Önálló témafeldolgozás és annak bemutatása angolórán Busznyákné Kovács Mariann Asbóth Sándor Térségi Középiskola és Kollégium Nagyváthy János Tagintézmény
[email protected] Absztrakt A szakképzés jelenlegi egyik nagy kihívása a nyelvoktatás. Ezzel párhuzamosan vetődik fel a készségalapú képzés, az igény, hogy az elsajátított tudást alkalmazni tudó szakembereket képezzünk. Az idegen nyelvi környezet hiányában az új technológiák kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók a megtanult nyelvi elemeket azonnal alkalmazhassák: idegen nyelven tájékozódjanak adott témáról, hozzászóljanak bizonyos közlésekhez vagy létrehozzák saját anyagaikat. Az interneten kívül számos lehetőséget rejt magában a prezentációkészítés, ami elvezethet akár a saját személyreszabott tananyagig vagy egy előadás vázlatáig. Közösségi oldalak használatával a tanulók akár órán kívül is cseveghetnek egymással (chat) az adott nyelven, megoszthatják egymással az őket érdeklő tartalmakat, kifejthetik véleményüket, akár dolgozataikat is ’beadhatják’. Ily módon alkotásaik maradandóak és könnyen használhatóak lesznek, a csoport saját ’történelme’ megőrizhető, így személyesebbé válik a tanulási folyamat, nagyobb kedvet adva és változatosabbá téve a nyelvtanulás hosszú, fáradságos útját. Bemutatásra kerül egy csoport közösségi oldala, valamint néhány bemutató, amit szakközépiskolás illetve 1314. szakképző évfolyamos tanulók készítettek és adtak elő. A megadott témakörök kapcsán (amerikai polgárháború ill. masszázs témakör, utóbbi a gyógymasszőr képzésben résztvevők számára) az önálló témaválasztás sokszínűsége és a bemutatók színvonala, igényessége hűen mutatja, hogy a tanulók nagy kedvvel és érdeklődéssel végezték munkájukat, használva a nyelvet és saját kreativitásukat. Bevezetés
Napjainkban folyamatosan erősödik az igény az idegen nyelvek olyan szintű ismerete iránt, amely lehetővé teszi az egyénnek a társadalomban való eligazodását. Az állandó információáramlás, a technika fejlődésének gyorsasága olyan lehetőségeit teremti meg a tanulásnak, amelyet kötelességünk a tanulók kezébe adni. Különösen igaz ez az idegen nyelvek oktatása esetén, mivel amennyiben birtokában vagyunk a megfelelő kompetenciáknak, nem kell arra várnunk, hogy valaki más megkeresse, lefordítsa, esetleg átalakítsa a minket, munkánkat érintő újdonságokat. A megfelelő szintű nyelvtudás még csak az első lépés ahhoz, hogy megértsük és hasznosíthassuk a bennünket érintő információt. Másik lépés a megfelelő szelektálás képessége, annak ismerete, hogyan válogassunk a fellelhető anyagok között-ez gyakran még anyanyelven sem olyan egyértelmű, mint első megközelítésben gondolnánk. Ugyanilyen fontos az a készség is, hogy a megfelelően kiválasztott információt hogyan integráljuk eddigi ismereteink közé, hogyan tesszük relevánssá és maradandóvá, esetleges későbbi felhasználásra. Ezek a képességek, jártasságok maguktól nem alakulnak ki, főként nem idegen nyelven. A nyelvoktatásnak tehát szembe kell nézni azzal, hogy új készségeket is kezébe kell adni a tanulóknak, amennyiben azt szeretnénk, hogy két-három évtized múlva is ’eladható’ legyen tudásuk a munkaerőpiacon [1]. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a tanulók nyelvórán is találkozzanak az új médiumokkal [2], [3], s megismerjék annak módját, miként fordíthatják a saját hasznukra, hogyan alkalmazzák nyelvtudásukat a lehető leggazdaságosabban [4]. Szakközépiskolában az egyik legnagyobb kihívás a tanulók motiválása. Érdemes figyelembe venni, hogy napjainkban milyen szinten használják, mennyit találkoznak internetes forrásokkal a tanulók. Amit szívesen csinál anyanyelvén, valószínűsíthetően szívesen fogja
csinálni idegen nyelven is. Különösen releváns ez az angol nyelv esetében, hiszen nap mint nap találkoznak angol nyelvű oldalakkal. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy ily módon a megszokott ’tantermi’ tudásukat közelebb vihetjük a ’való élethez’, ezzel relevánsabbá téve számukra az elsajátítandó tananyagot, értelmet adhatunk a nyelvtanulás fáradságos folyamatának. Megteremthetünk egy valódi (vagy annak látszó) kommunikációt, alkalmat adhatunk az egyéni kreativitás megnyilvánulásának, érdeklődés kifejezésének. Megfelelő előrelátással és tervezéssel akár személyreszabott tananyagot adhatunk a tanuló kezébe, s láthatjuk őt egy új szerepben: a tananyagfejlesztő szerepében. S ha ezeket a ’tananyagokat’ megosztjuk, az egymás iránti felelősségérzet is nő a tanulóban: társai is olvassák, értékelik munkáját. Pedagógusként és szülőként is nagyon jól tudjuk, hogy a kortársak véleménye mennyire fontos a középiskolás korosztály számára… Csoport közösségi oldala
Egy 11. évfolyamos szakközépiskolai csoporttal próbálkoztunk azzal, hogy az angolórát egy kicsit mássá tegyük. Együtt hoztunk létre egy közösségi oldalt kizárólag a csoport számára a Ning hálózatban [5] (ez a lehetőség akkoriban ingyenes volt, sajnos azonban azóta fizetőssé vált, így már nem elérhető). Itt már belépéskor autentikus idegen nyelvi környezetben van a tanuló, azonosító és jelszó megadása után jut el magára a csoportoldalra, ahol különböző lehetőségek közül választhat: lehet blogolni, chat-elni, képeket, cikkeket, bemutatót feltölteni, ezekhez megjegyzéseket fűzni, ajándékot küldeni egymásnak-amiket mindennapjaik során is használnak [6]. Meglepően nagy örömet szerzett nekik: a közösséghez tartozás érzése.
1. kép angol nyelvű, történelmi oldal gyerekeknek
Önálló témafeldolgozás
A csoporttal megnéztük az Elfújta a szél című filmet angolul, téli szünet előtti órákon. Ehhez kapcsolódva sok kérdés felmerült a tanulókban rabszolgatartással, amerikai polgárháborúval kapcsolatban. Ezért döntöttünk úgy, hogy mindannyian választhatnak egy témát és azt körbejárhatják. Segítségként megkapták néhány angol nyelvű, történelemmel foglalkozó honlap címét, valamint használhatták a Wikipédia (www.wikipedia.org) angol nyelvű oldalait. A kutatás nagyrészt órán zajlott, de voltak, akik otthon is folytatták. Kutatásuk eredményét egy PowerPoint-os prezentációban foglalták össze, amit aztán társaiknak is bemutattak (angol nyelven). Később ezek a bemutatók is felkerültek a honlapra [7]. A munka során tanárként elsősorban bizonyos értelmezési problémáknál segítettem, illetve egy tanulónak abban, hogyan linkeljen be egy internetes hangfelvételt.
2. kép: órai munka Önálló témafeldolgozás bemutatása
A kezdeti félelmek után a tanulók nagy kedvvel mutatták be anyagaikat a társaiknak. Jegyet erre a részre nem kaptak, pontosan a pszichológiai gátlások feloldása miatt. Viszont közösen értékeltük mindenki munkáját: előre megadott szempontsor alapján. Ebben szerepelt magának a bemutatónak az esztétikuma, információtartalma, logikus elrendezése, képek vagy ábrák odaillősége. Figyeltünk az előadásmódra is: mennyire figyelt hallgatóira az előadó, volt-e szemkontaktus, illetve milyen szabadon adta elő mondandóját. Természetesen volt olyan is, aki egyszerűen felolvasta, ami a dián volt-társai nagyon hamar el is vesztették a fonalat. Fontos dolgot tanultak meg ebből is: a kommunikáció még ilyen esetben is legalább kétoldalú!
• First flag • • •
Grand Union Flag (Continental Colors) Flag of the British East India Company, 1707–1801 At the time of the signing of the Declaration of Independence, July 4, 1776, the United States had no official national flag. The Grand Union Flag has historically been referred to as the "First National Flag"; although it has never had any official status, it was used early in the American Revolutionary War[41] by George Washington and formed the basis for the design of the first official U.S. flag.
George Washington,Thomas Jefferson,Theodore Roosevelt,Abraham Lincoln
3. kép: diák a bemutatóból
A bemutató elkészítésekor elsősorban az olvasáskészség fejlődött, de ezzel párhuzamosan a megfelelő információk kiválogatása, értelmezése is megkerülhetetlen volt. Fejlődött az íráskészség is, hiszen a megkeresett, kiválogatott elemeket össze kellett kötni, megfelelő logikai útmutatásokat tartalmazó nyelvi elemekkel ellátni, illetve megfelelő módon struktúrálni. A szóbeli előadás során fejlődött a beszédkészség, valamint az előadói kompetenciák. Fontos kérdés volt az is, hogy történelmi ismereteik bővültek (tartalomalapú nyelvoktatás), az önálló kutatómunka során a téma közelebb került, kortársak által értékelve lett. Hasonló módon készítettek szakképző évfolyamokon (13-14. évfolyam) bemutatókat a tanulók szakmájukkal kapcsolatban, szakmai idegen nyelv tantárgy keretében). Készültek előadások a különböző masszázstechnikákról (gyógymasszőr szakon), ezek eredetéről, használatáról, a szervezetre gyakorolt hatásukról. Itt már célirányosan a szakmájukat érintő források fele tereltem a tanulókat, jó eséllyel később is megtalálják azokat a forrásokat, amelyek segíthetnek nekik naprakészen tartani szakmai tudásukat. Összefoglalás
A nyilvánvaló örömön kívül, amit a munkafolyamat jelentett a tanulóknak, feltűnő volt, hogy milyen szívesen segítettek egymásnak, és hogy milyen odafigyeléssel választottak témát. Fontos szempont volt számukra, hogy a többieket érdekelje témájuk, és hogy azt oly módon dolgozzák fel, hogy a többieknek is hasznos információt közöljenek (a feldolgozott témák: amerikai elnökök, az amerikai zászló története, rabszolgaság története, szegregáció, felszabadítási mozgalmak, Észak és Dél bemutatása stb). Így, ha olyan képre bukkantak, ami szerintük tetszeni fog a csoport többi részének, eltakarták a képernyőt, tartogatván a ’meglepetést’ a bemutatóra. Elmondható tehát, hogy a közösségi oldalon való megjelenés miatt sokkal nagyobb figyelemmel, felelősséggel oldották meg feladatukat, mintha fogalmazást kellett volna írniuk egy füzetbe. A PPT bemutató lehetőséget adott kreativitásuk, egyéniségük megmutatására. Ezen túl az új információforrásokat kellő leleménnyel és rugalmassággal tudták kezelni, nyelvtudásukat célirányosan, számukra is értelemmel bíró módon használhatták (kizárólag angol nyelvű forrásokat használhattak). Párhuzamosan zajlott alkalmazás és felhasználás: mint ahogy a való életben is…
References [1] Busznyákné Kovács M. (2004): Multimédia és elektronikus tananyag a nyelvoktatásban, X. Multimédia az Oktatásban Konferencia Kiadványa, Szeged, pp. 43-47., ISBN 963 7179 88 7. http://www.szote.uszeged.hu/mmkonf/cikk/07.pdf [2] Busznyák J. - Magyar M. - Nagy S. - Berke J. (2006b): Tools and Aims in the Instruction of Multimedia’The Experiences and Morals of an Experiment’, Third Central European Multimedia and Virtual Reality Conference, Eger, pp. 149-153., ISBN: 963 9495 89 1. [3] Busznyák J. (2008): Új Kommunikációs és Információs Technológiák az Oktatásban /…a történet folytatódik…/. XIV. Multimédia az Oktatásban Konferencia Elektronikus Kiadványa, Zsigmond Király Főiskola, Budapest, ISBN 978-963-8431-99-8. [4] Busznyákné Kovács M. (2008): CONTENT BASED LANGUAGE LEARNING-VIRTUAL ENVIRONMENT, Journal of Applied Multimedia, Vol. III/1, pp. 13-18., ISSN 1789-6967, [online] elérhetőség: http://www.jampaper.eu/Jampaper_ENG/Archive.html [olvasva: 2009. május 7.]. Magyar nyelvű változat: TARTALOMALAPÚ NYELVTANULÁS-VIRTUÁLIS KÖRNYEZET, Alkalmazott Multimédia, Vol. III/1, pp. 19-24., ISSN 1789-6967, [online] elérhetőség: http://jampaper.eu/Jampaper_HARC/2008._III._1.sz._files/JAM080102h.pdf [olvasva: 2009. május 7.]. [5] Busznyákné Kovács M. (2008): Új technológiák a hagyományos tanulási környezet megteremtésében, XIV. Multimédia az Oktatásban Konferencia Elektronikus Kiadványa, Zsigmond Király Főiskola, Budapest ISBN 978-963-8431-99-8. [6] Sikné Lányi C. (2000): 12 – 14 éves tanulók számítógép használata, Magyar Pedagógia, Vol. C/3, [online] elérhetőség: http://www.magyarpedagogia.hu/document/Sikne_MP1003.pdf [olvasva: 2009. május 7.]. [7] Busznyákné Kovács M. (2005): Nyelvtanulás határok nélkül: Internet –nyújtotta lehetőségek az angol nyelvórán, XI. Multimédia az Oktatásban Konferencia Elektronikus Kiadványa, Budapest, ISBN 963 218 310 X.
