NAPI SAJTÓSZEMLE 2008. augusztus 27., szerda
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek ......................................................................... 1 Lassít a biztosítási piac ............................................................................................................... 1 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 2 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 2 Verseny a betétekért ................................................................................................................... 2 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 2 Végül ringbe szállt a posztért László Imre ................................................................................. 2 Éger István a bérrendezést is hiányolja ...................................................................................... 2 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 2 Célkeresztben a bankok .............................................................................................................. 2 Drága a bizalomhiány ................................................................................................................. 3 Ki a fogát, ki a koronáját kínálja ................................................................................................ 3 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................... 3 Lendületet vesztett Budapest ...................................................................................................... 4 Zuhant egyet a forint................................................................................................................... 4 Garantált alapokkal vonzana kamatadós pénzt az MKB ............................................................ 4 Oroszországtól is függ majd az Univerzum IV. teljesítménye ................................................... 4 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ........................................................................................ 5 Rászállnak az államra ................................................................................................................. 5 Hamarosan újra nő a kiskerforgalom.......................................................................................... 5 Káoszt hozhat az eva megszüntetése? ........................................................................................ 5 Rendrakás a növekedési számok között - A ............................................................................... 5 Az infláció két év múlva lesz háromszázalékos ......................................................................... 6 Tanulmányok, publicisztika ............................................................................................................. 6 Mit akarnak az adótanácsadók? .................................................................................................. 6 Merre tovább? ............................................................................................................................. 6 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei .......................................................... 7 Ügyféladatok, alkalmi vétellel .................................................................................................... 7 Két évig húzódhat még a válság ................................................................................................. 7 Elégedetlen a nép a jegybankokkal ............................................................................................ 7 Hathavi csúcson az amerikai deviza ........................................................................................... 8 A román jegybank szigorít a hitelezésen .................................................................................... 8 Rossz makrohírek Németországból ............................................................................................ 8 Lengyel kamatdöntés .................................................................................................................. 8 Német infláció ............................................................................................................................ 8 Enyhe élénkülés az USA lakáspiacán ......................................................................................... 8 Javult a fogyasztói bizalom ........................................................................................................ 8
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek Lassít a biztosítási piac A biztosítókat okolják a pénzügyi szektor első félévi rossz teljesítményéért a Központi Statisztikai Hivatal szakértői. Véleményük szerint ennek egyrészt az az oka, hogy mind az élet, mind a nem élet ágban növekszik a kárhányad, és a főként a kgfb-területen megugró kárkifizetések sem használtak a szektor teljesítményének. (Ez utóbbiban jelentős szerepet játszott a MÁV Biztosító tönkremenetele is.) Az érintettek saját statisztikáiból szintén az derül ki, hogy kissé lelassult a biztosítók szekere: a júniusig tartó egy év alatt mindössze 8,3 százalékos díjbevételnövekedést produkáltak, ez több mint egy százalékponttal lassabb az egy évvel korábbinál, a 2006os ütemnek pedig alig a fele. A biztosítók vezetői szerint - bár maguk is elismerik a lassulás tényét javarészt egyszeri tényezők fékezték az idén a piacot, így például a tömegével lejáró életbiztosítási szerződések vagy a szaporodó viharkárok. Emellett - mutatnak rá az érintett cégek - a növekedési potenciál még mindig nagyon jelentős Magyarországon, akár az élet- , akár a nem életbiztosítási üzletágról van szó. Csupán a növekedés lassult, ez az elmúlt évekre jellemző óriási egyszeri díjas életbiztosítási felfutás után teljesen normális - véli Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgatója. Mint mondja: azt az órási bővülést, ami az utóbbi években az életbiztosítások terén mutatkozott, évről évre képtelenség folytatni, a díjbevételek nem duplázódhatnak minden évben, hiszen a megtakarítási piac sem nőtt ilyen mértékben, átstrukturálódás zajlott. (Világgazdaság 110.o.)
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek Verseny a betétekért Mind a mai napig tart az a sprint a hitelintézeti piacon, amelyet a kamatadó két évvel ezelőtti megjelenése indított el Magyarországon - nyilatkozta Balogh Imre, az MKB Bank vezérigazgatóhelyettese. A lakossági megtakarítási piacon a tőkekivonás és a leértékelődés hatásai egyaránt érződnek, új pénz pedig szinte egyáltalán nem kerül a rendszerbe. Ilyen körülmények között vélekedett a vezérigazgató-helyettes - a lakossági betéti kampányt indító bankok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen széles kört kell megszólítani ahhoz, hogy a forrásgyűjtés eredményes lehessen. Balogh Imre közölte: az MKB csoport két új tőkevédett alap jegyzését indította el a közelmúltban ezek egyike, az MKB Panoráma II. egyben hozamvédett -, emellett akciós betétet, kötvényeket is tart kínálatában, illetve a biztosítótársaság unit-linked termékkel jelent meg a közelmúltban a piacon. (Világgazdaság 1-10.o.)
Nyugdíjpénztári hírek Végül ringbe szállt a posztért László Imre Benyújtotta pályázatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetői posztjára László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója és Ungár Klára, az OEP jelenlegi főigazgató-helyettese is. László Imre azt mondta: a gondolat azért nem idegen tőle, mert a gyógyítás mellett immár harminckét éve foglalkozik szervezéssel, abban jelentős gyakorlatot szerzett előző munkahelye, a Központi Honvéd Kórház főigazgatójaként is. (Magyar Hírlap 2.o. Hárman pályáznak az OEP élére Figyelőnet) Éger István a bérrendezést is hiányolja Jó szándékú, de kevés konkrétumot tartalmaz az egészségügy átalakításáról szóló anyag a Magyar Orvosi Kamara szerint. Éger István, a testület elnöke egyebek között a reformelemekre
szánt források pontos mértékét és eredetét hiányolja a szaktárca Biztonság és partnerség című anyagából. Véleménye szerint elengedhetetlen az ágazat munkaerőhelyzetének, a dolgozók bérezésének rendezése, ám a dokumentum nem tesz konkrét javaslatot a megoldásra. A hivatásrendi testület vezetője szerint az egészségbiztosítás régiókra bontásának nincs létjogosultsága, mert növelheti a költségeket, ezért az elképzelést nem támogatják. (Magyar Hírlap 2.o.)
Banki tevékenység Célkeresztben a bankok Korlátozni fogják az ügyfeleknek kedvezőtlen egyoldalú banki szerződésmódosítás lehetőségét. A szakértők tegnap is tanácskoztak arról, miképpen erősíthetők a fogyasztói pozíciók a bankjogi szabályozásban. A jelenlegi helyzet az oka annak, hogy perek elé néznek a hitelintézetek: az OTP után a K&H Bank ellen is közérdekű keresetet nyújtanak be hamarosan a civil fogyasztóvédők, az általános szerződési feltételek tisztességtelen alkalmazása miatt. Úgy látják: a hitelszerződések feltételeinek egyoldalú módosítása ma már a bankok bevett gyakorlata, a törvényi lehetőséggel visszaélve akkor sújtják vele ügyfeleiket, amikor akarják. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a hitelintézeti törvény idevágó passzusát a bankok kiterjesztően értelmezik, és szubjektív megítélés alá eső feltételeket szabva - a saját üzletpolitikai érdekeiknek megfelelően emelik a kamatot, illetve a különböző díjakat. A Gazdasági Versenyhivatal évek óta kifogásolja a fogyasztót megtévesztő banki gyakorlatot, és szorgalmazza a szerződésváltoztatási jogok, illetve a bankváltási költségek kellő korlátozását. Torjákné Amberger Teréz irodavezető elmondta: jelenleg e téren nem érvényesül a fogyasztóvédelem, ezenkívül - mivel nem erőfölényről vagy kartellezésről van szó - gyenge a versenyvédelem is. A GVH megkövetelné - például referencia-kamatláb kikötésével - a szerződésmódosítás kiszámíthatóságát, továbbá az ügyfél időbeni tájékoztatását, hogy legyen módja dönteni az esetleges bankváltásról. A szakemberek nagy része - köztük a Bankszövetség képviselői - az önszabályozást preferálná az állami kötelezéssel szemben. A hitelszerződés tartalmazná azokat az okokat, amelyek tényleges bekövetkeztével a bank egyoldalúan változtathatna a megállapodáson. A törvény csak a kereteket adná ehhez, a részletek szakmai önkorlátozó szabályozás útján alakulhatnának ki - vélekednek. (Világgazdaság 1+2.o.) Drága a bizalomhiány A világ pénzügyi szektorában elterjedt bizalmatlanság a piaci mutatók szerint január óta ismét folyamatosan fokozódott, és tetőfokára csupán decemberben hág majd. A leírások és veszteségek terhelte banki mérlegek - főként az amerikai hitelintézeteknél - sürgős refinanszírozásra szorulnak, azonban ennek ára lassan a csillagos egekbe szökik. A pénzügyi szektorban uralkodó bizalmatlanság mértékét - kissé leegyszerűsítve - szemléletesen fejezi ki a bankközi hitelkamatok és a megfelelő deviza irányadó rátája közötti rés. Jelenleg a Londonban számított euró-, dollár- és fontalapú bankközi kamatok rátái egyaránt 70-80 bázisponttal magasabbak az adott deviza jegybanki alapkamatánál, míg a dollár esetében januárban a különbség már mindössze 0,24 százalékosra szűkült. Alan Greenspan, a Fed exelnöke szerint a pénzügyi szektor akkor zökkenhet vissza a normális állapotába, amikor a Feden keresztül futó bankkölcsönök és a Londonban számított dolláralapú hitelekre vonatkozó átlag közötti kamatrés tartósan 25 bázispont alá csökken. A tavaly augusztust megelőző tíz évben a bankok egymás közötti kölcsöneinek a felára átlagosan csupán 11 bázisponttal haladta meg a referenciarátát. Viszont a határidős kamatkötések azt vetítik előre, hogy a rések még 2010 júniusában sem szűkülnek a Greenspan által már elfogadhatónak minősített szint alá, ráadásul ez év decemberére a jelenleginél is nagyobb, 85 bázispontos különbséget mutatnak. Magyarországon a bankközi kölcsönök kamatlábait tekintve nincs ok aggodalomra, a három hónapos Bubor tegnap mindössze 10 bázisponttal haladta meg a forint 8,5 százalékos irányadó rátáját. Kilenc százalék fölé is csupán június végén, a szinte mindenki által várt, ám mégis elmaradt újabb hazai alapkamatemelés idején ugrott. Itthon inkább az okozhat majd gondot, ha a pénzszűkével küszködő nyugati anyabankok tartósan megemelik a magyar leányok házon belüli forrásainak a költségét. (Világgazdaság 9.o.) Ki a fogát, ki a koronáját kínálja
Nagyanyáink sokadika táján hónuk alá csapták a rojtos klöplifüggönyt meg a damaszt ágyneműt és egy kis aprópénz reményében elindultak a legközelebbi zálogházba. Ma ezzel hiába próbálkoznának. Hazánk 400 zálogházában (ebből 70 a BÁV-é) szinte csak arannyal vannak megtömve a raktárak. Elvétve visznek be egy-egy műtárgyat, értékes festményt. Megváltoztak az emberek, megváltozott a profil. A szakemberek véleménye megoszlik a záloghitel népszerűségéről. Van, aki szerint nagyon megy a bolt, mások úgy vélik, hanyatlóban a 230 éves szakma. Az Aczél 3 Kft. még jól tartja magát. Jobbak vagyunk, mint a bankok - mondja Váradi Gábor ügyvezető, közben nem mulasztja el megjegyezni, hogy az övék a másodikként alakult magánzálogház Magyarországon. (Népszava 9.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Lendületet vesztett Budapest Hiába a gyenge kezdést követő késő délutáni emelkedés, a BUX végül a zárás előtti lendületvesztés hatására a negatív tartományban végzett kedden. Az index 20 282,5 ponton, közel 0,2 százalékos mínuszban zárt, annak ellenére, hogy négy óra tájban - a nap folyamán először - a hétfői záróérték jelentette ellenállást is sikerült áttörnie. A blue chipek között egyedül a Mol árfolyama emelkedett a hétfői záráshoz képest, ám a legnagyobb forgalmat bonyolító OTP-nek is sikerült megszilárdítania a 6900 forintos záróárát az utolsó fél órában egy jelentékeny, 200 ezer darabos vétel segítségével. A bankpapír forgalma kedden meghaladta az 5,6 milliárd forintot, és bár záróára egy százalékkal elmaradt a hétfőitől, így is magasabb lett, mint a napi átlag. (Napi Gazdaság 13.o., Enyhülő eladói nyomás Magyar Hírlap 8.o., Ismét esett a mutató Magyar Nemzet 12.o.) Zuhant egyet a forint Kedden reggel egy euróért 234,40 forintot kellett fizetni, azonban a nap folyamán 236,90-ig rohant el az árfolyam - mondta el a Napinak Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője. A háttérben az állt, hogy a pocsék német bizalmiindex-adatok miatt a dollár jelentősen erősödött, így az euró/dollár egészen 1,4580-ig süllyedt. Ennek hatására a régiós devizák, a forint, a cseh korona és a lengyel zloty is jelentősen gyengült. Kolba a következő napokban sávkereskedést vár a 235237-es tartományban. A szakember úgy véli, ha a dollár erősödni fog az euróhoz képest, akkor a régiós devizák árfolyama gyengül majd. A forint jelenleg nem meghatározó a piacon, inkább a többi után kullog. Több mint 65 milliárd forint értékben érkezett ajánlat az ÁKK által 40 milliárd forint értékben kedden meghirdetett három hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyekre. Az ÁKK végül 40 milliárd forint értékben értékesített állampapírokat a bankok számára. Az aukción 8,61 százalékos átlaghozam alakult ki, 11 bázisponttal magasabb az előző 8,50 százaléknál. A keddi aukció a hozamok emelkedését hozta, így az állampapírok másodlagos piacán is megugrottak a hozamok. Rövid oldalon a három hónapos lejárat esetében stagnálással, a hat hónapos esetében 7 bázispontos emelkedéssel, míg a 12 hónapos estében 2 bázispontos plusszal szembesülhettek a befektetők. (Napi Gazdaság 14.o., Nemzetközi hatásra jelentősen esett a forint árfolyama Népszabadság 17.o., Jelentősen esett kedden a forint árfolyama Népszava 5.o., Enyhülő eladói nyomás Magyar Hírlap 8.o., Ismét esett a mutató Magyar Nemzet 12.o.) Garantált alapokkal vonzana kamatadós pénzt az MKB Közel százmilliárd forintra rúg az a vagyonállomány, amelyért manapság, a kamatadó bevezetésének második évfordulóján versenyezhetnek a pénzügyi szolgáltatók - mondta Balogh Imre. Az MKB Bank vezérigazgató-helyettese szerint miközben a banki betétekben elhelyezett ügyfélpénzek jelentős része már egyéb termékekbe került, most, augusztusban komoly pénzek áramlanak ki az állampapírokból. Látni kell, hogy a rendszerben túl sok új pénz nincs, ezért a szolgáltatóknak attraktív ajánlatokkal kell megszólítaniuk az ügyfeleket. Az MKB a fő sikert a Panoráma II. tőke- és hozamvédett, valamint a Mérleg származtatott alapjától várja. A hároméves futamidejű Panoráma II. komoly vonzereje az első év végén kifizetett bruttó 10 százalékos garantált hozam. Az alap a további időszak hozamát 50-50 százalékban az S&P-500-as, illetve a DJ Euro Stoxx-50 indexre alapozó opciós konstrukciótól várja. A szintén hároméves MKB Mérleg devizapiaci befektetés: a nem csekély, évi 22 százalékos hozamígéret akkor váltható valóra, ha a
forint, a zloty, a török líra és az orosz rubel 25-25 százalékos súlyából összeállított devizakosár összesített árfolyama a vizsgálati időszak alatt nem gyengül az euróval szemben. (Napi Gazdaság 13+15.o., Verseny a betétekért Világgazdaság 1+10.o., Széles palettát kínál az MKB Metropol 7.o.) Oroszországtól is függ majd az Univerzum IV. teljesítménye Univerzum IV. néven új tőkevédett (garantált) alapot indít a Raiffeisen-csoport, amelynek hozama ötféle indextől függ majd, ezekből három árupiaci és kettő részvénypiaci. Az árupiacokat a Standard & Poor's Goldman Sachs indexcsalád Mezőgazdasági Termék Indexe, Nemesfém Indexe és Könnyű Energia Indexe képviseli, a részvénypiacokat pedig az európai blue chip-részvényeket ábrázoló Dow Jones EuroStoxx50 és az RDX orosz részvényindex. Az alap - a sorozat korábbi tagjaihoz hasonlóan - fél év után kifizet egy fix, nominálisan hétszázalékos hozamot, majd a második és a harmadik év után az indexek emelkedésével arányos összeg jár. Egy-egy index emelkedését legfeljebb 20 százalék erejéig veszik figyelembe, így elméletileg 7+20+20, azaz 47 százalék lehet a maximális hozam a három év alatt. (Napi Gazdaság 14.o.)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Rászállnak az államra Jövőre január helyett áprilisban lépnek életbe az adóváltozások - értesült lapunk. A kormány három év alatt 1200 milliárd forintot akar "megfogni" a gazdaság fehérítésével, ebből jövőre már 240 milliárdot szeretne viszontlátni. Úgy tudjuk, a zéró tolerancia jegyében még keményebb hatósági fellépésekre készülhet a gazdaság: próbaképpen először az állami intézmények kerülhetnek célkeresztbe. A gazdaság fehérítése érdekében a GDP jelenleg 17-18 százalékára rúgó szürke- és feketegazdaságot megfelezné a kormány, ebből adódik a sajtóban már megjelent 1200 milliárdos forrás az adózás, a szociális, oktatási rendszer átalakítására. Az adó- és járulékváltozások között szerepel a tb-járulékok csökkentése, ám ezzel nem elégedne meg a kormány. Úgy gondolják, a kulcs nagymértékű csökkentése még nem garancia arra, hogy a felszabaduló forrást a cégek munkahelyteremtésre, beruházásokra, a gazdasági teljesítmény növelésére fordítják. Az szjatáblában 2 millió forintra emelnék az alsó kulcs jelenleg 1,7 milliós sávhatárát - majd 2010-ben tovább, mintegy 3 millió forintra. Az adókoncentráció mértéke ezekkel az intézkedésekkel 2-3 százalékkal mérséklődhet. Az elképzelések szerint egyfajta adóreformalapot is létrehoznak a költségvetésen belül. A szabad demokrata füleknek ismerősen csengő nevű alapba áramló pénzek azonban csak biztosítékként szolgálnának. A tényleges reformot ugyanis a gazdaság fehéredéséből, a csökkenő adóterhelésből befolyó többletek finanszíroznák: a kormány szerint ahhoz, hogy 2010től folytatni lehessen a tehercsökkentést, szükség lesz a gazdaság partnerségére. A Népszabadság teljes terjedelmében közli a miniszterelnök írását. (Napi Gazdaság 1+2.o., Többéves adóreform lesz Világgazdaság 3.o., Egypárti program - két pártnak Népszabadság 1+2.o., Megegyezés Népszabadság I-VI.o., MSZP: ígéret
az adócsökkentési programra Népszava 1+3.o., Négy évre bontja a kormány az adócsomagot Magyar Hírlap 8.o., Sokadik programját hirdeti Gyurcsány Magyar Nemzet 1+3.o., Mi fizetjük a program közlését Magyar Nemzet 3.o., Adócsökkentést ígér Gyurcsány Magyar Nemzet 11.o., Adó: 300 milliárd Blikk 4.o., Jövőre 300 milliárdos adócsökkentés lesz? Bors 12.o.) Hamarosan újra nő a kiskerforgalom Augusztus végére megállhat a kiskerforgalom volumenének csökkenése, és az utolsó negyedévre némi növekedés is elképzelhető - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte most az látszik, hogy a kiigazítás nélkül számolt adatok rendre lassuló csökkenést mutatnak, folyó áron pedig a forgalom lényegében minden szegmensben növekszik. Már augusztusban magához térhet az élelmiszer-kereskedelem, a ruházat az őszi szezonban szedheti össze magát, ám a tartós fogyasztási cikkek forgalma legfeljebb az év utolsó két hónapjában mutathat növekedést. Az elemzők szerint az adatok egyértelműen mutatják, hogy a lakosság fogyasztási szokása alapjában változott meg a 17 hónapja tartó visszaesési időszakban. A családok nem vásárolnak a szükségleteiket meghaladóan és nem költenek feleslegesen tartós fogyasztási cikkekre, inkább elhalasztják beszerzéseiket. (Napi Gazdaság 2.o.)
Káoszt hozhat az eva megszüntetése? Komoly gondot okozna a mintegy százezer vállalkozás számára a visszatérés a klasszikus adózási rendszerbe, ha az adóreform keretén belül megszűnne az eva. Amellett, hogy minden eszközt és vagyonelemet arányosítva leltározni kellene, az áthúzódó kifizetések megítélése sem lenne zökkenőmentes. Jelenleg 98 ezer evás szerepel az APEH nyilvántartásában, ez a szám évek óta állandónak tekinthető - ezek az adóbevallást adó adóalanyok, ennél összesen persze többen vannak az adózói körben. Az evakörből jelenleg évente néhány ezren lépnek ki (ugyanennyien pedig belépnek). Szakértők szerint borítékolható, hogy 2009-ben még semmiféleképp nem lehet kihúzni az adók listájáról az evát. Kérdés továbbá, hogy az APEH kapacitásait mennyire terhelné le az adóév végén az áttérés miatt jelentkező mintegy 100 ezer evás papír- vagy elektronikus ügyeinek kezelése. (Napi Gazdaság 9.o.) Rendrakás a növekedési számok között - A növekedési adatok között meglehetősen nehéz eligazodni mostanában, mivel látszólag ugyanarra a mutatóra több alternatívát is közöl a KSH. Ráadásul - EU-tag lévén - az Eurostat is közli a magyar adatot, amely a KSH egyik számával sem egyezik meg. A különböző számok a szezonalitás eltérő kezeléséből adódnak. Az éven belüli adatok szabályszerű, periodikus ingadozást mutatnak: a változatlan áras adatokból is látszik, hogy az első negyedév GDP-je például jóval kisebb az utolsónál. Ebből adódik, hogy egy olyan mutató önmagában használhatatlan lenne, amely az előző időszakhoz viszonyított volumennövekedést jelzi, mivel a valós konjunktúra alakulását elfedné az annál jóval erősebb szezonalitás. Ezt alapvetően kétféleképpen lehet kiszűrni, és itt van a közelítési módnál meglévő különbség a KSH és az Eurostat között. Az egyik - az egyszerűbb - megoldás, hogy nem az előző negyedévet, hanem az előző esztendő azonos időszakát tekintjük viszonyítási alapnak, így egy éves növekedési ütemet kapunk a megfelelő időszakra. A hazai hivatalnak ez a fő bővülési mutatója, azonos „szezonokat” vet össze, tehát nagyjából kezeli a periodicitásból adódó problémákat. Gondot csak az jelent, hogy a bázishatás miatt nem feltétlenül jelenti egy magasabb növekedési szám azt, hogy valóban gyorsul a gazdaság. Az Eurostat viszont más utat választ a szezonalitás kiszűréséhez: ragaszkodva ahhoz, hogy csak a legutolsó negyedév növekedését tüntesse fel, fő mutatóként az előző negyedhez mért bővülést közli, megbecsülve a szezonalitás hatását, ezzel korrigálva a végső számot. Ez szintén fontos mutató, ezért, ha nem is első helyen, de szerepel a KSH GDP-publikációiban is. A probléma viszont abból adódik, hogy az Eurostat második adata (az előző év azonos időszakához viszonyító) szintén a szezonálisan kiigazított idősoron alapul. Ez viszont nemcsak a KSH álláspontja, de a szakkönyvek szerint sem helyes. (Világgazdaság 16.o.) Az infláció két év múlva lesz háromszázalékos A háromszázalékos pénzromlási ütemet 2010-re érhetjük el. A jegybank szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a belföldi növekedési fordulat jelei alig mutatkoznak, romlik a külpiaci helyzet, a lakosság reáljövedelme pedig változatlan. Kovács Mihály András, az MNB szakértője azt mondta: romlik a külpiaci helyzet, amely a jövő évi, illetőleg a 2010-es gazdasági növekedési kilátásokat is visszafogja. A jegybank jövőre pusztán 2,6 százalékos bővüléssel számol, a 2010-es növekedés szintén lassabb lehet a tervezettnél: 3,4 százalékot jósol az MNB. "Az inflációs pálya megváltozott, és a következő hónapokban lassulni fog, ami az élelmiszerárak mérséklődésének és a forint árfolyamának erősödéséből adódik. Kockázati elem azonban a nyersanyag- és energiaárakban megmutatkozó importált pénzromlás" - mondta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte a trendforduló akkor lesz teljes, ha majd végre elérkezik a jegybanki alapkamat csökkentésének ideje is. "Eddig hónapról hónapra romlottak az inflációs kilátások - fűzte hozzá -, de ősztől remélhetőleg fokozatosan javulnak az előrejelzések." (Magyar Hírlap 8.o.)
Tanulmányok, publicisztika Mit akarnak az adótanácsadók? László Csaba, A kpmg adópartnerE, volt pénzügyminiszter szerint a bonyolult társadalmi viszonyok között nem lehet mindenkinek tetsző javaslatokat kidolgozni, de ha magas az adószint, akkor erre a megfelelő válasz az adócsökkentés; elsősorban azoknál az adóknál, ahol kiemelkedően
magas a teher, azaz az élőmunkát és a vállalkozásokat terhelő adóknál. A bonyolult szabályokra az egyszerűsítés, az adófajták nagy számára a kis adók megszüntetése, az adózástól idegen funkciók torzításainak enyhítésére az egyszerűsítés, a kiszámíthatatlanságra a stabil, hosszú távon is tartható szabályok parlamenti konszenzussal történő elfogadása, az életszerűtlen adófeltételek ellen pedig ezek felszámolása a válasz. Ezek sokszor nehéz és igazságtalannak tűnő lépéseket is igényelnek, de ezek nélkül nem lehet érdemi változásokat elérni. A KPMG egyik legutóbbi nemzetközi felmérése is azt mutatta, hogy a befektetők preferenciái között csak a hatodik-hetedik helyen jelenik meg az adórendszer versenyképessége. Mégis, legalább két érv is van amellett, hogy az adóreformot nem szabad halogatni. Az országpíárban ma kiemelt szerepe van az adórendszernek és a pozitív prhatások kedvező vonatkozásai nem becsülhetők le. Elegendő csak a szlovák egykulcsos adó kedvező visszhangjára utalni. Egy adóreform hatásai szinte azonnal jelentkeznek. (Napi Gazdaság 9.o.) Merre tovább? Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint a magyar költségvetési politika eleinte lassabban, az utóbbi években pedig egyre gyorsuló ütemben fokozatosan önmagát lehetetlenítette el. A minden képzeletet felülmúló választási költekezésben a bevételek egyre nagyobb részét egyszeri, privatizációs és egyéb bevételekkel töltötték fel, ez viszont már a következő évben hiányzott a kasszából. Ilyenkor jött a választásokat követő megszorítási csomag, amely általában a bérterhek emelésével és a kiadások elinflálásával operált. Ez egyre többeket kényszerített az adómegkerülés legális és illegális formáira, az állam pedig egyre rosszabb hatékonysággal finanszírozta a közszolgáltatásokat, ez aztán a kapacitások és a minőség romlásával járt. A betegeskedő magyar modellt magyar recepttel próbálták gyógyítani, de sajnos a több közgazdász s az IMF által 2006 nyarán megfogalmazott kritika beigazolódott. A gazdasági növekedés kifulladt, nincs automatikus felzárkózás, a legfrissebb jegybanki kutatások alapján a gazdaság növekedési potenciálja lassan a két százalékot sem haladja meg, ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország a tartós leszakadás fázisába került. Legutóbb a Kilábalás névvel fémjelzett, független közgazdászok által írt program például már számszerű eredményt is adott arra, hogy milyen lépésekkel, mennyi idő alatt lehetne érdemben javítani a gazdaság állapotán. Azt is tudjuk tehát, hogy két év alatt jelentős előrelépést lehetne elérni. Az adócsökkentés szükségszerűségét másik oldalról a költségvetési hiány tartása korlátozza. Egyszerű számolással belátható, hogy a kiadások reálértéken történő befagyasztása mellett a nemzeti jövedelem növekedéséből eredő adóbevételi többletről tud lemondani az állam. Minél kisebb a növekedés, annál kisebb lehet az adócsökkentési mozgástér. Miután mindhárom nagy euróövezeti ország negatív GDP-változást jelentett a második negyedévről, nem meglepő, hogy az MNB is pesszimistább forgatókönyvet vázolt fel a gazdaság 2009-es növekedéséről. Jövőre valószínűleg nem lesz 3 százalék felett a növekedés, és örülhetünk, ha ennek közelében lesz. Egy kétszázalékos növekedésből a nemzeti jövedelem felét magáénak begyűjtő állam egy százalékot kap, így e növekedési ütem mellett évi egy százalékponttal lehet csökkenteni az adóterhelést. Ez azonban túl lassú, a régióban átlagos 40 százalékos adóterhelés eléréséhez ilyen ütemmel 10 évre lenne szükség. (Világgazdaság 16.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Bankok hírei Ügyféladatok, alkalmi vétellel Egymillió ügyfél bankszámlaszáma, telefonszáma, anyja neve és aláírásmintája - különlegesen értékes zsákmány lenne minden adattolvajnak, ehhez képest valaki már 35 fontért hozzájutott a mindezt tartalmazó számítógéphez az eBay online árverési oldalon. Az ügyfeleknek szerencséjük volt, mert a vevő, egy oxfordi it-menedzser nemcsak értett ahhoz, amit megvásárolt, hanem becsületes is volt: fellármázta a sajtót. Elsőként a The Daily Mail írta meg, hogy mit is adott el a Graphic Datához tartozó Mail Source adatfeldolgozó társaság egy alkalmazottja, aki nem távolította
el az érzékeny adatokat a gép merevlemezéről. A lépéseket az American Express, a Royal Bank of Scotland és leányvállalata, a NatWest illetékesei és ügyfelei kísérhetik a legnagyobb érdeklődéssel, tekintve, hogy sajtóértesülések szerint e három társaság ügyfeleinek adatai kerültek ki. (Napi Gazdaság 8.o., Eladták egymillió ügyfél banki adatait Népszabadság 17.o.) Két évig húzódhat még a válság További két évig húzódhat még a hitelpiaci válság, elapasztva a befektetési lehetőségeket és korlátozva a gazdasági növekedést a Temasek Holdings szerint. A 130 milliárd dollárnyi vagyont kezelő szingapúri állami alap vezetője, Michael Dee egy Bloombergnek adott interjúban elmondta, igen nehéz lesz megállapítani, hogy az elején, közepén vagy a végén tartunk-e a válságnak, de szerinte nem elképzelhetetlen egy további 24 hónapot meghaladó lefolyás sem. Hangsúlyozta azonban, már régen nem csak a jelzálogpiacról van szó, a válság átterjedhet más eszközökre, így például a hitelkártyákra is. Osztja a Temasek véleményét az ABN Amro Private Bank ázsiai vezető elemzője, Daphne Roth is, aki szerint még nem látni a krízis végét, ami szerinte még legalább egy évig elhúzódhat. (Napi Gazdaság 14.o.) Elégedetlen a nép a jegybankokkal A németeknek mindössze 8 százaléka véli úgy, hogy az EKB megfelelően reagált a romló világgazdasági feltételekre - derül ki a Harris közvélemény- kutató cég felméréséből. Az euróövezet többi nagy államában sem jobb a frankfurti intézmény renoméja, és ez további muníciót adhat a bank vezetését bíráló tagállami politikusoknak, különösen Nicolas Sarkozy francia államfőnek. A Bank of England és az amerikai Fed megítélése valamivel jobb, de Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is többen bírálják, mint ahányan helyeslik a monetáris politika irányát. Az EKB-nak leginkább a kamatláb magasan tartását róják fel az emberek, míg az angolszász monetáris intézmények fő „bűne” a jelzálog-hitelezők csődjének nem megfelelő kezelése. (Világgazdaság 5.o.) Hathavi csúcson az amerikai deviza A dollár az 1,465-es szintig, féléves csúcsra erősödött az euróval szemben tegnap délelőtt, miután a német üzleti bizalmi index kedvezőtlenebbül alakult az előzetesen vártnál. A zöldhasú csaknem egyéves csúcsra emelkedett az ausztrál dollárral és majdnem kétévesre a brit fizetőeszközzel szemben is. A dollár minden rossz, Amerikán kívül érkező hírre komolyan erősödni kezd, mivel nem indokolt a mostani, rendkívül alacsony árfolyam - vélekedett egy a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó szakértő. (Világgazdaság 9.o.) A román jegybank szigorít a hitelezésen A román jegybank igyekszik elejét venni a lakosság további eladósodásának: a hiteligényléskor benyújtandó dokumentumok valódiságát szigorúbban ellenőriztetnék, és a kölcsönöket hirdető reklámoknak is az eddigieknél részletesebben kellene bemutatniuk a kockázatokat. A jegybank 2007 októbere óta 325 bázisponttal, 10,25 százalékig emelte az irányadó rátát, hogy a lakosságot megtakarításra ösztönözze. (Világgazdaság 9.o.)
Gazdasági hírek Rossz makrohírek Németországból A német gazdaság 0,5 százalékkal zsugorodott a második negyedévben az év első három hónapjához képest, amire közel négy éve nem volt példa. Az Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe augusztusban 94,8 pontra esett a júliusi 97,5-ről. Michael Glos gazdasági miniszter szerint a vállalati beruházások és a lakossági fogyasztás csökkenése okozta a GDP esését. Ezt igazolják a statisztikai adatok: az építőipari beruházások 3,5, az üzemi és gépbeszerzések 0,5, a fogyasztói kiadások 0,7 százalékkal estek vissza április-júniusban az első negyedévhez képest. Az export 0,2, az import 1,3 százalékkal morzsolódott le. Komolyan kell venni a német piacról, az eurózóna gazdasági lanyhulásáról érkező jeleket - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője -, mivel továbbra is a legfontosabb felvevőpiacunk az eurózóna. (Napi Gazdaság 1+5.o., Recesszió vár Németországra Világgazdaság 1+4.o., Európa a recesszió felé sodródik Magyar Hírlap 8.o.) Lengyel kamatdöntés A Lengyel Nemzeti Bank döntéshozó testülete az irányadó ráta mértékéről határoz. Az
egybehangzó piaci várakozások szerint a jegybank ezúttal nem változtat az alapkamaton, így az hatszázalékos maradhat. Javultak júliusban a lengyel kiskereskedelmi és foglalkoztatási mutatók: az üzletek forgalma 14,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a munkanélküliségi ráta pedig évtizedes mélypontra, 9,4 százalékra csökkent. (Világgazdaság 1.o., Tartja magát a lengyel gazdaság Világgazdaság 4.o.) Német infláció A fogyasztói árak augusztusi alakulásáról szóló statisztikákat közlik: egy évre visszatekintve 3,4 százalékos drágulást vár a piac. (Világgazdaság 1.o.) Enyhe élénkülés az USA lakáspiacán Az Egyesült Államokban a júniusi 17 éves mélyponthoz képest júliusban 2,4 százalékkal, annualizáltan 515 ezerre nőtt az eladott új lakások száma. A új lakások átlagára éves összehasonlításban 6,3 százalékkal, 230 700 dollárra csökkent. Az egy nappal korábban közzétett adatok szerint a használt lakások eladása júliusban 3,1 százalékkal, annualizáltan 5 millióra nőtt, kissé meghaladva az elemzői várakozásokat. Éves összehasonlításban 13 százalékkal esett az értékesítés és 7,1 százalékkal csökkentek az átlagárak. (Napi Gazdaság 5.o., Európa a recesszió felé sodródik Magyar Hírlap 8.o.) Javult a fogyasztói bizalom Augusztusban a vártnál jobban javult a fogyasztói bizalom, elsősorban az üzemanyagárak esésének köszönhetően. A Conference Board bizalomindexe a júliusi 51,9-ről 56,9 pontra emelkedett, noha az elemzők csak 53 pontra számítottak. A fogyasztói bizalom azonban még mindig gyenge, hiszen a júniusban mért 51 pont 1992 februárja óta a legalacsonyabb érték volt. A foglalkoztatás és a lakásárak csökkenése, az infláció erősödése várhatóan az év hátralévő részében is fékezni fogja a fogyasztói kiadásokat, és az adó-visszatérítések hatásának elmúltával folytatódik a gazdaság lassulása. (Napi Gazdaság 5.o., Némi bizakodásra adhat okot az amerikai piac Metropol 11.o.)
