NAPI SAJTÓSZEMLE 2008. április 4., péntek
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek ......................................................................... 3 Nagy összeggel járó díjak ........................................................................................................... 3 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 4 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 4 Jönnek mennek ........................................................................................................................... 4 Az ember a kulcs ........................................................................................................................ 4 Alapkezelővel bővül az Allianz-csoport..................................................................................... 4 A bérlakásépítés lehet a kitörési pont ......................................................................................... 4 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 5 Finomhangolás a nyugdíjaknál ................................................................................................... 5 Hatezermilliárd forint forog a befektetési alapkezelőnél ........................................................... 5 Megbírságolt vezető a Dimenziónál ........................................................................................... 5 Kérdéses a törvény sorsa ............................................................................................................ 5 Egy válság krónikája .................................................................................................................. 6 Leszavazták a javaslatot ............................................................................................................. 6 Nem üzlet .................................................................................................................................... 7 Holtpont ...................................................................................................................................... 7 Minősítő intő............................................................................................................................... 7 Karsaiékat megbüntették ............................................................................................................ 7 Der Standard (Bécs).................................................................................................................... 7 Meghívó a Premium Magánnyugdíjpénztár küldöttválasztó gyűléseire .................................... 7 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 7 Egészségvárost építenek Csongrádon ......................................................................................... 8 Hitelt vesz fel a Magyar Rádió ................................................................................................... 8 Dőlnek az érmék a jegybankba ................................................................................................... 8 Épül a GTC Metro ...................................................................................................................... 8 Siffel Ágnes az Erste Bank új marketingigazgatója ................................................................... 8 Új vezérigazgató-helyettest nevezett ki az MKB Bank .............................................................. 9 Előre beárazták az emelést a bankok .......................................................................................... 9 Szól az Accord Budapesten ........................................................................................................ 9 Padlóra került a Szobi Szörp, szárnyal a Sió .............................................................................. 9 Szétpattan a lakóparkok buborékja ........................................................................................... 10 BKV: mi lesz a következő állomás? ......................................................................................... 10 Kultúra költözik a Közraktárakba............................................................................................. 10 Az idén még csak rezeg a léc.................................................................................................... 10 Hétmilliárdról kell dönteni ....................................................................................................... 10 Szigorított eljárás ...................................................................................................................... 11 Gazdaságban gondolkodnak ..................................................................................................... 11 Lemarzsolódás .......................................................................................................................... 11 Becsomagolták, kiborult ........................................................................................................... 11 Eltévedt golyók? ....................................................................................................................... 12
Váltóláz ..................................................................................................................................... 12 Egy nullával több ...................................................................................................................... 12 Alapkezelővel bővül az Allianz-csoport................................................................................... 12 Olcsón mindig drágább! ........................................................................................................... 12 Megbírságolt vezető a Dimenziónál ......................................................................................... 13 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 13 Megint beszakadt az OTP ......................................................................................................... 13 Gyógyszerrészvényt a befektetőknek! ...................................................................................... 13 Teljes érdektelenség a forint piacán ......................................................................................... 13 Megszűnik az MKB nemzetközi kötvényalapja ....................................................................... 13 Két és félszeresére nőhet a Bamosz költségvetése ................................................................... 13 Nem talál irányt a forint............................................................................................................ 14 Hogyan látja a BÉT jövőjét a közgyűlés után?......................................................................... 14 A kormány feldarabolná az MVM-et ....................................................................................... 15 Új tulajdonosi pályázatok ......................................................................................................... 15 Investment backers dare to compare ........................................................................................ 15 Tőzsdecápa a tőzsdén ............................................................................................................... 15 A tőzsde nem szánkógyár ......................................................................................................... 15 Mélyvezetés .............................................................................................................................. 16 „Herr Horváth, ez fantasztikus!" .............................................................................................. 16 Mind a tőzsdeindex................................................................................................................... 16 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 16 Harmincmilliárddal nagyobb lesz a kamatkiadás ..................................................................... 16 Nem lehet engedni .................................................................................................................... 17 Futó György az MGYOSZ élén................................................................................................ 17 Továbbra is erősen figyel a nemzeti bank ................................................................................ 17 Nagyon megérné Magyarországnak ......................................................................................... 17 A bérlakásépítés lehet a kitörési pont ....................................................................................... 18 Külkereskedelmi termékforgalom ............................................................................................ 18 A kormány egyelőre kivár ........................................................................................................ 18 Újabb adópofon Magyarországnak ........................................................................................... 19 Béremelések áprilisban is ......................................................................................................... 19 Újabb külgazdasági kerekasztal................................................................................................ 19 A gazdaság érdemben nem tud nőni ......................................................................................... 20 Pesszimistábbak lettek a nagyvállalatok................................................................................... 20 Előrehozott választást akar a piac ............................................................................................. 20 Tisztességtelen a végkielégítés ................................................................................................. 21 DerStandard.at .......................................................................................................................... 21 Az MNB felügyelőbizottságában biztosan lesz változás .......................................................... 21 Public finance law urgently needed - IMF ............................................................................... 21 EBRD to buy carbon credits from Hungary, says official ........................................................ 21 Gazdaságfejlesztés: bírál az ÁSZ ............................................................................................. 22 Öregedő kontinens .................................................................................................................... 22 Ördögi kör................................................................................................................................. 22 Leállásveszély........................................................................................................................... 22 A Medgyessy-lemondás üzenete .............................................................................................. 22 Pályamódosítást! ....................................................................................................................... 22 Itt bármi megtörténhet .............................................................................................................. 23 Minősítő intő............................................................................................................................. 23 Bolt hátán bolt .......................................................................................................................... 23 Kisebb fizetési hiány ................................................................................................................ 23 Szilvásyné a PM-ben ................................................................................................................ 23 The Economist (London) .......................................................................................................... 23 Wirtschaftsblatt (Bécs) ............................................................................................................. 23
Visszaszámlálás ........................................................................................................................ 23 Tudják, merik, teszik? .............................................................................................................. 24 Sokkoló munkaerő-piaci adatok ............................................................................................... 24 Megint lesz gázáremelés ........................................................................................................... 24 A bukás küszöbén ..................................................................................................................... 24 Van képük hozzá ...................................................................................................................... 24 Pest megye válna ...................................................................................................................... 24 Ismét panelprogram .................................................................................................................. 25 Kannibalizmus az építőiparban ................................................................................................ 25 Rekordon az adó- és járulékterhek ........................................................................................... 25 Tanulmányok, publicisztika ........................................................................................................... 25 Növekedési kényszer ................................................................................................................ 25 Az MNB elnöke politizál, és nem mond igazat ........................................................................ 25 Szomorú vasárnap..................................................................................................................... 26 Esélyszámaink .......................................................................................................................... 26 Orwell - újratöltve? ................................................................................................................... 26 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 27 Soros további zuhanásra számít................................................................................................ 27 Európában fogyott a lendület, de máshol nem ......................................................................... 27 Az Európai Központi Bank....................................................................................................... 27 Olasz milliárdok az orosz gazdaságba ...................................................................................... 27 Felgyorsítják a privatizációt Lengyelországban ....................................................................... 28 Ismét zsugorodott a szolgáltató szektor az USA-ban ............................................................... 28 Esett a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában ................................................................... 28 Már vége is a recessziónak? ..................................................................................................... 28 USA-munkanélküliség.............................................................................................................. 28 Szlovák-orosz közeledés........................................................................................................... 28 Továbbra is száguld a román gazdaság .................................................................................... 28 Növekedés vagy árstabilitás ..................................................................................................... 28 Hiányosba fordul a német költségvetés .................................................................................... 29 Az Alitaliánál csak a káosz biztos ............................................................................................ 29 Tétova Tokió............................................................................................................................. 29 A Fed meztelen ......................................................................................................................... 29 Méterről méterre ....................................................................................................................... 30 Jegybankelnöki fizetések .......................................................................................................... 30 Az IMF 1,6 százalékkal… ........................................................................................................ 30 Az UBS svájci bankház… ........................................................................................................ 30 Alap a bedőlt jelzáloghiteleknek?............................................................................................. 30 Washington pénzügyi reformterve ........................................................................................... 30 „A korai Fideszre emlékeztettek” ............................................................................................. 30
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek Nagy összeggel járó díjak Magáncégek és alapítványok is igyekeznek felhívni a figyelmet jelentős írókra és műveikre. Az Aegon Magyarország Zrt. 2006-ban nem egyszerűen irodalmi díjat hozott létre, hanem különleges konstrukciójú elismeréseket (az irodalmi „fődíjjal” nettó kétmillió forintos társdíj is jár), ezekhez kapcsolódóan egész irodalmi- művészeti sorozatot, éppen azzal a céllal, hogy ezzel is felhívja az
írókra és más művészekre a közvélemény figyelmét, s kedvet csináljon az olvasáshoz. Közeleg az idei, nettó hárommillió forinttal járó Aegon Művészeti Díj átadása, ezt az elismerést kortárs magyar író kaphatja meg az előző esztendőben napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért. A jövő szerdai sajtótájékoztatóig még titok, ki veheti át a díjat, amelyről szakmai zsűri döntött. Annyi tudható, hogy a jelöltek között van például Békés Pál Semmi baj, Farkas Péter Nyolc perc Háy János A gyerek, Lator László Az egyetlen lehetőség, Nádasdy Ádám Az az íz, Oravecz Imre Ondrok gödre, Solymosi Bálint Életjáradék című könyve, valamint Térey János Asztalizene című színműve. A díjat április 11-én, a költészet napján adják át - írja a Népszava. (Világgazdaság 15.o., Népszava 6.o. Aegon Művészeti Díj 2008)
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek Jönnek mennek Paulányi Beátát, a korábbi értékesítési és marketingosztály vezetőjét nevezte ki február elsejétől a Groupama Biztosító Zrt. az összevont humánerőforrás-és marketingterület élére. Pályáját a Malév Zrt. piackutatási menedzsereként kezdte, 2004-ben csatlakozott a Groupama csapatához, akkor még mint kutatási menedzser. (március, Manager Magazin 9.o.)
Az ember a kulcs A legmodernebb szervezeti struktúra sem pótolhatja a jó emberi erőforrást - véli Martijn Gribnau, az ING Biztosító új vezetője. Bár elődjétől igen jó adottságú céget örökölt, szerinte az erősödő versenyben bőven akadnak feladatai. Elődeitől nem kapott rossz örökséget: az 1991-ben még zöldmezős biztosítóként érkező ING 2006 végén már a magyar életbiztosítási piac mintegy negyedét birtokolta, biztos távolságot tartva a mögötte sorakozó vetélytársaktól. Abban, hogy a társaság őrizze, illetve javítsa a már bő egy évtizede megszerzett vezető pozícióját, szerinte kulcsszerepe van a megfelelő emberek kiválasztásának, hiszen - mint mondja - a szervezeti háttér és a tárgyi feltételek lehetnek akár a legjobbak is, az üzletet mindig emberek kötik meg. Üzleti stratégiája a hosszú távú befektetéseken alapul: mind az ügyfelekkel, mind a stratégiai együttműködő partnerekkel fenntartható, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kell kialakítani. Emellett kulcsfontosságú - hangsúlyozza -, hogy egy adott pénzügyi szolgáltató ne csak megfogalmazza, hanem alkalmazza is az általa vallott értékeket: ha ez nem így történik, hosszú távon nem maradhat meg a piacon. Az életbiztosítási üzletben pedig - tekintettel arra, hogy többnyire évtizedes kapcsolatról van szó - nagyon fontos, hogy az ügyfél a valódi igényeinek megfelelő szolgáltatásban részesüljön. (március, Manager Magazin 3.o., Manager Magazin 3.o. Az üzlet stílusa, Manager Magazin 3.o. Blöff nélküli póker)
Alapkezelővel bővül az Allianz-csoport Önálló vagyonkezelő társaságot hoz létre 100 millió forint alaptőkével az Allianz Hungária Biztosító Zrt. és az Allianz Bank. Az Allianz Alapkezelő Zrt.-ben a részvények 99,99 százalékát a biztosító jegyzi, míg a bank 0,01 százalékos tulajdonosként egyetlen darab részvény birtokosa lesz. A július 1-jén induló alapkezelő vezetője Kis Nagy Emil, a biztosító ügyvezető igazgatója lesz, míg Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese és Tamás Gábor Zoltán ügyvezetőigazgatóhelyettes az igazgatóságban kapott helyet, Hegyi Gáborral, az Allianz Bank vezérigazgatóhelyettesével egyetemben. (április 5. HVG 100.o.)
A bérlakásépítés lehet a kitörési pont Az építőipari visszaesésből kivezető utat jelenthet a közhasznú bérlakásszektor kiépítése - véli a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. Marácz Zsolt, az egyesület ügyvezetője szerint az osztrák bérlakásmodell adaptálása nemcsak az építőipari visszaesésre kínál megoldást, hanem az uniós átlaghoz képest is nagyon alacsony, 7-8 százalékos bérlakásállományt is növekedési pályára állítaná. Az Ausztriában működő rendszer lényege, hogy a szövetkezeti vagy gazdasági társasági formában működő közhasznú lakásépítő szervezetek egyben fejlesztők, beruházók és üzemeltetők, vagyis az általuk felépített lakásokat kezelik is. Az építés költségeit a közhasznú lakásépítő szervezetek irányító és felügyeleti szövetsége ellenőrzi. Piaci alapon, profi kivitelezőkkel építtetnek, a bevételek a lakbérből és az állami támogatásból származnak. A tulajdonosoknak - akik között önkormányzatok, szakszervezetek, bankok és biztosítók is megtalálhatók - legfeljebb 3,5 százalék nyereséget fizethet évente a társaság, a befektetett tőke arányában. Az ennél magasabb nyereséget vissza kell forgatni az építésbe. (Napi Gazdaság 3.o.)
Nyugdíjpénztári hírek Finomhangolás a nyugdíjaknál Néhány éven belül megkezdődik a felzárkózás, a sikeresebb gazdaság és a magasabb várható élettartam mellett lesz elég forrás a nyugdíjak kifizetésére - mondta el Simonovits András akadémikus az aktív öregedésről tartott budapesti konferencián. Szerinte módosítani kell a nyugdíjrendszert, de markáns változások helyett csupán „finomhangolásra” van szükség. Helyes lépésnek tartja a január elsejétől érvényes, induló nyugdíjakra vonatkozó új nyugdíjszámítást, és támogatja a fokozatos korhatáremelést is. Ugyanakkor kezelni kell, hogy az elmúlt húsz évben sokan nem szerezték meg a nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 év szolgálati viszonyt, mások pedig - bár egész életükben dolgoztak - „nyomornyugdíjat” kapnak. A házigazda Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Balogh Miklós sürgette, hogy elemezzék, a magas munkanélküliségi adatok miatt milyen reális esélye van a nyugdíjasok foglalkoztatottságának növelésére. (Népszava 4.o.)
Hatezermilliárd forint forog a befektetési alapkezelőnél Az elmúlt tíz évben a Bamosz tagjai által kezelt vagyon a GDP kilenc százalékáról 26 százalékára növekedett, értéke tavaly év végén már meghaladta a hatezermilliárd forintot - közölte Szalai Sándor, a Bamosz elnöke. Az alapkezelői piac szereplőinek kilencvenkilenc százalékát tömöríti a Bamosz. Tavaly a negatív pénzpiaci környezetben az alapok huszonöt százalékkal növelték kezelt vagyonukat. A nyugdíjpénztári vagyon gyarapodása húszszázalékos volt. Jelenleg a BAMOSZ kezeli az összes befektetési alap 99 százalékát, a pénztárak vagyonának egyharmadát és a biztosítók vagyonának felét, az alapokkal együtt összesen 6400 milliárd forintot - írja a Magyar Nemzet. Timmel szerint a nyugat-európai tendenciákhoz képest a hazai alapok több pénzpiaci hányaddal és kevesebb részvényalappal bírnak. A részvényalapokon belül egyre nagyobb hányadot képviselnek a külföldi papírok, ezeken belül pedig az ázsiai piacra építő befektetések. A főtitkár lapunknak elmondta: nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan milyen külföldi részvényekre épülnek az ajánlatok, ezekről még nem készültek pontos kimutatások. Hozzátette: bár egyre több, az ázsiai piacra épülő termék jelenik meg a piacon, ezek elsősorban nem az alapok között, hanem a befektetéssel egybekötött életbiztosítások között hódítanak teret. (Magyar Hírlap 11.o., Magyar Nemzet 12.o. Alapokba mentjük a pénzünket)
Megbírságolt vezető a Dimenziónál Száz-százezer forintra büntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Dimenzió
Egészségpénztár igazgatótanácsi elnökét és ügyvezetőjét. Az indoklás szerint „a pénztár nem tartatta be a működési alap felhasználására vonatkozó jogszabályokat". A működési alap - nevének megfelelően - a pénztár éves működtetésével kapcsolatos kiadásokat tartalmazza, a tagdíjbefizetések 1-5 százaléka kerül ide. Nagyon ritka, hogy a PSZÁF szervezetek vezetőire szab ki személyes büntetést, utoljára 2006-ban fordult elő ilyen. A fejlemény azért is kínos, mert Kricsfalvi Péter ügyvezetőt épp a közelmúltban választották a Magyar Pénztárszövetség Egészségpénztári tagozatának elnökévé. (április 2. Magyar Demokrata 47.o.)
Kérdéses a törvény sorsa Az SZDSZ nem szavazza meg a parlamentben a pénztártörvény módosítását. A szocialisták legújabb javaslata kizárná a magánbefektetőket, megszüntetné a választás lehetőségét, ezáltal a verseny feltételét. A Fidesz szerint az egész törvényt vissza kellene vonni. A magántőkét az MDF sem engedné be az egészségügy finanszírozásába, de értelmetlen pazarlásnak tartják,hogy több állami kézben lévő biztosító jöjjön létre. A kormánykoalícióból kilépni készülő liberálisok álláspontja szerint az egészségbiztosítási rendszer átalakításával az SZDSZ-nek az volt a célja, hogy a magánbefektetők megjelenése, a választás lehetőségének megteremtése és a kibontakozó verseny jobb minőségű ellátást eredményezzen - írja a Népszabadság. „A szocialisták regionális állami rendszere nem szünteti meg a politikai függést, ezért illúzió azt várni, hogy a regionális pénztárak kizárólag a betegek érdekeire és a költségvetési ésszerűségre alapozva hozzák majd meg döntéseiket” - írta közleményében a liberális párt. A szocialisták csak a Magyar Demokrata Fórumban bízhatnak. Legalábbis akkor, ha az SZDSZ valóban nemmel fog szavazni a módosítások elfogadásakor. Ha csak tartózkodik - a szocialisták már elérik céljukat, megszabadulnak a magántulajdonú biztosítóktól és az ötszázezer aláírással várakozó népszavazási kezdeményezéstől. A Népszabadság úgy tudja, az MSZP-vezetők körében erősödik az az álláspont, hogy miután a módosítás utáni csomag nagyban hasonlítani fog az MDF javaslatára, megpróbálják meggyőzni igazukról a konzervatívokat. A magántőke mellőzése az egészségbiztosítási pénztárakban akár örvendetes is lehetne, de szakértők szerint a százszázalékos állami tulajdon sem feltétlenül engedi le a sorompót az egyéni üzleti érdek előtt - írja a Magyar Hírlap. A legelfogadhatóbb az lenne - és akár ez is megvalósulhat -, ha a pénztárak, az egyszervezetű társadalmi egészségbiztosítás kebelében maradnának, s úgynevezett decentrumokként működnének. Ekkor jól szervezhetnék az ellátást is. Ha nem ez a forgatókönyv lép életbe, akkor is van előnye a hétpénztáras rendszernek: sikeres tbmentő népszavazás esetén sokkal olcsóbb a fölszámolása, mint a huszonkét pénztáras modellé. A miniszterelnöknek hétfőn elküldött levelükben a tb-mentő népszavazás érdekében aláírásokat gyűjtő szervezetek április 9-ig adtak haladékot az egészségbiztosításról szóló törvény visszavonására. Garanciákat kértek továbbá, hogy a mindenkori kormány öt éven belül nem kezdeményezi és nem támogatja a magántőke bevonását a pénztárakba. Választ nem kaptak, s a hírek szerint a kormány nem is akar egyeztetni a társadalmi szervezetekkel. (Magyar Hírlap 3.o., Népszabadság 1+2.o. Az MSZP nehezen szabadul a pénztártörvénytől, Népszabadság 3.o. „Egy nagykoalíció helyben topogást jelentene”, Népszabadság 3.o. Friss hírünk a világban, Népszabadság 5.o. Kormányzati ötöd, Magyar Nemzet 1+3.o. Gyurcsány nélküli koalíció?, Magyar Nemzet 3.o. Elvérzik az MSZP indítványa?, Magyar Hírlap 1+2.o. Újabb szocialista csel: hét eladható biztosító, Magyar Hírlap 2.o. Varga Mihály szerint újra kellene gombolni a kabátot, Magyar Hírlap 2.o. Nem vonják vissza a népszavazási kezdeményezést a civilek, Metro 1+2.o. A pénztártörvényen elbukhat a kormány)
Egy válság krónikája A tisztújítási botránya miatt kettészakadni látszó SZDSZ és a népszavazási vereség után megroggyant MSZP felvette egymással a harcot. Az egészségbiztosítási törvény módosítása körüli vita a szaktárca vezetőjének bukását hozta. Szerdán este lehúzták a redőnyöket a koalíciós tárgyalások parlamenti termében. Nehogy az erkélyről bekukucskáljanak hírre vadászó újságírók. A fotósokat kikerülve érkeztek a politikusok. Mindenki tudta, nem lehet megállapodni. Az MSZP állami egészségpénztárakat akart. Kóka csapata - Magyar, Gusztos, Horn - próbálkozott:
„Maradjunk az eredeti törvény mellett. Vagy bontsuk ketté a rendszert: egy állami és egy magánpénztárra. Esetleg az utóbbiban legyen 51 százalékos állami tulajdon." Gyurcsány csapata Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Szekeres Imre, Kökény Mihály, Simon Gábor - a "kockázatszelekció" bűvszavával söpörte le a liberálisok javaslatait. Mazsoláznának a biztosítók: az állami pénztárnál maradnának a nagy kockázatú kisnyugdíjasok, a magánnál pedig a jól képzett, fiatal gazdagok. És egyébként is: nem jönnek a befektetők. „Belső viszonyai miatt az SZDSZ nem tehet mást: el kell fogadnia az állami pénztárak létét" - magyarázták az ülés után a szocialisták. (április 3. 168 Óra 611.o., Magyar Demokrata 10-13.o. Szakító próba Heti Válasz 10-14.o. Visszaszámlálás Magyar Narancs 3+4.o. Nem súrlódásmentes a koalíciós együttműködés)
Leszavazták a javaslatot A parlament egészségügyi bizottsága leszavazta a Fidesz-KDNP egészségbiztosításra vonatkozó törvényjavaslatát, amely segített volna a kormánynak abban, hogy visszavonja a magántőke bevonását megcélzó tervezetét. Mikola István szerint lesz olyan pénztár, amely állami tulajdonban marad, és lesznek olyanok, ahol megjelenhetnek a pénzügyi magánbefektetők. Ez azt jelenti, hogy a befektető ott jelenik meg, ahol van fizetőképes kereslet. Ezért a Fidesz harmadszorra is be fogja nyújtani egybiztosítós, nemzeti kockázatközösségen alapuló tervezetét. (április 2. Magyar Demokrata 7.o.)
Nem üzlet A népszavazás után az SZDSZ a koalícióban maradást a több-biztosítós rendszer megvalósulásához köti. Ez a rendszer azonban sehol a világon nem működik megfelelően, az Egyesült Államokban jelenleg ötvenmillió embernek nincs biztosítása - mondta a Demokratának Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere. (április 2. Magyar Demokrata 1820.o.)
Holtpont A kölcsönös fogadalmak ellenére heveny vádaskodásba torkollik az SZDSZ elnökválasztási botrányát követő nyilatkozatháború. A legitimációs válság a legrosszabb pillanatban érte a liberálisokat. Akkor, amikor a népszavazási vereség nyomán megzavarodott koalíció szocialista reprezentánsai az egészségügyi reform feladásán fáradoznak, Gyurcsány pedig puccsszerűen menesztette az egészségügyi minisztert. Képesek-e helytállni a koalíciós válság viharában a morálisan megroppant szabad demokraták? Most az örök ellenjelöltnek áll a zászló? A cikkben Fodor Lászlót az SZDSZ hanyatlásáról kérdezték. (április 3. 168 Óra 14-16.o., Heti Válasz 15-17.o. Tudják, merik, teszik? Magyar Narancs 11-13.o. Szelet vetett)
Minősítő intő Rosszallását fejezte ki Magyarországnak a Standard & Poor's hitelminősítő intézet. Jelezte: a jövőben leminősítheti hazánkat a költségvetési kilátások bizonytalanságai miatt. A jelentésben mindkét politikai oldal talált magának tetsző elemeket, így ki a népszavazást, ki a kormány gazdaságpolitikáját okolta az elmarasztaló szavakért. Orbán Gábor portfóliókezelő közgazdász szerint: „A következő népszavazás az egészségbiztosítási pénztárakról szólna, ennek azonban tudtommal - közvetlen vagy jelentősebb költségvetési vonzata nincs. Ám egy újabb, hasonló témájú népszavazás sikere azt a benyomást kelthetné, hogy ebben az országban semmit nem lehet megreformálni. A leminősítés veszélye elsősorban akkor fenyegetne, ha 2009-ben születne egy „választási költségvetés", mert ezzel a kormány soron kívül és csak azért növelné a büdzsé kiadásait, hogy választókat állítson maga mellé”. (április 3. 168 Óra 28+29.o.)
Karsaiékat megbüntették Pénzbüntetést kapott az MSZP-frakciótól az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényre februárban nemmel szavazó Kacsai József, valamint a voksolástól távol maradó Farkas Imre. Varjú László frakcióvezető-helyettes közölte, Farkas Imre nyolcvanezer, Karsai pedig százezer forintot kénytelen befizetni. Varjú elmondta azt is, hogy Karsai József számára ez volt az utolsó figyelmeztetés. (április 2. Magyar Demokrata 6.o.)
Der Standard (Bécs) Kétségtelenül a saját bőrét megmentette Gyurcsány a párton belül az egészségügyi reformból való visszalépéssel. Mert az MSZP-ben mindent átható pánik uralkodik a március 9-i népszavazás óta, mivel a jobboldali populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor kitört az elszigeteltségből. Reformokkal nem szabad már számolni a kormányzati idejéből fennmaradó két évben. Ha egyáltalán marad még két év: mert a felvizezett pénztárreform miatt könnyen megszűnhet a liberális SZDSZ-szel kötött koalíció. (április 2. Heti Válasz 8.o.)
Meghívó a Premium Magánnyugdíjpénztár küldöttválasztó gyűléseire A Premium Magánnyugdíjpénztár április 21-én rendkívüli küldöttválasztó gyűléseket tart. (Napi Gazdaság 4.o.)
Banki tevékenység Egészségvárost építenek Csongrádon Miután az önkormányzat kiszáll a projektcégből, s a 11 hektáros terület a magánberuházó tulajdonába kerül, hároméves előkészítő munka után elindulhat a csongrádi Egészségváros építése tudta meg a Napi Gazdaság. A fejlesztést az Első Magyar Projektház Kft. mintegy hétmilliárd forintos zöldmezős beruházással valósítja meg. Ennek keretében 240 személyes rehabilitációs központ, 150 fő befogadására alkalmas idősek otthona, valamint 144 ágyas szálloda épül a város határában. A társaság még 2005 tavaszán kötött szerződést az önkormányzattal a beruházás megvalósítására. Néhány hónappal később közös céget alapítottak, amelyben 51 százalékos tulajdonrésze volt a városnak. A helyhatóság azt vállalta, hogy a beruházás megvalósításához szükséges területet - amely jelenleg még szántó - átminősítteti és közművesíti. A beruházó a program előkészítése után, a közelmúltban azt kérte a várostól, hogy megvásárolhassa az 51 százalékos üzletrészt, valamint a 11 hektáros területet. Ez utóbbit apportként vinnék a társaságba. A konstrukció megváltoztatására elsősorban a beruházás finanszírozásához szükséges hitelfelvétel miatt volt szükség. (Napi Gazdaság 1+3.o.)
Hitelt vesz fel a Magyar Rádió Az idén 5,9 milliárd forint költségvetési támogatásban részesülő Magyar Rádió Zrt. 3,2 milliárd forint hitel felvételét tervezi. A társaság a hitelfelvételre közbeszerzési eljárást hirdetett, amelynek felhívásából kiderül, hogy a rádió a hitelhez szükséges biztosítékként Budapest, Bródy Sándor utcai, központi ingatlanát, arra jelzálogjog alapítását ajánlja fel. A hitelszerződés megkötéséhez ugyanakkor még a rádió kuratóriuma elnökségének engedélye, az ingatlanra vonatkozóan pedig pénzügyminiszteri engedély is szükséges. Ezek hiányában a közrádió elállhat a megállapodás aláírásától. A több mint hárommilliárdos kölcsönt a rádió folyamatos likviditásának biztosítása érdekében, a digitális műsorszóró hálózat kiépítésének finanszírozásához veszi fel. (Napi Gazdaság 2.o.)
Dőlnek az érmék a jegybankba Az egy- és kétforintosok bevonásának szeptemberi bejelentése óta 105 millió darab, azaz 220 tonna egyforintos és 123 millió darab, azaz 387 tonna kétforintos áramlott vissza a jegybankba közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank az MTI-vel -, ennek zöme a bevonás utánra jutott, hiszen ez év március elejéig, vagyis az érmék használaton kívül helyezésének dátumáig 45 millió darab egyés kétforintos érkezett vissza. A mostanáig visszaérkezett mennyiség az egyforintosoknál az állomány 11 százaléka, a kétforintosoknál a 15 százaléka. Az MNB-nél több mint száz civil szervezet jelezte, hogy jótékony céllal gyűjt egy- és kétforintosokat: ezek eddig összesen 36 tonnányi, azaz 18 millió forint értékű érmét szedtek össze. Simor András, a jegybank elnöke március 4-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az átállás eddig sem a lakosságnak, sem a kereskedelmi szektornak nem okozott különösebb problémát. A kis címletű érmék az esetleges bevonások után a nemzetközi tapasztalatok alapján maximum 10 százalékban áramlanak vissza a központi bankba - mondta akkor Simor -, ebben nagy segítséget jelent a karitatív szervezetek tevékenysége. Március elseje után a Posta, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek többsége még általában fél évig, az MNB pénztára pedig 2013. március 1-jéig névértéken beváltja ezeket az érméket, mennyiségi korlátozás nélkül és díjmentesen. (Napi Gazdaság 8.o., Metro 8.o. Pénzügyek)
Épül a GTC Metro Tovább bővül a Váci úti irodafolyosó kínálata: március 1-jén megkezdődött a két épületből álló, nyolcszintes GTC Metro irodaház építése. Az irodafolyosó külső részén, a Váci út és a Gács utca sarkán, a metró újpesti Városkapu megállójától egy percre található projekt, a GTC újabb, A kategóriás irodafejlesztése 2009 első negyedévében készül el. A megközelítőleg 16 000 négyzetméteres bérbe adható területtel rendelkező irodaház A és B épülete két fázisban épül, ám az átadások között mindössze pár hónap különbség lesz, kizárólagos bérbeadója a CB Richard Ellis. A GTC Metróban a fejlesztő a hagyományos irodafunkciót egyéb szolgáltatások széles skálájával egészíti ki, többek között kávézó, étterem, bankfiók, posta teszi kellemesebbé a bérlők környezetét, a felsőbb szinteken pedig teraszokat alakítanak ki. (Napi Gazdaság 10.o.)
Siffel Ágnes az Erste Bank új marketingigazgatója Február 15-étől új marketingigazgató erősíti az Erste Bank Hungary Nyrt.-t - Siffel Ágnes személyében. A fiatal szakember a Nestlé müncheni irodájából érkezett Magyarország egyik legnagyobb lakossági bankjához. Siffel Budapesten és Hollandiában végzett közgazdászként, MBA diplomáját Angliában szerezte. Az elmúlt hét évben szakmai tapasztalatokat szerzett Svájcban és Németországban, ahol is regionális és európai marketingvezetői pozíciókat töltött be. (Napi Gazdaság 12.o.)
Új vezérigazgató-helyettest nevezett ki az MKB Bank Simák Pál személyében február elejétől új vezérigazgató-helyettessel bővült az MKB bank vezetősége. A szakember már a kinevezése előtti években is dolgozott számos, az MKB bankkal kapcsolatos projekt megtervezésén és megvalósításán. Jelenlegi pozíciójában a számvitel, a kontrolling, a stratégia és üzletpolitika, valamint a humánpolitika területeket felügyeli. Simák Pál másfél évtizedet töltött Kanadában, közép- és felsőfokú tanulmányait is a tengerentúlon végezte. 1999-ben szerzett bölcsészdoktori (PhD) címet a torontói egyetemen, hitelkockázat-értékelés témában. Egyetemi évei alatt is részt vett pénzügyi projektekben, így többek között - 1995-től - a Royal Bank of Canada tanácsadójaként dolgozott. (Napi Gazdaság 12.o.)
Előre beárazták az emelést a bankok Bár a mérték kérdéses volt, a hét eleji jegybanki kamatemelésre számított a piac, legalábbis a VG által megkérdezett bankokat nem érte váratlanul az alapkamat fél százalékpontos emelése. Így néhány hazai hitelintézet - várakozásainak megfelelően - már korábban átárazta termékeit, van, ahol a jövő héten változnak a kondíciós listák, míg több helyen új betétikamat-akció indult. Az előre árazók táborához tartozik az Erste Bank, amely már az elmúlt hetekben beárazta betéti kamataiba a
hétfői kamatemelést. Ugyanakkor sem a jelzálogalapú, sem a fogyasztási hiteleinél nem tervez módosítást az irányadó ráta változása miatt a hitelintézet. A Raiffeisen Banknál az alapkamat emelését követően tegnaptól emelkedtek a tizenkét hónapos akciós betéti kamatok, így összegsávtól függően ezeken most akár évi 8,50 százalék kamat érhető el. A bank tájékoztatása szerint a lekötött betéti kamatok felülvizsgálata folyamatban van, de a piaci kamatszint emelkedése miatt valószínűleg ezeknél a termékeknél is emelésre számíthatnak a bank ügyfelei. Az UniCredit Bank, követve az alapkamat szintjét, jelenleg jóval a piac fölötti standard kamatokat kínál - hangsúlyozták a hitelintézetnél -, egyéves futamidőn például 8,20 százalékos kamatot adnak, míg az akciós kamat 8,75 százalék. Tájékoztatásuk szerint a hitelkondíciókon nem változtattak. Hitelkamatain nem módosít a CIB Bank sem. A Budapest Bank folyamatosan követi a forint és deviza forrásköltségek alakulását, és vizsgálja ezek egyes ügyfelekre gyakorolt hatását. A K&H lakossági jelzálog- és fedezetlen személyi kölcsönei esetében a kamatok nem a bankközi kamatokhoz kötöttek (CHF LIBOR), tehát ennek mozgása közvetlenül nem befolyásolja hitelei kamatát - mutattak rá a banknál. Egy tartós elmozdulás hatással van a bank forrásköltségére, így áttételesen a hitelek kamataira is. Azt azonban előre nem lehet megmondani, hogy mi az a szint, ami már kamatváltoztatásra kényszeríti a bankokat, illetve a hatásokból mennyit hárít át az ügyfelekre - vélik a K&H szakértői. Az OTP Bank ügyfelei tegnaptól megemelt, igen kedvező kamatok mellett helyezhetik el megtakarításaikat három hónapos akciós lekötött betétekben. A megtakarításukat növelni tudó ügyfelek számára ajánlott akcióban pedig 5 millió forint vagy a fölötti összeg elhelyezése esetén évi 8,5 százalékos hozam érhető el. A nem akciós kamatok egyelőre nem változnak a hitelintézetnél. Az MKB Bankban - tájékoztatták lapunkat - a jövő héten döntenek az árazásról. (Világgazdaság 1+10.o.)
Szól az Accord Budapesten Az Accord Quartet ebben a hónapban három koncertet ad a budapesti Régi Zeneakadémián, Szól az Accord címmel. Az első koncert április 5-én 19 órakor kezdődik, a következő 13-án, a záróest 21-én lesz. A három koncertet a Magyar Fejlesztési Bank szponzorálja. (Világgazdaság 15.o.)
Padlóra került a Szobi Szörp, szárnyal a Sió Megkezdődött az egyik legrégebbi gyümölcslégyártó, a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. felszámolása. A Napi Gazdaság értesülései szerint csak a céget hitelező Raiffeisen Bankon múlik, hogy újraindítják az üzemben a termelést, vagy végleg bezár a szeptember óta már nem termelő gyár. A Szobi Szörp már eladta értékesíthető termékeit, a jelzálogjogosultat megillető alapanyagkészlete pedig közraktárban pihen. Így elméletileg lehetséges, hogy a Raiffeisen biztosítsa a gyümölcsfeldolgozó újraindításához szükséges alapanyagot és pénzügyi feltételeket. Erre viszont csak akkor nyílik lehetőség, ha bebizonyosodik, hogy van kereslet a Szobi Szörp termékeire. A cég korábban gyümölcsléivel és -szörpjeivel volt jelen a piacokon, de a keleti piacokat a kilencvenes években elvesztette, így azóta csak belföldre termelt. Annyi tudott, hogy a vállalat kötelezettségállománya 3,6 milliárd forint, amelyből 1,8 milliárd forinttal a Raiffeisen Banknak tartozik. (Magyar Hírlap 11.o.)
Szétpattan a lakóparkok buborékja Az új lakóparkok népének harmada máris költözne. Az elitebbekből csak minden ötödik lakó, míg a zsúfolt, kevés szolgáltatást nyújtó telepekről a lakók 42 százaléka vágyódik el. Az építészeti minőséget, anyaghasználatot és kivitelezést tekintve legfeljebb közepes színvonalú épületekben élők közül egyre többen döbbennek rá, hogy nem azt kapták, amire vágytak. Új életstílus helyett jobbára csak egy feltupírozott régit. Különösen az alacsony státusú lakóparkokban élők csalódottak - állítja Csizmady Adrienne, az ELTE Társadalomkutató Karának, illetve az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa. Bosszantóan kevés az a plusz, aminek fejében havi több tízezer forintot fizetnek a bankoknak hiteltörlesztésként. Az elégedetlenek már most újra költöznének. (Népszabadság 1+23.o.)
BKV: mi lesz a következő állomás? A BKV újonnan, ezúttal várhatóan pályázaton kiválasztott vezetőjének szinte ugyanazokkal a problémákkal kell majd szembenéznie, mint amelyeket bő egy éve, megbízatása átvételekor „örökölt” Antal Attila most távozó vezérigazgató. Ezek közül a legsúlyosabb továbbra is a cég súlyos alulfinanszírozottsága és a maga előtt görgetett jelentős hitelállomány. Ez sem kevés, de vannak más konfliktusok is. A járatritkítással tervezték egyébként a BKV-nál az idei évre tervezett nyolcmilliárdos hiány egy részét előteremteni, csakhogy mint kiderült - a többi között a villamosenergiaár-emelés miatt -, év végére több, 10,7 milliárd is lehet a hiány. A mostani kétmilliárdon kívül tehát muszáj lesz legalább még jelentős összegeket megtakarítani, hogy a BKV hitelfelvétel nélkül tudja zárni az évet, s ne nőjön 80 milliárdos hitelállománya. A BKV-nak ma alternatívákat kell bemutatnia a városvezetésnek arra is, miből teremtené elő az idei működéséhez pótolhatatlanul szükséges további 4 milliárd forintot. (Népszava 1+11.o., Magyar Hírlap 4.o. Demszky a Moszkva tér felé vinné a gépvakondot)
Kultúra költözik a Közraktárakba Valószínűleg áprilisban kezdődhetnek a bontási munkálatok a Közraktárak területén, ahol a tervek szerint 2009 végén nyit meg az új multifunkcionális komplexum, a Central European Time, azaz a CET. Szintén áprilisra várható az is, hogy kézhez kapja a fejlesztő az összesen 8 milliárd forintos beruházás építési engedélyeit, így várhatóan júniusban startolhat a kivitelezés. A Porto Investment Hungary Kft. és a főváros közötti megállapodás értelmében a főváros a bérbeadásból származó bevételből részesedik, ugyanakkor díjat is fizet a leendő szolgáltatások működtetéséért. A beruházás összköltsége 8 milliárd forint. A kiadásokat részben banki hitelből fedezi a Porto Investment Hungary Kft., az erről szóló 29 millió eurós hitelszerződést már aláírták az MKB Bankkal. Amennyiben minden a tervek szerint halad, 2009 végén, de legkésőbb 2010 tavaszán megnyithat az új multifunkcionális épületegyüttes a ferencvárosi Duna-parton. (Népszava 1+6.o.)
Az idén még csak rezeg a léc Az idén még nem, jövőre és 2010-ben már számítani kell arra, hogy sok települési önkormányzat kerül csődközeli vagy fizetésképtelen helyzetbe - derült ki egy a helyhatóságok eladósodásával foglalkozó tanácskozáson. A 2006 óta kibocsátott helyhatósági kötvények állománya 270 milliárd forint felett jár, s a települések a hosszú lejáratú hitelek növekvő részét költik működési célokra mutatott rá Bujdosó Sándor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Szerinte a jelenlegi hitelfelvételi korlátozás helyett az adósság jogszabályi korlátozására van szükség. Nem meglepő a kötvénykibocsátás elharapózása, hiszen jóval szabadabb forrást biztosítanak az önkormányzatok számára, mint a hitelek - vélekedett Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Önkormányzati és Területi Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Ám úgy véli az eladósodásban szerepe van, hogy a települések finanszírozása, többek között a normatív hozzájárulások reálértéke évek óta csökken. Normatívák helyett növelni kellene az átengedett és a helyi bevételek szerepét - mondta Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, aki a hatékonyabb működés zálogát a kistérségek és a régiók megerősítésében látta. (Világgazdaság 3.o.)
Hétmilliárdról kell dönteni A kecskeméti képviselő-testület hétmilliárdos zártkörű kötvénykibocsátásról határozott. Mint ismeretes, a grémium február végén döntött úgy, hogy ilyen módon jusson majd a város anyagi forrásokhoz. Az előterjesztésben szerepel: a futamidő húsz év lenne, svájci frankban gondolkodnak, a törlesztést pedig évente két alkalomra, április végére és október végére tervezik. Kérdés azonban, hogy a tőketörlesztést három vagy öt év türelmi idő után kezdje-e a város. Ami a pénz felhasználás illeti: a hétmilliárdból idén hármat költenének el. Ennek felét fordítanák hitelkiváltásra. Az még a jövő titka, hogy a HVB Banktól korábban felvett működési hitelt, vagy az OTP-től felvett valamelyik fejlesztési célú hitelt fizetnék-e vissza. A maradék másfél milliárd fejlesztésre megy. A tervek szerint az önkormányzat a következő nyolc banktól kér majd ajánlatot: CIB, K&H, OTP, Raiffeisen, Magyarországi Volksbank, MKB, Unikredit, Erste. A pénzintézeteknek az ajánlatban az összes felmerülő költségről tájékoztatást kell adniuk és csatolniuk kell a részletes szerződési
feltételeket is. (március 26. Petőfi Népe 1+3.o.)
Szigorított eljárás Ismét 8,00 százalékra ugrott a jegybanki alapkamat. A belpolitikai feszültség és a romló külpiacok további emelést is kikényszeríthetnek. Csak a mérték volt a kérdés a jegybank monetáris tanácsának (MT) az alapkamatról döntő ülésén, miután az elmúlt hetekben szinte alig volt olyan tanácstag, aki ne szigort sürgetett volna. A sort Simor András jegybankelnök kezdte, aki közölte: a monetáris politika számára nincs alku az infláció csökkentése elleni küzdelemben. A jegybankvégül 50 bázisponttal, 8,00 százalékra emelte irányadó kamatát, amely utoljára 2006 októbere és 2007 júniusa között állt ezen a szinten. (Figyelő 20.o. HVG 93-94.o. Kormányárnyék Heti Válasz 5.o. Nyolc százalékon a kamat)
Gazdaságban gondolkodnak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a monetáris tanács tagja egy gazdaságpolitikai tanácskozáson a február végi sáveltörlésről szólva kifejtette: a forint lebegtetése szabadabb döntéseket tesz lehetővé a monetáris politika számára. Megerősítette, hogy a jegybankban rugalmasan követik az Inflációs célt, és „gazdaságban gondolkodnak". Király elismerte ugyanakkor, hogy a sáveltörlés megnöveli a forintárfolyam volatilitásának kockázatát, de hozzátette, a lépés jó időzítése révén a gazdaság védekezni tud a kurzus túlzott ingadozása ellen. Úgy vélte, a forint esetleges drasztikus gyengülése ellen a sáv sem nyújtott volna védelmet. (Figyelő 20.o.)
Lemarzsolódás Miután egyre drágábban tudnak forráshoz jutni, a magyar bankok részben kénytelenek szűkíteni marzsaikat, részben megpróbálják emelni hitelkamataikat. Ezzel párhuzamosan egyre több trükköt vetnek be, hogy vonzónak láttassák a valójában dráguló lakossági kölcsöneiket. A vállalati szegmensben szigorodnak leginkább a kondíciók; legrosszabbnak a kis- és középvállalkozások helyzete tűnik. Ugyanakkor a forrásszerzés kényszere javítja a betéti ajánlatokat, akinek tehát van megtakarítani való pénze, az profitálhat a globális válságból. „Lényegében az összes hitelintézetünk nettó forrásimportőr, beleértve az OTP-t is"-fogalmazott nemrég Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója egy szakmai konferencián. A bankoknak a lakosságtól és a vállalkozásoktól megszerzett forrásaik átlagban csupán mintegy 70 százalékát fedezik a kihelyezett hiteleiknek. Orosz Mihály, a K&H Banktreasury vezetője szerint csoportszinten a bankoknál a főcsapás iránya kelet: Nyugat-Európából kivonulnak, a közép-és kelet-európai térségben pedig szinten maradnak. Vagyis a magasabb megtérülési lehetőségek okán a pénz Oroszországba és Ukrajnába áramlik, az ottani növekedést finanszírozza, ez pedig súlyosbítja az itteni pénzszűkét. (Figyelő 56-60.o.)
Becsomagolták, kiborult Sokmilliárdos bukásokba szaladtak bele a globális hitelválság során azok a befektetők, akik gyakran tudtukon kívül - értékpapírba csomagolt ócska vállalati kötvényeket választottak. E tendencia azonban nem állt meg az országhatáron, magyar befektetők is részeseivé váltak a nagy kudarcnak. A K&H Banknál az úgynevezett CDO-kat (Collaterized Debt Obligation - a bank fordításában: Szintetikus Vállalati Követelésekhez Kapcsolt Elsőrangú Kötvények) főként a privátbanki és intézményi ügyfelek tartották portfóliójukban. A K&H összecsomagolta anyabankja, a KBC különböző vállalati hiteleit, illetve hitelalapú származtatott termékeit egy portfólióba, értékpapírosította azokat, és az így „született" magas hozamígéretű kötvényeket eladta ügyfeleinek, akár forintban, akár dollárban, de javarészt euróban. A különböző londoni utcanevekről (Dorset Street, Hanover Street, Oxford Street, Baker Street) elnevezett termékek voltaképpen vállalati kötvények voltak, ám hiába tűnt úgy a nem kellően szofisztikáit befektetők számára, hogy a bank három A-ra minősített, vagyis minimális kockázatát futják, valójában nem azt, hanem több száz vállalat hitelkockázatát vállalták be. Miközben a piacon 10 milliárd forintos nagyságrendű magyarországi veszteségről keringenek a hírek, Marko Vojic, a K&H vezérigazgatója a bank 2007es eredményeit értékelő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a KBC-csoport értékpapírosított
hitelkitettségei (a CDO-k) valóban vesztettek értékükből, de a magyar ügyfelek ilyen kitettsége limitált volt. A vezető amúgy a globális hitelválság magyar hatásait is marginálisnak ítélte, és súlyosabb jövőbeli hatásoktól sem tart. (Figyelő 60.o.)
Eltévedt golyók? Villámgyors immunreakciót váltott ki a magyar illetékesekből az a amerikai sajtóhír, miszerint Csányi Sándor OTP-vezér egyik érdekeltségének is köze lehet egy tengerentúli lőszerszállítási botrányhoz. Az amerikai The New York Times napilap megkülönböztetett figyelmet szentel a magyar fegyverkereskedelemnek. Tavaly novemberben a Gripen-beszerzések kapcsán emlegetett korrupciógyanút, a múlt héten pedig leleplező cikket közölt arról, hogy a floridai AEY Inc. nevű kereskedőcég az amerikai törvények által tiltott módon kínai lőszereket szállított az afgán védelmi minisztériumnak. Mintegy mellesleg megemlítette azt is, hogy a gyenge minőségű kínai hadianyag egy része a magyar MFS 2000 Magyar Lőszergyártó Zrt.-től származhatott, amely cég egyébként a Csányi Sándor OTP-vezér által birtokolt Bonitás 2002 Kft. többségi tulajdonában van. Az ügy tengerentúli hullámaira jellemző, hogy az amerikai kormány azonnal visszavonta az AEY kereskedelmi licencét. Igaz, ezt már azért, mert Efraim Diveroli cégvezető félrevezette a hadsereget, hiszen falból nevezte meg a kínai lőszer forrásaként az MFS 2000 Zrt.-t. (HVG 20-22.o.)
Váltóláz Egyre előnyösebb számlavezetési, átutalási díjakkal igyekeznek új lakossági ügyfeleket szerezni maguknak a bankok, sőt van, ahol ingyenes a kontó. Bankváltás előtt érdemes a részletekben is elmélyedni. Az egyik leggazdagabb - hat csomagból álló - választékot a több mint 2 millió lakossági számlát vezető OTP Bank kínálja. Válogatni már csak azért is érdemes közöttük, mert a különféle csomagokhoz különféle kedvezmények tartoznak. Ha például egy régi OTP-s kuncsaft úgy spórol, hogy az utalásokat kizárólag az interneten intézi, feleannyit fizet ugyan, mint ha megbízását fiókban adná be papíron, ám sokkal többet költ, mintha a bank Net-csomagját használná. Már csak azért is érdemes lecserélnie régi folyószámláját az újra annak, akinek munkabére a számlára érkezik, és havonta legalább egyszer bejelentkezik az OTP internetes rendszerébe,mert mintegy havi 600 forintra csökkentheti bankköltségét a bankcsomaghoz járó ingyenes szolgáltatások révén. Már több pénzintézetnél van kedvező díjazású alapszámla (tavaly novembertől az OTP Bank is beindított egyet), de ezeket a bankok csak akkor tennék ingyenessé, ha az állam átvállalná a költségeket. (HVG 94-96.o.)
Egy nullával több Újabb tárgyalási forduló kezdődött a héten egy Győrben két éve hamis húszezresekkel lebukott társaság ügyében. A színvonalas technikával gyártott bankók mellett rendre próbálkoznak silányakkal is. Pekár Zsolt vallomásaiban részletesen beszámolt a módszeréről, pontosan megnevezte az általa használt oldószereket, festékeket, a nyomtatás során alkalmazott sorszámot, de még azt is, hogy melyik évjáratú kétezerforintos bankjegyek a legalkalmasabbak a hamisításra. Azt is elmondta, hogy sok információt a K&H Bank honlapján talált, ahol részletesen írtak az addig ismertté vált hamis húszezresekről. (HVG 96-97.o.)
Alapkezelővel bővül az Allianz-csoport Önálló vagyonkezelő társaságot hoz létre 100 millió forint alaptőkével az Allianz Hungária Biztosító Zrt. és az Allianz Bank. Az Allianz Alapkezelő Zrt.-ben a részvények 99,99 százalékát a biztosító jegyzi, míg a bank 0,01 százalékos tulajdonosként egyetlen darab részvény birtokosa lesz. A július 1-jén induló alapkezelő vezetője Kis Nagy Emil, a biztosító ügyvezető igazgatója lesz, míg Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese és Tamás Gábor Zoltán ügyvezetőigazgatóhelyettes az igazgatóságban kapott helyet, Hegyi Gáborral, az Allianz Bank vezérigazgatóhelyettesével egyetemben. (HVG 100.o.)
Olcsón mindig drágább! Kamikáze-konstrukcióknak is hívja a szakzsargon a 10-12 éves futamidejű autóhiteleket. Ezeknél
ugyanis menet közben nem nyílik lehetőség a kiszállásra, mivel a jármű például öt éves korában nem értékesíthető annyiért, amennyivel még tartozik az ügyfél a finanszírozónak. Pedig már 60 hónapja fizeti a részleteket is! Hazai felmérések szerint a vásárlók döntő többsége 5 éves korában tartaná ideálisnak lecserélni autóját. Ennek ellenére rengetegen vesznek fel járművükre 12 éves futamidejű hitelt. Az MKB-Euroleasing élére állt annak a törekvésnek, amely azt szeretné elérni, hogy 20%-ban határozzák meg az induló önrészt. „Szakmai álláspontunk szerint a 20 %-os önrész felett autót vásárlókban kialakulna az, hogy a gépkocsi nem a lízingcégé, hanem az övé, s vigyáznia kell rá"' - fejtette ki Pintye János, a legnagyobb független hazai járműfinanszírozó cég marketing vezetője, aki szerint nemfizetés esetén eddig számos alkalommal roncs állapotú autót vettek vissza a cégek. (Heti Válasz 7.o.)
Megbírságolt vezető a Dimenziónál Száz-százezer forintra büntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Dimenzió Egészségpénztár igazgatótanácsi elnökét és ügyvezetőjét. Az indoklás szerint „a pénztár nem tartatta be a működési alap felhasználására vonatkozó jogszabályokat". A működési alap - nevének megfelelően - a pénztár éves működtetésével kapcsolatos kiadásokat tartalmazza, a tagdíjbefizetések 1-5 százaléka kerül ide. Nagyon ritka, hogy a PSZÁF szervezetek vezetőire szab ki személyes büntetést, utoljára 2006-ban fordult elő ilyen. A fejlemény azért is kínos, mert Kricsfalvi Péter ügyvezetőt épp a közelmúltban választották a Magyar Pénztárszövetség Egészségpénztári tagozatának elnökévé. (Magyar Demokrata 47.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Megint beszakadt az OTP Csak pár pillanatig járt tegnap pozitív tartományban a BUX. A mutató először lassan csorgott lefelé, majd délután fél kettőkor - a kedvezőtlen amerikai munkanélküliségi adatok napvilágra kerülése után - meredeken zuhant, ahonnan több hullámvölgyet leírva sem sikerült visszakapaszkodnia korábbi értékére. Végül az index 21 984 ponton zárt, ami 0,3 százalékos veszteséget jelent. A vezető részvények vegyesen szerepeltek, a forgalom pedig meglehetősen gyenge volt. A Richter 33 000 forintos záróára már 0,6 százalékos veszteséget takar, ami mögött talán a Raiffeisen célárcsökkentése áll. Az OTP-vel kapcsolatban igazuk lett azoknak az elemzőknek, akik korábban azt mondták, hogy a bankpapír árfolyama van a legjobban kitéve a globális hatásoknak. Míg az OTP-részvények szerdán 1,6 százalékkal drágultak, addig a csütörtöki 6951 forintos záróár 2,4 százalékos hanyatlást takar. A kisebb bankpapír csütörtökön együtt mozgott szektortársával, így a nap végére 0,2 százalékos mínuszt hozott össze, ami 1290 forintos árnak felel meg. A Raiffeisen mérsékelte az Egis célárát is, mely képtelen volt eltávolodni a szektortárs által diktált tendenciától, így 2,2 százalékos esést produkálva 17 500 forinton landolt a papír. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Hírlap 10.o. Álmos volt a tőzsde, Magyar Nemzet 12.o. Eséssel záró börzék)
Gyógyszerrészvényt a befektetőknek! A Raiffeisen április 1-jei keltezésű elemzésében indokolatlannak tartja a BÉT-en szereplő két gyógyszerrészvény mélyrepülését. Herczenik Ákos úgy látja, most kell hosszú távra vásárolni a papírokból: a Richtert 36 ezer alatt, az Egist 18 ezer körül nyugodtan meg lehet venni az elkövetkező egy-két hónapban. Bár gyors fölpattanásra sem a nemzetközi tőzsdei hangulat, sem a dollár tekintetében nem számít, de úgy látja, hogy hosszú távra vásárolni kifejezetten alkalmasak a mostani árfolyamok. Az elemző a Raiffeisen új rövid és hosszú távú dollárárfolyam-prognózisának átdolgozása miatt aktualizálta modelljét, aminek eredményeképpen mind a két cégre alacsonyabb célár adódott. A Richterre ugyan az orosz export elszámolásának megváltozása miatt a korábbinál kevésbé hat a dollárárfolyam változása, de a cég kitettsége még így is 27 százalék. A társaság
nyeresége 2012-ig átlagosan évi 8,1 százalékkal nőhet. A Richterre adott célár 44 060 forint (korábban 45 866), ami 30 százalékos felértékelődési potenciált jelent. (Napi Gazdaság 13.o., Világgazdaság 9.o. Ideje beszállni a gyógyszerpapírokba)
Teljes érdektelenség a forint piacán Nullához közelítő forgalom és elhanyagolható aktivitás jellemezte a bankközi devizapiac csütörtöki kereskedési napját. Hírek hiányában nem volt semmi, ami érdemben megmozdította volna a hazai fizetőeszköz jegyzését, így az euró forintárfolyama 256,80-257,60 között alakult. Délután fél négykor 257,40 volt az ár - ez 30 fillérrel volt lejjebb az egy nappal korábbinál -, míg a dollár egysége 165, a svájci franké 163 forinton tanyázott. A forint mozdulatlansága mellett nagy változások az állampapírok másodlagos piacán sem történtek. Éven belül 10-12 bázisponttal emelkedtek a referenciaátlagok, míg a hosszú oldalon 1-5 bázispont közötti apadást, azaz lényegében stagnálást mutat a statisztika. A legrövidebb és a leghosszabb lejárat ugyanakkor egyáltalán nem mozdult. Az aukción alig másfélszeres lefedettség mellett kelt el a 12 hónapos diszkontkincstárjegyekből felkínált 40 milliárdos mennyiség. Az Államadósság Kezelő Központ által elfogadott hozamok 8,80-8,33 százalék között szóródtak, a 9,13 százalékos átlag a két héttel korábbit 38, a keddi másodpiaci benchmarkot 23 bázisponttal múlta felül. (Napi Gazdaság 14.o.)
Megszűnik az MKB nemzetközi kötvényalapja Napokkal nyolcadik születésnapja után a PSZÁF engedélyével megszűnik az MKB Nemzetközi Kötvény Alap, a befektetési jegyek vételét és eladását az alapkezelő felfüggesztette. A hosszú múltra visszatekintő konstrukció a közelmúltban 500-600 millió forint közötti tőkét kezelt, így távolról sem az volt a legkisebb - körülbelül kéttucatnyi alap ennél alacsonyabb tőkével gazdálkodik -, ugyanakkor fennállása alatt végig ehhez hasonló volt a vagyona, lényegében végig stagnált. (Napi Gazdaság 15.o.)
Két és félszeresére nőhet a Bamosz költségvetése A nemrég tartott közgyűlés döntése értelmében az eddiginél lényegesen nagyobb, mintegy 2-2,5szeres büdzsével működik majd a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) - jelentette be a szervezet új elnöke, Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő vezérigazatója. A szervezet ezentúl sokkal hatékonyabb és látványosabb marketingmunkát, lobbitevékenységet, szakmai munkát szeretne végezni, és átalakította szervezetét is. Az eddigi szűk körű elnökség és számos szakmai bizottság helyét egy nagyobb létszámú elnökség veszi át, a bizottságokból pedig egyedül az etikai marad meg, amelynek viszont továbbra is komoly szerepet szánnak. A szervezet konkrét céljai - a teljesség igénye nélkül -, hogy az alapok indítása rugalmasabbá váljon, liberálisabbak legyenek a befektetési szabályok s így könnyebben tudjanak innovációkat bevezetni. Nagyon fontosnak tartanák a hosszú távú befektetési számla létrehozását, illetve az egyes megtakarítási formák versenysemleges adóztatását. Tavaly is bő 25 százalékkal, 3000 milliárd forint fölé emelkedett a befektetési alapok vagyona, egyedül az ingatlanalapokból vettek ki pénzt , az összes többi kategória bővült. Legnagyobb mértékben a kis kockázatú pénzpiaci alapoké, így Európához képest még mindig nagyon kockázatkerülők vagyunk. (Napi Gazdaság 15.o., Világgazdaság 9.o. Erősítené a Bamosz az érdekképviseletet, Magyar Hírlap 11.o. Hatezermilliárd forint forog a befektetési alapkezelőknél, Magyar Nemzet 12.o. Alapokba mentjük a pénzünket)
Nem talál irányt a forint A mai amerikai, átfogó munkaerő-piaci statisztika, illetve még inkább a következő hetekben jelentő Merrill és Citigroup negyedéves számai alapvetően meghatározhatják a globális befektetői hangulatot, amely irányt mutathat az euróval szemben a 257 egységes váltási szint környékén tanácstalanul topogó forintnak is - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakértő szerint a piacot átitatja a meggyőződés, hogy látható közelségben az amerikai subprime szektor összeomlásából kibontakozó pénzügyi válság vége. Ennek megfelelően javult a globális piaci hangulat, növekszik a kockázatvállalási hajlandóság - ezt egyébként a japán deviza tartós
gyengülése, illetve a részvénypiacok hét eleji teljesítménye is jól mutatja. Ha el is fogadjuk, hogy tisztult a kép, azért azt kijelenteni, hogy a turbulencia újabb erős megrázkódtatás nélkül hamarosan véget ér, egyelőre megalapozatlan lenne. Így aztán tartósan növekvő trendre számítani a feltörekvő piacokon még korai - figyelmeztet az elemző. Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank devizapiaci elemzőjének várakozása szerint a második negyedévben még nem változik számottevően a kedvezőtlen gazdasági klíma, viszont a befektetők a válság közeledő mélypontján túlra tekintenek. A forint erősödésében a Lehmann sikeres tőkebevonása, az európai bankok dinamikus veszteségleírásai nyomán enyhülő aggodalmak, illetve a hazai hírek közül a kormányválság kedvezőbbnek tekinthető forgatókönyv szerinti alakulása játszottak szerepet - véli Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A közeljövőben az euró-forint kurzus elsősorban továbbra is a külső hangulat függvénye marad, ám mivel korai lenne a válság végéről beszélni, kicsi az esélye, hogy a magyar deviza tovább erősödjön - tette hozzá az elemző. (Világgazdaság 9.o.)
Hogyan látja a BÉT jövőjét a közgyűlés után? A Budapesti Értéktőzsde e héten tartott, viharosra várt, de végül csendesre szelídült közgyűlése nagyjából mindent a régiben hagyott. Az ülésen több részvényes felrótta a nagytulajdonosoknak a fejlődés irányába tett lépések, a jövőkép hiányát A BÉT jövőjéről kérdezte a VG a tőkepiac prominens szereplőit. Áldott Zoltán, a Mol Nyrt. igazgatója szerint a Mol kibocsátóként versenyképes, erős hazai tőkepiacban és tőzsdében érdekelt. Ez ma a BÉT-ről a vezetés eredményes munkája ellenére sem mondható el: az ígéretekkel szemben a többséget uraló osztrák tulajdonosi kör nem erősítette a parkett stratégiai pozícióit, elmaradt a BÉT börzére vitele, és a magas osztalékkivonással annak tőkeereje is kisebb térségbeli társaiénál. Az OTP-vel együtt a Mol kezdeményezte, hogy a parkett irányításáról szóló szindikátusi szerződés feltételei kerüljenek nyilvánosságra, és a nagy hazai kibocsátók kapjanak erős szerepet a BÉT vezetésében. Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője úgy látja, továbbra is nagyon hiányoznak a BÉT-ről az új bevezetések. Különösen kedvezőtlenné válhat a helyzet 2010 után, amikor is már reálisan napirendre kerülhet az OTP és/vagy a Mol felvásárlása és esetleges kivezetése. Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője bízik abban, hogy a magyar tagok részéről észlelhető összefogás nyomán a bécsi félnek a rövid távú presztízsszempontok helyett sikerül megtalálni azokat a közös pontokat, érdekeltségi célokat, amelyekkel a magyar börzét meg lehet menteni a kiszáradástól, támogatva a BÉT és ösztönözve más tőzsdeképes cégek parkettre dobását, még akkor is, ha a Mol-OMV konfliktus ezt nyilvánvalóan nehezíti. Tölgyesi Péter, a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatója szerint csak látszólag volt tétje a BÉT hétfői közgyűlésének. De a közgyűlés érdemi változások és információk nélkül zárult. Amikor a hazai kkv-szektor legerősebbjei is küzdenek az adók és járulékok teljes megfizetésével, és gondolni is alig mernek innovációra, fejlesztésre, igenis kell, hogy a BÉT-nek legyen jövőképe, kell, hogy a tulajdonosoknak közös stratégiájuk legyen. Török Sándor, az Agrokont Brókerház vezérigazgatója úgy látja, a tőkepiac többi szereplőjéhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdének is hosszú távú stratégiára van szüksége. Árupiaci oldalról a pesti parkett további lehetőségeket nyújthat a befektetési alapok portfólióinak a kialakításában. (Világgazdaság 16.o.)
A kormány feldarabolná az MVM-et A Paksi Atomerőmű jelen állás szerint a Magyar Villamos Műveké (MVM) maradna, a rendszerirányítást végző Mavir Zrt.-t külön, avagy a tulajdonában lévő hazai elektromos alaphálózattal együtt viszont leválaszthatják az MVM-ről - számolt be tegnap Veres János pénzügyminiszter ellenzéki képviselők kezdeményezésére a parlament költségvetési bizottsága előtt. Az MVM által több éve kötött, illetve többségében nemrég megújított úgynevezett hosszú távú áramvásárlási megállapodásokkal kapcsolatban a magyar kormány megvárná az unió ezzel kapcsolatban több éve zajló vizsgálatainak végét. Az újrakötött szerződések akkor lépnek érvénybe, ha Brüsszel azokat elfogadja - jelentette ki. Bár annak eshetőségét sem zárta ki, hogy az MVM-mel nem változik semmi, leszögezte: a vizsgálatok kapcsán Brüsszelből olyan jelzések érkeztek, amelyek a Mavir függetlenítését szorgalmazták. Kérdésre úgy vélte, azért kezdték el az átalakítást még a vizsgálatok lezárulta előtt, mert így még befolyásolhatják azok végeredményét. A kérdező képviselők - Domokos László a Fidesz, Herényi Károly az MDF részéről, illetve Lengyel Zoltán
független képviselő - nagyjából a várt alapállást képviselték. Bár az átalakítások feltételeként a pénzügyminiszter nem az MVM, hanem az állam vagyonának csökkenését kerülné, kifejtette, ezek végén az MVM is „megfelelő jövőképpel rendelkező”, tőzsdeképes cég lesz. A színfalak mögött ugyanakkor tovább folyik az MVM „feldarabolási” elképzelése miatti lobbiharc. (Népszabadság 20.o.)
Új tulajdonosi pályázatok Péntekig adható be jelentkezés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél az Új tulajdonosi programmal kapcsolatos, összesen mintegy nettó 1,2 milliárd forint értékű kommunikációs pályázatokra - derül ki a cég februárban megjelent közbeszerzési kiírásából. Ez az összeg megfelel a központi költségvetés tartalékából erre a feladatra biztosított, legfeljebb bruttó 1,6 milliárd forintnak - közölte Száraz Gábor, az MNV szóvivője. A pályáztatás azt a célt is szolgálja, hogy a ténylegesen elköltendő összeg lehetőség szerint csökkenjen - tette hozzá. A dokumentumokból kiderül: a legnagyobb, nettó 750 millió forintos keretet „médiavásárlásra” kívánják elkölteni. Bár az MNV hangsúlyozza, hogy az egyfordulós tender elbírálásában a legfontosabb szempont az ár, a kiírásban részletezett súlyszámok alapján, szélsőséges esetben akár a drágább is nyerhet, ha az ajánlat szakmai tartalma annyival jobb a többiekénél. (Népszabadság 20.o.)
Investment backers dare to compare A globális pénzpiaci bizonytalanság és a bankok egyre nagyobb fokú óvatossága a korábbiaknál is fontosabbá teszi a jó üzleti döntéseket. Egy múlt szerdai befektetői rendezvényen Budapesten Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök, Charles Taylor, a Cushman and Wakefield Hungary ügyvezető igazgatója és Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. vezetője is az általuk ismert szektorok előnyeit ismertették. A BÉT elnöke elmondta: a BÉT a globális pénzpiacok mintegy 0,07 százalékát képviseli, szemben a NYSE 30 százalékos, illetve a londoni börze 7 százalékos súlyával. Mindezek ellenére a budapesti börzén van a regionális energetikai óriás, a Mol, az OTP és a Richter Gedeon is. Szalay-Berzeviczy kitért az Új Tulajdonosi Programra is, mely véleménye szerint a tőzsdét is érintheti. A program keretében a kormány olyan vállalatok privatizációját tervezi, mint a Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM Zrt. A tőzsdeelnök bizakodó az idei és a jövő évi tőzsdei bevezetéseket illetően. Reményei szerint a közeljövőben olyan cégek jelenhetnek meg a BÉT-en, mint a TriGránit vagy a WizzAir. (The Budapest Times 9.o.)
Tőzsdecápa a tőzsdén Jóváhagyta a pénzügyi felügyelet a TC Befektetési Nyrt. tőzsdei bevezetési kérelmét, ennek alapján a 20 millió forint jegyzett tőkéjű társaság 20 ezer darab, egyenként ezer forint névértékű részvényével március 31-én megjelent a Budapesti Értéktőzsde „B" kategóriájában. A korábban Tőzsdecápa Tőzsdejáték Zrt. néven működő TC Befektetési Nyrt. magyar magánszemélyek, a Concorde menedzsmentjének tulajdonában van: Jaksity György, Streitmann Norbert és Borda Gábor tulajdoni aránya 50-25-25 százalék. A cég a Concorde Értékpapír Zrt.-ben 30 százalékos részesedéssel rendelkezik. Likvid pénzeszközeit pénzpiaci eszközökbe vagy rövid lejáratú állampapírokba kívánja fektetni. A piaci viszonyoktól függően sor kerülhet kisebb tőkebefektetésekre, hosszabb távra jegyzett részvények vagy opciók vásárlására is. (Figyelő 7.o.)
A tőzsde nem szánkógyár Egyelőre nem áll politikusnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraválasztott elnöke. De nem csak azért, mert a mai viszonyokat minden eddiginél visszataszítóbbnak látja: Szalay-Berzeviczy Attila inkább a sikeres magyar cégek becsábításáért küzd majd. Az osztrák-magyar konfliktusról azt gondolja: előrelépést hozhat a Mol és az OTP által az osztrák-magyar kiegyezésre tett javaslat, amelyet a két cég az osztrák konzorciumnak címzett levelében fogalmazott meg. Ha egyetértés alakulna ki a BÉT hosszú távú stratégiáját illetően, a magyar tőkepiaci infrastruktúra racionalizálása újabb lendületet kaphat. A tőzsde elnök nem kíván politikus lenni, bár arra a kérdésre, hogy ha egy Csányi Sándor nevű miniszterelnök hívná leendő kormányába, talányos választ ad: majd ha ez
bekövetkezik, szívesen válaszolok. (Figyelő 64-65.o. HVG 100.o. BÉT: újrázó elnök)
Mélyvezetés Nem kizárt, hogy stróman Apáthy Endre, aki nemrég megvásárolta az egyik legnagyobb hazai mélyépítő vállalkozást, a metróépítés csúszásáért felelősnek mondott Hídépítőt. Az előző, francia tulajdonos gyors tempóban szabadult meg a zűrös ügyekkel terhelt cégtől. Meglepte a piacot az állami sztrádaépítéseken nagyra nőtt Hídépítő Zrt. tulajdonoscseréje, mert a riválisok úgy tudták, hogy a cégtől tavaly szeptemberben hivatalosan közös megegyezéssel távozott, de az akkori szóbeszéd szerint inkább menesztett elnök-vezérigazgató, Apáthy Endre más nagyvállalatokkal tárgyalt vezető pozíciókról. Egy tavaly novemberi közgyűlésen pedig még maga ajánlotta megvételre 850 darabos Hídépítő-pakettjét a főtulajdonos francia Vinci Construction S.A.-nak, javasolva, hogy vásárolja ki a kisrészvényeseket. (HVG 77-78.o.)
„Herr Horváth, ez fantasztikus!" Horváth Sándor László úgy döntött, hogy nemcsak beszél a környezetvédelemről, hanem tesz is érte. Hosszú évek óta gépkocsikkal foglalkozik. Így jött az ötlet, hogy elektromos autót gyártson. Horváth úr jó szakemberként először a konkurenciát mérte fel. Megnézte napjaink elektromos autóit, és végül Kínából rendelt kettő darabot. Ez a két autó viszonylag magas színvonalat képviselt az árammal hajtott autók piacán. Horváth Sándor László meglátása szerint a technikával nem, de a minőséggel azért komoly gondok voltak. Ő különbet épít, gondolta. Feleségével, aki a leendő autó külsejét tervezte, lázas munkába kezdett. (Magyar Demokrata 26-28.o.)
Mind a tőzsdeindex... ..., mind a forint árfolyama stagnált a héten. Ezzel együtt a tőzsdeindex átlépte a 22 ezer pontos határt, vagyis megfordult a hónapok óta gyengülő tendencia. A Mol és az OTP egyaránt fölfelé húzták az indexet. Mivel megint gyengült a dollár, immár a svájci frank drágább valutának számít. (Magyar Demokrata 46.o.)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Harmincmilliárddal nagyobb lesz a kamatkiadás Idén és jövőre az év eleje óta bekövetkezett hozamemelkedés a költségvetés kamatkiadásait mintegy százmilliárd forinttal növeli - véli Barcza György. A K&H Bank elemzője szerint a hozamemelkedés miatt idén mintegy 30-40 milliárd forinttal fizet többet a költségvetés. Amennyiben az állampapír-piaci hozamok a jelenlegi szinten maradnak, úgy a költségvetésben tervezett összeghez képest idén 30-40 milliárd forinttal kell többet fordítani kamatkiadásokra, míg a következő években további 60-70 milliárd forinttal nőnek a kiadások - nyilatkozta Barcza György. Legutóbb hétfőn a jegybank fél százalékponttal, nyolc százalékra emelte az alapkamatát, ám a jelenlegi hozamszinteket látva még egy hasonló mértékű emelésre kerülhet sor az elemző szerint. Az MNB felzárkózott a piaci várakozásokhoz a kamatemeléssel, ám hogy a befektetők lássák a jegybank kézzelfogható elkötelezettségét az antiinflációs politika mellett, szükség lesz még egy kamatemelésre - fogalmazott Barcza. Az elemző újabb kamatemelés esetén sem számol a hozamok további növekedésével, vagyis az eddigieken túl további többletkiadása feltehetően nem lesz a költségvetésnek, viszont megindulhat a tőkebeáramlás a magyar állampapírpiacra. A Pénzügyminisztérium elemzői már a kamatemelés előtt harmincmilliárd forinttal megemelték az idei adósságszolgálati kiadási előirányzatukat, e szerint idén az adófizetők 1128 milliárd forintot fizetnek adósságfinanszírozásra. A PM indoklása szerint a korrekció csak az addig bekövetkezett hozamemelkedéseket tükrözte, aminek alapján akár újabb korrekcióra lehet számítani a soron következő havi jelentés publikálásakor. (Napi Gazdaság 1-2.o.)
Nem lehet engedni a konvergenciaprogram legfontosabb céljaiból, azaz az idei 4, valamint a következő év 3 százalékos hiánycéljából, s ezt a kormány a mostani koalíciós helyzet változása után is biztosítani tudja - mondta Veres János pénzügyminiszter. Az MTI-Eco szerint ennek a feltételeit az EU-tól igénybe vett összeg és a hiánycsökkenés nyomán mérséklődő kamatkiadások teremtik meg. A korábban jelzett 200-250 milliárd forintos adócsökkentést azonban nem tudják megvalósítani, mivel az állampapírok hozama 100-120 bázisponttal nőtt. Ennek hátterében Veres szerint a március 9-ei népszavazás eredménye, valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak a pénzpiacokon tapasztalható csökkenése áll. Bár Veres szerint a konvergenciaprogram sarokszámainak teljesítését a koalíciós helyzet változása után is képes biztosítani a kormány, elemzők szerint azonban erről a pályáról már régen letért az ország. Csaba László közgazdász a Menedzsment Fórum internetes lapnak adott tegnapi nyilatkozatában kifejtette: kár félteni a konvergenciaprogramot, hiszen már rég csak papíron létezik. Az akadémikus szerint a 2006-ban felvázolt tervek alapján mára már a dinamikus növekedés szakaszába kellett volna lépnünk, azonban messze nem akkora a foglalkoztatottság, nagyobb az infláció és magasabb az alapkamat, mint ahogy azt elképzelték. Az egyetemi tanár leszögezte: sem a külföldi, sem a belföldi piacok megítélése nem fog drámaian változni a kormányválság hatására. (Napi Gazdaság 2.o., Magyar Hírlap 10.o. Nem enged a PM a konvergenciaprogramból, Magyar Nemzet 11.o. A válság elvitte az adóreform fedezetét, Népszava 1+5.o. Veres nem enged a felzárkózási programból)
Futó György az MGYOSZ élén Egyhangú szavazással Futó Pétert választotta elnökének a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a X. közgyűlésén. Egyben megújították a vezető testületeket is: az elnökségbe 36-an kerültek, az alelnökök száma pedig 16-ra emelkedett. Megőrizte társelnöki posztját Vadász Péter. Az elnökségben több olyan, eddig passzív tag is szerepet vállalt, mint az OTP (Wolf László vezérigazgató-helyettes), a Mol (Mosonyi György vezérigazgató) és a Magyar Fejlesztési Bank (Erős János vezérigazgató). A most leköszönő elnököt, Széles Gábort tiszteletbeli elnöknek választották. Ugyanezt a címet kapta a gyáriparos-szervezettel 1997-ben egyesült Magyar Munkaadói Szövetség egykori vezetője, Orbán István is. A most hivatalba lépő elnök a szervezet megújítását tűzte ki célul. Futó Péter programjában a pártatlanság, az adórendszer korszerűsítése és a hatékonyabb szervezet mellett állt ki. Az MGYOSZ hetekkel ezelőtt egy új adórendszerre tett javaslatot a Pénzügyminisztériumnak, amely szerint 360 milliárd forintos adócsökkentést tartanak szükségesnek 2009-ben. (Napi Gazdaság 3.o., Világgazdaság 3.o. Új elnök az MGYOSZ élén, Világgazdaság 3.o. „Adóreformra van szükség”, Magyar Hírlap 5.o. Aktív szerepvállalással az erős gazdaság megteremtéséért, Magyar Nemzet 11.o. Motor nélküli a magyar gazdaság, Népszabadság 22.o. Széles bársonyos búcsúja, Népszava 5.o. Nyolcszázmilliárd forintos mozgástér?)
Továbbra is erősen figyel a nemzeti bank A jelek szerint a piacok megértették a jegybank üzenetét, mivel a hétfői kamatemelés után az állampapír-piaci hozamok mérséklődtek - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek és a Reutersnek. Véleménye szerint az MNB figyeli az inflációs célt veszélyeztető kockázatokat, ezek között az elmúlt időszakban meghatározóak az élelmiszerárak és az energiaárak drágulása, a munkaerő-piaci jelenségek, valamint ezek másodlagos piaci hatásai. A jegybank vezetése már többször nyomatékosította: a magyar gazdaság növekedési korlátai elsősorban strukturális oldalról jelentkeznek. Igen költséges a vállalkozások piacra lépése, és ezt - vele a növekedést - nem kamattal lehet elsősorban támogatni - állapította meg Király, aki szerint meg kell érteni: "olyan gazdaságban élünk, amelyet a nemzetközi pénzügyi turbulencia nem kedvezményezettként tart számon". Ehhez hasonló véleményen van Kopits György, a monetáris tanács tagja, aki a csütörtöki Financial Timesban megjelent levelében azt írta: a kívülről érkező ársokkok is pénzügy-politikai válaszlépést tesznek szükségessé, amennyiben másodlagos inflációs hatásokkal járnak. (Napi Gazdaság 3.o., Napi Gazdaság 3.o. Nagyon megérné..., Világgazdaság 9.o. Az MNB tovább emel, ha kell, Népszabadság 22.o. Hatástalan nyugtatás)
Nagyon megérné Magyarországnak mihamarabb csatlakozni az eurózónához, bár a gyors bevezetéssel bizonyos kockázatok is járnak, mert lemondunk az önálló monetáris politikáról - mondta Karvalits Ferenc MNB-alelnök szerdán Nagykanizsán. Véleménye szerint ahhoz, hogy ezt nagy biztonsággal megtehessük, biztosítani kellene a munkaerőpiac rugalmasságát és a költségvetés mozgásterét, hogy az esetleges külső hatásokat képes legyen kezelni. (Napi Gazdaság 3.o.)
A bérlakásépítés lehet a kitörési pont Az építőipari visszaesésből kivezető utat jelenthet a közhasznú bérlakásszektor kiépítése mondják a Társaság a Lakásépítésért Egyesületnél (TLE). Marácz Zsolt, az egyesület ügyvezetője szerint az osztrák bérlakásmodell adaptálása nemcsak az építőipari visszaesésre kínál megoldást, hanem az uniós átlaghoz képest is nagyon alacsony, 7-8 százalékos bérlakásállományt is növekedési pályára állítaná. Az osztrák állami költségvetés a GDP egy százalékát fordítja a bérlakásépítés támogatására, mára már 800 ezer lakás felett diszponálnak a középosztályt megcélzó közhasznú lakásépítő szervezetek. Az Ausztriában működő rendszer lényege, hogy a szövetkezeti vagy gazdasági társasági formában működő közhasznú lakásépítő szervezetek egyben fejlesztők, beruházók és üzemeltetők, vagyis az általuk felépített lakásokat kezelik is. Az építés költségeit a közhasznú lakásépítő szervezetek irányító és felügyeleti szövetsége ellenőrzi. Piaci alapon, profi kivitelezőkkel építtetnek, a bevételek a lakbérből és az állami támogatásból származnak. A tulajdonosoknak - akik között önkormányzatok, szakszervezetek, bankok és biztosítók is megtalálhatók - legfeljebb 3,5 százalék nyereséget fizethet évente a társaság, a befektetett tőke arányában. Az ennél magasabb nyereséget vissza kell forgatni az építésbe. (Napi Gazdaság 3.o.)
Külkereskedelmi termékforgalom Az utóbbi hónapokban a kivitel nem remekelt, meg sem közelítette az egy évvel ezelőtti dinamikát. A külkereskedelmi egyenleg azonban nagyot javult, mivel a behozatal még erőteljesen lassult. (Világgazdaság 1.o.)
A kormány egyelőre kivár A pénztártörvény mellett, vagy akár azt megelőzve a politikailag legfontosabb ügy ma a versenyképesség lehetőségének a megteremtése, az adórendszer átalakítása. Ennek a kérdésnek a kezelését nem döntötte még el a kormány, de egyre biztosabbnak látszik, hogy a határozat őszre tolódik, az eredeti jogszabály-alkotási menetrendbe illeszkedik. A mai helyzet szerint szinte nincs is forrása egy adócsökkentésnek, s minden szakértő azt tanácsolta a kormányfőnek, hogy nem érdemes rohanni a kérdés megválaszolásával. Az eddigi koalíciós tárgyalásokon az MSZP a konvergenciaprogramból adódó mozgásteret tekintette tárgyalási alapnak: nettó 200-250 milliárd forint állt volna rendelkezésre a tehercsökkentéshez, ám ez a mozgástér már - elsősorban a nemzetközi pénz- és tőkepiaci fejlemények miatt - jelentősen szűkült. Az SZDSZ még a tárgyalások elején tette le az asztalra a 500-600 milliárd forintos adócsökkentési javaslatát, amelynek ellentételezéseként legalább 100 milliárdot spóroltak volna meg a közigazgatáson, s például megadóztatták volna a családi pótlékot. A szocialisták már többször kijelentették: nem lehet onnan elvenni, ahol nincs, és a szociális rendszerből nem engednek pénzt kivonni. Az MSZP szerint pedig egy olyan országban, ahol már a 20 milliárdra rúgó, személyenként csupán háromszáz forintos vizitdíjat is leszavazzák a polgárok, ott nem lehet több száz milliárdot előteremteni a jóléti rendszerekből, ezt nem fogadja el a társadalom. S persze választást sem lehet nyerni újabb társadalmi csoportok megsarcolásával. Legalább 500 milliárd forintot ki kellene venni a szociális rendszerből a versenyképesség fejében, de ezt az MSZP egyedül már nem tudja hitelesen meglépni, többpárti, társadalmi konszenzus kellene ehhez - ismerik el egyesek még a szocialisták között is. Az egykulcsos adó bevezetéséről kezdeményez négypárti egyeztetést „a parlamenti többséggel” az MDF. Ezt Dávid Ibolya, a párt elnöke jelentette be. A „többséget” - az MDF mellett a Fideszt, a KDNP-t és az SZDSZ-t - április 15- re hívták össze. Ekkor dolgoznák ki a javaslatot, amelyet május-júniusban terjesztenének a parlament elé. Az MDF 18 százalékos adó bevezetését javasolja. A Fidesz és a KDNP egyelőre úgy nyilatkozott: ahogy eddig, úgy most is a családi
jövedelemadózást támogatják. A szabad demokraták 20 százalékos egykulcsos adó felé indulnának el, de korábban nem volt egység a párton belül erről. Hat héttel ezelőtt a jövő évben bevezetendő adóváltoztatásokra még 200- 250 milliárd forintos lehetőség állt rendelkezésre, azóta viszont az állampapír- piaci hozamok 100- 150 bázisponttal emelkedtek - jelezte a pénzügyminiszter. Veres János tegnap elmondta: a népszavazásnak és a nemzetközi pénzpiaci kockázatvállalási hajlandóság csökkenésének az a következménye, hogy ebben az évben néhány tízmilliárd forint, jövőre pedig akár 100 milliárdos többlet-kamatkiadással kell számolni. Ez csökkenti az adóváltoztatásra fordítható forrásokat. (Világgazdaság 1+3.o., Metro 1-2.o. A pénztártörvényen elbukhat a kormány, Magyar Hírlap 9.o. Színjáték több felvonásban, Magyar Nemzet 2.o. Dávid Ibolya egyeztetne, Nyakó István nyitott, Népszabadság 1.o. Az MSZP nehezen szabadul a pénztártörvénytől, Népszabadság 2.o. Az egykulcsos adó bevezetéséről..., Népszabadság 3.o. Friss hírünk a világban, Népszava 7.o. Gyurcsány harmadszor, Népszava 7.o. Aki időt nyer, talán életet is)
Újabb adópofon Magyarországnak A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények diszkriminatív jellegének megszüntetésére szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság. Az erről szóló indoklással ellátott véleményt (amely a jogsértési eljárás második lépcsőjének számít) tegnap küldték el Budapestre, és a kabinetnek két hónapja van a reagálásra - közölte Maria Assimakopoulou, Kovács László adóügyi biztos szóvivője. Ha ez nem történik meg, akkor Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulhat. A kifogásolt rendelkezés azoknak az adóalanyoknak biztosít kedvezményeket, amelyek magyarországi egyetemeknél vagy akadémiai kutatóintézetekben végeztetnek alap- vagy alkalmazott kutatásokat, illetve más innovációs tevékenységet. Ha ugyanezeket a tevékenységeket egy másik EU- vagy EFTA-tagállamban végeztetik a cégek, akkor az adókedvezmény nem érvényesíthető. Ez Brüsszel szerint megsérti a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét. Maria Assimakopoulou közölte: más tagországok, például Spanyolország és Portugália törvényei is a magyarhoz hasonlóan diszkriminálják a külföldön kutató vállalatokat, tehát ezek is megsértik az EK-szerződés 49. és az EGT-szerződés 36. pontját. Ezen tagállamok ellen Magyarország esetéhez hasonlóan jogsértési eljárás van folyamatban. (Világgazdaság 1+5.o., Magyar Nemzet 11.o. Uniós felszólítás hazánknak, Népszabadság 19.o. Uniós intőt kapott a magyar K+F-adókedvezmény)
Béremelések áprilisban is A hazai vállalatok egyharmada áprilisban emeli a fizetéseket. Az infláció, a cég gazdálkodása és a munkavállalók egyéni teljesítménye befolyásolja leginkább a bérnövelést, a kormányválság, a forint gyengülése nem. A fizetések növekedése az idén - a nemzetközi tanácsadó cégek előrejelzése szerint - 6,1-7,3 százalék közé tehető. Nem emelkedik egyformán mindenki havi fixe, többségüké két-három százalékkal, s ennél egy-két százalékkal többet kapnak az elfogadhatóan teljesítők. Ők akár reálbércsökkenést is elszenvedhetnek. A legjobbak, a kulcsemberek 10 százalékos emelést is kaphatnak. Náluk is jobban járnak azok a munkavállalók, akiknek a javadalmazását a cafeterián keresztül növelik. A nemzetközi tanácsadó cégek saját felméréseik alapján 6,1-7,3 százalék közé teszik az ez évi fizetésemelési terveket. A legalacsonyabb előrejelzést közzétevő Mercer Magyarország üzletágvezetője, Nagy Erika úgy látja: az infláció komolyan befolyásolja a béremeléseket. Jól bizonyítja ezt a tényt, hogy míg tavaly áprilisban a tervezett 2008-as átlagos növelés mértéke 5,3 százalék volt, a múlt év végén már 6,1, vagyis a cégek utólag mindig lereagálják a fogyasztóiáremelkedés változásait. A jegybank a közelmúltban 4,8-ről 5,9-re módosította a korábbi előrejelzést. A tanácsadók közül a legoptimistább előrejelzést a Hay Group adta. Elemzésük szerint április végéig 7,3 százalékkal nőhetnek a keresetek. Jakabos Tünde üzletágvezető a Világgazdaság érdeklődésére elmondta: ebből 4 százalék szolgálja az inflációkövetést, míg a többi az egyéni teljesítményeket díjazza. Jakabos jelezte: a hazai vállalatok nagy része korántsem adja meg ezt a fizetésemelést minden dolgozónak. A nemzetközi tanácsadó cégek előrejelzéséhez képest jóval derűsebb képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai. Ezek szerint a versenyszektor keresetei ismét gyorsuló ütemben, 9,7 százalékkal növekedtek, a januári nettó bérnövekedés is infláció feletti, 8,5 százalékos volt. A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, a gazdasági
szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8), az építőipar (7,7) területén. (Világgazdaság 1-2.o.)
Újabb külgazdasági kerekasztal A gazdaság- és ezen belül a kereskedelemfejlesztésről tárgyal mai - második - ülésén a külgazdasági kerekasztal. A résztvevők - a szaktárca, a különféle ösztönző intézmények, a Magyar Külgazdasági Szövetség és a külkereskedelmi szakma képviselői - azt a kérdéskört boncolgatják: intézményi eszközökkel vagy magánkezdeményezéssel van-e esély nagyobb sikerre. (Világgazdaság 2.o.)
A gazdaság érdemben nem tud nőni A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra sem látja azokat a „motorokat”, amelyek a gazdaság növekedését beindíthatják. Ha a következő évben az ország többet akar termelni, ahhoz a kapacitásokat már az idén meg kell teremteni - mondta Parragh László, a kamara elnöke Miskolcon. (Világgazdaság 3.o., Magyar Hírlap 10.o. Pang a gazdaság, Magyar Nemzet 11.o. Motor nélküli a magyar gazdaság)
Pesszimistábbak lettek a nagyvállalatok A kedvezőtlenebb külgazdasági hatásokat a belső kereslet szerény mértékű élénkülése csak részben tudja kompenzálni - ezzel indokolja az Ecostat, hogy a kutatóintézet által készített top 100 konjunktúraindex a februári 95,4-ről 89,5 százalékra mérséklődött. Míg 2007 végén 110 százalék fölött volt a mutató, az év első negyedében a hazai nagyvállalatok rövid távú üzleti várakozásait összességében enyhe bizalomvesztés jellemezte - áll az Ecostat jelentésében. (Világgazdaság 3.o., Magyar Nemzet 11.o. Borúlátó hangulatban a hazai nagy halak)
Előrehozott választást akar a piac A Portfolio.hu londoni és budapesti elemzőket felvonultató felmérésében a részt vevők többsége az előre hozott választásokat látja a legjobb megoldásnak a lehetőségek közül. Mindez pedig a konszenzusban is meglátszik: az egytől tízig terjedő skálán csak az előre hozott választások forgatókönyve kapott öt feletti osztályzatot. „Az előre hozott választások egyetlen tétje reálisan az lehet, hogy mennyivel nyer a jobboldal" - áll a felmérésben. „Ha a Fidesz hajlandóságot mutatna a pénzügyi kiigazításra, a lehető legjobb egy minél előbb megtartott választás és kétharmados Fideszgyőzelem lenne, mivel egyrészt egy ilyen helyzetben még akár az annyira áhított (és reménytelennek tűnő) kiegyezésre sem lenne szükség, alaptörvényeket is könnyen módosíthatnak, és nem kellene a népszerűségi listákkal sem foglalkozni" - öntötte szavakba sarkos véleményét az egyik gazdasági szakértő. Egy másik elemző szerint azonban az előre hozott választás hosszabb távon segítheti a stabilitást, rövid távon azonban biztosan negatív lenne a piaci reakció. „A kérdőíveken megadott határok szerint a forint nem gyengülne többet négy százaléknál, a BUX visszaesése is öt százalék alatt maradna" - derül ki az internetes portál elemzéséből. Barcza György, a K&H Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy gyors politikai váltás esetén folytatódhatna a kialakult, görcsös nagypolitikai állóháború. Bogár László közgazdász szerint az üzleti körök bizonyára úgy érzik, hogy a mostani helyzetnél bármi jobb, így az előre hozott parlamenti választás is. „Egy új kormány felszámolhatná a káoszt, ha pedig abszolút többséget szerezne az Országgyűlésben, lehetősége lenne nagyobb horderejű döntések, akár ágazati reformok véghezvitelére is" - mondta a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora. Szerinte a kisebbségi kormányzás Magyarországon aligha valósítható meg. Soós Lőrinc, a KSH volt elnökhelyettese azt mondta: „A pénz- és tőkepiacok üzenete egyértelmű: nyugalmat akarnak. Akik nagy tételben játszanak, a stabilitásra szavaznak, míg a spekulációs tőke a balhés országokban érdekelt. (Magyar Hírlap 1+10.o., Magyar Nemzet 1+11.o. Előre hozott választásokat vár a pénzpiac)
Tisztességtelen a végkielégítés Elfogadhatatlannak és tisztességtelennek tartja a Fidesz, hogy a távozó kormánytagok végkielégítést vesznek fel. Répássy Róbert, a párt frakcióigazgatója szerint a koalíció
alkalmatlansága és folyamatos hazudozása gazdasági, szociális és politikai válságba sodorta az országot, a hatalmi torzsalkodásnak pedig az emberek isszák meg a levét. „A gazdaság szinte teljesen leállt, a növekedési adatokat lefelé, az inflációs adatokat felfelé kellett módosítani - mondta Répássy -, a reálbérek egy év alatt öt százalékkal csökkentek, az állam és közigazgatás működése pedig gyakorlatilag szétesett." (Magyar Hírlap 2.o.)
DerStandard.at Már régen a múlté, hogy Magyarország a térség gazdasági csodagyermeke volt. De elmúltak már a „kalandos gazdaságpolitika” évei is, idézi a balliberális osztrák lap Richter Sándort, a bécsi Nemzetközi Gazdaságösszehasonlító Intézet gazdaságkutatóját. Az ország költségvetési hiányát tavaly a GDP „hajmeresztő”, 9,2 százalékáról 5,5 százalékára csökkentette a szétesett kormány. De az erősen korlátozott közkiadások révén tavaly a gazdasági növekedés is erősen lelassult, mégpedig 1,3 százalékra, mondta Richter, aki idén 2,5 százalékos növekedést vár, ami még mindig jóval azon szenzációs növekedési szint alatt van, amellyel Szlovákia fejlődik. Richter szerint „Magyarország most fizeti meg a normalizálás árát”, de attól tart, hogy 2010-ben ismét jönnek a választások, és az mindig katasztrófaként érinti a gazdaságot. (Magyar Nemzet 8.o.)
Az MNB felügyelőbizottságában biztosan lesz változás A Magyar Nemzeti Bank, illetve a Monetáris Tanács összetétele változhat a kisebbségi kormányzásra való áttérés után. A bank vezetőit a váltás nem érintheti, a Monetáris Tanács tagjaira pedig az MNB elnöke tesz javaslatot, a kormányfő egyetértésével, majd a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Elmozdítani a már egyszer kinevezett tanácstagot kizárólag akkor lehet, ha alkalmatlan a feladata ellátására. A bank felügyelőbizottságának elnökét és tagjait azonban az Országgyűlés választja. A bizottság tagjainak számát úgy állapítják meg, hogy megnézik, hány kormányzó párt, illetve hány ellenzéki van a parlamentben. Amelyik oldalon magasabb a pártok száma, annak kétszerese lesz a bizottság tagjainak száma. A létszám fele-fele arányban oszlik meg a kormány és ellenzék között. A váltás ebből a szempontból azt jelenti majd, hogy az ellenzék 3 pártja helyett ezentúl négy lesz, így kettővel emelkedhet a tagok száma, de mindkettő a „kormányoldalról” kell, hogy kikerüljön, vagyis két szocialista támogatású szakember juthat pozícióhoz - miközben az SZDSZ által javasolt jelölt is bent marad. (Népszava 8.o.)
Public finance law urgently needed - IMF Christopher Rosenberg, az IMF regionális irodájának vezetője budapesti látogatása során kijelentette: a magyar törvényhozásnak sürgősen el kell fogadnia a közpénzekről szóló törvényt. A jogszabály-tervezet szerint felállítanának egy független, a költségvetést felügyelő szervezetet, mely növelné Magyarország hitelességét a tőkepiacok szemében. Rosenberg szerint a szociális kiadások tekintetében további takarékosságra van szükség, a kormányzati megszorító intézkedések eddig 9,2ről 5,7 százalékra csökkentették a GDP-arányos költségvetési hiányt tavaly, az idei évre 4 százalékos hiányt irányoznak elő. (The Budapest Times 5.o.)
EBRD to buy carbon credits from Hungary, says official Az EBRD akár 10 millió euró értékben vásárolna szénkreditet Magyarországtól. Hargitai Zsuzsanna, az EBRD magyarországi képviselőjének tájékoztatása szerint az EBRD abban az esetben vásárolna szénkvótát hazánktól, ha az ország beleegyezik, hogy az így kapott pénzt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentésére fordítja. (The Budapest Times 5.o.)
Gazdaságfejlesztés: bírál az ÁSZ A Magyar Köztársaság költségvetési törvényei az elmúlt években anélkül irányoztak elő közel 1500 milliárd forint összegben gazdaságfejlesztési jellegű államháztartási kiadásokat, hogy meghatározták volna hazánk közép-és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztésének átfogó stratégiáját - olvasható abban a dokumentumban, amelyet az Állami Számvevőszék küldött meg az országgyűlési képviselőknek a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működéséről végzett
ellenőrzésének összefoglalójaként. A jelentés kifogásolja, hogy a gazdaságfejlesztés fogalmát nem definiálja jogszabály, s nem körülhatárolt az állam, illetve a kormány ebbéli feladata, a gazdaságfejlesztési célú források köre. (Figyelő 7.o. Magyar Fórum20.o. Nem hasznosulnak az uniós pénzek)
Öregedő kontinens Európa öregszik, s ez hosszabb távon számottevően visszafogja a gazdasági növekedést. Súlyos problémákkal kell szembenéznie Európa lakosságának a következő évtizedekben - áll a Tárki és az UniCredit Bank napokban közzétett Európai társadalmi jelentésében. A tanulmány az EU-15-ök ésMálta kivételével - a tíz 2004-ben csatlakozott tagállam összesen mintegy 190 millió háztartásának adatait dolgozza fel. (Figyelő 10.o. Heti Válasz 32.o. Szegény-e a magyar?)
Ördögi kör A túlsúlyos állam bénítólag hat a gazdaságra - hangsúlyozták többen is egy debreceni közgazdász konferencián. A reformpolitika szükségességét a konferencia egyetlen előadója sem vitatta, ám többen is sajnálkoztak amiatt, hogy a rövidtávú, nemegyszer populista megfontolások felülírják a gazdasági racionalitást. Van-e kiút?-tette fel a kérdést Bokros Lajos. Mindig van megoldás-tette hozzá, rögvest vázolván a három legsürgetőbb reformot, az oktatás, a gyógyítás és a nyugdíjrendszer átalakításának módját. A volt pénzügyminiszter szerint hitelesen meg kellene ígérni, hogy a reform célja a közjavak minőségének javítása. (Figyelő 10.o. HVG 80-82.o. Pályamunkások)
Leállásveszély A koalíciós válság nyomán a jelenlegi kormányzattól már senki sem remél további reformokat, de a helyzet ennél rosszabb is lehet: a krízis az eddigi eredmények elherdálásával és kormányzásképtelenséggel fenyeget. A válság alighanem elhúzódik. Előrehozott választás nem valószínű, hiszen az öngyilkosság lenne a népszerűsége mélypontján álló MSZP-nek, még inkább a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a parlamenti küszöböt el sem érő SZDSZ-nek. Így két fő szcenárió marad: kisebbségi kormányzás vagy miniszterelnök-csere egyben maradó koalícióval. Amennyiben a kormányfő marad, nem valószínű, hogy a jelenlegi koalíció újra összetákolható lenne. A Citigroupnál úgy vélik, mivel a kisebbségi kormányzás folyamatos külső támogatásra van ítélve, mindig törékeny marad, így nem valószínű, hogy a bizalom megerősödik. Ha el is indulnak egy esetleges új koalíció irányába mutató tárgyalások, azok hónapokig tarthatnak, s érdemben nem csökkentik a kockázatot. Ebben a helyzetben viszont fel kell készülni a forint árfolyamának heves ingadozására, a kötvényhozamok további emelkedésére. Kevés remény mutatkozik a részvénypiacokon is. A Concorde szakértői szerint a magyar részvénypiacon a nagy vevőknek jelenleg két típusa van. Az egyik a short (határidős eladási) pozícióját zárja, s az ehhez szükséges részvényt veszi meg, a másik pedig a saját részvényeit vásárló cég. A kormányválság így végképp aligha hozza meg a többi külföldi befektető étvágyát. Aki eddig nem találta vonzónak a magyar piacot, annak ezután mi oka lenne rá. A nagyfokú bizonytalanság a részvény-, a kötvény- és a forintpiacot egyformán sújthatja, de például a tőzsdei papírok közül Sarkadi-Szabó Kornél szerint az OTP vagy a Magyar Telekom részvényei az átlagosnál jobban megszenvedhetik a kormányválságot.(Figyelő 18.o.)
A Medgyessy-lemondás üzenete A mából visszanézve Medgyessy Péter 2004. augusztusi lemondása szinte alig hagyott nyomot a piaci mutatókon. Sajátos módon, amíg csak válság volt, s Medgyessy a távozásával fenyegetőzött, jobban esett a piac, mint a tényleges lemondásnál. (Figyelő 16-18.o.)
Pályamódosítást! Egyensúly és növekedés - e kettő nélkül nincs stabil gazdaságpolitika, ám ma mindkét elem hiányzik a hazai gazdaságból - állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki egy gazdaságpolitikai fordulat esélyeit elemzi. Leadta az első figyelmeztető
lövést néhány hete az amerikai hitelminősítő intézet, a Standard & Poor's: stabilról negatívra rontotta Magyarország kilátásait. Az ok a napvilágra került adócsökkentési elképzelések okozta riadalom és a népszavazás. Az intézet szakértői attól tartanak ugyanis, hogy a reformok támogatottságának gyöngülése miatt elmaradnak a szükséges átalakítások, miközben megkezdődött a tehercsökkenésre eredetileg szánt 200-250 milliárd forint verbális osztogatása. (Figyelő 22-23.o.)
Itt bármi megtörténhet Petschnig Mária Zita közgazdász úgy véli, Magyarország nincs reformképes állapotban. A politikai bizonytalanság miatt akár el is menekülhetnek innen a befektetők. A magyar gazdaság a politika csapdájában vergődik. (168 Óra 26-28.o.)
Minősítő intő Rosszallását fejezte ki Magyarországnak a Standard & Poor's hitelminősítő intézet. Jelezte: a jövőben leminősítheti hazánkat a költségvetési kilátások bizonytalanságai miatt. A jelentésben mindkét politikai oldal talált magának tetsző elemeket, így ki a népszavazást, ki a kormány gazdaságpolitikáját okolta az elmarasztaló szavakért. Az értékelés azonban legfeljebb a honatyák soraiban keltett izgalmat, a piac alig reagált a hírre. (168 Óra 28-29.o.)
Bolt hátán bolt Bár sokan és sokszor a végét jövendölték már, újra tombol a magyarországi bevásárlóközpontépítési láz. A kilencvenes évekbeli kezdetek óta összesen egymillió négyzetméternyi bevásárlóközpont és (attól elsősorban a fedett közös tér hiányában különböző) kisebb-nagyobb kereskedelmi park épült Magyarországon, ezek háromötöde Budapesten. Reménykedhet az építőipar és retteghetnek a kisboltok: a napvilágra került szándékok alapján a következő öt évben negyedszáz újabb kereskedelmi óriáslétesítmény nyílik meg az országban. (HVG 57-58.o.)
Kisebb fizetési hiány A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 5,06 milliárd euró volt, a 2006. évinél 386 millióval kevesebb. A csökkenést a Magyar Nemzeti Bank elsősorban az EU-transzferek növekedésével magyarázza. Az áruforgalom 2007-ben 1,4 milliárd forintos többlettel zárt, szemben az előző évi 900 milliós negatívummal. A szolgáltatások 1,1 milliárd forintos aktívuma viszont 200 millióval kisebb a 2006. évinél, elsősorban a gyengébb idegenforgalmi teljesítmény miatt. (HVG 99.o.)
Szilvásyné a PM-ben Szilvásy György felesége, Csáky Bernadett tölti be a Pénzügyminisztérium jogi és koordinációs szakállamtitkári tisztségét. Csáky 2006-tól Veres János pénzügyminiszter kabinetfőnöke volt - új pozícióját nemrég hozták létre a tárcánál. A Fidesz korábban kifogásolta, hogy éppen akkor létesítenek új szakállamtitkári posztokat, amikor a miniszterelnök azt állítja, a kormánynak nincs módjában pótolni az egészségügyből kivont forrásokat. (Heti Válasz 6.o.)
The Economist (London) »A valamikori térségbeli csodagyerek, Magyarország ma gyengélkedik, az ellenzék keresztülhúzta a kormány számításait, a gazdaság beteg, a társadalom borúlátó. (...) Magyarországé a legsúlyosabb adóteher a régióban. A munkavállalók mintegy húsz százaléka fizeti a jövedelemadó négyötödét. (. . J Sok magyar kijátssza a rendszert: a feketegazdaság aránya 18 százalékra tehető. A külföldi befektetések aránya a szomszédos országoké alá csökkent. (...) Magyarország gazdasági fejlődése a legalacsonyabb az EU-ban: 2007-ben csak 1,3 százalék. A munkanélküliség 8,1 százalék. Románia és - egyre inkább megalázó módon Szlovákia az egykulcsos adójával sokkal vonzóbb [a befektetők számára]. (...) Gyurcsánynak, a volt kommunista ifjúsági vezetőből lett multimilliomosnak egy éve van a gazdasági fordulatra. » (Heti Válasz 8.o.)
Wirtschaftsblatt (Bécs) »A magyar gazdaság recesszióba csúszhat át az idén. Ettől óvott Neményi Judit, a magyar jegybank tanácsának tagja, aki a WIIW [bécsi gazdaságkutató intézet) kelet- és délkelet-európai konferenciáján meghívott előadóként szólalt fel. (...) 2007 utolsó negyedévében a magyar gazdaság csak 0,8 százalékkal nőtt, amivel az ország az EU-ban sereghajtó volt. » (Heti Válasz 8.o.)
Visszaszámlálás Noha a szocialista politikusok az SZDSZ koalícióból való kilépését követően azt mondták, ragaszkodnak Gyurcsány Ferenchez, többen gondolkoznak a kormányfőcserén. A párt tekintélyes hányada azonban továbbra is úgy vélekedik, a liberálisok csak zsarolni próbálják partnerüket a fenyegetőzésekkel. (Heti Válasz 10-14.o.)
Tudják, merik, teszik? Továbbra is ötven százalék esélyt látok a maradásra és ötvenet a koalíció elhagyására - nyilatkozza Fodor Gábor, az SZDSZ. Ügyvivője, aki április 30-is nem mond le miniszteri posztjáról. Szerinte Gyurcsány Ferenc legnagyobb problémája hitelének elvesztése. (Heti Válasz 15-17.o.)
Sokkoló munkaerő-piaci adatok Nyolcszázalékos volt a munkanélküliségi arány a 2007. december és 2008. február közötti időszakban - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer volt, a munkanélkülieké 337 ezer. Az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest romlott a helyzet: a 2006. december és 2007. február közötti időszakban 7,4 százalékot tett ki a munkanélküliségi ráta. Akkor a foglalkoztatottak száma 3 millió 926 ezer körül, a munkanélkülieké 312 ezer fölött alakult. A 1564 éves korcsoportra számított foglalkoztatási arány most 56,3 százaléknak felel meg, ez egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, s jóval az uniós átlag alatt van. (Heti Válasz 32.o.)
Megint lesz gázáremelés Átlagosan 5,8 százalékkal nőtt április elsejétől a földgáz fogyasztói ára a lakosság számára, ez azt jelenti, hogy a háztartásoknak havi 800 forinttal kell többet fizetniük az energiahordozóért. A nem lakossági fogyasztók esetében 5,2 százalékkal lett magasabb az ár. A gazdasági tárca még február 28án jelentette be a drágulást, ám ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök később cáfolta. Idén ez már a második áremelés, amit várhatóan továbbiak követnek majd. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank közös előrejelzése szerint ugyanis a gáz ára - főleg a világpiaci drágulás miatt - akár 30 százalékkal is nőhet az év hátralévő részében. (Heti Válasz 33.o.)
A bukás küszöbén Sosem jönnek be a jóslatai - szokás froclizni Lengyel Lászlót, ám most nem ő az, hanem vitapartnere jövendölése adta az apropót. Matolcsy György 2006-ban azt mondta, 2008 végén nem Gyurcsány Ferencnek hívják a kormányfőt. Vajon igaz lesz-e a gazdaságpolitikus újabb jóslata, miszerint Magyarországon már nem lesz Kánaán. A következő 15 évben minden kormány alatt tüntetések, sztrájkok lesznek. Elhúzódó, több évtizedes válság elé nézünk. Vége az aranykornak, bezáródtak a felzárkózási esélyek. (Heti Válasz 28-30.o.)
Van képük hozzá Az Andrássy úti palotában működő Kogart, vagyis a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tavaly nyáron jelentette be, hogy Nemzeti Kortárs Gyűjteményt kíván létrehozni, az eredeti elképzelésekben állítólag nem szerepelt, hogy állami támogatással. Aztán a nemzeti jelzőt elvetették, hiszen magánalapítványról, nem pedig közintézményről van szó. A terv olyan gyűjtemény „összevásárlását" tűzte ki célul, mely a kortárs magyar alkotók főműveiből állna össze, és méltóképpen reprezentálná hazánk jelenkori képzőművészetét. Évente legalább száz képet vásárolnának a művészektől öt éven át - ez több mint ötszáz műtárgyat jelent. A pénzt cégek adnák
össze, amelyeket a Kogart keres meg. Ők vállalnák, hogy évente legalább egymillió forinttal járulnak hozzá a gyűjtemény építéséhez. Arról, hogy milyen szempontok alapján, mely alkotóktól milyen képeket, mennyiért vásárol meg a Kogart, ötfős zsűri dönt Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) márciusban kötött megállapodást a Kogarttal, hogy részt vállal a kezdeményezésben. A tárca három éven át minden, az üzleti világból érkező egymillió forintos adományt megtold fél millió, de évente összesen legfeljebb 50 millió forinttal. A műtárgyak az alapítvány tulajdonába kerülnek - viszont jó esetben évente 150 millió, öt év múltán összesen 650 millió forinthoz juthat a hazai képzőművészet -, a Kogart pedig vállalja, hogy minden évben kiállításon mutatja be a képeket, és katalógust jelentet meg az anyagból. A program meghirdetésekor már 17 cég csatlakozott a kezdeményezéshez, a szervezőbizottságban olyan neves üzletembereket találunk, mint Bienerth Gusztáv (Amerikai Kereskedelmi Kamara), Farkas Ádám (Allianz), Konrad Kreutzer (E.ON), Nobilis Kristóf (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt.), Parragh László (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara). Az OKM a Nyugaton már jól bevált arts & business finanszírozási modellt emlegeti, melynek a Kogart támogatása lenne az első komoly hazai formája. (Heti Válasz 38-39.o.)
Pest megye válna A megyerendszer pártján állok. Pest megye jövőre lesz ezeréves. Maga a megyerendszer Szent István király alkotása, amely olyan nagyszerűen működött már akkor is, hogy a Nyugat a magyaroktól vette a modellt. A régiót főként politikai okokból pártolják a kormánypártok, mert úgy gondolják, ha elég ügyesek, akkor gyorsan meg tudják szállni és ki tudják sajátítani maguknak ezt a szintet - mondta Szűcs Lajos, Pest megye közgyűlésének elnöke. (Magyar Demokrata 24-25.o.)
Ismét panelprogram Magyarország 4,2 milliós lakásállományából 508 ezer van panelházban, s további 312 ezer egyéb iparosított technológiával készült épületben. A 820 ezer házgyári lakásból 190 ezer újult meg a 2001 óta tartó programok eredményeképpen. A panelházak felújítása különösen élénk volt a 20052006-os években, amikor évi 14 milliárd forintból 70-73 ezer lakást korszerűsítettek. 2007-ben a kormány nem írta ki a programot, idén viszont mintegy 10 milliárd forint támogatással elvileg 50 ezer lakás felújítására kerülhet sor. László Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy új pályázatra valójában csak 2,5 milliárd forint jut, 7,5 milliárdot már az előző pályázatok költségeire kellett félretennie a kormánynak. (Magyar Demokrata Zöld Jövő melléklet III.o.)
Kannibalizmus az építőiparban Úgy tűnik, az építőipar a megszorító intézkedések legnagyobb vesztese. Az ágazat termelése 27 százalékkal esett vissza az elmaradó állami megrendelések, valamint a csökkenő lakossági jövedelmek miatt. A cégek irreálisan alacsony árak vállalásával, egyre hosszabb alvállalkozói láncok kiépítésével, a fizetések késleltetésével próbálják túlélni a válságos időszakot, de már a legnagyobbakat is tizedelik az első csődhullámok. A jövő semmi jóval nem kecsegtet: a megrendelésállomány 29 százalékkal marad alatta az egy évvel korábbinak. (Magyar Demokrata 44-45.o.)
Rekordon az adó- és járulékterhek 2006-2007-ben Magyarországon nőtt legjobban az OECD-országok közül az úgynevezett adóék, vagyis az a különbség, ami a munkaadó által kifizetett bérköltség és a munkavállaló által hazavitt nettó bér különbözetéből adódik. Magyarországon ugyanis a kormányváltás óta 2,5 százalékponttal nőtt az elvonás mértéke, miközben a listán második Dél-Koreában csupán 1,4 százalékponttal. (Magyar Demokrata 47.o.)
Tanulmányok, publicisztika Növekedési kényszer Az államháztartási hiány csökkentése megoldotta ugyan a legsürgetőbb feladatot, nevezetesen, hogy elkerüljük egy adósságspirál kialakulását, azonban több alapvető kérdést érintetlenül hagyott. Szűk két éve még abban reménykedett a gazdaságpolitika: azzal, hogy a túlköltésnek gátat szab, teret enged a magángazdaság fejlődésének, ezzel automatikusan beindul a gazdaság fellendülése. Erre voltak nemzetközi példák, csakhogy nálunk mégsem az következett be, aminek kellett volna. A külföldi tapasztalatok szerint amint az állam mérete csökkenni kezd, megindul a beruházási boom, és a rövid ideig tartó visszaesést messze túlkompenzálja a beáramló friss tőke által generált fejlődés. Ezzel párhuzamosan rendszerint a lakosság helyzete is gyors javulásnak indul, előbb a bővülő álláslehetőségek, majd ennek nyomán a bérek növekedése miatt. Nálunk azonban valami másképpen történt: a megszorítások hatására nem kezdtek el ujjongva tódulni a beruházók, mint néhány évvel ezelőtt Szlovákiában, vagy akár 1995-96 körül Magyarországon. A hiány csökkentése ugyanis önmagában korántsem elegendő a fellendülés kiváltásához, ha nem jár együtt a vállalkozási feltételek drasztikus javításával. Ezzel viszont a mostani program adós maradt: a vállalkozásokra és a lakosságra eső közterhek is növekedtek, a sok helyütt átláthatatlan piaci helyzet sem tisztult, az adminisztráció nem egyszerűsödött. Az államadósság finanszírozása azonban egyre költségesebbé válik a globális kockázatvállalási kedv csökkenésével és a magyar adósság romló hitelbesorolásával - írja a Világgazdaság munkatársa. (Világgazdaság 16.o.)
Az MNB elnöke politizál, és nem mond igazat „Dismal science - gyászos, lehangoló tudomány: így hívják a közgazdászok öniróniával az angolszász nyelvterületen saját tudományukat. Nálunk a helyzet ennél jóval rosszabb. Nemcsak azért, mert míg a magyarországi neoliberális kormányközgazdászok kormánymegrendelésekben bővelkednek, öniróniában annál kevésbé, de azért is, mert olyan megmerevedett sablonokban beszélnek, amelyekről azonnal felismerhető hovatartozásuk. Az egyik ilyen sablon, amelyet e közgazdászoktól 18 éve hallunk, hogy a nadrágszíjat minél szorosabbra kell húzni - természetesen a „lakosság” derekán. Aki ennek az ellenkezőjét olvasta vagy hallotta volna tőlük, valószínűleg hamisít. E közgazdászok azok, akiket a Fitch-minősítés eggyel lejjebb vagy feljebb mozgása érzelmileg jobban megérint, mint annak tudata, hogy Magyarországon négyszázezer gyermek éhesen fekszik le minden este; hogy az utolsó hazai cukorgyárat is bezárják; hogy a szupermarketekben olyan árut raknak a polcokra, amely a Lajtán túl nem kerülhetne oda, és hogy amíg a multik nem fizetnek adót - saját kifejezésükkel élve -, a kisemberek az állami csecsen lógva élvezik az „ingyenebédet”, és az utca embere a világ második legmagasabb adótétele alatt görnyed, gyermeke pedig külföldön keres boldogulást. Egy másik ilyen, az e táborba tartozásról lakmuszpapírként árulkodó sablon az, amikor e közgazdászok a jelenlegi, katasztrofális gazdasági helyzetet úgy igyekeznek kimagyarázni, hogy a „folyamatok” már az Orbán-korszakban elkezdődtek. (…) Az azonban jóval aggasztóbb, ha ugyanezt a Magyar Nemzeti Bank elnöke teszi, aki lépten-nyomon hangoztatja - mint látni fogjuk, meglehetősen álságosan -, hogy ő nem politizál. Lapunk április 2-i számában olvasható, hogy Simor András, az MNB elnöke a TV2 április 1-jei reggeli adásában „élesen bírálva a jelenlegi gazdaságpolitikát” … „leszögezte,” „az utóbbi öt-hét évben sokkal alacsonyabb hazánk gazdasági fejlődése, mint a visegrádi országoké”. Vagyis Simor nem úgy vélekedett, hanem leszögezte. Akkor mi is szögezzünk. Mégpedig Simor ellenében adatokat. Azokat az adatokat, amelyekben Simor hivatalból sem kételkedhet. Ezeket az Eurostattól, vagyis az Európai Unió statisztikai hivatalától vettük.” (Magyar Nemzet 6.o.)
Szomorú vasárnap Szomorú, hogy azon a márciusi vasárnapon a magyar társadalom meglepően nagy hányada használta föl a háromigenes népszavazást arra, hogy kifejezze a kormánnyal és/vagy a reformokkal szembeni ellenszenvét, avagy a kormányzat megbénításán munkálkodó ellenzék iránti rokonszenvét. Ha netán más megfontolás mozgatta kezét a három igen beikszelése során, a
végeredményen az sem változtat: a jelek szerint a vezető kormánypárt pontosan úgy értelmezi a népszavazás eredményét, ahogyan azt a vezető ellenzéki párt láttatni akarja. (Magyar Narancs 4647.o.)
Esélyszámaink Úgy gondoljuk, hogy az MSZP nem képes kebelén belül megoldani a válságot, és időnyerésre, rombolásra játszik. Nincs valódi koalíciós válság, csak műbalhé van. A háttérhatalom és a két koalíciós párt, de mindenekelőtt a kormányzó gyarmati elit és a gyarmattartók érdeke egy ponton most egybeesik: valamiképpen el kell feledtetni a népszavazási eredményt. A csúfos kudarcot, amely túlterjedt a két balliberális párton és az egész rendszerre kifutott, mint a török kávé habja a sparhelton. A nómenklatúra burzsoázia, a bankárkaszt, az izraeli tőke most ezen a védvonalon ássa be magát, innen hátrább egy tapodtat sem. Az úgynevezett koalíciós válsággal most a népszavazási eredményt horngáborosítják: mindannyian elküldik magukat oda, ahová eredetileg csak Horn Gábor küldte Gyurcsányt, „Ferikém"-et - de nem mennek. A fontos az, hogy ők küldjék el egymást és ne a magyar nép. Ez egy kétségtelenül nagy politikai szabadalom, amelyért elismerés járna a kitalálónak, de nem mondják meg, hogy ki találta ki. (Van aki egy Kulcsár Attila nevű kormánytanácsadóra gyanakszik.) (Magyar Fórum 1-2.o.)
Orwell - újratöltve? „Közmegegyezés akkor jöhet létre, ha rend van a fejekben" - adta meg az elmúlt hat esztendő alaphangját Medgyessy Péter még miniszterelnökként, a szekszárdi hídavatón 2003 nyarán. Jobb helyeken ilyen mondat után egy politikus vagy maga nyújtja be lemondását, vagy a sajtó kérdezi meg tőle minden egyes alkalommal, hogy mikor tervezi bevezetni az orwelli gondolatrendőrséget. Egészen addig, amíg le nem mond. Nálunk nem így történt, ezért ma már minden felsőbb vezető kötelességének érzi, hogy ezt a népet megnevelje. Legutóbb, épp húsvétra időzítve, Simor András jegybankelnök jutott el a végső következtetésig: „meg kell változtatni az emberek gondolkodását, mentalitását". (Heti Válasz 35.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Soros további zuhanásra számít A harmincas évek gazdasági összeomlása óta nem volt példa a mostanihoz hasonló válságra mondta a Bloombergnek adott interjújában tegnap Soros György. A befektetési guru szerint az elmúlt időszak visszaesése után további 6-12 hétre van szükségük a pénzügyi piacoknak ahhoz, hogy új erőre kapjanak, a végső mélypontot azonban még nem értük el. A szakember korábban a dollár gyengülésére, a hosszú lejáratú államkötvények, az európai és amerikai tőzsdék mélyrepülésére, valamint a kínai és indiai részvények erősödésére spekulált - utóbbi lépésének köszönhetően az általa kezelt Quantum alap 32 százalékot hozott 2007-ben. Soros a feltörekvő piacokról elmondta, hogy az indiai részvénypiac eddigi 22 százalékos esése ellenére sem kívánja feladni jelenlegi pozícióit, mivel a fundamentumokat továbbra is jónak látja, a hongkongi tőzsdén forgó H-részvények jövőjével kapcsolatosan azonban már korántsem ilyen biztos. Bár az idén az euró 7,5 százalékot, a japán jen pedig 9,1 százalékot erősödött a dollárral szemben, Soros szerint a valuták további erősödésére lehet számítani. A legutóbbi amerikai kamatvágás után pedig annyira lecsökkent a Fed mozgástere, hogy nem várható további jelentős kamatcsökkentés. További kommentálása szerint a következő krízist a hitelkockázati biztosításként kezelhető, 45 ezer milliárd dollárt kitevő úgynevezett Credit Default Swap (CDS) állományok jelenthetik. Soros György tegnap megjelent új könyvében a pénzpiaci válság hátterét és a jelenlegi befektetési stratégiákat elemzi. Soros szerint a hitelpiac összeomlásának hátterében a nyolcvanas évek gazdaságpolitikai döntései állnak. (Napi Gazdaság 14.o., Napi Ász 3.o. Soros György..., Világgazdaság 10.o. Soros: Még mélyülhet a pénzügyi válság, Magyar Hírlap 10.o. Nem enged a PM a
konvergenciaprogramból, Magyar Nemzet 12.o. Soros újabb zuhanást jósol)
Európában fogyott a lendület, de máshol nem A hét eleji emelkedés után elindultak lefelé a nyugat-európai tőzsdék, a gyorsan jött optimizmus gyorsan távozott is az euróövezeti beszerzési index csökkenésének hatására, majd erre tettek rá egy lapáttal a nem túl jó tengerentúli munkanélküliségi adatok délután. Nem tett jót a piaci hangulatnak Soros György nyilatkozata sem. A milliárdos üzletember egy New York-i interjúban azt nyilatkozta csütörtökön, hogy idén a piacok még mélyebbre süllyednek, egy átmeneti, legfeljebb három hónapig tartó élénkülés után. Soros a szigorú jövedelmezőségi feltételeknek megfelelő, megbízható tőkeszerkezet kialakítását tartja fontosnak. A londoni FTSE-100-as 24,6 pontos, azaz 0,42 százalékos csökkenéssel, 5891,3 ponton zárt. A frankfurti index, a DAX 35,7 ponttal, 0,53 százalékkal esett, ami végül 6741,7 pontra volt elég a nap végén. Legtöbbet a párizsi CAC-40 esett a nap folyamán: A francia index csütörtökön 24,1 pontot, 0,49 százalékot esett és 3887,87 ponton zárta a napot. A tengerentúlon fél hétkor még javában zajlott a Bear Stearns megmentésében részt vevő amerikai pénzügyminisztérium és jegybank képviselőinek nem túl jó hangulatú meghallgatása, ezért ekkor nehezen volt előre jelezhető, hogyan fognak mozogni a tőzsdeindexek a nap további részében. Mindenesetre a fél hetes pillanatkép szerint a Dow Jones 0,31 százalékos, azaz 38,8 pontos pluszban, 12 644 ponton állt. Az S&P 0,3 százalékos, 4,3 pontos pozitív tartományban mozgott, ami 1371 pontot jelentett. (Napi Gazdaság 15.o.)
Az Európai Központi Bank legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát: 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4 százalékra, azóta nem mozdult. (Metro 8.o.)
Olasz milliárdok az orosz gazdaságba Az olasz Enel SpA áramtermelő és -szolgáltató vállalat 9 milliárd eurót fektet be Oroszországban a következő öt évben - közölte Szergej Jasztsembszkij orosz elnöki tanácsadó Vlagyimir Putyin államfő és olasz üzletemberek találkozója után. Az elnök Moszkva melletti rezidenciáján fogadta a 15 olasz cégvezetőt. Fulvio Conti, az Enel vezérigazgatója felajánlotta, hogy segítenek az orosz villamosmérnök-képzésben is. Talán ennél is nagyobb a jelentősége annak, hogy a megállapodás értelmében közös befektetési bankot hoznak létre még az év vége előtt. A paritásos alapon létrejövő pénzintézet az olasz jogszabályok alapján, olaszországi székhellyel fog működni, részt vesz benne az Intesa Sanpaolo bank és több, a legnagyobbak közé tartozó olasz energetikai és iparvállalat. Oroszországot a Gazprom és a Vnyesekonombank fogja képviselni. Az intézmény jelentős beruházásokat szándékozik támogatni Európában, Oroszországban, a volt szovjet köztársaságokban, Kínában és Indiában. Az orosz-olasz kereskedelmi forgalom értéke tavaly Putyin szerint rekordnagyságot, 36 milliárd dollárt ért el, főként az orosz energiahordozó-export növekedése és az olasz export 50 százalékos bővülése nyomán. Olaszország volt a Gazprom második legnagyobb piaca. (Napi Gazdaság 1+5.o.)
Felgyorsítják a privatizációt Lengyelországban Az év végéig akár húsz állami vállalat részvényeit is tőzsdére vihetik - közölte tegnap egy wroclawi szemináriumon Aleksander Grad, a magánosításért is felelős lengyel kincstárügyi miniszter. Egyebek között a Bank Gospodarki Zywnosciowej SA 37 százalékát, a Zaklady Azotowe Tarnów SA vegyi művek, az ENEA SA erőműtársaság és a varsói tőzsde egyelőre meg nem határozott pakettjét értékesítik - idézte a politikust a Bloomberg. Grad emellett elképzelhetőnek tartja, hogy még az idén sor kerül az ország legnagyobb áramtermelője, a Polska Grupa Energetyczna SA értékesítésére. (Napi Gazdaság 1+5.o., Népszabadság 19.o. Privatizációs hullámot indít a lengyel kormány)
Ismét zsugorodott a szolgáltató szektor az USA-ban Az Institute for Supply Management (ISM) piackutató felmérése szerint 0,3 ponttal, 49,6 pontra nőtt márciusban a szolgáltató szektor beszerzési menedzserindexe az USA-ban. Miután januárban
és februárban is a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ alatt volt az index értéke, immár a harmadik egymást követő hónapja csökken az USA gazdaságának majdnem 90 százalékát adó ágazat teljesítménye. Erre utoljára a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követő recesszióból való kilábalás idején volt példa. Az elemzők nem számítanak a gazdasági növekedés teljes leállására. (Napi Gazdaság 5.o.)
Esett a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában Az eurózóna kiskereskedelmi forgalma februárban meglepetésre 0,5 százalékkal csökkent januárhoz képest, éves összehasonlításban 0,2 százalékos volt a csökkenés a januári azonos mértékű emelkedés után. Az élelmiszerek és italok forgalma 0,2, a nem élelmiszer árucikkeké 0,8 százalékkal morzsolódott le a hónap folyamán az Eurostat adatai szerint. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban 1,6 százalékkal estek a boltok és az áruházak eladásai az előző hónaphoz képest. Szakértők egyértelműen az élelmiszerek és energiahordozók drágulását teszik felelőssé a visszaesésért, mivel ez elnyeli a fogyasztók jövedelmét. Az eurózóna szolgáltató szektorának beszerzési menedzserindexe (PMI) márciusban 51,6 pontra csökkent a februári 52,3-ról - derül ki az RBS/NTC végleges adataiból. (Napi Gazdaság 5.o.)
Már vége is a recessziónak? Meglepő véleményt fogalmazott meg a TrimTabs elemzőcég az amerikai gazdasággal kapcsolatban: szerintük nem most kezdődik, hanem már vége is van a fél éve tartó recessziónak. Szerintük az egyetlen ok, ami miatt még nem terjedt el széles körben az a nézet, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, az, hogy hónapokig, akár évekig eltart a hivatalos szerveknek, amíg meg tudják állapítani, hogy a visszaesés elkezdődött - írja a Concorde. (Napi Gazdaság 14.o.)
USA-munkanélküliség A márciusi munkanélküliségi statisztikákat közlik: a várakozások szerint a februárinál magasabb, ötszázalékos lehet az állástalanok aránya. (Világgazdaság 1.o.)
Szlovák-orosz közeledés A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítéséről tárgyal Viktor Zubkov orosz miniszterelnök, aki csütörtökön Pozsonyba érkezett kétnapos hivatalos látogatásra. Az orosz-szlovák kereskedelem értéke tavaly 6,5 milliárd dollár volt, ez 20 százalékos növekedés 2006-hoz képest. Ebből az orosz export értéke 5,1 milliárd dollár, és mindkét ország elégedetlen az egyensúlyhiány miatt. (Világgazdaság 4.o.)
Továbbra is száguld a román gazdaság Romániában a GDP idei növekedése a 7 százalékot is meghaladhatja - prognosztizálta a román központi bank vezető közgazdásza. Lucian Anghel szerint az év eleji trend folytatódni fog. Bizonytalansági tényező az időjárás, amely az idén jobban kihathat a román gazdaság alakulására, mint a nemzetközi pénzügyi zavarok. (Világgazdaság 4.o.)
Növekedés vagy árstabilitás A gazdasági növekedés lassulásának és az infláció felpörgésének kettős veszélyével kell szembenéznie az idén a legtöbb ázsiai országnak. A legfrissebb makroadatok és elemzések arra utalnak, hogy a térség feltörekvő gazdaságai nem tudják kivonni magukat a nemzetközi pénzügyi vihar hatásai alól, ráadásul belső tényezők is súlyosbítják a problémákat. Közép-, Dél- és KeletÁzsia legtöbb országában a GDP-növekedés lassulására kell felkészülni az idén - jósolja most közzétett éves jelentésében az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB). A manilai székhelyű pénzügyi szervezet a fél évvel ezelőtt kiadotthoz képest 0,6 ponttal, 7,6 százalékra faragta le összesített ázsiai növekedési prognózisát. Kína kibocsátása a tavalyi 11,4 után tíz, Indiáé 8,7 után nyolc százalék körüli ütemben bővülhet, a térség legtöbb államában pedig ennél sokkal alacsonyabb értékekre van kilátás. Ezek a ráták mind európai, mind észak-amerikai viszonylatban irigylésre méltók, ám az infláció elszaladásával egy időben már nem lebecsülendő gondot okoznak. Az energia- és
élelmiszerárak elszabadulásának köszönhetően évtizedes csúcsra, 5,1 százalékra gyorsulhat Ázsiában az áremelkedés üteme; tavaly még csak 4,3 százalékot mértek. Az árak megugrása komoly szociális feszültségeket okozhat, sőt, ha állandósul, akkor a gazdasági növekedést is megakaszthatja - idézi Ifzal Alit, az ADB vezető közgazdászát a Financial Times. Sanjeev Sanyal, a Deutsche Bank elemzője a Handelsblattnak kifejtette, a külső tényezők mellett az infláció megfékezését célzó - eddig hatástalan - kamatemelések is érezhetően visszafogják a gazdasági növekedést. Kínában a növekedés csak kismértékben lassulhat, így továbbra is inkább a túlhevülés jelent veszélyt. (Világgazdaság 4.o.)
Hiányosba fordul a német költségvetés Németország az idén enyhe, a GDP 0,5 százalékát kitevő hiányt vár az államháztartás mérlegében a tavalyi csekély mértékű többlet után - tájékoztatta a német pénzügyminisztérium az Európai Bizottságot. A deficit oka, hogy csökkentették a társasági adót, valamint a vállalatok munkanélküliségi hozzájárulását azért, hogy gyorsuljon a gazdasági növekedés, és javuljon a foglalkoztatás. (Népszabadság 19.o.)
Az Alitaliánál csak a káosz biztos Azonnali hatállyal lemondott posztjáról Maurizio Prato, az Alitalia elnöke közvetlenül azután, hogy Jean-Cyril Spinetta, a vevő Air France- KLM vezérigazgatója megszakította a tárgyalásokat az olasz szakszervezetekkel. A Bukarestben tartózkodó kormányfő, Romano Prodi végzetesnek minősítette a szakszervezetek keménykedését, és a tárgyalások folytatását tartotta kívánatosnak. Silvio Berlusconi - aki korábban többször is kifejtette, nem kívánatos a külföldi részvétel a nemzeti légitársaságban - sietett bejelenteni, hogy egy helyi üzletemberekből álló konzorcium formálódik az Alitalia megmentésére. Az olasz sajtó egyébként nemcsak Berlusconi titokzatos befektetőit, hanem a helyi Air One, valamint a Lufthansa nevét is bedobta esetleges régi-új kérőként. Az Air FranceKLM végleges vételi ajánlatát alig egy hónappal ezelőtt fogadta el az olasz kormány, ezt követte a szakszervetekkel történő egyezkedés, amelynek végső fázisa zajlott a héten. A La Repubblica szerint a társaság tartalékai legfeljebb júniusig elegendők a működéshez. Az Alitalia tőzsdei értéke nagyjából ugyanannyi, mint az adóssága: 1,2 milliárd euró. Szakértők nem számítanak érdemi előrelépésre az április közepi választások előtt. A kormány addig is a szolgáltatások maradéktalan teljesítésére vállalt kötelezettséget. (Népszabadság 21.o.)
Tétova Tokió Elnök nélkül maradt a japán jegybank, miután az ellenzék a kormány szinte minden lépését megvétózza. Ami Európából nézve egy abszurd komédia, az a szigetországban az utóbbi idők egyik legnagyobb politikai kudarca. Japán nemzetközi megítélésének és a Fukuda Jaszuo vezette tokiói kabinet népszerűségének egyaránt súlyosan ártott ugyanis az a politikai huzavona, amelyben a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) és az ellenzéki Japán Demokrata Párt (DP)) végül is képtelenek voltak megegyezni a központi bank kormányzójának személyéről. Fukui Tosihiko mandátuma március 19-én járt le, utódjául azonban nem sikerült új, mindkét politikai erő számára elfogadható vezetőt találni. A japán felsőházban többséggel rendelkező ellenzék szerint ugyanis a kormánypárt két visszautasított jelöltje, Muto Tosiro, illetve Tanami Kódzsi túlságosan közel áll az állami bürokráciához- korábban mindketten szolgáltak a „szuperintézménynek" számító pénzügyi tárca miniszterhelyetteseként -, így fennállt volna a veszélye, hogy csorbul a BoJ függetlensége. (Figyelő 24-25.o.)
A Fed meztelen Jeffrey D. Sachs az amerikai pénzügyi válságról. Legalább két okból figyelemreméltóak az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kétségbeesett erőfeszítései, amelyekkel megakadályozni igyekszik a gazdaság alámerülését. Először azért, mert még pár hónapja is az volt a közvélekedés, hogy az Egyesült Államok elkerüli a recessziót, ezzel szemben annak bekövetkezte most már biztosnak látszik. Másodszor a Fed lépései nem tűnnek hatékonynak; hiába a kamatcsökkentés és a nagyvonalú likviditásbővítés a pénzszűkében lévő bankok részére, a válság
egyre mélyül. (Figyelő 62-63.o.)
Méterről méterre Bírósághoz fordult a német Deutsche Bank, mert átverte egyik honi ügyfele: hitelt vett fel egy bevásárlóközpont felújításához, ám a szerződésbe írt 20 ezer helyett csak 9 ezer négyzetméter volt a bérbe adható terület - vagyis a fedezet. A pénzintézet bizonyára már rég túltette magát a csaláson, hiszen az eset óta 14 év telt el - a nem mindennapi történet főszereplője az összesen 10 milliárd márkás adósságot felhalmozó, Kaliforniáig menekült német ingatlanvállalkozó, Jürgen Schneider volt -, a németországi ingatlanpiacon azonban maradandó nyomot hagyott a Schneider-ügy. Nem csupán a hitelező pénzintézetek váltak óvatosabbá, hanem a beruházók is. (HVG 55.o.)
Jegybankelnöki fizetések Először hozta nyilvánosságra vezető tisztségviselőinek javadalmazását az Európai Központ Bank (ECB). Jean- Claude Trichet-nek, az euróövezetbe tartozó 15 EU-tagállam pénz- és kamatpolitikáját irányító frankfurti pénzintézet elnökének a fizetése tavaly 2 százalékkal, 345 ezer euróra emelkedett, ami - az eurózóna 2,1 százalékos inflációját figyelembe véve - némi reálbércsökkenés. Az infláció féken tartását szem előtt tartó Trichet még így is a legjobban kereső európai tisztségviselők egyike, fizetése 30 százalékkal magasabb például az uniós kormányfők közül a legjobban kereső Gordon Brown brit miniszterelnökénél. (HVG 92.o.)
Az IMF 1,6 százalékkal… …42,1 százalékra emelte a fejlődő országok szavazati arányát a szervezetben. A döntés haszonélvezője elsősorban Brazília, Dél-Korea, India, Kína, Mexikó és Törökország. (HVG 101.o.)
Az UBS svájci bankház… …az amerikai jelzálogpiaci válság miatt a korábbi 12 milliárd dollár után további 19 milliárdot ír le, s távozik Marcel Ospel elnök. (HVG 101.o.)
Alap a bedőlt jelzáloghiteleknek? A problémás jelzáloghiteleken alapuló értékpapírok felvásárlására hoznának létre alapot a világ vezető jegybankjai. Ez lenne a világon a legnagyobb tőkét megmozgató mentőakció. Szükség is lehet erre, miután több szakértő a harmincas évekbeli válsághoz hasonlítja a jelzálogpiacon zajló folyamatokat. Ben Bernanke, a Fed elnöke az összes elképzelhető módon igyekszik elejét venni az amerikai recessziónak. Ennek az intézkedésnek a keretében a JPMorgan Chase befektetési ház alacsony, darabonként tízdolláros árfolyamon jutott vetélytársa, a Bear Stearns részvényeihez, s ezzel megszerezte a szavazatok 395 százalékát, így a cég egyelőre megmenekült a csődtől. Európában is mentőakcióba fogott az Európai Központi Bank, és 14 milliárd eurónyi rendkívüli hitelt nyújtott a bankoknak. (Heti Válasz 33.o.)
Washington pénzügyi reformterve A múlt századi nagy gazdasági válság óta nem látott mélységű pénzügyi szabályozási reformot készül bevezetni George Bush. A Henry Paulson pénzügyminiszter által ismertetett, de még kongresszusi jóváhagyásra váró tervezet fő célkitűzése: az amerikai pénzügyi rendszer rugalmasabb, a változásokhoz jobban alkalmazkodó legyen, és tegye lehetővé a pénzügyi politika alakítóinak, hogy a jövőben könnyebben megbirkózzanak a pénzügyi rendszer zavaraival. A kormányzat az eddiginél is kiterjedtebb jogosítványokat adna a jegybank szerepét betöltő Fednek, hogy védelmezze a pénzügyi rendszerstabilitását. Washingtonban hangsúlyozzák, hogy az intézkedések hosszú távúak, nem a jelenlegi másodlagos hitelpiaci válság legyűrését szolgálják. (Figyelő 6.o. HVG 99.o. USA: pénzpiaci reform)
„A korai Fideszre emlékeztettek” Aleksander Smolar politikatudós a lengyel megoldásról úgy véli, hogy Lengyelországban a politikai
választék két nagy jobboldali pártra szűkült le. Most épp a liberális, piac- és Európa-barát Polgári Platform (PO) kormányoz, ám hiba lenne a Kaczyríski fivérek fémjelezte radikális populizmust teljesen leírni. Az elemző a PO-tól több kezdeményezést várt volna, bár nincs kétségbeesve. (Magyar Narancs 8-10.o.)
