Nagyhatalmi politika 1648-1789 között (tananyag) Nevek: Ágost, II. (Erős) (1694-1733) Ágost, III. (Szász) (1733-1763) Alekszej Mihajlovics (1645-1676) Anna (angol királynő) (1702-1714) Báthori István (lengyel király) (1576-1586) Bolingbroke, Henry (1678-1751) Bossuet, Jacques (1627-1704) Ferenc, I. (Lotaringiai) (1745-1765) Franklin, Benjamin (1706-1790) Frigyes Vilmos, I. (1713-1740) Frigyes, II. (Nagy) (1740-1786) Frigyes, VII. (dán király) (1766-1808) Fülöp, IV. (spanyol király) (1621-1665) Fülöp, V. (spanyol király) (1700-1746) Gusztáv Adolf, II. (1611-1632) Gusztáv, III. (svéd király) (1771-1792) György, I. (angol király) (1714-1727) György, II. (angol király) (1727-1760) György, III. (angol király) (1760-1820) Haugwitz, Friedrich Wilhelm (1702-1765) Iván, IV. (Rettegett) (1533-1587) Jakab, II. (1685-1688) János, III. (Sobieski) (1674-1696) József Emánuel, I. (portugál király) (1750-1777) Justi, Johann Heinrich (1717-1771) Károly, II. (angol király) (1660-1685) Károly, II. (spanyol király) (1665-1700) Károly, III. (spanyol király) (1759-1788) Károly, IV. (spanyol király) (1788-1808) Károly, VI. (német-római császár) (1711-1740) Károly, VII. (német-római császár) (1742-1745) Károly, XII. (svéd király) (1697-1718) Katalin, II. (Nagy) (1762-1796) Kaunitz, Wenzel Anton (1711-1794) Keresztély, IV. (dán király) (1588-1648) Köprülü, Mehmet pasa (1575/83-1661) Louis de Bourbon-Condé II., Enghien hercege (1621-1686) La Fayette márki, Marie Joseph Paul Motier (1757-1834) Lajos, XIV. (1643-1715) Lajos, XV. (1715-1774) Lajos, XVI. (1774-1792) Mária Terézia (1740-1780) Marlborough herceg (John Churchill) (1650-1722) Martini, Karl (1726-1800) Mazarin, Jules (1602-1661) Miksa József, III. (bajor választófejedelem) (1745-1777)
1
Newcastle hercege (Thomas Pelham Holles) (1694-1768) North, Lord Frederick (1732-1792) Olivarez herceg (Gaspar de Guzmán) (1587-1645) Péter, I. (Nagy) (1689-1725) Péter, III. (orosz cár) (1762) Pitt, William id. (Earl of Chatham) (1708-1778) Pombal, Sebastião José de (1699-1782) Pompadour márkinő (Jeanne Antoinette Poisson) (1721-1764) Pufendorf, Samuel (1632-1694) Pugacsov, Jemeljan Ivanovics (1742 körül – 1775) Rákóczi Ferenc, II. (1676-1735) Razin, Sztyepan Tyimofejevics (1630 körül – 1671) Richelieu, Armand Jean du Plessis (1585-1642) Savoyai Jenő (1663-1736) Sonnenfels, Joseph von (1733-1817) Szaniszló, I. (Leszczynski) (1704-1709, 1733-1734, †1766) Szaniszló, II. (Poniatowski) (1764-1795, †1798) Turenne várgrófja, Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon (1611-1675) Vilmos, II. (Orániai) (1647-1650) Vilmos, III. (Orániai) (1689-1702) Wallenstein, Albrecht von (1583-1634) Walpole, Robert (1676-1745) Wolff, Christian (1679-1754)
Kronológia: 1618-48: a harmincéves háború Európában 1640-68: a portugál függetlenségi háború Spanyolország ellen; Portugália függetlensége nyolcvan év után helyreáll 1648: a vesztfáliai békekötés Münsterben és Osnabrückben 1648-53: a Fronde Franciaországban 1648-54: a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság ellen 1648-69: az oszmánok elfoglalják Candiát (ma Iraklion, Kréta, Görögország) Velencétől, véget vetve a hadtörténelem leghosszabb ostromának 1652-54: az első angol-holland háború: Anglia győzelmével ér véget, biztosítva a szigetország uralmát a környező tengerek fölött, illetve megszüntetve Hollandia tengeri és kereskedelmi fölényét 1654-61: Mehmet Köprülü az Oszmán Birodalom nagyvezírje 1654-67: az orosz-lengyel háború (tizenhárom éves háború): jelentős orosz területi nyereségekkel, valamint a Nemesi Köztársaság gazdasági összeomlásával ér véget a konfliktus 1655-60: az első északi háború Svédország és az ellenfelei (Lengyelország, Oroszország, Brandenburg, Ausztria, Dánia) között, melynek eredményeképp a Porosz Hercegséget megkapja Brandeburg (olivai béke, 1660), Svédország pedig megtartja addigi területi hódításait 1658: a „dűnék csatája”, vagy a dunkerque-i csata: a Turenne marsall vezette francia-hollandangol haderő vereséget mér a spanyolokra és a velük szövetséges angol Stuart-párti erőkre 1659: a pireneusi béke véget vet a Franciaország és Spanyolország közti háborúnak (1635-59)
2
1660: a Lordprotektorátus vége Angliában, a Stuart-dinasztia restaurációja 1663-64: a Habsburgok és az Oszmán Birodalom háborúja; az 1664. évi téli hadjáratban Zrínyi Miklós fényes sikereket ér el a törökök ellen, a szentgotthárdi csatában a Raimundo Montecuccoli vezette európai szövetséges erők döntő győzelmet aratnak az oszmánok felett, de a vasvári békében a törökök megtartják addigi foglalásaikat 1665-67: a második angol-holland háború: Anglia véget akar vetni Hollandia tengeri hatalmának, de a kezdeti angol sikerek után döntő holland győzelemmel ér véget a háború (bredai szerződés) 1667-68: a devolúciós háború: Franciaország háborúja Spanyolország, Hollandia, Anglia és Svédország ellen, amely döntő francia győzelemmel ér véget 1666-71: a lengyel-kozák-tatár háború: a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság vereséget mér a Pjotr Dorosenko hetman vezette kozákokra és a velük szövetséges Krími Kánságra, megtartva ezzel az ukrajnai területeit (Jobb-parti Ukrajna) 1672-76: lengyel-török háború: az Oszmán Birodalom jelentős területi nyereségekre tesz szert Ukrajnában 1672-78: a francia-holland háború: Franciaország, Anglia, Svédország, Münster és Köln háborúja Hollandia, Ausztria, Lotaringia, Spanyolország, Brandenburg és Dánia ellen, amelyben XIV. Lajos megszerzi Spanyolországtól a Franche-Comtét, számos flandriai erődöt, Hollandia viszont visszakapja Maastrichtot és a Nassaui Hercegséget (nijmegeni béke) 1675-79: a skåne-i háború Franciaország és a vele szövetséges Svédország, illetve a velük szembenálló Dánia, Hollandia, Brandenburg és Ausztria között: a háború nem jár egyik fél számára sem különösebb területi eredménnyel 1676-81: orosz-török háború: az oroszok visszaverik az oszmánok és a krími tatárok támadását, az orosz-török határt pedig egészen a Dnyeperig kitolják (bahcsiszeráji béke) 1683-1699: a Szent Liga háborúja: a Bécset ostromló oszmán haderő visszaverése után az egyesült keresztény hadak visszaveszik Budát (1686), Lengyelország visszaszerzi a korábban elveszített ukrajnai területeket, Oroszország elfoglalja Azovot, Velence visszaveszi Moreát 1688-89: a „dicsőséges forradalom” Angliában: Orániai Vilmos holland segítséggel elűzi II. Jakab angol királyt, Anglia alkotmányos monarchia lesz 1688-97: az augsburgi liga háborúja: XIV. Lajos és a franciákkal szövetséges ír jakobiták háborúja Hollandia, Anglia, a Német-római Birodalom, Spanyolország, Savoya, Svédország és Skócia ellen, amelyben Franciaország visszaszerzi Elzászt, Hollandiától Pondicherry-t (India), megtartják Új-Skóciát (Észak-Amerika), Spanyolország visszakapja Franciaországtól Katalóniát, továbbá Mons, Luxembourg és Kortrijk erődjeit, XIV. Lajos ezen kívül elismeri III. Orániai Vilmos angliai királyságát (ryswicki béke); ez az első európai konfliktus, amely Európán kívül észak-amerikai és ázsiai hadszíntéren is zajlik 1699: a karlócai béke véget vet a Szent Liga háborújának: az Oszmán Birodalom lemond a magyarországi hódításainak nagy részéről – a Temesköz kivételével –, Velence megszerzi Dalmáciát Moreával (Peloponnészoszi-félsziget, Görögország) együtt, Lengyelország visszakapja Podóliát 1700-1721: a nagy északi háború: Svédország elveszíti hegemón szerepét a Baltikumban, Oroszország pedig az európai hatalmak sorába emelkedik 1701: I. Frigyes lesz az új Porosz Királyság első uralkodója 1701-14: a spanyol örökösödési háború: Spanyolország lemond a Spanyol Németalföldről, a Nápolyi Királyságról, a Milánói Hercegségről és Szardíniáról a Habsburg Birodalom javára, valamint átadja Nagy-Britanniának Gibraltárt; Franciaország megtarthatja korábbi hódításait, de el kell ismernie Nagy-Britannia uralmát Új-Fundland, Acadia és Saint Kitts felett, továbbá gazdaságilag is teljesen tönkremegy az elhúzódó európai konfliktusban; Hollandia számos erődre tesz szert Dél-Németalföldön 1703-11: a Rákóczi-szabadságharc Magyarországon a Habsburgok ellen
3
1707: Anglia és Skócia uniójával (Act of Union) létrejön Nagy-Britannia 1709: XII. Károly svéd király súlyos vereséget szenved I. (Nagy) Péter orosz cár csapataitól Poltavánál 1713: az utrechti béke lezárja a spanyol örökösödési háborút 1714: György Lajos hannoveri választófejedelem I. György néven Nagy-Britannia és Írország királya lesz, megalapítva ezzel a Hannoveri- (Windsor-)dinasztiát 1714-18: osztrák-török, illetve velencei török háború: a Habsburg-birodalom vereséget mér az oszmánokra (Pétervárad, 1716), valamint visszafoglalják Belgrádot (Nándorfehérvár), megszerzik Szerbia és Bosznia északi, valamint Havasalföld nyugati részét, Velence azonban vereséget szenved a törököktől és elveszti peloponnészoszi birtokait (pozsareváci béke) 1717: Hollandia, Franciaország és Nagy-Britannia hármas szövetsége Spanyolország ellen az utrechti béke fenntartása érdekében 1718-1730: az ún. tulipán-korszak az Oszmán Birodalomban: reformok és kulturális virágzás, valamint az európai hatalmakhoz való közeledés jellemzi 1719: spanyol támogatással Stuart-párti jakobita felkelés veszi kezdetét Skóciában, de Glen Shielnél a brit kormányerők vereséget mérnek a jakobita-spanyol csapatokra 1721-42: Robert Walpole miniszterelnöksége Nagy-Britanniában 1722-23: orosz-perzsa háború: Oroszország megszerzi Derbentet, Bakut és számos azerbajdzsáni területet (Sirván, Gilán, Mazandaran és Asztrabad) 1727-29: angol-spanyol háború: a britek sikertelen kísérletet tesznek Porto Bello (ma: Panama) blokádjára, a spanyolok viszont nem tudják elfoglalni Gibraltárt, így a háború a status quo ante bellum alapján zárul (sevillai béke) 1730: Patrona Halil felkelése az Oszmán Birodalomban, amely véget vet a tulipán-korszaknak 1733-38: a lengyel örökösödési háború: Franciaország, Spanyolország és a Szardíniai Királyság I. (Leszczynski) Szaniszlót, míg Oroszország, Ausztria, Szászország és Poroszország Ágostot támogatják a lengyel trón megszerzése érdekében; Ágost lengyel király lesz (III. Ágost) 1735-39: orosz-osztrák-török háború: a törökök visszaszerzik Belgrádot, az oroszok megszerzik a Krím-félszigetet 1739-48: a „Jenkins füle” háború Nagy-Britannia és Spanyolország között, amely 1742 után az osztrák örökösödési háború része lesz: a háború eredménytelenül zárul a britek számára az amerikai spanyol gyarmatok megszerzése érdekében, végül Aachenben a status quo ante bellum értelmében zárul 1740-48: osztrák örökösödési háború: Franciaország, Poroszország, Spanyolország, Nápoly és Szicília szövetsége a Habsburg-monarchia, Nagy-Britannia, Hannover, Hollandia és Oroszország ellen; Szilézia porosz birtok lesz, a pármai, piacenzai és guastallai hercegségek visszakerülnek a spanyol Bourbonokhoz 1746-48: az első karnata háború Indiában Nagy-Britannia, Franciaország és Nizam-ul-Mulk, Hyderabad uralkodója között; a franciák elfoglalják a britektől Madras-t, de az aacheni békeszerződés értelmében visszaadják az új-skóciai Louisbourg-ért cserében 1748: az aacheni béke lezárja az osztrák örökösödési háborút, illetve az azzal összefüggő egyéb nagyhatalmi konfliktusokat („Jenkins füle” háborúja, első karnata háború) 1754-63: a francia-indián háború Észak-Amerikában: Franciaország és a wabanaki indián konföderáció harca Nagy-Britannia és az irokéz konföderáció ellen; a párizsi békeszerződés (1763) értelmében Franciaország lemond Kanadáról Nagy-Britannia, Louisianáról pedig Spanyolország javára, de visszakapja a Saint Pierre és Miquelon szigeteket; Spanyolország átadja Floridát Nagy-Britanniának 1756-63: a hétéves háború Európában és a világ számos pontján (az Antarktisz kivételével minden kontinensen): Nagy-Britannia, Poroszország, Hannover, Braunschweig-Wolfenbüttel, az irokéz konföderáció, Portugália, Hessen-Kasel és Schaumburg-Lippe koalíciója
4
Franciaország, Ausztria, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Szászország és a Mogul Birodalom ellen; jelentős területi változások nélkül ér véget Európában, de a gyarmati birtokok súlya jelentősen eltolódik Anglia javára és Franciaország kárára, amely szinte teljesen kiszorul az amerikai kontinensről, és teljesen eltűnik Indiából (párizsi béke); Poroszország megtartja Sziléziát, túléli a szomszédai (Ausztria, Szászország és Oroszország) egyesített támadását, és a Német-római Birodalom legjelentősebb államává válik (hubertusburgi béke) 1757: a plassey-i csata: a Brit Kelet Indiai Társaság döntő vereséget mér a Francia Kelet Indiai Társaságra és a bengáli nábobra, kiszorítva a franciákat Bengáliából 1757-63: a harmadik karnata háború: a hétéves háborúval párhuzamosan zajló konfliktus, amelynek során a britek legyőzik a franciákat (Wandiwash, 1760) 1768-74: orosz-török háború: Oroszország megszerzi Ukrajnát, az Észak-Kaukázust és a Kercs-félszigetet; a Krími Kánság orosz függés alá kerül (kücsük-kajnardzsai béke) 1772-95: Lengyelország három felosztása Oroszország, Poroszország és Ausztria között, megszüntetve a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaságot 1775-83: a tizenhárom amerikai gyarmat függetlenségi háborúja Nagy-Britannia ellen: a britek elismerik az amerikai gyarmatok függetlenségét, Nyugat- és Kelet-Florida, továbbá Menorca Spanyolországhoz, Tobago és Szenegál Franciaországhoz kerül (párizsi béke) 1783: a Krími Kánság Oroszországhoz kerül 1787-92: orosz-török háború: orosz győzelem, a Kárpátok, a Duna, Dnyeper, Dnyeszter és a Fekete-tenger közötti terület Oroszországhoz kerül 1789-99: a francia forradalom 1792: a valmy-i csata: a forradalmi Franciaország győzelme Ausztria és Poroszország ellen; az ancien régime utolsó győzelme, amely a monarchia végét, valamint a forradalmi (koalíciós) háborúk kezdetét is jelenti az európai hatalmak és Franciaország között
5
