NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása alapján.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető............................................................................................................................................. 3 1.1. Az esélyegyenlőségi terv szerepe................................................................................................... 3 2. Jogszabályi háttér............................................................................................................................. 5 3. Helyzetelemzés.................................................................................................................................. 8 3.1. A település bemutatása ................................................................................................................. 8 3.2. Demográfiai mutatók.................................................................................................................. 10 3.3. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci aktivitás.................................................................................. 12 3.4. Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások .............................................. 13 3.5. Egészségügy ................................................................................................................................. 17 3.6. Lakhatás....................................................................................................................................... 19 3.7. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások....................................... 20 3.8. Oktatás, kultúra........................................................................................................................... 21 4. A Helyzetelemzés megállapításai az esélyegyenlőségi területeken .............................................. 23 5. Célmeghatározás .......................................................................................................................... 26 5.1. Az esélyegyenlőség elvei ........................................................................................................... 26 6. Akcióterv......................................................................................................................................... 26 6.1. Foglalkoztatás.............................................................................................................................. 26 6.2. Szociális- és közszolgáltatások.................................................................................................... 27 6.3. Lakhatás....................................................................................................................................... 27 6.4. Egészségügy.................................................................................................................................. 28 7. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósulást segítő fejlesztések és beruházások ......................36 8. Kockázatelemzés............................................................................................................................. 38 9. Konzultáció, nyomon követés és nyilvánosság biztosítása........................................................... 39 10. Érvényesülés, módosítás.............................................................................................................. 42 11. Elfogadás módja és dátuma........................................................................................................ 43

2

1. Bevezető 1.1. Az esélyegyenlőségi terv szerepe A 2003. évi CXXV. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 63/A § értelmében Nagyszentjános Önkormányzata az alábbiakban dolgozza ki Települési Esélyegyenlőségi Programját. A 2003. évi CXXV. törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Célunk, hogy Nagyszentjános olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló Kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a romák és a fogyatékkal élők helyzetére. A Program egyes, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: •

az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése;

•

a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő

esélyű hozzáférés biztosítása; •

munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása;

•

a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási

esélyeik javítása; •

az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat

döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; •

a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban,

ill. a közügyek irányításában.

3

A Program az egyéb, esélyegyenlőség biztosítását célzó dokumentumokkal (Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv) összhangban készült. Megalkotása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a hazai és európai uniós ajánlásokat. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Nagyszentjános problémáit, lehetőségeit.

Jelen

helyzetelemzés három csoportra: nők, fogyatékos személyek és romák – összpontosít. Az elemzés öt területre fókuszál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociálisés közszolgáltatások. A dokumentum vizsgálja a település egészének helyzetét az adott szempontok alapján, majd ezen belül a fent megjelölt 3 hátrányos helyzetű csoport viszonyait mutatja be.

4

2. Jogszabályi háttér • 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A jogszabály tűzi feladatul az önkormányzatoknak, valamint a többcélú kistérségi társulásnak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. •

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára 5

nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása •

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

•

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

•

1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve

•

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló

•

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

•

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

•

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

•

A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz.

•

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

•

Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.

•

2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről

•

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

•

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

•

97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

•

176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat

foglalkoztató

munkáltatók

akkreditációjának,

továbbá

az

akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól

6

•

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról

•

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről

•

10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról

•

1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről

Nagyszentjános elhelyezkedése

7

3. Helyzetelemzés 3.1. A település bemutatása Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy 25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető köz- és vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet 1985. január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el. A falu határában 700 hektárnyi erdő található, ahol minden évben – főleg ősszel – vadászok puskái törik meg a természet csendjét. A fenyvest a Bakonyér szeli át, mely régebben fürdőhelyként szolgált a falu apraja nagyjának. Ma már annyira szennyezett, hogy a szentjánosi lakosok a nyári melegben szívesebben választják hűsítő fürdőként a szomszédos Gönyű "folyóját", a Dunát. A falu és környéke régóta lakott terület, de eddig települési idejét nem sikerült pontosan megállapítani. A Lél törzshöz tartozó Szemere és Szoárd hadnagyok birtokának határmezsgyéje volt e terület. 1216-ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester 1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt. 1242-es esztendőt követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok elöl, hátuk mögött hagyva a települést. Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Érdekessége Öreg-Nagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a pannonhalmi várba. Minden bizonnyal ez a település is hadakozó népek áldozata lett, mégpedig a törököké. 1627 körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült. A XVII. század közepe táján az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket 8

költöztettek a hajdani Öreg-Szentjános környékére. Ekkortájt épült fel – szintén a grófi család ténykedésének köszönhetően – Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik. Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet Majkszentjánosnak. A XIX. század elején a településen már állhatott a grófi kastély, hiszen 1809-ben a kismegyeri csata után francia tisztek laktak benne. A század második felében körülötte öt cselédház, s ugyanennyi istálló is épült. A birtokot 1870-ben Eszterházy Móric bérbe adta 50 évre Auspitz Pálnak, aki a gazdaságot szeszgyárral bővítette. Ezen kívül 1880 körül malomgyár is létesült itt. Sőt 1856-ban az épülő Budapest-Bécs vasútvonal mellett Nagyszentjános is állomást kapott. Így a település az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Ettől kezdve indult meg a falu fejlődése, s vált egyre vonzóbbá az ide időszaki munkára érkezők számára. Főleg az 1920-as évektől szivárogtak ők a településre Vas- és Zala megyéből. Kezdetben egy-egy hónapra jöttek, majd magukkal hozva családjukat letelepedtek a helységben. 1945 után szintén sokan választották otthonuknak Nagyszentjánost, hisz az itt megalakuló Állami Gazdaság (1949) munkát tudott biztosítani mind a környéken lakóknak, mind pedig a messziről jötteknek (Vas- és Zala megye, Nyírség). A lakosság száma folyamatosan nőtt, biztosítani kellett az alapvető ellátásokat. 1953-ban vezették be a villanyt, felépítették az emeletes iskolát, s 1969-től óvoda is működött a faluban. Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ivóvízzel ne lenne ellátva. Jóval magasabb lett a telefonnal rendelkező otthonok száma is, mint egy-két évvel ezelőtt. Szeretnék, ha minél többen költöznének a községbe. Az elmúlt évtizedben két új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből kivándoroltak telepedtek le.

9

3.2. Demográfiai mutatók Nagyszentjános település lakóinak száma a II. világháborút követő időszakban folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, 1941-ben 556 fő, 1960-ban 1005 fő, 1980 1700 fő, 2001-ben 1884 fő. A folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy 2001 és 2010 között az állandó népesség számának növekedése megállt.

Feltételezhető, hogy az 1960-as

években érzékelhető lakosság növekedés összhangban van az akkori gazdasági változásokkal, az Állami Gazdaság létrehozásával, illetve fokozatos fejlesztésével. A mezőgazdaság szerkezetváltozásával együtt 1990-es évek elején a lakosság számának növekedése is megállt. 1920 490 fő

1941 556 fő

1960 1005fő

2001 1884 fő

2011 1874 fő

Lakosság számának alakulása A jelenlegi állandó népesség száma 1874fő. állandó népesség száma: lakónépesség száma: férfiak aránya: nők aránya: gyermekkorúak aránya (0-18 év): középkorúak (19-60 év): időskorúak (60 év felett):

1874 fő 1848 fő 951fő 923 fő 406 fő 1102 fő 366 fő

A település korösszetétele kedvező, a gyermekkorúak aránya az országos átlaghoz képest magasabb. A lakosság 21,72%-a 18 éven aluli, 58,78%-a 19-60 éves korosztályba tartozó, 19,5%-a a 60 éven felüli. A nemek szerinti megoszlás tekintetében teljesen kiegyensúlyozott a kép, megfelel az országos átlagnak. A 0-18 évesek között a fiuk aránya lényegesen magasabb (63%), majd ez a különbség az egyes korosztályokban fokozatosan csökken, a 55-60 évesek nemenkénti megoszlása 50-50%, s a 60 év felettiek esetében a nők aránya megnövekedik ( 63%), a 80 év felettiek körében a nők aránya 80%-ot meghaladó mértékű, mely elsősorban a halálozási mutatóknak tulajdonítható.

Ez a

tendencia az országos tendenciának megfelelő, mivel az egész országra jellemző, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél.

10

Az érvényes lakóhellyel rendelkezőkön túl 40 főnek tartózkodási helye a falu, továbbá 5 fő bevándorlót, 1 fő letelepedettet, 14 fő egyéb besorolásút tartanak nyilván. Nagyszentjánoson magas az özvegyek (29 férfi, 132 nő) száma, sok az elvált (119), s kevés a házas (817 fő). A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a településen roma kisebbséghez tartozónak senki sem vallotta magát, 3 fő szerb, 1 fő szlovén, 1 fő ukrán nemzetiségű él a faluban. Jelenleg 5 roma család él a községben. Fogyatékkal élő személy: 24 fő -

Értelmileg akadályozott: 6 fő

-

Látássérült: 0 fő

-

Mozgáskorlátozott: 6 fő

-

Hallássérült: 8 fő

-

Beszédben akadályozott: 4 fő

A településen élő lakosság iskolai végzettségéről az önkormányzatnak nincsenek adatai. A KSH 2001-es népszámlálási adatai segítenek bennünket abban, hogy a településen élők iskolai végzettségéről képet alkossunk. A lakosság 62,1-a aluliskolázott, mivel 0.4%-nak az általános iskolai végzettsége sincs meg, 61,7%-ának pedig csak az általános iskolai végzettsége van. Feltehetően az idősebb korosztályban magas ezen iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A község lakóinak 21,2%-a szakmunkás, vagy szakiskolai végzettségű, 14,5%-a érettségizett és 2,2%-a felsőfokú végzettségű. 8 osztály vagy annál kevesebb

62,1%

Szakmunkás vagy szakiskola

21,2%

Érettségi

14,5%

Felsőfokú végzettségű

2,2%

(Nagyszentjános község 7 év feletti lakosságának nemek és iskolai végzettség szerinti összetétele a KSH 2001-es adatai alapján.)

Az iskolai végzettségi adatok nemek szerinti összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a férfiak (707) aránya az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők között és a nyolc általános iskolát végzettek között meghaladja az 50 %-t, az első esetben 100%, a második esetben 55,5%. A főiskolát, egyetem végzettek (41) között a nők (18 fő) és férfiak (23 fő) aránya kissé eltér az országos átlagtól, vagyis ebben a csoportban a férfiak helyzete kedvezőbb. Az érettségizettek között magasabb a nők (155) aránya, mint a férfiaké (118), 11

az eltérés 8%. A férfiak (218) aránya a szakiskolai/szakmunkás végzettségű polgárok között 8%-kal magasabb, mint a nőké (182). Összességében megállapítható, hogy a településen az iskolai végzettségek alacsonyabbak az országos átlag szintjénél, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kevés, illetve magas a csak általános iskolai végzettségűek aránya. A fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nincsenek adatainak. A roma családok iskolai végzettségéről nincsenek adatainak.

3.3. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci aktivitás A község lakosságának gazdasági aktivitását mutatja a vállalkozások száma. Jelenleg 89 vállalkozás székhelye van a községben. A községben egy főre jutó vállalkozások száma: 0,047. Ha a népesség számával vetjük össze, akkor egy vállalkozásra 21 fő jut. Országos összehasonlításban a gazdasági aktivitás a városban kevéssé mondható jónak, mivel 2010-ben hazánkban 1.644.500 vállalkozás volt, ami szerint az egy főre jutó vállalkozások száma országos szinten 0,16, az egy vállalkozásra jutó állampolgárok száma 6,8. A megye gazdasági aktivitását a vizsgált adatok alapján a következő módon írhatjuk le: 73 598 vállalkozás működött 2010-ben, így az egy főre jutó vállalkozások száma 0,16, az egy vállalkozásra jutó polgárok száma 5,97. (Adatok forrása: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp) A településen az aktív munkavállaló korú lakosság száma 1279 fő, melyből 75 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 5,86 %-os munkanélküliséget jelent. Az előző mutatók jobbak az országos átlagnál, de Győr-Moson-Sopron megyei összehasonlításban nézve gyengébb helyzetet mutat. Ha a 2010 januári állapottal hasonlítjuk össze a decemberi adatokat akkor a folyamatban kismértékű átrendeződés érzékelhető. A településen nem jellemző a minimál béren történő foglalkoztatás. Minimál bért a közhasznú foglalkoztatottak kapnak. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai.

2010. január

2011. szeptember

Nyilvántartott álláskereső

70

70

Folyamatos nyilvántartás hossza 365 nap

15

11

12

járadék típusú ellátás

30

34

segély típusú ellátás

13

11

rendszeres szoc. segély

13

14

munkaképes korúak

1279

1276

*relatív mutató

5,63

5,49

*arányszám

0,63

0,68

*Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

Nem jellemző a hosszú ideig történő kiesés a munkaerőpiacról, csak a nyilvántartottak ötöde az egy éven túl munkanélküli. 2010 januárhoz képest ez az arány minimálisan, de javult. Az álláskeresők nemenkénti megoszlására vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. (Az adatok forrása a Foglalkoztatási Hivatal havi településsoros adatai http://www.afsz.hu/engine.aspx? page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2011)

A fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nem rendelkezésre adat. A foglalkoztatottak összetétele iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján a következő módon alakul. A foglalkoztatott munkavállalók legnagyobb részének iskolai végzettsége 8 általános arányuk: 38%. A szakmunkás, vagy szakiskolai végzettségű dolgozók aránya 29 %, közel ilyen arányú a munkavállalók között az érettségivel rendelkezők aránya, 27 %, a foglalkoztatottak 6 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. Nők: A településen a Polgármesteri Hivatal meghatározó szervezet a foglalkoztatás területén. Az önkormányzaton a polgármesteren kívül valamennyi foglalkoztatott köztisztviselő nő. Az önkormányzat által fenntartott óvodában, általános iskolában szintén zömmel nők látják el a feladatot. Roma: A roma lakosok jelenlegi foglalkoztatási helyzetéről nincsenek adataink, de feltételezhető, hogy Nagyszentjános községben is érvényesülnek az országos tendenciák, miszerint a roma lakosság foglalkoztatási helyzete kedvezőtlenebb, mint a község lakosságáé.

3.4. Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A kapott információk alapján megállapítható, hogy Nagyszentjános község polgárai kedvező szociális feltételek között élnek.

13

Az adatok teljes körűen a 2010. évi mutatókra épülnek. A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a polgárokat pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesíti. A juttatásokat a 1993. évi III. tv a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szabályozza. A gyermekjóléti ellátásokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján tervezi az önkormányzat. A szociális rászorultság alapján nyújtott ellátásokat pénzbeli és természetbeni juttatások formájában kapják meg a polgárok. Az időskorúak járadéka azon 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek megélhetést biztosító jövedelmük nincs. Nagyszentjános község lakói közül 2010 év során senki nem részesült ebben az ellátásban. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Aktív korúak ellátása történhet a) rendszeres szociális segély b) rendelkezésre állási támogatás, c) közcélú foglalkoztatás biztosításával. Aktív korúak ellátásában 4 fő (2 férfi és 2 nő) részesült. Rendszeres szociális segélyezésre azon egészségkárosodott személyek jogosultak, akik munkaképességüket legalább 67%-ban elvesztették, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedtek, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és jövedelmük, vagy családjukban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Nagyszentjános községben 1 fő, jogosult ezen ellátásra aki egészségkárosodott , s 55. életévét betöltötte. Rendelkezésre állási támogatásban 7 fő részesült, 6 fő a 35-55 év közötti korosztályba, 1 fő a 35 év alatti korosztályba tartozik. Közcélú foglalkoztatásban 3 fő vett részt a településen. Életkor szerinti megoszlásban a résztvevők a 35-55 év közötti korosztály tagja. A fenntartó önkormányzat a lakhatás feltételeinek biztosítására lakásfenntartási (LFT) támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz. A támogatás három jogcímen adható: a) normatív támogatás b) az adósságkezelésben részesülő személyeknek c) az önkormányzatok helyi rendeletében meghatározott feltételekkel - helyi lakásfenntartási

14

támogatás. A helyi lakásfenntartási támogatás feltételei településenként jelentősen eltérhetnek. Normatív lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek - a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és - a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Nagyszentjános község lakói közül 8 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. 2011-ben azonban az önkormányzat ide vonatkozó önálló helyi rendeletét megszüntette, mivel a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság összeghatára oly módon változott, hogy a korábban helyi rendelet alapján támogatásban részesülők immáron megfeleltek a normatív támogatás feltételeinek is. Ápolási díjat az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény 41.§-a alapján és méltányosság alapján állapíthat meg. Így a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőnek, a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, vagy súlyosan fogyatékos személyt gondozó vagy eltartó közeli hozzátartozónak részesülhetnek ebben a támogatási formában. Nagyszentjános község önkormányzata 5 főt részesít ilyen jellegű támogatásban.

A támogatásban részesülő méltányossági alapon kapja a támogatást a

községben. Átmeneti segélyben 4 fő részesült, 2 férfi és 2 nő, vagyis a nemenkénti megoszlás 5050%. Az átmeneti segélyben részesülők közül 3 fő ( 2 férfi 1 nő) pénzbeli, 1 fő ( nő) természetbeli támogatást kapott. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segélyt esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Temetési segélyt ebben az évben nem nyújtottak a községben. Természetbeni juttatások közül Nagyszentjános község polgárainak köztemetést, nem kellett biztosítani az önkormányzatnak. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a lakosság 2,6%-nál állapítottak meg. A szociálisan

rászorult

személy

részére

az

egészségi

állapot

megőrzéséhez

és

helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a

15

továbbiakban:

igazolvány)

állítható

ki.

Nagyszentjánoson

49

fő

részesült

közgyógyellátásban. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, az önkormányzatok, valamint nem állami szervek és egyházak biztosítják. A települési önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége állandó lakosainak számától függően változik. Valamennyi települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-től, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. január 1-től nem kötelező önkormányzati feladat. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt

társulás

keretében

működtetik,

vagy

szerződésben

vállalta

más

önkormányzatok lakosainak ellátását is. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. Szakosított ellátást Nagyszentjánosnak lakosságszámából adódóan nem kell hogy biztosítson. A község az étkeztetést 2010-től biztosítja a rászoruló lakóknak. Ebben az évben 70 főt látott el az akkor még csak melegítő konyhával rendelkező intézmény, 2011-ben pedig már közel 150 fő óvodás, iskolás és felnőtt étkeztetése történik a helyben működő főzőkonyhának köszönhetően. Az időseknek az ételt az önkormányzat házhoz is szállítja. A községben élő gyermekek ellátását az önkormányzat a 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosítja. A gyermekvédelmi alapellátás keretében 15 intézkedésre került sor, ezek többsége átmeneti jellegű problémák miatt történt. Családba fogadás, ideiglenes elhelyezés, átmenetei/tartós nevelésbe vétel a községben nem történt. Védelembe vételre nem került sor, nem kellett gyermeket a családból kiemelni. 29 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ez a tanulók 7,8 %-a, amely

magasnak

mondható. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők közül 10 fő nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetéről. Óvodáztatási támogatást nem kapott egyetlen család sem. A településen 47 gyermek étkezési támogatást, 4 gyermek tankönyv támogatást kap, mely nem biztos, hogy a hátrányos helyzet következménye. Adatok hiányában további

16

elemzésekre nincs lehetőség, így csak feltételezhető, hogy a tankönyv illetve az étkezési támogatásban részesülő családokban a gyermekek száma három vagy annál több. Gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekek átmeneti gondozását és a gyermekek napközben ellátását) és gyermekvédelmi szakellátásokat (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szolgálat, utógondozói ellátás) a település nem kínál fel polgárainak. Ezen szolgáltatások részben Győrben (családok átmeneti otthona), részben az ellátásra kötelezett Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat intézményeiben (TEGYESZ, Megyei Gyermekvédelmi Központ) biztosítottak. A gyermekek/tanulók ellátásának anyagi hátterét a gyermekes családok általában megfelelő színvonalon biztosítani tudják. Abban az esetben, azonban, ha munkanélkülivé válik a szülő, a gyermekek/tanulók ellátása veszélybe kerülhet. A fogyatékos személyek és nők szociális helyzetéről külön nincsenek mutatóink. A településen az idős személyek ellátásában egyházi szervezetek is részt vesznek, a Baptista Szeretetszolgálat 7 idős személyt gondoz. Az önkormányzat képviselőtestülete egyéni kezdeményezésre a 70 év felettieket ingyenes tartós élelmiszercsomaggal segítette és 200 adag meleg ételt osztott szét a község rászoruló polgárainak. A tél közeledtével kedvező tűzifavásárláshoz segítette hozzá a polgárokat. Az állami támogatást kihasználva ingyen, vagy igen kedvező áron adott fát a rászorulóknak. A roma lakosság szociális helyzete: Veszélyeztetettséget, rászorultságot tekintve a helyzet az elmúlt évhez képest negatív irányba változott. A szociálisan veszélyeztetett családok létszáma megnövekedett. A szociális veszélyeztetettség valódi oka az anyagi háttérben keresendő, főként a hitelek nehezítik meg a családok napjait hónapról-hónapra..

3.5. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

17

b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. A település lakóinak 25,3%-a (478 fő ) részesül nyugellátásban. A nyugdíjban részesülők között a nemek szerinti megoszlás szerint a nők aránya a magasabb, 57,4%. A nyugdíjjárulékban részesülők 90,2%-a saját jogon, míg 9,8%-a hozzátartozói ellátásban részesül. A nyugdíjban részesülők 66,1 %-a (315 fő) öregségi nyugdíjra jogosult, itt a nők aránya magasabb, 58.7 (51 fő) A rokkantnyugdíjasok között a nők és a férfiak aránya kiegyenlített. Baleseti rokkantsági nyugdíjban a településen senki nem részesül. A hozzátartozói jogon nyugellátásban részesülők között az özvegyi jogon kapott ellátás a meghatározó. Özvegyi nyugdíjban 34 fő részesül itt a nők (33) száma rendkívül magas, de így is megfelel az országos tendenciának. Összes nyugellátásban

Ebből öregségi nyugdíj

Rokkantsági

Özvegyi

részesülő 478

315 fő

nyugdíj 109

nyugdíj 33 fő

Másik fontos kör, akikre nagyobb figyelmet kell szentelni, a Gyes-en Gyed-en lévő anyukák helyzete a településen, 41 kismama él ezzel a lehetőséggel. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a

súlyosan

fogyatékos

állapotból

eredő

társadalmi

hátrányok

mérsékléséhez.

Fogyatékossági támogatást nem kap a 1998. évi LXXXIV. tv alapján a településen 32 fő kap, ez a szám rendkívül magas. A

közlekedési

támogatás

a

súlyos

mozgáskorlátozott

személy

közlekedési

többletköltségeinek részleges támogatásaként a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek egyik fajtája. Nagyszentjánoson az önkormányzat ilyen jellegű támogatást nem nyújt. A településen élők egészségügyi ellátása megoldott. A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást egy vegyes praxissal rendelkező orvos látja el. A településen a fogorvosi ellátás, az 18

iskola-egészségügyi ellátás is megoldott. Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás külön megállapodás alapján történik. Az egészségügyi szakellátásokat, így a kórházi ellátást és a sürgősségi ellátást Győrben a Petz Aladár Megyei Oktató Súlyponti Kórházban vehetik igénybe. A védőnői szolgálat önálló tevékenységként biztosított. Az állampolgárok egészségügyi szűréseken való megjelenéséről a települési önkormányzatnak nincsenek adatai. Helyben ilyen jellegű szűrővizsgálatok, illetve ezen szűréseken való részvételt segítő programokról kevés adatunk van. Az emlőszűrés az állampolgárok egyéni behívása alapján a megyeszékhelyen történik. Speciális ellátások, fogyatékos személyek rehabilitációja a megyeszékhelyen ambuláns és fekvőbeteg ellátás keretében is biztosított. A településen a család és nővédelmi gondozás az egészségügyi törvénynek megfelelően: családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása a fentiekben leírt formában történik. Az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, az ifjúság egészségügyi gondozása speciális feladatainak ellátása az egészségügyi törvény szellemében biztosított. A védőoltások mindenki számára helyben elérhetőek. A községben az utóbbi években nem volt olyan fiatal lány, aki kisgyermeknek adott életet és ezért tanulmányait meg kellett szakítani.

3.6. Lakhatás A településen 602 lakás van. Az 1940-es évekhez viszonyítva a lakásállomány növekedése nagyarányú és folyamatos, s ez a tendencia a 2000 években lelassult. A lakások átlagos állapota jónak mondható, mindössze 8 lakás sorolható az alacsony komfort fokozatúak közé. Nagyszentjános Község Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, alapján biztosítja. Nagyszentjános Község Önkormányzata tulajdonában nincs lakás, szociális bérlakást senki számára nem biztosít, egyéb bérlakások nincsenek, vagyis a településen élők vagy saját tulajdonú vagy jogcímmel illetve vagyonértékű joggal (pld. haszonélvezet) bíró lakásokban élnek. A község lakóingatlanait érinti a devizahitelesek problémája. 2 családi ház áll árverezés alatt. Nagyszentjánoson az infrastruktúra feltételei teljes egészében biztosítottak. A

19

településen valamennyi lakásban a villamos energiaellátás megoldott, vezetékes ivóvízhálózata 100%-ban kiépített, a rákötések száma 596. A közcsatorna hálózat kiépítésére 2012-ben kerül sor. A lakások jelentős része (400 lakás) csatlakozott a gázfűtés rendszeréhez. Míg 2000-ben a lakások 41%-ban volt gáz, addig 2010-ben a 66,4%-ban. A rendszeres hulladékgyűjtés valamennyi lakásra kiterjed. A belvízelvezetés megoldása a település életében nagyon fontos. 2010-ben ugyanis a sok csapadék hatására nemcsak szántóföldek és kertek kerültek elöntésre, hanem lakóházak és közutak is víz alá kerültek, az óvoda és iskola épülete is veszélybe került. A település helyközi autóbuszjáratokkal megközelíthető akár a megyeszékhelyre, akár a környező településekre történő utazások során.

Helyi tömegközlekedés nincs, de igény

sincs rá. A falu lakossága számára a legjelentősebb tömegközlekedési eszköz a vasút, mely Győr-Budapest vonalon kedvező lehetőségeket kínál. A település határában húzódik az M1. autópálya, de ez a szakasz már fizetős, ezért a lakosság csak csekély mértékben veszi igénybe. A településhez nem alakult ki szegregált lakókörnyezet, úthálózatának 100% szilárd burkolattal ellátott, közepes minőségű. Az önkormányzat tulajdonában nincs bérlakás. A közfeladat ellátását biztosító épületek közül részben akadálymentesített: Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, orvosi rendelő. Az óvoda és iskola akadálymentesítése nem valósult meg. A községben a belvízelvezetés komoly problémát jelent, annak jelenlegi állapota a település egy részén erős esőzés esetén lakóházakat öntött el.

3.7. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások Nagyszentjános Község Önkormányzata által rendelkezésre bocsátott adatok, információk alapján megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt évben nem történt sem az egyenlő bánásmóddal, sem pedig az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogsértés. A nőkkel kapcsolatos semmilyen erőszakos cselekedetre nem került sor az elmúlt két évben. A település dokumentumaiban nincs arra utaló jel, hogy a nők esélyegyenlőség előmozdítását célzó intézkedést került volna bevezetésre.

20

3.8. Oktatás, kultúra Nagyszentjános Község Önkormányzata közoktatási feladatait egy óvodával és egy általános iskolával látja el. A kétcsoportú óvoda kapacitása (60 férőhely) kihasznált, a gyermekek száma 55 körül mozog. Az általános iskolába járó tanulók száma 130 fő. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek szociális, anyagi háttere eltérő. A gyerekek családi háttere a mai magyar társadalmi valóságnak megfelelő összetételű. Személyi feltételek biztosítása: Az óvodában a csoportok számának megfelelő óvónői létszám neveli a kisgyermeket, az iskolában a szakképzett pedagógusok esetében a megfelelő szakos ellátás okoz problémát. A

község

2008-ban

elkészítette

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

Tervét,

aminek

felülvizsgálata jelen dokumentum készítésével egy időben, 2012. januárjában történik. Kultúra Az önkormányzat éves költségvetéséből törekszik a lehetőségekhez mérten támogatni a kultúrát. Míg az önkormányzat költségvetési összege 2005-ben 227 millió Ft, 2009-ben 235 millió, addig 2010-ben már csak 187 millió Ft volt, egy év alatt a csökkenés 20% volt. Ennek ellenére a kultúrára fordított összeg aránya nőtt. Kiemelten kezeli az önkormányzat az idősek helyzetét a községben, a nyugdíjasok kulturális szervezetét jelentős mértékben és egyre növekvő arányban támogatta. A községben Iskolai és Kistérségi Könyvtár biztosítja a lakóknak a könyvkölcsönzés lehetőségét. A Kistérségi Könyvtár mozgó könyvtár rendszerében működik. A könyvek, folyóiratok száma 4214 db, a heti 5 órás nyitva tartás alatt 116 fő látogatja rendszeresen a könyvtárat, a településen élők 6,3%-a. A kölcsönzések száma tagonként átlag 8,6. A sport területén a településen futballcsapat , nőitorna, táncklub kicsiknek és felnőtteknek, működik. Civil szervezetek a sport klub mellett a Polgárőrség, a vöröskereszt, Nagyszentjános Egyesület, Nefelejcs Nyugdíjas Klub. Az óvodában létrehozott Tarka Lepke Gyermek Alapítvány, az iskolában alapított Felnőttek a Gyermekekért Alapítvány segíti az intézményekben a tárgyi feltételek javítását, a szociális hátránnyal küzdő gyermekek iskolai rendezvényeken való részvételét. A településen azonban a közösségi élet feltételeinek biztosítása nehéz, mivel nincs megfelelő épület, hiányzik egy Közösségi Ház, Faluház. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal

21

tanácstermében, az iskola aulájában rendezik a község nagyobb eseményeit, azonban ezeknek az épületeknek a befogadóképessége nem elég.

22

4. A Helyzetelemzés megállapításai az esélyegyenlőségi területeken Esélyegyenlőségi területen feltárt probléma 1. Munkanélküliség

1. Szociális és közszolgáltatások

Önkormányzat számára javasolt beavatkozás

Önkormányzat intézményei számára javasolt beavatkozások

A munkanélküliség problémája a település nagyságát illetően nem kiemelkedő. Azonban a családok problémájának átmenetei kezelése érdekében a településen ismerni kell a munkanélküliek pontos számát és közöttük elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok arányát. Az önkormányzat több, foglalkoztatást elősegítő pályázati programban vesz részt. A településnek a foglalkoztatás előmozdítására, munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumainak elkészítésénél fontos figyelembe venni a kistérség e területre vonatkozó koncepcióit, programjait. Új vállalkozások támogatása. Fogyatékos személyek: Vezetői szinten el kell készíteni az önkormányzat humán-erőforrás stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) munkavállalók felvételével, továbbképzésével, foglalkoztatásával kapcsolatos irányelveket és feladatokat. Nők: A nők foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetéről generált adataink vannak.

Közcélú foglalkoztatásban részesülők alkalmazása az önkormányzatnál, a település közterületeinek karbantartásába való bevonásukkal. Fogyatékos személyek és megváltozott munkaképességűek alkalmazása az akadálymentesített munkakörökben az önkormányzat intézményeiben.

- Olyan helyi szociálpolitikai stratégia kidolgozására van szükség, amelynek révén közép és hosszú távon segítséget tud nyújtani az önkormányzat az átmenetileg bajba jutott családoknak. A szociálpolitikai intézkedések fontos szerepet játszhatnak a lakosság fogyásának megállításában, az itt élők közérzetének javulásában. Szolgáltatás szervezettebbé tételével fokozni a hatékonyságot. A település nagyságából adódó szolgáltatások: étkeztetés, házi

A településen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulókat nyilván tartják. Az elmúlt időszakban történt 6 tanuló esetében védelembe vételi eljárás. Az iskola 2011-ben igényelt kiegészítő támogatást a hhh-s tanulók nevelését segítő IPR program bevezetésére. - Az óvoda és a védőnő közösen a településen felkeresi a 3 éves korú be

23

segítségnyújtás biztosítása.

nem óvodázott halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekeket. Az intézmények dolgozóinak felkészítése (továbbképzéssel, szolgáltatás átszervezésével) a súlyosan fogyatékos ügyfelek fogadására.

2. Lakhatás

3. Egészségügy - Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel támogatása..

A települési Önkormányzatnak olyan pályázatokat szükséges megcélozni, melyek elsősorban a szennyvízcsatorna kiépítését teszik lehetővé, továbbá segítik az úthálózat javítását, további szilárd burkolatú utak kiépítése, illetve a meglévők állagmegóvása. A közterületek hasznosítása, játszótér, park karbantartása. A lakosság számának növelése érdekében az olcsó telkek kialakításának lehetőségeit fel kell mérni. A községben nincsenek bérlakások. Az árverezés által veszélyeztetett családok lakhatási feltételeinek biztosítása. Belvízelvezetés megoldása. - A szűrővizsgálatokon való magasabb részvétel érdekében szükséges felvilágosító kampány . Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel (szervezetekkel), mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját. Célszerű önkormányzati szinten – az 1998. évi XXVI. törvény mellékletében foglalt ütemezés figyelembe vételével – akadálymentesítési ütemtervet készíteni felelős, forrás és határidő megjelölésével.

A lakosság száma miatt önálló háziorvosi praxis kialakítása nem szükséges, a vegyes praxis ellátja a településen élők alap egészségügyi feladatait. A középületek megfelelnek-e a fizikai akadálymentesség – vonatkozó jogszabályokban és a Segédletben megfogalmazott – feltételeinek. A fentieknek meg nem felelő épületeken el kell végezni a vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szerinti építészeti-műszaki átalakításokat. Javasolt felmérni, hogy

24

4. Oktatás

A településen felmérték a hhh-s gyermekek/tanulók számát. Vannak óvodába nem járó hh-s gyermekek. 2012-től az önkormányzat megszervezi a családi napközit. A település önkormányzat elfogadta a közoktatási esélytervet 2008-ban, majd 2012, januári határozatával elfogadta a program felülvizsgálatát.

az akadálymentesítési átalakításokhoz nyerhetőe hazai vagy európai uniós forrásból támogatás. (óvoda, iskola, részben: Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, orvosi rendelő) A nevelés/oktatás területén az IPR bevezetése, alkalmazása, a tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A közoktatási esélyegyenlőségi terv megvalósítása az akciótervben megfogalmazottak szerint.

25

5. Célmeghatározás 5.1. Az esélyegyenlőség elvei Nagyszentjános Község Önkormányzata elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, továbbá együttes összefogással az alábbi elvek betartására törekszik. • Emberi méltóság tiszteletben tartásával elismeri az egyén értékeit, és egyediségét, másságát. • Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját és elutasítja a nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést. • Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése. • Társadalmi összefogás erősítésével az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára. • A teljeskörű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása. • A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása. • A település minden lakója számára biztosítani kell a megélhetéshez szükséges forrásokat.

6. Akcióterv 6.1. Foglalkoztatás - A településen a munkanélküliek száma nem magas, azonban a jobb helyzet elérése érdekében szükséges az e területre vonatkozó adatok begyűjtése, elemzése. Erősíteni, aktívabbá és két kétoldalúvá tenni a területileg illetékes Munkaügyi Központtal való szakmai kapcsolatot, információ cserét, az együttműködés keretében lehetőség nyílik az alacsony iskolai végzettséggel és szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek piacképes képzésekbe történő bevonására.

26

- A település foglalkoztatás előmozdítására, munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumainak elkészítésénél fontos figyelembe venni a kistérség e területre vonatkozó koncepcióit, programjait. - A foglalkoztatás elősegítése érdekében szükséges közlekedési támogatással ellátni azon rászoruló lakosokat, aki a településtől távolabb eső munkáltatónál dolgoznak, vagy kívánnak elhelyezkedni. - Pályázati forrásokból biztosítani kell a közmunkaprogramokat, a helyben foglalkoztatás lehetőségeinek felmérését, a nők részfoglalkoztatásának lehetőségét. - A településen élők leggyakrabban a mezőgazdaság valamelyik ágazatában dolgoznak, ezért szükséges ennek a területnek az erősítése, akár úgy is, hogy az önkormányzat szakemberei segítséget nyújtanak pályázatok megírásában; falugazdász segíti a mezőgazdaságban dolgozókat tanácsadással. - Új vállalkozások támogatása a községben a foglalkoztatás javítása érdekében.

6.2. Szociális- és közszolgáltatások Nagyszentjános község számára az ellátási kötelezettség a lakosság száma miatt e területen csak az étkeztetés, és a családsegítés területére terjed ki. A község 2010 óta biztosítja az étkeztetést. A gyermekjóléti szolgáltatás a kistérségi társulás keretei között működik. - A családsegítés jól működik a faluban, s a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének hatékonyságát is igazolja a tény, hogy védelembe vételre ugyan egy esetben sor került, de a beavatkozás eredményes volt, s a családból nem kellett kiemelni a gyermeket.

6.3. Lakhatás - A település infrastrukturális feltételei kedvezőek. A szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítésére szükség van, mely egyben a gazdasági fejlődés feltételeit is javítja. - A belvízelvezetés megoldása a lakóházak biztonságának feltétele. - A települést behálózó utak minél nagyobb mértékű szilárd burkolattal való ellátása az infrastruktúra fejlesztését eredményezi. A már szilárd burkolattal ellátott utak minőségi javítására, állag megóvására is nagy hangsúlyt kell fektetni. - A település lakossága az 1950-es évektől folyamatosan csökkent, s ezt a tendenciát csak hatékony intézkedésekkel lehet megállítani. Ilyen lehet az olcsó telkek kimérése, az adókedvezmények bevezetése, vagy a szociális illetve lakhatási támogatások kiterjesztése.

27

6.4. Egészségügy - A háziorvos minden nap rendel, a házi gyermekorvosi rendelés hetente 1 nap, havonta 1 alkalommal gyermekszakorvos rendel a községben. A fogorvosi ellátás helyben történő biztosítása tovább javítaná a községben az egészségügyi ellátást. - A település lakosainak egészségi állapotának feltérképezése, javítása érdekében szükséges az e területre vonatkozó adatok begyűjtése, elemzése. - Az önkormányzat, a házi orvos és a védőnő bevonásával tájékoztató, felvilágosító kampányt a szűrővizsgálatok fontosságról, hasznosságról, hogy a helyi szűrések látogatottsága minél kedvezőbb legyen. - Ezen területre vonatkozó tervek, koncepciók kiemelt célcsoportját kell, hogy képezze a településen a fogyatékkal élő lakosság, valamint a nők.

28

S o r s z á m

Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézke dés megval ósításán ak határid eje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (2 év)

Az intézkedés eredménye s-ségét mérő indikátor középtávo n (4 év)

1

A települési önkormányzata nem rendelkezik a Települési Esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges valamennyi adattal az öt beavatkozási területre (foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, közés szociális szolgáltatások, és oktatás), valamint a kiemelt célcsoportra ( nők, fogyatékkal élők) vonatkozó releváns, naprakész adattal, információval.

A kiemelt célcsoportok hátrányainak kompenzálása, esélyegyenlőségé nek előmozdítása érdekében elkészítendő átfogó, komplex Települési Esélyegyenlőségi Terv összeállítása érdekében nélkülözhetetlene k a releváns, pontos adatok begyűjtése helyi szinten, illetve az illetékes, intézményektől.

Az önkormányzat dolgozzon ki olyan módszert, melynek segítségével – az adatvédelemről szóló törvényben meghatározott iránymutatásokat betartva – mind az öt terület: lakhatás, oktatás, egészségügy, szociálisés közszolgáltatások, egészségügy, valamint a foglalkoztatás vonatkozásában az egész településre lakosságára vonatkozóan begyűjthetőek a releváns adatok, információk.

A település polgármestere, valamint egy vagy több az adatgyűjtéssel, annak rendszerezésé vel, meghatározott időközönkénti aktualizálásáv al megbízott önkormányzati alkalmazottak.

2012. 03.31.

A településeken a Települési Esélyegyenlős égi Tervhez kapcsolódó releváns adatokból kb. 70% áll rendelkezésre.

Az intézkedés révén a településen rendelkezésre álló releváns adatok aránya 80 %-ra nő.

Az intézkedés révén a településen rendelkezésre álló releváns adatok aránya90 %-ra nő.

Az intézked és eredmén yességét mérő indikáto r hosszútá von (6 év) Az intézkedés révén a településen rendelkezés re álló releváns adatok aránya 95100 %-ra nő

Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrás

Státusz

E feladatokat ellátó önkormányzat i szakember, szakemberek munkadíja.

elfogadott

29

2

A települési önkormányzat tisztségviselői, a település által fenntartott egészségügyi oktatási és szociális intézmények szakemberei nem teljes körben ismerik az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló célokat, elveket, módszereket gyakorlati tapasztalatokat, azok hatásait, eredményeit.

A Települési esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges, hogy az önkormányzat, a szociálisés közszolgáltatást nyújtó intézmények szakembereinek, az egyenlő bánásmóddal, társadalmi kirekesztéssel , esélyegyenlős ég előmozdításá val kapcsolatos ismeretinek a bővítése, tudatos, célirányos szemléletmód - és attitűd formálása

Az települési esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges, hogy az önkormányzat, a szociálisés közszolgáltatást nyújtó intézmények szakembereinek, valamint a település, ill. annak vonzáskörzetében megtalálható gazdasági egységek vezetőinek esélyegyenlőségi szempontból történő érzékenyítése tréningek, képzések keretében.

A település polgármest ere

2012. 06. 01.

Az intézkedés révén a település érintett intézményiben feladatokat ellátó szakemberek 70 %nak lesz releváns ismerete ezen elvekről, gyakorlatokról.

Az intézkedés révén a település érintett intézményiben feladatokat ellátó szakemberek 100 %-nak lesz releváns ismerete ezen elvekről, gyakorlatokról.

Az intézkedés révén a település érintett intézményibe n feladatokat ellátó szakemberek 100 %-nak lesz releváns ismerete ezen elvekről, gyakorlatokr ól.

elfogadott

30

3

Települési Esélyegyenlősé gi Tervében foglaltak megismertetése a település lakosságával.

4 .

A településen szociális szolgáltatás helyzete.

a

A Települési Esélyegyenlő ségi Terv céljait, tervezett elemeit, fejlesztési irányait, be kell mutatni

Lakossági fórumok megtartása, Rövid, lényegre törő, egyszerű szövegezésű, közérthető helyi kiadványok elkészítése.

A település polgármest ere.

2012. 01. 31.

A szociális ellátás biztosítása a jelenlegi szinten. A szociális védőháló kiterjesztése, ellátási igények biztosítása

A célcsoportok helyzetének naprakész ismerete, az együttműködő szervezetekkel a további kapcsolattartás.

A település polgármest ere

2012. 02. 01. -folyamatos

A település lakosságána k 10, %-a rendelkezik a Települési Esélyegyen lőségi Tervben megfogalm azott célokról, valós információ kkal.

A település lakosságának 25, %-a rendelkezik a Települési Esélyegyenlősé gi Tervben megfogalmazott célokról, valós információkkal.

A település lakosságának 50, %-a rendelkezik a Települési Esélyegyenlősé gi Tervben megfogalmazott célokról, valós információkkal. Ismeri a megvalósítás rövid távú eredményeit

A roma, a fogyatékos és a gyermeküket egyedül nevelő nők, valamint az egyedül élő idősek helyzetének pontos feltárása, az ellátási rendszer adta lehetőségekkel élve támogatásuk.

A roma, a fogyatékos és a gyermekük et egyedül nevelő nők, valamint az egyedül élő idősek helyzeténe k pontos feltárása, az ellátási rendszer adta lehetőségek kel élve támogatásu k.

A település lakosság ának 70, %-a rendelke zik a Települé si Esélyegy enlőségi Tervben megfoga lmazott célokról, valós informác iókkal. Ismeri a megvaló sítás közép távú eredmén yeit A roma, a fogyatékos és a gyermeküket egyedül nevelő nők, valamint az egyedül élő idősek helyzetének pontos feltárása, az ellátási rendszer adta lehetőségekkel élve támogatásuk.

A helyi kiadványok elkészítésének , E feladatok megvalósításá ban részt vevő külső szakértő megbízási díja

elfogadott

A feladatot ellátó személy megbízási díja.

elfogadott

31

5 .

A községben élők egészségügyi helyzete.

A fiatalok egészségtudat os életszemlélete alakuljon ki, a fogyatékos személyekhez jussanak el az egészségmeg őrzést segítő községi programok.

Az iskolai egészségnap szervezését, az intézményi egészségvédelmi programot az önkormányzat támogatja.

A település jegyzője

Az elfogadást követően minden évben egy alkalommal

Kevés információ nk van a szűrővizsgá latokon való részvételről .

1-1 szűrővizsgálat szervezése a községben évente.

1-1 szűrővizsgálat szervezése a községben évente

1-1 szűrővizsgá lat szervezése a községben évente

Szervezői, dologi kiadások

elfogadott

6

A településen élő munkanélküliek helyzete

-Prioritás a pályakezdő munkanélküli ek foglalkoztatás ának elősegítése, a munkanélküli ség csökkentése.

-A településen, élő aktív korú állástalanok foglalkoztatását lehetővé tevő, pályázati programok végrehajtása. Új vállaklozások támogatása. A roma családok tagjainak foglalkoztatása.

A település polgármest ere, illetve az e feladatok koordinálás ával megbízott szakembere k.

Folyama tos2017. január 31.

A relatív munkanélküli ségi mutató 5,5%

A településen élő aktív korú lakosság 70%-a foglalkoztatott A családi napközivel 5 fő foglalkoztatásár a lehetőség van. Új vállalkozás (1) a helyi munkavállalók foglalkoztatása.

A településen élő aktív korú lakosság 70%-a foglalkoztatott

A településen élő aktív korú lakosság 75%-a foglalkoztat ott

Munkaerőpiaci esélyeket, foglalkoztatha tóságot javító pályázati programok megírását végző külső szakértő díja. A pályázathoz szükséges önrész biztosítása.

elfogadott

7

A település infrastrukturális háttere.

Javulnak a község infrastrukturál is feltételei. A belvízelvezeté s a lakóházak biztonságát megteremti.

A település infrastruktúrájának, állapotjavítását fejlesztését célzó pályázatok megvalósítása: szennyvízcsatorna kiépítése, szilárd útburkolat aránya nő a településen Belterületi csapadékvízelvez etés.

A település polgármest ere, illetve az e feladatok koordinálás val megbízott szakértő

2015. 06.01.

A községben nincs szennyvízcs atorna. Nem minden utca szilárd útburkolatú Nagy esőzés alkalmával számos ingatlant és középületet is elöntött a víz.

Pályázat készítése, tervező munka

A szennyvízel vezetés kiépítése. A belvízelvez etés megvalósul .

A település infrastruktúráj ának, lakás állományának állapotjavításá t, fejlesztését célzó pályázatok megírására felkért külső szakértő díja. A pályázathoz szükséges önrész biztosítása.

elfogadott

32

8 .

Fogyatékkal élő személyek helyzete a településen

9 .

Oktatás

A fogyatékkal élő személyek helyzete a településen javuljon, részt vegyenek aktív polgárként a saját életük alakításában, és ehhez lehetőséget kapjanak A településen élő szociális hátránnyal küzdő gyermekek/ta nulók eredményes fejlesztése

Az SNI-s tanulók integrált fejlesztésének erősítése

1 0 .

Nők helyzete

A nők munkavállalási lehetőségének helyzetének javítása.

Egészségügyi ellátásuk megfelelő biztosítása a közlekedési feltételek javításával (falugondnoki szolgálat ) Foglalkoztatásuk segítése Akadálymentesít és Közfoglalkoztatás.

A település polgármest ere, illetve az e feladatok koordinálás val megbízott szakértő

folyama tos

Önkormány zati infokommu nikációs akadálymen tesítés

Akadálymentesí tett középületek.

Akadályme ntesített utcai közlekedés

A fejlesztését célzó pályázatok megírására felkért külső szakértő díja. A pályázathoz szükséges önrész biztosítása.

elfogadott

Integrált pedagógiai rendszer bevezetése, tanártovábbképzése k, tárgyi, személyi feltételek javítása.

Polgármester, intézményveze tők

folyama tos

Magas a hh/hhh-s gyermekek/ tanulók aránya az intézménye kben.

IPR beépítése a pedagógiai és nevelési programba. HHH-s gyermekek beóvodáztatása. Szakos ellátás teljes körű biztosítása.

Tanulók eredménymérés ben a hhh-s diákok mutatói nem térnek el az intézményi átlagoktól.

Kiegészítő állami támogatás

elfogadott

Az iskolában az SNI-s tanulók aránya 15,27%.

A preventív szűrővizsgálatok lefolytatása.

SNI-s diákok továbbtanulási mutatói javulnak.

Az SNIs diákok aránya nem tér el az országos átlagtól

Igényfelmérés.

A tárgyi, személyi feltételek biztosítása. A családi napközi működésének kezdete.

A családi napközi működése folyamatos.

Az 5 fő alkalmazott bére. Kistérségi együttműködé ssel biztosított.

elfogadott

Tárgyi, személyi Preventív szűrések, hogy a gyermekek időben megkapják a fejlesztéseket. A feltételek biztosítása, a tanórákon az egyéni fejlesztés alapján történő tanulásszervezés. Rendszeres felülvizsgálat, a visszahelyezett tanulók mentorálása. Családi napközi megszervezése

Jegyző, intézményv ezető

2012. 09.01.

33

1 1 .

Kultúra

A községben a közösségi élet megfelelő színtere alakuljon ki.

Multifunkciós közösségi építése.

ház

Polgármest er

2016. 12.31.

A településen élőknek nincs egy megfelelő nagyságú közösségi tér.

A tervek elkészítése, pályázat.

A Faluház építése.

A Faluház működtetése.

A tervezés, kivitelezés költségei.

Elfogadott.

34

Az akciótervben tervezett intézkedések megvalósításában érintettek (problématerületenként tematikus munkacsoportok) cselekvési ütemterve Érintett intézkedés sorszáma a települési akciótervb en 1.

Cél

Tevéken ység

Eredmé ny

Dokum entum1

Határ idő

Fele lős

Szükséges koordináci ós feladatok2

A község rendelkezik az esélyegyenlősé g szempontjából fontos adatokkal Az önkormányza t szakemberein ek attitűd formálása

Adatgyűj tés

Adatlap ok

2012. 03. 31.

polg árme ster

KSH, Munkaügyi Központ, Foglalkozta tási Hivatal

A továbbk épzésen kapott tanúsítv ány

2012. 06. 01.

polg árme ster

A dolgozók lehetőleg ugyanazon a képzésen vegyenek részt.

3.

A település lakossága ismerje meg az esélyegyenlő ségi fejlesztés irányait

Lakosság i fórum, kiadvány ok szerkeszt ése, település honlapja

Kiadvá ny Honlap

2011. 12. 31.

polg árme ster

Az esélyegyenl őségi szakértő meghívása a fórumra

4.

A fogyatékkal élők helyzete javul

Akadály mentesít és, foglalkoz tatás, falugond noki szolgálat

Tervek, települé si stratégi ai dokume ntumok

5 év

polg árme ster

tervező, helyi vállalkozók ,

5.

Infrastruktúra javul

Pályázat beadása

A község lakóinak helyzetér ől világos kép alakul ki. A probléma iránti érzékeny ség és a tudatos cselekvé s erősödik. A lakosság részvétel ével az egyes program elemek megvaló sítása Az egészség ügyi ellátások hoz való hozzájut ás, a szolgálta tások elérése, munkavá llalási lehetőség Szennyví zelvezeté s

Terv, pályáza t

5 év

polg árme ster

tervező, helyi vállalkozók

2.

1

Képzés, tréning

A tevékenység megvalósulását és eredményeit rögzítő dokumentum megnevezése. Az akcióterv egyéb intézkedéseinek megvalósításában érintett aktorokkal (problématerületek tematikus munkacsoportjaival) a hatékony megvalósulás és szinergia biztosítása érdekében szükséges összehangolási, együttműködési feladatok meghatározása. 2

biztosítás a

,

7. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósulást segítő fejlesztések és beruházások Fejlesztési programo k, beruházás i projektek megnevezé se NYDOP

Esélyegyenlős égi szempontból releváns célkitűzések meghatározás a

Célértékek

Hat áridők

Felad atok státus za3

Összefüggése k, koordinációs feladatok az Esélyegyenlő ségi Programmal

Koordináció ért felelős személy megnevezés e

Infrastruktúra fejlesztés

Belvíz elvezetése.

2016.

1

Polgármester , pályázatíró

ÚjSzéchenyi Terv

A település közlekedési feltételeinek javítása

Nő a szilárd úthálózat aránya a települése n. szennyvíz elvezetés

2015. 12.

1

A község mélyen fekvő részén a lakóházak és a középületek biztonságának megteremtése . A településen élők azonos közlekedési feltételeinek biztosítása.

2015. 12.31.

1

Polgármester , pályázatíró

Az életminőség fejlesztése, a községhez tartozás erősítése.

Faluház építése

2016.12. 1 31.

Középületek energetikai megújítása. (iskola, óvoda)

Korszerű épületüze meltetés.

2016.

A településen a környezetvéd elem érdekében megvalósuló fejlesztés A községben lesz egy olyan hely, ahol a kulturális, szabadidős, civil kezdeményez ésű programok helyet kapnak. A község kiadásai csökkennek, nagyobb

Infrastruktúra fejlesztés

1

jegyző, környezetvé dők

Polgármester , pályázatíró

Polgármester , pályázatíró

3

1 : Döntés előtt

36

Akadálymente sítés

LEADER pályázat

Térségi kulturális hagyományőrző rendezvény szervezése

A település intézmény einek tárgyi feltételei korszerűsö dnek Sportélet fellendítése, sportolási lehetőségek bővítése a községben.

201 6.

1

201 6

1

összeget tud a település fordítani a szociális védőháló kiépítésére. Akadálymentes közlekedési feltételek

A községben bővül a szabadidő szervezett eltöltésének lehetősége a fiatalok körében, hozzájárul a lakosság egészséges életmódjának fejlesztéséhez .

jegyző, Pályázatíró

Polgármester , pályázatíró

37

8. Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges megfogalm azása

Intézkedé s leírása

Az intézkedés eredményes megvalósul ásának kockázata

A község helyzeténe k pontos feltérképez ése esélyegyenl őségi szempontb ól. A településen dolgozó szakemberek esélyegyenlős égi ismeretei bővülnek, attitűdjük formálódik. Ismerje meg a település az Esélyegyen lőségi Terv fejlesztéseit a településen Csökken a munkanélk üliek aránya

A település esélyegye nlőséggel kapcsolat os adatainak összegyűjt ése Képzés, tréning szervezése

Nem jut az önkormányz at adathoz

Szépül a település környezete A fogyatékos személyek ellátásának biztosítása

A kockázat következ ményének súlyosság a (1-3) 3

A kockázat bekövetke zésének valószínűs ége (1-3)

A kockázat elhárításána k, kezelésének tervezett módja

1

Együttműköd és az adatszolgáltat ókkal. (KSH, Munkaügyi központ)

Nincs megfelelő forrás a képzés biztosítására .

1

1

Összevont képzés, pályázati forrás felkutatása.

Lakossági Fórum, honlap fejlesztés, kiadvány

Közömbössé g, érdeklődés hiánya

2

1

Érdeklődést felkeltő kiadvány

Új vállalkozá sok támogatás a Pályázato k

Nem csak helyi munkavállal ót foglalkoztat Nincs megfelelő pályázati lehetőség Önrész hiánya. Kevés forráshoz jut a község

3

1

Előnyben részesítés azonos képesítés esetén.

2

2

Prioritások felállítása

3

2

Prioritások felállítása

Falugond nok szolgálat, akadálym entesítés

38

9. Konzultáció, nyomon követés és nyilvánosság biztosítása Nagyszentjános Község Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Nagyszentjános Község Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Fórumot állít fel és működtet. A Települési Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: - települési önkormányzat képviselői - önkormányzati intézmények, szolgáltatók képviselői: óvodavezető, iskola igazgatója, védőnő, háziorvos, gyermekjóléti szolgálat képviselője. - helyi vállalkozók - civil partnerek képviselői - munkacsoport tagjai A Települési Esélyegyenlőségi Fórum feladatai: -

A Települési Esélyegyenlőségi Program megvalósulásának nyomon követése, dokumentálása

-

a kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata, a szükséges beavatkozások meghatározása, beépítése az Akciótervbe

-

a Települési Esélyegyenlőségi Program évenkénti aktualizálása

-

az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

-

a Települési Esélyegyenlőségi Program és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, társadalmi konzultációra bocsátása

Az

Akciótervben

megjelenített

intézkedések

részletes

tartalmi

kidolgozása,

a

megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület képviselőinek aktív részvételével, az e célból létrehozott tematikus munkacsoporton belül valósul meg.

39

A munkacsoport feladata, hogy kidolgozzák az egyes feladatok végrehajtásának pontos menetét, valamint ellenőrizzék azok megvalósulását. A munkacsoport tagjai a Települési Esélyegyenlőségi Fórumnak is a tagjai. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósulásának nyomonkövetését az évente elvégzett felülvizsgálat biztosítja. A felülvizsgálatot a munkacsoport végzik el. Felelős: munkacsoport-vezető Határidő: minden év február A Települési Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Nagyszentjános Község Önkormányzata a Programot a közzéteszi, az egyes intézkedések várható és elért eredményeiről a lakosságot tájékoztatja, illetve évente fórumot szervez. Felelős: Határidő:

Települési Esélyegyenlőségi Fórum vezetője minden év február

Kötelezettségek és felelősségi körök Nagyszentjános község esélyegyenlőségi tervének végrehajtásáért a polgármester a felelős. Az ő feladata és felelőssége: - annak biztosítása, hogy a település minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő intézmények, szolgáltatók dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat; - annak biztosítása, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedések végrehajtásához; - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépéseket megtétele, vizsgálat kezdeményezése, a jogsértés következményeinek elhárítása céljából a szükséges intézkedések megtétele

40

Nagyszentjános Települési Esélyegyenlőségi Programja megvalósításának irányításáért a települési önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége: - az Akciótervben tervezett intézkedések megvalósításának irányítása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, koordinálása); - az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése, ellenőrzése; - a Települési Esélyegyenlőségi Fórum munkájának irányítása. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő önkormányzati intézmények és szolgáltatások vezetői: - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek;. - felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; - az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az Esélyegyenlőségi Program kijelölt irányítójának. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az Esélyegyenlőségi Programot, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak. Ennek ellenőrzését az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának felelős irányítója, illetve az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi és szankcionálja.

41

10. A

Érvényesülés, módosítás Települési

Esélyegyenlőségi

Fórum

megvalósulásának

nyomon

követését

a

munkacsoportok éves önértékelése biztosítja. A munkacsoportok önértékelésükben beszámolnak az Akcióterv-ben vállalt intézkedések, valamint az indikátorok teljesüléséről. Minden olyan esetben, amikor a vállalt célok teljesülése elmarad, a munkacsoport köteles kivizsgálni ha a vállalt célok (indikátorok) teljesülése, vagy a tervezett intézkedés megvalósulása elmaradásának okait. Az okokat, valamint a lehetséges és szükséges további beavatkozásokat a beszámolóban rögzíti. A munkacsoport a vállalt célok teljesülésének vizsgálata, vagy további beavatkozások tervezése során az érintett szakmai és társadalmi partnereket bevonja, számukra véleményformálási, konzultációs lehetőséget biztosít. Felelős: munkacsoport-vezető Határidő: minden év február A munkacsoport éves beszámolóikat a Települési Esélyegyenlőségi Fórum elé terjesztik, mely a beszámolókat megvitatja és jóváhagyja, amennyiben szükséges, az Települési Esélyegyenlőségi Programot kiegészíti illetve módosítja. Felelős: Települési esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: minden év február

42

11.

Elfogadás módja és dátuma

Nagyszentjános Község Települési Esélyegyenlőségi Programját szakmai és társadalmi megvitatását követően Nagyszentjános Község Önkormányzatának képviselőtestülete megvitatta, és 6/2012 (II.9.)sz. határozatával elfogadta.

Nagyszentjános Község települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2012. február 15-én lép hatályba.

…………………………………………. Friderics Cecília polgármester

43