NCST szakterületeket érintő válaszadási séma Jelen: 1.
2010-es helyzetkép
A napenergia fotovillamos eszközökkel, hálózati villamosenergia-termelésre való felhasználása jelenleg kevéssé elterjedt (összes beépített teljesítmény 2009-ben kb. 650 kW volt), noha az első napelemek és napelemes berendezések már 1975-ben elkészültek Magyarországon, és jelentős kutatási-fejlesztési valamint ipari háttérrel rendelkezünk. Annak ellenére, hogy a hazai alkalmazások többsége kezdetben a helyi, autonóm áramellátást segítő rendszereket jelentette (off-grid), mára már a villamos hálózatra termelő fotovillamos rendszerek vannak túlsúlyban (on-grid), és a jövőben is ezen alkalmazások lesznek dominánsak. Ezen belül az épületek tetőjére installált (rooftop) és az épületek szerkezetébe integrált (BIPV) rendszerek elterjedése várható hosszú távon, amelyek azon túlmenően, hogy villamos energiát termelnek, árnyékoló és hőszigetelő hatásuk miatt jelentős mértékben csökkentik az épület energiaigényét. A fotovoltaikus (napelemes) áramtermelés a jelenleg ismert egyik legtisztább technológia, kifogyhatatlan, CO2 semleges, fenntartható, hosszú élettartamú energiaforrás:
2.
Magyarország jó adottságokkal rendelkezik ezen a területen, hatalmas a potenciál. Ez Magyarország legnagyobb nemzeti energiakincse Csúcsidőben termeli a legtöbb villamos energiát, amikor a hűtő rendszerek a legnagyobb terhelést jelentik a hálózat számára, Decentralizáltan is telepíthető, annak minden előnyével: hálózatminőség és –biztonság javítása terjedése szemléletformáló hatású, tudatos energiafelhasználásra ösztönöz környezetében Telepítése viszonylag nagy munkahelyteremtő hatással bír A rendszer mozgó alkatrészt nem tartalmaz, igen nagy megbízhatósággal, minimális karbantartási igénnyel, fix költséggel, zaj nélkül termeli a villamos energiát, legalább 25 évig Mérsékeli a hagyományos energiahordozóktól és ezek importjától való függést, ezzel nemzeti jövedelmet tart itthon, A tetőre szerelt napelemek árnyékoló hatása nyáron több °C-kal csökkenti az épület belső hőmérsékletét további értékes energiát takarítva meg,
Export-import arány, hazai gyártás
Jelenlegi hazai piaci méretek mellett a kérdés nem releváns. A magyarországi termelés egyelőre sokszorosa a felhasználásnak, de átlagos piaci szintekhez képest elenyésző. Modulgyártás: – SANYO (Japán) – 2004-től – KORAX – 2006-tól – FSD – Dunasolar, Helogrid megszűnt Gépgyártás, Technológia, K+F: – Budasolar Kft. és Kraft Zrt. – Energosolar Kft >> Greensolar (Kína) Méréstechnika: – Semilab Az ITD Hungary szervezésében számos nemzetközi hátterű gyártókapacitással bíró társaság érdeklődött az elmúlt években a hazai gyártási lehetőségek kiépítését illetően, azonban a hazai piac elégtelen szintje az érdeklődők túlnyomó többségét visszatartotta a tervek tényleges megvalósulásától. 3.
Hazai alapanyag potenciál, összetétel, származási hely, regionális megoszlás, ellátottság
Magyarország legnagyobb nemzeti energia kincse a napenergia! Nem függ a gazdasági és politikai tényezőktől és évente átlagban 1250 kWh/m2 érkezik a Napból és szinte korlátlan ideig áll rendelkezésre (még több 100 millió évig). Az ország területére évente 1,6x10 14 kWh = 160 000 TWh = 576 000 PJ érkezik a Napból és alig hasznosítjuk. A regionális eloszlás az alábbi ábrán követhető MANAP Iparági Egyesület www.manap.hu
Magyarország szoláris fotovillamos energetikai potenciálja felmérésre került: potenciálisan annyi napelemes berendezés volna telepíthető meglévő épületeinkre, autópályáink, vasúthálózatunk mellé és hasznosítatlan szabad földterületekre, amely a teljes villamosenergia ellátás legalább 12 szeresét megtermelné. 4.
Jogszabályi háttér
A VET és Vhr-je jelenleg 50 kWp méretig engedély nélkül engedi telepíteni a napelemes rendszereket, kizárólag a hálózati engedélyessel történő szerződésmódosításra van szükség. Ez egy pozitív lépés volt a 2008-as törvényváltozásban, bár a szolgáltatók időkorláthoz kötése kívánatos lenne. Az ennél nagyobb rendszerek (egy kisebb iskola is már könnyen meghaladja ezt a méretet) azonban több mint 20 engedélyhez vannak kötve (lásd. Energia Hivatal részére készült Energiaklub tanulmányát), ami nagyon megnehezíti a megvalósítást és tervezést, illetve akadályozza a rendszerek terjedését. A rendszerek telepítésének kétfajta alapvető célja – net metering (ad-vesz órával fogyasztáscsökkentés) és FIT (Feed-In-Tariff – támogatott visszavásárlási áron történő zöldáram értékesítés) közül jelenleg a reális visszavásárlási ár hiánya miatt csak fogyasztáscsökkentő beruházások valósultak eddig meg. A KÁT-ban szereplő alacsony visszavásárlási árak és a KÁT alapmodellje (lakosság, intézmények és kisvállalkozások nem a célcsoportja) miatt nem várható ebben a jogszabályi környezetben a napelemes rendszerek terjedése. 5.
Hasznosítási cél, irányok, leginkább érintett célcsoportok
6.
lakosság, vállalkozások, önkormányzati és állami intézmények saját energetikai beruházásaként költségcsökkentési, vagy bevételszerzési céllal – decentralizált módon, hálózati betáplálással kiserőművek értékesítési céllal, hálózati betáplálással
Meglévő támogatások, finanszírozási konstrukciók
A PV alkalmazások elterjedésének egyetlen akadálya a viszonylag jelentős kezdeti beruházási költség, amely a jelenlegi piaci áramárak mellett egyelőre 20-25 év körüli piaci alapú megtérülést eredményeznek (a fosszilis termelési árak az externális költségek érvényesítése nélkül napjainkban jelentősen olcsóbbak). Ezért a világon mindenütt – ahol kiépült jelentős PV alapú áramtermelés támogatással segítik az iparág fejlődését. Formái: FIT-KÁT – sok jó (és rossz) nemzetközi példa, „best practise” példák, meglévő kialakított hazai rendszer (alapok megvannak, CSAK átdolgozni kellene), akár beruházási támogatással együtt is működhet, differenciálás lehetősége is adott Beruházási Támogatás (BT) – Lassú, utóellenőrzése nehézkes, de az intézményi szektorban van létjogosultsága (EU forrásból magánberuházást nem lehet támogatni) Zöld Bizonyítvány (ZB)– drága, bonyolult, nincs rá jól működő nemzetközi gyakorlat, már rendszerrel nem fér össze MANAP Iparági Egyesület www.manap.hu
Kedvezményes Hitelek Áfa, és Szja kedvezmények A jelenlegi hazai támogatási rendszer elégtelen a PV iparág fellendítéséhez, a KÁT átvételi ár nem ösztönöz termelésre, az elvileg „nyitott” pályázati konstrukciók (KEOP-ok) támogatás intenzitása és megszerzésének nehézségei (adminisztratív terhek, átfutási idő, előtanulmányok, stb.) nem tették/teszik lehetővé a cél elérését, a PV rendszerek elterjedését. Elméletben van ösztönző rendszer, gyakorlatilag nem releváns a szerepük. A lakossági pályázatok (ZBR) szintén rendkívül hosszadalmas és körülményes konstrukciók, ráadásul időszakos jellegük mind a lakosság, mind az iparág számára kiszámíthatatlanná teszik a piacot és megnehezítik a hosszú távra történő tervezést. Finanszírozási lehetőségek is csak elvi szinten léteznek. Az EHA hitel alapvető műszaki kritériumait nem teljesítik a napelemes rendszerek, így csak piaci alapon lehet céges és intézményi beruházásokat megvalósítani. A lakosság számára elérhető MFB-s hitelkonstrukció elvileg kedvező, azonban nincs saját egységes feltételrendszere (a terítő hitelintézetek saját hitelezési gyakorlatuknak megfelelően egyedi módon nyújtják), gyakorlatilag egy lakáshitellel felérő ügyintézési igénye van, holott annak töredéke a mértéke. Sokat segítene itt egy egyablakos rendszer. Jövő: 7.
Stratégiai javaslatok
Az EU tagok megújuló cselekvési terveiben szereplő PV célok alapján ahhoz, hogy átlagosnak nevezhető célt fogalmazzunk meg a PV területén 2020-ra 500 MWp célkitűzés lenne legalább a kívánatos. Ekkora kapacitást a jelenlegi villamos energia hálózat is elbírna komolyabb átalakítás nélkül. A fotovillamos iparág és fejlesztésének stratégiai jelentősége A fotovillamos zöldáram termelés Európában, de az elmúlt pár évben a világ összes vezető gazdaságában hatalmas fejlődést könyvelhetett el. A gyors fejlődés az országok belső piacfejlesztési intézkedéseinek tudható be. Köszönhető ez annak a felismerésnek, hogy ez egy új, még támogatásra szoruló, de hatalmas potenciállal bíró, az energiafüggetlenség irányába mutató iparág, amely jelentős K+F igénnyel is rendelkezik. A fentihez hasonló célt gyors, hatékony támogatási és engedélyezési rendszerek által kialakított kiszámítható belső piacon lehet realizálni. Az európai növekedés ezen fő paraméterek figyelembe vételével kialakított piacoknak köszönhető. Ehhez a támogatási rendszernek egy szolidan növekvő pályára kell állítania a belső piacot, amelynek tudatosan eleinte a kisebb méretű installációkat (háztartási mérettől pl. néhány száz kWp-ig) kell támogatnia. Ezzel a semmiből pár év alatt felnőhet egy döntő többségében hazai tulajdonú, megfelelő know-how-val rendelkező hazai vállalkozói réteg. Ez a réteg később a technológia és a piac változásaihoz könnyen alkalmazkodik, a fentieknél nagyobb méretű rendszerek sem fognak gondot okozni nekik, illetve a környező országokban is képes lehet az energiapiac egyes szegmenseiben versenyképesen megjelenni. Az eltervezett konkrét célok (lásd fentebb pl: 500 MWp 2020-ra) eléréséhez mára vitathatatlanul a Feed-InTariff (visszavásárlási tarifa – jellemzően 20 évig előre fixált összeg, kis és nagy rendszerek szerint differenciálva) konstrukció alkalmazása az egyetlen hatékony eszköz. Az EU-n belül az északi országok kivételével mindenki, de még szomszédaink is szinte egytől egyig bevezettek egy FIT rendszert. A legkiforrottabb és követendő példa ebben a tekintetben a német rendszer, amelyet természetesen a magyar adottságokhoz ajánlatos igazítani. A KÁT rendszer jelenlegi formájában alkalmatlan a FIT rendszerek szerepének betöltésére, amelynek oka nem csak a jelenleg példátlanul alacsony fotovoltaikus KÁT ár, hanem az egyedi projektelbírálás, az előre nem transzparens futamidő és a lakosság/vállalkozások/intézmények adminisztratív feladatokkal való kívül rekesztése is a rendszerből. 8.
Célkitűzések, eszközök, kockázatok
A magyarországi PV áramtermelés európai szintű helyet kapjon a mindenkori megújuló energiamixben. Az 500 MWp kiépített kapacitás a kívánatos cél 2020-ra a jelenlegi 1 MWp alatti üzembe helyezettel szemben. Ennek feltétele, hogy 1. 2. 3.
alakítsunk ki egy fenntartható támogatási mechanizmust, akadály mentesítsük az adminisztratív eljárásrendet, garantáljuk a hatékony hálózati csatlakozási feltételeket,
amelyek együttesen lehetővé teszik a PV részarány jelentős növekedését a lakosság széleskörű bevonásával. Egy belső piac létrehozása továbbá elengedhetetlen ahhoz, hogy egy óriási léptékben növekvő iparágban magyar szereplők is megjelenhessenek. A közelmúlt negatív irányú tendenciáit (gyárbezárások) másképp nem lehet megfordítani. MANAP Iparági Egyesület www.manap.hu
9.
Javasolt felfutási pálya
A nemzetközi tendenciákat figyelembe véve Magyarországon a fotovillamos alkalmazások mennyiségének növekedésére az 500 kWp célt kitűzve a 2009-es tényadatokból kiindulva a következő előrejelzés adható. Különböző években az összes fotovillamos berendezés és energia termelése: Év 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2009-2020-ig összesen: 2030 2050
MWp
MWh
PJ
0,65 1 3 9 20 40 80 140 200 300 400 500
715 1100 3300 9900 22000 44000 88000 154000 220000 330000 440000 550000 1863015
0,002574 0,00396 0,01188 0,03564 0,0792 0,1584 0,3168 0,5544 0,792 1,188 1,584 1,98 6,706854
1800 6000
1980000 6600000
7,128 23,76
10. Szükséges intézkedések 2010-2020 (eszközök: támogatások, hitel, garancia, stb.) 1.) A hazai napelemes áramtermelésre vonatkozó FIT/KÁT alábbi fő vonalak szerinti átalakítása: Beruházási Támogatás (BT) igénybevétele nélküli telepítés mérete és típusa szerinti differenciált KÁT ár meghatározása (pontos számítást igényel a piactól és a lakosságtól elvárt BMR alapján) FIT-KÁT ár változtatási módjának előre meghatározása (Ezzel a beépítésre kerülő teljesítmények kordában tarthatóak (rendszerirányítási szempontok) a kiszámítható befektetési környezet megteremtése mellett) Futamidő min. 20 év. Ezen időszak alatt a tarifa változatlan (egyes országokban inflációkövető) Az adott termelő egységre annak üzembe helyezésekor érvényes KÁT ár vonatkozik (nem az engedély megadásakori, vagy kérelem benyújtásakori ár, ezzel kordában tartható a spekuláció) – ennek feltétele egy kiszámítható határidőkkel rendelkező eljárásrend az engedélyezési, csatlakozási kérelmekre (bármekkora méretű rendszerről is van szó) Jogosult bárki, aki legalább részben saját kockázatára PV rendszert épít Amennyiben egy adott projekt BT-ben részesült, úgy a részére a KÁT ár csak csökkentett mértékű lehet A támogatási rendszer feltételeinek pontos kidolgozásába tapasztalattal rendelkező nemzetközi szervezetek (pl. EPIA FIT Design csoport) és EU-n belüli kormányzati szervek bevonása 2.) A Beruházási Támogatások egyszerűsítése, gyorsítása – automatikus elbírálású konstrukciók kidolgozása 3.) Standard feltételrendszerű, a beruházás eszközeit fedezetül elfogadó kedvezményes finanszírozási megoldások kidolgozása (jelenleg nincs a lakosságon kívül PV célra igénybe vehető konstrukció) – Zöld Bank 4.) A VET és Vhr. módosítása oly módon, hogy a hálózati csatlakozás gyors, standard és egyszerű legyen minden rendszerméret esetében (csatlakozási feltételek, használható eszközök köre, átfutási idő, költségek viselése, stb.) 11. Jogszabályi változtatások, engedélyezési eljárás Fenntartható támogatási mechanizmus – KÁT rendszer módosítása, finomhangolása MANAP Iparági Egyesület www.manap.hu
Használjunk FIT rendszert (hosszú távú kiszámíthatóság) • Időtényező (20 év) • Nem lehet retrospektív • Számos jó (és rossz) példa Kövessük a PV rendszerek gazdaságosságát időről időre és adoptáljuk hozzá a FIT rendszert • Technológiai fejlődés > profitráta nő, ha FIT változatlan • A FIT szinteknek igazodniuk kell a BMR rátákhoz a mindenkori beruházási kockázatok mellett (nemzetközi átlag 8-10% BMR) Finomítsuk a FIT rendszert további paraméterekkel • Közvetlen fogyasztás prémiuma • Építési sajátosságok (Stand-alone, Roof, BIPV), méret szerinti különbségek Készítsünk „Nemzeti Útiterv”-et a hálózati paritás eléréséhez • PV rendszerárak folyamatosan csökkennek, hagyományos áramdíjak növekednek • Amint metszik egymást, nincs szükség támogatásra (fokozatos csökkentés) • Egy reális ütemterv sokat segíthet a paritás minél gyorsabb elérésében Adminisztratív eljárásrend átgondolása: • Egyablakos rendszer bevezetésének lehetősége • Szükséges hivatali engedélyek értelmes szintre csökkentése • Kisebb projekteknél automatikus engedélyezés • Engedélyek határidők közé szorítása • Minél olajozottabb és gyorsabb az engedélyeztetés és csatlakozás annál olcsóbb a támogatás (az idő pénz - kisebb visszavásárlási árral is ugyanakkora fejlődést érhetünk el) Hálózatcsatlakozási procedúra átalakítása Biztosítsuk, hogy a hálózathasználati engedélyeket és támogatásokat csak az arra érdemes, valós projektek kaphassák • Cél a spekuláció elkerülése és a kapacitások fenntartása • Engedélyek időbeli korlátossága az üzembe helyezésre vonatkoztatva A hálózati engedélyesek hálózatfejlesztési kötelezettségeinek előírása • A PV terjedése jótékonyan hat az elosztóhálózatra (decentralizáció, veszteségek), ehhez azonban hálózatfejlesztés is szükségessé válhat • A hálózati engedélyes képességének vagy szándékának hiánya akadályozhatja a PV rendszerek terjedését, ezt ösztönözni ajánlott Közbeszerzési kritériumok átgondolása Megengedőbb referenciakritériumok megfogalmazása, ami tekintetbe veszi a magyar piaci szereplők méretét (pl. több éves kizárólag erről a területről származó bevételi kritérium eltörlése, bizonyos méretű rendszerre kiírt közbeszerzési pályázathoz legfeljebb egy, a rendszer méretének negyedét elérő referencia megkövetelése). 12. Saját ágazatra és más ágazatra gyakorolt hatás A technológia ma azon a szinten van, hogy kiskereskedelmi áron 3-4, nagykereskedelmi áron 8-12 éves időtávon belül elérje a „grid-parity-t”, azaz önmagában, támogatás nélkül is versenyképes áron lehessen vele áramot előállítani. Azon országok, ahol megfelelő támogatással a belső piac húzóereje a célzott támogatásokon túl segíteni tudja egy saját iparág kifejlődését (K+F, gyártás, hazai tulajdonú installáló-, projekt- és erőmű tulajdonos cégek), a „grid-parity” elérését követően saját lábukon lesznek képesek biztosítani energiaellátásuk jelentős és egyre növekvő részét. Az ezt elmulasztó országok lassan a jelenlegihez hasonló, de más dimenziójú függőségi viszonyba kényszerülnek. A fentiek alapján Magyarországnak a zöld gazdaság kialakítása felé irányuló törekvéseinek egyik sarokköve kell, hogy legyen a hosszú távon legnagyobb energetikai potenciállal bíró fotovoltaikus iparág fejlesztése, és a nagyobb felhasználás irányába teendő lépése. Azon kívül, hogy az EU-n belül egyre több kezdeményezés mutatkozik a fotovoltaikus rendszerek villamosenergia felhasználásbeli részarányának javasolt mértékére, a mostani időpont két okból is megfelelő alkalom a stratégia és ennek támogatási hátterének kidolgozására, elindítására: 1.) a „grid-parity” még éppen elég távol van ahhoz, hogy legyen idő felkészülni rá, 2.) az eddig bevezetett támogatási rendszerek gyermekbetegségeiből már lehet tanulni, hatalmas tudásbázis gyűlt össze kormányzati és szakipari szövetségi szinteken egy, a céloknak megfelelő támogatási rendszer kidolgozásához. Ezzel akár a sok nem kellően átgondolt rendszert bevezető ország előtt realizálhatjuk stratégiai céljainkat megteremtve a regionális terjeszkedés alapjait. MANAP Iparági Egyesület www.manap.hu
