NAPI SAJTÓSZEMLE 2007. szeptember 13., csütörtök
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek......................................................................... 3 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 3 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 3 Casco: egyénre szabva ................................................................................................................ 3 Az MSZP kitartást vár ................................................................................................................ 3 Járai és társai biztosítót alapítottak ............................................................................................. 4 Új terméket kínál az Union Biztosító ......................................................................................... 5 Perspektíva az ING-nél............................................................................................................... 5 Újfajta védelem kis- és középvállalkozásoknak ......................................................................... 5 Kétoldalú gazdasági kapcsolatok 2007 nyarán........................................................................... 5 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 5 Beindult az OTP Életjáradék ...................................................................................................... 5 Beelőzi az OTP-t a Honvéd? ...................................................................................................... 5 Pénztárak: törvénybe foglalt szigor ............................................................................................ 6 Az „évszázad szlovák lopása” .................................................................................................... 6 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 6 Kész a Közgáz tízmilliárdos dédunokája ................................................................................... 6 A pénzügyi szektort érintő tervezett adóváltozások ................................................................... 6 Árfolyamkockázat: érdemes védekezni ...................................................................................... 7 Nem szabad kishitűnek lenni ...................................................................................................... 7 K&H-bankfiókokban a KBC Equitas ......................................................................................... 8 Elkötelezett bankok .................................................................................................................... 8 Tovább terjeszkedik a Sopron Bank ........................................................................................... 8 Egyre többen bankolnak a neten................................................................................................. 9 Diákhitel: hétfő a határidő .......................................................................................................... 9 Szegedi futónap .......................................................................................................................... 9 Meghajolok a szellemes, jól felépített érvelés előtt.................................................................... 9 A kis cégek és a lakosság irányába nyit a CIB Bank.................................................................. 9 Lízinget lohaszt a dupla illeték ................................................................................................. 10 REevolutio kiállítás .................................................................................................................. 10 A tolvaj állam ........................................................................................................................... 10 Hat nap alatt egymilliárd forintnyi jenhitelt igényeltek............................................................ 10 A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. tájékoztatása megbízási szerződésekkel és üzletkötőkkel kapcsolatban ...................................................................................................... 10 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 11 Tovább drágult az OTP............................................................................................................. 11 Növekvő profitok a B kategóriában ......................................................................................... 11 A forintpiac is a kamatdöntésre vár .......................................................................................... 11 Jövő péntekig jegyezhető az AAA Auto .................................................................................. 11 Telekomot adott el a JP Morgan ............................................................................................... 11 Romlott a tőzsdei cégek átláthatósága ...................................................................................... 11
A hátsó sorokban a hazai vállalatok ......................................................................................... 11 Kritizált állami beavatkozás ..................................................................................................... 11 A likviditási bőség emelte a BUX-ot........................................................................................ 11 A Bécsi Tőzsde együttműködést, a magyar börze regionális összefogást sürget ..................... 11 Egyre népszerűbbek az alapok alapjai ...................................................................................... 12 Az Inter-Európa Bank Zrt. tájékoztatása befektetési tanácsadó nyilvántartásba vételéről....... 12 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 12 Euró: bizottság már van ............................................................................................................ 12 Gazdagodnak-e a gazdák? ........................................................................................................ 13 Több pénz forgott augusztusban ............................................................................................... 13 Több juttatás, kisebb béremelés................................................................................................ 13 Az egyszerűsítés növeli a kkv-k terheit .................................................................................... 13 Adóreform: lassú haladás ......................................................................................................... 14 Miénk a „legszabadabb barakk” ............................................................................................... 14 Az arab térségbeli terjeszkedés kormányzati korlátai .............................................................. 14 Kétoldalú gazdasági kapcsolatok 2007 nyarán......................................................................... 15 Tállai András ............................................................................................................................ 15 Vagyontörvény: minden eladó? ................................................................................................ 15 A nap száma ............................................................................................................................. 15 Ausztráliától Szingapúrig világszerte teret nyernek a közvetett adók ...................................... 15 Kereskedelmi ingatlanok boomja Pesten.................................................................................. 16 Jól képzett szakmunkásokra vár a hazai építőipar .................................................................... 16 Két év múlva változhat a hazai adórendszer ............................................................................ 16 Megtorpanhat a dezinfláció ...................................................................................................... 17 Magyarország a negatív különc ................................................................................................ 17 Gyurcsány, a programgyártó .................................................................................................... 17 A lehetséges felét ajánlottuk fel................................................................................................ 18 Az ázsiai piacokon kezdhetnék a szigort .................................................................................. 18 Economic research institute... ................................................................................................... 18 Investments fell by 0.4%... ....................................................................................................... 18 June's foreign trade deficit... ..................................................................................................... 18 The forint's vulnerability... ....................................................................................................... 18 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 18 Kormányfő lett az orosz pénzügyi felügyelet vezetőjéből ....................................................... 18 Német befektetés az orosz ingatlanpiacon................................................................................ 19 Jókora béremelés az új EU-tagországokban ............................................................................. 19 Kína mentheti meg a világgazdaságot? .................................................................................... 19 Lemaradásban a cseh autópálya-építések ................................................................................. 19 Felborulhat az osztogatástól a lengyel költségvetés ................................................................. 20 Láthatatlan az ukrán gazdaság negyven százaléka ................................................................... 20 Elszállhatnak a cseh bérek ........................................................................................................ 20 Rekordmélységben a dollár ...................................................................................................... 20 IMF: enyhe lassulás az USA-ban ............................................................................................. 20 Német nagyvárosok adósság nélkül ......................................................................................... 21 Román energiaóriás születik..................................................................................................... 21 Bízik a külföld az orosz piacban............................................................................................... 21 A Nasdaq javíthat OMX-ajánlatán ........................................................................................... 21 Mélypontra ért az USA-dollár .................................................................................................. 21 A Fed és a befektetők: kell-e hallgatni a piacokra? .................................................................. 22 Erős gazdaság ........................................................................................................................... 22 Vita az adóreformról................................................................................................................. 22 A lengyel cégek vannak a legtöbben a régióban ...................................................................... 23 Kisiklott az Abe-expressz ......................................................................................................... 23 Ezer eurós átlagbér ................................................................................................................... 23
Lassuló európai növekedés ....................................................................................................... 23 Egymillió üres álláshely az unióban ......................................................................................... 23 Gázfröccs az OPEC-tól............................................................................................................. 24 Elhúzódó bizalmi válság........................................................................................................... 24
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek Casco: egyénre szabva Az új autóknál 10-40 százalék között mozog a casco nélkül vásároltak aránya, míg a használtaknál ez 50-70 százalék. Becslések szerint mintegy 2 millió autó halad az utakon casco nélkül, amire meg is volt a lehetőség, hiszen az autókereskedőknél néhány éve megjelent „no casco” konstrukciókkal „kiiktathatták” ezt az árnövelő tényezőt. A termék térnyerése ellen a biztosítók is mindent bevetettek: megjelentek a finanszírozási konstrukcióba beépített casco termékek, ráadásul ez komoly árversenyt, termékfejlesztést indított el a hagyományos szegmensben is. Az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese, Kálózdi Tamás elmondta, a társaság új termékkel jelent meg júliusban: „Az alapfelállás nem a hagyományos, azaz, hogy a biztosító több kockázatot beáraz az elején, amelyek ára a későbbiekben folyamatosan nő, hanem »kibontották« a csomagot, az alapkockázatokat (például elemi kár, lopás, törés) mindenki saját maga állítja össze, ezt igény szerint bővítheti (poggyászkár, élet-, baleset-biztosítás, assistance)”. Ezzel párhuzamosan a termék árát is kedvezőbbé tették. Az Aegon Magyarország jelentős díjcsökkentést hajtott végre júniusban, ezzel meglátásuk szerint a célpiacaikon - közép- és alsó középkategóriás személyautók komoly versenyelőnyre tettek szert, s ezzel párhuzamosan a vállaláspolitikájukon is könnyítettek mondta Papp Lászlóné, a gépjármű-biztosítási üzletág igazgatója. Mérsékelte termékeinek tarifáját a K&H Biztosító is, ahol lehetőség van olyan változatra, amikor csak totálkár esetén van a szerződőnek cascós fedezete, továbbá kizárható a lopáskár kockázata. Díjainak lefaragása mellett döntött a Generali-Providencia is, XL casco termékének átlagdíja 40-50 ezer forint, s a konstrukció célpiaca az, aki a cascodíj ismeretében úgy dönt, hogy nem köt casco biztosítást - mutatott rá Jákfalvi Zoltán, a gépjárműüzletág igazgatója. „Az Union Biztosító legutóbbi módozata, az UnionBonus Casco figyelembe veszi a kgfb-a elért bónuszfokozatot, amelyre előzetes díjkedvezményt ad” - magyarázta Maják Viktor kommunikációs igazgató. Az OTP Garancia igyekezett casco termékét kellő rugalmassággal „felvértezni”, az igényeknek megfelelő módon állítható össze elemikár-, törés- és lopáskockázatokból, illetve választható poggyász- és baleset-biztosítás is kiegészítő biztosításként. „Érezhető a klasszikus casco termékek térvesztése, illetve a finanszírozók által kért csökkentett árú és szolgáltatású termékek térnyerése” - osztotta meg tapasztalatait Csergőffy Tibor, az OTP Garancia Biztosító főosztályvezetője. Jelenleg 850 ezer autós rendelkezik casco biztosítással - írja a Metro. (Világgazdaság 8.o., Metro 5.o. A hazai biztosítótársaságok)
Az MSZP kitartást vár A mai koalíciós egyeztetésen a multinacionális biztosítók képviselőit fogadja az MSZP és az SZDSZ. A kormányfő szerint ugyan januártól elkezdik a több-biztosítós rendszer kiépítését, de a két párt a megvalósítás módjáról még mindig vitatkozik. Nem sikerült eldönteni, milyen feltételek mellett tegyék lehetővé, hogy a magánbiztosítók belépjenek a mintegy 1800 milliárdos egészségügyi piacra. A Népszabadság úgy tudja, hogy a szocialisták elérkezettnek érzik az időt arra, hogy megvalósítsák régi elképzelésüket, a regionális egészségügyi rendszert. Ennek érdekében arra kérték a miniszterelnököt, ne engedjen, nem lehet szó sem a megyényi, sem a háziorvosi körzet alapján felosztott országról, mint ahogyan a liberálisok javasolnák. Nem kívánják azt sem, hogy a biztosítók tagtoborzó versenybe kezdjenek. Kóka János nyilván megpróbálja meggyőzni saját, illetve az SZDSZ álláspontjáról a partnereket: legyen tagtoborzás, a terület nagysága igazodjék meglévő közigazgatási egységekhez, például megye, háziorvosi körzet. Gyurcsányt azonban köti mandátuma: ezt nem fogadhatja el. Egy másik forgatókönyv szerint az SZDSZ vissza is adhatja a tárcát, és marad az állami egy biztosító. Az üzleti biztosítók elfogadnák a szocialisták javaslatát, hagy területi elven alakuljanak meg az egészségpénztárak, kezdetben akár tisztán állami tulajdonnal - tudta meg a Világgazdaság. Mivel nem tisztult még le a kórház-átalakításokat követő kép, nehezen tudnának szerződni a gyógyintézményekkel. Egyelőre a biztosítótársaságok anyavállalatai sem invesztálnának 5-6 milliárd forintot a pénztáralapításba, ám attól nem ijedtek meg, hogy a KDNP elnöke levélben adta tudtukra: ha hatalomra kerülnek, visszaalakítják a rendszert. Ha átlátható és garanciákat tartalmazó törvényt hoz a parlament a kisebbségi tulajdonosok érdekeit is védve - és annak talaján ugyancsak garanciákat tartalmazó, világos tendert írnak ki, a hazai leányvállalatok megkezdhetik az üzleti tervek készítését. Egyedül az OTP van olyan helyzetben, hogy önmaga dönthessen a pénztárakba való belépésről. A Népszava értesülése szerint kompromisszumos javaslattal érkezik az SZDSZ a mai koalíciós tárgyalásra - részletek azonban nem derülnek ki a cikkből, csak annyi: a javaslat nem ütközik más, az elmúlt napokban ismertetett keretfeltételekkel. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke a Népszavának azt mondta, hogy meg vannak győződve saját elképzelésük helyességéről, és nem látnak más alternatívát, mint az egybefüggő régiók kialakítását. A Magyar Hírlap eközben arra hívja fel a figyelmet: a több-biztosítós modell eddig minden országban megbukott, ahol bevezették, mégpedig azért, mert az egészségbiztosításban nem érvényesül az üzleti biztosítások biztosításmatematikai modellje. Sinkó Eszter rendszerelemző közgazdász szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtartásával létre kellene hozni húsz-harminc kistérségi körzetet az ellátás szervezésére. Fontos teszi hozzá -, hogy a szervezést a szolgáltatókra alapozzuk, mert így lehet a beteget a legrövidebb idő alatt a neki megfelelő gyógyítóhelyre irányítani. A kormányfő szerint januártól elkezdik felépíteni a több-biztosítós rendszert, a két párt azonban máig nem tudott megállapodni - írja az Index. A szocialisták nagyobb országrészek ellátását bíznák az egyes biztosítókra, az SZDSZ legfeljebb megyében gondolkodik és nagyobb versenyt akar. A szocialisták szerint a biztosítók belépnek majd az új rendszerbe, legföljebb egy kis állami zsarolásra lesz szükség. Az SZDSZ nem akarja átadni az egészségügyi tárcát az MSZP-nek. A vita ellenére januártól elkezdik bevezetni az új egészségbiztosítási rendszert, mondta az Infó rádiónak nyilatkozó Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint a vita alapvetően abban van, hogy lassabban vagy gyorsabban hajtsák-e végre az egészségügyi reformot. (Népszabadság 2.o., Magyar Nemzet 2.o. Az SZDSZ nem cserél tárcát, Világgazdaság 1+3.o. Kivárnak a biztosítók, Népszava 1+8.o. Odébb van még az egyezség, Népszava 8.o. A kompromisszumos modell, Magyar Hírlap 2.o. Szkander az egészségügyért, tisztáldozatokkal, Magyar Hírlap 2.o. Nem adják az egészségügyi tárcát a szabad demokraták, Magyar Hírlap 3.o. 5 perces interjú: Sinkó Eszter, rendszerelemző közgazdász, szeptember 12. Hír TV: Híradó A szocialisták visszavennék..., Index Kókát ütik, a biztósítókat zsarolnák)
Járai és társai biztosítót alapítottak Néhány héten belül beadja engedélykérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez az az új biztosító, amelyet alapítóként olyan nevek fémjeleznek, mint Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter és MNB-elnök, Vizi E. Szilveszter MTA-elnök, Kieselbach Tamás galériatulajdonos, Straub Elek volt Matáv-elnök, Móricz Gábor, a Kaptár Zrt. vezérigazgatója és a
Concorde egyik fő tulajdonosa, valamint Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság főszerkesztője. Járai nagyrészvényesként és a felügyelőbizottság elnökeként játszik majd szerepet. A társaság elnök vezérigazgatója Horváth Béla lesz. A Közép-európai Biztosító Zrt. 2,5 milliárd forint alaptőkével jön létre, s Magyarország mellett az egykori Jugoszlávia tagállamaiban, Romániában és Bulgáriában is meg kívánja vetni a lábát, később pedig a régió más országaira is kiterjesztenék tevékenységüket. Járai a Magyar Nemzetnek elmondta: a biztosító tulajdonosi szerkezete egyedülálló lesz a hazai piacon, ugyanis egy huszonöt fős, javarészt barátokból álló társaság adja össze az alaptőkét, az ötletgazdák Horváth Bélával közösen voltak. A cél, mondta a volt MNBelnök, hogy legyen a hazai piacon egy magyar biztosító, amely a külföldieknél jobban képes alkalmazkodni a helyi igényekhez. Az életbiztosítási piacra kívánunk betörni, ám folynak a tárgyalások arról, hogy más pénzintézetek jelzáloghiteleit is közvetítené a biztosító, mely itthon 2008 elején, várhatóan január- március környékén indulhat, attól függően, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mikor adja meg a szükséges engedélyeket. Járai Zsigmond közlése szerint az elkövetkezendő három-öt évben zártkörű részvénytársaságként működnének, de hosszabb távon arra törekednek, hogy a biztosítótársaság papírjait bevezessék a tőzsdére is. (Magyar Tőkepiac 3.o., Magyar Nemzet 12.o. Magyar tulajdonú biztosító alakul, Bors 13.o. Járai biztosítót alapít)
Új terméket kínál az Union Biztosító Szeptembertől Business Class néven kínál kis- és középvállalkozóknak új vagyon- és felelősségbiztosítást az Union Biztosító, A maximális biztosítási öszszeg 500 millió forint, e fölötti igény esetén egyedi biztosítás köthető. (Világgazdaság 13.o.)
Perspektíva az ING-nél Július óta több mint 6 milliárd forint értékben értékesítette legújabb, Euró Perspektíva nevű életbiztosítási termékét az ING. Bordás György elnök-vezérigazgató szerint a rendkívül komoly fejlesztési háttérrel rendelkező terméket az ING-csoporton belül Magyarországon másodikként vezethették be - a másik célországban, Spanyolországban annak ellenére hasonló nagyságrendű az értékesítés, hogy sokkal nagyobb piacról van szó. Az 5000 eurótól igényelhető termék újdonsága, hogy a befizetett összeg 100 százalékát befektetik, a befektetett összegre 5, 10 és 15 éves garanciaidő esetén az ING tőke- és hozamgaranciát vállal. Ötéves futamidő esetén tőkegarancia van a termék mögött, tízéves időszaknál húsz, 15 évesnél 45 százalék a minimális többlethozam (ez évesítve 1,84, illetve 2,5 százalékos euróhozamnak felel meg). A biztosítási részt a termékhez adott fix 1000 eurós haláleseti biztosítás adja - ezt a mindenkori garantált összeg felett fizeti ki a biztosító.(Napi Gazdaság 4.o., Világgazdaság 13.o. Bejött az ING-nek az Euro Perspektíva)
Újfajta védelem kis- és középvállalkozásoknak Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. szeptember elején vezette be új, kisés középvállalkozásoknak szóló biztosítási csomagját Allianz Vállalkozás Védelem néven. Ötvös Bence, a biztosító Vállalati Divíziójának ügyvezetőigazgató-helyestese kifejtette: a konstrukció vagyonés felelősségbiztosításokból áll, illetve a munkavállalókra vonatkozó élet- és balesetbiztosítást is tartalmaz. Az új terméken belül háromféle csomagot alakítottak ki, melynek elemei a vállalkozás biztosítási igényeinek megfelelően variálhatók, így az alapszintű védelemtől egészen a teljes körű biztosítási fedezetig nyújt szolgáltatást. (Világgazdaság 8.o.)
Kétoldalú gazdasági kapcsolatok 2007 nyarán Erősen képviselteti magát hazánkban Ausztria a bank- és a biztosítószektorban. (Világgazdaság Ausztria melléklet 5.o.)
Nyugdíjpénztári hírek Beindult az OTP Életjáradék Az indulás óta már több mint 3500 regisztrált érdeklődőt tart nyilván az OTP Életjáradék Zrt. A társaság túl van az ezredik szerződéskötésen is - tudatta Hild Imre, a társaság vezérigazgatója. Az idősek által a programba bevont ingatlanok értéke már a 10 milliárd forintot közelíti, júliusaugusztusban a havi állománybővülés meghaladta az egymilliárd forintot. A lakásért életjáradék program hagyományos elemei mellett az OTP Életjáradéknál további előny, hogy a cég átvállalja a bankszámla fenntartásának költségeit és kedvezményes ingóságbiztosítást is lehetővé tesz. A társaság most külön gondozási csomaggal és életjáradék-kártyával is kiegészíti a szolgáltatásokat. (Napi Gazdaság 2.o., Népszava 5.o. Népszerű az életjáradék)
Beelőzi az OTP-t a Honvéd? A portfólióválasztás és a unit is 2009 januárjától válik kötelezővé, de az OTP magánnyugdíjpénztár egy évvel előrehozza ezt. A Honvéd nyugdíjpénztár Szenes Zoltán ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint már májusban eldöntötte, hogy 2008. január 1-jétől mindkét pénztári (a magán és az önkéntes) ágban elindítja ezt a lehetőséget. Már elkészült az új befektetési politika, a választható portfóliós szabályzat és a tagok értesítése is jó úton halad. A Honvéd nyugdíjpénztárak a munkáltatói típusú kasszákhoz sorolhatók, de tavaly május óta nem csupán fegyveres testületi dolgozók (katonák, vámosok, nemzetbiztonságiak) lehetnek tagok, beléphetnek a közeli hozzátartozóik, sőt az ajánlásukkal jelentkezők is. A Honvéd jelenleg 64 ezer tagot számlál, a magánkassza ebből nem egészen 23 ezret tart nyilván (az OTP taglétszáma 775,5 ezer). (Napi Gazdaság 7.o.)
Pénztárak: törvénybe foglalt szigor A Pénzügyminisztérium munkaanyaga szerint a jövőben az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatási körre vonatkozó részletes rendelkezéseket törvénybe foglalják majd. Az idén meglehetősen nagy kavarodást okozott a szektorban, hogy a 2007 júniusától életbe lépő szigorításokat a parlament enyhítette, majd ezt egy kormányrendelettel alaposan korlátozták. Fontos enyhítés, hogy a törvény szövege szerint az egészségpénztári számláról sporttevékenységhez kapcsolódóan személyenként lehet adófizetési kötelezettség nélkül évente a minimálbér összegéig költeni. Nem változik, hogy gyógy- és egészségügyi üdülésre évente legfeljebb 160 ezer forint, több szolgáltatásra jogosult személy esetében 240 ezer forint a korlát. (Napi Gazdaság 7.o.)
Az „évszázad szlovák lopása” Kvázi államosításnak és „az évszázad lopásának” nevezi Mikulás Dzurinda szlovák ellenzéki vezető a Fico-kormány azon tervét, amely szerint legalább részben visszaterelnék az állami nyugdíjalapba a néhány évvel ezelőtt, Dzurinda idején létrehozott magánpénztárakba áramló járulékokat. A kabinet szerint erre azért van szükség, mert a következő néhány évben SP már nem számíthat a kettős rendszerbe átlépett dolgozók járulékaira, ugyanakkor a kiadásai csak a távolabbi jövőben csökkennek. Emiatt az államháztartásnak súlyos tízmilliárdokkal kellene kisegítenie az állami nyugdíjrendszert, és ez veszélyeztetné az euró bevezetéséhez szükséges deficit célok teljesítését. (Világgazdaság 6.o.)
Banki tevékenység
Kész a Közgáz tízmilliárdos dédunokája Elkészült a Közgáz (ma már Budapesti Corvinus Egyetem) épületének csodálatos dédunokája mondta az új oktatási és könyvtárépület megnyitóján Mészáros Tamás rektor. A pppkonstrukcióban megvalósult, mintegy 10 milliárd forint összértékű, 50 ezer négyzetméter szintterületű épület a Czuczor-Közraktár-Mátyás-Lónyai utcák által határolt területen helyezkedik el és magában foglalja a Studium Irodaház 'A' kategóriás irodáit is. Az oktatási célú épületrész nettó költsége 6 milliárd forint, az egyetem pedig évi 936 millió forint plusz áfáért bérli 20 éven át, ami az üzemeltetési költségeket is tartalmazza (ezt a Corvinus és az Oktatási és Kulturális Minisztérium fele-fele részben finanszírozza). Az épületben lévő irodákat 2-3 héten belül 85 százalékban kibérlik - közölte Árendás Gergely, a beruházást végző Wallis Ingatlan vezérigazgató-helyettese. (Napi Gazdaság 2.o., Népszabadság 17.o. Laptoppal műanyag kockákon)
A pénzügyi szektort érintő tervezett adóváltozások A hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak - írja a Deloitte tanácsadó cég hírlevelében 2008. január 1-jét követően minden (elszámolt, illetve feloldott) céltartalékkal módosítaniuk kell a társasági adóalapjukat, a törvény szövegéből ugyanis kikerül, hogy csak a várható kötelezettségekre és jövőbeli költségekre képzett céltartalék módosítja a társasági adóalapot. Egyértelmű szigorítás, hogy a következő évtől bármely típusú követelésre elszámolt értékvesztés összege növeli a társasági adóalapot (korábban ez alól kivételt jelentett a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésekre képzett értékvesztés). Cserében azonban például ha a követelések behajthatatlanná válnak, akkor csökkenthető az adóalap. A Deloitte hangsúlyozza, hogy a most megismert törvénytervezet logikájában, felépítésében és fogalmazásában is eltér a jelenleg hatályban lévőtől. A jövőben csak a nevesített pénzügyi (biztosítási, hitel- és biztosítéknyújtási, -kezelési, folyó- és betétszámlával, továbbá fizetőeszközzel kapcsolatos) szolgáltatások mentesek a forgalmi adótól. A törvénytervezet értelmében a teljesítést követő nyolc napon belül az adóalany köteles gondoskodni a számla kiállításáról, bár ez alól a tárgyi mentes szolgáltatások mentesülnek, ha egyébként számviteli bizonylatot adnak. Fontos újítás, hogy a külföldi fizetőeszközben kiállított számlánál nem az MNB-árfolyamot kell alkalmazni, hanem a számviteli törvény szerintit. (Napi Gazdaság 7.o., Magyar Nemzet 11.o. Újabb kreatív sarc)
Árfolyamkockázat: érdemes védekezni A forint euróval szembeni ez évi árfolyam-alakulása több meglepetéssel is szolgálhatott a hazai vállalatok számára, hiszen míg az év első felében egészen a sáv aljáig történő erősödésével szembesülhettek, addig az augusztus - amelynek elején a 260-as szintet is átlépte a kurzus - nem várt gyengülést hozott. Így nem véletlen, hogy a kkv-k is egyre jobban érdeklődnek a korábban nagyvállalatok által alkalmazott fedezeti ügyletek iránt, főleg azoknál, ahol fiatalabb cégvezetők, menedzserek vannak. A változó igényekre pedig a hazai hitelintézetek is reagáltak: a kkv-k egyre nagyobb hangsúlyt kapnak szinte valamennyi bank üzletpolitikájában, s a nagyvállalati ügyfeleknek kínált termékek már számukra is elérhetők. Nem elég azonban a professzionális termék megléte és a magas színvonalú kiszolgálás, a kisebb társaságok esetében elengedhetetlen, hogy a bankok megtanítsák az ügyfeleiknek, hogy a megfelelően kialakított termékek miképpen alkalmazhatók hatékony vállalatirányítási eszközként. Egyes treasury szolgáltatások küszöbértékét (például devizaopciók) levitték a bankok, hogy a kkv-szegmens számára is elérhetővé váljanak. Az UniCredit Bank treasury részlege például a szolgáltatások további fejlesztésével válaszolt a növekvő kkv-érdeklődésre,amelyhez a cégek megfelelő tájékoztatása, szakmai támogatása is párosult. A Citibanknál pedig létrehozták a CitiTreasury Online Trading internetalapú kereskedési rendszert, ahol a vállalatok másodpercek alatt köthetnek konverziós ügyleteket. A tavalyi nagyon gyenge forint az exportőr társaságoknak kedvezett, míg az idei erősödés igencsak érzékenyen érintette őket - magyarázta Huszár Zsófia, a CIB Bank szenior devizapiaci üzletkötője. Az árfolyamkockázat kezelésére a bankok a termékek széles körét kínálják: az azonnali (spot) átváltásoktól az egyszerű határidőseken (forward) át a hatékony kockázatkezelést lehetővé tevő strukturált ügyletekig. Az árfolyam-fedezeti ügyletek közül a vállalkozóknak elsősorban a hagyományos határidős és opciós termékeket ajánlják a K&H Banknál. Kardos Imre, a Raiffeisen
Bank customer dealer desk vezetője úgy látja, több mindentől függ, milyen fedezeti ügyletet köt a cég, így például exportál vagy importál, alacsonyabb vagy magasabb a kockázatvállalási hajlandósága, rendelkezik-e célárfolyammal vagy sem. A forint várható mozgását illetően elsősorban az deviza-árfolyamkockázat nélküli, az egyszerű határidős, illetve az egyszerű opciós ügyletek a legalkalmasabbak a kkv-knak az alacsony minimumösszegek miatt - tanácsolta Erste Bank treasury üzletágának értékesítési igazgatója, Faragó Ádám. (Világgazdaság 8.o.)
Nem szabad kishitűnek lenni Talán a nyugati filmek hatása, a hazaitól teljesen eltérő világkép, netán a külföldi híres személyiségek miatt - Kollár Péter maga sem tudja pontosan megmagyarázni, hogy a rendszerváltást követően miért éppen a bankrendszer, a pénzügy közelébe került. Mindenesetre a sokadik iskolai váltást követően külföldön folytatott gazdasági tanulmányokat. „A bankszektorban valójában az fogott meg, hogy miként lehet egy adott terméket értékesíteni" - világít rá érdeklődésének központi elemére. Már a karrierje kezdetén meglehetősen egyedi véleményt fogalmazott meg azzal, hogy a drága banki reklámokat teljesen feleslegesnek tartja, véleménye szerint ezek csak a hitelintézet nevének megismertetésére jók. Hiába vannak egy adott banknak jó termékei, ha nem jut el a megfelelő ügyfélhez - állítja, s ezt szem előtt tartva vett részt a Budapest Bank direkt értékesítési hálózatának felépítésében. A banki termék is ugyanolyan áru, mint bármi más, s azt véleménye szerint csak felkészült csapattal lehet eladni, s ezt a kiszolgálást a bankfiókokban nem lehet megvalósítani. Nem elégedett meg a termékkínálattal sem, önállá konstrukciót is összerakott, ennek eredménye - elsőként a hazai piacon - a nullaszázalékos autófinanszírozási hitel lett. A BB ugyanakkor ahhoz is jó iskola volt, hogy vezetőként is kipróbálhatta magát, közép-magyarországi régióvezetőként ugyanis mintegy 250 ember tartozott hozzá. Vélhetőleg az elfogadottsága is szerepet játszhatott abban, hogy az Erste lakástakarékpénztári leányvállalatához közel 80 ember követte, s fél év alatt nyereségessé tették a társaságot. A lakás-takarékpénztári boom „kifulladását" már nem várta meg, régi BB-s csapatával együtt az önállósodás útjára lépett, jelzáloghitel-közvetítő céget alapított elsők között a hazai piacon. Sokat számított korai indulásuk, banki kapcsolataik, szakértelmük, vidéki hálózatuk, illetve, hogy az egyetlen olyan közvetítő cégnek számítottak, amely sikerdíjjal dolgozott. Ahhoz, hogy a tevékenység jelenleg is jól működik, a piaci körülményekhez való gyors alkalmazkodás is hozzájárult: a lakossági piacot megcélzó cégek számának ugrásszerű bővülése, a bankok „feleszmélése" is szerepet játszott abban, hogy váltottak, s a lakó- és kereskedelmi ingatlanok szegmensében tapasztalt érdeklődés növekedésével egyidejűleg a vállalatokra helyezték a hangsúlyt. Kollár Péter vállalkozásai közé tartozik a hitelközvetítéssel foglalkozó Estate-Risk Kft., az ingatlanforgalmazó Immo-Risk Kft., a bor- és kávéforgalmazással foglalkozó Kollár Pince Kft., illetve a pécsi ingatlanfejlesztésre alakult projekttársaság, a Balokány Liget Kft. (Világgazdaság 9.o.)
K&H-bankfiókokban a KBC Equitas A K&H Bank országos hálózatának 33 fiókjában nyithatnak számlát ettől a héttől a KBC Equitas leendő ügyfelei. A magyarországi online értékpapír-kereskedelem vezető társaságánál, a KBC Equitasnál a számlanyitás teljesen költségmentes, és az internetes értékpapír-kereskedelem a brókercég internetes felületén keresztül napon túli ügyleteknél 0,25 százalék, minimum 150 forint. (Világgazdaság 13.o.)
Elkötelezett bankok Több mint 350 bankfiók és csaknem 4000 milliárd forintos mérlegfőösszeg, 16 százalékot meghaladó piaci súly - ezek az adatok jól érzékeltetik az osztrák tulajdonosi hátterű hitelintézetek magyarországi súlyát. A harmincnyolc, Magyarországon működő bankból négy mögött áll osztrák többségi tulajdonos: Ausztria súlya viszont jóval nagyobb annál, mint amit ez a kép sugall, hiszen a négy hitelintézetből kettő - az Erste és a Raiffeisen - mérlegfőösszege alapján a hazai hitelintézetek hetes élbolyába tartozik. Az Erste Bank AG - az Erste Bank Hungary Nyrt. anyavállalata - KözépEurópa egyik legjelentősebb múltú hitelintézete. A jelenlegi Erste Bank az Erste Bank der
oesterreichischen Sparkassen AG és a GiroCredit fúziójával jött létre 1997-ben. Az Erste Bank Hungary Nyrt. univerzális pénzügyi szolgáltató, amely ügyfeleinek a banki szolgáltatások teljes spektrumát nyújtja 190 fiókból álló hálózatán keresztül. A magyar Raiffeisen Bank százszázalékos tulajdonosa a Raiffeisen International Bank-Holding AG (Raiffeisen International), amely teljes körűen konszolidált RZB-leányvállalat. A magyarországi fiókhálózatát az elmúlt években gyors ütemben fejlesztette a hitelintézet: az országban működő értékesítési egységek száma mára meghaladja a százhúszat. Az itthon 1993 óta működő, budapesti székhelyű Magyarországi Volksbank Zrt. hálózata ma Magyarországon 51 bankfiókot ölel fel, a következő évek során fokozatosan további fiókokkal jelenik meg a megyeszékhelyeken, valamint Budapesten. A hitelintézet fő részvényese a Volksbank International AG (VBI), amely az Österreichische Volksbanken AG (ÖVAG) leányvállalata s a közép- és a kelet-európai országokért felelős nemzetközi vegyes vállalat. A UBI 51 százalékban az ÖVAG tulajdonában áll, emellett a francia résztulajdonos Banque Fédérale des Banques Populaires (BFBP) és a német résztulajdonosok - a DZ Bank és a WGZ Bank - további 24,5-24,5 százalékos részesedéssel rendelkeznek. A Magyarországi Volksbank Zrt, tavaly az eddigieknél is dinamikusabb fejlődést produkált. A bank mérlegfőösszege közel egynegyedével emelkedett egy év alatt, a 2,1 milliárd forintos adózás előtti profit pedig duplája a 2005-ösnek. A Sopron Bankot 2003-ban az eisenstadti Bank Burgenland leányvállalataként alapították, és 2006 május óta a Grawe (Grazer Wechselseitige Versicherung) konszern tagja. A Grawe biztosításaival és pénzügyi szolgáltatásaival Ausztriából kiindulva a legtöbb közép- és kelet európai országban jelen van. A Sopron Bank Zrt.-nek kezdetben az volt a feladata, hogy az eredményes regionális banki koncepciót - mindenekelőtt a nyugat magyarországi Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében - képviselje és kiépítse. (Világgazdaság - Ausztria 10.o.)
Tovább terjeszkedik a Sopron Bank Az idén további fiókhálózat-bővítést tervez a Sopron Bank Zrt, összhangban a régiós bank kialakítására vonatkozó koncepcióval - nyilatkozta a VG-nek Thomas Radil, az osztrák tulajdonosi hátterű hitelintézet vezérigazgatója. A tavaly 70 százalékos bővülést produkáló cég sikerének titka teszi hozzá - a kiszolgálás gyorsaságában és rugalmasságában rejlik. Folytatódik az intenzív hálózatfejlesztés: egy hónapon belül fiókot nyitnak Székesfehérváron, Balatonfüreden, Mosonmagyaróváron és Kőszegen, az év hátralévő részében pedig két újabb létrehozása várható. Ami a helyszínkiválasztás szempontjait illeti: elsősorban a Dunántúl nagyobb településeire, illetve a Balaton vonzáskörzetére koncentrálnak. Tavaly figyelemre méltó, 70 százalékos mérlegfőösszegnövekedést ért el a pénzintézet. Erre az évre 40 százalékos bővülést terveznek - ez még mindig többszöröse a piaci átlagnak -, és ezt a dinamikát fenn kívánják tartani a következő években is. (Világgazdaság - Ausztria 11.o.)
Egyre többen bankolnak a neten Március végén 1,316 millió lakossági és 208 ezer vállalati ügyfélnek volt netbank-szerződése. Ez 64 százalékos növekedést jelent a tavalyi hasonló időszak mutatóihoz képest - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. adataiban. (Metro 1.o.)
Diákhitel: hétfő a határidő Még pár napjuk van azoknak, akik új diákhitel-igénylőkként már az első kifizetési napon, október 15-én szeretnének pénzhez jutni; a nagy érdeklődésre való tekintettel a Diákhitel Központ kivételesen még a szeptember 17-én, hétfőn leadott új igényléseket is figyelembe veszi. (Metro 11.o. szeptember 10. Délmagyarország 10.o. A félreismert Diákhitel I.)
Szegedi futónap Hasznosan tölthetik a szombat délelőttjüket a szegediek, hiszen szeptember 15-én rendezik a Tisza-parti városban a 2. K&H olimpiai futónapot. A csongrádi megyeszékhely emblematikus helyén, a Dóm téren gyűlnek majd össze a futni vágyók, hogy teljesítsék a város utcáin kijelölt 3.4 kilométeres távot. Az athéni olimpia évében indult útjára a K&H Olimpiai Futónapok
eseménysorozata öt vidéki - Kaposvár, Kecskemét, Debrecen, Győr, Miskolc - nagyvárosban. Két évvel ezelőtt, júniusban elsőként Somogyország fővárosában, Kaposvárott folytatódott a sorozat, és 1700-an teljesítették sikerrel a távot. A népszerű erőpróba 2006-ban sem maradt el: csaknem kétezer-ötszázan gondolták úgy, hogy vasárnap délutánjukat egy kis mozgással töltik. (Nemzeti Sport 16.o. szeptember 10. Somogyi Hírlap 9.o. Kaposváron rajtol az olimpiai futónapok sorozata)
Meghajolok a szellemes, jól felépített érvelés előtt A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta Sólyom László köztársasági elnök Kovács Kázmér ügyvédnek augusztus 20. alkalmából. A magas állami elismerést Takáts Albert igazságügyi és rendészeti miniszter adta át. A szélesebb közvélemény előtt is jól ismert ügyvéd számos szakmai, közéleti tisztsége mellett közérdekű ügyekben folytatott tevékenységével is gyakran került az érdeklődés középpontjába. Kétségtelen, hogy bár szakmai körökben már nem számított újoncnak, hiszen a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára volt, a közvélemény az M1-es autópályával kapcsolatos per után ismerte meg. Nem sokkal a per után meg is szűnt a sorompós rendszer, és ott is áttértek a matricára. Ezt követően is jó néhány közérdekű autós ügyben lépett föl, például a casco-lopáskárok általános feltételeivel kapcsolatban. Jelenleg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, az Ügyvédi Biztosítónak ugyancsak elnökhelyettese, valamint a Magyar Jogász Egylet Tudományos Bizottságának is tagja, és gyakran választott bíráskodik. Legutóbbi ügyei közül a Raiffeisen Bank zálogjog-érvényesítési gyakorlatának bírósági megerősítésének egyértelműen kedvező lezárulását emelte ki az ügyvéd. „Igaz, a harmadfokkal együtt négy és fél évbe került az a napokban kézbesített döntés, ami az általam képviselt bank gyakorlatát precedens értékkel véglegesen jóváhagyta, és amelynek előzményeivel annak idején a sajtó is sokat foglalkozott” - tette hozzá. (Népszava 11.o.)
A kis cégek és a lakosság irányába nyit a CIB Bank A századik fiókját avatta a CIB Bank Vecsésen, a pénzintézetnek ez lesz az ottani első kirendeltsége. "A bank az elmúlt időszakban stratégiát váltott, s a nagyvállalatok mellett erőteljesen fordult a kisebb cégek és a lakosság felé" - mondta a megnyitón Török László vezérigazgató. Az intenzívebb kapcsolattartás újabb egységek létrehozását teszi szükségessé, az idén többet is átadnak még. A CIB és az Inter-Európa Bank egyesülésével a pénzintézet fiókjainak száma a jövő év elejétől megközelíti a száznegyvenet. Az összeolvadás eredményeként egyébként a CIB Magyarországon a második legnagyobb bank lesz. A tulajdonos Intesa Sanpaolo kapitalizációja csaknem nyolcvanmilliárd euró (ezzel Európa tíz legnagyobb bankcsoportjának egyike), ügyfeleinek száma pedig megközelíti a tizennyolcmilliót. (Magyar Hírlap 9.o.)
Lízinget lohaszt a dupla illeték A statisztikák szerint a lízingcégek teljes ingatlanfinanszírozási állományának több mint harminc százalékát a hitel jellegű finanszírozás teszi ki. Ha azonban a hiteleket kiemeljük, akkor a 743 milliárd forintos teljes lízingállományon belül az ingatlanlízing mindössze 6,5 százalékos súlyú Magyarországon, míg az európai átlag ennek majdnem a háromszorosa, 17,4 százalék - derül ki a Hypo Alpe-Adria Leasing elemzéséből. Az összefoglaló int arra is, hogy jelentős promóciós aktivitással indult el hazánkban három évvel ezelőtt a lakáslízing. A teljes lakossági jelzáloghitelállományhoz viszonyítva a lakáslízing-állomány csupán 0,4 százalék. A használt lakások után kétszer kell illetéket fizetni: az elsőt akkor, amikor a lízingcég megvásárolja az eladótól a lakást, a másodikat pedig akkor, amikor lejár a futamidő. A nagyvállalati szektorban az ingatlanlízing projektfinanszírozáshoz kapcsolódik. Ebben a szférában az ingatlan a projektcégek adásvételével cserél gazdát, ez az ügylet pedig illetékmentes. Más a helyzet a kis- és közepes vállalkozásokkal. Náluk ugyanaz a hátrány, mint a magánszemélyek lakásvásárlásakor: kétszer tíz százalék illeték nehezíti a szerződések aláírását. Holott ebben a szegmensben nagy szükség lenne erre a konstrukcióra. (Magyar Hírlap 12.o.)
REevolutio kiállítás Ma nyit Budapesten a REevolutio 2007 kiállítás és konferencia. A háromnapos üzleti találkozón hazai, közép- és délkelet-európai fejlesztési és befektetési stratégiákkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A rendezvényen ingatlanfejlesztők, beruházók, kivitelezők és önkormányzati szakemberek találkozhatnak és ismerhetik meg a térségünkbe tervezett nagy projekteket. (Magyar Hírlap 12.o.)
A tolvaj állam Zelei Miklós, a Magyar Hírlap főmunkatársa szerint körülbelül 1988-ban vált világossá, hogy mindahhoz, ami addig sem volt a miénk, ezután még kevesebb közünk lesz. „Elszegényedési vizsgálatot kell kérni magunk ellen, s tegyük ezt minél többen. Legalábbis arra kellene a hatóságot kötelezni, hogy még az idén a vagyonosodási vizsgálatok számával megegyezően legalább tízezer elszegényedési vizsgálatot végezzen el. A vagyonosodási vizsgálatok lefolytatásának technikáján alapszik, és a végeredménye is ugyanaz, csak fordítva. A vagyonosodási vizsgálat általában úgy végződik, hogy a hatóság a becsült gyarapodás alapján befizetteti az adót, büntetésekkel, kamatokkal terhelve. Az eredményes elszegényedési vizsgálat végén a hatóság a szegényedés mértékét állapítsa meg. A szegényedési vizsgálatok kezdeti évének a spontán privatizáció idejét lehetne megjelölni, körülbelül az 1988-as évet. (…) Miközben az állam egyre többet vett el a jelen állapotainak fenntartására, mind kisebb mértékben segítette a jövő finanszírozását. És más módon is lopott: például az inflációval. Hiszen az inflációt úgy is felfoghatom, mint a múltban elvégzett munkám visszamenőleges eltulajdonítását. Hiába óvja kötvény, takarékbetét a megkeresett, leadózott pénzt, odaólálkodik az infláció, és naponta leharap belőle egy darabot. Persze tanulékony vagyok. És nagyon örültem neki, hogy a jog megteremtette az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét. Azonnal tollat ragadtam, és szigorú levelet írtam a banknak, amelyben értesítettem, hogy a következő hónaptól betétjeim, folyószámlám kamatait tíz százalékkal felemelem. De erre csak annyi választ kaptam, hogy a bolondok házába akartak vinni.” (Magyar Hírlap 13.o., Metro 22.o. Nem akkora baj, ha drágul az életem)
Hat nap alatt egymilliárd forintnyi jenhitelt igényeltek Az idén már több mint 200 milliárd forint értékben fogadott be lakáshitelt és szabad felhasználású jelzáloghitelt az OTP Bank, ezek 85 százalékban devizaalapúak. Az idei lakáslízing meghaladja a 16 milliárd forintot, a bank ingatlanbefektetési alapjában lévő megtakarítások értéke pedig megközelítette a 100 milliárd forintot. A közelmúltban bevezetett Világhitelre hat munkanap alatt közel egymilliárd forint értékű hiteligény érkezett. Az OTP Életjáradék Zrt, ingatlanállománya túllépte a 10 milliárd forintot, és az év végére várhatóan meghaladja a 15 milliárdot. (Magyar Tőkepiac 3.o.)
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. tájékoztatása megbízási szerződésekkel és üzletkötőkkel kapcsolatban A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) közzéteszi, hogy befektetési szolgáltatási tevékenysége közvetítésére a Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezettel (6328 Dunapataj, Ordasi u. 26. ] megbízási szerződést kötött, valamint a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezettel (3561 Felsőzsolca, Kassai út 28.) korábban megkötött megbízási szerződését módosította. Közzéteszi továbbá, hogy Szulyovszky Szilvia üzletkötő és befektetési tanácsadó nem jogosult a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. nevében üzletet kötni, valamint, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Várhalmi Alettát mint a Takarékbank Zrt. üzletkötőjét, befektetési tanácsadóját nyilvántartásba vette. (Magyar Tőkepiac 5.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok)
Tovább drágult az OTP A megelőző napi lendületes erősödés és a pozitív start után szinte azonnal lejtőre került a BUX szerdán, ám délután ismét emelkedésbe váltott, elsősorban az OTP drágulásának köszönhetően. Bár a BÉT indexe röviddel zárás előtt 27 000 pont fölött is megfordult, a mutató nem tudta tartani ezt a szintet, a nap végi 26 960 pontos érték pedig már csak 0,4 százalékkal múlta felül a keddit. A börze részvényszekciójának forgalma tovább csökkent, ezúttal 27,8 milliárd forint értékben születtek kötések. A legnagyobb hazai bank részvényei egészen kora délutánig bizonytalankodtak, majd lendületes emelkedésre váltva 2,1 százalékos többlettel, 9347 forinton zártak. Az FHB a vesztesek táborát erősítette, 0,2 százalékkal süllyedt. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Hírlap 8.o. Nyugalom a tőzsdén, Magyar Tőkepiac 1.o. Budapesti Értéktőzsde, Magyar Tőkepiac 4.o. Kis forgalom mellett enyhe erősödés, Magyar Nemzet 12.o. Belehúzott az OTP)
Növekvő profitok a B kategóriában Az idén először augusztus végéig lehetett jelenteniük a tőzsdei cégeknek, de a határidőmódosítást jószerével csak a B kategóriás cégek használták ki. A kisebb cégek összesített eredménye a tavalyi 11,3 milliárd forint után 19,05 milliárd forintra nőtt. A 23 társaság közül az idén hét, tavaly tíz zárta mínusszal a félévet. A legnagyobb (65-szörös) profitnövekedést, egyben az összesített profit csaknem felét, 9,1 milliárd forintot a Forrás hozta, a giganyereség (részvényenként több mint ezer forint), alapvetően a XI. kerületi Öböl-projekt eladásának tudható be. A B kategória nyereségének másik felét (9,6 milliárdot) a két, mérete miatt kakukktojásnak számító áramszolgáltató adta. A BÉT B kategóriájában szereplő 23 társaság 19 milliárdos összesített eredménye - a Forrásnak köszönhetően - 68 százalékkal haladja meg a tavalyit, miközben a felsőház profitja 28 százalékkal esett. (Napi Gazdaság 13+15.o.)
A forintpiac is a kamatdöntésre vár Erősödéssel indította a tegnapi napot a forint, az euró jegyzése az éjszakai illikvid kereskedésben 253 alá is benézett, majd reggel 253,70-en állt, szemben a kedd esti 254,80 forinttal. Később némileg korrigált a jegyzés, késő délután 254,30-on állt a kurzus. Az ING devizakereskedője elmondta, hogy a régiós társak közül a lengyel zloty és a török líra is erősödött. A mozgások mögött különösebb esemény nem volt tetten érhető, vélhetően ismét a Fed szeptember 18-ai ülésére várt kamatcsökkentés miatt optimisták a befektetők. Az euróval szemben 1,3880-ig gyengülő dollárt 183,20 forinton jegyezték délután, ami egy forinttal gyengébb volt a keddi 184,20 forintos árfolyamnál. Az állampapírok másodlagos piacán mindegyik lejáraton hozamcsökkenés történt, leginkább a hosszú hozamok süllyedtek. A rövid oldalon 2-5 bázisponttal, éven túl 9-15 bázisponttal estek a referenciaértékek, a leginkább az ötéves hozam ment le. (Napi Gazdaság 14.o.)
Jövő péntekig jegyezhető az AAA Auto Jövő péntekig lehet jegyezni az AAA Auto részvényeiből, a céget pedig az azt követő héten vezetik be a pesti és a prágai tőzsdére. A társaság összesen 17,7 millió részvényt bocsát ki, amely mennyiség 1,77 milliós greenshoe-opcióval tovább növelhető. A papírok maximumára 2,25 euró lesz, amit a tényleges ár - látva a jelenlegi kiemelkedő érdeklődést - valószínűleg meg is közelít majd - mondta el Anthony James Denny, a cég tulajdonosa és vezérigazgatója. Az IPO-ból várhatóan legalább 40 millió euró folyik be a céhez, amelyből 24 milliót terjeszkedésre, 8 milliót pedig a tulajdonosi hitel törlesztésére fordítanak. (Napi Gazdaság 14.o., Népszabadság 14.o. A használt autó is jól jön a budapesti tőzsdének, Népszabadság 14.o. Ötpontos élénkítés, Magyar Hírlap 8.o. Tőkét vonnak be, Magyar Tőkepiac 4.o. Az AAA Auto magasabb sebességbe kapcsolna, Magyar Nemzet 12.o. Új cég lép a parkettre)
Telekomot adott el a JP Morgan A korábbi felére, 5 százalék alá csökkentette Telekom-részesedését a JP Morgan Chase Bank, a Magyar Telekomban a korábbi 9,97 százalékról 4,98 százalékra olvadt szeptember 10-én. (Napi Gazdaság 14.o., Világgazdaság 13.o. MTelekomot adott el a JP Morgan, Magyar Tőkepiac 5.o. Változott a JPMorgan Chase Bank befolyása a Magyar Telekomban, Magyar Tőkepiac 5.o. Az
UniCredit Bank Hungary Zrt. tájékoztatása az ügyfele tulajdonában lévő, befolyással bíró részvénymennyiségben bekövetkezett változásról)
Romlott a tőzsdei cégek átláthatósága A tőzsdei társaságok tájékoztatásáról, hitelességéről, transzparenciájáról készült éves felmérés szerint a magyar cégek átláthatóságának romlása folytatódik, 2007-ben mintegy 7 százalékkal csökkent a vizsgált vállalatok átlagos megítélése 2006-hoz képest - írja a portfolio.hu. Miközben tavaly a Mol működését ítélték ebből a szempontból a legjobbnak, az olajcég megítélése brutálisan romlott, teljesítménye most a tizenegyedik helyre volt elegendő. Az első hely a Magyar Telekomé lett. A felmérésben szereplő 19 cégből hétnek romlott a megítélése, kilenc társaságé javult. A legnagyobb fejlődést a Pannonplast produkálta. (Napi Gazdaság 14.o.)
A hátsó sorokban a hazai vállalatok Előző éves teljesítménye alapján a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF), az elmúlt három év mutatói szerint az FHB került az első helyre a Contrast Management-Consulting Kft. által készített magyarországi vállalati teljesítményrangsorban derült ki a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. A hazai felmérés eredményei többnyire a bankok fölényéről tanúskodnak; a 2006 alapján készült listán az FHB és az OTP voltt még dobogós, hároméves teljesítménye alapján pedig az OTP a második a Mol előtt. Az osztrák tulajdonosi hátterű Contrast ManagementConsulting az év elején alapította meg hazai leánycégét, 2007-ben készítették el felmérésüket a magyarországi tőzsdei vállalatokra vonatkozóan, és az idén készült elemzés a romániai piacról is. Szablics Tibor, a társaság ágazati vezetője elmondta: a vállalatcsoport - amely Ausztriában már kilenc éve végez hasonló felmérést - kizárólag tőzsdei cégeket rangsorol, mert csak a társaságok által publikált adatokkal dolgozik. A Contrast négy szempontot vizsgál az elemzés elkészítése során; a vállalat éves növekedését, a hozzáadott érték arányát, a saját tőke megtérülését és a részvénytulajdonosi hozamot. (Világgazdaság 1+13.o., Népszabadság 15.o. Előző évi teljesítménye alapján..., Népszava 11.o. Előztek tavaly az osztrák és a román tőzsdei cégek, Magyar Tőkepiac 4.o. A BIF vezeti a toplistát)
Kritizált állami beavatkozás A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) határozottan tiltakozik a szerintük az újkori magyar tőkepiacot érő eddigi legveszélyesebb állami támadás ellen - közölte az érdekvédelmi szervezet a kormányfőnek tegnap intézett levelében. A Dióslaki Gábor TEBÉSZelnök által aláírt dokumentum szerint a sajtóban „lex Mol" néven emlegetett, hivatalos nevén „a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezet esetleges országgyűlési elfogadása alapjaiban rengetné meg a magyar tőkepiacot. Azzal ugyanis, hogy a „lex Mol" minden nyilvános részvénytársaságra, így a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett összes társaságra kiterjesztené a „korlátlan cégvezetői jogosítványok" intézményének lehetőségét, gyakorlatilag halálra ítélné a Budapesti Értéktőzsdét, és kimondaná a magyar tőkepiac felszámolását. A társasági adó növelése szerepel a készülő jövő évi adócsomagban - értesült az Index.hu. Úgy módosulna a társaságiadószabály, hogy az tízmilliárdokkal rövidítené meg a hitelintézeteket - írja az internetes portál. A tervezet alapján - az Index.hu szerint - a pénzügyi szolgáltatásból, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összege és a vélhetően meg nem térülő hitelekre, befektetésekre képzett céltartalék növelni fogja a bankok és a befektetési vállalkozások adóalapját. A minisztérium 10 milliárd forintot meghaladó bevételt remél a változtatásból, míg az internetes portál más forrásai 20-30 milliárd közötti összeget tartanak reálisnak a változtatás hatásaként. A TEBÉSZ szerint a Lex Mol az OTP-Mol páros személyi átfedésekben is megjelenő cégvezetőinek az érdekeit szolgálja. E két társaságnál van ugyanis valós „veszély” egy olyan nyilvános tőkepiaci felvásárlásra, ahol a cégvezetés elveszítheti eddig élvezett pótolhatatlan előjogait és évi több százmillió forintos juttatását - olvasható a Népszavában. (Világgazdaság 14.o., Népszava 5.o. Szóhoz jutnak a kisrészvényesek is, Magyar Hírlap 8.o. Tiltakozik a Tebész, Magyar Tőkepiac 4.o. A TEBÉSZ-nek nagyon nem tetszik a lex Mol)
A likviditási bőség emelte a BUX-ot A részvénypiacok, így a BUX további fő irányvonalát a központi bankok kamatdöntései határozhatják meg, ám most már valószínűnek tűnik, hogy a korábban sokak által „várt" világméretű pénzügyi krízis elmaradhat, habár még mindig közel állunk hozzá - véli Háda Bálint, a Quaestor csoport vezető elemzője. A befektetési ház Navigátor nevű, negyedévente megjelenő pénz- és tőkepiaci elemzéseit összefoglaló legújabb kiadványának bemutatásán a szakember elmondta, a lassabb világgazdasági növekedés miatt az indexek újabb jelentős emelkedésére továbbra is várnunk kell. Háda Bálint szerint érdemes megvizsgálni a hazai index vezető cégeinek összprofitját a BUX indexszel összevető grafikont. Ebből kitűnik, hogy a hazai piacot az elmúlt időszakban nem a ténylegesen javuló vállalati teljesítmények, hanem a globális likviditásbőség és a helyét kereső hatalmas pénztömeg hajtotta előre. Háda Bálint a hazai részvénypiacon „nem lát növekedési sztorit, csak esetleges felvásárlási történetet", és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság helyzete amellyel kapcsolatban szerinte az a szó, hogy növekedés, nemigen használható - nem tesz lehetővé nagyobb kamatcsökkentést, és a várt 2008-as gazdasági fellendülés eltolódhat. (Világgazdaság 14.o.)
A Bécsi Tőzsde együttműködést, a magyar börze regionális összefogást sürget A Wiener Börse AG 2004-ben kihasználta azt a kivételes alkalmat, amikor néhány magyar vállalkozás és magánszemély eladásra kínálta többségi részesedését a Budapesti Értéktőzsdében, illetve Budapesti Árutőzsdében, és a Bank Austria Creditanstalt AG magyar leányvállalatán kívül gyakorlatilag nem volt más hazai érdeklődő a börzék részvényei iránt. Mai fejjel, de a 2004-es feltételek mellett, a bécsiek most is így döntenének. És az időnként az osztrák és a magyar tőzsde vezetése között jelentkező súrlódások dacára is a budapestiek is inkább a régió első UniCredit Bankot és a hazai tőkepiac legnagyobb, osztrák hátterű szereplőit látnák a többségi tulajdonosok székében, mint egy politikai befolyást gyakorló államot. Ezt az utóbbi állítást támasztja alá az is, hogy Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnök csak az államtól független börze élén tudott kötöttségek nélkül konfrontálódni árfolyam nyereségadó ügyében a kormánnyal, vagy kritizálni azt a tőzsdét elkerülő privatizációs gyakorlata miatt, vagy éppenséggel az ellenzéki pártok támogatását élvezve küzdeni a legújabb ötpontos tőkepiac-élénkítő csomag elfogadásáért. A két szomszéd, Ausztria és Magyarország között viszont mostanság mintha egyre több indulat feszülne, kezdve a már régóta tartó és még osztrák állami szinten is időnként elbagatellizált Rába-szennyezés, a magyar határtól szó szerint kőhajításnyira épülő hulladékégető ügye vagy az OMV ellenséges kivásárlási kezdeményezése a Mollal szemben. A két tőzsde viszonyának megítélése sem egyértelmű, sok a bírálat magyar részről. Ez év februárban a BÉT haladó törekvéseinek bécsi fékezéséről írt a VG (amit az osztrákok cáfoltak, és visszautasítottak), de később a magyar tőzsde közgyűlésén két főrészvényes, a Concorde Értékpapír Zrt., a volt tőzsdeelnök cége, illetve a tőzsde volt vezérigazgatója által vezetett belga KBC Magyarország első embere is hivatalos, nyilvánosan felolvasott levélben érdeklődtek afelől: beavatkozik-e a 12,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Bécsi Tőzsde - az osztrák tulajdonosi konzorcium segítségével - operatív módon a BÉT működésébe, a többi részvényes kárára, illetve tájékoztatást kértek az osztrák tulajdonosi körrel kötött, illetve kötendő szerződésekről. Akkor Lantos Csaba, a BÉT felügyelőbizottságának elnöke kimondta: tapasztaltak olyan törekvést az Bécsi Tőzsde részéről, hogy a BÉT sikerdíjat fizessen olyan tevékenység után, amelyet az osztrák partner nem végzett el, ám az erre vonatkozó szerződést a Budapesti Értéktőzsde nem volt hajlandó megkötni. Szalay-Berzeviczy Attila a Keler MNB-től való kivásárlását tőzsdei bevezetéssel egybekötött részvénykibocsátáson keresztül finanszírozná. A piaci hírek szerint azonban az osztrákok nem támogatják a bevezetést, mert félnek a BÉT tőlük való függetlenedésétől, miközben a magyarok, akik beszorultak a közel 31 százalékos részesedésükkel, addig minden eszközzel akadályozzák a Keler-BÉT fúziót. „Mi mindenképpen jól döntöttünk, amikor 2004-ben részesedést szereztünk a Budapesti Értéktőzsdében, hiszen a magyar börze kapitalizációja, forgalma és profitja évi két számjegyű növekedéssel büszkélkedhet, és ez nekünk is jó” - mondta Michael Buhl, a Wiener Börse társ-vezérigazgatója. Hozzátette: még az anyagiaknál maradva, kitűnő osztalékot is fizet a BÉT, például a 2006. év után a névértékre vetített 443 százalékos volt az osztalék. „Varsónak, Prágának, Bécsnek és Budapestnek nem egymás ellen kellene versenyeznie, hanem együtt a nagy külföldi vállalatokért és a még nagyobb befektetői
érdeklődésért” - hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. A magyar börze vezetője a varsói akarat hiányának, illetve a bécsi fásultság ellenére még mindig a hármas, osztrák-lengyel-magyar tőzsdetengely kialakításában látja Kelet-Közép-Európa tőkepiacainak a jövőjét. Ám Varsó saját utat akar járni, és ehhez következetesen ragaszkodik is. (Világgazdaság Ausztria 6-7.o., Világgazdaság - Ausztria 6.o. Ma is így döntenénk, Világgazdaság - Ausztria 7.o. Regionális erővé kell válni)
Egyre népszerűbbek az alapok alapjai Az idén először az ingatlanalapok 260 millió forint friss tőkét vonzottak, a hozamok 2,8 milliárd forinttal növelték a kezelt vagyont. A befektetők körében népszerűek voltak az úgynevezett ingatlanalapok alapjai, amelyek vagyona három százalékkal nőtt augusztus során, a hónap végén vagyonuk együttes értéke elérte a 106 milliárd forintot. A mind teljesebb kínálatra törekvő, nagyobb alapkezelők majd mindegyike létrehozott az elmúlt években ingatlanalapok alapját. Ezekben a konstrukciókban nem projektekben gyarapítják az ügyfeleik pénzét, hanem az ingatlanalapok befektetési jegyeit vásárolják. Így viszonylag kis költséggel képesek menedzselni egy ingatlanpiaci portfóliót, s ezt a befektetők is kedvelik. A Budapest Alapkezelő 2003. májusában hozta létre az ingatlanalapok alapját. Meghirdetett befektetési politikája szerint elsősorban hazai befektetési alapok jegyeit vásárolja. A CIB Ingatlanalapok Alapja 2003 szeptemberében jött létre. Az alap portfóliójának kialakításakor az alapkezelő konzervatív befektetési politikát követ, melynek fő célja, hogy a befektetési jegyek árfolyama kiegyensúlyozottan emelkedjen, és részesedést nyújtson az ingatlanpiacon elérhető haszonból. Az alapkezelő a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeiből álló diverzifikált portfóliót épít ki. Vannak olyan alapok is, amelyek más régiók ingatlanpiacának hozamait teszik hozzáférhetővé. Ilyen a Credit Suisse Euro Ingatlan B Alapokba Befektető Befektetési Alapja, amelyet 2005 februárjában hoztak létre. (Magyar Hírlap 12.o.)
Az Inter-Európa Bank Zrt. tájékoztatása befektetési tanácsadó nyilvántartásba vételéről Az Inter-Európa Bank Zrt. közzéteszi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Dózsa Krisztinát, Szücs Loránd Andrást és Oláh Attilát 2007. szeptember 4. napján a befektetési tanácsadókról, termékértékesítőkről és üzletkötőkről vezetett névjegyzékbe befektetési tanácsadóként bejegyezte, valamint a Inter-Európa Bank Zrt. befektetési tanácsadói közé nyilvántartásba vette. (Magyar Tőkepiac 5.o.)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Euró: bizottság már van Az euró bevezetésének technikai előkészítésére Nemzeti Eurókoordinációs Bizottság alakul, amelynek elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke a Magyar Nemzeti Bank elnöke lesz - jelentette be Veres János, a pénzügyi tárca vezetője. A bizottság kidolgozza az euróra való átállás tervét 2008. július 31-éig, majd évente aktualizálja azt, valamint szakmai javaslatokat készít a közszférának és a magánszférának, továbbá a tömegtájékoztatásban is szerepet játszik. A kormány továbbra sem határozott meg céldátumot az euró bevezetésével kapcsolatban, 2009-re ugyanakkor teljesíthetők a maastrichti kritériumok a pénzügyminiszter szerint. A kabinet szeptember 19-én tárgyalja a jövő évi költségvetési tervezetet első olvasatban, egy nappal előtte, 18-án pedig ismerteti a 2007. évi várható makroadatokat, illetve a költségvetés 2008. évi tervezésénél alkalmazott makroadatokat. A jövő évi személyijövedelemadó-szabályozás keretében a kormány módosítani kívánja az adójóváírást, ami a havi 170-200 ezer forint bruttó jövedelemmel rendelkezőket kedvezően érinti, ugyanis havi 4-5 ezer forinttal több lesz a nettó jövedelmük. A jövő évi költségvetésben a feketegazdaság kifehérítése miatt csak 50 milliárd forintos többlettel számol a kormány, ez az összeg megegyezik azzal, amennyi 2007-ben befolyik a büdzsébe a feketegazdaság kifehérítése nyomán. A szaktárca
prognózisa szerint szeptemberben már csökken az infláció - jelentette ki a pénzügyminiszter. (Napi Gazdaság 1-2.o., Világgazdaság 3.o. Továbbra sincs euródátum, Népszabadság 16.o. Bizottság az euróra, Népszava 5.o. Közelebb az euróhoz, Magyar Hírlap 24.o. Eurókoordinációs bizottság alakul, Magyar Tőkepiac 2.o. Veres az év végére ötszázalékos inflációt vár, Magyar Tőkepiac 3.o. Veres: euróbizottság lesz, céldátumra még várni kell, Magyar Nemzet 11.o. Továbbra sem tudni, mikor lesz eurónk)
Gazdagodnak-e a gazdák? Az agrártermékek emelkedő árai a termelők nyereségét is jelentősen növelik, ami két tényezőnek köszönhető: az árak emelkedésének és a támogatások bővülésének - mondta a Napi Gazdaságnak Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója annak kapcsán, hogy a KSH tegnap közzétette a mezőgazdasági termékek 2007. júliusi árait. Szabó Márton, a Kopint-Tárki Kft. vezető kutatója szerint ugyanakkor a termelők idén sem tudnak nagyobb jövedelmet realizálni. Ennek oka, hogy bár az árak jelentősen emelkedtek, a kedvezőtlen időjárás hatására a termésátlagok jóval alacsonyabbak az előző évinél. Vannak tehát, akik jól jártak idén - például a búzatermesztők -, de számos kisvállalkozás sorsa jövője válik bizonytalanná. Elsősorban a baromfi- és sertéstartók számára lehet kritikus a következő félév - véli Szabó -, mivel a felvásárlási árak nem fogják tudni követni a takarmány árának néhány hónapon belül bekövetkező emelkedését. A KSH szerint a mezőgazdasági termékek termelői árszintje 10,4 százalékkal haladta meg az előző év júliusit. A legjelentősebb áremelkedés a gabonaféléknél következett be: júliusra 45,2 százalékkal drágultak az előző év ugyanezen időszakához képest. A vágóállatok termelői árai közül a sertésé csökkent leginkább, 10,3 százalékkal. (Napi Gazdaság 1-2.o.)
Több pénz forgott augusztusban A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a monetáris bázis értéke augusztusban 54,5 milliárd forinttal, 2727,4 milliárd forintra nőtt. Összetevői közül leginkább a forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya emelkedett, de majdnem ugyanennyivel gyarapodott a pénzügyi intézmények bankszámláinak havi átlagos állománya is. A monetáris bázis összetevőinek aránya így nem módosult. A monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe augusztusban 112,4 százalékot tett ki, ami az előző havi értéknél 2,2 százalékponttal magasabb. A jegybank külfölddel szembeni nettó követelésállománya 101,4 milliárd forinttal emelkedett. Ehhez a tranzakciók és a devizaárfolyam-változás miatti átértékelődések azonos mértékben járultak hozzá. (Napi Gazdaság 2.o., Magyar Tőkepiac 3.o. Emelkedett a monetáris bázis augusztusban)
Több juttatás, kisebb béremelés Mérsékeltebb bérfejlesztést terveznek jövőre a versenyszféra vállalatai: az idei 6,5 százalékos átlagos emelés után 5,5-6 százalékos növekedésre számíthatnak a dolgozók - derül ki a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. jövedelemszint-felméréséből. A cég 315 hazai vállalkozás több mint 300 ezer dolgozójának béradatait elemezte. A legdinamikusabban továbbra is a bank- és pénzügyi szektorban, az autóipari cégeknél és az infokommunikációs ágazat vállalkozásainál emelkedett az összjövedelem. A legjobban még mindig az it-szektorban dolgozók keresnek, az átlagnál 17 százalékkal kapnak többet, a marketingesek fizetése 13,5, a pénzügyi és számviteli munkakörökben dolgozóké pedig 4,6 százalékkal haladja meg azt. (Napi Gazdaság 2.o., Magyar Hírlap 8.o. A bérekben is nagyok a térségi különbségek)
Az egyszerűsítés növeli a kkv-k terheit Az értékalapú építmény- és telekadó nem hoz majd többletbevételt a mostani, négyzetméter szerinti adóalaphoz képest. Ne feledjük, 2009-ben nagyon közel leszünk a választásokhoz értékelte a PM adójavaslatait Zara László adószakértő, a Magyarország holnap adózási alkerekasztalának vezetője, aki csekélynek tartja a csomag hatását az adminisztráció egyszerűsítésére. Zara rossz megoldásnak tartja, ha a luxusadó szerinti övezeti besorolást veszik át, mert az igazságtalanság. Nem tükrözi ugyanis az ingatlanok valós forgalmi értékét - véli az adószakértő. A vállalkozásokat érintő módosításokról elmondta: fonák módon egy egyszerűsítés okozhat
többletterhet a vállalkozásoknak. A kisebb hozzájárulások összevonása 5,5 százalékos járulék alá a kkv-knak jelentene tehernövekedést. Zara szerint nem is fog átmenni a parlamenten. A fejlesztési tartalékképzés feltételeinek változása pozitív előjelű, bár a szakértő hiányolja a számításokat, hogy hány vállalkozás vette ezt egyáltalán igénybe. (Napi Gazdaság 7.o.)
Adóreform: lassú haladás Miközben egyelőre a jövő évi adótörvények sem öltöttek végleges formát, Gyurcsány Ferenc kormányfő a hét elején kilátásba helyezte: néhány hónapon belül körvonalazódhat a 2009-től bevezetendő, széles körű átalakítások sora. A nyilatkozatokból kiderül, mind a kormány, mind az adószakemberek szerint szükség van az élőmunkát terhelő elvonások csökkentésére, bár a részletekről megoszlanak a vélemények. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adómenedzsere szerint ezzel párhuzamosan nyílik lehetőség az áfa és a jövedéki adó megemelésére is. Mivel jelenleg alacsony a vagyoni típusú terhek aránya, minél hamarabb be kell vezetni az egységes ingatlanadót, emellett csökkenteni szükséges a jövedelmi típusú adók mértékét vélekedett ugyanakkor Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár. A gazdasági versenyképességi kerekasztal (gvk) elnöke szerint az ingatlanadó maximális mértéke 1 százalék lehetne, és a jövedelmek kifehérítése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy levonható legyen az szja-ból. Vámosi-Nagy szerint ugyanerre az iparűzési adó kapcsán is szükség van. Nem kerülhető meg egy valós adatokra épülő vagyonkataszter kialakítása, és így talán mérsékelni lehetne a vagyonosodási vizsgálatok számát is - fogalmazott Török Ádám, aki leszögezte: a gvk n egyelőre nem születtek végleges javaslatok, a tagok többsége ugyanakkor fontos célnak tekinti a feketegazdaság visszaszorítását és a versenyképesség növelését, valamint az adórendszer egyszerűsítését. A Világgazdaság által megszólaltatott szakemberek abban egyetértették, jövőre nem változik az adóbevételek mértéke. Míg ugyanis az szja-t érintő módosítások az elvonás csökkenésével járnak, a kis adók összevonásával a vállalkozások a jövőben többet fizetnek be a büdzsének. Mégsem kell az 50 millió forint feletti rész után luxusadót fizetni jövőre - ez derül ki a 2008-as adótervezetek egyik módosításából. Kikerül a végleges szövegből az a kitétel, miszerint a luxusadó évi mértéke a lakás vagy üdülő számított értékének 50 millió forint feletti része utáni fél százalék. „Rugalmasabbá kellene tenni az áfa visszaigénylését, főként a megbízható adózók esetében” - mondta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Szerinte az egyszerűsítések ellenére a "nyitott" határidők miatt még mindig nagyon bizonytalan az áfa-visszaigénylés rendje. "Zárt határidőkre azért lenne szükség, hogy legalább a megbízható adózók esetében - akkor is, ha esetleg a hatóságok kételkednének - az igények felét ki lehessen fizetni. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy a vállalkozó hosszú hónapokig nem jut hozzá a visszaigényelt összeghez." (Világgazdaság 2.o., Magyar Hírlap 11.o. Rugalmasabb áfa-visszaigénylést vár a szakma, Magyar Nemzet 1+11.o. Ingatlanadó: tanácstalan helyhatóságok)
Miénk a „legszabadabb barakk” Magyarország továbbra is Kelet-Közép-Európa legszabadabb gazdasága - derül ki a Fraser Institute elemzéséből. A kanadai kutatóintézet évről évre kiadja a gazdasági szabadság fokáról szóló jelentését, amely az idén 141 országot rangsorol több mint negyven tényező alapján. A lista alapjául a 2005-ös adatok szolgálnak; ennél frissebb, egymással összevethető számokat nem lehetett előteremteni. A jelentés abból indul ki, hogy ahol szabad a gazdaság - az állam nem avatkozik be a piaci folyamatokba, csupán „éjjeliőrként" biztosítja a verseny kereteit -, ott folyamatosan javul a cégek teljesítménye és a társadalom jóléte. Ez alapján biztató, hogy hazánk a ranglistán lekörözi a visegrádi és a balkáni országokat (a volt szocialista államok közül egyedül Észtország kapott magasabb pontszámot). Az aktuális 22. helyezés valamivel rosszabb a tavalyi 19.-nél, de az abszolút pontszám nem változott. (Világgazdaság 4.o.)
Az arab térségbeli terjeszkedés kormányzati korlátai Kevésbé derűlátó a magyar cégek lehetőségeit illetően Magyarország tiszteletbeli ománi konzulja. Az öböl térsége ma már nem tekinthető fejlődő világnak, az ottani minőségi igények és a
helyi szakképzettség a korábbinál jóval magasabb elvárást támaszt az oda szállítók felé - mondta Szathmáry Tibor. Mára lényegében leállt a régióba korábban szállító, jól csengő nevű magyar cégek exportja, pályázatokon is alig indulnak. Az utolsó nagy megbízást a Transelektro nyerte Bahreinben. A visszaszorulás oka az is, hogy nem túl jók a hitellehetőségeik nem kínál versenyképes kölcsönt az Eximbank sem -, a rendszerváltás után kiemelkedett kkv-k pedig még nem tudják jól helyzetbe hozni magukat az arab piacokon. Hiába jó a helyi magyar követségek promóciós munkája, ha kormányzati szinten nem elég erőteljes a támogatás. (Világgazdaság 10.o.)
Kétoldalú gazdasági kapcsolatok 2007 nyarán Ausztria 2006-ban összesen kb. 3,5 milliárd euró értékben exportált árukat Magyarországra, az előző évhez képest közel 9 százalékkal többet, míg az import értéke kb. 2,6 milliárd euró volt, ez 5 százalékos növekedést jelent. Az előzetes eredmények nagyságrendileg 10 százalékos növekedési rátát mutatnak a kivitelnél és a behozatalnál. Egészében véve Ausztria és Magyarország továbbra is meg tudta tartani mindenkori részesedését az összpiacokon. Ily módon hazánk számára Ausztria a harmadik, míg nyugati szomszédunk számára Magyarország a hetedik legfontosabb kereskedelmi partner. A két állam közötti árucsere-forgalom szerkezete megfelel az ipari országok mintájának, mindkét oldalon a high-tech termékek dominálnak. Erősen képviselteti magát Ausztria a bank- és a biztosítószektorban is, valamint az olyan vállalkozás közeli szolgáltatások területén, mint az ügyvédi, adó- és személyi tanácsadás. (Világgazdaság - Ausztria 5.o.)
Tállai András , a Fidesz képviselője szerint egy újabb kormányzati hazugság lepleződött le, hiszen a kormány azt ígérte, hogy augusztustól a fogyasztói árak növekedése lassul. Gyurcsány Ferenc kormánya azonban nem képes megállítani a drámai mértékű inflációt. (Napi Ász 3.o.)
Vagyontörvény: minden eladó? Félti az állami vagyont a Fidesz. A nagyobbik ellenzéki párt szerint azzal, hogy hétfő éjjel a parlament elfogadta a vagyontörvényt, még a maradék állami tulajdont is elkótyavetyélheti a kormányzat. A konkrét cégek eladásáról egy új testület, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács dönthet majd, bár tény, hogy továbbra is vannak olyan intézmények, amelyeket tilos értékesíteni. Továbbra is az állam 100%-os tulajdonában marad például a sokak szerint aranytojást tojó tyúk, vagyis a Szerencsejáték Zrt. vagy a mezőhegyesi ménes, illetve a jókora veszteséget termelő MÁV. Ám a Magyar Villamosművek s a Magyar Posta csaknem 25%-a eladható. „Ez a tanács bármikor módosíthatja az állami tulajdon mértékét” - bírált Varga Mihály fideszes honatya, volt pénzügyminiszter. „A műkincsek kivételével ezentúl mindenféle állami vagyon mozdítható lesz, a kórházak, a minisztériumok, a Nemzeti Színház és a vízközművek. 500 millió forintos értékhatárig a testület vezérigazgatója dönthet az eladásról. Ez könnyen kijátszható, hisz egyszerűen földarabolják a vállalatot vagy árán alul értékesíthetik azt” - tette hozzá. Teleki László szocialista képviselő szerint a kormány csak olyan vagyoni elemeket értékesít a jövőben is, amelyek mellett gazdasági érdek szól. A kabinet privatizációs lépései nem magánbefektetők érdekeit szolgálják szögezte le a szocialista képviselő. (Blikk 2.o., Magyar Nemzet 7.o. Minden eladó)
A nap száma 3,4 milliárd forintot különített el a regionális operatív programokban ipari parkok, ipari területek és inkubátorházak fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A pályázat célja, hogy az ipari parkok szolgáltatásainak minősége javuljon, és ennek hatására az infrastruktúra kihasználtsága minden régióban elérje a kívánt ötven százalék feletti értéket. Magyarországon 191 ipari park üzemel, közülük bármelyik pályázhat az uniós forrásokra. A barnamezős beruházások előnyt élveznek a zöldmezősekkel szemben. Az Észak-Magyarország régió három megyéjét összesen 6,65 milliárd forint illeti meg. A legtöbb pénzt - 7,014 milliárd forintot-a Közép-Dunántúl régió kaphatja meg. (Magyar Hírlap 10.o.)
Ausztráliától Szingapúrig világszerte teret nyernek a közvetett adók Világszerte az általános forgalmi adó és a fogyasztási adók a legdinamikusabban fejlődő adónemek - derül ki a PricewaterhouseCoopers tanulmányából. E szerint jelenleg a világ 141 országában alkalmazzák ezeket az adótípusokat, ahol pedig még nincs ilyen szabályozás, ott is tervezik bevezetését. Az egyes országok különböző fejlettségi szintje ellenére egyértelmű, hogy a legtöbb ország az uniós áfamodellt követi. Az Európai Unióban alkalmazott áfarendszerhez képest az elmúlt évtizedben bevezetett közvetett adózási technikák - például Ausztráliában és Szingapúrban - jóval kevesebb lehetőséget kínálnak a szabályok kijátszására, és egyúttal magasabb adómegfelelési szintet is teremtenek. A jelentés készítői javasolják, hogy az Európai Bizottság egyebek között a globális üzleti versenyképesség megőrzése érdekében - kezdeményezzen vitát a "körhintacsalásnak" nevezett ügyletek problémájának kezelésére. A jelentés kiemeli az Európai Bizottság és az OECD által a közvetett adórendszerek - például áfa, jövedéki adó - jobb összehangolása érdekében tett lépések jelentőségét. "A közvetett adók rendszere valóban dinamikusan fejlődik az egész világon. Ennek a fejlődésnek az a konstruktív párbeszéd az alapja, amely a kormányok és az adófizetők között zajlik. Magyarországon is elindult ez a folyamat, amely most, az új áfatörvény koncepciójának szakértői, majd társadalmi szintű vitájában tetőzik. Jóllehet Magyarország manőverezési lehetősége nem túl nagy, hiszen áfaszabályozását alapvetően az unió határozza meg, mégis lehetőség van gazdaságélénkítő részletszabályok elfogadására" - mondta Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers budapesti irodájának cégtársa. (Magyar Hírlap 11.o.)
Kereskedelmi ingatlanok boomja Pesten Az első félévben ugyan csak 69 ezer négyzetméternyi kereskedelmi ingatlant adtak át, de a második félévben 438 ezer négyzetméternyi új ingatlant szándékoznak használatba venni az Eston International ingatlan tanácsadó cég adatai szerint. Az A kategóriás irodák piacán az első félévben mindössze 38-800 négyzetmétert adtak át. A második félévben ugyanakkor rekordméretű átadási hullám várható, aminek eredményeként a legjobb minőségű irodák állománya a fővárosban az év végére meghaladja a 2,25 millió négyzetmétert. Salamon Adorján, az Eston elnök-vezérigazgatója úgy véli, hogy a projektek egy részének befejezése átcsúszhat 2008-ra, de az éves kínálatbővülés így is elérheti a 250 ezer négyzetmétert, s a fejlesztői tervek szerint ez a következő két évben sem lesz kisebb. Az ingatlan-tanácsadó a világ más tájain tapasztalható tendenciák alapján arra is megpróbált választ keresni, hogy meddig fejlődhet a Budapesti irodapiac. A hasonló gazdasági környezettel rendelkező, de érettebb ingatlanpiaccal rendelkező Lisszabont alapul véve arra a következtetésre jutott Salamon Adorján, hogy a következő években megduplázódhat a budapesti irodák teljes alapterülete. Salamon szerint a következő néhány évben Lisszabon nyomába eredhetünk, de ez a fejlődés nem automatikus, és csak több év alatt képzelhető el. A jövő fejlesztéseit a nagy irodaparkok fogják jellemezni a főváros határán, és egyre kevesebb lesz az ingatlan-tanácsadó szerint a spekulatív fejlesztés. (Magyar Hírlap 12.o.)
Jól képzett szakmunkásokra vár a hazai építőipar Szeptemberben hatályba léptek a szakképzési és felnőttképzési törvények módosított passzusai. A változtatás fő célja az oktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása. Az oktatási minisztérium szerint a reform egyik legfontosabb eleme a szakképzési intézmények és a fenntartói döntések integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok új koncepciója. A törvény lehetőséget teremt arra is, hogy a munkaerő-piaci igények alapján több vagy kevesebb munkaerőt képezzenek egy-egy szakmán belül. Ezen felül átfogóan ellenőrzik a szakmai vizsgáztatást, ebben szerepet kapnak a gazdasági szervezetek is. A kormány szerint a módosítások lehetővé teszik, hogy a következő években csökkenjen a hazai munkaerőhiány, amely több ágazatnak is gondot okoz. A kormány a szakképzésben elindított reform mellett sokat vár az uniós forrásokból finanszírozott képzésektől is. Az Új Magyarország fejlesztési terv hétezermilliárd forintos keretéből több száz milliárd forint jut foglalkoztathatóság fejlesztésére. (Magyar Hírlap 21.o.)
Két év múlva változhat a hazai adórendszer Jövőre még csak kisebb változások várhatóak a magyarországi adórendszerben, a jelenlegi
struktúra jelentősebb átalakításának keretfeltételeit 2008. január végéig dolgozza ki a Pénzügyminisztérium a „versenyképességi kerekasztal" ajánlásait is figyelembe véve, a megújult rendszer bevezetése pedig 2009-től várható - mondta szerda reggel az MTV Napkelte című műsorában Veres János. A pénzügyminiszter az adórendszer jövő évi átalakításáról elmondta: a pénzügyi tárcának a kormány elé kerülő javaslatai az adózás egyszerűsítését és a kiszámíthatóság növelését szolgálják, az a cél, hogy kevesebb adóbevallást, illetve adóbevallási sort kelljen kitölteniük az adózóknak. Megváltoznak például jövőre az adójóváírás szabályai, ez azt eredményezi, hogy a havi 170 ezer forint körüli bruttó jövedelemmel rendelkezők havi 5 ezer forinttal több nettó jövedelemhez jutnak - tette hozzá Veres. (Magyar Tőkepiac 2.o.)
Megtorpanhat a dezinfláció Időlegesen megtorpanhat a magyarországi dezinfláció, később azonban folytatódik, csakúgy, mint a pénzügy-politikai enyhítési ciklus - vélik az augusztusi inflációs adatokra alapozott szerdai elemzéseikben vezető londoni befektetési házak. A JP Morgan napi feltörekvő piaci helyzetértékeléseinek szerdai kiadásában a 8,3 százalékos 12 havi augusztusi inflációról azt írta: a kedvező bázishatások miatt szeptemberben már várhatóan 6 százalék alatt lesz a teljes kosárra számolt, fogyasztói szintű éves áremelkedés. A gyorsuló élelmiszerár-infláció és a gyengébb forint a negyedik negyedévben valószínűleg megállítja egy időre a dezinflációs folyamatot, a ház várakozása szerint azonban az infláció csökkenése 2008-bon folytatódni fog. A cég szerint jövőre 4 százalékra csökken az átlagos éves infláció. A Goldman Sachs befektetési bankcsoport londoni részlegének értékelése szerint az élelmiszeráraktól eltekintve az index többi része „még jobban is fest", mint amit a ház várt. Ezzel együtt is azonban az MNB-t valószínűleg aggasztja, hogy a hatóságilag nem szabályozott szolgáltatási szegmens inflációja csak lassan csökken, és ez, valamint az élelmiszer-inflációval kapcsolatos bizonytalanság késleltetheti a kamatcsökkentéseket. A GS egyetért a jegybank azon értékelésével, hogy nem elsősorban a hirtelen élelmiszerár-kiugrás a fő kockázat, hanem az, hogy az infláció 2008-ban esetleg viszonylag magasan beragad. A Barclays Capital (BC) befektetési csoport is azt jósolta szerdai elemzésében, hogy a kedvező bázishatások és a gyenge belső kereslet miatt folytatódik a dezinfláció. Ha a kosárban 16 százalékos súllyal szereplő élelmiszer-összetevő nem drágult volna 11 százalékkal éves összevetésben, az infláció már most szelídebb képet mutatna - fogalmaz a ház értékelése. (Magyar Tőkepiac 2.o.)
Magyarország a negatív különc Nyilván külön elemzést érdemelne, hogy a világsajtó miért reagál oly nehézkesen arra a gazdasági katasztrófára, amely már évek óta sújtja Magyarországot, és amely következményeként az ország az uniós csatlakozók közül az első helyéről tízet ugorva lefelé a lépcsőn immár az utolsó. Mostanra azonban a magyar gazdaság elemzőket és megfigyelőket egyaránt megdöbbentő helyzete immár lehetetlenné teszi a megszépítő hallgatást. Néhány napja a vezető osztrák lap ismertette fekete színekkel a „padlóra került Magyarország” gazdasági helyzetét, és e cikk mintha zsilipkapukat nyitott volna meg. A vezető svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung bécsi keltezéssel, „A magyar gazdaság a völgy mélyén” címmel foglalja össze azt, hogy „Magyarország a negatív különc a gazdaságilag virágzó Kelet-Európában”. A bevezető közli, hogy a gazdaság több mint egy évtizede nem produkált oly gyenge növekedést, mint most, s ezért „a szörnyű államháztartási hiány, illetőleg a korlátozására tett erőfeszítés” a felelős. A körkép bemutatja, hogy míg a lengyel gazdaság éves ütemben 6,7 százalékkal, a cseh hattal, a szlovák pedig 9,4 százalékkal nő, addig „az új EU-tagok közül a gazdasági anyaszomorító” Magyarország április és június között éves ütemben csak 1,2 százalékos gazdasági növekedést teljesített, és ez még gyengébb, mint a 2,7 százalékos első negyedév. Az igen magas, 8,3 százalékos éves inflációt is felemlegető lap szerint mindennek fő oka a 2002 és 2006 közötti laza fiskális politika. A német Finanztreff.de című német gazdasági portál tegnap Frankfurtból jelentette, hogy Magyarországon a vártnál kisebb mértékben csökkent augusztusban az infláció, amely 8,3%-os volt. A vezető osztrák lap, a Die Presse tegnapi száma pedig „Tüntetések sorozata vezeti be Magyarországon a forró őszt” címmel arról ír, hogy Gyurcsány ismét a falhoz szorult. Gondok vannak az uniós büdzsével is. Útjára indította az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetési szerkezetének átfogó felülvizsgálatát. A büdzsé átalakítását a most folyó, hétéves keretköltségvetés - csaknem kudarcba fulladt - vitájakor határozták el, miután
nyilvánvalóvá vált, hogy a bővült unióban és a változó nemzetközi versenykörülmények között a jelenlegi szerkezet nem tartható. A brüsszeli bizottság a most kezdődő konzultációs folyamat nyomán másfél éven belül részletes javaslatot tesz az EU-tagállamok elé, és reményei szerint a 2014-ben induló új költségvetési időszaknak már a kor követelményeinek jobban megfelelő büdzsével vághat neki az unió. (Magyar Nemzet 1+11.o.)
Gyurcsány, a programgyártó Gyurcsány Ferenc a parlament őszi ülésszakának hétfői ülésnapján újabb nagy ívű, ezúttal 48 pontból álló programot hirdetett. A kormányfőnek már meglehetős rutinja van a programalkotásban. Ebbéli ténykedése első elemeként 2004-ben - miniszterelnöki pozíciója elnyerésekor - meghirdette a Lendületben az ország című tervet, ezt követte a 100 lépés programja, majd 2006-ban az új kormányprogram következett, az Új Magyarország fejlesztési terv, később pedig a Nemzeti fejlesztési terv is. A programok jelentős része nem volt több kommunikációs fogásnál, kevés valósult meg belőlük. (Magyar Nemzet 3.o.)
A lehetséges felét ajánlottuk fel A személyi jövedelemadóból idén felajánlott 1 + 1 százalékok összege megközelíti a 14,4 milliárd forintot - közölte tegnap Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. A 27 576 kedvezményezettből 27 426 civil szervezet, 144 egyház és hat kiemelt költségvetési előirányzat volt. Az idei felajánlásokban szereplő összeg az előre prognosztizált 26,1 milliárd forintos elvi keret 55 százalékát teszi ki. (Magyar Nemzet 11.o.)
Az ázsiai piacokon kezdhetnék a szigort Van mit keresni - jelentette ki ironikusan tegnapi közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a kormányfő azon bejelentésére, miszerint felkéri az ellenőrző hatóságok vezetőit új intézkedések kidolgozására a feketegazdaság ellen. Az OKSZ két terület kiemelt kezelését javasolja a kormánynak: egyrészt a nyugta- és számlaadás, másrészt az ázsiai piacok ellenőrzésének szigorítását. Mint azt már korábban is jelezte a hazai kereskedőket tömörítő szervezet, a legsúlyosabbnak az ázsiai piacok tevékenységét tartja, ahol a legutóbbi ellenőrzések során is bebizonyosodott, hogy semmiféle előírást nem tartanak be. Ezekben a vásárokban általában nem adnak nyugtát, az alkalmazottakat bejelentés nélkül foglalkoztatják, és azt, hogy honnan származik a kínált portéka, legtöbbször nem tudják számlával igazolni - közlik. A szövetség az állandó ellenőrzések mellett azt is javasolja, hogy a jövőben szigorodjon az ázsiai piacok működésének rendje, mert úgy látják, ezzel jelentősen visszaszorítható hazánkban a feketegazdaság. Így egyebek mellett szükségesnek tartja az OKSZ, hogy a piacok működtetői legyenek felelősek az árusok azonosíthatóságáért - jelenleg az a helyzet, hogy az árus egyszerűen elszalad az ellenőrök elől, s utána, ha megtalálják is, szinte lehetetlen bizonyítani, hogy ő volt a renitens -, egyes termékek árusítását pedig a nemrégiben betiltott játékok példájából kiindulva egyszerűen meg kellene tiltani. (Magyar Nemzet 13.o.)
Economic research institute... A GKI előrejelzése szerint az idén 2,5 százalékra csökken a GDP növekedése. (The Budapest Times 7.o.)
Investments fell by 0.4%... Az idei második negyedévben 0,4 százalékkal csökkent a beruházások volumene éves összevetésben - közölte a KSH. (The Budapest Times 7.o.)
June's foreign trade deficit... A júniusi külkereskedelmi hiány mértéke 39 millió euró volt, ami éves összehasonlításban 65,9 százalékos csökkenést jelent - közölte a KSH. (The Budapest Times 7.o.)
The forint's vulnerability... A Commerzbank szerint a forint sérülékenysége miatt Magyarország kevésbé vonzó befektetési terület, mint a szomszédos országok. A WTO elemzése szerint elveszett Magyarország regionális előnye a működőtőke-vonzás tekintetében. (The Budapest Times 7.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Kormányfő lett az orosz pénzügyi felügyelet vezetőjéből Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnap menesztette kormányát, elfogadva az eddigi kormányfő, Mihail Fradkov lemondását és Viktor Zubkovot, a pénzügyi felügyelet vezetőjét nevezte ki miniszterelnöknek. A 65 éves jelöltről, aki az 1990-es évek elején együtt dolgozott Putyinnal a szentpétervári polgármesteri hivatalban, később az adóhivatalban töltött be tisztséget, pénteken szavaz az orosz törvényhozás. A lépés meglepte az elemzőket, akik a miniszterelnök és az egész kormány lemondása után arra számítottak, hogy Putyin utódát, a várhatóan következő elnököt nevezi ki kormányfőnek. A legtöbben Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettesre tippeltek, aki az egyik legerősebb alakja az orosz vezetésnek, az elnök közeli barátja, ugyancsak a szentpétervári csoporthoz tartozik és Putyinhoz hasonlóan KGB-ügynök volt. A 2004 óta hivatalban lévő kabinet menesztésének aligha lehetett oka a gazdaság teljesítménye, hiszen a második negyedévben 7,8 százalékkal bővült az orosz GDP és az év egészében is várhatóan az előrejelzéseket meghaladó ütemben, 7,5 százalékkal gyarapodik a gazdaság. A növekedés motorja már nem kizárólag az olajés gázexport, más ágazatok teljesítménye is jelentősen javult és emelkedett a belföldi kereslet. (Napi Gazdaság 1+5.o., Világgazdaság 4.o. Új név Putyin kalapjából, Magyar Nemzet 1+8.o. Lemondott az orosz kormány)
Német befektetés az orosz ingatlanpiacon A Deutsche Bank AG, az AIG ingatlanbefektetési ágazata, valamint a magánkézben lévő Redwood Group tőketársaság együtt több mint 1 millió négyzetméter területű orosz ipari ingatlant vásárolt Moszkva környékén. Az eladó a moszkvai székhelyű Capital Partners magán-tőketársaság volt. A konzorcium szóvivője nem volt hajlandó elárulni az üzlet értékét, csak annyit közölt, hogy a legjobb helyen lévő kiépített oroszországi logisztikai központok manapság négyzetméterenként 1200 dollár körül cserélnek gazdát. A Deutsche Bank és az AIG ezzel az ügylettel második közös ingatlanüzletüket kötik Oroszországban. (Napi Gazdaság 4.o.)
Jókora béremelés az új EU-tagországokban Az eurózóna államainak nominális órabérköltsége az első negyedévi 2,3 után 2,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben éves összehasonlításban, miközben a 27 európai uniós tagországé 3,2 százalékkal nőtt - jelentette az Eurostat. Eközben a fizetéseket terhelő társadalombiztosítási járulékok és adók bővülése 1,9-ről 1,8 százalékra lassult. Az újonnan csatlakozott uniós tagországok az átlag javításából vették ki a részüket. A csúcstartó Lettország, ahol a bérek 31,6 százalékkal ugrottak meg, de Románia és Litvánia is 20 százalék fölötti értéket ért el. Magyarország 12 százalékos bővülésével a lista hatodik helyén áll. Az európai statisztikai hivatal tegnap tette közzé az ipari termelés változását mutató adatait is. Ezek szerint júniushoz képest júliusban 0,6, éves szinten 3,7 százalékkal nőtt az eurózóna ipari termelése. Az elemzők 0,3 és 3,1 százalékos júliusi bővülést jósoltak. Szakértők szerint mindkét adatsor arra ösztönözheti az Európai Központi Bankot, hogy a világ pénzpiacainak megnyugvása után folytassa kamatemeléseit. Az eurózóna alapkamata jelenleg 4,0 százalékon áll, és az ECB döntéshozói múlt heti ülésükön nem változtattak rajta, mivel nem látják világosan, milyen hosszabb távú hatásokkal jár a pénzpiacokon kialakult bizonytalanság. (Napi Gazdaság 5.o.)
Kína mentheti meg a világgazdaságot? Kína húzhatja ki a gödörből a világgazdaságot, ha a jelzálogpiaci válság miatt az Egyesült Államok és más fejlett országok GDP-növekedése jelentősebben visszaesne - állítja a Világbank elemzése. Korábban igen egyszerű volt a képlet: ha az USA gazdasága lassult, akkor beköszöntött a jégkorszak a világ egészén. A Világbank szerint azonban ma már Kína olyan nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, hogy könnyen lerázhatja magáról a pénzpiaci gondokat, sőt egy olyan forgatókönyv is elképzelhető, amelyben az ázsiai ország belső fogyasztásának bővülése növelné a világpiacot. Ez Kína érdeke is lenne, hiszen a Világbank becslése szerint az Egyesült Államok fogyasztásának 1 százalékos lassulása 0,2-0,5 százalékkal foghatja vissza gazdaságának bővülési ütemét. (Napi Gazdaság 5.o., Világgazdaság 20.o. Tudja jól a kínai kormány...)
Lemaradásban a cseh autópálya-építések A nem megfelelő autópálya-hálózat érezhetően visszafogja a cseh GDP növekedését - állította Jaroslav Hanák, a Közlekedési Unió szakmai szervezet elnöke egy nemrégiben tartott konferencián. Főként a megfelelő osztrák és lengyel közlekedési kapcsolatok hiányoznak, de komoly gondot jelent a másod- és harmadrendű úthálózat kritikán aluli állapota is. További óriási probléma a Prága körüli körgyűrű hiánya, amit csak fokozott az elmúlt években, hogy több új gyorsforgalmi út is elérte a fővárost, ám az azokon érkező forgalom nem tudja elkerülni a belső úthálózatot. Az európai uniós támogatások persze Csehország számára is lehetővé teszik, hogy áthidalja a közútfejlesztések előtt álló legnagyobb akadályt, a pénzhiányt. A kormány kidolgozta ezer kilométer autópálya és autóút építésének tervét, az optimista várakozások szerint az ezekben szereplő projektek 2015-re fejeződhetnek be. Nehézséget okoz a finanszírozás cseh önrészének előteremtése. Ennek fedezéséhez a kormány idén 11 milliárd koronával megemelte a központi útalap költségvetését, visszaforgatná a fejlesztésekre az útdíjakból befolyó évi hétmilliárd koronát, továbbá 33 milliárdos hitel felvételét tervezi az Európai Beruházási Banktól. Mindezek nyomán a közlekedési minisztérium évente száz kilométer autópálya építését tervezi. Eközben a költségvetési hiány három százalék alá szorítására szólította fel az Európai Bizottság Csehországot. Brüsszel szerint a robusztus gazdasági növekedés mellett Csehországnak jövőre teljesíteni kellene a büdzsé lefaragását az előírt szintre. Az uniós pénzügyminiszterek még 2004-ben szólították fel Prágát a hiány csökkentésére. A bizottság szerint az idén 3,9 százalék lesz a deficit mértéke a tavalyi 2,9 után. (Napi Gazdaság 9.o., Világgazdaság 6.o. A deficit lefaragását várják Prágától, Magyar Hírlap 8.o. A vártnál jobb mutató)
Felborulhat az osztogatástól a lengyel költségvetés Zyta Gilowska lengyel pénzügyminiszter ingerülten reagált arra, hogy a szejm önfeloszlatását kimondó, utolsó ülésén még olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek jelentős pluszkiadásokat jelentenek. Mint mondta, a képviselő uraknak el kell dönteniük, hogy gyerekeket vagy utakat akarnak - a parlament ugyanis a kormány által javasolt összeg több mint kétszeresét szavazta meg a gyermekek után járó adókedvezményre, ami jövőre 6,5 milliárd zloty kiesést jelent a büdzsének. Gilowska hangsúlyozta, hogy a jövő évi, most készülő költségvetési javaslatban nem szerepelhet az ideinél, vagyis 30 milliárd zlotynál nagyobb hiány. (Napi Gazdaság 10.o.)
Láthatatlan az ukrán gazdaság negyven százaléka Ukrajnában 39 százalék a feketegazdaság aránya - állapítja meg egy a Deutsche Presse birtokába került ukrán kormányzati dokumentum. A növekedés drámai: 2006-ban még csak 27 százalék volt ez az arány. Ezen keveset szépít, hogy a változás részben a statisztikai módszerek változására vezethető vissza. A helyzet az ország keleti részén átlagon felül rossz, itt 75 százalék a feketén elszámolt gazdasági tevékenységek aránya. Az ágazatok közül a mezőgazdaság (72 százalék) és az építőipar (71 százalék) számít a legfertőzöttebbnek, míg a szolgáltatások terén csak 18 százalék a számviteli elszámolásokat megkerülő gazdasági aktusok aránya. Eközben a vártnál nagyobb gazdasági növekedésre számít az idén az ukrán gazdasági miniszter. Anatolij Kinakh szerint 7-7,2 százalék körüli lehet a GDP-bővülés mértéke, míg az iparé 10-11. A kormányzat korábban 6,5 százalékos GDP-expanzióval, illetve 8,5-es ipari növekedéssel számolt. (Napi Gazdaság 10.o.,
Világgazdaság 6.o. Ukrán optimizmus a növekedésről)
Elszállhatnak a cseh bérek Szakértők szerint hosszabb távon elszakadhat a gazdasági realitásoktól a bérek növekedése Csehországban. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy a jelenség mögött egyrészt a termelékenység hasonlóan gyors ütemű bővülése áll - azaz a munkavállalók megérdemelten részesednek javuló teljesítményük gyümölcseiből -, másrészt a gazdaság bizonyos ágazataiban mutatkozó munkaerőhiány is húzza a béreket, ám nem olyan mértékben, ami felboríthatja a termelés és a fogyasztás egyensúlyát. Nem egy elemző azonban hangsúlyozza, hogy hosszabb távon sok vállalatnak gondot okozhat ez a tempó. Elmaradhatnak a versenyben riválisaiktól mind termelési, mind bérfizetési oldalról. Egyes szakértők szerint az idei nominális bérnövekedés közelíti a 8 százalékot Csehországban, míg mások óvatosabbak, csak 6,7 százalékot várnak. Kérdés, teszik hozzá, hogyan befolyásolja jövőre a béralkukat a korábban vártnál minden bizonnyal magasabbra kúszó infláció. (Napi Gazdaság 10.o.)
Rekordmélységben a dollár A kezdeti bizonytalankodást követően visszafogott erősödésbe váltottak szerdán a vezető New York-i részvényindexek, ami részben a Feddel kapcsolatos kamatcsökkentési remények élénkülésével volt magyarázható. Az ilyenkor szokásos forgatókönyvnek megfelelően a dollár gyengült, az euró kurzusa rekordszintre emelkedve lapzártánkig - a Bloomberg adatai szerint 1,3914 dolláron tetőzött. A maga 80 dolláros szintet közelítő jegyzésével szintén új csúcsot beállító határidős olajárat követve drágultak az energiaszektor részvényei, miközben a kiskereskedelmi cégek papírjai az ellenkező irányba mozdultak. Az olajpapírok drágulása kedvezően hatott a londoni FTSE-100 indexre is. A hitelpiaci aggodalmak ugyanakkor több pénzügyi szolgáltató részvényeit gyengítették, a fémárak csökkenése pedig a bányaipari papírok ázsiójára hatott negatívan. (Napi Gazdaság 15.o.)
IMF: enyhe lassulás az USA-ban Továbbra is csupán enyhe lassulásra számít az USA gazdaságában a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és a szakemberek szerint ez csak korlátozva fog kihatni a világgazdaság egészére. Simon Johnson, a szervezet vezető közgazdásza ugyanakkor hozzátette: senki nem tudja egyelőre megmondani, milyen további következményei lesznek a pénzügyi piacokon tapasztalható nyugtalanságnak. (Világgazdaság 4.o.)
Német nagyvárosok adósság nélkül Egy közel 400 millió eurós részvénycsomag értékesítésével szabadult meg utolsó adósságaitól kedd délután Düsseldorf, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi fővárosa. A Ruhr-vidék egyik legfontosabb, hatszázezer lakosú metropolisa immár a második német nagyváros, amelynek sikerült teljes mértékben felszámolnia tartozásait. Egy éve a szászországi főváros, Drezda is rendezte a számlát. A 2005 óta tartó gazdasági fellendülést sok német önkormányzat használta-használja fel pénzügyi helyzetének rendezésére, ugyanakkor a települések hitelállománya összességében mégis kétmilliárd euróval nőtt a tavalyi év folyamán. (Világgazdaság 4.o.)
Román energiaóriás születik Öt hónapos társadalmi vita után a román kormány jóváhagyta az ország hosszú távú, a 20072020 közötti időszakra kiterjedő energetikai stratégiáját. A három fő célkitűzés az energetikai biztonság, a fenntartható fejlődés és a versenyképesség. A kormány azt szeretné elérni, hogy rövid, közép- és hosszú távon is biztosítani tudja az olcsó villamos energiát úgy, hogy az a fejlődő gazdasági helyzetben is megfelelő legyen. A fenntartható fejlődés szempontjából lényeges, hagy a környezetbarát energiatermelésre helyeződjön a hangsúly. Ennek érdekében első lépésként létrehoznak egy integrált villamosipari holdingot: ebben csoportosulnak majd a még állami tulajdonban levő energiatermelők, -szállítók és -elosztók. A román gazdasági tárca már a héten elkezdi a tárgyalásokat, és 30 napon belül az új óriásvállalat létrehozásának határidejét is
nyilvánosságra hozzák. Az államnak 25-40 százalékos részesedése lesz a létrehozandó holdingban, amelyet a román miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu a cseh CEZ-hez és az olasz Enelhez hasonlított. A vállalat 20 százaléka a Fondul Proprietatea befektetési alaphoz kerül, amely azokat a román állampolgárokat hivatott kompenzálni, akiknek a kommunizmus idején elvették a vagyonát. A fennmaradó tulajdonhányadot fokozatosan bevezetik a Bukaresti Értéktőzsdére. A tervek szerint a holding a későbbiekben magáncéggé válik. (Világgazdaság 6.o.)
Bízik a külföld az orosz piacban Az Oroszországban működő külföldi befektetők kereken kilencven százaléka hajlandó bővíteni ottani üzleti tevékenységét - jelentette ki Vartan Dilanyan, az Ernst & Young partnere egy moszkvai konferencián. „Az Oroszországtól való elmaradás kockázata nagyobb, mint az a rizikó, amely az ottani működéssel jár együtt" - fejtegette. (Világgazdaság 6.o.)
A Nasdaq javíthat OMX-ajánlatán A Nasdaqnak megvannak a forrásai arra, hogy nagyobb rugalmasságot tanúsíthasson az északeurópai OMX tőzsdére tett vétel) ajánlatában - közölte Bob Greifeld, a Nasdaq vezérigazgatója. Greifeld váratlanul Skandináviába utazott azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen az északi tőzsdeszövetség megvásárlásához. A vezérigazgató szerint a Nasdaq - eddigi 25 milliárd svéd korona értékű - ajánlata győzhet, szemben a dubai tőzsdeoperátor értékben magasabb, 26,4 milliárdos vételi javaslatával. (Világgazdaság 13.o.)
Mélypontra ért az USA-dollár Az euróval szembeni eddigi leggyengébb árfolyamán kereskedtek tegnap a dollárral. Az árfolyamot az vitte el egészen az 1,3890-es szintre tegnap délutánig, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb valószínűséget tulajdonítanak a Fed közelgő kamatcsökkentésének. A jelenleg 5,25 százalékos Fed-ráta megkurtításával ugyanis csökkenne a két deviza alapkamata közötti eltérés. Az euró/dollár devizapár árfolyamemelkedéséhez az is hozzájárul, hogy az Európai Központi Banktól az év végéig kamatnövelést vár a piac, ezzel a kamatkülönbözet a jelenlegi 125-ről akár kétharmadával, de legalább 75 bázispontig alvadna, Az is elképzelhető, hogy a Fed 50 bázispontos csökkentésre kényszerül a gazdasági kilátások rosszabbra fordulása esetén - fejtette ki Kurabe Maszasi, a Tokyo Mitsubishi Bank devizakereskedője a Bloombergnek. Míg az euró/dollár árfolyam stabilizálódása az európai jegybank kamatemelése előtt nyithatja meg a lehetőséget. A zöldhasú további kilátásai nem biztatók - idézi a londoni RBC Capital Markets árfolyamstratégáját a Bloomberg. A Fed ugyanis abba a szerencsétlen pozícióba manőverezte magát, hogy a devizapiac meghatározó jegybankjai között egyetlenként néz szembe kamatcsökkentési periódussal. A svájci jegybank ma határoz alapkamatáról; az elemzők negyed százalékponttal, 2,75 százalékosra emelt új rátára számítanak, a döntést ma 14 órakar jelentik be. Az amerikai fizetőeszköz a jennel szemben is gyengült, ezt csak tetézte a japán miniszterelnök, Abe Sindzo lemondásáról kiszivárgó bejelentés. Hatására a japán befektetők kockázatvállalási hajlandósága tovább csökkent, ez az általuk birtokolt külföldi kötvényvolumen csökkenését jelenti. Rekordszintre, hordónkénti 79,29 dollárra drágult New Yorkban a nyersolaj ára. A hirtelen drágulást az idézte elő, hogy az amerikai nyersolajtartalékok az elmúlt egy év alatti legnagyobb mértékben, 7,01 millió hordóval csökkentek. (Világgazdaság 15.o., Népszabadság 16.o. Rekordok napja a világpiacokon, Magyar Hírlap 10.o. Mélyponton a dollár árfolyama, Magyar Tőkepiac 1.o. Rekordmélységben a dollár)
A Fed és a befektetők: kell-e hallgatni a piacokra? A világ idei legfontosabb - augusztus 31-én, a Wyoming államban lévő Jackson Hole-bon tartott monetáris konferenciáján az amerikai Fed elnöke hűvös hangú okfejtés keretében magyarázta, hogy az általa vezetett intézmény miért tanúsít eltökélt ellenállást az ingatag értékpapír- és ingatlanpiaci árak támogatását sürgető követelésekkel szemben. Ben Bernanke elvi állásfoglalása valóságos vihart váltott ki a piacokon, amelyek résztvevői hozzászoktak ahhoz az elkényeztető figyelemhez, amellyel az előző Fed-elnök, Alan Greenspan ajnározta őket. Bernanke nézetei intellektuális síkon kikezdhetetlenek. A központi bankárok nem tudják jobban megmagyarázni az értékpapírok vagy az
ingatlanok árait, mint a befektetők. A Fed-elnök emellett tudja - csakúgy, mint bárki más -, hogy az akadémiai irodalomban nincs olyan utalás, amely szerint a monetáris politika alakítása során tekintettel kellene lenni az eszközárak alakulására, kivéve az olyan sokkot - mint amilyen a 30-as évek nagy válsága volt -, amely hatással lenne a kibocsátásra és az inflációra. Röviden fogalmazva: egyetlen jegybanki vezető sem viselkedhet egy delphi jós módjára. Ebben az értelmezésben sokan odáig mennek, hogy a központi bankok vezetőit helyettesíteni lehetne számítógéppel, amely a programozottsága szerint mechanikusan állítja be az irányadó kamatot, a kibocsátás és az infláció alakulásától függően. A központi banknak a piacokkal fenntartott kapcsolata emlékeztet arra, amikor a férj kijelenti, azért néz meg egy balettot, mert szeretné jól érezni magát, nem pedig azért, hogy a feleségének a kedvében járjon. Később azonban birka módjára hozzáteszi, hogy ő maga ettől nem lenne boldog, ha a felesége nem lenne az. Talán hamarosan Bernanke is ugyanígy érez, miután Fed-elnökként számára a mézeshetek már jó ideje elmúltak - írja Kenneth Rogoff, az IMF volt vezető közgazdásza. (Világgazdaság 20.o.)
Erős gazdaság Ausztria egyértelműen az uniós bővítés egyik haszonélvezője, illetve több előnye származott az 1995. január 1-jei csatlakozásból, mint hátránya, ennek ellenére manapság is szép számmal vannak ellenzői az EU-tagságnak, nagyjából ugyanannyian, mint a belépés évében. Az Európai Unió 2004es bővítése után Ausztria már nem az EU határterülete, hanem földrajzilag Európa közepére került, és dinamikusan növekvő gazdaságok veszik körül. És éppen a földrajzi helyzet következtében, illetve a bizonyos mértékig a közös történelem eredményeképpen az Osztrák Köztársaság a régió országaiban a legfontosabb tőkebefektetők közé tartozik. A nemzetközi ranglistákon (gazdasági szabadság index a Fraser Intézettől, világ-versenyképességi rangsor: IMD) 2005-ben Ausztria a 13. helyre került, ezzel történelmében először előzte meg Svájcot e mutatókban. Az eurózónához való csatlakozás ugyanakkor nagyobb fiskális fegyelemhez is vezetett a maastrichti kritériumok betartásának kényszere miatt, ennek köszönhetően a politikai befolyás a gazdaság számos területén megszűnt vagy csökkent. A már uniós tag Ausztria exportja évente átlag 10 százalékkal növekedett, az 1995-ös belépéstől számítva pedig megkétszereződött a más EU-tagországokba irányuló osztrák kivitel. Az Economist Intelligence Unit szerint az egy főre jutó GDP átlagosan két százalékkal nőhet 2011-2020 között, és ez annak ellenére következik be, hogy a munkaképes lakosság lélekszáma csökkenni fog, ám ezt a jelenséget a munka termelékenységének növekedése ellensúlyozhatja. Az OECD egyik, pár hete megjelent tanulmánya szerint az osztrák gazdaság jól teljesít és erős, de megszerzett pozíciójának megtartásában több kihívással kell megküzdenie, például nem szabad figyelmen kívül hagynia a közép-európai gazdaságok irányából érkező „fenyegetést". (Világgazdaság - Ausztria 3.o.)
Vita az adóreformról Kiváló formában van az osztrák gazdaság, és ez a politikai viták tematikájából is kiviláglik. Az egyik legkedveltebb téma a sajtóban a nyári uborkaszezon alatt a várva várt adócsökkentések időzítése és tartalma volt. Sokan javasolják, hogy a szövetségi kormány hozza előbbre az eredetileg 2010-re meghirdetett adóreformot. Az ez évre várható 3 százalékos gazdasági növekedés ugyanis ezt a bevételek szempontjából lehetővé teszi - hangzik a gyakran ismétlődő okfejtés. Csakhogy a gazdasági konjunktúra csúcspontján adócsökkentést elhatározni egyenlő a konjunktúraciklus kilengéseinek felerősítésével - márpedig ettől óvakodni lenne célszerű. Éppen ilyen megfontolásból egyelőre Wilhelm Molterer pénzügyminiszter is ellenáll és kitart a 2010-es bevezetés mellett. (Világgazdaság - Ausztria 8-9.o.)
A lengyel cégek vannak a legtöbben a régióban Az 500 legnagyobb közép- és kelet-európai cég közül a legtöbb, szám szerint 183, lengyel székhelyű - derül ki a Deloitte idén először összeállított régiós vállalati toplistájából. A második helyen Csehország áll 82 vállalattal. Hazánk Ukrajnával holtversenyben került a harmadik helyre. Mindkét országból egyaránt 65 cég van jelen az 500 legnagyobb cég, illetve pénzintézet között. A legnagyobb közép- és kelet-európai cégek 19 országban vannak jelen a régióban. A cégeket az
egyéni vállalatok és a csoportcégek 2006-os pénzügyi adatai szerint rangsorolták. A lista szereplőinek többsége multinacionális cég leányvállalata. A legnagyobbak között a legtöbb vállalat energetikával foglalkozik. A rangsorolt cégek között 157 ilyen van, köztük a PKN Orlen és a Mol a listavezető. (Metro 5.o.)
Kisiklott az Abe-expressz Nem tudom beváltani az ígéreteimet - mondta a tévékamerák előtt a láthatóan meggyötört Abe Sindzo. A szerda délután élőben közvetített sajtótájékoztatón a japán kormányfő bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről és a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) elnöki posztjáról. Abe bejelentésének ténye nem, időzítése annál inkább váratlan volt, annak ellenére is, hogy a miniszterelnök a hét végén már meglebegtette távozását. A pénzügyi élet vezetői is meglepve értesültek Abe lemondásáról, és sürgették a kormánypártot, hogy minél előbb jelölje ki az utódot, így kerülve el a politikai vákuumot. Gazdasági szakértők szerint a japán gazdaságpolitika nem változik jelentősen, a tőzsdei hangulatot azonban befolyásolhatja a lemondás ténye. A Forbes amerikai üzleti magazin elemzése szerint Abe szerdai bejelentése nem nyugtatja meg az amúgy is ideges pénzügyi piacokat. (Népszabadság 10.o., Magyar Tőkepiac 1.o. Kormányválság Japánban)
Ezer eurós átlagbér Horvátországban júliusban 6780 kuna (925 euró) volt a bruttó átlagbér, az adó megfizetése után 4663 kuna (636 euró) a nettó bér. Januártól júliusig nominálisan 5,2 százalékkal nőttek a bérek a tavalyi azonos időszakhoz képest. (Magyar Hírlap 8.o.)
Lassuló európai növekedés Lefelé módosította az Európai Bizottság a nyári amerikai jelzáloghitel-válság hatására az idei növekedési előrejelzését. Az új becslés szerint az unió nyolcvan százalékát adó hét legnagyobb gazdaságban - német, francia, olasz, brit, spanyol, lengyel és holland - 0,1 százalékkal mérsékeltebb lehet a bővülés. Ennek megfelelően a teljes EU-t tekintve 2,8 százalékos, a tizenhárom tagú eurózónában pedig 2,5 százalékos növekedést jósolnak az Európai Bizottság szakemberei. Brüsszeli szakértők szerint a tavaszihoz képest visszafogottabb becslés elsősorban a vártnál gyengébb második negyedévi teljesítménynek tudható be. A holland, a francia és az olasz gazdaságban olyan mértékű volt a lassulás, hogy az egész éves eredmények átértékelésére késztette a szakembereket. "Az előrejelzés módosításának, illetve a mostanihoz hasonló minimális eltéréseknek a magyar gazdaság növekedésére nincsenek közvetlen hatásai. A Kopint-Tárki felmérésében alacsonyabb, 2,7 százalékos prognózis szerepel" - mondta Bartha Attila, a kutatóintézet egyik igazgatója. Nagyobb bizonytalanságot keltenek a világpiacon zajló folyamatok: az árfolyamok és a kamatok instabilitása. Az OTP legutóbbi tájékoztatóján elhangzott: hazánkban csak a külső források bevonását nehezíti meg a jelzáloghitel-piaci válság. (Magyar Hírlap 10.o.)
Egymillió üres álláshely az unióban Néhány éven belül súlyos probléma lehet Európai Unió tagállamaiban a munkaerőhiány, amelynek már most érezhetők a hatásai. Az EU-ban több mint egymillió betöltetlen álláshely van. A gondokat részben az okozza, hogy azokban a térségekben, ahol bőven van munka, nincs szakképzett jelentkező. Ahol pedig sorban állnak a hozzáértő szakemberek, nincs elegendő kínálat. Mindennek következtében a munkanélküliek száma is magas, tavaly tizennyolcmillióan voltak állás nélkül a tagállamokban. Számuk az idén tovább emelkedik. Az Európai Bizottság a helyzet javításáért tavaly meghirdette a munkaerő-mobilitás programját. Ennek keretében Európa-szerte kétezer rendezvényt szerveztek, ezeken egyebek között tájékoztatták az érdeklődőket arról, hogy miként vállalhatnak munkát külföldön, illetve milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. A budapesti börzére egyebek között az Egyesült Királyságból, Norvégiából, Svédországból, Dániából, Franciaországból és Írországból érkeznek munkaadók. (Magyar Hírlap 21.o.)
Gázfröccs az OPEC-tól Félmillió hordó. Ekkora mennyiségről folyt a vita a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének
(OPEC) keddi bécsi ülésén hét órán keresztül, s mi lett a vége? A piac úgy tűnik, tudomást sem vett az olajipari miniszterek döntéséről, hogy 500 ezer hordóval (1 hordó=159 liter) növelik a kitermelési kvótát: az amerikai könnyűolaj ára szerdán továbbra is rekordközelben mozgott, egészen a hordónkénti 78,44 dolláros árfolyamig kúszva fel, és már-már elérve a 78,77 dolláros abszolút csúcsot. Pedig a miniszterek tényleg jót akartak a november elsejei emeléssel, hiszen mint a nyilatkozatokból kitűnik - csak a magas olajárak és a gyorsan csökkenő üzemanyagkészletek okozta esetleges sokktól szerették volna megkímélni a világot. Emellett figyelembe vették a mexikói olajlétesítmények elleni e heti támadásokat is. Az OPEC-nek figyelnie kell arra, hogy a jelenlegi egyensúly az olajfelhasználás és -kitermelés között nehogy felboruljon. Márpedig ennek van esélye, hiszen mind a közelgő téllel érkező fogyasztásnövekedés, mind az amerikai gazdaság lassulásával fellépő fogyasztáscsökkenés ezt eredményezheti. Az új készletadatok hírére új abszolút csúcsra emelkedett a kőolaj ára New Yorkban, s elérte a hordónkénti 79,20 dollárt. (Magyar Tőkepiac 2.o.)
Elhúzódó bizalmi válság A nem elsőrendű (subprime) amerikai jelzálogkölcsönök piacáról kiindult nemzetközi hitelpiaci bizalmi válság tovább fog tartani, mint az utóbbi két évtizedben tapasztalt, korábbi pénzügyi megrázkódtatások - jelentette ki Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter. A jelzálogkölcsönökre alapozott, származékos értékpapírok összetettek, bonyolultak, és az egész világon elterjedtek, ezért nehéz kibogozni a szálakat, és ellensúlyozni a bizalmi deficitet, amely így tovább fog tartani, mint a kilencvenes évek végi megrázkódtatás az akkori ázsiai és orosz válság miatt, vagy a latin-amerikai adósságválság hatásai a nyolcvanas években - mondta washingtoni .előadásában Paulson. „Sokkal globalizáltabbak vagyunk, mint tíz évvel ezelőtt" - tette hozzá további magyarázatképpen. A Moody's kedden egyébként már megjelentetett egy átfogó elemzést, e szerint a válság okozta likviditásszűke miatt jelentősen emelkedni fog a hátralékos vállalati adósok aránya a következő két évben, főleg a magas hozamú spekulatív szektorban. A hitelminősítő arra számít, hogy a következő tizenkét hónapban az Egyesült Államokban 4,5 százalék, Európában 3 százalék lesz a nem fizetővé váló cégadósok aránya a magas hozamú kategóriában. Malcolm Knight, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezérigazgatója szerdai beszédében azt mondta: a krízis nem érinti oly mértékben a felzárkózó piacokat, mint más nyugati válságjelenségek a múltban. „Ezúttal nem látunk különösebb pénzügyi fertőzést a fejlett gazdaságok irányából a felzárkózó piacok felé" - emelte ki a szakember. „A világ pénzügyi hatóságai számára eljött az ideje, hogy szigorúbban szabályozzanak egyes elszabadult piaci folyamatokat, amelyek hozzájárultak a mostani felforduláshoz” - mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke. A francia bankszakemberrel számos politikus is egyetért, a közelmúltban több tőkepiaci szabályozást sürgetett például Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő is. (Magyar Tőkepiac 3.o., Magyar Nemzet 11.o. Jelzálogválság: romló kilátások)
