NAGYKÁLLÓI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

NAGYKÁLLÓI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

SZERVEZETI ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Szervezeti Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék 1. § A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya, jogszabályi alapja............................. 4 2. § Az intézmény jogállása ........................................................................................................ 4 3. § Az intézmény szervezeti egységei ....................................................................................... 8 4. § Az intézmény vezetője......................................................................................................... 9 5. § Az intézmény vezetése ...................................................................................................... 10 6. § Vezetőség........................................................................................................................... 11 7. § Alkalmazotti jogok ............................................................................................................ 12 8. § A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ............................................................ 13 9. § Diákközösség ..................................................................................................................... 13 9/A. § A diákképviselők és az iskola vezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje ....... 13 10. § A diákönkormányzat ........................................................................................................ 13 10/A. § A diákönkormányzat jogai ....................................................................................... 14 11. § A szülői közösség ............................................................................................................ 14 12. § A szülők szóbeli tájékoztatása ......................................................................................... 15 12/A. § A szülők írásbeli tájékoztatása ................................................................................ 15 13. § Az intézmény külső kapcsolatai ...................................................................................... 16 14. § A nevelőtestület ............................................................................................................... 16 14/A. § A nevelőtestület feladatai és jogai ........................................................................... 17 14/B. § A nevelőtestület értekezletei .................................................................................... 18 14/C. § A nevelőtestület döntései ......................................................................................... 18 14/D. § A nevelőtestület munkaközösségei .......................................................................... 18 14/E. § Minőségfejlesztési csoport ....................................................................................... 20 14/F. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai .................................... 20 15. § Az intézmény működési-, nyitvatartási- és munkarendje ................................................ 20 16. § A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 24 17. § Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 24 17/A. § Napközi és tanulószobai foglalkozások ................................................................... 25 17/B. § Szakköri foglalkozások ............................................................................................ 25 17/C. § Énekkar .................................................................................................................... 25 17/D. § Sportkörök ............................................................................................................... 26 17/E. § Az iskolai könyvtár .................................................................................................. 26 17/F. § Felzárkóztató foglalkozások ..................................................................................... 26 17/G. § Versenyek és bajnokságok ....................................................................................... 26 17/H. § Kirándulások ............................................................................................................ 26 17/I. § Egyéb programok, rendezvények szervezése ............................................................ 27 17/J. § Hitoktatás .................................................................................................................. 27 18. § Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása ........................................ 27 19. § Az iskolai könyvtár működési rendje .............................................................................. 28 20. § A tanulói jogviszony........................................................................................................ 28 21. § A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek .................................................... 28 22. § A tanuló távolmaradásának igazolása .............................................................................. 29 23. § A tanulók elismerése ....................................................................................................... 29 24. § A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .......................................... 30 25. § A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ....... 31 26. § Intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................... 31 27. § A rendkívüli események esetén szükséges teendők ......................................................... 33 28. § Az intézmény helyiségeinek bérbeadása ......................................................................... 35 29. § A helyiségek és berendezések használati rendje.............................................................. 35 2. oldal



30. § A szaktermek használati rendje ....................................................................................... 35 31. § Karbantartás és kártérítés ................................................................................................. 35 32. § A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................... 36 33. § A mindennapi testedzés formái, a gyógytestnevelés rendje ............................................ 36 34. § A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések .................. 37 35. § A részben önálló intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai ............................................. 37 36. § A tanulók tankönyvellátására vonatkozó rendelkezések ................................................. 37 37. § Záró rendelkezések .......................................................................................................... 38 1. számú függelék: .................................................................................................................... 38 2. számú függelék: .................................................................................................................... 39

3. oldal



1. § A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya, jogszabályi alapja (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belsőrendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról. 2. § Az intézmény jogállása Az alapító okirat szerint, 2010. szeptember 23-án kelt 304/2010. (IX.23.) Kt. határozat alapján. 1. Az intézmény teljes neve: Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Rövid neve: Nagykállói Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM azonosító: 200 645 2. Az intézmény székhelye: 4320 Nagykálló, Szabadság tér 5-8 sz. 3. Működési területe: elsősorban Nagykálló város közigazgatási területe. 4. Alapító szerve: Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7. sz.) 5. Alapításának éve: 2005. – ( 167/2005. (VI.29.) KT. határozat) 5.1. Jogelőd neve, címe: Nagykálló Város Önkormányzata Általános Művelődési Központ 4320 Nagykálló, Nagybalkányi út 2-6. 6. Az intézmény irányító, fenntartó és felügyeleti szerve: Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4320 Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7.) 7. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, összetett iskola 8. Jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény képviseletére az intézmény igazgatója jogosult. 9. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala látja el.” 10. Az intézmény típus szerinti besorolása: Jogszabályban meghatározott közfeladat: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapfokú nevelés-oktatás, melynek során a tanuló felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. 11. Szakágazat szerinti besorolás: 852010 – alapfokú oktatás TEÁOR: 8520 12. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1100 fő Évfolyamainak száma: 8 13. Feladata: - általános iskolai nevelés, oktatás - Pedagógiai Szakszolgálat (4320 Nagykálló, Szabadság tér 5-8.) 14. Alaptevékenység:

4. oldal


852011


Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852022 855911 855912 855914

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Gyógypedagógiai (konduktív) nevelés, oktatás Ezen belül: - gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, valamint folyamatosan figyelemmel kísért tanulók nevelése, oktatása - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Gyógypedagógiai (konduktív) nevelés, oktatás Ezen belül: - gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, valamint folyamatosan figyelemmel kísért tanulók nevelése, oktatása - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

852021

852012

562913 856011

Iskolai intézményi közétkeztetés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (Feladata: A nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását

5. oldal



856012 856013

valamint a szülő és a pedagógus nevelő munkáját pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat - a nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai szolgáltatás; - a logopédiai ellátás; - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; - a konduktív pedagógiai ellátás; - a gyógytestnevelés. ) Korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés

890115

Speciális tehetséggondozó gyermekek, fiatalok részére

890215 931204 811000

A gyermekek és fiatalok környezet- és gondolkodásának fejlesztését segítő programok Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Építményüzemeltetés

821900 823000 931102 682002

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés

772100

Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése

852000

Alapfokú oktatás támogatása

890111

Esélyegyenlőség elősegítését tevékenységek és programok

890112 479901 562920

Az egyenlő bánásmód megvalósulását tevékenységek és programok Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Egyéb vendéglátás

900400 932918 856000 8560 856001 856020 856099

programok

intézményeinek,

hátrányos

egészségtudatos

programjainak

célzó

helyzetű

általános, célzó

komplex komplex általános

Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatási, nevelési módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés Pedagógiai Szakmai szolgáltatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

15. Hatályon kívül helyezte a 304/2010. (IX.23.) KT. határozat. 16. Vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a Képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázat útján határozott időre (5-10 év). A megbízás előkészítése az Oktatási és Kulturális Bizottság feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 6. oldal



17. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Nagykálló Szabadság tér 5-8 sz 1141 hrsz-ú, 4328 m2, 1142 hrsz. 1587 m2, ingatlan a rajta található épületekkel és a 1153 hrsz 6984 m2 ingatlanból a jelen állapot szerint használatba vett terjedelemben. Leltár szerinti ingóságok. 18. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog : A fenntartó használatba adja az intézmény feladatainak ellátására az előző pontban megnevezett ingatlanokat. Az intézmény kezelésében lévő vagyon analitikus nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végzi. Az intézményt előzetes fenntartói jóváhagyás mellett megilleti a bérbeadás joga. A fenntartó 300 fős létszám erejéig a művészet oktatás feladat ellátása céljából férőhelyet biztosít, külön megállapodás alapján a feladat-ellátó részére. 19. Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem végez. 20. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. 21. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Az intézmény foglalkoztatottjaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. oldal



3. § Az intézmény szervezeti egységei (1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: Szülői szervezet Szakszervezet Közalkalmazotti képviselet

Igazgatóhelyettes 1-4. évfolyam

Igazgató

Adminisztráció

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes 5-8. évfolyam

Szakmai munkaközösségek 1-2. osztályban tanító pedagógusok

Szakmai munkaközösségek Minőségfejlesztési csoport

Magyar nyelv és irodalom - történelem

3-4. osztályban tanító pedagógusok

Angol nyelv – német nyelv

Napközi otthon – tanulószoba

Matematika – kémia – fizika- informatika Pedagógiai szakszolgálat

Biológia – földrajz – természetismeret technika és életvitel

Kulturális és sport

(2) Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. (3) A kapcsolattartás rendje: 1.) Az iskola vezetője és a helyettesek minden héten hétfőn – de szükség szerint egyeztetik az előttük álló feladatokat. 2.) Negyedévenként legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet kell tartani. (4) Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú (fej) bélyegző 1: Hosszú (fej) bélyegző 4: Hosszú (fej) bélyegző 3:

Hosszú (fej) bélyegző 4:

Körbélyegző 1:

Körbélyegző 2:

8. oldal


Körbélyegző 3:


Körbélyegző 4:

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:  igazgató (1)  igazgatóhelyettesek (2-3)  iskolatitkár (4) Az intézményi kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg. 4. § Az intézmény vezetője (1) Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelőtestület vezetése;  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  elkészíti az iskola tantárgy-felosztását,  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:  gyakorolja a munkáltatói jogokat,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,  egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Felelős:  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.  rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható,  képviseli az intézményt. (3) Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős:  a szakszerű és törvényes működésért,  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

9. oldal



5. § Az intézmény vezetése (1) Az igazgató feladatait az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Vezetők: –

általános igazgatóhelyettes

–

alsó tagozatért felelős igazgatóhelyettes

–

felső tagozatért felelős igazgatóhelyettes

(3) A helyettesek a munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes feladatai: A helyettes, az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Ilyenkor utalványozási joggal is rendelkezik korlátozott összeghatárig. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytat és aláírási joggal is rendelkezik. Az igazgatót, akadályoztatása esetén helyettesíti. Intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza. Ellenőrzi az igazgató utasításának végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. Munkáját tervszerűen végzi, feladatairól előjegyzést vezet. Heti munkaideje: 40 óra, amelyből kötelező óraszáma - heti 8 tanóra, melyhez kapcsolódó és azzal megegyező előkészületi időn kívül, a többi időt a vezető helyettesi feladatok ellátására fordítja. Az előkészületi időt nem köteles az intézményben eltölteni. Időbeosztása a munkaköri feladatokhoz igazodik. Beosztásával járó általános és rendszeres feladatainak körében:  a nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a nevelőtestületi, vezetőségi, osztályozó- és munkaértekezleteket előkészítésében, vitájában, szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat,  tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a pedagógiai tevékenységet, valamint az intézmény teljes körű működését a szabályozó dokumentumok alapján,  ismeri az intézmény gazdálkodását és költségvetését, betartja a bizonylati fegyelmet,  elkészítteti a tanmeneteket, ezeket a munkaközösség-vezetők véleményezése után az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra,  az ellenőrzési terv alapján látogatja a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, megfigyeléseit az ellenőrzés és értékelés szempontjai alapján végzi,  segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz összejöveteleiken,  szervezi és irányítja a szakmai munkaközösségek munkáját,  közreműködik a tantárgy-felosztás elkészítésében,  elkészíti az intézmény órarendjét, megszervezi és ellenőrzi az iskolai ügyeletet,  szükség szerint megtervezi a helyettesítési rendet,  ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát,  figyelemmel kíséri a kötelező eszközjegyzék szerinti eszközfejlesztést, biztosítja a tankönyvellátást,  ellenőrzi a tanügyi dokumentumok szerinti adminisztrációt,  gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről, kiosztásáról, egységes kitöltéséről, vezetéséről,  elkészíti a pedagógusok szabadságolási tervét,  elkészíti a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat az igazgatóval történt egyeztetés alapján, 10. oldal



 vezeti a munkaidő nyilvántartást, ellenőrzi és összesíti a túlórákat és a helyettesítéseket,  elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza. 6. § Vezetőség (1) Az intézményt egy négytagú vezetőség irányítja, amelynek tagjai: az igazgatón kívül a helyettesek. (2) A kibővített vezetőség tagjai:  igazgató,  helyettesek,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője,  a diákönkormányzat vezetője,  a szakszervezeti titkár, (3) Az intézmény kibővített vezetősége, mint testület konzultatív véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. (4) A kibővített vezetőség legalább havi rendszerességgel vezetői értekezleteket tart, melyről írásos emlékeztető készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) Az igazgatót szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az igazgató helyettesek helyettesítik. (6) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az iskolatitkár feladatai                

közalkalmazotti- és tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó adminisztráció vezetése, tanuló-nyilvántartás vezetése, utazási kedvezmények érvényesítése, diákigazolványhoz kapcsolódó ügyintézés és nyilvántartás vezetése, változóbér gépi könyvelése, elküldése irodavezetés, iktatás, levelezés, postázás, kézbesítőkönyv vezetése, irattározás, határidők nyilvántartása, bizonyítvány másodlat elkészítése, látogatók fogadása, fénymásolási munkák elvégzése, nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyveinek elkészítése, egyéb feladatok, az iskolavezetés felkérésének megfelelően.

Hatásköre:  tanulók érkezésével, távozásával kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, igazolása bélyegzővel,  iskolalátogatási igazolások kiadása,  postai küldemények átvételének igazolása. A közalkalmazottak munkarendje

11. oldal



A közoktatási törvény meghatározza a közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait, továbbá a pedagógusok jogait és kötelességeit rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel. a.) A pedagógusok munkarendje:  A közoktatási törvény alapján a pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, az igazgató jóváhagyásával. A tényleges napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend függvényében.  A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni.  A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőség szerint előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 15 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének távollétében helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen.  Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra elcserélését az igazgató/helyettesek engedélyezi.  A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit és taneszközeit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása estén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.  A pedagógusok számára - a kötelező órán felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti-feladatok elvégzésére történő megbízást az intézményvezető adja a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: rátermettség, szaktudás, elkötelezettség, arányos terhelés.  Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező.  A pedagógus az általa tanított tanulókat magántanítványként nem taníthatja. b.) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak heti 40 órás munkaidő keretben tevékenykednek:  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  iskolatitkár,  pedagógiai asszisztens. 7. § Alkalmazotti jogok (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. (3) Az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás módja, gyakorisága, felelőse és határideje szabályzatban rögzített.

12. oldal



(4) A döntést hozó fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (5) A alkalmazotti közösséget az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyv készül. 8. § A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. 9. § Diákközösség (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 9/A. § A diákképviselők és az iskola vezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje (1) A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Emellett is feltétlenül szükség van arra, hogy az iskola vezetője személyesen találkozzon a diákönkormányzatok vezetőivel, a tanulók által megválasztott diákképviselőkkel. (2) Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója vagy a helyettesek részvételével minden hónap második szerdájának délutánján megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek a tanulókat érintik. (3) Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosított az igazgatóhoz való bejutás lehetősége minden olyan esetben, ha a találkozást legalább 1 munkanappal korábban kérte. Akkor is lehetőséget kell nyújtani a személyes találkozásra, ha a határidő megtartására nem volt mód, feltéve, hogy az iskola igazgatójának elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket a rendelkezéseket a helyettesek tekintetében is alkalmazni kell. (4) Az iskola igazgatója köteles írásban tájékoztatni a diákönkormányzat vezetőjét azokban a tervezett intézkedésekben, amelyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatnak egyetértési vagy véleményezési joga van. 10. § A diákönkormányzat (1) A tanulók közössége az érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A Diákönkormányzat munkáját az iskola pedagógiai célkitűzéseivel és munkarendjével összehangolva végzi. A Diákönkormányzat működésének feltételeiről az iskola gondoskodik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személyek, pedagógusok segítik alsó és felső tagozatban egy-egy fő. (2) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:  saját működéséről, 13. oldal



   

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,  a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (3) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola zavartalan működését. (6) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 10/A. § A diákönkormányzat jogai (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához,  a választható tanórán kívüli tevékenységek meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  a tanulókat érintő fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben:  jogszabályban meghatározott esetekben,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 11. § A szülői közösség (1) A közoktatási törvény a szülők jogainak érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezet létrehozására ad lehetőséget. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre, melyet az osztályonként magválasztott szülő (osztály szülői munkaközösség vezető) alkotja. Az intézményi szülői munkaközösség tagjaiból 5 fős vezetőséget választ (elnök, elnökhelyettes, titkár, két tag). A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményi szülői munkaközösséget iskolán belül és kívül az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott vezetőségi tag képviseli. Az intézményi szülői munkaközösség elnöke az iskola ünnepi rendezvényeinek állandó meghívott vendége. (2) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök tart kapcsolatot. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 14. oldal



(3) A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint kikéri a szülői szervezet véleményét és javaslatait a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 12. § A szülők szóbeli tájékoztatása (1) Az intézmény a tanulók szüleinek tanévenként az éves munkatervben rögzített rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon és a háromhavonkénti értékelések alkalmával történik, az általános munkaidőn túli időpontokban. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórák alkalmával egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Tanulmányi félévenként meghirdetett rend szerint az intézményben tanító pedagógusok hetente délelőtti időpontban 1 fogadó órát tartanak, valamint minden hónap első hétfőjének délutánján az iskola minden pedagógusa fogadó órát tart 16-17 óráig. Tájékoztatásra a munkatervi fogadóórán kívül is lehetőséget biztosít az iskola, ezen esetekben a gyermek pedagógusával telefonon vagy írásban egyeztethet időpontot a szülő. (5) Az intézmény pedagógusai az integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer (IPR) keretében háromhavonként értékelik a tanuló fejlődését a szülő és esetleg más érintett szakemberek jelenlétében. (6) Az iskola vezetői és pedagógusai a szülők felé olyan politikát folytatnak, amely szerint az iskola elérhető, a szülők telefonálhatnak, vagy látogatást tehetnek panaszaik megoldására. 12/A. § A szülők írásbeli tájékoztatása (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátva: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét az értékelő naplóba történő bejegyzés napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. (3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. (4) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során.

15. oldal



13. § Az intézmény külső kapcsolatai (1) Az iskola „A partnerkapcsolatok irányítása” minőség területen szabályozta a partnerek meghatározásának módszerét, a felülvizsgálat gyakoriságát, a felelőst; a kapcsolattartót, az elégedettség és igénymérést (módszer, mintavételi eljárás rendje és szempontjai, gyakoriság, végrehajtásának rendje, technikai kivitelezés), a mérések eredményeinek rögzítését, kiértékelését, a partnerek felé a visszajelzés módját és felelőseit. Az intézmény a partnerekkel való kommunikációja során biztosítsa a partnereket érintő bármilyen információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Az intézményi marketing tevékenységet az intézmény népszerűsítése, az eredmények, sikerek széles körben való ismertté tétele érdekében végezzük. Az intézményi kommunikáció belső ellenőrzési rendje szerint a nyilvánosságra hozatal előtt ellenőrizni kell a közölni szánt információk megfelelőségét. Az intézmény által tett ígéretek betartása érdekében a partnerek időbeni tájékoztatása kiemelt feladat. (2) A kulcsfontosságú partnerekkel történő hatékony kommunikáció érdekében a minőségbiztosítás keretében szabályozzuk a hatékony napi működéséhez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamatát; az információszükségletet és az informálandók körét, a lehetséges kommunikációs csatornákat (ünnepségek, igény és elégedettség mérés, személyes/telefonos beszélgetés, televízió, Nagykállói Hírmondó, látogatások, bemutatók, együttműködési megállapodás, szórólap, felvételi tájékoztató, szakmai rendezvények/képzések, közös projektek), valamint az érintettek bevonásának módját az információk terjesztésébe és felhasználásába. (3) A partnerekkel való kommunikáció során biztosítjuk a partnereket érintő információ hozzáférhetőségét. A marketing tevékenység és az intézmény népszerűsítése során az eredmények, sikerek széles körben való ismertté tételét. Az intézményi kommunikáció belső ellenőrzési rendjét, amelynek során a nyilvánosságra hozatal előtt megjelölt felelős ellenőrzi, a közölni szánt információk megfelelőségét, az intézmény által tett ígéretek betartása a partnerek időbeni tájékoztatása érdekében. (4) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények képviselőivel. (5) A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek,  szakmai előadások,  módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,  közös ünnepélyek rendezése,  intézményi rendezvények látogatása,  szakmai konzultáció személyesen vagy telefonon. 14. § A nevelőtestület (1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

16. oldal



14/A. § A nevelőtestület feladatai és jogai (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. (2) A nevelőtestület döntési jogköre:  a pedagógiai program elfogadása,  az SZMSZ és a házirend elfogadása,  a tanév munkatervének jóváhagyása,  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,  az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,  saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:  a tantárgyfelosztás elfogadásánál,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  a helyettesek megbízásakor, illetve a megbízás visszavonásakor. (4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, c) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (5) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, minőségirányítási program elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. (6) A nevelőtestület valamilyen konkrét feladat elvégzésére, - szakmai és pedagógiai programok készítése, rendezvények, ünnepélyek lebonyolítása, vizsgáztatás, táboroztatás, zöldsarok, folyosó felügyelet, évkönyv szerkesztése, bál, minőségfejlesztési tevékenységhez stb. - gyakran alakít egy felelős vezető megbízásával és önkéntes vagy felkért, illetve delegált tagok részvételével alkalmi munkacsoportokat, amelyek mindenkor:  Megbízás alapján a vezető irányításával tisztázzák, mit vállaltak, egyeztetik a tanári hozzáállást, elősegítik a kívánatos találkozások létrejöttét;  Számba veszik az adott feladatokat, a rendelkezésre álló eszközöket, együtt döntenek a felhasználás módjáról, munkatervről/cselekvéstervről, beszámolásról, a befejezést követő értékelésről, továbbfejlesztésről;  Megbeszélik, milyen elvárások, normák szerint fognak együttműködni egymással, kire milyen konkrét feladatok elvégzése hárul.

17. oldal



14/B. § A nevelőtestület értekezletei (1) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok csak akkor rendelkeznek szavazati joggal, ha legalább 10 órát tanítanak. (3) A tanév tervezett értekezletei:  alakuló értekezlet,  tanévnyitó értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  őszi nevelési értekezlet  tavaszi nevelési értekezlet,  tanévzáró értekezlet. (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 14/C. § A nevelőtestület döntései (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) Az igazgatói pályázat véleményezése titkos szavazással történik. (3) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. (4) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 14/D. § A nevelőtestület munkaközösségei (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozhatók. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Alsós munkaközösség (1-2. évfolyamon)  Alsós munkaközösség (3-4. évfolyamon)  Napközi otthoni – tanuló szobai munkaközösség  Pedagógiai Szakszolgálati munkaközösség  Magyar nyelv és irodalom – történelem munkaközösség  Angol nyelvi - német nyelvi munkaközösség  Matematika – fizika – kémia - informatika munkaközösség  Biológia – földrajz – természetismeret - technika és életvitel munkaközösség  Kulturális és sport munkaközösség (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül 4 évenként a munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai:  javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalát, minőségét, 18. oldal



 fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,  végzik, koordinálják a tantárgy-csoportjukra vonatkozó pályázatokkal és tanulmányi versenyekkel kapcsolatos feladatokat,  kialakítják az egységes követelményrendszert az intézményi szabályzatokkal összhangban,  a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer elemeinek alkalmazása, fejlesztése;  a munkatársi közösség fejlesztése;  hospitálás;  felmérések, összehasonlító elemzések végzése,  felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét az egységesített mérőeszközökkel, (Írásbeli számonkérés esetén az értékelést és minősítést két héten belül el kell végezni, és az érdemjegyet a tanuló tudomására kell hozni.)  összeállítják a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait,  szervezik a pedagógusok továbbképzését,  véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.  javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, a szakmai eszközbeszerzésekre. (5) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles kikérni a munkaközösség tagjainak véleményét. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendjeiről, döntéseiről a munkaközösség számára. (6) A munkaközösség vezető feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért,  módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat /tanórákat/ szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,  elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, a követelményrendszernek való megfelelést, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.

19. oldal



14/E. § Minőségfejlesztési csoport (1) Iskolánkban a nevelő-oktató munka eredményességének növelésére, a partnerek elvárásinak megfelelő működés kialakítására és folyamatos fejlesztésére a COMENIUS I. modell bevezetési időszaka lezárult. Minőségfejlesztési tevékenységünk irányítására, folyamatos fejlesztésére 5 tagból álló csoport tevékenykedik. A csoport munkavégzésének feltételeit, a működési szabályzatuk rögzíti, mely kitér a működésük területére, időtartamára, a tagok minősítésére. A célok feladatokra bontása után erőforrás elemzést végeznek, munkatervet készítenek a feladatok ütemezésére, a felelősök és az elkészítendő dokumentumok nevesítésével. A munkaterv és a keletkező dokumentumok a team munkájának nyomon követésére, ellenőrzésére is szolgál. A team tagjainak megbízását írásban az igazgató adja, mely egyben a felhatalmazást (hatáskört) és az erőforrások biztosítását is jelenti. A minőségfejlesztésben alakult további teamek egy-egy döntési pont, vagy fejlesztés kapcsán tájékoztatják a nevelőtestületet. A projekt zárása után értékelték munkájukat, de tevékenységüket a folyamatok működtetésével, értékelésével, korrekciójával és fejlesztésével végzik tovább. Az intézmény működését átfogó minőségterületek: 1. INTÉZMÉNY VEZETÉS FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE 2. OKTATÁS-NEVELÉS 3. MÉRÉS-ELEMZÉS-ÉRTÉKELÉS 4. BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY 5. PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA 6. EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE 7. EGYÉB ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA 8. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE 14/F. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:  az iskola helyi tantervének kidolgozása/adaptálása,  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,  jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,  a határozott időre kinevezett pedagógusok munkájának véleményezése,  a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 15. § Az intézmény működési-, nyitvatartási- és munkarendje (1) Szorgalmi időben az iskola épületei reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig 17 óráig tartanak nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt, eseti kérelmek alapján. (2) Vezetői ügyelet: Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.00 óra és délután 17.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét egy tanítási félévre előre, írásban kell meghatározni. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. (3) Kötelező tanítási órák időkerete, óraközi szünetek rendje, időtartama:

20. oldal



 Az oktatás és nevelés a helyi tanterv alapján tantárgyfelosztással heti órarend szerint történik, pedagógus vezetésével, a terembeosztás által kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.  A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5 - 15 perc.  Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, nulladik óra csak indokolt esetben tartható.  Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az iskolában a kötelező tanítási órákat a helyi tanterv alapján tagozatonként a következőképpen határozzuk meg. Tagozat

Kötelező tanórai foglalkozás

Tanuló által szabadon tervezhető foglalkozás, egyéb tanórán kívüli foglalkozások

Alsó

8.00 - 12.30

13.00 - 17.00

Felső

8.00 - 13.25

14.00 - 17.00

Pedagógiai Szakszolgálat

8.00 – 17.00

 A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdés után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a helyettesek tehetnek.  Tanórákon a pedagógus sem használhatja a mobiltelefonját. Diáknál mobil telefon az első tanóra megkezdésétől utolsó tanórájának végéig kikapcsolt állapotban lehet.  A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség javaslata alapján az intézmény éves munkaterve rögzíti.  A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban lehetnek.  Az óraközi szünetek időtartamát a csengetési rend tartalmazza.  Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn/tízórai szüneten kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell.  A tanórák közötti szünetek és az ebédeltetés rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik.  Az ebédeltetés ideje 12 és 14 óra között van.  A dupla órák az igazgató/helyettes engedélyével, az óraközi szünet eltolásával, tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. (4) A napközi/tanulószoba munkarendje A napközis csoportok munkarendje a tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17.00 óráig tart. A napközis foglalkozások minden csoportban 15.30 óráig tartanak. A napközis foglalkozásokról csoportosan 15.30, 16.00, 16.30 és 17.00 órakor mehetnek haza a tanulók a szülő írásbeli nyilatkozata alapján. Ha egy-egy alkalommal a csoportos haza indulástól eltérő időpontban megy haza a tanuló a foglalkozásról, akkor ehhez a szülő írásbeli nyilatkozatára vagy személyes szóbeli egyeztetésére van szükség. A tanulószobai csoport munkarendje a tanítási órák végeztével 13-16 óráig tart. (5) Tanári és diák ügyelet (a) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát/foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. 21. oldal



(b) Az iskolában reggel 7.00 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik az ügyeleti rend alapján épületenként. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes nevelők a rendbontókkal szemben azonnal intézkednek, ha szükséges az iskola SZMSZ fegyelmező intézkedések fejezetben foglaltak szerint. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. A pedagógusok ügyeleti rendjéért a helyettesek, a diákönkormányzat vezető pedagógusa a felelős. (6) A tanulók iskolában tartózkodása a) A tanulók a tanítási idő alatt csak csoportosan – az órát tartó pedagógus kíséretében – hagyhatják el az iskola épületét, illetve cserélhetnek termet, ha az az iskola másik épületében van. Az elektronikus beléptető rendszer működtetésére pedagógus vagy az ügyeletes diák jogosult. b) A délutáni, tanórán kívüli foglalkozásokra a felső tagozat 2-es számú átjárójában, illetve az alsó tagozat aulájában gyülekeznek a diákok pedagógus felügyelete mellett. A foglalkozás helyszínére a foglalkozást tartó pedagógus kíséretében mehetnek a tanulók csoportosan. A foglalkozás befejezése után csoportosan a foglalkozást tartó pedagógus kíséretében hagyhatják el a tanulók az iskola épületét. c) A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A kilépések jogszerűségét az ügyeletes diák(ok) ellenőrzi(k) és annak időpontját az erre a célra rendszeresített naplóba, bejegyzi(k). (7) Az intézménnyel alkalmazotti/tanulói jogviszonyban nem állók részére biztonsági okok miatt az alábbi módon kerül meghatározásra az intézmény látogatása:  Az iskola épületébe érkező szülők, illetve vendégek belépését a kaputelefon segítségével elektronikus beléptető rendszer segíti. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az ügyeletes tanár vagy diák értesíti a vendéglátót.  Az iskolába érkező külső személyeket a diák ügyelet köteles nyilvántartani az erre a célra rendszeresített naplóba. (A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje.) (8) Hivatalos ügyek intézése (a) Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése a következők szerint történik: Alkalmazottak hivatalos ügyeinek intézése: naponta 13.00 óra és 16.00 óra között az iskolatitkári irodában. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése: minden nap 7.45 - 11.00 óra között az iskolatitkári irodában. Az igazgató és helyettesei a tanulmányi félévek elején közzétett referálási időkben fogadják a nevelőket és szülőket ügyeik intézésére. Az igazgató a tanulmányi félévek elején közzétett időpontban, a hét egy napjának 15 perces szünetében a tanulói hivatalos ügyek intézésre fogadó időpontot jelöl ki. b) Tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola. Az intézményben nyári szünetben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár szabadságát összehangolva heti gyakorisággal ügyeleti rendszer működik, a tanulók, a szülők és az alkalmazottak hivatalos ügyeinek intézésére. (9) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg.

22. oldal



A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. (10) A pedagógusok munkarendje (11) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a helyettes állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátása érdekében. Az alkalmazottnak munkakezdés előtt 15 perccel kell munkahelyén megjelenni. Érkezését, távozását óra-perc pontossággal jelenléti íven rögzíti, és aláírásával hitelesíti az épület portáján. Távolmaradásáról az igazgatóhelyettest kell értesítenie. (12) Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, az etikai normákat valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban az ügyelettel megbízott tanulók és nevelők figyelnek. A házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározottak egyetértésével. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épületek előcsarnokában, osztálytermekben, a nevelői szobákban és az intézményvezetők irodahelyiségeiben. (13) A tanév helyi rendje (a) Az oktatásért felelős miniszter tanévenként rendelettel meghatározott keretein belül, a tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. tart, szorgalmi időből és tanítási szünetekből áll. (b) A tanév helyi rendjét, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek rendjét és idejét,  az intézményi rendezvények és ünnepségek rendjét és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok témáját és időpontját,  a megemlékezések rendjét és időpontját (nemzeti ünnepek, kötelező emléknapok),  a vizsgák és mérések rendjét és idejét,  a tanítási szünetek időpontjait,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét és idejét,  a nyílt tanítási napok megtartásának rendjét és idejét,  a nyári táborozások rendjét és idejét,  a tankötelesek beíratásának rendjét és időtartamát,  a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, idejét és helyét,  az iskolai könyvtár nyitva tartási rendjét,  a tanulók rendszeres orvosi vizsgálatainak időpontját,  az évi rendes diákközgyűlés időpontját,  a tanulók fizikai állapotát felmérő két vizsgálat időpontját,  az adminisztráció rendjét és határidejét,  a szülői értekezletek, értékelések és fogadó órák rendjét és időpontját. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 23. oldal



(14) Az intézmény épületeinek főbejáratánál a Magyar Köztársaság zászlaját, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (15) Az intézmény területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek: – a helyiségeket és berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. (16) Az épületek bejárati ajtóit az ügyeletes tanár és diák nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Az iskola épületeibe a diákok, szülők, illetve vendégek belépését a kaputelefon és elektronikus beléptető rendszer segíti. Zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A bezárt termek kulcsát az épületenként kijelölt helyen kell elhelyezni. (17) A tantermeket, az órát tartó nevelők az óra kezdéskor nyitják ki, és óra befejezéskor zárják. Ez alól kivétel a tízórai szünet, melyben a tanulók tanári felügyelettel a tanteremben tartózkodnak. A testnevelést tanító nevelők feladata minden óra után ellenőrizni az öltözők és zuhanyzók állapotát. A testnevelés órára történő átöltözés kivételével (ami az óra kezdése előtt 5 perc) az öltöző ajtaját zárva kell tartani. Az utolsó tanítási óra után az órát tartó pedagógusnak gondoskodnia kell arról, hogy a padban szemét ne maradjon, a székek legyenek felrakva, az ablakok legyenek bezárva, a villany legyen eloltva, a tanterem legyen bezárva. (18) Az osztály és csoportnaplókat a tanítási idő befejezését követően és óraközi szünetekben a tanári szobákban tároljuk. Osztályfőnök - munkájához kapcsolódóan - az osztálynaplót és egyéb tanügyi dokumentumokat indokolt esetben átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását követően viheti ki az iskola épületéből az igazgató/igazgatóhelyettes engedélyével. 16. § A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 17. § Tanórán kívüli foglalkozások (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint az egyéni képességek kibontakoztatására, a tehetséges tanulók gondozására, valamint a hátrányos helyzetből eredő lemaradások pótlására az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervez a törvényi előírások figyelembe vételével. (a) A tanórán kívüli foglalkozásokat kezdeményezheti az intézmény vezetőjénél:  a tanulók közössége,  a szülői szervezetek,  a szakmai munkaközösségek. (b) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember második hetének végéig választhatnak. (c) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (d) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát a tanév helyi rendje rögzíti, működésének költségeit az iskola költségvetésében biztosítja.

24. oldal



17/A. § Napközi és tanulószobai foglalkozások (1) A közoktatási törvény előírásának megfelelően az iskola a szülői igényeknek megfelelően tanítási napokon biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. Az 1-4. évfolyamokon napközis, 5-8. évfolyamokon tanulószobai foglalkozást szervez az iskola. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni a tanuló iskolai hivatalos tájékoztató füzetében. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont csoportban biztosítja az iskola ezt az ellátást, ha a szülők legalább 20 gyermek számára igénylik. (2) A napközis foglalkozás jellemzője, hogy a tanulók tanulmányi felkészítéséről, étkeztetéséről, kulturális, sport és játékos foglalkoztatásáról is gondoskodik az iskola. A tanulószobai foglalkozás során a tanulókkal szaktanárok foglalkoznak, felkészítve őket a tanórai foglalkozásokra. Működésük rendjét, a napközis csoportot és tanulószobát vezető nevelő és az illetékes igazgatóhelyettes dolgozza ki, hozza a tanulók és a szülők tudomására. A tanuló napközis/tanuló szobai foglalkozásról való eltávozása csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a foglalkozást tartó nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – az írásos szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. (3) A napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei: A tanuló joga, hogy napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön. Az iskola törvényi kötelezettsége a felügyeletre szoruló tanuló részére napközi, illetve tanulószobai foglalkozás biztosítása, a szülői jogosultág és igény figyelembe vételével.  A benyújtott kérelmek elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a tanuló napközbeni megfelelő felügyelete a tanítási órákra való felkészülése megoldott-e.  Előnyben kell részesíteni azt a tanulók, akinek mindkét szülője dolgozik és a tanuló felügyeletét nincs, aki ellássa.  Ha a szülő betegsége miatt nem tudja ellátni a tanuló felügyeletét.  A napközis, tanulószobai felvételnél a hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek. 17/B. § Szakköri foglalkozások (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakkör vezetésére a pedagógust az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. (3) Az intézmény hatékony és gazdaságos működtetésére való tekintettel szakkört indítani legalább 15 fő tanuló részvételével lehet. Amennyiben a tanév során az aktívan részt vevők létszáma 12 fő alá csökken, a szakkör automatikusan megszűnik. A létszám csökkenéséről a szakkört vezető pedagógus az igazgató/helyettes részére köteles tájékoztatást adni. 17/C. § Énekkar (1) Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. (2) Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott szaktanár.

25. oldal



17/D. § Sportkörök (1) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a sport megszerettetésére, a minőségi és versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokat szervez az iskola. (2) Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. (3) Az intézményben működő szakágak:  Kosárlabda  Kézilabda  Labdarúgás  Atlétika  Tömegsport (4) A sportági felkészítő és a tömegsport órák minimális tanuló létszáma 20 fő. Amennyiben a tanév során az aktívan részt vevők létszáma 15 fő alá csökken, a sportági felkészítő és a tömegsport órák automatikusan megszűnnek. 17/E. § Az iskolai könyvtár A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolai könyvtári feladatokat a Ratkó József Városi Könyvtár látja el. 17/F. § Felzárkóztató foglalkozások (1) Az intézmény biztosítja - az igazgató által megbízott pedagógusok tevékenységével - a tanulók alapképességeinek fejlesztését a tantervi követelmények elsajátítására. (2) A felzárkóztatás differenciált foglalkoztatással, egyéni fejlesztéssel – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. 17/G. § Versenyek és bajnokságok (1) Az intézmény segíti a tehetséges tanulók továbbfejlesztését, tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti, sportszövetségi és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. (3) Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek a szervezésért és a lebonyolításért. 17/H. § Kirándulások (1) Az iskola pedagógusai a diákok részére kirándulásokat szerveznek, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk természeti és kulturális örökségének megismertetése valamint a közösségfejlesztés. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek legkésőbb a kirándulás megkezdése előtt 5 nappal, engedélyezéséről az igazgató dönt. (3) Az osztálykirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A kirándulások szervezésének szempontjai: – a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – költségkímélő – a szülők teherbíró képességéhez igazodó - megoldást kell választani, 26. oldal



– a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. (4) A kiránduláshoz csoportonként legalább két fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, illetve a törvényi előírásoknak megfelelően kell megszervezni. 17/I. § Egyéb programok, rendezvények szervezése (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató/helyettesek engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulóinak kisebb közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. A rendezvények lebonyolításához akkor kell kérelmet benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 17/J. § Hitoktatás (1) Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. (2) A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. (3) Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. (4) A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végezheti, az iskola működési rendjének szabályait betartva. 18. § Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. (1) Az intézmény ünnepi rendezvényei: – Ünnepélyes tanévnyitó – Suli Napok – Ballagás – Ünnepélyes tanévzáró Az iskola ünnepi rendezvényein állandó meghívott vendégek a kulcsfontosságú partnereink képviselői (fenntartó, szülők, óvoda, középiskolák, gyermekjóléti intézmények, egyházak, iskolaorvos/védőnő, fogorvos, kisebbségi önkormányzat). (2) Nemzeti ünnepeinken (október 23., március 15., augusztus 20.) az iskola közössége együtt ünnepel a város lakosságával. Ezen ünnepségeken a nevelőtestület tagjai és a helybeli tanulók vesznek részt. A tanulók részvételéről az osztályfőnök gondoskodik. (3) Az osztályközösségek szintjén – az életkori sajátosságok figyelembe vételével - tartott megemlékezések:  Október 6. - Aradi vértanúk emléknapja  Február 25. - A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja  Április 16. - A holokauszt áldozatainak emléknapja (4) Tanulmányi versenyek és vetélkedők a szakmai munkaközösségek szervezésében. (5) Az intézmény hagyományos rendezvényei: – Egészséghét – Mikulásnap – Karácsony – Jótékonysági bál – Farsang 27. oldal



– Föld Napja – Nyílt tanítási nap – Gyermeknap – Akadályverseny – Pedagógus napi megemlékezés – 8. osztályosok búcsúztatása – Nyári táborok – Nevelőtestületi kirándulás (6) Az iskolaújság legalább félévente jelenik meg. Szerkesztésében az intézmény tanulói és pedagógusai vesznek részt. (7) 5 évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Az iskola történetének legjelentősebb eseményeiről folyamatosan készülő írásos, fényképes feljegyzés alapján, melyet a nevelőtestület egy megbízott tagja folyamatosan vezet. (8) Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeinek figyelembevételével a diák szerkesztők állítják össze. (9) Jelképek: az intézményi szintű rendezvényeken az iskola zászlaja jelen van. (10) Az intézmény és a város ünnepi rendezvényein a pedagógusoknak és a diákoknak – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünnepi viseletben kell megjelenni. Ünnepi egyenruha lányok részére: – fehér blúz – fekete (sötét) szoknya/nadrág – nyakkendő Ünnepi egyenruha fiúk részére: – fehér ing – fekete (sötét) nadrág – nyakkendő. 19. § Az iskolai könyvtár működési rendje Az intézmény székhelyén az iskolai könyvtár feladatait a Ratkó József Városi Könyvtár (4320 Nagykálló, Kossuth út 8.) fiókkönyvtár működtetésével látja el, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet iskolai könyvtárak működésére vonatkozó szabályai szerint. 20. § A tanulói jogviszony (1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján jöhet létre, a közoktatási törvény szabályozásának alkalmazásával a tanulói jogviszony keletkezését/megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket figyelembe véve. (2) A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. (3) Az iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korba lépő, iskolaérett tanulót felvesz. 21. § A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek (1) A helyi vizsgák: - osztályozó - javító

28. oldal



(2) A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A vizsgák eredményét az osztályfőnökök írják be a jegyzőkönyvbe, törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 22. § A tanuló távolmaradásának igazolása (1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. (Betegség utáni első napot követő egy héten belül.) (2) Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. (3) A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. (4) Az iskola területét a tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöki engedéllyel hagyhatja el. (5) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök regisztrálja, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. (6) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. (7) Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem tudja elfogadni. A tanórákról való három késés összevontan egy igazolatlan órát jelent. (8) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. 23. § A tanulók elismerése (1) Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. (2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. (3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. (4) Az iskolában tanév közben elismerésként adható dicséretek:  szaktanári dicséret  napközis (tanulószobai) nevelői dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret 29. oldal



 nevelőtestületi dicséret A dicséretet a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba kell bejegyezni. (5) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért  példamutató magatartásért  kiemelkedő szorgalomért  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. (6) Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. (7) A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni, a házirendben megadott szabályok szerint. (8) A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók „A Nagykállói Általános Iskola Kiváló Tanulója” elismerő oklevelet és a vele járó bronz emlékérmet kapnak. (9) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 24. § A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei (1) Azt a tanulót, aki  kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi,  igazolatlanul mulaszt,  tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít,  bármely más módon árt az iskola jó hírnevének megelőző jelleggel fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. (2) A fegyelmező intézkedések formái:  szaktanári figyelmeztetés  napközis/tanulószobai/ügyeletes nevelői figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki elmarasztalás  osztályfőnöki intés  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói elmarasztalás  igazgatói intés  kártérítési kötelezettség. (a) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. (b) A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A büntetést és kártérítési kötelezettséget együttesen is lehet alkalmazni. (3) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. (a) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. (c) A közoktatási törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki: – megrovás,

30. oldal


– – – –


szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, kizárás az iskolából.

25. § A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái (1) A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. (2) A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. Lehetőség van a tanárok munkájának szervezett véleményezésére is, a Diákönkormányzat által meghatározott, és szabályzatba foglalt rendben. Két típusa: az iskola minden pedagógusára kiterjedő rendszeres véleményezés, és az igazgató vagy a Diákönkormányzat kezdeményezésére, külső szakértő bevonásával lebonyolított egyénenkénti véleményezés. (3) A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. (4) A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolatitkár feladata. (5) A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát is kell működtetni. A hirdetőtáblára felkerülő hirdetményekről a diákönkormányzat dönt. (6) A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok az iskolai könyvtárban hozzáférhetők. (7) Az iskola a tanév rendjéről írásban tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről - részben igazgatói utasításra - az osztályfőnöki óra keretében kapnak tájékoztatást a tanulók. Az igazgató tanévenként tájékozatja a szülőket és a diákságot az iskola életéről. (8) A diákság folyamatos tájékoztatására hozza létre és működteti a Diákönkormányzat a diákmédiát (iskolarádió, iskolaújság). (9) Az iskola igazgatója és helyettesei havonta egy napon fogadóórát tart meghatározott időpontban a tanulók részére. 26. § Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. (1) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: (a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

31. oldal



(c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. (d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat),  a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Kirándulások, túrák előtt.  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. (e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. (f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. (g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika és életvitel, informatika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. (h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. (2) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: (a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek és az iskolatitkárnak is részt kell vennie. (b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. (c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. (d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: 32. oldal



 A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola - igény esetén - biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza és a minőségbiztosítás tevékenységei segítik. 27. § A rendkívüli események esetén szükséges teendők (1) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. (2) Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. (3) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. (4) Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  ügyeletes vezető (5) A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell (a) a fenntartót, (b) tűz esetén a tűzoltóságot, (c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, (d) személyi sérülés esetén a mentőket, (e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. (6) A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, illetve a hangos bemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. (7) A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. (8) A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

33. oldal



 Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyermekekről is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! (9) Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. (10) Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiak szerint:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. (11) A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének utasításai szerint kell eljárni. (12) A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. (13) A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. (14) A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. (15) A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. (16) A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. (17) Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A gyakorlat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól és a meghozott intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. (18) A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. (19) A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: 34. oldal



 Tanári szobák  Szakszertárak  Titkárság 28. § Az intézmény helyiségeinek bérbeadása (1) Az intézményt megilleti a bérbeadás joga helyiségeinek, berendezéseinek bérbe adásáról előzetes fenntartói jóváhagyás mellett, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását. (2) Az intézmény bérleti szerződéseiben rögzíteni kell, az évenkénti felülvizsgálatot, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében. 29. § A helyiségek és berendezések használati rendje (1) Az alkalmazottak az intézmény létesítményeit, helyiségeit nyitvatartási időben rendeltetésszerűen díjmentesen használhatják. Az intézmény alkalmazottainak a nyitvatartási időn túli használatot az intézményvezetőtől írásban kell kérniük, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. (2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógus felügyeletével használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, a szaktanár jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár engedélyével egyéb időpontban is a szaktanteremben tartózkodhatnak. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. (3) Az intézmény helyiségeinek berendezési tárgyait, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. 30. § A szaktermek használati rendje (1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: – a szaktanterem típusa, neve, – a terem felelősének neve és beosztása, – a helyiségben tartózkodás rendje, – a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, – a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. (3) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. 31. § Karbantartás és kártérítés (1) A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságának és az eszközök működőképességének figyelemmel kísérése a helyiség felelősének feladata. (2) A terem állagromlását, az eszközök és berendezések meghibásodását a terem felelőse köteles feljegyezni a tanári szobákban kifüggesztett hibalistára. A hibás eszközöket el kell különíteni a használható eszközöktől.

35. oldal



(3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. 32. § A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. (1) Tanévenként meghatározott időpontban heti egy alkalommal orvos és/vagy védőnő ellátást biztosít az intézményben tanulók részére a főépület orvosi szobájában. (2) Az iskola-egészségügyi ellátás keretében történik: – a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, – a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, – a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, – a színlátás és a látásélesség vizsgálata, – a pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, – fogászati szűrővizsgálat és kezelés. (3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. (4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnökök feladata osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése. (5) Az iskolaorvos/védőnő a tanulók egészséges életmódra nevelése keretében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart. Iskolánkban folyik a D.A.D.A. program, az előadót a városi rendőrség biztosítja. 33. § A mindennapi testedzés formái, a gyógytestnevelés rendje (1) A tanulók hetente a helyi tanterv által meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. (3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló köteles részt venni az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységei között a gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. (5) Az iskolai sportkörön belül minden tanuló jogosult bekapcsolódni az iskolai sportéletbe. Az iskolai sportkör munkáját a testnevelő tanárok vezetik. A sportkör rendszeres heti időkeretében biztosít mozgáslehetőséget kézilabda, kosárlabda, labdarúgás sportágakban. (6) A házi bajnokságokon való részvétel lehetősége biztosítja a nem versenyszerűen sportoló tanulók számára a rendszeres testedzést. (7) Természetjáró és környezetvédő tanulók számára kéthavonta túrákat szervez az iskolai sportkör. (8) Az iskola sportudvarát, tornatermét a tömegsport órák heti időkeretében is igénybe vehetik tanulóink.

36. oldal



34. § A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések (1) Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskola éves munkatervében kell meghatározni. (2) A térítési és tandíjakat előre kell személyesen az iskolatitkárnál befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskolatitkár gondoskodik, ha  a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,  tartósan egy hónapot igazolatlan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni. (3) Intézményünkben az iskolai étkezés igénybevételéért az OTP-nél történő befizetéssel havonta előre térítési díjat kell fizetni. 35. § A részben önálló intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai A részben önálló intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a Gazdasági Ellátó Iroda látja el külön megállapodás alapján, amely megállapodást az Önkormányzat képviselő-testülete hagy jóvá. A megállapodás a szervezeti működési szabályzat 1. számú függelékében található. 36. § A tanulók tankönyvellátására vonatkozó rendelkezések A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján szervezi az iskola a tanulók tankönyvellátását a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ában meghatározott művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló közfeladatként. (1) A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét figyelembe véve az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő könyvekkel. Az iskola igazgatója felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. (2) Az iskolai tankönyvrendelés rendje Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt 37. oldal



tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére rendelkezésre álljon, aki normatív kedvezményre jogosult. A normatív kedvezmény iránti igényeket - jogszabályban meghatározott igénylőlapon - az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, novemberben kéri be az iskola. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába az iskola. Tankönyvkölcsönzés esetén a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyvértékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megküldi a kiadónak és a közoktatás információs rendszerének. (3) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására tankönyvforgalmazóval megállapodást, tankönyvellátási szerződést köt. A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet egyetértését. Az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat. A beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. A tevékenységért az iskolát díjazás illeti meg. A díjazás összegéből az iskolának a tankönyv-értékesítésben közreműködő tankönyvfelelős díjazását kell kifizetnie. Az iskola a tankönyvek megvásárlásához a normatív kedvezményeken túl pénzbeli támogatást nem biztosít. A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtása keretében az iskola tanulói az első tanítási napon kapják meg tankönyvüket. 37. § Záró rendelkezések (1) Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. (2) Az SZMSZ folyamatos karbantartásáért az intézmény vezetője a felelős. (3) A SZMSZ-ot az iskolaépületen belül az igazgató és a helyettesek irodáiban, illetve a tanári szobákban ki kell függeszteni, amely egyben a kihirdetését is jelenti. A kifüggesztés napját az SZMSZ borítóján fel kell tüntetni és azt az intézményvezető aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, kell hitelesíteni. 1. számú függelék: Megállapodás a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására

38. oldal


2. számú függelék: Pedagógiai Szakszolgálat működési szabályai

39. oldal


NAGYKÁLLÓI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Recommend Documents