Néhány tudnivaló – jogszabály – rendezvények szervezéséhez
Rudabánya, 2011. április 12.
Támogatási lehetőségek 1993. évi XXIII. tv. a Nemzeti Kulturális Alapról 2003. évi L. tv. a Nemzeti Civil Alapprogramról 4/2004. (II.20.) NKÖM r. a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról
1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról A Nemzeti Kulturális Alap a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az Alap bevételi forrásai: a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka; b) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök; c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései; d) költségvetési támogatás; e) egyéb bevételek.
Nemzeti Kulturális Alap állandó kollégiumai • • • • • • • • • • • • • • • • •
1. Építőművészeti Kollégium 2. Fotóművészeti Kollégium 3. Iparművészeti Kollégium 4. Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégium 5. Képzőművészeti Kollégium 6. Könyvtári Kollégium 7. Közművelődési Kollégium 8. Levéltári Kollégium 9. Mozgókép Kollégium 10. Múzeumi Kollégium 11. Műemléki és Régészeti Kollégium 12. Népművészeti Kollégium 13. Szépirodalmi Kollégium 14. Színházi Kollégium 15. Táncművészeti Kollégium 16. Zenei Kollégium 17. Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma
2003. évi L. tv. a Nemzeti Civil Alapprogramról Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések: a) civil szervezetek működési támogatása; b) civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása; c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;…
A Nemzeti Civil Alapprogram bevételei a) 2012. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a személyi jövedelemadóként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadóhányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege a 2011. évben 3640 millió forint; b) jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek önkéntes befizetései, adományai; c) költségvetési céltámogatások; d) jogszabályban meghatározott egyéb bevételek.
4/2004. (II.20.) NKÖM r. a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról
A rendelet hatálya kiterjed azokra a helyi önkormányzatokra, amelyek nyilvános könyvtárakat tartanak fenn, illetve a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják, továbbá amelyek közművelődési intézményeket és közösségi színtereket tartanak fenn, illetve ezen intézmények működtetésére tárgyévben vagy az azt megelőző években - közművelődési megállapodást kötöttek. A központi támogatás érdekeltségnövelő szerepének biztosítása érdekében a támogatás mértékét a rendelkezésre álló saját forrás arányában kell megállapítani.
4/2004. (II.20.) NKÖM r. a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg a) 90%-a a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, b) 10%-a a helyi önkormányzatok által újonnan, a támogatás igénylésének évében vagy az azt megelőző esztendőben alapított közművelődési intézmények, kijelölt közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel az önkormányzat által felajánlott önrész arányában. A közművelődési intézmények, közösségi színterek támogatásának kiszámítása során a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településekről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben felsorolt települések esetében úgy kell eljárni, hogy az önkormányzati önrész háromszorosa képezze az arányossági számítás alapját.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. A tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles a közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatára. A díjszabást a közös jogkezelést végző szervezet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a felhasznált művekről.
5/2006. (II. 7.) EüM rendelet A mentésről 2. számú melléklet "Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja” Gyalogőrség Csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 500-1000 fő között van. Ezen létszám feletti résztvevő esetén mozgóőrség biztosítása szükséges. Az ellátást mentőápoló, mentőtiszt, (mentő)orvos, oxyológus szakorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas helyiséget fektetési lehetőséggel. Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről, továbbá a szakelsősegély biztosításához szükséges felszerelésről, amelynek összetételét az OMSZ szakmai útmutatóban határozza meg.
5/2006. (II. 7.) EüM rendelet A mentésről 2. számú melléklet "Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja”
Mozgóőrség A mozgóőrségen az alább felsorolt mentőgépjárművek közül a várható oxyológiai ellátás szintjének megfelelőt kell biztosítani. A mozgóőrség által végzett egészségügyi biztosítás ellátható: a) mentőgépkocsival, b) kiemelt mentőgépkocsival, c) esetkocsival, d) rohamkocsival, e) gyermekmentő-rohamkocsival, f) légi mentőjárművel, g) mentőorvosi gépkocsival, h) mentő-motorkerékpárral, illetve i) oxyológiai ambulanciával.
5/2006. (II. 7.) EüM rendelet A mentésről 2. számú melléklet "Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja” A mozgóőrség egészségügyi biztosításának szintjei:
Kisebb létszámú (1000 fő alatti) rendezvény esetén mozgóőrség akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik. 1001-5000 fő részvétele esetén legalább egy esetkocsi szükséges. 5001-10 000 fő részvétele esetén legalább egy esetkocsi és egy mentőgépkocsi szükséges. 10 001-50 000 fő részvétele esetén legalább egy rohamkocsi, egy esetkocsi és egy mentőgépkocsi szükséges.
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak; illetve a szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja A rendeletet nem kell alkalmazni a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről Zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény; Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési önkormányzat jegyzője adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vesz a) népegészségügyi intézet b) építésügyi hatóság c) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség d) tűzvédelmi hatóság, e) rendőrség.
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését, d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, f) a biztonsági tervet, g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot, h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot. A biztonsági terv tartalmazza: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; d) a biztonsági személyzet létszámát; e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint f) szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését.
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet. A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi. Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. A hatóság - az építésügyi hatóság kivételével - egy éven belül legalább egyszer köteles a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt. Az e rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény a rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon túl csak e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható. 2011. június 16.
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 2. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez Igazolás a rendezvénytartási engedély kiadásáról A zenés, táncos rendezvények tartásának és biztonságos működésének feltételeiről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján .................................................................. kérelmező részére ............................... ingatlanon ....... irányítószám, ......................................... utca (tér, út) ............... szám alatt a rendezvény megtartását ....................................... elnevezéssel engedélyeztem. A kérelmező székhelye: .................................................................... település neve, ........ irányítószám, ........................ kerület ...................................... utca (tér, út) ............... szám. A kérelmező cégjegyzékszáma/vállalkozói nyilvántartási száma/bírósági nyilvántartásba vételi száma: ............................................................................................................................... .................... Kelt: ................................., ...... év ............... hónap ...... nap. ..................................... aláírás
