Négy változat változat egy témára A neoliberalizmus továbbéltetési változatai az MDFMDF-SzDSz, FIDESz, a JOBBIK és az MSzP választási programjában
A Magyar Nemzeti Ígéretbehajtók kézikönyve Szent Koronát Szolgálók Szövetsége 2010
- 2 -
- 3 Tartalomjegyzék Elıszó
.......................................................................................................
5. oldal
Szakterületek összefoglalása .......................................................................
9. oldal
Alapelvek ............................................................................................. Jogrendszer, államigazgatás ................................................................ Területpolitika ................................................................................... Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) .................................................. Egészségügy ..................................................................................... Nevelés, oktatás ................................................................................. Család ............................................................................................... Ifjúságpolitika ..................................................................................... Aktív korúakkal kapcsolatos politika ...................................................... Idıskorúakkal kapcsolatos politika ........................................................ Nemzetiség ....................................................................................... Vallás .............................................................................................. Védelem ........................................................................................... Gazdaságpolitika ................................................................................ Államháztartás .................................................................................. Mezıgazdaság és élelmiszeripar ............................................................ Ipar .................................................................................................. Szolgáltatás ..................................................................................... Idegenforgalom ............................................................................... Szállítás és közlekedés ....................................................................... Kereskedelem .................................................................................. Szakterületek általános és pártonkénti összehasonlítása
......................
Alapelvek Jogrendszer, államigazgatás ................................................................ Területpolitika ................................................................................... Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) .................................................. Egészségügy ..................................................................................... Nevelés, oktatás ................................................................................. Család ............................................................................................... Ifjúságpolitika ..................................................................................... Aktív korúakkal kapcsolatos politika ...................................................... Idıskorúakkal kapcsolatos politika ........................................................ Nemzetiség ....................................................................................... Vallás .............................................................................................. Védelem ........................................................................................... Gazdaságpolitika ................................................................................ Államháztartás .................................................................................. Mezıgazdaság és élelmiszeripar ............................................................ Ipar .................................................................................................. Szolgáltatás ..................................................................................... Idegenforgalom ............................................................................... Szállítás és közlekedés ....................................................................... Kereskedelem ..................................................................................
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal
31. oldal
45. 55. 69. 75. 83. 89. 95. 101. 107. 111. 119. 125. 133. 145. 153. 161. 167. 173. 177. 181.
oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal
- 4 -
- 5 -
Elıszó Bokros Lajos az MDF-SzDSz kampányprogramjában egy tipikusan liberális mondattal bizonyította, hogy ismeri a Szent Korona Értékrend szerinti Gondoskodó Magyarország programot, és ezért nem meri saját programját összevetni azzal: „A gondoskodó állam hamis illúzió, az egyén a boldogulásáért elsısorban önmaga felelıs.” Mintegy önmaga igazolására (Churchill demokráciával kapcsolatos véleményének mintájára) az MDF-SzDSz programról ezt írja: „Elfogadja a modern kapitalizmust, ami messze nem tökéletes rendszer, de amelynél bizonyítottan jobb társadalmi-gazdasági alakulat elméleti elıképét eddig senki se volt képes megrajzolni, illetve annak mőködıképes formáját a gyakorlatban kimunkálni.” Ez a könyv azt bizonyítja, hogy nem a gondoskodó állam a hamis illúzió, hanem a neoliberalizmus, amely az államot alárendeli a piacgazdaságnak. „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” c. könyvvel bizonyítottam, hogy van a „modern kapitalizmusnál” bizonyíthatóan jobb társadalmi-gazdasági gondolkodási mód. A Lisszaboni Szerzıdés és a Szent Korona Értékrend szakterületenkénti összehasonlításával azt akarom érzékeltetni, hogy a két gondolkodási mód közötti különbség abban van, hogy a szövetségi állam (gyarmatbirodalom) az embert izoláltan (magára hagyottként) kezeli, a Gondoskodó Magyarország pedig a társadalom szerves részeként. A pártok programjainak a szakterületekre vonatkozó kivonatával1 pedig azt bizonyítom, hogy a pártok a neoliberalizmust akarják továbbéltetni, akkor is, ha szavakban elítélik azt. A négy párt programjának szakterületenként egymás mellé állított összefoglalása a könyv bevezetıje. Ebbıl kitőnnek az egyes pártok ígéreteiben lévı lényegi azonosságok és különbségek. Három kulcskérdés van ma a magyarság elıtt: maradunk-e a ránk nézve csak hátrányt jelentı szövetségi államban, az EU-ban, vállaljuk-e, hogy továbbra is a katonai elnyomó szervezet, a NATO tagjai legyünk, és megırizzük-e szülıföldünk feletti kizárólagos tulajdon és birtokjogunkat? 1. Mind a négy párt a szövetségi állambeli tagságunk fenntartása mellett áll, még akkor is, ha alapszerzıdésének (a Lisszaboni Szerzıdésnek) bizonyos részeit meg akarják változtatni. (Nemcsak a Jobbik, hanem az MSzP is). Ez elfogadhatatlan, két okból: egyrészt a következmények megszőntetésével az ok – a föderáció – megmarad és újratermeli az okozatokat, másrészt a módosítás átvitele az Európai Parlamentben részben bizonytalan eredményt vetít elıre, részben pedig olyan hosszú idıt vesz igénybe, hogy az alatt a következmények hatása visszafordíthatatlan kárt okoz. 1
A pártprogramok elérhetıségei: Munka és Méltóság = Megújuló Magyarország MDF-SzDSz program: http://mdf.hu/media/statikuskepek/mdf_valasztasi_program_2010.pdf - Nemzeti Ügyek Politikája – FIDESZ program: http://static.fidesz.hu/download/481/nemzeti_ugyek_politikaja_8481.pdf - Radikális változás – Jobbik program: http://jobbik.hu/sites/jobbik.hu/down/Jobbik-program2010OGY.pdf - Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – MSzP program: http://mszp.hu/public/downloads/pdf/mszpprogram.pdf -
- 6 Ez nem radikális (gyökeres változást jelentı) megoldás, csak idıhúzás. A radikális megoldás az EU tagságunk megszőntetése a LSz I. rész 50. cikke szerint, és akkor van arra lehetıség, hogy a kapcsolatunkat a megszőntetés hatályba lépéséig (két évig) meghatározó szerzıdésben megjelöljük azokat a cikkeket, amelyek a közbülsı idı alatt nem vonatkoznak ránk. Arra, hogy ennek nincs Magyarországra nézve káros hatása, két bizonyíték van: a) a 2009ben már 7600 milliárd forintot kitevı tiszta veszteség (EU-sarc) nem terhel bennünket; b) a kizárólagos hatáskört és a négy liberális alapelvet elutasítva, a kapcsolódó szerzıdéseket (Koppenhágai Kompromisszum, támogatási kvóta) felmondva szabaddá válik gazdaságunk. (Nem piacvesztés, hanem piacnyílás lesz ennek a következménye. Jelen helyzetben a bojkott nem minket sújt, hanem a bojkottálókat.) Azt is tudnia kell mindenkinek, hogy az EU-t évek óta elutasítja a tagállamok jelentıs részének lakossága, a gazdasági válság ezt a helyzetet csak erısítette. Így hát a mi kiválásunk elindítaná azt a folyamatot, amely rövid idı alatt az EU széteséséhez és egy konföderatív államszövetség megalakulásához vezetne (ezt a Jobbik Nemzetek Európájának nevezi, én pedig elkészítetten az ennek létrehozására szolgáló szerzıdéstervezetet, ami fent idézett könyvemben szerepel). 2. A NATO tagságunk „felülvizsgálata” (Jobbik program) nem elég! A katonai szervezetbıl azonnal ki kell lépni (és minden magyar katonát azonnali hatállyal visszahívni), a politikai szervezetben pedig fel kell függeszteni tagságunkat. Ez a gyökeres átalakítás (radikalizmus) második lépése! 3. A termıföld magyar tulajdonban maradása a Jobbik és az MSzP programjának egyaránt része (ld. Mezıgazdaság és élelmiszer szakterület). A Jobbik programja szerint „A külföldiek és jogi személyek földtulajdonszerzési tilalmát fenntartjuk 2011 után is, akár EU-tagságunk megkérdıjelezése árán is.”, az MSzP a moratórium hosszabbításában látja a megoldást (ld. Alapelvek). A földtulajdonnal kapcsolatos kérdésre két megoldás van: az egyik új földtörvény létrehozása, a másik pedig a Szent Korona Értékrend maradéktalan alkalmazása. Új földtörvény a pártok által egyedül járható út, mert ez egyeztethetı össze a neoliberális szemlélettel. (Az MSzP programja kifejezetten megfogalmazza, Vona Gábor berettyóújfalui „elszólása” pedig a Jobbik ilyen szándékát felezi ki.) Azzal szoktak érvelni, hogy Franciaországban, Dániában és Norvégiában is a földtörvényben lévı korlátok gátolják meg az idegen földtulajdon-szerzést. Ez így nem igaz! Egyrészt ezeket a törvényeket „hozott jogként” alkalmazhatják az országok, vagyis a Maastrichti Szerzıdés elıtt léptek hatályba. (Nekünk is volt lehetıségünk EUtagságunk elıtt, amikor Tanka Endre professzor elkészítette a földtörvény-javaslatot, de az akkor kormányzó FIDESz nem vitte tovább.) Másrészt a földtörvény ezekben az országokban csak biztosítékként szolgál, mert reális esélye egyetlen idegennek sincs a földvásárlásra, hiszen a gazdák nemcsak érzelmileg kötıdnek a földhöz, hanem anyagilag is: a megélhetésüket jelenti, szemben a magyar gazdával, aki a Koppenhágai Kompromisszum és a támogatási kvótarendszer miatt nemhogy megélni nem tud földjébıl, de mindennapi gondjai miatt rákényszerül annak eladására. Hiába kötik feltételekhez a magyar föld idegen tulajdonba kerülését, mert olyan feltételt nem lehet szabni, ami megakadályozhatja a magyar állampolgársággal is rendelkezı idegenek (vendégek) földvásárlását. Ezért elkerülhetetlen az állampolgárságot a Szent Korona tagsághoz kötni, mert a vendég nem a Szent Korona tagja akkor sem, ha a mai jogrendszer szerint magyar állampolgár! Az állampolgárság Szent Korona tagsághoz kötése és a tulajdonszerzés feltételeként meghatározása a harmadik radikális lépés, amit – hasonlóan az elızı kettıhöz – egyetlen párt sem vállal fel!
- 7 -
Mindez annak a következménye, hogy a pártok vezetıit – akár kimondják, akár tagadják – a neoliberális gondolkodási mód irányítja. A választások nem veszik le a magyarság válláról a szenvedhetetlen igát, hanem növelik súlyát! Ezért kell társadalmi összefogással számon kérni ígéretüket, úgy, hogy közben felkészülünk az Alkotmányozó Nemzetgyőlésre, amely a tényleges felszabadulást hozza! Választás nincs. Ez a könyv ennek nemzetmentı munkának a kézikönyve. Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
- 8 -
- 9 -
Szakterületek összefoglalása Alapelvek MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
„nemzeti elkötelezettségő, egységes Európában hívı, liberális kereszténydemokrata vagyok. Ha e meghatározás bármelyik elemét elhagyjuk, akkor tévessé válik.”
Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. A választópolgárok bizalmának visszaszerzéséhez az elsı lépést úgy tehetjük meg, hogy lehetıséget adunk nekik a közügyeinkbe való beleszólásba. A valós választói felhatalmazás és támogatottság hiánya súlyos károkat okoz a társadalomban éppúgy, mint a gazdaságban. Minden olyan politikai törekvés, amely a szabadság korlátozása mellett kecsegtet a jólét hamis illúziójával, csak hazugságra épülhet. A munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet helyezzük a középpontjába. A nemzeti ügyek kormányának fontos feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erısebb kapcsolatokat teremteni Amerikával és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is, s hazánkat meghatározó szereplıvé tenni egy közép-európai együttmőködésben.
Rend, gyarapodás, igazság és önrendelkezés. Erıs, aktív és vállalkozó állam. A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok alá kell vetni. Nem azért, hogy a gazdasági fejlıdést fékezzük, hanem azért, hogy a gazdaságot, és ebbıl fakadóan a társadalmat, az összeomlástól megóvjuk. Ezt jelenti az ökoszociális nemzetgazdaság. Az EU és az euroatlanti régió politikai életében az eddiginél sokkal határozottabban, az érdekeinket sokkal keményebben érvényesítve veszünk részt. A csatlakozási szerzıdés módosítása. Magyarország a NATO tagja, ám önálló érdekeink képviseletét ezért nem adhatjuk fel. Idegen hadi bázis létrehozása, a magyar katonák külföldi érdekeket szolgáló bevetése nem érdekünk.
A szociáldemokrata értékek a válságos idıkben is szilárdak, világosak: kitartóan képviselni a munkájukból élıket, a nyugdíjasokat, a fiatalokat, a legszegényebb embereket és mindazokat, akik nehezen tudják érdekeiket érvényesíteni munkaadóikkal szemben, és akiknek éppen ezért a közösség támogatására a legnagyobb szükségük van. A piaci verseny az önérdek érvényesítésére épül, de nemcsak a vállalatok, hanem az emberek között is mélyíti a különbségeket: az erıseket és sikereseket jutalmazza, a gyengéket és lemaradókat bünteti. Az államnak ezért kötelessége tompítani a piac igazságtalanságait, hogy az átmenetileg lemaradók ne váljanak végképp leszakadókká. A világgazdasági válság lezárt egy korszakot, az új évtized pedig soha nem látott kihívások elé állítja a nemzetet.
- 10 Jogrendszer, államigazgatás MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Olyan államot szándékozik létrehozni, amely elısegíti a vállalkozók sikeres mőködését. A mainál kisebb mérető, ámde jó minıségő közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, nyugdíj, közigazgatás, igazságszolgáltatás, rendvédelem, szociális támogatás, szabályozási és felügyeleti rendszer, stb.) hatékonyan nyújtani képes államot akarunk létrehozni.
Az Új Széchenyi-terv keretében az uniós forrásokat át kell csoportosítani a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, és a források felhasználásánál olyan rendszert kell kialakítani, amely képes gyorsan felhasználni az uniós forrást. A politikusoknak, közéleti szereplıknek, választott tisztségviselıknek viselniük kell a felelısséget tetteikért. Alapkövetelménnyé váljon a felelısség, a hitelesség és az elszámoltathatóság. A joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelısségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelısségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelısségtudatra épül.
A Szent Korona Alkotmánya történelmi jogfolytonosságának deklarálása. A Szent Korona és a Magyar Állam, a Szent Korona és a (különbözı nemzetiségő és vallású tagokból álló) nemzet is azonos. - Az Európai Egyesült Államokat elırevetítı Lisszaboni Szerzıdés elutasítása - A Nemzetek Európája koncepció támogatása új szövetségesekkel - A magyar érdek megalkuvás nélküli érvényesítése - Az Európai Unió által is támogatott regionális politika maximális kihasználása a csonkaországi és a határon túli magyarok közötti gazdasági és kulturális nemzetegyesítés céljára
Az eddigi erıfeszítések és a következetes gazdaságpolitika folytatása révén Magyarország kellı nemzeti konszenzus esetén 2011-ben csatlakozhat az ERM II. rendszerhez, majd megteremtve a gazdaságpolitikai feltételeket akár 2014. január 1-jétıl bevezethetjük a közös európai fizetıeszközt. Megvédjük a rendszerváltás demokratikus örökségét, a harmadik köztársaság intézményrendszerét. Megvédjük a bíróságokat, megvédjük a közalkalmazottakat és köztisztviselıket a politikai támadásoktól! Változatlanul hangsúlyozzuk a győlöletbeszéd tiltásával kapcsolatos jogalkotás szükségességét. Megvédjük a nık döntési szabadságát életüket mélyen befolyásoló döntéseikben. Megvédjük az élettársi közösségek egyenrangúságát, az állam és egyház intézményes együttmőködésének fenntartása mellett azok egymástól való alkotmányos függetlenségét. Kitartunk az évtizedes szakmai munkával megalapozott polgári törvénykönyv mielıbbi hatályba lépése mellett. Készen áll a javaslatunk a kampány-, illetve pártfinanszírozás régóta húzódó ügyének megoldására, ugyanakkor támogatjuk a vonatkozó civil irányból érkezı normaszöveget is. A stratégiai agrártermékek termelésének és piacra vitelének jelenlegi uniós gátjait le kell bontani
- 11 Területpolitika MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Járási önkormányzatok a mai legalsó szintő, falusi önkormányzatok helyett Össze kell vonni a megyéket kialakítva legfeljebb 5 természetes régiót. Budapesten négy-öt önkormányzati egység, amelyek akár túl is nyúlhatnak a fıváros mai közigazgatási határain.
A vidéken élıket – különösen a vállalkozásokat – segíteni kell, hogy munkahelyeket tudjanak teremteni. Az EU-forrásokat kombinálni a közmunkaprogrammal (közcélú munka is), valamint azzal, hogy önfenntartó projektekbe kell fektetni a rendelkezésre álló forrást. A forráskombináláshoz nem nélkülözhetı az integrált gondolkodás, a befektetési döntések egymásra építése, a térség adottságainak kihasználása.
A helyi gazdaságok erısítése A globális kapitalizmus helyett a jövıben az élelmiszertermelés, az értékesítés, a közbiztonság, az energiaellátás és más területek szervezésében egyre több feladat hárul majd a helyi szervezıdésekre. A helyi közösségek önrendelkezési kultúrájának fejlesztése Megyerendszert újra megerısítjük A környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson A hajléktalanok helyzetének javítása Visszaállítjuk a járási rendszert Az alföldi tanyavilág újraélesztése Budapest a Kárpátok kulturális fıvárosa
Nem engedjük a panelprogram leállítását, amelynek eredményeképpen családok ezrei élhetnek korszerőbb, energiatakarékosabb és olcsóbb otthonokban. Megvédjük a távhı alacsony áfáját, megvédjük az olcsóbb főtést. Fellépünk a közüzemi szolgáltatók fogyasztóellenes magatartása ellen. Törekszünk arra, hogy a hatósági magatartás is közelítsen a szolgáltatóktól elvárhatóhoz, így különösen elfogadhatatlanok ezek a jelenségek a közüzemi szolgáltatók esetében. Biztosítjuk a környezı országok energetikai hálózataival való összeköttetést, valamint regionális elosztóközponti szerepünk feltételeit. Folytatjuk a Paksi Atomerımő reaktorblokkjai üzemidejének 20 évvel történı meghosszabbításának, valamint a 2020 körül elkészülı új erımővi blokkok megépítésének elıkészítését Javítjuk a köz- és magánépületek energiateljesítményét, hozzárendelve a szükséges energiatanúsítvány-rendszert, a szükséges támogatási forrást és a megfelelı jogszabályokat. Az önkormányzatok számára „Közintézményi energiahatékonyság” támogatási csomagot dolgozunk ki, az épületek energiakorszerősítése és az önkormányzati többletkiadások mérséklése érdekében. A magyar családok érdekében elindítjuk a lakossági megújuló és energiahatékonysági programot magasabb támogatási intenzitást és több forrást biztosítva.
- 12 Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
A kutatás-fejlesztés vállalati-egyetemi együttmőködésben biztosíthatja leginkább azt, hogy a gyakorlatban gyorsan hasznosítható eredmények szülessenek.
Kiemelt szerepet a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+Fnek
Nemzeti büszkeség, a családi élet és az egészséges, környezettudatos életmód népszerősítése Alkotmányban védjük meg ısi nemzeti jelképekeinket Értékelvő közszolgálatiság a nemzeti identitás építése, a sokoldalú ismeretterjesztés és a kiegyensúlyozott tájékoztatás feladatával A hazánkban mőködı cégek ilyen irányú hazai tevékenységének ösztönzésével jelentıs mértékben növeljük a K+F tevékenységek pénzügyi és szakmai hátterét.
Több magyar egyetemi kutatóhely a világ tudományos élvonalába tartozik, sok az innovatív, reménykeltı technológiai fejlesztés, felfedezés. A humanizmus szellemében az értékteremtést és értékközvetítést a nemzet felemelkedésének, A mőveltség gyarapításának, az esélyegyenlıség elısegítésének szolgálatába állítják A kultúra, az alkotás szabadsága Nemzeti büszkeségünk és identitásunk alapját bemutató kiállítás
- 13 Egészségügy MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Kötelezıen választandó magán egészségbiztosító pénztárak rendszere. Tételes egészségügyi hozzájárulás. Az egészségügyi reform fontos részleteit a program melléklete tárgyalja.
Az egészségügy legfontosabb feladata az egészségmegırzés, a prevenció. Az egészségügyet a magyar gazdaság egyik húzóerejeként kell meghatároznunk. Meg kell határozni a különbözı földrajzi területek egészségügyi szükségletét, a szükségletekhez kapacitásokat kell rendelni, az ellátási kapacitásokhoz pedig elegendı forrást kell biztosítani. Az alapellátás minıségi, emberközpontú és minden állampolgár számára hozzáférhetı legyen. Járóbeteg-szakellátásban stratégiai szerepet kell adnia a szakellátás számára - újra kell gondolni a gondozói hálózat szerepét. Fekvıbeteg-ellátásban összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal és a finanszírozással - a kórházaknak közösségi tulajdonban kell maradniuk. Az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk. Egészségbiztosításban beteg- és szolgáltatóbarát társadalombiztosítási rendszer kialakítása, ugyanakkor a biztosító ellenırzı szerepét is növelni kell. Gyógyszergazdálkodás lehetıvé teszi a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. Orvosainkar széles körő egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozásával kell Magyarországon tartani. Munka- és foglalkoztatásközpontú ellátás a fogyatékossággal élık segélyközpontúsága helyett.
Betegségmegelı zı egészségturiszti kai szolgáltató ágazat. Az egészségügy mőködtetésnek finanszírozását állami és magántıke fedezi.
Megvédjük a társadalombiztosítási és a gyógyszerkassza biztonságát A gyermekkori fertızı betegségek elıfordulásának további csökkentése érdekében tovább korszerősítjük védıoltási programunkat, bevezetjük a bárányhimlı elleni oltást. Egyértelmővé és követhetıvé tesszük az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét és a különbözı szintekre való beutalás rendjét. Bıvítjük a járóbeteg-szakellátás keretében is ellátható szolgáltatásokat, ez új típusú szakmai kapcsolatrendszert igényel a szakorvos és a kórház között. Kiterjesztjük a laikus elsısegélynyújtás és életmentés széles körő lakossági oktatását, elérjük, hogy a középiskolai érettségi feltétele legyen az életmentési ismeretek elsajátítását igazoló vizsga. Az egészségügy és háttéripara jelentısen hozzájárul a nemzetgazdaság fejlıdéséhez. Ezért négy éven belül ötszörösére emeljük az egészségügyi kutatások állami támogatására szánt forrásokat. Ragaszkodunk a nemzeti kockázatközösségen alapuló egységes egészségbiztosítási rendszer fenntartásához, növeljük szerepét az ellátás szervezésében, a szolgáltatók versenyeztetésében. Az öngondoskodás társadalmi igényének erısítésére többcélú, önkéntes elıtakarékossági rendszert állítunk fel, amelyben a nyugdíjkorhatár betöltését követıen mindenki szabadon dönthet, hogy megtakarítását nyugdíj kiegészítésére vagy ápolási szolgáltatás megvásárlására használja-e fel. Az orvosok és ápolók megbecsülésének erısítése érdekében ötéves bérfelzárkóztatási programot hirdetünk, és az idıszak végére elérjük, hogy a magyar egészségügyi dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag másfélszererese legyen. A migráció mérséklésére a hiányszakmákban és hiányterületeken dolgozóknak kedvezményes lakáshoz jutást biztosítunk. Kezdeményezzük, hogy az egészségügy stratégiai kérdéseirıl mértékadó politikai és szakmai erık között jöjjön létre megegyezés: alkossuk meg közösen a tízéves egészségfejlesztési programot.
- 14 Nevelés, oktatás MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Az oktatási rendszer ... a munkaerıpiac felé kell fordulni, tevékenységük középpontjába a tanulók további elımenetelét, sikeres és tartós elhelyezkedését kell állítaniuk. A szakképzetlen, alkalmi, vagy fekete munkából tengıdı szülık gyermekei számára a szegénységbıl való kitörés, a felemelkedés útját képezheti keresett kétkezi szakmák elsajátítása. A felsıoktatás egyáltalán nem állampolgári jogon járó és mindenki számára hozzáférhetı ingyenes közszolgáltatás, hanem csak a fiatal korosztályok kisebbik hányada számára célszerően elérendı életre szóló nagybefektetés. Az állami költségvetés csak korlátozott ideig vállal részt a tanulás terheibıl.
A vállalatok igénye: több gyakorlati képzés, kevesebb elméleti oktatás. A gyakorlatorientált vállalkozásoktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felsıoktatásban is A magas hozzáadott értékő iparágak fejlesztéséhez (egészségipar, hightech, innováció, K+F, zöld gazdaság) szükség van a hazai természettudományos és mérnökképzés megerısítésére.
A nemzetgazdaság hosszú távú igényeinek megfelelı, szabályozott szakképzési rendszert építünk ki, melyben magas óraszámban szabályozzuk a gyakorlatot az elsı évfolyamtól kezdve. Minden gyermek – már az óvodától kezdve – gyakorlatias természeti oktatásban részesül. Erısítjük a falusi kisiskolák és óvodák létrejöttét Magyar tradíciókra építkezı, érték- és tudásközpontú oktatáspolitika Magas képzettséget jelentı szakrendszer és oktatási folyamat biztosítása a felsıoktatásban Valódi esélyteremtés Kötelezıvé tesszük a hittant vagy erkölcstant Magyarországi és határon túli magyar felsıoktatási intézmények együttmőködése Szakmunkásképzı iskola elsısorban a szakmára készít fel Cigányság sajátos helyzetének megfelelı oktatás Minden iskolának alkalmaznia kell pedellust
2010. január 1-jétıl szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat adunk a hiányszakmákban tanuló diákok számára. Az ösztöndíjat a regionális fejlesztési és képzési bizottságok által meghatározott hiányszakmákat tanulók kaphatják meg. Kezdeményezzük, hogy 2011-tıl a minimálbérhez legyen igazítva az ösztöndíj összege. A képzési, oktatási rendszerek átalakításában figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élı emberek számára létfontosságú szakképzési modellek kidolgozására, tágabb értelemben biztosítani kell a fogyatékkal élı emberek számára a megfelelı oktatási szolgáltatáshoz való hozzáférést. Nem engedjük az iskolafelújítási program félbeszakítását, az egyetemi központok fejlesztésének és a kutatóegyetemek létrehozásának leállítását. Tovább segítjük a tehetséges, nehéz helyzető fiatalokat mentorok bevonásával az „Útravaló” ösztöndíjprogram keretében, amely egyaránt szolgálja a középiskolába, valamint az érettségire készülıket, támogatja a szakma megszerzését és a tudományos elmélyülést is. Folytatjuk a hátrányos helyzető tanulókat segítı Arany János Tehetséggondozó Programot. Fenntartjuk a pedagógusok többletmunkáját elismerı, illetve teljesítményösztönzı pótlékrendszert. Ha a jelenlegi intézményfenntartó nem képes az elvárható színvonalon ellátni kötelezı közoktatási feladatát, az esélykülönbségek csökkentése érdekében állami beavatkozást kezdeményezünk, melynek során állami intézmények (elsısorban kollégiumok, speciális fejlesztési feladatokat ellátó iskolák) jöhetnek létre. Az interneten keresztül minden iskola számára hozzáférhetıvé tesszük az iskolai tananyagokat tananyagegységekre, tanórákra bontva. Nemzeti Nyelvtanulási Programot indítunk, amelynek keretében a 35 éven felüliek számára fedezzük egy idegen nyelv alapfokú elsajátításának költségeit. Bevezetjük, hogy diplomát adó képzésre csak a megfelelıen felkészült fiatal jelentkezhessen egy vagy két emelt szintő érettségi vizsga letételével.
- 15 Család MDF-SzDSz Nem szerepel a programban
FIDESz
JOBBIK
MSzP
A család az a nemzeti és európai közös nevezı, amelyet a lehetı legnagyobb gondossággal kell védenünk. Maga a társadalompolitika válik családpolitikai szemléletővé. A családok generációs együttélése ismét visszanyerje létjogosultságát a társadalmi együttélés rendszerében. Családbarát környezet kialakítása, az otthonteremtés feltételeinek megteremtése, család- és munkahelyprogramok, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, szolidaritáson alapuló családsegítı és mentális szolgáltatások, esélynövelı iskolarendszer kialakítása, a családok hatékonyabb védelme és összetartozását segítı közösségi, civil kezdeményezések támogatása.
A nemzet tartópillérei a tisztességes, dolgos és többgyermekes magyar családok, ezért támogatásuk – ami nem más, mint a nemzet jövıjébe történt befektetésük elismerése – kiemelt stratégiai cél. Országosan kiterjesztjük a szociális kártyák rendszerét. Mind a gyedet, mind a gyest a gyermek három éves koráig folyósítjuk az összeg jelentıs növelése mellett. Az egyszeri anyasági támogatást megtartjuk, mértékét növeljük. Családbarát munkahelyek, a dolgozni akaró anyák munkaerıpiaci hátrányának felszámolása A hosszú távú lakásfinanszírozás biztosításához létrehozzuk az állami jelzálogintézetet Tovább csökkentjük a távhıdíjakat az erımővi termelés jogi szabályozásával, és lakótelepi kedvezményes árat vezetünk be a víz, csatorna és szemétszállítás díjaira.
A társadalmi szolidaritás és felelısségvállalás jegyében többet várunk el a tehetısebbektıl, hogy jobban segíthessük a nehezebb helyzetben lévıket. Évkénti emeléssel biztosítjuk, hogy a családi pótlék megırizze vásárlóértékét. Ösztönözzük a családi gyermekfelügyelet intézményének kiterjesztését. Saját gyermeke mellett állami támogatásért további két gyermekre vigyázhat az édesanya. Ezáltal neki biztosított a munkaviszonya, míg a többi édesanyának lehetısége lenne munkát vállalni. Munkaviszonyként ismerjük el azok áldozatvállalását, akik otthon gondozzák hozzátartozójukat, és ápolási díjban részesülnek. Szükséges a szociális lakásotthonok, a bérlakásokat üzemeltetı társulások létrehozása, mert ennek révén növelni tudjuk a szociális típusú bérleteket.
- 16 Ifjúságpolitika MDF-SzDSz Nem szerepel a programban
FIDESz A teljes emberré nevelés (erkölcsre, tudásra, egészségre nevelés), a szakmai képzés eredményes és funkcionális mőködésének lehetıvé tételével történik. A közoktatásban be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét.
JOBBIK
MSzP
Önálló és stratégiai szemlélető ifjúságpolitika Népességfogyás megállítása, családtámogatási rendszer átalakítása Gyermekeink tudatos magyar állampolgárrá történı nevelése Tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása, a külföldre vándorlás megállítása Önálló egzisztencia megteremtéséhez
A 35 év alattiak részére az elsı – 15 millió forint érték alatti használt – lakás vásárlása esetén eltöröljük az illetékfizetési kötelezettséget. Javasoljuk, hogy még több évfolyam kaphasson rászorultsági alapon ingyenes étkeztetést az iskolában.
- 17 Aktív korúakkal kapcsolatos politika MDF-SzDSz A versenyképesség javítása egyfelıl a munkaerı minıségének javítását, másfelıl a foglalkoztatási költségek viszonylagos csökkenését igényli. A munkaképes korosztályok legalább kétharmada szervezett, bejelentett munkából nyilvánosan elismert, adó alá vonható jövedelmet szerezhessen.
FIDESz Az emberek nem azért dolgozhatnak, mert a munkahelyek eleve adottak, hanem azért, mert a vállalkozók munkahelyeket teremtenek. A közmunkák révén széles tömegek megmozgatása lehetséges olyan célok érdekében, ami által új érték keletkezik (pl. gátépítés, erdıtelepítés, önkormányzati bérlakásépítés).
JOBBIK
MSzP
A vidéki munkanélküliség jelentıs részére az újraélesztendı feldolgozóés élelmiszeripar, valamint az alapanyagot nyújtó mezıgazdaság nyújt megoldást. A rendvédelem és honvédelem újraszervezése, bıvítése Építıipar, logisztikai ipar és a gyógyturizmus Közmunkaprogram
A reálkeresetek évente átlagosan 2,5-3 százalékkal nıhetnek. Ily módon négy év alatt 12% körüli reálbér-emelkedésre nyílik lehetıség, a termelékenység javulásával arányosan. A foglalkoztatás évi 1 százalékkal növekedhet. Elindítjuk a Munkaerıpiaci Mobilitást Segítı Alapot, forrását a Munakerı-piaci Alapból biztosítjuk. A programból azok a munkavállalók kapnak támogatást, vagy azok után lenne igényelhetı a támogatás, akik a lakóhelyüktıl 60 kilométeren túl tudnak munkát vállalni. Továbbvisszük és kiterjesztjük az Út a munkába programot oly módon, hogy az a közfoglalkoztatás mellett több lehetıséget adjon az elsıdleges munkaerıpiacon való érvényesülésre. Kidolgozzuk és bevezetjük a Start-rehab kártyát, amely alapján járulékkedvezményt kapnak azok a munkaadók, amelyek vállalják a rehabilitációs járadékban részesülı és ténylegesen rehabilitálható álláskeresık foglalkoztatását.
- 18 Idıskorúakkal kapcsolatos politika MDF-SzDSz Nyugdíjasok is fizessenek legalább jelképes mértékő tételes egészségügyi hozzájárulást. A mai TB-nyugdíj svéd mintára felváltandó a névleges járulékmeghatározottságú nyugdíjrendszerrel. Ez garantálja a mindenkori viszonylagos várományt a járulékok maradéktalan befizetése nyomán.
FIDESz A nyugdíjastársadalom szerzett jogokra épülı nyugellátásának védelme, a nyugdíjak vásárlóértékének megırzése. Az idısek aktivitását és tapasztalatait a legtovább kell hasznosítanunk.
JOBBIK Szabad nyugdíjpénztárválasztás, megszőnik a kötelezı magánnyugdíjpénztári tagság Szülıtámogatási életjáradék Az anyáknak nyugdíjkorkedvezmény
MSzP Megvédjük a jelenlegi, fenntartható nyugdíjrendszer igazságossági alapjait, a reálértékırzés feletti nyugdíjemelkedés lehetıségét. Nem engedünk a nyugdíjkorrekciós programból. Évente megduplázzuk a méltányossági nyugdíjkassza összegét. Egyszeri 75 ezer forintos kegyeleti támogatást kapnak az átlag alatti nyugdíjat kapó özvegyen maradtak.
- 19 Nemzetiség MDF-SzDSz Az embert, mint individuumot… szólítja meg; azt akarja elérni, hogy…sértett magyarságunkból emelkedjünk olyan polgári helyzetbe, melyben nemzetiség, származás, vallás, világnézet vagy pártállás nem érdem, sem vétek, hanem a személyiség természetes állapota.” A nemzetközi versenyképesség részeként érdemes kiemelni az ön- és társgondoskodás elemi erejét, a megtakarítási hajlandóság, a jövı nemzedékek iránti elkötelezettség mértékét, az önként vállalt társadalmi és nemzeti szolidaritás tartópilléreit.
FIDESz A cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni.
JOBBIK
MSzP
A Kárpát-medencei és az emigrációban élı magyarságnak áttelepülés nélkül megadjuk a magyar állampolgárságot, és a leendı kétkamarás parlamentben biztosítjuk a döntéshozatalban való részvétel lehetıségét. Gazdasági nemzetegyesítés Magyar államnak mindenkori felelısségévé tesszük a nemzetegyesítésre való törekvést Védıhatalmi státusz Magyarország számára Az elszakított magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek támogatása Szórványgondnoki program A regionális gazdasági és társadalmi kapcsolatok erısítése, együttmőködések kialakítása Cigánypolitikai program
Külön célprogramot tervezünk roma munkavállalók számára. Az ilyen típusú közmunkaprogramokat nem pusztán átmeneti foglalkoztatásnak tekintjük, hanem olyan lehetıségnek, amely a munka valóságos világát jeleníti meg, hiszen szerzıdéses munkaviszonyt, képzést is jelent, és segíti a nyílt munkaerıpiacon való elhelyezkedést. A megkezdett program folytatásával, 2013-ig 100 romatelep felszámolására kerül sor. Növeljük és összehangoljuk a roma ösztöndíjprogramokhoz nyújtott támogatásokat. Jóval több óvodai férıhely és pénz jut a leghátrányosabb kistérségek óvodáira. A cigány gyermekek számára a többiekkel közös oktatás jelenti a kitörés lehetıségét. Folytatjuk a Tanoda programot, amellyel útjukat egyengetjük. A Második Esély program segít az idısebb roma korosztályok felzárkóztatásában. 2013ra az alapfokú végzettséggel rendelkezı romák aránya akkora legyen, mint a nem romák közötti, és mindegyiküknek legyen szakmája.
- 20 Vallás MDF-SzDSz liberális kereszténydemokrata vagyok
FIDESz Nem szerepel a programban.
JOBBIK Összmagyarságban gondolkodó egységes egyházpolitika A keresztény értékrend elismerése az alaptörvényben A történelmi egyházak társadalmi küldetése gyakorlásának biztosítása és megerısítése Az egyházak finanszírozásának újratárgyalása Az egyházak és az állam közti szerzıdések betartatása Az egyházalapítás és a kisegyházak mőködésének felülvizsgálata A cigányság egyházakon és vallásosságon keresztüli integrációja A hit vagy erkölcstan kötelezı oktatása Nagyobb szerepet vállalunk a közel-keleti keresztény közösségek fennmaradása érdekében.
MSzP Nem szerepel a programban.
- 21 Védelem MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
A rendırség rendfenntartó, felderítı, nyomozó munkát végez.
Vagyoni, szociális helyzetre, világnézeti, politikai meggyızıdésre, vallási, etnikai hovatartozásra tekintet nélkül mindenki számára garantálnia kell a védelem jogát, amelyet a legalapvetıbb emberi jognak tartunk. Az elszámoltatás, az erıs törvények megalkotása, a törvényes erıszak joga és lehetısége csak és kizárólag a Magyar Államot illeti. Alkotmányos keretek között több cselekvési lehetıséget biztosítsunk a magyar rendırök számára. A rendıröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra. Magyarországon minden településen állandó, erıs rendıri jelenlét legyen.
Felülvizsgáljuk a különbözı NATO missziókban való részvételünk szükségességét, s kirendelését országgyőlési döntéshez kötjük. Életpályamodell a rendırségnél, a bérezést az európai átlaghoz kell közelíteni, bőnmegelızı és vagyonmegóvási programok A csendırség a rendırség mellett mőködı rendvédelmi szervezet Nemzetbiztonság: parlamenti alárendeltség és felügyelet, az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása, társadalmi kontroll és felügyelet Honvédelem: A szárazföldi erık teljessé tétele, A Magyar Nemzeti Gárda a területvédelem szervezete
A teljes politikai és társadalmi egyetértés fenntartásával végrehajtjuk a 2009-ben elfogadott nemzeti katonai stratégiát. Hazánk teljesíti vállalt kötelezettségeit, illetve az ország teherbíró képességével összhangban tesz további vállalásokat. A NATO legfontosabb missziója továbbra is Afganisztán. Magyarország továbbra is elkötelezett az ottani, valamint a balkáni szerepvállalásban. Részt vállalunk a tartós fejlıdés és a biztonságos, stabil környezet megteremtését szolgáló fejlesztésekbıl. Nem engedjük a sorkatonaság visszaállítását! Megvédjük Magyarországot a szélsıségesektıl és a nácikkal, hungaristákkal együttmőködı felelıtlen politikusoktól.
- 22 Gazdaságpolitika MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Olyan államot szándékozunk létrehozni, amely elısegíti a vállalkozók sikeres mőködését. A tartós gazdasági növekedés és a széles társadalmi felzárkózás motorját azok a vállalkozások alkotják, amelyek képesek és hajlandóak jövedelmezı munkahelyeket létrehozni, hatékony foglalkoztatást bıvíteni, termelni, beruházni, exportálni és mindennek alapján tisztességesen adót fizetni. A nemzetközi vállalatok jelenléte igen fontos, hiszen ezek termelik meg a közvetlen kivitel túlnyomó többségét, fizetik az adók zömét és járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, a munkaerı képzettségének növeléséhez. Kismérető, tudásalapú kereskedıházakat kell létrehozni a mezıgazdasági nyerstermékek termelése és feldolgozása, az élelmiszeripar, a megújuló energiaforrások felhasználása, az exportképes környezetvédelmi ipar, a turizmus és a háziiparok területén, valamint a belföldi eredető találmányok hasznosítására külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása, felvásárlás céljából.
A piac saját törvényeit követi, és abban az államnak nem lehet korlátozó szerepe. - Nemzetközi befektetık ösztönzése, - egymillió új munkahely, - szolgáltató központok, - atipikus foglalkoztatási formák támogatása, - egyszerőbb és teljesíthetıbb feltételek a vállalkozások számára, - életszerő, egyszerő, ügyfélbarát szabályozás, - alacsony kamatok és gyors pénzforgás, - fellépés az erıfölénnyel való visszaélés és a monopóliumok ellen, - zöld közbeszerzést, - a magyar termékek, áruk, termelık, fogyasztók védelme, - saját, meglévı erıforrásaink kiaknázása, - az ország gazdasági kapcsolatainak megújítása, szélesítése, - a kockázati tıketársaságok, valamint a horizontális és vertikális üzleti láncok, a klaszterek és a szövetkezések fejlesztése, - a nyomor enyhítése.
A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok alá kell vetni. Nem azért, hogy a gazdasági fejlıdést fékezzük, hanem azért, hogy a gazdaságot, és ebbıl fakadóan a társadalmat, az összeomlástól megóvjuk. Az állam gazdasági szerepvállalásának határait a nemzeti érdek, a társadalmi jóllét és a gazdasági hatékonyság hármas jelzıtáblái rajzolják meg. Védeni kell a magyar ipart, a magyar termelıket, a magyar kereskedelmet, a magyar árut és a magyar piacokat. Az államnak meg kell ıriznie a stratégiai nemzeti vagyont, a földet, a vizet, a földgázt, az erdıket, indokolt esetben a már eltékozolt nemzeti vagyont is vissza kell szereznie Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitika Az államnak meg kell ıriznie a stratégiai nemzeti vagyont, a földet, a vizet, a földgázt, az erdıket, indokolt esetben a már eltékozolt nemzeti vagyont is vissza kell szereznie A magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévı cégek tulajdonosai igényelhessék a Vállalkozói Magyarigazolványt Stratégiai fontosságú, közmőszerő szolgáltatókat – az ország teherbíró-képességének és a jogi lehetıségek figyelembe vételével – újra állami vagy önkormányzati kézbe vesszük. Az esélyegyenlıség megteremtése miatt az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok helyét a versenyképessé tett magyar vállalkozások hónapokon belül betöltik. A társadalom jólléte mértékének mérése
Megvédjük a magyar gazdaság helyreállított stabilitását a világgazdasági válság után. Kezdeményezzük, hogy a válság kapcsán állami támogatásban részesülı pénzintézetek vezetıinek a prémiumát külön adó terhelje. Megvédjük az érdekegyeztetés és a társadalmi partnerség 2002 óta kialakított és jól mőködı intézményrendszerét. Átláthatóbbá kell tenni a tényleges banki költségek bemutatását, ezzel elérhetı lehet a banki kamatmarzsok csökkentése. Létrehozzuk a Pénzügyi– Banki Ügyfélvédelmi Központot. Célunk, hogy az ügyfelek, az egyének védelme erısödjék, kiszolgáltatottságuk mértéke enyhüljön. Olyan erıs állami intézményre van szükség, amely az egyéni panaszokat is felkarolja, és az állampolgár védelmében fellép a pénzügyi szolgáltatókkal szemben. Kihasználjuk azokat az érdekegyeztetési és kommunikációs lehetıségeket, amelyeket a 2010–11-es uniós elnökségi trió, valamint a 2011. elsı félévi magyar elnökségi tevékenység jelent. Megvédjük a Magyarország iránti nemzetközi bizalmat, jó hírünket. Megvédjük a munkahelyteremtı nemzetközi beruházásokat, a Budapestre helyezett EU innovációs központot! Megtiltjuk az egekbe szökı végkielégítéseket az állami intézményi szférában és az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságoknál.
- 23 Államháztartás MDF-SzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Az államadósság tartós csökkentése szükséges, noha korántsem elégséges feltétele annak, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozhasson az euróövezethez. A szolgáltató intézmények mőködési módját, uralkodó magatartásmintáit, hétköznapi viselkedéskultúráját, anyagi és erkölcsi érdekeltségi rendszerét gyökeresen megváltoztatjuk. Az optimális jövedelemadózás csak egy átfogó adóreform keretében tárgyalható. Fı feladatnak az adófizetık körének szélesítését és az adózásba bevont jövedelmek (adóalap, adóbázis) bıvítését tartjuk. Adókulcsok csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha elmozdulunk a mainál jóval szélesebb, ezért igazságosabb közteherviselés irányába. A minimálbér adómentességének eltörlése.
A betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen mőködtetett adórendszer egyszerősítése
A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentıs mértékben csökkentjük Az adózók körét szélesítjük A költségvetés kiadási oldalán át kell térni a feladatalapú, programozott költségvetésre. A banki alapkamat csökkentésével, valamint a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankhálózat kiépítésével Megszüntetjük a bankok egyoldalú szerzıdésmódosítási lehetıségét A magas hozzáadott értékkel rendelkezı és a több mint 50%ban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó, termelı tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni. Adókedvezménnyel ösztönözzük a megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt ágazatokba történı visszaforgatását. Választható családi adózás A társaságok osztalékadómentességének megszüntetése Az inflációs célt a lehetı legalacsonyabban szabjuk meg, de figyelembe véve a növekedı gazdaságokra jellemzı magasabb inflációs kényszert is. Nonprofit alapú, állami vagy szövetkezeti tulajdonú Vidék Bankja elsısorban a támogatások elıfinanszírozására. Az önkormányzatok helyi pénzhelyettesítıket alkalmazzanak a helyben termelt jövedelmek helyben tartása és a helyi gazdaság élénkítése érdekében.
Megvédjük Magyarország újra megteremtett kiszámítható költségvetési pályáját. 2011. január 1-jétıl ismét adómentességet kapnak a melegétkezési jegyek, havi 12 ezer forintig. Szintén 2011. január 1-jétıl az üdülési csekk éves szinten a mindenkori minimálbér értékéig adómentességet élvez. A gazdasági válság elmúltával ismét kiszélesítjük a cafeteria lehetıségeit, adómentessé tesszük a közösségi közlekedéssel munkába járást biztosító juttatásokat. Négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentjük a munkavállalók járulékterhét: 2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban további 2 százalékos mérséklésére van mód. Évi 15 millió forint feletti jövedelem esetében 50 százalékos személyijövedelemadókulcs bevezetését javasoljuk.
- 24 Mezıgazdaság és élelmiszeripar MDFSzDSz
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Nem szerepel a programban.
Kiemelt szerepet a mezıgazdaságnak Kis- és közepes mérető birtokra épülı, változatos termékszerkezető mezıgazdaság. A helyi és regionális szinten elismert termékek, az értékesítésre is lehetıséget adó piacok fejlesztése elısegíti a helyi identitás erısítését éppúgy, mint a lakossági ellátás mellett a turizmus, falusi turizmus kibontakozását.
Mezıgazdaság: a teljes vidéki népesség fenntartható tájgazdálkodását, a magas hozzáadott értékő egészséges élelmiszer-alapanyagot és más közjavakat elıállító emberi tevékenység. Felülvizsgáljuk a csatlakozási szerzıdés számunkra hátrányos elemeit és más nemzetközi kötelezettségeinket A többi tagállamból érkezı élelmiszerimportunk ne haladja meg a 25%-ot Uniós Közös Agrárpolitika megfelelı keretet biztosítson szemléletváltó vidékmentı és agrárpolitikánk továbbviteléhez. A hatályos földtörvény olyan irányú módosítása, amely megakadályozza a külföldiek földtulajdonszerzését a moratórium lejárta után is. A föld és vizeink nem tıke kategória, hanem a haza természetföldrajzi megtestesítıje, nemzeti kultúránk hordozója, életterünk, lételemünk és a legjelentısebb lehetıségeket hordozó munkahelyteremtı eszközünk Nemzeti Birtokpolitikai Központ Feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minıségő élelmiszerek elıállítására képes magyar feldolgozó és élelmiszeripart, az alapanyagot szolgáltató mezıgazdasággal együtt. A teljes lakosság magas minıségő, eredetjelölt, GMO-tól mentes, helyi élelmiszerekkel való ellátása Belsı és külsı mezıgazdasági és élelmiszerpiacaink visszaszerzése Vetésforgó alkalmazása, természetes trágya felhasználása A mezıgazdaság üzemanyag önellátása bioüzemanyaggal A vidék népességmegtartó képességének helyreállítása és növelése, az egészséges mezıgazdasági alapanyag- és élelmiszer-elıállítás és az adottságainkra épülı turizmus
Az uniós csatlakozásunkkal indult el az a nagyléptékő technológiai fejlıdés az agrárgazdaságban, amelynek támogatási feltételei biztosítottak 2013-ig. Töretlen célunk a magyar gazdák gyarapodásának, az agrárgazdaság fejlıdésének segítése. Az agrármodernizáció része a bioenergia elıállításában rejlı potenciális lehetıségek jobb kihasználása, a keletkezı mellék-és hulladéktermékekre alapozva. Ezzel jelentısen csökkenthetı a környezet terhelése. További segítséget kell nyújtani a helyi kis piacok mőködéséhez annak érdekében, hogy a helybeli termelık termékeiket értékesíthessék. A merev állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elıírásokra vonatkozó szabályozást finomítani kell, elısegítve ezáltal az olyan kiskereskedelmi tevékenységi formák életképességét, megerısödését, mint a háztól értékesítés. A helyi értékesítési szövetkezetek együttmőködésének elısegítésével el kell érni, hogy a magyar élelmiszeráruk részaránya növekedjen a kiskereskedelmi forgalomban. A termıföld nemzeti kincsünk. Azt szeretnénk, hogy minden megmővelhetı földdarab a magyar gazdálkodóé legyen. Ezért kezdeményeztük a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium további három évvel történı meghosszabbítását. A mezıgazdasági és erdıgazdasági adottságokat figyelembe véve folytatjuk a kistérségi biogáz és biomassza programot. Kidolgozzuk a „Szociális Zöldenergia Foglalkoztatási” modellt annak érdekében, hogy a zöldágazatban minél több munkahelyet teremtsünk. Minden nagyvárosban elindítjuk a zöld tömegközlekedési operatív programot, hogy olcsóbbá tegyük a városi tömegközlekedést.
- 25 Ipar MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
FIDESz
JOBBIK
MSzP
Kiemelt szerepet az építıiparnak, a mezıgazdaságnak és a turizmusnak Az iparfejlesztés alapja a megfelelı infrastruktúra kialakítása: alapvetıen az adott térség erıforrásaira, versenyelınyeire építkezve lehet fejleszteni az adott térségben található vállalkozásokat. Energiafüggetlenség megteremtése.
Geotermikus és egyéb alternatív energiaforrások alkalmazása A lehetı legnagyobb mértékben csökkentse hazánk kiszolgáltatottságát saját energiahordozókra való támaszkodással Az energiaforrások garantált profitját megszüntetjük Hazai szén-, kıolaj- és földgázbányászat esetében jelentısen megemeljük a bányajáradék mértékét
Csökkentjük az ország külsı energiafüggıségét Minden magyar család jusson hozzá a költséghatékony energiaforrásokhoz Javítjuk a környezeti tudatosságot Megújuló energiaforrások – szél, nap, földhı – alkalmazásához kamatmentes hitel Kapcsolt energiatermelés Kistérségi biogáz és biomassza programot Zöld tömegközlekedési operatív program Geotermikus energia felhasználása Újra megnyitni a szénbányákat
- 26 Szolgáltatás MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
FIDESz A szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elkötelezıdést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük. Vissza kell állítani, meg kell erısíteni a szociális segítık, ápolók, gondozók, szakmájukat tisztességgel végzık megbecsülését.
JOBBIK Stratégiai fontosságú szolgáltatások, mint az energiaszolgáltatás, az állam ellenırzése és irányítása alatt mőködjenek. Csökkentjük a közszolgáltatási- és a parkolási díjakat Az önkormányzat mőködteti a szükséges alapszolgáltatásokat
MSzP Aki bajba jutott, az bízhasson a szociális intézmények rendszerében és méltóságát megırizve, biztosan számíthasson a társadalom szolidaritására Gyermekszegénység elleni program Szociális lakásotthonok Mentorálási tevékenységet, illetve hálózatot használják fel a támogatások kezelésére Gyermekjogi biztos
- 27 Idegenforgalom MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
FIDESz Kiemelt szerepet az építıiparnak, a mezıgazdaságnak és a turizmusnak A turizmusban olyan horizontális szolgáltatási láncokat kell kialakítani, amely segítségével több vendégéjszakát töltenek el a turisták az adott településen, illetve térségben.
JOBBIK A belföldi turizmus fellendítése érdekében újra adómentessé tesszük az üdülési csekket. Betegségmegelızı egészségturisztikai szolgáltató ágazat Vízi, egészség-, öko-, életmód-, oktató és lovas turizmus A környezet és a táj gondozása beindítja az idegenforgalmat.
MSzP Természeti adottságaink, a gyógyvíz, a bor, a gasztronómia, a lovas kultúra, a vidék kulturális értékei Egészségturizmus, kongresszusi turizmus és örökségturizmus A turizmus fejlesztése érdekében erısítjük a fenntarthatóság, az esélyegyenlıség, fogyasztóvédelem és a klímabarát szemlélet érvényesülését.
- 28 Szállítás és közlekedés MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
FIDESz Nem szerepel a programban.
JOBBIK
MSzP
Vasútvonalak koncesszióba adása A vasúti és autóbuszos közlekedést rendszerszemléletben, térségi szinten valósítjuk meg Budapesten: egyéni és közösségi közlekedési lehetıségek minıségi megújítása, kötött pályás közlekedés fejlesztése Informatika általános alkalmazása
Folytatjuk a legfontosabb autópályaépítéseket. Továbbvisszük az M3-as Nyíregyháza–Vásárosnamény, az M4 Budapest–Cegléd, az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt–Kondoros, az M60-as gyorsforgalmi út Pécs-Dél– Szentlırinc közötti szakaszának építését. Megépítjük az M8-as és az M9-es autópályát, ezzel felgyorsítjuk Kelet-Magyarország felzárkózását. Folytatódik a fıutak megerısítése és több települési elkerülı út építése. Országszerte több mint 500 km-en uniós forrásokból újítunk fel négy és öt számjegyő utakat. Hosszú távon fenntarthatóvá, költséghatékonyabbá tesszük a közösségi közlekedés rendszerét. Az államháztartás egyensúlya érdekében a közösségi közlekedésre fordítható összegek mértékét a következı három évben a GDP 1 százalékában maximáljuk. Tömegesíteni és demokratizálni kell az internethasználatot Magyarországon. 2014-re minden magyar állampolgárnak lakhelytıl függetlenül, állampolgári jogon, megfizethetı áron elérhetıvé kell tenni a gyors internetelérést. El kívánjuk érni, hogy a legalább 1 megabit/másodperces internet-hozzáférést legfeljebb a minimálbér három százalékának megfelelı havidíjért lehessen igénybe venni.
- 29 Kereskedelem MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
FIDESz A piac a kereskedelem területén is saját törvényeit követi, és abban az államnak nem lehet korlátozó szerepe.
JOBBIK
MSzP
Helyi termelık közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni „80% hazai – 20% import” szabály betarttatása a multikkal Nemzetünk maga határozza meg agrár- és élelmiszerkereskedelempolitikáját A teljes termékpálya elemei a gazdálkodók közösségeinek birtokában maradnak Teljes körő elektronikus kereskedelem Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatainkat az arab államokkal
Középtávú kereskedelmi stratégiát készítünk, fejlesztjük a kereskedelmi parkokat. Elı kell segíteni a piaci szereplık közötti együttmőködést. Helyi értékesítési lehetıségek, a szövetkezetek, hálózatok, a termelıi piacok, valamint a háztól történı eladás Helyi kis piacok mőködése A piacbıvítés fı területe Európa keleti fele, a mediterrán térség és Kína lehet.
- 30 -
- 31 -
Szakterületek általános és pártonkénti összehasonlítása összehasonlítása Alapelvek Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei Bevezetés Minden népcsoport azt a helyet választotta fizikai életteréül, amely kultúrájának leginkább megfelelt. Így jött létre a természetes, ökológiai - ökonómiai harmónia. Ez alakította a teljessé vált (lelki-szellemi-fizikai) életterét tulajdonló és birtokló népcsoportot kultúrájával közvetített, közös értékrendő nemzetté. Az így mőködı rendszerben az egyes nemzetek természetes kapcsolatot alakítottak ki egymással, mindenekelıtt szomszédaikkal, de bevonták ebbe az egyetemes kapcsolatrendszerbe földrészüket és az egész emberiséget. Ez a kapcsolat részben - de csak részben - anyagi jellegő volt, vagyis arra szolgált, hogy egy nemzet azokat a saját elıállítású termékeket, amelyek nagyobb mértékben álltak rendelkezésre, mint az azzal szemben jelentkezı saját igény, el tudja cserélni olyanokra, amelyek - természeti környezete vagy kultúrája miatt - saját országában nem állítható elı. Ezzel kialakult egy természetes - de egy összetett kapcsolatrendszer részeként mőködı - munkamegosztás. A nemzetek közötti kapcsolat másik része a szellemi és lelki (anyagtalan) értékek cseréjét jelentette. Ezzel vált lehetıvé, hogy egy nemzet ingéniuma (tehetsége, szellemi értéke, értékalkotó egyénisége) ne csak önmagát, hanem az egész emberiséget szolgálja. Az így, szerves egységként mőködı emberi társadalom a természetes harmónia mindhárom elemében (lélek, szellem és anyag) egyenletesen fejlıdött. Ezt a fejlıdést az biztosította, hogy a mindenkori lehetıségeken túlmutatott az emberek igényszintje. Az, hogy az igények egy része nem volt kielégíthetı az adott kor lehetıségeivel, arra ösztönözte az emberiséget, hogy ismerettárát - és ezen keresztül a lehetıségeket - folyamatosan bıvítse. Ameddig a lélek-, a szellem (vagyis az anyagtalan világ) és az anyagi világ egyenletesen és egymást erısítve (a teljes Tudás egységében) fejlıdött, az emberiség természetes módon élt abban a társadalmi és gazdasági rendszerben, amely mindenki számára meghatározta kötelezettségét és biztosította teljesítésének feltételeit, ami következményeként egyre több igény vált kielégíthetıvé. Az emberiség fejlıdésében az anyagtalan és anyagi harmónia (a mítosz és a logosz, más szóval az értelem és az érzelem egysége) akkor bomlott meg, amikor egyes személyek, népcsoportok saját igényeiket föléemelték az adott kor egyenletes fejlıdést biztosító lehetıségeinek, vagyis kiváltságokat határoztak meg önmaguk számára. Azért, hogy kiváltságuknak megfelelı igényeiket ki tudják elégíteni, meg kellett fosztaniuk minden más embert attól, hogy kötelezettségük teljesítésével arányos, az egyenletes fejlıdés által biztosított igényeik kielégíthetık legyenek. Ezt csak erıszakkal lehetett elérni, mivel ez a többséget természetes jogaitól fosztotta meg. Így alakult ki a kiváltságosok és a kirekesztettek csoportjának egymással szembekerülése, az emberiség szerves egységének megbomlása. És ekkor tette meg az emberiség az elsı lépést azon az úton, ami a globalizmusban megtestesülı embertelenségig vezetett. Ez a lépés pedig az volt, amikor az ember az addig életfeltételeinek megteremtésére szolgáló eszközt, a vadászó fegyvert nem a táplálékot adó állatok, hanem a kirekesztettnek minısített embertársai ellen fordította. A kiváltságosok hatalmuk megırzésére a fegyver mellett a teljes (lelki-, szellemi- és anyagi) kiszolgáltatottságot használják fel, kiterjesztve a terrorizmus eszköztárát. Ezzel az emberiség letért a - természeti törvények rendszerének is mondható - Isteni Szabályrendszer követésérıl, ami azt kívánta, hogy minden ismeretanyag a harmonikus fejlıdés eszköze legyen, és rátért az anyagvezérelte természetjogi útra, ami diszharmóniát eredményezett azzal, hogy mindent az anyagi lehetıségeknek rendelt alá. Miután alapvetıen értékrend váltásról volt szó, mindenekelıtt érintette ez a változás a mindennek alapjául szolgáló alkotmányokat és alaptörvényeket, amelyek egy ország más országokhoz való viszonyát és belsı életének alapelveit fogalmazta meg. A diktatúra érvényesítésének módszerei különbözıek voltak a történelem során, de mindegyik az igények és lehetıségek egyenlıtlenségének manipulációján alapult. Legújabb kori történelmünkben a szocializmus meggátolta, hogy az igényeknek megfelelıen fejlıdjenek a lehetıségek, miután a kielégítetlen természetes igényekkel a lehetıségek fejlıdését is gátolta. A jelenleg pusztító kapitalizmus (aminek már semmi köze a nevét adó, az
- 32 életet, a létet, a szabadságjogokat biztosító „fej” dominanciájához) az igények fejlıdését irreálisan megnöveli a kiváltságossá válás lehetıségeinek ígéretével. Ez az ígéret nem elérhetı feltételeken alapszik, ezért ugyanazt eredményezi, mint a szocializmus: állandósul (sıt növekszik) a kielégítetlen igények mennyisége. Azt, hogy a két - látszólag egymással antagonisztikus ellentétben álló2 - eszmerendszer azonos tırıl fakad, az bizonyítja, hogy a lehetıségek növelésének mértéke és elosztása mindkét rendszerben a kiváltságosok kezében van, és az összhang nélküliség (diszharmónia) folyamatosságát mindkét rendszer a kiszolgáltatottak kielégítetlen igényeinek állandósulásával éri el. Az Európai Unió - és különösen a megbukott Alkotmány és az ennek alapján készített (elsı elfogadtatási kísérletekor ugyancsak megbukott) Lisszaboni Szerzıdés3 – az összhang-hiány véglegesülését célozza azzal, hogy világszerte (globálisan) manipulálhatóvá teszi a kielégítetlen igényekkel - a lehetıségek összevonásán (koncentrálásán) keresztül - az embereket. Ezzel a természetjogon alapuló - voltaképpen materialista - szemlélettel áll szemben az Isteni Szabályrendszert követı természetes kapcsolatokra épülı rendszer. Míg az Isteni Szabályrendszer az öröktıl fogva létezı, a teljes harmóniát biztosító, szakrális értékrend alkotmányként követését határozza meg4 (idıszakokra vonatkozó, a mindenkori ismeretanyagnak megfelelı alaptörvényekkel5 értelmezve), addig a természetjogi alapnormarendszer a materialista szemléletbıl adódóan az anyag által vezérelt összhang nélküliség (diszharmónia) elıidézıje és kiszolgálója. [A két rendszer számos elemében hasonlóságot mutat, „csak” a lényegben és a gyakorlati következményekben tér el. A különbség annyi a kettı között, mint az arisztotelészi, formállogikára alapuló szillogizmus - amely rendszerszinten bármilyen számú premissza esetén is legalább két konklúziót igazol - az Aquinói Szent Tamás „transzcendentális” premisszájával (ezt nevezik másutt „intuíciónak”) kiegészített szillogizmustól, amely egyértelmő konklúziót határoz meg.] Röviden a két rendszer közötti különbség a következıkben foglalható össze: Integrálás (összevonás) áll szemben a természetes koordinálással (összehangolással). A kereslet és kínálat diszharmóniája áll szemben az igények és lehetıségek harmóniájával. A kiváltáság - kiszolgáltatottság diktatúrája áll szemben az azonos feltételekkel gyakorolt kötelezettségek teljesítésén alapuló jogok gyakorlásának demokráciájával. Az ember anyagi, kozmopolita (gyökértelen világpolgár) falanszter-fogaskerék (árú) minısítése áll szemben az ember lelki-, szellemi- és anyagi egységébıl eredı ingéniumként (tehetsége, szellemi értéke, értékalkotó egyéniségeként) való értelmezésével. Vagyis a nemzeti sajátosságok üres - rezervátumi - színfoltként kezelése áll szemben a nemzetek természetes élettereinek tiszteletben tartásával.
2
Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte - http://szkszhu.szksz.com/07061001.doc 3 Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc 4 Magyarország Alkotmánya a Szent Korona - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.doc 5 Alaptörvény vázlat: Gondoskodó Magyarország - http://szkszhu.szksz.com/program.doc
- 33 I. fejezet Függetlenségvesztés – örök szabadság 1. szakasz Függetlenségvesztés A Lisszaboni Szerzıdés megszőnteti a tagállamok önálló értékrendjének és ennek megfelelıen önálló érdekeinek a többi állammal szemben, kölcsönösen alkalmazható érvényesülését. Megszőnik minden ország - így Magyarország is - alkotmányos államnak lenni. A Lisszaboni Szerzıdés a tagországok alkotmánya fölé helyezi önmagát az alábbiak szerint: 1. A négy liberális alapelv [EUM 26. cikk. (2)] Az EU (és ezt a Lisszaboni Szerzıdés is megerısíti) a globalizmus diktatúrájának alapelveit közvetíti a négy liberális alapelv következetes érvényesítésével és ezzel éri el gyarmatosító célját: a./ A tıke szabad áramlása b./ Az árú szabad áramlása c./ A szolgáltatás szabad áramlása d./ A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) 2. A Lisszaboni Szerzıdés a jogrendszerrel és a jogalkalmazással kapcsolatban az alábbiakat veszi el a tagállamoktól: a./ Önálló jogalkotás (EUM 288 – 292 cikk) A minden típusában kötelezı érvényő, egységes jogrendszer megszőnteti az egyes nemzetek és országok hagyományos - és a nemzet érdekeit védı - normarendszerének jogi érvényesülését. Ezzel gyakorlatilag elveszíti jelentıségét a tagországok törvényhozása. A tagországok képviselıi elérték a tárgyalások során, hogy a tagállamok teljes jogalkotási függetlenségét elvevı és ezért minden tagországban felháborodást keltı EUSZ I-6 cikk kikerüljön a Lisszaboni Szerzıdésbıl, de benne maradt az I-12. cikk (Lisszaboni Szerzıdésbeli száma: EUM 2. cikk), amely nem az I-6. cikk durvaságával, hanem kitöltı szövegekbe ágyazva ugyanezt rendeli el. Ugyanez a cikk megtiltja a tagállamoknak, hogy a legfontosabb kérdésekben jogharmonizációval létrehozzanak saját környezetükben egy természetes érdekközösséget. („Az Unió e területekre vonatkozó, a Szerzıdésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelezı erejő jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját.” – EUM 2. cikk (5) bekezdés második albekezdés) Ezzel a Kárpát medence természetes szerves egységét (ökonómiai és ökológiai összhangját) megakadályozza érvényesülni – vagyis a Lisszaboni Szerzıdés a második (gazdasági) Trianont jelenti a Kárpát-medence nemzetei számára. Ugyanakkor „hozott jog alapján” megengedi a 2004. elıtti tagállamoknak a „Regionális unió” fenntartását (EUM 350. cikk). b./ Közigazgatás (EUM 3. cikk) Ez az intézkedés a tagországok saját hatáskörébıl kiveszi mindazokat az eszközöket, amelyekkel a tagállam saját polgárai jogainak és kötelezettségeinek összhangját biztosítani tudná, és az állam saját polgárainak érdekeit kifejezésre juttatná. c./ Igazságszolgáltatás (EUSZ 19.., EUM 86 cikkek) Mivel a „belsı piac” magában foglal a tagállamokon belüli minden tevékenységet, a tagállamok igazságszolgáltatása nem csak idegen érdeket érvényesítı jogszabályok szerint kényszerül eljárni, de még a bőnüldözés és az igazságszolgáltatás terén is állandó „felügyelet” alatt áll, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy az Európai Ügyészség és az Európai Bíróság bármikor, bármilyen ügyet saját hatáskörébe vonhat, vagyis megszőnik a tagországok önálló igazságszolgáltatása.
- 34 3. A Lisszaboni Szerzıdés hatása Magyarországra A Lisszaboni Szerzıdés legfontosabb (fundamentális) következménye, amely miatt számunkra elfogadhatatlan, az, hogy a külügy, a hadügy, valamint a kereskedelmi és monetáris ügyek integrálásával („hatáskör-átadásával”) Magyarország (miként a többi tagország) gyakorlatilag megszőnik. Magyarország ugyanabba – vagy rosszabb - helyzetbe kerül, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején az 1867-es kiegyezést követıen. (Ismerjük ennek az I. világháborúba és Trianonba torkolló következményét.) Ezeknek a következményeknek, illetve ezek eszközeinek – számunkra ugyancsak elfogadhatatlan – járulékai az alábbiak: a./ Az EU-val azonos jogállású (önálló jogi személyiségő) az Európai Központi Bank [EUM 282. cikk (3)], sıt, az EU-t ténylegesen ez a szervezet irányítja. Ezzel az értékek érdekképviselete fölé emelkedik egy – gyakorlatilag természetes alap nélküli (virtuális) – értékjel-érdekképviselet. b./ A természetes – területi és nemzeti alapon álló – érdeksorrendiség érvényesülését megtiltva a háttérhatalom érdekprioritását erılteti minden tagállamra (EUM 106. cikk). c./ A „letelepedési” jog az EU-tagországok állampolgárai számára közösségi jogot jelent, míg a „harmadik országokban” élık számára személyhez kötött jogként érvényesíthetı (EUM 49. cikk). Ez a magyarság számára a természetes együvétartozás gyakorlásának meghiúsulását, a nem magyaroknak adott lehetıséggel a kozmopolitizmus származási vonatkozásban is megnyilatkozó kiteljesedését jelenti. d./ A Lisszaboni Szerzıdésben Németország - az NDK-val történt egyesülésre hivatkozva – olyan kérdésekben élvez mentességet, amelyek – ugyanazon okok alapján – a 2004-ben belépı országokat is megilletnék (EUM 107. cikk (2) c.), ugyanakkor az ezeket az országokat sújtó hátrányok (támogatás csökkentés – ld. mezıgazdasági kvóta -, Magyarország és a Trianonnal elszakított utóállamok közötti jogharmonizáció tilalma - EUM 2. cikk (5) bekezdés második albekezdés) Németországot még arányosan sem terhelik. e./ Az esélyegyenlıtlenség garanciái, a védzáradékok [EUM 114. cikk (10) bekezdés] és védintézkedések (EUM 66. cikk) arra szolgálnak, hogy a diktatúra kialakítson egy országonkénti helytartói hálózatot, akik arra ügyelnek, hogy a „közös érdek” (vagy az „egyenlıbb” tagországok érdekei) minden körülmények között érvényesüljenek, ha kell, a tagország érdekeivel szemben is. f./ A „taktikai” fogások a megtévesztést, az utólagos értelmezést szolgálják. Ezek közül kiemelkedı a definíciók hiánya és a piacgazdaság jellegének – szociális (EUSZ 3. cikk (3) bekezdés), vagy a szabad versenyen alapuló nyitott (EUM 119. cikk) - eltérı meghatározása. Ezzel az EU elveszi (integrálja) a tagországok függetlenségét, hiszen a szuverenitás legfıbb elemeitıl, a nemzet érdekeinek a külkapcsolatokon keresztül érvényesített védelmétıl, a belsı intézményrendszert (benne a gazdaságirányítást) természetes szabályozási és ellenırzési jogaitól fosztja meg. 2. szakasz Örök szabadság A természetjogot globálisan értelmezı gyarmatosító törekvésnek természetes alternatívája a Szent Korona eszmén alapuló szakrális Szabadság alkotmány alapelve, mi szerint minden nemzet és minden ember függetlensége szent és sérthetetlen, mert minden nemzet örökké szabad. Errıl a szabadságról és az azt megvalósító függetlenségrıl senki nem mondhat le, éppúgy, ahogyan senki nem mondhat le életérıl, hiszen egyik sem emberi kategória, ezért ez a Szabadság Alkotmányának elsı két rendelkezése:
- 35 1. §
Magyarország örökké szabad. (Hungaria semper libera)
2. § A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez. (Una et eadem libertas) a) A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. b) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
II. fejezet A tıke szabad áramlása - a nemzeti vagyon önérték-növelése 1. szakasz A tıke szabad áramlása Az EU legfıbb elınyének azt tartják, hogy a tıke szabadon mozog a tagországok között, „fellendítve a gazdaságot”, hiszen pénz nélkül nincs gazdasági fejlıdés. Óhatatlan e miatt a pénzpolitikáról, a pénz szerepérıl írni, mielıtt annak mozgását elemeznénk. A globalizáció legfıbb jellemzıje, hogy a hatalom megtartásának tárgyi eszközei (fegyver és pénz) a kiváltságot élvezı elenyészı számú ember kezében vannak. A fegyver a diktatúra fenntartásának terrorisztikus eszköze, míg a pénzzel a kiváltságosok a lehetıségeket tudják összevonni (koncentrálni), és ezzel zsarolják az életfeltételeken keresztül az embereket. Miután a diktatúra természetellenes rendszer, folyamatosan fejleszteni és növelni kell az eszközök számát ahhoz, hogy azokkal hatékonyan lehessen hatalmát fenntartani. Ezért kell olyan közhangulatot kelteni, mintha az emberiség védelme indokolná az egyre növekvı hatékonyságú fegyverek elıállítását, vagyis ez a kirekesztettek érdekében is történne. A pénz mennyiségi növelése érdekében el kellett azt szakítani értékközvetítı szerepétıl, és önállóvá kellett tenni. Miután a pénz, mint tárgy önállóan nem használható, csak eredeti funkciójában - vagyis venni lehet érte valami életfeltételt kielégítı tárgyat vagy szolgáltatást - eleve korlátozza ennek az eszköznek a növelhetıségét. Ennek a korlátnak a feloldását szolgálja a pénz természetes alap nélkülivé (virtuálissá) tétele, ami olyan tulajdonságokkal ruházza fel az eredeti funkciója szerint érték-közvetítı eszközt, amely az anyagi világ többi (természetes alaphoz kapcsolódó) része fölé emeli, kiváltani szándékozva vele az Isteni Szabályrendszer természetes fejlıdés-biztosító, valós értékeket közvetítı szerepét. Ez a - teljességében csak számítógépekben, tızsdéken és a bankokban mutatkozó - Aranyborjú akar az ember természetes igényeinek kielégítıjévé válni, amikor uralmát korlátozás nélkül terjeszti ki az emberiségre, „a tıke szabad áramlása” parancs megvalósításával. A tıkemozgás és fizetési mőveletek korlátozásának tilalma Az EUM 63. cikk biztosítja a korlátlan tıkeáramlást: a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tıkemozgásra és fizetési mőveletekre vonatkozó minden korlátozás egyaránt tilos. A tıke szabad áramlásának következményei 1. Mindazoknak az országoknak a teljes kirablása, amelyek helyet adnak a tıke szabadon áramlásnak, ami egy olyan tájfun, ami addig van a föld egy bizonyos területén, amíg mindent el nem pusztít. Miután elérte célját, továbbáll, hogy más területeket is elpusztítson. A tıke pusztítása nem csak anyagi károkat okoz. Azzal, hogy koncentrálja a lehetıségeket és azokat saját érdeke szerinti területekre viszi, kiszolgáltatottá teszi a letarolt területen élıket: elveszi életterüket, ezzel létbizonytalanságba sodorja ıket. Az anyagi, fizikai rombolásnál nagyobb a lélekében és a szellemben végzett pusztítás. A lehetıségek elérésének délibábjával elszigeteli (izolálja), majd szembefordítja az embereket egymással, megszőnteti a természetes kapcsolatok összetartó erejét, ezzel szétzülleszti a családokat, az értéktelenség normarendszerének elfogadtatásával elveszi az önbecsülést és az önazonosság-tudatot. 2. Az országok kirablása a tulajdon - nemcsak a termelıeszközök, hanem egy ország teljes (tehát anyagtalan és anyagi) vagyona - megszerzését jelenti.
- 36 Ez csak részben valósul meg a „mőködı tıke” közvetlen szabad áramlásával, amely nyílt diktatórikus módon alakítja át egy ország tulajdonosi szerkezetét. Ennél sokkal embertelenebb a diktatúra burkolt, látszat-demokratikus módszere. Ez a fináncoligarchia bank-szektora, mint eszköz a gyarmatosításban. 3. Ez az eszköz a lehetıségek biztosításában a „liberalizált” (bárki elıtt nyitva álló szabadosság) részvétel esélyét terjeszti ki a gyarmatosított ország lakósaira. Azt mondja: „Segítek neked hitellel feltételeid javításában azért, hogy megfelelı minıségő, és mennyiségő terméket (szolgáltatást) tudj elıállítani.” Itt a csapda! Ugyanis a lehetıségek koncentrálásával a háttérhatalom oda és olyan módon telepíti a bárhol jelentkezı igények kielégítésének lehetıségeit, ahová és ahogyan akarja. Így elıáll az a helyzet - ez a hitelcsapda -, amiben a hitel igényléskor még valóságos „piac” a hitel felhasználása után „kiszalad” a hitelt felvevı lába alól. (Ezt érjük meg a „rendszerváltás” óta Magyarországon a mezıgazdasági termékek - tej, hús, tojás, gabona, takarmány - vonatkozásában.) A hitel törlesztése „természetesen” kötelezı, hiszen a piaci kockázat egyedül a hitelfelvevıt terheli. Amennyiben nem tud fizetni (mert nem tudja eladni a hitellel megnövekedett mennyiségő termékét), marad a gazdaság felszámolása, vagyis az, hogy a kis, vagy közepes magángazdaság a bankon keresztül a fináncoligarchia másik ága, a multinacionális ipari és kereskedelmi tıke kezébe kerül. Az, hogy ennek mi az ára a jóhiszemő hitelfelvevı részérıl, az, hogy nem tudva feldolgozni erkölcsi, egzisztenciális és anyagi csıdjét öngyilkosságba menekül-e, hidegen hagyja a „szabadon áramló” tıkét. A hitel kiszolgáltatottság-növelı szerepe nemcsak a termelıeszközök vonatkozásában mőködik, hanem a „tartós fogyasztási cikkek” - az életfeltételek alapjainak (pl. lakás, lakberendezés, kocsi) - vásárlásánál is ugyanezt a logikát követi. Az állami szintő kiszolgáltatottságot növeli az „adósság-spirál”: a sarcolás következtében állandósított költségvetési-hiánnyal elszegényített állam csak úgy tudja kifizetni hiteltörlesztését, ha újabb hitelt vesz föl. Teheti ezt mindaddig, amíg a felbecsült nemzeti vagyon fedezi a hitel teljes összegét, mert ha ezt eléri, akkor a nemzeti vagyon egésze a hitelezı tulajdonába megy át. 4. Ezek után egyértelmő, hogy a „kamatkapitalizmus” elleni fellépés nem jelent megoldást. Ma már a természetes alap nélküli (virtuális) pénz növelése elért arra a pontra, amikor tovább nem fokozható mértékben távolodott el az általa közvetíthetı értékektıl. Már egyre több olyan ajánlattal találkozunk, amely kamat nélküli hitelt ígér. Ez természetes védekezése a természetes alap nélküli (virtuális) pénznek. Nem kell a mennyiséget tovább növelni, hanem az eddig megszerzett lehetıség-kielégítési monopóliumot kell teljessé tenni. Vagyis a hitellel azt kell elérni, hogy minél teljesebb legyen a kiszolgáltatottság: a termelıeszközök koncentrálódjanak a háttérhatalomnál, a lehetıségek (amelyet kifejezve a természetes állapottól történt eltávolodást - „kínálat”-nak neveznek) irányításával folyamatosan lehessen manipulálni az igényeket (a „keresletet”). A „tıke szabad áramlása” a lehetıség-kielégítési monopóliumot kiteljesíti annak kozmopolitává (internacionálissá) integrálásával. 2. szakasz A nemzeti vagyon önérték-növelése A lehetıség-kielégítési monopólium integráción (összevonáson) alapuló kialakulását kell megtörni, és nem a lehetıség-monopólium életterének látszat-beszőkítését kell célul kitőzni. A lehetıség-kielégítés monopolizálásának (integrációjának) egyetlen alternatívája a nemzetek természetes igény-lehetıség összhangjának (koordinációjának) visszaállítása. Ennek eléréséhez mindenekelıtt az értékek keletkezésének és azonosságát kell megteremteni. Ezt adja a Szent Korona Szabadság Alkotmányának 3. és 4. rendelkezése: 3. §
felhasználásának
Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (Sacra Corona radix omnium possessionum) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
- 37 4. §
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. (Sub specie Sacrae Coronae)
Ezek az alapelvek a szabadság feltételeit biztosítják. Érvényesítésükkel kell elérni, hogy az állam saját vagyonnövekedésébıl (mint lehetıségbıl) elégítse ki a saját igényeit részben közvetlenül, részben pedig közvetett módon, úgy, hogy igényei fölötti lehetıségeit más államokkal cseréli el olyan lehetıségekre, amelyeket saját kielégítetlen igényei kívánnak. Vagyis a lehetıségek igény-manipulációjával kikényszerített diszharmónia helyébe kell léptetni a lehetıség-fejlıdést biztosító természetes igénynövekedést jelentı harmóniát. E nélkül az egyes államokat a fináncoligarchia profit-elvonásán keresztül mesterséges szegénységben lehet tartani (2006-ban a multinacionális cégek nyereségkivitele és az államadósság törlesztése együttesen minden magyar állampolgár zsebébıl több egy millió forintot vett ki), ami eszköze a kiszolgáltatottság állandósulásának, mi több: annak elfogadásának, hogy ez természetes. A szabadság feltételeinek védelmét is biztosítja a Szent Korona Szabadság Alkotmánya: 5. §
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (Ius resistendi et contradicendi)
III. fejezet Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása - az önellátás alapja a nemzeti termék 1. szakasz Az árú és a szolgáltatások szabad áramlása Ahhoz, hogy az árú- és szolgáltatás szabad áramlásának hatását értékelni tudjuk, figyelembe kell venni az alábbiakat: Világviszonylatban az igények és lehetıségek összhangja megbomlott, és ez az összhang hiány (diszharmónia) mesterséges és nem természetes. A potenciálisan visszafogott lehetıségfejlıdéssel (e miatt „fizetésképtelen a kereslet”) egyes földrészeken és országokban jelentıs igény-kielégítetlenség jelentkezik (ennek legelborzasztóbb példája az, hogy évente több millió ember hal éhen). Ugyanakkor a lehetıség-monopóliumok jelentıs termék-készletekkel és kihasználatlan szolgáltatás-kapacitással rendelkeznek. Azért szükséges a természetes összhangot erıszakos intézkedéssel megtörni, hogy a lehetıségmonopóliummal az igénykielégítést „szabályozni” lehessen, vagyis minden állam rákényszerüljön arra, hogy - ha lakóssága természetes igényeit ki akarja egy minimális szinten elégíteni - lemondjon a lehetıségbiztosítás önállóságáról. Ha ez nem sikerül gazdasági eszközökkel, akkor jön a terrorisztikus eszköz: a fegyver, aminek bevetésére két esetben kerül sor: egyik eset az, amikor talál a világuralmat (globalizációt) „vezénylı” háttérhatalom elfogadható okot (ld. Szerbia-Koszovó konfliktus); a másik eset akkor következik be, ha nem talál (ld. Irak). A cél az „áru és szolgáltatás szabad áramlásával” az, hogy világméretővé tegye a háttérhatalom az emberek kiszolgáltatottságát, kitárva a kaput a „tıke szabad áramlása” elıtt. Ennek a célnak az eszköze a szerves egységként mőködı világ hagyományos munkamegosztásának felszámolása, a nemzeti önazonosság-tudat gyökereinek megsemmisítése. Ezek ugyanis lehetetlenné tennék annak a legaljasabb tervnek a végrehajtását, hogy a kiszolgáltatottság miatt választási lehetıségétıl megfosztott emberek igényeiket olyan termékekkel és szolgáltatásokkal elégítsék ki, amelyek mérgezik testét, lebénítják tudatát és megfosztják lelki erejétıl, amellyel ellen tudna állni az ellene elkövetett nemzetirtásnak (genocídiumnak). 1.
Korlátozó rendelkezések
1.1 Áruforgalmi korlátozás tilalma Az EUM 34. és 35. cikk megtilt a tagállamok közötti minden behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azzal azonos hatású intézkedést. 1.2 Vállalkozások termelési- és értékesítési megállapodásának tilalma Az EUM 101. cikk az alábbi tiltásokat tartalmazza: „(1) A belsı piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás,
- 38 amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a mőszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenırzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékő ügyletek esetén eltérı feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerzıdések megkötésének függıvé tétele olyan kiegészítı kötelezettségeknek a másik fél részérıl történı vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerzıdés tárgyához.” 2.
Az árú- és szolgáltatás szabad áramlásának következményei:
2.1 Támogatás, kvóta Manipulálni lehet a lehetıség-kielégítést úgy, hogy az igény-fejlıdés arra a szintre csökkenjen a gyarmatosított államokban, amely „szabályozható”. Ezt a következményt a támogatási- és kvóta-rendszerekkel érik el, a védzáradékokkal [EUM 114. cikk (10) bekezdés] és védintézkedésekkel (EUM 66. cikk) biztosítva ennek érvényesülését. A támogatás célja, hogy a tagállamokból elvont bevételek egy részét visszautalják, az EU által meghatározott célok megvalósítására. Magyarországon az elvonás és a visszaosztás éves egyenlege több mint 5000 milliárd forint. (Részletes bizonyítékok: „Az EU-sarcolás bizonyítékai” - http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html.) A támogatási rendszerekkel biztosítják, hogy a nemzeti vagyont képezı, de a háttérhatalomba be nem olvadt (integrálódott) nemzeti vagyon (amíg van) ne tudjon érvényesülni, hogy ezen a területen is megvalósuljon a „tıke szabad áramlása”, vagyis a lehetıség-monopólium teljessé váljon. Erre szolgál a Lisszaboni Szerzıdés EUM 107. cikk (1) bekezdése: „Ha a Szerzıdések másként nem rendelkeznek, a belsı piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének elınyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” 2.2 Áruként határozza meg a nemzet fizikai egységét megjelenítı területet (termıföldet) és a nemzet személyi részét, az embereket. Ez a következmény megvalósítja a gyökereitıl megfosztott, izolált, „Falanszterfogaskerék” - a valamikori „ember” - alkatrészt, akinek pontosan az a feladata, mint a klasszikus rabszolgatartó államokban a rabszolgáknak: államuk gyarmat, önállóságuk nincs, fizikai egészségük csak addig érdekli a rabszolgatartót, amíg munkabírásuk a feltételeknek megfelelı. 2. szakasz Az önellátás alapja a nemzeti termék Az igények és lehetıség harmonikus fejlıdésének alapja a természetes érdeksorrendiség. (A természetes érdeksorrendiség a harmóniát biztosítja, e miatt nem csak anyagi kategória. Tárgyalását azért tartom itt szükségesnek, mert az anyag-centrizmus megbontásával éri el a szakrális alkotmányosság célját: a Gondoskodó Állam megteremtését.) Ez a családok, települések, területi egységek szerint szervezıdı (objektív) társadalmi csoportok szerves rendszert alkotó kapcsolatát jelenti egyrészt (amelyek érdekképviseletét a területi önigazgatás látja el), másrészt személyi jegyek (vallás, származás, kor, nem, foglalkozás) alapján történı érdekek érvényesítésének képviseletét, ezen (szubjektív) jegyek alapján szervezıdı társadalmi csoportok önigazgatásán keresztül. Így alakul ki az azonos (lelki-, szellemi- és anyagi) élettérben élı népcsoport által létrehozott nemzet érdekeit képviselı és védelmezı állam természetes képviseleti rendszere, amelynek jogalkotó, igazgató funkcióját a területi, míg az ellenırzı és kezdeményezı funkcióját a személyi jegyek alapján szervezett képviseletek látják el. Az áruk és szolgáltatások, mint lehetıség-biztosító eszközök elıállítása és felhasználása a területi elv szerint történik, az ember egyéni tulajdonságai szerinti közremőködésével és igényei kielégítésére.
- 39 Az alapvetı életfeltételek (a napi szükségletek - pl. lelki-, szellemi- és testi egészségmegırzés, nevelés, hagyományok ápolása, élelmezés) kielégítése általános jellemzıként egy család, település és terület önellátásával valósul meg, kivételes esetben más területekkel történı értékcsere útján. Az állandó jellegő életfeltételek (pl. lakás, energia- és kommunikációs ellátás, vízellátás, csatornázás, szállítás, közbiztonság, védelem) kielégítése általános jellemzıként települési, kivételesen állami szintő önellátási feladat. Az így, szerves egységként mőködı társadalom az igények és lehetıségek harmóniáját visszaállítja és biztosítja önmaga számára, nem egy generációra, hanem - a szakrális értékrend szerinti élettel - jövı-meghatározó jelleggel is. És nem Európára, nem egy országra, nem egy embercsoportra, hanem az egész Földre és az egész emberiségre. A harmónia visszaállítása teremti meg annak a feltételét, hogy a lehetıségek monopolizálásától megszabadulva megszőnjék a kiváltságosok - kiszolgáltatottak örök feszültségére épülı diktatúra és felváltsa azt a kötelezettségek teljesítésével összhangban gyakorolt jogok demokráciája.
IV. fejezet A szabad letelepedés - a nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége 1. szakasz A szabad letelepedés Minden ember ahhoz a nemzeti közösséghez tartozik, amelyhez hite és tudata főzi. Az, hogy egy nemzet lelki-, szellemi- és anyagi élettere milyen területen és milyen igazgatási rendszer alatt biztosítja a harmóniát, attól függ, hogy mennyire tudja érdekeit érvényesíteni. A globalizáció megszünteti a nemzetek természetes életterét, ezzel megfosztja az embereket gyökerüktıl, ezen keresztül mindattól a természetes feltételrendszertıl, amelyben részt tud venni az igények - lehetıségek egyenletes és fokozatos fejlıdésében, így részesévé válik annak, hogy saját nemzete értékei saját nemzetét gyarapítsák. A „letelepedés szabadsága” elvnek az a célja, hogy az emberek alapvetı természetes tulajdonságaikat (vallás, származás, egy adott kultúrkörhöz kötıdés) elveszítsék, ezzel megszőnjék az az emberek közötti kapcsolat, amely erısíti az összhang (harmónia) igényét. Az EU bárkinek, aki bármelyik EU-tagország állampolgára, lehetıvé teszi azt, hogy bármelyik tagországban letelepedjen, és ott állampolgárrá váljon, vagyis közösségi joggá teszi számukra a letelepedés szabadságát. Ugyanakkor az ún. „harmadik országokban” élı emberek egyéni elbírálás alapján telepedhetnek le anyaországukban és válhatnak annak állampolgárává. Az EUM 49. cikk: „Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelıen tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történı szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történı alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történı megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen a 48. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira elıírt feltételek szerint, figyelemmel a tıkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.” Az emberek szabad áramlásának (letelepedés szabadságának) következményei: 1.
2.
Megszőnik az egyes országokban az államalapító nemzet dominanciája. Az - elsısorban - anyagi feltételekhez kötött letelepedés (állampolgárság megszerzése) lehetıvé teszi, hogy egy államban olyan emberek gyakorolják a politikai és gazdasági hatalmat, akik ott idegenek, vagyis nem az államalapító nemzet kultúrkörébe tartoznak. Ezzel megszőnik az állam és a nemzet természetes kapcsolata, az ıshonos népcsoport amely közös kultúrájában nemzetté vált - kiszolgáltatottá válik saját hazájában. Lehetetlenné válik az azonos nemzetiséghez tartozó embereknek azonos élettér biztosítása. A történelem során politikai vagy gazdasági okból anyaországukat elvesztı emberek csak egyéni elbírálás alapján élhetnek anyaországukban a „letelepedés szabadságával”. Az egyéni
- 40 elbírálás szempontjai viszont úgy alakíthatóak, hogy azzal „szabályozható” legyen a lehetıség-monopólium kiterjesztésére. 2. szakasz A nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége Minden ember ahhoz a kultúrkörnyezethez tartozik, amelyben született. Ez a kultúrkörnyezet annak a nemzetnek a jegyeit közvetíti, amelynek az ember hitével és tudatával részévé válik. Ez azt is jelenti, hogy a nemzet, mint szülı, nevelı, életteret adó erı meghatározza az ember hovatartozását, kötelességei teljesítésének és jogai gyakorlásának helyét. Ezt jelenti az, hogy „Itt élned, halnod kell!”. Ebbıl adódik, hogy az embernek kötelessége annak a nemzetnek a lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát növelni, amelynek nemzeti vagyona ıt életre keltette, nevelte, és amely átöröklött tulajdonságaival alkalmassá vált az emberi életre. Az ember kötelezettségei közül a legalapvetıbb és minden mást meghatározó az, hogy saját érdekeit teljes felelısséggel képviselje, akár közvetlenül, akár megbízottján keresztül. Csak ezzel tudja elérni, hogy megteremtıdjék és állandósuljon az ember - és rajta keresztül a teljes nemzet - harmóniája, aminek feltétele a lelki-, szellemi- és anyagi élettér. Ezt kell elérni az önkormányzatisággal (és nem pártokkal) felépített képviseleti rendszerrel, amely a nemzet teste két részének, a területnek és az embereknek az érdekeit minden idegen érdek fölé helyezi. Ez a rendszer tudja biztosítani, hogy minden ember felismerje a teremtéssel neki adományozott küldetését és ennek teljesítésével - kötelezettségként - növelje az ıt szülı, nevelı és neki az életteret adó nemzet lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát.
V. fejezet Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmányosság Az EU (és ezt a Lisszaboni Szerzıdés is megerısíti) a természetjogi alapelveket közvetíti a négy liberális alapelv konzekvens érvényesítésével és ezzel éri el gyarmatosító célját: 1. A tıke szabad áramlása 2. A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) 3. Az áru szabad áramlása 4. A szolgáltatás szabad áramlása Ezzel szemben áll az Isteni Szabályrendszer szerinti szakrális alapú alkotmányosság szerinti társadalmi rendszer. Feltétlenül ki kell emelni, hogy az Isteni Szabályrendszer alapjai és ez az alkotmány - öröktıl élnek, ezért állandóak. Ezeket értelmezi (a mindenkori ismeretanyag és társadalmi helyzet szerint) az Alaptörvény - ezt nevezik ma helytelenül alkotmánynak. A Szent Korona eszme szakrális alapú Szabadság alkotmánya: 1. §
Magyarország örökké szabad. (Hungaria semper libera)
2. §
A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez. (Una et eadem libertas) a) A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. b) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
3. §
Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (Sacra Corona radix omnium possessionum) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
4. §
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. (Sub specie Sacrae Coronae)
- 41 5. §
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (Ius resistendi et contradicendi)
Ezt a szakrális alkotmányt ırizte meg és mentette át évezredeken keresztül a magyarság a Szent Korona eszmében. Ez az eszme, amelyet minden diktatúra legfıbb ellenségének tekint, hiszen ez képes egyedül megvalósítani az igények és lehetıségek harmonikus fejlıdését, vagyis az Isteni Szabályrendszert.
___________________________________________________________________
- 42 -
A pártok alapelvekkel kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz A piacgazdaság intézményeinek újjáépítésére, a gazdaságnak a politikától való lehetı legteljesebb elválasztására. A gondoskodó állam hamis illúzió, az egyén a boldogulásáért elsısorban önmaga felelıs. Elfogadja a modern kapitalizmust, ami messze nem tökéletes rendszer, de amelynél bizonyítottan jobb társadalmi-gazdasági alakulat elméleti elıképét eddig senki se volt képes megrajzolni, illetve annak mőködıképes formáját a gyakorlatban kimunkálni. nemcsak a többség akarata, de a kisebbség joga is érvényesül. A felemelkedés záloga szilárd erkölcsi alapállásunk is. Az MDF egyrészt nem ígér semmi olyat, ami megvalósíthatatlan, vagy megvalósítása esetén kárt okoz a magyar gazdaságnak, társadalomnak, nemzetnek. Másrészt amit elıirányoz, azt maradéktalanul meg akarja és meg tudja valósítani. Harmadrészt amit megtesz, annak eredménye az lesz, amit elıre megjósolt és kimondott.
___________________________________________________________________ FIDESZ Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. A választópolgárok bizalmának visszaszerzéséhez az elsı lépést úgy tehetjük meg, hogy lehetıséget adunk nekik a közügyeinkbe való beleszólásba. A valós választói felhatalmazás és támogatottság hiánya súlyos károkat okoz a társadalomban éppúgy, mint a gazdaságban. Tudjuk, a több bizalom a politikában nem több jogot, hanem több felelısséget jelent: minél erısebbek vagyunk, annál felelısségteljesebbnek kell lennünk. Bizakodással tölt el az a tudat, hogy mi magyarok nagy lehetıség elıtt állunk, hiszen ma jóformán mindenki egyet akar Magyarországon: változást. Azokat az értékeket képviseli, juttatja érvényre, amelyek mindenkinek fontosak, s ezáltal összekötnek minket, nem elválasztanak. Olyan politika kell, amely ezeket a közös értékeket építi, fejleszti, és igyekszik mindenki számára elérhetıvé tenni. Az elsı és legfontosabb összekötı érték a munka. Alapvetı érték minden ember számára a család. Az egészség éppen ezért minden embernek drága kincse. Ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat és el tudjuk érni céljainkat, rendre is szükség van. A politikában magáncélok helyett közös célokra és ügyekre van szükségünk, amelyek alkalmasak arra, hogy a nagy többség együtt küzdjön sikeres megoldásukért. Magyarország akkor tudja összeszedni az erejét. A politikának és a kormányzásnak a jövıben mindig azokat a nemzeti ügyeket kell képviselnie, amelyek minden magyar, de legalábbis a nagy többség számára fontosak. Minden egyes embernek joga van ahhoz, hogy legyen lehetısége gondoskodni a családjáról. minden igazán fontos és mélyreható változás, amely elıbbre vitte az emberiséget, azokra a közös emberi értékekre épült, amelyek lényegében változatlanok. A nemzeti ügyek kormányának fontos feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erısebb kapcsolatokat teremteni Amerikával és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is, s hazánkat meghatározó szereplıvé tenni egy közép-európai együttmőködésben. képes ösztönözni a nemzetközi befektetéseket A nyugat-európai társadalmaknál a lelki és fizikai egészség, valamint a folyamatosan növekvı várható életkor természetes, ezt kell itthon is elérni. Adottságokból elınyt A helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra építı egészségipar, turizmus, zöld gazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, jármőipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F. Új világgazdasági nyitásra van szükségünk, ami a Kelet felé való nyitást is jelenti, megtartva az Európai Unió tagjaiként élvezett elınyeinket. Kína, Oroszország, India és a többi kelet-ázsiai gazdaság gyors fejlıdésére is rá kell kapcsolni a magyar exportgazdaságot. Ez új piacokat nyithat a magyar mezıgazdasági termékeknek, a feldolgozóiparnak és a turizmusnak. A legígéretesebb regionális együttmőködés a Kárpát-medencei Gazdasági Tér újjáépítése.
- 43 A magyar gazdaságba befektetı globális és európai cégekkel való szövetségben kihasználhatjuk a magyar kreativitást. Magyarország alkotmányos demokrácia, a mőködését elısegítı jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek. Kitartunk a demokrácia és a jogállamiság eszméje mellett Meggyızıdésünk, hogy minden olyan politikai törekvés, amely a szabadság korlátozása mellett kecsegtet a jólét hamis illúziójával, csak hazugságra épülhet.
___________________________________________________________________ Jobbik A politikusbőnözés kíméletlen felszámolását, tisztességes munkahelyeket teremtı gazdaságpolitikát, a hazai termelıket és vállalkozókat segítı aktív és beavatkozó államot, családi gazdaságokra épülı mezıgazdaságot, a megújuló rendırségen és az újonnan felállítandó csendırségen alapuló erıs közbiztonságot, a nemzeti értékeket és érdekeket közvetítı oktatás-, kultúr- és médiapolitikát, felelıs és kiszámítható állami egészségügyet és nyugdíjrendszert, hatvanöt év után újra és végre valódi nemzetpolitikát, az itthoni boldogulást és gyarapodást elısegítı ifjúságpolitikát. Egyszóval nemzeti önrendelkezésünk visszaszerzését. Még rövidebben: szebb jövıt! Rend, gyarapodás, igazság és önrendelkezés. A külgazdasági orientációnk kelet felé fordítása Hazánk külgazdasági kapcsolatait az egyoldalú euroatlanti orientáció helyett meghatározó súllyal kelet felé fordítjuk, a kölcsönös elınyökön nyugodva, a nemzeti érdek érvényesülésének elsıdlegessé tételével. Bıvülı exportlehetıségek vagy gyümölcsözı együttmőködések ellenében keleti gazdaságok vállalatai számára biztosítjuk a „hídfıállás” lehetıségét az Európai Unió piacai felé. A csatlakozási szerzıdés módosítása A csatlakozási szerzıdés hátrányos pontjait felülvizsgáljuk. A külföldiek és jogi személyek földtulajdonszerzési tilalmát fenntartjuk 2011 után is, akár EUtagságunk megkérdıjelezése árán is. Védjük élelmiszerpiacainkat, a multiknál a „80% hazai – 20% külföldi” arány biztosítását a versenyjog felülvizsgálatával
___________________________________________________________________ MSZP A szociáldemokrata értékek a válságos idıkben is szilárdak, világosak: kitartóan képviselni a munkájukból élıket, a nyugdíjasokat, a fiatalokat, a legszegényebb embereket és mindazokat, akik nehezen tudják érdekeiket érvényesíteni munkaadóikkal szemben, és akiknek éppen ezért a közösség támogatására a legnagyobb szükségük van. A piaci verseny az önérdek érvényesítésére épül, de nemcsak a vállalatok, hanem az emberek között is mélyíti a különbségeket: az erıseket és sikereseket jutalmazza, a gyengéket és lemaradókat bünteti. Az államnak ezért kötelessége tompítani a piac igazságtalanságait, hogy az átmenetileg lemaradók ne váljanak végképp leszakadókká. Egyszerre kellenek a hagyományos és ma is érvényes baloldali elvek, valamint az új és hatásos eszközök. A világgazdasági válság lezárt egy korszakot, az új évtized pedig soha nem látott kihívások elé állítja a nemzetet. A gazdaságpolitika legfontosabb feladata munkát, biztos megélhetést és a tisztes gyarapodás lehetıségét nyújtani minden embernek és vállalkozásnak.
- 44 -
- 45 -
Jogrendszer, államigazgatás Szent Korona Értékrend 1.
Államforma, államhatalom gyakorlás A Gondoskodó Magyarország a közszabadság országa. Magyarországon a legfıbb hatalom gyakorlói a Szent Korona jog szerinti (de iure) tagjai. A hatalomgyakorlásban – saját érdekeiknek megfelelı tárgykörökben – részt vesznek azok a Szent Korona tagok is, akik csak tény szerinti (de facto) tagjai a Szent Koronának. A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkezı képviselıiken keresztül – azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenırizve –, közvetve gyakorolják a hatalmat. A Nemzetgyőlés a követlen akaratnyilvánítással az alábbi feladatokat látja el: a./ Alaptörvény és alaptörvény szintő fıtörvénnyel módosítása b./ Nemzeti Tanács tagjának felmentése, új választása c./ Magyarország elnökének felmentése, új elnök választása d./ Magyarország miniszterelnökének felmentése, új elnök választása Az Elsı (Alkotmányozó) Nemzetgyőlés feladatai: a./ Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása b./ Alaptörvény hatályba léptetése c./ Alaptörvény szintő fıtörvények hatályba léptetése d./ Nemzeti Tanács választása e./ Magyarország elnökének választása f./ Magyarország miniszterelnökének választása Az állam irányítása és az állam mőködésének vezetése egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettıs egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettıs egységben él. Az államhatalom irányítást és végrehajtást végzı szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom gyakorlása kettıs egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenırizhetıségének alapja. Magyarország elnöke – a hozzá tartozó szervezeteken, mindenekelıtt a Nemzeti Tanácson keresztül – a Szent Korona Értékrend érvényesülését biztosítja. Magyarország miniszterelnöke a Szent Korona Értékrend irányelvei szerint irányítja az ország mőködését, az általa alakított és vezetett Kormányon, valamint egyéb szervezeteken keresztül. A törvényhozó testület az Országgyőlés, amely a választók egésze, valamint a társadalmi csoportok delegálása alapján jön létre, és alulról épülı jogalkotási folyamat eredményeként hozott döntéseivel végzi az ország irányítást. Az Országgyőlés tagjai kötött mandátummal rendelkeznek, tehát a választók érdekeitıl eltérı képviselet esetén visszahívhatóak. Az Országgyőlés felsıházát a személyi jegyeket kifejezı, társadalmi csoportokat létszámarányosan képviselı, demokratikus szavazással választott személyek alkotják. Az alsóházba az országos területi választások eredményeként kerülnek be a képviselık.
2.
A jogrendszer Mivel a jelenlegi jogrendszer a háttérhatalmi diktatúra kiszolgálója, a Gondoskodó Magyarország a teljes jogrendszer újraírását tőzi ki célul a keresztény értékrend és a természetes érdeksorrendiség alapján. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következı elemekbıl áll:
2.1 Az Alkotmány öröktıl örökké él. Jogfolytonosságának visszaállításáról Alkotmányozó Nemzetgyőlésnek kell döntenie. A Szabadság Alkotmánya6: a./ Magyarország örök szabadsága (Hungaria semper libera) b./ A kötelezettségek és a jogok egységében Szent Korona minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg (Una et eadem libertas) c./ Minden javak, jogok és birtoklás forrása a Szent Korona (Sacra Corona radix omnium bonitum, omnium iurium et omnium possessionum) d./ Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (Sub specie Sacrae Coronae).
6
Magyarország Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.doc
- 46 e./ A Szent Korona tagjainak joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona értékrend érvényesülése (Ius resistendi et contradiscendi). 2.2 Az Alaptörvény7 az Alkotmányon alapulva, a jelen történelmi korszakra vonatkozó irányelvekkel megadja a keretet a cionista diktatúrától megszabadult ország és a Szent Korona minden tagja számára ahhoz, hogy a krisztusi béke és szeretet alapján, a szerves egységként mőködı társadalomban élésre. Alaptörvény alkotási alapelvek: a./ Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlıség biztosítása minden állampolgár számára. b./ Jogok és kötelezettségek összhangja. c./ Keresztény értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítı és az anyag a végrehajtó). d./ Az érdekprioritás érvényesítése. e./ A szerves egységként mőködı, jóléti Magyarország létrehozása, mőködtetése és védelme. Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg a - filozófiai alapot (az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlıség-elemeit veszélyeztetı eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás -, vagy - az életfeltételeket csökkentı tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás elszabotálása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következı generációk életét veszélyeztetı természetrombolás); - politikai alapot (pl. a demokrácia alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben); - gazdasági alapot (pl. az ország termelıeszközei tulajdonjogának védelme bármilyen diktatórikus megszerzési kísérlettel - pl. az ország “privatizáció” néven történı kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítı szerepétıl eltérı mőködtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások negatív diszkriminációjának büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és korrupcióval illegális gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévık mőködésének tilalma). 2.3 A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következı jogszabályokból épül fel: a./ „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekrıl” szóló fıtörvény A legalapvetıbb jogszabály az Alkotmány után. Célja: A Szent Korona egyes tagjai jogainak és kötelezettségeinek - egymással összefüggı - meghatározása, amelyek küldetésének megismerésével és teljesítésével, valamint azokkal a társadalmi csoportokkal kapcsolatosak, amelyeknek tagja. Résztörvényei különösen a szabadság jogát és korlátozásának tárgykörérét szabályozzák. b./ „A családról” szóló fıtörvény A legszentebb emberi közösséggel kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem és szülıvédelem) feltételeinek, mint jogoknak és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása. Résztörvényei az egyes korcsorotokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó szabályokat, különösen a következı tárgykörökben: a családszerkezet fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a házasság és a gyermek jogai és kötelezettségei. c./ „Az állam vezetésérıl” szóló fıtörvény Az állam, mint társadalmi csoport mőködésének jogi eszközeit tartalmazza. Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai, valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi csoportok hátrányára tett, jogszerőtlen intézkedéseivel kapcsolatos jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is. Résztörvényei tartalmazzák az államvezetési feladatok egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a következı tárgyköröket: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv eljárásban használatáról szóló jog; 7 Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról szóló 2. fıtörvény http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc „Magyarország jelképeirıl és ünnepeirıl” szóló, 3. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/3fotorveny.doc
- 47 bírósági eljárásban való érintettségi jog; bírósági meghallgatás joga; egyesülési és gyülekezési jog; egyesülési jog; idegen állampolgárok magyarországi tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlıség; kérelmezési és panaszjog; kisebbségi jog; köztisztviselık, közalkalmazottak jogállása; közüzemi szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog; Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás; nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez főzıdı jogok; tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás; tulajdon- és birtoklás joga; véleménynyilvánítás és sajtó szabadsága; vendégjog. d/ „A településekrıl és társadalmi csoportokról” szóló fıtörvény Az egyes települések és társadalmi csoportok mőködésével, egymáshoz való kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggı jogi eszközöket tartalmazza. Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlıdésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit, és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát. Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit. e./ „A vallásról és mővelıdésügyrıl” szóló fıtörvény A lelki- és szellemi esélyegyenlıség biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének kezelésével összefüggı jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerését és az arra történı felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendı kötelezettségeit, azok feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének gyarapításával és megırzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza. Résztörvényei különösen a következı tárgyköröket szabályozzák: anyanyelvő oktatáshoz való jog; család joga és kötelezettsége; egészségkárosító veszélyeztetı tevékenység, termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegırzés; gyermek jogai és kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; mővészetek és a kultúra mőveléséhez való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek; nyelv megırzéséhez és mőveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás. f./ „Az egészségrıl” szóló fıtörvény Az egészség megırzésének, védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza. Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot) megilletı jogokat és terhelı kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálja. Résztörvényei különösen a következı tárgykörök szabályozását tartalmazzák: egészségmegırzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság. g./ „A gazdaságról” szóló fıtörvény Az anyagi esélyegyenlıség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggı jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelı- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás. Résztörvényei különösen a következı tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegő igények és lehetıségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztetı tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezıgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben mőködı vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga. h./ „A természetkapcsolatról” szóló fıtörvény A Szent Korona tagja, a társadalmi csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggı jogi eszközök. Célja: Az embert élı- és élettelen természeti környezetével szemben megilletı jogait és teljesítendı kötelezettségeit, valamint a természetes környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza. Résztörvényei különösen a következı tárgyköröket szabályozzák: természetes és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelızése.
- 48 i./
„A büntetésrıl” szóló fıtörvény A Szent Korona tagok, a társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi eszközök. - Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettséggel szembeni magatartások jellemzıit és a Világmindenség fejlıdésével összefüggı súlyát, ennek megfelelıen a társadalmi együttélés szabályai megsértésének következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét meghatározó ítéletet. Az ország kifosztói felelısségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztett jogrendszerben nincs alapja. Minden olyan (bőn)cselekménnyel kapcsolatos felelısségre vonásnak lehetıvé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus helytartói, vagy bárki más javára követtek el. Szigorúan kell büntetni a gazdasági bőncselekményeket, de legalább ennyire az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történı és a médián keresztül megvalósított lélek- és agymosást, a gyermekek (elsısorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági okból elkövetett élet elleni bőncselekményeke - Az eljárásjogi törvények a bőncselekmény felderítésének, bizonyításának, valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának eszközeit és módját szabályozzák. Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztı eljárásjogi jogszabályok a személyhez főzıdı jogok védelmét fölé helyezik a társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmő oka a globalista diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak. - A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elítéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez főzıdı jogát ırizte meg, következésképpen a büntetésvégrehajtó intézetben köteles legalább akkora értékő munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi. j./ „A külkapcsolatokról” szóló fıtörvény Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg. Célja: nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása az egyenelvőség alapján. Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerzıdések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak. k./ „A nemzetvédelemrıl” szóló fıtörvény Magyarország belsı rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg. Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint. Résztörvényei különösen a következı tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bőnüldözés és bőn megelızés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek. l./ „Az államháztartásról” szóló fıtörvény A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg. Célja: az igények és lehetıségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása. Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák. 2.4 Az átmenet jogrendszere A politikai hatalom átvételét rendcsinálásra fordított szükségállapotnak kell követnie, amely a helyzetnek megfelelı, törvényekkel alátámasztott rendelkezéseken kell, hogy alapuljon, majd ezt követi a végleges jogrendszer életbe léptetése. Ekkor van mód arra, hogy a teljes magyar jogrendszert logikailag zárt rendszerben újraírjuk, az Alkotmányból kiindulva, az elızıekben felvázolt kódex-rendszerbe építve.
_____________________________________________________
- 49 -
Lisszaboni Szerzıdés8 Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendı célokat illetıen minden címzett tagállamra kötelezı, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelezı. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelezı, akiket címzettként megjelöl. Az ajánlások és a vélemények nem kötelezıek. (II. rész 288. cikk) (2) A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben e szerzıdés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása. (II. rész 26. cikk) (1) Ha a Szerzıdések másként nem rendelkezik, a 26. és 27. cikkben meghatározott célkitőzések megvalósítására a következı rendelkezéseket kell alkalmazni. A Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelıen és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követıen rendkívüli jogalkotási eljárás keretében elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belsı piac megteremtése és mőködése. ... (10) A fentiekben említett harmonizációs intézkedések indokolt esetben védzáradékot tartalmaznak, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a 36. cikkben említett egy vagy több nem gazdasági okból, uniós ellenırzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak. (II. rész 114. cikk) (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következı területeken: a) vámunió, b) a belsı piac mőködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erıforrások megırzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elı, vagy ha az hatásköreinek belsı gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. (II. rész 3. cikk) (1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékbıl és különös hatáskörő törvényszékekbıl áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerzıdések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetıségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. (I. rész 19. cikk) (1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértı bőncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követıen, egyhangúlag határoz. .... (2) Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik – adott esetben az Europollal együttmőködve – az Unió pénzügyi érdekeit sértı bőncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra az (1) bekezdésben elıírt rendeletben meghatározottak szerint. Az ilyen bőncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkezı bíróságai elıtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el. (II. rész 86. cikk)
8 Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 50 -
A pártok jogrendszerrel és államigazgatással kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Kismérető, ámde annál hatékonyabb, sokkal jobb minıségő közszolgáltatásokat kevesebb erıforrásból elıállítani képes, olcsó és tisztakező államra van szükség. A mainál kisebb mérető, ámde jó minıségő közszolgáltatásokat hatékonyan nyújtani képes állam elkötelezett híve. A minisztériumok szerkezetének és hatáskörének átszabása a szakmai logika követelményeinek megfelelıen. Belügyminisztérium a rendvédelem és a közigazgatás csúcsszerve. Az Igazságügyminisztérium, ami irányítja és felügyeli az ügyészség munkáját és minıségi jogalkotást készít elı, A Munkaügyi és Oktatási Minisztérium (MOM), amely képes a munkaügyek és az oktatás integrálására, Fizikai Infrastruktúrális Minisztérium fogja össze az energiaügyet, közlekedést, informatikát (a természetes monopóliumok területeit) Gazdasági és Kutatási Minisztérium keretében kapcsolódik össze az üzleti élet és a kutatásfejlesztés állami szabályozása, finanszírozása Népjóléti Minisztérium foglalkozzon a szociális, családügyi, ifjúsági és esélyegyenlıségi kérdésekkel
___________________________________________________________________ FIDESZ Az uniós források hasznos, gyors és egyszerő felhasználását Az Új Széchenyi-terv keretében az uniós forrásokat át kell csoportosítani a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, és a források felhasználásánál olyan rendszert kell kialakítani, amely képes gyorsan felhasználni az uniós forrást. A vállalkozások és az önkormányzatok számára minimálisra csökkenjen a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció. Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül Megújuló energiabefektetések. A bürokráciahelyettesítı informatikai rendszerek bevezetése. Az új kormány jogszabály-módosítással, illetve a jelenleg érvényes jogszabályok betartatásával érje el a mai 90 napos fizetési határidık 30 napra való csökkentését, tehát az egy hónapos fizetési gyakorlat érvényesítését. A tartozások kezelésébe az államnak be kell vonnia a piaci szereplıket és a vállalkozói-szakmai érdekképviseleteket is. Bírósági eljárások felgyorsítása gazdasági ügyekben. Törvény elıtti egyenlıség Elszámoltatás A kormány számoljon el az adófizetık rábízott forintjaival, számoljon el az Európai Unióból érkezı támogatásokkal, számoljon el az állami gazdasági társaságok mőködésével és pénzügyi támogatásaival. A szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a társadalmi nyilvánosság. Az elmúlt nyolc év egyetlenegy kormányzati döntése sem maradhat titokban, ezért minden adatot, információt, szerzıdést nyilvánosságra kell hozni. A szocialisták kormányzásának lezárása nem mehet elszámolás nélkül. A múlt lezárásának feltétele a pontos, precíz és felelısségteljes elszámolás, ami nem jelenthet politikai leszámolást – hiszen a célja a törvényes rend helyreállítása és a törvények betartatása. Törvény elıtti egyenlıség A politikusoknak, közéleti szereplıknek, választott tisztségviselıknek viselniük kell a felelısséget tetteikért. Az erıs Magyarország megszületésének feltétele, hogy akik a közösség bizalmával visszaélnek, bőncselekményeket követnek el, a jelenleginél jóval súlyosabb büntetést kapjanak. Nem létezhet megélhetési bőnözés, anyagi helyzete miatt senki nem helyezheti magát a törvényeken kívül. Erıs, tiszteletre méltó törvények Ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, szigorú, következetes törvényekre van szükség. A választások utáni elsı lépések egyikeként szigorítani fogjuk a büntetı törvénykönyvet.
- 51 Különös gonddal kell védeni a gyermekeket és az idıskorúakat. „Három csapás” törvény maga lesz a visszatartó erı. A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme. Gyors bírósági eljárások Az új parlamentnek kötelessége olyan törvények meghozatala, amelyek gyorsítják a büntetı eljárásokat, és olyan lépések megtétele, amelyek megteremtik a bíróságok gyors döntéseinek személyi és tárgyi feltételeit. Kitartunk a demokrácia és a jogállamiság eszméje mellett A Fidesz a rendszerváltástól azt várta, hogy a közéletben alapkövetelménnyé váljon a felelısség, a hitelesség és az elszámoltathatóság. A joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelısségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelısségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelısségtudatra épül. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvetı követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértı törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét. Hiteles, ıszinte, a választópolgárok bizalmára épülı kormányzás Megteremtjük a széles társadalmi támogatottságon nyugvó demokratikus politizálás feltételeit. Azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják, illetve hogy a kormány közérdekő adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve, és végül vissza kell adni a tisztességes munkával elért eredménynek járó tiszteletet és erkölcsi támogatást. A társadalom tagjai felelıs és megbízható partnerként tekintsenek az államra. Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. A törvény az áldozatokat védje, ne az elkövetıket Olyan törvények kellenek, amelyek jóval szigorúbbak az elkövetıkre, és az egész büntetı eljárásban fontosnak tartják az áldozatok, kárvallottak érdekeinek képviseletét és védelmét.
___________________________________________________________________ Jobbik Erıs, aktív és vállalkozó állam A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévı állami vállalatokat megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük. Törvényt kezdeményezünk az állami vagyon védelmében, amely a nemzeti tulajdont megkárosítókat a jövıben akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatja. A hatékony állami mőködés megteremtése Minden közhivatalnak önértékelést kell készítenie, amelyben megindokolja tevékenységének társadalmi hasznosságát. A politikai elit elszámoltatása a közpénzek és az állami földvagyon felhasználásának társadalmi hasznával A fejlesztési forrásokat helyi társadalmi kontroll mellett kell elosztani. Minden kifizetett közpénz mögött társadalmilag hasznos közjó keletkezzen. Az SPS rendszer megszüntetése. A felvásárlók által elkövetett visszaélések ellen szigorú szabályozás és jogi fellépés. A LEADER programot eredeti céljának megfelelıen a helyi közösségek építésére kell használni. A politikusbőnözés felszámolása A Jobbik teljes körő számonkérést akar. Pongrátz Gergely Nemzeti Igazságtételi Központ. Feloldjuk a közérdekkel ellentétes titkosításokat, és nyilvánosságra hozzuk az ügynöklistákat. Eltörli a mentelmi jogot A politikusok, választott közéleti tisztségviselık esetében a büntetési tételeket az alapesetben kiszabhatóhoz képest kétszeresére szigorítjuk. Az MSZMP és a KISZ országos vezetıit törvényi úton zárjuk ki a közéleti szerepvállalás olyan magasabb fórumairól, mint a polgármesteri, országgyőlési képviselıi, miniszteri, kormányfıi vagy államfıi tisztség, továbbá államigazgatási szerv és állami vállalat bármilyen vezetıi tisztsége. Az országgyőlési képviselık számára megtiltjuk többek közt a polgármesteri tisztséget, önkormányzati és megyei közgyőlési képviselıséget. A korrupció felszámolása
- 52 Közbeszerzési rendszer megváltoztatása. Elrettentı hatású letöltendı szabadságvesztés és visszatartó mértékő vagyonelkobzás. A zéró tolerancia érvényesítése a jogalkotásban és jogalkalmazásban A legsúlyosabb életellenes bőncselekmények esetében visszavezetjük a halálbüntetés lehetıségét. Bőnügyi ellenırzı felügyelet. A törvény nagyobb szigorral büntesse azt, aki hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt bántalmaz. Önfenntartó börtönök Az elítélteket értékteremtı munkára fogjuk, hogy legalább saját fogva tartásuk költségeit termeljék ki. Börtönpasztoráció, a történelmi egyházak által végzett lelki gondozás, hitoktatás. Kapcsolataink a nagyhatalmakkal és a meghatározó régiókkal Az EU és az euroatlanti régió politikai életében az eddiginél sokkal határozottabban, az érdekeinket sokkal keményebben érvényesítve veszünk részt. Oroszországgal jó partneri kapcsolat. Stratégiai együttmőködésre törekszünk Kínával és a délkelet-ázsiai régióval. A nemzettudatát megırzı amerikai magyarság szorosabb bevonását a mai magyar közéletbe. Magyarország a NATO tagja, ám önálló érdekeink képviseletét ezért nem adhatjuk fel. Idegen hadi bázis létrehozása, a magyar katonák külföldi érdekeket szolgáló bevetése nem érdekünk. A magyarság érdekképviselete Minden magyarnak magyar állampolgárságot és a magyar közügyekbe való beleszólást biztosítunk. Felülvizsgáljuk és új alapokra helyezzük a szomszédos országokkal kötött alapszerzıdéseket. támogatjuk a jelenlegi határokon túli magyarság – saját maga számára megfogalmazott – önrendelkezési törekvését. Új alapokon a Balkán-politika Támogatjuk a balkáni országok uniós tagságát, de cserébe kikényszerítjük Szerbiától a területén élı magyarság önrendelkezését. Piacot kívánunk szerezni a magyar termékeknek és a magyar tıkének. Stabilitás és felújított kapcsolatok a Közel-Keleten İsi gyökereink és történelmi kapcsolataink Belsı-ázsiai türk népek. Törökország. A közép-európai államok szorosabb együttmőködését alapfeltételként szabva az ott élı magyar kisebbségek jogainak megnyugtató rendezését. Magyarok Európában Európai uniós program - Az Európai Egyesült Államokat elırevetítı Lisszaboni Szerzıdés elutasítása - A Nemzetek Európája koncepció támogatása új szövetségesekkel - A magyar érdek megalkuvás nélküli érvényesítése - Az Európai Unió által is támogatott regionális politika maximális kihasználása a csonkaországi és a határon túli magyarok közötti gazdasági és kulturális nemzetegyesítés céljára Nemzetek Európája koncepció, amelyik az európai országok együttmőködését úgy kívánja megvalósítani, hogy a nemzeti önrendelkezést a jelenleginél nagyobb mértékben tartaná meg, jelentısen szőkítve a kötelezı közösségi jogi aktusok területét és számát, visszaadva a nemzeti parlamentek jogkörét. Alkotmányügyi alapvetések - A Szent Korona-tan méltó helyre kerülése - Népszavazással megerısített alaptörvény alkotása a sarkalatos törvények alapelveirıl és az alapvetı jogokról a történeti alkotmányosság helyreállítása érdekében - A miniszteri felelısség, kollektív visszahívhatóság, érdemi konstruktív bizalmatlanság bevezetése - Az ország vezetıit terhelı személyes felelısség bevezetése, különösen az önkényes, felhatalmazás nélküli hitelfelvétel és államadósság-növelés kérdéseiben - Kétkamarás országgyőlés létrehozása a szakmai szervezetek érdekeinek megjelenítése és érvényesítése érdekében - A köztársasági elnöki hatáskör növelése és az államfı nép általi megválasztása - A minıségi jogalkotás elvének érvényesítése a mennyiségivel szemben - Új, az alkotmányos értékeknek és szabályoknak megfelelı jogalkotási törvény kidolgozása - A jogalkotási eljárás felülvizsgálata az egyes jogalkotó szervek szerepének átértékelésével - Nagyobb civil és szakmai kontroll a jogszabályok megalkotásának folyamatában Alkotmányozási program, teendıink A Szent Korona Alkotmánya történelmi jogfolytonosságának deklarálása. Jogfosztó törvények keletkezésükre visszamenı hatállyal hatályon kívül helyezése.
- 53 A Szent Korona és a Magyar Állam, a Szent Korona és a (különbözı nemzetiségő és vallású tagokból álló) nemzet is azonos. Az Országgyőlés második kamarájának visszaállításával megfelelı képviseletet, alkotmányosan szabályozott közéleti hatásköröket kaphatnak a nem pártjellegő egyesületek, társadalmi szervezetek, további a társadalmi munkamegosztás képviselıi, a megyék küldöttei és foglalkozási (hivatásrendi) érdekképviseletek, az egyházak és az anyaország határain kívül élı magyarság, a nemzeti és etnikai kisebbségek küldöttei és a szellemi élet kiválóságai. az államfı jogkörének jelentıs kiterjesztése, az államfı nép általi megválasztása. A miniszteri felelısség elvének visszaállítása A közéleti felelısség alkotmányos szintő szabályozása A gazdasági alkotmányosság elveinek és követelményeinek rögzítése. történeti hagyományainkra épülı alkotmányos alapelvek, amelyek szerint az önkényes hatalomgyakorlással szemben a nemzet tagjait ellentmondás és ellenállás joga illeti meg, hogy a hatalommal való visszaélés és a többség zsarnoksága ellen jogvédelem igényelhetı, továbbá egyes emberi jogi szabályok és elvek rögzítése is elengedhetetlen. A jogalkotási eljárás megreformálásának indokoltsága A jogszabályalkotás során nagyobb szerepet kapnak a szakmai szervezetek. Minden jogszabályhoz hatástanulmányokat kell készíteni. Igazságügyi program - Politikai befolyásoltságtól, korrupciótól mentes, szakszerő és gyors bírói ítélkezés - Az eljárások könnyítése, korszerősítése, az egyes eljárásokat fölöslegesen bonyolító szabályok hatályon kívül helyezése, a perelhúzódások megakadályozása - A bíróságok számának növelése, új bírói státuszok létrehozása, a bíróságok infrastrukturális ellátottságának, munkafeltételeinek javítása - A tárgyalások nyilvánosságát indokolatlanul korlátázó gyakorlat felszámolása - Szakmai és pénzügyi átvilágítás - A végrehajtási rendszer hatékonnyá tétele, a megalapozott követelések gyorsabb behajthatósága Eljárási könnyítések. Közvetítıi eljárás. Perértékhez kötjük a megtartható tárgyalások számát. A tárgyalások nyilvánosságának korlátozhatóságát szigorítjuk. Jogállam és szabadságjogok - Egyén és közösség szabad és egymást tiszteletben tartó tevékenységének biztosítása - A polgárok cselekvı, aktív közéleti részvételének minél szélesebb lehetıséget kell teremteni - Az egyén nem kiszolgáltatottja az államnak, hanem a mellérendelésen és jogegyenlıségen alapuló alkotmányos szabadságok címzettje - Az alapvetı emberi és közösségi szabadságjogok kivívása és biztosítása a Kárpát-medencében a magyar nemzet számára
___________________________________________________________________ MSZP Hatékony, erıs, de takarékos, a jelenleginél olcsóbb államot akarunk, szilárd demokratikus kontrollal, párbeszéddel, az érdekek folyamatos és kiegyensúlyozott egyeztetésével. Állami mőködés szolgáltató és fejlesztı jellegő, amely csökkenti a hivatali bürokráciát és a polgárok kiszolgáltatottságát. Az EU-szabályozások érdekeinknek megfelelı alakítása. Olyan földtörvényt alkotunk, amely figyelembe veszi a helyi adottságokat, amely a helyi közösségekre bízza, ki legyen a földhasználó, és amely kizárja, hogy bárki a gazdák kárára spekulálhasson. Teszünk annak érdekében, hogy a Parlament, az ott folyó munka visszanyerje a tekintélyét és méltóságát. Hangsúlyozzuk a győlöletbeszéd tiltásával kapcsolatos jogalkotás szükségességét A közpénzügyi törvény, a jogalkotási törvény, a választójogi, a gyülekezési és az egyesülési törvény módosítását Új polgári perrendtartási törvény megalkotása Új csıdtörvény Kampány-, illetve pártfinanszírozás Megtiltjuk az egekbe szökı végkielégítéseket az állami intézményi szférában Új bírósági törvény Láthatóvá és számonkérhetıvé kívánjuk tenni a személyi és a szervezeti felelısséget.
- 54 Bírósági épületek rendjének fenntartása Meg kell újítani az eljárások jogegységi szabályozását A szolgáltató típusú igazságszolgáltatás hívei vagyunk. Áldozatvédelem, áldozatsegítés Megteremtjük a nemzetközi gazdasági válság után beinduló hazai átalakulások, felzárkózási és modernizációs törekvések külsı hátterét, minél kedvezıbb feltételeit Hiszünk a lisszaboni szerzıdés végrehajtása során az európai integráció felgyorsulásában Elemi nemzeti érdekünk a tılünk Délre és Keletre fekvı régiók stabilitása, ebbıl következıen is támogatjuk déli és keleti szomszédaink felzárkóztatását, euro-atlanti integrációját. Uniós politika A tagállamok közötti szolidaritás egyre hangsúlyosabban jelenjen meg a mindennapokban Ki kívánjuk használni az egységes piac által kínált mindenfajta lehetıséget Európai Unió versenyhelyzete romlott, és jelenleg sincs érvényes, közös mondanivaló a világgazdaság új kihívásaira adandó közös válaszokról Európai bankrendszer átvilágítása és hitelességének helyreállítása Közös gond a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága és az egészségügyi szolgáltatások költségrobbanása A stratégiai agrártermékek termelésének és piacra vitelének jelenlegi uniós gátjait le kell bontani Helyre kell állítani a magyar gazdaság fenntartható stabilitásába vetett amerikai bizalmat Oroszországgal folytatott jó politikai kapcsolatok fenntartása 2014. január 1-jétıl bevezethetjük a közös európai fizetıeszközt.
- 55 -
Terület Területpolitika rületpolitika A település természetes élettér, vagy munkaerı-utánpótlási raktár? – Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekő pusztítás? Miért?
Mit?
Nem független országok szervezete az EU, hanem egy ország, amelynek részeit nem a tagállamok képezik, hanem a kialakított régiók
Magyarország törvényhozási, politikai, gazdasági, társadalmi és területi függetlenségének visszavétele
Hogyan? Alulról építkezı, összehangolt önellátásban mőködı, önálló megye és települési felépítés
Szent Korona Értékrend A Gondoskodó Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg az önellátást. A területi szervezettségnek két szintje van: megye járás település A területi elv alapján, a választópolgárok által közvetlenül választott képviselık alkotják a Gondoskodó Magyarország Országgyőlésének alsóházát. A vidék Magyarországa az a társadalmi réteg, amely leginkább érzi a bırén egységesen a háttérhatalom diktatúrájának negatív hatását, valamint a szerves egységként mőködı társadalom mintájára is ott található a legkézenfekvıbb példa, tehát az alulról szervezıdésnek itt van a legfogékonyabb alapja. Amíg a budapesti szavazók döntı többsége nem jött rá arra, hagy a Demszky-féle politika és az egész vízfej-felsıbbrendőség csak arra szolgál, hogy megossza a magyar társadalmat a vagyoni-, párt- és a vallási különbség mellett a területi hovatartozás szerint is, és ezzel méginkább gyöngítse az egységes ellenállást a háttérhatalom diktatúrájával szemben, addig a vidék Magyarországa kell, hogy példát mutatva vezesse a fıvárost. A települések önellátóvá tétele az életföltételek önellátását biztosítja. Az alapvetı életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt. Az önellátás részei: 1.
Egészségvédelem A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelızés eszközeit kell elsıdlegesen kialakítani. Betegség esetén elınyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégsı esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként mőködı társadalom által diktált feltételeknek megfelelıen. Az átalakítás a megyei- és települési elven szervezıdı megelızı szőrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül mőködik.
2.
Táplálkozás: Mindenek elıtt az egészséges táplálkozást kell elısegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a háttérhatalom diktatúrája manipulációinak köszönhetıen - bizonytalan élettani eredménnyel mőködı módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését. Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell támogatnunk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak).
- 56 -
2.1
2.2
2.3
2.4
3.
Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hőtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk. Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenek elıtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történı biztosítását. Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a háttérhatalom diktatúrája lelkiismeretlenségének egyik következményeként (a gátlástalan pénzhajhászás miatt) mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idı (tíz húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása. A mőtrágyák jelentıs részérıl, a mőanyagokról, az atom- és vízierımővekrıl, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól - és még sorolhatnánk, mi mindenrıl - derült ki, hogy természet- és emberiség-ellenesek. Aquinói Szent Tamás szerint: “Az igazi tudás (ezt nevezzük mi bölcsességnek) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen.” Azok a tudósok, akik ezeket a termékeket alkalmazásra ajánlották, nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek. Hiányzik belılük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyızıdés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelısségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel “szakbarbárok”, akik kártékony mőködésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól! A Gondoskodó Magyarország célja, hogy elıször a fejlıdésben lévı fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresıképtelen emberek, majd a teljes lakosság ingyenesen jusson az alapvetı élelmiszerekhez. Annak érdekében, hogy a mezıgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minıségellenırzı laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minısítését a saját laboratóriumunk végezte. Ez egy önvédelmi, kényszerő kötelezettség. A különbözı, a háttérhatalom diktatúrájának érdekeit védı, szabványok és az ezek betartását ellenırzı szervezetek – különösen az utóbbi években – bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. az elıször Angliában pusztító kergemarha kór.) Ki kell alakítani egy minden diktatórikus sugallattól független szabványrendszert, elıször az élelmiszerekre vonatkozóan. Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentıs része – mind a növényeknél, mind az állatoknál – erıteljesen manipulált, mindenek elıtt ezt kell visszaállítani az eredeti minıségre. Ugyancsak halaszthatatlan a termıtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, elıbb semlegesítı termények termesztésével, majd a szerves talajerı-utánpótlással. Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes mőködését. A minıségellenırzı laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minıségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer. Lakás A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgárnak joga van lakásra, és a családoknak lakást kell biztosítani. Az állampolgár határozza meg, hogy milyen lakásban kíván lakni. Ezt az alapelvet - a szociális megoldást adó karitatív tevékenység kivételével - a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után lehet megvalósítani.
3.1 A lakás biztosításának módja Az alábbiak akkor lépnek érvénybe, amikor a Gondoskodó Magyarország átveszi a politikai hatalmat. 3.11 Önálló telkes családi ház Az önkormányzatok által kijelölt, közmővesített területen épült vagy építendı ház. Az építési költséget vagy a vételárat, továbbá a berendezési tárgyak árát kamat- és kezelési költségmentes kölcsön formájában hitelezi az állam „Építési hitel alap”-ja terhére a Magyar Nemzet Bank. A hitel futamideje 20 év, a havi visszafizetendı részlet fedezete a hitelt felvevı család tagjainak munkája alapján elért személyi elismerése. A hitel visszafizetése a beköltözést követı hónaptól esedékes. A hitel részleteit a munkáltató utalja át az állampolgár személyi elismerésbıl, havonta a hitelszerzıdés szerint. Építés esetén minden hatósági eljárás (így az engedélyezés is) térítésmentes.
- 57 Minden állampolgár életében csak egyszer jogosult a családi ház építési hitel igénybe vételére. Az „Építési hitel alap” minden évben a tárgyévi költségvetés függvényében változik. A részletek az „Építési hitel alap”-ot növelik. A hitelt pályázni kell. Pályázhat minden család (gyermek nélküli házaspár is), - ha a családtagok egyike sem rendelkezik önálló lakással, vagy lakás céljára szolgáló ingatlannal, - ha a családtagok közül legalább egy munkahellyel rendelkezik és a törlesztı részlet nem több, mint a családtagok együttes személyi elismerésének 1/3-a, - ha a családtagok egyike sem vette igénybe a hitelkérelem elbírálása elıtt az „Építési hitel alap” hitel-szolgáltatását. 3.12 Lakótelepi lakás Az igényektıl függıen az önkormányzatok által kijelölt közmőves területen az állam által épített több lakásból álló társasházat építenek az állam az „Építési hitel alap”-ból fedezve a költségeket. A hitelt éppúgy kell pályázni, mint a családi házépítési (vásárlási) hitelt. A hitel a lakás vételárán kívül a berendezési tárgyakra is vonatkozhat. 3.13 Szociális lakás Az igények alapján az „Építési hitel alap” terhére az állam által épített, bebútorozott, több lakásos házban történı ideiglenes, térítésmentes lakáshasználatot biztosít azoknak az állampolgároknak, akik munkanélküliek, vagy lakótelepi lakás havi részlete is több a személyi elismerésük 1/3-ánál. Az elhelyezés házaspárok és családosok esetén önálló lakásban történik. Két egyedülálló személy együttesen jogosult egy szociális lakás igénybevételére. A szociális lakásban élık nem hitelt vettek föl, hanem csak a lakás-lehetıséget kapták. Tehát amennyiben a szociális lakásban élıknek megváltozik a személyes körülménye, akkor természetesen igényelhet családi házat, vagy lakótelepi lakást. A Gondoskodó Magyarország ezt a lehetıséget biztosítja „Az emberi jogok minimális szintjének megfelelı életföltételek biztosítása” címszó alatt leírt alapítványon keresztül a rendelkezésre álló korlátok között. 3.2 A lakások rezsi költségének - az elızıekben említett energia és hıszolgáltatáson kívül - a víz- és csatornahasználati költsége is az állampolgári jog biztosításaként az államot terheli. 3.3 A lakások felújítási költsége elıtakarékosság alapján nyújtott hitellel kiegészítve fedezhetı A hitel összege legfeljebb az elıtakarékossági összeget érheti el. A lakás felújítási hitel kamatés kezelési költség mentes. 4.
Nevelés és oktatás A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgár joga küldetésének megismerése és adottságainak fejlesztése, olyan pedagógusok segítségével, akik ezt hivatásukként végzik. Nem csupán hiba, hanem a magyar nemzet elleni legsúlyosabb bőncselekmény az a nevelés nélküli, oktatásnak nevezett agymosás, amit a háttérhatalmi diktatúrát kiszolgáló kormányok mővelıdésügy néven végeznek. Ezért a Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után a teljes nevelés- és oktatásügyet új, a keresztény szellemiséget képviselı rendszerré fogja átalakítani. Ennek alapját a következık képezik: Minden magyar állampolgár elsı diplomájával bezárólag teljes tandíjmentességet élvez, továbbá ingyenes tankönyv- és tanszer ellátásban részesül, amennyiben állami intézményben, vagy olyan alapítványok által üzemeltetett intézményben folytatja tanulmányait, amelyre az állam kiterjeszti ezt a szolgáltatást. Egyéb intézmények önfenntartó módon végezhetnek pedagógiai tevékenységet, de okmány-kibocsátási jogosítvány nélkül. A Gondoskodó Magyarország megalakulása után a hatalomra kerülésig elvégzi azokat a nevelı feladatokat, amelyekre lehetısége nyílik.
5.
Ruházkodás Kényszerbıl kell felvenni a Gondoskodó Magyarország alapelveként, az emberi jogok közé a mindenkori évszaknak megfelelı ruházat biztosítását, mint az életföltételek egyik elemét. Ez alapján a hatalomra kerülés után azoknak tudunk megfelelı ruházatot is adni, akiknek szociális lakást is biztosítunk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után ezt az alapvetı emberi jogot az alábbiak szerint biztosítjuk:
- 58 5.1 Minden magyar állampolgár születésétıl kezdve, nappali tagozaton végzett tanulmányai befejezéséig, évente két alkalommal (szeptemberben és áprilisban) jogosult térítésmentes ruhautalványra. 5.2 A koruk, vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók ugyanilyen összegő és gyakoriságú ruhautalványra jogosultak. 6
Élet- és vagyonvédelem A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy az állam kötelessége minden magyar állampolgár életét és vagyonát hatékonyan megvédeni. Ezért szervezetileg is szét kell választani a megvalósult bőncselekményekkel kapcsolatos tényfeltáró és a közbiztonságot ırzı, valamint a bőnmegelızést végzı tevékenységeket. Az elızıt a rendırség, az utóbbit a csendırség végzi.
7.
Közbiztonság A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy hazánkat meg kell szabadítani mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektıl, akik az emberi életet és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetıszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bőncselekmények elkövetésétıl. Azokat a személyeket viszont, akik bőncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban182) „dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalom diktatúrája által kitermelt „fehérgalléros” bőnözıivel együtt), mint elsı számú közellenséget. A Gondoskodó Magyarország koordinálja a területenként és településenként szervezett bőnmegelızı csendırség és a bőnüldözı rendırség munkáját és biztosítja azok mőködési feltételeit. A Magyarország területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja.
Önellátás -
-
Egyetlen lehetıségünk arra, hogy megırizzük függetlenségünk visszaszerzésének a lehetıségét az, hogy kivonjuk magunkat az EU elnyomorító intézkedéseinek hatása alól. Ez a tényleges, teljes függetlenség megvalósítását jelenti, amihez a gazdasági függetlenség visszaszerzése az elsı lépés. Az emberi Szentháromság, vagyis a lélek, a szellem és a test harmonikus egysége életterét veszíti az EU-ban, ennek a visszaszerzését kell célul kitőznünk. Célja: a magyar föld magyar birtokban (Szent Korona a tulajdonos) tartása, ezen keresztül a Szent Korona önigazgatási rendszerének megszervezése. Teljes önellátás = önigazgatás Jelentısége: az EU által ellehetetlenített foglalkozási csoportok esélyeinek visszaadása (gazdák, szállítók, kiskereskedık, élelmiszer-feldolgozók, iparosok) Mőködésének elve: településen belüli igény kielégítés a helyi lehetıségekkel, összehangolt igény kielégítés a szomszédos településekkel (megye, ország) Igény-lehetıség egyenleg = termelés-biztonság
Az önellátás bevezetésének szakaszai: -
-
Az elsı szakasz a szervezet kialakítása, a települések és a családok általános adatainak felvétele, valamint az alapvetı élelmiszerek önellátásának részleges, majd teljes megvalósítását jelenti. A második szakasz célja a teljes társadalmi és gazdasági összehangolás, a Gondoskodó Magyarország megteremtése. ___________________________________________
Az Alaptörvény9 általános irányelvei a települési politikára: 12., 13., 14., 15., 16., 17., 23., 25., 28., 35., 44., 54., 65., 66., 73., 83., 84. §. Az Alaptörvény településekre közvetlenül vonatkozó irányelvei: 93., 94., 95., 98., 107., 109., 111., 113., 116., 118., 119., 121., 122., 123., 126., 127. §.
9
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc
- 59 Jogszabályalkotás folyamatának – településre vonatkozó - áttekintı táblája (2. sz. melléklet)
Települési önkormányzati rendelet
Kezdeményezı
Döntéselıkészítés, jogszabály tervezet elıterjesztése
Elfogadó
Döntéshozó
Ellenırzı
Önkormányzat, Népi kezdeményezés
Polgármester
Települési Önkormányzat
Polgármester
Nemzeti Tanács
„A településekrıl és társadalmi csoportokról” szóló fıtörvény Alaptörvényben meghatározott kötelezı részei: A testedzéshez való jog (56. §), A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga (67. §) „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény10 irányelvei a települési politikára: 7., 8., 60., 64., 71., 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88. § „A településekrıl és társadalmi csoportokról” szóló fıtörvény „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, alaptörvény szintő 1. fıtörvényben meghatározott kötelezı részei: Kezdeményezi és elıkészíti a Nemzetgyőlés elnökének városi cím adományozásáról szóló rendeletalkotását. (26. §) A települések mőködésének részletes szabályozása (81. §) A település, továbbá a megye és a fıváros államigazgatási, államhatalmi feladatai ellátásának részleteinek szabályozása (82. §) A település önkormányzat alapjogai kereteinek meghatározása a települési közügyek intézése, a települési közszolgáltatási feladatok megállapítása céljából (85. §) A település kötelezı feladatainak ellátásához szükséges, a nemzeti vagyon növelésének településre esı részének (pénzügyi fedezetet) megállapítása (85. §) Az államhatalom gyakorlása (A települési államhatalom választása és mőködése (1. melléklet)
Népakarat nyilvánítás Választás
Jogkörök
10
Alapválasztás 1. Nemzetgyőlési képviselıválasztás: - Nemzetgyőlési tag, - Nemzeti Tanács tag, - Nemzetgyőlés elnöke, - Magyarország elnöke 2. Területi (települési) képviselı-választás: - települési önkormányzati képviselı - Polgármester, - alsóházi képviselı 3. Társadalmi csoport képviselı-választás: - társadalmi csoport képviselı - Elnök, - felsıházi képviselı - nemzetközi szervezet képviselıje
Idıközi választás A képviselı megbízatása megszőnik, ha: - meghalt, - egészségi állapota miatt lemondott, - önként lemondott, vagy - a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt visszahívták. A fenti okból betöltetlen képviselıi megbízatás elnyerésére idıszaki 1. Nemzetgyőlési képviselıválasztást, 2. Területi (települési) képviselıválasztást, vagy 3. Társadalmi csoport képviselıválasztást kell tartami a
Népszavazás 1. Alaptörvény módosítás kezdeményezése 2. Alaptörvény szintő fıtörvény módosítás kezdeményezése 3. Fıtörvény módosítás kezdeményezése 4. Résztörvényalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése 5. Nemzetközi szerzıdés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése 6. Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése 7. Települési önkormányzati rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése 8. Társadalmi csoport önkormányzati rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 60 Népakarat nyilvánítás Választás Alapválasztás
Jogkörök
Népszavazás
Idıközi választás képviselıi hely szerinti körben Települési önkormányzatok 1. A Települési önkormányzati rendeletet elıterjeszti, a döntéselıkészítést a Polgármester végzi 2. A Települési önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, a Polgármester ennek megfelelıen vagy hatályba lépteti, vagy nem
Társadalmi csoportok önkormányzatai 1. A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletét elıterjeszti, a döntéselıkészítést az Elnök végzi 2. A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, az Elnök ennek megfelelıen vagy hatályba lépteti, vagy nem
„Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény11 irányelvei a települési politikára: 1., 3., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 12., § A megyénkénti nemzetgyőlési és országgyőlési tagok száma (1. sz. melléklet)
Bács-Kiskun
435 354
Nemzetgyőlési Alsóházi Felsıházi Település tag képviselı képviselı 5 560 10 11 115
Baranya
325 465
4
597
7
8
301
Békés
319 507
4
446
7
8
75
Borsod-Abaúj-Zemplén
583 884
7
905
13
15
356
Budapest
1 424 361
18
1 612
32
37
32
Csongrád
339 943
4
455
7
9
60
Fejér
337 800
4
416
7
9
108
Gyır-Moson-Sopron
350 417
4
458
7
9
182
Hajdú-Bihar
431 453
5
511
9
11
82
Heves
262 963
3
342
6
7
119
Jász-Nagykun-Szolnok
333 089
4
412
8
8
78
Komárom-Esztergom
250 969
3
318
5
7
76
Nógrád
176 240
2
269
4
5
129
Pest
847 424
11
949
16
22
186
Somogy
268 853
3
445
6
7
245
Megye
Szavazó
%
11 „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény irányelvei a települési politikára: - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc
- 61 -
Szabolcs-Szatmár-Bereg
446 212
Nemzetgyőlési Alsóházi Felsıházi Település tag képviselı képviselı 6 571 10 12 229
Tolna
200 034
3
303
5
5
108
Vas
215 668
3
377
5
6
216
Veszprém
296 084
4
444
7
8
217
Zala
240 534
3
453
5
6
257
8 086 254
100
10 843
176
210
3 171
Megye
Szavazó
%
_____________________________________________________
- 62 -
Lisszaboni Szerzıdés12 A Lisszaboni Szerzıdés területi társadalmi csoportokra vonatkozó általános szabályozásait a EUM 46., EUM 148., EUM 149. cikk, a EUM 39., EUM 174., EUM 191., EUM 300., EUM 149. és EUM 309. cikkek tartalmazzák. Általános jellemzıje, hogy nem településekben, hanem területi egységekben („régiókban”) történı szervezést valósít meg. Miután egy-egy régió határoktól független, gazdasági egység, ezért – jellemzıen - több ország, egymással szomszédos területeit fogja össze, ezzel is kifejezi, hogy nem független országok szervezete az EU, hanem egy ország, amelynek részeit nem a tagállamok képezik, hanem a kialakított régiók. Ezzel Trianon gyalázatát teszi teljessé a Lisszaboni Szerzıdés. A települések, mint a régió részei rendelkeznek önálló képviselıkkel a Régió Bizottságban és az EU jogi aktusainak létrehozásában javaslattételi (és nem döntési) joguk van a területüket érintı témában. Amint az EUM 352. cikk fogalmaz: a Régiók Bizottsága tanácsadó szerve az EU-nak. A Lisszaboni Szerzıdés visszatérı fordulata a regionális döntésekkel kapcsolatban: „Amennyiben a szóban forgó rendelkezéseket rendkívüli jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követıen egyhangúlag határoz.”. Így tehát az EU-ban a szubszidiaritás elve sem érvényesül – csak szavakban. A régiók szerepét a Lisszaboni Szerzıdés a gazdasági és a környezetvédelmi kérdésekben szabályozza, értelemszerően, hiszen a szociális, egészségügyi, kulturális kérdések nem az EU kompetenciájába tartoznak, csak fedezet nélküli „támogatás és egyetértés” szintjén. A régiók pályázatokon keresztül részesednek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, amelyet – éppúgy, mint az összes támogatási (voltképpen visszaosztási) forrást, az Európai Beruházási Bank kezeli és bírálja el, illetve folyósítja, ha a pályázatokat támogatásra érdemesnek találja. Amennyiben egy tagországhoz tartozó valamelyik régió nem teljesíti az EU „harmonizációs intézkedéseit” (a „közös érdek” érvényesítését), akkor adott hatáskörben és adott ideig védzáradék [EUM 114. cikk (10) bekezdés] vagy védintézkedések (EUM 66. cikk) érvényesítésére jogosult az EU vagy annak meghatározott tagállama. Egyszerően: az EU a régiók (vagyis a területi társadalmi csoportok) érdekeit nem összehangolva, hanem egy központilag meghatározott közös érdeknek alárendelve érvényesíti. A régiók lakosságának érdekei ezért kiszolgáltatottak a liberális alapelveknek, vagyis területüket bárki megveheti, azon a területen élık érdekeinek figyelmen kívül hagyásával érvényesíti a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság szabályait, vagyis munkahelyeket vagy munkanélküliséget hozhat létre önérdeke szerint, árukat és szolgáltatásokat hozhat és vihet, függetlenül attól, hogy azok – a támogatási rendszer diszkriminációja folytán – tönkreteszik-e a hagyományos helybeli termelıket és szolgáltatókat, vagy nem. A településen vagy a régióban élı emberek életfeltételeinek teljességét a települési önkormányzatoknak kell biztosítani (egészségügyi, nevelési ellátás, kultúra, közbiztonság) abból a költségvetési keretbıl és iparőzési adóból, amely rendelkezésére áll. Mivel a települések költségvetési támogatása a legalapvetıbb szolgáltatásokra sem elegendı már most sem, két megoldás közül választhatnak: megemelik az iparőzési adót - ebben az esetben elveszítik a vállalkozásokat és a munkahelyeket -, vagy lemondanak az életfeltételek teljességének biztosításáról. (A harmadik megoldást már „felélték” az önkormányzatok. Ez az önkormányzati vagyon értékesítése volt – a megfelelı mértékő korrupció érvényesítésével.) A Lisszaboni Szerzıdés a területi társadalmi csoportokon élı emberek életfeltételeinek teljessé tételét az alábbiak szerint szabályozza: 1. Önálló közigazgatásukat a tagállamok elveszítik [EUM 3. cikk] Ez az intézkedés a tagországok saját hatáskörébıl kiveszi mindazokat az eszközöket, amelyekkel a tagállam saját polgárai jogainak és kötelezettségeinek összhangját biztosítani tudná, és az állam saját polgárainak érdekeit kifejezésre juttatná. 2. A belbiztonság feletti rendelkezést a tagállamok elveszítik (EUM 85., EUM 88. cikkek) Azon túl, hogy ezek a rendelkezések meggátolják a tagállamok saját hagyományai és normarendszere szerinti bőnmegelızést és bőnüldözést, lehetıvé tesznek olyan intézkedéseket - akár a tagország érdekeivel szemben is -, amelyek az „az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértınek” (EUM 88. cikk) minısítenek az adott ország érdekeit védı cselekedetet, illetve jogkövetkezmény nélkül hagynak az adott ország hagyományos normarendszere szerinti elítélendı tetteket. Ezért a jogkövetı magatartás nem erkölcsi, hanem érdekszférába 12
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 63 kerül, ezzel gyakorlatilag alap nélkülivé válik, ezért megszőnik a tagországok belbiztonsága. 3. Környezetvédelmi feltételek szigorítása (EUM 191. cikk, EUM 192., EUM 193. cikkek) Ez az intézkedés azért szolgálja az esélyegyenlıtlenséget, mert a környezetpolitikai intézkedések nem objektív normarendszeren, hanem „közös érdeken” alapulnak. A „közös érdek”-et képviselı EU-jogszabályok az erıfölény gyakorlati alkalmazásával jönnek létre. 4. Fogyasztóvédelmi feltételek szigorítása (EUM 169. cikk) 5. Egészségvédelem biztonsági megszorításai (EUM 62., EUM 51., EUM 52., EUM 53., EUM 54., EUM 168. cikkek) A fogyasztóvédelmi és egészségvédelmi védintézkedéseknél még jelentısebb mértékben mutatkozik az objektív normák alkalmazásának hiánya, mint a környezetvédelmi védintézkedéseknél. Ezekkel az intézkedésekkel egyes tagországok részvételét termékelıállítóként a belsı piacban - egyes tagországok érdekeinek megfelelıen - gyakorlatilag el lehet lehetetleníteni. Ide kívánkozik az a tapasztalat alapján kialakult vélemény, hogy különösen az élelmiszerekre vonatkozó - EU-szabványok jelentıs része a tıke kívánalmainak megfelelı „toleranciát” tartalmaz, mintegy bizonyítva, hogy az ember is árú a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaságban, vagyis egészsége is a tıkének alárendelt.
_____________________________________________________
- 64 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összefoglalása EU-tagország Önálló közigazgatásukat a tagállamok elveszítik EUM 3. A belbiztonság feletti rendelkezést a tagállamok elveszítik EUM 88., EUM 89.
Szent Korona Országa A területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást Az önellátás részei: 1. Egészségvédelem 2. Táplálkozás 3. Lakás 4. Nevelés és oktatás 5. Ruházkodás (átmeneti, kényszerintézkedés) 6. Élet-, környezet és vagyonvédelem 7. Közbiztonság
A környezetvédelem nem objektív normarendszeren, hanem „közös érdeken” alapul EUM 191., EUM 192., EUM 193. Fogyasztóvédelmi (EUM 169.) és egészségvédelmi szabványok nem objektív normákat tartalmaznak. EUM 62., EUM 51., EUM 52., EUM 53., EUM 54., EUM 168.
___________________________________________________________________
- 65 -
A pártok területpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz A demokrácia ereje nem a települési önkormányzatok számától, hanem az általuk nyújtott szolgáltatások minıségétıl, az egyenlı esélyő hozzáféréstıl, a közvetlen ellenırizhetıségtıl és a tisztakezőségtıl függ. Megteremtendık a járási önkormányzatok a mai legalsó szintő, falusi önkormányzatok helyett. Minden falut egyetlen helyben választott elöljáró képviselne a nagyobb mérető, több települést összefogó közös testületben. Elegendı lenne négy-öt, jóval nagyobb mérető és pontos hatáskörő önkormányzati egység, amelynek akár túl is nyúlhatnak a fıváros mai közigazgatási határain. Össze kell vonni a megyéket is, kialakítva legfeljebb 5 természetes régiót (nagytérséget) a mai 7 helyett. A köztisztviselıi kart is maximális mértékben el kell szigetelni a politikai befolyástól.
___________________________________________________________________ FIDESZ Állami és önkormányzati beruházások Vállalkozásbarát önkormányzatokat Közvetlen kapcsolatot teremtene a települések gazdaságfejlesztési tevékenysége és a települések bevételei, a települések gazdasága és gazdagsága között, addig a vállalkozásokra kivetett helyi adók és illetékek csak a helyi sarc formái maradnak. Olyan helyi sarc ez, aminek bevételeivel az önkormányzatok más közfeladataik elégtelen állami finanszírozását fedezik. A vidéken élıket – különösen a vállalkozásokat – segíteni kell, hogy munkahelyeket tudjanak teremteni. Nagyon fontos, hogy olyan módon fektessék be a tıkét, hogy a tıkebefektetés termıre fordulhasson, képes legyen az önfenntartásra, ez hosszú távon is munkahelyeket generál. Az EU-forrásokat kombinálni a közmunkaprogrammal (közcélú munka is), valamint azzal, hogy önfenntartó projektekbe kell fektetni a rendelkezésre álló forrást. A forráskombináláshoz nem nélkülözhetı az integrált gondolkodás, a befektetési döntések egymásra építése, a térség adottságainak kihasználása.
___________________________________________________________________ Jobbik A helyi gazdaságok erısítése A globális kapitalizmus helyett a jövıben az élelmiszertermelés, az értékesítés, a közbiztonság, az energiaellátás és más területek szervezésében egyre több feladat hárul majd a helyi szervezıdésekre. A helyi termelık érdekvédelmi szervezeteit, piacokat nyitunk, ahol – a kereskedelmi láncok megkerülésével – közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni A helyi közösségek önrendelkezési kultúrájának fejlesztése közösségek önrendelkezésének gyakorlása A döntési jogköröket arra a szintre delegáljuk, ahol azok hatása leginkább érzékelhetı. A falvak a vidék gazdaságának alapegységei, a társadalom rekreációjának helyszínei Földhöz és más szükséges eszközhöz juttatott gazdálkodó fiatalok és a gazdálkodni kezdı közösségek között megindítjuk a belsı, majd a kifelé irányuló gazdasági aktivitást Környezetvédelmi alapvetések A környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson Környezetırség A környezetvédelmi ipar fellendítésével és az alternatív energiák támogatásával növeljük a közösségek függetlenségét. föld mélyén rejlı ivó- és termálvízkincset megırizzük, és mint stratégiai jelentıségő nemzeti kincset saját célra ésszerően felhasználjuk Levegınk tisztaságát megırizzük, erdıtelepítésekkel javítjuk a széndioxid-háztartást A környezetvédelmi hatóságok korszerősítése, a civilek bevonása
- 66 Környezettudatos társadalom Megszüntetjük a kvótarendszert szelektív hulladékgyőjtést Állatvédelem: új mederben A történelem szemétdombjára az illegális hulladéklerakókkal! Vízkincsünk megırzése és a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele Épített környezetünk élhetıbbé tétele A hajléktalanok helyzetének javítása fedél nélkül maradt emberek elıbbutóbb lakáshoz, de legalább lakhatási lehetıséghez jussanak a hajléktalanok lehetıség szerinti belsı foglalkoztatását Háttér nélkül nincs sport és fejleszteni kell a sportlétesítményeket élsportban tevékenykedı vezetık és sportolók bérezése többletforrásokat biztosítunk a közösségi sport támogatására A sportpolitika szerkezeti átalakítása Az önkormányzatok utánpótlás-nevelésben való feladatvállalása A civil szféra szervezeteket, amelyek tagságukban és mőködésükben is jelenlegi határainkon túllépnek szerzıi jogdíjak mértékének csökkentése Szerzıi jog Önkormányzati program - Az önkormányzatok kötelezettségeinek és jogainak, a közérdek és a közkincs fogalmának újraértelmezése és tisztázása - A településfinanszírozás gyökeres átalakítása - Önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának átláthatóbbá tétele - A központi normatívák feladatarányos meghatározása - Az önkormányzati vagyon elidegenítésének szigorítása - A föld és a közmővek törzsvagyonná minısítése - Az önkormányzatok eladósodottságának felszámolása - Magyar közigazgatási hierarchia kialakítása: a régió fogalmának eltörlése - Az ökológiailag fenntartható településfejlesztés és rendezés - A zöldmezıs beruházások korlátozása, a földvédelmi járulék megtízszerezése - Építészeti-rendészeti intézmény felállítása Megyerendszert újra megerısítjük, többek között a helyi adókivetési jog visszaadásával és a bevételek egy részének átengedésével Visszaállítjuk az államigazgatási szerepet is betöltı járási rendszert Az ökológiailag fenntartható településfejlesztés és –rendezés Takarékos területfelhasználás Mezıgazdasági földek mővelés alól való kivonásának földvédelmi járuléka Újra kívánjuk éleszteni az alföldi tanyavilágot mint települést és létformát. Budapest, a Kárpátok fıvárosa – programunk a szebb jövıért 1. Ökoszociális városfejlesztés – növekedés helyett fejlıdés 2. Közszolgáltatási díjak csökkentése 3. Környezetvédelem minden fronton 4. Budapestiek Olimpiája 5. A Kárpátok kulturális fıvárosa Önkormányzati képviselık és delegáltak felelıssége Az önkormányzati képviselık és a bizottsági tagok szavazatait, név szerint, hozzáférhetıvé tesszük a települések honlapjain
___________________________________________________________________ MSZP Hazai területalapú támogatási rendszer Fejlett vidék nélkül nincs fejlett Magyarország. Az alapvetı szolgáltatások hozzáférhetıségét mindenki számára, mindenhol és mindenkor biztosítanunk kell. Helyi közösségeiket fejleszthessék, helyi elgondolásaikat megvalósíthassák Faluszövetkezetek létrehozása Kis kapacitású, kézimunkát igénylı, legalább kiegészítı jövedelmet nyújtó, helyi termék elıállítás Szociális szövetkezetek kialakítása
- 67 A településen élık a valóságban is alakítói legyenek a testületi döntéseknek Bírósági döntéssel is pótolható legyen az elmulasztott önkormányzati döntés Az önkormányzatok egyes feladatok ellátása érdekében jogszabály útján legyenek kötelezettek társulások mőködtetésére. A kistérségek, a kistérségi társulások beépültek a közigazgatási rendszerbe A polgármesteri tisztség fıállásban történı betöltésének korlátozása, az alpolgármesterek számának jogszabályi meghatározása, valamint a képviselı-testületi tagok összeférhetetlenségi szabályainak szigorítása BÜROSTOP program Elektronikus ügyintézés Elıvásárlási jogot kaptak az önkormányzatok Fellépünk a közüzemi szolgáltatók fogyasztóellenes magatartása ellen. Energiahatékony lakásfelújítás A kvótaértékesítésbıl származó bevételt hazai zöldberuházások támogatására kell fordítani. Nemzetállami szintő zöld kezdeményezéseket világmérető folyamattá kell szélesíteni Tudatosítanunk kell a klímaváltozás középtávú magyarországi hatásait Több természetes erdıt, a településeken több zöld területet „Közintézményi energiahatékonyság” támogatási csomag
- 68 -
- 69 -
Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) tudomány) A hagyomány, a mővészet és a tudomány értékteremtı erı, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli ıskövület, erıt adó szépség, vagy önazonosságvesztı kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság? Miért?
Mit?
Hogyan?
Az EU „elismeri, és tiszteletben tartja” a kultúrához való jogot, a kulturális hagyományok tiszteletét, de támogatni, nyilvánosságot adni csak akkor hajlandó, ha beáll a „közös érdek” kiszolgálói közé és nem a „kohézióval” ellentétes (pl. nemzeti) nézeteket vall. EUM 167. (1)
Az államalapító és államalkotó nemzetek nemzeti hagyományokon alapuló – egyben az emberiség kultúrhagyományait ırzı – értékek közvetítése.
A mővészek és tudósok tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére, ezért az egyetemes magyarság értékeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (mővészi adottság) összhangját teremtik meg.
Szent Korona Értékrend A magyar lelki- és szellemi érték a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona. A magyar mővészek és tudósok a Gondoskodó Magyarországon kapják meg azokat a lelki- és szellemi föltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Isten kegyelmébıl kapott tehetségük szerinti küldetést (hivatást) teljesíthessenek. Velük szemben mindennél fontosabb követelmény a magyarság érdekeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (mővészi adottság) összhangja, hiszen tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére. Ennek megfelelıen a Gondoskodó Magyarország kiemelt egzisztenciális és anyagi feltételeket biztosít küldetésük gyakorlásához. Azért, hogy a magyar lelki- és szellemi kincs a magyar nemzet egészét hatékonyan tudja szolgálni, az állam az ismeretszerzést és -átadást a következı szervezeteken keresztül végzi: - A Magyar Tudományos Akadémiát át kell szervezni, a bölcsesség nélküli tudósok jelenlegi szerepének átértékelésével. Feladata a tudományos ismeretszerzés és ismeretátadás (az emberhez és környezetéhez kapcsolódó szellemi- és anyagi feltételek kutatása és alkalmazásba vétele), valamint az Országgyőlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelıkészítı munkában való részvétellel. - A Magyar Mővészeti Akadémiát át kell szervezni, hogy méltó követıje legyen a magyar hagyományoknak. Feladata a mővészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelki- és szellemi ismeretátadás, valamint az Országgyőlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelıkészítı munkában való részvétellel. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mővészeti Akadémia az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül vesz részt a Gondoskodó Magyarország irányításában. Az Alaptörvény13 általános irányelvei a kulturpolitikára: 23., 36., 45., 62., 64., 73., 77., 94., 103., 133. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény14 irányelvei a kultúrpolitikára: 4., 26., 38., 44., 64. §.
13 14
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 70 -
Lisszaboni Szerzıdés15 Ha bármelyik országos tv-adást nézzük, bármelyik országos rádiómősort hallgatjuk, bármelyik országos, vagy megyei napilapot olvassuk, illetve, ha megnézzük a mővészetek megjelenési formáit, a nevelés- és oktatás „janicsárképzésének” irányultságát, mindannyian érzékeljük, hogy mit jelent a Lisszaboni Szerzıdés EUM 107. cikk (3) bekezdésének („A belsı piaccal összeegyeztethetınek tekinthetı”) d) pontjában megfogalmazott diszkrimináció: „a kultúrát és a kulturális örökség megırzését elımozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben;”. A Lisszaboni Szerzıdés ezt az alapgondolatot az EUSZ 3. cikk, EUM 6. cikk és EUM 167. cikk. cikkekben fejti ki. (Az ide vonatkozó, emberi jogokkal kapcsolatos II-82. és II-85. cikkek kimaradtak.) Tehát a kultúra elveszítette szabadságát, mert a liberális alapelvek (Kereskedelmi és versenyfeltételek) szolgálatában kell állnia. Ha nem ezt teszi, akkor nincs támogatás, nincs lehetıség, bezárulnak elıtte az ismeretátadás kapui. Egyébként az EU „elismeri, és tiszteletben tartja” a kultúrához való jogot, a kulturális hagyományok tiszteletét, de támogatni, nyilvánosságot adni csak akkor hajlandó, ha beáll a „közös érdek” kiszolgálói közé és nem a „kohézióval” ellentétes (pl. nemzeti) nézeteket vall. A jelenlegi helyzet mit mutat? A Magyar Tudományos Akadémiának szent célja és feladata lenne a tudomány minden ágát a bölcsesség részévé tenni, vagyis – Aquinoi Szent Tamás értelmezésében – az Isteni Szabályok világot mőködtetı erejébe vetett hit és a tudomány harmóniáját természetes módon közvetíteni. Az MTA ezzel a természetes alázattal szemben, a háttérhatalmi diktatúra szocialista változatának örököseként a szakbarbárok gyülekezetévé alázódott. Mind elméleti, mint gyakorlati tevékenységében „beintegrálódott” a kozmopolita világrendbe. Felvállalja azt a szerepet, hogy a szolgájává szegül annak a gyarmatosító világhatalomnak, ami a tudomány tényleges szerepét megölve, a falanszter magasan kvalifikált fogaskerekeivé alázza a tudósokat. A történelemtudomány területén a megbukott eredetiségszemlélet görcsös követése az MTA irányvonala. Lehetıséget nem ad arra, hogy a tárgyi, leleti bizonyítékok nyilvánosságra kerüljenek, ezzel a valódi történelmi következtetések levonására akár az egyszerő ember számára lehetıséget adva. Az irodalom mővelése és tudományos értelmezése ugyancsak a háttérhatalom diktatúrája által irányított. A támogatott és a „közös érdeknek” megfelelı történelemhamisítás az irodalomtudományra is rányomja bélyegét. Olyan mőveket méltat, amelynek történelemhamisító érdeme vitathatatlan, viszont irodalmi értéke igen csekély. Ezt az emberi értékek elleni provokációt olyan szintre emelte, hogy már a Nobel-díjat is degradálni volt képes Kertész Imre kitüntetésével. A drámairodalom gyakorlatilag meghalt. Ugyanez mondható a filmmővészetre, amely tökéletesen Hollywood hatása alá került, a háttérhatalom diktatúrájának elembertelenítı eszközévé aljasult. (Ennek példája a Kertész mőbıl készülı film, amely beáll abba a sorba, amelyben azok a „mővek” szerepelnek, amelyek a holokauszt ürügyével a kereszténység lelkiismeret-furdalását akarják állandósítani – Heller Ágnes gondolata szerint. Teszi ezt közvetlen és félreérthetetlen provokációval, ugyanis a film forgatási helyszínéül a magyarok szakrális helyét, a Pilist használják.) A képzımővészet ugyanannak a „közös érdeknek” a kiszolgálójává vált, mint a tudomány és mővészet egésze. A népi képzımővészet – amely a természetes alap – gyakorlatilag kuriózum szinten él néhány elkötelezett – és ennek megfelelıen nem támogatott és nyilvánosságot nem kapó - mővész munkásságában. A zenemővészet a leginkább függetlenedett – mint mindig – a háttérhatalmi diktatúrától. Sajnálatos módon a zenemővészek – különösen a népi zene szerzıi és tolmácsolói – egyre inkább háttérbe szorulnak a kozmopolita értéktelenséget közvetítı – elsısorban könnyőzenei – mővek mögött. Azzal, hogy a nevelés és oktatás áruvá vált és egyre inkább a tıke szabad áramlásának prédájává alázódott, egyértelmővé vált a háttérhatalmi diktatúrának az a szándéka, hogy lelkileg és szellemileg kalodába zárt robotokat állítson elı saját szolgálatára. Az egyházi iskolák és néhány, nemzeti értéket közvetítı alapítványi iskola csak nagyon kis mértékben tudja ezt a tevékenységet ellensúlyozni. A természettudományok mővelıi közül igen sokan Aquinói Szent Tamás bölcsesség értelmezése szerint élnek és dolgoznak. Ez a szemlélet egyrészt nem általános, másrészt viszont nem a „közös érdek” érvényesítése szerinti, vagyis egyéni „allőrré” degradálódik a „hivatalos” állásfoglalással szemben.
15
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 71 Az nyilvánvaló tény, hogy a természettudományok mővelése és eredményeinek gyakorlati alkalmazása az emberiség egész javára kell, hogy történjék, viszont ennek nem integrálással, hanem összehangolással kell természetes módon megvalósulnia, alapkutatói szinten éppúgy, mint az alkalmazott kutatások terén. Az EU kultúraellenessége abban fejezıdik ki legegyértelmőbben, hogy a nemzeti sajátosságokat nem egy szerves egység sokszínővé tevı természetes – egymásra ugyancsak természetesen ható – részeiként tekinti, hanem egy jellegtelen és színtelen masszává egységesíti. Ezzel a részek – éppúgy, mint az általuk felépített egész – szabadságát, természetes irányultságát köti gúzsba, helyette kínálva a háttérhatalmi diktatúra világuralmi rendszerének kohézióját, megkötött érvényesülési lehetıségő kiszolgálását.
___________________________________________________________________
- 72 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország kultúrpolitikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa
A kultúra árucikk, a tudomány a tıke kiszolgálója.
A kultúra a Lélek Fényét közvetíti, a tudomány ez alapján segíti elı az anyag uralását. A természetes értékrenddel összefüggı minden mővészi és tudományos tevékenység egyenlı támogatása
„… a kultúrát és a kulturális örökség megırzését elımozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben;” (EUM 107. cikk) Az MTA a tudománynak a Teljes Tudás részeként meghatározott szerepét megölve, a falanszter magasan kvalifikált fogaskerekeivé alázza a tudósokat. „Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor elıtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.” EUM 167 Mővészeti áganként létrehozott, mővészeti közösségek, amelyek csak akkor kapnak támogatást, ha a „közös kulturális örökség” körébe tartozó tevékenységet folytatnak.
Az MTA a tudományt, mint a Teljes Tudás egységében az anyag uralását és átalakítását elısegítı tevékenységet végez. A természetes értékrenddel összefüggı minden mővészi és tudományos tevékenység egyenlı támogatása A Magyar Mővészeti Akadémia a mővészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelkiés szellemi ismeretátadást végez.
___________________________________________________________________
- 73 -
A pártok kultúrpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz A kutatás-fejlesztés vállalati-egyetemi együttmőködésben biztosíthatja leginkább azt, hogy a gyakorlatban gyorsan hasznosítható eredmények szülessenek. A kutatási, fejlesztési, vállalkozási, továbbképzési költségeket pályázati úton elnyerhetı állami támogatások, vállalati adományok, és nemzetközi források fogják fedezni. A kutatás-fejlesztés vállalati-egyetemi együttmőködésben biztosíthatja leginkább azt, hogy a gyakorlatban gyorsan hasznosítható eredmények szülessenek.
___________________________________________________________________ FIDESZ Kiemelt szerepet a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+F-nek A magyar nyelv, gondolkodás és kultúra az innováció és a vállalkozás sokszínőségének az alapja.
___________________________________________________________________ Jobbik Kultúr- és médiapolitikai program Értékırzı és értékteremtı kultúra Nemzeti kultúrához való széles körő hozzáférés Nemzeti büszkeség, a családi élet és az egészséges, környezettudatos életmód népszerősítése Magyar Nemzeti Vándorszínház Falusi iskola a falu kulturális, informatikai, népoktatási, házi- és kézmőipari központja Alkotmányban védjük meg az elmúlt években méltatlanul támadott olyan ısi nemzeti jelképekeinket, mint a Szent Korona, a történelmi zászlók vagy a Turulmadár Országos köztéri szoborállítási program Valós ıstörténetünk megismerésére A kultúra és gazdaság kapcsolata Kulturális járulék Magánpénzek bevonása Magyar történelem dicsı idıszakait bemutató történelmi nagyjátékfilmek Kortárs magyar alkotások A hazánkban mőködı cégek ilyen irányú hazai tevékenységének ösztönzésével jelentıs mértékben növeljük a K+F tevékenységek pénzügyi és szakmai hátterét. Új közszolgálatiság Értékelvő közszolgálatiság a nemzeti identitás építése, a sokoldalú ismeretterjesztés és a kiegyensúlyozott tájékoztatás feladatával A hírmősorokban garantálni kell az összes fél megszólaltatását A koncessziós díjból befolyó összegbıl a helyi és kisközösségi televíziók, rádiók mőködését támogatjuk Nemzetépítı média megteremtése Sávozott reklámadó erkölcsi és tematikai tartalom, illetve stilisztikai minıség alapján
___________________________________________________________________ MSZP Több magyar egyetemi kutatóhely a világ tudományos élvonalába tartozik, sok az innovatív, reménykeltı technológiai fejlesztés, felfedezés. Az Európai Lézerkutató Központ szegedi részlege új lökést adhat az egyik legmodernebb tudományos–technikai terület hazai fejlıdésének. A humanizmus szellemében az értékteremtést és értékközvetítést a nemzet felemelkedésének, A mőveltség gyarapításának, az esélyegyenlıség elısegítésének szolgálatába állítják A kultúra, az alkotás szabadsága
- 74 Integrált Közösségi Szolgáltató Terek Márai program Nemzeti audiovizuális örökség Népi iparmővészeti múzeum megteremtése Kiállítás, amelynek keretében összefoglalásra kerül mindaz, ami nemzeti büszkeségünk és identitásunk alapját képezi, a történeti emlékezet kitüntetett tárgyaitól kezdve a hungarikumokig, valamint közös nemzeti eredményeink dokumentumaiig.
- 75 -
Egészségügy Minden ember számára a teljes egészség megırzése, vagy alkatrészek karbantartás nélküli javítása az egészségügy hivatása? Miért?
Mit?
Az egészségvédelem a gépek karbantártásának és javításának szintjére degradálódott.
A társadalom alapvetı feladata megelızni a lelki-, szellemi- és testi betegségeket, azok gyógyítása is a társadalom egészét terhelı kötelesség.
Hogyan? Megyei- és települési elven szervezıdı megelızı szőrések és teljesen szakosított, alapjogon igénybevett, ingyenes gyógyítóhálózat.
Szent Korona Értékrend A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelızés eszközeit kell elsıdlegesen kialakítani. Betegség esetén elınyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégsı esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként mőködı társadalom által diktált feltételeknek megfelelıen. Az átalakítás a megyei- és települési elven szervezıdı megelızı szőrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül mőködik. Táplálkozás: Mindenek elıtt az egészséges táplálkozást kell elısegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a háttérhatalom diktatúrája manipulációinak köszönhetıen - bizonytalan élettani eredménnyel mőködı módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését. Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell támogatnunk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak). Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hőtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk. 1. Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenekelıtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történı biztosítását. Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a háttérhatalom diktatúrája lelkiismeretlenségének egyik következményeként (a gátlástalan pénzhajhászás miatt) mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idı (tíz húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása. A mőtrágyák jelentıs részérıl, a mőanyagokról, az atom- és vízierımővekrıl, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól - és még sorolhatnánk, mi mindenrıl - derült ki, hogy természet- és emberiség-ellenesek. Aquinói Szent Tamás szerint: "Az igazi tudás (ezt nevezzük mi bölcsességnek) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen." Azok a tudósok, akik ezeket a termékeket alkalmazásra ajánlották, nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek. Hiányzik belılük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyızıdés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelısségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel "szakbarbárok", akik kártékony mőködésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól! 2. A Gondoskodó Magyarország célja, hogy elıször a fejlıdésben lévı fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresıképtelen emberek, majd a teljes lakosság ingyenesen jusson az alapvetı élelmiszerekhez. 3. Annak érdekében, hogy a mezıgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minıségellenırzı laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minısítését a saját laboratóriumunk végezte. Ez egy önvédelmi, kényszerő kötelezettség.
- 76 A különbözı, a háttérhatalom diktatúrájának érdekeit védı, szabványok és az ezek betartását ellenırzı szervezetek - különösen az utóbbi években - bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. az elıször Angliában pusztító kergemarha kór.) Ki kell alakítani egy minden diktatórikus sugallattól független szabványrendszert, elıször az élelmiszerekre vonatkozóan. Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentıs része - mind a növényeknél, mind az állatoknál - erıteljesen manipulált, mindenek elıtt ezt kell visszaállítani az eredeti minıségre. Ugyancsak halaszthatatlan a termıtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, elıbb semlegesítı termények termesztésével, majd a szerves talajerı-utánpótlással. Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes mőködését. 4. A minıségellenırzı laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minıségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer. Az egészségvédelem a család-, a kultúra- és a település feladataival egységes alrendszert képez. Az egészségvédelem kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarországon, hiszen az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) összhangja a társadalom egészséges mőködésének az alapfeltétele. Ezért az egészségvédelmet végzık hivatást teljesítenek. A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelızés eszközeit kell elsıdlegesen kialakítani. Betegség esetén elınyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégsı esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként mőködı társadalom által diktált feltételeknek megfelelıen. Az átalakítás a megyei- és települési elven szervezıdı megelızı szőrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül mőködik. A Gondoskodó Magyarországon az egészségvédelmet ellátó orvosok, ápolók és kisegítı alkalmazottak létszámarányosan az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Az Alaptörvény16 általános irányelvei az egészségvédelmi politikára: 23., 33., 39., 41., 43., 53., 54., 55., 56., 57., 65., 68., 69., 72., 79., 81., 90., 92., 104., 111., 112., 113., 114., 115., 118., 119., 128. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény17 irányelvei a települési politikára: 17., 24., 55., 60., 64., 74., 78. §
___________________________________________________________________
16 17
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 77 -
Lisszaboni Szerzıdés18 Az EU egészségvédelmi politikájának hatását mindannyian érezzük. Ellátatlan betegeket, a szegények és a nyugdíjasok tehetetlen kiszolgáltatottságát, az emberi élet árucikké degradálását jelenti. Az egészségvédelemrıl (is) szóló EUM 45., EUM 156. EUM 52., EUM 168., EUM 114., EUM 169., EUM 191. cikkek egyértelmően mutatják azt az alapvetı hiányosságot, ami a feltételek nélküli célmeghatározásban rejlı felelıtlenséget jelenti. Az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét. A tagállamok hatásköre kiterjed az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás mőködtetésére, és a hozzájuk rendelt erıforrások elosztására. (EUM 168. (7) bekezdés) Mivel az erıforrásokat elvonja az EU, így a mindenkori kormány rákényszerül arra, hogy – az EU hangzatos „tiszteletben tartásai” mellett üzletté tegye az egészségellátást. A jelenlegi politikai harc egyik gumicsontjává alázott egészségügy kormány és ellenzék közötti pengeváltása azért farizeusság mindkét részrıl, mert véletlenül mondják csak ki az Igazságot a habzó szájjal egymásnak esık, mint Rogán Antal 2007. október 11-én (Rogán: egy új kormány keményebb intézkedéseket is átvihetne - Inforadio.hu 2007. október 11., csütörtök 7:13 http://szkszhu.szksz.com/07101102.doc). Ebben az esetben a vizitdíj a gumicsont volt. A FIDESZ népszavazást kezdeményez saját politikája ellen, hiszen Rogán szerint ık is alkalmazni akarják a vizitdíjat, csak másként.
___________________________________________________________________
18
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 78 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország egészségügyi politikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa A egészségvédelem szervezete: Üzleti érdekeknek megfelelı, koncentrált „Az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk Az emberi élet védelme érdekében minden meghatározására, valamint az egészségügyi településen alapellátás, városonként szakellátás, szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére megyénként speciális ellátás és biztosítására vonatkozó hatáskörét.” (EUM 168. (7) bekezdés) Az egészségvédelmi ellátás alapja Személyre szóló biztosítás Az emberi mivolt maga Az egészségvédelmi megelızı és gyógyító ellátás jellege: Feltételekkel biztosított, ingyenesen szolgáltatott Üzleti vállalkozás társadalmi feladat A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök minısítése A gépkarbantartási eszközökkel azonos szintő áru Feltételekkel biztosított, alapvetı emberi jog A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök minısítése A gépkarbantartási eszközökkel azonos szintő áru Feltételekkel biztosított, alapvetı emberi jog
___________________________________________________________________
- 79 -
A pártok egészségügyi politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Olyan (pozitív) ösztönzésre és (negatív) kényszerre van szükség, hogy a munkaadók és munkavállalók folyamatosan érdekükben állónak tekintsék a kötelezı társadalombiztosítási járulékok befizetését. A járulékfizetési készség és képesség megerısítése abszolút elengedhetetlen. Érezhetıen javuljon a gyógyító szolgáltatások minısége, csökkenjen a betegek kiszolgáltatottsága, szoruljon vissza a hálapénz és a korrupció. Versenyre van szükség a szolgáltató intézmények között, amit viszont csak a biztosítók közötti szabályozott, de érdemi verseny tudja kikényszeríteni.
___________________________________________________________________ FIDESZ A gyógyvízkincs hasznosításával Magyarország legyen az EU gyógyturizmusközpontja. Az egészségügyi ellátás struktúrája Az új kormányzatnak elsıdleges feladata lesz a rendezetlen viszonyok felszámolása, a kiszámíthatóság megteremtése. Meg kell határozni a különbözı földrajzi területek egészségügyi szükségletét, a szükségletekhez kapacitásokat kell rendelni, az ellátási kapacitásokhoz pedig elegendı forrást kell biztosítani. Javítsa az ellátás színvonalát és növelje a betegek elégedettségét. Alapellátás Az alapellátás minıségi, emberközpontú és minden állampolgár számára hozzáférhetı legyen. javítja a családorvosi praxisok finanszírozását és megırzi annak reálértékét. Támogatni kell a fiatal orvosok praxishoz jutását. Az orvosok több idıt fordíthassanak betegellátásra, -gondozásra, egészségnevelésre és oktatásra. Járóbeteg-szakellátás Stratégiai szerepet kell adnia a szakellátás számára, mert ez lakosságközeli definitív ellátást biztosít, teret ad az egynapos beavatkozásoknak, valamint tehermentesíti a kórházi ellátást. Újra kell gondolni a gondozói hálózat szerepét, néhány területen annak megerısítése is indokolt. Fekvıbeteg-ellátás Összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal és a finanszírozással, az egészségügyi szolgáltatást segítı beszállítói kör munkahelyteremtését és a munkahelyek megırzését. A kórházak privatizációját a Fidesz nem támogatja, a kórházaknak közösségi tulajdonban kell maradniuk. Sürgısségi ellátás Biztosítani kell, hogy a mentıautók az ország valamennyi pontját 15 percen belül elérjék. Finanszírozás Az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk. Egészségbiztosítás Beteg- és szolgáltatóbarát társadalombiztosítási rendszer kialakítása, ugyanakkor a biztosító ellenırzı szerepét is növelni kell. Gyógyszergazdálkodás Az Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehetıvé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. a biosimilar (magas technológiai igényő, pl. inzulin) gyógyszerek befogadási és támogatási rendszerének megteremtése. Hasonló célokat fog szolgálni a párhuzamos importból származó gyógyszerek térnyerésének elısegítése. Mőködı kispatikák nélkül nincs élhetı vidék. A közforgalmú gyógyszerellátásban megırizhetı legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független mőködtetési kompetencia Az ÁNTSZ Az ÁNTSZ korábbi feladatainak visszaállítása, hatósági jogosítványainak megerısítése. A kamarák Az új kormányzat partnernek kívánja tekinteni a kamarákat Népegészségügy A lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése.
- 80 Törvényben kell garantálni a Népegészségügyi Program megfelelı finanszírozását. Az egészségügy legfontosabb feladata az egészségmegırzés, a prevenció. Koncentrált fejlesztéseket kell indítani a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések megelızése és gyógyítása érdekében. Emberi erıforrás Több orvosra és több nıvérre van szükség. Orvosaink Magyarországon tartását nem szankciókkal kell megoldani. A széles körő egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozása elengedhetetlen. A szellemi szabadfoglalkozású státusz megteremtését. Kiemelten fontos, hogy a szakellátásban a szakdolgozói kompetenciák növekedjenek. Orvosainknak és szakdolgozóinknak megfelelı társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük: méltó munkakörülményeket, méltó bérezést kell számukra biztosítani. Az egészségügy szerepe Az egészségügyet a magyar gazdaság egyik húzóerejeként kell meghatároznunk. Az egészségiparba történı befektetések innovációs potenciálja meghaladja más ágazatok innovációs képességét. Az egészségügyhöz köthetı kutatásokban komoly hagyományokkal rendelkezünk és jelenleg is nemzetközi hírő humánerıforrás áll rendelkezésünkre. A fogyatékossággal élık helyzete A korai fejlesztés erısítésétıl a fogyatékossággal élık családjainak támogatása. A fogyatékos gyermekek kiemelt védelme, a közszolgáltatásokhoz való általános hozzáférés biztosítása. Aktív partneri együttmőködést tervezünk a civil szervezetekkel, s erıforrásaik biztosításával konkrét feladatokat kell nekik delegálni. A gyógyászati segédeszközök ... a hazánkban elıállított termékeknek elsıbbséget kell élvezniük. Az oktatási rendszer végre minden szinten alkalmas legyen a fogyatékossággal élı emberek speciális igényeinek kielégítésére. Akadálymentesítés kialakítása, fejlesztése Munka- és foglalkoztatás-központú ellátás a segélyközpontúság helyett.
___________________________________________________________________ Jobbik Betegségmegelızı egészségturisztikai szolgáltató ágazat. A fogyatékossággal élık is teljes életet élhessenek! Napi életvitelükben, rehabilitációjukban, foglalkoztatásukban és erıs szakmai intézményi hátterükben. Közintézmények akadálymentesítését Bıvítjük a nappali és a bentlakásos intézményeket és a rehabilitációs foglalkoztatások körét bıvítjük Egészségpolitikai program Kormányzati egészségpolitika Az egészségügy mőködtetésnek finanszírozását az alábbi forrásokból fedezzük: - a társadalombiztosítás egészségpénztári bevételei (biztosítási járulékok), - az állam által fizetendı normatív támogatások, - egyes, az egészségre ártalmas termékek jövedéki adójának meghatározott hányada, - a társadalombiztosításnak juttatandó vagyon hozadékai. İszintén és reálisan fogjuk meghatározni a közösségi felelısségvállalás mértékét, s a térítésmentesen igénybe vehetı ellátások körét és igénybevételük rendjét. Az abortuszkérdésrıl szőnjön meg a mővi várandósság-megszakítás, mert ne legyen rá szükség és igény Az egészségügy intézményrendszere Az egészségmegırzés és a betegségmegelızés Megszüntetjük az egészségügyi intézmények területi eloszlásának egyenlıtlenségét. Emeljük az egészségügyi pályák vonzerejét, munkaerı-megtartó képességét. Az egészségügy köztestületi kamaráit visszahelyezzük eredeti jogosítványaikba A sport egészségvédelemi és társadalmi funkcióinak kihasználása Egészséges életmód Sportorvosi felügyeletet ki kell terjeszteni az óvodákra és iskolákra is A fogyatékkal élık sportjának Dopping visszaszorítása Kárpát-medencei Ifjúsági Olimpia
- 81 ___________________________________________________________________ MSZP Az egészségmegırzés, az ellátórendszer és a finanszírozás átalakításának fejlesztési programjai A biztosítási elv, az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés, a szolidaritás és az arányos közteherviselés Nem maradhat senki egészségügyi ellátás nélkül Közfinanszírozásban csak a hatásos gyógyeljárások, gyógyszerek részesüljenek. Megelızı programok és a bizonyítottan innovatív diagnosztikai és gyógyító eljárások A magánszektor szerepvállalásához átlátható és pontosabb szabályozásra van szükség. A kórházakat fenntartó önkormányzatok kapjanak lehetıséget arra, hogy az állam vagy más önkormányzat javára lemondjanak ellátási felelısségükrıl, illetve arra, hogy az egészségügyi intézmények mőködtetésének átadásáról az állammal vagy más önkormányzattal megállapodhassanak. Ápolásbiztosítási, illetve foglalkozás-egészségügyi biztosítók Teljesítményelvő finanszírozást és a szolgáltatók közötti verseny A népegészségügyi programok az egészségmegtartást, az életmód egyéni feltételeinek pozitív változtatását szolgálják. Háziorvosok egészségmegırzı tevékenységének támogatása Modern szakorvosi praxis A szenvedélybetegségek elleni fellépés és a drogprobléma Az orvosi és ápolói jövedelmek uniós átlaghoz történı felzárkóztatása. Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal Országos Ivóvízminıség-javító Program
- 82 -
- 83 -
Nevelés, oktatás Nevelés vagy idomítás? Miért? A nevelés nélküli oktatás nem más, mint szakbarbárrá idomítás, aminek egyetlen célja érzelem és gondolkodás nélküli munkaeszközök elıállítása a gyarmatbirodalom számára.
Mit? Hagyományaink tisztaságára alapozott tiszta, emberi életre nevelés, a kultúra és a tudomány ember- és természet-központú ismeretanyagának átadásával.
Hogyan? Az adottságokat felszínre hozó, természetes értékrendet közvetítı, mindenkinek esélyegyenlıséget adó nevelés-oktatás.
Szent Korona Értékrend Az oktatás-nevelést a család-, a kultúra- és a település feladataival egységes alrendszert képez. Az oktatás-nevelés kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarországon, hiszen az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) összhangja a társadalom egészséges mőködésének az alapfeltétele. Ezért az oktatás-nevelést végzık hivatást teljesítenek. A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgár joga küldetésének megismerése és adottságainak fejlesztése, olyan pedagógusok segítségével, akik ezt hivatásukként végzik. Nem csupán hiba, hanem a magyar nemzet elleni legsúlyosabb bőncselekmény az a nevelés nélküli, oktatásnak nevezett agymosás, amit a háttérhatalom diktatúráját kiszolgáló kormányok mővelıdésügy néven végeznek. Ezért a Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után a teljes nevelés- és oktatásügyet új, a keresztény szellemiséget képviselı rendszerré fogja átalakítani. Ennek alapját a következık képezik: Minden magyar állampolgár elsı diplomájával bezárólag teljes tandíjmentességet élvez, továbbá ingyenes tankönyv- és tanszer ellátásban részesül, amennyiben állami intézményben, vagy olyan alapítványok által üzemeltetett intézményben folytatja tanulmányait, amelyre az állam kiterjeszti ezt a szolgáltatást. Egyéb intézmények önfenntartó módon végezhetnek pedagógiai tevékenységet, de okmánykibocsátási jogosítvány nélkül. A Gondoskodó Magyarország megalakulása után a hatalomra kerülésig elvégzi azokat a nevelı feladatokat, amelyekre lehetısége nyílik. A Gondoskodó Magyarországon az oktatás-nevelést végzık létszámarányosan az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Az Alaptörvény19 általános irányelvei a nevelés-oktatási politikára: 23., 42., 43., 47., 54., 65., 104., 109., 111. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény20 irányelvei a nevelés-oktatási politikára: 82. §.
___________________________________________________________________
19 20
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 84 -
Lisszaboni Szerzıdés21 Az oktatás-nevelésrıl, szakképzésrıl (is) szóló EUM 9., 45., 46., 48., 145., 146., 147. 148., 149., 150., 151., 152., 153., 156., 157., 158., 162., 163., 164., EUM 6., 47., 165., 166., 214. és EUM 169. cikkek egyértelmően mutatják azt az alapvetı hiányosságot, ami a feltételek nélküli célmeghatározásban rejlı felelıtlenséget jelenti. „Az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ezirányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.” – írja az EUM 166. cikk (1) bekezdésében. „... a munkaerı-piaci szakmai beilleszkedés és újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében” [EUM 166. cikk (1) bekezdés 2. franciabekezdés] kell tevékenykednie az oktatásnak, vagyis munkaerı-piaci kínálatnövelés az oktatás és a szakképzés célja, nem pedig a természetes igények kielégítése. Mivel az erıforrásokat elvonja az EU, így a mindenkori kormány rákényszerül arra, hogy – az EU hangzatos „tiszteletben tartásai” mellett a kínálattá válást a fiatal (ténylegesen a fiatal családja) által finanszírozott „vállalássá” teszi. A jelenlegi politikai harc egyik gumicsontjává alázott oktatás-nevelés kormány és ellenzék közötti pengeváltása azért farizeusság mindkét részrıl, mert véletlenül mondják csak ki az Igazságot a habzó szájjal egymásnak esık, mint Rogán Antal 2007. október 11-én (Rogán: egy új kormány keményebb intézkedéseket is átvihetne - Inforadio.hu 2007. október 11., csütörtök 7:13 http://szkszhu.szksz.com/07101102.doc). Ebben az esetben a tandíj a gumicsont. A FIDESZ népszavazást kezdeményez saját politikája ellen, hiszen Rogán szerint ık is alkalmazni akarják a tandíjat, csak másként.
___________________________________________________________________
21
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 85 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország nevelési-oktatási politikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa A nevelés - oktatás szervezete:
Üzleti érdekeknek megfelelı. Az alapfokú nevelés-oktatás településenként, „teljes mértékben tiszteletben tartja a a középfokú és a felsıfokú nevelés-oktatás a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és hagyományosan kialakult igény-lehetıség szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.” – összhangnak megfelelı EUM 166. cikk (1) bekezdés Az oktatás-nevelés alapja A tıke munkaerı-szükségletének kielégítéséhez Hagyományokra épül: az ismeretanyag lelkiszükséges, kizárólag materiális értékeket közvetítı szellemi, valamint a tudományos összhangban ismeretanyag. történı átadása. Személyi elismerés Csak az alapképzés ingyenes. (1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a Minden magyar állampolgár elsı diplomájának szakképzésben és a továbbképzésben való (szakmájának) megszerzésével bezárólag teljes részvételhez. tandíjmentességet élvez, továbbá ingyenes (2) Ez a jog magában foglalja a kötelezı oktatásban tankönyv- és tanszer ellátásban részesül való ingyenes részvétel lehetıségét. Az oktatás-nevelés feltételeinek minısítése Esélyegyenlıtlenség Feltételekkel biztosított, alapvetı emberi jog
___________________________________________________________________
- 86 -
A pártok nevelési-oktatási politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Létrehozandó a Munkaügyi és Oktatási Minisztérium (MOM). Az oktatási rendszer ... a munkaerıpiac felé kell fordulni, tevékenységük középpontjába a tanulók további elımenetelét, sikeres és tartós elhelyezkedését kell állítaniuk. Minden oktatási intézmény kimeneti teljesítményét rendszeresen mérni és nyilvánosan értékelni szükséges. A diákok és szüleik csakis ennek alapján lehetnek képesek a jövı nemzedékeinek jólétét, végsı soron az egész társadalom felemelkedését szolgáló, megalapozott döntést hozni. Az önkormányzatok zöme túl kicsi és túl szegény ahhoz, hogy jó minıségő iskolát tartson fenn, ahol valóban érvényesül az esélyegyenlıség. Elengedhetetlen a minimális iskolaméret és osztálylétszám meghatározása is. Az elıbbinek legalább 160-200, az utóbbinak pedig minimum 20-25 fınél legyen az alsó határa. Nagyobb mérető, jobban felszerelt, bıkezőbben finanszírozott általános iskolákban az egész napos színvonalas oktatás és nevelés látványos eredményeket hozhat az esélyegyenlıség, a felzárkózás, a társadalmi összefogás és együttmőködés (kohézió és szolidaritás) alapvetı készségeinek kimunkálásában és elsajátításában is. Nagyságrenddel csökkenteni kell a tanító- és tanárképzést, ennek színvonala pedig jelentısen emelendı. A szakképzetlen, alkalmi, vagy fekete munkából tengıdı szülık gyermekei számára a szegénységbıl való kitörés, a felemelkedés útját képezheti keresett kétkezi szakmák elsajátítása. Állami közoktatási intézmények finanszírozását ... a célra átadott összegeket semmi másra ne lehessen felhasználni. Az így rendelkezésre álló forrásokat a helyi önkormányzatok saját adóbevételeikbıl természetesen korlátlanul kiegészíthetik. A magyar gazdaságnak és társadalomnak silány diplomagyárak helyett világszínvonalú egyetemekre, fıiskolákra lenne szüksége. Ezek azonban csak éles verseny körülményei között alakulhatnak ki. Ennek alapja a diploma elismert értéke, a jövıbeni pályautak és kereseti lehetıségek világos ismerete és az a rendkívüli befektetés, amit a hallgató tandíj és egyéb költségek formájában vállal. A felsıoktatás egyáltalán nem állampolgári jogon járó és mindenki számára hozzáférhetı ingyenes közszolgáltatás, hanem csak a fiatal korosztályok kisebbik hányada számára célszerően elérendı életre szóló nagybefektetés. Az állami költségvetés csak korlátozott ideig vállal részt a tanulás terheibıl. Az egyetemi önkormányzat, a szenátus, csakis a belsı tanszabadság letéteményese lehet, nem pedig tulajdonosi és gazdálkodási jogosítványok gyakorlója. Ez utóbbiakat egy új testülethez, a fenntartók tanácsához kell telepíteni Alapvetı érdekünk, hogy ezt a kiválasztódási folyamatot (akkreditálás - HJ) a felsıoktatási kormányzat irányítsa nagyon szigorú minıségi követelmények érvényesítése mellett. Az oktatók javadalmazását – legalábbis az alapképzésben – nagymértékben fedezze a tandíj.
___________________________________________________________________ FIDESZ A felsıoktatás és a szakképzés célszerősítése Versenyképes oktatást és képzést A mérleg egyik serpenyıjét nézve a fiatal korosztályok mind nagyobb hányada vesz részt a felsıfokú oktatásban. A mérleg másik serpenyıjében viszont azt látni, hogy a szakképzés nagyot veszített presztízsébıl, és ma már egyes szakmákban szinte minimálisra csökkent a képzésben részt vevık száma. A hazai szakképzı intézményekben ugyanis továbbra is az elméleti ismeretek oktatása dominál, miközben a vállalatoknál, tanmőhelyekben folyó szakmai gyakorlatok erısen háttérbe szorulnak. Annak ellenére is, hogy a vállalatok igénye éppen fordított: több gyakorlati képzés, kevesebb elméleti oktatás. Szükséges továbbá a vállalkozói utánpótlást biztosító fiatalok vállalkozói képességeinek, tudásának növelése, a pozitív vállalkozói szemlélet és kultúra formálása már az általános iskolától kezdve. A gyakorlatorientált vállalkozásoktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felsıoktatásban is
- 87 A magas hozzáadott értékő iparágak fejlesztéséhez (egészségipar, high-tech, innováció, K+F, zöld gazdaság) szükség van a hazai természettudományos és mérnökképzés megerısítésére.
___________________________________________________________________ Jobbik Minden gyermeket – már az óvodától kezdve – gyakorlatias természeti oktatásban részesítünk Sport az oktatásban emelt testnevelési óraszám Oktatáspolitikai program Magyar tradíciókra építkezı, érték- és tudásközpontú oktatáspolitika Mindenki számára kötelezı tanterv Valódi esélyteremtés Pedagógusok tekintélyének helyreállítása Magas képzettséget jelentı szakrendszer és oktatási folyamat biztosítása a felsıoktatásban Kötelezıvé tesszük a hittant vagy erkölcstant Állampolgári ismeretek tantárgy oktatása Különbözı képességő tanulók számára párhuzamos osztályok Állami tulajdonba vesszük a Nemzeti Tankönyvkiadót Megerısítjük a 8+4 éves rendszert Egységes gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi rendszer Szakmunkásképzı iskola elsısorban a szakmára készít fel A nemzetgazdaság hosszú távú igényeinek megfelelı, szabályozott szakképzési rendszert építünk ki, melyben magas óraszámban szabályozzuk a gyakorlatot az elsı évfolyamtól kezdve. Megfelelı fejkvótát a minıségi oktatáshoz Cigányság sajátos helyzetének megfelelı oktatás Megszünteti a bolognai rendszert, és visszaállítja a duális képzést a felsıoktatásban, hogy a különbözı természető fıiskolai és egyetemi oktatás elváljon egymástól. Az intézményi nevelés-oktatás helyi közösségekhez kapcsolása Erısítjük a falusi kisiskolák és óvodák létrejöttét Támogatjuk a délutáni foglalkozások (napközi, szakkörök) bıvítését Az iskolai erıszak visszaszorítása és a pedagógusi hivatás tekintélyének megerısítése Minden iskolának alkalmaznia kell pedellust Pedagógusok felsıfokú oktatási intézményekkel együttmőködı folyamatos továbbképzése A felsıoktatás tömegesedése, színvonalának csökkentése helyett magas képzettséget jelentı szakrendszer és oktatási folyamat biztosítása Szigorítjuk az akkreditációt Megerısítjük a Collegium Hungaricum, külföldi magyar intézetek rendszerét Magyarországi és határon túli magyar felsıoktatási intézmények együttmőködése Jelentısen növelni kívánjuk a hallgatói juttatások (ösztöndíjak, szociális támogatások) összegét
___________________________________________________________________ MSZP A hazai felsıoktatás az innováció motorja lehet. Jelenleg is zajlik a kutatóegyetemi hálózat kiépítése. A felsıoktatás fejlesztése során szemléleti váltásra van szükség, hogy az egyetem a társadalom és a gazdaság szereplıi számára hiteles partner legyen, hogy közös feladatokat oldjon meg a gazdaság szereplıivel együttmőködve és a közérdekre való tekintettel segíteni tudja a gazdasági szereplıket a felzárkózásban. Minden egyes felsıoktatási intézmény esetében ösztönözzük olyan szervezetek létrehozását, amelyek az adott intézmény fejlesztésében érdekelt vállalati kört tömörítik. Fejleszteni kívánjuk a tudományos teljesítmény értékelését, részt kell vennünk a nagy európai kutatóprogramokban. Továbbra is támogatjuk az európai csúcstechnológiai nagyberuházások Magyarországra telepítését. Összehangoljuk a közfinanszírozású K+F+I programok forrásfelhasználását, és a hazai és EU források összehangolt felhasználásával növeljük a vállalati szféra innovációs aktivitását. Elısegítjük az alap- és alkalmazott kutatások összekapcsolását és hálózattá fejlesztését. A szakképzés megújítása, az oktatás és a munkaerıpiac jobb összhangja kulcskérdés a foglalkoztatottság bıvítésében.
- 88 A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı szakmunkásképzést biztosítunk A minimálbérhez legyen igazítva az ösztöndíj összege. A magyar közoktatás teljes rendszere váljon alkalmasabbá a leghátrányosabb szociális és kulturális helyzető gyermekek nevelésére Védınıi szolgálat erısítés, a hátrányos helyzető gyermekek korai óvodáztatása A pedagógusok többletmunkáját elismerı, illetve teljesítményösztönzı pótlékrendszer Pedagógusok teljesítménymotívációs pályázati alapja Idegen nyelvi elıkészítı osztályok Minden egyes gyermek, fiatal oktatásra-nevelésre vonatkozó alkotmányos alapjoga érvényesüljön Nemzeti Nyelvtanulási Program Az alsó tagozat a gyermek lakóhelyén mőködjön Nem engedjük be a közoktatásba a kötelezı hittanórát! Eredményes, jól szervezett nevelésnek és oktatásnak kell megvalósulni, és rendnek kell lenni. regionális szakképzés-szervezés A gazdasági élet munkaerıigényét magas színvonalú szakmunkásképzéssel kell kielégíteni. Egyenlı esélyeket és ugyanakkor versenyhelyzetet kívánunk teremteni valamennyi felsıoktatási intézmény számára. felülvizsgáljuk a bolognai rendszerre való áttérés tapasztalatait, és elvégezzük a szükséges korrekciókat A demográfiai okok miatt feleslegessé váló felsıoktatási kapacitások leépítése Diplomát adó képzésre csak a megfelelıen felkészült fiatal jelentkezhessen Csak a legjobb teljesítményő hallgatók tartoznak az „államilag finanszírozott” körbe Pedagóguspálya rehabilitációja, a pedagógusképzés és továbbképzés teljes átalakítása Minıségi munkavégzést preferáló bérezés és a hivatásként végzett munka magas társadalmi megbecsülése Pedagógusképzésbe történı bekapcsolódás
- 89 -
Család A család az ember életre-teremtıje, vagy munkaerı-elıállító mőhely? – Közösségi életet élı Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? Miért? Az EU nem vállal közös tevékenységet a családtagokkal annak érdekében, hogy a család a társadalom alapja maradjon
Mit? Családi funkciók feltételeinek biztosítása
Hogyan? - Az alapvetı emberi jogok feltételeinek biztosításával, - az anya családért végzett tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerésével
Szent Korona Értékrend A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentı nagy család. A Gondoskodó Magyarország a magyar családmodellt támogatja, a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül. A -
magyar családmodell funkciói: Családi egység védelme Magzat védelme Gyermek védelme Anya védelme Szülı védelme
A családi funkciók feltételeit biztosítja: - az alapvetı emberi jogok biztosításával, - a kiegészítı emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással (pl. lakásnagyság bıvítése, gépkocsi vásárlás, családi vállalkozás indítása), - az anya családért végzett (elsısorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismerésével, ami a következıt jelenti: azon túl, hogy a gyermekek ingyenesen étkeznek, tandíjmentességben-, térítésmentes tanszerellátásban, valamint ruházkodási hozzájárulásban részesülnek, az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja (anyasági elismerés) tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektıl kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve. Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektıl ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez. Miután a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a Gondoskodó Magyarország alapja, ezekre a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a funkciókat maradéktalanul teljesíti. Az Alaptörvény22 általános irányelvei a családpolitikára: 23., 38., 39., 40., 41., 42., 44., 45., 98., 102., 113., 117. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény23 irányelvei a települési politikára: 60. §. „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény24 irányelvei a települési politikára: 1., 2., 3. §.
22 23
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 90 -
Lisszaboni Szerzıdés25 Az EU a családdal kapcsolatos rendelkezéseit az Alkotmány-tervezet II. Része tartalmazta (II-67., II69., II-74., II-84., II-85., II-86., II-93. és II-94. cikkek), de a Lisszaboni Szerzıdés ezt nem vette át. Az EUM 81. cikk (3) bekezdése így rendelkezik: „a több államra kiterjedı vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg.” – vagyis a család, mint letelepedés szabadságával kapcsolatos közösség fog majd az EU „érdekkörébe” szabályozási szinten tartozni. Ha áttekintjük az EU Alkotmány-tervezetbıl át nem vett cikkek hatását, egyértelmővé válik, hogy azok sem adtak megoldást a családi feladatok teljesítéséhez. Ezek a cikkek – a négy liberális alapelv következményeként - ugyanazt a két hibát tartalmazták, mint az általános emberi jogokat meghatározó passzusok: a feltételek és a kötelezettségek meghatározásának hiányát. Az Unió „elismeri és tiszteletben tartja” a családok funkcióihoz való jogot, de semmit nem biztosít ahhoz, hogy azok feltételei rendelkezésre álljanak. Azt, hogy az Unió mennyire nem gondolja komolyan a családdal kapcsolatos jogok érvényesíthetıségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legalapvetıbb családi funkciót, azt, ami a családokat a legszentebb emberi közösséggé emeli, az utódok védelmét – különösen a magzat védelmét - nem a társadalmi, hanem az egyéni felelısség kategóriájába sorolja. (A magzat védelmérıl nem is rendelkezik, még „az elismerés és a tiszteletben tartás” szintjén sem.) Az, hogy „elismeri és tiszteletben tartja” a család jogait, egyben a felelısség áthárítását is jelenti, nem vállal közös tevékenységet a családtagokkal annak érdekében, hogy a család a társadalom alapja maradjon.
___________________________________________________________________
24
„Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény irányelvei a települési politikára: - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc 25 Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 91 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összefoglalása EU-tagország A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. II/93* A magzat védelmét nem a társadalmi, hanem az egyéni felelısség kategóriájába sorolja Tilos a gyermekek foglalkoztatása II/92* A családjogi szabályozást átveszi az EU (EUM 81.)
Szent Korona Országa A családi egység védelme, a társadalom alapérdekeként A magzat védelme A gyermek védelme Az anya védelme A szülı védelme
* Az EU Alkotmány tartalmazta, de a Lisszaboni Szerzıdésbıl kimaradt
___________________________________________________________________
- 92 -
A pártok családpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ Alapvetı érték minden ember számára a család. A családok erısítése, a gyermekvállalás támogatása A közös értékeken és a nemzeti ügyek képviseletén alapuló új kormány számára a társadalompolitika alapját a család jelenti. A család az a nemzeti és európai közös nevezı, amelyet a lehetı legnagyobb gondossággal kell védenünk. Maga a társadalompolitika válik családpolitikai szemléletővé. A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot a családok számára. Családbarát környezet kialakítása, az otthonteremtés feltételeinek megteremtése, család- és munkahelyprogramok, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, szolidaritáson alapuló családsegítı és mentális szolgáltatások, esélynövelı iskolarendszer kialakítása, a családok hatékonyabb védelme és összetartozását segítı közösségi, civil kezdeményezések támogatása. A munkaerıpiac jelenlegi családellenes jellegét megszüntetjük. Részmunkaidıs és atipikus foglalkoztatási formák Hatékony napközi gondozást, másrészt az iskolai szünetek idején – tartalmas idıtöltéssel, táborozással, üdüléssel, sporttal egybekötött – felügyeletet és pihenést tervezünk a gyermekeknek. Minden család számít. Fokozottan elismerjük azoknak a szülıknek, családoknak a többletteljesítményét, akik a nemzet gyarapodásához, a szociális piacgazdaság fenntarthatóságához nemcsak munkával, hanem gyermekek gondozásával, nevelésével is hozzájárulnak. A családok generációs együttélése ismét visszanyerje létjogosultságát a társadalmi együttélés rendszerében.
___________________________________________________________________ Jobbik A nemzet tartópillérei a tisztességes, dolgos és többgyermekes magyar családok, ezért támogatásuk – ami nem más, mint a nemzet jövıjébe történt befektetésük elismerése – kiemelt stratégiai cél. Lakáshoz jutás támogatása, országos lakásépítési program Országos bérlakásépítési program Államilag támogatott, kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt, Országosan kiterjesztjük a szociális kártyák rendszerét A nemzet építıköve A családtámogatási rendszer átalakítása és a családi adózás Mind a gyedet, mind a gyest a gyermek három éves koráig folyósítjuk az összeg jelentıs növelése mellett. Az egyszeri anyasági támogatást megtartjuk, mértékét növeljük. Anyák munkahelyi elhelyezkedésének támogatása Támogatjuk a családbarát munkahelyeket és a dolgozni akaró anyák munkaerıpiaci hátrányának felszámolását. Gyermekenként 20%-os munkaadói járulékfizetési kedvezmény Szociálpolitikai program Az állam közvetlenül csak akkor avatkozik be, ha az egyén, illetve a család lehetıségei már kimerülnek Segély helyett munkát: aki nem akar dolgozni, ne is egyék! Minden munkaképes személy kizárólag munkavégzés ellenében legyen jogosult segélyre Otthonteremtés Országos lakásépítési program Bérlakásépítési programot A hosszú távú lakásfinanszírozás biztosításához létrehozzuk az állami jelzálogintézetet
- 93 Tovább csökkentjük a távhıdíjakat az erımővi termelés jogi szabályozásával, és lakótelepi kedvezményes árat vezetünk be a víz, csatorna és szemétszállítás díjaira. A segélyeket nem szabad készpénzben kifizetni, hanem azt szociális kártyán keresztül kell eljuttatni a segélyezetthez Minden gyermeknevelési támogatást iskoláztatási kötelezettséghez kell kötni.
___________________________________________________________________ MSZP Állami bérlakásprogram Családi gyermekfelügyelet Azok kapjanak többet a közösség támogatásából, akiknek erre valóban szükségük van Átjárható iskolarendszer Évkénti emelésekkel biztosítjuk, hogy a családi pótlék megırizze vásárlóértékét. Átmeneti lakhatási lehetıségek A kilakoltatási lehetıségek további szőkítését Lakáshitezés területén az ügyfelek kiszolgáltatottságának további enyhítése Lakbérek támogatása Hajléktalanellátás finanszírozása Komplex család- és gyermekvédelmi speciális szolgáltatások Otthonközeli ellátások, szolgáltatások harmonizálása A fogyatékossággal élı emberek számára létfontosságú szakképzési modellek kidolgozása A fogyatékossággal élık képességeikhez és lehetıségeikhez igazodó munka
- 94 -
- 95 -
Ifjúságpolitika Ifjúságpolitika A fiatal kor a szakbarbárképzı idomítás, vagy a teljes életre felkészítı Felkelı Nap kora? Miért? Nincsenek biztosítva az életfeltételek, különösen a szülıhazában
Mit? Képesség szerinti adottságok kibontakoztatása, életkezdési lelki-, szellemi- és anyagi támogatás
Hogyan? A társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott elılegként köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlıség feltételeit biztosítani.
Szent Korona Értékrend A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az elsı szakma megszerzéséig tart. Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata. Ehhez a társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott elılegként - köteles a lelki-, szellemiés anyagi esélyegyenlıség feltételeit biztosítani. (Amennyiben az a személy, aki állampolgárságát meg kívánja változtatni, a magyar állampolgárság megszőntetésének feltételeként „elszámol” a felkészülési idıszak költségével.) Az ifjúkorban az állam által biztosított feltételek: - A családi funkciók feltételeinek biztosításával kapott lelki- és szellemi szabad akarat kialakulásának feltételei. - Anyagi feltételek az elsı szakma megszerzéséig: = tandíjmentesség, = tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása, = színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása, = ingyenes étkezés, = díjmentes utazás, = ruházkodási hozzájárulás, = szünidei ingyenes program. - Anyagi feltételek az elsı szakma megszerzésekor: = a szerzett ismeretet hasznosításának lehetısége (munkalehetıség), = önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak figyelemmel a nagy család modellre). = amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel). Az elsı szakma megszerzését követıen - nemtıl függetlenül - köteles az ifjúkorú honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt szükség esetén - a honvédelemben. A Gondoskodó Magyarországon a felkészülési idıszak társadalmi csoportja az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban. Az Alaptörvény általános irányelvei az ifjúkorúakkal kapcsolatos politikára 23., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 71., 82., 98., 99., 102., 124. §. „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény26 irányelvei a települési politikára: 2. §.
___________________________________________________________________
26 „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény irányelvei a települési politikára: - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc
- 96 -
Lisszaboni Szerzıdés27 A Lisszaboni Szerzıdés nem vette át az EU Alkotmány-tervezet II-74., II-84., II-92. cikkeit, amelyek legalább látszat-megoldásokat adtak az ifjúság emberi jogainak érvényesítésével kapcsolatban. A Lisszaboni Szerzıdés gyermek és ifjúsági politikáját a „liberalizmus” hatja át: EUM 6., EUM 47., EUM 165., EUM 166., EUM 214. cikk. 1.1 Az, hogy a tıke szabadon áramlik a tagországok között, azt is jelenti, hogy a tıke alapít iskolákat, amelyekben saját értékrendje szerint, és nem az állam, az államalapító nemzet, vagy az államalkotó nemzetek kulturális hagyományainak megfelelıen. Az állami iskolák lassan vagy tulajdon-átruházással, vagy a tanárok „átirányításával” alkalmazkodni fog a magán-iskolákhoz. 1.2 Ezzel válik lehetıvé, hogy gyökértelen világpolgár (kozmopolita) embertömeg alakuljon ki, amely már nem gyökereihez kötıdik, hanem az ıt gyökértelenné tevı diktatúrához. 1.3 Az elıidomítás lényege az, hogy a gyermekkor ne a lelki értékek, az alapvetı erkölcsi és együttélési normák alap-letevıjévé váljon, ne a Tündérmesék tisztasága alapozza meg a tiszta, emberi életet, hanem ez a kor a pénzközpontú, idegen értékrendet természetesként követı felnıttkor elıkészítıje legyen. 1.4 Az így elıidomított emberek számára már semmit sem jelent a haza, az ország földje már nem szülıföld, a család már nem a társadalmi lét alapja. A Lisszaboni Szerzıdés által leírtak nem adnak biztonságot a gyermekek és a fiatalok egészséges fejlıdésére, hiszen – rendkívül hiányosan meghatározott – jogaik gyakorlásához nincsenek meg (az elsısorban családi) feltételek. Ma Magyarországon a hivatalos felmérés szerint 200 ezer gyermek éhezik. Jelentıs azoknak a száma, akik családja a létminimumon, vagy az alatt él, a szülık, a munkaképes testvérek állástalanok, vagyis olyan mintát látnak, amely a mindenáron túlélésre és nem az értékes élet követésére ösztönöz. Az EU csatlakozás után a családok anyagi és erkölcsi helyzete tovább romlott, miután az addig még mőködı vállalkozások jelentıs része megszőnt. Ez a helyzet természetszerően kihat a gyermekek helyzetére is. Az ország költségvetésének bevételei folyamatosan csökkennek, kiadásainak jelentıs része az EU jogharmonizálása által meghatározott rendeltetésőek, vagyis a szociális kiadások (akár gyermekekre, akár az általános egészségvédelemre, akár az idısekre vonatkoznak) az EU támogatási körén (és költségvetésén) kívüliek, a gyarmatbirodalom tartományává süllyedt ország tehát alkalmatlan arra, hogy gondoskodjon saját jövıjérıl, a gyermekek teljes értékő emberré válásáról.
___________________________________________________________________
27
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 97 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország ifjúságpolitikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa A nevelés és oktatás alapja: a tıke érdekei szerint a Szent Korona értékrend és a kulturális hagyomány A nevelés és oktatás célja: munkaerıpiac kiszolgálása (mindenáron túlélés) képességek szerinti felkészítés az értékes életre A felkészülés feltételei: a tıke érdekei szerint teljes ingyenesség Elsı szakma megszerzésekor: A szerzett ismeretet hasznosításának A munkaerıpiac felvevıképességének megfelelıen vagy talál munkát itthon vagy külföldön vagy lehetısége (munkalehetıség), munkanélküliként kezdi az aktív kort. önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak), amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei.
___________________________________________________________________
- 98 -
A pártok ifjúságpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Ld. Nevelés-oktatás
___________________________________________________________________ FIDESZ program Szociális, gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások Gyermek- és ifjúságpolitikánk kulcsa, hogy minden gyermek számít. A gyermek- és lakásotthonokban a szakmai és a személyiségfejlesztés, ill. az értékközpontú megközelítési módok megerısítése elengedhetetlenül szükséges. A jövı építése: gyermekek, ifjúság és sport A sport az egészséges lelki és testi fejlıdést, valamint a közösség életre nevelést biztosítja. Az otthonteremtés pedig a jövıtervezést és a családalapítást szolgálja. Az oktatás-nevelésnek kiemelt feladata van a társadalmi szolidaritás, az egyenlıtlenségek kiegyenlítésében. A teljes emberré nevelés (erkölcsre, tudásra, egészségre nevelés), a szakmai képzés eredményes és funkcionális mőködésének lehetıvé tételével történik. A fejlıdési (tanulási, magatartási) zavarokkal küzdı 0-6 éves gyerekek segítése. A kora gyermekkori készségfejlesztés a közösségi nevelés tereinek (bölcsıde, integrált óvoda) bıvítése. Ha egy közösség tagjai nem sportolnak, akkor munkateljesítményük gyengébb lesz, az államnak pedig az egészségügyi ellátórendszeren keresztül több pénzébe kerül a rossz fizikai állapot miatt gyakrabban kialakuló betegségek kezelése. Az egészséges életmód elterjesztése. A közoktatásban be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét. Kiemelten kell kezelni a diákolimpiák versenyrendszerét és az egyetemi sportot.
___________________________________________________________________ Jobbik Sportpolitikai program betegségmegelızés, az egészség megırzése, közegészségügyi érdek Az oktatásban a sport hangsúlyozott megjelenése Ifjúságpolitikai program - Önálló és stratégiai szemlélető ifjúságpolitika - Intézkedések a népességfogyás megállítására, a családtámogatási rendszer átalakítása - Gyermekeink tudatos magyar állampolgárrá történı nevelése - Tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása, a külföldre vándorlás megállítása - Lehetıségek biztosítása az önálló egzisztencia megteremtéséhez
___________________________________________________________________ MSZP Biztos Kezdet Gyermekházak Iskolai ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése középiskolákra és a a szakmunkásképzı intézményekre Bentlakásos gyermekvédelmi intézmények Családsegítı, illetve a gyermekjóléti szolgálat Elérhetıbbé és fenntarthatóbbá tesszük a gyermekjóléti szolgáltatásokat Pótlékalap 120 százalékának megfelelı gyermekvédelmi pótlék Egyetemek és fıiskolák szabadidısportot támogató modelljének kidolgozását Intézményeinket alkalmassá tesszük nagy világversenyek, olimpia és paralimpia rendezésére
- 99 Ne szenvedhessen senki sem hátrányt a felnıtt életének startvonalán, azokhoz képest, akik jobb körülmények közé születtek. Szakmunkás-ösztöndíj rendszere A 35 év alattiak részére az elsı – 15 millió forint alatti használt – lakás vásárlása esetén megszüntetjük az illetéket
- 100 -
- 101 -
Aktív korúakkal kapcsolatos politika Az aktív korú ember piaci árú vagy a nemzeti vagyon növelésében részt vevı, Delelı Nap korában lévı egyéniség? Miért? Az embert a keresletet kiszolgáló áruvá degradálja a „munkaerı piacon”.
Mit? Adottsága és képessége szerint mindenki részt vesz a lelki-, szellemi- és anyagi nemzeti vagyon növelésében.
Hogyan? Az aktív korban végzett feladatok: - Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló és a következı fejlettségi szakaszra felkészítı tevékenységek. - Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek csoportja különböztethetı meg. - A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül és önállóan végrehajtandó feladatok.
Szent Korona Értékrend Az ember életének ebben a szakaszában fı feladataként részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez joga és kötelessége a Gondoskodó Magyarország minden állampolgárának. Az aktív korban végzett feladatok: Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelı) és a következı fejlettségi szakaszra felkészítı (pl. kutató) tevékenységek. Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek elıállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethetı meg. A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar). Tevékenysége elismeréseként az alapvetı emberi jogainak gyakorlása mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is. A Gondoskodó Magyarországon az aktív korú állampolgárok tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak létszámarányosan megfelelı számú, az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Az Alaptörvény általános irányelvei az aktív korúakkal kapcsolatos politikára: 47., 50., 67., 100., 102., 124., 133. §.
___________________________________________________________________
- 102 -
Lisszaboni Szerzıdés28 A Lisszaboni Szerzıdés nem vette át az EU Alkotmány-tervezet II-75., II-76., II-77., II-83., II-87., II-88., II-89., II-90., II-91., II-94. és II-96. cikkeit, amelyek legalább látszat-megoldásokat adtak az aktívkorúak emberi jogainak érvényesítésére. A Lisszaboni Szerzıdés az aktív korúakkal kapcsolatban – minden más rendelkezésével azonosan – olyan jogokat határoz meg [EUSZ 3. cikk, EUM 9., EUM 45., EUM 46., EUM 48., EUM 145., EUM 146., EUM 147., EUM 148., EUM 149., EUM 150., EUM 151., EUM 152., EUM 153., EUM 156., EUM 157., EUM 158., EUM 162., EUM 163., EUM 164. cikk], amelyek teljesülése ellentétes a liberális alapelvekkel, ezért azok gyakorlásának nincs meg azok reális feltétele. A jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak ennél a korosztálynál is. Ezek a feltételek nemcsak anyagiak és a költségvetés által kompenzálhatóak (ha az ország költségvetésének lenne megfelelı önállóan használható fedezete az EU-kötelezettségek teljesítése és az EU elvonásai után), hanem a liberális alapelvekkel ellentétesek is. A munkanélküliség fenntartása lételeme a piacgazdaságnak, ugyanis csak ezzel lehet kényszeríteni a munkavállalókat a számukra kedvezıtlen körülmények és feltételek elfogadására, vagyis a nyereség növelésére. Így lehet az embert áruvá degradálni a „munkaerı piacon”. Hiába van joga az EU-polgárnak a foglalkozás megválasztásához, a tájékoztatáshoz, és mindenhez, amit a Lisszaboni Szerzıdés tartalmaz, ha a tıke szabad áramlása lehetıvé teszi, hogy egy-egy tagországot tranzit-állomásként használjon, érdekei szerint bármikor továbbálljon egy másik tagországba, vagy az EU-n kívüli országba, ha ott olcsóbb munkaerıt talál, vagy egyéb módon tudja nyereségét növelni. Ekkor bezárja a gyárat, szélnek ereszti a munkásokat, akik vagy munkanélküliek lesznek, vagy egy másik szabadon beáramlott tıke prédájává válnak a munkaerı piacon, kevesebb bérért és rosszabb feltételek között. A vállalkozás szabadsága azt jelenti a magyar vállalkozók többsége számára, hogy a csatlakozáskor meglévı vállalkozást szabadon fel lehet számolni, mert nem tudja teljesíteni a vállalkozó azokat a bürokratikus és beruházást igénylı feltételeket, amelyeket a továbbmőködés feltételeként meghatároznak. Amennyiben van „önrésze” hitel felvételéhez, amivel a feltételeknek eleget tud tenni, akkor pedig Damoklész kardjaként lóg a feje felett a piacvesztés réme, ami azt eredményezheti, hogy csıdbe kerül és tapasztalhatja, hogy mit jelent a tulajdonhoz való jog: tulajdonát joga van kényszerőségbıl átadni a hitelezınek. A szociális biztonságról és szociális segítségrıl beszélni az EU-n belül egyszerően cinizmus. Nem a szociális érzékenység, hanem a nyereséget hozó „fizetıképes kereslet” fenntartása az oka a munkanélküli segély és a szociálisnak nevezett, de voltaképpen (a vásárlásokon keresztül) nyereségnövelı juttatásoknak, amelyeket természetesen csak korlátozva adhatnak a tagállamok kormányai, a „közös érdek” – vagyis a háttérhatalom mindenkori érdeke – szerint.
___________________________________________________________________
28
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 103 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország aktív korúakkal kapcsolatos politikájának összefoglalása EU-tagország A jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak, mert ellentétesek a liberális alapelvekkel A munkáltató célja: kevesebb bérért és rosszabb feltételek között, jobb minıségben és nagyobb mennyiségben végzett munka
Szent Korona Országa A megnövekedett és feltételekkel biztosított jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is Értékarányos jövedelmezés
___________________________________________________________________
- 104 -
A pártok aktív korúakra vonatkozó politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz A munkahelyteremtést a hazai és a külföldi fogyasztók fizetıképes kereslete igazolja azokat vissza. új munkahelyek sokaságának a létrehozását igényli, ami fellendülés idıszakában jóval meghaladja a megszőnı munkahelyek számát. vállalkozások tízezrei találják alapvetı érdekükben állónak a bıvítı beruházásokat és új munkahelyek megteremtését. Fenntartható, jövedelmezı munkahelyek megteremtése, a foglalkoztatás hatékony, azaz folyamatos költségvetési támogatások nélküli bıvítése rendkívül összetett folyamat, amely egymást erısítı módon összecsiszolt reformlépések egész sorozatát igényli. Ezen intézkedések alapvetı célja a vállalkozói szabadság és versenyképesség nagyságrendi növelése. A versenyképesség javítása egyfelıl a munkaerı minıségének javítását, másfelıl a foglalkoztatási költségek viszonylagos csökkenését igényli. a hazai foglalkoztatási ráta legalább 10 százalékpontos emelését. Egy évtized leforgása alatt el kívánjuk érni, hogy a munkaképes korosztályok legalább kétharmada szervezett, bejelentett munkából nyilvánosan elismert, adó alá vonható jövedelmet szerezhessen. A hazánkban rendelkezésre álló munkaerı kínálata régóta nem felel meg a modern, tudásigényes, kutatásra és fejlesztésre épülı gazdaság munkaerı-keresletének. A hazai munkaerı minıségének egyszeri nagyléptékő, majd késıbb folyamatos javítása mindenekelıtt az oktatási rendszer minden szintő, átfogó és gyökeres reformjától függ.
___________________________________________________________________ FIDESZ Átképzés Ha munka van – minden van Az új gazdaságpolitika abból indul ki, hogy az emberek nem azért dolgozhatnak, mert a munkahelyek eleve adottak, hanem azért, mert a vállalkozók munkahelyeket teremtenek. Ebbıl logikusan következik: az államnak a vállalkozókat kell olyan helyzetbe hoznia, hogy egyre több embernek tudjanak és akarjanak munkát adni. A munkaerıpiac „hozzáférhetıvé” tételét – átképzést A képzés és az átképzés, amely elvileg a foglalkoztatási rehabilitáció egyik legfontosabb eszköze, hazánkban marginálissá vált. Fontos lenne minél több sikeres kísérleti programot standardizáltatni, hogy a késıbbiekben jogszabályok lehessenek ezekbıl és a késıbbi hasonló pályázatok kiírásánál mint feltétel szerepelhessen. Támogatási rendszerét célszerő kiegészíteni olyan elemekkel, amelyek ösztönzik fogyatékos munkavállalóik integrált foglalkoztatásának elısegítését. Közmunka Közmunka keretében lehetıségeket kell biztosítani a romáknak valamint a szakképzetlen munkavállalóknak az építıiparban, a mezıgazdaságban. A közmunkák révén széles tömegek megmozgatása lehetséges olyan célok érdekében, ami által új érték keletkezik (pl. gátépítés, erdıtelepítés, önkormányzati bérlakásépítés).
___________________________________________________________________ Jobbik Munkahelyteremtés A vidéki munkanélküliség jelentıs részére az újraélesztendı feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint az alapanyagot nyújtó mezıgazdaság nyújt megoldást. A rendvédelem és honvédelem újraszervezésével, bıvítésével Építıipar, logisztikai ipar és a gyógyturizmus Közmunkaprogramot Minél szélesebb foglalkoztatást! A munka becsülete
- 105 ___________________________________________________________________ MSZP A bruttó keresetek a következı négy év átlagában mintegy 20 százalékkal emelkedhetnek. A nettó keresetek mintegy 25 százalékkal növekedhetnek. A reálkeresetek évente átlagosan 2,5-3 százalékkal nıhetnek A foglalkoztatás évi 1 százalékkal növekedhet. A munka becsülete, a teljesítmény megbecsülése terveink, elképzeléseink kiindulópontja. minél többen dolgoznak, ha minél többen fizetnek minél kevesebb adót Legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növelése A nagyobb hozzáadott értéket létrehozni képes tudás- és szolgáltató ágazatok A képzetlen, alacsonyabb iskolázottságú, többoldalúan hátrányos helyzetben lévı embereknek munkahelyek létrehozása Munkaerı-piaci Mobilitást Segítı Alap - a lakóhelyüktıl 60 kilométeren túl tudnak munkát vállalni Munkába járásnak könnyítése érdekében 1200 fı alatti településig biztosítanánk forrást ahhoz, hogy tudjanak jármővet vásárolni többek között a munkába járás segítésére. Kiemelten kezeljük és támogatjuk az atipikus foglalkoztatási formákat. Közfoglalkoztatás Start-rehab kártyát, amely alapján járulékkedvezményt kapnak azok a munkaadók, amelyek vállalják a rehabilitációs járadékban részesülı és ténylegesen rehabilitálható álláskeresık foglalkoztatását Célprogram roma munkavállalók számára A munkaképes korba jutó fiatalok ne munkanélküliként kezdjék életüket Munkaviszonyként ismerjük el azok áldozatvállalását, akik otthon gondozzák hozzátartozójukat, és ápolási díjban részesülnek.
- 106 -
- 107 -
Idıskorúakkal Id skorúakkal kapcsolatos politika Az idıskorú feleslegessé vált elhasználódott alkatrész vagy a Lenyugvó Nap korában élı megbecsült egyéniség? Miért? Az idıskorúakat (nyugdíjasokat) felesleges embereknek (elhasználódott alkatrészeknek) tekinti.
Mit? Biztosítani a feltételeket a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez főzıdı jogok gyakorlásához.
Hogyan? Az aktív korban végzett nemzeti vagyon növelés elismerése
Szent Korona Értékrend A tapasztalatátadás idıszaka, a Lemenı Nap kora. Az életnek ebben a szakaszában az ember fı feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következı generációnak. E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétıl és egyéni adottságaitól függıen tovább végzi felkészülését. Ebben a korszakban az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a végrehajtás korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülıvédelemmel kapcsolatos jogai erısödnek meg. A tapasztalatátadás korának elismerése a Gondoskodó Magyarország részérıl az alapvetı életfeltételek ingyenes biztosítása, tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a. Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évrıl-évre nı. A Gondoskodó Magyarországon a tapasztalatátadási idıszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban. Az Alaptörvény általános irányelvei az idıskorúakkal kapcsolatos politikára: 51., 52., 82., 101., 103., 124. §.
___________________________________________________________________
- 108 -
Lisszaboni Szerzıdés29 Nem rosszindulatú megfogalmazás, hanem ténymegállapítás azt mondani, hogy az idıskorúakat (nyugdíjasokat) az EU felesleges embereknek tekinti. A nyugdíj-ellátás egységesen nem szabályozott, minden állam úgy határozza meg, ahogyan az ország költségvetésének maradékból lehetısége van. A nyugdíjasokat leginkább érintı gyógy- és gyógyszer ellátásban mutatja a piacgazdaság leginkább ki embertelenségét. Nemhogy nem ingyenes, de még forgalmi adó is terheli a gyógyszereket, a gyógyellátásért viszont a gépek karbantartásának mintájára kell fizetni. Így válik a munkaerı piac mellett az egészségbiztosítással is áruvá az ember. Az, hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Lisszaboni Szerzıdésének egyetlen cikke sem vonatkozik az idıskorúakra (kivéve az EU tisztségviselıket) miután az EU Alkotmány-tervezet egyetlen idısekre vonatkozó cikkét (II-85. cikk) nem vette át. Az EU egész idıskorúakkal kapcsolatos és általános szociális politikájának lényege: elismeri és tiszteletben tartja minden ember szegénységhez, nélkülözéshez és kiszolgáltatottsághoz való jogát.
___________________________________________________________________
29
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 109 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország idıskorúakkal kapcsolatos politikájának összefoglalása EU-tagország A jogok gyakorlásához nem biztosított feltételek miatt az EU-tagország idıskori politikája az alábbi: elismeri és tiszteletben tartja minden ember szegénységhez, nélkülözéshez és kiszolgáltatottsághoz való jogát.
Szent Korona Országa A tapasztalatátadás idıszaka. A nemzeti vagyon növelésének elismerése: az alapvetı életfeltételek ingyenes biztosítása, tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.
___________________________________________________________________
- 110 -
A pártok idıskorúakra vonatkozó politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz A nyugdíjrendszer reformjának részletes kifejtése különálló mellékletben található A járadékváromány (jövıbeni nyugdíj) mértékét és a gyógyító szolgáltatások igénybevételét szorosan hozzákötjük a rendszeres és igazolt járulékfizetéshez. A mai TB-nyugdíj svéd mintára felváltandó a névleges járulékmeghatározottságú nyugdíjrendszerrel. Ez garantálja a mindenkori viszonylagos várományt a járulékok maradéktalan befizetése nyomán. Nyugdíjasok is fizessenek legalább jelképes mértékő tételes egészségügyi hozzájárulást. a kötelezıen választandó magán egészségbiztosító pénztárak rendszere. ___________________________________________________________________ FIDESZ Az idısek tisztelete, megbecsülése, biztonsága Szociális biztonságot teremtı politikánk egyik sarokpillére lesz az idıs embereket szolgáló politika. A nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülı nyugellátásának védelme, a nyugdíjak vásárlóértékének megırzése. A nyugdíjazás nem jelentheti a passzivitásba vonulást, a haszontalanság érzését. A társadalmi hasznosságot az aktivitás fenntartásával, az önkéntesség megbecsülésével és az egyházi, civil szervezetek bevonásával, együttmőködésével biztosítani lehet. Az idısek aktivitását és tapasztalatait a legtovább kell hasznosítanunk. Az inaktív kor nem jelenti a teljes visszavonulást a munkából és a közéletbıl. Számítunk munkájukra és több évtizedes tapasztalataikra.
___________________________________________________________________ Jobbik A nyugdíjrendszert átalakítjuk, beleértve a korengedményes, a pártállamnak tett szolgálatok alapján kimagasló mértékő nyugdíjak, a rokkantsági ellátások teljes felülvizsgálatát, valamint a kisnyugdíjak és a nyugdíjminimum megemelését. Lehetıvé tesszük a szabad nyugdíjpénztár-választást, megszőnik a kötelezı magánnyugdíjpénztári tagság. A nyugdíjrendszer átalakítása A kötelezı magánnyugdíj-rendszert megszüntetjük és visszavezetjük az állami rendszerbe oly módon, hogy az egyéni számlavezetés megmarad. Szülıtámogatási életjáradék Az anyáknak nyugdíjkorkedvezmény
___________________________________________________________________ MSZP A nyugdíjasok nem kegydíjat kapnak, hanem a járulékfizetéssel, évtizedek munkájával szereznek jogot a megérdemelt nyugellátásra Hosszabb ideig legyenek aktívak a munkaerıpiacon, és ezért az elırehozott nyugdíjazáshoz kötıdı szabályozást szigorítanunk kellett Nyugdíj igénylésekor meg kell szüntetni a további biztosítást eredményezı jövedelemszerzı jogviszonyt A nyugdíjazás korcentruma növekedjen Nyugdíjkorrekció a mezıgazdasági járadékosokra és a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokra is kiterjed. Minden idıskorú számára hozzáférhetı, egységes, egymásra épülı szolgáltatásokat kell biztosítani.
- 111 -
Nemzetiség A nemzetiség a természetes különbözıség egymást erısítı, szerves egységének része, vagy a győlöletkeltéssel szított megosztottság szétszakítottság forrása? Miért? „ … eltörli azokat a nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban kötött megállapodásokon alapuló közigazgatási eljárásokat és gyakorlatot, amelyek fenntartása a letelepedés szabadságának akadályát képezné;” EUM 50.
Mit? A Szent Korona Tagjait megilleti saját hazájukban az életfeltételek birtoklásának elsıdleges joga.
Hogyan? A Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai az Ország egyetemes tulajdonosai. Egy és ugyanazon joggal rendelkeznek. Akik nem fogadják el a Szent Korona értékrendjét, azok korlátozott jogokkal rendelkezı vendégek.
Szent Korona Értékrend 1. Nemzet, nemzetiség, etnikum A származás szerinti minısítés is egyik oldalról kiválasztottságot, a másik oldalról kirekesztettséget eredményez, következésképpen a diktatúra eszköze. Jézus példáját és tanításait nem az emberi élettıl elvonatkoztatott (elvakult) módon, valami általunk nem ismert (és nem ismerhetı) titok értelem nélküli követéseként kell gyakorolni, hanem úgy, hogy az az isteni szabályokat tegye megismerhetıvé és a mindennapok egyedül (ha úgy tetszik: logikusan) követhetı iránytőjévé. Ez vonatkozik a kiválasztottságra is. Isten a teremtéssel mindenkit meghív a kiválasztottságra, és minden ember szabad akaratával dönt arról, hogy elfogadja- a meghívást, vagy nem, vagyis saját életével válik kiválasztottá vagy kirekesztetté. A nemzeti hovatartozásra vonatkoztatva ez a következıt jelenti: szülei révén születésével mindenki „meghívást kap” egy népcsoportba (ezt nevezik származásnak). Ez a népcsoport attól függıen, hogy a lakóhely szerinti országban többségben vagy kisebbségben van - nemzet, - nemzetiség, illetve - etnikum. Azt, hogy egy ember elfogadja-e a „meghívást” a születése szerinti népcsoportba, vagy más népcsoporthoz tartozóvá (esetleg kozmopolitává) válik, szabad akaratával maga dönti el és a nyelvhez, a valláshoz, a kultúrához (az emberiség - szőkebb értelemben egy objektív társadalmi csoport - által létrehozott lelki-, szellemi és anyagi értékek összességéhez), a családszerkezethez, a szokásokhoz kötıdésével, valamint a gazdasági életben megnyilvánuló magatartásával, továbbá a múlt elfogadásával (vagyis a tudatával gyakorolt nemzeti sajátosságokkal) bizonyítja, illetve hisz a népcsoportnak a Világmindenség fejlıdésében betöltött küldetésében. Az egyes „meghívó” népcsoportoknak (fajoknak) vannak genetikai és anatómiai jellemzıik, amelyeket minden ember, mint a meghívottság jelét, magán viseli, de nem ezek határozzák meg, hogy egy ember melyik nemzethez tartozik. A horvát Aleksander Petrovits és a szlovák Maria Hruz gyermeke például felvette a Petıfi Sándor nevet és - egész életével bizonyítva - szabad akaratából a születési helye szerinti népcsoporthoz tartozónak, magyarnak vallotta magát, magáévá téve a magyar tudatot és hitt a magyarság küldetésében. 2. Az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai (Szent Korona tagok) és a vendégek (idegenek) viszonya Magyarországon a többségi (államalapító) magyar nemzet mellett több nemzetiség (német, szerb, horvát, bolgár, szlovén, szlovák, román, bosnyák, örmény, zsidó, ukrán, orosz, lengyel, kínai) és jellemzıen egy etnikum (a cigányság) él. A nem államalapító nemzetiségek közül a történelmileg a Kárpát-medencében ıshonos nemzetiségek – amelyek vállalják, hogy Magyarországon kisebbségi nemzetiségként élnek, és ezzel elfogadják a szent Korona Értékrendet - az államalkotók, a többiek a vendégek. A Szent Korona egy-egy földrajzi területeire annak ökológiai adottságai szerint települtek a különbözı nemzetiségő és kultúrájú embercsoportok, így alkotva természetes ökonómiaiökológiai egységet.
- 112 Magyarok nemzetiségként élnek a trianoni utódállamokban, szülıhelyi kötıdéssel - mintegy igazolva a nemzeti hovatartozás objektív jellegét - és a Föld szinte valamennyi országában, politikai üldöztetés vagy gazdasági kényszer miatt. A szerves egységként mőködı társadalom a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test harmóniájához nélkülözhetetlen. Ezért alapelv a „meghívás” szerinti népcsoportba tartozás, azzal, hogy el kell fogadni a szabad akarat szerinti nemzetválasztást is. A szabad akarat hangsúlyozása rendkívül fontos, mert az erıszakos asszimiláció - ami a diktatúrák jellemzıje - a szabad akarattal ütközve jó esetben emigrációt, rosszabb esetben kozmopolitává (világpolgárrá, azaz hontalanná) válást eredményez. A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy egy országban élı, a befogadó ország állampolgárságával rendelkezı nemzetiségek és etnikai kisebbségek (Magyarországon a Szent Korona tagjainak) joga személyileg az egyenlıség, közösségi szinten pedig az autonómia, vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. A vendégek kötelezettsége a befogadó ország életében a többségi nemzet által meghatározott formában részt venni, a többségi nemzet (és a többi nemzetiség, valamint etnikai kisebbség) törvényes érdekeit tiszteletben tartani. Az anyaországnak (etnikum esetén a képviselı világszervezetnek) joga és kötelessége folyamatosan ellenırizni, hogy a befogadó ország – annak domináns értékrendje elfogadása esetén - biztosítja-e a személyi egyenlıséget és a közösségi (nemzetiségi, etnikai) autonómiát azoknak a részére, akiknek az adott ország anyaországuk (illetve a szervezet képviselıjük). Nem teljesítés esetén diplomáciai úton jogosult az érdekérvényesítés biztosításával kapcsolatban eljárni. Ugyanakkor az anyaországnak kötelessége biztosítani (és a befogadó országnak kötelessége hozzáférhetıvé tenni) azokat a feltételeket, amelyek a nemzetiség vagy etnikai kisebbség önazonosságának megırzéséhez és a nemzeti sajátosságok fejlıdéséhez szükségesek. A befogadó országnak joga a nemzetiség vagy etnikai kisebbség tagjaira ugyanazokat a kötelezettségeket kiróni, ami a többségi nemzet, illetve egyéb nemzetiségek és kisebbségi etnikumok tagjait terhelik. A befogadó ország kötelezettsége a személyi egyenlıséget és a közösségi autonómiát, valamint azokat a feltételeket biztosítani, amelyek a kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. 3. Az ember és nemzeti hovatartozása Éppúgy, ahogy nincs kiválasztott nemzet, nincs „bőnös nemzet” sem, és igazságtalan volt és lesz minden olyan ítélet, ami nem ezt tükrözi, legyen az magyar-, német-, szlovák- albán-, szerb-, cigány- vagy krími tatár-kitelepítés például. A magyarságnak meghatározó szerepe volt, van és lesz a Világmindenség fejlıdésében. Magyarságunkat méltósággal, büszkeséggel, és más népek elfogadásával kell viselnünk. A történelem keményen tudomásunkra hozta, hogy nemzetállam nem létezik abban a formában, amely a fajilag nem a többségi nemzethez tartozók erıszakos asszimilációjával, vagy elüldözésével, kiirtásával akar nemzeti egységet létrehozni.
- 113 4. A nemzetiségek részvétele a Gondoskodó Magyarország irányításában A Gondoskodó Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetiségek önkormányzata által létszámarányosan az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Az Alaptörvény30 általános irányelvei a nemzetiségpolitikára: 5., 23., 61., 62., 63., 64., 71., 77., 78., 82., 85., 94., 96., 97., 112., 118. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény31 irányelvei a nemzetiségpolitikára: 2., 3., 4., 21., 89. §. „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény32 irányelvei a nemzetiségpolitikára: 2., 3. §.
___________________________________________________________________
30
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc 32 „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény irányelvei a települési politikára: - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc 31
- 114 -
Lisszaboni Szerzıdés33 A nemzetiségi politika a magyarság számára Trianon következtében rendkívüli fontosságú. A Lisszaboni Szerzıdés tervezetének ezzel kapcsolatos cikkei [EUM 10., 18., 19, 20., 50., 55., cikkek., valamint az EUM 49. cikk, az EUM 51., EUM 52., EUM 53., EUM 54. cikkek] egyértelmővé teszik: Európa (és így a magyarság) nemzetiségi ellentmondásait nem tudja és nem is akarja megszüntetni a liberális alapelveken álló EU. Az EU regionális politikája (ld. területi politika) beteljesíti Trianon nemzetgyilkosságát, hiszen a jelenlegi trianoni határokat úgy szünteti meg, hogy a két oldalán lévı területeket összeolvasztva közvetlenül Brüsszel irányítása alá helyezi. Így a Bodrogközi régió pl. Magyarország és Szlovákia egy-egy területét összevonja, így a magyarországi terület elveszíti Magyarországhoz tartozását, ahogy a szlovákiai sem lett a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépése után Szlovákia része. A „Kettıs állampolgárság” kérdése másodlagos prioritású, mert az EU-ban a „közös érdeket” képviselı rossz nem ad lehetıséget semmilyen „egyéni érdekő” jó érvényesítésére. Konkrétan: A származási (etnikai) alapon történı jogok adása éppúgy a „diszkrimináció tiltás” körébe tartozik, mint pl. a „szexuális szokások” - elnézést a profanitásért, de a két szélsı értéket vettem. Ez szöges ellentétben áll a Szent Korona „egy és ugyanazon szabadság” (una et eadem libertas) elvével, de nem véletlenül, hanem szándékosan. Ez alapján ugyanis minden magyar embernek (a Szent Korona tagjának) nem eshetıleges, egyénileg érvényesíthetı lehetısége, hanem alapvetı joga a magyar állampolgárság. Tehát egy sorrendiség-felcserélésrıl van szó az EU-szemlélet és a természetes (szentkoronai) szemlélet között: Az EU szemlélet a „letelepedés szabadságával” az EU-tagországok állampolgárai számára közösségi (kollektív) joggá teszi a - többek között - magyarországi letelepedést és ez alapján az állampolgárság megszerzését, míg a Trianonnal (és a politikai, gazdasági üldözéssel) hontalanná tett magyarok számára egyéni elbírálás eredményeként teszi lehetıvé a magyar állampolgárságot, ezzel egy kalap alá („harmadik ország”) véve az kárpátaljai, délvidéki és más országban élı magyart egy afrikai, vagy (horribile dictu) egy közelkeleti ország nem magyar állampolgárával. A Szent Korona eszme megkülönböztet - az EU által elítélt pozitív diszkriminációt alkalmazva államalapító és államalkotó nemzeteket, valamint „vendégeket”. (Abból is látszik, hogy a Szent Korona nem ezeregyszáz éves kincsünk, hanem többezer éves, hogy ez a különbségtétel a Római jogban - már érezhetıen „átalakult”, mondhatni: liberalizált - módon megtalálható.) Az államalapító nemzet tagjai a Szent Korona tagok (állampolgárok), függetlenül attól, hogy mely országban élnek, az államalkotó nemzetek tagjai csak akkor tagjai a Szent Koronának, ha annak területén élnek, míg a vendégek megırzik - magyar állampolgárság nélkül - eredeti állampolgárságukat és letelepedési joggal rendelkezhetnek. Így válik természetessé a Szent Korona testének (terület és személy) összhangja, például az, hogy a Szent Korona minden birtoklás gyökere (Sacra Corona radix omnium possessionum) - vagyis csak a Szent Korona tagja rendelkezhet a Szent Korona egy bizonyos területe fölött birtoklási (de ı sem tulajdon-) joggal. Amíg ez a sorrendiség-csere a természetes állapot szerint vissza nem áll, addig egyszerően nincs értelme a kettıs állampolgárságért történı bármely tevékenységnek, hiszen annak eredménye nem egy arra vonatkozó szabályozástól, hanem a társadalmi rendszer alapjaitól függ. Ez azt jelenti, hogy nem az okozat megszőntetéséért kell harcot folytatni, hanem az ok kiirtásáért. Ha egy halált lehelı fa ágait levágjuk, azok újra nınek, viszont egy sem fakad ki többé, ha a fát gyökerestıl kiirtjuk! Tudom, minden magyar génjeiben hordozott igazságérzete követeli, hogy aki magyar, az magyar állampolgár legyen. Tudom, de azt is tudnia kell mindenkinek, hogy ennek feltétele nem egyetlen törvény megváltoztatása - hiszen annak hatása más törvényekkel megszüntethetı -, hanem a Szent Korona eszme Alkotmánnyá emelése, mert ez biztosítja egyedül, hogy mindennek a Szent Korona szellemében kell történnie (Sub Specie Sacrae Coronae). A Szent Korona alkotmányisága alapján kell alaptörvényt megfogalmazni, és e kettıre kell, hogy alapuljon egy jogrendszer, amelyben egy törvény - eredeti értelmét soha meg nem változtatva biztosítja minden magyar embernek „egy és ugyanazon szabadságot” az állampolgárság terén is.
33
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 115 Tudom, hogy ebben a kérdésben sokan nem értenek velem egyet, de ha ık elgondolkoznak a dolgok összefüggésein, nem hiszem, hogy érdemleges ellenérvet tudnának mondani azzal szemben, hogy most az EU-tagságunk megszőntetése, minden országgal egyenrangú félként történı kapcsolatteremtéssel a Szent Korona eszmeiségén alapuló Magyarország megteremtése mindennél fontosabb feladat. Annál is inkább, mert most egy olyan, számunkra kedvezı helyzet alakult ki, ami megismétlıdésének nagyon kicsi a valószínősége. Ugyanis minden európai országban erısödnek az EU-ellenes erık, gyakorlatilag a Lisszaboni Szerzıdés megismerésével egyenes arányban.
___________________________________________________________________
- 116 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összefoglalása EU-tagország A tıke kiszolgálására bárki, bárhol letelepedhet, a befogadó ország állampolgáraival azonos jogokat élvezve. A pártrendszer következtében nincs a nemzetiségeknek hatalmi érdekképviseleti joga. „… választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai” EUM 20. cikk „Harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, az uniós polgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg.” II/75*. * Az EU Alkotmány tartalmazta, de a Lisszaboni Szerzıdésbıl kimaradt
Szent Korona Országa A Szent Korona tagsága (az egyetemes magyarság) a tulajdonosa és a birtokosa az országnak. Vendégeket befogadhatnak, érdekeik sérelme nélkül. Az államalkotó nemzetek érdekeit – létszámarányosan – a felsıházban maguk közül kiválasztott követek képviselik. Csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek az Ország társadalmi, politikai és gazdasági érdekeinek megfelelıen választójoggal.
A vendégek – az anyaországuktól függetlenül – egységesen vendégjoggal rendelkeznek, vagyis „a kamrába, a pénztárcába és a hálószobába nincs betekintési és belépési joguk”.
___________________________________________________________________
- 117 -
A pártok nemzetiségi politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Az embert mint individuumot… szólítja meg; azt akarja elérni, hogy…sértett magyarságunkból emelkedjünk olyan polgári helyzetbe, melyben nemzetiség, származás, vallás, világnézet vagy pártállás nem érdem, sem vétek, hanem a személyiség természetes állapota.” A nemzetközi versenyképesség részeként érdemes kiemelni az ön- és társgondoskodás elemi erejét, a megtakarítási hajlandóság, a jövı nemzedékek iránti elkötelezettség mértékét, az önként vállalt társadalmi és nemzeti szolidaritás tartópilléreit. A szomszédos országokban élı magyar nemzetrészek számára is csak egy ilyen módon újjáépített erıs, kulturált és összetartó Magyarország lehet újra a büszkeség és a reménység forrása.
___________________________________________________________________ FIDESZ A cigányság körülményei, társadalmi beilleszkedése A cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni. Kiutat a jelenlegi nyomor kezelésének és a jövı építésének együttes megvalósítása jelent. A tanulás-munka kiemelkedési útját kell választhatóvá tenni, és a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait kell lebontani.
___________________________________________________________________ Jobbik Cigánypolitikai program A cigánybőnözés felszámolása céljából szükségesnek tartjuk a rendırség megerısítését és a csendırség felállítását. A szociális segélyek helyett munkát Differenciált oktatást Cigány pedagógusok képzése Határon túli magyar politika Öntudatos magyar polgárok önszervezıdésének és alulról jövı kezdeményezéseinek támogatása, a civil intézményrendszer és a civil szféra egészének erısítése Nemzetpolitikai szemlélet és cselekvés Magyarországon A Kárpát-medencei és az emigrációban élı magyarságnak áttelepülés nélkül megadjuk a magyar állampolgárságot, és a leendı kétkamarás parlamentben biztosítjuk a döntéshozatalban való részvétel lehetıségét. Az általános iskolák felsı tagozatos osztályai legalább egy évfolyamon elszakított magyar területre szervezzék az osztálykirándulást. Gazdasági nemzetegyesítés Erıteljesen jelenítjük meg az elszakított nemzetrészek sorskérdéseit, az összmagyarság problémakörét Magyar államnak mindenkori felelısségévé tesszük a nemzetegyesítésre való törekvést Védıhatalmi státusz Magyarország számára Magyar jogvédı hálózat mőködése az elszakított területeken élı magyarság egyéni és közösségi jogainak megsértése esetén Kiemelt adókedvezményekkel kell ösztönözni a nemzeti újraegyesítés célját szolgáló adományokat Megmaradni magyarnak a szülıföldön Az elszakított magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek támogatása Fellépünk a szomszédos országok magyar nyelvhasználatot korlátozó, illetve a magyarság bármely jogát hátrányosan érintı intézkedései, jogszabályai ellen. A magyar tannyelvő oktatásban résztvevık számára alanyi jogon biztosítunk magyar diákigazolványt. EU-n belül mindent elkövetünk az elszakított területeken élı magyarság kollektív és egyéni jogainak érvényesüléséért Magyarok szórványban, emigrációban és a nagyvilágban
- 118 Szórványgondnoki program Fél vagy egy évet tölthessenek el egy-egy magyarországi középiskolában egyetemista vagy egyetemi végzettséggel rendelkezı külföldi magyar fiatalok töltenének néhány hónapot Magyarországon képzettségüknek megfelelı állami vagy önkormányzati munkakörben. Támogatáspolitika Valós szakmai és nemzetpolitikai kapcsolattartó intézményrendszer Magyar Ifjúsági Konferenciának, illetve a Magyarok Világszövetségének, amely számára a 2000ben elvett költségvetési támogatást ismét meg kell adni. A regionális gazdasági és társadalmi kapcsolatok erısítése, együttmőködések kialakítása (EGTC) Nemzetiségpolitika
___________________________________________________________________ MSZP A magyarországi cigány lakosság bekapcsolása a társadalmi-gazdasági együttmőködés hálózataiba nemzeti érdek. A munka, az oktatás és a saját erıfeszítések ösztönzése Alacsonyabb szakképzettségőek foglalkoztatását bıvítı programok Az óvodáztatás kiterjesztése, új tanodák létrehozása, speciális egészségügyi programok Telepfelszámolási program Győlöletbeszéd helyett párbeszédet Roma ösztöndíjprogramok Idısebb korosztályok felzárkóztatása Roma diplomás program A határok két oldalán élıket összekötjük hidakkal, közutakkal, határátkelıkkel Nyelvtörvény-alap A magyar érdekeket és a közös európai értékeket összehangolva és egyidejőleg érvényesítve összhangot teremtünk az integrációs gyakorlat és a szomszédsági politika között. A különbözı regionális szervezetekben (Európa Tanács) az utóbbi idıben bizonyos visszalépés tapasztalható a kisebbségvédelem terén Alkotmányos kötelességünk és lelkiismereti ügyünk a határon túli magyarság helyzetével, sorsával, jövıjével való törıdés. Felelısséget vállalunk szülıföldjükön való boldogulásukért, nemzeti, nyelvi önazonosságuk megırzéséért, helyzetük javításáért, a kisebbségi ügy hatékony nemzetközi képviseletéért. Az uniós tagság, illetve a keleti partnerség kapcsán adódó együttmőködési formák Nemzeti érdekeinket sérti, ha a végletes hazai politikai megosztottság, az indulatok hatják át a magyar–magyar kapcsolatok világát. Nem hisszük, hogy a nemzetpolitika fogalma azonosítható lenne a határon túli magyarság iránt érzett felelısségünkkel.
- 119 -
Vallás A vallás a természetes értékrendre vezetı lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltőrésének diktátori eszköze? Miért? Az EU az emberiség ellenes véleményeket (pl. terrorizmus fordított értelmezése, a győlöletkeltés elkendızése a felkeltett győlölettel) és a természetellenes érdekérvényesítéseket (pl. a környezetkárosítás) azonos szintre emeli a természetes, az emberiség harmóniájának kialakulását és fejlıdését jelentı véleményekkel és cselekedetekkel. - EUM 10., 17. cikk
Mit? Az anyagtalan és az anyagi világ szerves egységét az értelem és az értelem összhangjában kell érvényesíteni.
Hogyan? Az összes szeretet alapú vallás egymás tiszteletben tartásával, a közös hit alapján békében éljen egymással. A keresztény vallásszakadás ezer éves évfordulójáig (2054-ig) következzék be az egyházegyesülés.
Szent Korona Értékrend A vallásos világ, Isten hitében, egységet alkot. Minden vallás (így a magyar nemzet domináns vallása, a keresztény vallás is) önmagában egy és oszthatatlan, azzal együtt, hogy a - keresztény vallás vonatkozásában - a Tridenti és a Vatikáni zsinatokat több évszázaddal korábban kellett volna megtartani. Célunk annak elısegítése, hogy az összes Jézust követı hitvallás követıi egymás tiszteletben tartásával, a közös hit alapján békében éljen egymással. Célunk, az, hogy a keresztény vallásszakadás ezer éves évfordulójáig (2054-ig) következzék be az egyházegyesülés. Alapvetı fontosságúnak tartjuk, hogy az İsi Magyar Kereszténység és a megtisztult Egyetemes Kereszténység egyesüljön a keresztény vallásszakadás millenniumáig. Ebbıl adódóan a Jézust követı hitvallások megosztását célzó minden törekvés (szektásodás, a - ténylegesen anyagi vagy politikai okból történı - színlelt egyházalapítás) a vallástól és az alapvetı emberi érdekektıl idegen, így tilos a Gondoskodó Magyarországon. „A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredető, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás. Van dialektikus megszólítás. Mintha egymással zárt rendszerek beszélnének. Általában vita, mert zártságát egyik se tudja feladni. Problémákról van szó. Tételek hadakoznak, és meg akarják egymást gyızni. Igazolás és bizonyítás. Az ember tételekbe és rendszerekbe építette bele magát. A nyelv dialektikus logosz lett, tulajdonképpen az emberen kívül. Nem egymással beszélnek, hanem elvont tételek viaskodnak. Van egzisztenciális megszólítás, amelyben nincs rendszer és probléma és bizonyítás, és nincsen tárgyi kérdés. Az emberrel állok szemben. A nyelv itt egzisztenciális logosz. Szemtıl szemben állunk, és kinyíltunk, és egymást megérintettük. Fedetlenek vagyunk, és egymás szavával egymást átvilágítjuk. Együtt vagyunk. Jézus soha senkit sem szólított meg dialektikusan, és soha nem beszélt tárgyi kérdésekrıl, és nem vitatkozott, és nem bizonyított, hanem mindig az ember lényét érintette meg. Nem érvek. Nem védelmi rendszerek. Nem kérdések; nem, hogy bőnös, vagy bőntelen. Most hozzád beszélek, megnyíltam neked, és nyílj meg nekem. Eressz engem magadba, ahogy én téged magamba eresztelek.” (Hamvas Béla: Patmosz II.) Azt, hogy mennyire színlelt a háttérhatalom diktatúrájának (és így az EU-nak) a “vallásossága”, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a globalizáció egyik leghatékonyabb eszköze a vallások közötti különbségekbıl ellentétek szítása, az egyes vallások (pl. kereszténység) megosztását elérni törekvı igyekezet. Ezzel az eszközzel el akarja leplezni azt az alapigazságot, hogy minden embernek, legyen az római- vagy görögkeleti katolikus, evangélikus, református, unitárius, anglikán, baptista, zsidó, mohamedán, buddhista vagy sintóista, és sorolhatnánk tovább, ugyanaz az ellensége: a gyakorolt ateizmus, vagyis a háttérhatalom diktatúrájának vallása.
- 120 A Gondoskodó Magyarország a magyarság domináns vallásának tekinti a kereszténységet, ugyanakkor minden Szent Korona tag számára alapvetı emberi jogként megadja saját vallása gyakorlásának szabad megválasztási és gyakorlási jogát, valamint biztosítja a vallásgyakorlás feltételeit. A Gondoskodó Magyarországon a Jézust követı hitvallási felekezetek létszámarányosan az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıiken keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) híveik érdekeit és vesznek részt az irányításban. Az Alaptörvény34 általános irányelvei a valláspolitikára: 22., 53., 58., 59., 60., 61., 62., 71., 85., 94., 97., 111., 112. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény35 irányelvei a valláspolitikára: 60., 89. §. „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény36 irányelvei a valláspolitikára: 3. §.
___________________________________________________________________
34
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc 36 „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény irányelvei a települési politikára: - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc 35
- 121 -
Lisszaboni Szerzıdés37 A Lisszaboni Szerzıdés tervezetének a legtöbb ország és II. János Pál Pápa İszentsége által is kifogásolt hiányossága az, hogy még csak említést tesz arról, hogy Európa társadalmi és kulturális fejlıdése az elmúlt ezer évben a kereszténységnek köszönhetı. Vallás „közös érdek” körébe vonása azt jelenti, hogy ténylegesen el akarják bagatellizálni az anyagtalan erı hatását az emberi életre. Ez az üzenete annak, hogy az „Unió tiszteletben tartja és nem sérti” a vallások gyakorlását. (EUM 17. cikk) Az emberi harmóniának ez az alapnélkülisége az oktatási és nevelési jog gyakorlásának (amelynek feltételeit az EU által mesterségesen hiányossá tett nemzeti költségvetésre hárítja) – vagyis a harmónia szellemi elemének – transzcendentális érték-közvetítı szerepét teszi lehetetlenné. Ezeknek a rendeleteknek a célja – a liberalizmus parttalan alkalmazásával –, hogy minden EU-polgárban kialakítsa és tartósítsa az a diszharmóniát. A „megkülönböztetés tilalma” (EUM 10. cikk) nem tesz különbséget az ember egymástól való eltérését jelentı tulajdonságok, adottságok és a természetellenesség megnyilvánulásai között. A gyökerekbıl származó (vallási, nemzeti hovatartozás és ennek másodlagos jegyei) jelleg állandó. Ez adja az ember harmóniájának vázát, ez határozza meg, hogy egy ember hogyan tud részese lenni a társadalom szerves egységének. Ebben a vonatkozásban a megkülönböztetés tilalma helyes. Ugyanez vonatkozik a születés helye, ideje, társadalmi környezete, valamint a kor és a nem vonatkozásában is. Ugyanakkor a betegség, vagy természetellenes állapot (homo- vagy heteroszexuális irányultság, transzverzitás) miatti különbözıség egyenjogúsítása (a gyógyítás, a megértı egyedi feltételbiztosítás helyett) a társadalom helytelen, emberidegen értékrendjének kialakulását és gyakorlását segíti elı. Ugyanennek az emberidegen értékrendnek a kialakulását és gyakorlását támogatja a liberalizmus szabadossággal azonosuló jellegzetessége, amely az emberiség ellenes véleményeket (pl. terrorizmus fordított értelmezése, a győlöletkeltés elkendızése a felkeltett győlölettel) és a természetellenes érdekérvényesítéseket (pl. a környezetkárosítás) azonos szintre emeli a természetes, az emberiség harmóniájának kialakulását és fejlıdését jelentı véleményekkel és cselekedetekkel. Az EU és a vallás - XVI. Benedek is osztja azokat az aggodalmakat, hogy az EU a liberalizáció és világiasodás felé halad a keresztény értékek ellenében38. - „A nem vállalt identitás mindig a gyengeség jele” - hangoztatta Orbán Viktor, utalva arra, hogy a néppárti nyilatkozat egyértelmően beszél a keresztény és zsidó kulturális gyökerekrıl. - Az alkotmányos szerzıdés újratárgyalásakor a vallásra történı utalás a témák fontossági sorrendjének a legaljára került és nem is érvényesült.
___________________________________________________________________
37
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc 38 Euroszkeptikus az új pápa - hirado.hu/MTI 2005. április 22. 11:02 http://eunyet.hu/hirlevel/06012801_02.html
- 122 Az EU és a Gondoskodó Magyarország valláspolitikájának összefoglalása EU-tagország A vallást pl. a szexuális mássággal azonos szintő egyéni jogként védi. A vallások közötti különbségekbıl ellentétek szítása, az egyes vallások (pl. kereszténység) megosztását elérni törekvı igyekezet.
Szent Korona Országa A Teremtı értelem és értelem egységében megmutatkozó erejét a társadalom alapértékének tekinti. Minden embernek ugyanaz az ellensége: a gyakorolt ateizmus, vagyis a globalizmus diktatúrájának vallása.
___________________________________________________________________
- 123 -
A pártok valláspolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Liberális kereszténydemokrata vagyok
___________________________________________________________________ FIDESZ Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ Jobbik Egyházpolitikai program - Összmagyarságban gondolkodó egységes egyházpolitika - A keresztény értékrend elismerése az alaptörvényben - A történelmi egyházak társadalmi küldetése gyakorlásának biztosítása és megerısítése - Az egyházak finanszírozásának újratárgyalása - Az egyházak és az állam közti szerzıdések betartatása - Az egyházalapítás és a kisegyházak mőködésének felülvizsgálata - A cigányság egyházakon és vallásosságon keresztüli integrációja - A hit vagy erkölcstan kötelezı oktatása Nagyobb szerepet vállalunk a közel-keleti keresztény közösségek fennmaradása érdekében.
___________________________________________________________________ MSZP Nem szerepel a programban.
- 124 -
- 125 -
Védelem A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója? Miért? A „közös” kül- és biztonságpolitika a kereskedelmi és monetáris ügyek integrálásával („hatáskörátruházással” – EUM 2. cikk) együtt Magyarország (miként a többi tagország) gyakorlati megszőnését jelenti.
Mit? Magyarország alkotmányos, területi, politikai (benne védelmi) és gazdasági függetlenségének visszaállítása.
Hogyan? 1. A személyi és nemzetbiztonsággal ellentétes (bőn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet az Ügyészség. 2. Az ezzel kapcsolatos büntetıintézkedéseket a Bíróság hozza. 3. A Gondoskodó Magyarország belbiztonsága: - bőnmegelızı csendırség, - bőnüldözı rendırség. 4. Honvédelem
Szent Korona Értékrend A Gondoskodó Magyarország minden állampolgára számára alapvetı állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot. A Gondoskodó Magyarország védelmi feladatai kétrétőek: - belbiztonság és - külbiztonság. 1. A biztonság megırzésének, az azzal ellentétes (bőn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet az Ügyészség. 2. A biztonságot veszélyeztetı cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggı-, illetve büntetıintézkedéseket a Bíróság hozza. 3. A Gondoskodó Magyarország belbiztonsága Megszabadítjuk a magyar társadalmat mindazoktól a - magyar és nem magyar személyektıl, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez főzıdı jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetıszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bőncselekmények elkövetésétıl. Azokat a személyeket viszont, akik bőncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) “dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalom diktatúrája által kitermelt “fehérgalléros” bőnözıkkel együtt), mint elsı számú közellenséget. A belbiztonság szervezetei: - a csendırség a bőnmegelızés, - a rendırség a bőnüldözés feladatait látja el. 4. Honvédelem A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy a honvédelem a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsıdleges védelmezıje. Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyırség határellenırzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. (A Vám- és Pénzügyırség gazdasági bőncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendırség veszi át.)
- 126 A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltı katonák, hanem minden magyar ember kötelessége. Ennek megfelelıen a honvédséget úgy kell átalakítani, hogy a tényleges állományban lévı katonák mellett a teljes magyar felnıtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetırségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre. A Pajzs Szövetség célja annak elérése, hogy a nemzet minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelıen éljen és mőködjön közre a reá esı feladatok végrehajtásában. Elsısorban a tisztikar tagjainál kell elérni, hogy ne csak a stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti, valamint az ismeretek továbbadásával kapcsolatos képességük legyen kiváló, hanem higgyenek is a feladatuk fontosságában. Vagyis a tisztnek a honvédelem bölcsének, nemcsak a tudósának kell lennie. Az emberi tényezık mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyızı és bizalmat keltı erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi katonai szervezetek - minket érintıen a NATO - a háttérhatalom diktatúrájának eszközévé züllöttek, ennek következtében nem tudják (és nem is akarják) biztosítani egyetlen ország biztonságát sem, alapvetı feladata a magyar államnak, hogy olyan önálló védelmi rendszert hozzon létre, amely mindenki ellen teljes védelmet biztosít hazánknak. A védelmi kutatások kiemelt fontosságúak a Gondoskodó Magyarország biztonsága szempontjából. Az Alaptörvény39 általános irányelvei a védelmi politikára: 9., 12., 13., 14., 15., 23., 30., 31., 33., 45., 47., 59., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 79., 81., 92., 95., 118., 131., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140., 141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény40 irányelvei a védelmi politikára: 8., 14., 16., 18., 21., 26., 30., 32., 32., 33., 34., 46., 60., 64., 73., 77. §. „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény41 irányelvei a védelmi politikára: 12. §.
___________________________________________________________________
39
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc 41 „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló, 2. fıtörvény irányelvei a települési politikára: - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.doc 40
- 127 -
Lisszaboni Szerzıdés42 Magyarország védelmi kiszolgáltatottsága -
-
Magyarország a 1997 óta NATO tagja. A csatlakozási népszavazást éppúgy közérdekő adatok visszatartásával végzett elıkészítés elızte meg, mint az EU-csatlakozás esetében. (1949/XX. 61. §, Btk. 177/B) Magyarország a globalizáló diktatúra „demokrácia” nevében elkövetett terrorisztikus háborújában a terroristák* kengyeltartójává vált (Afganisztán, Irak), ezzel potenciális célpontjaivá váltunk az önvédelmi harcot folytatóknak.
* Terrorista: aki politikai és/vagy gazdasági hatalom megszerzése és megtartása céljából erıszakot alkalmaz. A Lisszaboni Szerzıdés tervezete EUSZ 18., EUSZ 24. cikk cikkeiben meghatározott „közös” kül- és biztonságpolitikával a tagállamok egyik legfontosabb szuverenitási jogát veszi el. Így – a kereskedelmi és monetáris ügyek integrálásával („hatáskör-átadásával”) hatásával együtt Magyarország (miként a többi tagország) gyakorlatilag megszőnik. Ez által a tagországok „közös érdekévé” lehet tenni olyan intézkedéseket, amelyek az egyes tagországok érdekeit más tagországok, illetve harmadik ország jogos érdekeivel szemben érvényesíti. A tagállamoknak ez az önmaga-ellen fordítása kihat a tagállamok és azok államalapító nemzeteinek jellegzetességeinek elvesztésére, hagyományos társadalmi és gazdasági struktúrájának feladására, vagyis a tagállamok számára szuverenitásuk legelemibb érvényesítési lehetıségének gyakorlását hiúsítja meg. Ennek részleteit fejti ki a Lisszaboni Szerzıdés az EUM 2., EUSZ 24.., EUM 11., EUSZ 42., az EUM 222., az EUM 71., EUM 196., EUSZ 26., EUSZ 31., EUSZ 36., EUSZ 45., EUM 227. cikkekben. Azt, hogy ez a közös kül- és biztonságpolitika mit jelent, tapasztaljuk a NATO tagságunkból eredı kötelezettségünk és a velünk szemben támasztott elvárások teljesítésével: részeseivé válunk a „megelızı csapás”-nak álcázott, nyílt terrorista hadmőveleteknek. Azzal, hogy részt veszünk az Afganisztán és Irak elleni – mindmáig bizonyítatlan okból (WTC támadás, iraki nukleáris fegyverek) indított – agresszióban, azoknak a népeknek tesszük természetes ellenségeivé a magyarságot, akik a történelem során soha nem viselkedtek velünk szemben ellenségesen, nem úgy, mint azok, akikkel szövetségessé válva részt veszünk az ellenük folytatott terrorizmusban. Azon túl, hogy a EUM 85 és EUM 88. cikkekben megfogalmazott „közös biztonságpolitika” meggátolja a tagállamok saját hagyományai és normarendszere szerinti bőnmegelızést és bőnüldözést, lehetıvé tesz olyan intézkedéseket - akár a tagország érdekeivel szemben is -, amelyek az „uniós politika alá tartozó közös érdeket sértınek” minısítenek az adott ország érdekeit védı cselekedetet, illetve jogkövetkezmény nélkül hagynak az adott ország hagyományos normarendszere szerinti elítélendı tetteket. Ezért a jogkövetı magatartás nem erkölcsi, hanem érdekszférába kerül, ezzel gyakorlatilag alap nélkülivé válik, ezért megszőnik a tagországok belbiztonsága.
___________________________________________________________________
42
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 128 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország védelmi politikájának összefoglalása EU-tagország Lehetıvé tesz olyan intézkedéseket - akár a tagország érdekeivel szemben is -, amelyek az „uniós politika alá tartozó közös érdeket sértınek” minısítenek az adott ország érdekeit védı cselekedetet, illetve jogkövetkezmény nélkül hagynak az adott ország hagyományos normarendszere szerinti elítélendı tetteket A jogkövetı magatartás nem erkölcsi, hanem érdekszférába kerül, ezzel gyakorlatilag alap nélkülivé válik, ezért megszőnik a tagországok belbiztonsága.
Szent Korona Országa Megszabadítjuk a magyar társadalmat mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektıl, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez főzıdı jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.
A honvédelem a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsıdleges védelmezıje.
___________________________________________________________________
- 129 -
A pártok védelmi politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz A rendırség rendfenntartó, felderítı, nyomozó munkát végez. Jelentısen emelni kell a közterületen napi szolgálatot végzık számát, bıvíteni szükséges a rendırszakiskolai képzés keretszámait és javítani az anyagi feltételeket.
___________________________________________________________________ FIDESZ Az állam kizárólagos joga és lehetısége a rend helyreállítására Az elszámoltatás, az erıs törvények megalkotása, a törvényes erıszak joga és lehetısége csak és kizárólag a Magyar Államot illeti. Az állam legalapvetıbb kötelessége az emberi élet védelme és a tulajdon megóvása. A biztonság mindenkit megillet és azt az állam az ország minden pontján garantálni fogja. Soha nem fogjuk megengedni, hogy a rendteremtés vagy az erıszak jogát bárki az államtól elragadja és azzal visszaéljen. Az erıs Magyarországnak nincs szüksége gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és biztonságot garantálni. Erıs, szolgáló és nem uralkodó rendırség Méltóak a társadalom tiszteletére és megbecsülésére, akik munkájukat valódi szolgálatnak tekintik. Soha nem történhet meg többé, hogy politikai parancsra a magyar rendırség békés, törvénytisztelı emberekre támadjon. Több rendır, több fizetéssel és több eszközzel Magyarországon akkor lesz rend, ha több rendır lesz. A rendıröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra. Alkotmányos keretek között több cselekvési lehetıséget biztosítsunk a magyar rendırök számára. Állandó, erıs rendıri jelenlét minden magyar településen Az országban akkor lesz rend, ha azonnal és mindenki számára érezhetı módon növeljük a rendırök közterületi jelenlétét. Magyarországon minden településen állandó, erıs rendıri jelenlét legyen. Az ország legkevésbé biztonságos településein megfelelı mennyiségő és minıségő rendfenntartó erı legyen. A rendıröknek minden magyar településen ott kell lenniük. A védelem joga mindenkinek Magyarország rendje: gyermekeink és szüleink biztonsága, családunk és értékeink védelme, hétköznapjaink nyugalma. Vagyoni, szociális helyzetre, világnézeti, politikai meggyızıdésre, vallási, etnikai hovatartozásra tekintet nélkül mindenki számára garantálnia kell a védelem jogát, amelyet a legalapvetıbb emberi jognak tartunk.
___________________________________________________________________ Jobbik Rendvédelmi program Erıs és megbízható rendırség létrehozása Bőnfelderítés hatékonyságának átütı erejő növelése Határozottan fel kívánunk lépni a szervezett bőnözés ellen Rendıri vezetık szigorú átvilágítása Életpályamodell A bérezést az európai átlaghoz kell közelíteni Visszaállítjuk a határırség rendırségtıl történı elválasztását Bőnmegelızı és vagyonmegóvási programok A csendırség felállítása a rendırség mellett mőködı rendvédelmi szervezetként fog mőködni a rendvédelmi terület elit alakulatát fogja képezni Nemzetbiztonsági program - A törvényesség betartása
- 130 - A szolgálatok átláthatóságának megteremtése és az átfedések megszüntetése - Parlamenti alárendeltség és felügyelet - Az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása - Hatékonyabb szervezeti struktúra, kevesebb intézmény mőködtetésével - Társadalmi kontroll és felügyelet Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hírszerzı és Elhárító Fıigazgatóság Magyar Köztársaság Katonai Hírszerzı és Elhárító Fıigazgatóság Adatfeldolgozó, Elemzı és Értékelı Igazgatóság Egyéb szervezetek és a nemzetbiztonság kapcsolata A VPOP-nak is biztosítjuk, hogy a hatáskörébe tartozó ügyekben a titkosszolgálati erıket, eszközöket és módszereket alkalmazhassa Törvényi háttér, civil kontroll Honvédelmi program - A nemzeti önvédelem teljes újjáépítése Magyarország stratégiai helyzetének megfelelıen - A szárazföldi erık teljessé tétele a lehetséges védelmi harc követelményeinek megfelelıen - A Magyar Nemzeti Gárda megalakításával megteremtjük hazánkban a területvédelmet - A gazdasági háttér biztosítása erıs törvényi háttérrel A honvédelem finanszírozási biztonságának törvényi garanciája A honvédség állománymegtartó képességének erısítése, a személyi feltételek kialakítása A honvédség átalakulása Felülvizsgáljuk a különbözı NATO missziókban való részvételünk szükségességét, s kirendelését országgyőlési döntéshez kötjük. A Magyar Nemzeti Gárda létrehozása Államilag felállítunk egy tartalékos erıt, a Magyar Nemzeti Gárdát A honvédség területi elhelyezése összevont katonai bázisok szétbontása A honvédség technikai fejlesztése a szárazföldi erı technikája, ereje mindenkor feleljen meg a védelmi igényeknek légierı hazai kiképzési lehetıségeinek kialakítása
___________________________________________________________________ MSZP Pályakezdéshez való jogát nem engedjük korlátozni a személyes szabadságukat békeidıben korlátozó sorkatonai szolgálat visszaállításával. „Látható rendırség” program 2600 településır védi majd a vidéken élıket Térfigyelıkamera-rendszer Polgárırség A rendırség határozottan fellép a betiltott szervezet tagjai ellen A rendırség mőködési feltételeinek javítása, a rendırök önbizalmának növelése A települési önkormányzatok felelısségét és szerepét is növeljük a rendvédelmi területeken Az erıszak állami monopóliuma fennmarad Minden településén biztosított az állandó rendıri jelenlétet vagy rendszeres járırözés Településır program A kormány alapvetı feladata az ország, a nemzet, a családok és az egyének külsı és belsı biztonságának szavatolása. Biztonság áll, amely a megélhetés biztonságát, a szociális, az egészségügyi, a járványügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, a közterületek rendjét, a magánterületek sérthetetlenségét, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodást jelenti. Haza megnyugtató védelme, a terrorizmus, a tömeges migráció, a kábítószer- és a fegyvercsempészés elleni védekezés Tiszteletben tartjuk minden kötelezettségünket, amelyet nemzetközi szerzıdésekben vállaltunk A Magyar Honvédség rendeltetése a haza katonai védelme és a kollektív védelembıl fakadó feladatok végrehajtása. A hazai, a kollektív védelmi feladatok ellátása, valamint a külföldi békemőveletekben való jelenlét megköveteli a szárazföldi és támogató erık telepíthetıségének növelését. Magyarország külsı biztonságának legfontosabb garanciája a továbbra is a NATO. Hazánk teljesíti vállalt kötelezettségeit, illetve az ország teherbíró képességével összhangban tesz további vállalásokat. A NATO legfontosabb missziója továbbra is Afganisztán. Magyarország továbbra is elkötelezett az ottani, valamint a balkáni szerepvállalásban.
- 131 -
- 132 -
- 133 -
Gazdaságpolitika A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? – Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezıjétıl? Miért? A négy liberális alapelv a globalista diktatúra teljes gazdasági elnyomását jelenti. „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” EUM 106. cikk
Mit? A Szent Korona minden birtoklás gyökere. Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
Hogyan? A kínálat által manipulált kereslet (a piacgazdaság alapja) helyére az igények és lehetıségek összhangja lép, az önellátó rendszer alkalmazásával.
Szent Korona Értékrend A gazdaság célja a lakosság anyagi életfeltételeinek biztosítása a nemzeti vagyon anyagi részének növelésével. A Gondoskodó Magyarországnak az emberi társadalom szerves egységként történı mőködésébıl következı, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa. Ebbıl adódóan: Egyrészt csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élı- és élettelen környezetre. Másrészt a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a háttérhatalom diktatúrája – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményezı vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhetı felszeleteléssel. A Gondoskodó Magyarország megfogalmazása szerinti a szerves egységként mőködı társadalom az emberekrıl gondoskodó államokon keresztül valósul meg, a kötelezettségek és a jogok egységével, valamint, a lelki-, szellemi- és testi esélyegyenlıség megvalósításával. Ennek megfelelıen - a háttérhatalom diktatúrája által liberalizmusnak csúfolt filozófia terminológiája szerinti megfogalmazáshoz képest - más értelmet kap a szabadság fogalma. A háttérhatalom diktatúrája a szabadságot (a gyakorlat bizonysága szerint) a kirekesztettek - látszatszabadságába burkolt - teljes elnyomásával a kiválasztottaknak biztosított korlátlan szabadságként (szabadosságként) értelmezi. Ezzel szemben a Gondoskodó Magyarország szabadság-értelmezése azt jelenti, hogy minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlıdését szolgálja, vagyis szabadsága az isteni szabályok betartásán keresztül érvényesül. (Ennek egyszerő megfogalmazása így szól: „Amit magadnak nem akarsz, azt ne tedd másnak sem!” és „Mindent megtehetsz, ami más személy vagy társadalmi csoport jogos érdekeit nem sérti.”) A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetıen kell meghatároznia annak, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életföltételei mit és milyen mértékben igényelnek. Az életföltételek biztosításának körét és minıségét egy-egy ország vonatkozásában az adott ország lehetıségei határozzák meg. Amennyiben az alapvetı emberi jogok minimális szintjének megfelelı életföltételeket nem tudja egy ország kormánya biztosítani minden állampolgára számára, akkor annak az országnak alkalmatlan a kormánya a vezetésre.
- 134 -
Ugyanakkor, a kormánynak rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az életföltételeket az állampolgárok számára. Tehát a kötelezettségek és a jogok egységének az állam vonatkozásában is meg kell lennie. Ennek következménye az, hogy ha az állampolgárok alapvetı emberi jogait biztosítja az állam, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kıtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését, ami a jogkövetı magatartásban nyilvánul meg. Ehhez viszont a megkövetelt magtartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a teljes (lelki-, szellemi- és anyagi) keresztény (örök emberi) értékrenddel. Fel kell mérni tehát a belföldi és külföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemivagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a hazai lehetıségeket. A kapott adatokat a realitás kontrollja alá kell bocsátani, azért, hogy azok alapján olyan termelési, szolgáltatási kontingenseket lehessen megállapítani, amelyek szolgálják, és nemcsak kiszolgálják a nemzet szükségleteit. Gondolja át a következıket: jelenleg Magyarországon a lakosság 2/3-a a létminimumon, vagy az alatt él, aminek következtében olyan étkezési szokásokat volt kénytelen felvenni, aminek köze nincs az egészséges életmódhoz. Ha most egy felmérést készítünk a fogyasztói szokásokról, akkor azt kapjuk, hogy havi 5 millió csirke szárnyra és far-hátra van szükség, de csak 1 millió combra és mellre. Nyilván ez nem tényleges, hanem kényszerő igény, tehát - ha mód van rá - korrigálni kell. Ugyanígy az emberidegen termék- és szolgáltatási igényt vissza kell változtatni a természetes igényekre. A korrigált igény szerinti kereslet és a tényleges, valamint a fejleszthetı termelés és szolgáltatás összevetése alapján kell megállapítani a termékelhelyezés hármas csoportját: a saját termelésbıl kielégíthetı igényeket, az exportálandó termékeket, végül az importtal kielégíthetı igényeket. A Gondoskodó Magyarország alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban: a lakossági hı- és villamos energia ellátást – személyekre megállapított kontingensig – állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani. A nem lakossági, illetve a kontingensen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hıenergia ára tartalmazza az energiahálózat üzemeltetési költségét is. A kıolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani: az alapvetı életföltételek biztosítására az egyiket, az egyéb tevékenységekre a másikat. Az alapvetı életföltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése és feldolgozása, közbiztonság, életés vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme, szállítás) részére megállapított ár nem tartalmaz infrastruktúra fenntartási költséget, míg az ezen kívüli esı tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz. Ezt az alapelvet csak a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után lehet megvalósítani, az energiaszektor állami tulajdonba vonását követıen. Állami feladat a szükséges erımővek beruházási költségének biztosítása. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert az rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztetı (atom-, víz- és ásványianyag átalakítás), a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutását követı egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét és négy éven belül elvégzi az átalakítást, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe (elsısorban alternatív energiaforrásokat). Az átalakítás fı szempontjai: természetbarát, lehetıleg helyi energiatermelı berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával (a Települési Önellátó Rendszer részeként). A Gondoskodó Magyarország kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának fıbb szempontjait kielégítik. A Gondoskodó Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok létszámarányosan az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Az Alaptörvény43 általános irányelvei a gazdaságpolitikára: 23., 31., 45., 48., 53., 65., 79., 80., 81., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 130., 133., 138. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény44 irányelvei a települési politikára: a gazdaságpolitikára: 49., 50., 51., 60., 64., 82. §.
43 44
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 135 -
Lisszaboni Szerzıdés45 A négy liberális alapelv a Lisszaboni Szerzıdéstervezet gazdaságpolitikájában érvényesül elsısorban. A tıke szabad áramlása kivásárolhatóvá tesz minden nemzeti értéket. A kínálat monopolizálásával függıvé teszi a teljes lakosság igény-kielégítését. Az „EU-s feltételek” biztosítása miatt felvett hitelek az anyagi kifosztás mellett az erkölcsi és egzisztenciális ellehetetlenülést is maguk után vonják. Az áru és a szolgáltatás szabad áramlásával az egészségre ártalmas, de – a diszkriminatív támogatás miatt – olcsó idegen áru beáramoltatásával megfolytja a magyar termelıket és szolgáltatásokat. A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadság) az egyenlıtlen feltételek következtében gazdasági emigrációba kényszeríti az embereket, ezzel terelve a gyökértelenség felé a magyarságot. Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint a EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” A négy liberális alapelvnek ez a hatása a következık szerint érvényesül a Lisszaboni Szerzıdésben: 1. A pénzügyi rendelkezés, a pénzkibocsátási jog, a pénzügyi szabályozási lehetıség és a pénzkibocsátási jog elvesztése (EUM 282., EUM 127., EUM 283., EUM 284. cikk) A pénzügyi rendelkezés elvesztése meggátolja a tagországokat - és az EU egészét - abban, hogy az értékteremtés reális mérıjévé - és ez által a jogok és kötelezettségek összhangjának eszközévé - váljon a pénz, vagyis a nemzeti vagyon személyhez és területhez kapcsolódó növekedésének felhasználását teszi lehetetlenné. Miután az Európai Központi Bank teljes hatáskört kap a tagállamok monetáris ügyeinek intézésére és „a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik”, a tagállamok elveszítik azt a lehetıségüket, hogy a költségvetésen keresztül kompenzálni tudják mindazokat a hátrányokat, amelyek részben szociális, részben társadalmi szinten csak a tagországot érintik. Jellemzı, hogy a Lisszaboni Szerzıdés minden lakosságot érintı jog gyakorlásában „joga van” és „tiszteletben kell tartani” kitételeket használ. Ezek gyakorlati alkalmazásának feltételeitıl fosztja meg a Lisszaboni Szerzıdés a tagországokat úgy, hogy maga nem tekinti ezeket „közös érdek”-nek. A pénzkibocsátási jog elvesztése a tagállamokat attól a lehetıségtıl fosztja meg, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértékéhez igazítsa a jogok gyakorlásának feltételeit, vagyis az elıállított értékek határozzák meg az elıállítás mértékében a lakosság igényeinek kielégítését. A pénzügyi szabályozási lehetıség elvételével a Lisszaboni Szerzıdés megfosztja a tagállamok országgyőlését attól, hogy költségvetését az ország sajátosságainak megfelelı súlypontmeghatározással állapítsa meg. Ezzel a tagországok teljes társadalmi és gazdasági rendszere nem a tagország, hanem egy „egységes érdek”-nek megfelelıen fejlıdik. 2. Nemzeti gazdasági rendszer önállóságának elvesztése (EUM 26., EUM 27. cikk) Az EU belsı piaca áruvá degradálja az embert, megszőnteti a természetes önigazgatás feltételeit, kizárja a társadalmi csoportok jogok gyakorlásán és kötelezettségek teljesítésén alapuló természetes érdeksorrendiségét. Lehetıvé teszi az értékjel (tıke) tranzitmőködését a tagállamok bármelyikében, ezzel a tagállamok lakosságát állandó létbizonytalanságban tartva. Ezzel a tagországok teljes kiszolgáltatottsága valósul meg. 3. Vám, mint gazdaságszabályozó eszköz elvesztése (EUM 28. cikk) Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetıségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. 4. A nemzeti termékek védelmének elvesztése (EUM 34., EUM 35. cikkek, EUM 63. cikk, EUM 64. EUM 120., EUM 121. cikkek, EUM 101. cikk, EUM 106. cikk, EUM 107. cikk) A fenti rendelkezések a tagállamok gazdaságát teljesen kiszolgáltatottá teszik egy „közös érdek”-nek, amit egyszerősíteni lehet a „tıke kiszolgálására” kifejezéssel. Még azt a 45
Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 136 -
5.
6. 7.
8.
9.
lehetıséget is elveszik a tagállamoktól, hogy az ország érdekének olyan minimális érvényt szerezzen, hogy saját termelését az EU-n belül versenyképessé tegye belsı támogatási rendszerrel. Ezen túl az EU-n kívüli országokkal létesített gazdasági kapcsolatokban sincs a tagállamoknak önállósága, hiszen „harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tıkemozgásra vonatkozó intézkedéseket európai törvény vagy kerettörvény állapítja meg”. Az önálló - költségvetés alapjául szolgáló - adópolitika elvesztése (EUM 110., 111 és 112. cikk) A tıke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban elıállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt a Lisszaboni Szerzıdés több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek „megvédett támogatási rendszerrel” vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek. Az eltéréssel rendelkezı államok gazdasági korlátozása (EUM 139., EUM 143. cikkek) A fizetésképtelen államok gazdasági korlátozása (EUM 144. cikk) A gazdasági jellegő védintézkedések arra szolgálnak, hogy egy tagország - gyakorlatilag bármi okból elıálló - gazdasági válsághelyzete ne terjedjen át a többi tagországra. Ezzel komolyan megkérdıjelezıdik a szolidaritás elvének betartása, továbbá ezek a rendelkezések módot adnak arra, hogy a csatlakozáskor hátrányos helyzetben lévı tagországok gazdaságilag ellehetetlenüljenek. Szociális juttatások korlátozása (EUM 9., EUM 146., EUM 151. és EUM 153. cikkek) A szociális biztonságnak ezek a látszat-biztosítékai az EUM 146. CIKK (2) bekezdése miatt válnak megvalósíthatatlanná. Ugyanis a tagországok költségvetési hiányai lehetetlenné teszik a szociális biztonságot az önálló forrásból finanszírozni. Kereskedelempolitika befolyásolása (EUM 207. cikk) Ebben a rendelkezésben ismét az objektivitás (sıt, mindkét fogalommal kapcsolatban a definíció) hiánya jelenti azt, amiért az esélyegyenlıtlenséget valósítja meg a kereskedelempolitikában alkalmazott védintézkedés. A belsı piacra vonatkozó kereskedelempolitika önmagában is hátrányos, különösen a kiváltságokat nem élvezı tagállamokra, ezzel az intézkedéssel viszont az ellehetetlenítés eszköze, arra az esetre, ha más ürüggyel védintézkedést érvényesíteni nem lehet.
Néhány gyakorlati megszorítás: 1. A termelés korlátozása a „kvóta rendszerrel” (Ld. Mezıgazdaság és élelmiszeripar) 2. A tagdíjból befolyt összeg visszaosztása pályázati rendszerben történik. A gyakorlat szerint a pályázati összeg mintegy 50 %-a kerül a pályázó tagállamokhoz az elsı néhány évben. Az elvileg pályázható összegnek tehát nagy jelentısége van. A magyar kormány ebben a vonatkozásban sem képviselte megfelelıen a magyar érdekeket. Lengyelország a pályázható összeget úgy tudta kiharcolni, hogy a várható 50 % is több lesz, mint a tagdíj összege, vagyis – Magyarországgal ellentétben – Lengyelország nem lesz „nettó befizetı”. 3. A mezıgazdasági támogatási rendszerben a Koppenhágai Kompromisszum hatására él egy negatív diszkrimináció az új tagországokkal szemben. Magyarországon – költségvetési támogatással együtt – a jelenlegi tagállamokban alkalmazott támogatási összeg 55 %-át kaphatják 2005-ben, majd évente 5 %-kal növelve a mezıgazdasági termelık. Ezzel a magyar mezıgazdasági termékek elveszítik versenyképességüket az EU-n belül. 4. Pozitív diszkrimináció érvényesül - a Lisszaboni Szerzıdés szerint legalább öt évig Franciaország (EUM 349. cikk) és Németország [EUM 107. cikk) és EUM 98. cikk] vonatkozásában. Ezek a rendelkezések mindennél jobban bizonyítják azt, hogy a Lisszaboni Szerzıdésében a demokratikus alapelvek érvényesítése nem meghatározó szempont. Ezek a rendeletek átvezetnek - az ugyancsak a szocializmusból ismert fogalom - az „egyenlıbbek” kiváltáságaihoz, ami általánosan a „védzáradékokban” és a „védintézkedésekben” fogalmazódnak meg. Nem egy országról van szó, hanem egy elvtelenségrıl, amit úgy is lehet fogalmazni, hogy az elıbb belépık „szerzett jogainak” továbbélése a késıbb belépık hátrányára. Az EU-sarc A fı tételek és következményeik: -
Magyarországnak az EU csatlakozás elıkészítése (1991 és 2003 között) 8866 milliárd forint veszteséget hozott. E miatt került Magyarország gazdaságilag az EU csatlakozás elıtt kritikus helyzetbe.
- 137 -
A belépés évétıl legalább évi 1446 milliárd forint veszteséget okoz a költségvetésnek az, hogy az EU tagjai vagyunk. A társfinanszírozás összegével, a monetáris terhekkel és a várható 700 milliárd tényleges „támogatással” az évenkénti államháztartást csökkentı teljes összeg eléri a 4000 milliárd forintot. (Ez a szám fog visszaköszönni a tényleges költségvetési hiányban.)
Összefoglaló tényadatok (Részletes bizonyítékok: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html) Amibe az EU került nekünk a csatlakozásig: Kiadások: Bruttó vámbevétel kiesése:
29 milliárd euró
7540 milliárd Ft
Úthasználati díj kiesése:
3,5 milliárd euró
910 milliárd Ft
3 milliárd euró
780 milliárd Ft
35,5 milliárd euró
9230 milliárd Ft
1,4 milliárd euró
364 milliárd Ft
34,1 milliárd euró
8866 milliárd Ft
1000 millió euró
260 milliárd Ft
Kiadás:
6562,63 millió euró
1706 milliárd Ft
Egyenleg:
5562,63 millió euró
1446 milliárd Ft
Embargó betartása: Összes kiadás: Bevételek: (PHARE, ISPA stb.) 1991 és 2003 között maximum Egyenleg: Felhasználható EU „támogatás”*
* A magyar költségvetésbıl adott „társtámogatás” nélkül az elıirányzott kifizetés (1342.1 millió euró) 75 %-a 2005-ben a teljes államháztartást érintı veszteség Költségvetési sarc* Évi adósság-növelés Adóság-szolgálat, értelmetlen támogatások Összesen:
1 446 milliárd forint 1 300 milliárd forint 1 313 milliárd forint 4 053 milliárd forint
* A magyar költségvetésbıl adott „társtámogatás” nélkül az elıirányzott kifizetés (1342.1 millió euró) 75 %-a 2010-ben a teljes államháztartást érintı veszteség Költségvetési sarc Bankok támogatása Adóság-szolgálat, értelmetlen támogatások Multinacionális cégek és bankok tıkekivitele* Összesen:
1 446 milliárd forint 1 772 milliárd forint 1 216 milliárd forint 3 406 milliárd forint 7 840 milliárd forint
* 2007-es (utolsó elérhetı) adat. Forrás: http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3%3Aa-magyar-tkekivitelaktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=ro
- 138 Részletes adatok Évenkénti kiadás: Tagdíj (a GDP 1,12 %-a)
646 millió euró
168 milliárd Ft
Európai Beruházási Bank
54 millió euró
14 milliárd Ft
Európai Fejlesztési Alap
85 millió euró
22 milliárd Ft
9,93 millió euró
2,6 milliárd Ft
5614,9 millió euró
1460 milliárd Ft
65 millió euró
17 milliárd Ft
87,8 millió euró
23 milliárd Ft
6562,63 millió euró
1706 milliárd Ft
Szén- és Acélkutatási Alap Vám árbevétel kiesés ÁFÁ-val (import-export egyenleg) Nem részletezett kiesı bevételek Nem részletezett többletköltség Összes kiadás: Kiesı bevétel: Szgk. ÁFA kiesés
154 millió euró
40 milliárd Ft
Egyéb ÁFA kiesés
192 millió euró
50 milliárd Ft
ÁFA kamat
67 millió euró
17,5 milliárd Ft
Szgk fogyasztói adó + ÁFA
23 millió euró
6 milliárd Ft
Egyéb fogyasztói adó + ÁFA
39 millió euró
10 milliárd FT
ÁFA eltőnés
58 millió euró
15 milliárd Ft
Osztalékadó
154 millió euró
40 milliárd Ft
Összes kiesı bevétel:
687 millió euró
178,5 milliárd Ft
EU támogatás hitelezése
73 millió euró
19 milliárd Ft
Adminisztrációs teher
7,7 millió euró
2 milliárd Ft
A kötelezı rész költsége
31 millió euró
8 milliárd
769 millió euró
200 milliárd Ft
880,7 millió euró
229 milliárd Ft
Többletköltség:
EU jogrend Összes többletköltség:
___________________________________________________________________
- 139 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összefoglalása EU-tagország Szent Korona Országa Termelıeszközök tulajdon- és birtokviszonya: A tıke szabad áramlása miatt döntıen idegen Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, tulajdon („mőködı tıke”) és az idegen birtoklás a az egyetemes magyarság tulajdona, amin birtoklási jellemzı jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet. A magyar termék versenyképessége A megkülönböztetı támogatási rendszer miatt Az önellátási rendszer következtében a magyar kirekesztett a hazai piacról is. termék a hazai ellátás alapja. A versenyképességet befolyásoló tényezık: - A mezıgazdasági termelés korlátozása a „kvóta A magyar termékek minden idegen termékkel rendszerrel” szemben elsıbbséget élveznek. - Termékek EU-s és állami „támogatása” Az önellátás következtében értékazonos cserealap a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!) töredéke az eredeti tagállamokban alkalmazottnak. - Kiegészítı állami támogatás tilalma. - Idegen termék behozatali korlátozásának tilalma. - Vámunió. (Védıvám tilalma) - Egységes adórendszer. - Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)
___________________________________________________________________
- 140 -
A pártok gazdaságpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Olyan államot szándékozunk létrehozni, amely elısegíti a vállalkozók sikeres mőködését. A tartós gazdasági növekedés és a széles társadalmi felzárkózás motorját azok a vállalkozások alkotják, amelyek képesek és hajlandóak jövedelmezı munkahelyeket létrehozni, hatékony foglalkoztatást bıvíteni, termelni, beruházni, exportálni és mindennek alapján tisztességesen adót fizetni. A nemzetközi vállalatok jelenléte igen fontos, hiszen ezek termelik meg a közvetlen kivitel túlnyomó többségét, fizetik az adók zömét és járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, a munkaerı képzettségének növeléséhez. Kismérető, tudásalapú kereskedıházakat kell létrehozni a mezıgazdasági nyerstermékek termelése és feldolgozása, az élelmiszeripar, a megújuló energiaforrások felhasználása, az exportképes környezetvédelmi ipar, a turizmus és a háziiparok területén, valamint a belföldi eredető találmányok hasznosítására külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása, felvásárlás céljából. A gazdaság növekedése, a társadalom jóléte és a nemzet felemelkedése alapvetıen a vállalkozók eredményes, hatékony, versenyképes, tisztességes piaci tevékenységétıl függ. Ezért olyan államot szándékozik létrehozni, amely - ahelyett, hogy akadályozná - elısegíti a vállalkozók sikeres mőködését. A tartós gazdasági növekedés és a széles társadalmi felzárkózás motorját azok a vállalkozások alkotják, amelyek képesek és hajlandóak jövedelmezı munkahelyeket létrehozni, hatékony foglalkoztatást bıvíteni, termelni, beruházni, exportálni és mindennek alapján tisztességesen adót fizetni. A nemzetközi vállalatok jelenléte igen fontos, hiszen ezek termelik meg a közvetlen kivitel túlnyomó többségét, fizetik az adók zömét és járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, a munkaerı képzettségének növeléséhez. A hazai kis és közepes vállalkozások nem csak és nem is elsısorban tıkehiány áldozatai a munkavállalók jelentıs elmaradásban vannak nyugati társaikhoz képest mindenekelıtt technikai és vállalkozói tudásban, piaci és pénzügyi ismeretek terén, munkafegyelemben és adózási kultúrában, a tisztességes versenyt pártoló és védı osztályszolidaritás és személyi integritás tekintetében. Szükség van olyan intézményekre, amelyek ezt a történelmi tragédiából fakadó hátrányt, elmaradottságot segítenek ledolgozni, eltüntetni. Javasoljuk ezért olyan kismérető, tudásalapú kereskedıházak létrehozását, amelyek az alábbi szolgáltatásokat kínálnák a kis és közepes vállalkozók számára: • • • • • • •
jogi tanácsadás, piaci információk nyújtása, marketing, finanszírozási források felkutatása, bankkapcsolatok, külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása, felvásárlás, közös beruházási projektek kialakítása más vállalkozókkal, vállalkozók közös fellépése a beszerzésben, értékesítésben, tanácsadás állami és uniós pályázatokon való részvétel esetén, vezetıi ismeretek, vállalatszervezés, rendszeres továbbképzés.
A tudásalapú kereskedıházak az ITD Hungary, végsı soron a Gazdasági és Kutatási Minisztérium felügyelete mellett, az ágazati sajátosságoknak megfelelıen szakosodva sikerdíjas szolgáltatásokat nyújtanának a hazai gyökerő kis és közepes vállalkozásoknak. kereskedıházak megjelenésére a mezıgazdasági nyerstermékek termelése és feldolgozása, az élelmiszeripar, a megújuló energiaforrások felhasználása, az exportképes környezetvédelmi ipar, a turizmus és a háziiparok területén. a belföldi eredető találmányok hasznosításában
___________________________________________________________________ FIDESZ Képes ösztönözni a nemzetközi befektetéseket A tartósan munkanélküli emberek munkába való visszavezetését szolgáló országos programok Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon mőködı vállalkozások teremtik meg.
- 141 a jövı a kreatív iparoké, valamint az európai és globális szolgáltató központoké. Ha ebben nyerünk, megnyerjük a magasabb életszínvonalat és életminıséget. Nagyoknál és kicsiknél állandó innovációra van szükség, ehhez K+F stratégia és szervezet kell. Az Európai Parlament és Tanács határozataival összhangban ki kell dolgozni a gyenge kutatási kapacitással rendelkezı kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására. Állami támogatást kell biztosítani a kisvállalkozások szellemi jogvédelméhez, különösen a külföldi szabadalomvédelmi bejelentéseket kell támogatni. Rugalmas, családbarát foglalkoztatást elısegítı szabályokat - atipikus (a részmunkaidı, a távmunka, az önfoglalkoztatás) foglalkoztatási formák Egyszerőbb és teljesíthetıbb feltételek a vállalkozások számára a vállalkozások mőködésének állami szabályozása egyszerő és kiszámítható. Életszerő, egyszerő, ügyfélbarát szabályozást Az új kormánynak aktív részt kell vállalnia az Európai Unió bürokráciaellenes, a szabályozás egyszerősítését célzó törekvéseinek megvalósításában. A fizetési fegyelem helyreállítása, a fizetési határidık rövidítése Alacsony kamatokat és gyors pénzforgást a gazdaságban Fellépést az erıfölénnyel való visszaélés és a monopóliumok ellen fel kell törni a kartellszerő mőködést akár új versenytársak belépésének elısegítésével. Ahol pedig természetes monopóliumokról van szó, ott erısebb szabályozással, esetleg a tulajdonviszonyok átrendezésével szükséges fellépni. Közbeszerzési fordulat végrehajtása A legnagyobb befolyással bíró és a pályázatokat sokszor elnyerı nagy cégeknek ugyanakkor nem érdeke egy jól áttekinthetı, a versenyt valóban gerjesztı és a tartós mőködtetés próbáját is kiállni képes közbeszerzési rendszer létrehozása. A hazai vállalkozási közösségnek ezért a mainál nagyobb szerepet kell biztosítani a rendszer kialakításakor és mőködtetésekor. Zöld közbeszerzést Zöld közbeszerzés alatt a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. a környezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába. A magyar termékek, áruk, termelık, fogyasztók védelme Növekvı hazai piacot A belföldi piacok védelménél fontos eszköz a versenyfelügyelet és a fogyasztóvédelem kiterjedt alkalmazása. Az a tendencia is világosan látható, hogy az EU-n kívüli államok olcsó termékeinek beáramlása a piacokra egyre szőkíti a magyar gazdaság lehetıségeit a minıség rovására is. Mivel az élelmiszeriparban az elıállítás a helyi terményekre épít, szorosabb marad a kötıdés az ország – az adott térség – és a termék között, mint más ágazatokban. A magyar vállalkozások presztízsét, ezáltal versenyképességét növelné a „Kiváló termék” embléma bevezetése. A „Kiváló termék – Kiváló vállalkozás” védjegy jól láthatóan jelzi, hogy az adott termék nemcsak kiváló minıséggel bír, hanem ahol forgalmazásra kerül, az a vállalkozás is jogkövetı magatartást tanúsít. Saját, meglévı erıforrásaink kiaknázása Magyarország gazdag víz alatti és víz feletti vizekben, ivóvízben és termálvízben. A jó termıföld és a kedvezı éghajlat is nagy kincs az élelmiszerár-robbanás idején. Az alacsony népsőrőség és a tágasság is elıny az életminıségre építı európai stratégiában. Az alternatív energiaforrások, különösen a nap-, a geotermikus energia és a bioenergiák terén is bıségben vagyunk, és lehetnek még földgázkészletek a mélyebben fekvı rétegekben. A sikerhez azonban az anyagi erıforrásokon túl szellemi és lelki forrásokra is szükség van. Az ország gazdasági kapcsolatainak megújítása, szélesítése Fejlesztjük a kockázati tıketársaságokat, valamint a horizontális és vertikális üzleti láncokat, a klasztereket és a szövetkezéseket. Erıs, magyar tulajdonban álló középvállalatokat, és ezek az erıs középvállalatok lehetnek a munkahelyteremtés hatékony eszközei. A nyomort enyhíteni Meg kell akadályozni a további leszakadást, hiszen tudjuk, hogy a szegénységet kezelni, szociális támogatásokat fizetni és újabb szolgáltatásokat nyújtani mindig költségesebb, mint megelızni a bajt. A banki és közüzemi tartozásokat felhalmozók lakhatását, fedél alatt tartását meg kell oldani. saját erejükbıl tudjanak újra aktívan részt venni a társadalom életében. munkára ösztönzı támogatásokkal, a fizikai nyomor (telepek, putrik, gettók) világának átalakításával, a kriminalizálódás megfékezésével, a kilátástalan szegénység újratermelıdésének megakadályozásával kell jövıképet kínálni.
- 142 ___________________________________________________________________ Jobbik A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok alá kell vetni. Nem azért, hogy a gazdasági fejlıdést fékezzük, hanem azért, hogy a gazdaságot, és ebbıl fakadóan a társadalmat, az összeomlástól megóvjuk. Ezt jelenti az ökoszociális nemzetgazdaság. erıs és aktívan vállalkozó állami jelenlét. Az állam gazdasági szerepvállalásának határait a nemzeti érdek, a társadalmi jóllét és a gazdasági hatékonyság hármas jelzıtáblái rajzolják meg. Védeni kell a magyar ipart, a magyar termelıket, a magyar kereskedelmet, a magyar árut és a magyar piacokat. Az államnak meg kell ıriznie a stratégiai nemzeti vagyont, a földet, a vizet, a földgázt, az erdıket, indokolt esetben a már eltékozolt nemzeti vagyont is vissza kell szereznie Jobbik egyértelmően Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitikában gondolkodik, vagyis a határokon túli magyarlakta területeket is a létrehozandó egységes magyar gazdasági övezet részének tekinti. A Jobbik gazdaságpolitikájának fókuszában a munkahelyteremtés áll. A magyar gazdaságstratégia kitörési pontjai Az innovációs szektorban tudatos nemzetstratégiát alkotunk, és a források növelésével fellendítjük a hazai kutatásfejlesztést. A logisztikai ipar jelentıs nemzetgazdasági potenciált hordoz magában, ezért azt állami infrastrukturális beruházásokkal is ösztönözni fogjuk. Körbetartozások felszámolása A hazai vállalkozások támogatása A vállalkozói szektor bıvítését és a gazdaság kifehérítése A nyereséget terhelı adó és a magánszemély osztalékadója együttes mértékét 30%-ra csökkentjük A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása és a megbízható mőködés érdekében szigorúan büntetjük A magyar tulajdonú vállalkozások és az általuk elıállított termékek egyértelmő jelölésével segítjük a fogyasztók, az üzleti partnerek és az állami megrendelık számára az azonosítást. támogatjuk a magyar vállalkozók és magánszemélyek összefogását, szervezeteit, szövetkezeteit. „Válaszd a hazait!” mozgalom – Vállalkozói Magyarigazolvány A magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévı cégek tulajdonosai igényelhessék a Vállalkozói Magyarigazolványt A Vállalkozói Magyarigazolvány igényelhetıségét kiterjesztjük a Kárpát-medence valamennyi magyar vállalkozására, A közbeszerzés problémái és azok megoldása A közbeszerzési jogszabályok teljes és átfogó felülvizsgálata, racionalizálása, a valódi uniós normákhoz való hozzáigazítása A korrupció felszámolása Nagy állami beruházás utólagos kivizsgálását, a futó projektek felfüggesztését és felülvizsgálatát Megszüntetjük a meghívásos pályázati rendszert Szigorítjuk a korrupciós cselekményekre vonatkozó büntetési tételeket Államszámviteli törvény A pártfinanszírozás auditálása, hitelesítése és nyilvánosságra hozása A privatizációs visszaélések feltárása és semmissé tétele Privatizációs szerzıdések általános felülvizsgálata, a felelısök megbüntetése és az okozott kár megtérítése A köztulajdonnak a magántulajdonéval egyenlı védelme legyen. Megtámadjuk a közszolgáltatók eladásáról szóló szerzıdéseket. Stratégiai fontosságú, közmőszerő szolgáltatókat – az ország teherbíró-képességének és a jogi lehetıségek figyelembe vételével – újra állami vagy önkormányzati kézbe vesszük. 1. tömeges keresetindításokat 2. törvény elfogadását kezdeményezi a megmaradt nemzeti vagyon védelmében A multinacionális vállalkozások hazai jelenlétének újragondolása Az OECD-tagállamok (köztük Magyarország) által közösen elfogadott, a multinacionális vállalatok mőködésére tett ajánlásokat hazánkban maximálisan érvényesíteni fogjuk Az adózási és számviteli rendszerbıl kigyomláljuk versenyképessé tesszük a hazai vállalkozásokat, megszüntetjük a gazdaság dualitását.
- 143 Az esélyegyenlıség megteremtése miatt az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok helyét a versenyképessé tett magyar vállalkozások hónapokon belül betöltik. A tisztességtelen verseny visszaszorítása A közszolgáltatások jogszabálysértı áralkalmazását tiltani szükséges A versenyhivatal fellépjen a valóban gazdasági erıfölényben levıkkel szemben A többség társadalmi jóllétének biztosítása kevesek gazdasági növekedése helyett A társadalom jólléte mértékének mérése
___________________________________________________________________ MSZP A kis- és középvállalkozások támogatása Támogatni kell a munkahelyteremtı tıke beáramlását. A multinacionális vállalatokra továbbra is alkalmazzuk az uniós szabályozással összhangban lévı támogatási formákat, és újakat dolgozunk ki annak érdekében, hogy hazánkba vonzzuk a jelentıs számú munkahelyet létesítı beruházásokat. Vállalkozásösztönzési rendszert alkotunk Támogatjuk a beszállítói lehetıségek és kapacitások bıvítését. Teljesítményösztönzési beruházási pályázati rendszer 25 százalékkal csökkentjük a hazai szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terheket súlyponti országprogramokat alakítunk ki és hajtunk végre, koncentrálva a kelet-közép-európai régió országaival való multilaterális együttmőködés kialakítására, a korábban meghatározott kulcsterületekre, Oroszországra, Kínára, Indiára, valamint késıbb a szub-szaharai és latin-amerikai régiókra. Az energiaellátás és az energiabiztonság érdekében fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a kaukázusi és a közép-ázsiai régióval. Tudásintenzív munkahelyek létrehozása, a szolgáltató szektor, az infrastruktúra fejlesztése Támogatjuk a kkv-k és az oktatási intézmények partnerségét, kutatás–fejlesztési együttmőködését, a klaszteresedést. Kkv-k minél többet tanuljanak a nagyvállalati, multinacionális szféra gazdálkodási és technológiai tapasztalataiból Számos olyan hagyományos vagy új gazdasági, ipari, tudományos vagy természeti értékünk, sajátosságunk van, amelyek komparatív elınyt jelentenek a versenyképesség terén. Ezekre az adottságokra építve olyan sikeres stratégiai ágazatokat fejleszthetünk, amelyek magukkal húzzák az egész ország gazdaságát. Az egészségügyi szolgáltatások piaca, a biotechnológiai ipar, a gyógyászati és kozmetikai vegyipar, az egészségügyi és gyógyászati berendezések gyártása a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Geopolitikai elhelyezkedésünk ideálissá teszi hazánkat a nagy európai elosztóbázis kialakításához. Az EU keleti kapuja vagyunk, a Távol-Keletrıl ide érkezı áruk fogadóhelye lehetünk. Az internet a XXI. század digitális közmőve lett, ezért kulcskérdés terjedésének elısegítése és infrastrukturális fejlesztése. A környezetvédelmi beruházások arányának növelése A fejlesztéshez szükséges nemzeti önrész biztosított Bankok erıfölénye csökkenjen A bankoknak minden szerzıdést érintı változtatási szándékról értesíteniük kell az ügyfelet. A különbözı díjakat és költségeket is csak maximum az infláció mértékével növelhetik a bankok. A gyorskölcsönök teljes hiteldíjmutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat tízszeresét Az állam kezességet vállal az áthidaló kölcsönökre Vállalható kockázatok és elfogadható feltételek mellett induljon újra és bıvüljön a vállalkozások pénzintézeti hitelezése Banki kamatmarzsok csökkentése Pénzügyi–Banki Ügyfélvédelmi Központot
- 144 -
- 145 -
Államháztartás Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történı eladósítás és elszegényítés eszköze? Miért? A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít.
Mit? Megszőntetni a sarc fizetését, az EU-ból történı kilépéssel EUSZ 50. cikk
Hogyan? Gazdasági függetlenség visszaállítása. Minden magyar érték magyar érdeket szolgál.
Szent Korona Értékrend 1.
Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülı védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetıségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: - a szellemi adottságunk, - a termıföld és - a földalatti értékeink. 2. Az államháztartás részei: 2.1 Az állandó életfeltételek biztosítása - családfenntartás - élelmezés, - egyéb ellátás, - lakásfenntartás 2.2 Közkiadás (megközelítıleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) - településmőködtetés, - nevelés, oktatás, - egészségügyi ellátás, - nyugdíj, - közlekedés, - energiaellátás, - védelem, - kultúra, mővészet, - közigazgatás, - tartalék. 2.3 Fejlesztés - kutatás, - az általános feltételek fejlesztése.
- 146 -
személyi Felosztás Összes eszköz elismerés mértéke milliárd ft Nemzeti vagyon növekedés/év
összes fı
ft/fı
50 000
Életfeltétel biztosítás
családfenntartás élelmezés egyéb ellátás lakásfenntartás
41 % 20 % 30 % 30 % 20 % 100 %
20 500 4 100 6 150 6 150 4 100
9 840 0 3 690 3 690 2 460
10 660 4 100 2 460 2 460 1 640 10 660
1 500 000 3 500 000* 937 500 937 500 625 000 2 500 000
Közkiadás
Településmőködtetés nevelés, oktatás egészségügyi ellátás nyugdíj közlekedés energiaellátás védelem kultúra, mővészet Közigazgatás Tartalék
34 % 10 % 10 % 10 % 18 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 2% 100 %
17 000 1 700 1 700 1 700 3 060 1 700 1 700 1 700 1 700 1 700 340
7 446 850 850 850 306 850 850 850 850 850 340
9 554 850 850 850 2 754 850 850 850 850 850 0 9 554
5 000 000 324 675 324 675 324 675 3 500 000 324 675 324 675 324 675 324 675 324 675
25 %
12 500
7 500
5 000
1 500 000
3 333 333
50 000 24 786
25 214
9 097 403**
2 771 560
Fejlesztés Összesen:
1 171 429 2 624 000 2 624 000 2 624 000
2 618 000 2 618 000 2 618 000 786 857 2 618 000 2 618 000 2 618 000 2 618 000 2 618 000
6 097 403
* Család ** Összes személyi elismerésre jogosult 3. Az államháztartás alkotmányos alapelvei 3.1 Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvetı emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. 3.2 Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. 3.3 Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvetı életföltételeken túli – jogok. 3.4 Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben. Az Alaptörvény46 általános irányelvei az államháztartásra: 23., 105., 119., 127., 128., 129., 130. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény47 irányelvei az államháztartásra: 46., 47., 48., 49., 50., 51. §.
___________________________________________________________________
46 47
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 147 -
Lisszaboni Szerzıdés48 Az EU költségvetése Az EU önálló államként rendelkezik költségvetéssel. (Ld. a Lisszaboni Szerzıdés tervezet költségvetésre vonatkozó cikkei) A költségvetésen keresztül lehet legjobban érzékelni azt, hogy az EU a világgyarmat-birodalom európai régiója. A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít. 1. A költségvetés legfıbb bevételi tételei: - a tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj, - a „belsı piac” vámuniójának vámtételei [EUM 110., 111. és 112. cikk.] Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetıségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását. - a tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei (EUM 110., 111. és 112. cikk). A tıke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban elıállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt a Lisszaboni Szerzıdés tervezet több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek „megvédett támogatási rendszerrel” vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek. 2. A költségvetés legfıbb kiadási tételei: - a bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történı kiépítéséhez szükségesek, - azok a „támogatások”, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom „fenntartható fejlıdése” érdekében befektetnek. Ez a költségvetési alapfilozófia indokol több olyan gazdasági megszorító intézkedést, amit a magyar kormány az utóbbi hónapokban hozott és amelyek a magyar lakosság életfeltételeit máris olyan szintre csökkentette, amely jogos elégedetlenséget vált ki. Annak elırebocsátásával, hogy a jelenlegi kormány példátlanul érzéketlen szociális téren és ennek következtében a magyar érdekek képviseletének még látszatát sem igyekszik kelteni. Mindezekkel együtt egyértelmő: a már elviselhetetlen mértékő gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetıinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. Ezért kell azt mondani, hogy EU NEM! SEHOGY SEM! A már elviselhetetlen mértékő gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetıinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. A tagállamok költségvetése A tagállamok – a függetlenség elvesztésének következményeként -, költségvetési bevételük jelentıs részétıl megfosztva kénytelenek a „jóléti állam” minden szükséges kiadását vállalni. Ennek következtében, természetes a költségvetési hiány, sıt, az EU által meghatározott hiányhatár túllépése, még akkor is, ha ezért az EU büntetıszankciói sújtják. (Ld. a
48
Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 148 két legnagyobb tagország Németország és Franciaország jelenlegi helyzetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a helyzet annak ellenére állt elı, hogy ezzel a két országgal szemben tartalmaz a Lisszaboni Szerzıdés tervezete egyedül és nevesítve pozitív diszkriminációt.) Ennek természetes következménye az, hogy ma már a jelenlegi EU tagországok állampolgárainak 53 %-a kifejezetten EU-ellenes. Az euró-ellenesség pedig ennél is magasabb, mintegy 64 %. Magyarország költségvetése az EU-ban A 2004-es költségvetés körül kibontakozó botrány tulajdonképpen annak az új helyzetnek a következménye, ami így foglalható össze: a lényegesen kevesebb bevétel miatt melyik kiadási tétel maradjon el, vagy csökkenjen. (Ezt a kaotikus helyzetet csak tetézi az, hogy a kormány nem akarja vagy nem tudja a tényadatokat a költségvetés alapjaként megfogalmazni.) Hogy csak az egyik legnagyobb „érvágást” említsem: elesünk a vámbevételtıl, ami 2003-ban 2300 milliárd forint volt – ami egyenlı költségvetés egynegyedével!) Ugyanakkor a bevételek a kiadáscsökkenésnek töredékével nınek – a „pályázatokkal” (túlnyomó többségében multinacionális cégek által) elérhetı „támogatások”. A kormány – hiszen éppen ez a cél – a megmaradt igen kevés hatáskör egy részérıl is lemondani kényszerül ezért a multinacionális cégek javára. Ezzel elveszíti annak a lehetıségét, hogy saját állampolgárai puszta létének megırzéséhez hozzá tudjon járulni. EU-tagország költségvetése Bevételek - Csökkennek az „átruházott” tételekkel (vám, adó), - Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel. Kiadások - Kényszerően csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások, - Növekednek az adóterhek, - Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher. Költségvetési egyenleg: Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van: - kiadások csökkentése, - adóemelés, - adósságállomány növelése.
___________________________________________________________________
- 149 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási politikájának összefoglalása EU-tagország Évente 6000 milliárd eurót von el a tagországoktól és ebbıl 1000 milliárdot oszt vissza „támogatás” címen. Ez Magyarországon 2009-ben 4600 milliárd tiszta elvonást jelent. A bankok támogatása (2010-es költségvetésben 1700 milliárd forint) és az indokolatlan hitelkamat fizetés (2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint) mindent megelızı prioritású. A bankok és a multinacionális cégek 2007-ben 3600 milliárd forintot vittek ki az országból. A forint a nemzetközi valutarendszer része, így névleges értékének mindössze 40 %-a rendelkezik áruvagy szolgáltatás alappal.
Szent Korona Országa Évente 50000 milliárd forint nemzeti vagyonnövekedést a családi háztartás mintájára használja fel. A Szent Korona minden tagja, valamint a vendégek számára biztosított életfeltételek mindent megelızı prioritásúak (az elsı évben 20500 milliárd forint). Egyetlen, állami tulajdonban lévı pénzintézet van, amely a jegybank funkcióját is betölti. A pénz alapja a nemzeti vagyon növekedése. A pénz kizárólag értékcserét szolgál. A pénzforgalommal kapcsolatos költségeket az állam biztosítja.
___________________________________________________________________
- 150 -
A pártok államháztartási politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Az államadósság tartós csökkentése szükséges, noha korántsem elégséges feltétele annak, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozhasson az euróövezethez. A szolgáltató intézmények mőködési módját, uralkodó magatartásmintáit, hétköznapi viselkedéskultúráját, anyagi és erkölcsi érdekeltségi rendszerét gyökeresen megváltoztatjuk. Az optimális jövedelemadózás csak egy átfogó adóreform keretében tárgyalható. Fı feladatnak az adófizetık körének szélesítését és az adózásba bevont jövedelmek (adóalap, adóbázis) bıvítését tartjuk. Adókulcsok csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha elmozdulunk a mainál jóval szélesebb, ezért igazságosabb közteherviselés irányába. A minimálbér adómentességének eltörlése. A magyar államháztartás mérete egyedülállóan nagy a volt szocialista országok között, hiszen elszívja és újraelosztja a bruttó hazai termék felét. Ezt az arányt legalább 8-10 százalékponttal csökkenteni szükséges A gazdaság bıvülésének ütemét 3% fölé emeljük, az államháztartás hiányát pedig a gazdasági ciklus folyamán átlagban tartósan a bruttó hazai termék (BHT) 3%-a alá szorítsuk le. Az államadósság arányát célszerő a BHT 40% alá csökkenteni. Az államadósság tartós csökkentése szükséges, noha korántsem elégséges feltétele annak, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozhasson az euróövezethez. A közkiadások érdemi csökkentése. Az államháztartás szinte minden területén jelen van az intézmények (iskolák, kórházak, hivatalok) hatékonytalan mőködésébıl fakadó pazarlás, miközben fontos közcélokra már nem jut elegendı erıforrás. A vészhelyzet elmúltával az összes intézmény újfent többlet-támogatást fog követelni. A szolgáltató intézmények mőködési módját, uralkodó magatartásmintáit, hétköznapi viselkedéskultúráját, anyagi és erkölcsi érdekeltségi rendszerét gyökeresen megváltoztatjuk. A minimálbér adómentességének eltörlése ... a minimálbért egy jelképes 10%-os kulccsal megadóztatjuk - számottevıen növekedhetnek a költségvetési bevételek A munkaadó számára jelentkezı bruttó bérköltség és a munkavállaló által kézhez kapott nettó bér közötti résnek kell stabilan alacsonynak lenni minden munkavállaló esetében. Az adóék a személyi jövedelemadó mellett a társadalombiztosítási járulékokat is tartalmazza. Ha ez utóbbiaknak van fix összegő eleme is, (például a tételes egészségügyi hozzájárulás, amely az egészségügyi reform részeként újból bevezetendı) A jövedelemadók súlyát csökkenteni szükséges a forgalmi és vagyoni típusú adókéhoz képest. Ha viszont az ÁFA határkulcsa ismét 20%-ra, esetleg az alá csökken, akkor az 5%-os és a most újként és feleslegesen bevezetett 18%-os kulcs nem maradhat fenn, hiszen ebben az esetben a forgalmi adóból származó bevételek mértéke és aránya csökkenne, ami ellentétes a kiindulópontban megfogalmazott igénnyel. Az ÁFA határkulcsa idıvel ismét 20%-ra csökkenjen, annak kedvezményes kulcsát viszont ezzel egyidıben 10%-ra kell felemelni. A kedvezményes kulcs .... a gyógyszerek, egészségügyi szolgáltatások egy része, vagy a településeken belüli közösségi közlekedés. A távfőtés és a könyv azonban nem. Az ingatlanadónak csak helyi adóként van értelme. Mindenfajta ingatlant adózás alá kell vonni, tehát nemcsak a lakóingatlanokat, hanem a gyár- és irodaépületeket, szállodákat, benzinkutat, termıföldet akár természetes, akár jogi személyek tulajdonában van.
___________________________________________________________________ FIDESZ A betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen mőködtetett adórendszer egyszerősítése
___________________________________________________________________ Jobbik Az állami elvonás és újraelosztás szerkezeti átalakítása
- 151 A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentıs mértékben csökkentjük, amelytıl többek között a gazdaság kifehéredését, középtávon az állami bevételek növekedését várjuk. A járulékcsökkentést követıen az adózók körét szélesítjük, egyúttal az adóelkerülést szigorúan szankcionálni fogjuk. A költségvetés kiadási oldalán át kell térni a feladatalapú, programozott költségvetésre. Az újraelosztás hatékonyságát stratégiai tervezéssel és kötelezı költség-haszon elemzésekkel javítjuk, tisztaságát szigorúan felügyeljük. Az államadósság terheinek csökkentése Tiszta gazdasági alapokkal megteremtjük a költségvetés egyensúlyát, megállítjuk az eladósodási folyamatot; az eladósodottság szintjének kiszámítható leépítésérıl törvényt alkotunk. Radikálisan felülvizsgáljuk az eddig folytatott államadósság-politikát, beleértve visszamenıleg a ’70-es évektıl felvett hitelek feltételeit is, a felelısök megnevezésével együtt. Ezzel együtt tárgyalásokat kezdeményezünk a törlesztés és visszafizetés feltételeinek újbóli meghatározása céljából, a növekedést lehetıvé tevı könnyítésekkel, beleértve az adósság egy részének leírását is. Törvényben rögzítjük, hogy az állam nem vehet fel hitelt mőködési kiadásaira, csak olyan fejlesztésekre, melyek megtérülése nemzetgazdasági szinten bizonyítható. A hatékony állami mőködés megteremtése A jelenleginél lényegesen részletesebb, ugyanakkor áttekinthetı állami költségvetésre van szükség. A közpénzek felelıs felhasználása érdekében meg kell alkotni a közpénzügyi törvényt, amely egyértelmően szabályozza az állam költségvetési jogát, a költségvetési elveket, különös tekintettel a részletesség elvének érvényesítésére. A banki alapkamat csökkentésével, valamint a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankhálózat kiépítésével biztosítjuk a magyar kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását. Magyar elkötelezettségő bankrendszer A még állami kézben lévı Magyar Fejlesztési Bank átalakításával létrehozzuk a Magyar Bankot. Takarékszövetkezeteket és hitelszövetkezeteket megerısítjük A kilakoltatásokat haladéktalanul felfüggesztetjük egy évre, ezzel együtt törvényi szinten szüntetjük meg a bankok egyoldalú szerzıdésmódosítási lehetıségét. a helyi pénzek elterjedése Multinacionális vállalatokra vonatkozó adóváltozások Kiiktatjuk a multik tevékenységét elısegítı, a magyar vállalkozásokkal szemben versenyelınyt biztosító jogszabályi rendelkezéseket. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı és a több mint 50%-ban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó, termelı tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni. Állami támogatásokat, illetve adómentességet biztosító jogszabályokat kiiktatjuk az adórendszerbıl. Felülvizsgáljuk a közvetett, társasági adóalap módosítása által érvényesíthetı kedvezményeket Adókedvezménnyel ösztönözzük a megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt ágazatokba történı visszaforgatását. Személyi jövedelemadó, családi adózás, áfa és társadalombiztosítási járulék A sávos adózás mellett, annak progresszivitását tovább növeljük, a sávhatárok jelentıs megemelésével együtt Az adóelkerülés ellen a törvény és az adóhivatal legkeményebb eszközeivel lépünk fel. Választható családi adózás A gyermekneveléshez szükséges termékek és szolgáltatások (pl. gyermekruházat, bébiélelmiszer, gyermekpiperék, tanszerek, gyermekélelmezés) 0%-os áfakulcs alá történı besorolását Társasági és osztalékadó Csökkentjük az adóelkerülésre lehetıséget adó kiskapuk számát. A társaságok osztalékadó-mentességének megszüntetése A céges nyereségadó mértéke, valamint a tulajdonos jövedelemkivételét terhelı osztalékadó együttes mértéke ne haladja meg a 30%-ot. Monetáris politika A kamatszint drasztikus csökkentése Az inflációs célt a lehetı legalacsonyabban szabjuk meg, de figyelembe véve a növekedı gazdaságokra jellemzı magasabb inflációs kényszert is. A jegybank kétszintő bankrendszer létrehozásáig (1987) visszamenıleges, alapos számszaki átvilágítása. Átlátható szervezeti megoldásokat Mezıgazdasági és vidékmentési alapvetések Állami vagy szövetkezeti tulajdonú vidék bankja és biztosítója A Vidék Bankja és Biztosítója létrehozása, helyi pénzhelyettesítık Nonprofit alapú, állami vagy szövetkezeti tulajdonú Vidék Bankja elsısorban a támogatások elıfinanszírozására.
- 152 Az önkormányzatok helyi pénzhelyettesítıket alkalmazzanak a helyben termelt jövedelmek helyben tartása és a helyi gazdaság élénkítése érdekében.
___________________________________________________________________ MSZP Adócsökkentésre, adóátalakításokra van szükség. Visszaállítsuk az adómentes béren kívüli juttatások egy részét A személyi jövedelmek adóterhelése tovább csökken A fogyasztói árak emelkedése nem fogja meghaladni az évi 2,5-3 százalékos mértéket Adómentességet kapnak a melegétkezési jegyek Az üdülési csekk éves szinten a mindenkori minimálbér értékéig adómentességet élvez Négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentjük a munkavállalók járulékterhét Évi 15 millió forint feletti jövedelem esetében 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetése Kibıvítjük a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó társaságiadó-kedvezmények körét A pénzügyi mőveletek haszonélvezıi is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közjóhoz Tobin-adó (0,05 százalékos adó a pénzügyi termékekkel végrehajtott bármiféle kereskedési ügyletre) Adózás szabályainak átalakítása, a gazdaságok adóterhelésének csökkentése
- 153 -
Mezıgazdaság Mez gazdaság és élelmiszeripar A mezıgazdaság a nemzet természetes erıforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsıdlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földmővest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? Miért? A kvóta-rendszer és a hátrányos „támogatási” megkülönböztetés megalapozta a magyar mezıgazdaság és a mezıgazdasági termelık példa nélküli tönkretételét.
Mit? A termıföld tulajdon- és birtokjogának visszavétele. A mezıgazdasági termékek – mint az egyetemes magyar érték része - magyar érdekek szolgálatába állítása
Hogyan? - A Gondoskodó Magyarország mezıgazdaságának és élelmiszeriparának alapjellemzıje az összehangolás (teljeskörő önellátás) mellett megvalósuló önállóság. - Magyar termékek hazai- és nemzetközi piacának szabadsága
Szent Korona Értékrend Magyarország mezıgazdasága és élelmiszeripara az, amely mindenek elıtt biztosítja minden magyar állampolgár számára az alapvetı jogok jelentıs részét, ezért kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarország gazdasági életében. Ezen túl a magyar mezıgazdaság saját lakosságunk élelmiszerellátásán felül még legalább 20 millió ember élelmiszerszükségletét biztosítja. A Gondoskodó Magyarország mezıgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást. A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy a mezıgazdasággal összefüggı birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok azokat a magyar állampolgárokat illessék meg (mindenekelıtt családi gazdaságok formájában), akik tevılegesen részt vesznek a termékek elıállításában. Ennek megfelelıen egy birtokosnak termıáganként különbözı mértékő, limitált termıterülete lehet. A Gondoskodó Magyarország mezıgazdaságának és élelmiszeriparának alapjellemzıje a koordináció mellett megvalósuló önállóság. Ez azt jelenti, hogy az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden termelınek terményenként és termékenként azt a kontingenst, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a termelı elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott (tényleges értéket kifejezı) anyagi elismerésen kívül az állam biztosít - beruházási támogatást, - vetımag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást, - hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerıutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védıszerek, technológiák alkalmazásához. Az élelmiszeripar alapvetıen az alapanyag-ellátó területekhez kell, hogy kötıdjék. A termelıeszközök fıszabályként település-önkormányzati, kivételesen magántulajdonban vannak. Az élelmiszeriparral kapcsolatban is a koordinált életföltétel-kielégítésben történı részvétel a Gondoskodó Magyarország érdeke, ezért az állam által felajánlott kontingens után, az anyagi elismerésen kívül az állam biztosít - beruházási- és - technológia-beszerzési támogatást. Az Alaptörvény általános irányelvei a mezıgazdasági politikára: 23., 47., 53., 82., 92., 104., 113., 114., 118., 120. §.
- 154 -
Lisszaboni Szerzıdés49 A négy liberális alapelv hatása a magyar mezıgazdaságra „A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben a Szerzıdések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása.” [EUM 26. cikk] - A tıke szabad áramlása érvényesülésével a magyar termıföld 2011. január 1-tıl mindenki számára megvásárolható. - Az áru és a szolgáltatás szabad áramlásával az egészségre ártalmas, de – a diszkriminatív támogatás miatt – olcsó idegen áru beáramoltatásával megfolytja a magyar termelıket és szolgáltatásokat. - A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) az egyenlıtlen feltételek következtében gazdasági emigrációba kényszeríti az embereket, ezzel terelve a gyökértelenség felé a magyarságot. Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (mezıgazdasági és élelmiszeripari is) monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” Az EU-csatlakozási tárgyalások „eredménye” az, hogy megállapították a magyar mezıgazdaság kvótáit, vagyis azt, hogy az EU által elismerten és támogatottan mennyi termıterületet tarthatunk fenn, az egyes terményekbıl, állatokból mennyit állíthatunk elı.
Mg-i területek Szántóföldi bázisterület (ha) Regionális hozam (t/ha) Tradicionális durumbúza (ha) Nem tradicionális durumbúza (ha) Rizs (ha) Szárított takarmány (t) Cukor A (t) Cukor B (t) Izoglükóz A (t) Izoglükóz B (t) Kender (t) Len (t) Paradicsom (t) Õszibarack (t) Körte (t) Dohány (t) Beszállított tej (t) Közvetlenül eladott tej (t) Szarvasmarha kiegészítõ tám. (Euro) Vágási prémium (állat) Húsmarha prémium (állat) Anyatehén (állat) Juh (állat)
Magyar adottság 4 500 000 *
Magyar igény 3 653 353 5.04 15 000 50 000 18 000 200 000 400 000 80 000 130 000 10 000 3 108 1 461 321 442 1 000 1 000 15 000 2 600 000 200 000 12 000 000 480 000 245 000 300 000 1 500 000
Aláírt kvóta 3 487 792 4.73 2 500 4 305 3 222 49 593 400 454 1230 127 627 10 000 2 061 --130 790 1 616 1 031 12 355 1 782 650 164 630 2 936 076 235 998 94 620 117 000 1 146 000
Elért szint %ban adottsághoz igényhez 81.2 | 77.5 * | 93.8 16.7 8.6 17.9 24.8 100.1 1.5 98.2 100.0 66.3 0.0 40.7 161.6 103.1 82.4 68.6 82.3 24.5 49.1 38.6 39.0 73.9**
49 Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 155 -
Mg-i területek
Kecske (állat)
Magyar adottság
Magyar igény
50 000
Aláírt kvóta
Elért szint %ban adottsághoz igényhez
Benne a juhkvótában
*1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt. **A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a viszonyítási alap. (1 550 000) Ez a kvóta rendszer megalapozta a magyar mezıgazdaság és a mezıgazdasági termelık példa nélküli tönkretételét. Ezt fejezi ki dr. Zacsek Gyula „Vádirat”-a, amelynek egy részletét ide idézem: „Szeretnék segíteni abban, hogy a kvóta igazi tartalma közérthetı és kézzel fogható legyen mindenki számára, ezért a táblázat utolsó oszlopának értékeit a következıképpen kell értelmezni: ha pl. eddig Magyarországon 100 gazda termelt piacra paradicsomot, a belépés után CSAK 40 gazda (40.7%) reménykedhet közülük támogatásban, a többi szép lassan, vagy nagyon gyorsan tönkre fog menni, mi fogyasztók pedig egyre kevesebb és drágább paradicsomhoz fogunk jutni! Magyarország - mezıgazdasági adottsága szerint - elvileg alkalmas lenne 30 millió ember élelmezését biztosítani! Sajnos a lehetıségeinket, adottságainkat kihasználó gazdaságpolitika folyamatos hiánya egyre gyorsuló ütemben tette és teszi tönkre mezıgazdaságunkat és jellegzetes adottságainkat. Hallatlanul nagy mezıgazdasági kultúránk, tudásunk, mely generációról – generációra öröklıdött, folyamatosan vész el! Lehet, hogy már azon a küszöbön is átléptünk, amikor e folyamat visszafordíthatatlan, hiszen a gyakorlati tapasztalat nem pótolható semmilyen iskolai végzettséggel e téren! Ha részletesen valaki megvizsgálja a magyar mezıgazdaság termelési eredményeit, megállapíthatja, hogy a rendszerváltás óta iszonyú gyorsasággal épült le benne minden. Csak néhány jellemzı adatot emelek ki e folyamatból. Az élelmiszer-feldolgozás majdnem teljesen külföldi érdekeltségő, zömében globális cégek tulajdonába került. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy milyen jelentıséget tulajdonít a világ egy gazdag éléskamra-térségnek! A gyümölcsös területek az 1980-as évi 138 ezer hektárról 95 ezerre, a szılıs területek 168 ezerrıl 106 ezer hektárra zsugorodtak. Ha az állatállományt nézzük, akkor az 1970-es 1.9 millió szarvasmarhából 2000-re 805 ezer maradt, a sertésbıl 7.3 millióból 4.8 millió, a juhból 2.3 millióból 1.1 millió lett az ország állománya! Vágóállatból az 1985. évi 2.3 millió tonna 2000-re 1.4 millió tonnára zsugorodott! Ezzel párhuzamosan a mezıgazdasági aktív keresık száma az 1985 évi 1 184 000-rıl 2000-re 404 ezerre, azóta 298 ezerre csökkent. E mellett jelentısen megnehezedett a termelés körülménye. Egy példán keresztül érzékeltetem e leépítı folyamatot. A búza piaci értékesítési átlagára 1996-ban kilónként 23.9 Ft. volt. Az ezt követı években 21.6, 16.0, 20.1 Forint, majd 2000-ben 28.2 Ft-ra ugrott. Ugyanakkor egy hektár búza termelési költsége 56 ezer Forintról 101 ezer Forintra emelkedett 1996 és 2000 között. A bemutatott átlagosan évi 20%-os termelési költségnövekedés mellett a folyamatosan dráguló mőtrágya felhasználása hatóanyagban számolva 315 kg-ról 132 kg-ra esett! Ez például a búza esetében az 1991-es 5190 kg-os hektáronkénti termésátlagot 3600 kg-ra módosította! EZ A TENDENCIA TOVÁBB FOLYTATÓDIK AKKOR IS, HA BELÉPÜNK AZ EU-BA! A KÜLÖNBSÉG AZ LESZ A MAI HELYZETHEZ KÉPEST, HOGY NEM LESZ ÖNÁLLÓ TÖRVÉNYALKOTÁSI LEHETİSÉGÜNK E FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA, HISZEN JOGALKOTÁSUNK 70-80%-A KIKERÜL A MAGYAR PARLAMENTBİL! Nem folytatom tovább a részletekkel. Csupán az volt a célom, hogy adatokkal is alátámasztva érzékelhesse mindenki, hogy ilyen gazdasági, piaci körülmények között a földtulajdonosok zöme alig várja, hogy megszabaduljon a földjétıl! Ez az egyén részérıl érthetı. De a politikai hatalom részérıl nem! Ha ilyen állapotban a teljesen sikertelen KVÓTÁKAT eredménynek fogadnánk el, mi is a hazaárulás bőnébe esnénk! A kvótákat látva prognosztizálható a magyar tulajdonon alapuló mezıgazdaság gyors és teljes leépülése, majd megszőnése. A külföldi földfelvásárlások gyors lezajlása! A gyorsaság azért fog bekövetkezni, mert az uniós gazda, ha Magyarországon vesz földet, megkapja rá a 100%-os otthoni támogatást! Milyen versenyelınyt lehet ilyen helyzetben bemutatni a magyar gazdáknak?” Az EU-kvótákkal kapcsolatban két nagyon fontos körülményre kell a fentieken kívül felhívni a figyelmet: 1. A magyar termıföld 4 500 000 hektárról 3 487 792 hektárra csökken, ami azt jelenti, hogy 22,5 %-kal (1.012.208 hektárral) kevesebb termıterületet használhatunk mezıgazdasági termelésre az EU-ban, mint ami a lehetıségünk.
- 156 2. Az egészséges táplálkozást biztosító növények kvótája lett a legdrasztikusabban kevesebb az adottságainknál (durumbúza, rizs, paradicsom, tej, saját elıállítású hús). Viszont a legtöbb kockázattal járó gyümölcs, az ıszibarack és a körte kvótája magasabb az adottságunk szerintinél. Ugyanide tartozik, hogy a természetes takarmány adottságunk szerint elıállítható mennyiségének csak 24,8 %-a támogatott! 3. Összefügg az EU-kvótákkal az élelmiszeripar helyzete, hiszen azok olyan szinten állapították meg a növények termesztését, az állatok tartását, amely a multinacionális élelmiszeripari üzemek és a multinacionális kereskedelem kapacitásának megfelel. Az 1990-es diktatúraváltás elsı és legfontosabb ténykedése a mezıgazdaság és az élelmiszeripar likvidálása volt. Ennek következtében – mintegy a kvóták elırehozott hatásaként – parlagon maradtak jelentıs termıföld területek, a termelés nagyságrendekkel visszaesett a nyersanyag és az élelmiszeripari termékek vonatkozásában egyaránt. Az élelmiszeripari létesítmények „privatizálása” tulajdonképpen egyes élelmiszeripari ágak (olajipar, cukoripar) teljes megszőnését vagy lényeges visszafejlıdését eredményezte, a hozzá kapcsolódó mezıgazdasági termeléssel együtt. Kimondhatjuk: ma nincs Magyarországnak élelmiszeripara. A Lisszaboni Szerzıdés tervezetének a mezıgazdasággal kapcsolatos legfontosabb intézkedései 1. A Lisszaboni Szerzıdés EUM 4. cikke a mezıgazdaságot és halászatot is az EU és a tagállamok megosztott hatáskörő területeként határozza meg. Ennek egyenelvőségbıl eredı következménye (lenne) az, hogy az EU-n belül esélyegyenlıség érvényesülne minden mezıgazdasági termelıre. Ennél fogva a tagdíjakból visszaosztott támogatásnak azonosnak kellene lennie minden tagállamban. Ezzel szemben a magyar mezıgazdasági termelı csak töredékét kapja annak a támogatásnak, ami egy régi tagállam mezıgazdasági termelıjét megilleti, sıt – elırehozva a Lisszaboni Szerzıdés EUM 107. cikkének alkalmazását – megtiltja a magyar államnak, hogy saját költségvetése terhére kiegyenlítse ezt az esélyegyenlıtlenséget. („Nagy kegyesen” annyit engedtek meg, hogy a támogatás összegét a régi tagállamok támogatási normájának 55 %-ára egészítse ki a magyar kormány.) Ez azt jelenti, hogy a támogatást töredékét kapó magyar mezıgazdasági termékek nem versenyképesek a jelenlegi tagországok termékeivel, viszont azok – természetesen alacsonyabb áron – eláraszthatják a magyar piacot, eladhatatlanná téve a „drága” hazai terméket. (EUM 34, 35. cikk) 2. Ez az elv ellentétben áll a Lisszaboni Szerzıdés EUM 37. cikkében megfogalmazottakkal, hiszen abban a következı szerepel: „az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.” Bár ez a cikk a „kereskedelmi jellegő állami monopóliumok kiigazításáról” rendelkezik, nem pedig a tıke szabad áramlásának kedvezményezettjeirıl, a nemzetközi kereskedelmi monopóliumokról, amelyekre ez a kiigazítás nem vonatkozik. Különös jelentısége van ennek a cikknek, ha az állami tulajdon eszelıs privatizálási hullámaira gondolunk! 3. A tagállamok különbözı – a nemzeti értéket termelı – gazdasági feltételekkel rendelkeznek. A technikai jellegő feltételek kiegyenlíthetıek, a természeti feltételek sohasem. Azért, hogy egy tagállam nemzeti értékei ne tudjanak érvényesülni, „olvasztótégelybe” kell tenni az összes tagállamot (az „egyenlıbbek” külön érdekeinek érvényesítésével) és el kell tőntetni a természeti adottságokból származó elınyöket. A EUM 174. cikkben meghirdetett „társadalomi, gazdasági és területi kohézió” erre szolgál, amelynek anyagi fedezetét elsısorban a tagállamok tagdíjaiból, a „közössé” tett vámbevételekbıl és az áfa-bevételekbıl visszaosztja a kohézió elvének megfelelıen a Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege és az Európai Beruházási Bank (EUM 175. cikk). 4. Ebbıl a „kohéziós” szemléletbıl következik az a megállapítás a Lisszaboni Szerzıdés EUM 38. cikkben, hogy „Az Unió közös mezıgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.” Az EUM 38. cikk, az EUM 39. cikk, az EUM 40., EUM 41., EUM 42., EUM 43., EUM 44. cikkek minden rendelkezése ezt a „közös” szemléletet tükrözi, a tagállamok egyéni sajátosságainak teljes mellızésével. Az EUM 38. cikk „mezıgazdasági termékek” definíciója [(1) bekezdés: „’Mezıgazdasági termékek’ a termıföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó elsı feldolgozási szint termékei.”] ad különös jelentıséget
- 157 annak, hogy a miért kellett a termıföldet „tıke” részeként meghatározni az 1999-es szerzıdéssel, amelyet hatályban hagy a Lisszaboni Szerzıdés. Az EUM 43. cikk a mennyiségi korlát tilalmát oldja fel a kohézió érdekében (amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek) és átszakosítással a biztosítékot a piac nélkül maradt termelıknek. Az EUM 44. cikk ugyanezt teszi a „kiegyenlítı díjak” alkalmazásával a kohézió szellemében, a nemzeti piacnak saját érdekben tett ár és adó jellegő védıintézkedések tilalmával szemben.
___________________________________________________________________
- 158 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország mezıgazdasági politikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa Tulajdon és birtokviszony A termıföld „mezıgazdasági termék” a Római A termıföld és minden, ami a föld alatt és föld felett Szerzıdés 39. cikkely szerint, ezért bárki van, az egyetemes magyarságot jelentı Szent tulajdonolhatja és birtokolhatja. Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona, amelyen birtokjogot csak a Szent Korona államalapító és államalkotó tagja birtokolhat. A Szent Korona államalapító és államalkotó tagjainak kizárólagos birtoklási joga a termıföld felett és az alapvetı élelmiszerek elıállításában és forgalmazásában. Esélyegyenlıtlen termékértékesítés Az igény és a lehetıség alapján - „áru szabad áramlása” liberális alapelv, - összehangolt belföldi termelés és felhasználás, - tiltó rendelkezések, - versenyképesség biztosítás a külföldi - kvótarendszer, termékekkel szemben, - diszkriminatív támogatás, - nemzetközi termelés- és értékesítés - külkereskedelmi korlátozás összehangolás
___________________________________________________________________
- 159 -
A pártok mezıgazdasági politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ Kiemelt szerepet az építıiparnak, a mezıgazdaságnak és a turizmusnak Kis- és közepes mérető birtokra épülı, változatos termékszerkezető mezıgazdaság. Államilag is támogatott, önkéntes beszerzési, termelési, feldolgozási, illetve értékesítési társulásokat hozunk létre. A helyi és regionális szinten elismert termékek, az értékesítésre is lehetıséget adó piacok fejlesztése elısegíti a helyi identitás erısítését éppúgy, mint a lakossági ellátás mellett a turizmus, falusi turizmus kibontakozását. A mezıgazdaság területén segíteni kell a vállalkozásokat abban, hogy az értékesítési láncba bekapcsolódjanak, valamint a feldolgozóipar is rájuk épülhessen.
___________________________________________________________________ Jobbik Mezıgazdasági és vidékmentési alapvetések Állami eszközöket bevetve feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minıségő élelmiszerek elıállítására képes magyar feldolgozó és élelmiszeripart, az alapanyagot szolgáltató mezıgazdasággal együtt. A gazdák bármilyen, a felvásárlók általi megkárosítása törvény által minısített bőncselekmény legyen A vidék népességmegtartó képességének helyreállítása és növelése, az egészséges mezıgazdasági alapanyag- és élelmiszer-elıállítás és az adottságainkra épülı turizmus A betegségmegelızı egészségturisztikai szolgáltató ágazatnak Belsı és külsı mezıgazdasági és élelmiszerpiacaink visszaszerzése A föld és vizeink nem tıke kategória, hanem a haza természetföldrajzi megtestesítıje, nemzeti kultúránk hordozója, életterünk, lételemünk és a legjelentısebb lehetıségeket hordozó munkahelyteremtı eszközünk Állami tulajdonban lévı, illetve az állam által felvásárolt földbirtokot nemzeti tulajdonban kívánjuk tartani a létrehozandó Nemzeti Birtokpolitikai Központ kezelésében. Innen kaphatják meg hosszú távú bérletbe elsısorban fejleszteni szándékozó háztáji gazdálkodók, ıstermelık, gazdálkodni vágyó fiatalok, családok vagy önkormányzatok, közösségi földprogramjaik keretében. A teljes vidéki népesség fenntartható tájgazdálkodását, a magas hozzáadott értékő egészséges élelmiszer-alapanyagot és más közjavakat elıállító emberi tevékenységet érti elsısorban mezıgazdaságon. Társadalmi szintő gazdasági és „közjóhatékonysági” mutatókkal is meg kell alapozni. Felülvizsgáljuk a csatlakozási szerzıdés számunkra hátrányos elemeit és más nemzetközi kötelezettségeinket (pl. WTO) annak érdekében, hogy a most 100%-ban nyitott belsı élelmiszer piacaink védelmét a jelenleginél sokkal hatékonyabban biztosíthassuk. Kétszintő élelmiszer-önrendelkezés A többi tagállamból érkezı élelmiszerimportunk ne haladja meg a 25%-ot Uniós Közös Agrárpolitika megfelelı keretet biztosítson szemléletváltó vidékmentı és agrárpolitikánk továbbviteléhez. Önrendelkezési kultúrájának A társadalom jóllétének mérési lehetıségeit Van, ami nem tehetı pénzzé: a termıföld Elıvásárlási jog a Nemzeti Birtokpolitikai Központ, valamint a fiatal és helyben gazdálkodók számára. A hatályos földtörvény olyan irányú módosítása, amely megakadályozza a külföldiek földtulajdonszerzését a moratórium lejárta után is. zsebszerzıdések semmisségi szankcióit Hosszú távú kedvezményes haszonbérleti szerzıdéssel
- 160 Földhasználatot biztosítunk a mélyszegénységben élık számára A mezıgazdaság népességmegtartó képességének helyreállítása A teljes lakosság magas minıségő, eredetjelölt, GMO-tól mentes, helyi élelmiszerekkel való ellátását, és a vizeinkre, hagyományainkra és táji adottságainkra épülı idegenforgalmi ágazat élelmiszerigényeit és az exportot is A fejleszteni szándékozó háztáji gazdálkodók, ıstermelık, kis és közepes gazdálkodók földhöz jussanak Nagy hozzáadott értékő, emberi munkaerıt igénylı ágazatokat, mint a zöldség- és gyógynövénytermesztést, ökogazdálkodást, állattenyésztést, a kisfeldolgozókat és a bortermelést Közjót szolgáló agrármodell, mezıgazdasági üzemszabályozás Ágazatonként és tájegységenként az optimális üzemméretet Vegyes gazdálkodást Vetésforgó alkalmazása CO2-semleges saját bioüzemanyagot állítunk elı. „Az vagy, amit megeszel”: a minıségi élelmiszer elıállítása magas élelmiszerbiztonsági és beltartalmi követelményekkel, alacsony vagy nulla szermaradványtartalommal. Bioüzemanyag-felhasználást csak élelmiszer-elıállítás céljára A mezıgazdaság üzemanyag önellátása bioüzemanyaggal Élelmiszer-önrendelkezés, helyi élelmiszerkereskedelem nem árasztjuk el az elıállítási ár alatti dömpingáron más nemzetek piacait. A teljes termékpálya elemei a gazdálkodók közösségeinek birtokában maradnak A közétkeztetésben csak a helyi gazdaság helyi termékei kerülnek felhasználásra A helyi élelmiszerértékesítést végzı szövetkezet Egészséges hazai élelmiszerek és termelési módok támogatása Piacvédelem Természetes trágya felhasználásával elıállított növényi tápanyagokat Hagyományos módon elıállított, helyi alapanyagokból készített élelmiszerek.
___________________________________________________________________ MSZP Az új gazdaságpolitikai modell az agrárium és az élelmiszer-gazdaság jelentıs felértékelését feltételezi. Egyre több élelmiszerre lesz szükség, és ezek ára egyre magasabb lesz. Az eddigieknél lényegesen jobban kihasználjuk a magyar agrárium hagyományos értékeit és jövıbeni lehetıségeit. Javítjuk a termékek minıségét és feldolgozottságának fokát. Növelni szükséges az állattenyésztés arányát, fejlesztjük a kertészeti kultúrákat, a vegyes üzemi struktúrákat. Az élelmiszeripar erıteljes fejlesztése Bioenergia elıállításá Gabona és olajosnövények más típusú feldolgozása, illetve a biomassza hasznosítása Szövetkezeteket elismerjük közcélú szervezetként, beruházásaikhoz induló tıkét biztosítunk A magyar élelmiszeráruk részaránya növekedjen a kiskereskedelmi forgalomban Termelıi szövetkezések Azt szeretnénk, hogy minden megmővelhetı földdarab a magyar gazdálkodóé legyen. Földért életjáradék program Osztatlan közös tulajdon fenntartható használata Vízvagyon ésszerőbb, korszerőbb és hatékonyabb felhasználása, a termálvíz fokozottabb hasznosítása Duna–Tisza-csatorna megépítése Olyan közös európai mezıgazdasági politikát támogatunk, amely biztosítja a magyar gazdák egyenlı esélyeit a nemzetközi versenyben, és elısegíti az ágazat további modernizációját, a növénytermelés és állattenyésztés optimális arányának megteremtését, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését, valamint a vidéki életminıség érdemi javítását. EU határozottabban alkalmazzon piacvédelmi intézkedéseket, biztonsági szabályokat az Unión kívüli országokból érkezı termékekre Iskolai gyümölcsellátási program SPS támogatási rendszer jövedelembiztonságot garantál, ugyanakkor segíti a biztonságot, az egészséges élelmiszerek elıállítását. Fenntartjuk a termesztési és kereskedelmi tilalmat a génmódosított kukoricára.
- 161 -
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? – Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért?
Mit?
Hogyan?
Az EU „belsı piaca” az ipar teljes kiszolgáltatottságát jelenti a multinacionális cégeknek, következetesen alkalmazva a négy liberális alapelvet (a tıke-, az áru-, a szolgáltatás- és a munkaerı szabad áramlása).
Az alapvetı életfeltételeket biztosító (energia- és nehézipar) visszaállamosítása. Az ipar az önellátási rendszer része.
Az ipar alapvetı feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életföltételeinek eszköz részét.
Szent Korona Értékrend Az ipar alapvetı feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életföltételeinek eszköz részét. - A Gondoskodó Magyarországon = az ipari termék gyártásának technológiája és a gyártásakor felhasznált anyagok és a keletkezı hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet; = olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási technológia és csomagolóanyag használata tilos, amelyek használatával az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani lehet. - Az alapvetı emberi jogok biztosítását szolgáló termékek elıállítása Mindazon termékek elıállítása, amelyek az állampolgárok alapvetı jogainak biztosítását szolgálják állami koordináció alapján, a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékekkel azonos módon történik, vagyis az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden iparosnak, vállalkozónak termékenként azt a kontingenst, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a megkeresett elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül az állam biztosít = beruházási támogatást, = alap- és félkészanyag koordinációt. - A kiegészítı emberi jogok biztosítását szolgáló termékek elıállítása A személyes használatú termékek és a családi használatú beruházások fedezete az egyéni elismerés mértéke (jövedelem). = Állami tulajdonban vannak az alábbi tevékenységeget végzı szervezetek: energiaátalakítás, bányászat, közlekedési eszközök gyártása, közút- és vasútépítés, gépgyártás, építıanyaggyártás, vegyipar, gyógyszeripar, könnyőipar. = Az elızı felsoroláson kívül esı termelıtevékenység magántulajdonon alapuló szervezetekben történik. Az állam a termékeket igénylı állampolgárok számára információt szolgáltat azoknak a termelı szervezeteknek az adatairól, amelyek elıállítói, gyártói az igényelt terméknek és hitelt nyújt a termék beszerzésére. A Gondoskodó Magyarország a termelı magánvállalkozások számára - beruházási hitelt vagy támogatást ad és - anyag-, illetve félkészáru koordinálást végez. Az Alaptörvény50 általános irányelvei az iparpolitikára: 23., 47., 53., 104., 109., 115., 116., 117., 118., 119. §.
50
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc
- 162 -
Lisszaboni Szerzıdés51 A négy liberális alapelv hatása a magyar iparra „A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben a Szerzıdések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása.” [EUM 26. cikk] Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (ipari is) monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint a EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” Mint azt az elmúlt 22 év gyakorlata bizonyította, a globalizáció azt jelenti, hogy az ipar – éppúgy, mint a gazdaság minden ága - teljes egészében a multinacionális cégek tulajdonába, illetve kiszolgálói körébe kerül, vagyis a nemzet gyarapodását elısegítı nemzeti ipar nincs. Az EU „belsı piaca” az ipar teljes kiszolgáltatottságát jelenti a multinacionális cégeknek, következetesen alkalmazva a négy liberális alapelvet (a tıke-, az áru-, a szolgáltatás- és a munkaerı szabad áramlása). A Lisszaboni Szerzıdés iparra vonatkozó rendelkezéseit az EUM 57., 36., 96., 179., 173. cikk, az EUM 6., az EUM 34., 35 cikk, az EUM 107. cikk és az EUM 162., 163., 164. cikkek tartalmazzák. Alaprendelkezésnek tekinthetı az áru és a szolgáltatás szabad áramlását biztosító EUM 34., 35. cikk, amely a következık szerint rendelkezik: „A tagállamok között tilos minden behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.” Ez a rendelkezés a magyar ipari tevékenységet teljesen gúzsba köti, mivel a magyar tulajdonú cégek lényegesen rosszabb technológiai feltételek között mőködnek, mint a jelenlegi EUtagországokban lévı vetélytársaik. Az eltérı feltételek következtében nincsenek versenyhelyzetben. A Lisszaboni Szerzıdés EUM 107. cikke viszont megtiltja, hogy egy tagország saját termékeit állami támogatással versenyképessé tegye. Az EU bürokrácia az ipari tevékenység folytatását olyan feltételek meglétéhez köti, amely a vállalkozó számára jelentıs egyszeri beruházási költséget jelent, a vállalkozás fenntartásának pedig megnövekednek a rendszeres improduktív kiadásai. A „nemzeti ipar”-nak nevezett korcs a multinacionális cégek részére történı beszállítói tevékenységek végzésére szőkült. Ennek az a következménye, hogy alkalmazkodnia kell az „uniós normákhoz”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy „EU-támogatást” pályázhat meg (2009ben Magyarországon benyújtott 4700 pályázatból 320-at fogadtak el támogatásra). Pályázat elutasítása, vagy pályázat be nem nyújtása esetén – ha megfelelı önrésszel rendelkezik a vállalkozó – hitelt kényszerül felvenni. A pályázattal vagy hitellel elért uniós normák teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozó tevékenységére a hitel törlesztésének teljes idejére szüksége van a „belsı piacnak”. A tıke szabad áramlása ugyanis lehetıvé teszi azt, hogy a beszállítást igénylı multinacionális cégek kénye-kedve szerint változzék a beszállítói tevékenység iránti igény. Magyarul: ha a multinacionális cég olcsóbb (vagy valami egyéb ok miatt kedvezıbb) beszállítót talál, akkor felbontja a szerzıdést. Ugyanez a helyzet akkor is, ha megszünteti annak a terméknek a gyártását, amelyhez a beszállító tevékenységét igénybe veszi.
___________________________________________________________________
51
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 163 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország iparpolitikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa Az ipari tevékenység célja Életfeltételek eszközeinek profitcentrikus biztosítása Anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása az a keresletet környezet- és emberromboló ember és a környezet károsítása nélkül. szakbarbarizmussal, a jövı felélésével elıállított termékek kínálatával manipulálva. Termelıeszközök tulajdon- és birtokviszonya: A tıke szabad áramlása miatt döntıen idegen Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, tulajdon („mőködı tıke”) és az idegen birtoklás a az egyetemes magyarság tulajdona, amin jellemzı birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet. A magyar termék versenyképessége A megkülönböztetı támogatási rendszer miatt Az önellátási rendszer következtében a magyar kirekesztett a hazai piacról is. termék a hazai ellátás alapja. A versenyképességet befolyásoló tényezık: - Termékek EU-s és állami „támogatása” töredéke A magyar termékek minden idegen termékkel az eredeti tagállamokban alkalmazottnak. szemben elsıbbséget élveznek. - Kiegészítı állami támogatás tilalma. Az önellátás következtében értékazonos cserealap - Idegen termék behozatali korlátozásának a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!) tilalma. - Vámunió. (Védıvám tilalma) - Egységes adórendszer. - Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)
___________________________________________________________________
- 164 -
A pártok iparpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ Kiemelt szerepet az építıiparnak, a mezıgazdaságnak és a turizmusnak A magyar építıipar beindítása Elı kell segítenie az építıiparban az „energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés” megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul. A lakásállomány 10%-ának felújítása 80 000 építıipari munkahelyet teremtene és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná. Az iparfejlesztés alapja a megfelelı infrastruktúra kialakítása: alapvetıen az adott térség erıforrásaira, versenyelınyeire építkezve lehet fejleszteni az adott térségben található vállalkozásokat (pl. a mezıgazdaságra épített feldolgozóipar vagy borút: turizmus és mezıgazdaság összekapcsolása). Az energiafüggıség leküzdésével és az alternatív energia hasznosításával energiafüggetlenséget kell elérnünk.
___________________________________________________________________ Jobbik Geotermikus és egyéb alternatív energiaforrások támogatásával csökkentjük hazánk energiaimportfüggıségét, hozzájárulva egyben a hozzá tartozó háttéripar fejlesztéséhez is. Biztonságos ellátás A lehetı legnagyobb mértékben csökkentse hazánk kiszolgáltatottságát saját energiahordozókra való támaszkodással Energiafüggetlenség és energiatakarékosság Az energiaforrások garantált profitját megszüntetjük Meghatározzuk a fogyasztói energiaárakat A Paksi Atomerımő üzemidı-hosszabbítása Hazai szén-, kıolaj- és földgázbányászat esetében jelentısen megemeljük a bányajáradék mértékét Alternatívák az energiapolitikában Geotermikus energia sokirányú hasznosítására Vízenergia
___________________________________________________________________ MSZP A nyersanyagforrások kinyerése az építıiparra, a technológiai fejlesztésekre is kihat. Csökkentjük az ország külsı energiafüggıségét Javítjuk a köz- és magánépületek energiateljesítményét Panel, Panel+ és Ökoprogramok Minden magyar család jusson hozzá a költséghatékony energiaforrásokhoz Megújuló energiaforrások – szél, nap, földhı – alkalmazásához kamatmentes hitel Javítjuk a környezeti tudatosságot Kapcsolt energiatermelés Lakossági megújuló és energiahatékonysági program Kistérségi biogáz és biomassza programot
- 165 Zöld tömegközlekedési operatív program „Szociális Zöldenergia Foglalkoztatási” modell Geotermikus energia felhasználása Újra megnyitni a szénbányákat
- 166 -
- 167 -
Szolgáltatás A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erıszakolt, önpusztító majmolás? Miért? Az EU állampolgárainak „közös érdek” néven megfogalmazott kiszolgáltatottsága a multinacionális szolgáltató cégek érdekeinek, különösen az életfeltételek biztosítása terén (pl. elektromos energia-ellátás, gázszolgáltatás) okoz mérhetetlen károkat.
Mit? Az alapvetı életfeltételeket biztosító (energia- és gázszolgáltatás) visszaállamosítása. A szolgáltatás az önellátási rendszer része.
Hogyan? A kommunális és szociális szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévı szervezetek végzik.
Szent Korona Értékrend 1.
Általános tulajdoni viszonyok - az energiatermelı-, távközlési- és közlekedési szolgáltatást végzı, valamint az alapvetı életfeltételeket biztosító ipari szervezetek állami, vagy területi önkormányzati tulajdonba kerülnek, - a termıföld, az állatállomány, a mezıgazdasághoz-, valamint a szolgáltatáshoz és a kisárutermeléshez használt termelıeszközök olyan családi magángazdaságok birtokába (föld), illetve tulajdonába kerülnek, amelynek minden tagja magyar állampolgár.
2.
A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos általános követelmények: - a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott technológia és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a dolgozók egészségét, sem a természetet; - a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztetheti, és a természetet nem károsíthatja. A kommunális és szociális szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévı szervezetek végzik. Az alapvetı emberi jogokat biztosító szolgáltatások kvótáit és a kvótán felüli szolgáltatások díját az állami költségvetés állapítja meg. Az alapvetı életfeltételek kvóta alapján végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az állami költségvetés fedezi.
3. Az általános gazdasági érdekő szolgáltatások (kommunális és szociális szolgáltatás) 3.1 Energia A Gondoskodó Magyarország alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban: a lakossági hı- és villamos energia ellátást – személyekre megállapított kontingensig – állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani. A nem lakossági, illetve a kontingensen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hıenergia ára tartalmazza az energiahálózat üzemeltetési költségét is. A kıolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani: az alapvetı életföltételek biztosítására az egyiket, az egyéb tevékenységekre a másikat. Az alapvetı életföltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése, közbiztonság, élet- és vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme) részére megállapított ár nem tartalmaz infrastruktúra fenntartási költséget, míg az ezen kívüli esı tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz. Ezt az alapelvet a Gondoskodó Magyarország a hatalomra jutása után lehet megvalósítani, az energiaszektor állami tulajdonba vonását követıen. Állami feladat a szükséges erımővek beruházási költségének biztosítása. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert a rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztetı (atom-, víz- és ásványi anyag átalakítás), a Gondoskodó Magyarország megalakulását követı egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe elsısorban (alternatív energiaforrások). Az átalakítás fı szempontjai: természetbarát, lehetıleg helyi energiatermelı berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával (a Települési Önellátó Rendszer részeként). A Gondoskodó Magyarország –hatalomba kerülését megelızıen legalább a központnak helyet adó településen – meg fogja valósítani az új elektromos- és hıenergia ellátó helyi erımő üzembe állítását. Ezt követıen – amennyiben a GONDOSKODÓ MAGYARORSZÁG
- 168 Gazdasági Integráció nyeresége és a helyi önkormányzatok támogatása lehetıvé teszi – további erımőveket telepít azokba a településekbe, amelyek Települési Önellátó Rendszert üzemeltetnek. A telepítés sorrendjét a település GONDOSKODÓ MAGYARORSZÁG Gazdasági Integráción keresztül bonyolított forgalmának egy fıre esı része határozza meg. A Gondoskodó Magyarország támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának fıbb szempontjait kielégítik. 3.2 Közlekedés, távközlés A Gondoskodó Magyarország alapelve a közlekedéssel kapcsolatban az, hogy a. vízi- közúti- és vasúti közlekedési útvonalak létesítése, valamint a. tömegközlekedés és az áruszállítás jármőveinek beszerzése, (a közúti árufuvarozás jármőveinek kivételével) állami költségvetésben tervezett feladat. A vasúti- és légi közlekedés üzemeltetését, valamint a közutak felügyeletét a közlekedési kormányzathoz tartozó állami vállalatok végzik. A vízi közlekedés és a közúti tömegközlekedés üzemeltetése a települési önkormányzatok feladata. A közlekedésre használt energiahordozók (hajtó- és kenıanyagok) árai tartalmazzák az ország közút- és vasúthálózatának karbantartási és felújítási költségeit. A távközléssel kapcsolatban az általános alapelv két elemét külön-külön is kell értelmezni. Az elsı elem szerint csak olyan eszközöket lehet alkalmazni, amelyek sugárzással, vagy egyéb módon nem károsítják a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyesek sem az ember testére, sem az élı- és élettelen környezetre. A másik elem a hagyományos távközlési rendszerek (rádió, tv) mellett vonatkozik az Internetre is, amelyet a „Világ szellemi szemétdombja” jelenlegi szintjérıl a „Világ szellemi kincsestára’” szintjére kell emelni. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutásig elkezdi kialakítani azt a távközlési hálózatot, amely az általános alapelvnek megfelelıen az embert szolgáló „informatikai társadalom” kialakításának az alapja lesz, és hatalomra jutását követıen fog teljessé válni. 4.
A nem általános gazdasági érdekő szolgáltatások (szolgáltató kisipar) A kommunális és szociális szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat magántulajdonon alapuló kisipar végzi. A Gondoskodó Magyarország a szolgáltató kisiparosok számára - beruházási támogatást és hitelt biztosít, és - anyag-, illetve félkészáru koordinálást végez.
a
Az Alaptörvény52 általános irányelvei a szolgáltatáspolitikára: 23., 35., 44., 53., 84., 104., 107., 111., 112., 117., 118., 119., 128., 138.. §. „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény53 irányelvei a szolgáltatáspolitikára: 85. §.
___________________________________________________________________
52 53
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.doc
- 169 -
Lisszaboni Szerzıdés54 A négy liberális alapelv hatása a magyar szolgáltatásokra „A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben a Szerzıdések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása.” [EUM 26. cikk] Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (szolgáltatás is) monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” Az EU állampolgárainak „közös érdek” néven megfogalmazott kiszolgáltatottsága a multinacionális szolgáltató cégek érdekeinek [EUM 20. cikk és EUM 26., 27, cikkek], különösen az életfeltételek biztosítása terén (pl. elektromos energiaellátás, gázszolgáltatás) okoz mérhetetlen károkat. Így a Lisszaboni Szerzıdésben megfogalmazottak megvalósításának nincsenek meg a reális feltételei, ismét bizonyítva, hogy a jogok az azok gyakorlását biztosító feltételek nélkül üres és teljesülhetetlen feltételek maradnak. Ennek ismeretében kell értelmezni az EUM 14. cikkben meghatározott európai törvény jelentıségét: „..az Unió és a tagállamok saját hatáskörükben és a Szerzıdések alkalmazási körén belül gondoskodnak arról, hogy ezek a szolgáltatások olyan - így különösen gazdasági és pénzügyi elvek alapján és feltételek mellett mőködjenek, amelyek lehetıvé teszik rendeltetésük teljesítését. Ezeket az elveket és feltételeket a tagállamok e szolgáltatások nyújtására, igénybevételére és finanszírozására vonatkozó - a Szerzıdéseknek megfelelı - hatáskörének sérelme nélkül rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletek formájában az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.” A EUM 107. cikk (1) bekezdésében leírt tilalom azt eredményezi minden szolgáltató tevékenységgel kapcsolatban, mint a gazdaság egyéb területein is, hogy a multinacionális cégek monopóliuma biztosított legyen azzal, hogy a hazai vállalkozók esélyegyenlısége állami támogatással ne valósulhasson meg. Az EUM 45., EUM 46., 48., EUM 47. cikkek által adott „munkavállalói szabadság” a szolgáltató szakmában dolgozóknak tehát azt jelenti, hogy ha szakmájukat gyakorolni akarják, akkor rákényszerüljenek a multinacionális cégek kiszolgáltatottjává válni olyan módon is, hogy még lakóhelyük, vagy országuk elhagyására is kényszeríthetık legyenek. Az EUM 56., 58., 59., 60. 61., az EUM 57. és 62. cikkek két jelentıs elemet tartalmaznak: 1. Ha Magyarországon egy korábbi EU-tagország állampolgárának szolgáltatói vállalkozása van, akkor az – a már meglévı EU-szabványnak megfelelı feltételek miatt – maradjon esélyfölényben azzal a magyar állampolgárral szemben, akinek a feltételek megteremtése „EU-harmonizációs” kötelezettsége. Ha a magyar vállalkozó versenyképessé akar válni, akkor kényszerüljön besétálni a hitelcsapdába, a piac változásai miatt kockáztatva nemcsak vállalkozását, hanem egyéni egzisztenciális és anyagi biztonságát is. 2. A pénzügyi szolgáltatások liberalizációja „helybe hozza” a hitelcsapdát és egyben azt is biztosítja, hogy a pénzintézet multinacionális tulajdonosai szerezzék meg a megfelelı piaci manipuláció eredményeként a szolgáltatói kapacitást.
___________________________________________________________________
54
Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 170 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország szolgáltatáspolitikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa A szolgáltatás célja Életfeltételek profitcentrikus biztosítása a keresletet Az igény szerinti életfeltételek biztosítása, a átverés-show-kal erıszakolt, önpusztító majmolással lehetıségek szerint, a kötelezettségek és jogok manipulálva. összhangjában. Termelıeszközök tulajdon- és birtokviszonya: A tıke szabad áramlása miatt döntıen idegen Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, tulajdon („mőködı tıke”) és az idegen birtoklás a az egyetemes magyarság tulajdona, amin jellemzı birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet. A magyar termék versenyképessége A megkülönböztetı támogatási rendszer miatt Az önellátási rendszer következtében a magyar kirekesztett a hazai piacról is. termék a hazai ellátás alapja. A versenyképességet befolyásoló tényezık: - Kiegészítı állami támogatás tilalma. A magyar termékek minden idegen termékkel - Idegen termék behozatali korlátozásának szemben elsıbbséget élveznek. tilalma. Az önellátás következtében értékazonos cserealap - Vámunió. (Védıvám tilalma) a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!) - Egységes adórendszer. - Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)
___________________________________________________________________
- 171 -
A pártok szolgáltatáspolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ A szociális biztonság politikát új alapokra kell helyezni A szociális biztonságot fenntartó szolgáltatásokat végzık számára új megegyezést, kiszámítható alapokat kell teremteni. Újra kell teremteni a terület jogbiztonságát is. Az Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését és az egymás iránti megbecsülést és elkötelezıdést (szolidaritást) közös alapértékeknek tekintjük. Célunk a valódi esélyek megteremtése és a tevékenység díjazása, a nyomorból kilépni szándékozóknak segítı kéz nyújtása és a teljesen elesettek felemelése. A szociális biztonság finom szövetét ne dúlja fel, az egyének és családok elemi biztonságát kiszámíthatóan garantálja, ösztönözze és segítse a gyermekvállalást, a nemzet fennmaradását, és lehetıségek biztosításával adjon esélyt mindenkinek az önálló élethez. Vissza kell állítani, meg kell erısíteni a szociális segítık, ápolók, gondozók, szakmájukat tisztességgel végzık megbecsülését.
___________________________________________________________________ Jobbik Stratégiai fontosságú szolgáltatások, mint az energiaszolgáltatás, az állam ellenırzése és irányítása alatt mőködjenek. A gazdálkodás sokfajta, jól képzett szakmunkást igényel. Mindez biztosítja egy település családfenntartó képességét, kijelöli a családok szerepét, és mőködteti a szükséges alapszolgáltatásokat, az oktatási, szociális, közigazgatási intézményeket. Csökkentjük a közszolgáltatási- és a parkolási díjakat.
___________________________________________________________________ MSZP Aki dolgozik, képes legyen tisztességesen megélni a munkájából; aki gyermekeket nevel, annak ez ne legyen teher; aki idıs és beteg, ne érezhesse magát kiszolgáltatottnak és feleslegesnek; aki bajba jutott, az bízhasson a szociális intézmények rendszerében és méltóságát megırizve, biztosan számíthasson a társadalom szolidaritására Gyermekszegénység elleni program Szociális lakásotthonok Mentorálási tevékenységet, illetve hálózatot használják fel a támogatások kezelésére Gyermekjogi biztos
- 172 -
- 173 -
Idegenforgalom Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevı mintaadás, vagy haszonszerzı szemfényvesztés? Miért? Az EUM 195. cikk az idegenforgalmat is a „közös” ügyek körébe vonja és kötelezıen végrehajtandó törvénnyel vagy kerettörvénnyel „egészíti ki” az egyes országok törvényeit, ha azok saját érdeket képviselve nem harmonizálnak az EU törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel.
Mit? Az idegenforgalmat kultúraközvetítı feladatára kell visszaállítani.
Hogyan? A sajátos magyar vendéglátási hagyományok érvényesítésével.
Szent Korona Értékrend Az idegenforgalomnak a Gondoskodó Magyarország politikai és gazdasági életében kiemelt jelentısége van Politikailag eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként mőködı állam megismerésével mintát szolgáltassunk az egész emberiségnek. Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életföltételeinek biztosításához. A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak. Az állam koordinálja a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevı magánvállalkozóknak a létesítmények kihasználásának koordinálását. A koordinációban részt vevı vendéglátóhelyek számára a Gondoskodó Magyarország - beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve - mezıgazdasági és élelmiszeripari termék koordinációt végez. Az Alaptörvény55 általános irányelvei a idegenforgalmi politikára: 23., 53., 104., 120. §.
___________________________________________________________________
55
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc
- 174 -
Lisszaboni Szerzıdés56 A négy liberális alapelv hatása a magyar idegenforgalomra „A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben a Szerzıdések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása.” [EUM 26. cikk] Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (idegenforgalom is) monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” A EUM 195. cikk az idegenforgalmat is a „közös” ügyek körébe vonja és kötelezıen végrehajtandó törvénnyel vagy kerettörvénnyel „egészíti ki” az egyes országok törvényeit, ha azok saját érdeket képviselve nem harmonizálnak más tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel. Ugyanakkor „az uniós idegenforgalmi vállalkozások versenyképességének elısegítését” - vagyis az idegenforgalmi multinacionális cégek támogatását tőzi ki „kiegészítı” tevékenysége feladatául. A Lisszaboni Szerzıdés szerinti idegenforgalom célja nem az, hogy a különbözı országok állampolgárai megismerjék egymás hazáját, kultúráját, hanem kizárólag üzleti oldalról végez szabályozást. Nem az idegenforgalom emberi vonatkozásait támogatja, mert „a harmadik országok”-ban történı vendégeskedés, vagy a „harmadik országok” állampolgárai vendégül látása olyan kapcsolat-teremtı tevékenység, amely a „közös érdek”-kel vagy a kohézióval ellentétes. Ennek – véleményem szerint – két oka van: 1. Az utaztatás, a szállodai szolgáltatás azoknak a multinacionális cégeknek a szinte kizárólagos tulajdonában vagy érdekeltségében van, amelyek sajátos üzletpolitikája nem tőri meg a „nyilvános külsı szabályozást”, még akkor sem, ha ezt ténylegesen ı maga teszi. Ebben az esetben ugyanis olyan ellenırzést tenne lehetıvé az EU-bürokrácia számára, amelyen keresztül – akár közvetlenül, akár közvetve – olyan tevékenységek kerülnének nyilvánosságra, amelyek nem egyeztethetıek össze az EU hivatalos alapelveivel. Köztudott, hogy az olaj, a fegyver mellett a kábítószer és a prostitúció a legnagyobb nyereséget hozó „ágazat”. Ezeknek az üzleti haszon mellett jelentıs szerepük van az erkölcsi értékek devalválásában, a „fellazításban”, vagyis a diktatórikus hatalom fenntartásának nélkülözhetetlen eszközei. Ezért kell a Lisszaboni Szerzıdésben kihangsúlyozni, hogy a kisegítı szabályozás célja az, hogy „elımozdítsa a tagállamok együttmőködését, különös tekintettel a bevált gyakorlatok cseréjére”. A „bevált gyakorlat” pedig egyértelmő: a multinacionális szállodaláncok profitjának minél nagyobb növelése, bármilyen eszközök felhasználásával. 2. A „civilizált” emberek részérıl egyre nagyobb az érdeklıdés a „természetes” élet iránt, amit a „falusi turizmus” elégít ki. Ez összefügg azzal az anyagi érdeken túlmutató ténnyel is, ami a jelenlegi EU-tagországok lakói jelentıs részének globalizációtól való elfordulásában mutatkozik meg (52 % kilépne az EU-ból). Ez viszont ellentétes a regionalitás, a „kohézió” elvével, amely a gyökerekbıl eredı kötöttségtıl akarja „megszabadítani” az embereket.
___________________________________________________________________
56
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 175 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa Az idegenforgalom célja: Haszonszerzı szemfényvesztés, erkölcs- és Az ember harmóniáját teljessé tevı mintaadás a egészségromboló kiegészítı szolgáltatásokkal Magyar Küldetés szerint. manipulálva a keresletet. Termelıeszközök tulajdon- és birtokviszonya: A tıke szabad áramlása miatt döntıen idegen Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, tulajdon („mőködı tıke”) és az idegen birtoklás a az egyetemes magyarság tulajdona, amin jellemzı birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet. A magyar termék versenyképessége A megkülönböztetı támogatási rendszer miatt Az önellátási rendszer következtében a magyar kirekesztett a hazai piacról is. termék a hazai ellátás alapja. A versenyképességet befolyásoló tényezık: - Termékek EU-s és állami „támogatása” töredéke A magyar termékek minden idegen termékkel az eredeti tagállamokban alkalmazottnak. szemben elsıbbséget élveznek. - Kiegészítı állami támogatás tilalma. Az önellátás következtében értékazonos cserealap - Idegen termék és szolgáltatás behozatali a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!) korlátozásának tilalma. - Vámunió. (Védıvám tilalma) - Egységes adórendszer. - Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)
___________________________________________________________________
- 176 -
A pártok idegenforgalmi politikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ Kiemelt szerepet az építıiparnak, a mezıgazdaságnak és a turizmusnak A turizmusban olyan horizontális szolgáltatási láncokat kell kialakítani, amely segítségével több vendégéjszakát töltenek el a turisták az adott településen, illetve térségben.
___________________________________________________________________ Jobbik Kedvezı továbbfejlıdési feltételeket biztosítunk a turizmusnak, kiemelten a gasztro- és borturizmusnak, az egészségturizmusnak, azon belül a gyógyturizmusnak, ami a finanszírozási és kapacitáskihasználási nehézségekkel küzdı egészségügynek is kitörési pontot jelenthet. A belföldi turizmus fellendítése érdekében újra adómentessé tesszük az üdülési csekket. Betegségmegelızı egészségturisztikai szolgáltató ágazat Vízi, egészség-, öko-, életmód-, oktató és lovas turizmus A környezet és a táj gondozása beindítja az idegenforgalmat.
___________________________________________________________________ MSZP Természeti adottságaink, a gyógyvíz, a bor, a gasztronómia, a lovas kultúra, a vidék kulturális értékei Egészségturizmus, kongresszusi turizmus és örökségturizmus A turizmus fejlesztése érdekében erısítjük a fenntarthatóság, az esélyegyenlıség, fogyasztóvédelem és a klímabarát szemlélet érvényesülését.
- 177 -
Szállítás és közlekedés A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tıkekiszolgáló eszköz? Miért? Idegen érdek érvényesül az út- és vasútépítésben, az üzemeltetésben és a szállításban egyaránt.
Mit? A nemzeti vagyon növekedésébıl épített és fenntartott utak, magyar tulajdonú közlekedési és szállítási vállalatok.
Hogyan? Az út- és vasútépítés és fenntartás állami feladat, azok üzemeltetéssel és a szállítással szolgálják ki az állampolgárokat.
Szent Korona Értékrend 1.
2.
Személyforgalom A tömegközlekedési eszközökkel történı utazás a Gondoskodó Magyarországon alapvetı állampolgári jog. Ezt a jogot - a felkészülési idıszakban (ifjúkorban), - a tapasztalatátadás korszakában (nyugdíjaskor) lévı magyar állampolgárt, valamint - a gyermekét nevelı anyát (amíg anyasági elismerésben részesül) térítésmentesen, míg az aktív korú (és nem anyasági elismerésben részesülı) állampolgárok díjazás ellenében gyakorolhatnak. A tömegközlekedést a települési önkormányzatok tulajdonában lévı szervezetek végzik, amelyek mőködését a állami költségvetés fedezi. Áruszállítás A gazdaság koordinálása kiterjed a termékeknek, terményeknek a termelıtıl a kiskereskedelemhez történı szállítására is, bel- és külföldön egyaránt. A koordinált gazdaságon belüli áruszállítás a Gondoskodó Magyarország tulajdonában lévı közúti-, vasúti- és víziszállítási szervezetek végzik azon az útvonalon, ahol kiépült közút vagy vasúthálózat van, illetve a vízi szállítás lehetséges és a szállított termék, termény számára ez technológiai szempontból megfelelı. A termékek, termények sajátosságai által igényelt körben, illetve a termelı- termıhely és a célhelyiség között a szállítást magánszemélyek, illetve magántulajdonú szervezetek végzik. A Gondoskodó Magyarország a gazdasági koordinációban részt vevı szállítási magánvállalkozásoknak - beruházási támogatást és hitelt biztosít, - a más szállítóeszközökkel történı szállításokat koordinálja.
Az Alaptörvény57 általános irányelvei a szállítási és közlekedési politikára: 23., 53., 104., 109., 118., 121., 123., 124., 125. §.
___________________________________________________________________
57
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc
- 178 -
Lisszaboni Szerzıdés58 A négy liberális alapelv hatása a magyar közlekedésre és szállításra „A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben a Szerzıdések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása.” (EUM 26. cikk) Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (közlekedési és szállítási is) monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” A közlekedésre a szolgáltatásnyújtás szabadsága vonatkozik az EU-ban [EUM 58. cikk (1) bekezdés]. Az Unió a tagországokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik a közlekedés és transzeurópai hálózatok kiépítése és mőködtetése terén. (EUM 4. cikk). Azt, hogy a szolgáltatás szabadsága és a megosztott hatáskör mit jelent, az EUM 90., 91., 92., 93., 94.. 95., 97., 99., 100, valamint a 96 és 98 cikkek rendelkezései tartalmazzák, elıírva a közlekedéssel kapcsolatos EU törvények és kerettörvények szabályozási köreit. Ezek legfontosabb elemei: - a díjtételek azonosak, - a határátlépéssel összefüggésben a fuvardíjakon felül felszámított költségek vagy díjak nem léphetnek túl egy ésszerő szintet, - tilos a fuvarozóknak az azonos áruk azonos viszonylatban történı fuvarozása esetén különbözı díjakat és feltételeket megállapítani az áru származása vagy rendeltetési helye szerinti tagállamtól függıen, - Németországra továbbra is érvényben maradnak azok az intézkedések, amelyek védik a német fuvarozók érdekeit. Magyarországra közútjait az EU tagországok szállítócégei ezután éppúgy, mint eddig, használati díj fizetése nélkül használták és használják, viszont az utak építése és karbantartása a magyar költségvetést terhelte. (Az autópálya használati díjak természetesen kivételt jelentenek, de ezt a használó egységesen fizeti – vagyis a magyar igénybe vevı éppúgy, mint az idegen.) Az EU csatlakozás után a különbözı módon elvont pénzbıl (EU tagdíj, adó jelentıs része és a vámtételek átengedése) pályázat útján (tehát nem a magyar érdekek érvényesítésével) a közút és vasút-hálózat fejlesztésére fordítandó költségek egy részét megkaphatjuk, a fennmaradó összeg a magyar költségvetést terheli. A multinacionális cégek érdeke itt abban érvényesül, hogy az építést és üzemeltetést „koncesszióban” az állam megbízásából végzik. Vagyis a „megosztott hatáskör” azt jelenti, hogy az EU dönt a közút- és vasúthálózat bıvítésérıl, korszerősítésérıl, a tılünk elvont pénzbıl egy részét finanszírozza, a magyar állam pedig a multinacionális cégeknek fizet azért, hogy a használati díj ıket illesse. A magyar szállítók vonatkozásában az EU-csatlakozás a következıt jelenti: 1. Az uniós bürokrácia igénye szerint beruházásra és rendszeres költségnövekedésre kényszerül. 2. A piaci helyzete elvileg egyenlı bármely EU-tagországbeli társával, viszont a természetszerő esélyegyenlıtlenségben dolgozik, hiszen - a belföldi szállításban a külföldi cégek olyan feltételekkel rendelkeznek, amelyek a magyar szállító lehetıségeit meghaladják, árban nem tud versenyképes lenni, de nem az EU tiltó rendelkezése miatt, hanem azért, mert a költségei jelentıs részét kitevı belföldi üzemanyagárat a szolgáltató multinacionális cég úgy alakítja, ahogyan az a „közös érdek” (értsd alatta: idegen érdek) megköveteli; - a külföldi szállítási feltételek a jelenlegi EU tagországokban (különösen Németországban) esélyegyenlıtlenséget eredményeznek, még akkor is, ha a magyar szállító saját nyeresége terhére igyekszik versenyképességét megtartani.
___________________________________________________________________
58
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 179 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország közlekedés- és szállításpolitikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa Az idegenforgalom célja: Tıkekiszolgáló eszköz. Az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás. Termelıeszközök tulajdon- és birtokviszonya: A tıke szabad áramlása miatt döntıen idegen Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, tulajdon („mőködı tıke”) és az idegen birtoklás a az egyetemes magyarság tulajdona, amin jellemzı. birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet. A magyar termék versenyképessége A megkülönböztetı támogatási rendszer miatt Az önellátási rendszer következtében a magyar kirekesztett a hazai piacról is. termék a hazai ellátás alapja. A versenyképességet befolyásoló tényezık: - Termékek EU-s és állami „támogatása” töredéke A magyar termékek minden idegen termékkel az eredeti tagállamokban alkalmazottnak. szemben elsıbbséget élveznek. - Kiegészítı állami támogatás tilalma. Az önellátás következtében értékazonos cserealap a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!) - Idegen termék és szolgáltatás behozatali korlátozásának tilalma. - Vámunió. (Védıvám tilalma) - Egységes adórendszer. - Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)
___________________________________________________________________
- 180 -
A pártok közlekedés- és szállításpolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ Jobbik A vasút versenyképességének növelése Vasútvonalak koncesszióba adása Megvédjük a személyszállítást A vasúti és autóbuszos közlekedést rendszerszemléletben, térségi szinten valósítjuk meg Közúti, folyami és légi közlekedés Budapest közlekedése Egyéni és közösségi közlekedési lehetıségek minıségi megújítása Kötött pályás közlekedés fejlesztését Informatikai alapvetések
___________________________________________________________________ MSZP A gépjármőgyártásban már ma is nagyhatalom vagyunk. A beszállítói megrendelések révén a hazai kis- és középvállalatok megerısödnek Folytatjuk a legfontosabb autópálya-építéseket. Közösségi közlekedésre fordítható összegek mértékét a következı három évben a GDP 1 százalékában maximáljuk Valamennyi település elérhetı legyen tömegközlekedési eszközzel Legfontosabb vonalakon fejlesztjük a vasúthálózatot Tömegesíteni és demokratizálni kell az internethasználatot Magyarországon.
- 181 -
Kereskedelem A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? Miért? Magyarország egyetlen nemzeti kereskedıje sem köthet üzletet önállóan olyan partnerével, amelynek székhelye nem EU-tag ország (EUM 64. cikk (2) bekezdés)
Mit? A magyar értékek magyar érdeket szolgálnak.
Hogyan? A lehetıségek szerinti termékeket, terményeket, szolgáltatásokat eljuttatni az igény szerinti személyhez, társadalmi csoporthoz.
Szent Korona Értékrend 1.
2.
Belkereskedelem A Gondoskodó Magyarország belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítı termékeket, terményeket eljuttassa a termelıtıl az állampolgárig. A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem. Az állami gazdaság-koordinációban résztvevı boltok végzik - a kiegészítı emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvetı emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz. A Gondoskodó Magyarország a kiskereskedınek = beruházási támogatást- és hitelt biztosít, = a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását koordinálja. Külkereskedelem A Gondoskodó Magyarország külkereskedelmének feladata, hogy a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, illetve a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelı minıségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa. A külkereskedelem, mint a Gondoskodó Magyarország gazdasági koordinációjának a része szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. Ennek két oka van: - ne fordulhasson elı negatív külkereskedelmi egyenleg, ami veszélyezteti az alapvetı emberi jogok biztosítását, és a pénz értékközvetítı szerepét, - védıvám alkalmazása annak érdekében, hogy a magyar áruk szolgálják elsıdlegesen a Magyarországon jelentkezı igények kielégítését, a külföldi áruk szerepe a választékbıvítésre és az itthon nem, vagy nem megfelelı mennyiségben elıállítható termékmennyiségre korlátozódjon.
Az Alaptörvény59 általános irányelvei a kereskedelempolitikára: 23., 31., 53., 104., 107., 121., 122., 125. §.
___________________________________________________________________
59
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.doc
- 182 -
Lisszaboni Szerzıdés60 A négy liberális alapelv hatása a magyar kereskedelemre „A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben a Szerzıdések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása.” [EUM 26. cikk] Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (kereskedelem is) monopóliumát erısíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelı monopólium jellegő vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.” 1. Az EU „belsı piaca” a kereskedelem teljes kiszolgáltatottságát jelenti a multinacionális cégeknek, következetesen alkalmazva a négy liberális alapelvet (a tıke-, az áru-, a szolgáltatás- és a munkaerı szabad áramlása). A „belsı piac” kialakítása [EUM 26., 27. cikk] ugyancsak a multinacionális cégek érdekét szolgálja, éppúgy, mint az EU „kizárólagos hatásköre” a „közös kereskedelempolitikára” [EUM 3]. 2. A nemzeti érdekérvényesítés kizárását jelenti a vámunió [EUM 3. cikk (1) bekezdés], amely megtilt minden olyan rendelkezést, amely a nemzeti áruk védelmét jelenti [EUM 28. cikk (1) bekezdés]. A „harmadik (EU-n kívüli) országokkal” történı kereskedelem a „közös kereskedelempolitika” része [EUM 28. cikk (2) bekezdés] része, tehát Magyarország egyetlen nemzeti kereskedıje sem köthet üzletet önállóan olyan partnerével, amelynek székhelye nem EU-tag ország [EUM 64. cikk (2) bekezdés]. Magyarország mezıgazdasági és ipari termelıi alacsonyabb szintő termelési feltételekkel rendelkeznek, mint az EU jelenlegi tagországaiban mőködı és hasonló tevékenységet folytató vállalkozások, a hátrány megszüntetésének módja a hitelcsapdába terelés. A mezıgazdasági termelés a kvótarendszer korlátozása és a negatív diszkriminációval elfogadott támogatási rendszer miatt árban is esélyegyenlıtlen [EUM 107. cikk (1) bekezdés] helyzetben van az EU jelenlegi tagjainak termékeivel szemben, tehát az EUM 34., 35, 36., 37. cikkekben szabályozott „Mennyiség korlátozások tilalma” gyakorlatilag nemcsak a magyar nemzeti mezıgazdasági és ipari termelést, és a szolgáltatások teljes kiszolgáltatottságát jelenti, hanem a kereskedelmi tevékenység multinacionális érdek szolgálatába állítását is. A kiskereskedı olyan feltételeket lesz kénytelen teljesíteni, mint beruházással, mint a rendszeres kiadások növelésével, amely eleve kétségessé teszi vállalkozása folytatását. Nem marad más megoldás, mint a hitelcsapda elfogadása, ami gyakorlatilag a kereskedelmi vállalkozó anyagi és egzisztenciális megszőnését jelenti, hiszen nála az áru- és szolgáltatás szabad mozgása jelenti azt a megoldhatatlan vészhelyzetet, ami a mezıgazdasági és ipari termelıknél, valamint a szolgáltatóknál a tıke tranzit-jellegő szabad áramlása formában jelentkezik. A Lisszaboni Szerzıdés tervezet kartellellenes rendelkezése [EUM 101. cikk] nem más a fentiek miatt, mint egy értelmetlen, látszat-demokratikus intézkedés, hiszen az legfeljebb a multinacionális cégek egymással szembeni magatartását szabályozhatják, ami minket nem érint. A kiskereskedı – az áru szabad mozgásának és a magyar termék versenyképtelenségének következtében – a multinacionális cégek által irányított beszerzési kényszerpályán tud mozogni. Az egyenlıtlen versenyhelyzet miatt nemhogy extraprofitot, de megélhetéséhez szükségek minimális árrést sem tud elérni. Ebben a helyzetben nincs lehetısége arra, hogy akár egyénileg, akár kartellbe tömörülve befolyásolni tudja a piac alakulását. 3. Az erıfölénnyel történı visszaélés tiltása a Lisszaboni Szerzıdés tervezetben (EUM 102. cikk) a farizeus magatartás egyik legtökéletesebb megjelenése. Ellentétes ugyanis a kapitalizmus gyakorlati alapelvével – amit a négy liberális alapelv közvetít -, azzal, hogy a „nagy hal megeszi a kis halat”. Ennek gyakorlati példáját adja az, hogy minden bevásárlóközpont megnyitása egyben a környezetében lévı kiskereskedık csıdbejutását eredményezte és az alapszemlélet miatt eredményezni is fogja. Az EUM 207. cikkben – a Lisszaboni Szerzıdés tervezet más cikkeivel kapcsolatban is kifogásolt - objektivitás hiánya jelenti azt, amiért az esélyegyenlıtlenséget valósítja meg a kereskedelempolitikában alkalmazott védintézkedés. A belsı piacra vonatkozó 60
Lisszaboni Szerzıdés Az Európai Unióról szóló Szerzıdés (EUSZ) és az Európai Közösséget Létrehozó Szerzıdés (EUM) módosításáról - http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc
- 183 kereskedelempolitika önmagában is hátrányos, különösen a kiváltságokat nem élvezı tagállamokra, ezzel az intézkedéssel viszont az ellehetetlenítés eszköze, arra az esetre, ha más ürüggyel védintézkedést érvényesíteni nem lehet.
___________________________________________________________________
- 184 -
Az EU és a Gondoskodó Magyarország kereskedelempolitikájának összefoglalása EU-tagország
Szent Korona Országa A szolgáltatás célja Az igénytıl függetlenül létrehozott, ellenırizetlen Az emberi munka eredményének kölcsönös minıségő termékek és szolgáltatások kínálatával hasznosítása, az igények kielégítése a manipulálni a keresletet. rendelkezésre álló lehetıségekkel. Termelıeszközök tulajdon- és birtokviszonya: A tıke szabad áramlása miatt döntıen idegen Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, tulajdon („mőködı tıke”) és az idegen birtoklás a az egyetemes magyarság tulajdona, amin jellemzı, a multinacionális kereskedıláncok birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja formájában. szerezhet. A magyar termék versenyképessége A megkülönböztetı támogatási rendszer miatt Az önellátási rendszer következtében a magyar kirekesztett a hazai piacról is. termék a hazai ellátás alapja. A versenyképességet befolyásoló tényezık: - Kiegészítı állami támogatás tilalma. A magyar termékek minden idegen termékkel - Idegen termék behozatali korlátozásának szemben elsıbbséget élveznek. tilalma. Az önellátás következtében értékazonos cserealap - Vámunió. (Védıvám tilalma) a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!) - Egységes adórendszer. - Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)
___________________________________________________________________
- 185 -
A pártok kereskedelempolitikával kapcsolatos ígéreteinek kivonata kampányprogramjuk alapján MDF-SzDSz Nem szerepel a programban.
___________________________________________________________________ FIDESZ Tisztességes viszonyok kialakítását a kereskedelemben A piac a kereskedelem területén is saját törvényeit követi, és abban az államnak nem lehet korlátozó szerepe. A verseny korlátozása csak a fogyasztókat hozná hátrányba. Ugyanakkor nyilvánvaló: a piaci erıfölénybıl származó diktátumok gyakorlata sem egyenlı a szabad kereskedelemmel Az állam a mainál jóval aktívabban használhatná a tisztességes kereskedelem érdekében és a hazai beszállítók védelmében a jelenleg is rendelkezésre álló szabályozási eszközeit. Új szabályozási eszközökkel is érvényesíthetı, hogy a bevásárlóközpontok betartsák a szerzıdéses fizetési határidıket. Hazai beszállítók jog- és érdekvédelmi intézményrendszerének kiépítése.
___________________________________________________________________ Jobbik Megerısítjük a helyi termelık érdekvédelmi szervezeteit, piacokat nyitunk, ahol – a kereskedelmi láncok megkerülésével – közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni. A „80% hazai – 20% import” szabály multik által történı betartatása Minıségi, táj-specifikus élelmiszer-feldolgozást és a kereskedelem fejlesztését helyezzük a középpontba. Nemzetünk maga határozza meg agrár- és élelmiszerkereskedelem-politikáját A teljes termékpálya elemei a gazdálkodók közösségeinek birtokában maradnak, az alapanyag elıállítástól a feldolgozáson át a bel- és külkereskedelemig. Teljes körő elektronikus kereskedelem Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatainkat az arab államokkal
___________________________________________________________________ MSZP Középtávú kereskedelmi stratégiát készítünk, fejlesztjük a kereskedelmi parkokat. Elı kell segíteni a piaci szereplık közötti együttmőködést. Helyi értékesítési lehetıségek, a szövetkezetek, hálózatok, a termelıi piacok, valamint a háztól történı eladás Helyi kis piacok mőködése A piacbıvítés fı területe Európa keleti fele, a mediterrán térség és Kína lehet.
