NAGYMAROSI KITTENBERGER KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

NAGYMAROSI KITTENBERGER KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NAGYMAROS, FEHÉRHEGY 2. (OM: 032423)

PEDAGÓGIAI PROGRAM és

Helyi Tanterv

2013.

Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK Mellékletek jegyzéke: ............................................................................................................................................ 4 Függelék jegyzék:.................................................................................................................................................. 4 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................................. 6 ISKOLÁNK BEMUTATÁSA.................................................................................................................................... 8 Iskolánk története.................................................................................................................................................. 8 Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai....................................................................................................... 9 Iskolánk személyi és tárgyi feltételei ................................................................................................................. 10 Iskolánk hagyományai ........................................................................................................................................ 11 1.

ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA...................................................................................................... 15

1.1

Alapelveink ............................................................................................................................................... 15

1.2

Nevelési értékeink .................................................................................................................................... 16

1.3 Nevelési célok, feladatok......................................................................................................................... 16 1.3.1 A célok elérését szolgáló eszközök, eljárások ........................................................................................... 17 1.4 1.4.1 1.4.2 1.4.3

A személyiségfejlesztés feladatai ........................................................................................................... 18 Az értelmi nevelés fejlesztése .................................................................................................................... 18 A szociális képességek fejlesztése ............................................................................................................ 19 Az egészséges, kulturált életmódra nevelés, az önfejlesztés..................................................................... 20

1.5 1.5.1 1.5.2 1.5.3 1.5.4 1.5.5

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................... 21 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai:...................................................................... 21 Közösségi életre nevelés ........................................................................................................................... 22 Erkölcsi nevelés ......................................................................................................................................... 23 Munkára nevelés ........................................................................................................................................ 24 Hazaszeretetre nevelés.............................................................................................................................. 24

1.6

Nevelési célok, értékek kialakítását, elérését szolgáló egyéb tevékenységi formák ........................ 25

1.7 1.7.1 1.7.2 1.7.3 1.7.4

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje............. 25 A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységek.................................................. 25 Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................................................. 26 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek ............................................... 26 A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek ................................................................. 27

1.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ...................................................................... 27 1.8.1 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek .............................................................................................. 28 1.9

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógia tevékenységek......................................... 28

1.10

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ................................................... 30

1.11

Intézményünk egyéb kapcsolatai............................................................................................................ 31

2.

ISKOLÁNK KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA................................................................................ 32

2


Pedagógiai Program

2.1

A környezeti nevelés céljai, feladatai ..................................................................................................... 32

2.2

A megvalósulás munkaformái, módszerei, eszközei ............................................................................ 35

3.

ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................. 36

3.1

Az egészségneveléssel kapcsolatos célok, feladatok .......................................................................... 36

3.2

A mindennapos testedzés feladatai........................................................................................................ 38

3.3

Lelki egészségre nevelés feladatai ......................................................................................................... 39

3.4

Drogprevenció .......................................................................................................................................... 40

3.5

A szociális egészség nevelésének feladatai.......................................................................................... 41

4.

ISKOLÁNK HELYI TANTERVE................................................................................................................. 43

4.1

A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................. 43

4.2

Az iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.............. 45

4.3

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.................................................................. 46

4.4

A továbbhaladás feltételei magasabb évfolyamokon............................................................ 47

4.5

Az értékelés rendszere ............................................................................................................. 48

4.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái: továbbá a tanuló teljesítményének, értékelésének és minősítésének formái............................... 49 4.7

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................. 50

4.8

Szöveges értékelés ................................................................................................................... 50

4.9

Szöveges értékelésből átmenet az osztályzásba................................................................... 51

4.10 A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei...... 54 4.11 A napközi otthon tanulmányi munkájának elvei .................................................................... 58 4.12 Mindennapos testnevelés ........................................................................................................ 59 4.13 Egészségfejlesztés, a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások ..................... 59 4.14 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 61 4.15 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv......................... 62

ZÁRADÉK ................................................................................................................ 63 Nemzetiségi Pedagógiai Program és Helyi Tanterv........................................................................69 Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve...........................................89

3


Pedagógiai Program

Mellékletek jegyzéke: 1. sz. melléklet: Jelenléti ív a nevelőtestületi értekezleten való részvételről .................. 65

Függelék jegyzék: 1. sz. függelék: Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező............67 és választható óraszámai Az iskola tantárgyi Helyi Tanterve 1-8. évfolyamig, valamint a Német nemzetiségi nyelv Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve 1-8. évfolyamig külön kötésben található, mely szoros tartozéka a Pedagógiai Programnak.

4


Pedagógiai Program

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

Az iskola pedagógiai programját: • véleményezte a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, az iskola egészségügyi szolgálata és az Intézményi Tanács • egyetértési jogát Önkormányzat

gyakorolta

a

Nagymarosi

Német

Nemzetiségi

• elfogadta az iskola nevelőtestülete • jóváhagyta az intézmény vezetője.

A nevelőtestület döntése értelmében a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja Érvényes: 2013. szeptember 01-től A pedagógiai program módosításának körülményei: A pedagógiai szükségessé

program

átdolgozása

törvényi

változások

miatt

Nyilvánosságra hozatala: Nevelőtestületi értekezleten Szülői értekezleten. Hozzáférhetőség: -

A tanári és igazgatói szobában

-

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szobi Tankerületén

-

Iskola Honlapján.

Fábián Szabolcs igazgató 5

vált


Pedagógiai Program

Bevezető „Nekünk mégis csak elsősorban a jövő a fontos, a tradíció nem öncél előttünk. Nem akarunk belecsontosodni elért életformákba, nem akarunk a rohanva növő és fejlődő élet elé gátakat emelni… Mi a folytonosságot akarjuk. Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának, és segítsenek meghódítani a jövőt; de főként azt, hogy ne kelljen a mának újra és újra megállnia olyan feladatok előtt, amelyeket már a múlt megoldott.” Kner Imre

A köznevelési törvény szabályozásából következően iskolánkban a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program, mint az iskola pedagógiai stratégiai terve, hosszú, illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai programhoz az éves munkatervben évente meghatározzuk az aktuális célokat, és az ehhez kapcsolódó feladatokat.

A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: • Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25. • A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) • 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása • 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésétől és alkalmazásáról • 229/2012. (VII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 32/2012. (X:8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai oktatásának irányelve kiadásáról • 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről. • 2012. évi CXXIV. törvény módosult előírásai a közoktatási törvény módosításáról • az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és aktuális módosításai (2010.LXXI.) • az intézmény Alapító Okirata. • 17/2013. (I.31.) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról • 73/2013. Kormányrendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról. 6


Pedagógiai Program

A pedagógiai program magába foglalja • • • •

a nevelési programot egészségnevelési programot környezetnevelési programot a helyi tantervet

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

Olyan iskolát szeretnénk: • • • • •

ahová a gyerekek szívesen járnak, mert szerető, megértő és motiváló légkör veszi körül őket, ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő módszerekkel tanulhatnak, ahol a tanulók képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat.

7


Pedagógiai Program

Iskolánk bemutatása

Iskolánk története 1717-től kezdve ismerjük a nagymarosi kántortanítók neveit, akik az egyházközség iskoláiban tanítottak. 1884-ben 5 tantermes iskolát működtetett az egyház. 1909. november 1-től már – Állami Elemi Népiskolaként – a minisztérium hatáskörébe tartozott a 12 tanítós magyar tannyelvű intézmény. 1915-ben költözött a mai felső iskola épületébe. (Az iskola épületét 1913-14-ben teljes egészében állami finanszírozással emelték a község pontos adótervteljesítésének jutalmaként, Dr. Sváb Gyula miniszteri tanácsos tervei szerint.) 1916-tól Állami Polgári Fiúiskola is működött Nagymaroson 1936-ban létesült az Árpádházi Szent Margit Római Katolikus Polgári leányiskola 1948. augusztus 6-án kelt a VKM 92.521/1948. sz. rendelete az államosításról és a három iskola egyesítéséről. Az intézmény neve: Állami Általános Iskola lett. 1964-1969-ig két gimnáziumi osztály érettségizett Nagymaroson. 1984-tól német nemzetiségi nyelvet tanító általános iskolaként működik. 1992 óta évente szakiskolai osztály, valamint 9. nyelvi osztály indult. 1997. május 11-től vette fel az iskola Kittenberger Kálmán nevét. 1999-től művészeti oktatás folyik intézményünkben. 2002-től esti gimnáziumi oktatás működik intézményünkben. 2003-tól a 9. nyelvi osztály megszűnése. 2003-tól iskolánk hivatalos elnevezése: Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola. 2013. január 01-től a fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 2013. augusztus 1-től iskolánk hivatalos neve: Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

8


Pedagógiai Program

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola arra törekszik, hogy értékeit megőrizze, és erősítse a rá jellemző specialitásokat: -

az emberi magatartás alapvető értékeinek kiemelése, a német nemzetiségi nyelvoktatás színvonalának további emelése, a tehetséggondozás biztosítása, a hátrányos helyzetű tanulók folyamatos felzárkóztatása, a testnevelési-, és sportmunka erősítése, a hatékony környezetvédelmi tevékenység folytatása, a számítástechnikai oktatás fejlesztése, alsó tagozaton a mély alapkészségek kialakítása a fő cél.

Mindezen célok megvalósításának az alapja, a fegyelmezett és hatékony tanórai munka, a nevelő-oktató tevékenység eredményességének növelése. Az oktatás két épületben zajlik. Mindkét épület Nagymaros központjában helyezkedik el. Tanulóink létszáma 310 fő körül mozog. 16 osztályunk van, évfolyamonként két osztályt indítunk. A gyermekek étkeztetése a Maros Nonprofit Kft. ebédlőjében folyik. A szétaprózottság gondot jelent az iskolaszervezésben. Kötelező nyelvünk a nemzetiségi német, melyet első osztálytól kezdve tanítunk emelkedő óraszámban, felső tagozaton csoportbontással. Alsó tagozatunk nagy hagyománnyal rendelkező „napközi otthonos” formában működik, így szinte 100 %-os a napközis foglalkozás kihasználtsága. Felső tagozaton minden évfolyamon tanulószoba igényelhető. Iskolánkban kiemelt képzőművészet).

szerepet

kap

a

művészeti

oktatás

(zene,

néptánc,

Intézményünkbe érkező tanulási, vagy magatartási zavarokkal küzdő gyermekeink száma évről-évre nő. Ehhez nyújt segítséget a Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztő pedagógusa, gyógypedagógusa, logopédusa, iskolapszichológusa. /2011. szeptember 1-től/. Az immár 98 éves felső iskola patinás, szép épület. Feltételrendszerében viszont nem tudunk a XXI. századi körülményeket teremteni tanulóink számára. Az iskola tárgyi vonatkozású fejlesztése folyamatos feladatnak kell lennie az önkormányzat és az iskolavezetés számára is.

9


Pedagógiai Program

Iskolánk személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést, szakos ellátottságunk 100 %-os. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek, gyermekeiket gondozó (GYED, GYES) kollégáink helyett határozott időre alkalmazott pedagógusok látják el a feladatot. Tantestületünk jól összeszokott, fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. Átszervezés miatt 2004/2005. tanévtől a Pedagógiai Szakszolgálat végzi el a fejlesztő, logopédiai munkákat. Iskolánk technikai dolgozói: 1 fő iskolatitkár, 1 fő karbantartó, 8 fő portás-takarítónő. Tárgyi feltételek Iskolánk két épületben működik. A felső iskola műemlék jellegű épület. Első szintje négy alsós és egy felsős osztálynak, felső szintje 6 felsős osztálynak ad otthont. Az első szinten egy zongora terem és 1 zeneterem fogadja a zenét tanulókat. Főépületben (Fehérhegy 2.) helyezkedik el a vezetőség irodája. Mindkét épület rendelkezik tanári szobával. A felső szinten találhatjuk a fizika-kémia szertárt és a két nyelvi osztálytermet. Az alagsorban a számítógép terem és két technika terem működik. Gyönyörű épületünk állagára nagyon vigyázunk. Sajnos az önkormányzat szűkös anyagi helyzete miatt felújításra évek óta nincs lehetőség. A nyílászárók cseréjére, a világítás korszerűsítésére igen nagy szükség lenne. A „kisiskolában” öt alsós osztály tanul. Itt található a méretében nem megfelelő tornaszoba, mely maximális kihasználtsága ellenére sem biztosítja tanulóink számára a megfelelő testnevelési és sportmunka feltételeit. Szükségünk lenne egy szabályos méretű tornateremre, vagy tornacsarnokra. Osztálytermeink mérete jó, a jelenlegi 22-27 fős osztálylétszámokra megfelelő. Sportudvarunk, játszóudvarunk a tanulók létszámához viszonyítva kicsi, nem biztosítanak egészséges környezetet tanulóink egész napos foglalkoztatásához. A művészeti iskola képzőművészeti terme egy külön épületben található, mely az iskola udvarából nyílik. A tánc tagozatnak a művelődési ház ad helyet.

10


Pedagógiai Program

Iskolánk hagyományai • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Intézményünk 98 éves. Sokszor gondolunk a múltra, ez a gondolkodás azonban a jelennek is szól, s egyben üzenet a jövő felé. Évente bensőséges körülmények között nyitjuk meg a tanévet, fogadjuk az első osztályosokat, és tanévzáró ünnepély keretében zárjuk a tanévet. Nyolcadik osztályos tanulóink hagyományos ballagó ünnepségen búcsúznak iskolájuktól. Színvonalas műsorral emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről. Ünnepségeinken a Himnuszt közösen énekeljük tanulóinkkal. Iskolánk zászlaja jelen van ünnepeinken. A legbensőségesebb ünnepünk a karácsonyhoz kapcsolódó Csillagváró ünnepségünk. Az ünnepélyek megszervezésében is hagyományt teremtettünk. Kiemelt ünnepségeink: március 15-e, október 6-a, október 23-a. Városi ünnepélyeken a képviselőtestület megkeresésére műsort adunk. Osztály szintű rendezvényeink megtartásáról az osztályfőnökök gondoskodnak, Színvonalas műsorral emlékezünk meg a Magyar Kultúra Napjáról, a Zene Világnapjáról, az Ifjú Zenebarátok Napjáról, valamint a Tánc Világnapjáról. Farsangi bált szervezünk. Az alsóbb osztályok osztály keretben, a felsősök közös farsangi bálon szórakozhatnak. A gyermeknapon vidám programot biztosítunk tanulóinknak. Alsó tagozaton az egyik legszebb ünnep az édesanyák, a nagymamák köszöntéséhez kapcsolódik. Színvonalas műsorral és ajándékkal készülnek az osztályok. A környezetvédelmi nevelés érdekében kihelyezett oktatást tartunk: „erdei iskolát” szervezünk alsó tagozaton. A szülőknek és pedagógusoknak tavasszal alapítványi bált rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk. Évente két alkalommal sportnapot tartunk. Évente több alkalommal részt veszünk a területi és országos tanulmányi versenyeken, sportversenyeken és művészeti versenyeken. Június első hetében két-három napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt tanulóink. Minden évben egyhetes sítábort szervezünk tanulóink számára. Hagyományőrzés keretein belül rendezzük meg a Márton napi felvonulást, valamint német nemzetiségi napot tartunk. A szülőknek és óvónőknek nyílt napot szervezünk. Iskolánk névadójáról, Kittenberger Kálmánról minden évben megemlékezünk. A művészeti iskola a félévet és a tanév végét színvonalas vizsgaműsorral zárja. Az utolsó tanítási napot követően nyári tábort szervezünk tanulóinknak.

11


Iskolai elismerések Tanév végén: - „Az év nagymarosi diákja” - „Az év kisdiákja” - „Az iskola kiváló tanulója” - „Az év sportolója” - „Villám Gyula díj” (képzőművészet) - „Az év táncosa” - „Az év zenésze”.

12

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

Osztályfőnöki dicséret

Kiemelkedő közösségi munkáért, tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért

Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tanulmányi munkáért, tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért

Nevelőtestületi dicséret

Példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi eredményért. Kiemelkedő közösségi munkáért.

Igazgatói dicséret

Versenyeken való kiemelkedő szereplésért. Kiemelkedő kulturális/sporttevékenységért

Oklevél (év végén)

Jutalomkönyv (év végén) Kiváló tanuló (8. év végén) „Az év nagymarosi diákja” (fém plakett+könyv+oklevél) „Az év kiváló sportolója” (év végén) /serleg gravírozva+könyv)

Kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért Kiemelkedő közösségi munkáért Kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért Kiemelkedő közösségi, kulturális, sporttevékenységért 8 éven keresztül nyújtott kiváló tanulmányi eredményért Kiemelkedő sporttevékenységért

„Kiváló kisdiák” (4. o. év végén) (oklevél+könyv)

4 éven keresztül nyújtott kiváló tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért

Porcelán plakett „Az iskola kiváló tanulója” (oklevél+könyv)

8 éven keresztül nyújtott kiváló tanulmányi eredményért

„Villám Gyula”díj (év végén) (könyv)

A képzőművészet területén nyújtott kiemelkedő teljesítményért

„Az év táncosa” /táncosai/ (oklevél+könyv)

A néptánc területén teljesítményért

„Az év zenésze” (oklevél+ könyv, vagy, CD)

A zene területén teljesítményért

13

nyújtott

nyújtott

kiemelkedő

kiemelkedő


NEVELÉSI PROGRAM

14

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

1. Iskolánk nevelési programja

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

1.1

Alapelveink

Tudjuk, a teljesség igényével nem lehet felsorolni mindazokat a tényezőket, pedagógiai elveket, amelyek megléte, érvényesülése pozitív irányban befolyásolják munkánk eredményességét. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy iskolánkban a következő pedagógiai alapelvek minél magasabb szinten történő megvalósítására, érvényesítésére törekszünk: -

-

-

az egyenrangúság elve, a tanuló emberként való tisztelete, a pedagógusi vezető szerep megvalósulásának a fontossága, az életkori és egyéni sajátosságok mellett a közösség igen erőteljes hatásának a figyelembe vétele, (a közösségek biztosítanak ugyanis terepet – a pedagógus, vezető, irányító, kezdeményező tevékenysége mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, az önkormányzó képesség kibontakoztatásának), a tapasztalatszerzés és az állandó önfejlesztés szükségességének elve, a bizalom meglétének fontossága, az empátia fontossága, hiszünk abban, hogy minden tanuló a saját szintjéhez képest akar és tud is fejlődni, az alkotó, nyílt, demokratikus iskolai légkör megléte, – szabadságot a rendben, rendet a szabadságban-, hiszen ez a hatékony, minél eredményesebb oktatónevelő munka alapvető feltétele a jó munkafegyelem mellett, a komplexitás elve, a nevelés és az oktatás egységes, egymástól el nem különíthető tevékenység, meghatározó a szülői házzal való jó kapcsolat, együttműködés, az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése folyik.

15


1.2

Pedagógiai Program

Nevelési értékeink

A nevelőtestület által fontosnak tartott, a gyermekek felé közvetítendő értékek: • • • • • • • • • • • • • • •

1.3

Az erkölcs, mint az emberi társadalom legfőbb erénye. Az élet tisztelete, védelme. A tanulás megszerettetése, a kitartó tanulás, mint munka a tudás megszerzésének folyamata. Humanista értékrend, a jóra, az emberségességre való készség, egymás segítése, megbecsülése, az önzés leküzdése, tevékeny közösségi munka. A demokratikus embereszmény, a demokratikus magatartás, mint értékrend. Harmonikus személyiség. Testi, lelki tényezők összhangja, reális önismeret, türelem, megértés. Az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat. Az élet tisztelete, az egészség értékelése, természetszeretet, környezettudatos gondolkodásmód. Igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség. Nemzeti kultúránk értékei, nyitottság az egyetemes emberi kultúra iránt. Hazaszeretet, nemzettudat, közösségi magatartás /szolidaritás, együttműködés Az anyanyelv szeretete, más népek nyelvének megismerése, tisztelete. Kommunikációs kultúra, mint a tudás és a műveltség alapja. Kulturális igényesség, kapcsolatteremtés, a vitakészség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése. Értelmes, reális célok kitűzése, melyek ösztönzik, sarkallják az embert egész élete folyamán. Barátságos, meleg légkör megteremtése. Nagymarosnak, mint a Dunakanyar kincsének tisztelete, védelme.

Nevelési célok, feladatok

Célok • •

•

•

Iskolánkban olyan légkört teremteni, amely biztosítja a korszerű műveltség elsajátítását, s otthonos körülmények között lehetővé tegyük az ismeretek elmélyítését, a tehetséggondozást, és a felzárkóztatást. A tanulók harmonikus személyiségfejlődésének segítése, hogy képesek legyenek az egyetemes emberi értékek – mint a szeretet, türelem, megértés, a segítségre szorulók támogatása – felismerésére és ezen értékek érvényesítésére. A tanulók felkészítése a magasabb iskolafokon való helytállásra, hogy tanulmányaik befejezése után képesek legyenek eligazodni a társadalom állandó változásaiban, s képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz, megtalálják boldogságukat, boldogulásukat. Hogy az alsó tagozaton átvezessük a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységébe.

16


• • • •

• •

Pedagógiai Program

Hogy a gyermekekkel és a szülőkkel együttműködve toleráns, kulturáltan viselkedő, kreatív, önmagával és környezetével szemben is felelős, egészséges személyiségű tanulókat neveljünk. Hogy a gyermekeket fogékonnyá tegyük a saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Hogy teret adjunk a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának. Olyan demokratikus szellemű iskolát hozzunk létre, amelyben a tanulás erőfeszítést kívánó, de örömet is jelentő alkotó tevékenység, ahol felkeltjük a tudás iránti vágyat, ahol a gyermek felfedezheti az alkotás örömét, és hozzásegítjük ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként is csinálni szeretne. Hisszük, hogy iskolánkban a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló, tanár egyaránt. Hogy fenntartsuk színvonalas nevelési, oktatási tevékenységünk személyi feltételeit, minden eszközzel segítsük a pályakezdő és pályájuk végéhez közeledő pedagógustársainkat. Lehetőségeinkhez mérten folyamatosan fejlesszük színvonalas munkánk személyi és tárgyi feltételeit, hogy szép, esztétikus, nyugodt kiegyensúlyozott környezetben tudjuk tanítványainkat nevelni, oktatni.

Önmagunkra nézve különösen betartandó követelménynek tekintjük a szakmai igényességet, a munkafegyelmet, az etikus magatartást, az egymás közötti, a tanulókhoz, a szülőkhöz fűződő kapcsolatainkban a türelmet, a megértést, a segítőkészséget, a tiszteletet. 1.3.1

A célok elérését szolgáló eszközök, eljárások

Szabad és irányított beszélgetés • • • • • • • •

Felvilágosító, tudatosító munka, meggyőzés

elérhető közelebbi és távolabbi célok megjelölése egyéni és csoportos beszélgetések a tanórai tananyagtartalmaknak, mint lehetőségeknek kihasználása az osztályfőnöki órák lehetőségei spontán és tervezett beszélgetés a napköziben előadások, meghívott előadók felmérések, attitűdvizsgálatok, azok elemzése, a feladatok megjelölése kulturált viták Pozitív megerősítés

• • • • •

Dicséret, biztatás, elismerés

bizalomteljes osztálylégkör kialakítása minden pozitívan értékelhető cselekedet, tett elismerése testbeszéd használata (mosoly, tekintet, mozdulatok, testközelség kisiskolásoknál) hagyományok kialakítása hagyományos kitüntetések tanév végén jutalmazások az évközi versenyeken, rendezvényeken

17

a


Mintanyújtás • • • • • •

Példakép, eszménykép

nevelői példaadás, pozitív kortársminták, magatartásmodellek bemutatása a pozitív személyiségek elismerése irodalmi, történelmi példák felhasználása dramatikus tevékenység, szerepjátékok, azok értékelése a tantermek esztétikus, célszerű dekorálása az iskola esztétikai képe Kényszerítő eljárások, melyek a negatív viselkedés kialakulását akadályozzák

• • • • • •

• • • • • • •

intézkedési

tervben

A személyiségfejlesztés feladatai

1.4.1

•

Követelés, büntetés, ellenőrzés

következetes, egységes nevelői stílus rendszeres ellenőrző munka a felelősi rendszer, az ügyeleti rendszer működtetése tisztasági verseny a házirend érvényesítése a nevelési felmérések eredményeire épülő, az megfogalmazott elvárások számonkérése

1.4

•

Pedagógiai Program

Az értelmi nevelés fejlesztése

A megismerési vágy fejlesztése. /Tudatosuljon tanítványainkban, hogy a tudás érték, amit, erőfeszítést kívánó, ugyanakkor örömet is jelentő tevékenység útján szerezhetnek meg./ A tanulás a legfőbb kötelességük, amihez erőkifejtésre, fegyelemre, akaratra van szükségük. Tanulóink felkészítése a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. Megtanítani őket az önálló ismeretszerzés módjára, azok gyakorlati alkalmazására. Az önálló és örömteli ismeretszerzés kifejlesztése, a megfigyelőképesség fejlesztése, sokoldalúság igényeinek kialakítása. A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. A tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete. /Ennek érdekében megtanítjuk tanulóinkat tanulni./ Képessé tenni őket az önálló ismeretszerzésre, önművelésre. A reális önértékelés, az önmagukkal való szembenézés igényének kialakítása.

18


Pedagógiai Program

A tanulási motívumok fejlesztése • • • • •

a tanulók képességének, érdeklődési körének megismerése a játékos módszerekkel a motiváció kialakítása használata a kreativitás fejlesztése a jó teljesítmény iránti vágy felkeltése a tanulási kötelességtudat kialakítása, a belső igényszint kialakítása

A képességfejlesztés feladatai • • • • • • • • • • •

a tanulási kommunikáció fejlesztése, kialakítása a vizuális jelrendszerek elsajátíttatása, gyakoroltatása megfelelő nyelvi szint kialakítása beszéd és beszédértés képességének, az írásképességnek /íráskészség + fogalmazási készség/, olvasási képesség /olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás / kialakítása a kommunikációs képesség kialakításának segítése idegen nyelvi, elsősorban a beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése az informatikai képesség kialakításának elősegítése a gondolkodási képességek kialakítása viszonyítások, osztályozások, lényegkiemelések, általánosítások ismeretek rendezése, összefüggések kiemelése, törvényszerűségek levonása, melyek problémamegoldó tevékenységgel alakíthatók az elvont gondolkodás fejlesztése

A tanulás tanítása – önálló tanulásra nevelés • • • • • •

tanulási képességek kialakítása, begyakoroltatása az ismeretek rögzítése, rendszeres ismételtetése a különféle tanulási módok váltogatása a hatékonyság fokozása érdekében a gyermeki öntevékenység optimális feltételeinek megteremtése speciális feladat megoldási módszerek gyakoroltatása az elvont gondolkodás fejlesztése

1.4.2

A szociális képességek fejlesztése

Célunk, hogy tanulóinkat olyan életvitelre neveljük, melyben megtalálják, és fejleszteni tudják önmagukat, ugyanakkor a közösségben a segítő együttműködést tudják és akarják gyakorolni. Ennek érdekében alaposan meg kell ismerni tanulóinkat, kapcsolataikat, a közösségen elfoglalt helyüket, együttműködő készségüket. Ez az ön- és közösségfejlesztő folyamat csak olyan légkörben alakulhat ki, ahol a személyes kapcsolatok bizalomra épülnek, az összetartó erő pedig a szereteten, a kötődésen, egymás elfogadásán alapul.

19


Pedagógiai Program

Feladatok: • • • • • •

a szabályok betartásának megkövetelése, a szabálytudat kialakítása kellő szociális mintaadással a helyes egyéni értékrend kialakulásának elősegítése az együttműködési készség, a tisztességes versengés kialakítása örömet jelentő együttes tevékenykedtetés, a segítőkészség fejlesztése a közös érdekek fontosságának felismertetése gyakori érzelmi kontaktus, helyzetek teremtése, mely lehetőséget ad pozitív érzelmi megnyilvánulásokra

1.4.3

Az egészséges, kulturált életmódra nevelés, az önfejlesztés

Ki kell fejleszteni a tanulók igényét a tiszta környezet, a rendszeres testápolás, és az egészséges életfeltételek iránt. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az osztályok, folyosók és mellékhelyiségek tisztaságára. Megismertetjük tanulóinkkal a mintaszerűen egészséges életmód ismérveit. Kialakítjuk a tanulói önértékelés rendszeressé válását a nevelő munkánk során. Célunk, hogy az egészséges életmód belső szükségletté váljon.

Az önvédő képességek fejlesztése • • • • • • • • • • • • • • • •

az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások kialakításának segítése /testi, lelki egészség fenntartása / a balestek megelőzése, elhárítása az egészséges bizalmatlanság kialakítása, hogy semmilyen téren ne válhassunk embertársaink áldozatává az önellátó képességek fejlesztése, önállósulásra nevelés a biológiai szükségletek igényének kialakítása önkiszolgálási képesség a napi mozgásszükséglet helyes kialakítása esztétikai élmények nyújtása/befogadói és önkifejezői képesség előkészítése/ a speciális képességek fejlesztése az alkotóképesség fejlesztése tevékenységgel, cselekedtetéssel tehetséggondozás önszabályzó és önfejlesztő képesség kialakulásának elősegítése feladattudat, kötelességérzet kialakítása folyamatos tevékenység végzésével a tanulók értékeinek, fogyatékosságainak tudatosítása a pedagógus elvárásai, követelése, értékelése útján erkölcsi normák tudatosítása elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása (6-8.évfolyamon)

20


Pedagógiai Program

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.5.1

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai:

A pedagógusok feladatait a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Kiemelt feladatuk: • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztése, • iskolai programok szervezése, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, • a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai: Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakítását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Szülői értekezleteket tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket. • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. • Rendkívüli esetekben órát látogat.

21


1.5.2 • • • • • • • • • •

Pedagógiai Program

Közösségi életre nevelés

Iskolai közösségeket alakítunk ki, melyet a nevelőmunkánk keretének tekintünk. A tanulókkal együtt közös célokat határozunk meg. Meghatározzuk a feladatokat és megszervezzük azokat az életkornak megfelelő tanulói közreműködéssel. Közösen határozzuk meg azokat a normákat, ami szerint kialakítjuk a viselkedésformákat és azok megtartását. Minden eszközzel segítjük tanulóink iskolához való kötődését. Tanulóinktól elvárjuk, hogy ismerjék a társadalmi együttélés szabályait, a merev illemszabályok helyett, derűs, kiegyensúlyozott viselkedést tanúsítsanak. Legyenek szolidárisak, tiszteljék a másságot. Tudatosuljon bennük, hogy minden társadalom létérdeke a rend, a fegyelem fenntartása. Kapcsolataikat vezérelje a humánum, a figyelmesség, a jóindulat. Váljanak érzékennyé környezetük iránt. A kis közösségek kialakítása és formálása adja majd a nagy közösségek formálásának, tiszteletben tartásának igényét.

Feladataink Közösségfejlesztés a tanórán • • • • • • • • • •

demokratikus légkör, tanrend kialakítása, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a szabályok kiszámíthatók és egyértelműek közös célok, értékrendek kialakítása, s azok elfogadtatása közös feladatok tervezése, azok számonkérése segítőkész magatartás kialakítása /beteg, fogyatékos, sérült társaik/ elfogadása kölcsönös segítségnyújtás a tanulmányi munkában a tanulók kezdeményezésének, közösségi cselekvéseknek pozitív elismerése ismeretek elsajátíttatása, melyek megalapozzák a nemzeti öntudatot, elmélyítik a hazaszeretetet személyes felelősség, környezetkímélő szemlélet, magatartás kialakítása, tapasztalatok szerzése a környezeti konfliktusok kezelésére a fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása az iskola hagyományainak ápolása

Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységeken • • • • • • •

feladatrendszer kialakítása már az iskolába lépés kezdetén, a felelősi feladatok továbbfejlesztése egymás segítése, ellenőrzése a gyengébb társak segítése a tanulmányi munkában bőséges lehetőség nyújtása a közös játék és munka örömének átélésére, mely erősíti az együvé tartozást a napközi otthonban irányított játék, céltudatosan kiválasztott játékeszközök használata játszóházak, kézműves foglalkozások szervezése sportversenyek szervezése 22


• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Pedagógiai Program

közös séták, kirándulások délutáni tevékenységek közös környezetünk szebbé tételében kulturális programok /mozi és színházlátogatások, hangversenyen való részvétel/ aktivitásra, kezdeményezőkészségre való ösztönzés a közösséghez fűződő érzelmi szálak erősítése szakköri munka jól kialakított hagyományaink ápolása iskolai ünnepélyeink /állami ünnepeink, osztály szintű megemlékezések, Csillagváró, osztályrendezvényeink, farsang, anyák napja, gyermeknap, Kittenberger Kálmán emlékünnepség, nemzetiségi napok/ a mindennapos testedzés megvalósítása, sportolási lehetőségek biztosítása a délutáni sportköri foglalkozásokon a környezeti és az egészséges életmódra nevelés, vetélkedők, kirándulások, nyári táborozások, erdei iskolák szervezésével a művészeti iskola tagozatainak /zene, tánc, képzőművészet/ látogatása a szabadidő tervszerű irányítása /megtanítjuk tanítványainkat arra, hogy önállóan is képesek legyenek szabadidejüket ésszerűen megszervezni, értékesen felhasználni/ A közösségfejlesztést, a szabadidős tevékenységet segítő diák önkormányzati munka feladatai közös érdekeken alapuló célok megjelölése hagyományon alapuló közösségi munkálatok, újabb hagyományok teremtése a közösség iránti felelősségérzet fejlesztése a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése demokratikus viselkedési norma kialakítása, fejlesztése átgondolt, kulturált véleménynyilvánításra nevelés

1.5.3

Erkölcsi nevelés

A 2011. évi CXC. törvény értelmében a 2013. szeptember 1-től az állami általános iskolákban kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra, vagy az e helyett egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan óra. Az erkölcstan órát vagy az e helyett választható hit-és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon fakultatív hittan oktatás folyik kifutó rendszerben. Céljaink: • • • •

Tanulóink tiszteljék az egyetemes emberi értékeket, azonosuljanak azokkal. A különféle erkölcsi helyzetekben jól tudjanak dönteni, gyakorolják a humánumot, egymás segítését, elfogadását. Tiszteljék az emberi méltóságot. Tudják felismerni a jó és a rossz, az igaz és hamis, az értékes és az értéktelen közti különbségeket.

23


Pedagógiai Program

Feladataink: • • • •

Olyan erkölcsi helyzetek teremtése, mely alkalmat ad az alapvető emberi értékek gyakorlására. A döntési és ítélőképesség fejlesztése Jellembeli és akaratbeli tulajdonságok fejlesztése. Az önfegyelem fejlesztése, önismeretre nevelés, felelősségteljes magatartás kialakítása.

1.5.4

Munkára nevelés

Céljaink: • • • •

Tanulóink legyenek tudatában annak, hogy az ő munkájuk a tanulás, amit a legjobb képességeik szerint kell végezniük. Érezzék, a tanulás a legfőbb kötelességük, végezzék munkájukat pontosan, derűsen. Tudják azt, hogy a munkavégzéshez erőkifejtésre, fegyelemre, akaratra van szükség, legyenek birtokában az erre irányuló tulajdonságoknak. Törekedjenek arra, hogy legjobb tudásuk szerint, önállóan végezzék feladatukat.

Feladataink: • • •

a tanuláshoz, a munkához való helyes viszony kialakítása a munkavégzésben rejlő örömök, a jó munka eredményének bemutatása a szellemi és fizikai munka közötti különbségek és azonosságok bemutatása

1.5.5

Hazaszeretetre nevelés

Céljaink: • • • • • • • •

Tanulóink becsüljék a múltat, tiszteljék nemzeti céljainkat, törekedjenek demokratikus módszerekkel azok elérésére. Legyenek tisztában azzal, hogy kultúránk az európai kultúra szerves része. Tartsák tiszteletben ereklyéinket, jelképeinket, közösségi szokásainkat. A közösségi életre nevelés elsősorban a saját közösség, saját környezet alakításával, megismerésével kezdődjön. A kis közösségek kialakítása és formálása adja majd a nagy közösségek formálásának, tiszteletben tartásának igényét. Értsék és fogadják el a Himnusz és a Szózat üzenetét, tiszteljék jeles őseink példáját. Ismerjék meg a művészetet, a művészeti értékeket, köztük a népművészetet, mint nemzetünk értékes örökségét, ápolják a hagyományokat. Becsüljék meg a velünk élő és szomszédos népeket és azok kultúráját.

24


Pedagógiai Program

Feladataink: • a hazai táj, a szülőföld szeretete, védelme • az ünnepélyeken való helyes magatartás kialakítása • a néphagyományok ápolása • országunk területén élő nemzetiségek sajátosságainak, hangsúlyozása, a közös múlt összetartó erejének tudatosítása 1.6 Nevelési célok, értékek tevékenységi formák

kialakítását,

elérését

értékeinek

szolgáló

egyéb

A napközi otthon, és a tanulószoba a tanítási-tanulási tevékenységet kiegészítő speciális terület, ahol nevelést, tanulást, foglalkoztatást, gondozást és étkezést biztosítunk az arra rászoruló, illetve az arra igényt tartó tanulók részére. A csoportok szervezése az alsó tagozaton homogén osztályokban, felső tagozaton két tanulószobai csoportban történik. A tanulmányi munka, a játékfoglalkozások és a neveléshez, értékeléshez kapcsolódó tevékenységi formák színvonalas szervezését e terület legfőbb feladatainak tekintjük. Így a foglalkozásokon gondoskodunk a másnapi felkészülésről, a házi feladatok elvégzéséről, az ismeretek elmélyítéséről. A tanulmányi munka alatti differenciált foglalkozások a gyengébb tanulók felzárkóztatását szolgálják.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tevékenység helyi rendje 1.7.1

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységek

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. A beilleszkedési, magatartási zavarok egyre erőteljesebben jelentkeznek, az egyébként is problémával küzdő tanulóknál. Nincs igazodási pontjuk, nem találják helyüket az értékvesztett családokban, az értékvesztett környezetben. Feladataink: • a zavar észlelése után az okok feltárása • szoros, folyamatos együttműködés a szülői házzal a helyi nevelési tanácsadóval, a tanár kollégákkal, az iskolapszichológussal • sokoldalú foglalkoztatás, a gyermek bevonása az osztályközösség életébe • a tanuló megbízása speciális feladatokkal, mely számára elvégezhető, sikerélményt nyújtó • olyan tevékenységforma kiválasztása, amelyben jól érzi magát a tanuló, és elég ügyes ahhoz, hogy sikert érjen el /jó lehetőség erre a munka, a sport, a játék, valamint a művészeti iskola ágazatai/ • a sportolás - feszültségoldó hatása mellett - jó lehetőséget ad a közösségi

25


• • • •

Pedagógiai Program

normák, a szociális viszonyok megtapasztalására felzárkóztató munkában való részvétel biztosítása, egyénre szabott feladatok, napközis, illetve tanulószobai ellátás biztosítása a magántanulói státuszba került tanulók segítése, helyzetük nyomon követése olyan esztétikai élmények nyújtása, mely jó hatással van a tanulók lelki életére olyan tevékenységformák biztosítása, amely segíti a tanulót abban, hogy el tudja fogadni önmagát.

1.7.2

Sajátos nevelési igényű tanulók

Sajátos nevelési igényű tanuló az, aki az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Az integráció olyan nevelésszervezési forma, amely speciális nevelési szükségletű tanulók számára az adott körülmények között lehetővé teszi, hogy a lakóhelyükön saját korosztályukba tartozó, hasonló eltéréseket nem mutató tanulókkal együtt vehessenek részt az intézményes nevelésben. Az integráltan oktatott gyermek nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban történik. Iskolánkban az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása folyik integráltan: • beszédfogyatékos tanuló • pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló • mozgásszervi fogyatékkal küzdő tanuló. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja az egyéni fejlesztő foglalkozásokat. 1.7.3 • • • • • • • • •

A tanulási kudarcnak tevékenységek

kitett

tanulók

felzárkóztatását

segítő

A beiskoláztatás után, a tanév elején komplex szűrővizsgálattal a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, majd kapcsolatfelvétel a szülői házzal. A szülők tájékoztatása után, a tanuló megfelelő intézménybe (nevelési tanácsadóba vagy szakértői bizottsághoz) való irányítása vizsgálat céljából. A vizsgálat csak a szülő hozzájárulásával történhet. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, szükség lehet a pedagógus meggyőző munkájára is. A vizsgálat javaslata alapján a tanuló megfelelő intézménybe juttatása, vagy helyben történő ellátása a fejlesztő osztályban első évfolyamon, ill. egyéni fejlesztés keretében. A sajátos nevelési igényű tanulók estében a tanulási folyamat minden szakában, így az ellenőrzésben és az értékelésben is figyelembe kell venni a hivatalos szakvélemény ajánlásait. Fejlesztő munka – fejlesztő pedagógus alkalmazásával – az alsó tagozaton, különösképpen az alsó tagozat kezdő szakaszán. Folyamatos együttműködés a szülői házzal. Folyamatos együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal. Differenciált óraszervezési forma /a gyengébben haladók számára teherbíró

26


• • • • • • •

Pedagógiai Program

képességüknek megfelelő feladatsorok összeállítása/. Egyéni foglalkozások, korrepetálások alkalmazása. Nyelvi és matematikai csoportbontás a felzárkóztatás érdekében. Kiegyensúlyozott érzelmi viszony kialakítása a pedagógus és a gyermek között. Nyugodt légkör biztosítása a tanuló környezetében. A tanuló bevonása a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokba. Célirányos, gazdag játékprogramok tervezése, szervezése. A köznevelési törvényben biztosított jogok megismertetése a szülőkkel, e jogok alkalmazása /pl. egyéni továbbhaladási ütem, az évfolyamismétlés lehetősége szülői kérés alapján /.

1.7.4

A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Az iskolai tanítási-tanulási folyamat során kiemelten fontos a tanulók tehetségének felismerése, annak kibontakoztatása, a tehetséggondozás, valamint a tanulók egyéni képességeihez, fejlettségéhez igazodó egyéni fejlesztés. E célok eléréséhez az alábbi tevékenységeket sorolhatjuk: • művészeti képzés biztosítása • német nemzetiségi nyelv oktatása első osztálytól kezdve emelt óraszámban • felső tagozaton a nyelv, a matematika, a magyar nyelv-és irodalom, a fizika, és a kémia tantárgyak csoportbontásban való oktatása • számítástechnikai képzés hatodik osztálytól kezdve • könyvtári órák a tanórákon, a napközis foglalkozásokon • házi és országos levelező versenyek, melyek egész éven át folyamatosan ellátják a tanulókat képességüket fejlesztő feladatokkal • szabadidős foglalkozások • szakkörök • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. 1.8

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Elsődleges feladatunk a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány okainak feltárása, a hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ütemezése. Különösen fontos, hogy állandó figyelemmel kísérjük tanulóink életének alakulását, a hátrányokat igyekezzünk enyhíteni, hogy a súlyosabb következményeket meg tudjuk előzni. Ennek a feladatnak a megoldását iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: • felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése • egyéni foglalkozások különösképpen az alapozó tantárgyak és az idegen nyelv esetében • szakkörök szervezése az érdeklődési köröknek megfelelően • házi és levelező versenyeken való részvétel • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon, egyéni elbeszélgetés alkalmával • motiválás arra, hogy a tanuló napközis, illetve tanulószobai ellátásban részesüljön, szükség esetén az étkezési díj kifizetéséhez nyújtott segélyezés • a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása, ingyenes 27


• • • • • • • • • • • • •

Pedagógiai Program

tankönyvellátás biztosítása táborozási, kirándulási hozzájárulások, alapítványi díjak odaítélésének elvi meghatározása kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a családsegítő intézménnyel, egyéb szociális szervekkel egészségnevelési ismeretek beépítése az osztályfőnöki órák anyagába előadások filmvetítés személyes, őszinte kapcsolat kialakítása pályaorientációs tevékenység önismeret kialakítása /személyiségfejlesztés/ egyéni beszélgetése propagandaanyagok felhasználása óralátogatások /iskolalátogatás/ pályaválasztási szülői értekezlet a tanulók nyomon követése /visszajelzések/

1.8.1

Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek

Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Iskolánk oktató-nevelő munkájában a differenciált és egyéni fejlesztési módszereket alkalmazzuk. Célok: • Az egyenlő bánásmód és a szegregáció-mentesség érvényesülésének biztosítása. • Minden tanuló számára egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, ennek érdekében az oktatás színvonalában, eredményességében meglévő különbségek csökkentése. • A fejlesztő programok megvalósításához szükséges feltételek optimális biztosítása. • A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, partnerekkel. • A HHH tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban a hátrányok kompenzálását segítő fejlesztések, szolgáltatások bevezetésével.

1.9

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógia tevékenységek

Az érzelmi, szociális vagy gazdasági nehézségek miatt hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetbe került családok terheiket önmaguk életvitele által

28


Pedagógiai Program

továbbíthatják gyermekeikre, ezzel társadalmi integrálódásuk ellen hatva. Az így rosszul szocializálódó családok egy nehéz sorsú réteg újratermelődését vetítik elő. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, akinek alapvető feladata a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel és a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a pedagógusok segítése a gyermek-és ifjúságvédelmi munkában. Ezen belül, feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása arról, hogy problémáik megoldása érdekében kihez és hova forduljanak, • családlátogatásokon való részvétel a veszélyeztető okok feltárásának érdekében, • a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése a veszélyeztető okok megléte esetén, • a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, • gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén, • tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén: • • • •

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes • • • • • • • • • •

Pedagógiai Szakszolgálattal, iskolapszichológussal (a 2011-es tanévtől kezdődően), Gyermekjóléti Szolgálattal, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szobi Tankerületével, Polgármesteri Hivatallal, háziorvosokkal, gyermekorvossal, védőnőkkel, a Szülői Szervezettel, az Intézményi Tanáccsal továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • • • •

az óvodában a problémás gyermekek felmérése, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, 29


• • • • • • • • • • • •

Pedagógiai Program

differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése, személyes egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családra, életre történő nevelés, napközi-és tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése: tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok, a tanulók szociális helyzetének javítása: segély, természetbeni támogatás, a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.10 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Nevelésünk, oktatásunk eredményességének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanuló és a pedagógus közösség jól koordinált, aktív együttműködése. A szülők részéről aktív részvételt, őszinte, korrekt véleménynyilvánítást és együttműködő magatartást várunk el. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbiak szerint: • • •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diák önkormányzati felelősök megbeszélésén, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit, a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról a tanítók, szaktanárok folyamatosan /szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban/ tájékoztatják. Hasonló tájékoztatás történik a különféle iskolai, vagy osztály szintű programokról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbiak szerint: • • • •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. szülői értekezletet évi két alkalommal tartunk, szükség esetén rendkívüli esetben bármikor, első osztályokban igény szerint, ismerkedési, iskolatájékoztató közös szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szülei részére a beiratkozás előtt tartunk,

30


• •

Pedagógiai Program

az első osztályok kialakítása után, május hónapban osztály szintű szülői értekezlet tartanak a tanító nénik, pályaválasztási szülői értekezlet szervezünk a nyolcadik osztályos tanulók részére az őszi időszakban.

A szülők és a pedagógusok együttműködését az alábbi területeken kívánjuk fejleszteni: Családlátogatás Feladata: a gyermek családi körülményeinek megismerése. Szülői értekezletek Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása. Fogadóóra Feladata: a szülők és pedagógusok személyes találkozása, egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskola mindennapjaiba, tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. Szülői Fórum Feladata: a szülők tájékoztatása iskola életéről, lehetőséget teremtünk egyéni, személyes elbeszélgetésekre, problémás, kritikus kérdések megbeszélésére. Egyéb: Közös kulturális programokat, kirándulásokat szervezünk.

1.11 Intézményünk egyéb kapcsolatai • • • • • • • •

Iskolánk önállóságának megőrzése mellett olyan külső kapcsolatok kialakítására törekszünk, melyek egyben biztosítják az intézmény nyitottságát is. A jövőben a kapcsolattartás körét bővíteni szeretnénk a helyi egyesületekkel. Az óvodával való kapcsolatunkat a jövőben szeretnénk még szorosabbá fűzni. Diákjaink évente a pályaválasztási időszakban meglátogatják a középfokú intézményeket. Pályaválasztási szülői értekezleten ismerkedhetnek meg a továbbtanulás lehetőségeivel, feltételeivel. A történelmi egyházak hittanóráinak lehetőségét folyamatosan biztosítjuk. Élő kapcsolatot tartunk a sportegyesületekkel. Az egészségügyi, a pedagógiai és a szociális szolgáltatások képviselőivel rendszeresen tartjuk kapcsolatainkat. Az iskolaorvossal és a védőnőkkel igen jó kapcsolatunk van. Szűrő és felvilágosító munkájukkal hozzájárulnak tanítványaink egészségének megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. Az általuk kiszűrt tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatását gyógytornász látja el.

31


Pedagógiai Program

2. Iskolánk környezetnevelési programja Városunkban, Nagymaroson a környezetvédelem mindig is az egyik legfontosabb kérdésekhez tartozott, hiszen településünk a Dunakanyar „fővárosa”. Környezetünk védelmének fontossága tehát a közgondolkodás középpontjában állt. Napjainkra pozitív irányú változás tapasztalható, mely bizonyítja, a környezetvédelemért érdemes, és kell tenni, ha jövőnket biztosítani akarjuk. Iskolánk a város közepén, a vasútállomáshoz közel, esztétikus környezetben található. Évek alatt sikerült iskolánk udvarát zöldövezetes környezetté kialakítani, tovább szépíteni, megőrizni. Erre fogadó kész az iskola nevelőközössége, a testület közel fele intenzíven foglalkozik környezeti kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Munkánkban jó partnerre találunk a szülőkben és a társadalmi szervekben. Tanulóink igénylik a szépet és tenni is képesek érte. 2.1

A környezeti nevelés céljai, feladatai

A környezeti nevelés elősegíti a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását, annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő környezet fennmaradását és az emberi társadalmak fenntarthatóságát. • • • • • • • •

Célunk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek igényesek önmagukra, saját környezetük tisztaságára. Törekedjenek a természetes és épített környezettel való tudatos, és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életre. Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt. Életmódjukban váljék meghatározóvá a természet tisztelete, törekedjenek a környezeti károk megismerésére, és azok lehetőség szerinti megelőzésére. Alakuljon ki kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjuk, önálló ismeretszerzési készségük. Tudják értékelni „elemi szinten” a környezet minőségi változásait. Lássák be azt, hogy az ember feláldozza lakhelyét, bolygóját azért, hogy szükségleteit - gyakran pazarló módon – kielégítse. Vállaljanak kötelezettséget, érezzenek felelősséget egyéni és közös tetteikért. Értsék meg – életkoruk szintjén –, hogy Földünket veszélyeztető problémákat nem lehet egymástól különválasztani, ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Globálisan kell gondolkodni. A probléma nem ismer határokat, nemzetközi összefogásra van szükség.

Feladataink: A célok elérése érdekében olyan feladatokat tűzünk ki tanulóink elé, melyek számukra teljesíthetők, mert így tudjuk őket motiválni, így látják munkájuk eredményét. 32


Pedagógiai Program

A feladatok megvalósítására sok lehetőségünk van a tanítási órákon, a tanítási órákon kívül, a gyermekek szabadidejében. Mindig fontos a tapasztalás, az élményszerűség, a közösségben végzett cselekvő munkáltatás. A környezeti nevelés, minden tantárgyban meg kell, hogy jelenjen, a helyi tantervben és tanmenetekben konkrét feladatok megjelölésével. Erősítenünk kell a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák a témához tartozó ismereteket. Eredményt csak akkor fogunk elérni, ha a nevelőink, az iskola felnőtt dolgozói, és a szülők személyes, jó példával járnak elöl. Különösen nagy a felelősség az osztályfőnöknek, aki ezt a tevékenységet összefogja, irányítja. A talaj védelmével kapcsolatos feladatok: • a talaj képződésének lassú, és pusztulásának gyors folyamatát bemutató ismereterjesztő könyvek tanulmányozása, természetrajzfilmek bemutatása • ismerkedés a komposztálással / a családok bevonása / • kirándulás alkalmával a talajpusztulás és a talajképződés megfigyelése • iskolai elemgyűjtő versenyben való folyamatos részvétel A vizek védelmével kapcsolatos feladatok: • a víz felhasználásának módjai bemutatással, ismeretközléssel • egyszerű vízvizsgálatok, kísérletezések a visegrádi tanösvényeken • takarékos vízhasználatra nevelés • a víz világnapján hajózási, illetve vízi múzeumok látogatása • kirándulások alkalmával forrástisztítás • a vízszennyezés következményeinek bizonyítása természettudományos filmek megtekintésével, a televízió híradásainak figyelemmel kísérésével • városunk folyójának, a Duna megismerése A levegő védelme, a friss levegőn való tartózkodás igényének kialakítása: • megfigyelés a levegő szennyezettségének bizonyítására • a túrázások, kirándulások szervezése (Hangyatúrák) • kerékpártúrák szervezése • a Duna-parti kerékpárút igénybevétele • a levegőt károsító anyagok, tevékenységek megismertetése, azok elutasítása • környezetbarát anyagok, eszközök előtérbe helyezése, használata Az erdő védelmével kapcsolatos feladatok: • az erdő élővilágnak megismertetése, megszerettetése • kirándulások szervezése osztálykeretben, az erdő hasznának tudatosítása • a madarak és fák napjának megünneplése • erdei iskola szervezése Az erdei iskola célja, jelentősége: • A tanulók 5 napot töltenek a szabad természetben, ahol a világ egységes égésszé áll össze, megfigyelhető a környezet harmóniája. • A helyszín a természet és az ember által létesített környezethez igazodik, ahol a tanulók felfedezhetik, megtapasztalhatják a természet, a közösség és egyén kapcsolatát. 33


• •

Pedagógiai Program

Rácsodálkozhatnak a természet nagyszerűségére, bonyolultságára, egészséges életvezetési képességeik fejlődnek. Aktív együttműködő cselekvésre épít, amelyben a közösségi szemlélet erősödik.

Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok: • az állatok megszerettetése, segítése • az állatok világnapján vetélkedők, kisállat bemutatók szervezése • állatmesék, állatregények feldolgozása, a tanulságok levonása • téli madárvédelem, madáretetés az iskolában • a ház körül tartott állatok gondozásának, az állattartás felelősségének kialakítása • környezeti séták szervezése a közelben található állatfarmokra • a Fővárosi Állat-és Növénykert megtekintése / minden tanuló jusson el legalább egyszer általános iskolai tanulmányai során / • a Mezőgazdasági Múzeum megtekintése • a Természettudományi Múzeumi meglátogatása • a visegrádi Mogyoró- hegy meglátogatása A közvetlen környezetünk védelmével kapcsolatos feladatok, tanórán kívüli programok: • esztétikus külsővel várjuk tanulóinkat tanévkezdéskor • a tantermek dekorálása, tantermi élősarkok létrehozása • a diákönkormányzat irányításával, növényekkel és virágokkal díszített belső terek kialakítása és azokat folyamatosan gondozása • tisztasági őrjáratot szervezése, osztályok között verseny hirdetése, jutalmazás évente két alkalommal • az osztály-környezetfelelősök irányító szerepének erősítése • lehetőség szerint természetvédelmi pályázatokba való bekapcsolódás, természetvédelmi játékokban való részvétel • célzatos tanulmányi kirándulások, nyári táborok, erdei iskolák szervezése • délutáni programok keretében évszak és ünnepköszöntő foglalkozások, kézműves foglalkozások tartása, melyeken mód van a népi hagyományok felidézésére, a népi megfigyelések megbeszélésére, ahol el tudjuk mondani azt, hogy a falusi ember életmódja mennyire természetfüggő, természethez igazodó, mely a szemléletformálásnál példa lehet • évente két alkalommal papírgyűjtés, mint újrahasznosítható anyag gyűjtése • a szelektív hulladékgyűjtés beindítása • látogatás Visegrádra, a tanösvény megtekintése Nagymaros természeti értékeinek megismerése: • a városban, illetve környékén található természeti értékek közül legalább néhánynak felkeresése • a Duna árterületeinek, szigeteinek megtekintése • rétek, patakok, kertek felkeresése • a környezetünkben élő védett állatok megismerése • kirándulás a Kilátóba, a Hegyes tetőre, a Csapásra 34


A Föld védelmével kapcsolatos feladatok: • ismeretterjesztő filmek megtekintése, a látottak megbeszélése • iskolánk Föld-napi akadályversenyt rendez /a helyi környezetismeret tantárgynál szerepel./

Pedagógiai Program

tantervben

a

A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok: • A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. • Az oktatás szinterei a tanítási órák és a tanórán kívüli tevékenységek. • Az értékek formálásában lényeges a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. • Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. • Fontos a minőség, a biztonság a gazdaságosság és takarékosság hangsúlyozása. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban. • Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. • Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. • Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái. • Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). • Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). • Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). • Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 2.2 •

•

•

A megvalósulás munkaformái, módszerei, eszközei Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek közül folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban

35


•

Pedagógiai Program

éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. tanulásszervezési formák alkalmazása, A hagyományostól eltérő projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • riportkészítés az eladókkal • médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika • egyéni és csoportos döntéshozatal • helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása • adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában • problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • szimulációs játék, esettanulmány • viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) • érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

3. Iskolánk egészségnevelési programja 3.1 • • • • • • • • • • • • •

Az egészségneveléssel kapcsolatos célok, feladatok Ismerjék el és fogadják el tanulóink, hogy az egészség érték, amit óvni, ápolni kell, éljenek egészséges napirend, életrend szerint, lássák be a harmonikus élet nagy érték. Alakuljanak ki bennük az egészségmegőrzés és megelőzés szokásai. Legyenek képesek tanulóink saját egészségi állapotukat nyomon követni, érzékelni a külső belső környezeti tényezők változásaiból adódó hatásokat. Legyenek képesek az egészséget veszélyeztető hatások csökkentésére. Éljenek egészségesen, derűsen. Váljon életmódjuk részévé a rendszeres testmozgás, tegyék magukévá a testnevelésben, a sportban, a mozgásban rejlő egészségmegőrző értékeket. Életmódjuk legyen tevékeny, elegendő pihenéssel kiegyensúlyozott. Alakuljon ki szabadidejük hasznos kulturált eltöltésének igénye. Ismerjék a helyes táplálkozás fontosságát. Legyenek tisztában az alapvető testápolási szokásokkal, igényeljék a rendet és a tisztaságot. Ismerjék az egészségkárosító szokások veszélyességét, azok következményeit. Tanuljanak meg felszabadultan játszani, ismerjék el mások sikereit, tudják elviselni a vereséget. Legyenek képesek felnőtt életükben helyes döntéseket hozni, a konfliktusokat kezelni.

36


Pedagógiai Program

A testi nevelés feladatai A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges tárgyi környezet biztosítása a tanteremben: • tiszta kellemes légkörű tantermek kialakítása, a meglévő értékek szinten tartása • az élő környezet igényének kialakítása tanulói tevékenykedtetéssel • megfelelő fény, - és hő viszonyok biztosítása • az életkornak megfelelő méretű padok, berendezési tárgyak biztosítása az osztályteremben, • a mellékhelyiségekben, a tornaöltözőkben: • az intim környezet biztosítása (zárhatóság a mellékhelyiségekben) • az udvaron: • az udvar tisztántartása, szükség szerinti portalanítása • a pihenőterületen új játékok elhelyezése • a falfirkák folyamatos eltávolítása • udvari növényzet megóvása, gondozása • faültetési program a tanulók bevonásával Az egészséges életmód kialakításának feladatai • a már meglévő szokásrendszerek megtartása, továbbfejlesztése • a személyi tisztaság, mint az egészség fő feltételének szokássá, igénnyé alakítása • rendszeres kéz, és köröm, megfelelő hajápolás, fogápolás • helyes zsebkendőhasználat • WC használat – az l. osztályos gyermekek fokozott segítése figyelem felhívással • a serdülőkorral járó egészségügyi problémák kezelése • az érzékszervek tisztántartása, védelme, a szemüveg használatára való odafigyelés • az időjárásnak megfelelő, helyes öltözködés, szokássá alakítása • házirendben foglaltak betartása Az egészséges táplálkozás fontosságának szerepe egészségünk megőrzésében • helyes étkezési szokások kialakítása, az egészséges alapanyagokból készült ételek, italok megkedveltetése • rendszeres étkezés, reggelizés fontossága • az étkezés nyugodt körülményeinek biztosítása • a kulturált viselkedés elsajátítása • a konyhai személyzettel való jó kapcsolat megtartása Testnevelés, a test edzése a tanórán és a tanórán kívül • az egészséges testi fejlődés biztosítása, a szervezet mozgásigényének kielégítése • sikerélmény biztosítása a mozgás megszerettetésében • a mozgás motivációjának erősítése, versenyek szervezése 37


• • • • • 3.2

Pedagógiai Program

az egyéni képességek figyelembe vétele, a tanórán nyújtott teljesítmények helyes értékelése az iskola sportos hagyományainak megőrzése, továbbvitele versenyekre való felkészítés, sportági felkészítés sportkörök szerepe a mindennapos testmozgásban DSE keretében folyó egészségnevelési munka kiszélesítése A mindennapos testedzés feladatai

A testnevelés és sport a gyermekek testi-fizikai képességeinek és személyiségformálásának egyik legfőbb eszköze. Az iskola a tanulók számára a helyi tantervben meghatározott mindennapi testedzést a kötelező heti öt, illetve három tanórai testnevelés órán és a szabadon választható sportfoglalkozásokon biztosítja. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében a 2012/2013-as tanévtől kezdődően az első és az ötödik évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kifutó rendszerben tovább működtetjük. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát valamennyi évfolyamon a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezzük. Alsó tagozaton a napközis foglalkozások keretein belül 45 perces játékos egészségfejlesztő testmozgással, felső tagozaton, sportköri foglalkozásokkal valósul meg. A tevékenység megvalósulhat váltó- és sorversenyek, labdajátékok formájában, az udvaron található játék- és sportfelszerelés felhasználásával, vagy szabadon választott kézi sporteszközök / ugrókötél, labda, foci, karika / használatával. A fentieken túl meg kell ragadnunk minden olyan lehetőséget, mely a tanulók rendszeres testmozgását szolgálja. Jó lehetőség erre az énekóra, amelyen az énekléshez kapcsolódva különféle mozgásokat végezhetünk, fejlesztve ezzel a jó légzés és a jó fizikai állóképesség kialakítását. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés egyben a közösségformálást is szolgálja. Amennyiben a szülők igénylik, illetve az iskola lehetőségei megengedik, az úszásoktatás további kiterjesztését tervezzük az alsó tagozaton. A betegségek – különös tekintettel a fertőző betegségek – megelőzésével kapcsolatos feladataink: • • • • • • •

kiemelt feladatunk azoknak a rendellenes jelenségeknek időben történő észrevétele, melyek valamely érzékszervi, tartási, vagy egyéb rendellenességhez kapcsolódnak a helyes testtartási formák elsajátíttatása, helyes ültetési rendre való odafigyelés a beteg, vagy sérült gyermek időben való ellátása, megfelelő szakemberhez való irányítása a tartósan beteg, sérült gyermek segítése a közösségben /segítése abban, hogy elfogadja önmagát, illetve társai is elfogadják őt/ a gyógyulásba vetett hitre nevelés a prevenció jelentőségének tudatosítása

38


Pedagógiai Program

Baleset-megelőzési feladatok, az iskolai, a közlekedési és a háztartási balesetek megelőzése: • • • • • •

3.3

a balesetmentes tárgyi környezet biztosítása, a balesetveszélyes tárgyak eltávolítása, a hiányok pótlása, a rongálások megjavítása a balesetveszélyes eszközök helyes használatának megtanítása baleseti oktatás / megfelelő rendszerességgel, kellő időben / balesetmegelőző magatartás bemutatása, rendszeres gyakoroltatása a balesetveszélyes helyek, helyzetek bemutatása a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismereteinek elsajátíttatása, gyakoroltatása.

Lelki egészségre nevelés feladatai

Az önismeret, az önbizalom, az önkontroll fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően • a tanulók önmagukhoz, társaikhoz, nevelőikhez, a nagy iskolai közösséghez, az emberekhez való viszonyulásának elemzése értékelése, helyes irányba való terelése, • a külső, belső tulajdonságok tudatosítása, a saját viselkedés megfigyeltetése és elemzése, • az egyéni képességek megismertetése, felismerése / hogy majdan a célok és lehetőségek összhangja meglegyen /. Az akaraterő fejlesztése: • folyamatos motiválás, • napi feladatok, egyéni megbízatások megjelölése, • kötelesség és felelősségtudat fejlesztése. Az érzelmi biztonság megteremtése: • jó együttműködés a szülői házzal, • együtt érző, elfogadó társas kapcsolatok kialakítása, • következetes nevelői, egységes nevelőtestületi magatartás a tanórán és a tanórán kívül, gyermekszerető, szeretetteljes iskolai légkör kialakítása. Az egészséges életvezetést elősegítő magatartásformák kialakítása: • a rendszeresség kialakítása a tanulók napi tevékenységében, • a munka és a szabadidő eltöltésének helyes módozatai, • az egészségkárosító magatartási formák elkerülése a következmények bemutatásával, • a televízió-nézés, a számítógépes játékok, gyakori használatának káros következményeit bizonyító élő példák bemutatása, • az alkohol, a dohányzás, a drogfüggőség személyiséget torzító hatásának bizonyítása, • a drogfogyasztás és a bűnözés közötti kapcsolat észre vétetése. 39


3.4

Pedagógiai Program

Drogprevenció

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés /primer prevenció/ a betegség első megjelenésének megakadályozása, az egészség megőrzése, a betegség korai felismerése és elkerülése, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az iskolának ebben a munkában jelentős szerepe van. Az iskola a család mellet a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A szenvedélybetegségek elleni küzdelem egyik alapvető kérdése, hogy mikor beszéljünk erről először. A gyerekek között nagy egyéni különbségek vannak érettségben, tájékozottságban, érdeklődésben. A tömegkommunikáció tele van a drogokkal kapcsolatos közlésekkel, de a baráti társaságban is sokakat foglalkoztat ez a kérdés. A kíváncsiságot tehát nem mi keltjük, hanem éppen ezek a hatások. Ezért jobb, ha minél korábban, biztos helyről tud meg információkat. Célunk: a tanulók tájékoztatása, felvilágosítása a drogokról, azok élettani hatásairól, egyéb következményeiről.

Feladataink • • • • • • • • •

pedagógusok továbbképzésen való részvétele tanulóink kortársképzésen való részvétele megismertetni tanulóinkat a leggyakoribb legális és illegális drogokkal, hatásaikkal, büntetőjogi következményeivel az osztályfőnöki, biológia és egészségtan órákon veszélyhelyzetekre és veszélyes helyekre való figyelemfelhívás a prevencióval foglalkozó dolgozók munkájának összehangolása kapcsolattartás az iskolaorvosi-, védőnői hálózattal. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Hálózattal, rendvédelmi szervekkel, ÁNTSZ-szel, Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal /KEF/ lehetőség szerint bekapcsolódni a D.A.D.A programba szülők Szervezetének bevonása, tájékoztatása /szülői értekezleteken, fogadóórákon/ irodalmi- és rajzpályázatokon való részvétel

A problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése, stresszkezelés: • stressz hatások lehetséges elkerülése (a túlzott mozgáskorlátozás, állandó fegyelmezés, büntetéssel való fenyegetés, a megszégyenítés, az attól való félelem mind-mind erőteljes stressztényező) • stresszhatásokra való felkészítés, azok lehetséges kompenzálása • a tárgyi környezet, az időjárási hatások ismertetése, a hatások értelmezése • fény és zajártalmak okozta károsodásokra való figyelemfelhívás • a csendes nyugodt tanulás pozitív hatásának elfogadtatása, az osztálytermekben folyó munka zajszintjének csökkentése A stressz tényezők kompenzálásának lehetséges módjai: • minden korosztálynál a biztatás, a pozitív megerősítés alkalmazása

40


• • • 3.5

Pedagógiai Program

szabadidős programként vonzó közös együttlétek, csoportos tevékenykedtetéssel egybekötött programok szervezése, az együttmunkálkodás örömének tudatosítása a drámapedagógiai adta lehetőségek kihasználása önismereti játékok szervezése szakember bevonásával A szociális egészség nevelésének feladatai

Családi életre nevelés Céljaink: • Ismerjék a családnak társadalmunk meghatározó közegének értékeit, ismerjék fel ezen értékek megőrzésének fontosságát. • Tiszteljék, becsüljék szüleiket. Legyenek udvariasak, előzékenyek. • Ismerjék és tiszteljék a nemek közötti különbségeket. • Tudják azt, hogy problémáikkal /szexualitás, szerelem, serdülőkor/ hova forduljanak. • Ismerjék helyüket szűkebb és tágabb környezetük, közösségük életében. • Érezzenek és vállaljanak felelősséget egymás iránt. Feladataink: A tanulók felkészítése a felelősségteljes döntésre, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. Felelősségérzet kialakítása, a korai testi kapcsolatokban rejlő veszélyek, s azok következményei. Az embertársi kapcsolatok kialakításának feladatai • harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására nevelés • az alapvető magatartási normák, érintkezési szabályok ismertetése, kialakítása • a kulturált viselkedés normáinak tanítása • kommunikációs nevelés, illemkódexünk ismerete • az empátia fejlesztése • az alkalmazkodóképesség kialakítása, fejlesztése • betartható szabályok alkotása, s annak betartásának megkövetelése • a tanulótárs helyes értékelése • a szociális érzékenység kialakítására nevelés • sérült, beteg gyermekekkel való együttélés, elfogadása, segítése Az egészségre káros szokások megelőzésére nevelés mindhárom részterület fontos feladata, hiszen súlyosan káros hatásukkal a személyiség egészét, az egyén viselkedésmódját, gondolkodásmódját, életmódját, életvitelét vakvágányra vihetik. Tudatosítanunk kell tanulóinkkal az áldozattá válás veszélyhelyzeteit. Legyenek tisztában a bűnelkövetés következményeivel. Fontos feladatunk az erőszakmentes konfliktuskezelésre nevelés. A durva, trágár tanulói magatartás elleni egységes nevelőtestületi fellépés.

41


HELYI TANTERV

42

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

4. Iskolánk helyi tanterve

A választott kerettanterv, Az iskolában tanított kötelező és nem kötelező, választható tantárgyak és óraszámaik

4.1

A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletben szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint a 2. sz. mellékletben szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. •

tananyagok, témakörök A választott kerettantervben szereplő évfolyamonkénti bontáshoz, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervei ajánlásokat is figyelembe veszik. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról a nevelőtestület dönt.

•

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv, a nemzetiségi német nyelv, felső tagozatban életvitel és gyakorlat, valamint matematika tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

•

A tanulók szülei nyilatkoznak arról, hogy mely választható tantárgyat igénylik gyermekeik részére.

•

A szabadon tervezhető órák számával egyes tantárgyak óraszámát növeljük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására, elmélyítésére több idő jusson.

•

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon a német és a nemzetiségi német nyelvet tanulják. A nemzetiségi német nyelv oktatása első évfolyamtól kerül bevezetésre heti 5 órában. Az iskolába lépő tanuló szülőjének nyilatkoznia kell arról, hogy gyermeke számára kéri-e a nemzetiségi német nyelv oktatását.

•

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, és azok óraszámait az 1. sz. függelék tartalmazza.

•

A helyi tanterv 2013. szeptember 1-től hatályos felmenő rendszerben, azaz az első és ötödik évfolyamtól kezdődően. 43


Pedagógiai Program

A választott kerettanterv óraszámai:

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervhez 1- 4. évfolyam tantárgy magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

idegen nyelv

2

matematika

4

4

4

4

erkölcstan/hit-és erkölcstan

1

1

1

1

környezetismeret

1

1

1

1

ének-zene

2

2

2

2

vizuális kultúra

2

2

2

2

életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

25

25

25

27

Rendelkezésre álló órakeret

44


Pedagógiai Program

Óraterv a kerettantervhez 5-8. évfolyam tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika erkölcstan/hit-és erkölcstan történelem természetismeret fizika kémia biológia földrajz ének-zene dráma és tánc/ hon- és népismeret

vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1 2 2

6. évf. 4 3 3 1 2 2

7. évf. 3 3 3 1 2

8. évf. 4 3 3 1 2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1

1 1

1 5 1

1 1 1 5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1 1

4.2 Az iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv; munkafüzet, térkép stb.) használnak a tanagyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technikacsomag stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A tantervekben és a munkatervekben szerepel, hogy egyes órákat, pl.: fizika, kémia, természetismeret, művészettörténet, stb. a számítógépes teremben tartsák meg. A mai kor kihívása a számítógép. Rengeteg ismeretet lehet és kell szerezni a számítógépek használata által. Sajnos, az iskolának csak egy gépterme van, ennek használatát a számítástechnika órák kimerítik, így kollégáinknak elvétve jut egy-egy

45


Pedagógiai Program

óra arra, hogy óráikat számítógéppel egybekötött foglalkozásokon tartsák. A nevelőtestület tagjainak 100 %-a tudja kezelni a számítógépet. A kollégák igénylik, hogy minél több ismeretet tudjanak átadni a tanulóknak, és ehhez használhassák a számítógépet is. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév II. félévében) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tankönyveket a szülők augusztus végén iskolánkban tankönyvárusítás keretében megvehetik. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

-

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

-

a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, ingyenesen használhatják.

4.3

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az iskolába lépés Intézményünk felvételi vizsga nélkül veszi fel tanulóit. Kötelesek vagyunk felvenni azt a tanulót, akinek lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Nagymaros város területén van. Felvesszük a más körzethez tartozó tanulókat is, amennyiben a fenntartó által engedélyezett csoportszám és a törvény által engedélyezett létszámhatárok erre lehetőséget biztosítanak. A felvételről az igazgató dönt. A tanköteles iskolaérettségét az óvoda, egyes esetekben a Pedagógiai Szakszolgálat állapítja meg.

Az intézménybe lépés az iskola magasabb évfolyamain Iskolánk köteles felvenni a más városi iskolából, illetve településről érkező tanulókat, ha új lakóhelyük/tartózkodási helyük Nagymaros város területéhez tartozik. Felvehető a körzethez nem tartozó tanuló is, amennyiben a férőhelye kihasználtsága ezt lehetővé teszi. Felvételkor vizsgálni kell, hogy az előző 46


Pedagógiai Program

évfolyamot eredményesen elvégezte-e, valamint a helyi tanterv szerinti tantárgyak követelményeit teljesítette-e. (Pl. nem tanulta azt a tantárgyat.) Amennyiben nem, lehetőséget kell biztosítani különbözeti vizsga letételére. A vizsgára való felkészítés a szülő feladata, amelyhez az iskolának segítséget kell nyújtania. A vizsga háromtagú szakmai bizottság előtt történik. A vizsga eredménye alapján a felvételről az igazgató dönt. Amennyiben a felvételre jelentkező tanuló magatartása vagy szorgalma változó, rossz vagy hanyag minősítésű, illetve 4-8. évfolyamra való jelentkezés esetén év végi tanulmányi átlaga nem éri el a 3,5-es átlagot, az igazgató felvételről való döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek, az évfolyamon tanító osztályfőnökök véleményét. A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar iskolarendszerben is folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, a tanuló felvételéről az igazgató dönt.

4.4 • •

•

• • • • •

• •

A továbbhaladás feltételei magasabb évfolyamokon A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. /Knt. 57.§ (1)/ Az első évfolyamra felvett tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben az első osztályt előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon legalább elégséges szinten teljesítette. (2-8. évfolyam) Ha a tanuló az előírt követelményeket kettő vagy annál több tantárgyból nem teljesítette, a tantestület határozatára javítóvizsgát köteles tenni. Sikeres teljesítése a továbbhaladás feltétele (2-8. évfolyam). Az a tanuló, aki 2-8. évfolyamon kettőnél több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, illetőleg javítóvizsgája elégtelen, tanulmányait csak az évfolyam ismétlésével folytathatja. A tanuló részére – aki második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot – lehetővé kell tenni, hogy egyéni foglalkozáson vegyen részt. A tanulónak lehetősége van évfolyamát szülője, illetve gondviselője kérésére megismételni (legfeljebb egy alkalommal) abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról az iskola igazgatója dönt. Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki valamely tantárgyból nem jelent meg a javítóvizsgán. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási óráról igazolt, vagy igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát

47


Pedagógiai Program

tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. 4.5

Az értékelés rendszere

Az ellenőrzés, értékelés a nevelési- oktatási folyamat szerves része. Fontos, hogy mind a nevelés, mind az oktatás területén azonos irányelvek érvényesüljenek. Leglényegesebb a tervszerűség, következetesség és a folyamatosság. Az ellenőrzés nem mást, mint az elért eredmények, vagy a pillanatnyi helyzet összevetése a kitűzött célokkal, normákkal, szabályokkal. Fontos, hogy tényszerűség jellemezze, és demokratikus legyen. Az értékelésnek mindig az ellenőrzés tapasztalataira kell épülnie. Az értékelés akkor sikeres, ha hatékony. Akkor lesz hatékony, ha kiszámítható és tudatosított. A tanulók teljesítményének elbírálásakor, magatartásának, szorgalmának értékelésekor vegyük figyelembe fejlődésük jellemző vonásait, életkori sajátosságaikat, közösségben elfoglalt helyzetüket. Minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy minél több adattal rendelkezzen tanítványairól, fejlődésükről, problémáikról. A pedagógiai tevékenység tudatossága megkívánja, hogy tudjuk, hol tartanak tanítványaink, hogyan fejlődnek, mennyit tanulnak. Ez a folyamat tehát visszajelzés a tanár, a tanuló, a szülő számára egyaránt. Az osztályzatok önmagukban csupán nem mutatnak rá a helyes és helytelen megoldásokra, nem szembesítik a tanulókat azzal, amit produkáltak. Kapcsolódnia kell tehát hozzájuk minden esetben tárgyilagos szóbeli kiegészítésnek. Mindez olyan legyen, hogy tanulóink érezzék, az ellenőrzés, értékelés természetes kísérője a tanulásnak. Értsék meg, hogy ez számukra is nagyon fontos visszajelzés arról, hogy megfelelő ütemben, irányban haladnak-e. A tanulók egymás teljesítményeit is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyre tett javaslatokkal. Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében. Ezeket a területeket mérésekkel ellenőrizzük, és törekszünk arra, hogy további fejlődésük szempontjából ösztönzően értékeljük a tanulók teljesítményét. Fontos, hogy a tanév végi osztályzat, minősítés az évi összteljesítményt értékelje, tükröződjön benne a tanulók esetleges fejlődése is, ezért lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak arra, hogy gyengébb eredményű első félévi tanulmányaikból beszámoló útján vagy a témazáró dolgozat újraírásával akár két osztályzatot is javíthassanak. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a tanulók tanulmányi munkájának értékelése az alsó tagozaton az alábbiak szerint történik: • •

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a jogalkotó hatályon kívül helyezte azt a törvényszöveget, mely előírta az iskola számára

48


•

Pedagógiai Program

a szülők bevonásával történő értékelést, és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat kidolgozását. A második évfolyam végén, a harmadik és negyedik évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal történik. (Félévkor számjeggyel, év végén betűvel).

Szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor. • •

szöveges értékelésnél a „kiválóan teljesített”, osztályzattal történő értékelésnél „jeles minősítés” esetén, év végén a dicséretek között kell feltüntetni (feljegyzés rovatban).

4.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái: továbbá a tanuló teljesítményének, értékelésének és minősítésének formái A tantárgyi értékelés formái a szóbeli és írásbeli számonkérés. A szóbeli feleltetéseknél a tanulók egész személyisége megnyilvánul. A tanár azonnal visszajelezhet a hibákra, ami segíti a tanulót abban, hogy felelt közben korrigálni tudjon. Az írásbeli feladatok önállóbb gondolkodást kívánnak meg. A szóbeli feleletekhez képest nagyobb mennyiségű tudásanyag mérhető vele, ezáltal több információhoz jut a pedagógus. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az osztályzatról a tanuló és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Jeles /5/ osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Logikusan gondolkodik, lényegkiemelésre képes, saját szavaival definiál. Jó /4/ osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek megbízhatóan ugyan, de kevés hibával tesz eleget. Apróbb bizonytalanságai vannak, de kis segítséggel korrigálni tudja. Kisebb előadási hibákat vét, az ötöshöz képes szorosabban kötődik a tankönyv szövegéhez. Közepes /3/ osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. Többször szorul tanári segítségre, javításra, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, fogalmazni. Elégséges /2/ osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget. A továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális

49


Pedagógiai Program

ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Önállóan nem képes feladatvégzésre, egyszavas válaszokban fogalmaz, fogalmakat nem ért. Elégtelen /1/ osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni, s a minimumot sem tudja.

4.7

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • •

az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, • ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályoknak megfelelően szervezzük meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a helyi tantervben tantárgyanként rögzítjük. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel írásban közli az intézmény igazgatója. 4.8

Szöveges értékelés

•

Első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • Az első évfolyamon év közben, a második évfolyamon félévkor a szülők felé a tanulók minősítése pontértékkel, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, szóbeli tájékoztatással történik. Első osztályban negyedévenként írásbeli szöveges tájékoztatást kapnak a tanulók az egyes tantárgyakban elért eredményekről. Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi, amelyet pótlapon kapnak meg a tanulók. • Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. • A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - gyengén teljesített - felzárkóztatásra szorul. Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit megbízhatóan alkalmazni képes. Jól teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit kevés hibával sajátította e, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

50


Pedagógiai Program

Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv feltételeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Gyengén teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit minimális ismeretekkel, jártasságokkal tudja csak alkalmazni. Felzárkóztatásra szorul: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit, minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre. • •

A második-negyedik és a felsőbb évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból 5 érdemjeggyel minősítjük. A második évfolyam végén, a 3-4. valamint a felsőbb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók értékelése 5 osztályzattal történik.

A félévi és az év végi osztályzatot, az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló teljesítményéről, a tanterv által előírt követelmények tükrében. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt rendszeresen értesíteni kell a tájékoztató füzeten keresztül. 4.9

Szöveges értékelésből átmenet az osztályzásba

Iskolánkban az értékelést a mindenkori jogszabályok megtartásával, és iskolánk szellemiségének megfelelő gyakorlattal végezzük. A gyerekek folyamatos értékelésének célja, hogy tájékoztassa a gyermeket és szüleit a kitűzött követelmények teljesítéséről. Ebből következik, hogy egyénre szabott, a gyermek adottságaihoz mérten támaszt elvárásokat. További célunk az értékeléssel, hogy kialakítsuk a gyermekben a reális önértékelést. Tanulja meg kiaknázni saját lehetőségeit és elfogadni korlátait. Nem versenyeztetjük egymással a gyermeket ott, ahol nem egyenlő eséllyel indulnak, hiszen képességeik nagyon különbözőek lehetnek. Valljuk, hogyha színes, érdekes, vidám és változatos az iskolai élet, nincs szükség állandó külső jutalomra, maga a sikeres munka, a szellemi erőfeszítés eredménye, a sikerélmény jutalmazó értékű. Az alsó tagozatban az első évfolyamon félévkor és évvégén, második évfolyamon félévkor részletes szöveges értékelést kapnak a tanulók. Az értékelő folyamat szerves része a szülő rendszeres tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, és a jövőre vonatkozó közös tennivalók meghatározása. Második év félévétől, az öt érdemjeggyel történő minősítéssel értékeljük a tanulók teljesítményét. Értékelésünk alapelvei a következők: - személyre szóló legyen, - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, - folyamatosságot biztosítson, - ne legyen megtorló, fegyelmező, - az iskola (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön, - legyen tárgyszerű, tényszerű, - törekedjen a tartalmi teljességre.

51


Pedagógiai Program

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el tanítóink:

Teljesítmény

Érdemjegynek megfelelő szöveges bejegyzés

Érdemjegy

0 – 33 %

Felzárkóztatásra szorul

elégtelen (1)

34 – 55 %

Gyengén teljesített

elégséges (2)

56 – 75 %

Megfelelően teljesített

közepes (3)

76 – 90 %

Jól teljesített

jó (4)

91 – 100 %

Kiválóan teljesített

Jeles (5)

Kiválóan teljesített szöveges értékelés helyett – jeles (5) osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. Tantárgyi dicséretet, illetve kitűnő minősítést az a tanuló kap, aki a tantervi követelményeket maximálisan teljesítette, ezen felül kiemelkedő szorgalmával és a tantárgyhoz való viszonyával emelte az oktatás színvonalát. Jól teljesített szöveges értékelés helyett – jó (4) osztályzatot az a tanuló kap, aki a tantervi követelményeket kevés hibával teljesít. Megfelelően teljesített szöveges értékelés helyett – közepes (3) osztályzatot az a tanuló kap, aki a tantervi követelményeket csak tanári segítséggel sajátítja el, ismeretei pontatlanok, kevésbé tud önállóan dolgozni. Gyengén teljesített szöveges értékelés helyett – elégséges (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeket minimális ismeretekkel, jártasságokkal sajátít el. Felzárkóztatásra szorul szöveges értékelés helyett – elégtelen (1) osztályzatot kap, aki a tantervi követelményeknek nem tesz eleget, a minimum szintet sem tudja elsajátítani. A tanulásban akadályozott tanulók esetében a tanulási folyamat minden szakaszában így az ellenőrzésben és értékelésben is figyelembe kell venni a hivatalos szakvélemény ajánlásait. (1. sz. Tanulási Képességvizsgáló és Rehabilitációs Bizottság, Pedagógiai Szakszolgálat ajánlásait.) A tanterv által előírt - témazáró dolgozatokat (pirossal), - tanév eleji felméréseket (kékkel), - a szorgalmi feladatokat (zölddel) - a szóbeli és írásbeli feleleteket (kékkel) jegyezzük be.

52


Pedagógiai Program

Az írásbeli feladatok helyesírási hibáit minden szaktanárnak ki kell javítania. Az iskolai dolgozatok témazáró feladatlapok, szóbeli feleletek érdemjegyeit az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg a tanulók tájékoztató füzetébe is be kell íratni. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és korlátai - írásbeli felelet, tudáspróba (alsó tagozat) – felelet értékű - témazáró dolgozat (magyar irodalomból fogalmazás dolgozat – hangsúlyos szerepe van az osztályzat kialakításában. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat, alsó tagozaton egy témazáró dolgozat íratható. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladat legyen mindig egyértelmű, konkrét, érthető. A hét utolsó napján és a szünetek előtti utolsó tanítási napon csak annyi házi feladat adható, mint egyéb tanítási napokon. A hét végi szüneti házi feladatok feladásánál az ajánlott olvasmányok elolvasása kivételt képez. Az írásbeli házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a tanulóknak maradjon ideje kikapcsolódásra és pihenésre két tanítási nap között. A tanulók képességeinek megfelelő házi feladat adható, a gyengébb tanulók differenciált házi feladatot kapjanak. A felsorolt szóbeli és írásbeli ellenőrzésen, értékelésen túl, nagyon fontos szerepe van a tanulók fejlődését nyomon követő tanulói összehasonlító jellegű tudásszint méréseknek. Ennek során az ismeretek, készségek sokoldalú vizsgálatára kerül sor. Mérnünk kell az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást. A tanulási folyamat szakaszai: 1 – 2. évfolyam bevezető 3 – 4. évfolyam kezdő 5 – 6. évfolyam alapozó 7 – 8. évfolyam fejlesztő. Ezen szakaszok kezdetén, diagnosztikus méréssel feltárjuk az előzetesen szerzett ismeretek szintjét. Első évfolyam elején, speciális módon bemeneti mérést végzünk az iskolaérettségi szint meghatározására. A kezdő, alapozó, fejlesztő szakaszok végén munkaközösségeink összegző, minősítő, tanulmányi követelményeket figyelembevevő, lezáró mérést végeznek magyarból és matematikából. Magyarból, olvasási, szövegértési, helyesírási készséget mérünk, matematikából az ismeretanyag elsajátítása mellett a tanultak alkalmazását kérjük számon. Amennyiben az OKÉV 6. és 8. évfolyamon országos mérést szervez, ott saját mérést már nem végzünk. Az összegző méréseket érdemjeggyel értékeljük, amit a tanév végi osztályzat kialakításakor figyelembe veszünk. Ezeken az összehasonlító méréseken kívül nem kötelező jelleggel a szakmai munkaközösségek más tantárgyakból is végezhetnek akár tanév eleji vagy tanév végi tanulási folyamatot lezáró méréseket.

53


Pedagógiai Program

Az elvégzett mérések elemzése kötelező, annak eredményéről az iskolavezetést és a nevelőtestületet tájékoztatni kell. A mérések eredményét a következő szülői értekezleten a szülőkkel is ismertetni kell. A feladatlapokat érdemjeggyel osztályozzuk, amit a tanév végi eredmények kialakításakor figyelembe kell venni. Neveltségi szint mérése: Mivel a mérés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, így a tudásszint méréseket neveltségi szintméréssel egészítjük ki. Figyelemmel kell ugyanis kísérni a tanulók egész személyiségének, magatartásának fejlődését. Az összehasonlíthatóság és eredményesség mérhetősége érdekében ugyanazt a tanulócsoportot vizsgáljuk 6. és 8. évfolyamon. A nevelési eredmények mérése inkább az értékekről való gondolkodás feltérképezését jelenti. A vizsgálat területeinek meghatározásánál az iskolában felmerülő nevelési problémákat kell elsősorban figyelembe venni. A mérés időpontja november hónap. A vizsgálatok eredményét az osztályfőnökök osztályonként, majd évfolyam és iskolai szinten is értékelik és elemzik. Az elemzés eredményéről a nevelőtestületet az őszi nevelési értekezleten tájékoztatják. A további feladatokat a nevelőtestület közösen fogalmazza meg. A szülőket a mérés eredményről az ebből adódó feladatokról, célkitűzésekről a következő szülői értekezleten tájékoztatjuk. A mérések koordinálását, lebonyolítását az iskola mérési felelőse irányítja. 4.10 A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését minden évfolyamon az osztályfőnök végzi, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével. Példás /5/ az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán és tanórán kívüli példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó /4/ az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

54


-

Pedagógiai Program

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó /3/ az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. Rossz /2/ az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése / szükséges. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. Év végén szöveges, félévkor érdemjegyes beírással. Az 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök, az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás /5/ az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; 55


-

Pedagógiai Program

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó /4/ az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek Változó /3/ az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag /2/ az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül: - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése / szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

56


-

Pedagógiai Program

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

A tanuló teljesítménye, minősítésének formái

magatartása

és

szorgalma

értékelésének,

Tantárgyi elismerés Szaktanári dicséret: kimagasló tantárgyi teljesítményekért, versenyeken való részvétel. Tanév végén a nyolc évig kitűnő tanulmányi eredményt elért 8. osztályos tanuló megkapja „a Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola kiváló tanulója” címet, ami emlékplakettel, könyvjutalommal és oklevéllel jár. A nevelőtestület megválasztja az „év nagymarosi diákját”, ami szintén emlékplakettel, könyvjutalommal és oklevéllel jár. Tanév végén „A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kiváló sportolója” címet kapja az a tanuló, aki elismerésre méltó sportteljesítményeivel kiemelkedik tanulótársai közül. Tanév végén „az év kisdiákja” címet kapja az a 4. osztályos tanuló, akit a nevelőtestület választ, kimagasló tanulmányi eredményéért.

57


Pedagógiai Program

Egyéb jutalmazások, büntetések: Jutalmazások: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki szóbeli dicséret - osztályfőnöki írásbeli dicséret - igazgatói szóbeli dicséret - igazgatói írásbeli dicséret - nevelőtestületi dicséret Büntetések: -

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói szóbeli figyelmeztetés igazgatói írásbeli figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás

Szaktanári dicséretek és büntetések bármikor adhatók, amit az osztályfőnöknek a jutalmazásoknál és büntetéseknél figyelembe kell venni. A jutalmazások és büntetések alkalmazásánál, indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazások, büntetések minden esetben az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe is kerüljenek beírásra. Az értékelésre, osztályzásra vonatkozó irányelveket, elvásásokat, valamint a jutalmazási és büntetési módokat, fokozatokat a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell 4.11 A napközi otthon tanulmányi munkájának elvei Iskolánk olyan szerencsés helyzetben van, hogy minden alsós osztály napközis csoportot alkot, tehát nyolc osztályhoz nyolc napközis csoport tartozik. Tanítóink tantárgycsoportos rendszerben tanítanak, ami azt jelenti, hogy egy alsós osztályt két nevelő tanít délelőtt és délután is. Így lehetőség nyílik arra, hogy délután a gyermekek szakszerű segítséget kapjanak házi feladataik megoldásához. Az alsó tagozatos tanulók 100 %-a napközis, tehát napi 8 órát töltenek intézményünkben.

58


Pedagógiai Program

A napközi otthon feladata: - a tanuló felkészítése a másnapi tanórákra, írásbeli munkák ellenőrzése, szóbeli ismeretek elmélyítése - az önálló tanulás képességének fejlesztése - ismeretek megszilárdítása - a tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása - differenciáltan segíteni az arra rászoruló tanulóknak - szóbeli tananyag számonkérése. Célunk, hogy tanulóink a napközi időtartama alatt sajátítsák el ismereteiket és a napközi utáni idő már csak a pihenésé és a játéké legyen. Ez a rendszer az elmúlt évek tapasztalata alapján a szülők legnagyobb megelégedésére szolgál. 4.12 Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében azokon az évfolyamokon ahol közismereti tantárgy oktatása folyik, heti öt testnevelés óra keretében kell megszervezni a mindennapos testnevelést. A 2012/2013-as tanévtől kezdődően az első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben kell megvalósítani a testnevelés órák oktatását. Az általános iskola többi évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően). A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb 50%-ának felhasználásával lehet megszervezni. Minden olyan délutáni napközis időszakban, amikor nincs testnevelés óra biztosítani kell a játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgásra a napközis foglakozások időkerete ad lehetőséget. Ezen felül iskolánk a következő tevékenységformák keretén belül is biztosítja a mindennapos testmozgást - tanórai kereteken belül énekórán (körjáték, mozgásos feladatok, tánc), - magyar órán (drámajátékok keretében), - környezetismeret órán (közlekedési ismeretek), - délután napközis foglalkozásokon minden nap 45 perc az az idő, amit a mindennapos testmozgásra fordítunk, - délutáni sportfoglalkozásokon: játékos torna, szertorna, labdajátékok, foci, kosár, úszás, atlétika, - úszás, - Hangya-túra, stb.. A mozgásos játékok az alsó tagozaton minden nap jelen van a gyermekek életében. 4.13 Egészségfejlesztés, foglalkozások

a

mindennapi

testedzés

céljait

szolgáló

A nagymarosi általános iskola testnevelőinek célja a tanulók egészségének fejlesztése, a szervezet megedzése, a testi és szellemi teljesítőképesség fokozása a testgyakorlatok során.

59


Pedagógiai Program

E célok eléréséhez szükséges és elengedhetetlen a diákok - egészségügyi szokásainak és egészséges életrendjének kialakítása - szervezetük edzése a fizikai megterheléssel, a természet erőihez való szoktatás - mozgásszerveik és belső szerveik harmonikus fejlesztése, a testi deformitások megelőzése, illetve kiküszöbölése - a testgyakorlatokra vonatkozó ismeretek nyújtásával a mozgáskészségek és testi képességük fejlesztése - testgyakorlásuk igényeinek felkeltése és kielégítése - szervi és lelki tulajdonságuk sokoldalú fejlesztés a testgyakorlati ágak elméleti és gyakorlati anyagának megtanításával. Ezen speciális célok mellett, a testnevelésnek jelentős szerepe van más nevelési területeken is, hiszen elősegíti - az ismeretek gyarapítását, az értelmi képességek fejlődését, pl.: különösen játékok alkalmazásával a figyelem, ítélőképesség, gyors gondolkodás, helyzetfelismerés, célszerű cselekvés képességét - a testnevelési foglalkozások vonzereje lehetővé teszi a közösségi érzés, felelősség, öntudatos fegyelem, akaraterő, kulturált magatartás kialakítását - a tanulók esztétikai nevelését, pl.: a mozgások szép és egyöntetű végrehajtásával, a szép testtartás kialakításával fakadó mozgásfeladatok - a mindennapi élet követelményeiből eredményesebb elsajátításához és végzéséhez szükséges fizikai és jellembeli tulajdonságok kialakulását. Ahhoz, hogy a nagymarosi iskolában ezen célokat elérhessük, és valójában ilyen szellemben nevelhessük tanulóinkat, biztosítanunk kell számukra a mindennapos mozgásigény kielégítésére való foglalkozásokat. Mivel a törvény által előírt heti 3 testnevelés óra erre nagyon kevés, ezért ezt a problémát délutáni sportfoglalkozásokkal oldjuk meg. Ez a megoldás a szülők számára is kedvező, mert erre az időre biztosítva van a gyerek számára a felügyelet, és nem utolsósorban, mivel iskolai sportfoglalkozás, ezért nem kerül pénzébe a szülőnek, ellentétben a sportegyesületekkel. Ezeken a délutáni foglalkozásokon labdajátékok, torna és atlétika szerepelnek. A sportjátékok a személyiség önkibontakoztatásának, a nevelésnek az eszközei. A technikai elemeket már 8-10 éves korban el lehet kezdeni. Ezek a technikai elemek játékelemek a mozgáskultúrát, a készségkialakítást gazdagítják. A sportági mozgásanyaggal párhuzamosan arányosan terheljük a gyerekeket, ezzel a képesség és készség párhuzamosan fejlődik. A mozgáskultúra, a mozgáskészség kialakítása gazdagítja a gyermeket. Mozgása koordinálttá válik, ami sok mindenre közvetett hatással van. Hat a játékra, a munkára és a hétköznapi mozgásra. Aki koordináltan mozog, annak gondolkodása is csiszoltabb lesz, ugyanis a mozgástanulásnál a verbális tanuláshoz hasonló folyamatok játszódnak le, a bonyolult ideg – izom kapcsolatokat finomítják, a folyamatok pedig visszahatnak a központi idegrendszerre. A labdajátékok nagy hatással vannak a labdaérzék, sőt a többi érzék fejlődésére is. A rendszeres testnevelés és sport, ezen belül különösen a képességfejlesztés mögött olyan élettani hatások játszódnak le, amelyek anatómiai, funkcionális

60


Pedagógiai Program

változásokat hoznak létre a szervezetben. Jelentősége miatt nem lehet elkerülni a sportjátékok, mint a játékok egyik fajtájával pedagógiai nevelő szerepét sem. A játék űzése és oktatása közben különösen sok nevelési lehetőség kínálkozik, amelynek kiemelt jelentősége van a prepubertás és pubertáskor idején. Az oktatás, a mérkőzés és az edzés sok és változó szituációt teremt a tanuló számára. A jelentkező nehézségeket, élettani és pszichikai holtpontokat akaraterővel tudja csak a tanuló legyőzni. A szabályok által meghatározott rendet csak önuralommal tudja „elviselni”. A teljesítmény, különösen a csapatgyőzelem rendszerint közös alkotás gyümölcse. A közösség az individuumot formálja, alakítja. A gyermekek idejük egyre nagyobb részét töltik zárt gyermekközösségben. Minden oldalú fejlődése megköveteli a szükséges mozgásmennyiséget. Az iskolás gyermek idejének mind nagyobb részét köti le a tanulás, tehát az ülve végzett, kevés mozgással járó tevékenységek sora. Míg óvodás korban a gyermek a játékkal maga elégítette ki természetes mozgásszükségletét, a játékidő és a tényleges játék csökkenésével együtt jelentősen leépülnek azok az ingerek, amelyek a csont, izom és idegrendszer fejlődését serkentenék. Az iskolai munka, a tanulás mozgásszegényebbé teszi a gyermek életét. A gyermekek számára idegi, pszichikai terhelést eredményez. Ezért a pedagógusoknak kell a gyermekben meglévő ösztönös, természetes mozgásigényét rendszeres tevékenységgé, szokássá alakítani. A rendszeres, természetes, életszerű cselekvései helyzetek, a járás, a futás, az ugrás, a dobás, a mászás, az úszás, a mozgásos játékok segítenek az izmok erejének, állóképességének, a szervezet ellenálló képességének, edzettségének növelésében. Csak ezeken keresztül fejleszthetők azon képességek (gyorsaság, ügyesség, bátorság, stb.), amelyek kifejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy egészséges, és egészségüket, épségüket megőrizni tudó tanulókat neveljünk. Az egész napos foglalkoztatásban a tanítókra óriási feladat hárul, hogy a tanulók testi torzulások nélkül fejlődjenek, ne keletkezzenek szerveik működésében kóros elváltozások, s hogy megfelelő mozgáskultúrára és edzettségre tegyenek szert.

4.14 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A köznevelési törvény minden testnevelő számára kötelezően előírja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát. A szakma kidolgozott több mérési rendszert is. Az iskolai igényekhez teljes mértékben igazodó, a hagyományokat és a modern kihívásokat, tudományos eredményeket is figyelembe vevő felméréseket. Iskolánkban a Dr. Fehérné Dr. Méreí Ildikó által már évekkel korábban kifejlesztett HUNGAROFIT elnevezésű mérési rendszert használjuk. A HUNGAROFIT és mini HUNGAROFIT egészség/terhelhetőség szempontú fizikai fittséget mérő rendszer. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésnek módszertanilag egységes mérését biztosítja. Az alsó tagozatosok képességeit a Mini Hungarofit 5 próbás rendszerén, a felső tagozatosokat a Hungarofit 7 próbás tesztsorozatán mérjük.

61


Pedagógiai Program

A vizsgálat során mérésre kerül: - az alsó végtag dinamikus ereje - a kar – törzs – lábizomzat együttes dinamikus erejének mérése - a vállöv és a törzsizmok dinamikus ereje - váll és törzsizomzat dinamikus ereje - hátizmok erő-állóképessége - hasizmok erő-állóképessége - aerob állóképesség A felmérés célja: A tanulók fizikai állapotáról azonnal értékelhető képet kapni. Ezen adatokból következtetni lehet arra, hogy a tanév során mely képességeket kell kiemelten fejleszteni. Az őszi-tavaszi felmérésekkel lemérhető a tanulók fejlődése. Az évenkénti mérésekkel képet kapunk a tanulók fejlődésének folyamatáról. Célunk, hogy elérjük azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy tanítványaink egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessenek.

4.15 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, - ismerjék fel a vészhelyzeteket, - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a helyi tantervben szereplő egyes tantárgyak tananyagához kapcsoljuk (biológia, kémia, fizika, testnevelés), valamint osztályfőnöki órán és szakkörök keretein belül.

62


Pedagógiai Program

Záradék

A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv elfogadása és jóváhagyása

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét a nevelőtestület 2013. március 28. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve a jelenléti ív)

………………………………………… nevelőtestület képviseletében Hitelesítők:

…………………………………….

……………………………………….

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét a mai napon jóváhagyom.

Nagymaros, 2013. március 28.

……………………………………… Fábián Szabolcs igazgató

63


Pedagógiai Program

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programját és Helyi Tantervét a Szülői Szervezet 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

……………………………………….. Szülői Szervezet elnöke

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programját az Intézményi Tanács 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

......................................................... Intézményi Tanács elnöke

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programját a Diákönkormányzat 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ……………………………………………… Diákönkormányzatot segítő pedagógus

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programja a Nagymarosi Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértésével készült.

Nagymaros, 2013. március 28. .................................................... NNNÖ elnöke

64


Pedagógiai Program

1. sz. melléklet Aláírásommal igazolom, hogy a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét a 2013. március 28-án tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadtam.

1. Bálintné Csizmadia Ildikó

...................................................

2. Bessenbacher Gézáné

...................................................

3. Biró Anna

...................................................

4. Bohusné Kotrucz Angéla

...................................................

5. Bornemisza Angéla

...................................................

6. Burányi Éva

...................................................

7. Csörsz Katalin

...................................................

8. Csikhon Anikó

...................................................

9. Erdeiné Nieberl Ágnes

...................................................

10. Fábián Szabolcs

...................................................

11. Fehérné Szabó Marianna

...................................................

12. Galambosi Erzsébet

...................................................

13. Garami Mária

...................................................

14. Hábel József

...................................................

15. Hamvas Brigitta

...................................................

16. Havasiné Jakus Beáta

...................................................

17. Heincz Tamásné

...................................................

18. Heinczné Cserni Katalin

...................................................

19. Hevesiné Hamvas Erika

...................................................

20. Hoffer-Szabó Petra

...................................................

21. Horváth Dávid

...................................................

22. Horváthné Arany Nikolett

...................................................

23. Juhász Orsolya

...................................................

24. Kiss-Demeter Enikő

...................................................

25. Hangrád Katalin

...................................................

26. Küstel Richard

...................................................

27. László Béla

...................................................

28. Lénárdné Patai Zsuzsanna

...................................................

29. Naményiné Markó Edit

...................................................

30. Oláh Norbert

...................................................

31. Palotayné Scheili Marianna

...................................................

32. Petrovics Béla

...................................................

33. Philippné Jung Rita

...................................................

34. Poldaufné Ambrus Judit

...................................................

65


Pedagógiai Program

35. Pozsgainé Lados Katalin

...................................................

36. Rácz Józsefné

...................................................

37. Rácz Tamás

...................................................

38. Scultétyné Jung Erzsébet

...................................................

39. Szigeti-Benedek Gabriella

...................................................

40. Szlépkáné Árvai Ágnes

...................................................

41. Tóthné Kovács Krisztina

...................................................

42. Valentin Józsefné

...................................................

43. Zeller Petra

...................................................

44. Zoller Csabáné

...................................................

66


Pedagógiai Program

1. sz. függelék Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai

Óraterv 2013/2014. tanév Alsó tagozat

Kötelező óraszámok Tantárgy

1.évfolyam

év/óra

Magyar nyelv és irodalom

hét/óra

7

2.évfolyam nemzetiségi

év/óra

hét/óra

6

2.évfolyam

év/óra

hét/óra

Szabadon választott órák

3.évfolyam

év/óra

hét/óra

4.évfolyam

év/óra

1.évf.

2.évf.n.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

hét/óra

hét/óra

hét/óra

hét/óra

hét/óra

hét/óra

1

1

1

6

8

7

2

1

3

4

4

4

4

Idegen nyelv

1 1

5

Nemzetiségi német nyelv

Matematika

4

Erkölcstan/hit-és erkölcstan

1

Környezetismeret

1

1

1

1

2

Ének-zene

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

3

3

Szabadon választott óraszám

2

2

2

2

2

Heti összes óraszám

25

26

23

22

24

67

1

1

1

1

1


Pedagógiai Program

Óraterv 2013/2014. tanév Felső tagozat Kötelező óraszámok tantárgy

5.évfolyam nemzetiségi év/óra

Magyar nyelv és irodalom

hét/óra

4

5.évfolyam év/óra

hét/óra

4

6. évfolyam nemzetiségi év/óra

hét/óra

4

3

Idegen nyelv


hét/óra

4


hét/óra

4

3

Szabadon választott 7.évfolyam év/óra

hét/óra

4


hét/óra

4

3


hét/óra

5

5

5

Nemzetiségi népismeret

1

1

1

1

Matematika

4

4

3,5

3,5

3

3

3

3

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

2

2

1

1

Természetismeret

2

2

2,5

2,5

1

1

8.évf.

hét/óra

hét/óra

hét/óra

hét/óra

1

0,5

1

1

0,5

0,5 1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1

1

Biológia

1

1

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1

1

1

1

Informatika

7.évf.

3

5

Történelem

6.évf.

4

Nemzetiségi német nyelv

Erkölcstan/hit-és erkölcstan

5.évf.

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1,5

1,5

1

1

2

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

3

3

3

3

Szabadon választott óraszám

2

2

2

2

2

2

2

2

Heti összes óraszám

31

28

30

27

30,5

27,5

30,5

27,5

68

0,5 0,5

0,5

1

0,5

0,5


Pedagógiai Program

Német nemzetiségi nyelv Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve 1-8. évfolyam

69


Pedagógiai Program

Német nemzetiségi nyelv pedagógiai programja és helyi tanterve A magyar állam és a magyar nép megmaradása az elmúlt évszázadokban annak is köszönhető, hogy az állam területén sokféle nép élt egymással békességben, és e sokféle nép Európa különböző részéből sokféle termelési- és szokáskultúrát hozott magával. Mindaz, amit ma magyar kultúrának nevezünk, mindaz, amit a magyar állam polgáraként környezetünkben, termelési kultúránkban élvezünk, e nemzeti sokféleség eredménye. Az államba betelepedett és itt meghonosodott nemzetek között a kora középkortól jelentős szerepet játszottak a németek. Közismerten fejlett munkakultúrájuk, erős közösségszervezetük jelentős hatást gyakorolt a magyar nemzet egészére. És ugyanakkor az itt talált magyar és más népek szokásrendjét is kultúrájukba olvasztották. Kölcsönviszony, egymástól tanulás. Ez jellemzi a magyarországi németség és az állam területén élt más népek, mindenekelőtt a magyarok, közös történelmét. A most államszervezetileg egységesülő Európában rendkívül fontos, hogy a kontinens minden népcsoportja megőrizze és modernizálja kultúráját, elősegítve ezzel egy sokszínű 21. századi Európa kialakulását. A magyarországi németség történelme, a mai élet szokásainak megismerése és ápolása mind a németségnek, mind a velük egy államban élő más népeknek korparancsa és érdeke. Dr. Glatz Ferenc

Küldetésnyilatkozat A német nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a német nyelv tanulását, a magyarországi németek történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól napjainkig elvezeti a tanulókat ahhoz az objektív tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok megtanulnak eligazodni a mai kisebbségi helyzetben, megismerik a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönzést kapnak, hogy a tanulmányok befejezése után is foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók megtanulják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul. A nemzetiségi oktatásban kiemelt szerepe van a német nyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító. E feladatát a népismeret, a kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a 70


Pedagógiai Program

magyarországi német és a német irodalom megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése. A 8. osztály végére a tanulók megtanulnak hallott, olvasott, (látott) szöveget megérteni, magukat szóban és írásban kifejezni, saját véleményüket megfogalmazni, vitázni. A tanulmányi idő folyamán olyan biztonságos és gördülékeny szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra tesznek szert, mely lehetővé teszi, hogy a nyelv úgy az ismeretszerzés és továbbadás, mint a társalgás, szórakoztató időtöltés eszköze legyen számukra.

A kisebbség iskolai oktatásának formája, irányelvei Nyelvoktató kisebbségi oktatás: • Célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. • A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Tartalmi követelmények: • A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a kerettanterv követelményeit veszik alapul és egészítik ki. • Emellett, a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi, irodalmi és népismereti tananyagból is.

A kisebbségi oktatás-nevelés céljai A kisebbségi oktatás-nevelés sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése: ennek érdekében törekszik: • a német nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével a német nyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére, • a népköltészet, a zene, a képzőművészet a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására, • a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására, • a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsüléséra, • az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére, • a hagyományőrzés- és teremtés elősegítésére, • az önismeret kialakítására, • a kisebbségi jogok megismertetésére és gyakorlására. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbségekhez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatás és nevelést folytató intézményben törekszünk arra: • hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdaság előnyei, hogy kialakuljon bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép,

71


•

Pedagógiai Program

hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megértésének jelenségét.

Fő célok • Magyarságukat vállalva a német nemzetiség hagyományait ismerők és tiszteletben tartók, szűkebb szülőföldjüket jól ismerő ifjak legyenek. • A tanulók ismerjék szülőfalujukat, a népi hagyományokat, szokásokat. • A nyelvet használva őrizzék, ápolják hagyományaikat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg elődeik történetét, szokásait. • Az iskola mindannyi nyelvhasználót a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával segítse a német nyelv alapjainak elsajátítását; a testvérkapcsolat kiszélesítésével annak gyakorlását. • Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti. • A különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére neveljük tanulóinkat, hiszen Nagymaroson együtt él a magyar, a német és a cigány népcsoport. Teret adunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, a természet és környezet szeretetére neveljük tanulóinkat, egészséges életmódra szoktatjuk, ösztönözzük őket. • Hagyományőrző és szabadidős programjainkat a szülők együttműködésével szervezzük. E célok elérése érdekében a következőket kínáljuk: • Magas szintű német nyelvoktatást. • Az nagymarosi németség hagyományainak, kultúrájának ismeretét. • Német nemzetiségi néptánc oktatást.

Helyzetelemzés A német nemzetiségi nevelés-oktatás sajátosságai A kisebbségi oktatás - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - a magyarországi közoktatás része. Általános célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval; sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést- és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás-nevelés segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A német nemzetiségi nyelv oktatásának története iskolánkban 1984. szeptemberben kezdődött meg iskolánkban a német nemzetiségi nyelv oktatása. Először az 1-3. osztályosok összevont csoportokban tanulták a nyelvet. Az 1990-es évek elejétől minden tanuló tanulta a nyelvet.

72


A felső évfolyamokon az osztályok nemzetiségi oktatásban.

csoportbontásban

Pedagógiai Program

részesülnek

német

Pedagógiai alapelveink, feladataink, eszközeink, eljárásaink • Településünk lakóinak egy része kettős magyar és német nemzetiségi identitással rendelkezik. Mindent ápolni kell, ami az identitás megerősítéséhez hozzájárul. Nem becsüljük le a múltba tekintő folklorisztikus hagyományőrző gyakorlatot sem, de olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai fiatal generációk azonosulni tudnak. • A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti. Mivel ennek gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. Nevelési rendszerünknek része ezért a német partnerkapcsolatok ápolása. • A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb államának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és s rajtuk keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert.

A német nemzetiségi oktatás tárgyi, személyi és dologi feltételei Objektív feltételrendszer A német nemzetiségi nyelv oktatása során nagy szerepet kap a kisebbségi azonosságtudat formálása. Szubjektív feltételrendszer A kisebbségi nyelvoktatást végző pedagógusok rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. A munkaközösség A munkaközösség feladata a nevelés helyes gyakorlati alkalmazásának elősegítése, a munkaközösségi tagok munkájának összehangolása, az oktatónevelőmunka hatékonyságának növelése, a módszertani eljárások fejlesztése, az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése, a tanulókkal szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása, a tanulók tudásának eredményfelmérése, a pedagógusok közösségi felelősségének növelése, közösségi életének fejlesztése, szaktanterem létesítése, azok továbbfejlesztésében való részvétel, felszereléseinek őrzése és fejlesztése. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Munkatervi programjában az említett feladatok megvalósítása érdekében felveszi bemutatóórák szervezését, látogatását, különböző pedagógiai és módszertani viták szervezését, tanulmányi versenyek, vetélkedők, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulások szervezését. A munkaközösség közreműködik a helyi tantervek kidolgozásában, a tankönyvek, tanítási segédanyagok kiválasztásában. Határozatairól feljegyzést készít, ezek a munkaközösség tagjaira kötelezőek. Az egy osztályban tanító pedagógusok valamennyien felelősek az adott osztály neveléséért, oktatásáért, az osztály szellemiségének alakulásáért. Tanév elején 73


Pedagógiai Program

meghatározza az osztállyal szemben kialakítandó követelményeket, az osztály szervezésének elveit, a nevelésben alkalmazott tevékenységi formákat. Az osztályfőnök koordinál és egyeztet, közvetít az osztály és az osztályban tanítók között.

Nevelési program (Kiegészítés az iskola nevelési programjához) A német nemzetiségi oktatás alapelvei A magyarországi kisebbségi nevelés-oktatás céljait a hazai és a nemzetközi kisebbségi jogok, Európai Tanácsi ajánlásoknak megfelelő elvek figyelembevételével kívánja elérni. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben törekedni kell arra, hogy mind a kisebbséghez, mind a többséghez tartozó tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. Szükséges, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elődök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet. A kisebbségi nevelés feladata: • a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megteremtése és ápolása, • a kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének a segítése, • a kisebbségi nyelv tanulása, ápolása A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és - megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység (kézműves foglalkozások), az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához szükség van a szülő és a pedagógus együttes közreműködésére. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat valósítja meg. Egyidejűleg biztosítja a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését.

74


Pedagógiai Program

Feladatok a személyiségformálás, közösségfejlesztés terén Az iskola által kínált lehetőségek mellett - szakkör, énekkar, sportkör, kulturális- és sportrendezvények, tanulmányi versenyek iskolai és iskolán kívüli személyiségfejlesztő tevékenységeket szervez: • részvétel német nemzetiségi kulturális rendezvényeken, találkozókon, ünnepségeken, • a német nemzetiségi gyermek-néptánccsoport szereplése kulturális rendezvényeken, • részvétel német nyelvű tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön, • német nyelvű vers- és prózamondó versenyek, • Márton-napi ünnepség, • Nemzetiségi napok szervezése, kapcsolattartás a Nagymarosi Német Nemzetiségi Önkormányzattal.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok Kötelező és választható tanórai foglalkozások rendje A tanítási óra • A nemzetiségi hovatartozás érzésének megtartásában meghatározóan fontos szerepe van a nyelvnek. Ebből következően a nemzetiségi nyelv oktatása alapfeladatként vonul végig napi pedagógiai gyakorlatunkban, s ennek legfontosabb területe a tanítási óra. • A tanítási órákon az információ-hordozókat úgy válogattuk ki, hogy azok elsősorban a nemzetiségi önismeret kiteljesedését szolgálják (pl. a lakóhely történetét és kulturális életét feldolgozó szerzők munkáinak bemutatása, illetve személyes előadások). • A daltanulásnak, az éneklésnek is jelen kell lennie a tanítási órán. Nemzetiségi származásúak bevonásával (szöveg, dallam) alapvetően a helyi dalok (nyelvjárás szerinti) tanítása, éneklése történjen. • A nemzetiségi nevelési és oktatási program végigvonul minden évfolyamon. Ezeken az órákon a tanulók bőséges, forrás értékű irodalmi, tudományos és lakóhelyük történetét feldolgozó munkák segítségével ismerkednek a magyarországi németség történelmével és kultúrájával, illetve gyakorlati tevékenységük eredményeit dolgozzák fel. A nemzetiségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. Nyelvi csoportbontásban tanítjuk a német nemzetiségi nyelv és irodalmat. A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A kisebbség nyelvét és irodalmát legkevesebb heti öt órában kell tanítani. A tantárgyi követelmények teljesítéséhez valamennyi évfolyamon szükség van a mellékelt óratervekben feltüntetett tantárgyak heti óraszámának megtartására. A tanulók az általános iskolai közoktatás folyamán kötelező jelleggel két nyelvet, a kisebbségi (német) és magyar nyelvet sajátítják el. Tanórán kívüli foglalkozások Igen nagy súlyt helyezünk a német nemzetiség kultúrájának, hagyományainak megismerésére, ápolására a tanítási órákon kívül is. 75


Pedagógiai Program

A nemzetiségi jelleget iskolai, illetve osztályszintű rendezvényeken is ki kell domborítani: • a tanévnyitó- évzáró ünnepségeken; • az ünnepeket (pl. karácsony) főleg Nagymaroshoz kötődő nemzetiségi szokásokkal egészítjük ki. • Rendkívül fontosnak tartjuk a németországi partnerkapcsolatunkat (Stuttgart), hiszen a tanulók kölcsönös látogatásai alapvetően a nyelvi ismeretek fejlesztését és tökéletesítését szolgálják. Tehetség, képesség kibontakozását segítő foglalkozások A 7-8. évfolyamokon német nyelvi felvételi előkészítő tanfolyamot szervezhetünk azon tanulók számára, akik nemzetiségi vagy kétnyelvű középiskolában szeretnének továbbtanulni.

Kisebbségi népismeret A kisebbségi népismeret A kisebbségi népismeret általános témakörei: a.) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája - nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, - vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet), - ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), - hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, - szociológiai és település-földrajzi ismeretek. b.) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja - a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza, - oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, - a kisebbségek más országokban élő csoportjai. c) Kisebbségi és állampolgári jogok - a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer, - a kisebbségek intézményrendszere, - nemzetközi kapcsolatok.

Német nyelv és irodalom 1. Hagyományos nyelvoktató forma Fejlesztési feladatok 1. Beszédértés 1 – 4. évfolyam Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való

5 – 6. évfolyam Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése

76

7 – 8. évfolyam A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, szabadidő,


reagálás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, napirend lakóhely, közlekedés, környezet, vásárlás, egészség. A német nemzetiség életéből vett rövid történetek.

és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, szabadidő munka, étkezéstörténetek a német nemzetiség életéből és a német irodalomból.

Pedagógiai Program

kultúra, sport, utazások, média, szolgáltatások egészségvédelem, környezet és környezetvédelem, országismeret, német nemzetiség jogai és kötelességei. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

2. Beszédkészség 1 – 4. évfolyam Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű felvilágosítás, információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. Ismert témáról, képről néhány mondat mesélése. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása. Versek, dalok, rövid mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása.

3. Olvasásértés 1 – 4. évfolyam Hangos olvasás jó ritmusban, helyes kiejtéssel és hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadása. Új szövegkörnyezetben az elsajátított szavak

5 – 6. évfolyam

7 – 8. évfolyam

Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. 10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése.

Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról egyszerű mondatszerkezetek alkalmazásával beszámolni. Informálódni, kérdezni, kívánságokat kifejteni, felvilágosítást adni. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása.

5 – 6. évfolyam Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a német nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Folyékony,

77

7 – 8. évfolyam Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmi elemekről vélemény formálása. Hosszabb


felismerése, megértése. Az értő olvasás fokozatos elsajátítása.

4. Írás 1 – 4. évfolyam

Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid összefüggő szövegek másolása, diktálás és hallás utáni leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása pl. üdvözlő lap, bemutatkozás.

Pedagógiai Program

helyes, kifejező olvasás fejlesztése.

szövegek esetén a lényeg kiemelése. Német versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi német szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése a német nemzetiség életéről és kultúrájáról kialakult kép gazdagítása céljából.

5 – 6. évfolyam

7 – 8. évfolyam Az 1. pontban felsorolt témakörökkel kapcsolatos gondolatok kifejezése írásban. Fogalmazás, beszámoló, levélírás a szövegszerkesztési formák betartásával. Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével.

Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A német helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása.

2. Német népismeret (Valamennyi oktatási forma) Fejlesztési feladatok 1. Információszerzés és feldolgozás 1 – 4. évfolyam Ismeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi megfelelőiről. Nyelvhasználat: Mundart (felismerés szintjén, ill. otthonról hozva: alkalmazás szintjén),

5 – 6. évfolyam Ismeretek gyűjtése egy németek által lakott település életéről, személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információk

78

7 – 8. évfolyam Ismeretek bővítése a németség történelméről tanórán, filmek és más források (elektronikus, képi, ill. szövegforrások) anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődő


Hochdeutsch. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák, gyermekversek, gyermekjátékok ismerete. Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületek felfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal és szokásokkal. A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése.Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. A fenti témákban Cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása. A népismerethez kapcsolódó rövid szövegek hangos, ill. értő olvasása, azokhoz kapcsolódóan tanári irányítással vázlat készítése. Az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyi és szellemi értékek gyűjtése, rendszerezése irányítással. Cselekvésközpontú tanulás kialakítása (Lernen mit allen Sinnen).

felhasználásával. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak kiállításainak megtekintésével. A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és bemutatása kiállításon vagy színpadra állítása. A német nyelvű országok és a magyarországi németség történelméről, földrajzáról és kultúrájáról rendszerező ismeretszerzés tanórákon és projektbemutatókon. A projektek kivitelezéséhez a gyűjtött anyagok és információk rendszerezése, kommentálása és prezentálása. Elektronikus és más ismerethordozók (könyvek, folyóiratok) használata.

79

Pedagógiai Program

ünnepek és szokások ismerete és bemutatása. A német népdal és néptánc kincs megismerése és ápolása. A népviselet ismerete és bemutatása. Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházak kiállításainak megtekintésével. Alapvető ismeretek birtoklása a népi építészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól - Néprajzi Múzeum és tájház kiállításainak megtekintése révén. A múzeumpedagógia módszereinek alkalmazása (ismeretszerzés cselekedtetéssel). A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymama konyhájának specialitásai. A különböző témák projektalapú feldolgozása. A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára játékos (szerepjáték) formájában.


2. Kritikai gondolkodás 1 – 4. évfolyam A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Az elődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása

3. Kommunikáció 1 – 4. évfolyam

Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről. Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak gyűjtése a korosztálynak megfelelően. Osztályprojektek kapcsán szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról. Rajzok, modellek, makettek készítése, azok bemutatása. Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatása színpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.

5 – 6. évfolyam

A magyarországi németség „lakóhagyományainak” összehasonlítása a magyarokéival vagy más népekéivel. A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása.

5 – 6. évfolyam Beszélgetés a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban régen és ma. Az önazonosság kialakításának első lépései beszélgetésekhez kötve. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken. Projektekhez kapcsolódóan interjúk készítése és azok dokumentálása. A prezentációk kommentálása.

80

Pedagógiai Program

7 – 8. évfolyam Összefüggések feltárása a magyarországi németség múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés…) és következményeiről. A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete. A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása.

7 – 8. évfolyam

Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán. Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon. Az írott sajtó és egyéb médiák témáinak megbeszélése tanórán. Beszélgetés azok kapcsán a korosztálynak megfelelő szinten a kisebbségpolitika témaköreiről.


4. Tájékozódás térben és időben 1 – 4. évfolyam 5 – 6. évfolyam Az idő tagolására szolgáló Az idő tagolására szolgáló kifejezések helyes kifejezések bővítése: a használata. Időt és helyet történelmi időkifejezések meghatározó kifejezések (évszázad) alkalmazása. elsajátítása és Térkép használat, földrajzi gyakorlása. Múltbeli tájékozódás a tanult, ill. események elmesélése gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. rövid mondatokban. A projektek kapcsán Múzeumlátogatás, azok elhelyezkedése, a falvak meglátogatott falvak, ill. azokon belüli épületek elrendezése, alaprajza. elhelyezkedése. 5. A tartalom kulcselemei 1 – 4. évfolyam Alapismeretek a magyarországi németek kultúrájáról. Családdal kapcsolatos ismeretek. Naptári ünnepek szokásainak felelevenítése. A lakóhely és közvetlen környezet ismerete. Irodalmi és népköltészeti alkotások ismerete, néhány alkotás recitálása. Néhány népi mesterség ismerete, termékek reprodukálása (pl. csuhébabák, tojásfestés). Alapismeretek a magyarországi németek nyelvéről: nyelvjárási szavak gyűjtése témákhoz kapcsolódóan, népi mondókák megtanulása.

5 – 6. évfolyam További ismeretek a magyarországi németek hagyományairól, nyelvéről, kultúrájáról. A hazai német írók és költők műveinek - a korosztálynak megfelelően - ismerete. Lakóhely és lakóház ismerete, berendezkedése, tájházak és berendezéseik ismerete. Dűlőnevek. Étkezési szokások, a német konyha sajátosságai. Magyarországi német költők és írók műveinek ismerete. Ház körüli munkálatok. Családi és naptári ünnepek szokásai. Népzene és néptánc ápolása.

Pedagógiai Program

7 – 8. évfolyam Tájékozódás térben és időben nyomtatott és elektronikus ismerethordozók segítségével. Magyarország németek lakta területeinek ismerete. A hazai németség intézményeinek elhelyezkedése és funkciója.

7 – 8. évfolyam A németek betelepítésével kapcsolatos történelmi ismeretek. Tájházak, németek lakta vidékek. A magyarországi német média. Írott sajtó, kiadványok. Naptári évhez kapcsolódó népszokások ismerete és felelevenítése. Népviselet, öltözködés. Írók, költők és egyéb művészek munkásságának megismerése. A nyelvvel kapcsolatos ismeretek: történetek, témákhoz kapcsolódó kifejezések.

6. A reflexiót irányító kérdések: énkép, önismeret, azonosságtudat 1 – 4. évfolyam A tanulókban alakuljon ki az a felismerés, hogy a népcsoporthoz való tartozás kulturális többletet jelent.

5 – 6. évfolyam A tanulók keressenek választ olyan kérdésekre, amelyek identitásuk kialakulásához vezetnek: kik tartoznak az egyes

81

7 – 8. évfolyam A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás tudatos vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a


Foglalkoztassák olyan kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy ő hasonló társaihoz és mégis kicsit más.

népcsoportokhoz, kik a németek, hogyan élnek együtt a többségi nemzettel stb. Foglalkoztassa őket az problematika, hogy mit jelent számára németnek lenni. Érdeklődjenek családjuk és a népcsoport múltja és gyökerei iránt. Találja meg a korábban élt generációk értékeit.

82

Pedagógiai Program

gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete, kisebbségpolitikai vonatkozásai. Tudatosuljon bennük, hogy többféle identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. Ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára.


Pedagógiai Program

Deutsche Sprache und Literatur (für den traditionellen Minderheitenunterricht) Traditioneller Sprachunterricht

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Hörverstehen Jahrgänge 1 – 4.

Jahrgänge 5 – 6.

Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Familie, Wohnung, Schule, Tagesablauf, Kleidung, Wohnort, Verkehr, Umgebung, Gesundheit, Einkauf. Kurze Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen.

Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Beruf, Gesundheit, Familie, Essen Freizeit. Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen und der deutschen Literatur.

2. Sprechfertigkeit Jahrgänge 1 – 4. Einfache Aussagen, Fragen, Glückwünsche, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zur Begrüßung, zum Abschied, zur Vorstellung genau kennen und benutzen. Wendungen zur Erteilung und Einholung einfacher Auskünfte und Bitten anwenden. Mit Hilfe von Bildern, Illustrationen kurze Geschichten, Märchen vortragen, dramatisieren. Gedichte, Lieder, Kurze Texte, Märchen, Srüche, Sprachspiele einstudieren,memorisieren.

Jahrgänge 5 – 6.

Sich in Dialoge einschalten, Erlebnisse in einfachen Sätzen erzählen. 10 Sprichwörter und Reime sowie 5 Gedichte auswendig kennen, einige Anekdoten erzählen können.

83

Jahrgänge 7 – 8. Die Umgangssprache in folgenden Themenkreisen verstehen: Familie, Unterricht, Berufswahl, Kultur, Sport, Reisen, Medien, Dienstleistungen, „ Gesundheitsschutz, Umwelt, - schutz Landeskunde, Rechte und Pflichten der deutschen Minderheit. Inhalte, Mitteilungen, Informationen verstehen und darauf reagieren (Hörverstehen).

Jahrgänge 7 – 8. Mit verschiedenen Partnern Gespräche, Diskussionen über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise mit einfachen und zusammenhängenden Wendungen führen. Über Erlebnisse und Erfahrungen in einfachen Satzkonstruktionen berichten. Sich informieren, Fragen formulieren, Wünsche äußern, Informationen geben Bewusste Anwendung der richtigen Aussprache und Intonation.


Pedagógiai Program

3. Leseverstehen Jahrgänge 1 – 4.

Jahrgänge 5 – 6.

Lautes Lesen mit dem entsprechenden Rhythmus, mit richtiger Aussprache und Intonation. Aus einfachen Texten Information gewinnen und wiedergeben. Im neuen Kontext die gelernte Lexik erkennen, verstehen. Das Leseverstehen durch stummes Lesen fördern. Kurze literarische Texte (Märchen, Sagen, Gedichte) lesen.

Texte der unter Punkt 1 genannten Themenkreise bearbeiten können, mit besonderem Hinblick auf die Interpretation von Geschichten, die die Lebensweise der Ungarndeutschen vorstellen. Entwicklung des fließenden und ausdrucksstarken Lesens.

Jahrgänge 7 – 8. Bekannte und unbekannte Texte fließend mit richtiger Intonation lesen. Mit Hilfe der gelernten Lexik den gelesenen Text zusammenfassen, über seinen Inhalt eine Meinung formulieren. Bei längeren Texten das Wesentliche hervorheben. Deutsche Gedichte und Erzählungen nach dem Lesen interpretieren. Werke von ungardeutschen Autoren verstehen, ihren Inhalt und ihre Aussage interpretieren, um das Bild über das Leben und die Kultur der Ungarndeutschen zu erweitern.

4. Schreiben Jahrgänge 1 – 4. Richtiges Schreiben der Wörter des Grundwortschatzes. Sätze und kurze zusammenhängende Texte abschreiben und nach Diktat und Hören schreiben. Nach vorgegebenem Beispiel einen aus mehreren zusammenhängenden Sätzen bestehenden Text verfassen, z.B. Ansichtskarte, Vorstellung.

Jahrgänge 5 – 6.

Jahrgänge 7 – 8. Gedanken über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise schriftlich ausdrücken. Bildbeschreibung; die auf Aufsätze, Berichte, Briefe einem Bild dargestellte nach den Geschichte schriftlich (standartisierten) Regeln formulieren können. der Textverfassung Ausfüllen eines einfachen schreiben. Formulars. Die Regeln der Einen Erlebnisbericht deutschen über selbständig Rechtschreibung kennen gelesene literarische und anwenden. Werke schreiben. Die Regeln der sprachlichen Korrektheit gründlich kennen und anwenden. Einfache Texte mit Wörterbuch übersetzen.

84


Pedagógiai Program

Minderheitenkunde (für alle Unterrichtsformen) Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen Jahrgänge 1 – 4. Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzen des Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht erkennen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse. Lautes, verstehendes Lesen von kurzen Texten, mit Hilfe des Lehrers Skizzen anfertigen. Sammeln von Sachgegenständen und Bräuchen (altersgemäß).

Jahrgänge 5 – 6. Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnte Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durch Ausstellungen oder Bühneninszenierungen. Aneignung von systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Projektpräsentationen über die Geschichte, Geographie und Kultur der deutschsprachigen Länder und der Ungarndeutschen. Systematisieren, Kommentieren und Präsentieren gewonnener Kenntnisse bei Projekten. Gebrauch elektronischer Datenträger.

85

Jahrgänge 7 – 8. Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Bearbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und des Kirchenjahres. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volksliedund Volkstanzgutes. Die ungarndeutsche Volkstracht kennen und vorstellen können. Thematisiertes Sammeln des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen. Grundlegende Kenntnisse über die Bauweise und Einrichtung eines Wohnhauses durch die Besichtigung von Ausstellungen der ethnografischen Museen und der Heimatmuseen gewinnen. Frühere und heutige Essgewohnheiten in den deutschen Familien, Spezialitäten in Großmutters Küche. Möglichkeiten der


Pedagógiai Program

Selbstorganisierung der Minderheiten, ihre Verwirklichung auf lokaler und Landesebene. Möglichkeiten der Ausübung der Minderheitenrechte für Jugendliche und Erwachsene durch Rollenspiele.

2. Kritisches Denken Jahrgänge 1 – 4. Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den Heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder der Umgebung mit der Hochsprache vergleichen.

Jahrgänge 5 – 6. Die „Wohntraditionen” der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen. Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen Helfen bei der Entfaltung der eigenen Identität.

Jahrgänge 7 – 8. Zusammenhänge zwischen den, das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z.B. Ansiedlung, geographische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken. Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinander ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschen Mutternation, der ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen. Entfaltung des Identitätsbewusstseins.

Jahrgänge 5 – 6. Gespräch über das Leben der deutschen Minderheit und über die Möglichkeiten der Ausbildung früher und

Jahrgänge 7 – 8. Bericht über die selbständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern,

3. Kommunikation Jahrgänge 1 – 4. Mit jungen und älteren Ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben führen.

86


Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag. Für Klassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen. Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen. Bräuche und Spiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime, Kindergedichte, Märchen vortragen.

heute. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf der Bühne aufführen. Im Unterricht und bei Schulfeiern Gedichte, Sprüche, Reime, Geschichten rezitieren, Volkslieder singen. Erste Schritte zur Entfaltung des Identitätsbewusstseins anhand von Gesprächen. Zu Projekten Interviews durchführen und dokumentieren. Präsentation der Projekte.

Pedagógiai Program

Gedichten, Aufführung von Theaterstücken, Trachtenschau in der Klasse, bei Projektpräsentationen, bei Schulfesten und auf dem Schwabenball. Besprechung der Themen der Medien. Gespräche über die Bereiche der Minderheitenpolitik (dem Alter entsprechend)

4. Orientierung in Raum und Zeit Jahrgänge 1 – 4. Adäquater Gebrauch der Zeitbezeichnungen. Aneignen und Üben von Begriffen, die sich auf Zeit und Raum beziehen. Erzählen von Vergangenem in kurzen Sätzen. Orientierung in den Dörfern, die bei Projekten besucht werden: Platzierung der Einrichtungen eines Dorfes.

Jahrgänge 5 – 6.

Jahrgänge 7 – 8.

Erweiterung der Begriffe für die Zeit: Anwendung von historischen Zeitangaben (z.B. Jahrhundert). Gebrauch der Landkarte, geographische Orientierung bei gelernten Inhalten. Museumsbesuch, Einrichtung eines Dorfes, Grundriss.

Orientierung in Raum und Zeit mit Hilfe elektronischer Datenträger. Kennen der ungarndeutschen Siedlungsgebiete. Schauplätze der Institutionen der Ungarndeutschen und ihre Funktion.

5. Schlüsselelemente des Inhalts Jahrgänge 1 – 4. Grundkenntnisse über die Kultur der Ungarndeutschen. Kenntnisse über die Familie. Neubelebung der

Jahrgänge 5 – 6. Weitere Kenntnisse über die Kultur, Bräuche und Sprache der Ungarndeutschen. Kenntnis der Werke

87

Jahrgänge 7 – 8. Historische Kenntnisse im Zusammenhang mit der Ansiedlung. Heimatmuseen, von Deutschen bewohnte


Bräuche des Kalenderjahres. Kenntnis des Heimatortes und seiner Umgebung. Kennen von Werken der Volksdichtung und Kunstdichtung, Rezitieren einiger. Kenntnis einiger Handwerke,Reproduzieren von Produkten (Puppen aus Maiskolben,Eierfärben usw.).Grundkenntnisse über die Sprache der Volksmärchen:Sammeln von Mundartwörtern zu bestimmten Themen. Erlernen von Sprüchen.

ungarndeutscher Autoren. (Dem Alter entsprechend.) Heimatort, Haus und Hof, Einrichtungen dieser. Flurnamen. Essgewohnheiten, Eigentümlichkeiten der ungarndeutschen Küche. Arbeiten um das Haus. Bräuche in der Familie und im Kalenderjahr. Pflege der Volksmusik und des Volkstanzes.

Pedagógiai Program

Ortschaften. Ungarndeutsche Medien. Gedruckte Medien, Ausgaben. Bräuche im Kalenderjahr, Neubelebung dieser. Volkstracht. Tätigkeit ungarndeutscher Autoren und Künstler. Kenntnisse im Zusammenhang mit der Sprache: Geschichten,Ausdrücke zu bestimmten Themen.

6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Jahrgänge 1 – 4.

Die Schüler sollen erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe kulturell einen Mehrwert bedeutet. Fragen sollen sie beschäftigen, die sich darauf beziehen, dass sie in gewisser Hinsicht anders sind, als ihre Mitschüler und doch.

Jahrgänge 5 – 6. Suche nach Antworten auf Fragen, die zur Herausbildung der Identität führen: wer gehört zu einer Volksgruppe, wer sind die Deutschen, wie leben sie mit der Mehrheitsnation zusammen usw. Die Problematik, was es bedeutet, Ungarndeutscher zu sein, soll sie beschäftigen. Interesse an der Vargangenheit und den Wurzeln der Volksgruppe. Werte der Früheren Generationen.

88

Jahrgänge 7 – 8. Anspruch auf die bewusste Identität soll entstehen: Fragen sollen die Schüler beschäftigen, wie die Wurzeln, Sprache, Kultur, Lage und Politik der Volksgruppe. Es soll bewusst werden,dass ein Mensch auch eine mehrfache Indentität besitzen kann. Für das Individuum Wichtige Werte sollen erkannt werden. Vorteile der Sprachkenntnis für sie und für die Volksgruppe entdecken.

Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 032423 2626 Nagymaros, Fehérhegy 2. 133002 Telefon: 06/27-594-015, Fax: 06/27-594-016

zeneművészeti, táncművészeti és képző- és iparművészeti ágának

Pedagógiai Programja és

Helyi Tanterve

Készült: 2004. szeptember 15. Módosítva: 2011. december 1. 2013. március 31.

Tartalomjegyzék Oldal Az intézmény működését meghatározó törvények, jogszabályok, dokumentumok Intézményi adatok

5 6

I. NEVELÉSI PROGRAM Bevezetés .........................................................................................................................................8 1. A művészeti iskola helyzetelemzése ........................................................................................9 Története, hagyományai...................................................................................................................9 Eredményei, szerepe és tevékenysége ...........................................................................................9 Kapcsolatrendszere ..........................................................................................................................9 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka általános pedagógiai alapelvei, értékei, célkitűzései, feladatai .....................................................................................................................11 Alapelvek ........................................................................................................................................11 Értékek............................................................................................................................................11 Célok...............................................................................................................................................11 Feladatok ........................................................................................................................................11 A célok elérését, a feladatok megoldását szolgáló eszközök, eljárások........................................12 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........................................12 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..................................................................................................................12 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................................13 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendeje - A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ..................................................................................................................................13 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamtban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................................................................................................14 8. Működési feltételek ..................................................................................................................14 Tárgyi feltételek ..............................................................................................................................14 Eszközök, felszerelések jegyzéke ..................................................................................................14 Hiányzó eszközök listája és beszerzésének ütemezése ...............................................................15 Személyi feltételek, az iskola működésének leírása ......................................................................15 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái - továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................15 10. Az iskolai felvétel és átvétel szabályai .................................................................................15 A tanulók felvétele, átvétele 15 Osztályokba, csoportokba sorolás, létszám 16 Beiratkozás 16 II. HELYI TANTERV Bevezetés .......................................................................................................................................18 1. FEJEZET (27/ 1998. 1. melléklet szerint) 1. A zeneművészeti ág speciális szabályozása – Klasszikus zene .........................................20 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói.........................................................................20 A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai.........................................................20 A képzés struktúrája, ideje, óraterve ..............................................................................................20 Tantárgyak......................................................................................................................................22 A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések ..........................................22 A zeneművészeti ág tantárgyrendszere .........................................................................................24 A tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag ........................25 Hangszeres tanszakok ..................................................................................................................25 Furulya ..........................................................................................................................................................................25 Fuvola............................................................................................................................................................................29 Oboa..............................................................................................................................................................................31 Klarinét ..........................................................................................................................................................................36

90

Kürt................................................................................................................................................................................40 Trombita ........................................................................................................................................................................42 Harsona.........................................................................................................................................................................45 Tuba ..............................................................................................................................................................................47 Ütő.................................................................................................................................................................................50 Gitár...............................................................................................................................................................................52 Zongora .........................................................................................................................................................................65

Elméleti tárgyak, tanszakok...........................................................................................................66 Szolfézs.........................................................................................................................................................................66 Zenetörténet-zeneirodalom ............................................................................................................................................83

Egyéb tárgyak, tanszakok .............................................................................................................84 Kórus .............................................................................................................................................................................84 Kamarazene ..................................................................................................................................................................86 Fafúvós kamara ...........................................................................................................................................................86 Rézfúvós kamara.........................................................................................................................................................87

2. A táncművészeti ág speciális szabályozása – Néptánc .......................................................89 A néptánc oktatásának szerepe iskolánkban .................................................................................89 A néptáncképzés struktúrája ..........................................................................................................89 Értékelés.........................................................................................................................................89 A néptánc tanszak feladatai, céljai, követelményrendszere...........................................................90 A tanszak feladata ..........................................................................................................................90 A tanszak tantárgyai és azok óraszámai ........................................................................................91 A tanszak tantárgyai .......................................................................................................................91 Követelmények ...............................................................................................................................91 Tananyag........................................................................................................................................91 Népi játék, néptánc ........................................................................................................................................................91 Folklórismeret ................................................................................................................................................................92 Kinetográfia ...................................................................................................................................................................92 Tánctörténet ..................................................................................................................................................................92

3. A képző- és iparművészeti ág speciális szabályozása – Grafika, festészet.....................102 Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói ......................................102 A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai ......................102 A képzés struktúrája, ideje, óraterve ............................................................................................103 A képzés tanszakai, tantárgyai.....................................................................................................103 A tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag.........................................104 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................................................... 105 5. A továbbhaladás feltételei magasabb évfolyamokra ..........................................................105 Összevont beszámoló ..................................................................................................................105 Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban....................................................................105 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei és formái...........................................................................................................................................105 7. A tanulók ellenőrzése, értékelése, jutalmazása ..................................................................106 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .........................................................107 9. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei.....................................................................................................................................107 Zeneművészet – Klasszikus zene ................................................................................................107 Táncművészet – Néptánc .............................................................................................................130 Képző- és iparművészet – Grafika, festészet...............................................................................133 2. FEJEZET - MELLÉKLET (27/1998. 2. melléklet szerint) A követelmény és tantervi program szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában ..........................................................................................................................141 Alapelvek, célok............................................................................................................................141 Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében ..........................142 A követelmény és tantervi program tartalmi szabályozásának értelmezése................................142 A követelmény és tantervi program alkalmazásának és a programfejlesztés gyakorlatának fogalma .................................................................................................................144 1. Zeneművészeti ág – Klasszikus zene...................................................................................145 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói.......................................................................145 A képzés struktúrája – tanszakok-tantárgyak, évfolyamok száma, óratervek, a tanítási órák időtartamai ...............................................................................................................145 A zeneművészeti ág tantárgyrendszere .......................................................................................151

91

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei ......................................................................152 A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei .................................................158 Hangszeres tanszakok .................................................................................................................161 Fafúvós tanszak...........................................................................................................................161 Furulya ........................................................................................................................................................................161 Fuvola..........................................................................................................................................................................166 Klarinét ........................................................................................................................................................................170 Oboa............................................................................................................................................................................176

Rézfúvós tanszak ........................................................................................................................182 Tombita .......................................................................................................................................................................182 Kürt..............................................................................................................................................................................186 Harsona-Tenorkürt-Baritonkürt.....................................................................................................................................190 Tuba ............................................................................................................................................................................196

Akkodikus tanszak .......................................................................................................................200 Gitár.............................................................................................................................................................................200 Ütő...............................................................................................................................................................................216

Billentyűs tanszak ........................................................................................................................220 Zongora .......................................................................................................................................................................220

Zeneismeret tanszak ...................................................................................................................224 Szolfézs.......................................................................................................................................................................224 Zenetörténet-zeneirodalom ..........................................................................................................................................234

Kamarazene tanszak ...................................................................................................................238 Kamarazene ................................................................................................................................................................238 Kórus ...........................................................................................................................................................................242

Kötelező tárgyak ..........................................................................................................................244 Szolfézs kötelező.........................................................................................................................................................244 Zongora kötelező .........................................................................................................................................................244

2. Táncművészeti ág – Néptánc ................................................................................................246 Az alapfokú néptáncoktatás célrendszere és funkciói..................................................................246 A képzés struktúrája .....................................................................................................................246 A néptáncoktatás általános fejlesztési követelményei .................................................................247 A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei .................................................248 Tantárgyak....................................................................................................................................250 Népi játék.....................................................................................................................................................................250 Néptánc .......................................................................................................................................................................252 Folklórismeret ..............................................................................................................................................................262 Tánctörténet ................................................................................................................................................................267 Népzenei alapismeretek ..............................................................................................................................................270 Táncjelírás-olvasás......................................................................................................................................................276 Cigánytánc...................................................................................................................................................................278

Beszámolás, értékelés .................................................................................................................279 3. Képző-ésiparművészeti ág – Grafika és festészet tanszak ................................................280 Az alapfokú képző-és isparművészeti oktatás célrendszere és funkciói......................................280 A képzés struktúrája .....................................................................................................................281 A képző- és iparművészeti okatatás általános fejlesztési követelményei ....................................282 A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei .................................................283 Tantárgyak....................................................................................................................................285 Vizuális alapozó gyakorlatok........................................................................................................................................285 Grafika és festészet alapjai ..........................................................................................................................................287 Vizuális alkotó gyakorlat ..............................................................................................................................................293 Grafika és festészet műhelygyakorlat...........................................................................................................................313

Legitimációs záradékok

92

Az intézmény működését meghatározó törvények, jogszabályok, dokumentumok

-

Magyarország Alaptörvénye – 2011. április 25.,

-

a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről,

-

az 1993. évi LXXIX. évi törvény a közoktatásról (aktuális módosításai),

-

a 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,

-

a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznebelési intézmények névhasználatáról

-

2012. évi CLXXXVIII. törvény köznevelési feladatokat ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

-

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. melléklete,

-

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és az azt módosító 1992. évi LXIV. és XXVIII. törvény, valamint a 3/1997. (I. 15.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a törvény végrehajtásáról,

-

a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet és azt módosító 273/2000. (XII. 27.) Korm. rendelet,

-

A mindenkori tanév rendjéről szóló rendelet,

-

Az intézmény Alapító Okirata

93

Intézményi adatok

1. Az intézmény megnevezése:


2. Címe, elérhetőségei:

2626 Nagymaros, Fehérhegy 2. 27/594-015 [email protected]

3. Székhely, telephelyei:

2626 Nagymaros, Fehérhegy 2. 2626 Nagymaros, Váci út 18, 2626 Nagymaros, Fő tér 14.

4. Típusa:

többcélú, összetett iskola

5.A művészeti iskola alaptevékenysége: 12 évfolyamos alapfokú művészetoktatás (2 előképző, 6 alapfokú és 4 továbblépző évfolyammal) zeneművészeti, táncművészeti és képző- és iparművészeti ágakon. 6. Alapítója:

Nagymaros Város Önkormányzata (1999.06.09.)

7. Fenntartója és felügyeleti szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

8. OM azonosító:

032 423

94

I. NEVELÉSI PROGRAM

95

Bevezetés Ki ne szeretné, hogy a gyermeke sikeres felnőtté váljon? Mivel alapozható meg a sikeres életút? Erre a kérdésre a nevelés tudománya, a pedagógusok naponta átélt tapasztalatai adják meg a leghitelesebb választ. Bizonyított, hogy nem a tudás halmozása – de nem is annak mellőzése (!)-, sokkal inkább az intelligencia, az érzelmi intelligencia fejlesztésével megszerzett mobilizálható tudás a végleges és jó megoldás. Tudományos kutatások igazolják, hogy a művészetek egész lényünket mozgósítva gazdagítják érzelmeinket, fejlesztőleg hatnak a gondolkodásra, s így döntő módon befolyásolják és irányítják a személyiséget. A művészeti nevelés tehát fontos szerepet vállal nemcsak a gyermekek értelmi, de érzelmi és jellemnevelésében is. Az élmény- és gyermekközpontúsága miatt is, mind a szülők mind a tanulók szívesen választják az alapfokú művészetoktatás által kínált képzési-nevelési formát. Művészeti iskolánk tanárai felkészült-segítő-fejlesztő-ötletgazdag pedagógiai tapasztalattal igyekeznek szolgálni a jövő nemzedékének oktatását, nevelését.

munkával,

A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja a művészeti iskola számára is meghatározza a legfőbb pedagógiai alapelveket, célokat, értékeket, lehetőségeket és feladatokat. Mindezt szem előtt tartva, arra építve és azt kiegészítve határozzuk meg nevelési programunkat.

96

1. A művészeti iskola helyzetelemzése Története, hagyományai Nagymaroson 1964 szeptemberétől a váci, 1972. január 1-től a Szobi Körzeti Állami – majd Kodály Zoltán – Zeneiskola kihelyezett tagozatként működött zeneoktatás. Itt tanult éveken át, a többi tagozathoz képest (Verőce, Kismaros, Visegrád, Zebegény, Szob, Vámosmikola) a legtöbb növendék. Gazdasági problémák miatt, az utóbbi néhány évben sorra váltak le, illetve léptek ki tagozatok a körzetből. Először Verőce, majd Visegrád és Zebegény. Nagymaroson is kényszerhelyzetbe került a zeneoktatás: vagy helyi keretek között egy önálló iskolát felépítve működik, vagy megszűnik. Mivel a képzőművészeti oktatás már hosszú ideje kiválóan működött szakköri keretek között az általános iskolában, valamint több mint tíz éve járhattak a gyerekek táncszakkörre (az utóbbi években egyre többen), így született meg a művészeti iskola beindításának gondolata a három művészeti ágban. A tanulók között végzett közvélemény-kutatás alapján, melyben nagy érdeklődés mutatkozott egy ilyen intézmény iránt, valamint a kedvező pénzügyi számítások jelezték a terv megvalósíthatóságát.

Nem titkolt szándék volt továbbá az is, hogy az új megnevezéssel, új intézményes keretek között, az eddig is eredményes művészeti ágak oktatásának rangja emelkedjék. Így 1999. június 9-től indult el a művészeti iskola, a szobi zeneiskola jogutódjaként zeneművészeti, táncművészeti és képzőművészeti ágakban. Eredményei, szerepe és tevékenysége A növendékek szinte minden évben részt vesznek találkozókon, fesztiválokon, versenyeken, kiállításokon kisebb-nagyobb sikerrel. Igyekeznek Nagymaros jó hírét vinni a művészet világában itt a környéken, Pest megyében és országszerte. A város kulturális életében meghatározó a művészeti iskola közművelődési tevékenysége. A városi ünnepek, megemlékezések, rendezvények állandó szereplői, kiállítói az iskola tanulói (pl.: október 23., a Magyar Kultúra Napja, március 15., Kittenberger Napok, augusztus 20.). Egyéb rendezvények, kiállítások és hangversenyek is színesítik a helyi művelődési ház programjait. Hagyományos rendezvényeink: Zeneművészeti ágon: Ifjú Zenebarátok Napja – november 20. Csillagváró – karácsonyváró családi est Fiatal Muzsikusok Nagymarosi Fesztiválja – március Táncművészeti ágon: Nemzeti ünnepeink műsorai (október 6, március 15) Csillagváró – karácsonyváró családi est Kittenberger Napok műsora (június) Képzőművészeti ágon: Ifjúsági kiállítás Kismaroson – március Két kiállítás Nagymaroson a művelődési házban – kapcsolódva más művészeti rendezvényekhez Folyamatos iskolai dekorációk Kisrégiós pályázatok Kapcsolatrendszere Az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen a nyitottság, a szoros és jó kapcsolat a szűkebb és tágabb környezettel.Szoros a kapcsolat az iskola fenntartójával; az óvodákkal, hiszen óvodások is jelentkeznek zeneművészeti és képzőművészeti oktatásra. Fontosak a legkisebbek, mert ők jelentik számunkra a jövőt, a folytonosságot. A helyi és környékbeli művészeti csoportokkal való együttműködésünk célja, hogy a gyerekek az iskola elvégzése után, ha nem művészeti pályákon folyatják tanulmányaikat, továbbra is kibontakoztathassák tehetségüket, képességüket, örömet szerezve ezzel nemcsak önmaguknak, hanem másoknak is (pl.: Dunakanyar Fúvósegyüttes, Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület, Nyugdíjas Klub, Férfikar, Nőikar, Maroska Gyermekkar, Kerekegylet)

97

A szülői szervezettettel, valamint a diákönkormányzattal az iskola folyamatosan tartja a kapcsolatot. A művészeti iskola beindítása előtt már kikértük olyan szaktanácsadók, szakemberek véleményét, akikhez a továbbiakban is fordulhatunk szakmai segítségért. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége kiemelten fontos szakmai szervezet, ahonnan pontos tájékozatatást, segítséget kaphatunk problémáinkra, kérdéseinkre. Szeretnénk szoros kapcsolatot kialakítani a környékbeli művészeti iskolákkal, más ifjúsági szervezetekkel (pl. cserkészet), valamint országos hatáskörű intézetekkel, intézményekkel is.

98

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka általános pedagógiai alapelvei, értékei, célkitűzései, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Művészeti iskolánkban az élmény- és gyermekközpontúságot, a tehetséggondozást, a komplex személyiség fejlesztését állandóan szem előtt tartva, kiemelten fontos alapelvek a következők: • az egyenrangúság és az esélyegyenlőség elve, • az alapvető emberi értékek, erények kialakítása, • a közösség igen erőteljes hatásának figyelembe vétele, • minőségközpontúság, • az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével az önismeret, az önmegvalósítás és az önállóság fejlesztése, • a tapasztalatszerzés, a tanulás és az állandó önfejlesztés szükségességének elve, • az élményszerű, örömet adó ismeret- és tapasztalatszerzés, • az alkotó tevékenység és magatartás iránti vágy kialakítása, • a komplexitás, a művészetek közötti átjárhatóság. • a kultúrához, művészetekhez való szoros kötődés, • a múlt és jelen értékeinek megszerettetése és továbbéltetése. Olyan eszközrendszert kívánunk a gyermekek kezébe adni, mellyel a jelen és jövő problémáinak megoldásában segíthetik, pozitív életszemléletet alakíthat ki. Értékek A Bevezetésben írtaknakra hivatkozva iskolánk legalapvetőbb értéke a hagyományőrzés, a művészeteken keresztül történő szemlyiségfejlesztés, a mobilizálható tudás elsajáttítatása, mellyel egy sikeres életút meglalpozható. Célok Intézményünk kiemelt célja: • az egyetemes és európai kultúra és művészet iránti nyitottság kialakítása, annak megismertetése, • a népi, nemzeti hagyományok tiszteletére és szeretetére nevelés, • kultúránk értékeinek megőrzésére és továbbadására való törekvés. Fontos számunkra, hogy a művészeteket nemcsak ismerő, hanem értő, befogadó, művelő és azt közvetítő felnőtteket neveljünk! Az alapelvekből következően nevelési céljaink: • a művészetoktatás egészét átható élményközpontú szemlélet elérése, • minőségközpontú szemlélet kialakítása, • a hatékony tehetséggondozás megőrzése és továbbfejlesztése, • a folyamatos és személyre szabott fejlesztés megvalósítása, • a gyermek teljes és harmonikus személyiségfejlődésének segítése, • az önfejlesztés és önművelés igényének fenntartása, • egyes művészeti áganként olyan szakmai és technikai készségfejlesztés, tudás megalapozása, mely lehetővé teszi a művészeti alkotó tevékenységek megfelelő szintű művelését, a művészi értékek közvetítését, • kitekintés más művészeti ágakra, • a szociális hátrányok kiegyenlítése, • a továbbtanulás lehetőségének biztosítása, • a művészeti tevékenység folytatásának igénye az iskola elvégzése után. Feladatok Az alapelvek által meghatározott célok elérése érdekében feladataink: • a hatékony és eredményes munka biztos elvégzéséhez szükséges barátságos, meleg, közvetlen és bizalmas légkör kialakítása, • a megfelelő minőség elérése érdekében rendszeres ellenőrzéssel és megfelelő értékeléssel motiváljuk a tanulókat,

99

• • • • • • • •

minden esetben különös figyelmet kell fordítani a tanulók egyéni adottságaira, képességeire, igényeire, a szülőkkel, tanárokkal együttműködve a gyermek egész személyigének, mint az önismeret, az önértékelés, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a kreativitás, az akarat, a kitartás fejlesztése, érdekes, különleges, problémamegoldó helyzetek megteremtésével éberen tartsuk a gyermekek érdeklődését, ösztönözzük egyre több és nehezebb feladatok megoldására, többirányú művészeti alapkészségek kialakítása, más művészeti ágak, tanszakok munkájának megismertetése, a kapcsolatok elmélyítése, segítsük és támogassuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, hátrányos helyzetű, problémás gyerekeket másságuk elfogadásában és elfogadtatásában, az iskola elvégzése után ösztönözzük a tanulókat, hogy művészeti csoportokban, közösségekben tovább folytassák művészi tevékenységüket, lehetőséget és segítséget kell biztosítani a művészi pályára készülő növendékeknek.

A célok elérését, a feladatok megoldását szolgáló eszközök, eljárások • Biztosítani kell, hogy az alkotó művészeti tevékenységet lehetőség szerint minél több sikerélmény és öröm kísérje, • az ismeret- és tapasztalatszerzés legfontosabb eszköze a játék legyen, • tanári példamutatás, híres személyiségek, történelmi minták példaképként, eszményképként való bemutatása, • pozitív megerősítéssel, dicsérettel, biztatással, elismeréssel, jutalmazással ösztönözzük a gyerekeket, • a helytelen tevékenységgel, viselkedéssel szemben alkalmazható eljárás: a következetesség és a rendszeres ellenőrzés. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Minden ember egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és a nevelés hatására változnak, fejlődnek. A művészeti nevelés a leghatékonyabb személyiségformáló eszköz, ugyanis az érzelmeken keresztül hat az értelemre, az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok megszerzésére és rögzítésére. Hangsúlyos feladat • az érzelmi gazdagság kialakítása - a szeretet, a hazaszeretet, az önbizalom, a biztonságérzet, a gyengédség, a szenvedély és az erkölcsi tisztaság - mellett, • az értelmi kompetencia, mint a megismerési vágy fejlesztése, az önálló és örömteli ismeretszerzés kifejlesztése, a tapasztalati és értelmező tudás elsajátítása, • a szociális érzékenység, • a közösségi kompetencia, • az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, összességében tehát egy pozitív értékrend kialakítása. Iskolánkba a tanulók érdeklődésük, fogékonyságuk alapján, szüleik, tanáraik ajánlásával és beleegyezésével szabad akaratukból jelentkeznek és járnak. Ezáltal a művészi alapkészségek és ismeretek elsajátítása könnyedebb, beilleszkedési nehézséggel nem kell megküzdeniük. Tapasztalataink alapján azonban a kreatív és tehetséges gyerekek esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, a szabályokat nem vagy nehezen tartják be. Ezeket a problémákat szakszerű és helyes irányítással, szülői, tanári egyeztetéssel a művészeti oktatásban is kezelni kell. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolánkban működő művészetoktatás egyik ága (táncművészet) eleve közösségi tevékenység, de a másik két ág (képző- és iparművészet, zeneművészet) is épít a közös alkotó munkára. A tanulók az óvodai és iskolai képzés mellet a művészeti képzés során elsajátíthatják a közösségi élethez szükséges együttműködési szabályokat, feltételeket: egymásrautaltságot, mások elfogadását, tiszteletét, szeretetét, a segítőkészséget, a nyitottságot, a kommunikációt és a felelősséget. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások közös keresése, az

100

egyéni teljesítmény másokéhoz viszonyítása erősíti a megfelelő énkép kialakulását, a tárgyilagos értékítéletet. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus feladatai négy csoportba sorolható: 1. a gyermekekkel, tanulókkal való törődés, 2. a szülőkkel, gondviselőkkel való kaocsolattartás, 3. a pedagógus saját feladatainak megtervezése, 4. az intézmény működésével, az intézményi tevékenységek megszerzésével összefüggő feladatok. 1. Az intézményünknek és pedagógusainknak legfontosabb feladata a gyemek nevelése-oktatása mellet, ellátni a gyermek felügyeletét, megóvja testi épségét, biztosítsa erkölcsi védelmét, kibontakoztassa tehetségét, személyiségét. 2. Pedagógusaink akkor tudják eredméynesen végezni munkájukat, ha rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel, akik kölcsönösen együttműködnek a tanárokkal. Az együtműködésre, információcserére az órák előtt-után közvetlenül, hangversenyeken, rendezvényeken, beiratkozáskor és tanévzárókor személyesen, de telefonon és e-mailben van lehetőség. Pedagógusainknak kötelessége a szülőket érdemben meghallgatni, esetenként tanácsot adni. 3. Az intézményben dolgozó tanárok a pedagógiai program és az éves munkatervben meghatározottakhoz kell hogy igazítsa és tervezze munkáját. Az órarendjüket a gyermekek iskoali rendjéhez és a szülők kéréseinek figyelembevételével, az igazgató jóváhagyásával állítja össze. Munkarendjét az intézményveztővel közösen, a munkaköri leírást is szem előtt tartva állapítják meg. 4. Intézményünkben elvárás, hogy a sikeres munka és eredmények érdekében a nevelótestület egységesen és következetesen végezze a rá szabott feladatok végrehajtását. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendeje - A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A művészeti iskolák lényegüknél fogva tehetséggondozó intézmények. A tehetség tulajdonképpen összetett képesség, meghatározása, mérése nem könnyű feladat. A gyerekekben szunnyadó tehetséget először a megfelelő adottságokban és képességekben tudjuk felismerni, azonban a tanulás folyamán nyilvánul meg. Ezért fontos, hogy a tehetségesnek tűnő gyerekek mihamarabb szakemberek kezébe kerüljenek. Az előképzős csoportokkal való foglalkozás például lehetőséget ad a korai felismerésre. Ennek elengedhetetlen feltétele a szülők, óvodai nevelők, iskolai tanárok helyes irányadása. A tehetséggondozásnak többféle módja létezik: • korai fejlesztés • a gyorsítás (az egyes tanulási szakaszok lerövidítése), • a „dúsítás” (az ismeretanyag mélyebb, sűrítettebb feldolgozása), • az elkülönítés (a rendkívüli tehetségek kiemelése, egyéni vagy kis létszámú csoportokban). Lehetőségek: • kezdetektől fogva, (óvodáskorú is), a tehetséges gyermekek képességeinek fejlesztése megfelelő, játékos, élményszerű módszerekkel és igényességgel, • fellépéseken és kiállításokon (valamint azt megelőző próbákon, berendezési munkában) való részvétel, • pályázatokon, tanulmányi és szakmai versenyeken, találkozókon, fesztiválokon való szereplés (valamint a megelőző felkészüléseken, meghallgatásokon, próbákon való részvétel), • táborokon, kurzusokon való részvétel biztosítása, • tanulmányi kirándulások szervezése (hangversenyek, kiállítások, bemutatók, múzeumok, színházak stb. látogatása), • az egyes művészeti ágak, tanszakok között közös rendezvények, látogatások szervezése, • a felzárkóztatás lehetőségei (a művészeti iskolába későn jelentkező, tehetséges, szorgalmas valamint hátrányos helyzetű növendékek számára), • művészi pályára való felkészítés, • esetleg más művészeti ágra, csoportba való átirányítás.

101

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a gyerekeket maximum két művészeti ágra vesszük fel. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a tanulóknak az órákra való felkészülése, teljesítőképessége és teherbíró képessége csak ily módon lehet eredményes. Indokolt esetben szülői kérésre, szaktanárok és osztályfőnökök javaslatára, igazgatói engedéllyel, a kivételesen tehetséges, jó tanuló gyermekeket mindhárom művészeti ágra is felvesszük. A tehetséggondozás főbb feltételei: • a tanárok személyisége, tudása, szakmai felkészültsége, • a továbbképzések lehetősége, • szoros és eredményes kapcsolattartás a szülők-tanárok, más művészeti iskolák, szakközépiskolai, főiskolai pedagógusok, esetleg művészek között (szakmai megbeszélések, értekezletek, meghallgatások), • megfelelő minőségű és mennyiségű eszközállomány. Fontosnak tartjuk, hogy nem csak a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaljuk, hanem a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontakozását is segítsük. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamtban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő dönések meghozatalában. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 8. Működési feltételek Tárgyi feltételek A zeneoktatás a szobi önkormányzat tulajdonában lévő, de használatra átengedett hangszerekkel indult meg 1999 szeptemberében. Hosszas egyeztetés után, 2000 szeptemberében a Nagymaroson használt hangszerek nagy részét megvásárolta a helyi önkormányzat. Azóta önkormányzati és pályázati pénzekből sikerült új hangszereket, eszközöket vásárolni. A művészeti foglalkozásokon használt minőségi alapanyagokat, eszközöket elsősorban az önkormányzat előirányzott költségvetésének felhasználásával szerezzük be. A szerszámok, eszközök, felszerelések egy része, köszönhetően a több éves szakköri múltnak, a támogatóknak, a sikeres pályázatoknak, rendelkezésre áll. Szeretnénk azért a jövőben ezeket az eszközöket javítani, karbantartani, lehetőség szerint speciális felszerelésekkel tovább bővíteni. A szakmai eszközállomány, a könyv- és kottatár, a hangzó és videó anyag, a technikai eszközök biztosítása mindhárom művészeti ágban nagy feladat. A már meglevő eszközök mellett az általános iskolai szakmai és technikai eszközöket is használjuk. Művészeti oktatásunk több épületben, a zeneoktatás az általános iskola tantermeiben és a helyi művelődési házban, a képzőművészeti oktatás az iskola rajz termében, a táncoktatás szintén a művelődési házban és szükségtermekben zajlik. Eszközök, felszerelések jegyzéke ZENEMŰVÉSZET Zongora Pianino

1 db 6 db

Zongorapad Zongoraszék

2 db 2 db

Soranino furulya

1 db

102

Sopran furulya Alt furulya Tenor furulya Basszus furulya

1 db 9 db 1 db 1 db

Klarinét

8 db

Oboa

3 db

Fuvola Alt fuvola Piccolo

17db 1 db 3 db

Trombita Tenorkürt Harsona Vadászkürt Tuba Kölcsönzött hangszer: Trombita

4 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Gitár

8 db

Xilofon Xilorimba Harangjáték Dobszerelés Cintányérok Lábcintányér Kisdob Csengettyű készlet Maracas Kolomp Verők Állványok

1 db 1 db 2 db 1 db 4 db 2 db 4 db 1 db 2 db 3 db

Kottatartó Kottapult Metronom, hangológép CD lejátszó

12db 5 db 5 db 2 db

1 db

TÁNCMŰVÉSZET Női viselet: Szoknya Alsó szoknya Vizitke Kötény Blúz, ing Mellény Vállkendő Szalag Kötényruha Pendely Keszkenő Perim

179 db 83 db 23 db 64 db 129 db 98 db 10 db 15 db 15 db 35 db 45 db 10 db

Férfi viselet: Ing Nadrág Mellény Kötény Csizma

15 db 18 db 35 db 12 db 17 db

Egyéb öltözék Cipő, csizma

280 db 20 db

Táncszőnyeg

1 db

CD lejátszó Színpadtechnika Kábelek

3 db 7 db

KÉPZŐMŰVÉSZET Rajz asztal Szék Tábla Szekrények Vetítővászon TV Video lejátszó DVD lejátsz Projektor Írásvetítő Diavetítő

32 db 31 db 1 db 5 db 2 db 1 db 1 db 1db 1db 1db 1db

2

Hiányzó eszközök listája és beszerzésének ütemezése Az előírt eszközök és felszerelések 99 %-ban rendelkezésre állnak. Szükséges azonban a meglévő eszközök karbantartása, javítása esetleges cseréje, melyet az intézmény költségvetésében meghatározott beszerzések terhére és pályázati támogatásából fedezünk. Minőségi zenehallgatáshoz Hi-fi Hordozható hangjegytábla

1 db 2 db

2013.

Ruhatároló állvány, fogasok

4 db

2013.

Rajzpad Tárgyasztal Paraván Reflektor Sokszrosító garfikai prés Zárható vegyszertároló Kézi szerszámok

10 db 2 db 1 db 2 db 1 db 1 db 25 db

2013. 2014.

2014. 2013. 2014. 2014. 2014. 2013. 2013.

2014.

Személyi feltételek, az iskola működésének leírása A Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egész szerkezetének része a művészeti iskola struktúrája. Az igazgató önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat. Felelős az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, gazdálkodásáért. Képviseli az intézményt. Feladata a nevelőtestület vezetése, az oktatói-nevelői munka irányítása és ellenőrzése. Az igazgató mellett jelenleg két igazgatóhelyettes és művészeti áganként egy fő részterületfelelős (munkaközösség-vezető) irányítja a művészeti iskola tevékenységét. A művészeti iskola pedagógusainak feladata a gyermekek oktatása, nevelése, értékelése. A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program és tanterv alapján a tananyagot, módszereket, tanításhoz szükséges eszközöket kiválassza, szakmai továbbképzésen vegyen részt. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Döntési jogkörrel rendelkezik, véleményt nyilváníthat. Döntéseit az értekezleteken nyílt vagy titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza. A pedagógusok, asszisztensek száma: Zeneművészet: 9 fő Képzőművészet: 2 fő Táncművészet: 4 fő 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái továbbfejlesztésének lehetőségei Nevelésünk, oktatásunk eredményességének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulók és pedagógusok, valamint a szülők jól koordinált együttműködése. A szülők részéről aktív részvételt, őszinte és korrekt véleménynyilvánítást és együttműködést várunk el. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, fejlődéséről a szaktanárok szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. A különböző aktuális feladatokról, programokról is így kapnak tájékoztatást. A tanulók és szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és írásban is közölhetik az iskola igazgatójával és a pedagógusokkal. Előnyben részesítjük a közvetlen tapasztalatcserét. Erre lehetőség nyílik nemcsak a tanórák előtt vagy után, hanem nyílt napokon, bemutató órákon, rendezvények és kirándulások alkalmával, melyeken szívesen látjuk a családtagokat is. 10. Az iskolai felvétel és átvétel szabálya A tanulók felvétele, átvétele: A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik Az iskola mindenki számára nyitott. Az a tanuló létesíthet tanulói jogviszonyt, aki felvételét írásban,az előírt jelentkezési lapon kérte, a felvétellel kapcsolatos helyi követelményeknek eleget tesz és szakmailag megfelel. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely a jelentkezőket felvételi meghallgatás alapján kell rangsorolni.

15

A felvételi meghallgatást év végén kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. A felvételi követelmények részletesen nem kerülnek meghatározásra. Amennyiben szabad helyünk van, a felsőbb évfolyamok minden szintjén lehetséges az intézményben való bejutás. Ennek feltételei a következők: • több jelentkező esetén előnyben részesítjük a hasonló profilú iskolából érkező átjelentkezőt, • ha az adott településre költözik. Új tanuló felvételéről, átvételéről az igazgató –a szaktanár, a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve -dönt. A felvétel eredményét írásban vagy személyesen a szülő érdeklődésére, vagy az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal közölni. Osztályokba, csoportokba sorolás, létszám A gyermekek képességeinek és életkorának megfelelően a tanszak szaktanárai döntenek az új tanulók osztályba, csoportba sorolásáról. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. A tanulók létszámkeretét, a hatályos rendelkezéseket és a tanterveket figyelembe véve kell meghatározni. A csoportos órák létszámát az egyes művészeti ágaknál a tantervek tartalmazzák. Kivételes esetekben, igazgatói engedéllyel, a megadott létszámtól eltérő kevesebb és több is lehet Tanulmányi szempontból indokolt esetben - pályára készülők - kis létszámú csoportok működhetnek.pl: Beiskolázó csoport Beiratkozás A beiratkozás az iskola által meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatásával (hatályos jogszabályok alapján) történik. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. A beiratkozás csak akkor érvényes, ha a jelentkező az előírt térítési díjat, tandíjat az előírt határidőig befizeti. Az érvényes beiratkozással tanulói jogviszony jön létre.

16

II. HELYI TANTERV

17

Bevezetés A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésen és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. A közoktatásról szóló törvény 8. § (14) bekezdésében foglaltak alapján, az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által – művészeti áganként – kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A követelmény és a tantervi program szakít központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához. A szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesítető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket. A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyet minden alapfokú művészeti iskolának teljesítenie, ezzel az intézmények közötti átjárhatóságot biztosítania kell. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (előképző, alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. Természetesen a követelmények és a tananyag elválaszthatatlan egységet alkot, egymást erősítve eredményez tartós, hatékony tudást. Az ellenőrzés, értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végér elérendő követelmények határozzák meg. A követelmény és tantervi program kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervekben olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozzák az általános és részletes követelmények megvalósítását.

18

1. fejezet Helyi tanterv a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések kimenő rendszerében, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni.

19

1. A Zeneművészeti ág speciális szabályozása Klasszikus zene Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó kézségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel. 1

A képzés struktúrája, ideje, óraterve A képzési idő szakaszai: előképző – alapfok – továbbképző Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. Vokális tanszak: magánének. 1

A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletének melléklete szerint művészeti iskolánk zeneművészeti ágán a kiemelt betűvel jelzett tanszakok, tantárgyak, a kiemelt számokkal jelzett képzési idő szerint működnek.

20

Elméleti tanszakok, tantárgyak: improvizáció, zenei ismeret. Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus. Egyéb tanszak: kamarazene.

szolfézs,

zeneelmélet,

zenetörténet-zeneirodalom,

Képzési idő: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.) „A” tagozaton 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka) 2+8 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, orgona, nagybőgő) 2+6 évfolyam (szaxofon, brácsa) 1+6 évfolyam (magánének) „B” tagozaton A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka) (3)+7 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, orgona, nagybőgő) (3)+5 évfolyam (szaxofon, brácsa) (2)+5 évfolyam (magánének) Elmélet és egyéb főtanszakok „A” tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs) 2+6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (kamarazene) „B” tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak)

Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

(2

(2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen:

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendékeknek nem kötelező elvégeznie. Tantárgyak

2

Főtárgy: hangszeres (egyéni) és elméleti, valamint kamarazenei (csoportos) tanszakok; 2

A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletének melléklete szerint művészeti iskolánk zeneművészeti ágán a kiemelt betűvel jelzett tantárgyak működnek.

21

Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene. (Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.) Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

3

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. „A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x60 perc. A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton (minimum) 1. évfolyamig: 5 perc 2-3. évfolyamon: 10 perc 4. évfolyamtól: 15 perc „B” tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon: 10 perc 3-4 évfolyamon: 15 perc 5. évfolyamtól: 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő 3

A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletének melléklete szerint művészeti iskolánk zeneművészeti ágán a tanítási órák a kiemelt számokkal jelzett heti időkeretben működnek.

22

Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc a „B” tagozatos, zenei pályára készülőknek, 1x45’ perc a szolfézs főtanszakosoknak. „A” és „B” tagozat, rövid tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x60 perc. A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon: „A” tagozaton (minimum) 1. évfolyamig: 5 perc 2. évfolyam: 10 perc 3. évfolyamtól: 15 perc „B” tagozaton (minimum) 1. évfolyam: 10 perc 2. évfolyam: 15 perc 3. évfolyamtól: 20 perc Magánének tanszakon: „A” tagozaton minimum 20 perc „B” tagozaton minimum 30 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum: 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő Zenekar, kórus: minimum: 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc a „B” tagozatos, zenei pályára készülőknek. A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

23

A ZENEMŰVÉSZETI ÁG TANTÁRGYRENDSZERE Kötelező, kötelezően választható és választható órák a 27/1998. ( VI. 10. ) MKM rendelet 1. melléklete szerint Főtárgy

Óra szám

Kötelező tárgy

Óra szám

Szolfézs előképző Hangszeres előképző

2x45’ 2x30’

szolfézs

Hangszeres „A” tagozat

2x30’

4. évfolyam végéig szolfézs

Kötelezően választható tárgy


Óra szám

2x45’

kamarazene kórus

1x45’ 2x45’

2x45’

kamarazene második hangszer kórus kamarazene

1x45’ 2x30’

második hangszer kórus

2x30’

kamarazene

1x45’


2x30’

kamarazene

1x45’

kamarazene

1x45’

zenetörténetzenertodalom kamarazene

2x45’

második hangszer

2x30’

kórus

2x45’

5-6. évfolyamon szolfézs

5. évfolyamtól zenetörténetzeneirodalom

Hangszeres „B” tagozat (javasolt a 2. évfolyamtól) Szolfézs („B” tagozat a 3. évfolyamtól)

2x60’

1-10. évfolyamig szolfézs

2x45’

2x45’

zongora

1x45’ ’

ZenetörténetZeneirodalom (Collegiummusicum) 5. évfolyamtól

2x45’

zongora

1x45’

Kamarazene (továbbképző évfolyamtól)

2x45’

Előzőleg tanult hangszeres főtárgy

2x30’

3. évfolyamtól a zenei pályára készülőknek zongora kórus

Óra szám

2x45’

2x45’

1x30’

2x45’ 1x45’

2x45’

2x45’

2x45’

5. évfolyamtól: zenetörténetzeneirodalom

2x45’

kórus

2x45’

1x45’

24

A tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag HANGSZERES TANSZAKOK FURULYA A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Furulya / készítette: Perényi Péter és Zentainé Valkai Ágnes) A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek, ezért a furulya tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Pozsgainé Lados Katalin Óraterv

Tantárgy

Előképz ő 1. 2. (2) (2)

Évfolyamok Alapfok

Továbbképző

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező vagy kötelezően 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. Funkciók és zenepedagógiai célok A zenetanulási folyamat adjon a tanuláshoz technikai segítséget, a kreatív önkifejezésben örömöt, fejlessze az esztétikai és zenei érzékenységet, a nevelésben formálja a személyiséget. A furulyaoktatást, a fa- és rézfúvós hangszerek választásában megelőző hangszerként is alkalmazzuk. Az alapvető célok a következők: −

a tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, esztétikai kultúrájának megalapozása, az értékes zene megszerettetése;

−

a tanulók zenei készségeinek és képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása;

−

a tanulók többségének felkészítése szabadidejük tartalmas eltöltésére, amatőr társas muzsikálásra;

−

a zeneiskolába járó növendékek és családtagjaik, ismerőseik ösztönzése rendszeres zenehallgatásra, hangverseny látogatásra, s ezáltal aktív koncertlátogató városi közönség nevelése;

−

az arra alkalmas, kiemelkedő képességű tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok A zenei műveltség megalapozása, a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének kifejlesztése. A növendékek már a tanulás korai szakaszában társas zenélésben vesznek részt (duó, trió). Szintén kiemelt feladatként kell kezelnünk városunk zenei életének színesítését: tehetséges növendékeink, kamaracsoportjaink fellépése különböző városi rendezvényeken, pl. kiállításmegnyitókon, szociális otthonokban, óvodákban, egyéb kulturális rendezvényeken, különös tekintettel a növendékek saját iskolai programjain való szereplésére. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak

26

A furulyán való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 1—2. osztályától javasoljuk. A továbbképző évfolyamok elvégzése után A továbbképző évfolyamokban a növendékek hangszeres technikai és zenei tudása között jelentős különbségek alakulhatnak ki, ezért ezen évfolyamok minőségi-zenei elvárásait összevontan tárgyaljuk. A növendékek zenetanulásának céljai is eltérőek, ezért a velük való foglalkozás is sokkal differenciáltabb illetve szabadabb lehet. Nagyobb szerep juthat pl. a tanulók önálló kezdeményezéseinek a darabok megválasztásában. A továbbképző évfolyamok sokrétűsége ellenére is vannak azonban általános érvényű követelmények: −

Legyen képes a növendék a játszott zenei anyagban előforduló tempó- és karakterjelzések, valamint előadási utasítások minél pontosabb megvalósítására.

−

Legyenek önálló ötletei egyszerűbb (szabad) díszítésekre.

−

Legyen kialakult igénye a tanult művek paramétereinek teljes ismeretére: pontos cím, szerző, hangnem, stílus, forma, szerkezet, egyéb jellemzők.

−

Rendelkezzen alapvető zenei ízléssel, mely a különböző stílusok jellemző sajátosságainak ismeretéből táplálkozik.

−

A növendék játsszon hangszerén dinamikailag árnyaltan, kiegyenlített és szép hangon, stílusosan, kifejezően, tisztán.

4. Szakirányú feladatok Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás alapfunkcióinak (helyes légzés és szájtartás, pontos kottaolvasás, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű játék) megtanulását. A tanszakra jellemző, hogy a furulya más fúvós hangszerek előkészítő, megalapozó stúdiuma is lehet. Több növendék igényli és kap lehetőséget arra, hogy 1—3 évi furulyatanulás után más fa- vagy rézfúvós hangszeren folytassa zeneiskolai tanulmányait. Ebben az esetben (vagy éppen ezért) fontos, hogy a helyes légzéstechnikát, igényes hangindítást már furulya „szakos” korában megtanulja, alkalmazza. A "B" tagozatra irányítható növendéknek kiemelkedő hangszeres adottságokkal kell rendelkeznie, beleértve a gyors felfogóképességet és kitartó szorgalmat is, amely képessé teszi arra, hogy a "B" tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek megfeleljen. "B" tagozatra kerülni legkorábban az "A" tagozat 2. évfolyamának végén lehet az iskolavezetés és a fúvós tanárok jelenlétében tett beszámoló (vizsga) alapján. A "B" tagozat feladatai az ismeretek és a hangszerkezelés területén megegyeznek az "A" tagozat feladataival, de az etűdök és előadási darabok száma és nehézségi foka a növendék felkészültségének megfelelően növelhető. A "B" tagozat különböző évfolyamaiban a tanuló hangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a hangszerkezelés biztonságában és az előadás zenei kifejezőerejében haladja meg az "A" tagozat szintjét. 5. Követelmények A követelményeknél figyelembe kerülnek a növendékek életkori sajátosságai, képességei. 6. Felhasznált irodalom Az iskolánkban használt tananyag A és B tagozaton valamint a továbbképző évfolyamok esetében megegyezik a fent említett tantervben jelzett irodalommal és műjegyzékkel. Lehetőség van továbbá a folyamatosan megjelenő egyéb kottaanyagból való válogatásra is. A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, a hangszeres és zenei felkészültséget. A 2. és a 3. évfolyamtól a kamarazenélés is előtérbe kerül, így élményszerűbbé válhat a hangszeres óra. Törekedjünk arra, hogy a mércét nem túl magasra téve a zenei előadásmód kotta- és stílushű, értelmesen tagolt, kifejező legyen. 7. A beszámolók anyagai A beszámolók félévkor nyilvános tanszaki koncert formájában, a tanév végén vizsgaformában történnek.

27

A tanulók félévi beszámolóanyaga Előképző

3 gyermekdal- vagy népdalcsokor kotta nélkül.

Az első osztálytól

2 előadási darab (zongorakísérettel) lehetőleg különböző karakterűek vagy tempójúak legyenek és kotta nélkül adják elő a növendékek. Az év végi vizsga anyaga

Előképző

5 gyermekdal vagy népdal kotta nélkül.

1. osztály

3 népdal és 2 könnyű előadási darab kotta nélkül.

2. osztály

1 skála, 1 népdal, 1 gyakorlat, 2 előadási darab kotta nélkül.

3. osztály

1 skála (tercekkel vagy hármashangzattal), 1 gyakorlat, 2 különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel.

4. osztálytól

1 skála (tercek, hármashangzat és domináns négyeshangzat felbontásokkal) kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonátatétel ékesítésekkel, dallami díszítésekkel zongorakísérettel.

Továbképző osztályok

1 skála (tercek, hármashangzat és domináns négyeshangzat felbontásokkal) kotta nélkül, 2 etűd, 1 versenymű két tétele.

7—8. osztály 9—10. osztály

1 skála (tercek, hármashangzat és domináns négyeshangzat felbontásokkal) kotta nélkül, 1 etűd, 1 korabarokk vagy 20. századi mű egyik tétele.

8. Értékelési módok A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor hangversenyen vesznek részt, a tanév végén vizsgát tesznek. A vizsgák értékelése Osztályzat. 9. Javaslatok A furulyaoktatáshoz Yamaha vagy más jó minőségű, lehetőleg barokk rendszerű hangszert alkalmazunk. 10. Feltételek A tanszak munkáját az igényeknek megfelelően a fa- és rézfúvós tanárok látják el. A növendékeknek saját hangszerrel kell rendelkezniük. Nagyobb kamarazene-csoportokhoz az iskola biztosítja a hangszereket (szopranínó- alt-, tenor-, basszusfurulya).

28

FUVOLA A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Fuvola / készítette: Herczegh Mária, Kárász Ilona és Barnabás Zoltán ) A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek, ezért a fuvola tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Szigeti-Benedek Gabriella Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

1. 2. Főtárgy 2 2 Kötelező vagy kötelezően 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. Kiemelt pedagógóiai célok - a tanulók zenei ízlésének, esztétikai kultúrájának megalapozása - a zenei műveltség megalapozása, az értékes zene megszerettetése - a tanulók zenei készségeinek és képességeinek fejlesztése - rendszeres hangverseny-látogatásra, zenehallgatásra nevelés - a kiemelkedő képességű tanulók felkészítése továbbtanulásra, versenyekre - társas muzsikálásra való felkészítés - a város rendezvényein való rendszeres részvétel - a helyi intézmények ünnepségein való részvétel - utánpótlás nevelés a fúvószenekarba 2. A képzés struktúrája A fuvolatanulás megkezdését megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével legkorábban az általános iskola 3. osztályától javasoljuk, ennél fiatalabb korban piccolo-t, esetleg kanyarfejes fuvolát használunk. Képzési idő:

12 év

„A” tagozat:

2 + 10 év

„B” tagozat:

3 + 9 év („B” tagozat az alapfok 2. évfolyamától kezdődik)

Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2 x 30 perc „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc

Korrepetíció:

29

„A” tagozaton: 1. évfolyam: 5 perc 2.-3. évfolyam: 10 perc 4. évfolyamtól: 15 perc „B” tagozaton: 1.-2. évfolyam: 10 perc 3.-4. évfolyam: 15 perc 5. évfolyamtól: 20 perc 3. Beszámolók A beszámolók félévkor nyilvános tanszaki koncert formában, év végén vizsga formában történnek. A vizsgabizottságban a tanszakon tanító tanárok, valamint egy meghívott, más szakos kolléga van jelen. Évfolyam Félév Évvége 2 gyermek- vagy magyar népdal 1 gyakorlat 2 gyermek v. magyar népdal HEK lehetőleg kotta nélkül kotta nélkül

1.o

1 gyakorlat v. kamaramű 1 gyermek- v. népdal vagy 1 zongora kíséretes darab

2. o

1 gyakorlat v. kamaramű 1 zongorakíséretes előadási darab (kotta nélkül)

3. o

1 gyakorlat v. kamaramű 1 előadási darab kotta nélkül

4.-5. o

1 gyakorlat v. kamaramű 1 előadási darab kotta nélkül

6.-10. o

1 tételpár, vagy kamaramű, vagy előadási darab

1 skála (staccato, legato) csak alapskála 1 gyakorlat 1 előadási darab (kotta nélkül) 1 skála (alap+hármashangzat) 2 különböző karakterű gyakorlat 1 előadási darab (kotta nélkül) 1 skála (alap+terc+hármashangzat) 2 különböző karakterű gyakorlat 1 előadási darab kotta nélkül 1 skála (duplanyelvvel is) 2 gyakorlat 1 előadási darab kotta nélkül 1 skála + variációi 1 etűd 1 tételpár vagy kamaramű vagy előadási darab

4. Értékelés Főtárgy: 5 – jeles, 4 – jó, 3 – közepes, 2 – elégséges, 1 – elégtelen Szorgalom: 5 – példás, 4 – jó, 3 – változó, 2 – hanyag 5. A tananyag kiválasztásának elvei A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál – az ajánlott tananyagjegyzéket alapul véve – figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a fizikai adottságokat, terhelhetőséget, a hangszeres és zenei felkészültséget. Az örömteli hangszertanulás érdekében a növendék bevonásával válasszunk előadási darabokat, kamaraműveket. Más hangszerekre írt kották használata esetén figyelmet kell fordítani arra, hogy alkalmasak legyenek saját hangszerünk adottsághoz. A középiskolába, esetleg felsőoktatási intézménybe járó növendékeknél nagyobb hangsúlyt fektetünk az előadási darabokra, kamarazenélésre, a skálázással, etűdözéssel szemben. Intézményünk kiemelten szorgalmazza és támogatja a kamarazenei és a zenekari munkát. Továbbra is fontos feladatunknak tekintjük a fúvószenekar munkájának segítését. 6. Tárgyi feltételek - a hangszerpark bővítése, a régi típusú hangszerek folyamatos lecserélése - a meglévő hangszerek rendszeres karbantartása - teljes alakot visszaadó tükör - jól felszerelt, folyamatosan gyarapított kotta-, könyv- és CD-tár - metronom - hangológép - CD-s magnó felvevő funkcióval

30

31

OBOA A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Oboa / készítette: Lénárd Andrásné ) A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért, ezért az oboa tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Pozsgainé Lados Katalin Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)

Évfolyamok Alapfok Továbbképző 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2 2 2 2 2 2 2

1. Főtárgy 2 Kötelező vagy kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. Funkciók és zenepedagógiai célok A zenetanulási folyamat adjon a tanuláshoz technikai segítséget, a kreatív önkifejezésben örömöt, fejlessze az esztétikai és zenei érzékenységet, a nevelésben formálja a személyiséget. Alapvető céljaink a következők: −


−


−


−

a zeneiskolába járó növendékek és családtagjaik, ismerőseik ösztönzése rendszeres zenehallgatásra, hangverseny-látogatásra, s ezáltal aktív koncertlátogató városi közönség nevelése;

−


2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok A zenei műveltség megalapozása, a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének kifejlesztése. A növendékek már a tanulás korai szakaszában társas zenélésben vesznek részt (duó, trió). Szintén kiemelt feladatként kell kezelnünk városunk zenei életének színesítését: tehetséges növendékeink, kamaracsoportjaink fellépése különböző városi rendezvényeken, pl. kiállításmegnyitókon, szociális otthonokban, óvodákban, egyéb kulturális rendezvényeken, különös tekintettel a növendékek saját iskolai programjain való szereplésére. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak: Az oboán való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 4—5. osztályától javasoljuk. A továbbképző évfolyamok elvégzése után A továbbképző évfolyamokban a növendékek hangszeres technikai és zenei tudása között jelentős különbségek alakulhatnak ki, ezért ezen évfolyamok minőségi-zenei elvárásait összevontan tárgyaljuk. A növendékek zenetanulásának céljai is eltérőek, ezért a velük való foglalkozás is sokkal differenciáltabb illetve szabadabb lehet. Nagyobb szerep juthat pl. a tanulók önálló

32

kezdeményezéseinek a darabok megválasztásában. A továbbképző évfolyamok sokrétűsége ellenére is vannak azonban általános érvényű követelmények: −


−


−


−


−


4. Szakirányú feladatok Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás alapfunkcióinak (helyes légzés és szájtartás, pontos kottaolvasás, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű játék) megtanulását. A zeneiskolai tanítás célja, hogy a zenét értő és érző figyelemmel hallgató embereket neveljen. Ehhez elengedhetetlen, hogy a növendékek zenei ízlésének formálására már a kezdeteknél hangsúlyt fektessen. A hangszeren való tanulás 1. évének végére alapkövetelmény, hogy a növendék törekedjen a jó minőségű, tisztán intonált, egészséges hang megszólaltatására. −

Legyen tudatában a szerkezeti tagolás fontosságának és a levegővételek helyének megválasztásánál, figyeljen is erre.

−

Ismerje a tenuto, legato és staccato játékmódot, és ha technikai felkészültsége megengedi, alkalmazza is ezeket.

−

A dinamikai jelzések közül a gyakorlatban is tudjon különbséget tenni a mezzoforte és a forte jelzések között.

−

A tudásszintjének megfelelő anyagot kotta nélkül is legyen képes zeneileg értelmesen, kifejezően előadni.

−

Ismerje az andante, moderato, allegretto tempójelzéseket.

A 2. osztály végére a minőségi-zenei elvárások az előzőekben említetteken túl a következők: −

Legyen tisztában a növendék az átkötés, felütés, súlytalan indítás fogalmával.

−

Tudatosan figyeljen a zene folyamatát érzékeltető előadásmódra.

−

Legyen képes a tanult művek egyszerű formai elemzésére: azonosság, hasonlóság,

−

különbözőség, periódus, kérdés-felelet viszony.

−

Társas zenélésben tudjon figyelni alapszinten kamarapartnerére az intonációt, tagolást, tempóváltozásokat illetően.

A 3. osztály végére: −

könnyebb díszítések elsajátítása (rövid és hosszú előke, paránytrilla),

−

újabb tempójelzések ismerete: largo, vivace,

−

a dinamikai határok kiszélesítése; crescendo, diminuendo,

−

a dinamikai árnyaltság intonációval való összefüggésének észbentartása,

−

a tempó és a karakter elképzelése a darab megszólalása előtt,

−

a hangok igényes indítása és befejezése.


az egyszerű hangnemi kitérés felismerése tanári segítséggel,

−

a tiszta intonáció állandósítása, valamint könnyed játékmód kialakítása,

33

−

újabb díszítések elsajátítása - trilla előkével és utókával,

−

a ritenuto és accelerando (lassítás és gyorsítás) gyakorlati alkalmazása,

−

egyszerűbb zenei formák ismerete (pl. rondó- és variációs forma).

A "B" tagozatra irányítható növendéknek kiemelkedő hangszeres adottságokkal kell rendelkeznie, beleértve a gyors felfogóképességet és kitartó szorgalmat is, amely képessé teszi arra, hogy a "B" tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek megfeleljen. "B" tagozatra kerülni legkorábban az "A" tagozat 2. évfolyamának végén lehet, az iskolavezetés és a fúvós tanárok jelenlétében tett beszámoló (vizsga) alapján. A "B" tagozat feladatai az ismeretek és a hangszerkezelés területén megegyeznek az "A" tagozat feladataival, de az etűdök és előadási darabok száma és nehézségi foka a növendék felkészültségének megfelelően növelhető. A "B" tagozat különböző évfolyamaiban a tanulóhangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a hangszerkezelés biztonságában és az előadás zenei kifejezőerejében haladja meg az "A" tagozat szintjét. 5. Felhasznált irodalom Az iskolánkban használt tananyag A és B tagozaton valamint a továbbképző évfolyamok esetében megegyezik a fent említett tantervben jelzett irodalommal és műjegyzékkel. Lehetőség van továbbá a folyamatosan megjelenő egyéb kottaanyagból való válogatásra is. A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, a hangszeres és zenei felkészültséget. A 3. és a 4. évfolyamtól a kamarazenélés is előtérbe kerül, így élményszerűbbé válhat a hangszeres óra. Törekedjünk arra, hogy a mércét nem túl magasra téve a zenei előadásmód kotta- és stílushű, értelmesen tagolt, kifejező legyen. 6. A tanszak sajátosságai, céljai − A tanszak kialakítása, fejlesztése, növendéklétszám stabilizálása, −

a hangszerek rendszeres karbantartása, javítása,

−

a kottatár gazdagítása.

7. Tananyag HEK:

Múnia Z.:

Oboaiskola (válogatva)

Meszlényi—Szélpál: Oboa-ABC (válogatva) Béres: Furulyaiskola I. (válogatva) 1. osztály

Múnia Z.: Oboaiskola Meszlényi—Szélpál: Oboa-ABC Béres: Furulyaiskola I—II. Orosz gyűjtemény (Hresztomatija) I.

2. osztály

Múnia Z.: Oboaiskola Hinke: Schule für die Oboe (válogatva) Sellner: Etűdök Oboamuzsika kezdőknek (Szeszler) Kamarazene kezdőknek Lengyel gyűjtemény I. (Snieckowsky: Etűdök)

3. osztály

Hinke: Schule für die Oboe (válogatva) Sellner: Etűdök Wiedemann: 45 etűd (válogatva) Pusecsnyikov: Válogatott etűdök Lengyel gyűjtemény II. (Snieckowsky: Etűdök)

34

Oboamuzsika kezdőknek (Szeszler) Kamarazene kezdőknek Kocsár Miklós: Saltus Hungaricus I—II. tétel Corelli—Barbirolli: F-dúr concerto Classical Album (oboára) Boosey and Howkes UE 19817 Barokk táncok oboára és zongorára 4. osztály

Sellner: Etűdök (folytatva) Wiedemann: 45 etűd (válogatva) Schmitt: Etűdök I. (válogatva) Pietsch: Schule für die Oboe (válogatva) Händel: B-dúr concerto no. 2 Barokk táncok oboára és zongorára

Továbbképző A tagozat 5—8. osztály (I—IV.) Schmitt: Etűdök II Luft: Etűdök Vizthum: 16 etűd Giampieri: Napi gyakorlatok Ferling: 18 etűd Nazarov: Etűdök Braun: 18 caprice Mille: 10 etűd Mille: 14 etűd Albinoni: D-dúr concerto Albinoni: B-dúr concerto Telemann: C-moll szonáta Telemann: E-moll concerto Telemann: A-moll szonáta Vivaldi: A-moll concerto Vivaldi: C-dúr concerto Cimarosa: Oboaverseny Bellini: Concertino Händel: G-moll szonáta Händel: F-dúr szonáta Bach J. S.: G-moll szonáta Marcello: Concerto Haydn: C-dúr oboaverseny Barokk táncok oboára és zongorára A kiegészítő tananyagok, előadási darabforrások, versenyművek, kamaraművek és egyéb zeneművek a tanterv ajánlata alapján választhatók. 8. A beszámolók anyagai

35

A beszámolók félévkor a) nyilvános tanszaki koncert formában, évvégén: b) vizsga formában történik.

Évfolyam HEK

Félév

Év vége

2 népdal vagy gyermekdal kotta Nép- és gyermekdalcsokor kotta nélkül. nélkül, 1 előadási darab zongora-kísérettel.

1. osztály

2 előadási darab — az egyik kotta 1 skála, nélkül zongorakísérettel. 2 etűd, 1 előadási darab zongorakísérettel vagy kezdők esetén 3 dal.

2. osztály

2 előadási darab — az egyik kotta 1 skála, nélkül zongorakísérettel. 2 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab lehetőleg kotta nélkül, zongorakísérettel.

3—4. osztály

2 előadási darab — az egyik kotta 1 skála terccel és hármasnélkül zongorakísérettel. hangzattal, 2 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel.

Továbbképző osztályok

1 vagy 2 különböző stílusú 2 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. és tempójú előadási darab, zongorakísérettel.

5—8. „A” tagozat

9. Értékelési módok A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor hangversenyen vesznek részt, a tanév végén vizsgát tesznek. A vizsgák értékelése Osztályzat. 10. Feltételek Az oboatanuláshoz a hangszert biztosítja az iskola. Egyéni beszerzés esetén csak jó minőségű hangszer vásárlását javasoljuk.

36

KLARINÉT A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. ( Klarinét / készítette Perényi Éva és Zentainé Valkai Ágnes ) A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért, ezért a klarinét tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Pozsgainé Lados Katalin Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)


1. Főtárgy 2 Kötelező vagy kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. Funkciók és zenepedagógiai célok A zenetanulási folyamat adjon a tanuláshoz technikai segítséget, a kreatív önkifejezésben örömöt, fejlessze az esztétikai és zenei érzékenységet, a nevelésben formálja a személyiséget. Alapvető céljaink a következők: −


−


−


−


−


2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok A zenei műveltség megalapozása, a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének kifejlesztése. A növendékek már a tanulás korai szakaszában társas zenélésben vesznek részt (duó, trió). Szintén kiemelt feladatként kell kezelnünk városunk zenei életének színesítését: tehetséges növendékeink, kamaracsoportjaink fellépése különböző városi rendezvényeken, pl. kiállításmegnyitókon, szociális otthonokban, óvodákban, egyéb kulturális rendezvényeken, különös tekintettel a növendékek saját iskolai programjain való szereplésére. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak: A klarinéton való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 4—5. osztályától javasoljuk. A továbbképző évfolyamok elvégzése után A továbbképző évfolyamokban a növendékek hangszeres technikai és zenei tudása között jelentős különbségek alakulhatnak ki, ezért ezen évfolyamok minőségi-zenei elvárásait összevontan tárgyaljuk. A növendékek zenetanulásának céljai is eltérőek, ezért a velük való foglalkozás is sokkal differenciáltabb illetve szabadabb lehet. Nagyobb szerep juthat pl. a tanulók önálló

37

kezdeményezéseinek a darabok megválasztásában. A továbbképző évfolyamok sokrétűsége ellenére is vannak azonban általános érvényű követelmények: −


−


−


−


−


4. Szakirányú feladatok Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás alapfunkcióinak (helyes légzés és szájtartás, pontos kottaolvasás, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű játék) megtanulását. A zeneiskolai tanítás célja, hogy a zenét értő és érző figyelemmel hallgató embereket neveljen. Ehhez elengedhetetlen, hogy a növendékek zenei ízlésének formálására már a kezdeteknél hangsúlyt fektessen. A hangszeren való tanulás 1. évének végére alapkövetelmény, hogy a növendék törekedjen a jó minőségű, tisztán intonált, egészséges hang megszólaltatására. − − − − −

Legyen tudatában a szerkezeti tagolás fontosságának és a levegővételek helyének megválasztásánál, figyeljen is erre. Ismerje a tenuto, legato és staccato játékmódot, és ha technikai felkészültsége megengedi, alkalmazza is ezeket. A dinamikai jelzések közül a gyakorlatban is tudjon különbséget tenni a mezzoforte és a forte jelzések között. A tudásszintjének megfelelő anyagot kotta nélkül is legyen képes zeneileg értelmesen, kifejezően előadni. Ismerje az andante, moderato, allegretto tempójelzéseket.

A 2. osztály végére a minőségi-zenei elvárások az előzőekben említetteken túl a következők: − Legyen tisztában a növendék az átkötés, felütés, súlytalan indítás fogalmával. − Tudatosan figyeljen a zene folyamatát érzékeltető előadásmódra. − Legyen képes a tanult művek egyszerű formai elemzésére: azonosság, hasonlóság, − különbözőség, periódus, kérdés-felelet viszony. − Társas zenélésben tudjon figyelni alapszinten kamarapartnerére az intonációt, tagolást, tempóváltozásokat illetően. A 3. osztály végére: − könnyebb díszítések elsajátítása (rövid és hosszú előke, paránytrilla), − újabb tempójelzések ismerete: largo, vivace, − a dinamikai határok kiszélesítése; crescendo, diminuendo, − a dinamikai árnyaltság intonációval való összefüggésének észbentartása, − a tempó és a karakter elképzelése a darab megszólalása előtt, − a hangok igényes indítása és befejezése. A 4. osztály végére: − az egyszerű hangnemi kitérés felismerése tanári segítséggel, − a tiszta intonáció állandósítása, valamint könnyed játékmód kialakítása, − újabb díszítések elsajátítása - trilla előkével és utókával, − a ritenuto és accelerando (lassítás és gyorsítás) gyakorlati alkalmazása, − egyszerűbb zenei formák ismerete (pl. rondó- és variációs forma). A "B" tagozatra irányítható növendéknek kiemelkedő hangszeres adottságokkal kell rendelkeznie, beleértve a gyors felfogóképességet és kitartó szorgalmat is, amely képessé teszi arra, hogy a "B" tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek megfeleljen. "B" tagozatra kerülni legkorábban az "A" tagozat 2. évfolyamának végén lehet, az iskolavezetés és a fúvós tanárok jelenlétében tett beszámoló (vizsga) alapján.

38

A "B" tagozat feladatai az ismeretek és a hangszerkezelés területén megegyeznek az "A" tagozat feladataival, de az etűdök és előadási darabok száma és nehézségi foka a növendék felkészültségének megfelelően növelhető. A "B" tagozat különböző évfolyamaiban a tanulóhangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a hangszerkezelés biztonságában és az előadás zenei kifejezőerejében haladja meg az "A" tagozat szintjét. 5. Felhasznált irodalom Az iskolánkban használt tananyag A és B tagozaton valamint a továbbképző évfolyamok esetében megegyezik a fent említett tantervben jelzett irodalommal és műjegyzékkel. Lehetőség van továbbá a folyamatosan megjelenő egyéb kottaanyagból való válogatásra is. A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, a hangszeres és zenei felkészültséget. A 2. és a 3. évfolyamtól a kamarazenélés is előtérbe kerül, így élményszerűbbé válhat a hangszeres óra. Törekedjünk arra, hogy a mércét nem túl magasra téve a zenei előadásmód kotta- és stílushű, értelmesen tagolt, kifejező legyen. 6. A tanszak sajátosságai, céljai − A tanszak kialakítása, fejlesztése, növendéklétszám stabilizálása, − a hangszerek rendszeres karbantartása, javítása, − a kottatár gazdagítása. 7. Tananyag HEK: Kovács: Klarinétozni tanulok I., népdalok: fülbemászó gyerekdalok gyakoroltatása 1. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok I. első fele Balassa-Berkes: Klarinétiskola I. első fele Könnyű előadási darabok (Meizl) 2. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok I. második fele Balassa-Berkes: Klarinétiskola I. második fele 3. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok II. első fele Balassa-Berkes: Klarinétiskola II. első fele Kurkiewicz: Válogatott gyakorlatok I., II. 4. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok II. második fele Balassa-Berkes: Klarinétiskola II. második fele Kurkiewicz: Válogatott gyakorlatok II., III. Továbbképző „A” tagozat 5—8. osztály (I—IV.): Kovács: Mindennapi skálagyakorlatok Kröpsch: Skálaetűdök I—IV. füzet Kurkiewicz: Válogatott gyakorlatok II., III., IV. Jean-Jean: Progresszív és melodikus etűdök I., II. füzet A kiegészítő tananyagok, előadási darabforrások, versenyművek, kamaraművek és egyéb zeneművek a tanterv ajánlata alapján választhatók. 8. A beszámolók anyagai A beszámolók félévkor a) nyilvános tanszaki koncert formában, évvégén: b) vizsga formában történik. Évfolyam HEK

Félév

Év vége

2 népdal vagy gyermekdal kotta nélkül.

nép- és gyermekdal csokor kotta nélkül, 1 előadási darab zongorakísérettel.

1. osztály

2 előadási darab — az egyik kotta nélkül zongorakísérettel.

1 skála, 1 gyakorlat, 2 előadási darab — az egyik kotta nélkül zongorakísérettel.

2—4. osztály


1 skála, 1 gyakorlat, két különböző karakterű előadási darab lehetőleg kotta nélkül,

39

zongorakísérettel.

5—8. osztály, „A” tagozat

1 vagy 2 különböző stílusú előadási darab zongorakísérettel.

1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, zongorakísérettel.

9. Értékelési módok A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor hangversenyen vesznek részt, a tanév végén vizsgát tesznek. A vizsgák értékelése Osztályzat. 10. Feltételek A klarinéttanuláshoz a hangszert biztosítja az iskola. Egyéni beszerzés esetén csak jó minőségű hangszer vásárlását javasoljuk.

40

KÜRT A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért. Rácz Tamás Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)

1. 2


Főtárgy Kötelező vagy kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen: 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 A kürttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) - a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, - a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot, - differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes ujjtechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, - könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf,ff,pp), az intonáció megtartásával, - hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló

41

- a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit, - ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes - 2 kantiléna, - 2 különböző karakterű gyakorlat, - 2 különböző stílusú darab, vagy tétel előadására kotta nélkül. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - egy skála a tanuló meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben), - egy kantiléna, - két etűd, - egy előadási darab - ajánlott: = Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával) = Beethoven: Románc = Concone: Téma és variáció. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására, - C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával, - életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon, - az előadási darabokat fejből játszani, - technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, - igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék - a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel, - koncentrálóképességgel, - lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes

42

- F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani, - az ajaktrilla megvalósítására. TROMBITA A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Trombita / készítette: Huszár Gábor ) A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért. Rácz Tamás Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező vagy kötelezően vá-lasztható tárgy Választható tárgy Összesen

Előképző 1. 2. (2) (2)

1. 2

2. 2


Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

A trombitatanítás szakirányú feladatai: - a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal - a trombita történetét, - a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, - a hangszer irodalmát, - a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, - a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, - a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló - hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, - hangszeres adottságait, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat

43

- rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, - a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, - a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát, - a hangszere múltját, irodalmát, - a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, - az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: = fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, = csak fúvókával, = hangszerrel, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - a tanult darabok stílushű megszólaltatására, - folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, - skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másfél oktávos rendszerben, - Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29., - Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy - Händel: B-dúr szonáta I-II. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, - a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a tanuló - az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével,

44

- az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, - a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - önálló hangolásra, - a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, - az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudja - az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben.

45

HARSONA (Tenor, Bariton) A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért. Rácz Tamás Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)

1. 2


Főtárgy Kötelező vagy kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen: 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 1112 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal - (életkoruknak megfelelő szinten) a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes kartechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, - a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: = fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, = csak fúvókával, = hangszerrel, = mindezek ellenőrzése fúvóka karikával, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására,

46

- a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló - a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, - sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést, - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, - ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben, - két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.), - egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Ária című mű nehézségi szintjén). További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A tanuló ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző - díszítéseket, - trillákat, - előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje - hangszere múltját, irodalmát, - a kiművelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes - minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására, - biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, - pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára,

47

- dupla- és triplanyelv alkalmazására,

- vibratóra és trillákra.

48

TUBA A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért. Rácz Tamás Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2) vagy 2 2 választható

Főtárgy Kötelező kötelezően tárgy Választható tárgy Összesen:

1. 2 2

Évfolyamok Alapfok Továbbképző 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

A tubatanítás szakirányú feladatai: - a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása - kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása, - a zenei hallás átfogó fejlesztése, - zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal - a tuba történetét, - a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, - a hangszer irodalmát, - a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, - a tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, - a helyes szájtartás - mint a jó „ansatz”, befúvási mód - kialakulása alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás - didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti - szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló - hallását, belső hallását, intonációs képességét, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat - a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

49

- a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására. Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, - a rokon rézfúvós hangszereket, - a tuba felépítését, alkalmazási területeit, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a tanuló - ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására, - különböző játékmódok megvalósítására, - a zenei mondanivaló megformálására (legato, staccato stb.), - az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására, - a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására, - a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására, - az előadási darabok kotta nélküli játszására, - a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására, - a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására, - a hangszer önálló behangolására, - a hangszer szakszerű karbantartására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - egy dúr vagy moll skála (a tanuló meglévő hangterjedelméhez igazítva), - két különböző karakterű etűd a végzett anyagból, - két különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. A skálát és az előadási darabot kotta nélkül kell játszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a tanuló - a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait (fogások, részhangok, befúvási mód, fúvástechnika stb.), - a tuba irodalmát, - a zeneirodalom híres tubaszólóit. Legyen képes a tanuló - a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására, - a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt, - az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni, - a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására, - tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra, - az önálló munkára. Tudja alkalmazni a tanuló

50

- a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait, - a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, - helyes test- és hangszertartásra, - a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudjon kontra F és f1 között - kiegyenlítetten, - különböző dinamikai árnyalatokkal, - tiszta intonációval, - megfelelő nyelvtechnikával játszani.

51

ÜTŐ A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Ütőhangszer / készítette: Balázs Oszkár, Fazekas László és Zempléni László ) A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért, ezért az ütő tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Müller Dénes Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)


Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

1. 2. Főtárgy 2 2 Kötelező vagy kötelezően 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen: 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. A tanszak sajátosságai, céljai Népszerű tanszaknak mondható, a tanulólétszám stabil. Az ütőhangszer-ellátottság egyáltalán nem megfelelő, csupán a minimális követelményeket elégíti ki. Folyamatos, mihamarabbi fejlesztés szükséges. Az oktatási intézmény a tanulók legalább egyharmadának gyakorló pergődobot, valamint tanulónként, tanítási naponként 20 perc gyakorlást biztosít az intézmény kijelölt helyiségében. (Kivéve természetesen az ütőhangszeres oktatás napjait.) Céljai: • Minőségi munka fejlesztése. • A kamaramuzsikálás mielőbbi előtérbe helyezése, lehetőség szerint már a kezdetektől, bár a kamarazenélés anyaga többnyire a 2.-3. osztálytól valósítható meg igazán. • A zenén keresztül a kommunikációs késségek fejlesztése. • A hangszerpark fokozatos bővítése, és folyamatos karbantartása. 2. Beiskolázás A tanszakra jelentkező gyerekeket 8-9 éves korban a HEK osztályba kívánjuk fölvenni és ennek végén elemezzük az ütőtanulás további esélyeit, illetve esetlegesen más tanszakra irányítás lehetőségeit. Az "A" tagozat 1. osztályának elvégzését az általános iskola 3. osztályának befejezésekor látom indokoltnak és megalapozottnak. A "B" tagozatra kerülés lehetőségét a tanuló szorgalma, hangszeres előadói készsége (ritmus, mozgáskoordináltsága) határozza meg. „B” tagozatra kerülés feltételei: * átlagot meghaladó zenei tehetség, * kiváló előadói adottságok, * kitartó szorgalom. Az " A " tagozaton tanulók számára a 6. zeneiskolai osztály befejezésekor lehetőséget kínálunk a kamarazenével való mélyebb és elmélyültebb foglalkozásra, ami mellett a már megszerzett egyéni hangszeres tudás szinten tartása is feltétlenül elengedhetetlen. 3. Tananyag Magyar kiadványok:

Knauer: Kisdobiskola

52

Keune: Kisdobiskola Balázs-Zempléni:Ritmusgyakorlatok kezdőknek (Kisdobiskola) Balázs O.: Technikai gyakorlatok I - III. Balázs-Kósa-Zempléni: Csengő - bongó Zempléni: Ütős ABC dallamhangszerekre

Kamarazene:

Balázs: Három burleszk Nyolc trió ütőhangszerekre Kósa G.: Ötös játék Régi zene hangolt ütőhangszerekre (Kósa) Ütőhangszeres kamarazene a zeneiskolában (Antológia) Zempléni: A triótól a nonettig (Ütőhangszeres kamarazene album)

Külföldi kiadványok: Dallamhangszerekre:

Igény és lehetőség szerint hozzáférhetőek! Válogatás más hangszerek irodalmából

A tantervben megfogalmazott, osztályokra bontott "minimális követelmény" maradéktalan teljesítése, a "hangszerkezelés fejlesztése” a "zenei ismeretek" elsajátításával. 4. Beszámoltatás módja, anyaga Minden növendék félévente 1-3 nyilvános szereplésen működjék közre. Az "A" tagozat követelményeit teljesítő növendékeket elsősorban a főtárgytanár, a "B" tagozat követelményeit teljesítőket a szaktanárokból álló vizsgabizottság osztályozza. Felsőbb évfolyamokba csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Félév közben lehet nyilvános közös óra, tanszaki koncert. Félévkor és év végén a beszámoló (vizsga) nyilvános koncert formájában történik. Minden évfolyamon:

ritmusduó vagy kamaradarab 1 vagy 2 ritmusgyakorlat (tanárral vagy társsal előadva) és/vagy 1 szabadon választott előadási darab

Cél: •

technikai, előadási készség megmutatása a különböző darabokon keresztül.

Az "A" tagozat évfolyamonkénti és a "B" tagozat évfolyamonkénti tananyagát "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja" alapján határozzuk meg. E tantervben megfogalmazott, osztályokra bontott „Minimális követelmény” maradéktalan teljesítése „A” tagozaton, szem előtt tartva a növendék egyéni képességeit. 5. A vizsgák értékelése Osztályzattal.

53

GITÁR A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Gitár / készítette: Mosóczi Miklós és Kozma István ) A tanszakon tanító tanár a programmal teljes mértékben egyetért, ezért az ütő tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: László Béla Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)

1. 2

2. 2


7. 2

Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2

Főtárgy Kötelező vagy kötelezően 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. A gitár tanítás célja, szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) - a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit, - a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait, - a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, - differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, - laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát, - a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg - a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, - a legato játékot, - a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, - a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), - a tompítás különféle lehetőségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - hangsorokat különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a növendékeket a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a precíz hangszerhangolásra, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra.

54

Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére. 2. Követelmények Az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az "A" tagozat végén A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a 6 év során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje - a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: - a fekvésjátékot, fekvésváltást, - a kis és nagy barré-t, - a kötéseket (ráütés, elpengetés), - a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, - az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, - a törtakkord megszólaltatását, - a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: - dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), - harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), - egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az "A" tagozat végén Rendelkezzék a növendék ismeretekkel - a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól, - a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), - a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról, - a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is. 3. Értékelési mód, beszámoltatás A növendékek minden tanév végén vizsgát tesznek. A vizsga-anyag kotta nélkül játszandó. A vizsgán a megadott tematika alapján 3 darabot kell a tanulónak eljátszania. Évfolyamismétlés esetén 2 vizsgadarab kötelező. A vizsgán feltehetők a darabokhoz kapcsolódó elméleti kérdések. A játszott anyag technikai és zenei jellemzői feleljenek meg az egyes évfolyamoknál közölt követelményekkel. A félévi beszámolás formája: közös óra vagy nyilvános előadás. A legjobb növendékek szerepeljenek év közben nyilvános hangversenyeken. Az év végi beszámolás módja: nyilvános vizsgaelőadás. Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Erre a félévi beszámolón azoknak a tanulóknak is lehetőségük van, akik a tanár véleménye alapján gyorsabb ütemben haladnak és az éves tananyagokból sikeres vizsgát tudnak tenni. 4. Tananyag

55

Az éves elvégzendő anyag javasolt mennyisége évfolyamonként: Hangszeres előkészítő A tanuló képességeinek megfelelő nehézségű és mennyiségű egyszólamú gyermek- és népdal. 1. évfolyam 20 népdal és legalább 10 előadási darab, illetve etűd. 2-4. évfolyamig Legalább 15-20 etűd, illetve előadási darab. 5. évfolyamtól A tanulás befejezéséig évente legalább 10-15 előadási darab, illetve etűd elsajátítása ajánlott. A zeneiskolai oktatásban megfelelő súllyal szerepeljenek a magyar népzene, a magyar zenei múlt gitáron játszható értékes alkotásai, továbbá a mai magyar zeneszerzők művei. ELŐKÉPZŐ 1-2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) A hangszerről A tanuló ismerkedjen meg a gitár részeivel és felépítésével. Hangszeres készségfejlesztés A helyes testtartás, hangszertartás és kéztartás kialakítása. A jobb és bal kéz ujjazatának megismerése, a szabad és a ráhúzott pengetés (tirando. apoyando) üres húrokon, továbbá az arpeggio pengetés. Törekedjünk az éneklő dallamjáték megvalósítására. Fokozatosan ismerje meg a tanuló a törzshangokat az 1. fekvésben. Elméleti ismeretek Meg kell ismerni a törzshangokat, az egész, fél, negyed, nyolcad értékeket és szünetjeleket továbbá a 2/4, 3/4, 4/4-es ütemet. Ismerje meg a dallamban a nyitást, zárást és a hangsúlyok helyes használatát. Tanulja meg a tanuló a dinamikai jeleket (forte, piano) és ismerje meg a módosítójeleket. Tanítsuk a kis- és nagy szekund hangközt. Minimális követelmény Kétféle ritmus értéket (negyedet, nyolcadot) tartalmazó egyszólamú gyermekdalok és egyszer népdalok eljátszása. Olyan könnyű etűdök elsajátítása, melyekben gyakran fordulnak elő üres húrok. Felhasználható irodalom Puskás T.: Gitáriskola J. A. Muro: Basic Pieces (tanár-diák duók) Nagy E. - Mosóczi M: Gitáriskola I. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok I. A tanszaki meghallgatás anyaga Hangozzanak el könny egyszólamú gyermekdalok, népdalok, kánonszer egyszer duók, a tanár vagy egy tanuló kíséretével. Az év végi vizsga javasolt anyaga Legalább három népdal, illetve gyermekdal és egy könny et d, melyben gyakran fordulnak el üres húrok. ALAPFOK "A" TAGOZAT 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismerje a tanuló a gitár részeit és felépítését. Hangszeres készségfejlesztés Lényeges, hogy minél előbb alakuljon ki a megfelelő testtartás és a helyes kéztartás. Tanulja meg a növendék a jobb és bal kéz ujjazatának jelölését és a húrok számjelzését. Használja a szabad és ráhúzott pengetést (tirando, apoyando), továbbá az arpeggio pengetést (tirando).

56

Alkalmazza az együttpengetést az i, m, a különféle változataival; pengessen egyszerre pi, pm, pa ujjazattal, ráhúzott és szabad p-vel. Fontos a körömpengetés mielőbbi bevezetése. A tanuló folyamatosan gyakorolja a legato játékot, ügyeljen a szünetre, továbbá a nem kívánt hangok továbbzengésének tompítással történ megszüntetésére. Kezdjük el a staccato és a tenuto tanítását. Tanítsuk meg a törzshangokat és a C-dúr, G-dúr, F-dúr, a-moll, e-moll, d-moll skálákat egy oktáv hangterjedelemben, az els fekvésben. Elméleti ismeretek Sajátítsa el a tanuló a violinkulcs használatát. Tanítsuk meg az egész-, fél-, negyed-, nyolcadértéket és szünetjeleket, valamint a pontozott fél- és negyedértéket, a módositójeleket. Ismerni kell a dúr és moll skálákat 1 #, 1 b el jegyzésig. Fontos elsajátítani a 2/4, 3/4, 4/4-es ütembeosztásokat a dallamjátékban a nyitászárás érzékeltetését és a helyes hangsúlyok alkalmazását. Tanítsuk meg a kis és nagy szekund hangközt. Ismerje fel a tanuló a motívumok, dallamok azonosságát és különbségét. Tudjon a népdal sorszerkezetéről és a periódusról. Minimális követelmény Egyszólamú népdalok eljátszása mi, illetve p ujjakkal, szabad és ráhúzott pengetéssel. Kétszólamú gyakorlatok, népdalok basszuskísérettel. A többszólamúság megjelenésével - az egész tanulási folyamatban – ügyeljünk a gondos szólamvezetésre. Egyszer arpeggio-felbontásos etűdök, sok üres húrral. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola I-II. Szendrey- Karper L.: Gitárgyakorlatok I-II. Fodor - Mamitz - Vass: Gitáros képeskönyv Puskás: Gitáriskola J.A. Muro: Basic Pieces (tanár-diák duók) A tanszaki meghallgatás anyaga Egyszólamú népdalok, népdalok egyszer basszuskísérettel és kétszólamú darabok előadása. Kamarazene: duó a tanárral, majd növendéktárssal. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 magyar népdal, 1 etűd (melyben megtalálható az arpeggio valamilyen formája), 2 előadási darab 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc)

Hangszeres készségfejlesztés Az egyszer fekvésváltás megismerése (üres húr közbeiktatásával). A kettős- és hármasfogások gyakorlása. Fontos az együttpengetés és az arpeggio továbbfejlesztése könnyű kétszólamú darabokban. A legato, staccato és tenuto gondos alkalmazása a művekben. Tanítsuk meg a természetes üveghangokat. Fontos az első fekvés teljes hangkészletének ismerete. Gyakoroltassunk egy-egy húron kromatikus gyakorlatot az első fekvésben. Játsszon a tanuló kétoktávos F- és G-dúr skálát az első fekvésben, továbbá egyoktávos C-dúr skálát az ötödik fekvés hangjaival a 3-2-1 húrokon. Alkalmazza ízlésesen a tanuló a hangszínváltást (visszhanghatás) és a crescendót. Elméleti ismeretek Tanítsuk meg a 2/2, 3/8, 6/8-os ütembeosztást.

57

Ismerje a tanuló a tizenhatod érték hangot és szünetjelet, a pontozott nyolcadértéket, a triolát és a szinkópát. Elméleti szinten ismerni kell a prím, szekund, terc, kvart, kvint és oktáv hangközöket. Fontos a tanult darabok szerkezeti (formai) elemzése. Tudni kell a kvintkörben 3 # és 2 b el jegyzésig a dúr és moll skálákat. Minimális követelmény Könnyű kétszólamú darabok eljátszása. Az arpeggio pengetés egyszerű darabokban (pl. Carulli, Carcassi, Sor). Lapról játék az előző év nehézségi szintjén. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola II., III. Szendrey- Karper L.: Gitárgyakorlatok III Fodor- Marnitz - Vass: Gitáros képeskönyv A tanszaki meghallgatás anyaga Könnyű kétszólamú darabok, illetve egyszerű Carulli-, Carcassi-etűdök előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga Az éves anyag alapján: 1 etűd, 3 különböző jellegű darab. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismerje meg a tanuló a gitár rövid történetét. Hangszeres készségfejlesztés Gyakorolni kell a kötéseket bal kézzel (ráütés, elpengetés), és alkalmazni könnyű darabokban. Játszani kell könnyű ékesítéseket is (pl. előke). Fontos a kis barré begyakorlása. Játsszon a tanuló folyamatos kromatikus skálát az első fekvésben. Tanítsuk a prím- és oktávhangolást flageolettel is. Fontos a sul ponticello és sul tasto játék, továbbá a dinamikai árnyalás (crescendo, diminuendo) megvalósítása. Folytassuk az ötödik fekvés tanítását. A scordatura használatának bevezetése; folytatása a további években. Játszani kell kétoktávos (G-dúr skálát (második fekvésből indítva), különböző ritmusképletekkel is. Gyakoroltassuk a skálákat kis motívumokra bontva, gyorsító gyakorlatokkal. Elméleti ismeretek Ismerje a tanuló a szext és a szeptim hangközöket. Tanítsuk meg 4 #, 4 b el jegyzésig a dúr és moll hangnemeket. Elméleti szinten ismerni kell a dúr és a moll hármashangzat felépítését. Minimális követelmény Egy adott technikai problémát feldolgozó etűd megvalósítása (pl. kötés). Az első fekvés összekapcsolása más fekvésekkel egy mérsékelt tempójú etűdben, vagy előadási darabban. Könnyű tánctétel jellegzetességeinek megvalósítása. Nehézségi szint: Sor: Etűdök op. 35, Borsody: Szín-darabok. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola II-IV. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok III-V. Mertz: Gyakorlatok Fodor - Marnitz - Vass: Gitáros képeskönyv

58

F. Sor: Etűdök op. 35 A tanszaki meghallgatás anyaga A követelményszintnek megfelel et d vagy el adási darab bemutatása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 etűd, 3 különböző jellegű darab. 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres készségfejlesztés Az arpeggio-játék különféle változatainak folyamatos gyakoroltatása. Ismerkedés a tremolo-technikával. Kezdjük el a nagy barré fokozatos bevezetését. Szükséges a balkéz-kötések gyakoroltatása (triolás kötés, kötésgyakorlatok). Az előke, utóka, mordent, trilla megvalósítása a darabokban. Lényeges a vibrato gyakoroltatása és alkalmazása. Tanítsuk a kétoktávos fekvésváltásos C-dúr skálát. Ismerje meg a tanuló a IX. fekvés hangjait is. Fontos a fekvésváltás további gyakoroltatása (csúszás, ugrás). Játsszon a tanuló kromatikus és diatonikus skálát egy húron, fekvésváltással. Elméleti ismeretek A modális hangsorok ismerete alapján modális fordulatok felismerése a darabokban, harmóniai elemzés a tanár irányításával. A dominánsszeptim-akkord elméleti megismerése. Minimális követelmény Barokk vagy klasszikus tánctételek stílusos megszólaltatása. Terjedelmesebb etűd előadása. Könnyű barokk szvit-tételek el adása (pl. Losy), továbbá etűdök (Sor op. 31), Sor-walzerek eljátszása, Brouwer: Etűdök (1-5). Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola III-V. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok IV -VI. Aguado: Etűdök Mertz: Gyakorlatok Sor: Etűdök op. 35, op. 31 Kováts: Könnyű darabok gitártanulóknak Fodor - Marnitz - Vass: Klasszicizmus Faragó: Musica Ficta A tanszaki meghallgatás anyaga A követelménynek megfelel szint darabok eljátszása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 technikai gyakorlatok vagy skála, 1 etűd, 3 különböző karakterű darab 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres készségfejlesztés Gyakoroltassuk a kromatikus skálákat. Nehezebb ujjgyakorlatok bevezetése. Lényeges az ujjrendezés alapelveinek rendszeres megbeszélése. Tanítsuk a háromoktávos E-dúr skálát. A kézügyesítő, gyorsító ujjgyakorlatok folyamatos gondozása. A díszítés gyakorlásának továbbfejlesztése.

59

Elméleti ismeretek Harmóniai elemzés az évfolyamnak megfelel elméleti ismeretek alapján, a tanár irányításával. Beszélgetés a romantikus és a XX. századi zenéről a tanult darabok alapján. Minimális követelmény Mérsékelt tempójú etűd, amely különböző fekvéseket érint. Klasszikus tánctételek előadása. Romantikus, vagy XX. századi rövid darabok eljátszása. Nehézségi szint: Aguado: Etűdök, Carcassi: Etűdök op. 60 (pl. 2., 3., 6.), Brouwer: Etűdök (1-10.), Bartók-Szendrey: Gyermekeknek (a könnyebb darabok), Sáry: Bagatellek, valamint könnyebb Tarrega-, Marschner- és Paganini-darabok, Mertz könnyű darabjai, Sagreras etűdök. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola V. Szendrey- Karper L.: Gitárgyakorlatok VII-VIII. Régi spanyol muzsika Carcassi: Etűdök op. 60, Capricciók (a könnyebbekből válogatva) Aguado: Etűdök Szendrey- Karper L.: 20 könnyű darab Puskás: Klasszikus etűdök Mertz: Könnyű gyakorlatok F. Sor: Etűdök op. 31, op. 35 Faragó: Musica Ficta Fodor - Marnitz - Vass: Klasszicizmus A tanszaki meghallgatás anyaga A követelményszintnek megfelel darabok előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 etűd, 3 különböző jellegű előadási darab 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres készségfejlesztés Tanítsuk a kromatikus skálák különféle fajtáit a növendékeknek. Tanítsuk a háromoktávos dallamos e-moll skálát. Fontos a két- és háromoktávos dúr és moll skálák gyakorlása azonos ujjrenddel, különféle fekvésekben is ("transzponálva"). Játszassuk a modális skálákat egy húron, egy oktáv hangterjedelemben. Gyakoroltassuk az egészhangú skálára épített különféle hangközmeneteket, változatos pengetési módokkal. Bonyolultabb kötésgyakorlatokat is tanítsunk. (A fent említett problémák lásd Nagy E.-Mosóczi M.: Gitáriskola V. kötetének a végét, a technikai gyakorlatok fejezetét.) Fontos a kézügyesítő, gyorsító gyakorlatok továbbfejlesztése. Szükséges a tremolo-technika továbbfejlesztése. Késztessük a tanulót nagyobb önállóságra az ujjrendek meghatározásában és a gyakorlás módszerességében. Elméleti ismeretek A hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló formai és harmóniai elemzés lényeges. Ismerje fel a tanuló a főbb zenei korszakokat stílusjegyeik alapján. Legyen képes a zenei formák (szvit- és szonátatételek) szerkezetének felismerésére és a tempók önálló megállapítására. Minimális követelmény Tanítsunk reneszánsz műveket. Tudni kell a barokk szvit két különböző karakter (gyors, lassú) tételét helyes tempóarányokkal játszani.

60

Tanuljon meg a tanuló egy terjedelmesebb etűdöt is. TOVÁBBKÉPZŐ "A" TAGOZAT 7-10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) A továbbképző évfolyamok eléréséig az egyes növendékek tudásszintje között jelentős különbség alakulhat ki képességeik, teherbírásuk és szorgalmuk alapján. Ezt a különbséget a továbbképző évfolyamokban növelheti a közismereti iskolákban jelentkező eltérő mértékű terheléstől és az iskolán kívüli más elfoglaltság (pl. sport) mértékétől függő gyakorlási idő, valamint a zenetanulás eltérő iránya és célja. Vagy az egyéni hangszertudás fejlesztése, vagy a kamarazenei játék fejlesztése kerül el térbe. Ezért a továbbképző évfolyamok feladatát, anyagát nem adjuk meg évekre lebontva, hanem a fejlesztés lehetséges irányait és céljait fogalmazzuk meg. Hangszeres készségfejlesztés A zenélési kedv ébrentartása mellett hangszertechnikai fejlődés is szükséges. Cél: a játék biztonságának növelése. Fontos a hangminőség állandó javítása is. Szükséges a tremolo és arpeggio pengetés gyorsítása. Fontos a gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok rendszeres eljátszása. Gyakoroltassuk különböző formákban a kromatikus, dúr, moll, modális, továbbá a tercskálákat. Lényeges az egészhangú skálára épített kettősfogás-gyakorlatok játéka változatos pengetési módokkal. (Nagy - Mosóczi V. kötet technikai gyakorlatai.) Ismertesse meg a fontosabb effektusokat: rasgueado, étouffé, kopogás. Elméleti ismeretek Az előző évfolyamokban szerzett ismeretek továbbfejlesztése. A darabok formai, szerkezeti elemzése (barokk szvit, fúga klasszikus szonáta stb.). A modern darabok formai, szerkezeti elemzése a tanár irányításával. A különböző korokban íródott mvek el adási sajátosságaira fel kell hívni a figyelmet, hogy a tanuló stílusérzéke fejlődjön. Minimális követelmény Lényeges a darabok tudatos, önálló kiválasztása és megtanulása a tanár ellenőrzésével. Tanítsunk különböző karakter tánctételeket és gyors tempójú el adási darabokat, illetve etűdöket. Fontos, hogy játsszon a tanuló több stíluskorszakban íródott műveket. Tanuljon kortárs szóló- és kamaraműveket. Játsszon jó átiratokat is. Kamarazenélési lehetőség: gitár és más dallamhangszer, ének gitár, gitár duó, trió, kvartett, gitárzenekar. Szólaljanak meg barokk versenyműtételek zongorával (csembalóval) vagy vonós együttessel. Nehézségi szint: L. Milan-, Weiss-, könnyebb Bach-tételek, Giuliani szonáták, szonátatételek, Villa-Lobos-prelűdök és -etűdök, Brouwer-etűdök stb. Felhasználható irodalom Az eddig felsoroltakon kívül lásd a tananyagjegyzéket. A tanszaki meghallgatások anyaga A tanuló a követelménynek megfelel szinten adjon el műveket. Az év végi vizsgák javasolt anyaga 1 etűd, 3 különböző stílusú előadási darab.

ALAPFOK "B" TAGOZAT 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) A hangszerről A gitár rövid története.

61

Hangszeres készségfejlesztés Tanítsuk meg a kis barré-t. Rendszeresen gyakoroltassuk a kromatikus skálát az I. fekvésben. Tanítsuk meg a kétoktávos G-dúr skálát (üres húrok használata nélkül), különböző ritmusképletekkel is. Ismerni kell az I. fekvés teljes hangkészlete mellett az V. fekvés törzshangjait is. Játszassunk kettős- és hármasfogásokat is. Kapcsoljuk össze az első fekvést más fekvésekkel is. Tovább kell fejleszteni az arpeggio-játékot. A sul ponticello és sul tasto játék megvalósítása fontos. Gyakoroltassuk a staccato és tenuto játékot is. Tanítsuk a hangolást, prím és oktáv hangközökkel. Ismertessük meg a tanulót a természetes üveghangokkal. Elméleti ismeretek Ismerje a tanuló a 2/2, 3/8, 6/8-os ütembeosztást. Tanítsuk meg 3 #, 2 b el jegyzésig a dúr és moll hangnemeket. Ismerje a tanuló a dinamikai árnyalást (crescendo, diminuendo). Ismerje a prím, szekund, terc, kvart, kvint, oktáv hangközöket. Tanítsuk meg a tizenhatodértéket és -szünetet; a triolát és a szinkópát, valamint a pontozott nyolcadat. Minimális követelmény Az arpeggio pengetés megvalósítása egyszerű etűdben (Carcassi, Carulli, Sor). Valósuljon meg a dinamikai árnyalás a gyakorlatban. Tanítsunk olyan egyszerű etűdöt vagy előadási darabot, mely összekapcsolja az első fekvést más fekvéssel. Játszassunk könnyű reneszánsz táncokat, hívjuk fel a figyelmet a darabok jellegzetességeire. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola II-IV. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok III-IV. Fodor - Marnitz - Vass: Gitáros képeskönyv Mertz: Gyakorlatok

A tanszaki meghallgatás anyaga A követelményszintnek megfelel Carulli-, Carcassi-darabok előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 technikai gyakorlat vagy skála, 1 etűd, 3 különböző jellegű darab 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres készségfejlesztés Fontos a fekvésváltás továbbfejlesztése; a kromatikus és diatonikus skála fekvésváltással. Tanítsuk meg a kétoktávos C-dúr skálát, játszassuk a G-dúr skálát különböző fekvésekben. Gyakoroltassuk a kötést bal kézzel (ráütés, elpengetés), különféle kombinációkkal. Ismertessük meg a tanulóval az előkét és az utókát. Tanítsuk meg a kis, tört, és nagy barré-t. Kezdjük el gyakoroltatni a tremolo pengetést és az arpeggio-játék különféle változatait. Gyakoroltassuk a IX. fekvés hangjait. Alkalmazzuk a vibratót. Fejlesszük a dinamikai árnyalás minőségét. Elméleti ismeretek Tanítsuk meg a modális hangsorokat, hogy a darabokban megjelenő modális fordulatokat megmutathassuk.

62

Ismerni kell a dúr és moll hangsorokat 4 #, 4 b el jegyzésig. Ismertessük meg a tanulókkal a szext és szeptim hangközöket. Elméleti szinten foglalkozzunk a dúr és moll hármashangzat és dominánsszeptim-akkord felépítésével. Minimális követelmény Tanítsunk barokk és klasszikus tánctételeket díszítésekkel. Nehézségi szint: R. de Visée, Sanz darabjai; Sor: Etűdök op. 31, op. 35 sorozat és Walzerek. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola III-V. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok IV-VI. Aguado: Etűdök Mertz: Gyakorlatok Sor: Etűdök Kováts: Könnyű darabok gitártanulóknak A tanszaki meghallgatás anyaga A követelménynek megfelel szint darabok előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 technikai gyakorlat vagy skála, 1 etűd, 3 különböző karakterű darab 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres készségfejlesztés Fontos a kromatikus skálák és a kézügyesít (ujjfüggetlenít), gyorsító gyakorlatok különböző fajtáinak gyakoroltatása. Tanítsuk meg a háromoktávos E-dúr skálát. Fejlesszük tovább a díszítési technikát. Mutassuk meg az üveghangképzés további lehetőségeit. Elméleti ismeretek Tudatosítsuk az ujjrendezés alapelveit. Végeztessünk a tanulókkal harmóniai elemzést egyszerű darabokban, tanári segítséggel. Minimális követelmény Játsszon a tanuló mérsékelt tempójú et döt, amely különböz fekvéseket érint. Adjon el klasszikus tánctételt, romantikus vagy impresszionista darabot, illetve rövid XX. századi m veket. Nehézségi szint Aguado: Etűdök, Carcassi: Etűdök op. 60, Ponce: Prelűdök stb. Felhasználható irodalom Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola V. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok VII.-VIII. Régi spanyol muzsika Carcassi: Etűdök op. 60 Aguado: Etűdök Szendrey-Karper L.: 20 könnyű darab Puskás: Klasszikus etűdök Mertz: Könnyű gyakorlatok A tanszaki meghallgatás anyaga A követelményszintnek megfelel darabok előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 etűd, 3 különböző jellegű előadási darab.

63

5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres készségfejlesztés Tanítsuk meg a háromoktávos e-moll skálát, továbbá a modális hangsorokat egy húron, egy oktáv hangterjedelemben, valamint az egészhangú skálára épített különféle hangközmeneteket, változatos pengetési módokkal, kézügyesítő és gyorsaságfejlesztő gyakorlatokkal. (Lásd Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola V., technikai gyakorlatok fejezete.) A tanulóknak törekedni kell az önálló, tudatos ujjrendezés kialakítására és a gyakorlás módszerességére. Elméleti ismeretek A hangszeres és elméleti órákon szerzett ismeretek felhasználásával önállóan végezzen a tanuló formai, és harmóniai elemzést. Tanulja meg a tanuló elméleti szinten a hármas- és négyeshangzatok megfordításait. Tanítsuk a zenei formákat (pl. szvit, szonáta) és azok szerkezetet és a tempójellegzetességeket. Minimális követelmény Játsszon a tanuló reneszánsz műveket. Tudja előadni helyes tempóaránnyal a barokk szvit két különböző karakterű (gyors, lassú) tételét. Tanuljon meg a növendék legalább egy terjedelmes etűdöt is. Szólaltasson meg legalább egy mérsékelt tempójú romantikus művet. Nehézségi szint: L. Milan pavane-jai, de Visée tánctételei, könnyű Tarrega-, Marschner-darabok, Carcassi: Etűdök op. 60. Felhasználható irodalom Nagy E. Mosóczi M.: Gitáriskola V. Szendrey Karper L.: Gitárgyakorlatok VII-VIII. Carcassi: Etűdök op. 60 Giuliani: Etűdök Régi spanyol muzsika J. S. Bach: Szonáták és partiták (könnyebb tételek), Lantszvitek (könnyebb tételek) Bartók-Szendrey: Gyermekeknek F. da Milano: Fantáziák, stb. A tanszaki meghallgatás anyaga A követelményszintnek megfelelő darabok előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 etűd 3 különböző karakterű darab 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres készségfejlesztés Az előző évfolyamokban szerzett technikai készségek, képességek elmélyítése, továbbfejlesztése lényeges feladat. Fontos a technikafejlesztés kézerősítő és gyorsaságfejlesztő gyakorlatokkal. Lényeges a hangminőség állandó javítása. Játszassunk kromatikus skálát; dúr, moll és modális skálákat többféle hangnemben. Tanítsunk tercskálákat. Az egészhangú skálára épített valamennyi hangköz gyakorlása változatos pengetési módokkal. Cél: a játékbiztonság és állóképesség növelése. A növendék ismerje meg a gitárjáték különleges effektusait: rasgueado, étouffé, kopogás. Elméleti ismeretek A hangszeres továbbfejlődés mellett fontos a zenei tájékozottság elmélyítése és a zenélési kedv ébrentartása.

64

Szükséges a darabok szerkezeti, formai elemzése (barokk szvit, fúga, klasszikus szonáta stb.). Lényeges a darabok önálló kiválasztása és megtanulása a tanár felügyelete mellett. Minimális követelmény Ösztönözzük a tanulót elmélyedésre a hangszer szóló- és kamara-irodaimában, átiratok és eredeti művek előadására. Különböző karakter , nehezebb barokk tánctételek el adása mellett játszassunk gyors el adási darabokat, illetve etűdöket is. Nehézségi szint: Bach szvitek/partiták könnyebb tánctételei, Legnani, Sor darabjai, Carcassi: Etűdök op. 60, Brouwer-etűdök, Villa-Lobos-prelűdök, -etűdök. Ebben az évfolyamban a mindenkori szakiskolai felvételi követelmény nehézségi szintje érvényes. Felhasználható irodalom Carcassi: Etűdök op. 60 Capricciók Legnani: Capricciók Guiliani: Etűdök op. 48 Régi spanyol muzsika J. S. Bach: Szonáták és partiták (tételek) Lantszvitek. (tételek) Dowland: Táncok Frescobaldi: Táncok és Ária variációkkal Bartók-Szendrey: Gyermekeknek. A tanszaki meghallgatás anyaga A követelményszintnek megfelel darabok előadása. Az év végi vizsga javasolt anyaga 1 etűd 3 különböző karakterű darab. TOVÁBBKÉPZŐ "B" TAGOZAT 7-10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) A továbbképző évfolyamok "B" tagozatos növendékei nem zenei jellegű közismereti tanulmányaik mellett is meg akarják őrizni a zenei pálya választásának lehetőségét, hogy elkerüljék a korai pályaválasztást. Ebből következik, hogy számukra a zeneművészeti szakközépiskolák tanterve az irányadó.

FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM Iskolák Puskás T.: Gitáriskola Nagy E. - Mosóczi M.: Gitáriskola I-V. Szendrey-Karper L.: Gitárgyakorlatok I-VIII. Ötven magyar népdal Fodor - Marnitz - Vass: Gitáros képeskönyv Etűdök, tanulmányok Aguado: Etűdök I-II. (Tokos) Carcassi: 25 etűd op. 60 (Tokos) Carulli: Etűd (Benkő) Diabelli: 7 prelűd (Benkő) Giuliani: 24 etűd (Tokos) Klasszikus etűdök (Puskás) Kováts: Rövid tanulmányok I-II. Előadási darabok J. S. Bach: 20 könnyű darab (Szendrey-Karper L.) Lantszvitek (Sárközy) Szonáták és partiták (Mosóczi) I-II.

65

Bakfark: Opera omnia (Benkő) Cabezón: 8 könnyű darab (Mosóczi) Dowland: 12 könnyű darab (Benkő) Frescobaldi: Táncok, Ária variációkkal (Mosóczi - Zaszlavik) Huzella: Három tánc Scarlatti emlékére (Szendrey-Karper) Kadosa: 11 könnyű darab (Adrovicz) Magyar zene a XIX. század elsó feléből (Brodszky) Népdalfeldolgozások (Adrovicz) Paganini: Kis darabok (Vereczkey) Patachich: Gyermekdalok Régi spanyol muzsika (Mosóczi) Sugár: Gyermekdalok (Adrovicz) Sári: 8 könnyű karakterdarab (Vereczkey) Weiss-Tombeau: Fantázia (Kováts) Visée - Coste: 6 darab (Vereczkey) Gitárduók Gitárduók kezdőknek (Mosóczi) Régi francia muzsika (Mosóczi) Régi angol muzsika (Mosóczi) Couperin: Francia álarcosbál (Mosóczi) Scarlatti: 5 szonáta (Fodor - Mosóczi) Silva - Leite: 41 duett (Benkő) Solo-Music Budapest kiadó Sor: Válogatott etűdök op. 31 Válogatott etűdök op. 35 (Fodor - Mamitz - Vass) Carcassi: 6 capriccio (Fodor - Marnitz - Vass) Klasszicizmus (Fodor - Marnitz – Vass) Külföldi iskolák Juan Antonio Muro: Basic Pieces (tanár-diák duók) Emilio Pujol: Gitáriskola J. Sagregas: Gitáriskola

66

ZONGORA A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Zongora / készítette: Aszalós Tünde ) A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek, ezért a zongora tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Lénárdné Patai Zsuzsa és Kis Judit Óraterv

Tantárgy

Előképző 1. 2. (2) (2)

1. 2

2. 2


7. 2


Főtárgy Kötelező vagy kötelezően 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 1. A tanszak sajátosságai, céljai Még mindig nagyon népszerű tanszak a zongora tanszak. Minden évben vannak újabb jelentkezők; csekély a lemorzsolódás, megbízható a visszairatkozás. 2. Célok: • • • • • •

minőségfejlesztés, tehetséggondozás a beiratkozott tanulók megtartása legalább alapfokon „B” tagozat megerősítése, kibővítése, zenei pályát választók felkészítése hangszerek karbantartása, megfelelő hangszerek beszerzése. hazai, más zeneoktatási intézmények zongora tanszakával való kapcsolat kiépítése tapasztalatcsere céljából, folyamatos továbbképzés.

3. A tanszak tanárai jónak és elfogadhatónak tartják az „Alapfokú Művészetoktatás követelményeit és tantervi programját”. Az abban felsorolt és ajánlott kottákkal javasoljuk a kottatár kibővítését. 4. A tantervet az alábbi kiegészítésekkel fogadjuk el: • A megadott felhasználható irodalom kiegészíthető az ezután megjelenő újabb zongoraiskolákkal és egyéb kottákkal. • Az év eleji tanszaki megbeszélésen tervezzük meg az adott tanév aktuális feladatait. • Jónak tartjuk, hogy a tantervi program nem határozza meg a megtanulandó művek számát, így sem a tanárt, sem a növendéket nem „hajtja” a tanterv. A haladás tempójának kialakításakor jobban figyelembe tudjuk így venni a növendék egyéni képességeit. Természetesen van egy határ, melynél lassabban nem lehet haladni, ez a félévi, illetve év végi beszámolók anyaga. • Az év végi beszámolók esetében nem kötelező adott zeneszerzőtől játszani, csak különböző stílusú és karakterű darabok legyenek. • A negyedik osztály végéig ne legyen négykezes, vagy hatkezes az év végi beszámolón. 5. Értekelés, beszámoltatás Félévente a kollégák közös órát szerveznek. AFélévkor nyilvános vizsgaelőadás, az év végén vizsgabizottság előtt történik a beszámoltatás Az értékelés osztályzattal történik.

67

ELMÉLETI TÁRGYAK, TANSZAKOK SZOLFÉZS A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Szolfézs / készítette: Dobos Lászlóné, Móriczné Kolláth Márta, Nógrádi László, Papp Károlyné és Spiegel Marianna ) A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek, ezért a szolfézs tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Fehérné Szabó Marianna A SZOLFÉZSTANÍTÁS SAJÁTOSSÁGAI FELVÉTEL, ÉVFOLYAMBA, CSOPORTBA SOROLÁS Az előképző évfolyamokra a felvétel elbeszélgetés-ismerkedés formában történik. Aki nyitott, lehetőséget kell biztosítani a zenetanulásra. Ilyen kis korban még eltérőek a zenei képességek, ezért nem végzünk „felmérést”. Úgy gondoljuk, a gyermekeket ebben az időszakban lehet a leghatékonyabban fejleszteni. (A hangszertanuláshoz szükséges alapvető képességeket, készségeket felvételi meghallgatáson vizsgálják. A követelményeket lsd. a hangszeres tanterveknél!) Előképző 1. évfolyam A 6-7 éves, általános iskolát kezdő (1. osztályos) gyermekek kerülnek ebbe az évfolyamba. Cél, hogy felkészítsük a növendékeket a hangszeres tanulmányokra. Kiemelkedően tehetséges gyermekek részt vesznek hangszeres képzésben is. (HEK 1.) Előképző 2. évfolyam Növendékei 8-9 éves (2. osztályos) gyermekek, akik az első előképző év után kerülnek ebbe az osztályba, valamint újonnan érkezők. A tanulók többsége a hangszeres tanulmányaikat már megkezdik ebben az életkorban (HEK 2.). A hangszert még nem tanuló gyermekek is ebbe az évfolyamba kerülnek, hiszen életkori sajátosságuknál fogva az előképző 1. osztályosok az első félévben írni, olvasni még nem tudnak. Alapfok 1. osztály Az előképző évfolyamot végzett tanulók mellett, újonnan érkező, valamint idősebb (10-14 éves) felvételizők számára – megfelelő létszám esetében – külön csoportot is indítunk. Az előképző két és az alapfok első-második évét évekre lebontva is elemezzük, de a követelmények meghatározása irányadó szempont. Szükséges ez azért, mert a gyermekek, csoportok haladása eltérést mutathat. Ezért ennek a négy évfolyamnak a követelményeit egységesen kezeljük, szükség szerint eltérő haladás is megállapítható. Az alapfok második évének követelményeit, különböző haladás mellett is, el kell sajátítani. Az adaptált tantervtől eltérően az alapfok 1-4. évfolyamán a szolfézs főtanszakon, a rövid és hosszú tanszakokon, valamint az „A” és „B” tagozatokon a szolfézs tárgyat egységesen tanítjuk. A 4. osztály elvégzése után a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: • 5 – 6. szolfézs osztály elvégzése (heti 2x45 perc). • 7 – 10. szolfézs osztály elvégzése a kiemelkedő képességű gyermekek („B”tagozatosok), szolfézs főtanszakosok és a zenei pályára készülők számára (heti 2 x 45 perc). • zeneirodalom-zenetörténet (heti 2 x 45 perc).

68

A csoportok vegyes összetétele miatt (pl. szolfézs főtanszakos, hangszeres „A” és „B” tagozatos egy csoportba került) a tanulók képességei alapján a szaktanár differenciáltan, a növendékek haladása és képességei szerint, oktatja a szolfézs tárgyat. A ritkán előforduló továbbképző „B” tagozatosok összevont évfolyamú kis létszámú csoportba kerülhetnek. A zenei pályára készülőket beiskolázó, kis létszámú csoportban készítjük fel a felvételire. A SZOLFÉZSTANÍTÁS CÉLJA: • • • •

a zenei képességek, készségek sokoldalú fejlesztése, olyan zenei jártasságok és ismeretek elsajátítása, melyek eszközt biztosítanak a zene megszólaltatásához, olyan zenei gondolkodás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében, a zene megszólaltatása és befogadása öröm legyen a gyermek számára.

A SZOLFÉZSTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI: • • • • • • •

a gyermekek zenei képességeinek sokoldalú fejlesztése, a zenei alapismeretek elsajátítása, a növendék személyiségének formálása, olyan zenei gondolkodás megalapozása, amely segíti a tanulót a zenei anyag helyes értelmezésében, megszólaltatásában, megszerzett tudását tudja alkalmazni a hangszertanulásban, a zenei pályára készülő növendék felkészítése a továbbtanulásra. Kiemelkedő feladatnak tekintjük a zenei készségek és képességek megalapozását, a kulturális értékek megőrzését, átadását!

TANANYAG

Előképző 1. (heti 2x45’) Feladat: zenei élményanyag gyűjtése énekléssel, játékkal, zenehallgatással. Zenei anyag: az óvodai dalanyag bővítése magyar és más népek gyermekdalai, játékai, mondókák zeneszerzők kicsinyeknek írt dalai. Készségfejlesztés: Éneklési készség: tiszta szép éneklés készségének kialakítása csoportosan és egyénenként önálló dalkezdés és éneklés. Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, mérőlépés, mérőütés gyors-lassú tempo rövid és hosszú ritmusértékek megkülönböztetése, nyolcad, negyed, negyed értékű szünet fél érték ritmusnévvel hangoztatva, fél értékű szünet szinkópa dalfelismerés ritmusról, ritmusfelismerés dallamról egyenletes járással ritmusok hangoztatása kettes, négyes ütem Hallásfejlesztés, zenei írás-olvassás: zajok-zörejek-zenei hang

69

emberi hang-hangszerek hangja hangszín iránti érzékenység magas-mély, hangmagasság-megfigyelés dalfelismerés, dallambújtatás sz-m sz-l l-sz-m (sz-m-d (m-r-d- (sz-m-r-d (l-sz-m-r-d (d-l,-sz, (m-r-d-l, (m-r-d-l,-sz, (sz-f-m-r-d (m-r-d-t,-l, (l-sz-m-r-d-l, hangkészlet kézjele, felismerése, éneklése betűkotta vonalrendszeren való tájékozódás hangjegyek írása lépés-ugrás betűkotta és hangjegyes kotta olvasása, írása, értelmezése dalok, dallamok éneklése szolmizálva (memoriter) belső hallás kialakítása törzshangok előkészítése Többszólamúság előkészítése: felelgetős játékok, dalok ritmus osztinátók ritmuskíséretek Rögtönzés: ritmus kiegészítés mozgás, játék rögtönzése Zenehallgatás hangszínek megfigyeltetése zaj, zörej, zenei hang emberi hang, hangszerek hangja részletek híres, ismert zeneművekből zenés mesék Követelmény • • • • • • •

30-50 mondóka, vers, gyermekdal, játék zeneileg pontos éneklés egyénenként és csoportosan ritmus-mérő különbéségének felismerése negyed, nyolcad, negyed szünet olvasása, lejegyzése 2/4-ben szolmizációs hangok neve, kézjele a zenei írás-olvasás bevezetése néhány perces zenehallgatás

Értékelés: szóbeli, írásbeli:osztályzattal. Előképző 2. (heti 2x45’) Feladat: zenei élményanyag gyűjtése énekléssel, játékkal, zenehallgatással felkészítés a hangszerválasztásra Zenei anyag: magyar és más népek gyermekdalai, játékai, mondókák zeneszerzők kicsinyeknek írt dalai. Készségfejlesztés: Éneklési készség: az előképző 1. évfolyamban megkezdett készségfejlesztés tovább folytatása: tiszta szép éneklés készségének kialakítása csoportosan és egyénenként önálló dalkezdés és éneklés Ritmus-, metrum érzék fejlesztése:

70

egyenletes lüktetés, mérőlépés, mérőütés metrum és ritmus egyidejű megfigyelése, megszólaltatása a negyed, nyolcad, fél, egész, pontozott fél értékek és szünetjeleik szinkópa ütempárok 2/4, 4/4, 3/4-es ütemek ütemhangsúlyok osztinato, egyszerű ritmuskíséret ritmus olvasás, felismerés, lejegyzés, memoriter a ritmusgyakorlatok terjedelme 2-4-8 ütem Hallásfejlesztés: sz-m (sz-l (l-sz-m ( sz-m-d ( l-sz-m-d ( m-r-d ( sz-m-r-d ( l-sz-m-r-d sz-f-m-rd l-sz-f-m-r-d d’-l-sz-f-m-r-d d-l,-sz, m-r-d-l, m-r-d-l,-sz, l-sz-m-r-d-l, l-sz-m-r-d-l,-sz, m-r-d-t,-l, m-r-d-t,-l,-sz, l-sz-f-m-r-d-t,-l, l-sz-f-m-r-d-t,-l,-sz, hangkészletű dalok, fordulatok gyakorlása dallamfordulatok felismerése, visszaéneklése, memorizálása hallás után belső hallás fejlesztése Zenei írás, olvasás: ritmusgyakorlatok olvasása, megszólaltatása szolmizációs hangok neve, kézjele, betűjele, helye a vonalrendszeren & és ? kulcs, zenei abc dalok, dallamok, olvasógyakorlatok éneklése szolmizálva betűkottáról és hangjegyekről szolmizálva, abc-vel az íráskészség kialakítása rövid ritmusok, könnyű könnyű dalok, dalrészletek, ismert és ismeretlen dallamok lejegyzése hangonkénti folyóírással vagy emlékezetből, betűkottával és hangjegyekkel Többszólamúság, társas zenélés: kétszólamú ritmusok, ritmus osztinatok tartott hang-mozgó szólam dudakíséret, egyszerű dallam osztinato éneklés kétszólamban kézjelről ének-kopogós könnyű kánonok ének+járás+ritmus (taps vagy ütőhangszerek) Rögtönzés: hiányos ritmus kiegészítése, ütempár rögtönzése hiányos dallamok kiegészítése kérdés-felelet rögtönzése mondókák, versek éneklése Zenehallgatás: hangszínek megfigyeltetése (gyermek-férfi-női hang, hangszerek hangja, együttesek) hangszeres szemelvények különféle zenei korokból dalok kórusok felvételről részletek híres, ismert zeneművekből zenés mesék Elméleti ismeretek: ritmus, mérő, dallam, tempo magas-mély, lassú-gyors, hangos-halk ütem, ütemmutató, ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel negyed, nyolcad (páros, négyes, önálló), szinkópa, fél, egész és szüneteik osztinato kánon Követelmény:

71

• • • • • • • • • •

gyermekdal, népi játék, népdal szöveggel, memoriter zeneileg pontos éneklés egyénenként és csoportosan (tempo, lüktetés 15-20 dal éneklése szolmizálva, memoriter lapról olvasás a fenti hangkészletből, zenei abc-vel 2-4 ütemes, ismert vagy ismeretlen dallam lejegyzése betűkottával vagy hangjegyekkel 3-4 meghallgatás után szolmizációs hangok neve, kézjele, viszonyított helye a vonalrendszeren törzshangsor & és ? kulcs lépés-ugrás figyelmes zenehallgatás

Értékelés: szóbeli, írásbeli: osztályzattal. SZOLFÉZS KÖTELEZŐ TÁRGY (A HANGSZERES TANSZAKOK) VALAMINT SZOLFÉZS FŐTANSZAK SZÁMÁRA Alapfok 1. (heti 2x45’) Feladat: zenei élményanyag gyűjtése a szolfézs és a hangszerjáték egységének lialakítása a zenetanuláshoz szükséges magatartásformák alakítása Zenei anyag: régi stílusú magyar népdalok más népek dalai könnyű bicíniumok, kánonok műzenei szemelvények hangszeres iskolákból, elsősorban barokk tánctételek Készségfejlesztés: Ritmus-, metrum-, formaérzék fejleztése: 2/4, 4/4, ¾ ütem, ütemsúly, ütemezés belső lüktetés szinkópa, éles és nyújtott ritmus tizenhatodok páros formái tripódia negyed felütés zenei részek megfigyelése: hasonlóság, azonosság, különbözőség magyar népdalok sorszerkezete motívum, periódus Hallásképzés: d-pentachord, lá-pentachord d-hexachord, lá-hexachord tiszta és pien hangos pentatónia (l, és d) pien hangok: fá, fi, ti dúr és moll (alaphang, hangkészlet, hangnem) kvintváltás lefelé, dó-váltás hangközök felismerése, tonalitáson belül lejegyzése: tiszta prím, nagy és kis szekund, nagy és kis terc, tiszta kvárt, tiszta kvint, szext, szeptim, tiszta oktáv belső hallás fejlesztése Zenei írás, olvasás: Olvasás szolmizálva, betűkottáról, szolmizálva és abc-vel ötvonalas rendszerben & és ? kulcsban 1 kerszt, 1 bé-ben Ritmusfordulatok lejegyzése Dallamok írása betűkottával és hangjegyekkel mindkét kulcsban, hallás utáni megfigyeléssel, részekre bontott diktálással Többszólamúság: Kétszólamú gyakorlatok Dudakíséret Osztinato

72

Ritmuskíséret Kánonk, bicíniumok Rögtönzés Ritmuskiegészítés Ritmussorok, ritmuskíséret rögtönzése Hiányos dallam kiegészítése Kérdés-felelet, periódus kiegészítése Három megadott sorhoz negyedik rögtönzése A tanult népdalokhoz hasonló dallamok rögtönzése megadott szerkezeti formában és hangsor alapján Zenehallgatás: Kórusfajták, együttesek, hangszerek megismerése Népdal vagy műzene Népdalok eredeti felvételekről Népdalfeldolgozások Szemelvények a növendékek hangszeres anyagából Elméleti ismeretek, zenei kifejezések: Pentachord, hexachord, pentaton hangsorok Díszítő és pien hang (vendéghang) Dúr-moll 1 kereszt, 1 bé-ig A tanult hangnemek megállapítása az előjegyzés és záróhang alapján Skálák Periódus, sorszerkezet, variáns Kvintváltás lefelé Szekvencia Transzponálás Dó-váltás Disszonancia-konszonancia Korona, értéknyújtó pont, átkötés, kötőív (legato) Módosító jelek, előjegyzés Régi stílusú népdal és jellemzői Parlando, rubato, tempo giusto Prima volta, secunda volta Solo, tutti Sopran, alt, tenor, basszus Forte, piano, crescendo, decrescendo, staccato, legato Követelmény: • • • • • • • • • •

30-40 népdal és műzenei szemelvény, ebből 15-20 memoriter szöveggel, szolmizálva 4-5 kánon, 3-4 bicínium kulcsok, hangok ismerete, tájékozódás a vonalrendszeren szolmizálva és abc-vel dalok, dallamok, könnyű gyakorlatok felismerése, olvasása, utánszolmizálása, memorizálása, részekre bontott diktálással lejegyzése hangközök felismerése, lejegyzése tonalitáson belül a tanult hangsorok, hangnemek ismerete népdalok elemzése ritmusok felismerése, olvasása, memorizálása, lejegyzése a zenei értelmezés, előadás alapjai a helyes kottaírás ismerete

Értékelés: szóbeli, írásbeli érdemjegy Alapfok 2. (heti 2x45’) Feladat: Zenei élményanyag gyűjtése a magyar népdalok újabb rétegéből Ismerkedés műzenei szemelvényekkel, elsősorban barokk tánctételekkel Tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben

73

Zenei anyag: Magyar népdalok (elsősorban új stílusú népdalok), pentaton, dúr, moll és dór hangkészletű dallamok Műzenei szemelvények a növendékek zenei anyagából (barokk és klasszikus táncok) Könnyű kétszólamúság, kánonok Készségfejlesztés: Ritmus-, metrum-, formaérzék fejlesztése 3/8 ütem váltakozó ütem alkalmazkodó ritmus alla breve tizenhatodok variációi triola nyolcad felütés az új stílusú népdalok formai, ritmikai jellegzetességei erős-gyenge zárás visszatérés, Da Capo al Fine (D.C. al Fine) motívum, periódus (előtag-utótag) Hallásképzés: A tonalitásérzék fejlesztése 3 féle moll felismerése, szolmizálása A népdalokban dó, lá és ré alaphang Kvintváltás felfelé Lapról olvasás mérővel – felismerés, memorizálás, lejegyzés Jellegzetes dallamfordulatok: m-fi-sz, m-fi-szi, szi-l, m-fi-szi-l Alaphang, előjegyzés, hangkészlet, hangnem és kvintváltás megfigyelése, felismerése kottakép és előadás alapján Tonalitáson belüli hangközözök: lsd. Alapfok 1. évfolyamnál + kis szext, nagy szext, bővített szekund felismerése és éneklése szolmizálva és abc-vel Hangközök felbontás mellett együtthangzásban is Dúr és moll alaphelyzetű hármashangzatok Zenei írás, olvasás: Énekelt népdalok, egyszerű tánctételek ritmusának lejegyzése (8 ütem) Dúr-moll hangsorok 3 kereszt, 3 bé-ig Előjegyzések, és sorrendjük Népdalok, műzenei szemelvények lapról olvasása szolmizálva és abc-vel a tanult hangnemekben Új stílusú népdalok és egyszerű műzenei szemelvények lejegyzése emlékezetből vagy részekre bontott diktálással alakult hangnemekben Hangközök lejegyzése betűvel, számokkal és hangjegyekkel, hármashangzatok lejegyzése betűvel és hangjegyekkel együtthangzás vagy felbontás alapján Többszólamúság: Két szólamú ritmusgyakorlatok Kánonok, bicíniumok Hangközláncok. Hangközök megszólaltatása együtthangzásban, énekléssel Műzenei szemelvények funkciós basszushangjainak megfigyelése, éneklése, kétszólamú megszólaltatása Társas zenélés Rögtönzés: Ritmussorok rögtönzése Adott dallamhoz ritmuskíséret Hiányos dallam kiegészítése A tanult népdalokhoz hasonló dallamok rögtönzése megadott szerkezeti formában és az első sor alapján Periódusok kiegészítése Zenehallgatás:

74

Eredeti népdalfelvételek Népdalfeldolgozások (Bartók és Kodály kórusműveiből, hangszeres feldolgozások, Bartók Gyermekeknek c. művéből) Táncdalok a népzenében Műzenei táncok (barokk, klasszikus korból: pl.szvitek) Részletek és szemelvények a növendékek hangszeres anyagából Elméleti ismeretek, zenei szakkifejezések: Dúr és 3 féle moll hangsorok 3 kereszt, 3 bé-ig Vezetőhang Tanult hangközök Dór hangsor Az eddigi hangközökön kívül bővített szekund Dúr és moll alaphelyzetű hármashangzatok felépítése Új stílusú népdalok jellemzői Motívum, periódus (előtag-utótag), szekvencia Visszatérés Kvintváltás felfelé Szöveghez alkalmazkodó ritmus Változó ütem Triola Felütés Alla breve Átmenőhang, váltóhang, díszítő hang Kvintoszlop Barokk táncok és zeneszerzők (J.S. Bach, Handel, Krieger, Vivaldi, Corelli, Purcell, Pacelbel, menuett, bourrée, sarabande, rigaudon, gavotte, Mozart, Haydn, kontratánc, walzer) Tempo és metronóm jelzések (adagio, andante, moderato, allegro, vivace, presto ) Előadási jelek, jelzések (staccato, tenuto, legato, simile, cantabile, espressivokapcsolódva a hangszeres anyaghoz) Követelmény: • 20 dal, ezen belül 4-5 műzenei szemelvény, szöveggel, szolmizálva stílusosan előadva • a tanult anyagnál könnyebb, ismeretlen, rövid dallamok visszaéneklése szolmizálva, emlékezetből, hallás után lejegyzése, olvasása szolmizálva és abcvel • hangnemek megállapítása 3 kereszt, 3 bé-ig, ismerje ezek hangsorait (skálák, kvintoszlop) • hangközök hármashangzatok felismerése kottaképről és hallás után • tanult ritmusképletek hangoztatása folyamatosan, mérőütéssel • régi és új stílusú népdalok stílusjegyeinek ismerete Értékelés: szóbeli, írásbeli érdemjegy Alapfok 3. (heti 2x45’) Feladat: Zenei élményanyag gyűjtése a magyar népzene szó-, mi- és ré-végű új stílusú, vegyes osztályú, aszimmetrikus ritmusú,metrumú, valamint parlando és rubato régi stílusú dallamaiból Bevezetés a klasszikus zene forma- és harmóniavilágába európai népdalokon, majd műzene anyagon Tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben A többszólamúság, társas zenélés továbbfejlesztése klasszikus funkciós és könnyű polifon művekkel Zenei anyag: Új stílusú magyar népdalok dó, mi és ré végződéssel Különleges ritmikájú magyar népdalok

75

Vegyes osztályba tartozó népdalaink Régi stílusú parlando, rubato népdalok Lengyel, szlovák, ororsz, német, angol, francia népdalok (funkciós népzene: tercelő, kürtmenetes funkciós 2. szólammal, vagy hangszerkísérettel Könnyű barokk és klasszikus darabok a növendékek hangszeres abyagából 2-3-4 szólamú kánonok Készségfejlesztés: Ritmus-, metrum-, formaérzék fejlesztése: A tanult ütemek ütemezéssel 3/8 és 6/8 ütemezéssel is ( pontozás, átkötés, felütés is) változó és váltakozó ütemek (2/4 és ¾ váltakozása) bolgár ritmus triola további gyakorlása felütések további gyakorlása kis éles és kis nyújtott ritmusok volta ritmus, mazurka siciliano visszatérő, szekvenciális és periodizáló népzenei és műzenei formák népdalstílusok rendszerezése Hallásképzés: A dúr és moll tonalitás, funkcióérzék megalapozása Maggiore-minore (párhuzamos hangnemek, azonos alapú hangnemek) Dallamok memorizálása, felismerése, lejegyzése Tercmenet, kürtmenet megfigyelése, éneklése Klasszikus dallamok basszus szólamaiban egyszerű főhangok megfigyelése éneklése szolmizálva és abc-vel Módosított hangok: fi, szi, di, ri, és ta Tanult hangközök mellett kis és nagy szeptim, bővített kvárt és szűkített kvint, oldással (felismerés éneklés, építés tonalitáson belül) Dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzatok alaphelyzetben oldással (felismerés, éneklés) Zenei írás, olvasás: Lapról olvasás szolmizálva, alkalmi hangzóval, abc-vel, az ostálynak megfelelő nehézségű dalokból, olvasógyakorlatokból Népdalanyag olvasása szöveggel is Könnyű régi és új stílusú magyar népdalok lejegyzése 4-8 meghallgatás alapján Egyszerű periódusok lejegyzése 6-8 meghallgatás alapján Hangközök, alaphelyzetű hármashangzatok felismerése és építése adott hangra, tonalitásban, együtthangzásban vagy felbontásban Kürtmenetszerű hangközmenet folyóírással & és ? kulcsban A kétszólamú írás előkészítése Enharmónia Modális hangsorok építése Többszólamúság: Magyar népzenei anyagból bicíniumok Más népek zenéjének többszólamú megszólaltatása Két- és háromszólamú feldolgozások a polifón zene gyakorlására Tercmenet, kürtmenet, hangközmenet Kétszólamú funkciós részletek megszólaltatása Hangszerkíséretes dalok Könnyű reneszánsz, barokk és klasszikus művek a növendékek hangszeres anyaga alapján Rögtönzés Ritmussorok rögtönzése Adott 1. sor és szerkezet alapján népdal rögtönzése Periódus kiegészítése Adott dallamhoz tercmenet, kürtmenet, funkciós főhangokkal kíséret szerkesztése Zenehallgatás Magyar népdalok feldolgozásokban, a feldolgozás módja (Bartók, Kodály stb.)

76

Más népek népdalfeldolgozásai Mozgás, gesztus a zenében: táncos népdalok, műzenei táncok, régi magyar táncok, más népek táncai A táncok ritmikája, metruma, tempoja: lassú-gyors, páros-páratlan, variációk Kis formák Periódus, kéttagú forma Triós forma, Da capo, visszatérés Klasszikus szimfóniák, hangszeres szonáták (III.tétel) Szvitek Mesealakok a zenében: Mozart operák, Ránki:Pomádé király, Kodály: Háry János, Sztravinszkij: Petruska Elméleti ismeretek, zeni szakkifejezések: Dúr moll fajták 4 kereszt, 4 béig Alaphang, vezetőhang, főhang, átmenő- és váltóhang Kvintoszlop Dór, mixolíd, fríg hangkészlet, modális hangsorok Népdalaink stílusjegyeinek összefoglalása Eddigi hangközökön kívül: kis és nagy szeptim, bővített kvárt, szűkített kvint (tritonus) Hangközök fordításai Enharmónia Négyféle hármashangzat alaphelyzetben, oldással Funkciók: tonika (T), domináns (D), szubdomináns S), funkciós főhangok Tecmenet, kürtmenet Kis nyújtott, kis éles ritmus Volta ritmus, siciliano, mazurka, landler Chanson, trubadúr dal, ballada, ária, ungaresca Periódus, két- és háromtagú formák, trós forma, Da capo, rondó Metronómjelzések Tempo- és előadási jelzések a zenei anyagnak megfelelően Követelmény: • • •

• • • • • •

20-30 népdal, funkciós dallam, valamint barokk, bécsi klasszikus dallam 5-8 kánon, bicínium Népzenei anyaghoz hasonló, valamint ismeretlen 4-8 ütemnyi dallam lapról olvasása szolmizálva, abc-vel, szöveggel, lejegyzése részekre bontott és6-8 meghallgatás után memorizálása Dúr moll hangsorok ismerete 4 kereszt 4 béig Modális hangsorok Felsorolt hangközök felismerése kottaképről, hallás után, visszaéneklése szolmizálva, abc-vel, építése tonalitásban Tercmenet, kürtmenet felismerése, éneklése Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottaképről, hallás után, éneklése szolmizálva, abc-vel, oldása Felsorolt ritmusok, zenei formák

Étékelés: szóbeli, írásbeli érdemjegy Alapfok 4. (heti 2x45’) Feladat: Zenei élményanyag gyűjtése a bécsi klasszikusok műveiből A periodizáló, funkciós zenei gondolkodás megismertetése A népzenei anyag bővítése modális hangkészletű dallamokkal Zenei anyag: Bécsi klasszikus hangszerkíséretes dalok, duettek Szemelvények a hangszeres irodalomból, periódusnál nagyobb terjedelemben is Magyar népdalok, más népek dalai, népdalfeldolgozások

77

Készségfejlesztés: Ritmus-, metrum-, formaérzék fejlesztése: Átkötés, pontozás, harminckettedek, hatvannegyedek A népzenei anyagban arányok, szimmetriák, aszimmetriák megfigyelése 5/8, 7/8, 8/8, gyakorlása Alla breve gyakorlása Nyolcütemes klasszikus periódusforma ritmus- és dallamfordulatai Tanult formák felismerése, elemzése (nagy formák is) Hallásképzés: Kétszólamú, vagy hangszerkíséretes klasszikus művek éneklése, megfigyelése A klasszikus dúr moll zene funkciós rendjének megfigyelése, gyakorlása T-D, D-T, T-D-T, T-S-D-T kapcsoltatok Funkciós főhangok éneklése adott dallamhoz szolmizálva és abc-vel Fél-, és egészzárlat Kitérés, moduláció főképp a domináns és párhuzamos hangnembe (maggioreminore azonos alapú hangnemek) Transzponálás Alterált hangok, mint a díszítés elemei (di, ri, fi, szi, ma, ta) Kromatika Késleltetés A tanult hangközök felismerése, éneklése, építése oldással, tonalitáson belül Hangközmenetek éneklése szolmizálva és abc-vel Hármashangzatok alaphelyzetben és fordításokkal (szext, kvartszext), oldásokkal – felismerés, éneklés szolmizálva és abc.vel dominánsszeptim alaphelyzetben, dúrban és mollban, oldással, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim alaphelyzetben oldással – felismerés, éneklés szolmizálva és abc-vel Hangköz-, hangzat- és funkciós hallás fejlesztése, tudatosítása Zenei írás, olvasás: Egyszerű, könnyű periódusok lapról éneklése, lejegyzése a tanult hangnemekben 6-8- meghallgatás alapján Modális népzenei anyag olvasása, éneklése, lejegyzése, felismerése kottaképről Tanult hangközök, hármashangzatok felismerése, lejegyzése betűvel, építése adott hangra tonalitásban Alaphelyzetű dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim felismerése kottaképről építése adott hangra, tonalitásban Könnyű hangközmenetek olvasása, írása Kétszólamú írás bevezetése: funkciós kísérőszólam Többszólamúság: Műdalok zongorakísérettel Egyszerű hangközmenetek éneklése Két- és többszólamú vokális művek megszólaltatása hangszeres együttesekkel is Kánonok Zenehallgatás: Népzenei többszólamúság Táncok a zenében Kis formák Kéttagú-, háromtagú formák, triós forma Klasszikus szimfóniák, szonáták felépítése Részletek Mozart opráiból Mesealakok a zenében Karakterdarabok a különböző stíluskorszakokból Rögtönzés: Periódusok kiegészítése Funkciók rögtönzése dúrban, mollban ismert periódushoz Aszimmetrikus ritmusok rögtönzése Elméleti ismeretek, zenei szakkifejezések:

78

Dúr és moll hangsorok 5 kereszt, 5 béig Modális hangsorok Hangközök rendszerezése, fordításai, oldásai (tiszta, nagy, kis, szűkített, bővített) Enharmónia Négyféle hármashangzat alaphelyzetben és fordítással Dominánsszeptim és mollbeli VII. fokú szűkített szeptim felépítése alaphelyzetben Funkciók, funkciós vonzás Zenei formák: motívum-mondat-periódus (elő- és utótag)-kéttagú-, háromtagú forma, triós forma-rondó (téma és közjáték)-szonáta forma (fő-, mellék- és zárótéma)-átvezető részszonáta-szimfónia Előjáték-utójáték Zárlatok (erős-gyenge, fél-egész) Álzárlat Késleltetés, kadencia, coda Kitérés, moduláció Alteráció, kromatika Dal, ária, opera Duó, trió, kvartett, kvintett-duett, tercett stb. Kamarazene-szimfónikus zenekar A klasszikus művek számozása (No., op.) Tempo-és előadásjelek: a zenei anyaghoz kapcsolódva Partitúra Népzenei ismeretek össefoglalása Követelmény: • • • • • • • • • • • • • • • •

10-15 -a periódusnál nagyobb terjedelmű- klasszikus mű feldolgozása, élményszerű előadása 8-10 magyarnépdal szöveggel, szolmizálva, elemezve Kvintoszlop 5 kereszt 5 bé-ig Modális hangsorok neve, népzenei példák ismerete, felismerése kottaképről 4 kereszt, 4 bé-ig Népzenei ismeretk összefoglalása Könnyű kétszólamú gyakorlatok olvasása Lapról olvasás a tanult hangnemekben szolmizálva, abc-vel, mindkét kulcsban, esetleg alterációval Egyszerű hangközmenetek éneklése szolmizálva és abc-vel, lejegyzés Tanult hangközök felismerése éneklése szolmizálva és abc-vel, lejegyzés Négyféle hármashangzat alaphelyzetben és fordításban – felismerés, éneklés szolmizálva, abc-vel – építés adott hangra Dominánsszeptim és mollbeli VII. fokú szűkített szeptim felismerése, éneklése szolmizálva és abc-vel, építés adott hangra Funkciók és funkciós főhangok felismerése, dúrban mollban, éneklése szolmizálva és abc-vel Dallam kiegészítése 8 ütemes periódus lejegyzése 6-8- meghallgatás alapján, memorizálása hallás és kottakép alapján Könnyű, funkciós főhangokkal kísért kétszólamú dallam lejegyzése Elemzési készség fejlesztése zenehallgatás és kottakép alapján

Értékelés: szóbeli, írásbeli szöveges, érdemjeggyel Alapfok 5. (heti 2x45’) Feladat: A bécsi klasszikus zene periodizáló és funkciós gondolkodásának el mélyítése nagyobb lélegzetű formában Betekintés a romantikus zeneirodalomba Ismerkedés a XX. századi zene hangzásvilágával

79

Zenei anyag: Klasszikus dalok, duettek, tercettek, körusrészletek A klasszikus stílushoz közel álló romantikus dalok, szemelvények Könnyű XX. századi művek Magyar népdalok a különböző stílusokból Készségfejlesztés: Ritmus- és formaérzék fejlesztése: A tanult ritmuselemek gyakorlása Tizenhatod szinkópaláncok Bolgár ritmusok gyakorlása 7/8, 9/8 stb. Egyszerű, két- és háromtagú formák Rendhagyó periódusok, bővülés Szonátaforma, variációs forma, a szimfónia Hallásképzés: A funkciós zenében szerzett tapasztalatok elmélyítése, gyakorlása, alkalmazása Rendhagyó periódusok megfigyelése, elemzése Kitérés, moduláció a domináns és párhuzamos hangnembe A dallam és kíséretének megfigyelése (funkciós főhangokon túl) 7 A funkciós főhangok jelölése fokszámokkal ( I-V-I, I-IV-V-I, I-IV-V-V -I) Dominánsszeptim fordításai és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptim, oldással Hangközök tiszta prímtől nagy decimáig, felismerés, éneklés szolmizálva és abcvel Hangközmenetek éneklése hangnemi kitéréssel, szolmizálva és abc-vel Hármashangzatok és fordításai éneklése szolmizálva és abc-vel, oldással Egyszerű hangzatmenetek éneklése szolmizálva és abc-vel Zárlatok megfigyelése Díszítések, bonyolult, aszimmetrikus ritmusok megfigyelés a népdalokban A XX. századi zene hangzásvilága (tonalitás, atonalitás: kromatika, egészhangú skála, modellskálák, akusztikus hangsor) Zenei írás, olvasás: Könnyű alterációs fordulatokat, egyszerű modulációs zenei részletek, periódusok éneklése szolmizálva és abc-vel, memorizálása, lejegyzése részekre bontott diktálással Hangközök, hármashangzatok éneklése szolmizálva, abc-vel, felismerése és építése adott hangra 7 A funkciós főhangok jelölése fokszámokkal ( I-V-I, I-IV-V-I, I-IV-V-V -I), zárlatok megfigyelése Dominánsszeptim fordításai, felismerése kottakéről, építés tonalitáson belül Egyszerű hangközmenetek hangnemi kitéréssel, hangzatmenetek éneklése szolmizálva, abc-vel, lejegyzése 4-6 meghallgatás alapján Periódusok lejegyzése funkciós alsó szólammal, könnyű alterációval Magyar népdalok olvasása, lejegyzése Többszólamúság: Műdalok hangszerkísérettel Két-, vagy többszólamú vokális művek különféle hangszeres együttesekkel is Kánonok Könnyű hangközmenetek, hangzatmenetek megszólaltatása ének-zongorával egyénileg is Könnyű XX. századi kórusművek, énekelhető szemelvények Rögtönzés: Teljes periódusok rögtönzése megadott fél- és egészzárlat alapján Funkciók éneklése egyszerű, ismeretlen dallamhoz Zenehallgatás: Klasszikus szonáták, szimfóniák felépítése Variációk, figuráció-variáció (harmonikus, melodikus és karakter variáció) Rondó Versenyművek

80

Romantikus dalok és kis formák Válogatás a XX. századi népszerű művekből Elméleti ismeretek, zenei szakkifejezések: Dúr moll hangsorok 7 kereszt, 7 béig, kvintoszlo-kvintkör Modális hangsorok 5 kereszt 5 béig A hangnemek rokonsága Enharmónia Hangközök és fordításaik Hármashangzatok és fordításaik Dominánsszeptim fordításai és az alaphelyzetű mollbeli VII. fokú szűk szeptim Funkciók, fokszámok Hangközök tiszta prímtől nagy decimáig Bővült periódusok. Külső és belső bővülés, fordított periódus Zárlatok (erős-gyenge, fél-egész) Kis és nagy formák Ciklikus művek Szonáta, szimfónia, variáció, klasszikus táncok: menüett, kontratánc, écossaise, walzer Figuráció (főhang, váltóhang, átmenőhang, körülírás, előlegezés, késleltetés) Prozódia Zenetörténeti korszakok Népzenei ismeretek összefoglalása Tempo- és előadási jelzések: a zenei anyaghoz kapcsolódva Követelmény: • • • • • • • • • • •

20-30 klasszikus és romantikus dallam éneklése 10-15 a periódusnál nagyobb terjedelmű, klasszikus, romantikus és XX. századi mű feldolgozása, éneklése szöveggel, szolmizálva, abc-vel – a jellegzetes témák memorizálása Egy- és többszólamú dallamok lapról éneklése (alterációval) Egyszerű formák felismerése kottakép vagy hallás után Könnyű periódusok írása egy szólamban alterációval, két szólamban funkciós basszussal Kvintoszlop-kvintkör 7 kereszt 7 bé-ig Hangközök, hangközmenetek, hangzatok felismerése, éneklése szolmizálva és abc-vel, építése adott hangra 4 kereszt 4 bé-ig Egyszerű hangzatfűzés, funkciók felismerése kottaképről, hallás után Modális hangsorok felismerése, lejegyzése adott hangra 4 kereszt 4 bé-ig Népzenei ismeretek összefoglalása Tanult ismeretek felhasználása hangszeres előadásaiban

Értékelés: szóbeli, írásbeli érdemjegy Alapfok 6. (heti 2x45’) Feladat: A barokk zene stílusjegyeinek megismerése Zenei élményanyag gyűjtése az egymást követő zenetörténeti korszakokból További ismerkedés a XX. századi zene hangzás- és formavilágával A népzenei ismeretanyag rendszerezése elemzési szempontok alapján Zenei anyag: Klasszikus zenei szemelvények Barokk dalok, könnyű áriák, két- és háromszólamú vokális művek Könnyű reneszánsz művek Néhány XX. századi énekes és hangszeres zenemű Magyar népdalok Készségfejlesztés: Ritmus- és formaérzék fejlesztése: Jellegzetes barokk ritmusok, díszítések

81

Rendhagyó periódusok Barokk áriák, táncformák, színpadi betétdalok, jellegzetes hangszeres darabok megismerése, elemzése Imitáció Betekintés a XX. századi zene ritmus- és formavilágába Poliritmia, hemiola Hallásfejlesztés: A hangnemi kitérés és moduláció további gyakorlása Az eddig tanult hangközök és hangzatok rendszerezése, gyakorlása Hangköz- és hangzatmenetek (alterációval, modulációval) felismerése és éneklése szolmizálva és abc-vel, tonlitásban A modulációs rend, a fi és tá hang szerepe A moduláció, a hangnemi rokonság feldolgozása szolmizációval – dó-váltás Modális hangsorok felismerése, éneklése szolmizálva és abc-vel Jellegzetes barokk fordulatok (szekvencia, ellenmozgás, komplementer ritmus) megfigyelése, megszólaltatása Imitáció, fúga, polifónia megfigyelése (téma-fordítás, tükör, rák) Zárlatok megfigyelése XX. századi művek feldolgozása: bitonalitás, egészhangú skála, akusztikus skála, tizenkétfokúság, modellskálák, cluster…(a csoport képességei szerint) Zenei írás, olvasás: Reneszánsz, alterációt vagy modulációt tartalmazó barokk és klasszikus dallamok olvasása szolmizálva, abc-vel, alkalmi hangzóval, szöveggel Imitáció, tonális-reális válasz megfigyelése XX. századi szemelvények éneklése, a könnyebb dallamok abc-vel Hangközök és hangzatok felismerése, éneklése, lejegyzése Hangköz- és hangzatmenetek megszólaltatása lejegyzése Bővülést, alterációt tartalmazó egyszólamú periódus lejegyzése diktálás alapján Könnyű kétszólamú, alterációt tartalmazó periódus lejegyzése funkciós basszussal Népdalok lejegyzése 6-8 meghallgatás alapján Egyszerű funkciós menetek kidolgozása Fokszámok: főhármasok, mellékhármasok felismerése, fűzése, zárlatok megfigyelése Modális hangsorok felismerése, építése adott hangra Többszólamúság: Funkciójelzéses dallamok, egyenletes ritmusú, hangnemi kitérést tartalmazó kétszólamú menetek megszólaltatása (ének-ének, ének-zongora) Homofón és könnyű polifón többszólamúság éneklése Reneszánsz kórusművek, barokk hangszerkíséretes műdalok, áriák, kantátarészletek, két- és többszólamú vokális művek, különféle hangszeres együttesekkel is Kánonok Könnyű XX. századi szemelvények Rögtönzés: Periódus előtagjára moduláló utótag szerkesztése Basszuskeresés Imitáció, szekvencia, ellenmozgás, variáció és néhány XX. századi kompozíciós technika „kipróbálása” Zenehallgatás: A rendszeres zenehallgatási igény kialakítása Zenehallgatási alapműveltség kialakítása: Válogatás az ismert reneszánsz, barokk és XX. századi zeneművekből ( pl. Lassus, Palestrina, Dufay kórusművei, Vivaldi versenymű, Bach szvit, kantáta, prelúdium és fúga, passió, Handel oratórium, barokk opera, francia szerzők művei, Bartók: Concerto, Kodály: Psalmus, Prokofjev, Britten, Sztravinszkij, Honegger művei stb.) Elméleti ismeretek, zenei szakkifejezések:

82

A relatív és az abszolút rendszer kapcsolata Dúr moll hangsorok 7 ereszt 7 bé-ig Kvintoszlop-kvintkör Enharmónia Modális hangsorok Népzenei ismeretek összefoglalása A tanult hangközök, hangzatok Funkciók-fokszámok (főhármasok, mellékhármasok fűzése) Zárlatok (egész-fél, gyenge-erős, autentikus-plagális, összetett) Imitáció, tonális-reális válasz Zenetörténeti korszakok, zeneszerzők Reneszánsz és barokk műfajok Tonalitás, bitonalitás, politonalitás Téma, fordítás, tükör, rák Tengely, polaritás Cluster Aranymetszés Skálák:egészhangú, akusztikus, modell, dodekafónia, Reihe Folklorizmus, neoklasszicizmus Követelmény: •

Zenetörténeti korszakok időrendben, zeneszerzők-ismert zeneművek, stílusjegyek • 30-40 periódus terjedelmű klasszikus, barokk és reneszánsz szemelvény éneklése • 10 népdal szöveg éneklése, elemzése • 10 mű feldolgozása, elemzése (reneszánsz, barokk, XX. századi) • Többszólamú kórusrészlet éneklése • Kvintoszlop-kvintkör ismerete • Modális hangsorok felismerése, építése adott hangra • Alteráló, moduláló periódus lapról olvasása, megfigyelése, lejegyzése diktálás után • Tanult hangközök, hangzatok felismerése, éneklése, lejegyzése • Hangközmenet alterációval, hangzatfűzés éneklése, lejegyzése • Funkciók-fokszámok felismerése kottaképről, hallás után (egyszerű összhangzattani példa kidolgozása) • Kétszólamú periódus lejegyzése funkciós basszussal • Népdal lejegyzése, elemzése (stílusok, stílusjegyek, elemzési szempontok alapján) • Népzenei ismeretek összefoglalása • Tanult zenei formák felismerése kottaképről, hallás után, felépítésük • Periódus rögtönzése szempontok alapján (alteráció, moduláció, bővülés,stb.) • A tanult zenei ismeretek önálló alkalmazása a hangszertanulásban, előadásban Értékelés: szóbeli, írásbeli érdemjegy SZOLFÉZS KÖTELEZŐ TÁRGY A HANGSZERES „B” TAGOZATOS VALAMINT SZOLFÉZS FŐTANSZAK SZÁMÁRA Továbbképző 7 – 10. évfolyam (heti 2x45 perc) A kiadványban szereplő, a hangszeres tanszakok és a szolfézs főtanszak továbbképző „A” tagozata 7-10. évfolyamának anyagát adoptáltuk! Beiskolázó csoport (heti 1x45 perc) Feladat: A zenei pályára készülő növendékek zenei készségének fejlesztése A továbbtanuláshoz szükséges ismeretek rendszerezése Zenei anyag:

83

A szolfézsosztályuknak megfelelő zenei anyag Készségfejlesztés, elméleti ismeretek: A szolfézsosztálynak megfelelően Követelmények: • A szolfézsosztálynak megfelelően • A felvételi követelményeknek megfelelően Értékelés: szóbeli A BESZÁMOLTATÁS FORMÁI Az órákon szóbeli felelet vagy írásbeli dolgozat formájában, az egyes témák elvégzése, gyakorlása és összefoglalása után felmérő dolgozat formájában, év végén pedig csoportos vizsga keretében adnak számot tudásukról a tanulók. Az előképző évfolyamokon félévenként bemutató órákat szervezünk.

ÉRTÉKELÉS A növendék havonta kapjon jegyet munkájára és szorgalmára, hozzáférhetővé téve a szülőknek és a főtárgy tanároknak. Az év végi érdemjegy az évközi munka és a vizsgák eredményét tükrözi, valamint a növendék képességeihez mért tudását, fejlődését mutatja.

TEHETSÉGGONDOZÁS Házi-, körzeti, és országos szolfézsversenyeken mérhetik össze tudásukat a növendékek. Nemcsak munkánk ellenőrzése a cél, hanem ösztönzően is hat a tanszak egészére. Fontos feladatunk, hogy az igazán kiemelkedő tehetségű, pályára készülő tanulókat mind szakmailag, mind érzelmileg alaposan felkészítsük a tanulmányaik folytatására.

EGYÉB, A TANSZAKOT ÉRINTŐ SAJÁTOSSÁGOK Kapcsolattartás A hangszer és a szolfézs kapcsolatát szem előtt tartva betekintést nyerhetünk egymás munkájába. Az óralátogatás és a vizsgákon való részvétel előzetes megbeszélés alapján történik, így kísérhetjük figyelemmel egymás munkáját. Komoly súlyt fektetünk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítására. Ügyelünk arra, hogy az érdeklődők figyelemmel kísérhessék gyermekük szolfézstanulmányait. A kapcsolattartás egyik eszköze a zenei események, hangversenyek közös látogatása, az érdeklődés felkeltése. Fejlesztési irányvonalak A szolfézs általában nem tartozik a közkedvelt tantárgyak közé. Különös figyelmet szentelünk ezért annak, hogy ne egy szükséges, kötelező órát tartsunk a gyerekeknek. Ötletes, játékos formában, a hangszertanulással szerves egységben a zene megszerettetését, a későbbi muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását alapozzuk meg!

84

ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM (COLLEGIUM MUSICUM) A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Zenetörténet-zeneirodalom / készítette: Munia Zoltán ) A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek, ezért a szolfézs tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Fehérné Szabó Marianna A ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK SAJÁTOSÁGAI BEISKOLÁZÁS: A szolfézs alapfok 4. évfolyamának elvégzése után van lehetősége a tanulóknak, a Collegium Musicum főtanszakra való beiratkozásra. Más főtanszakok esetén az 5. évfolyamtól kötelezően választható illetve választható tárgyként tanítjuk. TARTALMI SZABÁLYOZÁS: 1 – 6. évfolyam (heti min.1x45 perc) A kiadvány tartalmával teljes mértékben egyetértünk, azzal a kiegészítéssel, hogy: • az egyik félév az egyetemes zenekultúrával, a másik félév magyar zenetörténeti témával, évfordulóról való megemlékezéssel is foglalkozik, • a helyi létszámkeret csak egy csoport indítását teszi lehetővé, ezért az egyes évfolyamokat csak a naplóban tartjuk számon. Figyelembe véve a tanszaki és helyi sajátosságokat, a tananyag körforgás szerint kerül oktatásra és lehetőség szerint bővíthető, alakítható, cserélhető.

85

EGYÉB TANSZAKOK, TANTÁRGYAK KÓRUS A tanszak pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. (Kórus / készítette: Fazekas Ágnes, Ispánkiné Gede Éva és Nógrádi László ) A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek, ezért a szolfézs tanszak helyi tanterve csak a helyi sajátosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján tervezett kiegészítéseket tartalmazza. Készítette: Fehérné Szabó Marianna

A KÓRUSFOGLAKOZÁS SAJÁTOSSÁGAI BEISKOLÁZÁS: A kórus kötelezően választható vagy választható tantárgy a zeneiskola növendékeinek. A KÓRUSFOGLALKOZÁS CÉLJA: A kifejező, szép éneklés elsajátítása Egy- és többszólamú kórusművek tiszta intonálása és stílushű előadása A növendékek közösségi élményhez juttatása, személyiségfejlesztés Pozitív élménynyújtás A zeneiskolai és egyéb iskolai rendezvények, ünnepek színessé tétele A KÓRUSFOGLALKOZÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI: Ösztönözze a növendéket a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére Fejlessze a növendékek hallását, ritmusérzékét, hangszínek iránti igényét, kottaolvasási készségét, zenei memoriáját, stílusérzékét, hangképző- és intonációs gyakorlatokkal harmonikus hallását Megismerjék a kórustagok az emberi hang sajátosságait Tudatosítsa a növendékekben az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból. TANANYAG Ajánlott gyűjtemények Agócsy-Irsai: Énekeljünk, muzsikáljunk Bartók Béla: 27 egyneműkar Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa B. Horváth Andrea: Ünnepeljünk (Ntk) Botka Valéria-Csányi László: Gyermekkarok Csányi László: Gyermekkórusok kótáskönyve Forrai Miklós: Ezer év kórusa Ötszáz évszázad kórusa Kánongyűjtemények Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarok Bicinia Hingarica Kortárs szerzők művei Schola cantorum Szőnyi Erzsébet. Biciniumok Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán

86

Párkai István: Modern kórusetűdök Könnyűzenei és musical átiratok, zenés betétdalok KÖVETELMÉMNYEK

A kórus:

• • •

Tudjon fegyelmezetten viselkedni Fellépésre felállni és levonulni Vezénylésre énekelni

A növendékek tudják: • a helyes légzéstechnikával, tiszta intonációval, pontos ritmusban, érthető szöveggel, helyes tempo- és dinamikai választással, művészileg pontos, stílushű formálással, szuggesztívan elénekelni a szólamát rendelkezzenek: • jó kottaolvasási készséggel, zenei memoriával hallgassa: • a többi szólamot és tudjon alkalmazkodni, segítve az egységes kórushangzás megteremtését. BESZÁMOLÁS, ÉRTÉKELÉS

A próbákon, szólampróbákon való aktív és figyelmes részvétel, a szólamok elsajátítása, a fellépéseken való szereplés ad lehetőséget a kórus tagjainak ellenőrzésére, értékelésére. Az értékelés lehet szóbeli, különösen fellépések után valamint írásbeli érdemjegyekkel havonta, szöveges félévkor és év végén.

87

KAMARAZENE A FAFÚVÓS és RÉZFÚVÓS KAMARA tanszakok pedagógiai munkáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban közzétett ”AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA" adaptálásával végzi. A tanszakon tanító tanárok a programmal teljes mértékben egyetértenek. BEISKOLÁZÁS A hangszeres tanszakok alapfokú évfolyamának elvégzése után van lehetősége a tanulóknak a kamarazene főtanszakra való beiratkozásra. A kamarazenét az előképző 1. évfolyamától választható tárgyként tanítjuk.

FAFÚVÓS KAMARA Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében - az oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti. A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról. Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. Ismertesse meg a tanulókkal a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát. Követelmények a program elvégzése után A tanuló legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

88

- jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni, - önállóan, tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - az alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit. RÉZFÚVÓS KAMARA Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében - az oktató-nevelő munka lényeges elemét jelenti. A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai: - adjon lehetőséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív művelésére, - képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat, - ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait, - fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát, - ismerkedjék meg a különböző zenei stílusokkal, és előadási hagyományokkal, - a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zeneművekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszer-összeállításba, - a nem rézfúvós hangszerekkel való együtt-játék fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti „átjárhatóság” lehetősége, előkészítve és segítve a zenekari munkát, - teremtsen lehetőséget a tanulóknak arra, hogy - az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak.

89

Követelmények a program elvégzése után A tanuló - rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelő elméleti és hangszertechnikai ismerettel, - szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik, - irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együtt-játékhoz, - szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához: = intonáció, = levegővétel - zenei tagolás, = tempóvétel - tempótartás. Legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni, - önállóan tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - megfelelő szinten kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

90

2. Táncművészet Néptánc (Módosítás: 2007. július 2.) A néptánc oktatásának szerepe iskolánkban Iskolánkban 1998 óta működik alapfokú néptánc oktatás. A svábok lakta településen a magyar néptánc hagyományok oktatásának iskolai előzménye nem volt, azonban népi kultúránk megismertetésére fokozatosan erősödött az igény. Erre az igényre támaszkodva kezdődhetett meg a néptáncos nevelés. Fontosnak érezzük, hogy az iskolába lépő gyermek érdeklődését kihasználva, népi értékeinkre támaszkodva fejlesszük tanulóink mozgását, ügyességét. Iskolánkban a roma tanulók aránya fokozatosan nő. Az ő számukra természetes közeg a hagyományok világa. A tánc és a zene egysége a természetes élet része, ami körülfonja hétköznapjaikat, ünnepeiket. A néptánc segít az integrációjukban, hiszen megkönnyíti kapcsolatteremtésüket, lehetőséget ad a bennük lévő tehetség megmutatására. A néptánc sikerhez juttatja azokat a gyermekeket is, akik olyan szociokulturális környezetből érkeztek, ahol nem érték a tanulás, s a gyermek nem kap segítséget iskolai munkájához. Kiemelkedő művészi képességeik segítségével a közösségben elfoglalt marginális helyzetüket megváltoztathatja, s megfelelő pályaorientáció segítségével lehetőséget kapnak életük megváltoztatására. A néptánc – mint minden művészeti ág – segít gyermekeinknek abban is, hogy erősítse azon tulajdonságaikat, amelyek megléte az iskolai élet egyéb területein is elengedhetetlenek: nagy és kismozgásaik rendeződnek, finomodnak, ritmusérzékük, hallásuk, téri orientációjuk, formaérzékük fejlődik, gazdagodik. Hagyománymegismerő, hagyományápoló tevékenységük során magabiztosabbá, határozottabbá válnak. Nyitottá válnak közösségük iránt, s olyan alkotó tevékenységben vesznek részt, ahol az egyén kreatív, alkotó munkája a közösség kincsévé válik. Célunk, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő legmagasabb szintű tudás birtokába jusson, olyan fiatallá, felnőtté váljon, aki elfogadja, ismeri a magyar népművészet – azon belül a néptánc – értékeit, képes ismereteire támaszkodva továbbvinni és alkotó módon alkalmazni tudását. A néptánc-képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam A táncművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai, és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más művészeti ág (zeneművészeti, képzőművészeti, szín- és bábművészeti) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin is részt vehetnek. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Értékelés A gyermekek értékelése folyamatos. Fontosnak tartjuk, hogy szóbeli és írásbeli értékelésünkben ne az elmarasztalás, hanem a pozitív megerősítés kapjon főszerepet. Az értékelés alapja a tanuló saját képességeihez mért fejlődése, teljesítménye. Az előképző 1. és 2. évfolyamán a szöveges értékelést alkalmazzuk: • kiválóan megfelelt, • jól megfelelt, • megfelelt, • nem felelt meg. Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző 7-10. évfolyamán a pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos bemutatási formában – bizottság előtt történnek. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt.

91

Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: • a tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése, • technikai biztonság, • pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika), • esztétikus megjelenítés, • a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód, • a zene és a tánc összhangja, • a tudatos testhasználat, • saját mozgásanyag gazdagodása, • mozgáshatárok fejlődése, • kapcsolatteremtés, kifejezőkészség, • erőnlét. A néptánc tanszak feladatai, céljai, követelményrendszere A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval • a hagyományos népi játékokat, • a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, • a mozgásanyag variációs lehetőségeit, • a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, • a néptánc-tudomány sajátos megközelítési módját, • a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, • a táncművészi és közhasznú formáit, • a társasági táncélet alkalmait, • a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, • az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, • az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulókban • a rendszeres munka természetes igényét, • a megfelelő munkafegyelmet, • a munkájuk tudatos kontrollálását, • a művészeti előadásmód kivitelezését, • az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, • az esztétikai érzéket, • a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, • fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló: • mozgáskultúráját, • fizikai állóképességét, • ritmusérzékét, • hallását, • zenéhez való alkalmazkodását, • tér-, forma- és stílusérzékét, • mozgásmemóriáját, • koncentráló képességét, • improvizációs készségét, • ízlését, kritikai érzékét, • a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, • vizuális memóriáját,

92

• a képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót • a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, • a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, • a rendszeres múzeumlátogatásra, • a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, • a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, • az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), • a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése). Tudatosítsa a tanulóban • a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek irányt. Hívja fel a tanulók figyelmét • a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra. Tegye nyitottá • a tanuló személyiségét a folklór iránt Irányítsa a tanulót • szakirányú továbbtanulásra • a továbbképző folytatására • az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A tanszak tantárgyai és azok óraszámai

Tantárgy Népi játék, néptánc Folklórismeret Tánctörténet Köt. választ. Szab. vál. tant. Összesen:

Előképző 1. 2. 2

2 2-4

2

2 2-4

1.

2.

3-4

3-4

1 1 4-6

1 1 4-6

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.

7. 3-4

3-4

1

1

1 4-6

1 4-6

4-4

3-4

3-4

3-4

1

1

1

1

1 4-6

1 4-6

1 4-6

Továbbképző 8. 9. 10.

6.

1 4-6

3-4

3-4

1 1 4-6

1 1 4-6

A tanszak tantárgyai Főtárgy: - Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: - Folklórismeret - Tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: - Népi ének - Folklórismeret - Tánctörténet - Kinetográfia Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya. Követelmények A tanszak követelményeként fogalmaztuk meg az adott évfolyam tananyagának ismeretét. Követelmények az előképző elvégzése után Nép játék, néptánc A tanuló ismerjen:

93

• legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot, ill. 10. népdalt. Legyen képes: • a játékokhoz fűződő lépéseket szépen előadni, • egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással (4*2/4-es). Követelmények az alapfok elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje • a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40), • a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon. Legyen képes • a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, • 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, • legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje: • a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, • az egyes jeles napok időpontját, • a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, • a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, • a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat. • a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, • a korévfolyam szintjének megfelelő legfontosabb folklór-kiadványokat (könyv, lemez), és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények). Legyen képes: • felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét, • előadni népdalokat, rítusénekeket és szokásszövegeket. Követelmények a továbbképző elvégzése után Néptánc A tanuló ismerje: • a különböző táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100), • a tanult táncrendeket. Legyen képes • a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, • 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, • legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje: • a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit, • a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit, • a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit. Legyen képes: • rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában, • megkülönböztetni a népi és „magas” kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket, • felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csoportjait, témaköreit, • önálló véleménynyilvánításra a látott művekről. Kinetográfia A tanuló ismerje: • a mozdulatelemzés alaptényezőit, • a mozdulat és helyzet típusait. Legyen képes: • a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, és stílusosan előadni. Tánctörténet A tanuló ismerje: • az adott évfolyam tananyagát, • a táncművészet kimagasló alapműveit,

94

• a nagy egyéniségek munkásságát, • az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat. Legyen képes: • elemezni a táncművészet különböző stílusait, • a társművészetek iránti érdeklődésre, • a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Tananyag Előképző 1-2. évfolyam Népi játékok a, Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok • altatók Csicsíja babája…, Beli beli, kucu beli • kiolvasók: Mese, mese, mátka…, Kiugrott a gombóc…, Héja, héja lakatos… • szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt…, Festékes, A csengeri piacon… • fogócska: Ha én cica…, Katica szállja el…, Tüzet viszek… • párválasztó: Három csillag…, Hajlik a meggyfa…, Elvesztettem zsebkendőmet… • fogyó-gyarapodó: Járok egyedül…, Itt ül egy kis kosárban… • vonulós-kapuzó: Új a csizmám…, Mért küldött az…, b, Népi sportjátékok • küzdő Adj király katonát • nemzetes • fogó fekete-fehér, fészekfogó, Itt a kettő…, • pásztorjátékok csülközés, kanászozás • tréfás versengések: bakugrás sótörés, Néptánc alaplépések A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes-kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon, stb. Alapfok 1-6. évfolyam 1. év Tánctechnika • gimnasztika: járás, lábujjon, sarkon, külső- és belső láb élen, futások különböző kartartással, lábemeléssel, törzs-, kar- és fejgyakorlatok. • speciális gyakorlatok: helyes testtartás, pozíciók fogalma (I.,II.) – pozíció váltások, térdhajlítás (demi plié), féltalpra emelkedés (relevé), lábcsúsztatás (battement tendu). Ritmika • hangjegyérték gyakorlatok: nyolcad-negyed-fél értékű járás tapssal, • visszhang gyakorlatok, • futótűz – ritmus továbbadása tapssal, dobogással. Táncos nyelv • irány fogalma: jobb-bal, előre-hátra, rézsút irányok, • alakzatok: kör, félkör, sor, oszlop, cikk-cakk. Játék • különböző típusú játékok (párválasztó, párcserélő, fogyó-gyarapodó, vonulós, kapuzó, sportos), • kiolvasók. Néptánc • dél-dunántúli ugrós alapmotívumok: cifra, höcögő, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi, keresztező futó, vonulós – dudálós motívumok. • eszközös táncok: fiúknak kanásztánc, lányoknak üveges, • mezőföldi karikázó motívumok:

95

•

egyes és kettes csárdás rugózva, sarkas, sarkas höcögő, lengető-höcögő, variánsai futó – tükörcsárdás, Daltanulás: • mezőföldi és dél-dunántúli dalok Koreográfia: • a tanult eredeti anyag és játékok alapján 2. év Tánctechnika • gimnasztika • speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, kombinációja, újabb pozíció (V.), térdhajlítás (grand plié), lábkörzések a földön, lábemelések (relevé lent), karpozíciók (I., II., III.), ugrások: két lábon parallel ugrások (saute), + ¼-et, ½-et fordulva jobbra-balra. Ritmika • egyenletes járás közben hosszabb ritmusképletek visszatapsolása, dobogása, • kétszólamú mozgás gyakoroltatása. Táncos nyelv • térdirányok (1-8.), • karakter (stílus) – hasonlóság, azonosság, különbözőség. Játék • szerepjátszó és sportos játékok tanulása. Néptánc • ugrós motívumok Rábaközből: kopogó, sarkascifra, ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó, • verbunk motívumok (Rábaköz): tapsbemérő, fordulós és variációi, lengető-séta, pattintó csapó, hegyező, • lányoknak somogyi karikázó: ingó, lépő, csárdás, keresztező, belépő, futó. Daltanulás • rábaközi és somogyi dallamok. Koreográfia • a tanult anyagból 3. év Tánctechnika • gimnasztika • speciális gyakorlatok. az eddig tanultak kombinációja, lábdobások (battement tendu jeté, grand battement jeté), fejkapás technika, forgás. Ritmika • kontrás taps gyakorlása, • járás – futás változó tempójú zenére. Táncos nyelv • tempó: lassú, közepes, gyors (tánctípushoz kötve), • szimmetria-asszimmetria. Néptánc • szatmári verbunk, lassú és friss csárdás: különböző csárdások, cifra variációk, hegyezők,bokázók, kisharang, keresztező, fonás előre-hátra, átvetős, lábfelhúzós (csizmaszár ütő), páros forgó, kiforgató, lányoknak forgások, fiúknak csapások • hajlikázó: vonulósok, kapuzók, egyéni szatmári figurák • széki négyes és csárdás: bekezdő, lépő, váltó, séta-cifra, kopogók, páros forgó. Daltanulás: • szatmári és széki dalok. Koreográfia:

96

•

a tanult anyagból.

4. év Tánctechnika • gimnasztika, • speciális gyakorlatok: az eddig tanultak nehezített változatai, ugró (assamblé, jeté) gyakorlatok, forgások diagonálban. Ritmika • nehezebb visszhang gyakorlatok, • koordinációs gyakorlatok (mást táncolnak és mást tapsolnak), Néptánc • széki táncrend: négyes és csárdás ismétlése, lassú: szép páros összefogódzás, lassú lépő helyben, fordulva, előre-hátra haladva, porka-hétlépés motívumok: ropogtató, páros forgás, előre-hátra lépő, lány kiforgatása, csapás díszítés, fiúknak sűrű és ritka tempó: bekezdő, kopogó, csapások, lezárók, lábkörzések, figurák • lányoknak: somogyi karikázó: kapuzók, ingó, csárdás, lépő, rida, ridaváltó, belépő. Daltanulás • széki lassú, négyes, csárdás dallamok (+ csujjogatások), • somogyi karikázó dalok. Koreográfia • somogyi és széki anyagból. 5. év Tánctechnika • gimnasztika, • speciális gyakorlatok: alapgyakorlatok (rúd és középgyakorlatok), lábkörzések (demi rond, rond de jambe part erre), ugrások (achappé) fordulva is, forgások és ssugrások diagonálban. Ritmika • hosszabb ritmusképletek memorizálása, • nehezebb koordinációs gyakorlatok, • régi és új stílusú zene felismerése. Néptánc • Dél-alföldi páros ugrós: egyes csárdás (pihenő), kirúgós cifra, oldalazó, hátravágó, kopogó, légbokázó-cifra, futó-kirúgós cifra, csapások, haladó bokázók, földcsapó, szökellős dobogó. • Dél-alföldi csárdás: séta, séta-ugró, séta-lengető, páros forgó, forgóváltó (huppantós, ledobbantós, bokázós), páros bokázó, oldalt dobbantós, kisharang, félfordulós (bedöntve is), előre-hátra haladó • Lőrincrévi páros táncok: páros forgás, forgás-váltó, kinyitás, kiforgatás, vezetés. Daltanulás • Dél-alföldi és lőrincrévi dalok. Koreográfia • Dél-alföldi ugrós és csárdás anyagból. 6. év Tánctechnika • gimnasztika, • speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, kombinációja. Ritmika • összetettebb koordinációs gyakorlatok (különböző láb-, kéz-, fejmozgás), • különböző tánctípus zenei anyagának felismerése a tanult táncrend alapján Néptánc • Sárközi táncrend: karikázó: 5/8-os lépő, csárdás, keresztező, rezgők, futó, jobbra-balra váltások ugrós: sárközi cifrák, kirúgók, haladók, kopogók… verbunk: cifra, keresztező, hátravágó, záró, váltó, hegyező, csizmaverő.

97

csárdás: kettes csárdás, egylépés, cifra, lippentő, keresztező, bokázó, sarkazó, sergő, forgó, mártogató, kopogók. Daltanulás • Sárközi dalok: karikázó, ugrós, csárdás. Koreográfia • Sárközből. Továbbképző 7-10. évfolyam 7. év Tánctechnika • gimnasztika, • speciális gyakorlatok. Néptánc • Gyimesi táncok: a, Kárpát medencei: féloláhos, berbunk, lassú és sebesmagyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sirülője. b, Balkáni táncréteg: sima héjsza, korobjászka, kerekes, tiszti héjsza, bé kási ruszka, hosszúhavasi, régi héjsza. c, Közép-európai táncréteg: háromsirülős, egytoppantós, háromtoppantós, hétlépés, porka. • Somogyi táncrend: karikázó és ugrós ismétlése, kiegészítése, lassú és friss csárdás: kettes csárdás, bokázós csárdás, keresztező csárdás, rezgő, mártogatós, csalogató. Daltanulás, koreográfia • a tanult anyagokból. 8. év Tánctechnika • gimnasztika, • speciális gyakorlatok. Néptánc • Palóc táncok: karikázó: csárdás, bekezdő, bukós, sergő, váltó jobbra-balra; verbunk: lépő, fordulgató, bokázó, lengető, cifra, hegyező cifra, oldaltugró, csapó, sarkazó; csárdás: egylépés, lengető, aprózó, szaladó, hegyező-cifra, bokázó, mártogató. • Székelyföldi táncok: verbunk: bokázó, ugró bokázó, kopogók, csapásolók, keresztező, terpesz bokázó, koppantgató; forgatós: összerázó, átvetős, összeugró, csizmaverő, kiforgató, csalogató, forgó, tapsos, ugró bokázó; szöktetős: cifrák, kopogók. Daltanulás, koreográfia • palóc és székelyföldi anyagból. 9. év Tánctechnika • gimnasztika • speciális gyakorlatok. Néptánc • Mezőségi táncok: a, mezőségi: lassú cigánytánc, szászka (ritka csárdás), ritka szökős, sűrű csárdás, ritka magyar, sűrű magyar, korcsos, négyes, Daltanulás, koreográfia • Mezőségi 10. év Tánctechnika • gimnasztika, • speciális gyakorlatok. Néptánc • a tanult táncrendek ismétlése, • kiegészítő anyagként: német, cigány táncok.

98

A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények. Előképző • félévi beszámoló: a tanult játékok bemutatása, népdalok eléneklése. • év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatása). Alapfok, Továbbképző • félévi beszámoló: gyakorlat: a tanult anyag biztos ismerete, improvizálás. elmélet: a tanult anyaghoz kapcsolódó elmélet (pl. táncrend, zenekari felálnépdalok. • év végi bemutató: a tanult koreográfiák színpadi bemutatása.

lás…),

Folklórismeret Alapfok 3-6. évfolyam, Továbbképző 7-8. évfolyam 1. év Népszokások, bevezetés A téli napforduló ünnepköre (Ádventtől vízkeresztig) Ádvent („Kisböjt”) Miklós nap Luca nap Karácsony Betlehemezés Regölés Aprószentek Szilveszter – Újév (Kiskarácsony) Vízkereszt 2. év Jeles napok (Vízkereszttől Dömötör napig) Farsang (húshagyókedd) farsang szoláris jeles napjai: • II. 2. Gyertyaszentelő (időjárásjóslás), • II. 3. Szent Balázs püspök legendája, balázsolás, iskolástoborzás. Nagyböjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig) Virágvasárnap (húsvét előtt egy héttel) Nagyhét Nagycsütörtök Nagypéntek Nagyszombat Húsvét vasárnapja Húsvéthétfő („vízbevető”) Fehérvasárnap (mátkáló vasárnap) Zöldfarsang (húsvéttól pünkösdig) Pünkösd A húsvét-pünkösdi ünnepkör szoláris ünnepei Szent György nap Május elseje Szent Iván napja Munkavégző ünnepek Az egyes, különösen fontos paraszti munkafolyamatok lezárásának ünnepei. Aratás Szüret Leányvásárok (gesztenyeszüret)

99

Pásztorok és cselédek évadzáró napjai Szentmihály nap (IX. 29.) Vendel (X.20.) Dömötör (X.26.) Disznótor (András nap körül, ádventben) 3. év Az emberélet fordulói (Az átmenetek rítusai) Születés Gyermekkor Legényélet, leányélet Párválasztás A házasság előkészítése A kereszténység előtti magyarság házassági szokásai Lakodalom A házasok életmódja Halál 4. év A magyar nép hiedelemvilága A magyar parasztság hiedelemvilágának történeti rétegei A magyar ősvallás Világkép Természetfeletti lények Természeti démonok Ördög Luca Egyebek • vámpírok, gyermekijesztők, betegségdémonok, küldött farkas, sárkány. Természetfeletti erővel rendelkező emberek Táltos Garabonciás Boszorkány Tudományosok Látók, nézők, gyógyítók Átmenet a született tudósok és a szerződött ördöngösök között • léleklátó, halottlátó, • jósló koldus, vándor, • javasok, gyógykovácsok. A magyar tündérmesék világának hiedelemelemei Babona, babonás cselekmények • rontás, igézés, 5. év Népköltészet A népköltészet általános jellemzői Verses népköltészet a, Eposz, b, Népdal c, Ballada Prózai népköltészet a, Mese b, Monda c, Prózai kisműfajok • szólások, közmondások, találós kérdések. 6. év A magyar nép táji, történeti csoportjai Az eddig tanult folklórismeretek elhelyezése földrajzi és történelmi keretek között, hangsúlyozva az egyes csoportok kialakulásának és hagyományos kultúrájának eltéréseit, ismétlésként felhasználva a már elsajátított tudást. a, valóságos néprajzi-etnikai csoportok b, etnokulturális csoportok

100

c, táji csoport Dunántúl Felföld Alföld Erdély, Partium, Moldva, Bukovina A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja összeg. A számonkérés csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: • a memoriter szöveg- és dallamanyag folyamatos kikérdezése, • az egyes tárgykörök lezárásakor dolgozat, • házi dolgozat. Kinetográfia 9-10. évfolyam 1. év A mozdulatelemzés néhány alapfogalmának elsajátítása után a mozdulatelemzés és a táncjelírás tanítása párhuzamosan történik. Mozdulatelemzés: Táncjelírás: 1. A tánc tagolódása: fázis – motívum – motívumfűzés – tánc 2. Alaptényezők: 1. Alapfogalmak a, plasztika Vonalrendszer Irányok b, ritmika c, dinamika 3. A mozdulat és helyzet típusai: 2. Mozdulat típusok jelölése: a, mozdulattípusok • lépés jelölése • lépés • magassági szintek (forgatás jelölése • súlyt hordó láb mozgatása föl – le, később) lábujjhegy – térdhajlítás, forgatás, ringás jobbra-balra • kiegészítő jelek: kapocs, ismétlőjel • gesztus – levegőben lévő láb mozdulata (csúsztatás, forgatás jelölése később (levegőben lévő láb csúsztatása, kar-fej forgatása) • ugrás jelölése • ugrás • kiegészítő jelek: távolság csökkentés, földhöz közeli lábmozdulatok, kis térdhajlítás, feszítés a lábfej része, azok alkalmazása: (talajérintés, gördülő és csúszó lépés) dinamikai jelek: (erőteljes lábmozdulat, rugózás-rezgés, bokázó – taps) pozíciójelek • forgatás jele b, helyzettípusok • helyzettípusok jelölése • testpozíció (állás) • súlytalan testrészek mozdulatlansága • szünet a testben • szünet a térdben • szünet a helyen 2. év Mozdulatelemzés: Táncjelírás: a, mozdulattípusok • Forgás: perdülő, perdülés nélkül, ugró • különböző típusú forgások jelölése: frontirányok • kiegészítő jelek – testrészek és

101

• •

ízületek (csapásolás, lábszárkörzés, lábfej tartás (lefeszített, „pipáló”) keringés jelölése újabb gesztusok jelölése

keringés • gesztus: testrészek forgatása, • karhelyzetek, csípő forgatása, törzs forgatása, döntése, hajlítása Kiegészítő fogalmak • páros viszony • páros viszony jelölése • fogások • fogások jelölése • táncos-eszköz viszonya • vonatkozási jel A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, a bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: 1. év félévi beszámoló. • egyszerű motívum (karikázó, ugrós) leolvasása, stílusos előadása, • a motívumok ritmusának pontos eltapsolása, • a motívumban szereplő mozdulattípusok felismerése. év végi beszámoló: • verbunk, ill. csárdás motívum leolvasása, stílusos előadása, • mozdulattípusok felismerése. 2. év félévi beszámoló: • legényes motívum leolvasása, stílusos előadása, • mozdulattípusok felismerése. év végi beszámoló: • eszközös motívum, 1 páros motívum leolvasása, stílusos előadása. Tánctörténet – Néptánc tanszak A tánctörténet oktatásának célja, hogy a tanulókat szakmai ismereteikre alapozva ismertese meg az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokkal, a táncművészet kimagasló alkotó egyéniségeinek munkásságával, a táncirodalom néhány alapvető művével, továbbá fejlessze ízlésüket és ösztönözze őket arra, hogy a táncművészet értő és élvező befogadójává váljanak. A tantárgy feladata Ismertesse meg a tanulóval: • a tánc művészi és közhasznú formáit, • a társasági táncélet alkalmait, • a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, • az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, • az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait, Alakítsa ki a tanulókban: • az esztétikai érzéket, • a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, • fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló: • nem verbális megnyilvánulások iránti fogékonyságát, • a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, • vizuális memóriáját, • képzelőerejét. Ösztönözze a diákot: • a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, • az iskolán kívüli tánceseményeken való részvételre, • a rádió és televízió táncos-témájú műsorainak figyelemmel kísérésére. Tudatosítsa a tanulóban: • a tánctörténeti ismertek fejlesztik a személyiséget, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt.

102

Tananyag 1. év A köznapi és művészi mozgás Tér – idő – erő – kifejezés A közhasznú és művészi tánc A tánc és a társművészetek A tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: • a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) • a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) • a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) 2. év A színpadi tánc története: • romantikus balettek (olasz, dán, francia) • klasszikus balettek (oroszok) Megújulás a XX. században: • balett (Gyagilev orosz balettje, nemzeti balettek, táncszínház), • modern tánc (amerikai, európai, magyar) • folklórizmus (jazz, orosz színpadi néptánc, magyar színpadi néptánc) Tanévenként legalább két táncelőadás megtekintése és közös feldolgozása. Egy együttes próbájának legalább egy alkalommal történő megtekintése, s látottak közös feldolgozása. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre, az osztályzásra a szaktanár jogosult. Az év végi osztályzatnak döntően az év közbeni munkán alapul. A tanuló teljesítményében nem az elsajátított lexikális tudást értékeljük, hanem a tánc sajátosságaira való érzékenységet, a kialakult stílusismeretet, a szakmai szókincs és fogalomkészlet elsajátítását. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: • az adott évfolyam tananyagának ismerete, • a művészetek iránti érzékenység, kreativitás. A művészeti iskola helyi tantervében a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján készített, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” címmel 1998-ban kiadott tantervcsomagot alkalmazza. A program kidolgozói: Népi játék, néptánc: Neuwirth Annamária, Salamon Ferencné Folklórismeret: P. Vas János Kinetográfia: Neuwirth Annamária

103

2. A képző- és iparművészeti ág speciális szabályozása Grafika, festészet Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: -

a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyaginak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására.

104

Tegye lehetővé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

A képzés struktúrája, ideje, óraterve A képzés ideje: 8 év (2 előképző, 8 alapfokú évfolyam) Óraterv Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz-festésmintázás

Előképző 1. 2. 2-4

1.

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy

2-4

Továbbképző 8. 9. 10.

2-4

Műhely-előkészítő

Szabad sáv Összesen:

7.

2-4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

A rajz – festés – mintázás és a műhelygyakorlatok óraszám 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulóknak nem kötelező elvégeznie. A képzés tanszakai, tantárgyai

4

Vizuális alapismeretek - Az előképző komplex művészeti tantárgy Kötelező tantárgyak - Rajz – festés – mintázás. - Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat - Média: fotó-videó. - Iparművészet: bábkészítő, textilműves, tűzzománc-készítő. Szabadon választható tantárgyak: - Művészettörténet - Népművészet. A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.

4

A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeltének melléklete az alábbi tantárgyakat, tanszakokat sorolja fel. Művészeti iskolánkban képző- és iparművészeti ágon jelenleg a kiemelt betűvel jelzett tanszakokon folyik képzés.

105

A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző és iparművészeti szakirányú tevékenységeket A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett, a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. Mindhárom művészeti ágban, az óratervekben meghatározott, heti 1 vagy 2 foglalkozás, havonkénti vagy egyéb összevonással, a művészeti tanárok által a tanév elején elfogadott, kötelező tanórai foglalkozásnak minősülő rendezvény keretében is megtartható. A tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag A művészeti iskola helyi tantervében a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján készített, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” címmel 1998-ban kiadott tantervcsomagot alkalmazza.

Vizuális alapismeretek készítette:

Dombyné Szántó Melánia Jászberényi Matild Sinkó István Szávai István Tiegelmann Józsefné Weintráger Éva

készítette:

Morvay László

és rajz-festés-mintázás

Képzőművészet – grafika

106

4. Az oktatsban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A szakkönyveket, tankönyveket, kottákat, egyéb irodalmat az egyes művészeti ágakban tantárgyanként és osztályonként a helyi tanterv tartalmazza. Ezek közül a tanárok szabadon választhatnak akár növendékenként, akár csoportonként is. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a legújabb kiadványokat, az újabb és újabb anyagok és módszerek megismerése, esetleg alkalmazása érdekében. Ugyanez vonatkozik a taneszközökre is. Előnyben részesítjük a többéves használatra alkalmas, többkötetes, felmenő rendszerben készülő kiadványokat. Fontos szempontnak tartjuk a jó minőség mellett az elfogadható, mérsékelt árakat. 5-A továbbhaladás feltételei magasabb évfolyamokra A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott, és tanulmányait nem szakította meg. A tanulók, kivételes esetekben igazgatói engedély alapján felmentést kaphatnak. Ilyen vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. Összevont beszámoló: Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. Az összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben, írásbeli engedélyezést követően lehet megtartani. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban: Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, a következő tanévben, ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathatja tanulmányait. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható illetve az előző évfolyamon tanulhat az a növendék, akinek valamely tantárgyból az igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják az előírt óraszám 1/3-át. Kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. Ezekben az esetekben a tanuló osztályzatot nem kap. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés történhet az órákon, beszámolókon, bemutatókon, vizsgákon. A félév végén a zeneművészeti ágban hangszeres főtárgyból és hangszeres előképzőből vizsgát kell tenni. A vizsgát nyilvános hangverseny keretében szervezzük. A tanév végén táncművészeti ágon legalább egy produkcióval valamint zeneművészeti ágon hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, szolfézsból és zeneirodalomból bizottság előtt beszámolót kell tenni. (Lsd. Az egyes tanszakoknál.) Az órákon a beszámoltatás formája egyéni vagy csoportos, írásbeli vagy szóbeli lehet. Szorgalmazzuk a csoportos órákon is az egyéni ellenőrzést. Szóbeli számonkéréskor a tanár gyors és közvetlen visszajelzést kap, így lehetőség nyílik az esetleges hibák korrigálására, tanulságok levonására, azonnali értékelésre. Az írásbeli feladatok önállóbb gondolkodást kívánnak és nagyobb mennyiségű tudás mérhető velük. A követelményeket a tanszakok előírt tananyagának elvégzése, elsajátítása határozza meg. A művészeti iskola tanuló, munkájukról a tanév során hangversenyeken, kiállításokon, színpadi előadásokon adhatnak még számot.

107

7. A tanulók ellenőrzése, értékelése, jutalmazása Az ellenőrzés és értékelés feladata a tanítás-tanulásvizsgálata, esetleg korrekció kijelölése. Célja, hogy a szülő és a tanuló visszajelzést kapjon tudásáról, szorgalmáról. A foglalkozásokon az értékelés lehet szóbeli és írásbeli, történet ún. részjegyekkel vagy szövegesen, esetleg jutalmazással. A közös és bemutató órák igen alkalmasak arra, hogy a szülők, de a gyerekek egymást is figyelemmel kísérjék fejlődésükben, órai munkájukban. A tanulót teljesítménye, felkészülése és szorgalma alapján havonkénti érdemjeggyel kell értékelni. Erről a szülőt a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. A középiskolás és a felnőtt növendékek értékelésénél a havi osztályzattól el lehet tekinteni. A félév és a tanév végén a tanuló félévi, illetve egész évi munkáját kell értékelni. Az értékelés osztályzattal (érdemjeggyel) vagy szövegesen történhet. Érdemjegyek: 5 / jeles

4 / jó 3 / közepes

2 / elégséges

1 / elégtelen

Az osztályában előírt tananyagot – adottságainak megfelelően – maximálisan teljesíti. Azt nemcsak ismeri és érti, de alkalmazni is képes. Fejlődése kiegyensúlyozott. A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Ismereteit is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. A tananyagot pontatlanul, hiányosan csak részben sajátítja el. A legalapvetőbb ismereteket még elfogadható eredménnyel alkalmazza. Kisebb bizonytalanságot mutat, melyet a tanár segítségével le tud küzdeni. A tantervi követelményeknek csak súlyos hiányossággal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Hibái hátráltatják az anyag biztos alkalmazását, még a tanár segítségével is. Képtelen vagy nem áll szándékában az elvárható minimum szint teljesítése.

A szorgalom minősítése: 5 / példás 4 / jó 3 / változó 2 / hanyag

Folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató, érdeklődő, céltudatosan törekvő. Munkájában képességeihez mérten jól teljesít, általában megbízható, rendszeresen készül az órákra. Tanulmányi eredménye jelentősen elmarad a képességeitől, munkájában ingadozó, rendszertelen, felkészültsége felületes. Munkájában megbízhatatlan, gondatlan, figyelmeztetésre sem végzi el feladatait. Felkészültsége állandóan felületes.

3 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén 3 / változó minősítésnél jobb nem adható. A szorgalom jegyek nem számítanak be az átlagba! A hangszeres főtárgy, a szolfézs tárgy, zenei előképzők valamint az egyéb művészeti tanszakok tantárgyai esetében érdemjegyeket, a táncművészeti és képzőművészeti előképzők, a zenekar, kamarazene, kötelező zongora, kórus és a társas ének tantárgyak esetében pedig szöveges minősítést kell alkalmazni. Szöveges minősítés:

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg.

A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg.

108

A tanév végén, azokon a művészeti szakokon, ahol beszámolót, vizsgát kell tenni, a beszámolón az érdemjegyet a tanár javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Egyéb tanszakokon az év végi osztályzatot a tanár állapítja meg. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón igazoltan nem vett részt. Bármely tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani. A javítóvizsga nem nyilvános, és nem ismételhető meg. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy nem felel meg, tanulmányi eredmény nem teljesítése miatt egy alkalommal, osztályát ismételve folytathatja. Az osztályzatokat és minősítéseket a naplóba és a tájékoztató füzetbe, év végén az anyakönyvbe (törzslap), és a bizonyítványba is be kell jegyezni. Fontos és motiváló tényezőnek tartjuk a dicséretek és jutalmazások különböző formáit: • írásbeli dicséret bejegyzése tájékozató füzetbe, bizonyítványba, törzslapra, • év végén „Az év zenésze” cím, • kimagasló munkáért, szorgalomért pedig tárgyjutalmak átadása. 8. A anulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Növendékeink között egyre több a hátrányos helyzetű, nagycsaládból származó tanuló. Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján a hivatalos igazolásokkal rendelkezők mellett mind többen kérik a térítési díjak részletben történő befizetését. Ezért kiemelt feladatunknak tekintjük az esélyegyenlőség megvalósulását. Ennek érdekében az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés teljes mértékű egyenlőségének biztosításán túl, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak lehetőség szerinti legoptimálisabb mértékű kompenzálását, az intézmény minden tevékenysége során, a korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kompetencia alapú oktatást előtérbe helyezve, kihasználva kell megvalósítani. 9. Művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei A közoktatási törvény 31. § (2), (3) bekezdése alapján, valamint a 11/1994. 26.§ (3), és a 56.§ (3) bekezdése alapján: A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. Az alap- és záróvizsgát a 8/2000. évi MKM rendelet 26. § 3. pontja szerint kell megszervezni. Zeneművészet – klasszikus zene A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

109

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszeres („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet - zeneirodalom vizsgatantárgyak közül választhatnak. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs vagy zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

110

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom.

Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszeres főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom. Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszeres főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer és elmélet tanszak („B” tagozat): - zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

111

Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat) - Szolfézs Zenetörténet - zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet - zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy - Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak: - Zongora - elmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak: - Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom főtanszakok A vizsgán az iskola választhat a) és b) feladat közül.

112

Diktálás, elemzés a) feladat - Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) lehet, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal tizenkétszer hangozhat el. - Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet felső szólamának lejegyzése és elemzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, a zenei elemek megjelölése (hármashangzat-felbontás, szekvencia, késleltetés stb.). Az idézet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. b) feladat - Egy magyar népdal első két sorának lejegyzése és kiegészítése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) legyen, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. A befejezéshez meg kell adni a szöveget. A népdal tizenkétszer hangozhat el. - Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet előtagjának lejegyzése és befejezése két szólamban, vagy felső szólamának lejegyzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán tizenkétszer hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Egy magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése A népdal négysoros, 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színező hangokat tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet. Ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Lehet benne szinkópa, éles és nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések. Az idézetben előfordulhatnak nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. „B” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom főtanszakok - Hangközmenet lejegyzése

113

10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben (oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bővített kvart és szűkített kvint). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés 10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt (valamennyi hármashangzat és fordításaik, valamint domináns szeptim). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. - Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 legyen. A ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Az idézet tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Hangközmenet lejegyzése 10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben, hangnemi kitérésekkel. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán háromszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés 10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, maximum egykvintes hangnemi kitéréssel, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. - Egy közepesen nehéz, enyhén díszített magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű kétszólamú műzenei idézet lejegyzése Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet. Az idézet tartalmazzon változatos ritmikai, dallami fordulatokat átkötéseket, lehetnek benne hangnemi kitérések és moduláció. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak

114

- A zenei korszakok felsorolása időrendben. A barokk korszak ideje, rövid általános jellemzése és zenei jellegzetességei. - A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit [táncok, táncpárok], fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. Két - a tanuló által ismert, meghallgatott - mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: A fúga művészete vagy a Wohltemperiertes Klavier kötetei). Egy vokális műfaj jellemzése (pl. Bach kantátái, a kantáták tételei). - A bécsi klasszicizmus időszakának 3 jelentős és több kevésbé ismert, de fontos zeneszerzőjének felsorolása. A klasszikus zene általános jellemzése. A bécsi klasszika korszakának jellemzése a barokkal összehasonlítva. A bécsi klasszika műfajai és jellemző formái, a szonátaforma részei. Joseph Haydn életéről röviden, fontosabb művei; a szimfónia tételei; Haydn szimfóniáinak három korszaka egy-egy példán keresztül; a vonósnégyes hangszerei. W. A. Mozart műveinek jellemző műfajai egy-egy példával; két különböző műfajú művének részletes bemutatása. 2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/ barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), abból kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerű zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai, és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4, vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. - A „hozott” anyag: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül három kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. „B” tagozat Hangszeres főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a

115

tizenhatodig, tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket; alterált hangokat és hangnemi kitérést, modulációt is. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 4 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. - A „hozott anyag”: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül hármat kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - Teszt, ami 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladatot tartalmaz. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve kamarazene főtanszakon a tanult hangszerből kell tenni. FURULYA „A” tagozat - Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, Paubon: Etűdök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi szintjén). - Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36, Telemann: F-dúr szonáta, kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén).

116

Az előadási darabot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólómű (Kállay G.: Hangnemgyakorló, V. Eyck: Variációk, Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára nehézségi szintjén). - Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Telemann: C-dúr szonáta, Veracini: a-moll szonáta, Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén). Az etűd és kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. FUVOLA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56-85., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonátatétel (Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Platonov: 30 etűd 110., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 1/1-4. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta-tételpár (Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén). - Egy karakterdarab vagy kamaramű (Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. OBOA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab vagy technikai jellegű mű (Sellner: Etűdök, Snieczkovsky: Etűdök I., Hinke: Skálaetűdök, Wiedemann: 45 etűd nehézségi szintjén). - Két előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű is (Albinoni: B-dúr concerto III. t., Geminiani: e-moll szonáta: I-IV. t., Sosztakovics: Románc nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Wiedemann: 45 etűd, Pietzsch: Schule für die Oboe, Braun: 18 caprice). - Két előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű is, pl. egy barokk mű lassú és gyors tétele, vagy egy barokk tétel és egy karakterdarab (Corelli: Barbirolli: F-dúr concerto, Händel: Ária és Rondinella, Telemann: c-moll szonáta, Albinoni: B-dúr concerto: II-III. t., Cimarosa: Oboaverseny III-IV. t., Head: Gavotte, Presto, Elégikus tánc, Lawson: Honeysuckle Reg, Vivaldi: C-dúr oboaverseny - kis C-dúr P.V. 44-F. VII. no. 4/1. t. nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

117

KLARINÉT „A” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. nehézségi szintjén). - Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Dancla: Románc [Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár 39.], Weber: Sonatina [Perényi ÉvaPerényi Péter: Repertoár 44], Haydn: Szent Antal korál [200 év klarinétmuzsikája] Barokk és klasszika, Mozart: Románc [Klarinétmuzsika 10.], Weber: Vadászkórus [Kis előadási darabok 19]; Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György-Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74, nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 86-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75.; Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén). - Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Bärmann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina, Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, (Berkes: Előadási darabok klarinétra és zongorára II. kötetből a 9-es), Donizetti: Concertino II. tétel, Glinka: Vocalise, Tuček: B-dúr klarinétverseny II. tétel, Leopold Kozeluch: Esz-dúr Klarinétverseny II. tétel nehézségi szintjén; kamaraművek: Devienne: 6 duó, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 72., 86., Balassa György-Berkes Kálmán II.: 31., 40., 55., Kocsár Miklós: Ungaresca nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. KÜRT „A” tagozat - Egy kantiléna (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/31., II/47., II/52., II/73. nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű etűd (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/9., II/15., II/16., II/37., II/42., II/68., II/90. nehézségi szintjén); az egyik etűd helyett lehet kamaramű is (Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. gyűjteményéből G. F. Händel: Sándor-ünnep nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. Händel: Bourrée, Mező: Tánc, Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén), Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála különböző képletekkel, a meglévő hangterjedelemben. - Egy kantiléna (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/116., II/142., II/155. nehézségi szintjén). - Két etűd (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/119., II/150., II/167., II/209. nehézségi szintjén; az egyik etűd helyett lehet kamaramű is. - Egy előadási darab (Beethoven: Románc, Loeillet: Szonáta, Skroup: B-dúr koncert, Frehse: Andante, Székely: Szonatina II-III. tétel nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TROMBITA „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete.

118

- Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65., Clodomir: Petits exercices 1-21., Arban: Trombitaiskola - ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./66-74., Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53., Clodomir: Petits exercices 1-29., Arban: Trombitaiskola - ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta nehézségi szintjén). - Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab (Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. HARSONA „A” tagozat - Egy dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzá tartozó hármashangzat-felbontással. - Egy etűd (Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II./151., 158., 247., Steiner: Harsona-ABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl.: hármashangzat-felbontás, tercmenet, futóskála, futóskála oktávzárással). - Egy etűd (Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola I./136., 137., Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II./217., 300., 352., Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I./4. Poco Allegro, 6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Ária [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TENORKÜRT „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat

119

- Egy másfél oktávos skála három képlettel. - Egy etűd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. [51-116.] Clodomir: Etűdök I-II. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. BARITON „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 56-66; Perényi: 347 etűd harsonára 100-115. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c, gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok). - Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála három képlettel. - Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 70-86; Perényi: 347 etűd harsonára 130-137. nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok). - Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TUBA „A” tagozat - Egy skála (legalább három variációval). - Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (F. Schubert: Bölcsődal [169], H. Purcell: Rigaudon [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála (dúr és moll változata, legalább három variációval). - Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola 1 kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén). - Egy előadási darab (J. Brahms: Bölcsődal - [176] H. Purcell: Rigaudon - [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. ÜTŐHANGSZEREK „A” tagozat

120

- Két dobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola 10., 16., 18., 29., 36., II. rész 11., 17., 27.; Keune: Kisdobiskola 48., 69., 127., 145., 173. nehézségi szintjén). - Egy dallamhangszeres mű (Vivaldi: Largo; Bononcini: Allegro; Haydn: Szerenád nehézségi szintjén). - Egy kamaramű (Krell-Holzmann: Cake Walk Parádé; Camidge: Sonatina; Gebauer: Duó; Pleyel: Menuetto; Larson: Mexikói szvit; Zempléni L.: Párok; Váray L.: Gukhe/low drums szólam; Jack McKenzie: Három tánc, Bartók Béla: Gyermekeknek 1.,2.,3., Mikrokozmosz nehézségi szintjén). - Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két kisdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola 19., 20., 22., 24. (4/8), 31., 37., II. rész 2., 5., 14.; Keune: Kisdobiskola 67., 75., 108., 150., 153., 146. nehézségi szintjén). - Egy skála hármashangzat-felbontással. - Egy dallamhangszeres mű (Bach: h-moll szvit/1 tétel; Hacsaturján: Rózsalányok tánca; Rameau: Gavotte; Händel: a-moll menüett HWV 602, 603 nehézségi szintjén). - Egy kamaramű (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, Zempléni L.: Üzenetek - Hét SMS-tanulmány dobokra/1 tétel; Váray L.: Gukhe/high drum szólam; Balázs O.: Nyolc trió 5., 6. nehézségi szintjén). - Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat kotta nélkül kell játszani. GITÁR „A” tagozat - Egy etűd (Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok V-VII. kötet, Carcassi: 25 Etűd op. 60, nr. 3., 4., 7., 10., Giuliani: Etűdök gitárra op. 100 nr. 13., 15., Leo Brouwer: 10 etűd nr. 1., 5., 6., 7., Carcassi: Capriccio, Legnani: Capricci nehézségi szintjén). - Három különböző stílusú előadási darab (Dowland: Táncok és Fantáziák, Mertz: Magyar honi virágok 1., 2., Milán: Pavane-ok, Villa-Lobos: I. IV. prelude, J. S. Bach-Szendrey-Karper: 20 könnyű darab, de Vissee szvit tánctétel, Mosóczi: 1V-V kötetből klasszikus szerzők darabjai, vagy spanyol és latin-amerikai romantikus szerzők darabjai: F. Tárrega: Lágrima, Mazurka, Polka, Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2.; vagy XX. századi darabok Farkas Ferenc, BartókSzendrey nehézségi szintjén). Az előadási darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd (Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok VII-VIII. kötet; Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 13., 18., 19.; Legnani: Capricciok, Giuliani: Etűdök gitárra op. 48 nr. 19., op. 100 nr. 13., 15.; F. Sor: op. 31 nr. 18., 23.; Leo Brouwer: 10 Etűd nr. 9., 10. nehézségi szintjén). - Három különböző stílusú előadási darab (Francesco da Milano: 14 Fantasie; Luys Milán: 6 Pavan; J. S. Bach: 20 könnyű darab; Robert de Visée: d-moll szvit; J. S. Bach: d-moll prelúdium; klasszikus és romantikus darabok: Mertz: Magyar honi virágok: 3, 4, 5, Tarrega darabok vagy spanyol és latin-amerikai szerzők darabjai: Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2., 3 nehézségi szintjén). - XX. századi darabok (Bartók-Szendrey, Farkas Ferenc, Sári J., Huzella, Villa-L., ChorosMazurka, Prelűdök nehézségi szintjén). Az előadási darabokat kotta nélkül kell játszani. ZONGORA „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű.

121

- Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab (Bach: 18 kis prelúdium 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok, Telemann: Kezdők zongoramuzsikája nehézségi szintjén). - Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció (Könnyű szonatinák, 15 könnyű szonáta, Szonatina album, Clementi: C Op. 36 Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény I-II. kötet nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Emlékezés, Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás, Pacsirtadal, Schubert: Táncok, Keringők nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók Béla: Mikrokozmosz III/84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Nottumo, Kodály: Gyermektáncok 5-10 nehézségi szintjén). A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab: - Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: 18 kis prelúdium 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók C, a, F nehézségi szintjén). - Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, variáció (15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, E Hob. XVI/13, D Hob. XVI/14, Mozart: 6 bécsi szonatina, Beethoven: Szonatinák, Grazuoli: G-dúr Szonáta nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Fantáziatánc, Chopin: Keringők a, h, nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V/128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok nehézségi szintjén). A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TARTALMA 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak Diktálás, elemzés - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése és elemzése. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, egyszerűbb hangnemi kitérést tartalmazhat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: formai felépítés, zenei értelmezés (felütések, kötések, előadásmódra vonatkozó jelek bejelölése), zenei elemek megjelölése (hangzatfelbontás, késleltetés, szekvencia). Az idézet zongorán két szólamban nyolcszor hangozhat el. - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam felének lejegyzése és befejezése. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, amely zongorán hatszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

122

- Periódus terjedelmű kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. „B” tagozat Hangszer, kamarazene főtanszak - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Kétszólamú barokk idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. - Egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése. Az idézet tartalmazhat változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM FŐTANSZAK - Gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. Egy műfaj részletes bemutatása. A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesängen). Reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) Korareneszánsz, reneszánsz fénykora, későreneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. Homofónia, polifónia fogalma. Mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. Világi vokális műfajok felsorolása. - A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok sorolása. Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). Barokk zeneszerzők felsorolása. - A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. Haydn vagy Mozart művészete, (egy mű bemutatása alapján). - Romantika - új műfajai, élményanyaga (témái). Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab-ciklusai (címek). - A programzene (példával). A századforduló zenéje - Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. Kodály egy művének részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry-szvit, Felszállott a páva - variációk). 2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, kamarazene, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak

123

- Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami és fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. - A „hozott anyag”: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján; 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig), ezek közül három kotta nélkül, saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. SZOLFÉZS „B” tagozat Hangszer, kamarazene főtanszak - Periódusnyi dallam lapról éneklése - rövid átnézés után - szolmizálva vagy hangnévvel; a dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 6 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Periódusnyi dallam lapról éneklése - rövid átnézés után - szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, lehet benne hangnemi kitérés és moduláció is; C-kulcs előfordulhat. - A „hozott” anyag: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül három kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat

124

Hangszer, kamarazene és zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - Teszt, ami 10-15 egyszerű, általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos kérdést tartalmaz. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve a tanult hangszerből kell tenni. FURULYA „A” tagozat - Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab (Paubon: Études Melodiques 1., 7., Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke, Winterfeld: Technische Studien, Telemann: Fantáziák, Eyck: Dér Fluyten Lust-hof I-III. nehézségi szintjén). - Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny) és egy korabarokk, vagy XX. századi mű, vagy tétel (Telemann: f-moll szonáta, d-moll szonáta, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., Vivaldi: Gdúr concerto, Dornel: Sonate op. 3 no.7, 3 altfurulyára nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab (Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5./Baroque Solo Book, Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III., G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll nehézségi szintjén). - Egy teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amelyből 1 lehet kamaramű (Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.), Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, Vivaldi: a-moll piccoloverseny RV445 nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. FUVOLA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet valamelyik darabja nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Marcello, Veracini, Telemann műveinek nehézségi szintjén). - Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű vagy kamaramű (Fauré, Doppler, Mező Imre, Szervánszky Endre műveiből). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1-5., Andersen: 24 etűd fuvolára/1.; Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény valamelyik darabja nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Händel: Hat szonáta, egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén). - Egy XX. századi mű (Farkas: Bihari román táncok nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

125

OBOA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab vagy technikai jellegű mű (Ferling: 48 etűd, Nazarov: 27 etűd oboára, Lamotte: 18 etűd, Schmidt: I-II., Luft: 24 etűd oboára, Kerényi Sándor: 22 etűd oboára nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta, vagy koncert-tételpár, vagy - Egy karakterdarab, vagy 1 kamarazenei mű. Javasolt előadási darabok: Donizetti: Szonáta, Telemann: a-moll szonáta, Telemann: g-moll szonáta, Vivaldi: d-moll concerto, Vivaldi: a-moll concerto, Marcello: d-moll concerto, Bartók: Három csíkmegyei népdal, Gaál: Szonatina, Rösler-Rosetti: F-dúr concerto I., Nielsen: Románc és Humoreszk, Glinka: Ária és Rondo, Cimarosa: c-moll oboaverseny I-II. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A javasolt vizsgaanyag megegyezik az „A” tagozat anyagával, kiegészítve a következőkkel. Ferling: 18 gyakorlat, Paessler: 6 capricco, Schumann: 3 románc, Bellini: Concertino, Dubois: Középkori ballada, Bozza: Conte pastorale, Haydn: C-dúr oboaverseny, Webber: Concertino, Hummel: Bevezetés, Téma és variációk, Ránki: Don Quijote y Dulcinea, Händel: c-moll szonáta, Händel: g-moll szonáta, Hindemith: Szonáta. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. KLARINÉT „A” tagozat - Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök I. nehézségi szintjén); - Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Wagner: Adagio, Barat: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel, Niels Gade: Fantáziadarab op. 43., Bartók: Három csíkmegyei népdal, Draskóczy: Korondi táncok; kamaraművek: Pranzer: 3 duó concertante, Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Napi gyakorlatok, Klosé Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök II. nehézségi szintjén). - Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Danzi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert, Weiner: Csűrdöngölő, Dimler: B-dúr klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33; kamaraművek: Kreutzer: Duók, Pleyel: Duók III., Pranzer: 3 duó concertante nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. KÜRT „A” tagozat - Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/161., II/203. nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, ill. versenymű, vagy szonáta lassú és gyors tétele kotta nélkül; az egyik előadási darab helyett kamaramű játszható; (Schubert:

126

Szerenád, Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny, Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina, Szervánszky: Kis szvit nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/136., II/187. nehézségi szintjén). - Egy etűd (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/182., II/193., II/210. nehézségi szintjén). - Egy kamaramű (Mozart-kürtduók, Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok fúvósötös - nehézségi szintjén). - Egy előadási darab, vagy 2 különböző karakterű tétel zongorakísérettel (ajánlott előadási darabok a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tanterv 8-10. oldalán, valamint Bogár: Változó felhők, Zempléni: Rapszódia). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TROMBITA „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (előadási darabok: Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barat: Fantázia, Gedicke: Koncertetűd; kamaraművek: Borst: Trombitaduók, Mező Imre: Variációk, Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel. - Két etűd, vagy 1 etűd és 1 kamaramű (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Corelli: emoll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto nehézségi szintjén). - Egy más stílusú előadási darab (Bozza: Capricco nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. HARSONA „A” tagozat - Egy etűd (Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: 14. Andante, 16. Allegretto leggiero, 17. Allegro moderato, 18. Allegro moderato, 19. Andante, 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabokat lásd a hatályos tanterv 46. oldalán). - Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

127

„B” tagozat - Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: 33-35., 37., 38., 44., 46-50.; II.: 3., 4., 9-12., 14-16., 18., 20., 21., 29., 30., 32., 33., 38-40., 46. gyakorlatok nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tantervben). - Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TENORKÜRT „A” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). - Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Varasdy-NagyivánSztán: Trombitaiskola IV. 1-30. nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei). - Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). - Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Varasdy-NagyivánSztán: Trombitaiskola IV. 30-53. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai trombita tantervben). - Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. BARITON „A” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Kopprasch: Technikai etűdök 7-16. Perényi: 347 etűd harsonára 250-270. nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei). - Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással).

128

- Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Kopprasch: Technikai etűdök 7-22. Perényi: 347 etűd harsonára 250-270; Bordogni: Vocalises nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai harsona tantervben). - Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TUBA „A” tagozat - Két etűd (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén). - Két előadási darab (G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két gyakorlat (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291 297. gyakorlatok nehézségi szintjén). - Két előadási darab (B. Marcello: Szonáta I. tétel, Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. ÜTŐHANGSZEREK „A” tagozat - Két kisdobgyakorlat, vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola/II. rész 16.,18.,35.; Keune: Kisdobiskola 84., 135., 148., 161., 176.; Knauer: Üstdobgyakorlatok 6., 11., 15., 20. gyakorlat nehézségi szintjén). - Egy dallamhangszeres mű (Dvořak: Humoreszk, Mozart: Török induló, Weiner: Rókatánc, Haydn: Magyaros rondo nehézségi szintjén). - Egy kamaramű (Bartók Béla: Gyermekeknek, Mikrokozmosz, Evelyn Glennie: Kis imádság, Joplin: Ragtime - Percherine, Entertrainer, John O’Reilly: Három epizód, G. d. Monica: Movi-rock, Steve Reich: Zene fadarabokra, Balázs O.: Nyolc trió/1 tétel, Sigfried Fink: Trommeltanz/Junior’s beat nehézségi szintjén). - Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A megszólaltatott gyakorlatok száma változtatható, de a vizsgázó ritmus- és dallamhangszeres műveket is szólaltasson meg. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két kisdobgyakorlat vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola/II. rész 20., 21., 26., 29., 30.; Keune: Kisdobiskola 83., 97., 138., 147., 158.; Knauer: Üstdobgyakorlatok: 14., 19., 24., 27., 33., 46.; S. Fink: Kisdobszvit - Marcia nehézségi szintjén). - Egy skála hármashangzat-felbontással (4#/4b-től). - Egy hosszabb lélegzetű mű megszólaltatása dallamhangszeren (pl. barokk szonáta lassú és gyors tétele: J. S. Bach: a-moll partita, Rimszkij-Korszakov: Dongó, Gounod: Faust/Tánc no.6, Vivaldi: a-moll hegedűverseny, Masser: Etűdök/1 tétel, Bach: Seven chorales/1 korál, Luis Milan: Pavana, Händel: Spanish Royal Marsh, Haydn: Sonata no. 9. Hob XVI/4, W. Kraft: Francia szvit, M. Getano: Multiple Episode, Cserepnyin: Szonatina, S. Fink: Etudes in Jazz nehézségi szintjén). - Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

129

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. GITÁR „A” tagozat - Egy etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 nr. 1., Aguado: Etűdök II. kötetből nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op. 48 nr. 20., 21., Leo Brouwer 8., 9., 10. nehézségi szintjén). - Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes (reneszánsz és barokk darabok: John Dowland: Táncok és Fantáziák; J. S. Bach: Könnyű tánctételek (Lantszvitek cselló szvit); klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli, Giuliani, F. Sor művei; tételek Vivaldi gitárversenyeiből, Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc, F. Tarrega: Marieta, Rosita nehézségi szintjén). - XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc, Villa-Lobos: Prelud II. V.). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf Etuden op. 29 nr. 4., Giuliani: Etűdök gitárra op. 48. nr. 22., 23., 24., Villa-Lobos: Etűdök nehézségi szintjén). - Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet egy szvit vagy versenymű több tétele, vagy egy szonáta, a másik egy kortárs mű (reneszánsz szerzők: Bakfark Bálint, J. Dowland: Luis Mylan, Gaspar Sanz, Frescobaldi művei, J. S. Bach: Lantszvitek és csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; D. Scarlatti szonátái; klasszikus versenyművek: Vivaldi, Diabelli szonátái; romantikus és kortárs szerzők, pl. F. Tárrega Romantikus darabok J. K. Mertz továbbá Moreno Torroba, Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Augustin Barrios Mangoré művei nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. ZONGORA „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab, vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció (nehézségi szint: Händel: Könnyű zongora darabok Schaconne, Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, Bach: Francia szvit G tánctételek). - Klasszikus szonáta-tétel (Beethoven: Szonáta G Op. 49 no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79.; rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Kinderszenen, Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/102 Felhangok, V/130 Falusi tréfa nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Egy barokk mű: többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: h-moll háromszólamú invenció, Francia szvit, Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén). - Egy klasszikus szonáta-tétel (Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19, Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Liszt-Zempléni: Etűd 2 a, Liszt: Consolation Desz nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók: Szonatina, Mikrokozmosz VI/Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque E nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

130

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTEKELÉSE 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Fúvóshangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Ütőhangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról-balról), - hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék), - több verővel való játék dallamhangszeren, - különböző hangszerkombinációk kezelése, hangszer- és verőváltások alkalmazása, - előadásmód, - árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások, - változó tempók önállóan és együttesben, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Pengetős hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás, - hangminőség, - hangszerkezelés, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - zenei stílusok és előadások megvalósítása, - artikulációk és díszítések megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség, - technikai felkészültség, - jobb- és balkéz-technika, - intonáció. Billentyűs hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test- és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód,

131

- a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség.

2. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom - teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), - zenetörténeti tájékozottság, - stílusismeret, - formai ismeretek, - tájékozódás a zenei műfajok között. Táncművészet – néptánc A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként, illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte.

132

Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott záróvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Folklórismeret írásbeli: 30 perc szóbeli: 5 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Népi játék, néptánc - előre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill. koreográfia részletének előadása: csoportosan 5-10 perc - improvizáció: kis csoportban (maximum 3 pár), egyénenként, illetve párban, összesen: 4 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma

133

A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz. A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról. Folklórismeret: - Jeles napok, - Munkavégző ünnepek, - Az emberélet fordulói. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma Koreográfia: A szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, betanított folyamat) csoportos bemutatása. Improvizáció: A három táncdialektusból választott és a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár), illetve egyénenként párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják - a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: Írásbeli vizsga: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Szóbeli vizsga - A szokás elhelyezése az évkörben, - A szokástartalom ismerete (magyarázata), - Tájékozottság a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjairól, - A megtanított tananyagtartalom elsajátításának mértéke. 3.2. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai. - a koreográfia ismerete, - a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama:

134

Tánctörténet 5-10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Néptánc - Improvizáció 8-10 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és művészi mozgás, - a tánc és a társművészetek, - a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentős hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzői, - az egyetemes tánctörténet legjelentősebb, alkotói és műveik. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: Improvizáció: A helyi tantervben meghatározott dialektusok táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort. A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál. Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrendet. A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. 3.2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncművészet főbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, - kiemelkedő alkotók és művek ismerete. 3.3. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncrend ismerete, stílusos előadása, - a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, - a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek.

135

Képző- és iparművészet – grafika, festészet A MŰVÉSZETI ALAP VIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - műhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - művészettörténet, - népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő.

136

Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A GRAFIKA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Grafika műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - grafikakészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetőségekről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A grafika műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai vagy tervezőgrafikai feladat (meghívó, bélyeg...), - versillusztráció, - természeti forma tanulmánya, átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet: - exlibris, - embléma, - piktogram, - illusztráció, - mintatervezés különböző felületek, faktúrák alapján. 3. A vizsga értékelése A grafika műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai:

137

- rajzi, tervezői készség, - tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - alapvető anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, - színelméleti alapismeretek, - a kész munka összhatása. A GRAFIKA MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Grafika műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - grafikakészítés 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Grafika műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, a tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A grafikai műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - stílustanulmány, - borítóterv hang- és képanyaghordozókra (CD-, DVD-borító...), - könyvborító terv, könyvillusztráció, - naptár. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlatokból álló, betű és szöveg együttes kompozíciójára és szabadon választott technika alkalmazására épülő grafikai alkotás, amely lehet: - plakát, - könyvborító, - vers- vagy prózaillusztráció. 2.2. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma:

138

- a grafika anyagai, eszközei, - grafikai technikák és technológiák, - a grafika műfaji sajátosságai, - a grafikaművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, - a grafikaművészet stíluskorszakai, - a magyar grafika jeles képviselői, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, - rajzi, tervező és kivitelező készség, - a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának (egyedi és sokszorosított grafikák, vegyes technikák) szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. 3.2. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség. A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Festészet műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - képtárgykészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló festőművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, képépítési szabályairól, színtani alapjairól megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. A festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - belső tér egy részletének feldolgozása, - külső tér egy részletének feldolgozása, - irodalmi mű illusztrációja, - emberi, társadalmi vagy művészeti problémára adott válasz, - érzelmi hangulatot kifejező önarcképsorozat,

139

- figurális ábrázolás a színek érzelmi hatásainak felhasználásával, - díszletterv. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészeti vizsgatárgy az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott színes kompozíció, amely lehet: - különböző karakterű tárgyak csendéletszerű beállítása, - a belső tér egy részletének ábrázolása, - portré vagy önarckép, - képző- vagy iparművészeti, esetleg irodalmi vagy zenei mű személyes átírása, stílustanulmány. 3. A vizsga értékelése A festészet műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezői képesség, - képépítés, kompozíció, - kifejezőerő, hangulati hatás, - tartalomhoz illő technika megválasztása, - a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valőr színek, kontrasztok, fény-árnyék-szín összefüggései) szintje, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - a kész munka összhatása. A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Festészet műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - képtárgyalkotás 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Festészet műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze.

140

A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított nagyobb méretű, a tanult technikák bármelyikével elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - csendélet, - portré, - lakótér ábrázolása (otthoni környezet, saját szoba ...), - jelmezterv, - reklámtéma feldolgozása. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített festészeti alkotás. A vizsgamunka az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, színes tervvázlatokra épülő, nagyobb méretű, szabadon választott technikával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - természetes vagy mesterséges forma, - enteriőrbe elhelyezett figura, - saját fotó feldolgozása, - illusztráció, - elbeszélő képsorozat saját témára. 2.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a festészet anyagai, technikai eszközei, - festészet nyelvi kifejezőeszközei (azok jel- és jelentésrendszere), műfajai, - festészeti technikák és technológiák, - a festészet műfaji sajátosságai, - a festőművészet legjelentősebb alkotói és alkotásai, - a festőművészet stíluskorszakai, - a magyar festészet jeles képviselői, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező képesség, - a tervező és kivitelező képesség, - színtani ismeretekben való jártasság, - a kompozíció törvényeinek ismerete, - a festészeti eljárások és technikák alkalmazásának szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. 3.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.

141

2. fejezet - melléklet Helyi tanterv a (3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján érvényes a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben

142

A követelmény és tantervi program szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában 1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, elősegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történő felkészülést. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a kortárs művészet értő befogadásában. 2. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a művészeti–kulturális műveltség azon elemeit, továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyet minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 3. A követelmény és tantervi program a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységes alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. 4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok, ezen belül a helyi tantervek kidolgozását, melyeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeiként kezel.

Alapelvek, célok 1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző– és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség– és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás–nevelés megvalósításához, az esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene–, a tánc–, a képző– és iparművészeti, valamint a szín– és bábművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség– és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. 4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés

143

tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében 1. Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 2. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző– és iparművészetben, valamint a szín– és bábművészetben ötvöződnek. 3. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. 5. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. A követelmény és tantervi program tartalmi szabályozásának értelmezése A követelmény és a tantervi program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. A követelmény és a tantervi program művészeti áganként határozza meg a nevelő–oktató munka kötelező közös céljait, tartalmazza a nevelő–oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendő fejlesztési feladatokat. Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít. A közoktatásról szóló törvény 8/B. §–ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A közoktatásról szóló törvény 45.§–ának (3) bekezdése alapján az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehetőség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történő tantervfejlesztésre. Követelmények A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a

144

hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket. Kompetenciák A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak. Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű is lehet, tanuló– és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti. Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. Tantárgy A művészeti ágon belül választott tantervi program. Főtárgy Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy. Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. Választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagát kiegészítő tantárgy. Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. Tantervi program Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása. Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, műveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Taneszköz Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltető eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök). Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és

145

záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek. A követelmény és tantervi program alkalmazásának, és a programfejlesztés gyakorlatának fogalmai Oktatási program, (pedagógiai rendszer) a helyi tantervben A tanítás–tanulás megtervezését–megszervezését segítő, dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők. 1. Tantervi program: tartalmazza a tantárgy tanításának céljait, fejlesztési feladatait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy–egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, kották, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, digitális adathordozók stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb. (d) Minden olyan további eszköz, mely a feladat megoldását, a tevékenység végzését lehetővé teszi. (Pl.: hangszerek, egyéb felszerelések.) 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények javítását, növelését, amelyek a tanuló egyéni fejlődését szolgálják. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására és továbbfejlesztésére. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás külső szakértő és az iskolavezetés részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. A programfejlesztés szintjei 1. A modulok szintje: a program elemi egysége a modul, azaz a tanítási (tanulási) egység, a pedagógiailag feldolgozott téma. Itt alapvetően két feladat van: a témák azonosítása (azaz a tananyag kiválasztása) és a témák tanításának megtervezése. Egy modul több variációban készül el aszerint, hogy fiatalabb vagy idősebb tanulóknak szánjuk. 2. Az adatbázis szintje: a modulokhoz eszközi elemeket kell kidolgozni: feladatokat, szemléltető és informatív anyagokat. Ezek azonban professzionális fejlesztés esetén nem kötődhetnek kizárólagosan egyetlen modulhoz, külön adatbázisba szerveződnek, amely háttérként szolgál a legkülönbözőbb modulok számára. 3. A rendszerek szintje: a modulok sorrendje és egymásra épülése természetesen az esetek többségében nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni (lehetőleg többes számban) a kidolgozott modulokhoz. Bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek ezekhez a bejárási utakhoz. Ilyenek a tankönyvek, az értékelési eszközök, a továbbképzési programok, továbbá a tantervi programok.

146

1. Zeneművészeti ág Klasszikus zene AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

5

Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, csembaló, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom, zeneelmélet, egyházzene, improvizáció, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni.

Óratervek

5

6

Művészeti iskolánk zeneművészeti ágán a kiemelt betűvel jelzett tantárgyakat tanítjuk.

6

Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem 147

Óraterv 1

Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

Főtárgy Kötelező (2) (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) tantárgy Összes (4–6) (4–6) óra:

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

2

2

2

Továbbképző 8 9 2 2

6 2

7 2

10 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka, Óraterv 2

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

1 2 2

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2


8 2

2

2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, csembaló, orgona Óraterv 3



1 2 2

(0–2) (4–6)

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2 0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2

6 2

2 0–2 4–6

2 0–2 4–6

A képzés évfolyamainak számai (1)+6 évfolyam: magánének A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

148

A tanítási órák időtartama

7

Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: 2x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc

„B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek

8

Óraterv 1

Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) (2) tantárgy Összes (4–6) (4–6) (4–6) óra:

2 2


6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6


10 2

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott szaxofon, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika, zongora, hegedű, gordonka

7

Művészeti iskolánk zeneművészeti ágán a kiemelt számokkal jelzett heti időkeretben működnek. Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

8

149

Óraterv 2



(0–2) (4–6)

(1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

1–2 4–6

5 2 2

Továbbképző 6 7 2 2 2 2

8 2 2

1

1

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, orgona, csembaló, Óraterv 3



(1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

(0–2) (4–6)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2 1 1 0–2 1–2 1–2 4–6 4–6 4–6

5 2 2 1 1–2 4–6

6 2 2 1 1–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének

A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x60 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: 2x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben minimum 30 perc

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet–zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz– zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai

150

Óraterv 1

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1– (1– 2) 2) (2–4) (2–4)

1 2

2 2


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

6 2

7 2


10 2

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Óraterv 2 Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok 1 2

2 2

3 2


6 2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A zenetörténet–zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás 2x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak)

151

„B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, improvizáció zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv

9

Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok 3 2 2 0–2

4 2 2 0–2

5 2 2 0–2

6 2 2 0–2

7 2 2 0–2

Továbbképző 8 9 2 2 2 2 0–2 0–2

10 2 2 0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs

A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: 2x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak)

9

„B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani.

152

A ZENEMŰVÉSZETI ÁG TANTÁRGYRENDSZERE Kötelező, kötelezően választható és választható órák a 27/1998. ( VI. 10. ) MKM rendelet 2. melléklete szerint Főtárgy

Óra szám

Kötelező tárgy

Óra szám

Szolfézs előképző Hangszeres előképző

2x45’ 2x30’

szolfézs

Hangszeres „A” tagozat

2x30’

4. évfolyam végéig szolfézs

Kötelezően választható tárgy


Óra szám

2x45’

kamarazene kórus

1x45’ 2x45’

2x45’

kamarazene második hangszer kórus kamarazene

1x45’ 2x30’


2x30’

kamarazene

1x45’


2x30’

kamarazene

1x45’

5-6. évfolyamon szolfézs

5. évfolyamtól zenetörténetzeneirodalom

Óra szám

2x45’

2x45’

2x45’ 1x45’

2x45’

2x45’

Hangszeres „B” tagozat (javasolt a 2. évfolyamtól)

2x60’

1-10. évfolyamig szolfézs

2x45’

Szolfézs („B” tagozat a 3. évfolyamtól)

2x45’

zongora

2x30’ ’

kórus

2x45’

ZenetörténetZeneirodalom (Collegiummusicum) (5. évfolyamtól)

2x45’

zongora

2x30’

kamarazene

1x45’

előzőleg tanult hangszer kórus

2x30’

Kamarazene (továbbképző évfolyamtól)

2x45’

zenetörténetzenertodalom kamarazene

2x45’

második hangszer

2x30’

kórus

2x45’

előzőleg tanult hangszeres főtárgy

2x30’

3. évfolyamtól a „B” tagozatos pályára készülőknek zongora

1x45’

2x45’

1x45’

156

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zenetörténetzeneirodalom. Hangszeres tanszakok főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zenetörténet-zeneirodalom 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zenetörténetzeneirodalom. Hangszeres tanszakok főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom

158

Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet-zeneirodalom: tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zenetörténet-zeneirodalom. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zenetörténet-zeneirodalom. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet - zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet - zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs és zeneirodalom-zenetörténet főtárgy („A” tagozat): a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga:

159

„A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

160

AZ EGYES TANSZAKOK ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

HANGSZERES TANSZAKOK

FAFÚVÓS TANSZAK Furulya Ez a helyi tanterv a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. A tantervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet 2.melléklete) alapján állította össze a zeneiskola tanára, Pozsgainé Lados Katalin. 1. Funkciók és zenepedagógiai célok A zenetanulási folyamat adjon a tanuláshoz technikai segítséget, a kreatív önkifejezésben örömöt, fejlessze az esztétikai és zenei érzékenységet, a nevelésben formálja a személyiséget. A furulyaoktatást, a fa- és rézfúvós hangszerek választásában megelőző hangszerként is alkalmazzuk. Az alapvető célok a következők: −


−


−


−

a zeneiskolába járó növendékek és családtagjaik, ismerőseik ösztönzése rendszeres zenehallgatásra, hangverseny látogatásra, s ezáltal aktív koncertlátogató városi közönség nevelése;

−


2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok A zenei műveltség megalapozása, a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének kifejlesztése. A növendékek már a tanulás korai szakaszában társas zenélésben vesznek részt (duó, trió). Szintén kiemelt feladatként kell kezelnünk városunk zenei életének színesítését: tehetséges növendékeink, kamaracsoportjaink fellépése különböző városi rendezvényeken, pl. kiállításmegnyitókon, szociális otthonokban, óvodákban, egyéb kulturális rendezvényeken, különös tekintettel a növendékek saját iskolai programjain való szereplésére. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak A furulyán való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 1—2. osztályától javasoljuk. A továbbképző évfolyamok elvégzése után A továbbképző évfolyamokban a növendékek hangszeres technikai és zenei tudása között jelentős különbségek alakulhatnak ki, ezért ezen évfolyamok minőségi-zenei elvárásait összevontan tárgyaljuk. A növendékek zenetanulásának céljai is eltérőek, ezért a velük való foglalkozás is sokkal differenciáltabb illetve szabadabb lehet. Nagyobb szerep juthat pl. a tanulók önálló kezdeményezéseinek a darabok megválasztásában. A továbbképző évfolyamok sokrétűsége ellenére is vannak azonban általános érvényű követelmények: −


−


161

−


−


−


4. Szakirányú feladatok Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás alapfunkcióinak (helyes légzés és szájtartás, pontos kottaolvasás, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű játék) megtanulását. A tanszakra jellemző, hogy a furulya más fúvós hangszerek előkészítő, megalapozó stúdiuma is lehet. Több növendék igényli és kap lehetőséget arra, hogy 1—3 évi furulyatanulás után más fa- vagy rézfúvós hangszeren folytassa zeneiskolai tanulmányait. Ebben az esetben (vagy éppen ezért) fontos, hogy a helyes légzéstechnikát, igényes hangindítást már furulya „szakos” korában megtanulja, alkalmazza. A "B" tagozatra irányítható növendéknek kiemelkedő hangszeres adottságokkal kell rendelkeznie, beleértve a gyors felfogóképességet és kitartó szorgalmat is, amely képessé teszi arra, hogy a "B" tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek megfeleljen. "B" tagozatra kerülni legkorábban az "A" tagozat 2. évfolyamának végén lehet az iskolavezetés és a fúvós tanárok jelenlétében tett beszámoló (vizsga) alapján. A "B" tagozat feladatai az ismeretek és a hangszerkezelés területén megegyeznek az "A" tagozat feladataival, de az etűdök és előadási darabok száma és nehézségi foka a növendék felkészültségének megfelelően növelhető. A "B" tagozat különböző évfolyamaiban a tanuló hangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a hangszerkezelés biztonságában és az előadás zenei kifejezőerejében haladja meg az "A" tagozat szintjét. 5. Követelmények A követelményeknél figyelembe kerülnek a növendékek életkori sajátosságai, képességei. 6. Felhasznált irodalom Az iskolánkban használt tananyag az előképző 1-2. évfolyamán, az A és B tagozaton 1-6. évfolyamon, valamint a továbbképző 7-10. évfolyamon megegyezik a tantervben jelzett irodalommal és műjegyzékkel. Lehetőség van továbbá a folyamatosan megjelenő egyéb kottaanyagból való válogatásra is. A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, a hangszeres és zenei felkészültséget. A 2. és a 3. évfolyamtól a kamarazenélés is előtérbe kerül, így élményszerűbbé válhat a hangszeres óra. Törekedjünk arra, hogy a mércét nem túl magasra téve a zenei előadásmód kotta- és stílushű, értelmesen tagolt, kifejező legyen. 7. A beszámolók anyagai A beszámolók félévkor nyilvános tanszaki koncert formájában, a tanév végén vizsgaformában történnek. A tanulók félévi beszámolóanyaga Előképző 1-2. 1. évfolyamtól továbbképző évfolyamáig

3 gyermekdal- vagy népdalcsokor kotta nélkül. a 2 előadási darab (zongorakísérettel) lehetőleg különböző karakterűek 10. vagy tempójúak legyenek és kotta nélkül adják elő a növendékek.

Az év végi vizsga anyaga Előképző 1-2.

5 gyermekdal vagy népdal kotta nélkül.

162

1. évfolyam

3 népdal és 2 könnyű előadási darab kotta nélkül.

2. évfolyam

1 skála, 1 népdal, 1 gyakorlat, 2 előadási darab kotta nélkül.

3. évfolyam

1 skála (tercekkel vagy hármashangzattal), 1 gyakorlat, 2 különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel.

4—6. évfolyamok

1 skála (tercek, hármashangzat és domináns négyeshangzat felbontásokkal) kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonátatétel ékesítésekkel, dallami díszítésekkel zongorakísérettel.

Továbképző évfolyamok

1 skála (tercek, hármashangzat és domináns négyeshangzat felbontásokkal) kotta nélkül, 2 etűd, 1 versenymű két tétele.

7—8. osztály 9—10. osztály

1 skála (tercek, hármashangzat és domináns négyeshangzat felbontásokkal) kotta nélkül, 1 etűd, 1 korabarokk vagy 20. századi mű egyik tétele.

A 6. és a 10. év végén a növendékek művészeti alapvizsgát és záróvizsgát tesznek. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait, követelményeit a rendeletek alapján a szaktanárok állítják össze. A vizsgák tananyagát a növendék képességei és a tantervben ajánlott anyag alapján jelöli ki a szaktanár. 8. Értékelési módok A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor hangversenyen vesznek részt, a tanév végén vizsgát tesznek. A vizsgák értékelése HEK-től osztályzattal: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) 9. Javaslatok A furulyaoktatáshoz Yamaha vagy más jó minőségű, lehetőleg barokk rendszerű hangszert alkalmazunk. 10. Feltételek A tanszak munkáját az igényeknek megfelelően a fa- és rézfúvós tanárok látják el. A növendékeknek saját hangszerrel kell rendelkezniük. Nagyobb kamarazene-csoportokhoz az iskola biztosítja a hangszereket (szopranínó- alt-, tenor-, basszusfurulya). A művészeti alapvizsga követelményei Művészeti alapvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Furulya főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc

163

A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán-vagy altfurulyán; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB14071), Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész (Schott) nehézségi szintjén. - Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello szonáták (EMB13476-7), Loeillet de Gant: Szonáták, op. 1 és op. 3 (EMB 13160-3), Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36 (Ricordi Nrl 3322300), Telemann: F-dúr szonáta (EMB 13542), kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos (Schott), 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok (EMB 14283) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólómű; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB 14071), J.v.Eyck: Der Fluyten Lusthof - Variációk (Amadeus), Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára (Hofmeister) nehézségi szintjén. - Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Telemann: C-dúr szonáta (EMB 13542), Veracini: a-moll szonáta (Peters), Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Furulya főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma

164

„A” tagozat - Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab; Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke (Schott), Winterfeld: Technische Studien, (Hofmeister), Telemann: Fantáziák (Bárenreiter), Eyck: Der Fluyten Lust-hof I-III. (Amadeus) nehézségi szintjén. - Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny). - Egy korabarokk, vagy XX. századi illetve kortárs mű, vagy tétel; Telemann: vagy Händel szonáták, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., (Bárenreiter), nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab; Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5. (Baroque Solo Book), Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III. (Amadeus), G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll (Bárenreiter), nehézségi szintjén. - Egy teljes szonáta vagy concerto. - Egy korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amely lehet kamaramű; Kráhmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.) (EMB 13405, Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő hangolású és minőségű hangszerek. Egy billentyűs hangszer. Egész alakot visszaadó tükör. Két vagy több állítható magasságú kottaállvány. Metronóm.

165

Fuvola tanterv

Tanszakunk teljes mértékben elfogadja, és egyetért a Művelődési Minisztérium által kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (1998) megújított, a Magyar Közlönyben közzétett (M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 8. szám 835) fuvola tantervvel, melyet felmenő rendszerben kell alkalmazni. Készítette: Szigeti-Benedek Gabriella Kiegészítések: 1. Funkciók és célok: A zenetanulási folyamat járuljon hozzá a zenét tanuló gyermek kreativitásának fejlesztéséhez, a gyermek zene iránti belső érzéseinek kifejezéséhez, és ez mindig igazodjon technikai felkészültségéhez. (A muzikális gyermek ötletei legyenek beépítve az órai munkába, bátorítsuk őket, hogy gondolkozzanak a művek hangulatán, színein, stb.) 2. Általános követelmények és feladatok: A tanulók már a kezdetektől vegyenek részt társas-zenélésben (duó, trió, kvartett, fuvolazenekar, stb.), mely fejleszti alkalmazkodóképességüket, figyelmük összpontosítását, valamint amennyiben a kamarazenélés vidám együttlétet jelent, a gyakorlást motiválja. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak: A fuvolatanulást az általános iskola 3. osztályától javasoljuk, de megfelelő fizikai adottságok meglétekor 2. osztályban is elkezdhető. Ennek hiányában piccolo-t, esetleg kanyarfejes fuvolát használunk. 4. Szakirányú feladatok: A zenetanulás alapfunkcióinak minél tökéletesebb elsajátítását tartjuk elsődleges szempontnak, mint a helyes légzés, helyes testtartás és szájtartás. (Az ilyen korban gyakori gerincproblémák folyamatos kiszűrése, gyógytornász segítségének igénybe vétele kiemelten fontos!) Alapvető fontosságú a pontos kottaolvasás, a tiszta intonáció, törekszünk a kiegyenlített, szép hangra, stílus-hű játékra. 5. Követelmények: A tananyag kiválasztásakor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, egyéni képességeit, előadási darabok választásakor igyekszünk több választási lehetőséget biztosítani, azokat bemutatni. 6. Felhasznált irodalom: A tanterv által javasolt anyagon kívül más művekből is válogatunk, figyelembe véve az egyre bővülő hangszerirodalmat, valamint esetenként más hangszerekre írt műveket is átdolgozunk fuvolára.

7. Beszámolók anyagai: A javasolt anyagon kívül más művekből is válogatunk, figyelembe véve a tanszak bő kottaanyagát. A különböző (helyi, és környékbeli) fesztiválokon a szóló szerepléseken kívül gyakran kamarazenével, vagy / és fuvolazenekarral is fellépünk. 8. Értékelési módok:

166

A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor koncert formájában történik a beszámoló, év végén bizottság előtt tesznek vizsgát. 9. Javaslatok: A fuvolatanuláshoz a hangszert az iskola biztosítja, de ösztönözzük a saját hangszer beszerzését, melynek kiválasztásában mindig segítséget nyújtunk. Törekszünk az adott árkategóriában létező legjobb hangszer beszerzésére.

10. Feltételek: A tanszak a fuvolacsalád következő fajtáival rendelkezik: fuvola, kanyarfuvola, piccolo. Modern kottapultok, teljes alakos tükör, jól megvilágított terem, metronom, hangológép, CD lejátszó könnyítik az oktatást, valamint rendelkezünk a koncertek, szereplések visszanézéséhez, elemzéséhez szükséges minden eszközzel. A hangszer tantervi programja a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. (2011) A hangszer tantervi programja a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. (2011) A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Fuvola főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56-85., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonátatétel; Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Platonov: 30 etűd 110., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 1/1-4. nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta tételpár; Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén. - Egy karakterdarab vagy kamaramű; Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés,

167

- intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Fuvola főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet (EMB 8593, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet (EMB 8514) nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Marcello: a-moll szonáta, (EMB 12534), Telemann: C-dúr szonáta (EMB 13535), Händel: F-dúr szonáta nehézségi szintjén. - Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű; Fauré: Siciliano (EMB 7583), Doppler: Berceuse (EMB 12350), Mező Imre: Szvit (EMB 3358), Szervánszky Endre: Szonatina (EMB 1372) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1-5., (EMB 8514) Andersen: 24 etűd fuvolára/1. (EMB 8520); Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény (EMB 12652) nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Händel: Hat szonáta (EMB 13404), egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén. - Egy XX. századi mű; Farkas: Bihari román táncok (EMB 958) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

168

- memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök - Jó minőségű és állapotú, lehetőség szerint sima fejrésszel ellátott tanuló-hangszerek. - Jól hangolt zongora, vagy pianínó. - Legalább 2 db állítható magasságú kottaállvány. - Teljes alakot visszaadó tükör. - Metronóm.

169

Klarinét-tanterv Ez a helyi tanterv a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. A tantervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998 mkm rendelet 2. melléklete) alapján állította össze a zeneiskola tanára, Pozsgainé Lados Katalin. 1. Funkciók és zenepedagógiai célok A zenetanulási folyamat adjon a tanuláshoz technikai segítséget, a kreatív önkifejezésben örömöt, fejlessze az esztétikai és zenei érzékenységet, a nevelésben formálja a személyiséget. Alapvető céljaink a következők: −


−


−


−


−


2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok A zenei műveltség megalapozása, a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének kifejlesztése. A tanulók már a korai tanulási folyamatban társas zenélésben vesznek részt (duó, trió). Szintén kiemelt feladatként kell kezelnünk városunk zenei életének színesítését: tehetséges növendékeink, kamaracsoportjaink fellépése különböző városi rendezvényeken, pl. kiállítás- megnyitókon, szociális otthonokban, óvodákban, egyéb kulturális rendezvényeken, különös tekintettel a növendékek saját iskolai programjain való szereplésére. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak: A klarinéton való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 3. osztályától javasoljuk. A továbbképző évfolyamok elvégzése után A továbbképző évfolyamokban a növendékek hangszeres technikai és zenei tudása között jelentős különbségek alakulhatnak ki, ezért ezen évfolyamok minőségi-zenei elvárásait összevontan tárgyaljuk. A növendékek zenetanulásának céljai is eltérőek, ezért a velük való foglalkozás is sokkal differenciáltabb illetve szabadabb lehet. Nagyobb szerep juthat pl. a tanulók önálló kezdeményezéseinek a darabok megválasztásában. A továbbképző évfolyamok sokrétűsége ellenére is vannak azonban általános érvényű követelmények: −

Legyen képes a növendék a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával.

−

Legyen képes a játszott zenei anyagban előforduló tempó- és karakterjelzések, valamint előadási utasítások minél pontosabb megvalósítására.

−


−


−


170

−


4. Szakirányú feladatok Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás alapfunkcióinak (helyes légzés és szájtartás, pontos kottaolvasás, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű játék) megtanulását. A zeneiskolai tanítás célja, hogy a zenét értő és érző figyelemmel hallgató embereket neveljen. Ehhez elengedhetetlen, hogy a növendékek zenei ízlésének formálására már a kezdeteknél hangsúlyt fektessen. Az előképző évfolyamok követelményei, feladatai a tantervben előírtakkal egyeznek meg. Az alapfok 1. évének végére alapkövetelmény, hogy a növendék törekedjen a jó minőségű, tisztán intonált, egészséges hang megszólaltatására. −

Legyen tudatában a szerkezeti tagolás fontosságának és a levegővételek helyének megválasztásánál, figyeljen is erre.

−

Ismerje a tenuto, legato és staccato játékmódot, és ha technikai felkészültsége megengedi, alkalmazza is ezeket.

−

A dinamikai jelzések közül a gyakorlatban is tudjon különbséget tenni a mezzoforte és a forte jelzések között.

−

A tudásszintjének megfelelő anyagot kotta nélkül is legyen képes zeneileg értelmesen, kifejezően előadni.

−

Ismerje az andante, moderato, allegretto tempójelzéseket.

A 2. osztály végére a minőségi-zenei elvárások az előzőekben említetteken túl a következők: −

Legyen tisztában a növendék az átkötés, felütés, súlytalan indítás fogalmával.

−

Tudatosan figyeljen a zene folyamatát érzékeltető előadásmódra.

−

Legyen képes a tanult művek egyszerű formai elemzésére: azonosság, hasonlóság,

−

különbözőség, periódus, kérdés-felelet viszony.

−

Társas zenélésben tudjon figyelni alapszinten kamarapartnerére az intonációt, tagolást, tempóváltozásokat illetően.


könnyebb díszítések elsajátítása (rövid és hosszú előke, paránytrilla),

−

újabb tempójelzések ismerete: largo, vivace,

−

a dinamikai határok kiszélesítése; crescendo, diminuendo,

−

a dinamikai árnyaltság intonációval való összefüggésének észbentartása,

−

a tempó és a karakter elképzelése a darab megszólalása előtt,

−

a hangok igényes indítása és befejezése.


az egyszerű hangnemi kitérés felismerése tanári segítséggel,

−

a tiszta intonáció állandósítása, valamint könnyed játékmód kialakítása,

−

újabb díszítések elsajátítása - trilla előkével és utókával,

−

a ritenuto és accelerando (lassítás és gyorsítás) gyakorlati alkalmazása,

−

egyszerűbb zenei formák ismerete (pl. rondó- és variációs forma).

Az 5-6. évfolyam követelményei, feladatai megegyeznek a tanterv feladataival, követelményeivel. A "B" tagozatra irányítható növendéknek kiemelkedő hangszeres adottságokkal kell rendelkeznie, beleértve a gyors felfogóképességet és kitartó szorgalmat is, amely képessé teszi arra, hogy a "B"

171

tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek megfeleljen. "B" tagozatra kerülni legkorábban az "A" tagozat 2. évfolyamának végén lehet, az iskolavezetés és a fúvós tanárok jelenlétében tett beszámoló (vizsga) alapján. A "B" tagozat feladatai az ismeretek és a hangszerkezelés területén megegyeznek az "A" tagozat feladataival, de az etűdök és előadási darabok száma és nehézségi foka a növendék felkészültségének megfelelően növelhető. A "B" tagozat különböző évfolyamaiban a tanulóhangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a hangszerkezelés biztonságában és az előadás zenei kifejezőerejében haladja meg az "A" tagozat szintjét. 5. Felhasznált irodalom Az iskolánkban használt tananyag A és B tagozaton valamint a továbbképző évfolyamok esetében megegyezik a fent említett tantervben jelzett irodalommal és műjegyzékkel. Lehetőség van továbbá a folyamatosan megjelenő egyéb kottaanyagból való válogatásra is. A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, a hangszeres és zenei felkészültséget. A 2. és a 3. évfolyamtól a kamarazenélés is előtérbe kerül, így élményszerűbbé válhat a hangszeres óra. Törekedjünk arra, hogy a mércét nem túl magasra téve a zenei előadásmód kotta- és stílushű, értelmesen tagolt, kifejező legyen. 6. A tanszak sajátosságai, céljai − A tanszak kialakítása, fejlesztése, növendéklétszám stabilizálása, − a hangszerek rendszeres karbantartása, javítása, − a kottatár gazdagítása. 7. Tananyag HEK: Kovács: Klarinétozni tanulok I. Népdalok, fülbemászó gyermekdalok gyakoroltatása. Gallai A.: A klarinétzene alapjai Klarinét ABC 1. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok I. Balassa-Berkes: Klarinétiskola I. Könnyű előadási darabok (Meizl) 2. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok I. Balassa-Berkes: Klarinétiskola I. 3. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok I. Balassa-Berkes: Klarinétiskola I. Kurkiewicz: Válogatott gyakorlatok I. 4. osztály: Kovács: Klarinétozni tanulok II. Balassa-Berkes: Klarinétiskola II. Kurkiewicz: Válogatott gyakorlatok II. Az 5-6. évfolyam tananyaga, az A, B tagozaton a 2. évfolyamtól a 6. évfolyamig és a továbbképző évfolyamok A, B tagozaton a 7., 8., 9., 10. évfolyamig a tantervben ajánlott tananyaggal, feladatokkal, követelményekkel egyezik meg. A kiegészítő tananyagok, előadási darabforrások, versenyművek, kamaraművek és egyéb zeneművek a tanterv ajánlata alapján választhatók. 8. A beszámoltatás módja, anyaga A 6. évfolyamot befejező tanulók, akik a továbbképző első évfolyamában kívánnak tovább haladni, alapvizsga letételére kötelezettek. A 10. évfolyam végén a növendékek művészeti záróvizsgát tesznek. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait, követelményeit a rendeletek alapján a szaktanárok állítják össze. A vizsgák tananyagát a növendék képességei és a tantervben ajánlott anyag alapján jelöli ki a szaktanár.

A beszámolók félévkor a) nyilvános tanszaki koncert formában, évvégén: b) vizsga formában történik. Évfolyam

Félév

Év vége

172

HEK 1, 2

2 népdal vagy gyermekdal kotta nélkül.

nép- és gyermekdal csokor kotta nélkül, 1 előadási darab zongorakísérettel.

1.


1 skála, 1 gyakorlat, 2 előadási darab — az egyik kotta nélkül zongorakísérettel.

2—4.

5—6.

Továbbképző 7., 8., 9., 10.

évfolyam


1 skála, 1 gyakorlat,

1 vagy 2 különböző stílusú előadási darab zongorakísérettel.

1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, zongorakísérettel.

2 különböző stílusú előadási darab, kamarazenei mű

egy etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, zongorakísérettel.

két különböző karakterű előadási darab lehetőleg kotta nélkül, zongorakísérettel.

9. Értékelési módok A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor hangversenyen vesznek részt, a tanév végén vizsgát tesznek. A vizsgák értékelése Osztályzattal: jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2) 10. Feltételek A klarinéttanuláshoz a hangszert biztosítja az iskola. Egyéni beszerzés esetén csak jó minőségű hangszer vásárlását javasoljuk. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A tantárgya és időtartama Klarinét főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű; Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól (EMB14300), Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. (EMB13291) nehézségi szintjén. - Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is; Dancla: Románc (Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár 39 EMB14406.), Weber: Sonatina Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár44 (EMB14406), Haydn: Szent Antal korál (200 év klarinétmuzsikája- Barokk- EMB 13971) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű; Perényi Éva: Klarinétetűdök 86-tól, (EMB 14300) Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75. (EMB 13291); Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén.

173

- Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is; Bármann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina (EMB 8291), Mendelssohn: Dal szöveg nélkül (Berkes: Előadási darabok klarinétra és zongorára II. kötetből a 9-es EMB 13972), Donizetti: Concertino II. tétel (Peters 8206), Kocsár Miklós: Ungaresca (EMB 5991) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Klarinét főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Két etűd, vagy technikai jellegű mű; Klosé: Karakterisztikus etűdök (Leduc 05963), Jean-Jean: Etűdök I. (Leduc) nehézségi szintjén; - Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű; Wagner: Adagio, Barát: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel (Peters), Niels Gade: Fantáziadarab op. 43., Draskóczy: Korondi táncok (EMB 12064); kamaraművek: Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára (EMB 8687) Stamitz: Kettősverseny (EMB 6046) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két etűd, vagy technikai jellegű mű; Klosé: Napi gyakorlatok (Leduc), Klosé: Karakterisztikus etűdök (Leduc), Jean-Jean: Etűdök I. (Leduc) nehézségi szintjén. - Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű; Danzi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert (Leduc), Weiner: Csűrdöngölő (EMB 8292), Dimler: B-dúr klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33 (Peters); kamaraművek: Kreutzer: Duók, Pleyel: Duók I-II. nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás,

174

- hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő minőségű hangszerek, fúvókák. Havonta és fejenként egy nád. Megfelelően hangolt zongora vagy pianínó. Teljes alakot visszaadó tükör. Metronóm.

175

Oboa-tanterv Ez a helyi tanterv a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. A tantervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet 2. melléklete) alapján állította össze a zeneiskola tanára, Pozsgainé Lados Katalin. 1. Funkciók és zenepedagógiai célok A zenetanulási folyamat adjon a tanuláshoz technikai segítséget, a kreatív önkifejezésben örömöt, fejlessze az esztétikai és zenei érzékenységet, a nevelésben formálja a személyiséget. Alapvető céljaink a következők: −


−


−


−


−


2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok A zenei műveltség megalapozása, a zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének kifejlesztése. A növendékek már a tanulás korai szakaszában társas zenélésben vesznek részt (duó, trió). Szintén kiemelt feladatként kell kezelnünk városunk zenei életének színesítését: tehetséges növendékeink, kamaracsoportjaink fellépése különböző városi rendezvényeken, pl. kiállításmegnyitókon, szociális otthonokban, óvodákban, egyéb kulturális rendezvényeken, különös tekintettel a növendékek saját iskolai programjain való szereplésére. 3. Képzési struktúrák, óraterv, tantárgyak: Az oboán való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 3. évfolyamától javasoljuk. A továbbképző évfolyamok elvégzése után A továbbképző évfolyamokban a növendékek hangszeres technikai és zenei tudása között jelentős különbségek alakulhatnak ki, ezért ezen évfolyamok minőségi-zenei elvárásait összevontan tárgyaljuk. A növendékek zenetanulásának céljai is eltérőek, ezért a velük való foglalkozás is sokkal differenciáltabb illetve szabadabb lehet. Nagyobb szerep juthat pl. a tanulók önálló kezdeményezéseinek a darabok megválasztásában. A továbbképző évfolyamok sokrétűsége ellenére is vannak azonban általános érvényű követelmények: −

Legyen képes a növendék a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával.

−

Legyen képes a játszott zenei anyagban előforduló tempó- és karakterjelzések, valamint előadási utasítások minél pontosabb megvalósítására.

−


−


−


176

−


4. Szakirányú feladatok Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás alapfunkcióinak (helyes légzés és szájtartás, pontos kottaolvasás, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű játék) megtanulását. A zeneiskolai tanítás célja, hogy a zenét értő és érző figyelemmel hallgató embereket neveljen. Ehhez elengedhetetlen, hogy a növendékek zenei ízlésének formálására már a kezdeteknél hangsúlyt fektessen. Az előképző 1-2. évfolyamának feladatai, követelményei a tantervben előírtakkal megegyeznek. A hangszeren való tanulás 1. évének végére alapkövetelmény, hogy a növendék törekedjen a jó minőségű, tisztán intonált, egészséges hang megszólaltatására. −

Legyen tudatában a szerkezeti tagolás fontosságának és a levegővételek helyének megválasztásánál, figyeljen is erre. − Ismerje a tenuto, legato és staccato játékmódot, és ha technikai felkészültsége megengedi, alkalmazza is ezeket. − A dinamikai jelzések közül a gyakorlatban is tudjon különbséget tenni a mezzoforte és a forte jelzések között. − A tudásszintjének megfelelő anyagot kotta nélkül is legyen képes zeneileg értelmesen, kifejezően előadni. − Ismerje az andante, moderato, allegretto tempójelzéseket. A 2. évfolyam végére a minőségi-zenei elvárások az előzőekben említetteken túl a következők: − Legyen tisztában a növendék az átkötés, felütés, súlytalan indítás fogalmával. − Tudatosan figyeljen a zene folyamatát érzékeltető előadásmódra. − Legyen képes a tanult művek egyszerű formai elemzésére: azonosság, hasonlóság, − különbözőség, periódus, kérdés-felelet viszony. − Társas zenélésben tudjon figyelni alapszinten kamarapartnerére az intonációt, tagolást, tempóváltozásokat illetően. A 3. évfolyam végére: − könnyebb díszítések elsajátítása (rövid és hosszú előke, paránytrilla), − újabb tempójelzések ismerete: largo, vivace, − a dinamikai határok kiszélesítése; crescendo, diminuendo, − a dinamikai árnyaltság intonációval való összefüggésének észbentartása, − a tempó és a karakter elképzelése a darab megszólalása előtt, − a hangok igényes indítása és befejezése. A 4. évfolyam végére: − az egyszerű hangnemi kitérés felismerése tanári segítséggel, − a tiszta intonáció állandósítása, valamint könnyed játékmód kialakítása, − újabb díszítések elsajátítása - trilla előkével és utókával, − a ritenuto és accelerando (lassítás és gyorsítás) gyakorlati alkalmazása, − egyszerűbb zenei formák ismerete (pl. rondó- és variációs forma). Az 5–6. évfolyam feladatai, követelményei megegyeznek a tanterv feladataival, követelményeivel A "B" tagozatra irányítható növendéknek kiemelkedő hangszeres adottságokkal kell rendelkeznie, beleértve a gyors felfogóképességet és kitartó szorgalmat is, amely képessé teszi arra, hogy a "B" tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek megfeleljen. "B" tagozatra kerülni legkorábban az "A" tagozat 1. évfolyamának végén lehet, az iskolavezetés és a fúvós tanárok jelenlétében tett beszámoló (vizsga) alapján. A "B" tagozat feladatai az ismeretek és a hangszerkezelés területén megegyeznek az "A" tagozat feladataival, de az etűdök és előadási darabok száma és nehézségi foka a növendék felkészültségének megfelelően növelhető. A "B" tagozat különböző évfolyamaiban a tanulóhangszeres játéka elsősorban hangminőségben, a hangszerkezelés biztonságában és az előadás zenei kifejezőerejében haladja meg az "A" tagozat szintjét. Évfolyamonként a tananyag és az év végi beszámoló anyag megegyezik a tantervben leírtakkal. 5. Felhasznált irodalom

177

Az iskolánkban használt tananyag A és B tagozaton valamint a továbbképző évfolyamok esetében megegyezik a fent említett tantervben jelzett irodalommal és műjegyzékkel. Lehetőség van továbbá a folyamatosan megjelenő egyéb kottaanyagból való válogatásra is. A tananyag összeállításánál és a darabok kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, a hangszeres és zenei felkészültséget. A 3. és a 4. évfolyamtól a kamarazenélés is előtérbe kerül, így élményszerűbbé válhat a hangszeres óra. Törekedjünk arra, hogy a mércét nem túl magasra téve a zenei előadásmód kotta- és stílushű, értelmesen tagolt, kifejező legyen. 6. A tanszak sajátosságai, céljai − A tanszak kialakítása, fejlesztése, növendéklétszám stabilizálása, − a hangszerek rendszeres karbantartása, javítása, − a kottatár gazdagítása. 7. Tananyag HEK 1-2.: Múnia Z.: Oboaiskola (válogatva) Meszlényi—Szélpál: Oboa-ABC (válogatva) Béres: Furulyaiskola I. (válogatva) 1. évfolyam Múnia Z.: Oboaiskola Meszlényi—Szélpál: Oboa-ABC Béres: Furulyaiskola I—II. Orosz gyűjtemény (Hresztomatija) I. 2. évfolyam Múnia Z.: Oboaiskola Hinke: Schule für die Oboe (válogatva) Sellner: Etűdök Oboamuzsika kezdőknek (Szeszler) Kamarazene kezdőknek Lengyel gyűjtemény I. (Snieckowsky: Etűdök) 3. évfolyam Hinke: Schule für die Oboe (válogatva) Sellner: Etűdök Múnia Z.: 33 etűd Pusecsnyikov: Válogatott etűdök Kerényi: 55 előadási darab oboára vagy más dallamhangszerre Oboamuzsika kezdőknek (Szeszler) Kamarazene kezdőknek Kocsár Miklós: Saltus Hungaricus I—II. tétel 4. évfolyam Sellner: Etűdök (folytatva) Wiedemann: 45 etűd (válogatva) Múnia Z.: 33 etűd Kerényi: 55 előadási darab oboára vagy más dallamhangszerre Hinke: Schule für die Oboe Händel: B-dúr concerto no. 2 Barokk táncok oboára és zongorára Az 5–6. évfolyam tananyaga a tantervben ajánlott tananyaggal megegyezik. A továbbképző A, B tagozat 7., 8., 9., 10. évfolyam tananyaga a tantervi tananyaggal megegyezik. A kiegészítő tananyagok, előadási darabforrások, versenyművek, kamaraművek és egyéb zeneművek a tanterv ajánlata alapján választhatók. 8. A beszámoltatás módja, anyaga A 6. évfolyamot befejező tanulók, akik a továbbképző első évfolyamában kívánnak tovább haladni, alapvizsga letételére kötelezettek. A 10. évfolyam végén a növendékek művészeti záróvizsgát tesznek. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait, követelményeit a rendeletek alapján a szaktanárok állítják össze. A vizsgák tananyagát a növendék képességei és a tantervben ajánlott anyag alapján jelöli ki a szaktanár. A beszámolók félévkor a) nyilvános tanszaki koncert formában, évvégén: b) vizsga formában történik. Évfolyam HEK 1-2.

Félév Év vége 2 népdal vagy gyermekdal kotta Nép- és gyermekdalcsokor kotta nélkül. nélkül,

178

1. évfolyam


2. évfolyam


3—4. évfolyam


5—6. évfolyam


Továbbképző évfolyamok 7—10. évfolyam

2 különböző stílusú előadási darab zongorakísérettel.

1 előadási darab zongora-kísérettel. 1 skála, 2 etűd, 1 előadási darab zongorakísérettel vagy kezdők esetén 3 dal. 1 skála, 2 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab lehetőleg kotta nélkül, zongorakísérettel. 1 skála terccel és hármashangzattal, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. 1 skála terccel és hármashangzattal, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel. 1 skála, 1 etűd, 2 különböző karakterű és tempójú előadási darab, zongorakísérettel.

9. Értékelési módok A tanulókat évi két alkalommal értékeljük, félévkor hangversenyen vesznek részt, a tanév végén vizsgát tesznek. A vizsgák értékelése Osztályzattal: jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2) 10. Feltételek Az oboatanuláshoz a hangszert biztosítja az iskola. Egyéni beszerzés esetén csak jó minőségű hangszer vásárlását javasoljuk. A művészeti alapvizsga követelményei Művészeti alapvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Oboa főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd; Sellner: Etűdök (EMB 12002), Pusecsnyikov (Musica Rara), Snieczkovsky: Etűdök I. (PWM 6209), Hinke: Skálaetűdök (Peters), Degen (Supraphon), Beekum (HU 3795), Munia: 33 etűd, Munia-Lénárd: 44 válogatott etűd, (Eötvös József Könyvkiadó), valamint a Wiedemann: 45 etűd (Breitkopf) nehézségi szintjén. - Két előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű is; Corelli-Barbirolli: F-dúr concerto (Boosey&Hawkes), Händel: Ária és Rondinella (EMB 6925), Geminiani: e-moll szonáta, Sosztakovics: Románc nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd; Hinke: Skálaetűdök (Peters), Degen (Supraphon), Pusecsnyikov (Musica Rara), Snieczkowsky I-II .(PWM 6209), Beekum (HU 3795), Munia: 33 etűd, Munia-Lénárd: 44 válogatott etűd, (Eötvös József Könyvkiadó), a Wiedemann: 45 etűd (Breitkopf) nehézségi szintjén.

179

- Két előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű is, pl. egy barokk mű lassú és gyors tétele, vagy egy barokk tétel és egy karakterdarab; Corelli: Barbirolli: F-dúr concerto, Händel: Ária és Rondinella (EMB 6925), Telemann: c-moll szonáta, Albinoni: B-dúr concerto: II-III. t., Cimarosa: Oboaverseny, Head: Gavotte, Presto, Elégikus tánc, Vivaldi: C-dúr oboaverseny - kis C-dúr P.V. 44-F. VII. no. 4/1. t. (EMB 5659) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Oboa főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab vagy technikai jellegű mű; Ferling: 48 etűd (Hofmeister, Universall), Nazarov: 27 etűd oboára, Lamotte: 18 etűd, Schmidt: I-II., Luft: 24 etűd oboára (Peters), Kerényi Sándor: 22 etűd (Flaccus) oboára nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta, vagy koncert-tételpár, vagy egy karakterdarab és egy kamarazenei mű; Donizetti: Szonáta, Telemann: a-moll szonáta (Leduc), Telemann: g-moll szonáta (Breitkopf), Vivaldi: d-moll concerto, Vivaldi: a-moll concerto (EMB 7060), Marcello: d-moll concerto, Bartók: Három csíkmegyei népdal (EMB 2467), Gaál: Szonatina, Rösler-Rosetti: F-dúr concerto I., Nielsen: Románc és Humoreszk, Glinka: Ária és Rondo, Cimarosa: Oboaverseny (Boosey& Hawkes) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab vagy technikai jellegű mű; Ferling: 48 etűd (Hofmeister, Universall), Nazarov: 27 etűd oboára, Lamotte: 18 etűd, Schmidt: I-II., Luft: 24 etűd oboára (Peters), Kerényi Sándor: 22 etűd (Flaccus) Ferling: 18 gyakorlat, Paessler: 6 capricco, oboára nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta, vagy koncert-tétel pár, vagy egy karakterdarab és egy kamarazenei mű; Schumann: 3 románc (EMB 12841), Bellini: Concertino, Dubois: Középkori ballada (Leduc), Bozza: Conte pastorale (Leduc), Haydn: C-dúr oboaverseny (Breitkopf), Weber: Concertino, Hummel: Bevezetés, Téma és variációk, Ránki: Don Quijote et Dulcinea (EMB 3490), Händel: cmoll szonáta (Leduc), Händel: g-moll szonáta (Peters, Leduc), Hindemith: Szonáta nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani.

180

A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű és állapotú tanulóhangszerek. Kész nád (havonta, tanulónként 1 db). Jól hangolt zongora. Legalább 2 db állítható magasságú kottaállvány. Teljes alakot visszaadó tükör. Metronóm.

181

RÉZFÚVÓS TANSZAK Tanszakunk teljes mértékben elfogadja, és egyetért a Művelődési Minisztérium által kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet) megújított, a Magyar Közlönyben közzétett (M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 8. szám) tantervvel. Rácz Tamás TROMBITA A trombitatanítás feladatai: - a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal - a trombita történetét, - a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, - a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét, - a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét - a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, - a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, - a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló - hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, - hangszeres adottságait, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat - rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, - a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, - a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát,

182

- a hangszere irodalmát a tanult anyag alapján - a dúr és moll hangnemeket 4 #, 4 b előjegyzésig, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, - az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, csak fúvókával, hangszerrel, - az előírt hangterjedelmen belül g2-ig kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - a tanult darabok stílushű megszólaltatására, - folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, - skálázni egy oktávon keresztül 4# 4 b-ig. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) Ismerje a tanuló - a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig. Legyen képes - az előírt hangterjedelemben belül (b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - az állóképesség növelésére, - árnyaltabb zenei megformálásokra. Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Trombita főtárgy „A” tagozat: minimum 8 perc „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65. (EMB13492), Clodomir: Petits exercices 1-21. (Leduc), nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./66-74. (EMB13492), Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53. (EMB13492), Clodomir: Petitsexercices 1-29. Leduc, nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele; Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta nehézségi szintjén. - Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab; Balay: Andantéét allegro, Bogár: Lés II. Concertino nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése

183

- megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, - a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a tanuló - az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, - a játszott művek hangterjedelmén belül kiegyenlített és kifejező hang elérésére, - a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - önálló hangolásra, - a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, - az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Ismerje a tanuló - az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 6 képletben. Művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Trombita főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd; Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22-70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Árban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is; Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barát: Fantázia (Leduc), Gedicke: Koncertetűd; kamaraművek: Borst: Trombitaduók (EMB 6870), Mező Imre: Variációk (EMB 4687), Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió (EMB 6819), Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

184

„B” tagozat - Egy skála másfél oktávon, öt képlettel. - Egy etűd; Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22-70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV, VI., és Árban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele; Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Corelli: emoll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto nehézségi szintjén. - Egy más stílusú előadási darab Bozza: Capricco (Leduc) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő minőségű, trombiták, tartozékokkal (tok, fúvóka). Jól felhangolt zongora (pianínó). Legalább 2 db, állítható magasságú kottaállvány Metronóm Lehetőleg a teljes alakot visszaadó tükör. Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében.

185

KÜRT A kürttanítás célja feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) - a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, - a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot, - differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes ujjtechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, - könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával, - hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló - a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit, - ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban. Legyen képes

186

- Egy kantiléna, - Egy gyakorlat, - Egy darab, vagy tétel előadására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak: - egy skála a tanuló meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben), - egy kantiléna, - két etűd, - egy előadási darab - ajánlott: J. Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával), L. V. Beethoven: Románc, J. Concone: Téma és variáció, vagy ehhez hasonló nehézségű darab - előadására kotta nélkül A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kürt főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy kantiléna; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola 11/31., 11/47., 11/52., 11/73. (EMB13370) nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű etűd; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola 11/9., 11/15., 11/16., 11/37., 11/42., 11/68., 11/90. (EMB13370) nehézségi szintjén. Az egyik etűd helyett lehet kamaramű is Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. gyűjteményéből G. F. Händel: Sándor-ünnep nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. Händel: Bourrée (Z6902), Mező I: Tánc, F. Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála különböző képletekkel, a meglévő hangterjedelemben. - Egy kantiléna; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola 11/110., 11/116., 11/142., 11/155. (EMB13370). nehézségi szintjén. - Két etűd; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola 11/119., 11/150., 11/167., 11/209. (EMB13370). nehézségi szintjén; az egyik etűd helyett lehet kamaramű is. - Egy előadási darab; L. V. Beethoven: Románc, J. Loeillet: Szonáta, J. S. kroup: B-dúr koncert, A. Frehse: Andante, Székely: Szonatina II-III. tétel (EMB5990) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

187

- memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására, - C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával, - életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon, - az előadási darabokat fejből játszani, - technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, - igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni. Rendelkezzék - a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel, - koncentrálóképességgel, - lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani, - az ajaktrilla megvalósítására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kürt főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II (EMB 13370) 11/110., 11/161., 11/203. nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, ill. versenymű, vagy szonáta lassú és gyors tétele; az egyik előadási darab helyett kamaramű játszható; Schubert: Szerenád, Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny (Breitkopf), Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina (EMB 5990 kötetben), Szervánszky: Kis szvit (EMB 5990 kötetben) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

188

„B” tagozat - Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II (EMB 13370) 11/136., 11/187. nehézségi szintjén. - Egy etűd; Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II (EMB 13370) 11/182., 11/193., 11/210. nehézségi szintjén. - Egy kamaramű; Mozart-kürtduók (Hofmeister), Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok - fúvósötös (EMB 14056) - nehézségi szintjén. - Egy előadási darab, vagy 2 különböző karakterű tétel zongorakísérettel; Bogár: Változó felhők, Zempléni: Rapszódia nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő számú, jó minőségű hangszeres tartozék. Jól felhangolt zongora (pianínó). Legalább 2 db kottatartó. Metronóm. Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében.

189

HARSONA-TENORKÜRT-BARITONKÜRT A harsona és rokon hangszerei, a tenorkürt- és a baritonkürt-tanítás szakirányú feladatai A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 8-9 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását és csak a tanulmányok során, amikor erre alkalmassá válik, tér át a harsona tanulására. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában a továbbtanulást megelőző két évben elegendő a harsonatanulást megkezdeni a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai: - ismertesse meg a tanulóval (életkoruknak megfelelő szinten) a hangszerek lehetőségeit, irodalmát; történetét, akusztikai sajátosságait, az irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező zenei hangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes kartechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, - a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: - fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, - csak fúvókával, - hangszerrel, - mindezek ellenőrzése fúvóka karikával, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló - a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

190

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, - sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókakezelést, - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, - ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, - két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat - egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Ária című mű nehézségi szintjén). Legyen képes - a használt hangterjedelmen belül kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - az állóképesség növelésére - árnyaltabb zenei megformálásra. Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Harsona-tenorkürt-baritonkürt főtárgy „A” tagozat: minimum 8 perc „B” tagozat: minimum 10 perc Harsona „A” tagozat - Egy dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzá tartozó hármashangzat-felbontással. - Egy etűd; Steiner: Harsona-ABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto (EMB Z 14144) nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMBZ 13114) F. Schubert: Bölcsődal 20., L. Mozart: Trombitaszó 22., Anonymus: Hornpipe 24., H. Purcell: Induló 26., Corelli: Gavotta 28., Rimsky-Korsakov: Mazurka 35., vagy hasonló nehézségű előadási darabok. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl.: hármashangzat-felbontás, tercmenet).

191

- Egy etűd; Makovecz: Válogatott etűdök harsonára (EMB Z 14143) I./4. Poco Allegro, 6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMBZ 13114) J.S. Bach: Menüett 27., Nagy Olivér: Chorea Hungarica 31., G. Giordani: Arietta 33., G. B. Pergolesi: Ária 34., Bogár István: 4 bagatell 36.; Hasse: Két tánc a Repertoire album gordonkára és zongorára c. gyűjteményből (EMB Z 5958), Marcello szonátatételek a 6 szonáta gordonkára és basso continuóra c. kötetből (EMB Z 13547), vagy hasonló nehézségű előadási darabok. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Tenorkürt „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. (EMB12657) nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMB13114). Schubert: Bölcsődal 20., L. Mozart: Trombitaszó 22., Anonymus: Hornpipe 24., H. Purcell: Induló 26., Corelli: Gavotta 28., Rimsky-Korsakov: Mazurka 35., vagy hasonló nehézségű előadási darabok. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála három képlettel. - Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. (EMB12657) Clodomir: Etűdök III. nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMB13114), J. S. Bach: Menüett 27., Nagy Olivér: Chorea Hungarica 31. G.Giordani: Arietta 33., G.B.Pergolesi: Aria 34., Bogár István: 4 bagatell 36.; Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Baritonkürt „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. (EMB12657) nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c, gyűjteményből (EMB13114) F. Schubert: Bölcsődal 20., L. Mozart: Trombitaszó 22., Anonymus: Hornpipe 24., H. Purcell: Induló 26., Corelli: Gavotta 28., Rimsky-Korsakov: Mazurka 35., vagy hasonló nehézségű előadási darabok. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála három képlettel. - Egy etűd; Steiner: Bariton-ABC (EMB14284) 70-86; Perényi: 347 etűd harsonára (EMB 14452) 130-137. nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Ujfalusi-Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMB13114) J. S. Bach: Menüett 27., Nagy Olivér: Chorea Hungarica 31., G. Giordani: Arietta 33., G. B. Pergolesi: Aria 34., Bogár István: 4 bagatell 36.; Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás,

192

- hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. A tanuló ismerjen különböző - díszítéseket, - trillákat, - előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje - hangszere múltját, irodalmát, - a kiművelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes - minden regiszterben kiművelt hang megszólaltatására, - biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, - jó legato-technikára, - dupla- és triplanyelv alkalmazására Művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Harsona-Tenorkürt-Baritonkürt főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc Harsona A vizsga tartalma „A” tagozat

193

- Egy etűd; Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: (EMB14143) 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható); Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I. EMB14143: 33-35., 37., 38., 44., 46-50. gyakorlatok nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors). - Egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Tenorkürt A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel - Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. (EMB13493) 1-30. nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab; Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel - Egy etűd Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. (EMB13493) 30-53. nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors). - Egy más stílusú előadási darab. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Baritonkürt A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel - Egy etűd; Kopprasch: Technikai etűdök I füzet (Hofmeister) nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab; Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel.

194

- Két etűd; (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) Kopprasch: Technikai etűdök 7-22.1 füzet (Hofmeister), Perényi: 347 etűd harsonára 250-270 (EMB14452); Bordogni: Vocalises nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors). - Egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációkés díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő mennyiségű és minőségű hangszer. Jó minőségű zongora, vagy pianínó. Lehetőleg teljes alakot visszaadó tükör. Metronóm. Legalább 2 darab állítható magasságú kottatartó.

Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében.

195

TUBA A tubatanítás célja feladatai: - a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása - kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása, - a zenei hallás átfogó fejlesztése, - zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal - a tuba történetét, legalább elméletben a különböző hangolású hangszereket - a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, - a hangszer irodalmát, a hangszer zenekari-, kamarazenei- és szóló-irodalmának legalább a tananyagban megjelenő részét, - a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, - a segédfogásokat, alkalmazásuk lehetőségeit a tiszta intonáció és az előforduló díszítések könnyebb megvalósítása érdekében, - a tuba hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, - a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás - didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti - szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló - hallását, belső hallását, intonációs képességét, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat - a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, szinten tartására és javítására - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt és stílusos előadásra, - a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására. - társas muzsikálásra. Fejlessze és ellenőrizze a különböző funkcionális készségek kialakítását - a helyes légzést intenzív légzésfejlesztő gyakorlatokkal (hangszerrel és hangszer nélkül); - a szájizomzatot Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot, - a rokon rézfúvós hangszereket,

196

- a tuba szerkezeti felépítését, és felhangrendszerét a tanult hangterjedelemben (lehetőleg a 10. felhangig), alkalmazási területeit, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a tanuló - ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására, - különböző artikulációs előírások (tenuto, staccato, legato, marcato) és játékmódok megvalósítására, - a zenei mondanivaló megformálására - az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására, - a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására, - a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására, - az előadási darabok kotta nélküli játszására, - a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására, - a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására, - a hangszer önálló behangolására, - a hangszer szakszerű karbantartására. - skálázni 4# - 4b előjegyzésig A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) Legyen képes - az tanult anyagban előforduló hangterjedelmen belül kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - az állóképesség növelésére, - árnyaltabb zenei megformálásokra. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Tuba főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy skála legalább három variációval. - Egy gyakorlat; Kietzer: I. kötet (Zimmermann), Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; F. Schubert: Bölcsődal (EMB13114) (169), H. Purcell: Rigaudon (166) nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála dúr és moll változata, legalább három variációval. - Egy gyakorlat; Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola 1 kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén.

197

- Egy előadási darab; Vivaldi: Tél, Händel: Bourrée, Corelli: Sarabande és Gavotte nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje meg a tanuló - a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait - a tuba irodalmát, - a zeneirodalom híres tubaszólóit. Legyen képes a tanuló - a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására, - a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt, - az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni, - a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására, - tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra, - az önálló munkára. Tudja alkalmazni a tanuló - a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait, - a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, - helyes test- és hangszertartásra, - a tudatos légzéstechnika alkalmazására. - a tanár útmutatásai alapján a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.) - játékában a hangindítás, hangelválasztás és hangbefejezés a stílus és a zenei karakter megkívánta különböző módjait, - árnyaltabb artikulációra (portato, sfz, martellato), - a tananyagban szereplő és előadott művekhez szükséges mértékű virtuozitásra. Tudjon kontra F és f között - kiegyenlítetten, - különböző dinamikai árnyalatokkal, - tiszta intonációval, - megfelelő nyelvtechnikával játszani.

198

- ismerje az alapvető díszítéseket (trilla, mordent, előke), - alapszinten a dupla- és tripla nyelv-technikát, - ismerje fel alkalmazásának lehetőségét a zenekari, a kamarazenei és a szóló művekben. Művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Tuba főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy skála, legalább 3 képlettel, - Egy etűd; Kietzer: Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet (Ed. Simonffy) 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén. - Két előadási darab; G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén vagy egy könnyebb barokk szonáta két tétele és egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála, legalább 4 képlettel, mely szekvenciát is tartalmaz - Egy gyakorlat; Kietzer: Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet (Ed. Simonffy) 291,297 Kopprasch: I. kötet: (Hofmeister FH6045) 3., 8., gyakorlatok nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele; B. Marcello: F-dúr szonáta, C-dúr szonáta nehézségi szintjén. - Egy, az előbbitől eltérő stílusú darab; Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök A tanulók létszámának megfelelő, jó minőségű hangszer. Jól hangolt zongora. Egész alakot visszaadó tükör Minimum 2 darab kottaállvány. Metronóm Beszámolás módja: Félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén zártkörű vizsga, vizsgabizottság jelenlétében.

199

AKKORDIKUS TANSZAK Gitár Ez a helyi tanterv a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. A tantervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet 2.melléklete) alapján állította össze a zeneiskola tanára, László Béla. Az alapfokú művészetoktatás „klasszikus gitár” tantárgyának hangszere a hat húros, nylonhúrozású, hagyományos akusztikus gitár. A gitártanítás céljai, feladatai Tanítsa meg: – A gitár részeit, felépítését, akusztikai sajátosságait. – A gitár különböző behangolási módjait. – A gitárjáték alapvető technikai elemeit: apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok fekvésváltás, kötések, barré, valamint a tompítás különféle lehetőségei jobb– és bal kézzel egyaránt. – A gitárirodalomban előforduló egyéb effektusok: üveghang (flageolett), glissando, tompított pengetés (etouffe), rasgueado, ütés, dobolás (tamb.) kivitelezését. – A legato, tenuto, portato, staccato játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását. – A játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését. – A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait. – A gitár, mint kisérőhangszer lehetőségeit: a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. – A hangszer karbantartási feladatok elvégzését. Alakítsa ki és tudatosítsa az alábbiakat: – Helyes test–, hangszer– és kéztartás. – Laza kar– és ujjtechnika. – A két kéz pontosan összehangolt mozgása. – Helyes fogástechnika, differenciált pengetés. – Összességében könnyed hangszerkezelés. Gyakoroltasson rendszeresen: – Az adott technikai elem tanításának megfelelő mechanikus ujjgyakorlatokat, mozdulatsorokat. – Az elméleti ismeretekkel összhangban hangsorokat, skálákat, különböző pengetési– és ritmusvariációkkal is. – Arpeggio gyakorlatokat. – A felmerülő technikai problémának megfelelő etűdöket. Ösztönözze a tanulókat: – Játéktechnikájuk folyamatos fejlesztésére, gondozására, ezen belül kiemelten a szép gitárhangszín kialakítására. – Céltudatos gyakorlási módszer kialakítására. – A rendszeres társas muzsikálásra. Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A tanuló ismerkedjen meg – életkorának megfelelő szinten – a gitár részeivel és felépítésével. – Vonalak, vonalközök számozása, violinkulcs. – Ütemvonal, kettősvonal, ismétlőjel. 2/4–es, 3/4–es, 4/4–es ütem. – Hangértékek és szünetjelek: egész, fél, negyed, nyolcad. – A megtanult törzshangok ábécés nevei. – A húrok számozásának, valamint a jobb és balkéz ujjazatának megismerése a tanult zenei anyaggal párhuzamosan. A hangszerkezelés fejlesztése – A helyes testtartás, hangszertartás és kéztartás kialakítása.

200

– A szabad és a ráhúzott pengetés (tirando, apoyando) megtanítása üres húrokon, továbbá az arpeggio pengetés p–i–m–a ujjakkal. – Szünetek játéka az üres húrok tompításával. (Bal, majd jobb kézzel.) – Törzshangok megtanítása az első fekvésben. Ajánlott tananyag Puskás T.: Gitáriskola Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola I. J. A. Muro: Basic Pieces (tanár-diák duók) Szendrey–Karper L.: 50 magyar népdal Követelmények Kétféle ritmusértéket (negyedet, nyolcadot) tartalmazó egyszólamú gyermekdalok és egyszerű népdalok játéka legalább pentaton, pentachord hangterjedelemben. Olyan könnyű gyakorlatok elsajátítása, melyekben gyakran fordulnak elő üres húrok. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Két népdal, illetve gyermekdal, - Egy könnyű etűd, vagy előadási darab, melyben gyakran fordulnak elő üres húrok. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A tanuló ismerkedjen meg – életkorának megfelelő szinten– a gitár részeivel és felépítésével. – Vonalak, vonalközök számozása, violinkulcs. – Ütemvonal, kettősvonal, ismétlőjel. 2/4–es, 3/4–es, 4/4–es ütem. – Hangértékek és szünetjelek: egész, fél, negyed, nyolcad. – Forte és piano. – Az ütemhangsúly. – A megtanult törzshangok ábécés nevei. – A húrok számozásának, valamint a jobb és balkéz ujjazatának megismerése a tanult zenei anyaggal párhuzamosan. A hangszerkezelés fejlesztése – A helyes testtartás, hangszertartás és kéztartás kialakítása. – A szabad és a ráhúzott pengetés (tirando, apoyando) megtanítása üres húrokon, továbbá az arpeggio pengetés p–i–m–a ujjakkal. – Ostinato és dudabasszus kiséret – Szünetek játéka az üres húrok tompításával. (Bal, majd jobb kézzel.) – Törzshangok megtanítása az első fekvésben. – Hangos–halk játék. Hangsúlyos hang játéka. – A többszólamúság lehetőség szerinti megtanítása együttpengetés nélkül. Ajánlott tananyag Puskás T.: Gitáriskola Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola I. J. A. Muro: Basic Pieces (tanár-diák duók) Szendrey–Karper L.: 50 magyar népdal Követelmények Kétféle ritmusértéket (negyedet, nyolcadot) tartalmazó egyszólamú gyermekdalok és egyszerű népdalok játéka legalább pentaton, pentachord, hexachord hangterjedelemben. Népdalfeldolgozások ostinato, vagy dudabasszus kisérettel. Olyan könnyű darabok elsajátítása, melyekben gyakran fordulnak elő üres húrok. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Két népdal, illetve gyermekdal, - Két etűd, vagy előadási darab, melyben gyakran fordulnak elő üres húrok. Alapfokú évfolyamok „A” tagozat 1. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A tanuló ismerkedjen meg a gitár részeivel és felépítésével.

201

– Vonalak, vonalközök számozása, violinkulcs. – Ütemvonal, kettősvonal, ismétlőjel. 2/4–es, 3/4–es, 4/4–es ütem. – Hangértékek és szünetjelek: egész, fél, negyed, nyolcad. – Pontozott hangok, nyújtott és éles ritmus. – Primo–secondo, Da Capo al Fine. – A dinamika fogalma. Forte, mezzoforte és piano. – Az ütemhangsúly. – A megtanult hangok ábécés nevei, előjegyzések, módosított hangok. – Kis– és nagyszekund. – A húrok számozásának, valamint a jobb és balkéz ujjazatának megismerése a tanult zenei anyaggal párhuzamosan. A hangszerkezelés fejlesztése – A helyes testtartás, hangszertartás és kéztartás kialakítása, stabilizálása – A szabad és a ráhúzott pengetés (tirando, apoyando) megtanítása, továbbá az arpeggio pengetés p–i–m–a ujjakkal. – A többszólamúság megtanítása együttpengetés nélkül, majd együttpengetéssel. – Együttpengetés két ujjal, különböző variációkban. – Kétszólamú dallam–kiséret játék együttpengetéssel – Szünetek játéka az üres húrok tompításával. – Törzshangok megtanítása az első fekvésben. – Előjegyzés nélküli modális hangsorok játéka az első fekvésben. – Módosított hangok tanulása a zenei anyagnak megfelelően. C–dúr, G–dúr, F–dúr, a–moll, e– moll, d–moll hangsorok játéka az első fekvésben. – Tanítsuk meg a zenei nyitás–zárás és a helyes hangsúlyok alkalmazását. Dinamikai váltás tanítása. Ajánlott tananyag Puskás T.: Gitáriskola Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola I. II. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok I. Szendrey–Karper L.: 50 magyar népdal Fodor – Marnitz – Vass: Gitáros képeskönyv J. A. Muro: Basic Pieces (tanár-diák duók) Követelmények Egyszólamú népdalok eljátszása p, illetve i–m–a ujjakkal, tirando, vagy apoyando, váltott pengetéssel. Könnyű kétszólamú népdalfeldolgozások és előadási darabok együttpengetéssel. A többszólamúság megjelenésével – az egész tanulási folyamatban – ügyeljünk a gondos szólamvezetésre a ritmusértékek szólamonkénti pontos betartásával. Könnyű arpeggio pengetésű etűdök, előadási darabok sok üres húrral. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy magyar népdal, – Egy etűd, melyben megtalálható az arpeggio valamilyen formája, - Két előadási darab, melyben megvalósul az együttpengetéses kétszólamúság. 2. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Tanítsuk meg a darabokban előforduló új ütembeosztásokat (3/8, 6/8) – A darabokban előforduló hangnemek ismerete. – Ismerje a tanuló a tizenhatod értékű hangot és szünetjelet, a pontozott nyolcadértéket, a triolát és a szinkópát. – Fontos a tanult darabok szerkezeti (formai) elemzése. A hangszerkezelés fejlesztése – Játsszon a tanuló kétoktávos F– és G–dúr skálát az első fekvésben. – Gyakoroltassunk egy–egy húron kromatikus ujjgyakorlatokat. – A második fekvés és az egyszerű fekvésváltás megismerése. – A kettősfogások gyakorlása, fejlesztése. – Az együttpengetés és az arpeggio továbbfejlesztése könnyű kétszólamú darabokban. – Kezdjük el az artikuláció tanítását és alkalmazását a művekben.

202

– Tanítsuk meg és alkalmazzuk a hangszínváltást. – Tanítsuk meg a természetes üveghangokat a XII. érintőnél. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola II., III. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok II., III. Fodor–Marnitz–Vass: Gitáros képeskönyv Követelmények Könnyű kétszólamú darabok eljátszása. Az arpeggio pengetés egyszerű darabokban (pl. Carulli, Carcassi, Sor). Lapról játék az előző év nehézségi szintjén. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző jellegű darab. 3. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Ismerje meg a tanuló a gitár rövid történetét. – A darabokban előforduló hangnemek ismerete. – A darabokban előforduló összetettebb ritmusképletek ismerete. – A dúr és moll hármashangzat felépítése. A hangszerkezelés fejlesztése – A scordatura használatának bevezetése; folytatása a további években. – Tanítsuk meg az ötödik fekvés hangjait. – Játszassuk a kétoktávos G–dúr skálát második fekvésben és a C–dúr skálát ötödik fekvésben, harmadik húrról indítva. – Tanítsuk meg és gyakoroltassuk a legegyszerűbb kötéseket bal kézzel (elpengetés, ráütés), és alkalmazni könnyű darabokban. – Fontos a hármasfogások tanítása és gyakorlása. – Tanítsuk meg a kisbarrét 2, majd 3 húron. – Tanítsunk egyszerű mechanikus ujjgyakorlatokat ismétlődő mozgásokkal. – Tanítsuk meg a természetes üveghangokat az V. és VII. érintőknél. – Fontos a sul ponticello és sul tasto játék, továbbá a dinamikai árnyalás (crescendo, diminuendo) megvalósítása. – Kezdjük el a nem kívánt hangösszecsengések tompítását, kezdetben a domináns–tonika zárlatokban. (Pld. üres húron E–A, A–D) – Balkéz fogás–sémával összekapcsolt arpeggio gyakorlatok tanítása és játéka az ötödik fekvésig. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola III., IV. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok II.–IV. Fodor–Marnitz–Vass: Gitáros képeskönyv Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) Követelmények Egy adott technikai problémát feldolgozó etűd megvalósítása (pl. kötés, kisbarré). Az első fekvés összekapcsolása más fekvésekkel egy mérsékelt tempójú etűdben, vagy előadási darabban. Könnyű tánctétel jellegzetességeinek megvalósítása. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, – Három különböző jellegű előadási darab. 4. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A modális hangsorok ismerete. Egyszerű harmóniai elemzés a tanár irányításával. – A dominánsszeptim–akkord megismerése. A hangszerkezelés fejlesztése – Kezdjük el a prím és oktávhangolás tanítását üveghangokkal. – Tanítsuk meg az hetedik fekvés hangjait.

203

– Kötések továbbfejlesztése (elpengetés, ráütés), és alkalmazása a darabokban. Játszani kell könnyű ékesítéseket is (pl. előke). – Négyesfogások bevezetése. – A barré továbbfejlesztése. Akkord fogások kis/tört barréval. – Vibrato megtanítása. – Tanítsuk meg a kétoktávos fekvésváltásos C–dúr skálát. Transzponáltassuk a G–dúr skálát a hetedik fekvésig. – Folytassuk a nem kívánt hangösszecsengések tompításának tanítását. – Balkéz fogás–sémával összekapcsolt arpeggio gyakorlatok továbbfejlesztése a hetedik fekvésig. – Tört–akkord játék megtanítása. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola III.– V. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok IV.–VI. Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) F. Sor Op. 31.–35. Puskás: Klasszikus etűdök gitárra Kováts: Könnyű darabok gitártanulóknak Brouwer: Etűdök I–V. Követelmények Reneszánsz, barokk tánctételek és klasszikus darabok stílusos megszólaltatása. Terjedelmesebb etűd megtanulása. Rövid, könnyű XX. századi vagy kortárs darabok megtanulása. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző stílusú előadási darab. 5. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Hangszertörténeti ismeretek gyarapítása. – Harmóniai elemzés az évfolyamnak megfelelő elméleti ismeretek alapján, a tanár irányításával. – Beszélgetés a romantikus és a XX. századi zenéről a tanult darabok alapján. A hangszerkezelés fejlesztése – Tanítsuk meg a kilencedik fekvés hangjait. – Kötéses díszítések továbbfejlesztése. – Gyakoroltassuk a kromatikus skálákat és hétfokú hangsorokat egy húron, fekvésváltással. – Mechanikus kézügyesítők folyamatos gyakorlása. – Kezdjük el a 6 húros nagybarré tanítását. – A tört–akkord játék továbbfejlesztése. – Folytassuk a nem kívánt hangösszecsengések tompításának tanítását a balkéz bevonásával is. – Balkéz fogás–sémával összekapcsolt arpeggio gyakorlatok továbbfejlesztése a kilencedik fekvésig. – Lényeges az ujjrendezés alapelveinek rendszeres megbeszélése. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola IV.– V. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok V.–VIII. Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) F. Sor Op. 31.–35. Puskás: Klasszikus etűdök gitárra Aguado: Etűdök I. Marschner, Mertz, Paganini és Tarrega könnyebb darabjai. Kováts: Könnyű darabok gitártanulóknak Brouwer: Etűdök VI.–X. Bartók–Szendrey: Gyermekeknek–ből könnyebb tételek. A Musica per Chitarra sorozat kiadványaiból az évfolyam nehézségi szintjének megfelelően válogatva. Követelmények Mérsékelt tempójú etűd, amely magasabb fekvéseket is érint.

204

Klasszikus tánctételek (pld. Sor Walzerek) előadása. Romantikus, (pld. Marschner: Bagatell) és XX. századi, vagy kortárs darabok (Pld. Brouwer Etűd VI–X.) eljátszása. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik romantikus, XX. századi, vagy kortárs darab. 6. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló formai és harmóniai elemzés. – Ismerje fel a tanuló a főbb zenei korszakokat stílusjegyeik alapján. – Legyen képes a zenei formák (szvit– és szonátatételek) szerkezetének felismerésére és a tempók megállapítására tanári segítséggel. A hangszerkezelés fejlesztése – Tanítsuk meg a háromoktávos dúr– és moll skálákat (E–dúr, e–moll). – Stabilizáljuk, erősítsük meg a nagybarrét. – Mechanikus kézügyesítők folyamatos gyakorlása. – Törekedjünk a a nem kívánt hangösszecsengések tompításának még differenciáltabb kivitelezésére. – Balkéz fogás–sémával összekapcsolt arpeggio gyakorlatok továbbfejlesztése. – Az önálló az ujjrendezés alapelveinek kialakítása. Ajánlott tananyag Aguado: Etűdök Carcassi Etűdök op. 60 Giuliani: Etűdök Nagy E. – Mosóczi M.:Gitáriskola V. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok VII–VIII. Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) Régi spanyol muzsika Bach – Szendrey: 20 könnyű darab Bartók – Szendrey: Gyermekeknek Frescobaldi: Táncok és ária variációkkal stb. F. Sor: Etűdök op. 35, op. 31 Fodor – Marnitz – Vass: Klasszicizmus Brouwer: Etűdök VI.–X. Faragó: Musica Ficta Pavlovits Dávid gitárdarabjai. Követelmények Tudni kell a barokk szvit két különböző karakterű (gyors, lassú) tételét helyes tempóarányokkal játszani. Tanuljon meg a tanuló egy terjedelmesebb, vagy élénkebb tempójú etűdöt is. Játsszon a romantikus, XX. századi, és kortárs zeneszerzők műveiből. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik romantikus, XX. századi, vagy kortárs darab. Alapfokú évfolyamok „B” tagozat „B” tagozatos oktatásra irányítható az a tanuló, aki az átlagot meghaladó zenei tehetséggel és hangszeres adottságokkal rendelkezik, valamint érdeklődése és szorgalma alkalmassá teszi arra, hogy megfeleljen a „B” tagozatos oktatás minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek. 2. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Ismerje a tanuló a 2/2, 3/8, 6/8–os ütembeosztást.

205

– Tanítsuk meg 3#, 2b előjegyzésig a dúr és moll hangnemeket. – Ismerje a tanuló a dinamikai árnyalást (crescendo, diminuendo). – Ismerje a prím, szekund, terc, kvart, kvint, oktáv hangközöket. – Tanítsuk meg a tizenhatodértéket és –szünetet; a triolát és a szinkópát, valamint a pontozott nyolcadot. A hangszerkezelés fejlesztése – Tanítsuk meg a kis barré–t. Rendszeresen gyakoroltassuk a kromatikus skálát az I. fekvésben. – Tanítsuk meg a kétoktávos G–dúr skálát (üres húrok használata nélkül), különböző ritmusképletekkel is. – Ismerni kell az I. fekvés teljes hangkészlete mellett az V. fekvés törzshangjait is. – Játszassunk kettős– és hármasfogásokat is. – Kapcsoljuk össze az első fekvést más fekvésekkel is. – Tovább kell fejleszteni az arpeggio–játékot. – A sul ponticello és sul tasto játék megvalósítása fontos. – Gyakoroltassuk a staccato portato és tenuto játékot is. – Tanítsuk a hangolást, prím és oktáv hangközökkel. – Ismertessük meg a tanulót a természetes üveghangokkal. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola II.–IV. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok II.–IV. Fodor–Marnitz–Vass: Gitáros képeskönyv Követelmények Az arpeggio pengetés megvalósítása egyszerű etűdben (Carcassi, Carulli, Sor). A dinamikai árnyalás gyakorlati megvalósítása. Az első fekvés más fekvéssel való összekapcsolása egyszerű etűdben vagy előadási darabban. A reneszánsz táncok jellegzetességeinek megfigyelése. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy technikai gyakorlat vagy skála, – Egy etűd, - Három különböző jellegű darab. 3. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Tanítsuk meg a modális hangsorokat, hogy a darabokban megjelenő modális fordulatokat megmutathassuk. – Ismerni kell a dúr és moll hangsorokat 4#, 4b előjegyzésig. – Ismertessük meg a tanulókkal a szext és szeptim hangközöket. – Elméleti szinten foglalkozzunk a dúr és moll hármashangzat és dominánsszeptim–akkord felépítésével. A hangszerkezelés fejlesztése – Fontos a fekvésváltás továbbfejlesztése; a kromatikus és diatonikus skála fekvésváltással. – Tanítsuk meg a kétoktávos C–dúr skálát, játszassuk a G–dúr skálát különböző fekvésekben. – Gyakoroltassuk a kötést bal kézzel (ráütés, elpengetés), különféle kombinációkkal. – Ismertessük meg a tanulóval az előkét és az utókát. – Tanítsuk meg a kis, tört, és nagy barré–t. – Kezdjük el gyakoroltatni a tremolo pengetést és az arpeggio–játék különféle változatait. – Gyakoroltassuk a IX. fekvés hangjait. – Alkalmazzuk a vibratot. Fejlesszük a dinamikai árnyalás minőségét. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola III.– V. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok IV.–VI. Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) F. Sor Op. 31.–35. Puskás: Klasszikus etűdök gitárra Kováts: Könnyű darabok gitártanulóknak Brouwer: Etűdök I–V. Követelmények Barokk és klasszikus tánctételek díszítése.

206

Nehézségi szint: Brescianello, G. Sanz és könnyebb Weiss darabok, Sor: Etűdök op. 31, op. 35 sorozat és Walzerek. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy technikai gyakorlat vagy skála, – Egy etűd, – Három különböző jellegű darab 4. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Tudatosítsuk az ujjrendezés alapelveit. – Végeztessünk a tanulókkal harmóniai elemzést egyszerű darabokban, tanári segítséggel. A hangszerkezelés fejlesztése – Fontos a kromatikus skálák és a kézügyesítő (ujjfüggetlenítő), gyorsító gyakorlatok különböző fajtáinak gyakoroltatása. – Tanítsuk meg a háromoktávos E–dúr skálát. – Fejlesszük tovább a díszítési technikát. – Mutassuk meg az üveghangképzés további lehetőségeit. Ajánlott tananyag Nagy E.–Mosóczi M.: Gitáriskola IV.– V. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok V.–VIII. Repertoire gitárra (EMB Z.14445) F. Sor Op. 31.–35. Puskás: Klasszikus etűdök gitárra Aguado: Etűdök I. Marschner, Mertz, Paganini és Tarrega könnyebb darabjai. Kováts: Könnyű darabok gitártanulóknak Brouwer: Etűdök VI.–X. Bartók–Szendrey: Gyermekeknek–ből könnyebb tételek. Követelmények Különböző fekvések használata etűdökben. Klasszikus tánctétel, romantikus vagy impresszionista darabot, illetve rövid XX. századi műveket stílushű előadása. Nehézségi szint: Aguado: Etűdök, Carcassi: Etűdök op. 60, Ponce: Prelűdök stb. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy technikai gyakorlat vagy skála, – Egy etűd, - Három különböző jellegű darab. 5. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A hangszeres és elméleti órákon szerzett ismeretek felhasználásával önállóan végezzen a tanuló formai, és harmóniai elemzést. – Tanulja meg a tanuló elméleti szinten a hármas– és négyeshangzatok megfordításait. – Tanítsuk a zenei formákat (pl. szvit, szonáta) és azok szerkezetét és a tempójellegzetességeket. A hangszerkezelés fejlesztése – Tanítsuk meg a háromoktávos e–moll skálát, továbbá a modális hangsorokat egy húron, egy oktáv hangterjedelemben, valamint az egészhangú skálára épített különféle hangközmeneteket, változatos pengetési módokkal, kézügyesítő és gyorsaságfejlesztő gyakorlatokkal. – A tanulóknak törekedni kell az önálló, tudatos ujjrendezés kialakítására és a gyakorlás módszerességére. Ajánlott tananyag Aguado: Etűdök Carcassi: Etűdök op. 60 Giuliani: Etűdök Nagy E. – Mosóczi M.:Gitáriskola V. Szendrey–Karper L.: Gitárgyakorlatok VII–VIII.

207

Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) Régi spanyol muzsika Bach – Szendrey: 20 könnyű darab Bartók – Szendrey: Gyermekeknek Frescobaldi: Táncok és ária variációkkal stb. F. Sor: Etűdök op. 35, op. 31 Fodor – Marnitz – Vass: Klasszicizmus Bartók–Szendrey: Gyermekeknek Brouwer: Etűdök VI.–X. Faragó: Musica Ficta Követelmények Játsszon a tanuló reneszánsz műveket. Tudja előadni helyes tempóaránnyal a barokk szvit két különböző karakterű (gyors, lassú) tételét. Tanuljon meg a tanuló legalább egy terjedelmes etűdöt is. Szólaltasson meg legalább egy mérsékelt tempójú romantikus művet. Nehézségi szint: L. Milan pavane–jai, de Visée tánctételei, könnyű Tarrega–, Marschner–darabok, Carcassi: Etűdök op. 60. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy technikai gyakorlat vagy skála, – Egy etűd, - Három különböző jellegű darab. 6. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A hangszeres továbbfejlődés mellett fontos a zenei tájékozottság elmélyítése és a zenélési kedv ébrentartása. – Szükséges a darabok szerkezeti, formai elemzése (barokk szvit, fúga, klasszikus szonáta stb.). Lényeges a darabok önálló kiválasztása és megtanulása a tanár felügyelete mellett. A hangszerkezelés fejlesztése – Fontos a technikafejlesztés kézerősítő és gyorsaságfejlesztő gyakorlatokkal. Lényeges a hangminőség állandó javítása. – Játszassunk kromatikus skálát; dúr, moll és modális skálákat többféle hangnemben. – Tanítsunk tercskálákat. – Az egészhangú skálára épített valamennyi hangköz gyakorlása változatos pengetési módokkal. Cél: a játékbiztonság és állóképesség növelése. - A tanuló ismerje meg a gitárjáték különleges effektusait: rasgueado, étouffé, kopogás. Ajánlott tananyag Carcassi: Etűdök op. 60, Capricciók Giuliani: Etűdök Legnani: Capricciók Repertoire gitárra (Ed. Mus. Z.14445) Dowland: Táncok és Fantáziák Bach: Sonate e Partite könnyebb tételei Bach: Lantművek (Sárközy) könnyebb tételei Giuliani: Szonáta op. 15. Napoleon Coste: Etűdök, előadási darabok Tarrega: Mazurkák, Tango A Musica per Chitarra Mertz kötetei Könnyű koncertdarabok gitárra (Mosóczi–Nagy) Bartók–Szendrey: Gyermekeknek Villa–Lobos: e–moll Prelűd Brouwer: Etűdök XI–XV. XX. századi magyar szerzők darabjai (pld. Farkas Ferenc) Kortárs szerzők (pld. Pavlovits Dávid gitárdarabjai.) Követelmények Különböző karakterű, nehezebb barokk tánctételek előadása. Technikafejlesztés gyors előadási darabokkal, illetve etűdökkel.

208

Nehézségi szint: Bach–szvitek/partiták könnyebb tánctételei, Legnani, Sor darabjai, Carcassi: Etűdök op. 60, Brouwer–etűdök, Villa–Lobos–prelűdök. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy technikai gyakorlat vagy skála, – Egy etűd, - Három különböző jellegű darab. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után „A” tagozat A tanuló rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a tanulmányai során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje – a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, – a tanult anyagban előforduló tempó– és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: – a fekvésjátékot, fekvésváltást, – a kis és nagy barré–t, – a kötéseket (ráütés, elpengetés), – a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, – az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, – a törtakkord megszólaltatását, – a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: – dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler–darabok), – harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), – egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak koncertszerű bemutatásával: – G–dúr, C–dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E–dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio–gyakorlatok, – 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60), – 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű, – XX. századi művek (pl. Bartók – Szendrey). A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat

209

– 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, váltott pengetéssel, közepes tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással. – Egy klasszikus etűd; Sor: Op. 31., Op. 35., Carcassi: Op. 60./2., 3., 6., 7. etűdök nehézségi szintjén. – Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Reneszánsz magyar táncok gitárra (Edition Simonffy 151) Barokk zene: pld. Brescianello, Weiss tánctételei, Bach: Notenbüchlein für A. M. Bach átiratai (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V., Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet.) Klasszikus zene: pld. Carulli: Larghetto alla siciliana (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V./78.) Carcassi: Capriccio (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V./50.) Sor: Allegretto (Szendrey: Gitárgyakorlatok VI./1.) Romantikus zene: pld. Marschner: Bagatelle (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V./79.) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók–Szendrey: Gyermekeknek–ből könnyebb darabok: 1–5., 10. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I./5., 8. (EMB Z. 8883) (Nagy– Mosóczi: Gitáriskola IV./48.) Brouwer: Estudios sencillos I–X. nehézségi szintjén. „B” tagozat – 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, ritmusvariációval, gyorsabb tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással, gyorsabb tempóban. – Egy klasszikus etűd; Carcassi: Op. 60./8.–17. etűdök nehézségi szintjén. – Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Luis Milan: 6 Pavane Barokk zene: pld. J. Dowland: Seven Pieces, Robert de Visée: d–moll Szvit tételei, Bach: Sonate e Partite, Lantművek könnyebb tételei. Klasszikus zene: pld. Sor: Menüettek, Keringők, Giuliani: C–dúr Szonáta op. 15. Romantikus zene: pld. Tarrega könnyebb darabjai (Mazurkák) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók–Szendrey: Gyermekeknek–ből 6., 13., 17., 21. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I., II. (EMB Z. 8883, Z. 12065) Brouwer: Estudios sencillos VI–XV. nehézségi szintjén. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test– és hangszertartás, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, - állóképesség. Továbbképző évfolyamok „A” tagozat 7. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A kottaolvasási készség továbbfejlesztése. Szólamvezetés elemzése egyszerűbb reneszánsz fantáziákban. A hangszerkezelés fejlesztése – Az alapfok évfolyamain megszerzett technikai készségek esetleges hiányosságainak pótlása, kéztartás(ok) szükség szerinti korrigálása. Ajánlott tananyag Carcassi: Op. 60

210

Sor: Etűdök Op.29. Adrian Le Roy: Fantáziák és táncok Losy, Roncalli, Brescianello többtételes művei Carcassi, Carulli, Giuliani szonátatételei. Ponce: Prelűdök Brouwer: Etűdök XI–XX. Könnyű kortárs művek (Farkas, Sári, Szokolay, Kováts) Követelmények A tanuló legyen képes a technikai és zenei felkészültségének megfelelő darabokban a szólamvezetések pontos megvalósítására. Igényszint támasztása a játéktisztaság tökéletesítésére, különös tekintettel a tompításokra. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd - Három különböző stílusú előadási darab. 8. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Mélyítsük el a tanuló ismereteit a barokk zenében. (Szvit, fantázia) – Elevenítsük fel ismereteit a klasszikus formatan terén. (Szonáta és rondóforma) A hangszerkezelés fejlesztése – Az alapfok évfolyamain megszerzett technikai készségek továbbfejlesztése. – Skálagyorsítás, az arpeggio gyakorlatok gyorsítása. – Bonyolultabb ujjfüggetlenítő gyakorlatok. Ajánlott tananyag Carcassi: Etűdök Op. 60 Sor: Etűdök Op. 29. Giuliani: Etűdök Op. 48. Brouwer: Etűdök, könnyebb előadási darabok Mudarra és Narvaez fantáziák Bach: Lantművek tételei Weiss: Szvit tételek Sor: Menüettek Ponce: Prelűdök Villa–Lobos: Prelűdök Bartók–Szendrey: Gyermekeknek Kortárs zene a technikai szintnek megfelelően. Követelmények A tanuló ismerje a játszott művek szerkezetét, stílusjegyeit. Az előadásmód fejlesztése a zenei tartalom egyre színesebb megszólaltatásának irányába. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző stílusú előadási darab.

9. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Ismertessük meg a tanulót a variációs művek jellegzetességeivel (barokk, klasszikus) – Fejlesszük készségeit a romantikus és impresszionista művek előadásának terén. A hangszerkezelés fejlesztése – A tanult gyakorlatok rendszeres ismétlése, a hiányosságok pótlása. – Gyorsaságfejlesztő gyakorlatok. Ajánlott tananyag Sor: Etűdök Op. 29 Coste: Etűdök Op. 38. Tarrega, Sagreras, Pujol etűdök. Bach: Lantszvitek, csellószvit–átiratok tételei. Diabelli: Szonáták

211

Giuliani és Sor könnyebb variációs művei. Lauro: Vals–ok Barrios kisebb művei. Követelmények Legyen képes a tanuló többtételes, változatos karakterű művek kifejező előadására. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, – Három különböző stílusú előadási darab. 10. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Mélyítsük el a tanuló tudását a modern művek jellegzetességeiben. A hangszerkezelés fejlesztése – Az esetleges technikai hiányosságok pótlása. – A tanult gyakorlatok tökéletesítése és gyorsítása. – Nehezebb ügyesítő gyakorlatok a technikai elemek kombinálásával. – Tanítsuk a modern művekben előforduló hangeffektusokat. Ajánlott tananyag Sagreras, Pujol, Villa–Lobos etűdök Reneszánsz táncok és fantáziák Bach: Lantszvitek, csellószvit–átiratok tételei Giuliani, Sor és Coste szonáták, variációk Albeniz, Barrios, Tarrega, Torroba, Turina darabjai Villa–Lobos: Choros Leo Brouwer gitárdarabjai Követelmények Legyen képes a tanuló többtételes, változatos karakterű művek kifejező előadására. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző stílusú előadási darab. Továbbképző évfolyamok „B” tagozat 7. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – A kottaolvasási készség továbbfejlesztése. – Szólamvezetés elemzése reneszánsz és barokk művekben. A hangszerkezelés fejlesztése – Az alapfok évfolyamain megszerzett technikai készségek esetleges hiányosságainak pótlása, kéztartás(ok) szükség szerinti korrigálása. – Mechanikus ügyesítő, erősítő és gyorsító gyakorlatok kibővítése. Ajánlott tananyag Carlevaro: Serie didactica para guitarra Scott Tennant: Pumping nylon Carcassi: Op. 60 Sor: Etűdök Op.29. Adrian Le Roy: Fantáziák és táncok Losy, Roncalli, Brescianello többtételes művei Carcassi, Carulli, Giuliani szonátatételei Ponce: Prelűdök Brouwer: Etűdök XI–XX. Könnyű kortárs művek (Farkas, Sári, Szokolay, Kováts) Követelmények A tanuló legyen képes a technikai és zenei felkészültségének megfelelő darabokban a szólamvezetések pontos megvalósítására. Igényszint támasztása a játéktisztaság tökéletesítésére, különös tekintettel a tompításokra. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd,

212

- Három különböző stílusú előadási darab. 8. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Mélyítsük el a tanuló ismereteit a barokk zenében. (Szvit, partita, fantázia, fúga) – Elevenítsük fel ismereteit a klasszikus formatan terén. (Szonáta és rondóforma) – Részletesen elemezzünk egy klasszikus szonátatételt. A hangszerkezelés fejlesztése – Az alapfok évfolyamain megszerzett technikai készségek továbbfejlesztése. – Skálagyorsítás, az arpeggio gyakorlatok gyorsítása. – Bonyolultabb ujjfüggetlenítő gyakorlatok. – Mechanikus ügyesítő, erősítő és gyorsító gyakorlatok kibővítése. Ajánlott tananyag Carlevaro: Serie didactica para guitarra Scott Tennant: Pumping nylon Carcassi: Etűdök Op. 60 Sor: Etűdök Op. 29. Giuliani: Etűdök Op. 48. Brouwer: Etűdök, előadási darabok Mudarra és Narvaez fantáziák Bach: Lantművek tételei Weiss: Szvit tételek Sor: Menüettek Ponce: Prelűdök Villa–Lobos: Prelűdök Bartók–Szendrey: Gyermekeknek Kortárs zene a technikai szintnek megfelelően. Követelmények A tanuló ismerje a játszott művek szerkezetét, stílusjegyeit. Fejlődjön játéka a zenei tartalom egyre színesebb megszólaltatásának irányába. Legyen képes adottságainak megfelelően intenzív zenei gesztusok megvalósítására. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, – Három különböző stílusú előadási darab. 9. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Ismertessük meg a tanulót a variációs művek jellegzetességeivel (barokk, klasszikus) – Fejlesszük készségeit a romantikus és impresszionista művek előadásának terén. A hangszerkezelés fejlesztése – A tanult gyakorlatok rendszeres ismétlése, a hiányosságok pótlása. – Gyorsaságfejlesztő gyakorlatok. – Erősítő gyakorlatok a kéz állóképességének növelésére. Ajánlott tananyag Carlevaro: Serie didactica para guitarra Scott Tennant: Pumping nylon Sor: Etűdök Op. 29 Coste: Etűdök Op. 38. Tarrega, Sagreras, Pujol etűdök. Bach: Lantszvitek, csellószvit–átiratok Weiss: Passacaglia Diabelli: Szonáták Giuliani és Sor könnyebb variációs művei. Lauro: Vals–ok Barrios művei. Követelmények Legyen képes a tanuló többtételes, változatos karakterű művek kifejező előadására. Az év végi vizsga javasolt anyaga

213

– Egy etűd, – Három különböző stílusú előadási darab. 10. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása – Mélyítsük el a tanuló tudását a modern művek jellegzetességeiben. A hangszerkezelés fejlesztése – Az esetleges technikai hiányosságok pótlása. A tanult gyakorlatok tökéletesítése és gyorsítása – Nehezebb ügyesítő gyakorlatok a különböző technikai elemek kombinálásával. – Személyre szabott bemelegítési szisztéma kidolgozása. – A modern művekben előforduló hangeffektusok megszólaltatásának tökéletesítése. Ajánlott tananyag Carlevaro: Serie didactica para guitarra Scott Tennant: Pumping nylon Luigi Biscaldi: Esercizi speziali di virtuosismo Sagreras, Pujol, Villa–Lobos etűdök Reneszánsz táncok és fantáziák kapodaszter használatával is. Bach: Lantszvitek, csellószvit–átiratok tételei. Giuliani, Sor és Coste szonáták, variációk. Albeniz, Barrios, Tarrega, Torroba, Turina darabjai Villa–Lobos: Choros Különböző hangeffektusokat tartalmazó XX. Századi, vagy kortárs darabok (pld. Brouwer, Patachich Iván gitárdarabjai.) Követelmények A tanuló legyen képes hangszertechnikájának önálló fejlesztésére. Gazdag hangszínek és karakterek megvalósítására. Többtételes szvit vagy szonáta megtanulására. Könnyebb barokk versenymű egy tételének előadására. A kortárs zenében előforduló hangeffektusok kivitelezésére. Az év végi vizsga javasolt anyaga – Egy etűd, - Három különböző stílusú előadási darab. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után „A” tagozat A tanuló legyen képes tanulásának önálló folytatására, a zenei önképzés megvalósítására. Legyen olyan hangszerkezelési képességek birtokában, mely alkalmassá teszi az amatőr társas zenélésben felszabadult, aktív részvételre. „B” tagozat (Az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló jusson olyan hangszeres és előadói készségek birtokába, mely elérhetővé teszi számára a zenei pályaválasztásának lehetőségét, továbbtanulást magasabb iskolatípusokban. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat Három oktávos dúr–vagy moll skála, vagy tercskála. – Egy etűd; Carcassi: 25 Etűd op. 60 (EMB 12091) nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 (Universal) nr. 1., Aguado: Etűdök

214

II. kötetből (EMB 12378) nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op. 48 (EMB 12963) nr. 20., 21., Leo Brouwer VI–XV. nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes; reneszánsz és barokk darabok; John Dowland: Táncok és Fantáziák (EMB 8769), J. S. Bach: Könnyű tánctételek, Lantszvitek (EMB 13184), klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli (EMB 8821), Giuliani (EMB 12182, EMB 8931, EMB 8932), F. Sor művei (EMB 8799, 14445 kötetben, Ricordi, Universal); Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc (EMB 13519 kötetben), F. Tarrega: Marieta, Rosita; XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc (EMB 6303), Villa–Lobos: Prelud II. V. nehézségi szintjén – Egy kamaramű; Scarlatti: Öt Szonáta két gitárra (Fodor–Mosóczi) nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Három oktávos dúr–vagy moll skála, vagy tercskála, szextskála – Egy etűd; Carcassi: 25 Etűd op. 60 (EMB 12091) nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf Etuden op. 29 (Universal) nr. 4., Giuliani: Etűdök gitárra op. 48. (EMB 12963) nr. 22., 23., 24., Villa–Lobos: Etűdök nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet egy szvit vagy versenymű több tétele, vagy egy szonáta, a másik egy kortárs mű; reneszánsz szerzők: Bakfark Bálint (EMB 7031, EMB 7793, EMB 12033), J. Dowland: Luis Milan, Gaspar Sanz, Frescobaldi művei (EMB 13248), J. S. Bach: Lantszvitek (EMB 13184), csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; Fernando Sor szonátái; romantikus szerzők, pl. F. Tárrega Romantikus darabok (EMB 8327) J. K. Mertz (EMB 13157, EMB 13519) továbbá Moreno–Torroba, Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Augustin Barrios Mangoré művei; XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc (EMB 6303), Villa– Lobos: Prelüdök, Choros nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; Vivaldi könnyebb versenyművei, Giuliani: Duo Concertante per flauto e chitarra, Joplin: Ragtime nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test– és hangszertartás, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória. Értékelési mód, beszámoltatás A növendékek minden tanév végén vizsgát tesznek. A vizsga-anyag kotta nélkül játszandó. A vizsgán a megadott tematika alapján 3 darabot kell a tanulónak eljátszania. Évfolyamismétlés esetén 2 vizsgadarab kötelező. A vizsgán feltehetők a darabokhoz kapcsolódó elméleti kérdések. A játszott anyag technikai és zenei jellemzői feleljenek meg az egyes évfolyamoknál közölt követelményekkel. A félévi beszámolás formája: közös óra vagy nyilvános előadás. A legjobb növendékek szerepeljenek év közben nyilvános hangversenyeken. Az év végi beszámolás módja: nyilvános vizsgaelőadás. Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Erre a félévi beszámolón azoknak a tanulóknak is lehetőségük van, akik a tanár véleménye alapján gyorsabb ütemben haladnak és az éves tananyagokból sikeres vizsgát tudnak tenni.

215

Ütő Tanszakunk teljes mértékben elfogadja, és egyetért a Művelődési Minisztérium által kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet) megújított, a Magyar Közlönyben közzétett (M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 8. szám) tantervvel. Oláh Norbert Az ütőhangszer tanítás feladatai Az ütőhangszerek sokszínűségéből és zeneirodalmi sajátosságaiból eredően a kamarazenélés lehetőségeinek megteremtése a hangszertanulás kezdetén. A társas muzsikálás elősegítése. Az egymáshoz való alkalmazkodásra és egymásra figyelésre nevelés. Ismertesse meg a tanulókkal – az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait, – a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, – a helyes ütéstechnikákat, Fordítson figyelmet – a helyes test–, és kéztartás kialakítására, – pontos tempótartásra, – a különböző hangszerek speciális technikai elemeinek alkalmazására, – a precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre, – az eltérő kézrendi megoldásokra, – a biztonságos hangszerkezelés kialakítására, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására. Végeztessen az egyes zenei kíséret–formákhoz szükséges improvizációs gyakorlatokat. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló – az alapfokú művészetoktatási intézményben használatos ütőhangszereket, ezek magyar és leggyakrabban használt idegen nyelvű elnevezéseit, – a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, a helyes ütéstechnikákat, – a tanult anyagban előforduló tempó– és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a tanuló – kottahű játékra és lapról olvasásra folyamatos, mérsékelt tempóban, – árnyalt dinamikák alkalmazására, a hangszínbeli különbségek felismerésére és megvalósítására, – különböző végtagjainak összehangolt mozgására, illetve függetlenítésére – a speciális technikai elemek alkalmazására a különböző hangszereken (tremolo, előkék, egyszerű függetlenítés), – hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes, tagolt előadására, – az üstdob önálló hangolására, – a különböző ütőhangszerek eltérő kézrendi problémáinak megoldására, – rugalmas beilleszkedésre kamarazenei együttesbe, – céltudatos, módszeres gyakorlásra – pontos tempótartásra. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

216

– legyen képes a tanuló hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes, tagolt előadására – legyen képes a tudásáról pódiumon is számot adni. Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Ütő főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Két dobgyakorlat; Knauer: Kisdobiskola (Hofmeister) 10., 16., 18., 29., 36., II. rész 11., 17., 27.; Keune: Kisdobiskola (Breitkopf) 48., 69., 127., 145., 173. nehézségi szintjén. – Egy dallamhangszeres mű; Vivaldi: Largo; Bononcini: Allegro; Haydn: Szerenád nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; Krell–Holzmann: Cake Walk Parádé; Camidge: Sonatina; Gebauer: Duó; Pleyel: Menuetto; Larson: Mexikói szvit; Zempléni L.: Párok; Váray L.: Gukhe/low drums szólam; Jack McKenzie: Három tánc, Bartók Béla: Gyermekeknek 1.,2.,3., Mikrokozmosz nehézségi szintjén. – Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat – Két kisdobgyakorlat; Knauer: Kisdobiskola (Hofmeister) 19., 20., 22., 24. (4/8), 31., 37., II. rész 2., 5., 14.; Keune: Kisdobiskola (Breitkopf) 67., 75., 108., 150., 153., 146. nehézségi szintjén. – Egy skála hármashangzat–felbontással. – Egy dallamhangszeres mű; Bach: h–moll szvit/1 tétel; Hacsaturján: Rózsalányok tánca; Rameau: Gavotte; Händel: a–moll menüett (EMB 13379) HWV 602, 603 nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, Zempléni L.: Üzenetek (EMB 14569) – Hét SMS–tanulmány dobokra/1 tétel; Váray L.: Gukhe/high drum szólam; Balázs O.: Nyolc trió (EMB 6063) 5., 6. nehézségi szintjén. – Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról–balról), – hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék), – több verővel való játék dallamhangszeren, – különböző hangszer–kombinációk kezelése, hangszer– és verőváltások alkalmazása, – előadásmód, – árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások, – változó tempók önállóan és együttesben, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után „A” tagozat végén Ismerje a tanuló – a legfontosabb ütőhangszerek múltját, származását, fejlődését, – az ütőhangszerek irodalmát.

217

Legyen képes a tanuló – szép és kifejező hang képzésére a különféle ütőhangszereken, – nagyobb lélegzetű, összetett feladatot tartalmazó etűdök és előadási darabok megszólaltatására, – sűrű, egyenletes, árnyalt dinamikájú tremolo alkalmazására a különböző hangszereken, – zeneileg és technikailag tudatos, módszeres gyakorlásra, a művek önálló megtanulására, – értelmes, tagolt, kifejező előadásmódra. – stílushű előadásmódok alkalmazására kíséret, illetve szóló funkcióban – poliritmikus, illetve polimetrikus játékra Rendelkezzék a tanuló – megfelelő technikai felkészültséggel, előadói és formáló készséggel, – egyszerű improvizációhoz szükséges képzelőerővel, – biztos zenei memóriával és koncentrálóképességgel, – kamarazenéléshez és zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, – megfelelő gyakorlási módszerekkel, amelyekkel a megfelelő technikai készenlét gyorsan elérhető, – tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) Legyen képes a tanuló – stílushű előadásmódok alkalmazására zenekarban kíséret–, ill. szóló funkcióban – poliritmikus, ill. polimetrikus játékra – a tanuló legyen képes tudását pódiumon is bemutatni közreműködőként, vagy önálló koncertet adni. Rendelkezzék – olyan biztos hangszertudással, előadói készséggel, zenei ismeretekkel, amelyek birtokában zenei pályára is irányítható

Művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Ütőhangszerek „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Két kisdobgyakorlat, vagy 1 kisdob– és 1 üstdobgyakorlat; Knauer: Kisdobiskola/II. (Hofmeister) rész 16., 18., 35.; Keune: Kisdobiskola (Breitkopf) 84., 135., 148., 161., 176.; Knauer: Üstdobgyakorlatok (Hofmeister) 6., 11., 15., 20. gyakorlat nehézségi szintjén. – Egy dallamhangszeres mű; Dvořak: Humoreszk, Mozart: Török induló, Weiner: Rókatánc, Haydn: Magyar rondo nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; Bartók Béla: Gyermekeknek, Mikrokozmosz, Evelyn Glennie: Kis imádság, Joplin: Ragtime (Hofmeister) – Percherine, Entertrainer, John O’Reilly: Három epizód, G. d. Monica: Movi–rock, Steve Reich: Zene fadarabokra, Balázs O.: Nyolc trió (EMB 6063)/1 tétel, Siegfried Fink: Trommeltanz/Junior’s beat nehézségi szintjén. – Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A megszólaltatott gyakorlatok száma változtatható, de a vizsgázó ritmus– és dallamhangszeres műveket is szólaltasson meg. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. – Dobszerelésen tánczenei,– latin,– swing,– vagy rock kíséret, zárlat improvizációkkal, élő vagy rögzített zenei alapra. (A zenemű formájának megfelelő periodikus tagolással.) „B” tagozat – Két kisdobgyakorlat vagy 1 kisdob– és 1 üstdobgyakorlat; Knauer: Kisdobiskola/II. (Hofmeister) rész 20., 21., 26., 29., 30.; Keune: Kisdobiskola (Breitkopf) 83., 97., 138., 147., 158.; Knauer:

218

Üstdobgyakorlatok (Hofmeister): 14., 19., 24., 27., 33., 46.; S. Fink: Kisdobszvit (Zimmermann– Marcia nehézségi szintjén. – Egy skála hármashangzat–felbontással (4#, 4b–től). – Egy hosszabb lélegzetű mű megszólaltatása dallamhangszeren (pl. barokk szonáta lassú és gyors tétele); J. S. Bach: a–moll partita, Rimszkij–Korszakov: Dongó (Hofmeister), Gounod: Faust/Tánc no.6, Vivaldi: a–moll hegedűverseny, Musser: Etűdök/1 tétel, Bach: Seven chorales/1 korál, Luis Milan: Pavana, Händel: Spanish Royal Marsh, Haydn: Sonata no. 9. Hob XVI/4, W. Kraft: Francia szvit, M. Getano: Multiple Episode, Cserepnyin: Szonatina, S. Fink: Etudes in Jazz nehézségi szintjén. – Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. – Dobszerelésen bármilyen stílusú leírt, vagy rögtönzött szóló (minimum 32 ütem terjedelemben), A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról–balról), – hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék), – több verővel való játék dallamhangszeren, – különböző hangszer–kombinációk kezelése, hangszer– és verőváltások alkalmazása, – előadásmód, – árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások, – változó tempók önállóan és együttesben, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő méretű és akusztikájú, hangszigetelt tanterem, jól hangolt zongorával (pianínóval). Hangszerállomány: – egy pár üstdob, – 2 xilofon (kétsoros, háromoktávos), – harangjáték, – vibrafon, – marimba vagy basszus metallofon – 1 nagydob (zenekari), 2 kisdob (húros), – 5–6 tom–tom, 3–4 bongo, – 3–4 függesztett réztányér, 1 pár összeüthető réztányér, – tam–tam vagy/és gong, – dobfelszerelés, – „apró” hangszerek: triangulumok, kasztanyett, csörgődobok, claves (több), temple–block–sor, kolompok, fadobok, csörgők, ostor, kereplő stb., – lehetőség szerint Orff–hangszergarnitúra (kromatikus dallamhangszerek). Verők: valamennyi hangszerhez, többféle keménységű, különböző anyagból készült verők. Megfelelő hangszerállványok, kottatartó (legalább 6 db a kamarázáshoz). Szerszámok, eszközök a hangszerek javításához, karbantartásához. Metronóm Minimális hangszerállomány ütőtanszak indításához: – 2 dallamhangszer (zenekari méret), – dobfelszerelés, – külön húros kisdob, – „apró” hangszerek (lehetőség szerint). Beszámolás módja: Félév közben lehet nyilvános közös óra, tanszaki koncert. Félévkor és év végén a beszámoló (vizsga) nyilvános koncert formájában történik.

219

BILLENTYŰS TANSZAK Zongora Tanszakunk teljes mértékben elfogadja, és egyetért a Művelődési Minisztérium által kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet) megújított, a Magyar Közlönyben közzétett (M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 8. szám) tantervvel. Lénárdná Patai Zsuzsa és Kis Judit A zongoratanítás feladatai Ismertesse meg a tanulókkal – a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács–mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, – a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, – a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki – a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, – megfelelő kéztartást, – független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, – rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), – az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá– és fölétevését), – differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy – tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, – tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – tudja a zongorapedálokat megfelelően használni, – a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, Fejlessze a tanuló – muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, – metrum– és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, – kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, – hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács–mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), – a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, – a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, – egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, – tudatos, önálló gyakorlásra,

220

– a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) használni, – a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, – a zenei karakterek megvalósítására, – a zongorapedálok használatára (elő–, után– és együttnyomás), – életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék – biztonságos kotta– és lapról olvasási készséggel, – adottságainak megfelelő zenei memóriával, – képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, Legyen képes – a kottában előforduló jelek, zenei műszavak és a hangszerre vonatkozó speciális utasítások (pl. una corda, prol. ped.), értelmezésére és használatára – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseinek használatára – tudatos, önálló gyakorlásra – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, Rendelkezzék – biztos zenei memóriával és technikai tudással Művészeti alapvizsga követelmények A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy „A”tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina– gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91–92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5–10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab: – Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit–tétel; J. S. Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók (EMB 6912) C, a, F nehézségi szintjén.

221

– Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, variáció; 15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, (Universal) E Hob. XVI/13, (EMB 3658 kötetben) D Hob. XVI/14, (Universal) Mozart: 6 bécsi szonatina (EMB 2395), Beethoven: Szonatinák (EMB 8648), Grazioli: G–dúr Szonáta nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Fantáziatánc (Peters), Chopin: Keringők (EMB 6787) a, h, nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V. 128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok (EMB 8377, EMB 8378, EMB 8379) nehézségi szintjén. A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test– és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...), – a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes – technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, – a zongorapedálok tudatos használatára, – a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék – olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, – az együttzenélés igényével. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes – a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, – a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, – a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, – dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, – a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék – megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, – biztos memóriával, koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

222

A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 erc A vizsga tartalma „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit–tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén. – Klasszikus szonáta–tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Egy barokk mű; többszólamú szerkesztésben írt darab vagy szvit–tétel; J. S. Bach: h–moll háromszólamú invenció (EMB 6913), Francia szvit (EMB 7190) Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A–dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén. – Egy klasszikus szonáta–tétel; Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19 (Peters), Mozart: C–dúr szonáta KV. 309 (EMB 3996 kötetben, EMB 3997 kötetben, Peters kötetben) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Liszt–Zempléni: Etűd (EMB 766) 2 a, Liszt: Consolation (EMB 12697) Desz nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Szonatina (EMB 117), Mikrokozmosz VI (EMB 130) Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque (EMB 6029) E nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test– és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű zongora vagy pianínó. 2 darab változtatható magasságú zongoraszék. 2 darab különböző magasságú zsámoly. Metronóm. Beszámolás módja: Félévente 1 alkalommal közös óra, félévkor nyilvános vizsgakoncert, év végén vizsgabizottság előtt zártkörű vizsga.

223

ZENEISMERET TANSZAK Ez a helyi tanterv a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kiegészítéséül szolgál. A tantervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet 2.melléklete) elfogadása mellett az alábbi kiegészítésekkel állította össze a zeneiskola tanára, Fehérné Szabó Marianna. Szolfézs A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, megértését, valamint a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. A zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén túl a tantárgy sajátosságából adódóan a hangsúly a tanítás folyamatában a zenei ismeretek elsajátíttatására, a képesség– és készségfejlesztésre, a kreativitás és a tudás alkalmazásának kimunkálására kerül. A végső cél a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása, elindítása az alapfokú szolfézstanításban is: „A tanuló, hallja, amit lát és lássa, amit hall!” A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e tevékenység gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás célja, feladata: A tanulók zenei készségeinek kiművelése, képességeik fejlesztése és ismereteik bővítése az alábbi területeken: – belső hallás – ritmus–metrum – tiszta intonáció – tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök) – dallamhallás – többszólamúság – harmónia azonosítás – zenei olvasás – írás – zenei szerkezet (forma) – zenei memória – zenehallgatás ( zeneértés) – a kreativitás fejlesztése, – rögtönzés – a megszerzett tudás alkalmazása – a hangszertanulás segítése – a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseinek megismertetése – a zenei műveltség igényének kialakítása – a társművészetek iránti nyitottság megalapozása. – A zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra. – A tanulók személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; nemzeti identitástudatuk megerősítése, érzelemviláguk kibontakoztatása. Az előképző évfolyamokra a felvétel elbeszélgetés-ismerkedés formában történik. Aki nyitott, lehetőséget kell biztosítani a zenetanulásra. Ilyen kis korban még eltérőek a zenei képességek, ezért nem végzünk „felmérést”. Úgy gondoljuk, a gyermekeket ebben az időszakban lehet a leghatékonyabban fejleszteni. (A hangszertanuláshoz szükséges alapvető képességeket, készségeket felvételi meghallgatáson vizsgálják. A követelményeket lsd. a hangszeres tanterveknél!) A beszámolás formái Az év során írásbeli és szóbeli számonkérés mellett; félév végén, bemutató óra formájában, a szülők számára nyílt vizsgát tartunk. Év végén zártkörű, vizsgabizottság jelenléte mellett adnak számot tudásukról a tanulók.

224

Előképző 1. évfolyam A 6-7 éves, általános iskolát kezdő (1. osztályos) gyermekek kerülnek ebbe az évfolyamba. Cél, hogy felkészítsük a növendékeket a hangszeres tanulmányokra. Kiemelkedően tehetséges gyermekek részt vesznek hangszeres képzésben is. (HEK 1.) Előképző 2. évfolyam Növendékei 8-9 éves (2. osztályos) gyermekek, akik az első előképző év után kerülnek ebbe az osztályba, valamint újonnan érkezők. A tanulók többsége a hangszeres tanulmányaikat már megkezdik ebben az életkorban (HEK 2.). A hangszert még nem tanuló gyermekek is ebbe az évfolyamba kerülnek, hiszen életkori sajátosságuknál fogva az előképző 1. osztályosok az első félévben írni, olvasni még nem tudnak. Követelmények az előképző évfolyamok elvégzése után Rendelkezzék a tanuló a zenetanuláshoz szükséges alapvető magatartásformákkal: tudjon zenére figyelni, tudjon együttműködni társaival, tanárával a csoportos éneklésben, játékban. Tudjon az egyenletes lüktetéshez járni, énekelni. Tudjon önállóan dalt kezdeni. Ismerje fel kottáról a negyed, nyolcad, fél, egész, pontozott negyed értékű hangokat, a megfelelő szüneteket, valamint a szinkópa, éles és nyújtott ritmust. Legyen képes 4–8 ütemes ritmust folyamatosan olvasni és hangoztatni. Tudja alkalmazni a ritmuselemeket 2/4–es ütemekben. Tudjon lejegyezni rövid ritmusmotívumokat. Ismerje a szolmizációs neveket, kézjeleket és a hangok viszonyított helyét a vonalrendszeren. Tudja a dalokat szöveggel és szolmizálva – a zenei tartalomnak megfelelő tempóban, pontos ritmusban, helyes frazeálással – emlékezetből énekelni. Tudjon rövid zenei egységet (a tanult dallami fordulatok köréből) visszaénekelni. Ismerje a G–kulcs hangjait, legyen tájékozott a vonalrendszeren. Ismerje a kis és nagy szekund, tiszta kvint, tiszta oktáv hangközöket. Alapfok 1. osztály Az előképző évfolyamot végzett tanulók mellett, újonnan érkező, valamint idősebb (10-14 éves) felvételizők számára – megfelelő létszám esetében – külön csoportot is indítunk. Az alapfok 1-4. évfolyamán a szolfézs főtanszakon, a hangszeres tanszakokon, valamint az „A” és „B” tagozatokon a szolfézs tárgyat egységesen tanítjuk. A szolfézs, mint kötelező tantárgy alapfok 1-4. évfolyamának követelményei megegyeznek a szolfézs főtárgy azonos évfolyamainak követelményeivel. Az előképző évfolyamok elvégzése nem kötelező. A 4. évfolyam végén alapvizsga tehető. A 4. osztály elvégzése után a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: • 5 – 6. szolfézs osztály elvégzése kötelezően választható tárgyként (heti 2x45 perc), • 5 – 10. szolfézs osztály elvégzése kötelező tárgyként, a kiemelkedő képességű gyermekek („B”tagozatosok), a szolfézs főtanszakosok és a zenei pályára készülők számára (heti 2 x 45 perc). • zeneirodalom-zenetörténet az 5. évfolyamtól kötelezően választható és választható tárgyként (heti 2 x 45 perc), A csoportok vegyes létszám összetétele miatt (pl. szolfézs főtanszakos, hangszeres „A” és „B” tagozatos egy csoportba kerül) a tanulók képességei alapján a szaktanár differenciáltan, a növendékek haladása és képességei szerint, oktatja a szolfézs tárgy tananyagát. A ritkán előforduló továbbképző „B” tagozatosok összevont évfolyamú csoportba kerülnek. A zenei pályára készülőket beiskolázó, kis létszámú csoportban készítjük fel a felvételire. Követelmények az alapfokú évfolyamok (4. évfolyam) elvégzése után Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig. Ismerje fel hallás után és kottaképről a szinkópa–, éles– és nyújtott ritmust, valamint az egyszerűbb ritmikai átkötéseket. Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2 –es ütemekben. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4#, 4b előjegyzésig.

225

Ismerje a – pentaton hangsorokat. – tudja a dúr és moll hangsorokat 6#, 6b előjegyzésig, – ismerje a háromféle moll hangsort. Ismerje fel a művek hangnemeit – hangszeres darabjaiban is. Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: – tudja azonosítani – hangszeres tanulmányaihoz kapcsolódóan is – az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket, – ismerje fel ezeket kottaképről és hallás után. Ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint hangközöket; tudja ezeket kottaképről azonosítani. Ismerje a négyféle alaphelyzetű hármashangzat, a dúr és moll fordítások elvét, valamint a dominánsszeptim–hangzat felépítését. Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani. Ismerje a funkciós főhangokat 3#, 3b előjegyzésig. Ismerje a funkciós vonzást. Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel, – kétszólamú, igen könnyű műzenei periódust, illetve szólamait hallás után kiegészíteni.. Legyen képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni. Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban is alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a klasszikus szonátaformát, – a rondót. Rendelkezzék a tanulmányai során érintett zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (elsősorban a bécsi klasszikus zenében). Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Előrehozott művészeti alapvizsga követelményei a 4.évfolyam elvégzése után A vizsga részei Írásbeli vagy szóbeli vizsga A vizsga feladatait az iskola választja ki az A) és B) feladatsor közül vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma Írásbeli vizsga A) Feladatsor

1. Feladatok a hangköz–, hangzat–ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján. – 5 hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal) – 5 hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra, – 5 hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről. A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Könnyű kétszólamú klasszikus periódus felső szólamának lejegyzése A zenei részlet 2/4, 3/4 vagy 4/4–es lüktetésű, lehetőleg A–Av felépítésű, modulációt, alterációt, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó legyen. A tanulók számára a táblán adott a kulcs, az

226

előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A részlet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. 3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat– felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók. B) Feladatsor

1. Feladatok a hangköz–, hangzat– ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján – 5 hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal) – 5 hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra, – 5 hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről. A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Egy magyar népdal lejegyzése A népdal: új stílusú, négysoros, 8–10–es szótagszámú, tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. A tanulók számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A népdal nyolcszor hangozhat el a megadott abszolút magasságban, énekes előadásban. 3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat– felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. Szóbeli vizsga 1. Memoriter anyag: A vizsgázó – tudjon 5 népdalt előadni, – ismerje azok legfontosabb jellemzőit; – tudjon 5 műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező) megszólaltatni, – ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 2. A vizsgán a tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a negyedik évfolyam elvégzése utáni követelmények alapján. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése 1. feladat – teszt: A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése 2. feladat– dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. feladat: – elemzés: Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága. A szóbeli vizsga értékelése. – a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete) – zenetörténeti tájékozottság – stílusismeret – formai ismeretek – tájékozódás a zenei műfajok között A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök

227

Jó minőségű és felhangolt zongora vagy pianínó. Hangjegytábla, szemléltető anyagok, ritmushangszerek Megfelelő minőségű audio–vizuális berendezés (magnetofon, DVD, CD–lejátszó) A stíluskorszakokat megfelelően bemutató, kellő számú és minőségű hangfelvétel, zenei szakkönyv. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után „A” tagozat Ismerje fel hallás után is kottaképről a tanult ritmusképleteket, metrumokat. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4#, 4b előjegyzésig. Ismerje a – pentaton hangsorokat. – a dúr és moll hangsorokat 5#, 5b előjegyzésig, – a háromféle moll hangsort, – a kvintkört. Ismerje fel a művek hangnemeit hangszeres anyagához kapcsolódóan is. Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: Tudja azonosítani a hangszeres tanulmányaihoz kapcsolódóan a tanult hangközöket, hármashangzatokat és a domináns szeptim hangzatot, ismerje fel ezeket kottakép és hallás alapján. Ismerje a funkciós főakkordokat 4#, 4b előjegyzésig. Tudja ezeket kottaképről azonosítani hangszeres anyagához kapcsolódóan is. Ismerje a funkciós vonzást, a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel, – igen könnyű műzenei periódust funkciót jelző basszussal. Legyen képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni. Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban is alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a klasszikus szonátaformát, – a rondót. Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a tanulmányai során érintett zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (elsősorban a barokk és a bécsi klasszikus zenében). Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a kvintkört, tudja a hangsorokat 7#, 7b előjegyzésig; – a modális hangsorokat, tudja énekelni azokat ábécés nevekkel 4#, 4b előjegyzésig. Tudja énekelni – ábécés nevekkel a hangközöket, hármashangzatokat és fordításaikat, valamint a tanult négyeshangzatokat dúr és moll hangsorokban. Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után. Tudjon lejegyezni – hangközmenetet, kétszólamú klasszikus vagy barokk dallamot Tudjon lapról énekelni könnyebb dallamot Tudjon memorizálni a tanult anyagnál könnyebb, periódusnyi dallamot kottaképről vagy hallás után. Ismerje fel hallás után az egyszerű műzenei formákat. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Ismerje a szonáta–, rondó– és variációs formák felépítését. Legyen képes az alapvető zenei összefüggések felismerésére (ritmika, dallam, funkció, harmónia, forma), önálló elemzésre

228

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, és/vagy szóbeli vizsga A vizsga feladatait az iskola választja ki az A) és B) feladatsor közül vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma „A" tagozat Írásbeli vizsga A/ Feladatsor 1. Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből; 4–5 kérdés a megismert, hangsorokra, hangközökre, hangzatokra, formai ismeretekre, stílusokra vonatkozóan 2. Könnyű klasszikus periódus mindkét szólamának lejegyzése „keretes” diktálás alapján. Az idézet 3/4 vagy 4/4–es lüktetésű, nem moduláló, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmaz, a felső szólamban könnyebb alteráció előfordulhat. A tanulók számára adott: a kulcsok, az előjegyzés, a metrum, a kezdőhangok értékkel és néhány „támpont”–hang. Az idézet zongorán tizszer hangozhat el. 3. Klasszikus zenei szemelvény elemzése hallás– és kottakép alapján. A tanuló számára adott a mű kottaképe. A szemelvény (vagy mű) kis kéttagú, vagy háromtagú forma legyen. Az elemzés szempontjai: hangnem, forma megállapítása, dallami, ritmikai, funkciós zenei történések jelölése illetve felsorolása. A művet a tanár zongorán bemutathatja. B) feladatsor 1. Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből; 4–5 kérdés a megismert, hangsorokra, hangközökre, hangzatokra, formai ismeretekre, stílusokra vonatkozóan 2. Egy magyar népdal dallamának lejegyzése. A népdal új stílusú, négysoros, legfeljebb 8–10–es szótagszámú, tempo giusto, izometrikus. A tanulók számára adott a violinkulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A népdal tízszer hangozhat el a megadott abszolút magasságban, énekes előadásban. 3. Könnyű klasszikus zenei szemelvény elemzése hallás– és kottakép alapján. A tanuló számára adott a mű kottaképe. A szemelvény vagy teljes mű: kis kéttagú, vagy háromtagú forma. Az elemzés szempontjai: hangnem, forma megállapítása, dallami, ritmikai, funkciós zenei történések jelölése illetve felsorolása. A művet a tanár zongorán bemutathatja. Mindkét feladatsorhoz ajánlott feladatlap készítése. Szóbeli vizsga 1. Memoriter anyag: A vizsgázó – tudjon előadni öt népdalt, – ismerje a dalok legfontosabb stílusjegyeit; – tudjon megszólaltatni öt műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), – ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 2. A vizsgán a tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a hatodik évfolyam követelményei alapján. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga tartalma

229

„B"– tagozat ( „B”–tagozaton a vizsga mindkét része kötelező.) Írásbeli vizsga 1. Hangközmenet: 11 hangközből álló tonális hangközmenet lejegyzése, a hangközök megnevezésével. A tanuló számára adott a violinkulcs, előjegyzés és a kezdő hangköz, elnevezéssel együtt. A hangközmenet zongorán hatszor hangozhat el. 2. Hangzatlejegyzés 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hang(ok)ra, oldással együtt A tanuló számára adott a violinkulcs és a hangzatok alsó hangja. A feladat zongorán hatszor hangozhat el. 3. Kétszólamú klasszikus periódus lejegyzése funkciós basszussal Az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 – változatos ritmikai, dallami fordulatokat tartalmazhat. A tanuló számára adott: a kulcsok, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. Az idézet zongorán tízszer hangozhat el. A feladatsorhoz ajánlott feladatlapot készíteni. Szóbeli vizsga 1. Egyszólamú klasszikus dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva és hangnévvel. Az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 – változatos ritmikai, dallami fordulatokat tartalmazhat. 2. Memoriter anyag: A vizsgázó – tudjon élményszerűen előadni tíz népdalt, – ismerje azok legfontosabb jellemzőit; – tudjon megszólaltatni öt műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), – ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 3. A tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a hatodik évfolyam elvégzése utáni követelmények alapján. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. – Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága. A szóbeli vizsga értékelése – a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után „A” tagozat Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és – képleteket. Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni (melizma, főhang, váltóhang, átmenőhang– késleltetés stb.) Rendelkezzék biztos tájékozódó képességgel a relatív és abszolút rendszerben 7#, 7b–

230

előjegyzésig. Tudja a művek hangnemét megállapítani. Ismerje – a kvintkört, – a hétfokú hangsorokat. Ismerje – az egészhangú skálát, – az akusztikus hangsort, – a modellskálákat. – a hármashangzatok és fordításaik valamint a négyeshangzatok felépítését – a dominánsszeptim hangzat fordításait (oldásokkal). Ismerje fel a funkciókat hallás után, – a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján. – a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit: alterációk, tercrokonság. Ismerje – a tonalitás felbomlásának elvét, – a bi– és a politonalitást, – a Reihe–t. Tudja – a dodekafónia, – az aranymetszés, – a cluster fogalmát. Legyen ismerete a legfontosabb zenei szerkesztésmódokról. Rendelkezzék zenetörténeti áttekintő képességgel. Ismerje a zenei korokhoz kapcsolódó legfontosabb zenei formákat és műfajokat. Ismerje fel a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni. Tudjon hallás után lejegyezni – könnyű klasszikus periódust, funkciót jelző basszussal, – könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt. – lapról olvasni a fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Ismerje a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseit. Az általános követelményeken túl Rendelkezzék a tanuló – olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség– készség szintjének megfelelő zenei feladatokat, – kialakult zenei ízléssel és ítélő képességgel. Tudja a tanuló a megszerzett tudását mind a zeneművek elemzésében, mind hangszeres előadásában önállóan, tudatosan alkalmazni. „B” – tagozat Rendelkezzék a tanuló az általános követelményeken túl: – a zenei tanulmányok folytatásához szükséges kiművelt hallással, zenei ismeretekkel és biztos zenei memóriával, – olyan szintű tudással, mely zenei képességeivel együtt alkalmassá teszi szakirányú továbbtanulásra, – a zenei tanulmányok folytatásához zenei elkötelezettséggel, megfelelő igényes, elmélyült, aktív tanulási, gyakorlási képességgel. Legyen képes a tanuló – a tanult különböző stílusok ritmikai, dallami, harmóniai és formai jelenségeiben tájékozódni, – a megszerzett tudását mind a zeneművek elemzésében, mind hangszeres előadásában önállóan, tudatosan alkalmazni. Zenei anyag: Tudjon a tanuló harminc népdalt stílusosan énekelni és elemezni, öt műdalt – különböző zenetörténeti stíluskorszakokból – saját zongorakíséretével előadni. A zenei anyag megszólaltatása, előadása legyen muzikális, igényes és stílusos.

231

Ismerjen minden zenetörténeti korszakból két–két jelentős művet, tudja azokat formailag és harmóniailag elemezni; tudjon ezekből zenei idézetet előadni. Tudjon éneklőtársakkal többszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni. Tudjon zongora–ének előadásban C–kulcsos műveket megszólaltatni. Tudjon biztosan tájékozódni az alap– és középfokon megismert ütemfajtákban. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben. Ismerje az ötfokú, a hétfokú hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni. Tudja a hármas– és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel. Tudjon lejegyezni – barokk kétszólamú idézetet, – bécsi klasszikus zenei szemelvényt, – könnyű XX. századi dallamot. Rendelkezzék zenetörténeti áttekintőképességgel. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni. Ismerje a zenei szaknyelv legfontosabb zenei kifejezéseit.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, és/vagy szóbeli vizsga A vizsgán az iskola az alábbi feladatsort használja, vagy helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga „A” tagozat 1. Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, egyszerűbb hangnemi kitérést tartalmazhat. A tanuló számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang. Az idézet nyolcszor hangozhat el. 2 Egy rövid terjedelmű barokk vagy romantikus mű elemzése. A tanuló számára adott a mű kottaképe. Az elemzés szempontjai: a formai felépítés és a stílusra jellemző jegyek ismertetése. „B” tagozat 1. Imitációs szerkesztésű kétszólamú barokk vagy egyszólamú romantikus dallam lejegyzése. A tanuló számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum, és a kezdőhang értékkel. Az idézet nyolcszor hangozhat el. 2. Egy rövid terjedelmű barokk vagy romantikus mű elemzése. A tanuló számára adott a mű kottaképe. Az elemzés szempontjai: a formai felépítés és a stílusra jellemző jegyek ismertetése. Szóbeli vizsga „A” tagozat 1. Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. 2. A vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül tizenöt népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni öt műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit.

232

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. „B” tagozat 1. Periódusnyi dallam lapról éneklése – rövid átnézés után – szolmizálva vagy hangnévvel; a dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. 2. A vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül tizenöt népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni hat műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. – Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága.

A szóbeli vizsga értékelése – a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű és felhangolt zongora vagy pianínó. Hangjegytábla, szemléltető anyagok, ritmushangszerek. Megfelelő minőségű audio–vizuális berendezés (magnetofon, DVD, CD–lejátszó). A stíluskorszakokat megfelelően bemutató, kellő számú és minőségű hangfelvétel, kotta, zenei szakkönyv.

233

Zenetörténet-zeneirodalom A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további önművelésre, valamint a zene aktív művelésére, és sajátos eszközeivel, minél szélesebb körű zenei műveltséget biztosítson. A zenetörténet–zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai – a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, az eddig megszerzett készségekre építve, – hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére, ösztönözze a tanulókat – rendszeres hangverseny– és operalátogatásra, – a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, – a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, – értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, – aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a tanulóban, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. A szolfézs alapfok 4. évfolyamának elvégzése után van lehetősége a tanulóknak, a zenetörténetzeneirodalom főtanszakra való beiratkozásra. Más főtanszakok esetén az 5. évfolyamtól kötelezően választható illetve választható tárgyként tanítjuk. 1 – 6. évfolyam A tananyag tartalmával teljes mértékben egyetértünk, azzal a kiegészítéssel, hogy: • az egyik félév az egyetemes zenekultúrával, a másik félév magyar zenetörténeti témával, évfordulóról való megemlékezéssel is foglalkozik, • a helyi létszámkeret csak egy csoport indítását teszi lehetővé, ezért az egyes évfolyamokat csak a naplóban tartjuk számon. Figyelembe véve a tanszaki és helyi sajátosságokat, a tananyag körforgás szerint kerül oktatásra és lehetőség szerint bővíthető, alakítható, cserélhető.

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a feldolgozott zenetörténet stíluskorszakok időrendjében. Ismerjék fel az adott zenei korszak jellemző zenei példáit, a feldolgozott művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama Zenetörténet–zeneirodalom

234

Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma 1. Írásbeli vizsga A vizsga feladatait (A, vagy B) az iskola választhatja ki, illetve a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A). Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a feldolgozott tematika / korstílus / zenetörténeti korszak főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. Felsorolás elsősorban a reneszansz és a barokk zene és a korszak társművészeti alkotásainak köréből választódjon. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. B.) A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit (táncok, táncpárok), fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. – Egy – a tanuló által ismert, meghallgatott – mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: hangszeres vagy vokális mű elemzése). Szóbeli vizsga A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy az aktuális tanév feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a zenetörténet stíluskorszakainak kronologikus időrendjében. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben.

235

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama Zenetörténet–zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a képzés során feldolgozott tematikák zenetörténeti korszakok főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. A tesztlap az alábbi témakörökből tartalmaz kérdéseket: – Gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. Egy műfaj részletes bemutatása. A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesänger). Reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) Korareneszánsz, reneszánsz fénykora, későreneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. Homofónia, polifónia fogalma. Mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. Világi vokális műfajok felsorolása. – A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok sorolása. Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). Barokk zeneszerzők felsorolása. – A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. Haydn vagy Mozart művészete, (egy mű bemutatása alapján). – Romantika – új műfajai, élményanyaga (témái). Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab–ciklusai (címek). Az opera műfajának, kiemelkedő mestereinek és alkotásainak ismerete a tanult szemelvények elemzésével. – A programzene (példával). A századforduló zenéje – Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. Kodály egy művének részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry–szvit, Felszállott a páva – variációk). A szóbeli vizsga – A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy a 6 éves képzési időkeretben feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság,

236

– stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű és felhangolt zongora vagy pianínó. Hangjegytábla, szemléltető anyagok, ritmushangszerek Megfelelő minőségű audio–vizuális berendezés (magnetofon, DVD, CD–lejátszó) A stíluskorszakokat megfelelően bemutató, kellő számú és minőségű hangfelvétel, kotta, zenei szakkönyv.

237

KAMARAZENE TANSZAK

Tanszakunk teljes mértékben elfogadja, és egyetért a Művelődési Minisztérium által kiadott "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (27/1998. mkm rendelet) megújított, a Magyar Közlönyben közzétett (M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 8. szám) kamarazene és kórus tantervvel. Szigeti-Benedek Gabriella, László Béla, Oláh Norbert, Rácz Tamás, Fehérné Szabó Marianna és Juhász Orsolya Kamarazene A kamarazene tantárgyat főtárgyként és választható tárgyként tanítjuk. Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene / társasének–tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató–nevelő munka egyik legfontosabb tevékenysége. A kamarazenei attitűd elsajátításához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen olyan személyes (fizikai és érzelmi), hangszeres és vokális kompetenciákkal, melyek nélkül a közösségi zenélés hatékony elsajátítása nem képzelhető el. A kamarazene tantárgy alá tartozik a 2 fő feletti, tetszőleges összeállítású hangszeres és/vagy vokális szólamokból álló együttes. A kamarazene főtárgyként az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, de kötelezően választható, vagy választható tantárgyként is tanulható. A kamarazene tanítás célja feladatai Adjon lehetőséget a zene aktív művelésére és a kamarazene–irodalom megismerésére. Képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanulók személyiségének, egyéniségének formálásához. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. Fejlessze a zenei hallást, az intonációs készséget, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát. Gyakoroltassa rendszeresen a laprólolvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni az eltérő létszámú és hangszerösszeállítású együttesekről. Törekedjen a művek által a kamarairodalomban fellelhető zenei stílusok, műfajok lehető legszélesebb spektrumából választani. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Fejlesztési feladatok A kamarazene–oktatásban az évfolyamok fejlesztési követelményei a résztvevők egyéni tudásszintjétől, a hangszeres / vokális szólamok adott tanévre vonatkozó összeállításától függenek ezért minden kamaracsoportra érvényes, éves szintekre lebontott fejlesztési követelményeket nem lehet megadni. Az alábbiakban a fejlesztési feladatokat a kamarazenélésre jellemző ismeretek és készségek szerint csoportosítva soroljuk fel, avval, hogy a képzés során ezek kialakítása és szintjének fejlesztése a képzés célja. A társas muzsikálás gyakorlati ismeretei – Beintés–leintés.

238

– Közös levegővétel és intés. – Az „avizó” fogalma, sebességének tempó–meghatározó szerepe. – Intés felütéssel való kezdésre. – Lassítás, gyorsítás jelzése az intések sűrítésével, ritkításával, az alapegység megváltoztatásával. – A kamaraegyüttes elhelyezkedésének szempontjai. – A kottaállványok megfelelő magassága. A kottaképre vonatkozó ismeretek – Tájékozódási pontok: zifferek, ütemszámozás, betűjelzések. – Generál szünet, tacet, több ütemes szünetek jelzése. – Vi–de jel. – A másik szólam apró kottával történő megjelenése. – Játék partitúrából. A hangolással, intonációval összefüggő ismeretek – A hangolás módja az adott hangszer sajátosságaiból kiindulva – A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének hangolása. (C–hangolású illetve transzponáló jellege.) – Transzponálás, a transzpozíció fogalma. – A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének intonációs és egyéb jellemzői. – A saját hangszer intonációs hibáinak javítási lehetőségei (levegőmennyiség, szájtartás, kéztartás, vonótartás–módosítás, segéd– illetve tisztítófogások). – A vokális intonációban a temperált hangszerekhez való alkalmazkodás elsajátítása – A vokális intonáció és az adott előadóterem akusztikai kapcsolata – Az akusztikus intonáció alapvető tudnivalói. – A hangológép jelzései. Ritmikai tudnivalók – Izo és hetero ritmikus játék szólamon belül és a szólamok között A hemiola értelmezése, játékmódja. – Ütemmutató nélküli kotta, bonyolult átkötött ritmusok, komplementer ritmusok. A zenei stílusokra, műfajokra vonatkozó ismeretek – A játszott művek formája, harmóniai világa – A játszott művek elhelyezése a zenetörténetben. – A disszonancia–konszonancia fogalma, felismerése, megvalósítása. – Homofon zene. – Polifon zene. – Izoritmikus zene. – Kánon, imitáció, fúga. – Cantus firmus. – Consort–muzsika. – A leggyakoribb reneszánsz, barokk és klasszikus tánctételek, táncpárok (pavane–gaillarde, gavotte, saltarello, intrada, rigaudon, sarabande, musette, bourrée, menüett stb.). – Ellenszólam. – Basso continuo. – A kamarazene–irodalom leggyakoribb műfajai: triószonáta, fúvósötös, vonósnégyes, stb. – A kortárs zene által használt kottagrafikus jelek zenei jelentése A kamarazenei játékkal összefüggő képességek, készségek fejlesztése – Lapról olvasás. – A belső hallás fejlesztése. – intonációs készség. – Az improvizációs készség fejlesztése (reneszánsz és barokk művekben, jazz–zenében). – A figyelem megosztása a saját és a többi szólam, illetve az összhangzás közt. – Alkalmazkodás a hangképzés, dinamika, karakter, stílus stb. terén. Követelmények az alapfokú évfolyamok (2. évfolyam) elvégzése után

239

A tanuló legyen képes – megadott hangra önállóan hangolni, – hangolni, intonálni a hangológép jelzéseinek megfelelően, – be– illetve leintésre játékát pontosan megkezdeni (felütésre is), és befejezni, – be– és leinteni, – az avizó, a beintés alapján a helyes tempót azonnal felvenni, – biztosan tempót tartani, – játék közben új tempót felvenni a partner jelzése alapján, – lassítani–gyorsítani a partner jelzése alapján, – tempóváltozásokat ő maga is jelezni, – intonációs hibáit javítani a tanár jelzései alapján, – homofon műben tájékozódni, hiba esetén visszatalálni. A tanuló legyen tisztában – saját hangszere intonációs jellemzőivel, – a különböző ütemfajták ütemsúlyaival, – a játszott művek stílusával, műfajával, formájával. Ismerje – a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kamarazene főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma Két különböző stílusú és karakterű kamaramű vagy tétel koncertszerű bemutatása; Máriássy– Varasdy–Zilcz: Bevezetés a társas zenélés gyakorlatába I–II. (EMB), W. A. Mozart: Kürtduók (EMB), Kratochvil, J. K. Triók (Supraphon), Máriássy I. R. Reneszánsz művek (EMB 6974) Németalföldi mesterek művei három vagy négy hangszerre (Czidra L.) (EMB 8367 EMB 8368), Táncok és kontratáncok (Bali János szerk.) EMB14160, Kamaraének–mesterei (EMB 14058/A) nehézségi szintjén. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangszerkezelés, – technikai felkészültség, – állóképesség. – hangképzés, – intonáció, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – speciális technikai elemek alkalmazása – árnyalt dinamikák alkalmazása, – változó tempók önállóan és együttesben, – a vibrato helyes alkalmazása, – előadásmód, – alkalmazkodóképesség, – szép, érthető szövegmondás (vokális kamarazene) Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló legyen képes – bonyolultabb átkötött ritmusokat, komplementer ritmusokat gond nélkül eljátszani,

240

– partitúrából játszani, – a helyes intonációt crescendo–decrescendo során is megőrizni, – figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama közt, – saját szólamának szerepét önállóan felismerni, annak megfelelően szólamát kiemelni vagy háttérbe helyezni, – figyelemmel kísérni az összhangzást is, – polifon műben „elúszás” esetén – partitúrából játszva – visszatalálni, – saját szólamán belül és a partnerekhez is önállóan intonálni, – önállóan kialakítani az adott zenemű stílushű előadásához illő hangképzést, dinamikát, artikulációt stb. A tanuló legyen tisztában – a játszott művek stílusával, műfajával, formájával, – az együttjátszó hangszerek intonációs és egyéb jellemzőivel, – az akusztikus intonáció alapvető tudnivalóival. Ismerje – az egyes tételtípusok jellegzetességeit. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kamarazene főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma Két különböző stílusú és karakterű kamaramű koncertszerű bemutatása. A játszott művek tükrözzék a 6. évfolyamon elvárható nehézségi szintet; Devienne, F. Triók Op.21, Buxtehude: Laude Sion – kantáta, Gabrielli: Five Ricercar, Mihály A.: Kis toronyzene, Scheidt, Brass quintets I–II, Locatelli Triószonáták Op.5, Haydn Divertimentók, Mozart Négykezes szonáták, Brahms: Waltzer, Kerényi: Társasének nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot lehet kottából játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangszerkezelés, – technikai felkészültség, – állóképesség. – hangképzés, – intonáció, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – speciális technikai elemek alkalmazása – árnyalt dinamikák alkalmazása, – változó tempók önállóan és együttesben, – a vibrato helyes alkalmazása, – előadásmód, – alkalmazkodóképesség, – szép, érthető szövegmondás (vokális kamarazene) A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök A tanulandó művek stílusának, műfajának megfelelő, jól hangolt billentyűs hangszer (zongora, csembaló, spinét, esetleg elektromos hangszer). Kottaállványok. Hangológép.

241

Metronóm.

242

Kórus A kórus, mint választható tárgy, oktatásának célja, olyan pozitív élménynyújtás, amely a tanulók zenei és közösségi élményhez juttatásával hat az emberi kapcsolatokra és ezen keresztül az egyén személyiségfejlődésére. A kórusfoglalkozás feladatai Ösztönözze a tanulót a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére. Fejlessze a tanulók – hallását, – ritmusérzékét, – tempó– és dinamikai érzékenységét, – hangszínek iránti igényét, – kottaolvasási készségét, – zenei memóriáját, – zenei ízlését, – stílusérzékét, – formaérzékét, – hangképző– és intonációs gyakorlatok segítségével a harmonikus hallását. Ismertesse meg a kórustagokat – az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel a csoportos hangképzés által, – a kórusműveken keresztül a zeneirodalom különböző stíluskorszakaival. Tudatosítsa a tanulókban az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból is. A zeneiskolai kórus tantervben az egyedi személyi, korosztályi összetétel és a különböző tudásszintek miatt nem lehet egységes, évfolyamokra lebontott követelményeket meghatározni. A felsorolt feladatok a fejlesztési területeket spirálisan jelölik avval, hogy az eredmények mindig a konkrét művek előadásában teljesülnek. Fejlesztési feladatok – az aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése. – a együtthangzás megvalósítása, a harmonikus hallás és formaérzék fejlesztése, – a résztvevők korosztályától, egyéni tudásától függően kánonok, két–, háromszólamú egynemű karok igényesebb három és négyszólamú művek, vegyeskari művek megszólaltatása – hangképző és intonációs gyakorlatok a kórus tiszta, egységes, szép hangzásának kialakítására – a szólamok ritmikailag pontos, dallamilag hibátlan megtanulása megfelelő formálással, szövegejtéssel, – a zene akusztikai összefüggéseinek ismeretében a tiszta intonáció énekkari gyakorlatának megvalósítása. – kiegyenlítettség az egyes szólamok és a kórus egésze között: – hangszín–kultúra fejlesztése, az intonációs különbségek felismerése, javítása – az egységes, kultúrált énekkari hangyás megteremtése. Követelmény A kórus – tudjon a kórusvezetővel együttműködni – a dallamot a vezényléssel kapott instrukcióknak megfelelően formálni – tudjon, tisztán, pontos szövegmondással, a mű érzelmi tartalmának megfelelő kifejező előadással énekelni. – szereplés során az énekkar valamennyi tagja legyen képes képességei legjavát nyújtani Ajánlott tananyag Agócsy – Irsai: Énekeljünk–muzsikáljunk Ars musica kötetek (Möseler Verlag Wolfenbüttel und Zürich) M52031–52035 Bartók Béla kórusművei (27 egyneműkar) Bárdos Lajos: 20 és 40 egyneműkar Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I–IV. Bárdos Lajos: Vegyeskarok B. Horváth Andrea: Ünnepeljünk! (Nemzeti Tankönyvkiadó) Botka Valéria – Csányi László: Gyermekkarok I–IV.

243

Chor Aktuell – Ein Chorbuch für Gymnasien (Gustav Bosse Verlag 1983) Csányi László: Gyermekkórusok kótáskönyve Egyházi karénekeskönyv I–II. (Kiadja: Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya) Eszterházy Pál: Harmonia Caelestis Forrai Miklós: Duettek I–II. Forrai Miklós: Ezer év kórusa Forrai Miklós: Öt évszázad kórusa Gastoldi: 3 balletti Kánongyűjtemények: 25 angol kánon Bárdos: 77 kánon Haydn: Kánonok Mozart: 30 kánon Péter József: 165 kánon Kerényi M. György: Énekiskola – Társasének IV. Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica I–IV. Kodály Zoltán: Gyermek– és nőikarok Kodály Zoltán: Vegyeskarok Liber usualis (gregorián dallamok gyűjteménye) Mozart: 6 noktürn Nádasdy Kálmán: Társas énekek Schola cantorum I–XIII. (Fodor Ákos) Szőnyi E.: Biciniumok Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Párkai István: Modern kórusetűdök

Követelmények a program elvégzése után A kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre. Tudjon – fegyelmezetten viselkedni úgy a próbákon, mint a hangversenyeken, – „vezénylésre” énekelni. A tanuló ismerkedjék meg a kórusirodalom számos remekművével. Tudjon jól tájékozódni a különböző stíluskorszakokban. Tudja – helyes légzéstechnikával, – tiszta intonációval, – pontos ritmusban, – érthető szövegmondással, – helyes tempó– és dinamikai választással, – művészileg kidolgozottan – stílushű formálással, szuggesztivitással – elénekelni szólamát. Rendelkezzék – jó kottaolvasási kézséggel, – zenei memóriával. Hallgassa a többi szólamot és hangszínével alkalmazkodjék hozzá, ezáltal segítve az egységes kórushangzás megteremtését.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő akusztikájú, hangszigetelt, szellőztethető, csoportos oktatásra alkalmas tanterem, jó minőségű, jól hangolt zongorával. Ötvonalas tábla. Felvételek készítéséhez és lejátszásához használható audióvizuális eszközök. Metronóm, hangvilla, kottaállvány.

Ajánlott a kórus színpadi megjelenését emelő egységes formaruha.

244

KÖTELEZŐ TÁRGYAK SZOLFÉZS KÖTELEZŐ A szolfézsnak, mint kötelező tantárgynak két előképző és négy alapfokú évfolyama van, követelményei megegyeznek a szolfézs tantárgy azonos évfolyamainak követelményeivel. Az előképző évfolyamok elvégzése nem kötelező. A 4. évfolyam végén alapvizsga tehető. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli vagy szóbeli vizsga A vizsga feladatait az iskola választja ki az A) és B) feladatsor közül vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma Írásbeli vizsga A) Feladatsor

1. Feladatok a hangköz–, hangzat–ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján. – 5 hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal) – 5 hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra, – 5 hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről. A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Könnyű kétszólamú klasszikus periódus felső szólamának lejegyzése A zenei részlet 2/4, 3/4 vagy 4/4–es lüktetésű, lehetőleg A–Av felépítésű, modulációt, alterációt, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó legyen. A tanulók számára a táblán adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A részlet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. 3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján.

Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat–felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók. B) Feladatsor

1. Feladatok a hangköz–, hangzat– ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján – 5 hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal) – 5 hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra, – 5 hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről. A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Egy magyar népdal lejegyzése A népdal: új stílusú, négysoros, 8–10–es szótagszámú, tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. A tanulók számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A népdal nyolcszor hangozhat el a megadott abszolút magasságban, énekes előadásban.

245

3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat– felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. Szóbeli vizsga 1. Memoriter anyag: A vizsgázó – tudjon 5 népdalt előadni, – ismerje azok legfontosabb jellemzőit; – tudjon 5 műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező) megszólaltatni, – ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 2. A vizsgán a tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a negyedik évfolyam elvégzése utáni követelmények alapján. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése 1. feladat – teszt: A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése 2. feladat– dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. feladat: – elemzés: Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága. A szóbeli vizsga értékelése. – a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete) – zenetörténeti tájékozottság – stílusismeret – formai ismeretek – tájékozódás a zenei műfajok között

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű és felhangolt zongora vagy pianínó. Hangjegytábla, szemléltető anyagok, ritmushangszerek Megfelelő minőségű audio–vizuális berendezés (magnetofon, DVD, CD–lejátszó) A stíluskorszakokat megfelelően bemutató, kellő számú és minőségű hangfelvétel, zenei szakkönyv. Hangszeres „B” tagozaton a 10. évfolyamig kötelező tárgy a szolfézs. Követelményei megegyeznek a szolfézs főtárgy „A” tagozat azonos évfolyamainak követelményeivel. ZONGORA KÖTELEZŐ Szolfézs főtárgy (2x30’) valamint a pályára készülő hangszeres „B” tagozat 3. évfolyamától (1x30’) kötelező tantárgy a zongora. Követelményei megegyeznek a zongora főtárgy „A” tagozatának követelményeivel. A heti órakeret eltérése miatt a tananyag elvégzése egyéni haladáshoz köthető.

246

2. Táncművészeti ág NÉPTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

10

Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Cigánytánc (4-6.alapfokú és 7-10.továbbképző évfolyamon) Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon)

10

Művészeti iskolánk táncművészeti ágán a kiemelt betűvel jelzett tantárgyakat tanítjuk.

247

Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra

Előképző 1. 2. 2 2

1. 3–4

2. 3–4

1

1

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 3 3 3

6. 3

1

1

1

1

7. 3–4

Továbbképző 8. 9. 10. 3–4 3 3

1

1

1

1

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A tantárgyak helye a tanszak programjában A népi játék-néptánc a tanszak fő tantárgyai, a legnagyob óraszámban több mindent foglal magába: tánctechnika (minden órán), népi játék (előképző), néptánc, daltanulás (végig). A szabadon választható tantárgyak célja a továbbfejlődés. A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése

248

Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Művészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet

249

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő) Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette

250

TANTÁRGYAK NÉPI JÁTÉK A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményező készségének, kulturális tudatosságának, általános műveltségének fejlesztéséhez. Elsődleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Alapvető mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során – A ritmus – tér – térforma fogalmainak kialakítása – Az ugrás és forgás technikai előkészítése – A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése – A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása – A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése – A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag A játékműveltség felmérése A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvető mozdulattípusok Játéktípusok (sport–küzdő karakterű népi játékok, énekes–táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfűzéseket A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A mozgáskészség, alapvető kombinációs képesség fejlesztése a mozgás– és játéktevékenység során – A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – Az ugrás és forgástechnika fejlesztése – A játékműveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezőképesség fejlesztése – A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása – A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Az alapvető mozdulattípusok variációs lehetőségeinek valamint az ugrás megismertetése Az improvizációs tevékenység előkészítése, a játékismeret bővítése Játéktípusok (sport–küzdő karakterű népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok

típusainak

251

Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra és a játéktevékenységre a variációk során is A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó– vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelő, a tanévzáró bemutatókhoz szükséges, megfelelő népviseletek, lábbelik

252

NÉPTÁNC A néptáncoktatás tantervi programja lehetővé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az időgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérző képességét, intuícióját, kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményező készségét, kulturális tudatosságát, általános műveltségét. Lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér– és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Rugalmassága révén hozzájárul a speciális képzési rendszerekben, összevont osztályokban történő oktatás megvalósításához, lehetőséget teremt a különböző életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelő szintű képzés megvalósítására. Célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére

Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ugrástechnikák fejlesztése, a népijáték–ismeret bővítése, az alapvető táncos alakzatok fogalmi rendszerének kialakítása és alkalmazása – A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játék központi szerepének megtartása – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmuskészség és a mozgáskoordináció fejlesztése – Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: (szerepjátékok, párválasztó játékok) a páros tánc előkészítése Táncgyakorlat: – Az ugrós és a csárdás tanítását előkészítő táncos mozdulatok megismertetése – Ugrós táncok előkészítése csoportos formában, – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses, tovahaladó) csoportos formában – Eszközhasználat előkészítése (babzsák, karika, ugrálókötél, bot, üveg) – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték vagy népi gyermekjáték és tánc Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, 2/4–es lüktetés Népi ének: a választott táncanyaghoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései Hagyományőrzés: saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket és játékszabályokat, az ugrós és a csárdás technikai elemeit, a tánc közbeni eszközhasználatot A tanuló legyen képes a játéktevékenységre, együttműködésre, feladatvállalásra, a tánctechnikai

253

elemek alkalmazására, improvizációra, a rövid táncetűd folyamatainak felidézésére, koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ugrások különbözőségeinek, hasonlóságainak összevetése – A fizikai kontaktus megteremtésének elősegítése – A csárdás mozgáselemeinek előkészítése – A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak felfedezése, alkalmazása – Ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmusérzék, a hallás, a ruganyosság, a térdhasználat, a kapcsolatteremtő képesség és az eszközhasználat fejlesztése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly – fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, eszközhasználat, csapások, gesztusok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bővítése, a játék központi szerepének megtartása, (szerepjátékok, párválasztó játékok) kör és páros tánc előkészítése Táncgyakorlat: – Az ugrástechnikáknak, a súlyvétel lehetőségeinek, az ugrós táncelemeknek és az összekapaszkodási módoknak a megismertetése – A Dunai táncdialektus ugrós táncai közül választott, a helyi tantervben meghatározott táncanyag (csoportos, páros) – A Dunai táncdialektus eszközös táncai közül a helyi tantervben meghatározott táncanyag bevezetése (szóló) – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses) páros formában – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték és tánc és/vagy ugrós–eszközös táncok Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a duda, a hosszúfurulya Népi ének: a Dunai táncdialektusból választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: az ugrós tánctípus fogalma, formai lehetőségei, összekapaszkodási módok, a tánctípus főbb jellemzői Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok Hagyományőrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a tanult táncanyagot, az énekes táncos gyermekjátékok cselekményét, szövegét és dallamát, a tánc közbeni eszközhasználatot A tanuló legyen képes a közösségen belüli aktív tevékenységre, a tanult táncanyag újraalkotására, improvizációra, a tanult koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására, a tanórákon megfelelő fizikai és szellemi erőnléttel való részvételre 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – Az ritmikai, plasztikai, dinamikai fogalmak kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően – Az ugrós tánc ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetőségeinek, a táncszerkesztés elveinek és a

254

táncok elnevezésének megismertetése az adott tájegység illetve funkció szerint – A gesztusmozdulat fogalmának kialakítása – Az eszközhasználat lehetőségeinek bővítése – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelő táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak tudatosítása – Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötődés erősítése, a másságot elfogadó attitűd valamint a nemi identitás erősítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros fogás, kargesztusok, térirányok gyakorlatai, csapások, gesztusok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bővítése, a játék központi szerepének megtartása (szerepjátékok, párválasztó játékok) a kör– és páros táncok előkészítése Táncgyakorlat: – A Dunai táncdialektus ugrós–eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése, a tananyag bővítése – A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc bevezetése – A verbunk előkészítése, a választott verbunk és csárdás elemeinek, a jellegzetes összekapaszkodási módoknak a megismerése – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a hangszerek funkciója, játékmódja, jellegzetes hangszer együttesek, Népi ének: a választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: az ugrós tánc fejlődése, formái,a csárdás jellemző vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzői, tánckezdő szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a választott ugrós, verbunk és csárdás elemeit, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését A tanuló legyen képes az ugrós és eszközös ugrós valamint csárdás elemekből csoportosan és párban történő improvizációra, a tánctípus fogalmának meghatározására, a tájegységek, falvak földrajzi meghatározására 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A körtáncok technikai előkészítése – A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetőségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelő táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak tudatosítása – Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötődés erősítése, a másságot elfogadó attitűd valamint a férfi és női

255

szerepből adódó viselkedésmódok szerint a nemi identitás erősítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások, gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A Dunai táncdialektus ugrós–eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése – A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc ismeretének bővítése, ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetőségeinek megismertetése – A Tiszai táncdialektus verbunkjai közül választott tánc bevezetése – Ismerkedés a Déli körtánc dialektussal – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: a Tiszai dialektus jellegzetes hangszerei (cimbalom, klarinét, tekerő) parasztbanda, cigánybanda, a hangszerek funkciói, játékmódja, 4/4–es lüktetés, nyújtott ritmus, éles ritmus Népi ének: a választott csárdásokhoz és karikázókhoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: a csárdás fejlődése, formái, jellemző vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzői, tánckezdő szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a választott ugróst, verbunkot és csárdást, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszerek jellemzőit, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történő improvizálásra 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Összefoglaló és rendszerező gondolkodás ösztönzése, összefüggések feltárása a tanult táncdialektus ismeretanyagán keresztül – A mozgás közbeni éneklési készség fejlesztése – A legényes és a forgós–forgatós táncok előkészítése – A táncrend fogalmának kialakítása – A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetőségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelő táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak tudatosítása – A zenei kíséretmódok és a tánc összefüggéseinek feltárása – Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a dinamikai és stílusérzék fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötődés erősítése, a másságot elfogadó attitűd valamint a férfi és női szerepből adódó viselkedésmódok szerinti táncformálás, a nemi identitás erősítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika

256

Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, csapások gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A legényes és a forgós–forgatós táncok előkészítése – A Dunai–dialektus csárdásai közül a helyi tantervben választott tánc bevezetése – A Tiszai dialektus verbunkjai közül választott tánc ismeretének bővítése – A Dunai dialektus verbunkjai közül a helyi tantervben választott tánc bevezetése – A Déli körtánc dialektus ismereteinek bővítése és az Északi körtánc dialektus bevezetése – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a választott karikázó énekes dallamai és azok jellemzői, sajátosságai, a periódus fogalma, a szinkópa ritmus Népi ének: a tanult csárdásokhoz és körtáncokhoz kötődő dalok Táncfolklorisztika: a verbunk fejlődése, formái, jellemző vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, táncos magatartás Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a tánctípus, táncrend fogalmát, a Dunai táncdialektus választott táncait, a tanult koreográfiákat, a népdalok szövegét, dallamát, a hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését, a jellegzetes falvakat A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történő improvizálásra 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az összefoglaló és rendszerező gondolkodás valamint a fogalmi gondolkodás ösztönzése és fejlesztése, az összefüggések feltárása az alapfokú évfolyamok ismeretanyagán keresztül – Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a stílusérzék, a dinamikai készség, a partnerkapcsolat fejlesztése – A vizsgahelyzetre való felkészítés Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrás típusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A legényes és a forgós–forgatós táncok előkészítése – Az ugrós és eszközös ugrós táncok ismétlése, táncismeret bővítése – A csárdások ismétlése, táncismeret bővítése – A verbunkok ismétlése, táncismeret bővítése – A körtáncok ismétlése, táncismeret bővítése – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a tanult tájegységek jellegzetes népi hangszerei és zenei együttesei, a dűvő és az esztam kíséret jellemzői, tánctípusok és kíséretmódok Népi ének: a tanult táncokhoz kötődő dalok ismétlése, bővítése

257

Táncfolklorisztika: az ismert táncok jellemző vonásai, a tánctípusok, táncalkalmak, táncos magatartás Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje az alapfokú évfolyamokon elsajátított táncokat, a tanult koreográfiákat, a tanult zenei, folklorisztikai, földrajzi jellemzőket A tanuló legyen képes a tanult ismeretek megfogalmazására, az önálló táncos megjelenítésre, improvizációra, a megfelelő táncos magatartás színpadi megjelenítésére, az alapfokú művészeti vizsga követelményeinek teljesítésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje Az ugrósok, ügyességi táncok, körtáncok, csárdások és a verbunkok táncanyagát a helyi tantervben meghatározott tájegységek szerint A tájegységek táncaihoz kötődő alapvető földrajzi, történelmi, zenei, táncfolklorisztikai ismeretek összefüggéseit A táncszerkesztés elveit, a jellemző összekapaszkodási módokat A tájegységre jellemző öltözködési, viselethordási szabályokat A ritmikai, plasztikai, dinamikai törvényszerűségeket és azok alkalmazását a gyakorlat során A színpadi törvényszerűségeket. A koreográfiák folyamatait, az alakzatok, térformák gyakorlati alkalmazását A táncalkalmaknak megfelelő magatartás– és viselkedésmódokat A tanuló legyen képes Az egyéni és csoportos improvizációra, a testtudat fenntartására, az eszközhasználatra, a tudatos színpadi megjelenésre, a táncfolyamatok mozgásemlékezetére, a viseletek tánc közbeni használatára, viselésére, a táncos magatartás és partnerkapcsolat kialakítására A megszerzett ismeretekről beszélni A térben történő eligazodásra, a zenei lüktetésrendhez, zenei egységekhez való igazodásra, ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni az alakzatokat, térformákat A képzés során elsajátított ismeretek alkalmazására más környezetben is A környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására, a környezettudatos magatartásra A közösségi szerepvállalásra, önálló feladatvállalásra A másság elfogadására, a csoporthagyományok kialakításában való aktivitásra Olyan szokások, tevékenységek kialakítására, amelyek az egészséges életvitelt segítik elő A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc Csoportban 5–10 perc Egyénenként illetve párban: 2–3 perc A vizsga tartalma Koreográfia: a szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, folyamat) csoportos bemutatása Improvizáció: A három táncdialektusból választott, a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár) illetve egyénenként vagy párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják – a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból A vizsga értékelése – Csoportban: a koreográfia ismerete, együttműködés a partnerekkel, színpadi jelenlét

258

– Egyénileg: a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az egyensúlyviszonyok szerepének felismertetése, a tartás–ellentartás jelentőségének tudatosítása – A forgás technikai megvalósítása a különböző lábfőrészeken – Az erdélyi táncokra jellemző partnerkapcsolat kialakítása tánctípusonként – A tánctételek funkcióinak megismertetése, a megfelelő táncos magatartás kialakítása – A táncstílusok jellemző vonásainak megismertetése, a táncszók tánc közbeni alkalmazása, a táncok stílusos megjelenítésének elősegítése – Az önálló táncszerkesztési gyakorlat, az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a fizikai erőnlét fejlesztése – A sajátos egyéni karakter kialakításának ösztönzése, a táncos elemek ritmikai, plasztikai, dinamikai különbségeinek megvalósítása – A táncok újraalkotási igényének kialakítása a tanuló személyisége, habitusa, tánchoz való viszonyulása szerint – A zene és tánc összefüggéseinek megfigyeltetése, az összefüggések megfogalmazása, rendszerezése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A táncos életmód igényének kialakítása, az életminőség javítása Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika Tánctechnika: magasabb nehézségi fokú, összetett mozdulattípusok kialakítása és fejlesztése, térben való használata Táncgyakorlat: – Az alapfokon tanult táncok ismétlése, a táncismeret bővítése a helyi tanterv alapján – Az Erdélyi dialektus területéről kiválasztott táncrend, az alapfokon előkészített legényesre és forgós–forgatós párosra építve – A pontszerkezet, a táncot kísérő kargesztusok és azok funkcióinak megismertetése – A forgás és forgatás módozatainak megismertetése – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: ardeleana–kolomejka típusú dallamok, a periódus szerkezete, zárlatok, félzárlatok, a zene és tánc kapcsolata, a „jajnóták” szerkezete és jellemzői, aszimmetrikus lüktetés Népi ének: a tanult táncokhoz kötődő dalok ismétlése, bővítése, táncbéli kiáltások, táncszók Táncfolklorisztika: az Erdélyi dialektus táncai, tánckultúrája, táncalkalmak, a táncrend, a táncház szerepe, az adatközlők megismerése Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje az erdélyi táncok elsajátításához szükséges technikákat A tanuló legyen képes az erdélyi táncok improvizatív megjelenítésére, újraalkotására, a tanult koreográfiák bemutatására, a zene és tánc összhangjának gyakorlati megvalósítására 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ismeret elmélyítése, bővítése

259

– A forgástechnika fejlesztése különböző lábfőrészeken – A páros forgás és forgatás technika fejlesztése – A stílusjegyek felismerése, elsajátítása és alkalmazása – Az önálló táncszerkesztési gyakorlat, improvizációs készség, előadói készség, ritmusérzék, fizikai erőnlét, sajátos egyéni karakter kialakítása – A táncos elemek dinamikai különbségeinek megvalósítása, a forgás– és ugrókészség fejlesztése – A tánctételek funkcióinak megismertetése, a megfelelő táncos magatartás kialakítása – A táncrend fogalmának értelmezése az Erdélyi dialektus különböző területein – A táncszók ismerete és alkalmazása – A táncok újraalkotási igényének kialakítása a tanuló személyisége, habitusa, tánchoz való viszonyulása szerint – A zene és tánc összefüggéseinek megfigyeltetése, az összefüggések megfogalmazása, rendszerezése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A táncos életmód igényének kialakítása, az életminőség javítása Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika, az alapfok tananyagának megfelelően Tánctechnika: a magasabb nehézségi fokú, összetett mozdulattípusok előadásmódjának fejlesztése, térben való használata Táncgyakorlat: Az Erdélyi dialektus területéről kiválasztott táncrend tananyagának bővítése A Dunai dialektus területéről kiválasztott táncrend, az alapfokon szerzett ismeretek felhasználásával, rendszerezésével Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: az erdélyi táncok kísérő hangszerei, zenekari felállások, jellegzetes éneklési stílusok, hajnalozó dallamok Népi ének: a tanult táncokhoz kötődő dalok ismétlése, bővítése Táncfolklorisztika: az erdélyi táncok földrajzi, történelmi háttere, táncalkalmak, tánchagyományok, szokások Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a tanult táncokat, újraalkotásuk módját, az erdélyi táncok elsajátításához szükséges technikákat, a zene és tánc összhangjának gyakorlati megvalósítását A tanuló legyen képes az erdélyi táncok improvizatív megjelenítésére, a tanult koreográfiák bemutatására, a stílusos előadásmód megvalósítására 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ismeret elmélyítése, bővítése – A forgástechnika fejlesztése különböző lábfőrészeken – A páros forgás és forgatástechnika fejlesztése – A stílusjegyek felismerése, elsajátítása és alkalmazása – Az önálló táncszerkesztési gyakorlat, improvizációs készség, előadói készség, ritmusérzék, fizikai erőnlét, a sajátos egyéni karakter kialakítása – A táncos elemek dinamikai különbségeinek megvalósítása, a forgás– és ugrókészség fejlesztése – A tánctételek funkcióinak, megismertetése, a megfelelő táncos magatartás kialakítása – A táncrend fogalmának értelmezése az Erdélyi dialektus különböző területein – A táncok, stílusok jellemző vonásainak ismerete, a táncszók ismerete és alkalmazása – A táncok újraalkotási igényének kialakítása a tanuló személyisége, habitusa, tánchoz való viszonyulása szerint

260

– A zene és tánc összefüggéseinek megfigyeltetése, az összefüggések megfogalmazása, rendszerezése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A táncos életmód igényének kialakítása, az életminőség javítása Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika, az alapfok tananyagának megfelelően Tánctechnika: a magasabb nehézségi fokú, összetett mozdulattípusok előadásmódjának fejlesztése, térben való használata Táncgyakorlat: – Az Erdélyi táncdialektus tananyagának bővítése – A Tiszai táncdialektus területéről kiválasztott táncrend az alapfokon szerzett ismeretek felhasználásával, rendszerezésével – Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: erdélyi jellegzetes hangszerek, hangszer együttesek (hegedű, ütőgardon, koboz), az aszimmetrikus lüktetésű táncok kíséretmódja Népi ének: a tanult táncokhoz kötődő dalok ismétlése, bővítése Táncfolklorisztika: az erdélyi táncok földrajzi, történelmi háttere, táncalkalmak, tánchagyományok, szokások Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a tanult táncokat, újraalkotásuk módját, az erdélyi táncok elsajátításához szükséges technikákat, a zene és tánc összhangjának gyakorlati megvalósítását A tanuló legyen képes az erdélyi táncok improvizatív megjelenítésére, a tanult koreográfiák bemutatására, a stílusos előadásmód megvalósítására 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A tanult táncanyag elmélyítése, bővítése, az egyes tánctételek funkciójának megismertetése – Az összefoglaló és rendszerező, elemző gondolkodás valamint a fogalmi gondolkodás ösztönzése és fejlesztése, az összefüggések feltárása az alapfokú és a továbbképző évfolyamok ismeretanyagán keresztül – Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a stílusérzék, a dinamikai készség, a partnerkapcsolat fejlesztése – Az egyéni táncstílus kialakítása, a táncok újraalkotása – Az eredeti filmekről történő tánctanulás szabályainak megismertetése, gyakorlati alkalmazása – A vizsgahelyzetre való felkészítés – Az önálló ismeretszerzés ösztönzése – A táncos életmód igényének kialakítása, az életminőség javítása Tananyag Táncelőkészítő gimnasztika, az alapfok tananyagának megfelelően Tánctechnika: a magasabb nehézségi fokú, összetett mozdulattípusok előadásmódjának fejlesztése, térben való használata Táncgyakorlat: az ismert táncrendek tananyagának bővítése, összegzése, rendszerezése Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a zenei ismeretek összefoglalása, rendszerezése Népi ének: a tanult táncokhoz kötődő dalok ismétlése, bővítése Táncfolklorisztika: a Kárpát–medence táncai, tánckultúrája Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is

261

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje Az ugrósok, eszközös táncok, körtáncok, karikázók, páros táncok, férfitáncok táncanyagát a helyi tantervben meghatározott tájegységek szerint A táncdialektusok és tájegységek, tánctípusok és táncrendek fogalmát és összefüggéseit A stílusjegyek, a színpadi törvényszerűségek, a ritmikai, plasztikai, dinamikai szabályszerűségek alkalmazását a gyakorlatban A tanult koreográfiákat A tanuló legyen képes A testtudat fenntartására, a táncok improvizatív bemutatására, a kollektív és az individuális táncok tudatos megformálására, a táncalkalmaknak és a nemi identitásnak megfelelő magatartásmód tudatos megjelenítésére, a táncok egyéni, stílusos megjelenítésére, a táncos partnerkapcsolat megvalósítására a tájegységnek, tánctípusnak megfelelően A szakmai nyelvezet alkalmazására, a képzés során elsajátított szókincs tudatos alkalmazására a mindennapi életben, a kommunikációra, véleménynyilvánításra, az érdeklődés, a szakmai ismeretszerzés fenntartására, az intelligens tudás megszerzésére A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc, 8–10 perc A vizsga tartalma – A helyi tantervben meghatározott tájegységek táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort – A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál – Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrend szerint kell a táncokat bemutatni – A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket A vizsga értékelése – a táncrend ismerete, stílusos előadása, – a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, – a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, – a táncos mozgás és a zene illeszkedése, – a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelő, a tanulmányi versenyekhez és tanévzáró bemutatókhoz szükséges megfelelő népviseletek, lábbelik

262

FOLKLÓRISMERET A konkrét népszokások megismertetésén keresztül a tanulók előtt fel kell tárni a néphagyomány ünnepi rítusainak formai és tartalmi összetevőit, megjelenését. Világítson rá a hagyomány folyamatosan változó természetére, egykori történeti rétegeire, eredetére. Tegye élményszerűvé a jeles napok és ünnepi szokások megismerését. Aktualizálja az emberi élet fordulóihoz fűződő hagyományokat, szokásokat. A gyermekjátékok és táncok táji és történeti megismertetésével a gyakorlati képzésben elsajátított ismeretek rendszerezéséhez nyújtson segítséget. Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A játék– és táncalkalmak szerepének megismertetése a faluközösség és az egyén életén keresztül, a kommunikációs képesség, verbális kommunikáció, szocializációs készség, közösségérzet, a tér– és időbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más művészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A gyermekkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Gyerekszületés, gyermekkor – Jósló praktikák a gyermek születése előtt – Komatál hagyománya – Keresztelő – A gyermek befogadása, helye a családban és a falu társadalmában – Az anya avatása – Munkára nevelés, gyermekmunka A gyermekek játékalkalmai és táncalkalmai – A munkavégzéshez kötődő játékalkalmak /libalegeltetés, kalákamunkák/ – A játszó helyszíne, időpontja, a falu társadalmi életében betöltött szerepe – A tánc tanulása – Gyermeklakodalmas (a felnőttek világának – szokások, táncok, zenei kultúra – tanulása) – A gyerekek táncalkalmai (kukoricabál, pulyabál, aprók tánca, serketánc) Az évkör ünnepei gyermekszemmel – Szent Miklós napja – Jézus születésének története – Óévbúcsúztató és évkezdő szokások – Szent Balázs napja, Balázsjárás – Szent Gergely napja, Gergelyjárás – Húsvét vasárnapjának és hétfőjének szokásai – Pünkösdi királynéjárás Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a gyermekkor jeles eseményeit, játék– és táncalkalmait A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak előtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására

4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet és a tér– és időbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más művészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés

263

Tananyag A tanuló előző évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bővítése A legényélethez, leányélethez, párválasztáshoz, lakodalomhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, rituális cselekmények, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése A táncalkalmak jelentőségének megismertetése a párválasztás során Legényélet, leányélet, párválasztás, lakodalom – Munkavégzés a serdülő korban – Legényavatás, leányavatás – Udvarlási szokások, szerelmi élet, és azok színterei – Szokásjogok a paraszti társadalomban – Leánynéző, háztűznéző, hozomány – Leánykérés, eljegyzés, jegyajándék – Lakodalmi előkészületek – Lakodalmi tisztségviselők, feladatok – Lakodalmi szokások, rítusok Legények és lányok játék– és táncalkalmai – A fonó helyszíne, szerepe a párválasztásban, társas kapcsolatokban – Fonójátékok, tánc a fonóban (hangszerek, tánckíséret) – Böjti időszak (tavaszköszöntő játékok és a böjti karikázó) – Bálok időpontja, helyszíne, bálrendezés Lányok és legények szerepe a kalendáris szokásokban – Luca kettős alakja – Betlehemezés – Farsangi szokások – A nagyhét eseményei – A húsvéti tojás jelentése és díszítésének különböző technikái – Pünkösdi királyválasztás – Májusfaállítás – Nyári napforduló szerepe, Szent Iván napi szokások Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a leányélet, legényélet jeles eseményeit, táncalkalmait, a párválasztás szokásait, a lakodalom menetének, szereplőit A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, szabályok betartására, a társak előtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A táncalkalmak szerepének változásai és a változások okainak feltárása – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet valamint a tér– és időbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más művészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A tanuló előző évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bővítése A rituális cselekmények szerepe, a felnőtt– és öregkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, a jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Felnőttek, idősek és az elbúcsúztatás szokásai – Paraszti munka, munkaszervezés – Az idősek társadalmi szerepe a paraszti társadalomban – Előjelek, jóslások, hiedelmek – A haldoklóval, a halottal kapcsolatos szokások – Virrasztás, temetés, siratás – A halotti tor

264

– Fejfák, keresztek – Mindenszentek napja – Halottak napja, megemlékezés a halottakról A házasok táncalkalmai – Táncalkalmak a családi eseményeken (keresztelő, lakodalom) – Táncalkalmak a farsangban (házasok bálja, batyusbál) – Asszonyok mulatságai (asszonyfarsang, lakodalmi kontyoló) – Férfiak mulatságai (pincézés, tejbemérés) Felnőttek az évkör ünnepein – Disznótorok ideje (alakoskodás, adománykérés) – A regölés (időpontja, jelmezek, hangszerek, szereplők) – Szent György napja – Virágvasárnap – A húsvéti ételek jelképrendszere – Fehérvasárnap – Aratás és a hozzá kapcsolódó szokások – Szent István napja, új kenyér ünnepe – Szüret, szüreti felvonulások, alakoskodás – Szent Mihály napja – Dömötör napja, Vendel napja Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a felnőtt– és időskor jeles eseményeit, szokásait, a különböző életkorokhoz kapcsolódó táncalkalmakat, azok szerepét A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak előtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az elméleti tananyag és az eddig tanult táncanyagok közötti összefüggések megfogalmazása – A tananyagban meghatározott régi– és új stílusú táncrétegek jellemzőinek, a táncdialektusok elhelyezkedésének, földrajzi meghatározásának megismertetése – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet valamint a tér– és időbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más művészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag Táncfolklorisztika A régi táncréteg jellemzői Körtáncok – Középkori tánchagyomány, lánc– és körtáncok – Énekes női körtáncok helye és szerepe a tánckultúrában Eszközös pásztortáncok – Kanásztánc, pásztortánc – Pásztorbotoló, cigánybotoló Ugrós–legényes tánctípus – Ugrós táncok (szóló, csoportos és páros formák, helyi sajátosságok) – Erdélyi legényes táncok Küzdő karakterű páros táncok Forgós–forgatós páros táncok – Reneszánsz tánchagyomány, forgós–forgatós páros táncok – Lassú tempójú páros táncok – Mérsékelt és gyors tempójú páros táncok

265

– Az új táncréteg jellemzői – A reformkor tánckultúrája, a verbunk és csárdás kialakulása Verbunk – A szóló verbunk – Szabályozott szerkezetű verbunkok Csárdás – A csárdás tagolódása (lassú és friss, valamint csendes, csárdás, ugrós) – Körcsárdás, hármas csárdás A dialektusok meghatározása, elhelyezkedése, jellemzői – Dunai dialektus – Tiszai dialektus – Erdélyi dialektus A tanult táncanyagok elhelyezése a nagy dialektusterületekben Követelmények A tanuló ismerje a régi és az új táncrétegbe tartozó tánctípusokat, a főbb jellemzőiket, a tanulmányok során megtanult táncok földrajzi elhelyezkedését, dialektusait A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak előtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje A folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázótörténetét A hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilága főbb szereplőit, funkcióit A tanuló legyen képes A rítuscselekmények szövegeinek és tartalmának értelmezésére és használatára, a szakkifejezések, a megszerzett ismeretek alkalmazására, a tér–idő összefüggéseinek felismerésére A paraszti társadalom erkölcsi és viselkedési normáinak megítélésére, értékeinek elfogadására Az önálló ismeretszerzésre, az elméleti ismeretek alkalmazására a mindennapi életben A magyar folklórhagyományokat a nemzettudat részeként értelmezni Az azonosságok és különbözőségek felismerésére a hazai és egyetemes folklórban A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Folklórismeret Írásbeli: 30 perc Szóbeli: 5 perc A vizsga tartalma – A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll – Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Témakörök Jeles napok

266

Munkavégző ünnepek Az emberélet fordulói Táncdialektusok A régi és új táncréteg tánctípusai A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a pontok alapján a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tanuló feleletének tartalmi és formai szempontok alapján történő értékelése – Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok Néprajzi videó és/vagy DVD filmek

267

TÁNCTÖRTÉNET A tantárgy járuljon hozzá saját tánckultúránk történetének megismeréséhez, a magyarságtudat erősítéséhez, a tanulók kommunikációs készségeinek fejlődéséhez, a más népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltéséhez, a tantárgyhoz tartozó terminológiák használatához, igényes képi és hanganyag megismeréséhez, a táncművészet iránti érdeklődéshez, az arra fogékony közízlés fejlesztéséhez Továbbképző évfolyamok 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az egyetemes tánctörténet kronológiai rendjén keresztül a történelmi összefüggések felismertetése. – A tánctörténet szempontjából kiemelkedő események, alkotók megismertetése és meghatározó műveik elemzése során a komplex látásmód kialakítása és fejlesztése. – Stílusérzék, logikus gondolkodás valamint a táncműfajok iránti érzékenység fejlesztése – Más népek tánchagyományainak megismerésére, több táncműfaj befogadására, a kulturált szórakozás elsajátítására valamint a saját tapasztalatainak gyarapítására ösztönözze a tanulót Tananyag Tánctörténeti alapfogalmak: köznapi és művészi mozgás, közhasznú és művészi tánc Az őskor táncélete: vallási szertartások, rítusok, ábrázoló táncok Az ókori kultúrák közül az egyiptomi, a japán és a görög tánckultúra A középkor tánckultúrája: tánc és a vallás kapcsolata, misztériumjáték, jokulátorok A reneszánsz embereszménye, a magyarországi reneszánsz, Mátyás király udvartartásának tánckultúrája A barokk kialakulás és hatása Európa művészetére, XIV. Lajos, a barokk mesterei A cselekményes balett kialakulása, Noverre munkássága A jezsuita színházak szerepe a színpadi tánc történetében A balett megjelenése Magyarországon – „Eszterházy esték” A romantika hatása Európa táncéletére A reformkori magyar „színpadi” táncművészet, paraszti táncok – Körmagyar A legjelentősebb szaklapok, kiadványok, szakkönyvek, a táncos helyszínek és események megismertetése a tanulókkal Követelmények A tanuló ismerje az egyetemes tánctörténet során a művészeti ág fejlődésében jelentős szerepet betöltött eseményeket, helyszíneket, műveket A tanuló legyen képes néhány mondatban önállóan kifejezni magát egy adott témakörben, illetve önálló gondolatok megfogalmazására egy tánc koreográfia kapcsán 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A XX. századi táncművészet jelentősebb állomásainak, a műfajok közti átjárhatóság lehetőségeinek felismertetése – A táncház-mozgalom kialakulásának és napjainkban betöltött szerepének felismertetése – Az egyéni látásmód, stílusérzék, logikus gondolkodás valamint a táncműfajok iránti érzékenység nyitottság, befogadó készség fejlesztése – A kulturált szórakozás igényének kialakítása, a saját tapasztalatszerzés ösztönzése. Tananyag Tánctörténeti alapfogalmak: a konkrét és elvont jelleg a művészetben, a művészi mozgás fajtáinak esztétikája A XX. század elejének táncművészeti újításai Amerikában (Isadora Duncan), hatásuk Európa táncéletére A XX. századi magyar mozdulatművészet megújítói A színpadi néptánc kialakulása: Gyöngyösbokréta, Csupajáték

268

Művészegyüttesek Magyarországon: Néphadsereg Központi Művészegyüttese – Honvéd Táncszínház (Szabó Iván), Állami Népi Együttes (Rábai Miklós), SZOT – Budapest Táncegyüttes (Molnár István), BM Duna Művészegyüttes (Náfrádi László) A táncház-mozgalom kialakulása, hatása a mai táncművészetre A koreográfusnemzedékek jelentősebb alkotói és kiemelkedő műveik a színpadi táncművészetben A művész– és a jelentősebb amatőr együttesek napjaink magyar táncművészetében A táncos szakma jelentősebb szervezetei, oktatási intézményei, országos rendezvényei A legjelentősebb szaklapok, kiadványok, szakkönyvek megismertetése a tanulókkal, melyek nyújtsanak segítséget az év végi vizsgára való felkészüléshez Követelmények A tanuló ismerje a XX. századi magyar táncművészet jeles képviselőit, meghatározó műveiket, a színpadi néptáncművészet fontos fordulópontjait, a táncház-mozgalom legfontosabb eseményeit, az országos rendezvényeket, egyesületeket, szakmai szervezeteket, oktatási intézményeket A tanuló legyen képes néhány mondatban önállóan kifejezni magát egy adott témakörben, gondolatainak megfogalmazására egy táncmű, koreográfia kapcsán, a tánctörténet fordulópontjainak megnevezésére, a tánc műfajainak elkülönítésére, a terminológia helyes használatára Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: Az egyetemes tánctörténet során a művészeti ág fejlődésében jelentős szerepet betöltött eseményeket, helyszíneket, műveket, a magyar táncművészet jeles képviselőit, meghatározó műveiket, a színpadi néptáncművészet fontos fordulópontjait, a táncház-mozgalom legfontosabb eseményeit, az országos rendezvényeket, egyesületeket, szakmai szervezeteket, oktatási intézményeket A tanuló legyen képes: Néhány mondatban önállóan kifejezni magát egy adott témakörben, gondolatainak megfogalmazására egy táncmű, koreográfia kapcsán, a tánctörténet fordulópontjainak megnevezésére, a tánc műfajainak elkülönítésére, a terminológia helyes használatára A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Tánctörténet Írásbeli: 30 perc Szóbeli: 5–10 perc A vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított tánctörténet témakörökből áll Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző tartalmú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését valamint a problémamegoldást ill. értelmező választ igénylő feladatokat tartalmazza – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Választható témakörök: Az őskor táncművészete A középkor jellemző táncformái A reneszánsz és barokk kor táncélete A romantika A reformkor táncélete A XX. század táncélete Gyöngyösbokréta mozgalom Amatőr és hivatásos együttesek Magyarországon Hazánk jeles alkotói és műveik

269

A táncos szakma jelentősebb szervezetei, oktatási intézményei, országos rendezvényei

A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tananyagtartalom elsajátításának mértéke – Az összefüggések ismerete – A szakmai kommunikáció fejlettsége Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Tánctörténeti kézikönyvek, lexikonok Tánctörténeti videó és/vagy DVD filmek

270

NÉPZENEI ALAPISMERETEK A népzenei alapismeretek az alapfokú és továbbképző évfolyamokon választható tantárgy. Tanításának célja, hogy a néptánc tantárgyon belül elsajátított zenei ismeretek kibővítésével járuljon hozzá a tanulók népzenei neveléséhez. Mutasson rá a tánc a zene az ének egységére, összefüggéseire. Világítson rá a hangszeres népzene és a tánc összefüggéseire, nyújtson élményszerű ismereteket a jellegzetes népi hangszerekről, hangszer–együttesekről, zenekarokról. Segítse elő a komplex látásmód kialakulását, az elemző gondolkodást, az összefüggések felismerését. Nyújtson bővebb ismereteket a vokális népzene jellemzőiről, segítse elő a népi éneklési technika elsajátítását. A közösségi éneklés élménye és hangulata erősítse az összetartozás érzését. A tantárgy tanítása során a gyakorlati megközelítés, az élményszerzés dominál, amelynek eszközei a hangszerek bemutatása, zenehallgatás, zenefelismerés, bemutatás. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az énekhang technikai adottságainak a légzés, a vokális hangzók, hangterjedelem fejlesztése – A zenei képességek a hallás, intonálás, ritmusérzék, az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességének, a népdalok memorizálási képességének fejlesztése. – Az ének és tánc egységének felismertetése, a tánc közbeni éneklés követelményeinek megismertetése – Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő népdalokon keresztül a 2/4–es lüktetésrend hangsúlyainak érzékeltetése, felismertetése – Az éneklés közösségi élményének, örömének felfedezése, megélése Tananyag Negyedes, nyolcados ritmusértékek, ritmusképletek, ritmusgyakorlatok A 2/4–es zenei lüktetés D–r–m dallammagú népi játék dallamok, népdalok Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok A választott dallamok csoportos megszólaltatása Népi hangszerek: idiofon hangszerek Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét és dallamát, az alapvető ritmusértékeket, ritmusképleteket, a tanult hangszer jellemzőit A tanuló legyen képes a népdalok csoportos bemutatására, a kezdőhanghoz történő igazodásra, a ritmusértékek, ritmusképletek gyakorlati alkalmazására 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az énekhang technikai adottságainak a légzés, a vokális hangzók, hangterjedelem fejlesztése – A népi éneklési technika kialakítása – A zenei képességek a hallás, intonálás, ritmusérzék, az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességének, a népdalok memorizálási képességének fejlesztése. – Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő népdalokon keresztül a 2/4–es lüktetésrend hangsúlyainak érzékeltetése ének és tánc közben egyaránt – A tánc közbeni éneklés kritériumainak, a dallamívek megformálási szabályainak megismertetése, megvalósítása a gyakorlat során. A karikázó dalok éneklésének fejlesztése, bővítése – Az előéneklés szabályainak, az előénekeshez történő igazodás technikájának elsajátítása, fejlesztése – A közösségi éneklés élményének, örömének felfedezése, nagyobb és kisebb létszámú csoportokban egyaránt Tananyag

271

A negyedes, nyolcados ritmusértékek, ritmusképletek, ritmusgyakorlatok A 2/4–es zenei lüktetés A dudaritmus A kanásztánc ritmus 5–6 hangterjedelmű dallamok Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok A választott dallamok csoportos, kiscsoportos megszólaltatása Az előénekes feladata és funkciói, a bekapcsolódás módja Népi hangszerek: duda Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét és dallamát, az alapvető ritmusértékeket, ritmusképleteket, a tanult hangszer jellemzőit A tanuló legyen képes a népdalok csoportos, kiscsoportos bemutatására, a kezdőhanghoz való igazodásra, a tanult dal előéneklésére, az előénekeshez történő bekapcsolódásra 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az előadásmód jellemző vonásainak, megismertetése, a fokozatos tempónövelés, tempóváltás technikájának megvalósítása – A hangterjedelem növelése, a magabiztos dalkezdés megvalósítása – Az intonációs készség és a zenei hallás, hangszín fejlesztése – A hangképzési technika és a megfelelő légzéstechnika elsajátítása – A népi éneklési technika fejlesztése – Az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma, dallam és tempóérzék fejlesztése – Az egyéni feladatvállalás, a szóló, duó, kiscsoportos éneklés ösztönzése Tananyag A negyedes, nyolcados ritmusértékek, ritmusképletek, ritmusgyakorlatok A nyújtott és éles ritmus A 4/4–es zenei lüktetés A hangterjedelem növelés oktáv terjedelemig A lassú, közepes és gyors tempó dallampéldákon keresztül Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok A folklórismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódó szokásdalok A választott dallamok csoportos, kiscsoportos, egyéni megszólaltatása Népi hangszerek: tekerő, klarinét Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét és dallamát, az alapvető ritmusértékeket, ritmusképleteket, a tanult hangszerek jellemzőit A tanuló legyen képes egy oktáv hangterjedelmen belüli éneklésre, a népdalok csoportos, kiscsoportos, egyéni bemutatására, a kezdőhanghoz történő igazodásra, az előénekeshez történő bekapcsolódásra 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az előadásmód jellemző vonásainak megismertetése, a fokozatos tempónövelés, tempóváltás szabályainak tudatosítása – A magabiztos dalkezdés elsajátítása – Az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma, dallam és tempóérzék fejlesztése – A népi éneklési technika fejlesztése. – Az intonációs készség, zenei hallás, hangképzési technika és a megfelelő hangszín kialakítása, a hangterjedelem növelése – Az egyéni feladatvállalás, a szóló, duó, kiscsoportos éneklés ösztönzése

272

Tananyag A negyedes, nyolcados ritmusértékek, ritmusképletek, ritmusgyakorlatok A nyújtott és éles ritmus A 4/4–es lüktetés A hangterjedelem növelése oktávon túlra A lassú, közepes és gyors tempó dallampéldákon keresztül A giusto előadásmód Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok A folklórismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódó szokásdalok Népi hangszerek: hegedű, brácsa, bőgő A dallamhangszerek, kísérő hangszerek, játékmód Az esztam és dűvő kíséret Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét és dallamát, az alapvető ritmusértékeket, a giusto előadásmód jellemzőit, a hangszereket, kíséretmódokat A tanuló legyen képes egy oktáv hangterjedelmen túl énekelni, a népdalok csoportos, kiscsoportos, egyéni bemutatására, a kezdőhanghoz való igazodásra, az előénekeshez történő bekapcsolódásra 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A zenei egységek érzékelésének elősegítése, zenei zárlatok és félzárlatok felismertetése – A giusto és a parlando, rubato előadásmód jellegzetes vonásainak megismerése és alkalmazása – A kíséretmódok és a tánc összefüggéseinek vizsgálata – A fokozatos tempónövelés, tempóváltás tudatos alkalmazása – A népdalcsokor szerkesztési elveinek megismertetése – A magabiztos dalkezdés elsajátítása – Az intonációs készség, zenei hallás, hangképzési technika, megfelelő légzéstechnika kialakítása, a hangterjedelem és az éneklési kedv növelése – Az egyéni feladatvállalás, a szóló éneklés ösztönzése Tananyag A negyedes, nyolcados ritmusértékek, ritmusképletek, ritmusgyakorlatok A periódus, zárlat, félzárlat A hangterjedelem növelése oktávon túlra Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok A folklórismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódó szokásdalok Népi hangszerek: cimbalom, citera, tambura A zene és tánc összefüggései tájegységek és tánctípusok szerint Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét, dallamát, az alapvető ritmusértékeket, képleteket, a periódus fogalmát, a giusto előadásmódot, a hangszereket, kíséretmódokat A tanuló legyen képes egy oktáv hangterjedelmen felül énekelni, a népdalok csoportos, kiscsoportos, egyéni bemutatására, a kezdőhanghoz való igazodásra, az előénekeshez történő bekapcsolódásra, a kíséretmódok felismerésére, a hangszerek felismerésére, a táncdallamok és tánctípus hallás utáni felismerésére és azonosítására 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vokális népzene dialektusterületeinek, az éneklési technikák stílusjegyeinek megismertetése – A dallam díszítéstechnika fejlesztése – Az ismeretek szintetizálásának elősegítése – A hangszeres népzene és a tánctípusok összefüggéseinek feltárása – A stílusismeret, a zenefelismerés, az éneklési készség, a díszítéstechnika, a légzéstechnika, az előadásmód fejlesztése

273

– A vizsgahelyzetre való felkészítés Tananyag A negyedes, nyolcados ritmusértékek, ritmusképletek, ritmusgyakorlatok A szinkópa Az aszimmetrikus zenei lüktetés Az 5/8–os lüktetésrend A periódus, a pontszerkezet A parlando, rubato és a giusto előadásmód Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok A folklórismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódó szokásdalok A hangszerek, hangszer–együttesek, zenekari felállások tájegységek szerint A zene és tánc összefüggései tájegységek és tánctípusok szerint Zenefelismerés Követelmények A tanuló ismerje az emberi hang sajátosságait a tanult népdalok szövegét, dallamát, az alapvető ritmusértékeket, képleteket, a periódust, a különböző előadásmódokat, a hangszereket, a kíséretmódokat A tanuló legyen képes egy oktáv hangterjedelmen felül énekelni, a népdalok csoportos, kiscsoportos, egyéni bemutatására, a kezdőhanghoz való igazodásra, az előénekeshez történő bekapcsolódásra, a kíséretmódok felismerésére, a hangszerek felismerésére, a táncdallamok és tánctípus hallás utáni felismerésére, azonosítására. Az eddig tanult ismeretek összegzésére, a tananyag összefüggéseinek felismerésére. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A zenei stílusok táji tagolódásának felismertetése – A zenei dialektusok előadásmódjának, stílusjegyeinek felismertetése – A kíséretmód és a tánc összefüggéseinek megismertetése, tudatosítása – Az aszimmetrikus zenei lüktetés felismerése, jellemzőinek azonosítása – A táncszók funkciójának, használatának, szövegeinek (az adott tájegység szerinti) megismertetése. A népzenei kiadványok népszerűsítése – A stílusismeret, az éneklési készség, a díszítéstechnika, az előadásmód fejlesztése – A különböző népzenei dialektusok felismerési képességének, a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségek fejlesztése Tananyag A „jaj–nóták” jellemzői Az aszimmetrikus lüktetés Az erdélyi éneklési stílus és díszítéstechnika Táncszók, csujogatások Az periódus és a tánc összefüggései A sánta dűvő kíséret Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok Az erdélyi zenekari felállások, ismert adatközlők Követelmények A tanult népdalok szöveg és dallamismerete, csoportos, kiscsoportos, egyéni bemutatása, díszítése, a táncszók ismerete, gyakorlati alkalmazása A tanuló legyen képes a „jaj–nóták” felismerésére, éneklésre, a jellegzetes erdélyi hangszerek, a táncdallamok és tánctípus és kíséretmódok felismerésére 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A zenei stílusok táji tagolódásának felismertetése

274

– A zenei dialektusok előadásmódjának, stílusjegyeinek felismertetése – A kíséretmód és a tánc összefüggéseinek megismertetése, tudatosítása – A tánc közbeni éneklés és csujogatás készségszintű ismeretének kialakítása – A szólóéneklés közönség előtti megvalósítása – A táncszók funkciójának, használatának, szövegeinek (az adott tájegység szerinti) megismertetése – A táji dialektusokra jellemző hangszín technikájának elsajátítása – A stílusismeret, a zenefelismerés, az éneklési készség, a díszítéstechnika, az előadásmód fejlesztése – A különböző népzenei dialektusok felismerési képességének, a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségek fejlesztése Tananyag A szinkópás ritmusok az erdélyi népzenében Az erdélyi éneklési stílus és díszítéstechnika Táncszók, csujogatások tájegységnek megfelelően Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok Az erdélyi zenekari felállások, ismert adatközlők (tájegységnek megfelelően) A siratók és keservesek jellemzői Táji dialektusokra jellemző hangszertársulások Alapvető népzenei kiadványok hangzó anyagok ismerte Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét, dallamát, a díszítéseket, a táncszókat, azok gyakorlati alkalmazását A tanuló legyen képes az önálló, közönség előtti éneklésre, a hangszerek felismerésére, a táncdallamok és tánctípus felismerésére 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tánc közbeni énekléstechnikájának fejlesztése – Egyéni előadói képességek fejlesztése – A zenei stílusok táji tagolódásának felismertetése – A zenei dialektusok előadásmódjának, stílusjegyeinek felismertetése – A kíséretmód és a tánc összefüggéseinek megismertetése, tudatosítása – A táji dialektusokra jellemző hangszín technikájának elsajátítása – A stílusismeret, a zenefelismerés, az éneklési készség, a díszítéstechnika, a légzéstechnika, az előadásmód fejlesztése – A különböző népzenei dialektusok felismerési képességének, a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségek fejlesztése Tananyag A szinkópás ritmusok az erdélyi népzenében Táncszók, csujogatások tájegységnek megfelelően Az adott évfolyamon választott táncokhoz kötődő, a helyi tantervben meghatározott népdalok Az erdélyi zenekari felállások, ismert adatközlők (tájegységnek megfelelően) Jellegzetes hangszerek: moldvai furulya, dob, koboz, doromb, hangszer–együttesek: hegedű, koboz, dob Alapvető népzenei kiadványok hangzó anyagok ismerte Követelmények A tanuló ismerje a tanult népdalok szövegét, dallamát, díszítését, a táncszókat, azok gyakorlati alkalmazását A tanuló legyen képes az önálló, közönség előtti éneklésre, a zenekísérettel együtt énekelni, a hangszerek felismerésére, a táncdallamok és tánctípus felismerésére és azonosítására, a csoportos, kiscsoportos, egyéni bemutatásra 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vokális és instrumentális népzene dialektusterületeinek, az éneklési technikák stílusjegyeinek,

275

a díszítési módoknak, a hangszeres népzene jellemzőinek képességfejlesztése – A hangszeres népzene és a tánctípusok összefüggéseinek felismertetése – A stílusismeret, a zenefelismerés, az éneklési készség, a díszítéstechnika, az előadásmód fejlesztése Tananyag A vokális és instrumentális népzene jellemzőinek összefoglalása, rendszerezése A tanult népdalok ismétlése, gyakorlása A tanult éneklési technikák gyakorlása Hangszerfelismerés Tánczene felismerés (tájegység, típus) Az adatközlők életútja Neves gyűjtők: Kodály Zoltán, Bartók Béla, Lajtha László, Kallós Zoltán Követelmények A tanuló ismerje a néptánc tantárgyon belül választott és a helyi tantervben meghatározott táncokhoz kötődő népdalokat, az alapvető ritmusértékeket, ritmusképleteket, az adott tájegység jellemző hangszereit, hangszer–együtteseit, zenekari felállásait, a periódus fogalmát, jellemzőit és összefüggéseit a táncokkal, a „jaj–nóta”, sirató és keserves fogalmát, ismert adatközlők, gyűjtők életútját A tanuló legyen képes a tanult népdalok memoriter éneklésére önállóan, a tanult díszítési technikák alkalmazására, alkalmazkodni a csoport hangszínéhez, hangmagasságához, a tanult hangszerek, kíséretmódok felismerésére

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla, vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Népzenei kézikönyvek, lexikonok, kották Népzenei hangfelvételek, videó és/vagy DVD filmek

276

TÁNCJELÍRÁS – OLVASÁS A képzés járuljon hozzá a mozdulatok tudatos időbeli, (ritmikai) térbeli, (plasztikai) erőfokbeli (dinamikai) elemzéséhez, a testtudat, a mozgáskoordináció kialakításához, a magyar néptánc táncjelírással közölt folyamatainak megismeréséhez, egyszerű motívumok, motívumsorok lejegyzéséhez. Továbbképző évfolyamok 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A mozdulatelemzés három alaptényezője (plasztika, ritmika, dinamika), összefüggéseinek feltárása – A mozdulattípusok három leggyakoribb fajtája (lépés, ugrás, gesztusok) valamint a helyzettípusok fogalmának értelmezése – A mozdulatok elemzésének módjának, a táncjelírás alapfogalmainak (vonalrendszer, irányok) rögzítése, a tanult mozdulat– és helyzettípusok jelölési rendszerének megismertetése – A mozdulatanalizáló képesség, a mozgáskoordináció, a tér–, ritmus és dinamikai érzék, a testtudat fejlesztése Tananyag A tánc tagolódása: fázis, motívum, motívumfűzés A mozdulatelemezés három alaptényezője (plasztika, ritmika, dinamika) és azok összefüggései A táncjelírás alapfogalmai (vonalrendszer, irányok) és alkalmazásuk A mozdulat típusai (lépés, súlyt hordó láb mozgása, gesztus, ugrás) és jelölése A helyzet típusai (testpozíció–állás, súlytalan testrészek mozdulatlansága, szünet a testben, térben, helyen) és jelölésük A táncjelírásban használt kiegészítő jelek (távolság csökkentés, növelés, földhöz közeli lábmozdulatok, kis térdhajlítás, feszítés, a lábfej részei, dinamikai jelek, pozíciójelek, forgatás jele) és alkalmazásuk Követelmények A tanuló ismerje a mozdulatelemzés alaptényezőit, a tanult mozdulat és helyzettípusokat, a táncjelírás vonalrendszerét és jeleit A tanuló legyen képes a frontirányok felismerésére és helyes használatára, a gesztusirányok egzakt módon való meghatározására, a motívumok ritmusának pontos eltapsolására, a motívumokban szereplő mozdulattípusok felismerésére, az egyszerű motívumok, folyamatok pontos leolvasására és előadására 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A további mozdulattípusok: forgások, forgatások, keringés fogalmának, jelrendszerének értelmezése – A mozdulatelemzéshez szükséges kiegészítő fogalmak: páros viszony, fogások, táncos–eszköz viszonyának rögzítése – A mozdulatelemzésnél tanultak lejegyzése táncjelírással – A mozdulatanalizáló és szintetizáló képesség, a mozgáskoordináció, a tér, ritmus és dinamikai érzék, a testtudat fejlesztése Tananyag A mozdulat további típusai (forgás, forgatás, keringés) jelölése és olvasása Kiegészítő fogalmak (páros viszony, fogások, táncos–eszköz viszonya) jelölése és olvasása Táncjelírásnál használt kiegészítő jelek (testrészek, ízületek) jelölése és olvasása Követelmények A tanuló ismerje a helyzet– és mozdulattípusokat és azok jelölését a vonalrendszerben A tanuló legyen képes a különböző tánctípusok motívumainak helyes leolvasására, stílusos előadására, a csapásoló és eszközös motívumok pontos interpretálására, egy motívumsor

277

leolvasására, folyamatos előadására A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla, vagy flipchart Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Kézikönyvek, lexikonok

278

CIGÁNYTÁNC Nagymaroson a cigányság a lakosság 5 %-a, így a szülők és gyermekek körében igény merült fel a cigánytánc tanulására Előnyök: - lakosság - egyéni - személyes és a táncban Lakosság:

egymás mellett békében élők, mindannyian nyitottak a táncra, ez egy közös nyelv.

Egyéni:

mint a néptánc

Cigánytánc:

(AF 4 - TK 10) Abban az esetben, ha végig kijárta az AF 1-3-ig és megvan a megfelelő alapja, tudása olyan szinten van. Cigánytánc: nagyecsedi cigánytánc

Nagyecsedi cigánytánc tanítása Tánc + eredeti archív filmek nézése és elemzése Dalok tanulása, táncszók és pergetés AF 4: Alapok elsajátítása: - felszedő motívumok és - különböző cifrák (koppintókkal) - pihenő motívumok - felszedő variációk - csusszanó motívumok - fiúknál egyszerűbb csapás - tánc közbeni viselkedés elsajátítása - páros viszony megtanulása /táncszók; zenehallgatás; daltanulás/ AF 5: - előző évben tanultak ismétlése - Improvizálás - Bonyolultabb figurák tanulása - Fiúknál haladás, bonyolultabb ritmikájú csapások - Lányoknál: haladó motívumok („támadás”) - A táncban meglévő folyamatos haladás és csalogatás tanulása AF 6: - eddig tanult motívumok átismétlése - improvizálás - egyre nehezebb figurák elsajátítása az előző évek tudására alapozva - egy improvizatív tánctudás kialakítása - élőzenére való táncolás, cigányzenekarok bevonása (Szilva Gipsy Band) TK 7-10: - ismétlés, az eddig tanult figurák átnézése - csárdás tanulása - eszközhasználat (kanál, kanna) - tábor szervezése eredeti környezetben, Nagyecseden - Szilvási Gipsy Band → találkozás Szilvási Istvánnal, közös tánctanulás, mint folklorisztikailag hiteles előadóval - közös munka az együttesével Az alap és záróvizsga követelményeit a szaktanárok az év elején határozzák meg.

279

Beszámolás, értékelés A pedagógus szóban és írásban értékeli a tanulókat. Előképző évfolyamokon szöveges formában: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg. Az alapfok évfolyamain számmal és szöveggel. jeles / 5 jó / 4 közepes / 3 elégséges / 2 elégtelen / 1 A szorgalom értékelése szintén az évfolyamoknak megfelelően. példás – 5 jó - 4 változó – 3 hanyag - 2 Az értékelés év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal. Félévkor és év végén csoportos formában bizottság előtt vizsgáznak a növendékek, nyilvános formában. A vizsgák anyagát a szaktanárok állítják össze. Az önértékelés szempontjai: • minimum-követelmények • tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése • technikai biztonság • esztétika, megfelelő stílusú előadásmód • tudatos testhasználat.

280

3. Képző- és iparművészeti ág Grafika és festészet tanszak AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

281

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak

11

Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém– és zománcműves tanszak - Fém– és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak - Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak - Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak - Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

11

Művészeti iskolánkban a kiemelt betűvel jelzett tanszakokat és tantárgyakat tanítjuk.

282

Óraterv


Évfolyamok Előképző Alapfok (1.) (2.) 1. 2. (2) (2) 2 2 2 2

(2)

(2)

1–2

(2– 4)

(2– 4)

4–6

1– 2 4– 6

3. 2 2

1– 2 4– 6

4. 2

5. 2

6. 2


10. 2

2

2

2

2

2

2

2

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A tanítási órák képzés ideje: 45 perc A KÉPZŐ–ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák:

283

Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

284

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

285

TANTÁRGYAK VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: – Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés. Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok – Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben – A forma gazdasága – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Méretek és arányok A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) – Játékos arányváltó feladatok A színek világa – A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása – Színkeverési játékok Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása – Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idő élmények

286

– Az idő múlásának és a változás megtapasztalása – Eseménysort kifejező képsorozat, leporelló készítése – Egyszerű animációs játékok Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, textilfonatok, papírhajtogatások, papírdombormű, agyag– vagy gipszfigurák) – Hagyománytárgyak készítése

287

GRAFIKA ÉS FESTÉSZET ALAPJAI A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben. Játékos felfedezések – A vonal mint mozgásnyom – Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása – Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon A szín – Szín és mozgás – Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel – Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel – Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat – Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal – A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken – A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével Felület és forma – Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek – Játékos forma– és felületalakítási kísérletek – Gesztusok által létrehozott foltok, felületek – Különböző érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra

288

– A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által – Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat – Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik – A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása – Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) – A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése Díszítés, díszítmények – Lapok felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás – Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása – Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció – Képi elemek rendezése – Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás – Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a vonal megjelenési formáit, – a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, – a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, – a díszítés sajátosságait, – a nyomhagyás egyszerű technikáit, – a kompozíciós alapismereteket, – az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: – mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, – az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, – forma, folt, felület és textúra létrehozására, – a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés.

289

Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Vonalak a térben – Vonalszerű anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása – A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel – Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában A szín – A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban – Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások – Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek megépítése – A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal – Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal – Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása – Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével

Felület és forma – Ellentétek, felületi kontrasztok – Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása – A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra – Különböző felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók gyűjtése, csoportosítási lehetőségek – A gyűjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai – Az elkészült lapokból illetve a gyűjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben – Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok gyűjtése – A gyűjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerű nyomatok – Képi üzenetek létrehozása egyszerű sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy műanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció – A kiemelés szerepe és lehetőségei a valóságban, a mesékben és a különböző művészeti ágakban – A kép egyes szereplőinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal,

290

nézőponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – vonal a térképző szerepét, – a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, – felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetőségeit, – a gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjait, – a díszítés sajátosságait, – a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, – a kiemelés módjait, – az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: – vonalvariációk létrehozására, – a lelki minőségek kifejezésére, – felület és textúra kontrasztok létrehozására, – egyszerű nyomatok készítésére, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. – Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minősége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejező használata A gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Változások vizuális nyomai – A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különböző grafikai és festészeti technikákkal – Improvizatív és tudatos vonal– és hangjátékok

291

– Különböző hatású, karakterű hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különböző karakterű vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín – Színfoltok festése zene hangulatára – A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minősége – Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése – Egy– egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történő átélése, az élmények megfestése – Árnyalt vizuális minőségek, színharmóniák – Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által – Színkontrasztok, tartalmi ellentétek – Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belső élményeket juttatnak felszínre – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra A felület – Felület és ábrázolási szándék – Különböző érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetőségekkel változatos műfaji kísérletek során – Foltok, folthatárok – A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük – Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága Textúra képzés – Különböző anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása – Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben – Műalkotásokról, építményekről, fotókról minták, ornamentikák gyűjtése – A gyűjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterek külső– belső elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal – A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése Sablon nyomatok – Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal) Dombornyomatok – Különböző anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése Kompozíció – Komponálási módok – Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különböző reprodukciók képi elemeinek, szereplőinek átrendezésére Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a mozgás–változás vonallal történő kifejezésének lehetőségeit,

292

– a színek egymáshoz való viszonyát, – a színek érzelmi minőségét, – a színharmóniákat, színkontrasztokat, – a gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségeit, – a funkció és díszítés kapcsolatát, – a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: – a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejező használatára, – egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, – dombornyomat készítésére, – a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

293

VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végigvitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban – A színek hatása, érzelmi ereje – Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek,

294

motívumok segítségével – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több– kevesebb figura, árnyképek) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. – A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek

295

Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormű mintázása – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból – Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – A magyar népművészet mintakincse – motívumgyűjtés – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás

296

– Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák)

297

Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával – A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép – Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei – Nemezfigura készítése – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel Évszakváltás – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Megszemélyesítés – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit.

298

Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makettkészítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok – Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv – A mai életünk kódexe

299

– Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai – A papír tulajdonságai – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal)

Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása – Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása.

300

Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makettkészítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés – A szín– és az anyagválasztás szerepe – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben– páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása)

301

Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás

302

– Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár – Arcképek díszes keretben – Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében – Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat.

303

Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végigvitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes,

304

– festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – Felkészítés a tanult művészeti kifejezőeszközök önálló alkalmazására. – A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. – A konstruáló, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása. – Az elvont gondolkodás, az analizáló–szintetizáló képesség kialakítása, a látás kiművelése és tudatosítása. – Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgyegyüttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A sűrítés, és felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése – A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben – A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A szerkezettől a formáig – Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Drapéria mozgásban. Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése – A drapéria mint plasztikai elem és jel. Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések A térről – síkban

305

– Rajzolt és festett belső terek – a perspektíva törvényei szerint – Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése – A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta) – A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet) Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással) – Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban – Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére – Vonal a térben. Fém–, spárga– és üvegplasztikák Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével – Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése – A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése – A színek keverése Szokatlan megjelenés – Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal – Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása – Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására,

306

– a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. – Különféle illusztrációk készítése. – A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerűség ábrázolása A tér különböző léptékű megjelenítése A konstruktivizmusra jellemző stílusjegyek, technikák Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – Tárgyak, térelemek a szabadban – A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A beállítás átformálása – A tárgyegyüttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok) A szerkezettől a formáig – Állat– és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése – A koponya bonyolult plasztikai problémái. Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben A térről – síkban – Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint – A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pittkréta, pasztell, akvarell) – A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái – A természeti formák szerepe a formatervezésben

307

– A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter – Formakövető vonal: a plaszticitás – Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban – Művészettörténeti példák tanulmányozása – Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, konstruktív tanulmányok egyéni vagy csoportos módon továbbfejlesztése, megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Rajzok élő modell után – A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok – Fej rekonstrukció koponya alapján – Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése – A portrérajzolás és –festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban – Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. – Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megőrizni. – A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. – A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra

308

Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz – Csontváz rajza – Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok) – Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása – Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Átváltozások – A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben – A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása – Új beállítások új nézőpontokkal Bábfigura – Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu hangja és beszéde, játéktere Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások) A természetben – Vázlatok és festmények készítése a természetben – A plain air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, aquarell és a gouache) – Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása Karakterkeresés – A portrérajzolás, a karakter kiemelése – Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján, vonalas és színes képek. Önarcképek – Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával – Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása Népművészet és természet – Betekintés a magyar népi viseletkultúrába – Természeti népek technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás) – A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban

Érzelmi hatások – Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó–feloldó) – Érzelmi állapotok színben való kifejezése – A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal – Realisztikus és absztrakt megközelítés Emlékmás – Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában – Forgatókönyv, fotódokumentáció

309

Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. – A látványértelmező képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával. – A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlődő és fokozatosan nehezedő feladatok mentén. – Ismerkedés a kortárs művészet törekvéseivel. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz – Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viaszkrokik) Figura a térben – Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben – Plein air és embercsoport rajza Átváltozások – Ülő, fekvő figura rajza – Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra – A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása

310

Bábfigura – Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu mozgathatósága, játéktere Szín–tér – Színes vázlatok készítése a színpadi tér színdinamikai megoldásához

Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba – Stíluskeresés – Karakterkeresés – A teljes figura mint karakter. Karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajzok, szoborvázlatok készítése Érzelmi hatások – Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban – Kollázs grafikai kiegészítéssel – Fogalompárok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám) – Érzelmi állapotok kifejezése színekkel Emlékmás – Gyerekkori történet – Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat – A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a különféle vizuális művészetek jel– és jelképrendszerét, – a tervezéstől a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a sík– és térművészet törvényszerűségeit, műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

311

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek területén létrejött értékeket, – a népi kultúra jellegzetes szokásait, tárgyait, – a sík– és térbeli művek, alkotás–sorozatok létrehozásának módjait, – pontos arányokat és karaktereket rögzítő rajzok, plasztikák készítési módszereit, – a fény–árnyék viszonyok törvényszerűségeit, – a művészeti anatómia alapvető törvényszerűségeit, – az alapvető munkabiztonsági, környezetvédelmi előírásokat. A tanuló legyen képes: – eligazodni a művészettörténet korstílusai között, – az adott témák önálló feldolgozására, – művészeti ismereteinek alkotó felhasználására, A témák elemző értelmezésére, sokrétű technikai feldolgozására, – konkrét és elvont gondolatok képi–plasztikai megjelenítésére, – portré, figura rajzolására, festésére vagy mintázására, – a saját és mások alkotásainak elemző értékelésére. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgyai és időtartama Vizuális alkotó gyakorlat – a vizsgamunka bemutatása 10 perc – helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek használata, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – sík és térbeli ábrázolási képesség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése,

312

– alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Rajzbakok Festő állványok Mintázó állványok Kéziszerszámok Rajztechnikai eszközök Rajz–, festő és mintázó eszközök (színes ceruzák, akvarell, tempera akril, kréta, filc, vékony, vastag, és széles–lapos ecsetek, szivacsok, rajztábla, olló, ragasztó) Számítógépes munkaállomások grafikai szoftverekkel Fényképező, filmfelvevő eszközök Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök, csontváz, koponya Munkabiztonsági berendezések

313

GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT A grafika és festészet műhelygyakorlat célja olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek képessé teszik a tanulót önálló, színvonalas grafikai és festészeti alkotások létrehozására. Célja továbbá, hogy a tanulókat önmaguk megismeréséhez és a valóság törvényszerűségeinek egyre pontosabb és mélyebb megértéséhez juttassa a kritikus megfigyelés és gyakorlati tevékenységek segítségével. A műhelygyakorlat feladata a tanulói képzelet, a belső képek és a valóság törvényszerűségeiből fakadó vizuális látványelemek összekapcsolásának elősegítése. Feladata továbbá kreatív alkotói tevékenységen keresztül az emberi, társadalmi és művészeti problémákra való érzékenység és véleménynyilvánítási igény kialakítása. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vizuális kifejezés elemeinek eszközeinek felismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. – A motívumgyűjtés és vázlatkészítés gyakorlatában való jártasság kialakítása. – A tanult grafikai és festészeti technikák alkalmazási képességének gyakorlása. – Az esztétikai érzékenység és kifejezőkészség fejlesztése. – Az önállóság kialakítása. – A fegyelmezett munkavégzés szabályainak elsajátíttatása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Grafika és festészet technikai, műfaji sajátosságai Vizuális kifejezés alapvető eszközei, szerepük A vonal megjelenési lehetőségei, kifejezőereje A fekete–fehér kontraszt hatása, használatának lehetőségei A tónus szerepe A színek érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatása A sötét–világos, a hideg–meleg színkontraszt A faktúra és textúra alakítás lehetőségei Képépítési és kompozíciós lehetőségek (szerves elrendezés, kiemelés–elhagyás, pozitív–negatív formák, szabályosság–szabálytalanság) Téma variációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai A ceruza–, tus–, pác–, akvarell– és krétarajz technikája Az anyagnyomatok, a monotypia, a magas nyomás műveletei Kollázs és vegyes technikájú alkotások készítésének lehetőségei Az akvarell– és temperafestés eltérő technikai sajátosságai A pasztellkép készítés technikája Az alkalmazott grafika műfaji sajátosságainak megfelelő betű, monogram, embléma, piktogram tervezése Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok Vonal – A vonal ritmust kifejező hatása – A vonal karaktermegjelenítő szerepe – A vonal pszichikai kifejezőereje – Sorsok, korok, egyéniségek kifejezése különböző vonalhasználattal – Vonal a festészetben és a grafikában – Vonal a térben és képtárgyakon – Vonal a tájban, természetben, (monumentális) szabadtéri installációk, land art Szín – Színes fonalak, drapériák – színes terek, színkontrasztok – A színek hatása (érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatás) – A színek analogikus kapcsolata az érzetekkel, a különböző kifejezési nyelvekkel és szellemi tartalmakkal

314

A fény és a sötét differenciálódása – A fény és a sötét által közvetített tartalmak (mesék, mítoszok, legendák) – Játék a fénnyel (lámpákkal, vetítőkkel) – Tárgyak, terek és a fény kapcsolata – Külső–belső élmények átélése, megtapasztalása és megjelenítése (zenei, akusztikai analógiák felismerése, létrehozása) – A fekete szín használata, a fekete–fehér kontraszt (fekete tér, fekete tárgy) – A szürkétől a feketéig – grafikában és festészetben Felületképzés – Faktúra és textúra alakítás a grafika és festés eszközeivel – Felületkontrasztok létrehozása (különböző anyagok nyomataival, kollázzsal) – Lavírozott tus, pác és akvarell rajzok – A gyors, könnyed festés technikája – Festett ceruzarajzok. Különböző technikák vegyítése, kísérletezések Kifejezés, képalakítás – Organikus képalkotás (szerves elrendezés, kiemelés–elhagyás, pozitív–negatív formák, szabályosság–szabálytalanság) – Képi elemek átrendezése, variációk, kompozíciós lehetőségek Képalkotás – Illusztráció készítése – Tusrajzzal a monokromitás, a foltképzés és a vonalrendszerek szerepének hangsúlyozása – Egyedi nyomtatással monotypia készítése Tér – környezet – A körülvevő környezet elemei által létrehozott különböző méretű, nyitott és zárt terek – Térépítések és térjátékok a különböző érzékelési területek bekapcsolásával – Hagyományos és rendhagyó térképek készítése (hang–, taktilis–, hőtérképek) – Eltérő hangulatú, méretű, arányú és szerkezetű terekben, (labirintusokban) átélt tapasztalások, élmények megjelenítése grafika, festészet és kevert technikák segítségével A betű és kép – Jel (egyedi, saját jel) – Betűkarakter, monogram – Az alkalmazott grafika műfaji sajátosságaival embléma, piktogram tervezése – A kódextől a könyvnyomtatásig – A nyomtatott írás és a kép használhatósága – Miniatúrák, óriásképek Műalkotások – A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása – Anyagok, eszközök, megoldások a különböző korokban – A feladatokhoz kapcsolódó műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten – Műalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a grafika és festészet alapvető technikai és műfaji sajátosságait, – a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, – a grafika és festészet néhány kiemelkedő hazai és külföldi képviselőjét, kortárs alkotóit, – a vizuális kifejezés, képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, – a vizuális kifejezőeszközök és módok (vonalak, színek, formák, felületek és kompozíciós

315

lehetőségek) kifejezési szándék szerinti használatára, – a tanult grafikai és festészeti technikákkal (ceruza–, tus–, pác–, akvarell– és krétarajz, anyag nyomatok, monotypia, kollázs, akvarellfestés, temperafestés, pasztell és vegyes technika) alkotásokat létrehozni, – egy téma kapcsán variációkat és különböző méretű alkotásokat készíteni, – képzőművészeti alkotásokon a színek, vonalak felületek sajátosságait felismerni, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet által közvetített üzenetek befogadásának és értelmezésének mélyítése. – A formák, színek változatos, gazdag használatának kialakítása. – A külső látvány és a lelki tartalmak érzékeny megjelenítésének fejlesztése. – A véleményformálás finomítása saját és mások műveivel kapcsolatban. – A tanulók tervezési készségének és problémamegoldó képességének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A megvilágítás szerepe A fény és árnyék grafikai és festészeti eszközökkel való megjelenítésének lehetőségei A forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztok A redukció, a sűrítés, a fokozás és a kiemelés szerepe A felületgazdagítás lehetőségei A színperspektíva szerepe A különböző színviszonyok hatása, kifejezőereje Variációk, sorozatok készítése Nagyítások, méret és léptékváltások alkalmazása Eltérő képkivágások hatásainak megtapasztalása és alkalmazása A sablonnyomat, dombornyomat technikája A linómetszés technikája Alkalmazott vagy tervezőgrafika sajátosságainak megfelelő tipográfia, könyvborító, plakát tervezése Jelmezek, maszkok, díszletek készítésének sajátosságai Egyszerű akció, performance létrehozása Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A fény és a sötét – Karakteresen eltérő erejű, irányú megvilágítású tárgyak és terek létrehozása, megjelenítése – A fény és árnyék grafikai eszközökkel való kifejezése – Színes kompozíciók, és variációk készítése a látvány inspiráló hatására Kontrasztok – Forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztokra épített kép, képtárgy sorozatok, variációk létrehozása, a zene–hang, mozgás–tapintás, az irodalom és a képzőművészet inspiráló hatására – További lehetőségek, variációk és kísérletezések új médiumok, műfajok segítségével Kifejezés – karakterek – Emberi és mitikus karakterek vizuális kifejezése – Emberek, hősök, tárgyak jelleme, hangulatváltozásaik megjelenítése a festészet és grafika eszközeivel – Portrék, maszkok, jelmezek készítése – Kifejező karakterek létrehozásának inspirálása játékokkal és akciókkal – A kifejezés lehetőségei a redukció, a sűrítés, a fokozás, és a kiemelés eszközeivel – Egy téma feldolgozása a sablonnyomat (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal), dombornyomat, tus– és a temperatechnika lehetőségeit felhasználva

316

– Felületgazdagítási lehetőségek – Dramatikus játék a kész alkotásokkal Tér – környezet – A közvetlen környezet tárgyai, tárgykarakterek szembeállítása, csoportosítások – Tárgyátalakítások, átfestéssel, zavarófestéssel – Tárgyak idegen, megszokottól eltérő környezetbe helyezése – Léptékváltás adta lehetőségek felhasználása – Egy tárgy részletének felnagyítása, változatos képkivágások – A látvány és fantázia képi elemeinek összekapcsolása egy tárgy, szerkezet belső terének ábrázolása során Írás – kép – Alkalmazott vagy tervezőgrafikai ismeretek segítségével könyvborító, plakát készítése – A képhez felirat tervezése (számítógép segítségével). Betű, tipográfia – A betű, írás és kép szabad műfajú felhasználása Szín – „Szín–tér”, külső–belső terek színviszonyai – Az illúziókeltés lehetőségei – Színperspektíva – Kompozíciós változatok a színkontrasztra – A szín kifejezőereje, mélysége, mozgása a külső látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során – Terek berendezése, benépesítése eltérő méretű és színű figurákkal, szalagokkal, textilekkel, lámpákkal – Doboz szín–házak – azonos motívumok más–más színviszonyok között Képalkotás – A gouache technikájának ismerete – A linómetszés technikájának elsajátítása, sajátosságai, műfaji követelményei, az anyag– és eszközhasználat specifikumai – Egydúcos linómetszet – Színes linómetszet kialakítása a dúc továbbvésésével – Különböző méretű illusztráció, illusztráció sorozat készítése zenei, irodalmi alkotáshoz – Illusztráció készítése egyedi és sokszorosítási technikákkal (ecset– és tollrajz, gouache, linómetszet) Műalkotások – A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása – Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különböző korokban – A feladatokhoz kapcsolódó műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten – Műalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a szín kifejezőerejét, a színperspektíva szerepét, – a különböző színviszonyok hatását, – a sablonnyomat, dombornyomat, linómetszés technikáját. Legyen képes: – a tanult vizuális kifejezőeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban alkalmazni, – a fény – árnyék – szín összefüggéseit felhasználni a külső látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során, – alkalmazni a léptékváltás adta lehetőségeket, – véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

317

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A személyes kifejezési eszközök megtalálásának ösztönzése. – A kísérletező kedv, a döntésképesség és az alkotói magatartás fejlesztése. – A képépítési és kompozíciós törvényszerűségek tudatos használatának ösztönzése. – A tudatos környezetformálás igényének kialakítása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színmodulációk, lokál és valőr színek A szín–önkontraszt és komplementer kontraszt hatásai A túlzás, fokozás szerepe Az egyensúly feltételei Az átírás módjai A dekoratív festészet sajátosságai A különböző stílusjegyek felismerésének szempontjai Többdúcos linómetszet létrehozása Hidegtű vagy pusztatű technikája Az improvizatív és a tervezett művek közti különbségek Látványterv létrehozása Akrilfestés gyakorlata Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok Képalkotás – Személyes jelentéssel bíró fogalmak, tartalmak, tárgyak grafikus megjelenítése (változás, kapcsolat, szembenállás) – Színes sokszorosítás. A színek felhasználásának lehetősége a sokszorosított grafikában – Többdúcos linómetszet készítése – Alapszín keveredések, átfedések, új szín létrehozása, alányomás – Sorozat készítése amorf keretű linódúcokkal – Hidegtű – A hidegtű vagy pusztatű technika elsajátítása, a mélynyomás alapjai – Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tűvel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközökkel – A vonalkarakter lehetőségeinek kiaknázása a dúc felnagyításával – A magas– és a mélynyomás variálásának lehetőségei Stílusvariációk, átiratok – Különböző korok eltérő stílusú, témájú alkotásainak átfestése, összekeverése és egybeépítésük variációi – Stílusjegyek átváltoztatása, méret– és léptékváltások – Nagyméretű dekoratív, díszletjellegű megoldások. Tervek készítése – Fotókból képsorozatok összeállítása, eltérő képkapcsolási lehetőségek tudatos használata – Művek összehasonlítása Egyéni vizuális kifejezés – Személyes kifejezőeszközök és módok megtalálása az egyéniség, a technikai lehetőségek és a műfaji sajátosságok összehangolása által, önálló kísérletezések segítségével – Folyamat – karakter – személyes idő kifejezési lehetőségei – Személyes képnapló készítése, lelki tartalmak, történések és változások vizuális rögzítése – Improvizációk és tervezett művek – Zenei vagy egyéb inspiráció segítségével túlzások, fokozások, egyensúly vesztések megjelenítése festészeti és vegyes technikájú alkotásokon, képtárgy sorozatokon Vizsgamunka – Az eddigi ismeretek felhasználásával, egyéni kifejezési szándék szerinti kép, képtárgy, képsorozat készítése választott technikával és dokumentálása.

318

Műalkotások – A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása – Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különböző korokban – Elemzések a grafika és festés módszereiről, a színhasználatról és az anyagokról – Művészeti, művészettörténeti ismeretek beépítése az alkotó tevékenységbe – A feladatokhoz kapcsolódó kortárs műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten – Műalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, – a tanult vizuális kifejezőeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban, – a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit. Legyen képes: – különbséget tenni a magas– és mélynyomás között, – grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló koncepciók alapján különböző méretű variációkat, kép–, képtárgy sorozatokat, illusztrációkat készíteni, – munkáját esztétikusan összeállítani, bemutatni, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – véleményformálásra műalkotásokkal kapcsolatban, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a grafika és festészet történetét, korszakait, jellemző alkotásait, – a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, – a grafika és festészet technikai és műfaji sajátosságait, – a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festészeti tevékenységeket, eljárásokat – a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, – a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, – a tanszak tanult műfaji sajátosságainak megfelelő átírásra, absztrakcióra, – az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárások, festészeti technikák alkalmazására, – a grafikai és festészeti anyagok helyes használatára, – a színek, formák és kompozíciós lehetőségek kifejezési szándék szerinti használatára – grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, – a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, – esztétikus képi megjelenítésre, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, – a munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama A grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc

319

A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – tervezési, képalkotási készség, – színhasználat, kompozíciós készség, – alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, – a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, – az elkészült munka összhangja.

Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományos és az új médiumok iránti nyitott szemlélet kialakítása. – Munkáinak esztétikus dokumentálásának és installálásának ösztönözése. – A tanuló átíró képességének, kreativitásának, komplex szemléletének és kísérletező kedvének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színek reklámpszichológiai törvényszerűségei és összefüggései A látvány átírásának lehetőségei A pszeudo, a transzparencia fogalma és jelensége a művészetben Az intermédia, az akcióművészet, az installáció és az environment műfaji sajátosságai Rézkarc készítése A különböző műfajok, technikák határait kitágító lehetőségek Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány – Tárgyak, arcok sajátos, egyedi jellemzőinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel

320

– Megvilágítási problémák, fény– és színviszonyok elemzése, megállapítások alkalmazása – A színtani ismeretek: színek derítése, ösztönös és tudatos színhasználat – Vázlatok, variációk és nagyméretű festmény készítése Láttatás – képi közlés – A látvány (tárgy, portré) feldolgozása, átírása különböző művészeti stílusokban – Képi látványelemek felhasználása például a képregény vagy storyboard műfajában Képalkotás – Rézkarc készítése – Az anyag–előkészítés műveletei (fazettálás, polírozás, alapozás, kormozás, kitakarás) – A maratás; a marófolyadék, az idő, a vonalháló és a karakter pontos megismerése – Festékkeverési gyakorlatok, próbalemezek, próbanyomatok készítése – A művészettörténetből vett példa tanulmányozása, másolása, egy–egy részletének kiemelése Intermédia – kísérletek – Installáció, environment és akcióművészet sajátos jegyei – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (pszeudo, transzparencia, kontraszt, mélység, zárt–nyitott) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése – Kísérletek, próbálkozások olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A munkafolyamatok, kísérletek dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Alkalmazott művészet – Tervezőgrafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány) – Tetszőleges reklámtéma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeivel – A színdinamikai szempontok figyelembevétele – A színek hatása, a színek információsegítő szerepe – Színek a különböző médiumokban – Számítógép kínálta lehetőségek felhasználása – Tipográfiai ismeretek felhasználása Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a hidegtű és a rézkarc közti különbségeket, ismerje fel ezeket a nyomatokon, – a színek érzelmeket alakító hatását saját festményein, – az alkalmazott grafika és a szín reklámpszichológiai törvényeit és összefüggéseit, – az intermédia egyes műformáit, – a kortárs hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket. Legyen képes: – klasszikus sokszorosított grafikai lapok készítésére, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – nyitott szemlélettel közeledni a hagyományos és az új médiumok felé, – munkáinak dokumentálására és installálására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. – Önálló koncepciójú kísérletek, alkotói folyamatok végigvitelének elősegítése. – A kísérletezési kedv ösztönzése a grafika és festészet határterületein.

321

– A felelősségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Az arányok szerepe, jelentősége Árnyékok, reflexek a téri illúziókeltésben A látvány átértelmezésének lehetőségei A kiemelés – elhagyás szerepe, hatása A térbeliség – síkra feszítettség szabályai, kifejezőeszközei A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői Az olajfestés alapjai A filmnyelv és az elektronikus művészetek kommunikációs technikái Az intermédia, a posztmodern formanyelve Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány – A figura arányainak, sajátos, egyedi jellemzőinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel – A figura és környezetének viszonya – Megvilágítás, árnyékok és reflexek – Táj festése a szabadban akvarellel, temperával – A térillúzió festésének lehetőségei Láttatás – képi közlés – A látvány (táj) befejezése, újrakomponálása, feldolgozása és átírása a helyszínen készített saját fotók, vázlatok alapján – A látvány átértelmezése, megfogalmazása különböző művészeti stílusok átirataiban, játék egyes mesterek sajátos vizuális hatáselemeivel – A kiemelés – elhagyás, térbeliség – síkra feszítettség vizuális kifejezőeszközeinek alkalmazása Tematikus képalkotás – Variációk a tér megfogalmazására a grafika és a festészet nyelvén – Olajfestés – Az olajfestés technikájának alapjai – A festés története, a vászon, a vakkeret, az ecsetek, az alapozás megismerése – Grafikai megoldások, rézkarc nyomatok a tér megjelenítésében – Az önálló vonal– és formakialakítás, a hozzáadás – elvétel fejlesztési lehetőségeit felhasználva Intermédia – kísérletek – A film, média képi nyelve – A színek játéka, a színek bizonyos irányokba történő eltorzítása, megváltoztatása – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (illúzió, szemérem – szégyen, csend – zaj, rés – szilánk) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések – Variációk olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével – Műalkotás igényű dokumentáció készítése Alkalmazott művészet – Tervező grafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány, írás–kép, névjegy, web–lap) – Tetszőleges téma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeit felhasználva – Az egyéni formanyelv – Az önkifejezés korlátai, lehetőségei az alkalmazott művészetben – Önálló forma és karaktervilág, vonal– és folthasználat – Klasszicitás – modernség, posztmodern, kortárs – eredetiség

322

Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az olajfestés technikájának alapjait, – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet szaknyelvét. A tanuló legyen képes: – különböző anyagokkal, stílusjegyekkel alkotásokat létrehozni, – tájkép festésére természetben, vázlatok alapján műteremben, – önálló alkotó tevékenységre a festészet határterületein, – alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlődő műfaji, stiláris eszközeit, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. – Önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás–sorozatok létrehozásának ösztönzése. – A kísérletezési kedv bátorítása a grafika és festészet határterületein. – A felelősségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Belső tartalmak és karakterek megjelenítési lehetőségei Anatómiai törvényszerűségek Általános és egyedi jegyek Téri illúzió a különböző műfajokban Stíluskontraszt Látvány átértelmezése a különböző műfajokban A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői Technikák, műfajok elméleti és gyakorlati ismeretei Díszlet és látványterv Interaktív tér Az intermédia kifejezési lehetőségei A filmetűd sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány – Arcok, figurák, karakterek – Önarckép sorozat, a belső változások vizuális rögzítése változatos eszközhasználattal – Portré, figura különböző környezetbe, térbe helyezése Láttatás – képi közlés – Stíluskalandok a kortárs grafika és festészet hazai törekvéseinek inspiráló felhasználásával – Játék egy klasszikus és egy kortárs stílus elemeivel, koncepcióival – Azonos témára ellentétes stílusú képek, grafikai lapok készítése Tematikus képalkotás – Díszlet és látványtervek – Szabadon választott mű színpadképének, látvány– és jelmeztervének elkészítése – Egy jellegzetes részlet kivitelezése – A valóság szín–terei, filmetűdök, képlenyomatok, rögzített pillanatok – Kis méretben, egyedi grafikai lapokon sorozat tervezése Intermédia – kísérletek

323

– Interaktív tér lehetőségei – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (identitás, individuum, rész – egész, önreflexiók – saját tér, személyes tárgy, valós és szubjektív idő, környezet hatása, titok, magány, pusztulás) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések által – Kísérletek olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével – Műalkotás igényű dokumentáció készítése Alkalmazott művészet – Tervező grafikai feladatok az év során feldolgozott témákhoz kapcsolódóan (plakát, kiadvány, meghívó, web–lap) – Az elkészített síkalkotáshoz egy képtárgyi kiegészítés létrehozása a sokszorosítás technikájának felhasználásával Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, – a képgrafika és az alkalmazott grafika együttes megjelenésének lehetőségeit. Legyen képes: – a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, – alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, – egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, – klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, – az általa választott műhöz szcenikai tervet, díszlettervet készíteni, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, – munkáinak dokumentálására és installálására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – Egyedi képi világgal bíró alkotások, alkotás sorozatok létrehozásának ösztönzése. – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésé elősegítése. – Tudatos környezetformálás igényének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek: A forma, szín, tér egymáshoz való viszonya, egyéni, személyes modulációk A látvány átértelmezése a nézőpont és képkivágás segítségével A valós és virtuális tér A filmtér, filmidő sajátosságai A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői A személyesség hatása Intermédia–kísérletek A film műfaji lehetősége Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek

324

Feladatcsoportok A látvány – Tárgyak, arcok, terek megjelenítése sajátos nézőpontból és képkivágással – Formák, színek és terek egymáshoz való viszonyának megfigyelése Láttatás – képi közlés – Film készítése egy emlékről, álomról – Storyboard megrajzolása a valós látvány után készített tanulmányok segítségével – A kiemelés, az elhagyás, a sajátos nézőpontok és képkivágások vizuális kifejezőerejének felhasználásával – A forgatókönyv egyes tartalmi és vizuális jeleneteiből önálló festészeti vagy grafikai lapok, variációk készítése – Egy film elkészítéséhez nagyméretű filmtér, illetve figura megalkotása – Filmtér és filmidő értelmezése a személyes alkotás során Intermédia – kísérletek – Saját személyes üzenet–kísérlet – Klasszikus ismeretek összekapcsolása kortárs eszközökkel és megközelítésekkel – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (például: idő, válasz, kérdés, kétség, választás, bizonyosság, változás) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések – Kísérletek olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével – Műalkotás igényű dokumentáció készítése Vizsgamunka – Szabadon választott témában portfolióval, tervezési dokumentációval elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából – A koncepció és tervvázlatok rögzítése – A tervezett mű és környezetének kapcsolata és egymásra hatásuk – A témának, tartalomnak és az egyénnek megfelelő technikai megoldások kiválasztása – A kész mű, műsorozat installálása Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet szaknyelvét, – a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, – a legfontosabb munkavédelmi teendőket. Legyen képes: – alkalmazni a kortárs grafikai és festészeti törekvések egyes eredményét, – alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, – egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, – klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, – munkáinak dokumentálására és installálására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

325

A tanuló ismerje: – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet szaknyelvét, – a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök használatát, – a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, – a legfontosabb munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes: – a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, – önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás–sorozatok létrehozására, – alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, – egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, – klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, – munkáinak dokumentálására és installálására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – a biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc

A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. 1. A grafika és festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített elbeszélő képi alkotás vagy sorozat, – díszlet– és jelmeztervek, – murália vagy annak részlete. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv vagy sorozat.

326

2. A grafika és festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a grafika és festészet nagy stíluskorszakai, – a grafika és festészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a grafika és festészet anyagai, eszközei, műfajai, – a grafika és festészet műfajában alkalmazott technikák, – az elkészített tervek és művek bemutatása, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – tervezői, kivitelező készség, – színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a grafika és festészet technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, – a felületalakítás módja, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Vizes blokk Tároló szekrények Munkaasztalok, székek Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Gyűjtött tárgyak, drapériák Fényképezőgép Filmfelvevő Számítógép Szoftverek Grafikai prés (legalább A/3–as méret lehúzására alkalmas méretben) Mobil lámpa Rajztábla (A/3, A/2) Vonalzók, olló, snitzer Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell, zsírkréta, tus, karctű, linókés, különböző méretű fotós gumihenger, grafikai festékező lap, linó festék, szitafesték szitakeret, spakli, kormozó eszköz, lemezvágó eszköz, lemezfogó Festő eszköz: ecsetek, festőkések, tálak, paletták, vízfesték, tempera Festőállvány (továbbképző) Zárható vegyszertároló (veszélyes anyagok használata esetén)

327

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK 1. A program érvényességi ideje: 2013.szeptember 1-től - visszavonásig. 2. A programot mind az intézmény, mind a fenntartó kezdeményezésére az esetlegesen bekövetkező törvényi változások, illetve a működést lényegesen befolyásoló körülmények esetén módosítani kell. A módosítás kezdeményezője, az okok megnevezésével, alapos indoklással indítványozza a program rögzített részeinek, vagy egészének megváltoztatásra. 3. A pedagógiai programot 5 évenként felül kell vizsgálni a működést befolyásoló lényeges törvényi változások esetén azonnal. 4.A művészeti iskola pedagógiai programját: • elfogadta: tantestület. • jóváhagyta: igazgató. • véleményt nyilvánított: szülői munkaközösség, diákönkormányzat. 5. Nyilvánosságra hozatal a helyi rendelkezésekkel azonos módon: A pedagógiai program megtekinthető a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola irodájában, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szobi tankerületének irodájában, valamint az iskola honlapján. A programot összeállította: Fehérné Szabó Marianna

Készült: Nagymaros, 2013. március 31..

328

NAGYMAROSI KITTENBERGER KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Recommend Documents