - (y)A° (-a, -e, -ya, -ye) (yönelme durumu eki) Magyar megfelelői: - ba, -be, -nak, -nek, .hoz, -hez, -höz, -ra, -re Kérdései: nereye ’hova’ kime ’kinek’ neye ’mire, mibe’ Használatakor a kétalakú toldalékok illeszkedési szabályait alkalmazzuk, magánhangzó után ’y’ hanggal kötjük. Pl: eve ’haza’, Yusuf’a ’Juszufnak, Jusufhoz’, Türkiye’ye ’Törökországba’, Ankara’ya ’Ankarába’. Szóvégi zöngésedés Általános szabály a törökben, hogy magánhangzóval kezdődő toldalék illesztésekor a névszók szóvégi zöngétlen mássalhangzói p, ç, t, k (Peçete ak – A szalvéta fehér) két magánhangzó – adott esetben -n- vagy -rés magánhangzó – közé kerülve zöngésednek, pl: p→b
kitap
→ kitaba ’könyvre’
k → ğ,(g)
köpek → köpeğe ’kutyának’
ç→c t→d
ağaç → ağaca ’fára’ armut → armuda ’körtére’ yurt → yurda ’kollégiumba’
Ez a változás többnyire nem megy végbe egytagú főnevek esetében. Szintén nem változik az idegen eredetű szavak többségének szóvégi mássalhangzója, leginkább a -t, pl. saat, ceket, bilet. A tulajdonnevek esetében a szóvégi mássalhangzó-gyengülés csak kiejtésben megy végbe, írásban nem, pl. Karabük’e ’Karabükbe’ [ejtése: Karabüğe] Magánhangzó-kiesés Egyes két szótagú főnevekben, amelyeknek második magánhangzója ı, i, u vagy ü (azaz Iº), a második szótag magánhangzója kiesik, ha magánhangzóval kezdődő toldalék kerül a főnévre, tehát a közelítő esetnél is, pl. şehir ’város’ > şehre ’városba’ Névmások és határozógyökök a közelítő eset ragjával bana ’nekem, hozzám, rám’ sana ’neked, hozzád, rád’ ona ’neki, hozzá, rá’ buna ’ennek, şuna ’amannak’, ona ’annak’ buraya ’ide, şuraya ’amoda’ oraya ’oda’ Ez a vonzata bizonyos igéknek is:
bize ’nekünk, hozzánk, ránk’ size ’nektek, hozzátok, rátok’ onlara ’nekik, hozzájuk, rájuk’
Annem sana bakıyor. Anyám rád néz. / Téged néz. Polise soruyoruz. Megkérdezzük a rendőrt. Kime inanıyorsun? Kinek hiszel? Kitaba başladın mı? Elkezdted a könyvet? Okula devam etmedim. Nem folytattam az iskolát. Derse niçin geç kaldınız? 'Miért késtetek?'
3
A helyhatározói (locativus) esetrag: -DºAº (-da, -de, -ta, -te) - bulunma durumu eki A magyar megfelelői: -ban, -ben, -on, en, -ön, -nál, -nél, -kor Kérdőszavai: nerede ’hol’, kimde ’kinél’ A zöngésség és a hangrend alapján illesztjük a szóhoz. Ha a szó utolsó hangja zöngés (azaz magánhangzó vagy zöngés mássalhangzó) –da vagy -de; ha zöngétlen, akkor –ta vagy –te ragot kap. (A zöngétlen mássalhangzók a ç, f, h, k, p, s, ş, t, ld. Fe paşa çok hasta) Az -a/ -e illeszkedésnél az utolsó szótag hangrendje a meghatározó: magas hangrendű szótag (e, i, ö, ü) után -e, mély hangrendű szótag (a, ı, o, u) után -a magánhangzós toldalék jön. Pl. masada ’asztalon’, otoparkta ’parkolóban’ otelde ’szállodában’, otobüste ’buszon’. Tulajdonnevekhez felsővesszővel (’) kötjük, mint minden toldalékot. Egyes mély hangrendű szavak magas hangrendű toldalékot kapnak, pl: saat ’óra’ saatte ’órakor’, ezeket a kivételeket azonban a jó szótárak jelzik. Névmások és határozógyökök helyhatározói esetraggal bende ’nálam’
bizde ’nálunk’ sizde ’nálatok’ onlarda ’náluk’
sende ’nálad’ onda ’nála’ bunda ’ebben’ şunda ’amabban’
onda ’abban’
burada ’itt’
orada ’ott’
şurada ’amott’
A határozott névszói mondatban annak fent említett szabályai szerint használjuk: • Egyes szám harmadik személyű alany esetén (ő, az) a helyhatározói esetraggal ellátott névszó nem kap jelölt állítmányt: Turist otelde. ’A turista a szállodában van.’ • Eldöntendő kérdő formáját a mIº kérdőszócskával alkotjuk: Turist otelde mi? ’A turista a szállodában van?’ • Kiegészítendő kérdésben kérdőszót használunk, nem a mIº kérdőszócskát: Turist nerede? ’Hol van a turista?’ •. A değil szóval tagadjuk: Turist otelde değil. ’A turista nem a szállodában van. / A turista nincs a hotelben.’ A jelzős szerkezeteknek csak az utolsó tagja kap toldalékot: Yusuf bu pahalı otelde mi? Juszuf ebben a drága szállodában van?
A távolító eset –DºAºn - uzaklaşma durumu Magyar megfelelői: -ból, -ből; -tól, -től; -ról, ről. Kérdőszavai: Nereden ’Honnan? Kimden ’Kiről, kitől’ Illeszkedési szabálya egyezik a helyhatározói esetragnál látottakkal: kitaptan ’könyvből, könyvről, könyvtől’ senden ’tőled, rólad, belőled’. Sizden kim geliyor? Tőletek ki jön? Névmások és határozógyökök a távolító eset ragjával benden ’tőlem, rólam, felőlem’ senden ’tőled, rólad felőled’ ondan ’tőle, róla, felőle’
bizden ’tőlünk, rólunk, felőlünk’ sizden ’tőletek, rólatok, felőletek’ onlardan ’tőlük, róluk, felőlük'
bundan ’ettől, ebből’ şundan ’amattól, amabból’ ondan ’ attól, abból’ buradan ’innen’ şuradan ’amonnan’ oradan ’onnan’ Ez a vonzata továbbá egyes többségében érzelemkifejező igéknek – és későbbiekben mellékneveknek – is: Senden hoşlanıyorum. 'Jól érzem magam veled.' Bu kitaptan sıkılıyorum. 'Unom ezt a könyvet.' Köpeklerden korkuyorum. 'Félek a kutyáktól.' Sizden nefret ediyorum. 'Utállak titeket./ Utálom Önt.' O mağazadan memnunuz. 'Elégedettek vagyunk azzal az áruházzal.'
4
Tárgy eset –(y)I° / Belirtme durumu Magyar megfelelője: -t (-at, -et, ot, öt) Kérdőszavai: Ne / Neyi? ’Mit?’ Kimi? ’Kit?’ A török nyelv csak a határozott tárgyat jelöli, a határozatlant nem. A határozott tárgyat a magyar mondatban a határozott névelő vagy a birtokos személyjel jelzi. A személyes és mutató névmások csak határozott tárgyak lehetnek. Bana bir kalem veriyor musun? 'Adsz egy tollat? ' Bu kalemi bana veriyor musun? 'Nekem adod ezt a tollat? ' Kalemimi verir misin? 'Odaadod a tollamat?' Şunu istiyorum. 'Azt kérem.' Magánhangzóra végződő szóhoz -y- hanggal kötjük, pl. çantayı ’táskát’. A szóvégi p > b, k > ğ (g), ç > c, t > d zöngésedés ebben az esetben is végbemegy: kasap > kasabı ’a hentest’ çocuk >çocuğu ’a gyereket’ Bizonyos két szótagú főnevek esetében megtörténik a magánhangzó-kiesés, pl. şehir ’város’ > şehri ’ a várost’. A névmások és a határozótövek tárgyesete beni ’engem’ seni ’téged’ onu ’őt’
bizi ’minket’ sizi ’titeket’ onları ’őket’
bunu ’ezt’
şunu ’amazt’
burayı ’ezt a helyet’
şurayı ’amazt a helyet’ orayı ’azt a helyet’
Kötelző vonzata néhány igének:
onu ’azt’
Bu yaz İstanbul’u geziyoruz. ’'Idén nyáron bejárjuk Isztambult.' Seni düşünüyorum. 'Rád gondolok.' Onu hatırlamam. 'Arra nem emlékszem.' Sen her şeyi unutursun. 'Te mindent elfelejtesz.' Arabanı çok beğendim. ''Nagyon tetszik az autód'
- (y)lA° (ile) ilgeci / -val, -vel határozórag Magyar megfelelői –val, -vel; ’és’ Kérdőszavai: Neyle? ’Mivel?’, Kiminle? ’Kivel?’ Külön írt formájában egy alakú névutó, pl. Uçak ile gitmek istiyorum. ’Repülővel szeretnék menni.’ Ha egybe írjuk a névszóval, kétalakú toldalékként kapcsolandó: Trenle geldik. ’Vonattal jöttünk’ Kediyle ben oynuyorum. ’Én játszom a macskával.’ Magánhangzóra végződő szóhoz y-nal kötjük: Satıcıyla mı konuşuyorsun? ’Az eladóval beszélgetsz?’ Ha két névszót köt, akkor ’és’ jelentésben szerepel ez a határozórag. Sabahları salatayla yoğurt yiyorum. ’Reggelenként salátát és joghurtot eszem.’ A névmások –lA° ragos alakja benimle ’velem’ seninle ’veled’ onunla ’vele’ bununla ’ezzel’
bizimle ’velünk’ sizinle ’veletek’ onlarla ’velük’ şununla ’amazzal’
onunla ’azzal’
İyelik ekleri / Birtokos személyjel A birtokos személyjelet birtokos szerkezetek megalkotására és a birtoklás kifejezésére is használjuk, pl: İşime arabamla gidiyorum. ’A kocsimmal megyek a munkahelyemre.’ Boş odanız var mı? ’Van üres szobájuk?’ (benim)… - (I°)m
arabam, üniversitem, vazom, ütüm bakkalım, biletim, sabunum, gözüm
(senin) … - (I°)n
araban, üniversiten, vazon, ütün bakkalın, biletin, sabunun, gözün
5 (onun) …- (s)I°
arabası, üniversitesi, vazosu, ütüsü bakkalı, bileti, sabunu, gözü
(bizim )… - (I°)mI°z
arabamız, üniversitemiz, vazomuz, ütümüz bakkalımız, biletimiz, sabunumuz, gözümüz
(sizin) … - (I°)nI°z
arabanız, üniversiteniz, vazonuz, ütünüz bakkalınız, biletiniz, sabununuz, gözünüz
onların… - (s)I° / lA°rI°
arabası ’autójuk’ arabaları ’autóik, autójuk’ bileti ’jegyük’ biletleri ’jegyeik, jegyük’
A többes szám harmadik személy megegyezik az egyes szám harmadik személlyel, de adott esetben a birtok többes számba kerül. Ez alapvetően – de nem kizárólagosan – a valóságtól függ, azaz hogy a több birtokosnak hány birtoka van ténylegesen. A többi személyben is használjuk a többes szám jelét, ha a birtokosnak több birtoka van, pl. seyahatlerimiz ’utazásaink’, öğrencilerin ’ diákjaid’.
! A ne ’mi’ és a su ’víz’ szavak –y- végű tövet mutatnak függő esetben, így a birtokos szerkezetben is, pl. Ahmet’in suyu nerede? ’Hol van Ahmet vize?’ Neyin var? ’Mid (mi bajod) van?’ suyum ’vizem’ neyim ’mim’ suyun ’vized’ neyin ’mid’ suyu ’vize’ nesi ’mije’ suyumuz ’vizünk’ neyimiz ’mink’ suyunuz ’vizetek’ neyiniz ’mitek’ suyu / suları ’vizuk, vizeik’ nesi / neleri ’mijük, mijeik’
Birtokos személyrag (Tamlayan eki) A birtokos szerkezetben a harmadik személyű birtokosra birtokos személyrag -(n)ºn kerül, ld. onun arabası ’az ő autója’ vagy Ali’nin arabası ’Ali(nak az) autója’; onların nargileleri ’az ő vízipipáik’ vagy Arapların nargileleri ’az arabok vízipipái’. Öğretmenin şimdi defteri yok. ’A tanárnak most nincs füzete.’ Şirketimizin müdürü hafta sonu çalışmıyor.’A vállalatunk igazgatója hétvégén nem dolgozik.’
! A mássalhangzó-gyengülés és a magánhangzó-kiesés a közelítő és a tárgyesetben látott módon a birtokos szerkezetben is megjelenik, pl. Bu köpeğin kulağı çok büyük. ’Ennek a kutyának nagy a füle.’ Şehrin havası kirlidir. 'A város levegője piszkos.'
A pronominális –nA harmadik személy birtokos személyjeleihez a helyhatározói ragokat (-D°A°n, -D°A°, A°) és a tárgy ragját (-I°) –n- kötőhanggal kötjük, pl. penceresinden ’ablakából’ evinde ’házában’, bürolarına ’irodájukba’ . (Nem –n-nel, tehát birtokos személyjelre is –y-nal kötjük a –lA˚ ragot, pl. arabasıyla ’autójával’) Dedemin evine gidiyoruz.'A nagyapám házába megyünk.' Ahmet’in banyosunda çamaşır makinesi yok.'Ahmet fürdőszobájában nincs mosógép.' Bursa’nın havasından hoşlanıyoruz.'Kedveljük Bursa időjárását.'
Gyenge birtokos avagy főnévkötés (Belirtisiz ad tamlaması) Ez a szerkezet nem birtoklást fejez ki, hanem két főnevet köt, ha azok valamilyen módon (eredet, hasonlóság, ok stb.) összetartoznak. Magyar megfelelői vagy összetett szavak (kredi kartı ’hitelkártya’), vagy olyan szintagmák, amelynek első tagja képzett melléknév (ev ödevi ’házi feladat’). A török szerkezet a második tagon kitett birtokos személyjellel jelzi az összetartozást. Ezt a szerkezetet használjuk márkanevek, helynevek kötésekor is. ! Ezt a kötést két főnév kapcsolására használjuk. A melléknevek a főnévvel morfémával nem jelölt szerkezetet alkotnak. A valódi birtoklást pedig birtokos szerkezettel fejezzük ki, ld. büyük bir şişe ’egy nagy üveg’ - jelzős szerkezet bir bira şişesi ’egy sörösüveg’ - főnévkötés avagy gyenge birtokos Ali’nin bir şisesi ’Alinak egy üvege’ - birtokos szerkezet Az egyes nyelvek esetében a hozzájuk kapcsolt főnév gyenge birtokos szerkezetet alkot, ha a nyelvvel
6 kapcsolatos fogalmat fejez ki, pl. bir Türkçe dersi ’egy török óra’. Jelzős szerkezetként jelöletlenül áll, ha azon a nyelven való fogalmat jelöl: Türkçe bir kitap ’egy török nyelvű könyv’. Ugyanez érvényes a népnevekre is. Gyenge birtokost alkot a Türk mutfağı ’ török konyha’, de jelzős szerkezet a Türk erkekler ’ török férfiak’.
! Bár sok esetben nem látszik, de mivel egy paradigmába tartoznak, egy szóra nem kerülhet egy gyenge és egy erős birtokos. Ilyenkor – mondhatni – erős birtokos üti a gyengét, azaz a gyenge birtokos kiesik, s az erős jelenik csak meg, pl: çamaşır makinesi ’mosógép’ - çamaşır makinem ’az én mosógépem’ -ki / -kü képző A –ki / -kü képző helyhatározóból, időhatározóból és birtokos jelzőből képez melléknevet. Ez a toldalék egyalakú (-ki), kivéve a dün, gün, bugün szavakat, amelyekből dünkü ’tegnapi’, salı günkü ’keddi’, bugünkü ’mai’ lesz. A -D°A° toldalék után kerülve a ’hol’ kérdésre válaszoló szavakból ’melyik’ kérdésre válaszoló szavakat képez. Magyar megfelelői '-beli, -ban, -ben lévő', de sokszor csak mellékmondattal fordítható. Pl: Buz dolabındaki kıymayı sen mi aldın? ’Te vetted a darált húst, ami a hűtöben van? Időhatározó szókra kerülve a ’mikor’ kérdésre válaszoló szavakból ’melyik, mikori’ kérdésre válaszoló szavakat képez. Pl: Yarın bir görüşmemiz olacak. → Yarınki görüşmeye inşallah geç kalmayacağız. ’Reméljük nem késünk el a holnapi megbeszélésről.’ Birtokos névmás vagy birtokos személyraggal ellátott főnevekre kerülve helyettesíti a teljes birtokos szerkezetet, a birtok elmarad. Pl: Benim anahtarım çantamda → Bu anahtar senin, benimki çantamda. ’Ez a te kulcsod, az enyém a táskámban van.’
! A képző –n- kötőhanggal veszi magára az -(y)Aº, a DºAº, a DºAºn, az –(y)Iº ragokat, pl. Kendi battaniyemi bulmadım, seninkini alabilir miyim? 'Nem találtam meg a saját pokrócomat, megkaphatom a tiedet? ' -lI° képző Ez a képző valamivel ellátottságot vagy egyéb jellemzőt fejez ki. Pl: gözlüklü ’szemüveges’, Ankara’lı ’ankarai’, sarı saçlı ’szőke hajú’, evli ’házas’. Számos magyar megfelelője van: -s, -ú, -i. Minden esetben kötőhang nélkül, s hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelően járul a szóhoz.
-sI°z képző Fosztóképző. Magyar megfelelői: -talan, telen, -atlan, -etlen, nélküli, nélkül. A hangrendi illeszkedés szabályai alapján kötjük, minden esetben kötőhang nélkül járul a szóhoz. Pl: çantasız ’táska nélkül(i)’, güçsüz ’erőtlen’, çocuksuz ’gyermektelen’. eşsiz ’páratlan’
Melléknévfokozás (Karşılaştırma) A melléknevek alapfoka jelöletlen: Ahmet çalışkan. ’Ahmet szorgalmas.’ A középfokot a daha elöljárószó képezi, vonzata : -DºAºn: Ben senden daha çalışkanım. ’Szorgalmasabb vagyok, mint te.’Yarın daha erken gelir misiniz? ’Holnap jönnétek korábban?’ A felsőfokot az en elöljáró képezi, pl. en çalışkan ’a legszorgalmasabb’. Alkothat önálló szerkezetet, pl. en erken saat altıda 'legkorábban hatkor', en fazla ’legfeljebb, maximum’. Mondatban általában vagy birtokos vagy a -DºAºki szerkezetben jelenik meg: Köydeki en güzel kız sensin. 'Te vagy a legszebb lány a faluban.' Sınıfın en çalışkan öğrencisi Ali'dir. 'Ali az osztály legszorgalmasabb diákja.'
Milyen nyelven? (Nece? Hangi dilde?) A -C°A° képző a „Melyik nyelv? Milyen nyelven?” kérdésekre válaszoló szavakat képezi: İngilizce, Macarca, Türkçe. A nyelv általában a nemzetiségből képződik, de vannak kivételek: Mısır'da Mısırlılar Arapça konuşuyorlar. ’Egyiptomban az egyiptomiak arabul beszélnek.’
Sorszámnév (Sıra sayı sıfatı) Magyar megfelelője: -dik. Kérdőszava: kaçıncı? ’hányadik’ A sorszámneveket az –(I°)ncI° képzővel alkotjuk. Pl.: üçüncü ’harmadik’ , dördüncü ’negyedik’, altıncı ’hatodik’, on beşinci ’tizenötödik’.
7 A birinci ’első’ szó helyett használatos az ilk 'első alak is, de csak abban az esetben, ha a második, harmadik stb. nem fontos. Pl: İlk aşkım yakışıklı değildi, fakat ben çok sevdim. 'Az első szerelmem nem vol szép, de én nagyon szerettem.' Türkiye’nin ilk cumhurbaşkanı Kemal Atatürk’tür. 'A Török Köztársaság első köztársasági elnöke Atatürk.'
Osztószámnév (Üleştirme sayı sıfatı) Képzője: -(ş)Aºr. Her çocuğuma birer çikolata aldım. 'Minden gyerekemnek vettem egy-egy csokoládét.' Paketlere üçer konserve koyalım. 'Három – három konzervet rakjunk a csomagokba.' Raflarda altışar kitap gördüm. 'Hat-hat könyvet láttam a polcokon.' Megkettőzve más jelentése van: Basamakları birer birer değil, ikişer ikişer çıktım. 'Nem egyesével, hanem kettesével vettem a lépcsőket.'
-lI˚k főnévképző A főnévképzők a török nyelvben is többféle jelentést hordoznak. A -lI˚k képző névszóból képez névszót. Többnyire –ság, -ség jelentése van: arkadaşlık ’barátság' açlıkt 'éhség’ Ugyanez a képző „tartó”-kat is képez: sözlük ’ szótár’ çamaşırlık ’ szennyestartó'. Ruhadarabok neveit is képezheti: gelinlik ’menyasszonyi ruha' yağmurluk giyin. ’esőkabát’ . Idővel kapcsolatos fogalmakat is képez: Günlük süt ’ friss (napi) tej’ Aylık maaş ’ havi fizetés’ Yıllık rapor ’ éves jelentés’ Képezhet ezen kívül helyet, pl zeytinlik ’olajliget’, ağaçlık ’liget, fás hely’, valamilyen célra szolgálást, pl salatalık ’uborka, salátának való’, kahvaltılık ’reggelire való’, kiralık ’bérbe adó’
IGE- ÉS NÉVSZÓRAGOZÁS A török nyelvben öt egyszerű igeidő van. Minden igeragozást igeidőjel jelöl. A tagadás mindig az igető után, az igeidőjel előtt kitett -mAº- (jelen időben -mIº- ) toldalékkal történik. Az igei személyrag zárja a ragozott igét. Az E/3 személy - igei és névszói mondatban is - jelöletlen morféma. Az eldöntentendő kérdő alakban a múlt időben használt ragok a helyükön maradnak, a többi igeragozásban a mIº kérdőszócskára kerülnek. Alanyi és tárgyas ragozást nem különböztetünk meg. A névszóragozásról mind az öt igeidőben beszélhetünk, de a statikus létige (van, volt) a jelen és a két múlt időben van meg, a jövő és a széles időben a mozzanatos létige (lesz, lehet) értelmezhető. Kijelentő névszóragozásban a személyragok – amelyek az igei személyragokkal egyeznek – a statikus létige esetén a névszóhoz, tagadó alak esetén a değil szóra kerülnek. Mozzanazos létigéről beszélve az olmak 'lenni' ige ragozódik az igeragozás szabályainak megfelelően.
Jelen idő (Şimdiki zaman) Használata egyezik a magyar jelen idő használatával. ben sen o biz siz onlar
olumlu – állító
olumsuz- tagadó
olumlu soru – kérdő
olumsuz soru – tagadó kérdő
yapıyorum yapıyorsun yapıyor yapıyoruz yapıyorsunuz yapıyorlar
yapmıyorum yapmıyorsun yapmıyor yapmıyoruz yapmıyorsunuz yapmıyorlar
yapıyor muyum yapıyor musun yapıyor mu yapıyor muyuz yapıyor musunuz yapıyorlar mı
yapmıyor muyum yapmıyor musun yapmıyor mu yapmıyor muyuz yapmıyor musunuz yapmıyorlar mı
Olumlu – állító 1) Ha az igető Iº-típusú magánhangzóra végződik, közvetlenül illesztjük hozzá a –yor igeidőjelet, pl. oku- → okuyor 'olvas(sa)’ 2) Ha az igető mássalhangzóra végződik, akkor az I°-típusú toldalékok illeszkedési szabálya szerint egy Iºtípusú előhangzó kerül a tő és a –yor időjel közé. pl. kal- → kalıyor ’marad, tartózkodik’ gel- → geliyor ’jön’ otur- → oturuyor ’ül, lakik’, gör- → görüyor ’lát’.
8 3) Ha az igető A°- típusú magánhangzóra végződik, akkor a szóvégi -a vagy -e kiesik és a megmaradt igető utolsó magánhangzójának hangrendje alapján kerül az I° előhangzó a –yor időjel elé. Pl: söyle- → söyl→ söylüyor, ’mond’ bekle- → bekl- → bekliyor ’vár’. Olumsuz/tagadó A változatlanul hagyott igető és a -yor időjel közé illesztjük a -mI°- tagadó toldalékot. pl: oku- → okumuyor ’nem olvas(sa)’ , kalk- → kalkmıyor ’nem indul, nem kel föl’, gör- → görmüyor ’nem lát(ja)’ bekle→ beklemiyor ’nem vár(ja)’, söyle- → söylemiyor ’nem mond(ja)’. ( a tagadó toldalék eredetileg -mAº-, de a -yor előtt csak Iº jelenhet meg.) Mivel az ige belsejében tagadunk, nem tudjuk a tagadószó helyét változtatni, így sok esetben a beszédhelyzet, szövegkörnyezet egészíti ki a mondat értelmét. Pl. Sana söylemiyorum. ’Nem mondom meg neked.’ vagy ’Nem neked mondom’.
! Sajátos változást mutat néhány ige töve: ye- → yiyor ’eszi(k)’, de- → diyor ’mond(ja)’ és git- → gidiyor ’megy’, (seyahat) et- → ediyor ’utazik’. A tagadó igeragozásban azonban ezek az igék sem mutatnak szabálytalanságot. -I° végű igék mássalhangzó végű igék -A° végű igék gitetyede-
olumlu/állító okuyor geliyor söylüyor gidiyor ediyor yiyor diyor
olumsuz/tagadó okumuyor gelmiyor söylemiyor gitmiyor etmiyor yemiyor demiyor
Soru – Kérdő Az eldöntendő kérdést az igei mondatban is a mI° – ebben az igeragozásban csak mu kérdőszócskával alkotjuk meg, amely magára vonja a személyragokat: Sen de geliyor musun? Te is jössz? A kiegészítendő kérdésben – mivel kérdőszót tartalmaz – a mI° kérdőszócska nem jelenik meg, az ige a megfelelő állító/tagadó formában marad: Kim geliyor? ’Ki jön?’ Tramvay ne zaman geliyor? ’Mikor jön a villamos?’ Olumsuz soru A tagadó kérdő mondatokat a tagadó igealakokkal képezzük, az eldöntendőt a személyragos mIº kérdőszócskával, a kiegészítendőt kérdőszóval: Siz de okumuyor musunuz? ’Ti sem olvastok?’ Niçin okumuyorsunuz? ’Miért nem olvastok?’
Ad cümleleri, şimdiki zaman / Névszói mondat, jelen idő A névszói mondat személyragjai négy alakú toldalékok, illeszkednek a névszó hangrendjéhez: iyiyim,'jól vagyok' hastasın 'beteg vagy', yorgunuz 'fáradtak vagytok, Türküm 'török vagyok'. ben sen o biz siz onlar
olumlu hastayım hastasın hasta hastayız hastasınız hasta(lar)
olumsuz hasta değilim hasta değilsin hasta değil hasta değiliz hasta değilsiniz hasta değil(ler)
olumlu soru hasta mıyım hasta mısın hasta mı hasta mıyız hasta mısınız hasta(lar) mı
olumsuz soru hasta değil miyim hasta değil misin hasta değil mi hasta değil miyiz hasta değil misiniz hasta değil(ler) mi
Olumlu / állító Az állító ragozás személyragjai négy alakúak, a hangrendi illeszkedés szabályai szerint kapcsolódnak a tőhöz. Ha magánhangzóra végződik a szó, s a toldalék is azzal kezdődik, -y- hanggal kötjük. (ben) - (y)I°m hastayım, mutluyum, iyiyim, Macarım, memnunum, Türküm, güzelim (sen) - sI°n hastasın, mutlusun, iyisin, Macarsın, memnunsun, Türksün, (o) -Ø hasta, mutlu, iyi, Macar, memnun, Türk (biz) -(y)I°z hastayız, mutluyuz, iyiyiz, Macarız, memnunuz, Türküz (siz) -sI°nI°z hastasınız, mutlusunuz, iyisiniz, Macarsınız, memnunsunuz, Türksünüz. (onlar) -(lA°r) hasta(lar), mutlu(lar), iyi(ler), Macar(lar), memnun(lar), Türk(ler)
9 Többes szám harmadik személyben az állítmányt többnyire nem tesszük többes számba, csak ha a mondatban az alany nem jelenik meg, vagy nagyon távol van az állítmánytól: - Macar kızlar çok güzel. - Evet, çok güzeller.
! A török nyelv – mint azt már láttuk a határozott mondatról szóló részben – egyetlen szóban ki tudja fejezni valakinek a hollétét is: evdeyim ’otthon vagyok’ bürodayım ’irodában vagyok’ ! A szóvégi mássalhangzó-gyengülés az igei személyragok használatakor is bekövetkezik adott esetben: küçüğüm ’kicsi vagyok’. Olumsuz /tagadó A tagadás a değil tagadószóval történik, amely magára vonja a személyragokat: Evde değilim. ’Nem vagyok otthon / Nem otthon vagyok’. Senden memnun değiliz. ’Nem vagyunk elégedettek veled.’ Olumlu soru / kérdő Az eldöntendő kérdést az igeragozásban megismert módon a személyragos mI° kérdőszócskával alkotjuk, de az ismét négy alakú lesz. mI°yI°m Hasta mıyım? Mutlu muyum? mI°sI°n Hasta mısın? Evde misin? mI° O evde mi? Atilla Türk mü? mI°yI°z Hasta mıyız ? Mutlu muyuz? mI°sI°nI°z Evde misiniz? Türk müsünüz? - (lA°r) mI° Evdeler mi? / Onlar evde mi? Mutlular mı / Onlar mutlu mu? A kiegészítendő kérdésben kérdőszó van, nem kérdőszócska: Niçin evdesin? ’Miért vagy otthon?’ Niçin evde değilsin? ’Miért nem vagy otthon?’ Neredesin? ’Hol vagy?’ Olumsuz soru /tagadó kérdés A tagadó kérdő alakok a “névszó değil mi + személyrag” minta alapján képezhetők. Pl. Mutlu değil misin? ’Nem vagy boldog?’
-D°I° múlt idő (Belirli geçmiş zaman) Használata megegyezik a magyar múlt idő használatával. (A török nyelv azonban megkülönbözteti a nem személyesen látott/tapasztalt eseményeket, dolgokat és ezek kifejezésére egy külön igeidőt használ) olumlu – állító ben yaptım sen yaptın o yaptı biz yaptık siz yaptınız onlar yaptılar
olumsuz- tagadó yapmadım yapmadın yapmadı yapmadık yapmadınız yapmadılar
olumlu soru – kérdő yaptım mı yaptın mı yaptı mı yaptık mı yaptınız mı yaptılar mı
olumsuz soru – tagadó kérdő yapmadım mı yapmadın mı yapmadı mı yapmadık mı yapmadınız mı yapmadılar mı
Olumlu / állító A mindig változatlanul hagyott igetőhöz közvetlenül illesztjük a -DºIº időjelet a zöngésség és hangrend szabályai alapján, majd a személyragot a hangrendi illeszkedési szabályai szerint. Pl: gittiniz ’mentetek’, bekledik ’vártunk’, okudun ’olvastad, elolvastad’, gördüler ’látták’. Ebben az igeidőben nincsenek kivételek. Olumsuz / tagadó Az eredeti -mA°- tagadó toldalékkal tagadunk, az utána kerülő időjel ehhez igazodik hangrend és zöngésség szerint. Pl: gitmediniz ’nem mentetek’, beklemedik ’nem vártunk’, okumadın ’nem olvastad, nem olvastál’ görmediler ’nem látták’. Soru / kérdő Az eldöntendő kérdő mondatokban a mI° kérdőszócska nem vonja magára a 2. típusú személyragokat, hanem a hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelő alakban önállóan áll az állító (soru) illetve tagadó (olumsuz soru) igealak után. Pl: gittiniz mi? ’elmentetek?’, bekledin mi? ’vártál?’ okudunuz mu? ’olvastátok?’ gördüler mi ’látták?’ A kiegészítendő kérdő mondatokban nem jelenik a mIº kérdőszócska. Niçin gitmedin? ’Miért nem mentél?’ Nerede kaldınız? ’Hol aludtatok?’
10 Olumsuz soru / tagadó kérdő A tagadó kérdő alakot a tagadott igealak után kerül a mI˚ kérdőszócska: Okumadın mı? ’Nem olvastad?’ Görmediniz mi? ’Nem láttátok?’
Ad tümcelerinde belirli geçmiş A határozott mondat ben sen o biz siz onlar
olumlu öğrenciydim öğrenciydin öğrenciydi öğrenciydik öğrenciydiniz öğrenciydiler
olumsuz öğrenci değildim öğrenci değildin öğrenci değildi öğrenci değildik öğrenci değildiniz öğrenci değildiler
soru öğrenci miydim öğrenci miydin öğrenci miydi öğrenci miydik öğrenci miydiniz öğrenci miydiler
olumsuz soru öğrenci değil miydim öğrenci değil miydin öğrenci değil miydi öğrenci değil miydik öğrenci değil miydiniz öğrenci değil miydiler
Ahogy a jelen idejű névszói mondatban az igei állítmány ragként rákerül a névszóra (mutluyum, mutlusun…) úgy a múlt időben is a névszó magára veszi az időjelet és az igei személyragot. A névszói mondatban a magánhangzóhoz –y- hang köti az időjelet . Pl.: hastaydım ’beteg voltam’, mutluyduk ’boldogok voltunk’, polistim ’rendőr voltam’. A tagadó mondatban a değil tagadószó hordozza az időjelet és az igei személyragot. Pl.: hasta değildim ’nem voltam beteg’, mutlu değildik ’nem voltunk boldogok’, polis değildim ’nem voltam rendőr’. Az eldöntendő kérdő szerkezetben az időjel és a személyragok a mI° kérdőszócskára kerülnek, amely a hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelően követi a névszót. Pl.: hasta mıydın? ’beteg voltál?’, mutlu muydunuz? ’boldogok voltatok?’, polis miydin? ’rendőr voltál?’. A tagadó kérdő szerkezetben a névszót előbb a değil tagadószó, majd az időjellel és személyraggal ellátott mI° kérdőszócska követi. Pl.: hasta değil miydin? ’nem voltál beteg?’, mutlu değil miydiniz? ’nem voltatok boldogok?’, polis değil miydin? ’nem voltál rendőr/nem rendőr voltál?’. A kiegészítendő kérdő mondatban nem a mI˚ kérdőszócska ragozott alakjai jelennek meg, hanem kérdőszó, ami magára veheti az időjelet, személyragokat. Neredeydin? ’Hol voltál?’ Niçin oradaydın? ’Miért voltál ott?’ Határozatlan mondat A határozatlan névszói mondat állítmánya múlt időben vardı ’volt’ illetve yoktu ’nem volt’. Ezek az igealakok magukra vehetik a 2. típusú személyragokat, pl. Orada ben de vardım. ’Én is voltam ott.’ Kérdő formája a var mıydı és a yok muydu. Dün sizde parti var mıydı? ’Volt nálatok tegnap buli?’ Manavda salatalık yok muydu? ’Nem volt uborka a zöldségesnél?’
Gelecek zaman Használata megegyezik a magyar jövő idő használatával. ben sen o biz siz onlar
Olumlu – állító yapacağım yapacaksın yapacak yapacağız yapacaksınız yapacaklar
olumsuz- tagadó yapmayacağım yapmayacaksın yapmayacak yapmayacağız yapmayacaksınız yapmayacaklar
olumlu soru – kérdő yapacak mıyım yapacak mısın yapacak mı yapacak mıyız yapacak mısınız yapacaklar mı
olumsuz soru – tagadó kérdő yapmayacak mıyım yapmayacak mısın yapmayacak mı yapmayacak mıyız yapmayacak mısınız yapmayacaklar mı
ben sen o biz siz onlar
Olumlu – állító bekleyeceğim bekleyeceksin bekleyecek bekleyeceğiz bekleyeceksiniz bekleyecekler
olumsuz- tagadó beklemeyeceğim beklemeyeceksin beklemeyecek beklemeyeceğiz beklemeyeceksiniz beklemeyecekler
olumlu soru – kérdő bekleyecek miyim bekleyecek misin bekleyecek mi bekleyecek miyiz bekleyecek misiniz bekleyecekler mi
olumsuz soru – tagadó kérdő beklemeyecek miyim beklemeyecek misin beklemeyecek mi beklemeyecek miyiz beklemeyecek misiniz beklemeyecekler mi
11 Olumlu Mássalhangzóra végződő tőhöz közvetlenül, magánhangzóra végződő tőhöz -y kötőhanggal kapcsoljuk a kétalakú időjelet, majd a személyragot a hangrendi illeszkedés szabályai szerint. Amennyiben az igei személyrag magánhangzóval kezdődik (E/1 és T/1) az időjel –k hangja –ğ-vé változik. Pl.: okuyacağım ’olvasni fogok, el fogom olvasni’ göreceksin ’látni fogod, majd meglátod’. A şimdiki zamannál látott négy kivétel ebben az igeidőben is ugyanazokat a változásokat mutatja, pl. gideceğiz ’el fogunk menni’ yiyeceksiniz ’enni fogtok, meg fogjátok enni’. Olumsuz Az igetőhöz közvetlenül kapcsoljuk a -mA° tagadó toldalékot, majd a -yA°cA°k időjelet és utána az igei személyragot: okumayacağım ’nem fogok olvasni, nem fogom elolvasni’, gitmeyeceğiz ’nem fogunk (el)menni’. Olumlu soru Mivel ez az igeidő is az első típusú személyragokat használja, ezek átkerülnek az eldöntendő kérdő mondat mI° kérdőszócskájára. Pl.: okuyacak mısın? ’olvasni fogsz, el fogod olvasni?’, gidecek miyiz? ’el fogunk menni?’ Olumsuz soru A tagadóan ragozott igealak igei személyragjai az eldöntendő kérdő mondatban átkerülnek a mI° kérdőszócskára. Pl.: okumayacak mısın? ’nem fogsz olvasni?, nem fogod elolvasni?’, gitmeyecek miyiz? ’nem fogunk elmenni?”
Névszói mondat jövő idő (Ad tümcelerinde gelecek zaman) Az olmak 'lenni; válni valamivé' ige jövőidejű alakjaival képezzük. Pl.: Hasta olacaksın. ’Beteg leszel.’ Yorgun olmayacak mıyız? ’Nem leszünk fáradtak?’ Hava bulutlu olmayacak. ’Nem lesz felhős az idő.’ Így képezzük a határozatlan névszói mondat jövő idejét is. Pl: Seneye çok param olacak. ’Jövőre sok pénzem lesz.’ Maalesef bütün dünyâda barış olmayacaktır. ’Sajnos nem lesz béke az egész világon.’
Geniş zaman Az ún. ’széles idő’ udvarias kérést, bizonytalanságot, általános dolgokat fejez ki. Magyarra jelen, néha jövő idővel fordítjuk. Történetek megírásakor és bizonyos időhatározói mellékmondatokban (-ken) múlt időt is kifejezhet. ben sen o biz siz onlar
olumlu yaparım yaparsın yapar yaparız yaparsınız yapar(lar)
Olumsuz yapmam yapmazsın yapmaz yapmayız yapmazsınız yapmaz(lar)
olumlu soru yapar mıyım yapar mısın yapar mı yapar mıyız yapar mısınız yapar(lar) mı
olumsuz soru yapmaz mıyım yapmaz mısın yapmaz mı yapmaz mıyız yapmaz mısınız yapmaz(lar) mı
ben sen o biz siz onlar
Olumlu üzülürüm üzülürsün üzülür üzülürüz üzülürsünüz üzülür(ler)
Olumsuz üzülmem üzülmezsin üzülmez üzülmeyiz üzülmezsiniz üzülmez(ler)
olumlu soru üzülür müyüm üzülür müsün üzülür mü üzülür müyüz üzülür müsünüz üzülürler mi
olumsuz soru üzülmez miyim üzülmez misin üzülmez mi üzülmez miyiz üzülmez misiniz üzülmez(ler) mi
Olumlu A) A magángangzóra végződő igék -r- időjelet kapnak: okur, 'olvas' ağrır ’fáj’ B) A mássalhangzóra végződő egy szótagú igékhez –A°r időjel járul: yapar, gider C) A mássalhangzóra végződő több szótagú igék -I°r időjelet kapnak: üzülür ’szomorkodik’ çalışır ’dolgozik’
12 A git- et- igék szóvégi mássalhangzója két magánhangzó közé kerülve ebben a ragozásban is d-vé változik, míg a de- és ye- igék töve változatlan, hiszen mássalhangzóval kezdődő toldalékot kapnak. A szótagszám alapú szabály alól kivétel az alábbi 13 (-l, -n, -r végű) ige, amelyek egy szótagú voltuk ellenére is -I°r időjelet vesznek magukra: al- > alır
gel- > gelir gör-> görür kal- > kalır ol- > olur öl- > ölür
bil- > bilir bul- > bulur dur- > durur
san- > sanır ’vél’ var- > varır ’érkezik’ ver- > verir vur- > vurur ’üt’
A személyragok az Iº-típusú hangrendi illeszkedés alapján kerülnek a szavakra: çalışırım, giderim, uyurum, üzülürüm. Olumsuz A tagadó szerkezetben az igetőhöz – annak végződésétől és szótagszámától függetlenül – a -mA° tagadó toldalék, a –z- alakban megjelenő időjel, s az igei személyragok kapcsolódnak. A egyes és többes szám első személyben a –z- hang nem jelenik meg, továbbá egyes szám első személyben a személyrag is módosul: ben ...- mA°m, biz ...- mA°yI°z. Olumlu soru A kérdő szerkezetben az igére csak az időjel kerül, az igei személyragok átkerülnek a - mI° kérdőszócskára, pl: gelir misin? ’jössz?’ Olumsuz soru A kérdő szerkezetben az igére a -mA°z toldalékbokor kerül, a személyragok a -mI° kérdőszócskán vannak. Beklemez misiniz? ’Nem vártok?’
Belirsiz – mI˚ş-li - geçmiş zaman / bizonytalan, mis-múlt Használata : 1) A -mI°ş időjeles igeidőt elsősorban olyan tények, események stb. elmondására használjuk, amelyeket nem személyesen láttunk, tapasztaltunk, hanem közvetett információink vannak róla: hallottuk, olvastuk. Babam eskiden bu fabrikada çalışmış. ’Apám régen ebben a gyárban dolgozott.’ – de én ezt csak tőle vagy mástól tudom, nem láttam. Nem feltétlenül múlt idő, alkothat összetett igeidőt a jelen és jövő idők után kerülve, névszói mondatban pedig csak a szövegkörnyezet alapján tudjuk eldönteni, hogy múlt vagy jelen időt fejez ki, pl. Dün Ankara’da fırtına varmış. ’Tegnap Ankarában vihar volt.’ és Az evvel Ahmet’le konuştum, Ankara’da fırtına varmış. ’Az imént beszéltem Ahmettel, Ankarában vihar van / volt.’
2) Szintén ezt az igeidőt használjuk utólagosan észrevett dolgok kifejezésére: Allah kahretsin, yemek yanmış ’ A fenébe, leégett az étel.’ vagy Ay, anahtarımı evde unutmuşum! 'Ó, otthon hagytam a kulcsomat' és Saçın çok güzel olmuş. ’Jaj, de jó lett a hajad.’ típusú mondatokban, azaz amikor a tényeket utólagosan konstatáljuk. ben sen o biz siz onlar
olumlu yapmışım yapmışsın yapmış yapmışız yapmışsınız yapmışlar
olumsuz yapmamışım yapmamışsın yapmamış yapmamışız yapmamışsınız yapmamışlar
Olumlu soru yapmış mıyım yapmış mısın yapmış mı yapmış mıyız yapmış mısınız yapmışlar mı
Olumsuz soru yapmamış mıyım yapmamış mısın yapmamış mı yapmamış mıyız yapmamış mısınız yapmamışlar mı
Olumlu Az igetőhöz annak változtatása nélkül kapcsoljuk a négy alakú -mI°ş időjelet a hangrendi illeszkedés szabályai szerint, majd az 1. típusú személyragot. pl. unutmuşum ’elfelejtettem' görmüşsün ’láttad’, yemiş ’megette’ Ebben az igeidőben nincsenek kivételek.
13 Olumsuz A tagadó igealakban az igetőhöz a mA° tagadó toldalék, ehhez a mI°ş időjel, majd az 1. típusú személyrag kapcsolódik. görmemişsin ’nem láttad’ uyumamışsınız ’nem aludtatok’ Soru, olumsuz soru A kérdő igealakban a személyragok a mI° kérdőszócskához kapcsolódnak, az igéhez az esetleges tagadó toldalék majd az időjel járul: ölmüş mü?’meghalt?’ kalmamış mısınız?’nem maradtatok?’
Névszói mIş (Ad tümcelerinde belirsiz geçmiş zaman) Határozott mondat A névszói mondatokban a -D˚I˚ múlthoz hasonlóan magánhangzóra végződő szóra –y-nal kapcsolódik. olumlu olumsuz soru ben hastaymışım hasta değilmişim hasta mıymışım sen hastaymışsın hasta değilmişsin hasta mıymışsın o hastaymış hasta değilmiş hasta mıymış biz hastaymışız hasta değilmişiz hasta mıymışız siz hastaymışsınız hasta değilmişsiniz hasta mıymışsınız onlar hastaymış(lar) hasta değilmişler hasta mıymışlar Határozatlan mondat A létezést kifejező – határozatlan névszói mondat - állítmánya tagadó alakja a yokmuş, tagadó érdő alakja a yok muymuş.
olumsuz soru hasta değil miymişim hasta değil miymişsin hasta değil miymiş hasta değil miymişiz hasta değil miymişsiniz hasta değil miymişler a varmış, kérdő alakja a var mıymış,
Emir ve istek kipi A felszólító és az óhajtó mód a török nyelv napi gyakorlatában egyetlen teljes ragozási táblázatot alkot, noha történetileg külön ragozási sora volt a felszólító és az óhajtó módnak. Az alábbi összevont táblázatban az egyes és többes szám első személyű alak az óhajtó, a többi a felszólító módhoz tartozik. ben sen o biz siz onlar
olumlu göreyim gör görsün görelim görün/görünüz görsün(ler)
olumsuz görmeyeyim görme görmesin görmeyelim görmeyin/-iniz görmesin(ler)
olumlu soru göreyim mi? görsün mü? görelim mi? görsün(ler) mi?
olumsuz soru görmeyeyim mi? görmesin mi? görmeyelim mi? görmesin(ler) mi?
A magánhangzóval kezdődő toldalékok esetében a git-, et-, ye-, de- igék a szokásos változást mutatják, pl. gidelim, yardım edelim, yiyelim. ben... Egyes szám első személyben az óhajtó mód kívánságot, kérést, fölszólítást és 'önnoszogatást' fejez ki. Az -(y)A°yI°m toldalékkal képezzük, pl. Ben de gideyim. 'Én is hadd menjek.' Ben okuyayım 'Hadd én olvassam'. Nereye koyayım? 'Hová tegyem?' Çamaşırları yarın yıkayayım. ’Holnap mossam ki a ruhákat!’ Tagadása a -mA° tagadó toldalékkal történik, így a teljes képlet: -mAyAyI°m. Ben gitmeyeyim ' Hadd ne menjek.' Uyumayayım artık 'Ne aludjak = Na, keljek már föl.' Kérdő szerkezetben a személyrag nem kerül át a mI° kérdőszócskára: Yardım edeyim mi? 'Segítsek?' Masaya koymayayım mı? ' Ne tegyem az asztalra?' sen... Az egyes szám második személyű alak parancsot fejez ki, kérésre nem illik használni. (A kéréseket mint láttuk - a geniş zaman kérdő formáival illik megfogalmazni.) Képzése: mód- és időjel, személyrag nélküli tő, pl. Bodri, öldür! 'Bodri, öl!' Sen sus! 'Te csak hallgass!'
14 Tagadása, a határozott tiltás a -mA° tagadó toldalékkal történik: Onu kaldırma. 'Azt ne emeld föl!' Denize girme. 'Ne fürödj a tengerben!' Beni rahatsız etme! 'Ne zavarj!' Kérdő alakja nincs. O... Az egyes szám harmadik személyű alak is a felszólító ragozáshoz tartozik. Képzése: ige + sI°n, pl. Ahmet biraz dolaşsın. 'Ahmet sétáljon egy kicsit!' Bugünkü yemeği ablam pişirsin. ' Ma a nővérem főzzön!' Fark etmez, ancak güzel olsun. ’Mindegy, csak szép legyen.’ Kolay gelsin. ’Jöjjön könnyen. = Minden jót.’ Tagadása a -mA° tagadó toldalékkal történik. Şu kedi öğleye kadar uyumasın ki. ' Ne aludjon már délig ez a macska!' Temizlikçi kadın şu elbiselerimi yıkamasın. 'Ne mossa ki a takarítónő ezeket a ruháimat.' A kérdő szerkezetben a személyrag nem kerül át a mI° kérdőszócskára, pl. Hastalar da oruç tutsun mu? 'Böjtöljenek a betegek is? Fakirler öğrenmesin mi? 'A szegények ne tanuljanak?' Biz... A többes szám első személyű alak óhajt, kollektív önnoszogatást fejez ki. Képzése: -(y)A°lI°m, pl. Hadi çıkalım. 'Na, induljunk!' Oynayalım! 'Táncoljunk!' Uyayalım artık. 'Aludjunk már!' Tagadása a -mA° tagadó toldalékkal történik, pl. Artık beklemeyelim. 'Ne várjunk többet (már)! Kérdő szerkezetben a személyrag ebben a személyben sem kerül át a mI kérdőszócskára, pl. ' Fotoğrafını çekmeyelim mi? 'Ne fényképezzük le?' Uyumayalım mı? 'Ne aludjunk?' Siz... A többes szám második személyű felszólító módot az -(y)I°n, hangsúlyozottan udvarias helyzetben, 'Önök'-nek címezve az -(y)I°nI°z toldalékkal alkotjuk meg, pl. Siz gidin. 'Ti menjetek' Lütfen mektuplarınızı zamanında gönderiniz. 'Kérjük idejében küldjék el leveleiket.!' Bana inanın. 'Higgyetek nekem!' Tagadó formája határozott tiltást fejez ki, s a -mA° tagadó toldalékkal történik, pl. Onunla konuşmayın. 'Vele ne beszélgessetek!' Balkondan düşmeyin. 'Le ne essetek az erkélyről!' Kérdő alakja nincs. Onlar... A többes szám harmadik személyű alakok helyén az egyes szám harmadik személyűek állnak, adott esetben a -lA°r többesjellel ellátva.
Yeterlilik eylemi – ható ige A török nyelv a ható igét állító mondatban a tőhöz kapcsolt -(y)A°bil- toldalékkal képezi, amelyet a igeidőjel és személyrag követ. A ható ige egyaránt kifejez képességet, lehetőséget, engedélyt. Pl: gidebilirim ’elmehetek; el tudok menni; lehet, hogy elmegyek’. Elméletileg minden igeidővel állhat, de leggyakrabban geniş zamanban és -D˚I˚ múltban fordul elő. yapabilirim ’meg tudom csinálni’ oynayabiliriz ’játszhatunk evlenebilirsiniz ’összeházasodhattok’ büyüyebilir ’lehet, hogy megnő’
yapabildim ’meg tudtam csinálni’ oynayabildik ’játszhattunk’ evlenebildiniz ’öszeházasodhattatok’ büyüyebildi ’meg tudott nőni’
Kérdő szerkezetben az adott igeidő szabályai érvényesek. yapabilir misin? meg tudod csinálni? yapabildin mi? ’megtudtad csinálni?’ oynayabilir miyiz? játszhatunk? oynayabildiniz mi? ’játszhattatok?’ evlenebilir miyiz?’összeházasodhatunk?’ evlenebildiniz mi?’össze tudtatok házasodni?’ büyüyebilir mi? ’meg tud nőni?’ büyüyebildi mi? ’meg tudott nőni?’
15 Tagadásakor az –(y)A°bil- képzőből kiesik a –bil- és a tagadó toldalék lép a helyébe az adott igeidő szabályai szerint: yapamam ’nem tudom megcsinálni’ yapamadım ’nem tudtam megcsinálni’ yapamaz mıyım? 'nem tudom megcsinálni' yapamadın mı? 'nem tudtad megcsinálni' oynayamayız ’nem játszhatunk’ oynayamadık ’nem játszhattunk’ evlenemeyiz ’nem házasodhatunk össze’ evlenemedik ’nem házasodhattunk össze’ büyüyemez ’ nem tud megnőni’ büyüyemedi ’nem tudott megnőni’ Az állító alak tehát A tagadó alak
igető + (y)A°bil + igeidőjel + személyrag igető + (y)A°mA° (şimdiki zamanban -(y)A°mI°-) + igeidőjel + személyrag.
állító:
tagadó: ütüleyebiliyorum ’kivasalhatom’ okuyabilirim ’el tudom olvasni’ bitirebildik ’ be tudtuk fejezni’ yapabileceğiz ’meg fogjuk tudni csinálni’ deneyebilmiş ’meg tudta próbálni’
ütüleyemiyorum ’nem tudom kivasalni’ okuyamam ’nem tudom elolvasni’ bitiremedik ’nem tudtuk befejezni’ yapamayacağız ’nem fogjuk tudni megcsinálni. deneyememiş ’nem próbálhatta meg’
A kivételek a ható ige képzésekor is kivételekként viselkednek, mivel magánhangzóval kezdődő toldalék kerül a tőre: yedegitet-
yiyebiliriz ’megehetjük’ diyebiliriz ’mondhatjuk’ gidebildim ’mehettem’ ’edebildim
yiyemezsiniz ’nem ehetitek meg’ diyemeyiz ’nem mondhatjuk, nem mondhatnánk’ gidemedim ’nem mehettem, nem tudtam menni’ edemedim
gerek, lâzım / kell A ‘kell’ jelentésű gerek ill. lâzım szavak tárgyak és cselekvések szükségességét is kifejezhetik. Makas sana lâzım mı? ‘Kell neked az olló?’ Sınavda sözlük gerekecek. ‘A vizsgán kelleni fog a szótár.’ A cselekvés szükségességének kifejezése a törökben is a magyarhoz hasonlóan általános értelemben az ige + -mA°k mastar (főnévi igenév) gerek / lâzım szerkezettel történik, pl: Bunu görmek lâzım. ‘Ezt látni kell.’ İnsanları affetmek gerek. ‘Meg kell bocsájtani az embereknek.’ Személyes szerkezetben, amikor a mondat megadja azt is, hogy kinek kell a dolgot megtennie, az “ige + -mA° mastar + birtokos személyjel gerek / lâzım” szerkezetet kell használni, pl: Benim de gitmem gerek. 'Nekem is mennem kell.' Sizin de ödev yapmanız lâzım. ‘Nektek is kell leckét csinálnotok.’ A kellés minden igeidőben kifejezhető: gerek, gerekiyor, gerekir; gerekti gerekmiş gerekecek
lazım lazımdı lazımmış lazım olacak
- kell - kellett - kell, kellett - kelleni fog
Tagadása, a ‘nem kell’ kifejezése többféle módon történhet: Paranın bu yıl birikmesi lâzım değil. ‘A pénznek nem kell az idén összegyűlnie.’ Bütün duvarları bordoya boyamanıza gerek yok. ‘Nem kell minden falat bordóra festenie’ Bizimle mağaraya inmen gerekmiyor. ‘Nem kell lejönnöd velünk a barlangba.’ “Gerekmez bu dünya sensiz.” .”Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül.” Balassi B. A kellés kifejezésének kérdő alakjai igei mondatban az adott igeidő kérdő formáival egyeznek vagy névszói szerkezetben a …… lâzım mı? „kell-e” vagy az –A˚gerek var mı / yok mu? ’…-ra szükség van / nincs?’ szerkezettel alkothatóak meg. Kimsesizlere yardım etmemiz gerekmiyor mu? ’Nem kell segítenünk a magányosoknak?’ Yardım etmene gerek yok muydu? ’Nem kellett segítened?’
16
NÉVUTÓK ÉS VONZATAIK -DºAºn önce, sonra / előtt, után Az önce és a sonra névutók távolító esetet vonzanak: a viszonyítási pontra a –D˚A˚n toldalék kerül. A minden esetben jelöletlen időtartam – azaz, hogy az egyik dolog mennyivel a másik előtt ill. után történik – minden esetben vonzat nélkül, jelöletlenül áll, és a szerkezet belsejébe kerül. Öğleden önce biraz ders çalışıyoruz. Délelőtt tanulunk egy kicsit. Dersten sonra ne yapıyorsunuz? ’Mit csináltok óra után? Kahvaltıdan yirmi beş dakika sonra banyo yapıyorum. 'Huszonöt perccel reggeli után fürdöm. ' -DºAºn beri / óta Sabahtan beri çalışıyoruz. 'Reggel óta dolgozunk.' -DºAºn başka / más Bir sandviçten başka hiç bir şey yemedim. 'Semmit nem ettem egy szendvicsen kívül' gibi / hasonló (mint) A gibi a hasonlított után és a tulajdonság illetve cselekvés előtt áll. A személyes névmások helyett csak birtokos névmás állhat előtte, de vonzata nincs. Névszóként ragozható, állhat a különféle igeidőkben. A török mondaton belüli helyét a magyar ’-hoz hasonló’ szóval alkotott mondatból kapjuk meg: Te is olyan vagy, mint az anyád. = Te is az anyádhoz hasonló vagy = Sen de annen gibisin. Tarlalar tam bir bahçe gibi. A szántóföldek olyanok, mint egy kert. (kerthez hasonlóak) Fakirler gibi yürüyerek geldik. Gyalog jöttünk, mint a szegények. (szegényekhez hasonlóan) Ben de senin gibi gazeteci olmak istiyorum. Én is újságíró akarok lenni, mint te. Tam bir prenses gibiydin. Pont olyan voltál, akár egy hercegnő. için / -ért, -nak, -nek, … céljából A célhatározói jelentésű (-nak /-nek, -ért, azért, hogy) için névutó a török nyelvben a névszó, igenév illetve a névmás után kerül. A névszóra illetve az igenévre nem kerül vonzat, de a névmás csak birtokos névmásként szerepelhet. Ha a cselekvés végzője és annak haszonélvezője, akkor a magyar mellékmondat alanyát az igenéven (mastar) birtokos személyraggal jelöljük. (Igenév után kerülve az ulaç nyelvtani kategóriájába tartozik, mert két tagmondat viszonyát jelöli.) Seninle konuşmak için geldim. ’Azért jöttem, hogy beszéljek veled. Ahmet için bir pasta yaptırdım. ’Csináltattam egy tortát Ahmetnek.’ İşimi bitirmek için erken kalktım. Korán keltem, hogy befejezzem a dolgomat. Geç kalmaman için sana bir taksi çağırayım mı? 'Hívjak neked egy taxit, hogy el ne késs?' –(y)A° göre / szerint Ahmet'e göre bu iyi bir fikir değil. 'Ahmet szerint ez nem egy jó ötlet.' Bana göre şimdi çıkmamız lazım. 'Szerintem most kell indulnunk.' –(y)A°kadar / -ig A végpontot jelöli térben és időben: Sabaha kadar eğlendik. ’Reggelig buliztunk.’ Köşeye kadar dümdüz git. 'Menj egyenesen a sarokig' kadar / mennyi, mennyire, annyira ne kadar, o kadar... ’mennyi, annyi’ – ez esetben az előtte álló névmás nem kap toldalékot. Bugün ne kadar güzelsin! 'Ma milyen / mennyire szép vagy!' Ahmet kadar, benim kadar ’annyira, mint Ahmet, annyira mint én’ – hasonlítói funkcióban az előtte álló névmás mindig birtokos névmás, a tulajdonnév toldalék nélküli. Sen de benim kadar bencilsin. 'Te is vagy annyira önző, mint én.' A gibihez képest a hasonlóság mellett fokozatbéli különbséget is kifejez. olarak / -ként, mint... A funkciót adja meg: Arkadaş olarak geldim. 'Barátként jöttem. = Úgy jöttem, mint barát.' Öğretmen olarak çalışıyorum. 'Tanárként dolgozom.' Erkek olarak işiniz daha kolay. 'Férfiként könnyebb dolgotok van.' A helyhatározói névutók Az ’alatt, fölött, között’ stb kifejezések a török nyelvben állhatnak önmagukban is, pl. arkada ’hátul’, és van viszonyított használatuk is, pl. arkamda ’mögöttem’, önümüze ’elénk’. A helyhatározói névutókat a
17 következő gyökökből képezzük: arka... ’hátul, hátra stb’ ön... ’előtt, elől, elé stb.’ alt... ’alatt, alá stb.’ üst... ’tetején, rajta stb.’
üzer... 'fölött, fölé stb.' yan... ’mellett, mellé stb’ sağ... ’jobb’ sol... ’bal’ karşı… ’szemközt’
iç... ’belsejében, bele stb.’ dış... ’kívül stb’ ara... ’között, közé’ orta... ’közép’
Önálló, nem viszonyított használata általában a következőknek van: arka → arkaya ’hátra’ arkada ’ hátul’, arkadan ’hátulról’ yan→ yana ’oldalra’ yanda ’oldalt’, yandan ’oldalról’ sağ → sağa ’jobbra’ sağda ’jobb oldalon’ sağdan ’jobbról’ sol → sola ’balra’ solda ’bal oldalon’ soldan ’balról’ karşı → karşıda ’szemben’ karşıya ’szembe, át’ karşıdan ’túloldalról’ geri 'vissza'→ geride kaldı ’elmaradt, hátramaradt’, ileri → ileride ’elől, később’ yukarı → yukarıya 'fel' yukarıda 'fent' tukarıdan 'fentről' aşağı → aşağıya 'le' aşayıda 'lent' aşağıdan 'lentről' dışarı → dışarıya 'ki' dışarıda 'kint' dışarıdan 'kintről' içeri → içeriye 'be' içeride 'bent' içeriden 'bentről' Viszonyított használatban a határozószó + birtokos személyjel + helyhatározórag képlettel alkotjuk meg, pl: önümde ’előttem’ önünde ’előtted’ önünde ’előtte’ önümüzde ’előttünk’ önünüzde ’előttetek’ önünde ’előttük’ arkamda ’mögöttem’
arkanda ’mögötted’ arkasında ’mögötte’ arkamızda ’mögöttünk’ arkanızda ’mögöttetek’ arkasında ’mögöttük’ sağıma ’jobbomra’ sağına ’jobbodra’
sağına ’jobbjára’ sağımıza ’jobbunkra’ sağınıza ’jobbotokra’ sağına ’jobbjukra’ altımdan ’alólam’ altından ’alólad’ altından ’alóla’
altımızdan ’alólunk’ altınızdan ’alólatok’ altından ’alóluk’
Az ara... és az orta... értelemszerűen csak többes számban használható.
Saat kaç? A „Mennyi az idő?” kérdésre egész órakor a „Saat …” kifejezéssel válaszolunk, pl.: Saat sekiz. ’Nyolc óra.’ Félkor az elmúlt órához viszonyítva a buçuk ’és fél’ kifejezést használjuk, pl. Saat beşbuçuk. ’Fél hat.’ A 12:30 azonban Saat yarım, mivel egynél kisebb félről van szó. Ha a nagy mutató egész és fél között jár, azaz fél előtt vagyunk, akkor az elmúlt órához viszonyítva a „saat …(y)I° … dakika geçiyor” kifejezéssel adunk választ, (bár a dakika és a saat szó sokszor általában elmarad) pl: Saat sekizi on dakika geçiyor. ’Nyolc óra múlt 10 perccel.' Altıyı yirmi beş geçiyor. ’Hat (óra múlt) 25 (perccel)’ Negyedkor élhetünk a çeyrek geçiyor kifejezéssel is. Saat dördü çeyrek geçiyor. 'Negyed öt.' Ha az nagy mutató fél és egész között jár, akkor a következő órához viszonyítva a „saat … -(y)A° çeyrek / …dakika var” kifejezéssel válaszolunk. Pl.: Saat üçe yedi dakika var. ’Három óra lesz hét perc múlva.’ Dörde çeyrek var. ’Háromnegyed négy.’ Előfordulhat, hogy mindezt mellőzve csak az egész órát illetve a percet közlik – mindkettőt tőszámnévvel. Pl.: Saat altı sekiz. ’Hat óra nyolc (perc).’ Saat iki kırk beş. ’Két óra negyven öt (perc).’
Saat kaçta? A „Hány órakor?” kérdésre egész órakor, félkor illetve rövid válasznál a –D°A° ragot használjuk. Pl.: Saat dörtte. ’Négy órakor.’ Saat yedi buçukta. ’Fél nyolckor.’ Saat yarımda. ’Fél egykor.’ Saat altı kırk beşte. ’Hat (óra) negyven ötkor.” Egész és fél között a saat … -(y)I° … geçe képletet használjuk az elmúlt órához viszonyítva, pl: Saat on biri on geçe. ’Tizenegy óra tíz perckor.’ Saat üçü çeyrek geçe. ’Negyed négykor.’ Fél és egész között a következő órához viszonyítva a saat …-(y)A° … kala képlet alapján adunk választ: Saat ona beş kala. ’Tíz óra előtt öt perccel.’ Bire çeyrek kala. ’Háromnegyed egykor.’
18
A kölcsönös, a visszaható, a kérdő, a határozatlan, az általános és a kérdő névmás A kölcsönös névmás, a birbir… ’egymás’ minden esetben birtokos személyjellel és igevonzattal vagy birtokos személyraggal ellátva jelenik meg: birbirimizi birbirinizi birbirlerine
– mi egymást - ti egymást - ők egymásnak
birbirimizden - mi egymástól birbirinize - ti egymásnak birbirlerinden - ők egymástól
A mondatok állítmányát a birtokos személyjellel jelölt személlyel egyeztetjük: Birbirimizi seviyoruz. 'Szeretjük egymást' Birbirinize hiç telefon etmiyor musunuz? 'Nem telefonáltok egymásnak?' A hiçbir... ’egyik sem’ általános névmás is birtokos + egyéb toldalék szerkezetben használatos, alanyként meghatározza az állítmány személyét. Hiçbirimizin parası yoktu. 'Egyikünknek sem volt pénze.' Hiçbirinizi affetmem. 'Egyikőtöknek sem bocsátok meg.” Ugyanígy használjuk a her iki... ’mindkettő’ , a hep... ’mind’ és a hangi… ’melyik’ általános illetve kérdő névmásokat, és a bazılar… ’egyesek’ çok… ’többség’ szavakat is: a számot és személyt birtokos személyraggal, a szó mondatrészi szerepét a megfelelő toldalékokkal fejezzük ki. Her ikinize birer çıkolata aldım. 'Mindkettőtöknek vettem egy-egy csokit.' Hepimizin bileti var mı? 'Mindannyiunknak van jegye?' Hangimizden daha çok hoşlanırsınız? 'Melyikünket kedveli jobban?' Bazılarınıza çok kızdım. 'Némelyikőtökre nagyon (meg)haragudtam.' Çoğumuz dans etmedik. 'A többségünk nem táncolt.' Határozatlan névmásként a biri és a kimse 'valaki, senki' szavak egyaránt használatosak, de az utóbbi E/3 : Kimse geldi mi? 'Jött valaki?' Arkadaşlarımdan biri hastalanmış. 'A barátaim egyike megbetegedett.' Biriniz beni sevmiyor. 'Egyikőtök nem szeret engem.' A kendi visszaható névmás ellentétben a korábbiakkal egyes számban is használatos. Kendine iyi bak. 'Vigyázz magadra!' Bazen kendisini de düşünmesi lazım. 'Néha magára is kell gondolnia.' Kendinize sorun. 'Magatokat kérdezzétek!'
ULAÇLAR Az ulaçok két tagmondatot kötnek, s kifejezik az azok közti időbeli, ok-okozati logikai stb. viszonyt. Az ulaçok után nem teszünk vesszőt. Általában igeidőjel és személyrag nélküli tőhöz járulnak, de nem mindegyik. Az első tagmondat igéjére kerülnek, hiszen az állítmány a mondat végén van, az ulaç-csal álló szó pedig nem állítmány. Ez azt is jelenti, hogy a magyar mondat tagmondatainak sorrendjét meg kell cserélni, mert a magyarban a általában főmondat áll elől, a mellékmondat (mert, azért hogy, és, miután, mielőtt, amikor stb. kötőszóval) követi.
-mAºk için , -mAºk üzere Az için és üzere célhatározói névutók a -mAº / -mAºk mastarral együtt használva célhatározói ulaçként funkcionálnak. Az için különböző alanyú mondatokat is köthet, s ebben az esetben az első tagmondat alanyát a -mAº mastaron birtokos személyjellel jelöljük (pontosabban a magyar mellékmondat alanya és állítmánya birtokos szerkezetbe kerül.) Seninle konuşmak için geldim. 'Azért jöttem, hogy beszéljek veled.' Mutlu olman için daha neler yapmam lazım? 'Mit kell még tennem, hogy boldog légy?' Ahmet'in yurt dışına gidebilmesi için babası önceden para biriktirdi.' Az apja már korábban pénzt gyűjtött, hogy Ahmet külföldre mehessen.' Az üzere csak olyan célhatározói mellékmondat megfelelője lehet, ahol az alany egyezik a főmondatéval. Stilisztikailag választékosabb, irodalmi és sajtónyelvi forma. Tagadó formája gyakran „úgy... hogy soha többet …” mellékértelmet hordoz. Biraz dinlenmek üzere toplantıya on dakika ara veriyoruz. 'Tartunk tíz perc szünetet egy kis pihenés céljából.' Bir daha dönmemek üzere buradan gidiyorum. 'Elmegyek és soha többet nem jövök vissza.'
- (y)I°p ulacı Az –(y)I°p két mellérendelő tagmondatot köt, a magyar ’és’ megfelelője. Az igetőhöz közvetlenül kapcsoljuk, nem előzi meg sem igeidőjel, sem igei személyrag. Ez az ulaç olyan tagmondatokat köt, amelyek alanya, igeideje azonos.
19 Ha mindkét tagmondat tartalma állító, akkor a tagmondatokat – (y)I˚p –pel kötjük: Gidip yatalım. ’Menjünk és feküdjünk le.’ Ha az első tagmondat tagadó, a második, állító, akkor a –mA˚yI˚p szerkezettel kötjük a tagmondatokat, ez a magyar ’nem…, hanem’ helyett álló szerkezet: Dün hiç bir yere gitmeyip erken yattım. ’Tegnap nem mentem sehova, hanem korán lefeküdtem.’ Ebben a szerkezetben csak a második tagmondatot tehát nem tudjuk tagadni, a ’Maradjunk itthon és ne menjünk sehova.’ mondat ’Ne menjünk sehova, hanem maradjunk itthon.’ formában fordítható (ld. fent) „ Hiç bir yere gitmeyip evde kalalım.” A kivételek utolsó hangja csak részben változik az –(y)I˚p előtt: gidip, edip, yiyip, deyip.
-mA°dA°n ulacı Szintén igeidőjel és személyrag nélküli tőhöz járul. Ez az ulaç olyan mondatokat köt, amelyek igeideje és igemódja azonos. Jelentése: ’nélkül; anélkül, hogy’. Ez az ulaç köthet olyan tagmondatokat, amelyeknek az alanya nem azonos, ebben az eset az első tagmondat elején ki kell tenni az alanyt. A névszói mondatokat az olmadan 'ha nincs, ha nem...'szóval kötjük: Alış veriş yapmadan tâtile çıkmayın. ’Ne induljatok el nyaralni anélkül, hogy bevásárolnátok.’ Sen yardım etmeden bitiremem. ’Ha te nem segítesz, nem tudom befejezni.’ Türk vatandaşı olmadan indirimli bilet alamazsınız. Nem vehet kedvezményes jegyet, ha nem török állampolgár.’
-mA°dA°n önce, -(mAº)D°I°ktA°n sonra Igeidőjel és személyrag nélküli tőhöz járulnak. A főmondat állítmányához képest különböző alanyt a mondat elején külön ki kell tenni. A két tagmondatban megfogalmazott események között eltelt időtartam kifejezése ez esetben is a -D˚A˚n önce / sonra szerkezet belsejében lehetséges. Yola çıkmadan bir gün önce eşyalarınızı mutlaka kontrol edin. ‘Feltétlenül ellenőrizzétek a dolgaitokat egy nappal azelőtt, hogy elindultok.’ vagy ’Indulás előtt egy nappal feltétlenül ellenőrizzétek a holmitokat!’ Siz gelmeden önce rahat rahat oturuyorduk. 'Nyugodtan üldögéltünk, amíg meg nem jöttetek.' Yeterince çalıştıktan sonra sınavı geçebilirsin. ‘Át tudsz menni a vizsgán, ha eleget tanultál.’ Onu kırk dakika bekledikten sonra birazcık sinirlenmem gayet normal. ‘Teljesen normális dolog, hogy kicsit ideges vagyok, miután negyven percet vártam rá. Az ‘után’ jelentésű –D˚I˚ktA˚n sonra ulaçot tagadó formában is használhatjuk. A –mA˚dI˚ktA˚n sonra sok esetben némi szemrehányást is hordoz, pl: O beni iki haftadır aramadıktan sonra ben de onu aramayacağım ki.
- ken ulacı A két tagmondat egyidejűségének kifejezésére használjuk. Névszó és ige után is kerülhet. Ige után geniş zamannal együtt áll, de személyragot itt sem teszünk ki. Ha a mellékmondat alanya más, mint a főmondati állítmány alanya, azt általában a -ken „tagmondat” elején (vagy máshol) jelöljük. A mondat idejét az állítmány adja meg: Küçükken çok zayıfmışım. 'Kiskoromban nagyon sovány voltam.' Hastayken bir hafta sadece yatarım. 'Amikor beteg vagyok, egy hétig csak fekszem,' Babam annemle konuşurken hep çok sinirli oluyor. 'Apukám mindig ideges szokott lenni, amikor anyukámmal beszél(get).' Tatildeyken beni arayacak mısın? 'Akkor is fogsz hívni, amikor nyaralni fogsz?'
-(y)AºrAºk ulacı Módhatározóként használható '-va /-ve' értelmű szavakat képez. Odadan gülerek çıktılar. 'Nevetve jöttek ki a szobából. Yürüyerek geldik. 'Gyalog jöttünk.' Seni istemeyerek kırdım, özür dilerim. 'Akaratom ellenére bántottalak meg, elnézést kérek. Bunu bilerek yaptın, değil mi? 'Ezt direkt csináltad, ugye?' Türkçeyi her gün kitap okuyarak öğrendim. 'Úgy tanultam meg törökül, hogy minden nap olvastam.'
- (y)Aº ...(y)Aº ulacı Szintén módhatározót képez: Güle güle gidin, güle güle gelin. 'Menjetek nevetve, gyertek nevetve.' Yapa yapa bunu da öğrenirsin. 'Csinálva (menet közben) ezt is megtanulod majd.' Konuşmaya konuşmaya Almancayı unuttum. 'Elfelejtettem németül, hogy nem beszéltem.'
20
ORTAÇLAR Az ortaç-ok igékből jelzőként használt igenevet képeznek. A magyar 'aki, ami, akinek, aminek' kötőszós mellékmondatokat az -(y)Aºn és -(y)AºcAºk ortacokkal, a többi függő esetben álló vonatkozó névmásokkal (pl: amit, akiket, ahol stb) bevezetett mellékmondatokat az -(y)AºcAºk és DIºk (DIºğIº) ortaçokkal fordítjuk. Ez utóbbi kettő használatos a függő beszédben is.
-(y)A°n A folyamatos melléknévi igenév képzője az –(y)A°n: büyüyen çocuk ’növekedő gyerek vagy a gyermek, aki nő’ koltukta oturan amca ’a fotelban ülő bácsi’ vagy ’ a bácsi, aki a fotelban ül’ A török nyelv ezt a formát használja a vonatkozói mellékmondatok helyett álló szerkezetek megalkotására. Állhat jelzőként egy főnév előtt, de állhat önmagában is bármilyen névszó által betölthető mondatrészként, megkaphat minden névszói toldalékot. Mivel igenév, igeidőt nem tud kifejezni, vonatkozhat múltra, jelenre és ritkán, de jövőre is. Parayı veren düdüğü çalar. 'Az fújja a sípot, aki a pénzt adja.' Patron, raporları zamanında hazırlayanlara daha fazla maaş verecektir. A főnök több fizetést fog adni azoknak, akik idejében elkészítik a jelentéseket. Mısır Çarşısında çay ve nane gibi baharatlar satan tezgahtarları çok beğendim. Nagyon tetszettek az eladók, akik teát árulnak az Egyiptomi bazárban és olyan fűszereket, mint a menta. Çocukken bilmeceyi sevenlerin çoğu büyükken üniversiteden mezun olur mu? Azoknak a többsége, akik kiskorukban szerették a találós kérdéseket, felnőttként egyetemet végeznek? Çok parası olanlar daha mutlu mu? 'Boldogabbak, akiknek sok pénze van?' Passzív igére kerülve a magyar befejezett melléknév funkcióját is ellátja: Geçen hafta yazılan raporları bile okuyamadım. 'Még a múlt héten megírt jelentéseket se tudtam elolvasni.' -(y)AºcAºk Jövőre utaló, szándékozást is kifejező melléknévi igenév. Yarın gelecek arkadaşın Alman mı? 'Német a barátod, aki holnap jön?'Gideceğiniz restoran pahalı mı? 'Drága az étterem, ahova menni fogtok?' Alacağın ayakkabı kaliteli olsun. 'Jó minőségű legyen a cipő, amit veszel (venni fogsz)!' Amcam Ahmetler'in taşınacakları apartmanda oturuyor. 'A nagybátyám abban a házban lakik, ahova Ahmeték költözni fognak.' Elmaradhat mögüle a névszó, ebben az esetben magára veszi annak toldalékait: Alacağın kaliteli olsun. 'Jó minőségű legyen, amit veszel.' Képlete: ige + (mAº) + (y)AºcAºk + birtokos személyjel névszó (+ toldalékok) vagy: ige + (mAº) + (y)AºcAºk + birtokos személyjel+ toldalékok okuyacağım kitaplar okuyacağın kitapları okuyacağı kitapta okuyacağımız kitaptan okuyacağınız kitaplarda okuyacakları kitaba
a könyvek, amiket olvasni fogok a könyveket, amiket olvasni fogsz a könyben, amit olvasni fog a könyvből, amit olvasni fogunk a könyvekben, amiket olvasni fogtok a könyvbe, amit olvasni fognak
okuyacaklarım okuyacaklarını okuyacağında okuyacağımızda okuyacaklarınızda okuyacaklarına
azok, amiket olvasni fogok azokat, amiket olvasni fogsz abban, amit olvasni fogsz abban, amit olvasni fogunk abban, amiket olvasni fogtok arra, ami(ke)t olvasni fognak
-DºIºk (-DºIºğIº) Egyidejű vagy előidejű függő esetben álló vonatkozói mellékmondatokat fordítunk ezzel, (s a függő beszéd jelen- és múlt idejű mellékmondatait). Ha elmarad mögüle a névszó, magára veszi annak ragjait. Yeni başladığınız kitabı umarım beğeneceksiniz. 'Remélem, tetszeni fognak a könyvek, amiket most kezdtetek (olvasni).' Çalıştığınız şirketten memnun musun? 'Elégedett vagy a céggel, ahol dolgozol?' Hakan'in aldığı kazağı gördün mü? 'Láttad a pulóvert, amit Hakan vett?' Söylediğimi duymadın mı? 'Nem hallottad, amit mondtam?' Képlete: ige + (mAº) + DºIºk + birtokos személyjel névszó (+ toldalékok) vagy: ige + (mAº) + DºIºk + birtokos személyjel+ toldalékok
MASTAR A -mAº / -mAºk mastar is mellékmondati szerkezetek török megfelelője, a magyar 'hogy' kötőszavas mondatok egy része ezzel fordítható. Ha a két tagmondat alanya azonos, vagy általános érvényű dolgot fogalmaz meg, akkor a mastarra a főige vonzata kerül. Ez megjelenhet -mAºktAº, -mAºktAºn, - mAºyAº és -mAºyIº formában. Ha a két tagmondat alanya különböző, akkor a mellékmondat alanyát a mAº mastaron birtokos személyjel jelöli, az főige vonzata erre kerül. A leggyakoribb szerkezetek:
21 mastar + Ø Denizin kıyısında dolaşmak çok hoş. 'Nagyon kellemes a tengerparton sétálni.' Sigara içmek yasak. 'Dohányozni tilos' Sabahları geç kalkmak herkesi mutlu eder. 'Mindenkit boldoggá tesz a reggeli későn kelés.' Bunu görmek lâzım. 'Ezt látni kell.' ige + mastar +tA°n Piknik yapmaktan çok hoşlanıyoruz. 'Szeretünk piknikezni.' Her gün ders çalışmaktan gerçekten sıkılıyorum. 'Unom, hogy minden nap tanulok.' Yalnız kalmaktan korkmuyor musun? 'Nem félsz, hogy egyedül maradtsz?' Ayşe temizlik yapmaktan nefret ediyor. 'Ayse utál takarítani.' ige + mastar + (yI°) Türkiye’ye gitmeyi çok istiyorum! 'Nagyon szeretnék elmenni Törökországba.' Tatilde nereye gitmeyi düşünüyorsunuz? 'Mit terveztek (hova menést) a nyaralásra?' Ayşe’yle evlenmeyi düşünüyorum. 'Azon gondolkodom, hogy elveszem Aysét.' Onunla konuşmayı denedin mi? 'Megpróbáltál beszélni vele?' ige + mastar + yA° Yarın hep birlikte dans etmeye gideriz. 'Holnap mindannyian elmegyünk táncolni.' Bugün sizinle koşmaya çıkmıyorum. 'Ma nem megyek veletek futni.' Ödevini bitirmeye çalış! 'Igyekezz befejezni a leckédet.' Sana yardım etmeye çalışıyorum. 'Próbálok neked segíteni.' Türkçe öğrenmeye ne zaman başladın? 'Mikor kezdtél törökül tanulni?' Yalan söylemeye devam etme! 'Ne folytasd a hazudozást!' ige + mastar + birtokos személyjel + Ø Sizin de gelmeniz beni çok mutlu etti. 'Örülünk, hogy eljöttetek.' Bana da bir çay yapman çok hoş.'Nagyon kedves, hogy nekem is csinálsz egy teát.'Bu gece Ankara’ya gitmem lazım.'Ma éjszaka Ankarába kell mennem.' ige + mastar + birtokos személyjel + dA°n Ders çalışmandan hoşlanıyorum. 'Örülök, hogy tanulsz.' Hep kavga etmenden herkes sıkılıyor. 'Mindenki unja, hogy folyton veszekedsz.' Ali’nin beni bırakmasından korkuyorum. 'Félek, hogy Ali elhagy.' Hep yalan söylemenden nefret ediyorum.'Utálom, hogy mindig hazudsz.' ige + mastar + birtokos személyjel + I° Baban senin de gelmeni istiyor. 'Apád azt akarja, hogy te is gyere.' Annem avukat olmamı istiyor. 'Anyukám azt akarja, hogy ügyvéd legyek.' Annem bulaşıkları yıkamamı söyledi. 'Anya azt mondta, hogy mosogassak el. Abim sinemaya gitmememi söyledi. 'Azt mondta a bátyám, hogy ne menjek moziba.' ige + mastar + birtokos személyjel + A° Öğretmen derse geç kalmanıza kızmaz mı? 'Nem haragszik a tanár, hogy elkéstek az óráról?'
FELTÉTELES MONDAT – REÁLİS FELTÉTEL (ŞART CÜMLELERİ 1. ) A realis feltételes mondat kategóriájába azok a 'Ha' szóval kezdődő feltételes magyar mondatok tartoznak, amelyekben sem '-na, -ne, -ná, ,né' sem '-t/-tt volna' jel nincs. A 'ha' szó török megfelelője az eğer, de ez általában elmarad a mondat elejéről, mert a feltételt tartalmazó tagmondat állítmánya – melynek a mondat első felének kell lenni – mindenképpen magára veszi a -(y)sAº feltételes mód jelét is. névszói:
jelenre: múltra: jövőre:
igei:
névszó (değil)+ (y)sAº + 2. tipusú személyrag, … névszó varsa / yoksa, … névszó + DºIºysAº + 2. tip. személyrag , … névszó değildiyse + 2. tip. személyrag, … névszó vardıysa / yoktuysa, … névszó olursa / olmazsa + 2. tip. személyrag , … névszó olacaksa / olmayacaksa + 2. tip. személyrag, …
ige (+mAº) + igeidő + (y)sAº+ 2. tip. személyragok (-m, -n, -, k, nIºz, - / lAºr)
Hava güzelse, çarşıya çıkalım. Meyveler taze değilse, almayalım. Vaktin varsa, konuşabilir miyiz? Şemsiyeniz yoksa, ıslanacaksınız.
Ha szép az idő, menjünk ki a piacra! Ha nem friss a gyümölcs, ne vegyünk. Ha van időd, beszélhetünk? Ha nincs ernyőtök, meg fogtok ázni.
22 Ceketler pahalı değildiyse, niçin almadın? Yağmur vardıysa, niye çıktınız? Hafta sonu işin olmazsa, bize uğrar mısın? Yarın yağmur olacaksa, piknik yapmayalım.
Ha nem voltak drágák a kabátok, miért nem vettél? Miért indultatok el, ha esett az eső? Ha nincs dolgod hétvégén, beugrasz hozzánk? Ha holnap esni fog, ne piknikezzünk.
Yarın çalışmazsan, bana yardım eder misin? Haftaya gelirseniz, haber verin. Sen yemeği yapıyorsan, ben camları sileyim. Erken kalkmayacaksan, öğleden sonra görüşelim. Zamanında çıkmadıysan, haber vermeliydin. Yusuf henüz çıkmamışsa, beklemeyelim.
Ha holnap nem dolgozol, segítesz nekem? Ha jöttök a jövő héten, szóljatok. Ha te (most) főzöl, én lemosom az ablakokat. Ha nem fogsz korán kelni, délután találkozzunk. Ha nem indultál idejében, szólnod kellett volna. Ha Juszuf még nem indult el, ne várjunk.
