Napraforgó Óvoda Alsóörs éves beszámolója

Napraforgó Óvoda Alsóörs éves beszámolója 2015-2016 Intézményvezető: …………………………….. Intézmény OM- azonosítója: 201811

Csiszárné Huszár Judit

Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében:

Alkalmazotti közösség nevében:

……………………………………

……………………………………

Szekeres Károlyné

Hoffer Marianna

Szülői szervezet nevében:

Fenntartó nevében:

…………………………………………….

……………………………………………

Árvai Zseraldina

A dokumentum jellege: Nyilvános

Ph. Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 85. § (2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon. Önértékelési kézikönyv óvodák számára

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Óvodai nevelés.

Napraforgó Óvoda Alsóörs 8226 Alsóörs Óvoda u. 2.

Tel/fax: 87/447-086 20/2630893

email: [email protected]

I. Óvodánk szakmai munkája

1.

Intézményünk szakmai munkájának elemzése a 2015-2016-os nevelési évre készített munkaterv alapján

Gyermekközösségek Intézményünk gyermeklétszáma ebben a nevelési évben a következőképpen alakult: Gyermeklétszám okt. 1. Gyermeklétszám május 31. Bejáró gyerekek száma Tanköteles gyermekek száma Iskolába lépő gyerekek száma

További óvodai nevelés javasolt Félnapos óvodás Gyermekét egyedül nevelő szülő Szülői nyilatkozat alapján ingyenesen étkező gyermek 3 vagy több gyermek van a családban Nem étkező gyermek BTM-es gyermek Veszélyeztetett gyermek Hátrányos helyzetű gyermek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Gyermekvédelmi kedvezményben részesül

Katica csoport 26 29 4 9 8 1

Lepke csoport 26 29 6 11 9 2

2

-

8

18

8

5

1 3

2

1

-

A következő nevelési évre előjegyzett gyermekek száma: 19.

A 2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának 5.§-a kimondja: „Az óvodai csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát az NKT. 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportokra megállapított maximális létszám (25 fő) a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb 20 %-kal átléphető.” Ezért a következő nevelési év indítása előtt, ismételten a Fenntartó engedélye szükséges, hogy az előjegyzett gyermekek igénybe vehessék az óvodai nevelést. A 2016/2017-es nevelési év indításához a fenntartói engedélyt megkaptuk. 2015/2016-os nevelési évben elsődleges célunk volt: 

A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartásával a nyugodt, és kiegyensúlyozott légkör biztosítása



Törvényes és színvonalas intézményműködés biztosítása.

További céljaink: 

Az óvoda szabályozó dokumentumainak (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend) egységes értelmezése, gyakorlati megvalósítása



A szervezet szakmai színvonalának további erősítése

Nevelési év fő feladatai:      

Az új dokumentumok aktualitásának megőrzése Pályázati lehetőségek felkutatása, felhasználása a szakmai és tárgyi feltételek javítására Pedagógiai Programban megfogalmazott feladatok folyamatos megvalósítása Séták, kirándulások szervezésével természeti és társadalmi környezetünk megismerése, természet szeretetére, védelmére nevelés A törvényi előírásoknak megfelelő fejlődési napló vezetése, s ennek megfelelően tájékoztató a szülőknek Különös figyelmet igénylő gyermekek, tehetséges gyermekek felismerése, fejlesztése.

Nevelési év sajátos feladatai:      

Az önértékelés, a külső szakmai ellenőrzés és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetéséből adódó feladatok ellátása Minőségelvű működésünk garanciájaként óvodánk Önértékelési Programjának elkészítése Hatékony együttműködés a családokkal, szülői tájékoztatás hatékonyabbá tétele A „Zöld Óvoda” kritériumainak való megfelelés A gyermekek kulturált viselkedésének alakítása, formálása, a szülőkkel való együtt nevelés erősítése e témában Tervezési dokumentumok tartalmi és formai megfelelőségének átdolgozása, új fajta csoportnapló bevezetése: tervezési és értékelési technikák, módszerek

 Pedagógiai gyakorlati munkánk során a tevékenységekben megvalósuló tanulás során projekt módszer alkalmazása, melyekbe a gyermeki igények is beépülhetnek  Gyakornoki programban részt vevő gyakornok segítése, felkészülés a portfólió készítésére, a minősítésre.  Az óvoda udvarának további rendezése, virágosítása, sziklakert kialakítása, környezet fokozott védelme, szelektív hulladékgyűjtés folytatása Feladatainkat a törvényi szabályozás egyértelműen határozta meg. Intézményünkben két óvodapedagógust jelöltek ki tanfelügyeleti ellenőrzésre. Ennek megfelelően elkészítettük Önértékelési Szabályzatunkat, Önértékelési programunkat és önértékelési éves tervünket. Az ütemezett tanfelügyelet, jogszabályi változás miatt, törlésre került, nem valósult meg. Ennek következményeként, és a jogszabályok folyamatos változása, illetve az intézményvezető betegsége miatt, a nevelőtestület úgy döntött, hogy a pedagógusok önértékelését is a következő időszakra halasztják. 2016. évben módosítottuk Pedagógiai programunkat, melyet a nevelőtestület, a szülői közösség tagjai is elfogadtak. A 2016/2017-es nevelési évben kerül sor a gyakornok minősítésére. Az előző években megszerzett Madárbarát Óvoda és Zöld Óvoda címre büszkék vagyunk. Örömünkre szolgált és egyben utat mutatott, ahhoz hogy megvalósíthassuk a kritérium rendszerben vállalt feladatainkat. Ennek megfelelően természetbarát, környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk a gyermekek nevelése során. A természet szeretetére nevelést, a környezetvédő-természetvédő ember személyének alakítását már kiscsoportos korban elkezdjük. Ehhez jó alkalmat jelentettek az élményszerző kirándulások, séták. A természeti környezetben gyűjtött tapasztalatok segítették a gyermekek ismereteinek elmélyítését. A környezettudatos nevelés életünk részévé vált. A hulladékot szelektíven gyűjtjük a csoportszobákban, használjuk az udvari komposztálót. Barkácsoló délutánok alkalmával újrahasznosítottunk különböző anyagokat. A víz és energiatakarékosság fontosságára felhívjuk a gyerekek figyelmét. A nevelési év során igyekeztünk „zöld ünnepeink” köré szervezni tevékenységeinket. Ősszel, az Állatok világnapján, egész napos buszos kiránduláson voltunk a megújult veszprémi állatkertben. A gyerekek olyan élményekkel és új ismeretekkel tértek haza, melyekre alapozva, sikeresen dolgozhattuk fel az állatok témakörét. A Víz világnapjához kötődően, Víz nélkül nincs élet témahetek keretében tevékenykedtünk. A témahét keretében a víz, a tavak, a patakok, a folyók, élővilágával ismerkedtek meg a gyerekek. Ismereteket szereztek bolygónk nagyobb természetes vizeiről, a vizek védelméről, a környezet szennyezésről. Kirándulás keretében ellátogattunk a Balaton partjára, ahol a gyerekek természetes környezetben figyelték meg a tavat, a Séd patakot, mely a tóba folyik. . Vettünk vízmintát a Séd patakból, nagyítóval megnéztük milyen élőlények élnek a vízben. Összehasonlították a megfigyelt vizek élővilágát, nagyságát, a vizek mozgását, a növényzetét, és a vizek szennyezettségét.

A támogatói megállapodásnak köszönhetően voltunk horgászni az Ezüsthíd Horgászegyesület tanyáján. Itt megismerték a gyerekek a Balatonban élő halakat, ismerkedtek a horgászás szabályaival. A szülői visszajelzések alapján, a gyermekekben sikerült elültetni egy hasznos időtöltés csíráját. Beszélgettünk az egészséges életmód és a víz kapcsolatáról. Kiemeltük annak fontosságát, milyen szerepe van a víznek a táplálkozásunkban. A gyerekek előadást hallhattak a fogápolás fontosságáról, megismerkedtek a fogorvosi rendelővel, az abban található eszközökkel. Egészséges zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak, kóstoltak. Azok a szülők, akik eljöttek, /ismét nagyon kevés volt az érdeklődő/ gyermekbalesetekről, ezek megelőzéséről, szakszerű ellátásról hallhattak előadást. A Föld napján részt vettünk óvodásainkkal a falutakarításban. Voltunk kirándulni a Somlyó-hegyen, Balaton parton. Tapasztalatokat gyűjtöttünk zöldségesnél, vasútállomáson, postán. Az óvoda dolgozói fontosnak tartják, hogy már egész kicsi korban kialakítsák, megalapozzák a gyermekek környezethez, állatokhoz való felelősségteljes viszonyát. Kutyafelvezető segítségével kutyaterápiás foglalkozásokon vettek részt a gyerekek. Játékos tevékenységen keresztül, cselekvésbe ágyazottan történtek a foglalkozások. A csoportok közösségi életére, a nagy létszám ellenére is, az egymásra való odafigyelés, együttműködés volt jellemző. Az együttműködő, kölcsönös bizalmon alapuló óvodapedagógus-szülő kapcsolat kialakítására törekedtünk, hisz fontosnak tartjuk a szülők bevonását az óvodai nevelés folyamatába. A csoportok neveltségi szintjét figyelembe véve megállapítható, hogy a nevelési év végére a gyermekek többsége a csoportban kialakított szokás és szabály rendszer szerint éli mindennapi életét. Törekszünk arra, hogy minden szülőhöz eljuttassuk a Pedagógiai Program mellékleteként kidolgozásra került Szokás- és szabályrendszert. Ebben a nevelési évben az egyes gyerekeknél a még ki nem alakult szobatisztaság nagyobb odafigyelést igényelt a gondozási feladatok terén. Meg kell említeni, hogy a családokból érkező kis csoportosaink többsége nem rendelkezik az étkezésekhez kötődő szokásokkal, nem tudnak étkezéskor egyhelyben ülni, nem használják helyesen a kanalat, nem használnak szalvétát. Az év folyamán próbáltuk biztosítani a gyermekek számára a nyugodt, tartalmas játékidőt, a szabad játék feltételeit. Mindez egyre nagyobb odafigyelést igényel mindenkitől. Ez nagy valószínűséggel a magas csoportlétszámoknak is köszönhető. A nevelési év során igyekeztünk különböző programokat megszervezni:    

Hitoktatást a szülői igényeknek megfelelően Heti egy alkalommal néptánc oktatáson vehettek részt a tánc iránt érdeklődő gyerekek Heti egy alkalommal a fiúk focizni jártak – Bozsik program keretében A nagycsoportos gyerekek úszásoktatáson vehettek részt.

Óvodán kívüli programjaink során új élményekkel lettek gazdagabbak óvodásaink. Az év során az óvodában bábszínházi előadásokon vettünk részt / Rosta Géza zenés előadása, Kisteleki interaktív meseszínháza, Cibere zenés műsora/ Az iskola vezetésének köszönhetően hüllő- bemutatón vettünk részt. A Művelődési házban Mikola Péter zenés gyermekműsorral egybekötött könyvbemutatójának is a részesei lehettünk. Az iskolába lépőkkel ellátogattunk az iskolába, ahol a leendő elsős tanító néni játékos foglalkozást tartott a gyerekeknek. Ebben a nevelési évben is barkácsoló délutánokkal készültünk az ünnepekre, ezzel a szülőkkel, családokkal való szorosabb kapcsolat kialakulását szerettük volna elérni. A Szülők Közösségére egész évben az együttműködés, az óvodának nyújtott önzetlen segítségnyújtás volt jellemző. Szülők szervezték meg a karácsonyi vásárt. Óvodai ünnepélyeink a Pedagógiai Programban és a munkatervben meghatározottak szerint kerültek megszervezésre. Az intézményünkben már hagyománnyá vált májusfaállítást a község programjaihoz igazodva a Merse parkban tartottuk. Óvodásaink részt vettek a falu életében. Advent idején a Művelődési házban tartandó gyertyagyújtáson szerepeltek, húsvétkor részt vettünk a Merse-kút feldíszítésében a gyerekek által készített hímes tojással, részt vettünk a falutakarításban, illetve sportoltunk Kihívás napján.

2.

A 2015-2016-os nevelési év értékelése az Intézményi Önértékelési Szabályzat szerint

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet alapján az Oktatási Hivatal által kidolgozott Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell elvégezni az intézményi önértékelést, mely ötévente esedékes. Azonban vannak olyan területek, melyeket az intézményi elvárásoknak megfeleltetve értékelni kell minden évben. Ennek megfelelően az alábbi értékelést készítettük. 1. Pedagógiai folyamatok

Pedagógiai folyamatok - Tervezés Önértékelési szempontok Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

Belső elvárások Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal.

Tervezésünk alapjául a jelenleg intézményünk minőségelvű működését biztosító dokumentumok szolgálnak, melyek a pedagógusminősítési rendszer kialakításával, az intézményi önértékelési rendszer bevezetésével folyamatosan változnak. Ebben a nevelési évben megváltoztattuk, átdolgoztuk helyi programunkat, a csoportnaplót az új elvárás rendszernek megfelelően módosítottuk.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik. Az éves tervek és a beszámolók egymásra épültek. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok megjelennek a pedagógusok tervező munkájában, annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervben foglaltaknak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervekben, a csoportnaplókban, a gyermeki produktumokban. Ebben a nevelési évben elkészítettük az Intézményi Önértékelési Szabályzatot, Önértékelési Programot, Önértékelési tervet. A dokumentumokban szereplő terveket a jogszabályi változásoknak köszönhetően a következő időszakban át kell dolgoznunk, az abban megjelölt határidőket módosítani szükséges. A munkatervben tervezett feladatok az önértékelési eljárások kivételével, megvalósultak. Biztosított a fenntartóval a jogszabály szerinti együttműködés.

Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Önértékelési szempontok Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

Belső elvárások Az év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése.

Az elmúlt nevelési év beszámolója alapján határoztuk meg azokat a feladatokat, melyek a 2015-2016-os nevelési év munkatervében szerepelnek. A kiemelt nevelési feladatok között azoknak az elvárásoknak a fejlesztendő területei szerepelnek, melyeket a partneri visszajelzések alapján kapott intézményünk a minőségi munka javítása érdekében.

Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Önértékelési szempontok Hogyan működik az intézményben az ellenőrzés?

Belső elvárások

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az intézményi belső ellenőrzés spontán, tervezett megfigyeléssel, dokumentum ellenőrzéssel történik. A pedagógusok körültekintően vezetik a dokumentumokat. A dajkák tisztasági ellenőrzése is megtörtént. Vezetői ellenőrzésre és értékelésre az éves munkatervben meghatározott szempontok figyelembevételével került sor.

Pedagógiai folyamatok - Értékelés Önértékelési szempontok  Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban?



Belső elvárások A pedagógiai programban megfogalmazottak szerint történik a gyermekek fejlődésének nyomon követése. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal, minden nevelési évben legalább kétszer megtörténik a szülők tájékoztatása, illetve a gyermekek folyamatosan kapnak visszacsatolást eredményeikről.

A Pedagógiai Programban megfogalmazottaknak megfelelően történik a gyermekek fejlődésének nyomon követése. A szülőket gyermekük fejlődéséről szülői értekezleteken, fogadó órákon tájékoztattuk. A törvényi előírásoknak megfelelően megfigyeléseinket félévenként a gyermekdossziéban rögzítettük, melyet a szülő minden tájékoztatás után aláírt. Fejleszthető terület:  A továbbiakban fontos, hogy a szülői elégedettségi kérdőíven szereplő elvárásokat a szülőkkel együtt értelmezzük a kérdőívek kiadása előtt. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?



Belső elvárások Az intézmény vezetése és az érintett gyermekek pedagógusa folyamatosan figyelemmel kíséri minden gyermek szociális helyzetét.

Az intézmény Pedagógiai Programjában rögzítetteknek megfelelően minden pedagógus köteles az óvodánkba járó gyerekek szociális helyzetét felmérni. Ennek egyik formája a családlátogatás., mely már óvodába lépés előtt megtörténik. A gyermek életében bekövetkező változás esetén is családlátogatással tájékozódunk a család szociális körülményeiről. A nevelési év elején tájékoztatást kaptak a szülők a különböző támogatások lehetőségeiről /étkezési támogatás/. Ebben a nevelési évben 1 kisgyermek részesült gyermekvédelmi kedvezményben, és így ingyenes étkezésben részesült. Nagy családosként 13 kisgyermek kapott étkezési támogatást. Jövedelem alapján ingyenes étkeztetésben részesült: 26 gyermek. 5 kisgyermek hivatásos nevelőszülővel él, akik a törvény értelmében halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek. Közülük egy gyermeket május folyamán örökbe fogadtak, Alsóörsről elköltözött, őt a gyermeklétszámból töröltük. Az óvodapedagógusok a hátrányos helyzetű gyermekek sorsának alakulását folyamatosan figyelemmel kísérték. Szükség esetén jellemzést, környezettanulmányt készítettek a gyermekekről. A Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével folyamatosan kapcsolatot tartunk, a prevenciós, problémákat megszüntető tevékenységek az óvodapedagógusok, a védőnő, a jegyző egyeztetésen alapultak.

Közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?



Belső elvárások A szülők részt vesznek az intézménnyel közösen szervezett tevékenységekben, amelyek elősegítik a közösségfejlesztést.

A közösségfejlesztés egyik formája a szülői értekezleteken, fogadó órákon való részvétel. Ezeken az alkalmakon egyre magasabb létszámmal vesznek részt a szülők. Ebben a nevelési évben is sor került a hagyományos ünnepi előkészületekhez kapcsolódó barkácsoló délutánok megszervezésére, mellyel az intézményi közösségfejlesztést célozzuk meg. A szülők kezdeményezésére már harmadik alkalommal került sor a karácsonyi vásár megszervezésére, melynek bevételével a szülők közössége hozzájárul az óvodai élet színvonalasabbá tételéhez /eszközbeszerzés, kirándulásszervezés/. Fejleszthető terület:  

3.

a szülők számára előadást szervezni az első szülői értekezleten megszavazott témában, apukákkal való közös program, közös óvodaszépítés megszervezése

Eredmények

Eredmények Önértékelési szempontok Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

Belső elvárások Az intézmény dokumentumaiban meghatározott megfigyelések, mérések eredményeit nyilvántartják és elemzik.

Intézményünkben a gyermeki fejlődés nyomon követése, a gyermekdossziéban megtalálható szempontokon alapuló megfigyelés szerint történik. A 6 éves kor után óvodában maradó gyerekek mutatói alapján elmondható, hogy csökkent azon gyermekek száma az előző évekhez képest, akik további egy évig óvodában maradnak./ Ezen eredmények az iskolaköteles gyermeklétszám figyelembevételével relevánsak./

A partneri elégedettségvizsgálat eredményeit felhasználva készülnek a következő év tervezett feladatai, ennek eredménye a beszámoló külön fejezetében megtalálható. Fejleszthető terület:  A neveltségi szint meghatározásához igazított gyakorlat kidolgozása  A következő időszakban szeretnénk a gyermekek fejlődésének alakulásához a DIFER mérést bevezetni, melyhez szükséges az óvodapedagógusok felkészülése. A pedagógiai folyamatok tervezésekor elkötelezetten törekszünk partnereink visszajelzéseinek visszacsatolására. Ebben a nevelési évben elkészítettük intézményünk önértékelési szabályzatát, mely tartalmazza azokat az elvárásokat, melyek szükségesek a minőségi munka megítélésekor, azonban az állandó jogszabályváltozásokat figyelembe véve, nevelőtestületünk úgy döntött, hogy az előző évhez hasonló kérdőív segítségével kerül sor a partneri elégedettség vizsgálatra.

A 2015/2016-os nevelési év végén 47 család számára adtunk ki kérdőívet. A kérdőív az óvodai önértékelési kézikönyv standardja alapján készült. A kiadott kérdőívekből 22 értékelhető érkezett vissza. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy azzal, hogy hazavihették a szülők a kérdőívet, már nem kerültek vissza az óvodába. Tehát a szülői vélemények felét ismerhettük csak meg. A következő évben ismételten ragaszkodni szükséges ahhoz, hogy helyben történjen meg a kérdőívek kitöltése. A visszajuttatott kérdőíveken az alábbi véleményeket fogalmazták meg a szülők az óvodai neveléssel, az intézmény működésével kapcsolatosan. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az óvodára a gyermekek kulturált viselkedése jellemző: ezt tükrözi beszédük, viselkedésük a nevelőtestület tagjaival, más felnőttekkel és óvodás társaikkal. Gyermekem fejlesztése, a fejlődés ütemének ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. Gyermekemet az óvodában objektívan és reálisan értékelik. Gyermekem tisztában van a szokás-/szabályrendszer követelményekkel. Szülőként megfelelő visszajelzést kapok gyermekem fejlődési eredményeiről. Az óvoda segíti gyermekemet, hogy fejlessze képességeit. Az óvoda eredményesen segíti a lemaradó gyermekeket, kezeli a felzárkóztatás feladatát. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására.

79% ! 89% 88% 88% 89% 89% 85% 80% !

9. 10. 11.

12. 13. 14. 15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Az óvodába járó gyermekekre jellemző az életkoruk és fejlettségük szerinti együttműködés. Az óvodába járó gyermekekre jellemző az előítélet-mentesség. Az óvodában a nevelés-oktatás személyre szabott: a pedagógusok ismerik a gyermekek testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelőek. Az óvoda hangsúlyt fektet az óvodán kívüli tevékenységek szervezésére. Az óvoda hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére. Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt rendszeres testmozgásra, friss levegőn való tartózkodásra, délutáni pihenésre. Az óvoda fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását. Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában. Az intézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok magas színvonalon végzik munkájukat. A dajkák munkájukkal hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez. Az óvoda higiéniai tisztasága megfelelő, környezete rendezett. A gyermekek étkeztetése változatos, mennyisége megfelelő.

87% 89% 84%

91% 85% 94% 93%

92% 91% 88% 81% 92% 93% 88%

A szülők a visszaérkezett kérdőívek alapján óvodánk erősségének tekintik:       

Az óvoda hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére. Az óvoda hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt rendszeres testmozgásra, friss levegőn tartózkodásra, délutáni pihenésre. Az óvodai higiéniai tisztasága megfelelő, környezete rendezett. Az óvoda fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását. A dajkák munkájukkal hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez. Az óvoda elvárásai magatartási, erkölcsi téren reálisak, a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelőek. Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat.

A kérdőívek kiértékelésekor, összehasonlítva az előző évi eredményekkel, örömmel tapasztaltuk, hogy minden elvárás esetén, a szülők véleménye szerint, fejlődés tapasztalható intézményünk munkájában. Az elmúlt évekhez hasonlóan, a szülők véleménye szerint, az intézményben folyó nevelés során sikeresen valósítjuk meg pedagógiai programunk egyik kiemelt feladatát, a környezettudatos magatartás kialakítását, környezeti nevelést. Az eredményes tevékenykedéshez hozzá járul óvodapedagógusaink elkötelezettsége a fenntartható fejlődés iránt, illetve a fenntartó által biztosított költségvetés, mely lehetővé teszi a „Zöld Óvoda” cím által támasztott kritériumoknak való megfelelést, mind ezen a területen végzett pedagógus továbbképzésekhez való támogatást, mind a gyermekek fejlődését szolgáló eszközök (nagyító, mikroszkóp, földgömb) megvásárlását biztosítva. A gyermekek óvodai neveléséhez kapcsolódó szakmai munka területei közül az egészséges életmódra nevelés, erkölcsi nevelés, közösségi nevelés színvonalával elégedettek a szülők. Intézményünk tisztaságát jónak ítélik, elégedettek a dajkák munkájával. Gyengeségeink a következők:  

Az óvodára a gyermekek kulturált viselkedése jellemző. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására.

Az elmúlt nevelési évhez hasonlóan, kiemelt nevelési feladatunk volt a különös figyelmet igénylő gyermekekkel való bánásmód alakítása, formálása. Ebbe a kategóriába tartoznak a tehetséges gyerekek is. A szülők szerint intézményünk még mindig nem tesz eleget a tehetséges gyermekek fejlesztése érdekébe. A tehetséges gyermekek személyiségfejlődéséhez intézményünk lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárulni. A délutáni foglalkozások óvodán belüli szervezése hely hiány miatt nem megoldható.

A mozgásban tehetséges gyerekek fejlesztésére a nyár folyamán átadott ovi-foci pálya átadása nyújt új lehetőségeket. Pedagógiai Programunkba igyekszünk beilleszteni az OVI-FOCI Programot, ezzel is elősegítve a sportban tehetséges gyermekek személyiségfejlesztését. A szülők a gyermekek kulturált viselkedését negatívan ítélik meg. A gyermekek kulturált viselkedésének kialakítását csak a szülőkkel közösen végzett munka eredményeként tudjuk megvalósítani. 2016-ban módosított Pedagógiai Programunk mellékletében elkészítettünk egy szokás-szabályrendszert, melyben rögzítettük azokat a szokásokat, szabályokat, melyeket intézményünkben elvárunk a gyerekektől. Ezt minden szülőhöz eljuttatjuk, bízva abban, hogy a család és óvoda által is elvárt szokások, szabályok megismerése, alkalmazása elősegíti a gyerekek kulturált viselkedésének alakítását.

A visszajuttatott kérdőíven szereplő vélemények megerősítenek bennünket abban, hogy az Óvodai Országos Alapprogramban és Pedagógiai Programunkban megfogalmazott feladatainkat, kitűzött céljainkat, különös tekintettel a környezeti nevelésre, jól sikerül megvalósítanunk. Szintén örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a szülők megfelelő visszajelzéseket kapnak a gyermekek fejlődési eredményeiről. Ez pozitív visszajelzés, az elmúlt évekhez képest. Úgy ítéljük meg, hogy a szülők is érzik a fontosságát a folyamatos kapcsolattartásnak, ez tükröződik a fogadó órákon való aktívabb részvételben is. További munkánk során igyekszünk a szülők által megnevezett gyengeségek javítására. A gyermekek véleményének kikérésére is sor került.

Tevékenységek 1.Asztali játék 2. Játék a szőnyegen 3. Játék a babaszobában 4. Játék az udvaron 5. Ábrázoló tevékenység 6. Testnevelés  7. Mese-vers 8. Matematika  9. Környezet megismerése 10. Ének, énekes játék 11. Öltözködés 12.Terítés 13.Fogmosás 14.Pihenés

Szeretem 12 8 5 13 13 10 12 13 13 10 12 10 11 6

92% 62% 38% 100 % 100 % 77% 92% 100 % 100 % 77 % 92% 77% 85% 46 %

Nem szeretem 1 5 8 3 1 3 1 3 2 7

8% 38% 62 % 23 % 8% 23% 8% 23% 15% 44 %

2015-2016-os nevelési évben a gyermekek kedvelt tevékenységei:

      

Játék az udvaron Ábrázoló tevékenység Matematikai tapasztalatszerzés Környezet megismerése Asztali játék Mese-vers Öltözködés

Kevésbé kedvelt tevékenységek:  

Játék a babaszobában Pihenés

Örömmel tapasztaltuk, hogy a gyerekek számára az udvaron végzett tevékenységeket felszabadultan végzik. Az udvari játszó eszközök sokszínűsége kielégíti mozgásigényüket, a szép, füves udvar, a jó levegőn való tartózkodás az egészséges életmód kialakításában fontos szerepet kap. A tevékenységi területek közül a gyerekek számára fontos az ábrázoló tevékenység, mely során fejlődik kreativitásuk, szép iránti fogékonyságuk. A matematikai tapasztalatszerzést, környezet megismerését is kedvelt tevékenységeik között említik, mely az óvodapedagógusok számára fontos visszajelzés. A vizsgálatból megállapítható, hogy Pedagógiai Programunk fő célkitűzéseinek megvalósulását a gyermekek mindennapjaik során is megélik. A szabad játék, ezen belül az udvari játék, a környezeti nevelés, a mese-vers tevékenységek a gyermekek számára is meghatározók. A kevésbé kedvelt tevékenységek közül a babaszobai játék megjelölése azzal magyarázható, hogy a megkérdezett gyerekek többsége fiú volt. A pihenést a megkérdezett gyerekek közül többen nem szeretik. Az életkorhoz igazodó alvásszükséglet figyelembe vételét csak külön helyiség biztosításával tudnánk megoldani. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységek?

Belső elvárások A szakmai csoport önálló munkaterv szerint dolgozik. Ezt az intézményi célok figyelembevételével készítik el.

Intézményünk nevelőtestületi létszáma alacsony, ezért csak az Önértékelési csoport, mint önálló szakmai csoport működik. Működésének alapja az éves önértékelési terv, az abban meghatározott határidők szerint végzi munkáját.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Hogyan történik az információátadás az intézményben?

Belső elvárások Az intézmény munkatársai a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez hozzájutnak.

Az intézményben az információáramlás megvalósítása nem mindig zökkenőmentes. Formái: szóbeli, e-mail, értekezletek.

Óvodai kérdéseket, szakmai egyeztetéseket nevelőtestületi értekezleteken vitatjuk meg. A nevelés nélküli napok és a hospitálások is segítik a szakmai ismeretek bővítését. A dajkák, a konyhai dolgozók is tájékoztatást kapnak az óvodát, az őket érintő kérdésekről munkatársi, alkalmazotti értekezleteken. 5. Az intézmény külső kapcsolatai

Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Belső elvárások  Az intézményben az információ átadás elsősorban szóbeli és digitális alapú. A papíralapú információ átadás csökkentésére kell törekedni.  A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják és visszacsatolják.

Intézményünkben törekszünk arra, hogy a „zöld óvoda” kritérium rendszerének megfelelően, csökkentsük a papíralapú információ átadást, ezért az információkat mind a munkatársak, mind egyéb partnerek felé digitális formában juttatjuk el. Ha szükséges, írásbeli tájékoztatásra a faliújságot használjuk. Külső partnereink tájékoztatásának formái az egyéni beszélgetések, értekezletek, fogadóórák.

6. A pedagógiai munka feltételei

A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Belső elvárások  Az intézmény a költségvetés elkészítése előtt felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, folyamatosan jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Intézményünk minden évben, a költségvetés elkészítésekor, felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, nevesíti a folyamatosan pótlásra szoruló eszközöket, a fejlesztés irányvonalát. Ennek megfelelően ebben a nevelési évben is pótoltuk a szükséges eszközöket, a gyermeklétszámhoz igazítottan kiegészítettük a gyermekek által használt játékok, foglalkozásokon használt eszközök számát.

Az elmúlt nyár folyamán a két csoportszoba parkettázására került sor. Felújításra került a felnőtt WC és a kisfolyosó. Fertőtlenítő meszelés volt a konyhában, a gyermekmosdóban. 2015 év őszén sor került egyik gázkazán cseréjére. A tél folyamán a gyermekmosdó folyamatosan beázott, ezért szükségessé vált a tető egy részének szigetelése. Intézményünk energia ellátását a 2015 tavaszán felszerelt napelemek segítik. Továbbra is sürgősen megoldandó feladataink közé tartozik a konyha, étterem felújítása, az éttermi nyílászárók cseréje, mert fűtési kapacitásunk jelentős részét feleslegesen használjuk fel, a rossz nyílászáróknak köszönhetően. A konyha, étterem, ill. éttermi nyílászárok felújítására, új eszközök beszerzésére önkormányzatunk pályázatot adott be. Bízunk a sikeres elbírálásban. A pedagógusok minősítési rendszerének bevezetése továbbra is szükségessé teszi technikai eszközeink számának bővítését, melyek lehetővé teszik a mindennapos infokommunikációs technika alkalmazását. Ebben a nevelési évben minőségi munkánk eredményessé tételéhez projektort és diktafont kaptunk intézményfenntartónktól. A WIFI kapcsolat kiépítése megvalósult. Ezeket az eszközöket a gyermekek tevékenységei során, illetve szülői értekezletek alkalmával is felhasználtuk, ill. szeretnénk felhasználni.

Intézményünk 2014-ben elnyerte a „Zöld Óvoda” címet, ennek megfelelően a következő időszakban igyekszünk a kritériumrendszer által felvázolt feladatok megvalósításához szükséges eszközök beszerzésére. Mind két csoport eszközállománya földgömbbel, mikroszkóppal, nagyítókkal gyarapodott. Intézményünk udvari játékainak felülvizsgálata, melyet jogszabály ír elő, megvalósult. Önkormányzatunk biztosította a felülvizsgálathoz, kijavításhoz szükséges anyagi fedezetet. Alsóörs Község Önkormányzatának és az OVI-FOCI Alapítvány Pályázati támogatásának köszönhetően műfüves ovi-foci pályával gazdagodott óvodánk. Melynek hivatalos átadása 2016. augusztus 4-én megtörtént. Óvodánk gyermeklétszáma az elmúlt évekhez hasonlóan alakul. Intézményünk épülete, a benne lévő helyiségek száma, nem minden esetben teszik lehetővé a zökkenőmentes, minőségileg magas színvonalú munkát. A nevelőtestületi szoba, a logopédiai és fejlesztő szoba hiánya akadályozza az intézményvezetői munkát. Bízunk benne, hogy sikeres pályázatnak köszönhetően e problémánk is megoldódik.

A pedagógiai munka feltételei Személyi feltételek Önértékelési szempontok Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Belső elvárások  Az intézmény reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségleteiről.  A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt jelzi a fenntartó felé.

A 2015-2016-os nevelési évben pedagógus létszámunk, a jogszabálynak megfelelően, gyermeklétszámhoz igazítottan, 5 fő.

Intézményvezető Intézményvezetőhelyettes 2 Óvodapedagógus Gyakornok

Heti munkaidő 40 óra 40 óra

Kötelező óraszám 10 24

40 óra 40 óra

32 26

Ebben a nevelési évben, az intézményvezető betegsége miatt, 7 hónapig az intézményvezetőhelyettes látta el az intézmény vezetését intézményvezető-helyettesként. A személyi feltételek javítása érdekében, a fenntartó beleegyezésével, plusz egy fő, dajkaként napi 4 órában, segítette munkánkat. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák száma 2 fő. A konyhai dolgozók száma 3 fő, 1 fő élelmezésvezető, illetve 1 fő 2 órában kisegítőként tevékenykedik. A vacsoráztatást 1 fő megbízási szerződés formájában látja el. Az intézményben a karbantartási munkákat napi 2 órában látja el a karbantartó. Munkája ellenőrzése során nem megfelelőséget tapasztaltunk. Intézményünkben sokféle olyan tevékenység végzése is szükséges, mely nem csak a karbantartási munkákat jelenti, ezért szükségesnek tartjuk, ennek a problémának a felülvizsgálatát és új megoldások keresését. A továbbképzések a munkaterv alapján megvalósultak: -

1 fő óvodapedagógus: 100% ZÖLD OVI – A Zöld Óvoda kritériumrendszere a gyakorlatban megvalósítva – (30 óra – 30 kredit)

-

2 fő dajka: a Budapesten megrendezett V. Országos Dajkakonferencia

-

5 fő óvodapedagógus: OVI-FOCI képzés

Fejleszthető terület:  A környezettudatos szemlélet megalapozását célzó belső tudásátadás megszervezése. Nevelő munkánkat heti 4 órában fejlesztő pedagógus segíti, alkalmazását intézményünk költségvetéséből biztosítjuk. Óvodánk logopédiai ellátását, hasonlóan az előző évhez, a Balatonfüredi Nevelési Tanácsadó utazó logopédusa látja el. A gyermekek terápiás foglalkozáson heti egy alkalommal óvodánkban, illetve szülői igény szerint második alkalommal Balatonfüreden vesznek részt. Intézményünk szerves részét képezi óvodánk főzőkonyhája. A konyha, a kiszolgáló helyiségek és az étterem infrastruktúrája minden tekintetben fejlesztésre szorul. A konyhai gépek, edények, eszközök számának folyamatos cseréje, pótlása szükséges. Az étterem nyílászáróinak, bútorzatának cseréje a beadott infrastruktúra pályázat sikerességétől függetlenül elengedhetetlen. A konyha, jelentős szerepet tölt be községünk életében, számos eseményen dicsérik az itt készülő ételeket. Itt készül a Márton-napi libasült, a szép korúak karácsonyára, iskolai karácsonyi ünnepélyre, Falukarácsonyra a pogácsa és egyéb ételek. Kiszolgálja a Sport bál közönségét, Nyugdíjas farsangra érkezőket. A község számos programján kínálják a vendégeket: Majális, Jókai bableves muri, Halászlé-főző verseny, Falunap, Jubileumi rendezvény a sportolóknak. Számos sporttal kapcsolatos rendezvényre készít pörköltet, illetve felvállalja a gyermekek nyári táboroztatásával kapcsolatos étkezések ellátását. A felsoroltakon túl biztosítja az óvodások, iskolások, nyugdíjas, szociális és vendégétkezők étkeztetését is. Az elmúlt nevelési évben az alábbi adag számok készültek:

szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. Adag 181

157

181

170

160

172

187

168

193

162

158

190

202

206

181

155

198

200

173

2014/2015

Adag 187 2015/2015

A fentiekből kiderül, hogy a konyhai személyzet munkája az elkészített adagok tekintetében megnövekedett. Szükségesnek tartjuk a humánerőforrás biztosítását a színvonalas munka érdekében.

II. A 2015-2016-os nevelési év eredményeiből következő feladataink a 2016-2017-es nevelési évre 



Felkészülés a pedagógusminősítési rendszer által meghatározott minősítési eljárásokra, minősítő vizsgára Intézményi önértékelési kézikönyv aktualizálása, intézményi elvárás rendszer kidolgozása Szakmai ellenőrzésekre, tanfelügyeleti ellenőrzésekre való felkészülés



Közvetett partnereink tájékoztatása a partneri elégedettségről



A gyermekek kulturált viselkedésének alakítása, formálása, a szülőkkel való együttnevelés erősítése e témában a „Zöld Óvoda” pályázat kritériumainak való további megfelelés OVI-FOCI program bevezetése A beszámolóban megjelölt fejleszthető területek címszó alatt megjelölt feladatok megvalósítása



  

III. Összefoglaló gondolatok Ismét egy nehéz, feladatokkal és eseményekkel dús évet zárunk. Éves beszámolónkat igyekeztünk az önértékelési kézikönyvben leírt elvárásoknak megfeleltetve elkészíteni. Megfogalmaztuk erősségeinket és a fejleszthető területeket is jelöltük, melyek az elkövetkezendő nevelési év munkatervi feladatait jelentik számunkra. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy eredményes évet zártunk, és igyekeztünk és a továbbiakban is igyekszünk megfelelni a pedagógusokkal szembeni kihívásoknak. A 2015/16-os nevelési év gazdag program kínálatának köszönhetően a gyermekek jól érezték magukat óvodánkban. Kitűzött nevelési céljainkat intézményünk megvalósította.

A következő nevelési évben óvodai csoportjaink létszáma szintén eléri a 29-29 főt, óvodánk kihasználtsága ismét 100% feletti. A gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében, ismételten nagyon szeretnénk, ha óvodánk bővítése megvalósulna.

Alsóörs, 2016. augusztus 25.

Szekeres Károlyné és Csiszárné Huszár Judit intézményvezető-helyettes intézményvezető