ÚJ KATEDRA
Nevek a kalapban A választásokat követõen eldõlt, melyik oldal alakíthat kormányt, a miniszterek névsora azonban még hétpecsétes titok, mondván: elõbb a programokat kell összefésülni, s azután következhetnek majd a személyi kérdések. No, persze… Ez már csak így van. Emlékezzünk csak 2002-re, amikor a koalíció megkötésének kiemelt – ha nem a legfontosabb – feltétele volt az, hogy ki legyen az Oktatási Minisztérium vezetõje. S ne higgyünk a szép szónoklatoknak, most sincs ez másként. Nem véletlen, hogy a sajtóban máris röpködnek a bársonyszék-várományosok nevei. Van közöttük pártelnök, miniszter, államtitkár, korábbi tankönyvkiadó igazgató, szegedi egyetemi oktató és mosonmagyaróvári iskolaigazgató (nevesítve: Hiller István, Magyar Bálint, Horn Gábor, Ábrahám István, Sándor Klára, Tóth Tiborné). És lehet, nem közülük kerül majd ki végül a befutó. Ha program alapján kellene választanunk, nem lenne könnyû dolgunk. Ehhez elegendõ, ha az Új Katedra márciusi és április számait ismét a kezünkbe vesszük. Ha a nyilatkozatok alapján döntenénk, akkor sem. Az egyik párt nyugalmat ígér, a másik a reformok folytatá-
Pedagógusok–pedagógusképzõk lapja Kiadja: COMMITMENT Kft. 1133 Budapest, Pozsonyi út 50. Tel./fax: 412-0909 Felelõs kiadó: dr. Guller Zoltán Fõszerkesztõ: Pecsenye Éva Szerkesztõk: Barlai Róbertné, Endrõdy Orsolya, Varga Gabriella Szerkesztõbizottság:
sának szükségességét hangsúlyozza, és akad – kompromisszumos – jelölt, aki ’visszacsinálna’ néhány dolgot. Akkor mégis a személyek között kéne szemezgetni? Az egyik jelölttel elégedetlen a miniszterelnök, a másik nevének hallatára – a hírek szerint – felháborodtak az egyetemi vezetõk, a harmadik emlegetésekor a közoktatásban szorult össze néhány szív, több jelöltnek nincs oktatásirányítási, másoknak oktatáspolitikai múltja. Lehet azt mondani, hogy nincs beleszólásunk a kérdés eldöntésébe, hát foglalkozni sem érdemes vele. Van benne igazság. Ám mégis a jövõnkrõl van szó. És még valami, ami talán a legfontosabb: miközben – lapzártánk idején – zajlik a versenyfutás a bársonyszékért, néhány nap múlva megkezdõdnek az érettségi vizsgák. A tavalyi botrány után nagy szükség lenne arra, hogy a csomagoló vagy maradó miniszterek (azért a többes szám, mert a Belügyminisztérium háza tájáról is miniszterváltásról szóló hírek érkeznek) leginkább erre koncentrálják figyelmüket, energiájukat. Most ez lenne a legfontosabb. Fontosabb, mint az, hogy ki lenne szívesen oktatási miniszter. A szerkesztõség
Tartalomból Érettségi és felvételi 2006 Középszintû érettségivel a felsõoktatásba? – felmérés a középiskolai tanárok tájékozottságáról A középfokú oktatásban nõtt az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolák szerepvállalása Értékrend-vizsgálat – részletek a Commitment Pedagógiai Intézet országos felmérésébõl
Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Zsolnai Anikó
Bemutatjuk a Gyermekek Házát
Szerkesztõség címe: 1133 Budapest, Pozsonyi út 50.
John Dewey oktatás- és tantervelmélete
Tel.: 412-09-09 • Fax: 412-09-08
[email protected] • www.ujkatedra.hu
Taninform Iskolaadminisztrációs Szoftver Sulitéka
Tervezõszerkesztõ: Bordácsné Mórocza Éva Typo-Bau Kft., Veszprém
Kottavarázs – Ferenczi György Petõfi verseket énekel Szertenézõ – Bemutatkozik a Hangszínház
Tördelõ: Valczer János Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém
Fõhajtás – Beszélgetés Rudolf Péterrel
Felelõs vezetõ: Szathmáry Attila A címlapon: Feladatellenõrzés a Gyermekek Házában
2006. május–június
1
Hírek Az oktatás fokozott megbecsülését szorgalmazza a PDSZ A pedagógus társadalom bérfelzárkóztatását és általában az oktatás fokozott megbecsülését szorgalmazza a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Növelje a következõ kormány az oktatási dolgozók bérét folyamatosan, hogy az megközelíthesse az OECDtagállamok átlagát. Egyebek mellett ezt az állásfoglalást fogalmazta meg Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke a négy parlamenti párt szakértõinek közremûködésével rendezett fórum elõtt. Kerpen Gábor kiemelte: – A PDSZ a következõ kormánytól azt várja, hogy a mûveltséget és a tudás megbecsülését erõsítse, konkrétan a tudásalapú társadalom céljának megvalósulása érdekében ösztönözze a készség-képességeken kívül az alkalmazható tudást is. Vonja vissza a következõ kormány a diákok kötelezõ óraszámának korábbi csökkentését, mert úgy véljük, hogy a társadalomnak az a hasznos, ha nem az utca, hanem az oktatási intézmény neveli a diákot. Az a fontos, hogy anyagilag és erkölcsileg ismerje el a magas szintû tudást és pedagógusi teljesítményt. Nagyon fontos, hogy a közoktatás társadalmi presztízsét hatékonyan javítsa és ezt követõen, vagy ezzel párhuzamosan a mindenki számára elérhetõ minõségi oktatást garantálja. Ezt kevéssé lehet megvalósítani összevont oktatási intézményekben. Javítsa az óvodák, az általános iskolák, középiskolák mûködési feltételeit és finanszírozását. (www.radio.hu) 48 jelentkezési hely az idei rekord A 2006-os felvételik legidõsebb jelentkezõje 1950-ben érettségizett és 75 évesen vág neki a felsõoktatásnak. Az adatokból az is látszik, hogy a legidõsebb, aki érettségire vállalkozik idén, 1952-ben született, tehát idén lesz 54 éves. Külön említést érdemel az a tanulni vágyó 62 éves felvételizõ is, aki az interneten keresztül adta le a jelentkezését, magyarán e-felvételizett. (Idén összesen 12 ezren cselekedtek
2
ÚJ KATEDRA
ugyanígy.) A 2006-os felvételi egyik legérdekesebb jelenségét az a jelentkezõ produkálta, aki összesen 48 jelentkezési helyet jelölt meg az „A” lapján. Nem egyedi esetrõl van szó, hiszen további 19-en voltak olyanok, akik harminc vagy annál több jelentkezési helyet soroltak fel. A nagy többség persze higgadtabb volt: a felsõoktatásban tanulni vágyók idén átlagosan 2,9 helyre jelentkeztek. A felvételi jelentkezési procedúra még korántsem zárul le: az adatmódosítás idõszaka július 11-ig tart, amikor a jelentkezõk egy alkalommal még módosíthatják az általuk megadott intézményi sorrendet. (Országos Felvételi Információs Központ) Tandíjbotrány a Budapesti Gazdasági Fõiskolán Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa, a tavaly kirobbant „tandíjbotrány“ óta négy felsõoktatási intézménynél állapított meg jogtalan díjszedési gyakorlatot. Az érintett intézmények, így a Budapesti Gazdasági Fõiskola is államilag finanszírozott képzésben tanuló diákoktól szednek különbözõ címeken különbözõ összegeket. A Budapesti Gazdasági Fõiskolán például az idegen nyelvû képzésekre jelentkezõktõl félévente 150-170 000 forintot kérnek, annak ellenére, hogy a hallgatók államilag finanszírozott szakra járnak. A nevük elhallgatását kérõ nyilatkozók a Budapest Gazdasági Fõiskola külgazdasági szakos hallgatói és franciául tanulják az ismereteket. A BGF Külkereskedelmi Karán két idegen nyelven folyó képzés van: angol és francia nyelvû. Elõbbiért havonta 40.000 forintot, utóbbiért 33.960 forintot fizetnek az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók. „Anyanyelvi oktatók szinte csak harmadéven vannak, a többi tanár közül pedig soknak nincs megfelelõ nyelvtudása ahhoz, hogy tudását képes legyen átadni, és a tantárgyban felmerülõ problémákat el tudja magyarázni a diákoknak. Ezáltal az oktatás színvonala
messze elmarad a várttól” - vélekednek. A hallgatók problémásnak tartják azt is, hogy sokszor az adott egyetemrõl érkezõ tanár (ahonnan diplomájukat kapják) két és fél nap alatt, a magyar nyelvû órák rovására tömbösített órákon adja át az ismereteket. A helyi hallgatói önkormányzatot megkeresõ kétségbeesett diákok kérdésükre, vajon mire fordítja az intézmény pénzüket a HÖK azt válaszolta, ne bontsák meg a már 15 éve fennálló rendszert, ezért ne firtassák a kérdést, törõdjenek bele a helyzetbe. Ennek ellenére a hallgatók még tavaly panaszlevelet intéztek a vezetõséghez részletes kimutatást kérve egy tárgyalás keretében arról, hogy mire fordítják pontosan azt az összeget, amit a hallgatók befizetnek a többletszolgáltatásért. A tárgyalás decemberben volt, de a diákok nem érezték sikeresnek a megbeszélést. Ellenben az tudomásukra jutott, hogy a havi hozzájárulás kb. tíz százalékát fizeti az iskola az anyaegyetemnek licencdíjként. Az öszszeg fennmaradó részét, például a magas óraszámból adódó plusz rezsiköltségre fordítják, illetve a két személyt foglalkoztató tanszék fenntartására. A hallgatók számoltak: csak az elsõ évfolyam hallgatói egy hónapban 882.960 forintot fizetnek összesen, a 100.000 forint körüli licencdíj és az elenyészõ rezsiköltség ennek az összegnek a töredékét teszi ki. A vezetõség másik érve az volt, hogy a hozzájárulást a második, idegen nyelvû diplomáért fizetik. Végsõ elkeseredésükben az érintett hallgatók panaszaikkal az oktatási jogok miniszteri biztosához, Aáry-Tamás Lajoshoz fordultak. A miniszteri biztos jogszerûtlennek tartja a tandíjfizetést és ezt az intézmény vezetõjének is tudomására hozta. Bár az intézmény rektora jogszerûnek tartotta a díjszedési gyakorlatot, mégis módosítottak rajta. Azok a hallgatók, akik idegen nyelven szeretnék tanulni az adott tárgyat, egy nyilatkozatot írnak alá, melyben aláírásukkal vállalják, hogy: „Tudomásul veszem és elfogadom, hogy a képzés 2006. május–június
Hírek
ÚJ KATEDRA
keretében nyújtott többletszolgáltatásért idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj fizetésére vagyok kötelezett a tanulmányok teljes idõtartamára vonatkozóan”. Ha pedig nem írja alá, vagyis nem vállalja a díj fizetését, csak magyarul tanulhatja tovább a választott szakmát. Az intézmény rektora Roóz József a kérdésben így nyilatkozott: „Nem azért íratunk alá nyilatkozatot a díjat fizetõ diákokkal, hogy a perektõl védjük magukat, hanem ezzel szeretnénk tiszta helyzetet teremteni és a hallgatókban is tudatosítani, mit vállaltak. Aki nem tud vagy nem akar fizetni, az elvégezheti a magyar nyelvû képzést, de arra is van lehetõség, hogy demonstrátori munkát vállalva „dolgozza le“ az idegen nyelvû szak költségeit.” A kérdés akkor vethet fel aggályokat, ha a hallgató úgy nyert felvételt, hogy idegen nyelven tanulhatja a választott szakot, ám idõközben mégsem így folytatja tanulmányait. (Edupress-index.hu) Megalakult a Tanárképzési Bizottság Tanárképzési bizottságát. A bizottság elnöke Pukánszky Béla (SZTE), társelnöke Falus Iván (ELTE) lett. A bizottság teljes névsora elérhetõ a MAB honlapján. A bizottság feladata döntõen a tanári mesterszakok véleményezése lesz, a szintén most elfogadott vonatkozó véleményezési eljárás szerint. Az új felsõoktatási törvény elõírásainak megfelelõen a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) megalakította és áttekinti a mesterszakok létesítésére és indítására vonatkozó MAB követelményeket és útmutatókat, és várhatóan az április vagy május végi plénumülésre javaslatot tesz a követelmények és az útmutatók kiegészítésére. (Edupress) A világûrben a tekintet is lebeg, tévelyeg Van bennünk egy nagyszerû mûszer, amelyik akkor is kifogástalanul mûködik, ha a fejünk tetejére állunk. Ez pedig a belsõ fülben levõ egyensúlyérzékelõ. Voltaképpen a térbeli tájékozó2006. május–június
dás legfontosabb elemét, a gravitációt érzékeli. Ezért tudjuk mindig, hol van a fönt és hol van a lent. Ha megmozdítjuk a fejünket, akkor errõl az agy megkapja a szükséges adatokat, villámgyorsan: 10-12 ezredmásodperc alatt feldolgozza és továbbküldi a szemünknek, amelyik automatikusan a mozgással ellentétes irányba mozdul el. Vagyis ellensúlyozza a fejmozgást, hogy a látómezõ, vagyis a térbeli tájékozódás stabil maradjon. Ennek a rendszernek a kifejlõdése, illetve a mûködése létfontosságú volt az állatvilágban, például csak így lehet mozgás közben szemmel tartani a zsákmányt. De mi történik akkor, ha nincs nehézségi erõ, ha nincs lent és fönt? Hogyan mûködik együtt az egyensúlyérzékelõ és a szem a súlytalanságban? Hát nehezen. Az úgynevezett ûrbetegséget, amelyen majdnem minden ûrhajós átesik az elsõ napokban, éppen az egyensúlyérzékelõ és a szem együttmûködési zavara okozza. A berlini Charite Klinikán immár második éve vizsgálják ezt a jelenséget a Nemzetközi Ûrállomás ûrhajósain, akiknek a fejére húznak egy bizarr kinézetû maszkot, amelyben egy minikamera van, és az másodpercenként több száz felvételt készít a szemmozgásról. Kiderült, hogy a nehézségi erõ kiesését az egyensúlyérzékelõ úgy pótolja, hogy más információkat nagyobb súllyal értékel, például a szemtõl és az izomrendszertõl jövõket. Csakhogy alapvetõen a szemmozgást is a gravitáció határozza meg. Ezért kell nagy akaraterõ és fizikai erõfeszítés is a világûrben az olvasáshoz. Ott ugyanis a tekintet is lebeg, tévelyeg. A kísérletek végsõ célja, hogy hatékonyabb módszereket találjanak az egyensúlyi zavarok kezelésére. (www.radio.hu) XIII. Tudományos Diákköri Konferencia Marosvásárhelyen A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által szervezett tizenhárom éves hagyománnyal rendelkezõ tudományos ülésszak, melyet idén március 30. - április 2. között rendez-
tek a Kultúrpalotában. A TDK olyan egyedülálló rendezvény Erdélyben, amelyen a hallgatók magyar nyelven mutathatják be orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti témájú dolgozataikat. A négynapos rendezvényen 150 hazai (marosvásárhelyi, nagyváradi, temesvári), valamint 50 külföldi (budapesti, szegedi) hallgató ismerteti tudományos munkáit. Lehetõség nyílik az egyetemek között újabb kapcsolatok létrehozására, illetve információcserére. Számos erdélyi szaktekintély mellett neves külföldi elõadók is megtisztelték a konferenciát. A XIII. TDK újdonságai közé tartozik a workshop, amelyen interaktív kerekasztal-beszélgetések során különféle témákat vitatnak meg. Dr. Vajna Imre szemész fõorvos, jogász a szervátültetés és orvosi praxis jogi vonatkozásairól tartott elõadást, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, dr. Barabás Katalin docens Az orvos mint gyógyszer címmel arra mutatott rá, hogy az orvos magatartása, kommunikációja terápiás hatással bír. A konferencia elõadásainak kivonatai a MOGYE Orvosi és Gyógyszerészeti Szemléjében jelentek meg, míg a nyertes dolgozatokat az EME szakfolyóiratában közlik. A díjazottak pénzés könyvjutalomban részesültek. (erdely.ma) E-olvasó a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban Új elektronikus olvasóterem nyílt a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A rengeteg e-book mellett kétszázötven magyar és száz külföldi folyóirat olvasható az új teremben és 23 számítógép áll az olvasók rendelkezésére. Elérhetõvé vált számos online bibliográfia, fulltext adatbázis, adattár és szótár. A rendszerben megtalálható például a WEB of Sciences, a Sociologica Abstract, a Times Digital Archive és az Encyclopedia Britannica Online kiadása is. Az olvasók a saját laptopjukat is használhatják, a keresés, letöltés ingyenes. Az eredményt ki is lehet nyomtatni, igaz ezért a szokásos díjat kell fizetni. (Népszabadság)
3
Hírek Súlytalanságban tesztelhetik a fémhabot Budapesti és miskolci diákok SpaceBeer névre keresztelt csapata is részt vesz az Európai Ûrügynökség által kilencedik alkalommal megrendezett Student Parabolic Flight Campaign (SPFC) kísérleti repülésen. Az SPFC lényege, hogy egy speciális repülõgéppel végrehajtott repülés során a diákok a súlytalanság állapotában végezhetnek el kísérleteket. A SpaceBeer (Ûrsör) névre keresztelt csapat, amely elsõként képviseli hazánkat a versenyen, egy speciális anyag, a fémhab elõállítási problémáira keres majd megoldást az utazás során. A fémhab egy, a habhoz hasonlóan kis buborékokból álló anyag, ami szerkezetének köszönhetõen könnyû úszik a vízen - és hatékonyan nyeli el a lökésszerû roncsolás energiáját, nem véletlen, hogy leginkább az autóipar érdeklõdik a még fejlesztés alatt álló anyag iránt. Elõállításakor viszont éppen a gázbuborékok okozzák a legnagyobb nehézséget, hiszen amíg a fém meg nem szilárdul, a sör habjához hasonlóan a gravitáció miatt a fémhab is összeeshet. Ezért van szükség a súlytalanság állapotában végrehajtott kísérletekre, melyektõl a kutató diákok azt várják, hogy javul az anyag gyárthatósága. A miskolci és budapesti diákokból álló csapat dr. Babcsán Norbert berlini kutató vezetésével készül a szeptemberben végrehajtandó súlytalansági repülésre. (Edupress) Rekordot döntöttek Nyíregyházán gépírásban A Nyíregyházi Fõiskola Gyorsírás és Gépírás Tanszékének 25 órás maratoni gépírásversenye sikeresen befejezõdött. 119 hallgató bevonásával, 1 784 759 összleütésszámmal sikerült megdönteni a korábbi magyarországi csoportos maratoni gépírás rekordját. A rekordról hivatalos jegyzõkönyv készült: a Nyíregyházi Fõiskola Gyorsírás és Gépírás Tanszékének csapateredménye hivatalosan nyilvántartásba kerül és olvasható lesz a www.rekordok.hu weboldalon is. (Edupress)
4
ÚJ KATEDRA
Interaktív nap a Hunyadiban A nándorfehérvári gyõzelem 550. évfordulója tiszteletére Dicsõség és örökség, avagy a Hunyadiak diadala címmel tartottak interaktív projektnapot a mezõkovácsházi Hunyadi János középiskolában. A Hunyadiak Nándorfehérvárnál aratott gyõzelme nem csak a magyar történelem nagy eseménye volt, hanem az európai kereszténység gyõzelme is a pogány török felett. Ezt hirdeti a déli harangszó is - hallottuk a mezõkovácsházi Hunyadi János középiskola ünnepi köszöntõjében. A diákok a reggeli csengetésre ezúttal nem a tantermekben, hanem az új nevekkel - Vajdahunyad, Visegrád, Buda, Nándorfehérvár - ellátott épületszárnyakban gyülekeztek, ahol különféle, a Hunyadiak korát idézõ és próbára tevõ bajvívások és vetélkedõk zajlottak. Az avató ceremónián a vendégek közül várnagyokat, várúrhölgyeket választottak, akik az épületszárnyak „védnökeiként“ aláírták a Hunyadiak krónikáját. (Békés Megyei Hírlap) Tilos mobilozni a bajor iskolákban Míg a kormányok idõrõl idõre azzal kísérleteznek, hogy szabályozzák a televíziós tartalmakat, így védjék a gyermekeket – a szenny és az ostobaság áradhat az alig ellenõrizhetõ mobiltelefonokon is. Bajorországban betiltották a mobiltelefon használatot az iskolákban. A döntést máris sokan bírálják. Az Edmund Stoiber nevével fémjelzett kereszténydemokrata-párti kormány gyors döntéssel reagált az elmúlt idõszakban végrehajtott iskolai razziák eredményeire. A razziák során leleplezõdött, hogy az általános és középiskolások mobiljai általában tele vannak erõszakot propagáló, sokszor a nácizmust is dicsõítõ, valamint pornó tartalmú kisfilmekkel, képekkel. Márpedig a tartományi kormány nem engedheti meg, hogy a kistelefonok rontsák az ifjúság erkölcsét – szól a müncheni kabinet indoklása. Az intézkedés szerint nem tilos bevinni a mobilt az iskolákba, csakhogy azt nem szabad még a szünetekben sem
használni. A magukat ugyancsak jobboldalinak valló német liberálisok azonnal bírálták a jobboldali bajor kormányt, azt erkölcs-diktátornak nevezve. Máskülönben a neveléstudományi szervezetek sem értenek egyet az iskolai mobilozás betiltásával, szerintük ez nem ad megoldást a problémára. Azt mondják, hogy a politikának inkább a szolgáltatókra kellene nyomást gyakorolnia, hogy azok kiszûrjék a pornós és fasiszta erõszakkal telitett programjaikat a mobiltelefonokból. (www.radio.hu) Új iskolai tantárgy: hogyan legyünk boldogok? Egy angol bentlakásos iskola tanulóinak órarendjében jövõre eggyel több tantárgy szerepel majd: hetente egyszer ugyanis boldogság-órájuk is lesz. Az új, egyelõre kísérleti tantárgy célja az, hogy megtanítsa a tizenéveseket: hogyan éljenek boldog, teljes életet. Az új tantárgy bevezetését a Cambridge-i Egyetem egyik pszichológia professzora, Nick Baylis felügyeli majd. Az órákat az úgynevezett pozitív pszichológia terén képzett tanárok tartják. „A pozitív pszichológia egy olyan új tudományág, amelynek célja az, hogy segítsen az embereknek virágzó életet élni“ – fogalmazott Nick Baylis. A 14-16 éves diákoknak tartott heti egy boldogság-órán a fiatalok többek között arról tanulnak majd, hogy miként kell kapcsolatot, valamint fizikai és lelki egészségüket ápolni, hogyan küzdhetnek meg negatív érzelmeikkel, és hogyan érhetik el életcéljaikat. „A boldogságot a tizenévesek számára sokszor a hírnév, a pénz, és a tulajdon testesíti meg, pedig egyáltalán nem ezektõl lesz boldog az ember“ - indokolja az új tantárgy bevezetését Anthony Seldon, a Wellington College vezetõje. „A gyerekeinknek tudniuk kell, hogy ahogy az egyes társadalmak egyre gazdagabbak lesznek, egyáltalán nem válnak boldogabbá. Ezt a tényt rendre igazolják a társadalomtudományi kutatások“ - emlékeztetett. (Inforádió) 2006. május–június
Aktuális
ÚJ KATEDRA
Érettségi és felvételi 2006 Botrány után szigorú biztonsági intézkedések Lapzártánk után, példátlan biztonsági intézkedések mellett kezdõdtek meg az idei írásbeli érettségi vizsgák. Az OM állítása szerint az idei érettségire 2,5 Mrd Ft-ot szántak, s mindenre jut pénz. Ezt az összeget azonban hiába kerestük a költségvetésben, ráadásul az Új Katedra úgy értesült, hogy így sincs mindenre elegendõ forrás, a feladatokat összeállítók díjazásához 250 millió forint körüli összeg hiányzik a kasszából, s továbbra is alacsony a vizsgadolgozatokat javítók díjazása. A tavalyi érettségi mintegy 1,3 Mrd Ft-ba került, amennyiben tehát a misztérium állításai megfelelnek a valóságnak, úgy érettségizõnként
2002-ig folyamatosan emelkedett. A 2003-as visszaesés után 2004-ben ismét emelkedett a felvételizõk száma, az elmúlt két évben azután drámai zuhanás következett be. 2005-ben 19 000-rel kevesebb, mindössze 148 000 diák adta be jelentkezési lapját mint egy évvel korábban, idén pe-
A tavalyi érettségi, majd az azt követõ felvételi botrány azonban – hiába mostani fogadkozás, a módosítások – elbizonytalanította a diákokat.
A felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk száma (1997–2006)
180000 170000 160000 150000 140000 130000 120000 110000 100000
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
több mint 10 000 Ft-ba került az érettségi szervezésének átalakítása. Idén már a középszintû vizsga tételei is biztonsági csomagolást kapnak, a jogszabályoknak megfelelõen titkosított feladatlapokat leplombált csomagterû jármûveken szállítják, s azokat nem az iskolák, hanem a jegyzõk tárolják, õrzik majd. A biztonsági intézkedések szemmel láthatóan arra a felvetésre építenek, hogy a 2005-ben az iskolákból kerültek ki a vizsgatételek, amik azután szélvészgyorsasággal terjedtek a diákok között. Tény ugyanakkor, hogy erre – legalábbis nyilvános információk alapján – nincs bizonyíték, hiszen az immár egy éve tartó rendõrségi nyomozás eddig nem hozott eredményt. 2006. május–június
Az elbizonytalanodás látványos jele a jelentkezõk számának jelentõs csökkenése. A jelentkezõk száma
A kép illusztráció, 2006-os érettségi a Teleki Blanka Gimnáziumban Budapesten
dig már csak 132 000-en vállalják a megmérettetést. Ilyen kevesen utoljára 1998-ban jelentkeztek egyetem-
Az államilag finanszírozott egyetemi és fõiskolai férõhelyek
60000
56500
55000
54000 51000
50000
49500
45000 40000 35000
2003
2004
2005
2006
5
Aktuális
ÚJ KATEDRA
Érettségi jelentkezési adatok 2006
A jelentkezők száma
120 492 fő
Rendes érettségi vizsgára jelentkezett:
95 512 fő
Közülük a nappali tagozaton tanulók száma
78 801 fő
A középszintű vizsgák száma
443 400
Az emelt szintű vizsgák száma
46 360 Forrás: OM
re és fõiskolára, akkor, amikor még érvényben volt az általános tandíjkötelezettség.
Az Oktatási Minisztérium a történteket demográfiai okokkal próbálja indokolni, de könnyû belátni, hogy
A Fidesz szerint további változtatásokra szorul az érettségi A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint – tekintettel arra, hogy az érettségi esetleges változtatásairól két évvel korábban kell döntést hozni – sürgõsen át kell tekinteni, hol kell módosítani az érettségi, illetve a felvételi jelenlegi rendszerén. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke továbbra is indokoltnak tartja, hogy az államilag finanszírozott képzések esetében kizárólag az emeltszintû érettségi legyen a belépési feltétel az egyetemekre, fõiskolákra. Csak egy ilyen standard vizsga – ahol a vizsgázók teljesítménye objektív módon összehasonlítható – ad módot arra, hogy valóban a legtehetségesebb fiatalok tanulását támogassa az állam tandíjmentességgel. A Fidesz szerint felül kell vizsgálni, és értelmes keretek között kell meghatározni az érettségi tárgyak számát. Nyilvánvaló ugyanis, hogy jó színvonalon nem biztosítható, hogy közel háromszázféle írásbeli tételsor Pokorni Zoltán szerint kérdéses, hogyan alakul az érettségi vizsga lebonyolításának költségvetési támogatása. Lesz-e forrás a biztonságos lebonyolításhoz? Lesz-e pénz az érettségi vizsgáztatásban résztvevõ pedagógusok méltó díjazására? A volt oktatási miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy továbbra is méltatlanul alacsony az írásbeli dolgozatok javításának díjazása, és összeg, s hogy egyes térségekben gondot okozhat, hogy kevés a vizsgaelnök. Másutt ugyanakkor az iskolák napi mûködtetése kerül veszélybe, mert egy-egy jobb gimnázium esetében akár 10-15 pedagógus is kiesik a napi tanításból a vizsgáztatási teendõk miatt. Pokorni Zoltán reményét fejezte ki, hogy az érettségi menetében nem okoz majd fennakadást az, hogy a lebonyolításban érintett tárcák élén változtatásokat tervez a kormányfõ, a bársonyszékekért történõ versenyfutás pedig nem vonja el a figyelmet és az energiát az érettségi vizsga biztonságos lebonyolításától.
6
ilyen mértékû csökkenésre ez nem elfogadható magyarázat. Különösen azért nem, mert az adatokból kitûnik, hogy a jelentkezõk száma még az adott évben érettségizõk körében is csökkent. 2005-ben és 2006-ban ugyanis többé-kevésbé ugyanannyi diák érettségizett, illetve érettségizik, közülük ugyanakkor tavaly 53 000, míg idén csupán 47 000 végzõs jelentkezett a felsõoktatásba. Azaz a friss maturálók között is 10%-ot meghaladó mértékû a csökkenés. Azok viszont, akik elszánták magukat a jelentkezésre – úgy tûnik – okultak a tavalyi felvételi tapasztalataiból. A 2005-ös, megdöbbentõen magas felvételi pontszámok hatására idén jelentõsen, közel 80%-kal (26 000-rõl 46 000-re) emelkedik az emeltszintû érettségi vizsgák száma. Egyes oktatási szakértõk szerint emiatt tovább emelkedhet a bekerüléshez szükséges ponthatár is, és még inkább felértékelõdik a nyelvtudás, hiszen a nyelvvizsgát továbbra is aránytalanul magasan honorálja többletpontokkal a felvételi rendszer. A ponthatárok további emelkedését valószínûsíti az a tény is – amelyre a Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter hívta fel a figyelmet –, hogy 2006-ban tovább csökkent az államilag finanszírozott, egyetemi, fõiskolai végzettséget adó képzési helyek száma. 2005-ben az egyetemi férõhelyek száma csökkent 3000-rel, azaz mintegy 15%-kal, idén pedig újabb 1500zal kevesebben nyerhetnek felvételt az új képzési szerkezetben induló, államilag finanszírozott szakokra. 2004–2006 között összességében 15 000 tandíjmentes tanulást lehetõvé tevõ helyet számolt fel a kormány. Mindeközben folyamatosan emelkedett az államilag finanszírozott felsõfokú szakképzés keretszáma, amely 2003-ban még csak 5500 volt, idén pedig már 12 500. Csakhogy ez a képzés továbbra sem népszerû, a meghirdetett helyeknek várhatóan idén is csupán mintegy harmada, szerencsés esetben fele kel majd el. 2006. május–június
Aktuális
ÚJ KATEDRA
Középszintû érettségivel a felsõoktatásba? A középiskolai tanárok egyharmada nem ért egyet a törvénymódosítással Nemrég jelent meg a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) hírügynökség felmérése, melyben többek közt a bolognai folyamat ismertségét vizsgálja a középiskolai tanárok körében. A vizsgálat a felsõoktatási rendszer átalakításával kapcsolatos vélemények mellett a tanárok tájékozottságára volt kíváncsi a témával kapcsolatosan.
A vizsgálatban, melyet 2005 novemberében és decemberében végeztek, közel 2300 pedagógus vett részt,
sokkal. A nõk és férfiak, illetve budapesti és vidéken dolgozó tanárok vá-
Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamat lépcsõivel, a magyar felsõoktatási rendszerben várható változásokkal?
több mint 300 érettségit adó középiskola bevonásával. A kutatásban résztvevõ pedagógusok 70 százaléka nõ, 30 százalékuk férfi, 12 százalékuk budapesti és 88 százalékuk vidéki volt. A vizsgálatból kiderült, hogy a magyar felsõoktatásban bekövetkezõ változásokkal érthetõ módon leginkább az igazgatók és a továbbtanulással foglalkozó pedagógusok vannak tisztában. A név nélkül nyilatkozó igazgatók 15 százaléka mondta, hogy teljesen tisztában van a bolognai folyamattal és 38 százalékuk jártas a témában, ám nem látják tisztán a változások jövõre vonatkozó hatásait. Az igazgatóhelyettesek is nagy vonalakban vannak csupán tisztában a témával (43%), ám jövõkép hiányával. A felmérésbõl kiderült, hogy a gimnáziumi szaktanárok és osztályfõnökök körében is magas azok aránya (kb. 30%), akik alig vagy egyáltalában nincsenek tisztában a változá2006. május–június
laszai közt nem volt szignifikáns eltérés. Érdekes információ, hogy az összes megkérdezettnek csupán 5%-a volt
A kutatás vizsgálta azt is, hogy a megkérdezett pedagógusok mely, a felsõoktatás átalakítását érintõ változásokkal értenek egyet. A kitöltött kérdõívekbõl kiderült, hogy a már megvalósult felsõoktatási intézményi integrációval csupán a pedagógusok 28%-a ért teljesen egyet, s 34 %-uk teljesen elutasítja azt. A kérdõív kitért a kétszintû érettségi rendszer bevezetésére is, s kíváncsi volt az errõl alkotott véleményre. Kiderült, hogy a kétszintû érettségivel a pedagógusok egyharmada ért egyet, s ugyanilyen arányban vannak azok is, akik csak részben, s azok is, akik egyáltalán nem értenek egyet. Érdekes, hogy az igazgatók közül viszont csak elenyészõ azok száma (mintegy 2%), akik egyáltalán nem értenek egyet a változásokkal. Mint köztudott, tavaly óta a középszintû érettségivel is be lehet kerülni a felsõoktatásba. A kérdésfelvetésre, hogy mit szólnak ehhez, a válaszadók többsége azt válaszolta, hogy csak részben, vagy egyáltalán nem értett egyet. Úgy tûnik, a középiskolai tanárok nagy része, mintegy 34 %-uk fogadja
A bolognai folyamat kapcsán több ponton is átalakítás történt az oktatási rendszerben. Az alább felsorolt változások közül mely átalakítással ért egyet?
teljesen tisztában a várható változásokkal, 42%-uk nem ismeri a részleteket, 20%-uk nem látja tisztán hatását a jövõre nézve és 34%-uk egyáltalán nem ismeri a felsõoktatás átalakítására vonatkozó törvény részleteit.
kétkedve a felsõoktatás átalakításával kapcsolatos azon törvénymódosítást is, mely szerint elsõ körben bachelor, majd ennek elvégzése után master képzésben vehetnek részt a továbbtanulni szándékozók, ám 47 %-
7
Aktuális Hogyan ítéli meg a magyar felsõoktatás intézményeit?
uk támogatja azt. Legkevésbé az osztályfõnökök (45%), leginkább az igazgatók (43%) értenek egyet a változásokkal. Hazánk 2005 tavaszán csatlakozott az Európai Unióhoz, így része lett az Európai Felsõoktatási Térnek (EFT) is. Ma már mindenkinek lehetõsége van, hogy középiskolai tanulmányai után bármely EU tagország egyetemére felvételizzen. A megkérdezett tanárok többsége sokkal jobbnak látta az EFT intézményeit, mint a magyarországiakat, bár úgy tûnik, a budapesti tanárok valamivel jobb színben látják a hazai felsõoktatási intézményeket azok hatékonysága tekintetében. Nemzetközi versenyképesség szempontjából vizsgálva a hazai egyetemeket és fõiskolákat a tanárok csupán 39%-a mondta, hogy hatékonynak találja azokat, míg az európai egyetemeket és fõiskolákat 47%-
ban vélték versenyképesnek. E tekintetben a hazaiakat 9%-ban, míg az európaiakat csak 3%-ban találták nagyon rossznak. Az intézmények közti átjárhatóság tekintetében az EFT-t jónak értékelte a megkérdezettek egyharmada, míg a magyar intézmények esetén ez csak 15% volt. Szakmai színvonal tekintetében viszont a válaszadók egyértelmûen a magyar intézményeket tartották jobbnak. Érdekes, hogy a köztudottan európai viszonylatban erõsnek számító hallgatói önkormányzatok ellenére a középiskolai tanárok csak 14%-a gondolta jónak az érdekérvényesítést, míg egyharmaduk az EU többi tagállamára mondta ugyanezt. A fent elemzett adatok fényében érdekes, hogy a válaszadók összesen 4%-a nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a diákok továbbtanulási lehetõségeivel az Európai Unióban. Meglepõen nagy volt azok aránya (22%), akik egyáltalán nem tudnak ezekrõl a lehetõségekrõl. Ebben az esetben is az igazgatók és a továbbtanulásért felelõs tanárok vannak leginkább tisztában a lehetõségekkel, 24%uk viszont semmit sem A képek illusztrációk, 2006-os érettségi a Teleki Blanka tud ezekrõl. Gimnáziumban Budapesten
8
ÚJ KATEDRA
Az Európai Unióhoz fûzõdõ viszony tekintetében figyelemre méltó, hogy az iskolák majdnem fele, 46 %a vesz részt valamilyen uniós programban vagy diákcserében. Ez az arány a budapesti intézmények tekintetében nagyobb. A tanárok többsége (88%-uk) itthon képzeli el jövõjét, ám az Európai Unió iránti érdeklõdést jelzi, hogy a középiskolai tanárok 12%-a tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanít szakmai gyakorlat céljából. A válaszadók öszszesen 2%-a tervezi, hogy 1-2 évnél hosszabb ideig tanít majd külföldön. Érdekes tendencia, hogy a továbbta-
nulásért felelõs tanárok közül senki sem tervez külföldi szakmai gyakorlatot. A külföldre készülõk 41%-a Londonban, 35%-a valamilyen német városban, 21%-uk Ausztriában szeretne tanítani. A válaszadók még Írország, Franciaország, Spanyolország, Finnországot, valamint Dániát találták vonzónak a tanítás szempontjából. Érdekes, hogy az igazgatók 70%a gondolja úgy, szívesen képezné magát tovább Angliában. A válaszadók 46%-a beszél valamilyen szinten angolul közel 40%-uk németül és 21%uk oroszul. Az említett nyelvek közé tartozik még az olasz, spanyol és a francia is. A külföldi szakmai gyakorlat talán segítené az Európai Unió többi nyelvének megismerését is. Fotók és szöveg: Endrõdy Orsolya 2006. május–június
Aktuális
ÚJ KATEDRA
A középfokú oktatásban nõtt az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolák szerepvállalása A választásokat megelõzõen éles vita bontakozott ki az óvoda- és iskolabezárási hullámról, annak mértékérõl. Alábbi összeállításunkban – amely az Oktatási Minisztérium adataira épül – igyekszünk pontos képet adni az intézmények, a tanulók és a pedagógusok számának alakulásáról. Összeállításunk elsõ részében – melyet elõzõ lapszámunkban közöltünk – az óvodák és az általános iskolák helyzetét tekintettük át, most pedig a középfokú oktatás helyzetét vizsgáljuk. Az elemzés a 2001/2002-es és a 2004/2005-ös tanév közötti idõszakot tekinti át. Az adatok tehát nem tartalmazzák azt a több mint kétszáz intézménybezárást, illetve átszervezést, aminek hatása a most befejezõdõ tanévet érinti.
A 2001/2002-es tanévben 182 267 gyermek vett részt nappali rendszerû gimnáziumi oktatásban. Közülük közel 146 ezren állami, önkormányzati intézmény, míg 36 ezren nem állami fenntartású intézmény padjait koptatták. A nem állami fenntartású intézménybe járó fiatalok döntõ többsége – több mint 29 ezer diák egyházi fenntartású gimnázium tanulója volt. Négy évvel késõbb a gimnáziumi tanulók száma 193 366-ra emelkedett, ami 6%-os létszámbõvülést jelent. Ezen belül az állami, önkormányzati intézménybe járó tanulók száma 4,4%-kal, az egyházi intézményekbe járó tanulók száma 9,6%-kal, az alapítványi és más nem állami fenntartású intézményekbe járók száma mintegy 25%-kal emelkedett. Mindeközben az intézmények száma 6,4%-kal – azaz a tanulólétszám növekedésével arányosan –, 577-rõl 614-re emelkedett. Az állami intézmények száma 1,3%-kal nõtt négy év alatt, míg az egyházi intézmények esetében a növekedés 4,5%-os, a többi fenntartó esetében meghaladja a 30%-ot. A gimnáziumban oktató pedagógusok száma lényegében követte a tanulólétszám változását, a növekedés összességében 5,8%-os. Míg azonban a létszámbõvülés az állami, önkormányzati szektorban mindössze 2,7%-os volt, azaz elmaradt a tanulólétszám emelkedésének arányától, addig az egyházi intézményekben 2006. május–június
esetében a növekedés (9,8%) lényegében megegyezik azzal. Az alapítványi, illetve más nem állami (és nem egyházi) fenntartású intézmények esetében a pedagóguslétszám emelkedése kiugró, több mint 40%-os. Miközben az ilyen intézménybe járó tanulók száma csupán 15%-kal emelkedett. (Igaz, ezen intézménycsoportban jelentõsen nõtt a felnõttoktatás keretében tanulók száma is.) A szakközépiskolák száma a vizsgált négy év alatt összességében alig változott. A belsõ arányok ugyanakkor jelentõsebb változást mutatnak: az állami, önkormányzati intézmények száma több mint 5%-kal csökkent, az egyházi intézmények száma változatlan maradt, míg az alapítványi és más nem állami (és nem egyházi) fenntartású szakközépiskolák száma több mint ötödével (20,6%) nõtt. A nappali rendszerû szakközépiskolai képzésben résztvevõ tanulók száma mind a vizsgált idõszak elején, mind a végén jelentõsen meghaladta a gimnáziumi tanulókét. A 2001/2002-es tanévben 238 622 tanuló, míg a 2004/2005-ös tanévben 2,8%-kal több, 245.302 tanuló járt szakközépiskolába. A tanulók száma ezen intézménytípus esetében is emelkedett, de kisebb mértékben, mint a gimnáziumok esetében. A létszámbõvülés különösen az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben volt alacsony, mindössze 1,5%-os. Ezzel szemben az egyházi
fenntartású szakközépiskolába járók száma 27,7%-kal, míg az alapítványi és más nem állami (és nem egyházi) fenntartású intézményekbe tanulók száma 9%-kal emelkedett. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az egyházi fenntartás ezen intézménytípus esetében kevésbé jellemzõ, mint a gimnáziumok esetében: míg a gimnazisták közül minden hatodik jár egyházi intézménybe, addig a szakközépiskolások esetében csupán minden ötvenedik. Mindettõl függetlenül tény, hogy a vizsgált idõszakban az egyházi intézmények szerepe mindkét intézménytípusban jelentõsen növekedett. A szakközépiskolákban tanító pedagógusok száma 2001/2002-ben 19 450, míg 2004/2005-ben 20 756 volt, a növekedés 6,7 %-os, azaz több mint kétszer akkora, mint a tanulólétszám változása. Az állami önkormányzati intézmények esetében az emelkedés 3%-os, az egyházi intézményekben 46%-os, míg az alapítványi és más nem állami (és nem egyházi) intézményekben 57%-os. Az adatok azt jelzik, hogy míg a létszámnövekedés a nem állami intézmények esetében – tekintettel az intézmények számának emelkedésére, illetve a felnõttképzésben vállalt szerepek erõsödésére – indokolható és elfogadható, addig az állami, önkormányzati szektorban tapasztalt létszámemelkedés kevéssé tolerálható. Jól jelzi ezt a tanuló/tanár arány is: az önkormányzati intézményekben egy pedagógusra átlagosan 12,9 diák jut, míg az egyházi intézmények esetében ez a mutató 17,6 tanuló/tanár, a többi fenntartó esetében 16,5 tanuló/tanár. A szakiskolák száma a vizsgált idõszakban lényegében stagnált. Megszûnt néhány állami, önkormányzati intézmény, valamelyest emelkedett ugyanakkor a nem állami fenntartású
9
Aktuális
ÚJ KATEDRA
Állami, önkormányzati intézmények intézmények tanulók* tanárok**
Egyházi fenntartású intézmények intézmények
tanulók*
tanárok**
Egyéb – pl. alapítványi – intézmények intézmények tanulók* tanárok**
Gimnázium 2001/2002
429
145 912
13 295
88
29 059
2 681
60
7 296
869
2002/2003
443
149 313
13 477
90
29 787
2 765
69
7 408
886
2003/2004
436
151 088
13 702
91
31 218
2 888
77
8 141
1 085
2004/2005
435
152 401
13 650
92
31 836
2 944
87
9 129
1 222
2001/2002
634
207 606
18 074
23
3 901
231
141
27 115
1 145
2002/2003
629
207 777
18 302
21
4 447
298
148
27 569
1 355
2003/2004
609
211 903
18 665
24
5 136
325
162
30 583
1 824
2004/2005
601
210 777
18 626
23
4 981
337
170
29 544
1 793
2001/2002
385
112 139
7 297
19
2 524
204
65
9 288
481
2002/2003
390
111 413
7 644
17
2 765
219
71
9 163
562
2003/2004
382
110 275
7 766
16
2 747
219
68
10 435
662
2004/2005
376
109 191
7 554
18
2 892
240
81
11 320
783
2001/2002
109
6 058
721
3
124
17
4
412
63
2002/2003
112
6 495
792
3
146
19
4
559
69
2003/2004
121
7 448
967
2
146
19
4
553
83
2004/2005
120
7 691
1 017
2
155
20
4
523
76
Szakközépiskola
Szakiskola
Speciális szakiskola
intézmények száma. Míg azonban az érettségit adó középiskolákba járók létszáma a vizsgált idõszakban emelkedett, addig a szakiskolai képzésben résztvevõk száma kis mértékben, mintegy fél százalékkal csökkent: a 2001/2002-es tanévben 123 951 tanuló vett részt nappali képzésben, míg a 2004/2005-ös tanévben már csak 123 403. A csökkenés ugyanakkor az állami és önkormányzati intézményeket jellemzi (2,6%), a nem állami fenntartású szakiskolákba járó gyerekek száma a vizsgált idõszakban emelkedett. Ez utóbbiakon belül az egyházi fenntartású intézményekben tanuló diákok száma 14,6%-kal, a
10
többi nem állami fenntartású intézménybe járók száma 21,9%-kal emelkedett. Ennek fényében meglepõ, hogy a pedagógusok száma 7,5%-kal emelkedett a vizsgált idõszakban. Az oktatói létszám emelkedésének mértéke az állami, önkormányzati intézmények esetében 3,5%-os (miközben a tanulók száma 2,6%-kal csökkent), míg az egyházi intézményekben tanítók száma 17,6%-kal, a többi nem állami fenntartású intézményben pedig 62,7%-kal növekedett. A speciális szakiskolák száma a vizsgált idõszakban valamelyest emelkedett és nõtt az ilyen intézmé-
nyekbe járó gyerekek száma is. A 2001/2002-es tanévben 116 intézményben 6 594 diák tanult nappali képzésben, míg a 2004/2005-ös tanévben 126 intézményben már 8 369 diákot oktattak. A tanulók száma mintegy 27%-kal nõtt valamennyi nagy fenntartói csoport esetében. Emelkedett a pedagógusok létszáma is: az állami, önkormányzati intézmények esetében 41%-kal, míg az egyházi, illetve a többi nem állami fenntartású intézmény esetében 17,6, illetve 20,6%-kal. (celia)
2006. május–június
Tanulmány
ÚJ KATEDRA
Értékrendvizsgálat Sajtóanyag a Commitment Pedagógiai Intézet országos felmérésérõl Az iskolai munka hatékonyságának, a tanulás eredményességének egy fontos területe a nevelés, az értékközvetítés, ami az adott intézmény légkörének, egyéni arculatának is jelentõs mértékû befolyásolója. Az iskola érték- és szokásrendje meghatározó a tanulók értékválasztása, modellkövetése, problémakezelésének kialakításában. Jelzésértékû lehet abban a tekintetben, hogy közoktatási intézményeinkben miként érvényesül az oly sokszor emlegetett személyiségközpontú, morális értékeket, erkölcsi normákat átadó és erõsítõ személyiségfejlesztés és közösségi nevelés. Esetleg az iskola szerepe csak ismeretátadásra, tudásközvetítésre korlátozódik?!
A Commitment Pedagógiai Intézet országos felmérést végzett a középfokú oktatásban résztvevõ 11. évfolyamos korosztály körében azt vizsgálva, hogy az iskola milyen mértékben segíti diákjait saját értékrendjük kialakításában, a biztos értékválasztásban, személyiségük fejlesztésében. A vizsgálat célja az volt, hogy a vizsgált korosztály fõ jellemzõit megismerjük, képet kapjunk az közoktatásunk jelenlegi idõszakának sajátosságairól. A tanulói értékrendet vizsgáló kérdõív azokat a területeket, iskolai folyamatokat érinti, amelyek meghatározzák a tanulók szociális intelligenciájának szintjét, megmutatják az iskolai nevelõmunka sikerességét, vagy esetleges hiányosságait. A felmérés kérdõíves módszerrel zajlott. A vizsgálatban 516 tanuló vett részt. A mintaválasztás iskolatípus és településnagyság szerint történt. A megkérdezett 516 diák között közel azonos arányban voltak fõvárosi, vidéki nagy- és kisvárosi szakközépiskolában, szakiskolában, és gimnáziumban tanulók. A vizsgálat legfontosabb eredményei az alábbiakban összegezhetõk
– A nevelés szerepének erõsítése pedagógiai és oktatáspolitikai szempontból is az egyik legsürgetõbb feladat. A társadalom különbözõ színterein tapasztalt értékvesztés, értékválság hatásai érezhetõek az iskola falain belül is. 2006. május–június
– A hagyományosan fontosnak tartott értékkategóriák közül a vizsgált korosztály az utolsó helyekre rangsorolta a hazaszeretet, a szolidaritást, a hit és a példaképek jelentõségét. – Történelem és irodalomoktatásunk hiányosságaira hívja fel a figyelmet, a hazaszeretetet alulértékelése mellett, a példaképek nagymértékû elutasítása is. A vizsgált tanulók mintegy felének nincs példaképe. Akik választottak példaképet, azok között egyetlen említés sem utal a magyar irodalom vagy történelem jeles személyiségeire. A tanulók modellkövetésében egyre nagyobb szerepet játszanak a mozihõsök, sportolók, rockzenészek. Ami meglepõ, hogy alacsony számban tekintik követésre méltónak a szülõket. A pedagógusokat pedig a válaszolók csupán 4%-a választotta mintának. Ugyanakkor pl. a helyi DJ-k, Monica Bellucci, vagy Marilyn Monre, mint értékmodellek magasabb számban fordulnak elõ a tanároknál. A modellkövetésben egyre inkább a felszínes külsõségek, és nem a belsõ értékek a meghatározóak. – Az egyik vidéki kis-
város szakképzõ intézményében a tanulók által felállított értékkategóriák rangsorában az értékskála utolsó harmadába került munka. Ez azért érdemel külön figyelmet, mert az intézményben szakképzés folyik, a szakmatanulás, a munka világának megismertetése, a munkaerõ-piacnak való megfelelés biztosítása az iskola egyik fõ célja. – Gyenge az együttmûködési készség, a másoknak való segítségnyújtás vállalása, a közösségi szellem az iskolában. A tanulók cselekedeteinek belsõ motivációi egyre kevésbé tolerálják a többség, a közösség szempontjainak figyelembe vételét, elfogadását. A diákok nagy része csak a saját érdekeit akarja érvényesíteni minden áron. A vizsgálat néhány elgondolkodtató eredménye
Megvizsgáltuk, mit gondolnak a tanulók a jelen társadalmi történéseivel kapcsolatban (1. ábra). A politikával szemben a legnagyobb és legegységesebb az elutasítás (88%). Az EU tagság megítélésének esetében szintén magas az elutasító tanulói vélekedések százalékos aránya (68%). Megdöbbentõ, hogy a hazaszeretetet a válaszolók 55%-a nem tartja
1. ábra
11
Tanulmány
ÚJ KATEDRA
Legkevesebben a nemzeti ünn e p e i n ke t negligálják, így a többi vizsgált értékkategóriához viszonyítva ennek alacsonyabb az elutasítottsága (31%). Hasonló képet mutat a tanulói értékskála elemzése is. Figyelmet érdemel, és tovább árnyalja a képet a fiatalok értékrendjérõl az a vizsgálati eredmény is, amely szerint a tanulók közel 70%-a számára a példakép, 56%-a számára a hit,
2. ábra
fontosnak, és a harmadik leginkább eljelentéktelenített értékkategóriaként jelöli. Elgondolkodtató az a tény is, hogy az erkölcsi normákat a diákság 45%a nem gondolja fontosnak. Úgy tû-
1. táblázat
dott érték a barátság, szeretet, az egészség, és a család. (3. ábra) Érdekes, hogy míg a hazaszeretet, a szolidaritás, barátság, szeretet, megbízhatóság megítélésében nincs jelentõs különbség az egyes iskolatípusok között, a hit fontosságát a gimná-
100%
90%
80%
70%
60%
Következetesség
Szabadság
Megbízhatóság
gimn
Pontosság
Szeretet
Barátság
Egészség
Példakép
Szolidaritás
Õszinteség
Felelõsség
Hazaszeretet
Tudás
szakisk
Idõsek tisztelete
szakköz
Hit
Pénz
Béke
Munka
Család
Siker
50%
3. ábra
nik, hogy az értékítéletek vonatkozásában nincs rend a fejekben, teljes az értékzavar, tanácstalanság uralkodik e tekintetben a vizsgált korosztályban.
12
48%-ának a hazaszeretet és 40%-ának a szolidaritás nem jelent meghatározó értéket. (2. ábra) A válaszolók körében a legmeghatározóbb, legegységesebben elfoga-
ziumok tanulói jóval fontosabb értéknek tartják, mint a szakközép-és szakiskolában tanuló diákok. A példakép, mint meghatározó érték a szakiskolában jelenik meg jóval na2006. május–június
Tanulmány
ÚJ KATEDRA
4. ábra 5. ábra gyobb arányban, mint a szakközépis- tendõ példaként. A helyi DJden áron, kolában és a gimnáziumban. vagy hajlandóak khoz, Monica Belluccihoz, vagy MarMegvizsgáltuk néhány értékkate- ilyn Monroehoz is inkább szeretné- e a másik embert, a társat is figyelemgória szórását. A szórásvizsgálat (1. nek hasonlítani a diákok, mint taná- be venni, velük együttmûködve kötáblázat) megmutatja, melyek azok az raikhoz. zös célt követni. értékek, amelyeket az ifjúság jellemA társakhoz fûzõdõ viszony elemLegnagyobb arányban a gimnáziuzõen hasonló módon ítél meg (kis mi diákok, legkisebb arányban a zése azt mutatja, hogy a vizsgált korszórás), illetve, melyek azok az érték- szakközépiskolások modellkövetése osztály körében erõs az önérvényesíkategóriák, melyeknél a vizsgált min- jellemzõ. tés (6. ábra). tában, eltérõ vélemények fogalmaMeglepõ, hogy a szolidaritás értéke Sajnálatos, hogy hiányoznak az iszódtak meg (nagy szórás). Erõsen el- kolákból azok a tevékenységi és szer- milyen alacsony. Rendkívül magas gondolkoztató a pélazoknak a fiataloknak a dakép, hit, szolidariszáma, akik teljes kötás, hazaszeretet elfozönyt mutatnak a kö74,0% 26,0% Gimnázium gadottsági szórásázösség, a közvetlen miknak elkülönülése Pélrokörnyezetük történédául a példakép, hit seinek, érdekeinek fiszórásértéke közel 3gyelembe vételével 79,7% 20,3% Szakiskola szorosa a barátság, szemben. E tekintetben szeretet szórásértékénincs szignifikáns künek. Ez felhívja a filönbség az egyes intézgyelmet a fiatalok érménytípusok között. 72,8% 27,2% Szakközépiskola téktudat-formálásáFélõ, hogy így fellazul nak szükségességére, az osztályközösség, az 0% 20% 40% 60% 80% 100% fontosságára. évfolyamhoz való tartoNézzük meg részlezás, sõt az iskolához vaCsak a saját érdek figyelembevétele A közösség érdekének figyelembe vétele tesebben a példakép ló tartozás érzése, élmé6. ábra választás belsõ szernye is. Ennek egyik oka kezetét! A vizsgált mintában a tanu- vezeti formák, melyek lehetõvé ten- a kialakult kíméletlen verseny, és a lók csak 55%-ának van választott nék az értékválasztást befolyásoló té- sokszor változó, már-már kiszámíthapéldaképe (4. ábra). A szülõkön kí- nyezõk erõsítését, értékek közvetíté- tatlan, és ezért bizonytalanságérzést vül sportolókat, színészeket, kisebb sét, a hagyományok ápolását. keltõ továbbtanulási, felvételi pontszámban történelmi személyiségeket, számítási szabályok. A diákok egyre rockzenészeket neveztek meg köve- Szolidaritás több idõt és energiát fordítanak eséMegvizsgáltuk, hogy a tanulók cse- lyeik latolgatására, elérhetõ pontjaik tendõ példaként (5. ábra). Ami elgondolkodtató, hogy néhány említé- lekedeteinek belsõ motivációi számítgatására, mint a közös, tartalsen kívül egyik választott modell sem mennyire tolerálják a többség, a kö- mas, élményt nyújtó iskolai tevémagyar, hanem külföldi. Rendkívül zösség szempontjainak figyelembe vé- kenységekre. alacsony azoknak a száma (4%), akik telét, elfogadását. Csak a saját érdeBlazovicsné Varga Marianna valamelyik tanárt jelölték meg köve- keiket akarják – e érvényesíteni minközoktatási szakértõ
2006. május–június
13
Interjú
ÚJ KATEDRA
Személyiségközpontú iskola, tehetséggondozás, integráció és differenciálás Bemutatjuk a Gyermekek Házát Tanárokkal tegezõdõ, ám felettébb udvarias diákok, hangulatosan berendezett olvasósarok, elmélyülten dolgozó gyerekek az asztaloknál négyesével, a táblánál feladatlapjukat javító, egymást korrigáló gyerekek, egy tanár társasjátékot játszik két diákkal, egy másik tanár lassabban tanuló kisfiúval betûket rajzol a zsemlemorzsával teleszórt tálcára, majd megsimogatja… a háttérben Éva, az osztályfõnök elmélyülten beszélget diákjával és gesztikulál – egy hallássérült kislánnyal foglalkozik. Ezek voltak elsõ benyomásaim.
Aztán teremrõl teremre járva egyre jobban ámulok… szóhoz sem jutok szinte a csodálkozástól. Mindenütt élénk tekintetû, mosolygós arcok fogadnak, a gyerekek puszit adnak tanáraiknak és megosztják legbelsõbb titkaikat velük…Jaj de szép vagy! – mondja a terembelépõ igazgatónõnek, jobban mondva pedagógiai vezetõnek, Mariettának egy csöppség, elõl hiányzik a foga és mosolyog. Továbblépek és a könyvektõl roskadozó polcon keresztül meglesem, amint egy kisfiú elmélyülten ír, haja a szemébe lóg, úgy koncentrál, hogy észre sem veszi, mikor lefotózom. Egy másik teremben hosszú szõke hajú kislány lép hozzánk, és elmagyarázza, hogy oldotta meg mai feladatlapját. A harmadikosok nagy része egy asztal körül ül, HenBarátság rietta, a tanárnõ derûs arccal magyaráz a melléknevekrõl. Egy hallássérült kisfiú szinte csügg rajta, szájáról olvassa le a szavakat. Kérdéseire tolongva felelnek, mindenki tudja a választ. Egy másik asztalnál épp az órai feladatot beszé-
14
lik meg közösen, és javítják egymás hibáit. Minden teremben újabb tanáregyéniséget ismerek meg, mégis valami közös bennük: mind sugárzik a boldogságtól, mosolyog és nagyon csinos. Óra vége felé az elsõsökhöz látogatunk, hosszas kérlelésre fejezik be csak a munkát. – Nem akarjuk abbahagyni, tanuljunk még kicsit! – kérlelik tanárukat. Nem lehet, óra vége van, kicsöngettek, fél órára az udvarra kell menni játszani! – mondja „szigorúan” Beáta, a tanáruk. Szinte megbabonázva követem õket az udvarra… mit mutatnak még nekem? És itt is meglepetések érnek. Egymást ölelgetõ kislányok… kettõ kicsit hajbakapott, a harmadik kibékíti õket, elmagyarázza nekik, mint a tanító néni, hogy béküljenek ki, ezért simogatják egymást. A nagyobb lányok a toronyban ülnek és beszélgetnek valami komoly dologról, a többiek közben boldogan kergetik a labdát, mások pedig szabályos akrobata versenyt rendeznek, konferálással. Idilli vagy paradicsomi állapotok… hogyan lehetséges ez? Errõl kérdeztem az intézmény pedagógiai vezetõjét.
Interjú Kókayné Lányi Mariettával, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetõjével – Hogyan és mikor indult az iskola? – Tanítóként végeztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karára jártam pedagógia szakra. Itt ismerkedtem meg a reformpedagógiával és a különféle pedagógiai irányzatokkal. Ez elég meghatározó volt számomra. A Gyermekek Háza 1990-ben indult, amikor oly sok más alternatív pedagógiai szemléletû intézmény is szerte az országban. Ekkor két út állt a reformpedagógiák iránt elkötelezett pedagógusok elõtt: sokan Waldorf vagy Montessori pedagógiáját ismerve és megtanulva ilyen iskolákat nyitottak. Mi azonban a másik utat választottunk: saját tapasztalataink alapján – hiszen ekkor már több éve tanítóként dolgoztunk – próbáltuk meg az általunk ismert és kedvelt irányzatokat egységes pedagógiai módszerré dolgozni. A Gyermekek Háza név is azt jelzi, hogy pedagógiai programunk kialakulására nagymértékben hatott Maria Montessori pedagógiája, de saját elgondolásaink szerint alkalmaztuk az elveket. Fellelhetõ programunkban a Waldorf iskola gyerekképe: a mozgások és ritmusok, amik nagy újdonságot jelentettek a 90-es évek elején. A Gyermekek Házának nincs teljesen kész programja, folyamatosan megújul; új 2006. május–június
ÚJ KATEDRA
és új kérdésekre keres választ. Mindannyian azt valljuk, hogy az alapfokú iskolának meg kell változnia, hogy a nap mint nap felbukkanó kihívásoknak meg tudjon felelni. Azt tapasztalom, hogy a tanárok túlságosan ragaszkodnak azokhoz a pedagógiai tradíciókhoz amelyekben felnõttünk, s bár a világ megváltozott, az iskola nem, vagy nehezen változik. Úgy gondolom, szemléletváltásra van szükség, abban kell segíteni a kollégáknak, hogy képesek legyenek a változásra. – Miért nem igazgatónak nevezik az intézmény vezetõjét? – Közös új dolog csak közös gondolkodásból születik. Nem egy igazgató gondolkodik és vezet. Minden módszertani és pedagógiai elv meghatározásában benne van az egész tantestület véleménye, ettõl lesz koherens egész. Ennek értelmében én az iskola pedagógiai vezetõje vagyok, és nem igazgatója. A Gyermekek Háza egy immár 15 éve tartó nagy pedagógiai kaland. Általunk válik egyre tudatosabbá és jobbá. – Milyen nevelési elveket vall az iskola, és miben különbözik a Gyermekek Háza egy hagyományos általános iskolától? – Az én régi iskolámban a tananyag állt a középpontban és az nem számított, hogy ki tanulja azt. Mi ezt megfordítottuk, és azt mondtuk, hogy a tanulót kell a középpontba tenni személyközpontú, gyerekközpontú iskolát szeretnénk létrehozni. – Mit jelent az a fogalom, hogy személyközpontú iskola? – A tananyag helyett a gyereket az iskola középpontjába. Ezt hívják személyközpontú iskolának. A gyerekek nagyon különbözõek. Más érdekli õket, más ütemben tanulnak, más a motivációjuk, sokféle környezetbõl, más-más szocializációs háttérrel érkeznek. Ha mi erre a sokszínûségre szeretnénk odafigyelni, akkor másfajta iskolában kell gondolkodni. Véleményünk szerint nem szabad 45 percre iskolapadba kényszeríteni a 2006. május–június
Interjú gyerekeket, hanem teret kell biztosí- gondolati dolog definíciója. A tanítótani számukra a felfedezésre, az nak ilyenkor az a dolga, hogy összeörömmel végzett munkára. Felelõssé gezzen. Ha megvan az eredmény, kell tenni õket tanulmányaikért, sa- együtt örülünk a közösen alkotott ját eredményeiszabálynak. Hihekért. Az élettetlen önállósággal hosszig tartó tadolgoznak és nanulásnak csak gyon szeretnek taakkor van értelnulni a gyerekeink. me, ha ez nem Nem nekünk, hakényszert jenem a felfedezés lent. A gyereöröméért tanulnak. keknek azt kell – Hogyan felel meg megérteniük , az iskola a társadalmi hogy nem azért kihívásoknak? fontos tanulni– A gyerekek azt uk, mert ezt tanulják szívesen, várja el a taníami érdekli õket. tónõ vagy a szüSok helyrõl jutnak lõ. tudáshoz. Például – Hogyan moha egy gyereket a Lányi Marietta írni tanít egy kisfiút tiválja a Gyerdelfinek érdekelmekek Háza egy-egy pedagógusa diák- nek, és a természettudományos csajait? tornákra kapcsol, akkor ezerszer több – Programunkban a cselekvõ gye- információt szerezhet ezekrõl az inrek képe rajzolódik ki, aki felfedez, telligens állatokról, mintha csak tõkutat, szabályt alkot, megbeszéli tár- lem hallana róluk. Mi azt gondoljuk, saival és tanárával az eredményt. A hogy az így megszerzett ismereteket tanító a tanultakat segíti rendszerez- használni kell, ezért megkérjük õket, ni. Sajnos nincs annyi tapasztalati tu- hogy készítsenek tablót a hallottakról dás a gyermekek ismeretei mögött, vagy készüljenek fel kiselõadással. A mint amennyire szükség lenne. Pél- lényeg, hogy ismereteiket elmélyítdául a fõnév definíciójának nincs va- sék. Azért tanulnak olyan nagy kedvlós jelentése a gyerekek számára. Mi vel, mert fontos, értékes, amit alkotúgy tanítjuk a fõnevet, hogy kis szó- nak. kártyákat írunk, amit odateszünk a – Ez újdonságot jelent a frontális gyerekek elé, majd megkérjük õket, munkához képest. Mi mindenre figyelhogy rendszerezzék a szavakat és al- nek még oda, milyen egyéb nevelési elvekossanak csoportokat belõlük. Õk ket vall az iskola? automatikusan élõkre és élettelenek– A gyermekközpontúságból adóre bontják. A macskát és az asztalt dik, hogy ismernünk kell a gyerekek nem rakják egy csoportba, de mikor a életkori sajátosságait. Egy kisgyerek virághoz érkezünk, akkor vitázni kez- nem azért mozog többet, mert boszdenek: élõ vagy élettelen? Nem az a szantani akarja a tanítónõjét, hanem lényeges, hogy a virág él vagy élette- életkori sajátossága, hogy sok mozlen, hanem, hogy a szabályon együtt gásra van szüksége, ahhoz hogy elegondolkodtunk, nem készen kaptuk, gendõ oxigénnel tudja ellátni az hanem közösen raktuk össze. Aztán agyát. Úgy gondolom, hogy lehetõséelõkerül a tisztesség és a becsület fo- get kell biztosítani a gyerekeknek argalma is, amit nem tudunk hova ten- ra, hogy izegni-mozogni tudjanak, ni, amíg valakinek ki nem pattan a esetleg szaladni és ugrálni is. Nálunk fejébõl, hogy ezeket a dolgokat csak ezért nem jár fekete pont vagy bünteúgy gondoljuk. Máris megszületett a tés. Ha például egy gyerek szembe-
15
Interjú
ÚJ KATEDRA
szalad velem a folyosón, akkor leguggolok mellé, és elmagyarázom, hogy tudom, hogy nagyon jó dolog szaladni is, én is sokat szaladgáltam, mikor kicsi voltam, de a folyosó nagyon szûk és az iskolában egy felsõ végtag hiánnyal született kislány is tanul, akit ha fellökünk, nagyon megütheti magát. Vannak érvek, hogy miért nem célszerû szaladni a folyosón,
Feladatellenõrzés
ezekkel gyõzöm meg a gyerekeket. Ez is szemléletbeli váltást jelent. – Hogy biztosít teret az iskola ahhoz, hogy eleget tudjanak mozogni a gyerekek? – Szép nagy udvarunk van. Figyelünk arra, hogy diákjaink délelõtt legalább fél vagy háromnegyed órát a szabad levegõn tölthessenek A folyosókon nagy betûk vannak a földön szigszalaggal kirakva, amiket végig lehet járni vagy ugrálni. Az osztálytermek nem a hagyományos frontális munkának megfelelõen vannak berendezve. Van olvasósarok, ahol le is lehet pihenni, mert ez is az életükhöz tartozik, padok helyett pedig nagy asztalok vannak, amit körül lehet ülni. A teremben fel lehet állni, bármikor ki lehet menni mosdóba. Sokan csodálkoznak ezen. Pedig semmi mást nem teszünk, mint normális életteret biztosítunk a gyerekeknek. Vannak olyan tanulási helyzetek, ahol fontos, hogy csendben dolgozzanak, elmagyarázzuk nekik, hogy az elmélyült munkához szükséges a csend, az, hogy figyeljenek, mert így
16
tudjuk feladatainkat jól elvégezni. Sokszor tanulunk játékosan, például matek órán boltosat játszunk. A gyengébb tanulók a zöldségboltba mennek, ahol tízesekkel, húszasokkal lehet fizetni, akik már jobban tudnak számolni, azok mehetnek az elektronikai boltba, ahol már 246 vagy 357 forintért is lehet vásárolni. Mûveleteket végeznek, összeadnak, ha árut cserélnek, akkor a kivonást gyakorolják. Ilyenkor egy gyerek ugyanúgy megold húsz összeadást és kivonást, mint a frontális tanulás esetén, de nem unja meg. A legfontosabb, hogy a tanulás élmény legyen, önmegvalósítási lehetõség. Kamaszok esetén az egyéni, elmélyült kutatómunka is lehetõséget biztosít erre. Ezt elõsegítõ feladat például, ha önállóan kutatnak, anyagokat gyûjtenek, ha valaminek utánanéznek a könyvtárban, vagy a világhálón. Az életkori sajátosságokon túl azonban az egyéni sajátosságokra is oda kell figyelni. – Hogyan figyel erre oda az iskola? – Az alternatív iskolákhoz hasonlóan nálunk is van beszélgetõkör, minden reggel érkezéskor 10-15 percben. Nagyon sok információt ilyenkor lehet megtudni a kisgyerekektõl családjukról, vagy arról, hogy minek örülnek, vagy éppen mi bántja õket. A felsõ tagozatosokkal pedig komoly témákról is beszélgethetünk ilyenkor, olyanokról is akár, mint a drog prevenció. A Gyermekek Házában arra is nagyon figyelünk, hogy megismerjük a gyerekek tanulást segítõ képességeit. Amikor iskolába kerülnek, felmérjük figyelmüket, térbeli látásukat, verbális és vizuális észlelésüket, emlékezetüket egyszerû játékos feladatok segítségével. Két fõállású gyógypedagógusunk van, õk is segítik ezt a munkát. – Hogy segítik a gyógypedagógusok a munkát?
– Biztosítják a rehabilitációs foglalkozásokat. Fontosnak tartjuk, hogy ne kiemeljük a sérült gyerekeket az órákról, hanem a gyógypedagógus az osztályban foglalkozzon velük. Ha az órán bent van a gyógypedagógus, akkor másoknak is segít, ha valamilyen problémájuk adódik. Természetesen vannak egyéni rehabilitációs órák is. Fontos, hogy minden sérült gyerekkel a megfelelõ szakos gyógypedagógus foglalkozzon, ezért a látássérült gyereket például egy utazó tiflopedagógus segíti. A gyógypedagógiai tudásnak meg kell jelennie az iskolában. A tanítók nem tudnak gyógypedagógussá válni, de tudnak differenciáltan tanítani, és együttmûködni velük. – Ahogy már szó volt róla, a Gyermekek Háza fõ profilja a differenciálás. Hogy lehet differenciálni egy osztályon belül? Több tanár van az osztályban? – Nem feltétlenül. A gyerekek partnersége és együttmûködése váltja ki a másik tanár szerepét. Nálunk egy tanítónak, tanárnak az a dolga, hogy több szinten szervezze meg a gyerekek tanulását. Például minden elsõ osztályba érkeznek olyan gyerekek, akik folyamatosan olvasnak. Nekik olyan szöveget hozok, amiben érdekes történet van. Aki pedig még nem teljes biztonsággal, de egy kicsit tud már olvasni, annak szótagolt szöveget adok. A többieket, pedig elkezdem olvasni tanítani. Õk sem tanulnak egyszerre. Van, akinek több megerõsítésre és hosszabb idõre van szüksége. Meg lehet hajlítani zseníliaszálból a betûket, vagy vizes szivaccsal a táblára lehet õket írni. Így pillanatok alatt akár négy szinten is lehetnek az osztály tanulói. A tanító hol az egyik gyerekcsoporttal dolgozik, hol a másikkal. A gyerekek szeretnek tanulni, csak azt nem tanulják szívesen, amit már tudnak, vagy túl nehéz számukra. De ha a szintjüknek megfelelõ feladatot kapnak, akkor gyönyörûen, nagy kedvvel tanulnak. A tanító együtt tud dolgozni egy-egy azonos szinten álló csoporttal, de a csoportok önállóan is képesek dolgozni. 2006. május–június
Interjú
ÚJ KATEDRA
Gyakran alkalmazzuk a kooperatív tanulást is. Ilyenkor heterogén csoportokat hozunk létre. Ez azt jelenti, hogy egy szuperzseni tehetséges gyerek esetleg Down-szindrómás gyerekkel kerül egy csoportba. Közösen oldanak meg valamilyen feladatot, verseny helyett együttmûködnek. Meg tanulják értékelni egymást és egymás munkáját. A felnõtt világ is kooperációra épül, ezért jó erre már kiskorban megtanítani a gyerekeket. A kooperatív tanulás során is fontos a gyerekek különbözõségére figyelni. Heterogén csoport esetén mindenki megoldja a szintjéhez igazított feladatot, majd közös, rendszerezõ feladatot kapnak. Például matematika órán, megkérem õket, hogy a végeredményeket rakják együtt emelkedõ számsorrendbe. Így a jó képességû, tehetséges gyereknek elemi érdeke, hogy a tanulási nehézséggel küzdõ gyerek is jól számolja ki a saját feladatát. Itt veszi át a tanító funkciót az okosabb, és segíti, ellenõrzi a gyengébb tanuló feladatait. A sérült gyerek megtapasztalja, hogy munkája fontos volt, nélküle nem sikerült volna, õ is hasznos tagja a csoportnak (és majd a társadalomnak). A szuperzseninek ez a tanulási helyzet azt üzeni, hogy nem ment volna a feladat megoldása a sérült tanuló munkája nélkül. A tehetséges többet tanul, jobban elmélyed, más könyvet használ, de csak együttes munkával áll össze kerek egésszé a feladat. Még ennyi idõ után is sokszor meglepõdöm, milyen szintre tud jutni az együttmûködés. Nálunk más szerepet tölt be a tanár, mint a hagyományos iskolában; nem irányító, hanem együttmûködõ társ. Néha grízes tálba betûket írogat a gyerekekkel, aztán írásvetítõ elõtt nehéz ábrákat fejt meg, majd egy sérült gyerek kezét fogja, a következõ pillanatban, pedig már a Larousse-lexikonban kutakodik egy zsenivel, hogy mit írtak egy adott dologról. Ez egy bonyolító-segítõ szerep. 2006. május–június
– Ezért tegezõdnek a tanárokkal a diákok? – Pontosan, közel vagyunk hozzájuk. Nincs akkora távolság köztünk, mintha a tábla elõl magyaráznánk. A gyerek gyakran a tanár ölében ül, ha helyesen felel, egy puszit nyom az arcára. – Nem nõnek a diákok a tanárok fejére? – Nem, nagyon érdekes, hogy a tanárok és diákok kapcsolatát a kölcsönös tisztelet jellemzi. A Gyermekek Házában nincs intõ, fekete pont. Más módszereink vannak, elfogadás, megbeszélés, belátás, következetes, egyéni sajátosságokhoz igazított bánásmód. Ha két kamasz összeverekszik, érveket várunk tõlük, miért tették. Az okokat kell megkeresni, ha valaki rosszat tett. A pedagógus legyen társ, ha a gyereknek baja van, mondhassa el a tanárnak. Különféle háttérrel érkeznek a gyerekek, eltérõ képességgel, szocializációs háttérrel. Ezt kell áthidalnia az iskolának. Nem a
Egy hallássérült kislány olvasni tanul
buktatásban, intõben látjuk a megoldást, mert az harccá válik, és a harcban nincs esélyünk. A harcban a gyerek és a tanár is vesztes. A tanár azért lett tanár, hogy segítsen. Ha azt mondom a gyereknek, hogy gyere, ülj le, nézzük meg, miben tudok neked segíteni, és én miben várok segítséget tõled, kialakul egy kölcsönösség köztünk. A házirendünket is a tanulókkal közösen állítjuk össze. A világ összes pontjáról jönnek hozzánk pedagógusok, megismerni az iskolánkat. Sokszor kérdezik, hogy mitõl
ilyen jók a gyerekeink. Attól jók, hogy jónak vannak tartva. Ha valaki rosszat tesz, megkérdezzük, hogy miért tette. Megkérdezzük, hogy mit tegyünk annak érdekében, hogy ezt többé ne tegye. A gyermekek ezt elfogadják és hisznek benne. – Hogy telik egy gyerek napja az iskolában? – Elsõ négy évfolyamon nincsenek 45 perces óráink, oktatási blokkjaink vannak. 8-kor megjönnek a gyerekek, ½ 9-ig beszélgetünk. ½ 9-tõl 9ig reggelizünk. A tanító is odaül melléjük. 9-tõl ½ 11-ig van a fõtanítás. Aztán jön a nagyszünet az udvaron, ez körülbelül félóra, aztán 11-tõl ½ 1-ig egy újabb tanítási blokk, de a tanító tudja, hogy ekkor már fáradtabbak a gyerekek. Ha az elsõ blokk anyanyelv, akkor a második természetismeret, vagy matematika, tehát egy másik tantárgy, és másnap ez fordítva van. Ebédelünk, aztán ebéd után mese. Ezután kinti játék következik 2-tõl 3-ig, majd 3-tól ¾ 4-ig kézmûves foglalkozások, batikolás, kosárfonás. Felsõ tagozaton is vannak tanítási blokkok, és hétfõnként beszélgetõ–körök. Sok gyerek megy különórákra délután, ezért a tanítás délelõtt van. Igyekszünk különbözõ szakköröket szervezni és biztosítunk tanulószobát, így sokan azt választják, hogy délután is az iskolában maradnak. – Mibõl él az iskola? – Az iskolát a II. kerületi önkormányzat tartja fent. Mûködésünket szülõi alapítvány is segíti. Folyamatosan írunk pályázatokat. Saját magunkat kell menedzselni, ezért igyekszünk minden helyrõl összeszedni a támogatásokat. Ha valaki szervezetten támogatna minket, sokkal több lehetõségünk lenne. – Mitõl került mostanában reflektorfénybe a Gyermekek Háza? – Az integrált nevelés miatt, ugyanis minden osztályunkban 2 – 3 sérült kisgyerek tanul, van hallássé-
17
Interjú rült, látássérült, Down-szindrómás és mozgássérült diákunk. Fontosnak tartjuk, hogy az ép gyerekek meg tanulják milyen együtt lenni és együttmûködni sérült társaikkal. A sérült gyerekeknek, pedig az integráló közeg komoly húzóerõt jelenthet. A romagyerekekrõl is ez a véleményem. Nem szabadna szegregálni õket. A sérült gyerek fejlõdését folyamatosan vizsgálják a szakértõi bizottságok. Általában jobb eredményeket érnek el, mint a hasonló korú, szegregáltan nevelt társaik. Ez nem azért van, mert itt szuper tanítók dolgoznak – bár azok dolgoznak –, hanem azért, mert az ép gyerekek közege komoly húzóerõt jelent Ha a ceruza kiesik a Down-szindrómás gyerek kezébõl, ép társa ugrik, felveszi, és azt mondja neki: – Dolgozz ügyesen tovább! – ahogy a tanítójától hallja. A szegregált iskola esetén ugyanebben a szituációban a sérült gyereknek meg kell várnia, míg a gyógypedagógus odaér és segít. A legelsõ hallássérült diákunk már másodéves a gyógypedagógiai fõiskolán, jól meg tanult kommunikálni. Iskolánk az egyéni bánásmódra épül, melybe beletartozik fontos alapvetésünk: a tehetséggondozás is. A tehetséges gyerek sokszor önállóan tanul, máskor pedig együttmûködik sérült társával. Ezt nevezi a szakirodalom inkluzív, befogadó iskolának. Nem törõdünk azzal, hogy ki honnan jött, csak arra figyelünk, hogy mindenki megkapja, amire neki abban a pillanatban szüksége van. – Nem nehéz felkészülni a különbözõ szintû órákra? – Eleinte nagyon nehéz, mert sokkal egyszerûbb egy szintre felkészülni, de hozzá lehet szokni. A felkészülés sokkal nehezebb, de ebben is rutint lehet szerezni, s ma már nem is értem, hogy lehet máshogy tanítani. Fontos a tanárok közti kooperáció is. Ha készítek egy óravázlatot, a vérszerzõdés háromszintû tanításáról, akkor az bekerül egy dossziéba, és a Gyermekek
18
ÚJ KATEDRA
Háza tulajdona lesz. Következõ évben a negyedikes tanítónõ ezt használhatja. Ha hozzátesz valamit, az is a Gyermekek Háza tulajdona lesz, és így egyre bõvül az a mappa, amelyben a többszintû feladatsorok szerepelnek. Egyedül nehezebb, ezért dolgozunk együtt. Nagy örömünkre 1999-ben, Pokorni Zoltán minisztersége idején, differenciált feldolgozásainkat tartalmazó könyveinket tankönyvvé nyil-
Mosoly
vánították. A Gyermekek Háza tankönyveit a Konsept-H kiadó adta ki. Tankönyveinkben minden szöveg legalább két szinten szerepel, a hozzátartozó feladatsorok pedig három, különbözõ nehézségi szinten vannak összeállítva. – Úgy látom, hogy nagyon jó a tanári közösség. Nincsenek villongások a tanárok közt? – Nagyon jól együttmûködõ tanári gárdánk van 18 tanárral. Olyan pedagógusok, akik alapelveinkkel egyet értenek, azaz elfogadják, hogy: minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen, minden gyerek boldogságra születet, nincs jogunk szorongásokat kialakítani bennük. Meg kellett tanulnunk differenciálni, nem buktatunk. Aki ezekkel az elvekkel egyetért, az jól érzi magát nálunk. Vannak egymást segítõ tanár párjaink is. Minden újonnan bekerült tanárnak egy már régebben itt tanító pedagógus segít. Bemennek egymáshoz, együtt készülnek fel az órákra, de sosem ítélkeznek, csak együtt gondol-
kodnak. Aki nem tud együttgondolkodni, az nem érzi jól magát, és elmegy. A Gyermekek Házában egy a célunk és nagy a felelõsségünk. – Mekkora az iskola? – 170 diákunk van, egy osztály mûködik minden évfolyamon, osztályonként 22-24 diákkal. Az átlátható létszám miatt minden diáknak tudjuk a nevét. Én nagyon hiszek a kisiskolákban. Évente 80-100 gyerek jelentkezik az elsõs osztályba. Ez is jelzi, hogy nagy az igény a személyközpontú iskolákra. – Milyen távlati céljaik vannak? – Van saját, akkreditált pedagógus-továbbképzésünk. A differenciált tanulásszervezésre szeretnénk megtanítani a pedagógus kollégákat. A differenciálással a buktatás is kiküszöbölhetõ. Lehet, hogy valaki harmadikos anyagot tanul, a másik meg még a másodikosnál tart vagy az elsõsnél. Ha a tanár tud differenciáltan tanítani, akkor ebbõl nem lesz probléma. Fontos, hogy ne a tananyagot, hanem a gyereket tanítsuk. Bízunk abban, hogy ez a pedagógiai kultúra és módszertani szemlélet megjelenik majd a magyar pedagógia egészében. Iskolánk, módszereink egy másfajta szemléletmódot, tanulásszervezést jelentenek. Az oktatás irányításának, pedig az a felelõssége, hogy eljuttassa ezeket az ismereteket a pedagógusokhoz. Az esélyegyenlõségrõl, az integrációról, a buktatásról nem elég törvényt hozni. Csak olyan törvényt érdemes hozni, amit a tanítók be tudnak tartani. A pedagógusoknak meg kell tanulni azokat a pedagógiai módszereket, melyek biztosítják az egyéni képességekhez való igazodást, kiküszöbölhetõvé teszik a buktatást. Alapelvünk, hogy nem a gyerekeket kell differenciálni, hanem a tanulási helyzeteket. Többféle út lehetõségét kell megmutatni a gyerekeknek. A legfontosabb, hogy a pedagógusok érezzenek rá saját felelõsségükre és lehetõségeikre. Összeállította: Endrõdy Orsolya 2006. május–június
Tanulmány
ÚJ KATEDRA
John Dewey oktatás- és tantervelmélete Szubjektív elõzmények Gyakorló és a szakirodalmat böngészõ pedagógusként a felfedezés útját járom. Az Új Katedra januári számában Ralph Tyler oktatáskutató tantervelméletérõl írtam tanulmányt. Írásom bevezetõ részében és összegzésében utalást tettem arra, hogy Tyler gondolatai, oktatásról alkotott nézetei a mának is szólnak, és ideje lenni újra felfedezni a jeles oktatáskutatót. Az elmúlt hónapban John Dewey (1859–1952) amerikai filozófus, pszichológus, pedagógus, a reformpedagógia egyik elméleti megalapozójának – A gyermek és a tanterv – címû mûve akadt a kezembe. Újra olvasván Dewey oktatásról, pedagógiáról, tantervelméletérõl 1903ban írt nézeteit, ismételten megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy nem kellene-e John Dewey-t is újra felfedezni. Dolgozatom felépítése megegyezik Tylerrõl írt tanulmányom struktúrájával, így a két oktatáskutató munkásságának összehasonlító elemzésére is lehetõség nyílik. Oktatáselmélet Dewey a pragmatista alapú pedagógia megteremtõje, a társadalmi igényekhez igazodik. Mûveiben a cselekvést tekinti a létezés lényegének. A nevelés célja a minden körülmények között a cselekedni tudó ember kialakítása. A cselekvés a tanulás legfõbb eszköze, azaz a tanulás egyenlõ a cselekvéssel. A tanulandó ismereteket a tanulók érdeklõdéséhez kell igazítani. A tanulást a valóságos élethelyzetek, életproblémák ösztönzik. A tapasztalat a tapasztalás a maga folyamatában, jelenében fontos. Az oktatás a tapasztalat folyamatos újjászervezése, rekonstrukciója, transzformálása. Oktatás tartalma, folyamata Dewey hitvallása: az iskola maga az élet. Véleménye szerint az élet, a társadalom, a nevelés folyamata adja a nevelés célját. A gyermeket ezért az életre kell felkészíteni, az életben viszont nincsenek kész ismeretek, mivel az em2006. május–június
bernek magának kell a hasznosítható tudást megszereznie. Ezért az oktatás tartalma az ismeretszerzés kézségének megtanítására a problémák megoldására irányul. A tanuló csak konkrét, cselekvésre épülõ feladatmegoldása során találkozhat problémahelyzetekkel, amit egyénileg kell megoldania. Hipotéziseket kell felállítania, majd ezeket a gyakorlatban ki kell próbálnia, amely által eljut a helyes megoldáshoz. Az oktatás folyamata tehát: – Problémafelvetés – Premisszák – Kísérleti igazolás – Begyakorlás, cselekvési készség. Dewey iskolamodelljében az iskola kölcsönhatásban áll: – a gyermek otthoni környezetével, – a természeti környezettel (az iskola közvetlen és távoli környezete) – az üzleti élettel és a termeléssel, – a tudománnyal (kutatással) és az arra elõkészítõ egyetemmel. Oktatási stratégia és projektmódszer Dewey cselekvésközpontú oktatási felfogásában a szabályozáselméleti, nyílt oktatási stratégia tükrözõdik. A nyílt oktatási rendszer fõbb jellemzõi: – a tanuló aktív szerepe saját tanulásának irányításában, tevékenységek kiválasztásában, – a kutatás, a felfedezés érdekében változatos eszközök, anyagok alkalmazása, – individualizált tanulási lehetõségek megteremtése, – tanári teamek irányítása a tanulásban. Módszerében, projekt irányultságú. A projektmódszer a tanulók érdeklõdésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építõ módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A módszer teljes
egészében megfelel Dewey pragmatikus tanulásfelfogásának, amely szerint a fogalmak elsajátítása a tárgyakkal végzett mûveletek megfigyelhetõ következményeinek elemzése során realizálódik. Projektmódszer és pedagógiai értékelés A Dewey által elfogadott és alkalmazott projektmódszer valamennyi eleme tartalmazza a pedagógiai értékelés folyamatát. A módszer alkalmazásának elemei: – a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása, amely kreatív feladat – a tervezés (feladatok, eszközök, munkaformák kiválasztása) – kivitelezés. A tanulók az elsõ három lépésnél sok ötletet megvitatnak csoporttársaikkal, tanáraikkal, szüleikkel és folyamatosan értékelik saját és társaik munkáját. – zárás, értékelés. A negyedik lépés magában foglalja a projekt bemutatását, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés a közösen kialakított kritériu-
Cselekvésre készen
mok alapján történik – amelyet elõre közölni kell a tanulókkal – önértékelés, valamint csoportértékelés alapján. Az oktatómunka és a tanterv tervezése Dewey az emberiség tapasztalatainak (mûvelõdési anyag) és az egyéni tapasztalásnak (gyermeki tevékenység ) szükségszerû integrációjára hívja fel a figyelmet. Amennyiben a tanár a gyermekek tapasztalati világát figyelmen kívül hagyva próbálja meg elsajátíttatni a tudományos ismereteket, annak az alábbi következményei lehetnek:
19
Tanulmány – a szerzett ismeretek nem válnak a tanuló sajátjaivá, – hiányozni fognak a tanulási motívumok, a megismerési vágy nem alakul ki, – a tudományok kész formában történõ átadása nem késztet gondolkodásra. Megállapítható, hogy amennyiben a tantervi tervezésnél figyelmen kívül hagyják a két szempontsor érvényesülését csorbát szenved a tanterv és a tanítási – tanulási stratégia is. Tantervelmélet Dewey 1903-ban írt tanulmányában a gyermek és a tanterv között fennálló nyilvánvaló eltéréseket, különbségeket, ellentmondásokat tárja fel. „A gyermek olyan világban él, amelyben minden személyes, minden személyek közötti kapcsolat.” Nyitott lény, rácsodálkozik a világra, mely az õ személyes világa. Ezzel szemben az iskola, tanterv formájában tények és eszmék világát nyújtja, amelyek az idõ és a tér végtelenségébe repítik, felosztva és felszabadítva a világot. Azt a személytelen világot, amelybe az õ személyes világa ellehetetlenül. A gyakorlatias, érzelmi élettel szemben a „rendezett” iskolát kapja. A szerzõ élesen bírálja a különbözõ pedagógiai iskolák, valamint a „régi” és az „új” pedagógia ellentmondásait, a gyermek és a tanterv között feszülõ ellentéteket. A tanulmányban megfogalmazott „egyik” pedagógiai iskola, „régi” pedagógia, látens módon a porosz (herbarti) pedagógia anomáliáit tárja fel. Ezen iskola a tanterv anyagának fontosságára hívja fel a figyelmet. „A szilárd alapú és rendezett valóságot pedig a tantárgyak adják”. A tudományokat fel kell osztani tantárgyakra, leckékre, tényekre a lényeg, hogy olyan anyagot adjunk, amely szigorúan számon kérhetõ osztályozható. Jellemzõ premisszái: fegyelmezettség, logikusság, tudományokban jártasság, irányítottság, ellenõrizhetõség, törvényesség, örökség, tétlenség, rutin. Pedagógiájának gyengesége abban mutatkozott meg, hogy összehasonlításokat tett a gyermek éretlensége és a felnõtt érettsége közt úgy, hogy az elsõt hiányosságnak tekintette. A gyermeket a tanterv által meghatározott úton kell vezetni és kényszeríteni kell arra, hogy azon is maradjon, mert a gyermek életét és ta-
20
ÚJ KATEDRA
pasztalását a tantervnek kell alárendelni. Dewey a „másik” pedagógiai iskola, „új” pedagógia címszó alatt a liberális pedagógiai irányzatok ellentmondásait bírálja, mint a reformpedagógia egyik elméleti megalapozója! Ezen iskola a gyermekbõl kiindulva a személyiség és a jellem elsõbbrendûségét hirdeti a tan-
Összhangban a természettel
tervvel szemben. „Az eszmény nem az, hogy a gyermek ismereteket halmozzon föl, hanem hogy kifejlessze képességeit” A tanulás szellemet fejlesztõ folyamat, épp ezért a gyermekbõl kell kiindulni, õ határozza meg az anyag minõségét, mennyiségét. Jellemzõ premisszái: érdeklõdés, pszichologizálás, rokonszenv, ösztönök ismerete, spontaneitás, változtatás, haladás, zûrzavar. Az új pedagógia gyengesége, hogy esetleg teljesen formálisan és üres módon alkalmazza a szerves fejlõdés gondolatát, mintha a gyermek teljesen önállóan, minden segítség nélkül képes lenne új tényeket gondolatokat létrehozni... Szükség van tehát a gondolkodás megindítására rányitására. Dewey a gyermek és a tanterv között fennálló ellentétek és anomáliák feltárása után megfogalmazza tantervelméleti koncepcióját. Elveti a változatlan, önmagában értékes, a gyermek tapasztalata körén kívül álló tanterv gondolatát. „Nem szabad a gyermek tapasztalatát merevnek, befejezettnek gondolnunk, hanem mozgónak, fejlõdõnek, élõnek kell látnunk, és akkor megértjük, hogy a gyermek és a tanterv tulajdonképpen két vége egy és ugyanazon folyamatnak.” A gyermek tapasztalata olyan tényeket és igazságokat, olyan magatartásokat, indítékokat és érdekeket zár magába, amelyek figyelembevételével lehetõvé válik egy logikusan felépített tanterv kifejlesztése. A nevelõnek tehát egyrészt a gyermekkel, másrészt bizonyos eszmékkel, célokkal, értékekkel
kell azonosulnia – melyeket a felnõtt tapasztalat tartalmaz –, hogy a két erõ kölcsönös kapcsolata alapján adekvát tantárgyi rendszert lehessen megfogalmazni. Olyan tárgyakat, amelyek nem egyszerû ismerethalmazok, hanem maguk is tapasztalatok, az emberi faj tapasztalatai alapján elrendezett és rendszerbe foglalt tudás. „A tantárgyak tehát azokat a fejlõdési lehetõségeket mutatják, melyek a gyermek tökéletlen tapasztalásában rejlenek.” Dewey szerint minden tantárgynak két aspektusa van: az egyik a tudóst a tudományt, a másik a pedagógust a pedagógiát képezi le. A két oldal nem áll szemben egymással, de nem is azonosak. A tudós feladata új problémák felállítása, igazolása és megoldása. A pedagógusnak nem kell foglalkoznia hipotézisek felállításával, annak igazolásával. A tudományos anyagot úgy szemléli, mint az emberi tapasztalás egyik fejlõdési fokát. Feladata, hogy transzformáljon, azaz megteremtse „in vivo” a tapasztalás feltételeit. „Arról van tehát szó, hogy a gyermek rejtett képességei megerõsödjenek, gyakoroltassanak és segítségben részesüljenek eszményük elérése végett“. Rövid összegzés John Dewey projektmódszere és tantervelmélete a gyermek szükségleteihez igazodik, a tanár szerepe szervezõ, irányító és segítõ. A tantervébe foglalt tudomány értéke abban van, hogy a pedagógus meghatározhatja azt a környezetet, amely által a tanuló – mint individuum – tevékenységeit közvetett módon irányíthatja. A 103 éve megírt elmélet semmit nem vesztett aktualitásából, ezért javaslom, hogy fedezzük fel újra John Dewey-t! Baló András
Irodalom Ballér Endre (1985): A tantervelmélet kialakulása fejlõdése. A tantervelmélet forrásai. OPI, Budapest Dewey, John (1903): A gyermek és a tanterv. Didaktika (1998): Szerkesztette: Falus Iván. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kron, Friedrich (1997): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest Pukánszky Béla - Németh András (1996): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
2006. május–június
Fogalomtár
ÚJ KATEDRA
Fogalomtár E számunkban, az utóbbi néhány évben jelentõsen felértékelõdött, és a mindennapokban is mind gyakrabban emlegetett – az iskolások tudását különbözõ szempontok alapján értékelõ –, nemzetközi mérésekkel kapcsolatos legfontosabb rövidítések magyarázatait gyûjtöttük össze.
OECD Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet
Szinte valamennyi, a bevezetõben említett feladatot az OECD lát el. A szervezet alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban. Mûködését 1961. szeptemberében kezdte meg. Az OECD az OEEC-nek (az Európai Gazdasági Együttmûködés Szervezetének) a jogutódja, amely eredetileg 1948-ban a Marshall-segély lebonyolítása és a háború utáni gazdasági helyzet konszolidálása miatt jött létre. Az OECD alapító tagjai a húsz volt OEEC-állam: Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada. Megalakulását követõen csatlakozott a szervezethez: Japán (1964), Finnország (1969), Ausztrália (1971), Új-Zéland (1973), Mexikó (1994), Csehország (1995), Magyarország (1996), Lengyelország (1996), Dél-Korea (1996) és Szlovákia (2000). A szervezet székhelye Párizs, hivatalos nyelve az angol és a francia. Az OECD azt tekinti fõ célkitûzésének, hogy elõsegítse tagországaiban a gyors ütemû gazdasági növekedést, a magas szintû foglalkoztatottságot, az életszínvonal emelkedését és a pénzügyi stabilitást, valamint a szervezet járuljon hozzá a világkereskedelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlõdéséhez. A szervezet a konszenzus elvén mûködik. Szankcionálási jogosítványokkal nem rendelkezik, így csak erkölcsi nyomást tud alkalmazni
IEA International Association for Evaluation of Educational Achievement
1958-ban tizenegy európai ország és az Amerikai Egyesült Államok részvételével kísérleti program indult a tanulói teljesítmények összehasonlító vizsgálatára. A kísérlet sikeresen zárult, az eredmények azt mutatták, hogy lehetséges tudományos igényû nemzetközi empirikus vizsgálatok elvégzése. Ennek eredményeként 1961-ben a résztvevõ intézmények megalakították a Nemzetközi Pedagógiai Teljesítményértékelési Társaságot (IEA). A hazánkban ismert nemzetközi mérések, e társaság szakmai irányításával zajlottak.
TIMSS mérések Trends in International Mathematics and Science Study / Nemzetközi Matematika- és Természettudományi Vizsgálat
Az IEA által szervezett nemzetközi vizsgálatsorozat. A TIMSS mérés célja, hogy a 4. és 8. évfolyamon tanuló diákok matematika és természettudományi ismereteit vizsgálja, illetve ezzel összefüggésben képet adjon az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokásokról. A vizsgálat nemzetközi összehasonlításban ad képet a résztvevõ or2006. május–június
szágok diákjainak teljesítményérõl, teljesítményváltozásáról a vizsgált területeken, másrészt a különbözõ közoktatási rendszerek hatékonyságáról, a világban tapasztalható oktatás-módszertani trendekrõl, a különbözõ közoktatási rendszerek hatékonyságáról. A mérés négyéves ciklusokban zajlik. Az elsõ TIMSS mérést 1995-ben bonyolították le, 3.-4., 7.-8. és a 12. évfolyamos diákok körében. A második mérés 1999-ben zajlott, a 8. évfolyamosok tudását vizsgálta. A 2003-as felmérést 4. és 8. évfolyamosok diákok írták meg. A következõ mérést 2007-re tervezik szintén a 4. és 8. évfolyamos tanulók körében, ennek elõkészítõ munkája már elkezdõdtek.
PIRLS mérések Progress in International Reading Literacy Study
A PIRLS vizsgálat célja a negyedik osztályos tanulók szövegértési képességének vizsgálata. Mivel az olvasás-szövegértés minden gyermek fejlõdésének elengedhetetlen feltétele, az IEA ezen képességnek, ill. a képesség megszerzésére irányuló tényezõk vizsgálatára vállalkozott a világ számos országában. Az IEA PIRLS vizsgálata a – a 9 és 10 éves gyerekek szövegértési képességének, illetve az otthoni és az iskolai olvasás-tanulási szokásaik vizsgálatát tûzte ki célul. Mivel a PIRLS vizsgálat célja trendek (egymást követõ években nyújtott teljesítmények összehasonlítása) felállítása, a 2001-es vizsgálatot további felmérések követik majd 2006-ban és 2009-ben. Az IEA az olvasás és szövegértés fogalmak összekapcsolásával létrehozott egy tágabb értelmû kifejezést az olvasni tudás képességének meghatározására. A szövegértés fogalma magában foglalja az olvasott szövegre való reflektálás, illetve az olvasottaknak az egyéni és közösségi célokra való felhasználásának képességét.
PISA-vizsgálat Programme for International Student Assessment
A korábbi IEA mérésektõl eltérõ filozófiájú nemzetközi tanulói tudásszintmérõ program. A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési (OECD) által kezdeményezett felméréssorozat, amelynek célja a 15–16 éves korosztály tudásának feltérképezése abból a szempontból, hogy mennyire képesek a tanultakat hasznosítani, az új ismereteket befogadni és alkalmazni. A vizsgálatot három évenként ismétlik, 2000-ben 32 ország részvételével az olvasás-szövegértést, 2003ban már 40 államban a matematikát állították a középpontba, 2006ban pedig a természettudományok kapnak majd kiemelt figyelmet. A felsoroltakon kívül a tanulók problémamegoldó képességét is mérik. 2004 decemberében a 2003-as eredmények et hozták nyilvánosságra, és az adatokból többek között kiderült, hogy Magyarország még hátrébb került az országok rangsorában 2000-hez képest. 2003ban természettudományokból 17., problémamegoldó képesség tekintetében 20., matematikából és olvasás-szövegértésbõl 25. helyezést értek el a magyar diákok. Az értékelésbõl kitûnik, hogy a magyar oktatási rendszer a megszerzett tudás alkalmazása helyett elsõsorban a lexikális ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Ezzel magyarázható, hogy korábban a TIMSS mérésekben sokkal jobb eredményeket értek el tanulóink a tananyag ismeretét ellenõrzõ vizsgálatokon.
21
Iskola a mindennapokban
ÚJ KATEDRA
A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola A Fõ utca és az Anna utca sarkán található az intézmény épülete. Beszéljenek az elnevezések iskolánk történetérõl! Iskola neve Mikor viselte Népiskola 1715–1787 Nemzeti (norma) Iskola 1787–1791 Elemi Népiskola 1792–1802 Alelemi (Külön leányosztály indult) 1845–1856 1851 Elemi Fõtanoda 1856–1869 Községi Elemi Iskola 1869–1873 Városi Elemi Iskola 1873–1898 Központi Magyar Királyi Állami Elemi Iskola 1898–1945 Kaposvári Központi Magyar Állami Általános Fiúiskola 1946–1951 Kaposvár, Május 1. úti Állami Általános Iskola Igazgatósága 1951–1959 Kaposvári Tóth Lajos Állami Általános Iskola 1959–1972 Kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola 1972–1992 Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatatos Általános Iskola 1992–1996 Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola 1996–
22
A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola épülete, Kaposvár, Fõ u. 44.
Iskolánk mára a város legnagyobb általános iskolája lett. 639 diákot, 52 pedagógus nevel, tanít és 15 technikai dolgozó biztosítja ehhez a megfelelõ hátteret. Tanulóink munkái, tanulmányi eredményei, mûvészeti és sportsikerei folyamatosan öregbítik jó hírünket. 2002-ben elkészült az iskola könyvtára a szülõk anyagi támogatásával, az önkormányzat hozzájárulásával és pályázati erõforrások igénybevételével. A 20 ezer kötetes
létesítmény méltón szolgálja az oktatást, nevelést. 2001-tõl havi rendszerességgel jelenik meg a Visszhang címû iskolaújság a diákújságíróink tollából. 2001-tõl az iskola Nagykórusa évente nemzetközi kórusversenyekre kap meghívást. 2002 nyarán Olaszországban felnõtt kategóriában 2. helyezést értek el, 2003 nyarán Svájcban felnõtt kategóriában különdíjat kaptak, 2004-ben Spanyolországban 4. helyezéssel jutalmazták õket nemzetközi gyermekkar kategóriában, 2005-ben Hollandiában gyermekkar kategóriában 2. helyezést, folklór kategóriában különdíjat kaptak. 2005. októberében nemzetközi kórusversenyt nyertek Zalaegerszegen. Így az
2006. május–június
Iskola a mindennapokban
ÚJ KATEDRA
ország legjobb gyermekkarával büszkélkedhetünk. A Kicsinyek Kórusa Arany minõsítéssel gazdagította az iskola hírnevét. A Somogyi Aprók néptánc csoportunk a Magyar Kultúra Napján Németországban mutatkozott be 2003ban, de rendszere résztvevõi magyarországi rendezvényeknek. Az iskola Fúvószenekara 2001/2002-es tanévtõl újra önálló zenekarként mûködik. Még ebben a tanévben a Somogy megyei Fúvószenekari találkozón 1. helyezést értek el és ezt a nagyszerû teljesítményt a 2002/2003-as tanévben is megismételték, 2004/2005ös tanévben pedig különdíjjal jutalmazták õket. 2001/2002- es tanévtõl mûködik az Iskolagaléria nívós kiállításoknak adva otthont. Az oktatás magas színvonalát az országos és megyei 2006. május–június
tanulmányi versenyeken elért eredmények is bizonyítják. Biológia országos 2., 3., 4. és 5. hellyel; számítástechnika országos verseny 1. helylyel; Országos diákolimpia fiú torna 7. és 10. hellyel, úszás 2. hellyel, duatlonban 1-2. hellyel büszkélkedhetnek tanulóink, de fiúk vízilabdázásban országos döntõig jutottak. A megyei földrajz, helyesírás és matematika versenyeken 2., 3., 4. helyezések gazdagítják az iskola oklevél gyûjteményét. 4. osztályban kezdõdik az idegen nyelv oktatás, angol és német nyelv közül választhatnak tanulóink. A 8. évfolyam végén azok a tanulóink, akik teljesítették az iskola ilyen jellegû optimum szintû tantárgyi követelményeit, sikeres alapfokú nyelvvizsgát tesznek. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás (olvasás, írás, számolási nehézség) diákjainknak a délelõtti órák keretében gyógypedagógus tart felzárkóztató foglalkozást. A gyógytestnevelés helyzete is megoldott az intézményben.
A gyermekek jelenleg 14 féle szakkör közül választhatnak, a rajz és képzõmûvészettõl a sakkon át a különbözõ tantárgyak szakköreiig. Mindemellett mûvészeti csoportjaink is az élményt adó szabadidõs tevé-
kenységek színterei. Lehetõség nyílik az úszástanulásra és a korcsolyázásra is. Elõdeink tiszteletének egyik szép példája, hogy elhunyt dolgozóink tiszteletére emlékkövet állítottunk, amelyet azóta Pedagógusnapon megkoszorúzunk. Messzeföldön híresek a szülõk által szervezett jótékonysági báljaink. Ezek bevételébõl, pályázati eszközökbõl, a fenntartói támogatásokból folyamatosan bõvülnek taneszközeink, épül, szépül iskolánk épülete.
Küldjön fotót iskolájáról és írja le intézete történetét! 23
Taninform
ÚJ KATEDRA
Taninform Iskolaadminisztrációs Szoftver A Taninform Iskolaadminisztrációs Szoftver 2005-ben vált elérhetõvé a közoktatási intézmények és fenntartóik számára. A többéves fejlesztõi munkát követõen ekkor adódott lehetõség a szoftver szélesebb körû megismertetésére. A költségvetési törvényben meghatározott informatikai normatíva lehetõséget biztosított arra, hogy az intézmények és fenntartóik által végzett iskolai adminisztrációs munka a program használatával könnyebben tervezhetõvé és egyszerûen elvégezhetõvé váljon.
A Taninform iskolaadminisztrációs rendszer az iskola egészére vonatkozó adatok nyilvántartása mellett képes az intézmény dolgozóinak személyi-, munkaügyi- és béradatainak, valamint a tanulók személyi és oktatással kapcsolatos egyéb adatainak kezelésére is. Az oktatásszervezési funkciók között megtaláljuk a tanév, tantárgyfelosztás, órarend, osztály és csoportbeosztás, naplók kezelését, a tanuló részvételeinek, a foglalkoztatottak helyettesítésének, túlóráinak nyilvántartását is. A program adminisztrálja a tankönyvekkel, valamint az étkezéssel kapcsolatos adatokat is. A program használatával az intézmények könnyebben tudnak eleget tenni adminisztrációs feladataiknak, és adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. A program egyik kiemelendõ funkciója, hogy az általa eltárolt adatokból képes a minden év októberében kötelezõen benyújtandó közoktatási statisztika automatikus elkészítésére. A szoftver az adminisztratív feladatot nagymértékben lecsökkenti. Nagy elõnye az internet alapú technológia, amely során az adatok tárolása nem helyi számítógépen történik, így az esetleges adatvesztés a folyamatos adatmentésnek köszönhetõen minimálisra csökkenthetõ. Gépigénye alacsony, így régebbi gépeken is biztonságosan használható a
24
program, valamint alapszintû számítógépes ismeretekkel kiválóan mûködtethetõ, használatához mindössze egy Internet böngészõ szükséges (ajánlott a Mozilla Firefox mindenkori legfrissebb vagy az MS Internet Explorer 6.0 vagy újabb verziója). A rendszer további elõnye, hogy alkalmazkodik a változó jogszabályi háttérhez, amely szerint egy módosuló törvény esetén a változásnak megfelelõen történik meg a rendszer frissítése. Általában véve tehát egy teljes körû okmánykezelési rendszert valósít meg, így az iskolák hatékonyan és felhasználóbarát módon oldhatják meg a mindennapi, manuális adminisztrációból fakadó nehézségeiket. A szoftver óvodától iskoláig minden típusú közoktatási intézmény számára hozzáférhetõ. Megoldást kínál továbbá az eltérõ adottságú közoktatási intézmények számára, hiszen egy olyan kistelepülési iskolában is, ahol nincs megfelelõ informatikai háttér, kiválóan mûködtethetõ. Eszköztakarékos, mivel az internet alapú technológia miatt nem igényel külön telepítést, bármilyen internettel rendelkezõ számítógéppel egyformán jól használható. Az illetéktelen használatot egy biztonságos jogosultságkezelõ modul akadályozza meg, ennek feladata továbbá az is, hogy a különbözõ felhasználók más-más részeit tudják csak használni a programnak (lé-
tezik pl. igazgatói, iskolatitkári, tanári felhasználói jogosultság). A szoftver használata során a fenntartónak is van lehetõsége az intézmények adatainak naprakész nyilvántartására, az adminisztráció nyomon követésére és ellenõrzésére. A Taninform program révén, a fenntartói szintû ellenõrzés segítségével a közoktatási intézmények hatékonyan és felhasználóbarát módon oldhatják meg a mindennapi manuális adminisztrációból fakadó nehézségeiket, egy olyan forrás által, amelyet a központi költségvetés is támogat. Ezen funkciók együttesen segítették a Taninform programot abban, hogy piacvezetõ szoftverré váljon. A felhasználók minél szélesebb körû kiszolgálását segíti a Taninform programon belül küldött Hírlevél, amely heti rendszerességgel tájékoztatja a programot használó intézményeket, fenntartókat az aktuális frissítésekrõl, a bekerült új programrészekrõl, a fejlesztés állásáról. A fejlesztõi csapat minden, a szoftver mûködésével kapcsolatos fejlesztõi ötletet meghallgat, és hamarosan a programon belül is lehetõség lesz ezen javaslatok eljuttatására. A felhasználói igényekhez való alkalmazkodást az is nagyon jól reprezentálja, hogy a javaslatokból a program elindulása óta több mint 60 került be a rendszerbe. Májustól újabb szolgáltatásként vezetjük be minden Taninformot használó intézmény számára, az elektronikus Hírlevelet, amelyet e-mail formában juttatunk el a felhasználókhoz. Ebben tájékoztatást adunk a Commitment cégcsoport aktuális szolgáltatásairól, valamint elindítjuk benne a „Taninform tananyag” elne2006. május–június
Taninform
ÚJ KATEDRA
vezésû projektünket is. A tananyag egymásra épülõ, de külön-külön is jól használható, tematikusan felépített anyagai segíteni fogják a program különbözõ elemeinek egymásra épülésének megértését, valamint konkrét problémákkal is foglalkozni fognak (pl. importálás, osztályba sorolás, munkaköri adatok, bérek és besorolások, tantárgyfelosztás, stb.). Az Új Katedra újság ezen mellékletében a tananyag elsõ modulját is közöljük, ezzel is segítve a felhasználókat a program adatokkal való feltöltésében. A Commitment Kft. két olyan munkacsoportot is létrehozott, amely ugyancsak segíti a Taninform program felhasználói igényekhez való igazítását. A Fenntartói munkacsoport tagjai a Fenntartói modul fejlesztésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a különbözõ fenntartók (önkormányzati, egyházi, alapítványi) ténylegesen láthassák az intézményben folyó adminisztrációs munkát. Könnyen kezelhetõ hasznos szolgáltatásokat készítenek elõ, amelyeken keresztül a fenntartók gyorsan és egyszerûen intézhetik adminisztrációs ügyeiket, hiszen a rendszer segítségével hozzáférhetnek az intézmények õket érintõ adataihoz ( STAT adatok összesítése a kapcsolódó intézmények statisztikáiból, az adatok rendezése, szûrése; összevont statisztikák, lekérdezések készítése a fenntartott intézmények adataiból; mutatószám felmérés a költségvetési törvényhez stb.). Az Intézményi munkacsoport tagjai az Intézményi modul fejlesztésével az intézmények számára teszik sokoldalúbbá a programot. Segítségükkel olyan új modulok épülnek be a szoftverbe, amelyek egyrészt könnyebbé, felhasználó baráttá teszik a különbözõ funkciókat, másrészt pedig az új elemek segítségével még több funkciót lehet majd elérni. A felhasználói igények minél magasabb szintû kielégítése érdekében telefonos ügyfélszolgálat áll munka2006. május–június
idõben az ügyfelek rendelkezésére. A Taninform mûködtetése során felmerülõ esetleges kérdésekrõl, jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolható információkról, valamint a szerzõdésekkel és szolgáltatásokkal, kapcsolatos napi ügyintézésrõl érdeklõdhet. A telefonos ügyfélszolgálat munkatársai mindig naprakész tudással állnak a felhasználók rendelkezésére mind informatikai, mind pedig a közoktatás rendszerével kapcsolatos kérdésekben is. Az ügyfélszolgálat elérhetõségei: Telefon: 52/541-442 Mobiltelefon: 30/633-97-49 Fax: 52/418-784 Email:
[email protected]
Taninform tananyag A Taninform Iskolaadminisztrációs Szoftver használatához az intézmények számára megküldött útmutató és felhasználói kézikönyv mellett a Taninform tananyag rovatának létrehozatalával további segítséget szeretnénk nyújtani a programot használó kollégák számára. A Taninform tananyag célja a legfontosabb gyakorlati lépések összefoglalása. A tananyag 1. leckéje az import funkció használatát mutatja be. Az importálás során nagy mennyiségû adatot tudunk a szoftverbe bevinni. Adatok nélkül ugyanis nem az eredeti célkitûzésnek megfelelõen használható a Taninform, ezért a programhasználat elsõ lépésének mindenképpen az adatfeltöltésnek kell lennie. Ennek pedig egyik (talán leggyorsabb) módja az import funkció megismerése és használata. A tananyag 2. fejezetében, amely az Új Katedra következõ számában jelenik meg, végigkövetjük azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az intézmények az októberi statisztikát néhány gombnyomás segítségével el tudják készíteni. A késõbbiekben összetettebb, több hozzárendelést igénylõ feladatokkal
foglalkozunk majd, pl.: riportok készítése, osztályba- és tanulócsoportba sorolás, tantárgyfelosztás. Bízunk benne, hogy ezzel a segítséggel is tudjuk ösztönözni a felhasználókat a program használatára. 1. lecke – Importálás a Taninform programban –
A Taninform program lehetõvé teszi bizonyos adatok egyszerre, nagy tömegben történõ bevitelét. Ezek az adatok a következõk: pedagógus, tanuló, helység, ingatlan, eszköz, könyv. Az importáláshoz elengedhetetlen, hogy olyan táblázat alapján végezzük az adatbevitelt, amelynek formátuma (fejléce) megegyezik a www.taninform.hu oldal Szolgáltatások/Adatmigráció (Ide kattintva letöltheti felirat) részben található Excel táblákkal. Iskolák esetében a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR-ben) megtalálható a pedagógus és a tanulói adatbázis, ezeket az intézmények le tudják tölteni a Mester-jelszó segítségével. (Óvodák esetében a KIRben csak pedagógus adatok vannak, így csak ennek letöltésére van lehetõség.) A letöltés menete a következõ: – belépés a www.kir.hu honlapra – a honlap fõoldalának felsõ részében a Pedagógus fülre kell kattintani – megjelenõ ablak középsõ sávjának 3. bekezdése a Pedagógus nyilvántartás kezelõ rendszer, erre a szövegre rákattintva lehet belelépni arra az oldalra, ahol a 3. sor a Nyilvántartásban tárolt adatok letöltése .xls formátumba. Erre a szövegre rákattintva az oldalhoz tartozó jelszó beírása után el lehet kezdeni a letöltést. Minden esetben olyan helyre kell az adatokat letölteni, amit a következõkben meg tudnak találni (általában a C: meghajtó gyökérkönyvtárába célszerû a letöltést megtenni), hiszen az importálás során meg kell adni a letöltött fájl elérési útvonalát is. – Tanulói adatbázis letöltésénél ugyanezt az eljárást kell követni azzal
25
Taninform a különbséggel, hogy a Pedagógus nyilvántartás kezelõ rendszer-re történõ belépés után át kell lépni a pedagógus nyilvántartásból a tanulóiba a bal oldalon lévõ Átlépés a Tanuló nyilvántartás kezelõ rendszerbe sorra kattintva. Fontos megjegyezni, hogy ugyan látszólag a www.kir.hu oldalról letöltött pedagógus- és tanulói adatok .xls formátumúak, azonban az esetek többségében ez nem így van. Az Excel program megnyitása és az adott fájl betöltése után ez ellenõrizhetõ a Fájl menü Mentés másként... gombjára kattintva (alul a Fájl név alatt megjelenik a fájl típusa). Tapasztalat szerint a fenti oldalról letöltött adatfájlok nagyobb része nem .xls formátumú, ezért lehetõség van arra, hogy az adott fájl megnyitása után elvégezzük a következõ mûveletsort: Szerkesztés menü/Mindet kijelöli gomb ekkor a teljes munkalap befeketedik, jelezve, hogy minden adat kijelölésre került; Szerkesztés menü/Másolás gomb (vagy Ctrl-C gombkombináció) – ekkor a teljes munkalap másolását jelöljük ki; Fájl menü/Új dokumentum – egy teljesen üres excel táblázatot hozunk létre; az új, üres táblázatban Szerkesztés menü/Beillesztés gomb (vagy Ctrl-V gombkombináció) – az új táblázatba beillesztésre kerültek a régi táblázat adatai; ezután már csak el kell menteni a dokumentumot olyan néven és olyan helyre, ami megfelelõ és a késõbbiekben megtalálható. A többi excel táblát a www.taninform.hu oldal fent említett helyén található táblázatok kitöltésével tudják elõállítani. Fontos, hogy a táblázatokban piros fejléccel jelölt adatok kitöltése kötelezõ, ezek hiányában az importálás során hiba keletkezik (az adatok nem kerülnek be a programba). A nem piros fejléccel jelölt adatok kitöltése nem kötelezõ, ezek hiányában az importálás elvégezhetõ, és késõbb a programban bármikor pótolhatóak ezek az adatok. Nagyon fontos az is, hogy KIR-bõl letöltött
26
ÚJ KATEDRA
táblázatok esetén is össze kell hasonlítani a fejléceket a Taninform honlapján lévõ fejléces excel táblázatokkal. Ha a megadott oszlopfejlécek alapján dolgoznak, figyelni kell arra is, hogy olyan oszlopokat sem szabad kitörölni, amelyben nincs adat. Az importáló program ugyanis csak teljes egyezés esetén tudja az adatfelvitelt elvégezni. Több probléma adódott az Igaz és Hamis vezetéknevekbõl is. Az MS Excel program ugyanis azt a cellát, amelyben ilyen vezetéknév szerepel, automatikusan logikai kategóriaként kezeli, az importálás azonban ezzel nem végezhetõ el. Az ilyen cella átalakításához a cellán a jobb egérgomb benyomása után a Cellaformázást kell választani, majd az elsõ fülön (Szám) a Kategóriák közül a Szöveg formátumot kell megjelölni. Kritikus hiba lehet az (ami miatt újra kell kezdeni az adatfelvételt), ha például az excel táblázhat fejlécében szóköz és/vagy „per” jel (/) szerepel. Az adatok bevitele a programon belül a Fõmenü/Rendszeradminisztráció/Import funkció segítségével történik. Importálni csak teljes körû admin jogosultsággal lehet! Az importálás lépései: Elõször ki kell választani az importálandó fájl típusát (ajánlott az .xls), majd a tallózás segítségével meg kell keresni azt a helyet, ahová eredetileg el lett mentve az adatokat tartalmazó excel munkafüzetet (és meg kell nyitni). Az importálandó adatok típusánál meg kell adni, hogy milyen adatbázist szeretnénk a programba importálni (tanuló, foglalkoztatott, helység, ingatlan, stb). Fejlécnek minden esetben lennie kell, ezért ennél az opciónál a VAN lehetõséget kell választani, elválasztójelnek pedig a pontosvesszõt. Szerkezetként KIR-es adatbázis esetén Standard KIR-t, a www.taninform.hu oldalról letöltött pedagógus_bõvített és tanuló_bõvített fájlok kitöltése esetén Bõvített KIRt, minden más esetben pedig Egyedi szerkezetet kell választani.
Fontos tudnivaló, hogy helységadatokat kizárólag akkor lehet importálni, amikor az ingatlan adatai már bent vannak a programban, hiszen a helységadatok egyik oszlopában az ingatlan megnevezése szerepel, ahol az adott helység van. Amennyiben nincs az adott ingatlan betöltve a Taninform programba, nem lehetséges az adott helység felvitele sem. Az import funkció elsõ lépésénél lehetõség van azt is kiválasztani, hogy oldalanként hány sor jelenjen meg (10, 20, 30, 50, 70, 100), célszerû a 100-at választani, hiszen így nagy mennyiségû adat esetén is hamar át lehet tekinteni a létrejövõ adatbázist. Amennyiben valamit nem választottunk ki, a program hibaüzenetet fog küldeni, és addig nem lehet tovább haladni, amíg minden kijavításra nem került. Kétféle tipikus hiba fordulhat elõ: vagy nem excel fájl került kiválasztásra (ennek megoldása a fentiekben olvasható), vagy pedig a hibaüzenet arról szól, hogy a fejléc nem sztring típusú. Az utóbbi probléma megoldásához meg kell nyitni az Excel program segítségével az adott fájlt, ki kell jelölni az elsõ sort (a fejlécet), majd az egér jobb gombjával való klikkentés után az elõugró ablakból ki kell választani a Cellaformázás sort, és az elsõ fülön (Szám) a Kategóriák közül a Szöveg formátumot kell megjelölni. A fájl elmentése után az importálást újból el kell kezdeni, és végigkövetni a fenti lépéseket. Amennyiben minden kiválasztásra került, a Tovább gomb segítségével haladhatunk tovább az importálás 2. lépésére. 2. Ha az elsõ lépésben Standard vagy Bõvített KIR szerkezetet választottunk, akkor csak a Tovább gombra kell kattintani, és folytatni a 3. lépéssel az importálást. Egyedi szerkezet választása esetén az ablakban szereplõ leugró listákból ki kell választani a program által kért fejlécekhez tartozó táblázatbeli fejléceket. Fontos, hogy a hozzárendelt fejléceknél mindig be kell jelölni a kis jelölõ2006. május–június
Taninform
ÚJ KATEDRA
négyzetet, ami a fejlécek neve elõtt szerepel. A fejlécek kiválasztása esetén a Tovább gombbal tudunk a következõ lépésre menni. Hiba esetén a Tovább mellett szereplõ Újrakezd gombbal kezdhetjük a mûveletet elölrõl. 3. A megjelenõ ablakban a következõ üzenetnek kell lennie: Elsõ három rekordban nincs hiba, az adatszerkezet valószínûleg jó. Ha ez a szöveg szerepel, akkor a Tovább gombbal lehet folytatni a mûveletet, amennyiben azonban nem ez, olyan kritikus hiba lépett fel, ami miatt újra kell kezdeni az importálást. Ilyen kritikus hiba lehet az, ha például az excel cellák formátuma nem megfelelõ, vagy pedig a fejlécben szóköz és/vagy „per” jel (/) szerepel. 4. Az importálás ezen lépésénél egy olyan ablaknak kell megjelennie, amiben oldalanként – annyi számú sorban, ami az elsõ lépésnél bejelöltünk – listázásra kerül az adott adatfájl (amibõl az importálást végezzük) tartalma. A hibákat piros szín jelzi. Az üres cellák alatt piros betûvel szereplõ adatokat az üres mezõk mellett lévõ legördítõ listából ki kell választani. A program hibaként értelmezi a külföldi településneveket, ezeket a jobb oldalon található segédmezõ segítségével tudják importálni. A listázott oldalak legalján a Tovább gombbal csak abban az esetben tudnak a következõ oldalra lapozni, ha a gomb mellett található jelölõnégyzet be van pipálva. A 4. lépést mindaddig folytatni kell, amíg az összes importálni kívánt adat meg nem jelenik. Ekkor az utolsó oldalon található Tovább gomb segítségével az importálás 5., utolsó lépése következik. 5. Ebben a lépésben a program hibaüzenetet készít a felhasználó számára. A megjelenõ hibaüzenetek magyarázata a következõ! Hiba miatt be nem került adatok: Kötelezõ adatok hiányát jelzi. A www.taninform.hu oldalon található excel táblázatok fejléceiben piros színnel jelölve vannak azok az ada2006. május–június
tok, amelyeknek kitöltése kötelezõ. A hiányzó adatok beírása után az adatbázis importálása újból elvégezhetõ. Részlegesen bekerült adatok: Nem volt teljesen kitöltve az adott excel sor. A kötelezõ adatok bekerültek, de volt olyan adat, amit a program nem tudott értelmezni. Az importált adatbázisok többségében a következõ 2 típushiba fordult elõ: – a magyarországi település esetén nem a KSH településlistájában szereplõ nevek lettek megadva (késõbbiekben ez a programba is felvihetõ az Alapadatok fül Vagy listában nem szereplõ/külföldi születési helynél); – címek importálása esetén, amennyiben nem volt megadva minden adat, szintén csak részlegesen kerülnek be az adott rekordok a program megfelelõ részébe. Azonosság miatt be nem kerül adatok: Ezen részben szereplõ adatok már szerepelnek a Taninform programban, vagy pedig duplán szerepelnek az adott excel táblázatban. Az azonos sorok közül az egyik mindenképpen bekerül a szoftverbe. Reméljük sikerült a fentiekben ismertetett import funkcióval mindenkinek segítséget adnunk az adatok feltöltéséhez. Újj Zsolt a Taninform Ügyfélszolgálat vezetõje
27
Fogadóóra
ÚJ KATEDRA
Május Olyan messze már a tél, hogy nem is emlékszünk rá, elmúlt a hûvös március, túl vagyunk a szeszélyes áprilison, a tavaszi szüneten és fáradtságon, a húsvéti sonkán és locsolkodáson is. Májussal feltartóztathatatlanul beköszönt a napsütés és a tavasz, és talán már érezzük a nyár elõszelét is, hiszen már alig egy hónap és kezdõdik a szünidõ. Mindenkire ráfér a pihenés, ereje, rejtett tartalékai fogytán, de ígérjük, hogy a mûsor megszokott színvonalán ez mit sem változtat, sõt.
Zsongunk egy kicsit, ha már tavasz, és beszámolunk a márciusban és áprilisban megrendezett Õ és Én címen zajló országos egészségügyi és felvilágosító versenyrõl. A versenyt a középiskolák 9. és 10. évfolyamos tanulói számára írták ki azzal a célzattal, hogy feltérképezzék az említett korosztály tudását, ismereteit a másik nemrõl. A Fogadóóra azt járja körbe, hogy kiktõl, milyen módszerekkel és milyen keretek között jutnak információhoz a diákok. Legkésõbb áprilisban kivirágzik a cseresznyefa, de májusra be is érik gyümölcse. És nem csak a cseresznye, hanem az eper, fejes saláta, friss zöldborsó, sóska spenót is kidugja fejét a földbõl a csalogató napsugarak hatására. De tudjuk-e, hogy mibõl és hogyan lesz a cserebogár, azaz e zöldség, gyümölcs mind? Na ennek is utánajárunk, és bemutatjuk a Tellus – Programot, melynek célja, hogy a tanulókat tudatos fogyasztóvá nevelje. Ennek érdekében kívánja bevonni a gazdákat az oktatásba, a diákoknak pedig gyakorlatközpontú képzést, szélesebb körû betekintést kínál a növénytermesztésbe, állattenyésztésbe és minden egyéb mezõgazdasági, élelmiszeripari tevékenységbe is. Így év vége fele ellátogatunk egy pedagógus civil fórumra is, ahol pedagógusok, oktatási szakemberek vitatják meg a pedagógus továbbképzések anomáliáit, zsákutcáit, esteleges jó példáit és sikereit. Reméljük erre a bajra is van gyógyír és szeptembertõl
28
nem csak pihent, feltöltõdött, hanem sok új ismerettel bõvült pedagógus kezdi meg újult erõvel az ifjúság oktatását. És, hogy pozitív szájízzel búcsúzzunk, bemutatunk egy új, európai szakértõk bevonásával létrejött kez-
deményezést, amely a hagyományos középiskolai rendszerbõl kihullott fiatalokat segíti az új út és önmaguk keresésében. Ez kapcsolódik valamelyest a továbbképzésekhez is, hisz az ilyen diák, speciális bánásmódot, a velük foglalkozó pedagógus, mentor vagy segítõ pedig különleges és egészen más fajta felkészültséget igényel. Reméljük, ismét rászolgálunk bizalmukra, további szép tavaszt és kellemes perceket kíván a képernyõ elõtt a Fogadóóra szerkesztõsége!
2006. május–június
Pályázat
ÚJ KATEDRA
NE VEDD, VÉDD! A nemzetközi kereskedelem veszélyei Az állatok, növények és a belõlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt (közel 32 billió forintot), és évente több mint 350 millió egyedet érint.
Sok fajt azért gyûjtenek össze élõhelyeikrõl, hogy kedvtelésbõl tartsák õket. Ilyenek például a papagájok, szárazföldi teknõsök, gyíkok, kaméleonok, orchideák. Másokat – mint a krokodilok, az elefántok, szép szõrméjû macskafélék és trópusi fák– értékesnek tartott részeikért pusztítanak el, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe. A múlt században az afrikai elefántok állománya 10 millióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélére sodródott sok ezer állat- és növényfaj, mint a tigris, a hópárduc, a gorilla, a kerecsensólyom, egy sor tengeri teknõs, kaktusz, orchidea, és számos más faj. Ehhez a szomorú eredményhez, az élõhelyek folyamatos emberi pusztítása mellett, jelentõs mértékben hozzájárul az a kereskedelemi rendszer, amely mára már az egész Földet behálózza, és amely a második legfontosabb veszélyeztetõ tényezõ a fajok fennmaradása szempontjából. A veszélyeztetett fajokkal folytatott szabályozatlan nemzetközi kereskedelem növekvõ méretei, és ennek egyre szembetûnõbb káros hatásai egy nemzetközi megállapodás létrehozását tették szükségessé. Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl), melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenõrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretû megállapodásnak ma már 169 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. 2006. május–június
A kipusztulás szélén álló fajokkal folytatott nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt sorol fel az egyezmény I. függeléke (pl. elefántok, csimpánzok, gorillák, tigris, jácint arapapagáj és más papagájfajok, tengeri teknõsök, egyes kaktuszok, orchideák). A II. függelékben szereplõ fajokat szintén veszélyezteteti a nagymértékû kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ilyenek például egyes korallok, bizonyos papagájok és
hüllõk, melyek korlátozott mennyiségben, ún. CITES engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A fenti fajokkal folytatott kereskedelem jogi szabályozása mellett nagyon fon-
tos a társadalom, különösen a fejlett országok (mint a legnagyobb felvevõpiacok) lakóinak szemléletformálása. Hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt az egzotikus állatok és növények hobbiállatként, illetve dísznövényként való tartása. Az emberek nagy része nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévõ életét. A kereskedelembe kerülõ állatok és növények többsége a természetbõl származik, vadon fogják vagy gyûjtik be õket. A befogás, a szállítás és a karanténozás alatt bizonyos állatfajok egyedeinek 70-90%-a is elpusztulhat. Egyre több család tölti nyaralását távoli, egzotikus országokban, ahonnan olyan ajándéktárgyakkal térnek haza, melyeket veszélyeztetett fajokból készítettek. De vajon vásárláskor hányan gondolnak bele, hogy az emléktárgyként árusított elefántcsont, teknõspáncél, egzotikus bõr termékek, preparált rovarok, szõrmék, trópusi kagylók, szárított tengeri csillagok és halak, korallok és más dísztárgyak elkészítése az állatok, esetenként életközösségek elpusztításával jár? Mindemellett saját környékünket, az erdõket, mezõket járva is találkozhatunk több, hazánkban védett és a Washingtoni
Fotó: (c) WWF-Cannon/ Martin HARVEY
29
Pályázat
ÚJ KATEDRA
Egyezmény védelmét is élvezõ növénnyel, mint a hóvirág, az erdei ciklámen vagy a gumós kosborfajaink. Ilyenkor szem elõtt tartjuk-e, hogy ne tépjük le és vigyük haza otthonunkban hervadozni a természetben pompázó növényt, hanem a természetben, saját helyén hagyjuk élni, és így gyönyörködjünk benne? A hazai CITES Igazgatási Hatóság az engedélyezési feladatokon kívül fontosnak tartja, hogy részt vállaljon a tudatformálásban is, ezért évek óta tájékoztató kampánnyal fordul a lakossághoz. Mostantól szeretnénk az iskolákat is bevonni
ebbe a tevékenységbe, hogy már gyerekkorban kialakuljon a természeti értékeket óvó szemlélet. Ezért kérjük a pedagógusokat, hogy ismertessék meg a diákokkal a Washingtoni Egyezményt és annak célkitûzéseit, valamint az általa védett értékeket. Munkájukhoz összeállítottunk egy segédanyagot, melyet a www.cites.hu honlapon találnak meg. Továbbá az általános iskolák és a középiskolák számára mellékelünk egy plakátot, mellyel a diákok figyelmét kívánjuk felhívni a kereskedelem veszélyeire.
Szíves figyelmükbe ajánljuk az alábbi pályázati felhívást, és kérjük, hogy bíztassák és segítsék diákjaikat a pályázaton való részvételben. Tisztelettel: Dr. Rodics Katalin fõosztályvezetõ-helyettes Bõvebb információért forduljon bizalommal a CITES Igazgatási Hatósághoz (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya, 1121 Budapest, Költõ u. 21., telefon: (061) 395-6857, e-mail:
[email protected])
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, REX Kutyaotthon Alapítvány és a WWF Magyarország
„Ne vedd, védd!” címmel társasjáték- és számítógépes játékkészítõ pályázatot hirdet 5–12. évfolyamos diákok számára. Az állatok, növények és a belõlük készült ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött. Sok fajt azért gyûjtenek be élõhelyeikrõl, hogy kedvtelésbõl tartsák õket, míg másokat értékesnek vélt testrészeikért ölnek meg, hogy azok feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe. A Washingtoni Egyezményt (CITES) azzal a céllal hozták létre, hogy ellenõrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A pályázat keretében olyan társasjáték, illetve számítógépes játék
30
elkészítése a feladat, amely témájában kapcsolódik a veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelméhez, illetve a Washingtoni Egyezmény célkitûzéseihez.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Pont Szolgálat 1011 Budapest, Fõ utca 44-50. Postacím: 1394 Budapest, Pf. 351
A versenyt az alábbi korcsoportkategóriákban hirdetjük meg:
A pályamûvekhez kérjük csatolják a pályázó(k) nevét, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét!
I. korcsoport: II. korcsoport:
5–8. évfolyam 9–12. évfolyam
A díjazottak értékes jutalomban részesülnek. Az elkészült mûveket 2006. június 15-ig kell az alábbi címre eljuttatni:
A pályázattal kapcsolatban további információk találhatók a Washingtoni Egyezmény hazai honlapján (www.cites.hu); érdeklõdni a
[email protected] e-mail címen vagy a (06-1) 395-6857 telefonszámon lehet. 2006. május–június
ÚJ KATEDRA
Pályázat
ROP????????????
2006. május–június
31
Tábor
ÚJ KATEDRA
Izgalmas és olcsó környezetbe szeretne megszállni vagy táborozni diákjaival? Akkor ajánlom figyelmébe a Szombathely és Kõszeg között Gyöngyösfaluban félúton található TIPICAMP tábort, ahol akár 30 gyermek, egyszerre nyaralhat együtt 5 autentikus indián TIPI sátorban.
A 2 hektáron elterülõ ligetben sportpálya, tûzrakó- hely, sétaösvény, forrás táplálta tó található. Kõszeg-hegyalja egyik legvonzóbb szabadidõkertje osztálykirándulások, erdei táborok, csillagtúrák, kerékpártúrák lebonyolítására szervezésére.
20 km-es körzetben számos természeti és történelmi látnivaló található (Kõszegi- hegység túraútvonalai, Írottkõ, Hét- forrás, cáki mûemlék pincesor, bozsoki Sibrik- kastély, ausztriai Léka-vára.) A TIPICAMP lakói romantikus környezetben tanulhatnak meg íjazni, közös kalandtúra során, térkép alapján tájékozódni. Törzseket alapítunk, elkészítjük indián ruháinkat és kifestjük arcunkat,
lovas szekéren keressük fel a környék nevezetességeit, estére elássuk a csatabárdot, majd tábortûz mellett térünk nyugovóra. A rezervátum június 25-én nyitja kapuját, és 8 héten keresztül fogadja a gyermekeket! Hétfõtõl szombatig napi 3 fõétkezés mellett teljes biztonságban nyaralhatnak a gyermekek! A részletekrõl érdeklõdjön a www.tipicamp.hu címen, vagy a 20/421 1767 -es telefonszámon!
Nyári táborok: tanulás, vagy pihenés? A nyári vakáció hasznos és pihentetõ eltöltése sok gyerek számára pótolhatatlan az év közbeni jó teljesítményhez. Tanárok és szülõk gyakran azzal a nehéz problémával kerülnek szembe: a nyári szabadság idején kívül hol, hogyan, kivel töltse a nyári vakációját nebulójuk, gyermekük. A témával kapcsolatban Sárváry Istvánt, a Táboroztatók Országos Egyesületének elnökét kérdeztük:
– Nyilván egyik lehetõség a szülõk számára, hogy a nyugdíjas nagyszülõre bízzák gyermeküket, aki így családi körben marad. Másik lehetõség a gyerektábor. Így ugyan kiszakad a gyermek a családi körbõl, de jó választással nagyon hasznosan, ugyanakkor kellemesen telhetnek a vakáció napjai. Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy tábor kiválasztásánál alapvetõen? – Elsõsorban, hogy ki a tábor szervezõje: iskola, önkormányzat, sportkör, nyelviskola vagy oktatással foglalkozó alapítvány? Hány éve szerveznek táborokat? Hallott-e
32
már róluk? Ki ajánlotta: az iskolai tanára vagy ismerõs szülõk? Beszerezhetõ-e minden információ az adott táborról? A legfontosabb információk az idõpont, elhelyezés, ellátás, programok, költségek (beleértve az esetleges plusz költségeket is). Milyen forrásból lehet ezeket az információkat beszerezni? Személyesen, telefonon, levélben, plakátról, nyomtatott ismertetõkrõl, iskolából, Internetrõl, esetleg egy utazási irodából… Fontos tudni, hogy mivel foglalkoznak a táborban a gyerekek, mi a tábor profilja? Megõrzõ-üdülõtábor, sporttábor, nyelvtábor, zenei tábor, környezetvé-
delmi tábor… Ha bentlakásos a tábor akkor hogyan lesznek elhelyezve a gyerekek? Kõépületben, faházakban, sátrakban... Hány gyermek alszik együtt? Hány gyermekre jut egy zuhanyzó, egy mosdó, egy WC? Az étkezés hogyan biztosított? Hányszor étkeznek naponta? Meleg vagy hideg ételt esznek? Konyha készíti az ételt, vagy maguknak készítik, készíthetnek-e ételeket a gyerekek? Kik felügyelnek a gyerekekre? Hány pedagógus, szaktanár, egyetemista vigyáz a gyerekekre, felelõs a gyerekekért? Ezek mind-mind nagyon fontos kérdések, egyrészrõl azért, hogy a részvételi díj, vagy annak elõlege jó kézbe kerüljön, másrészrõl, hogy a gyerek megérkezve olyan körülményekkel és szolgáltatásokkal találkozzon, amit a szülõ szánt neki. – Szintén állandó dilemma, hogy hány éves kortól ajánlott egy tábor, mennyi idõ2006. május–június
Tábor
ÚJ KATEDRA
re, ismerõsökkel inkább, vagy teljesen új közösséggel? – A nyári táborokban való részvétel nyolc-tíz éves kortól már kimondottan ajánlott, hiszen gyermekünk olyan élményekkel, tapasztalatokkal lesz gazdagabb, melyekkel más módon nem találkozik. Megtapasztalja, hogy szüleitõl távol, egy új közösségben is megállja a helyét, új barátokat szerez, sok izgalmas, kalandos helyzetben próbálhatja ki magát. Természetesen
A táborszervezõk általában kérik a szülõket, hogy ne látogassák gyerekeiket, ami teljesen jogos, hiszen nem minden kisgyermekhez tud jönni látogató, így többen szomorkodnának. Gyakran elõfordul az is, hogy még egy addig magát remekül érzõ gyermek is sírva fakad szülei láttán, ami nem jelenti azt, hogy rosszul érzi magát a táborban, hanem csak annyit, hogy kötõdik a szüleihez, és természetes módon hiányoznak neki.
Vadászy Gábor (16) Miénk itt a tábor, Kõszeg, 2005 Véleményem szerint a táborozás önmagában jó dolog, legyen szó sporttáborokról, pár napos kiruccanásról a barátokkal, vagy éppen egy olyan helyrõl, ahová tanulni megyünk. Mindegyiknek megvan a maga hangulata, ám élvezetéhez feltétlenül szükséges a jó társaság. Az tehát, ha valakit akaratán kívül a szülei „bedugnak“ egy táborba, nem biztosan jelenti azt, hogy a tábor ideje alatt rosszul fogja érezni magát, hiszen könnyen lehet, hogy új ismerõsökre, igazi barátokra talál. Ugyanakkor, ha valaki élvezni akarja a tábort, meg kell gondolnia, hogy milyen helyre megy. Értem ezalatt azt, hogy nem érdemes nyelvi táborba menni, ha az illetõnek semmi kedve sincs tanulni vagy csak amiatt menne, mert a tábor egy számára tetszõ helyen fekszik, esetleg azért mert a legjobb barátja is megy. Én személy szerint szeretek táborokba menni, fejest ugrani az ismeretlenbe, de ez nem jelenti azt, hogy mindig minden tökéletesen sül el. Egy ilyen helyen esetenként több száz diák lehet összezárva, ami problémák, nézeteltérések ezreit hordozza magában, pláne, ha valaki kevésbé nyílt természetû, és nem ismerkedik könnyedén. Kétlem, hogy egy ilyen személyiség jól érezné magát egy táborban. Azonban egy táborozás alatt rengeteg új dolgot lehet tanulni, lehetõséget nyújt különféle emberek megismerésére, az esetleges nézeteltérések önálló megoldására, arra, hogy a diák kibontakoztathassa a személyiségét. Ez pedig nagyon fontos dolog. Információk:Táboroztatók Országos Egyesülete, www.toe.hu, 06 302002180, Sárváry István Információk táborokról: taborozas.lap.hu Referenciatábor: www.mienkittatabor.hu 061 2733370 vannak egyéni különbségek abban a tekintetben, hogy ki mikor érzi magát felkészültnek egy a szülõktõl való több napos (7-10 nap) távollétre. Ha gyermekünk nagyon nem akar menni, ne erõltessünk, inkább kérdezzük meg a barátait, hiszen együtt valószínûleg nagyobb kedvvel mennek. Az sem baj persze, ha a barátok közül senki nem megy, hiszen egy jó hangulatú táborban hamar köttetnek új barátságok. A táborozásra nem kell külön felkészíteni a gyerekeket, hiszen ott lesznek majd a táborban a nevelõk és a pedagógusok, akik mindent elmondanak, amit tudni érdemes, tehát fölösleges a gyerekeket elõre stressz helyzetbe hozni emiatt. 2006. május–június
– Mik a jogszabályi elõírások, paraméterek? – Minden táborozó gyerek számára szükséges egy házi orvosi igazolás, mely egyrészt engedélyezi a gyerek közösségben való részvételét, másrészt tartalmazza az esetleges speciális diétás és gyógyszer igényeket, valamint a táborozást nem kizáró betegségeket, állapotokat (pl. cukorbetegség, allergia). A táborban a gyerekek egészségügyi ellátásáéért felelõs személy személyesen veszi át az igazolásokat, ezáltal kapcsolatba kerül minden gyerekkel, informálódhat a szülõktõl. Külön figyelemmel kíséri a tábor ideje alatt, hogy a gyermekek elõírt gyógyszereiket az elõírt rendben szedjék, il-
letve szükséges diétájukat megkapják a rászorulók. Az idejüket fõként szabadban töltõ táborozóknál fokozott figyelmet érdemelnek a kullancs- és rovarcsípések, allergiás tünetek, melyek egy része tábori körülmények között orvosolható, kullancs eltávolító csipesz, fertõtlenítõk, jégakku, allergia elleni szerek alkalmazásával. Sportsérülésekre – rándulások, horzsolások, törés – mindig fel kell készülni kötszerekkel, sebfertõtlenítõkkel, rugalmas pólyákkal, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentõ kenõcsökkel, gyógyszerekkel, illetve idõben meg kell ismerni a helyi egészségügyi intézmények, szakszolgálatok, (háziorvosi rendelõ, ügyelet, kórházi szakellátás, fogorvosi rendelõ, ügyelet) pontos elérhetõségét, így, ha esetleg komolyabb sérülés történik, azonnal lehessen intézkedni. Vízparti, evezõs táboroknál legfontosabb a megelõzés, azaz a kellõ védelem a túlzott napozás ellen a programok helyes idõzítésével (a déli órákban a tûzõ nap kerülése) és a gyermekek megfelelõ felszerelésével (fényvédõ faktoros naptejek, napszemüveg, kalap, kendõ), ezekre már a tábor szervezése során fel lehet hívni a figyelmet. Fontos a gyerekek érthetõ és körültekintõ tájékoztatása a fürdõzés szabályairól, azok betartásáról pedig a megfelelõ felügyeletet biztosítva gondoskodni kell. A szülõket természetesen értesíteni kell a gyermeküket érõ minden egészségügyi eseményrõl. – A nyári tanulás a gyerekek számára sokszor újabb kötelezettséget jelent, hogyan lehet oldani egy szaktábor tartalmassá tételét, anélkül, hogy a gyerekek unnák a tanulást? – A gyerekek tulajdonképpen nagyon szívesen tanulnak, hiszen rengeteg minden érdekli õket, csak az a fontos, hogy érdekessé tudjuk tenni számukra a dolgokat. Így válik a tanulás unalmas dologból izgalmas élménnyé. Szintén érdekes, hogy akit egy adott közösségben már beskatulyáztak, hogy pl. angolból „kettes“, az egy új társaságban tiszta lappal indulhat, és bizony elõfordul, hogy „szárnyra kap“. Az sem ritka, hogy egy táborban ébred rá valaki, hogy nem tehetségtelen az adott tárgyból, csak tanárának módszereivel nem halad megfelelõen. (x)
33
Kalendárium
ÚJ KATEDRA
:::::::::::::::????????????????????
34
2006. május–június
ÚJ KATEDRA
2006. május–június
Kalendárium
35
Sulitéka – könyvtári barangoló
ÚJ KATEDRA
A Széllelbélelt mesék után itt a Semminden Különös mesevilág Béres Melinda köteteiben Hogy miért ír meséket egy fiatal közgazdász-hallgató? Mert a diákéveit átszövõ meseolvasás és mesemondás történeteket szül benne, s ezek, mint lappangó vulkán, idõrõl idõre kitörnek belõle. Huszonegy éves, amikor kisöccse rajzaival illusztrálva megjelenik elsõ kötete, a Széllelbélelt mesék, amelyet késõbb a Holdvilág Kamaraszínház színre visz. A Mackó kalandokban már rímekbe szedve osztja meg a kicsikkel a Macó család meséit, majd Semminden címmel újabb impozáns gyerekpróza kiadvánnyal jelentkezik. De Béres Melinda – immár végzett ifjú közgazdász – írói, alkotói sokszínûsége itt nem ér véget. Kisöccse, Béres Merse Bobojka, Zsiri és Fifi, a három mesehõs címû könyvecskéjét rajzaival illusztrálja, jelenleg pedig egy szobrászmûvészrõl készülõ portrékönyvön társszerzõként munkálkodik.
– Amikor a Széllelbélelt mesékbe beleolvastam, elõször az tûnt fel, hogy milyen kiforrott a stílusa. A sorok nem egy tollforgatásban gyakorlatlan ember képét rajzolták ki számomra, azokat nem egy kezdõ íróember termésének véltem, és korához képest – huszonegy éves volt, amikor a Széllelbélelt mesék címû könyve megjelent – ez igencsak meglepett. Jók voltak-e a sejtéseim? – Nagy gyakorlat nem volt az elsõ könyvem mögött. Mindig szerettem írogatni rövidebb történeteket, de csak saját kedvtelésbõl, magamnak, illetve az iskolai fogalmazások alkalmával. Késõbb megjelent egy-egy cikkem diákújságokban és más lapokban is, de hosszabb lélegzetû mûvet nem írtam. Viszont nagyon sokat olvastam, ami véleményem szerint ugyanolyan fontos ahhoz, hogy amikor valaki írni kezd, könnyebben bánjon a szavakkal és hamarabb rátaláljon a saját hangjára is. – Amit olvasott, az leginkább mese volt?
36
– Nemcsak mesét olvastam, viszont sokat meséltem, mert mindig volt kisgyerek a családban. A nagyobbik öcsém hat évvel fiatalabb nálam, õ éppen akkor volt kisgyerek, amikor én kisiskolásként olvasni kezdtem, így neki is én olvasgattam. Merse és közöttem pedig tizennégy év a korkülönbség, neki is sok mesét olvastam. Talán ezért kerültek és maradtak a mesék ilyen közel hozzám – meg persze azért, mert nekem is rengeteget meséltek annak idején. Néhány kedves mesekönyvemet mind a mai napig az éjjeliszekrényemen tartom és sokszor elõveszem, szívesen lapozgatom õket a saját örömömre is. – Meséi láttán a másik észrevételem az volt, hogy a történetei meglehetõsen eredetiek. Honnan meríti a témákat? – Fõleg olyan témákat próbáltam a gyerekek nyelvére lefordítani, amik engem is foglalkoztattak. Azon kívül Mersének sokat meséltem fejbõl, és ilyenkor számos ötletem támadt, részben neki is köszönhetõen. A
Széllelbélelt mesék például úgy születtek, hogy Merse arra kért, meséljek neki vitorlásokról meg vitorlásversenyrõl. – Meséi sajátosságát, eredetiségét más meseírók is visszaigazolták? – Csukás István a könyvbemutatón úgy fogalmazott, hogy határozott stílusom õt is meglepte. Mindig meghatódom, amikor úgy beszél rólam, mint kollégájáról, különösen, mert úgy érzem, én ezt a megtiszteltetést semmivel sem érdemeltem ki. Lázár Ervint tavaly ismertem meg a Semminden kapcsán, az õ segítségére és biztatására is számíthatok azóta. – Különös jelentõsége van ennek akkor, amikor az ember ezt a Példaképeknek tekintett Mesterektõl hallja vissza, ilyen fiatalon. – Õk valóban a nagy gyerekkori mesemondóim, és nagyon sokat köszönhetek az õ bíztatásuknak, segítségüknek Ugyanakkor úgy gondolom, nekik is jó, hogy van követõjük, van valaki, aki a nyomdokaikban halad és megpróbálja tovább vinni azt, amit õk csinálnak. És egyáltalán, hogy vannak fiatalok, akik ezt a mûfajt szívesen mûvelik. – Hogyan fogadták meséit az olvasók? – Éppen nemrég kaptam levelet egy tanító nénitõl, aki arról számolt 2006. május–június
ÚJ KATEDRA
be, hogy elsõ osztályos tanítványai nagyon szeretik a Széllelbélelt meséket, csak ezzel tudja õket lekötni. Sok hasonló visszajelzést kapok baráti körbõl is, ahol kisgyerek van. Jártam pár helyen író-olvasó találkozót tartani, ahol a gyerekek csillogó szeme mesélt nekem arról, mennyire örültek a könyveknek. Nagyon jól esik és kell is a bíztatás, hiszen nem egyszerû mesekönyvet kiadni s azt ismertté tenni, amikor a gyerekek figyelméért olyan sokféle könyv és film verseng! – Ha az ember bemegy egy könyvesboltba, elképesztõ mennyiségû gyerekkönyvet lát a polcokon. Színesek és gyönyörûek, csak úgy vonzzák a tekintetet, ugyanakkor ha belelapozunk, azt látjuk, hogy tele vannak betûhibákkal, felületesek, rossz ritmusok, rossz rímek tapasztalhatók a sok színes rajz között. – Sajnos a legtöbb dologgal az a helyzet, hogy sokkal felületesebbé válik. Felgyorsult az élet, és többnyire mindenre kevesebb figyelmet fordítunk. A könyvkiadásban is tetten érhetõ, hogy romlik a minõség, nemcsak az igényes, drága gyerekkönyveknél, hanem a felnõttnek szóló könyveknél is: hiányoznak betûk, szavak, lemarad fél mondat az oldal végén, rossz az elválasztás és így tovább. Ez abból adódik, hogy nincs idejük a kiadóknak, pénzt sem akarnak áldozni erre, pedig fontos lenne, hogy a könyveket rendesen megszerkesszék, tisztességesen lektorálják és tördelés után legkevesebb kétszer korrektúrázzák. Az a kiadó, amelyik több száz könyvet ad ki, nyilván erre nem fordít kellõ figyelmet. Pedig ha valakiknek fontos, hogy hibátlan könyveket kapjanak, azok pontosan a gyerekek, akik ezekbõl tanulnak olvasni. Nyilvánvaló, hogy a hibákat teljesen kiszûrni nem lehet, de arra törekedni kellene, hogy minél kevesebb maradjon. Másik szívfájdalmam, hogy a mesekönyvek nagy része fordítás. Nekünk is vannak jó mesekönyveink, jó meseíróink, miért nem népszerûsítjük 2006. május–június
Sulitéka – könyvtári barangoló inkább azokat? A magyar nyelv szépségét, gazdagságát mégiscsak az eredeti szöveg tudja visszaadni, mintsem a fordítás. – Arról nem is beszélve, hogy a fordított könyv tele van idegen tulajdonnevekkel, település– és személynevekkel. – Nehéz is lefordítani egy könyvet úgy, hogy a szójátékokat, a hangulatot ugyanúgy visszaadja. Ettõl függetlenül én is szoktam külföldi mesekönyveket olvasni, Harisnyás Pippit és társait vagy Michael Ende meséit nagyon kedvelem. Ezek nyilván igényesebb könyvek, de valóban nagyon sok könyv van, és nehéz a szülõnek kiszûrni, hogy mi az, ami valóban értékes, ami ad is valamit a gyerekeknek. – Honnan tudhat a szülõ vagy a pedagógus arról, hogy Béres Melindának megjelent három mesekönyve? Ott vannak ugyan a könyvesboltokban, de a vásárlónak honnan lehet indíttatása arra, hogy onnan leemelje? – A magam módján igyekszem hírül adni újságcikkekben, rádióinterjúban, ünnepek elõtt a könyvesboltok ajánlataiban. Könyvbemutatókat is szoktam tartani könyvtárakban, iskolákban. Hiszek abban, hogy a személyes alkalmak nagyon fontosak, a gyerekek is nagyon élvezik, és úgy tapaszHova tartanak Béres Melinda hõsei? Nevezetesen Kóci, Soma, Lábó és társaik. Remélem, az olvasók szívébe, hiszen egy fordulatos, röppenõ fantáziával megírt, nem kevés tanulságot hordozó történet szereplõi. Minden gyermek és felnõtt örömét lelheti bennük. Jó szórakozást az olvasóknak és további sok sikert a tehetséges, fiatal írónõnek! Lázár Ervin
taltam, hogy a felnõttek számára is érdekes. Az ünnepi könyvvásárokon azt éreztem, hogy ott is elvész az ember és a könyv a többi között. Tapasztalataim szerint minden szempontból az íróolvasó találkozók a legeredményeseb-
bek és ezekbõl merítheti az ember a legszebb emlékeket is. – Hogyan történt az egymásra találás a Holdvilág Kamaraszínházzal? – Miután megjelent a Széllelbélelt mesék, összefutottam Koltai Judittal, aki gyerekkoromban a gyerekszínjátszó kör foglalkozásait tartotta, és aki idõközben a Holdvilág Kamaraszínház vezetõje lett. Megemlítette, hogy hallott a könyvrõl és szívesen színre vinné. Keller Zsuzsa dramaturg vállalta el végül, hogy a könyvbõl színdarabot varázsol, Keleti András pedig zenét szerzett a darabhoz. A darabot végül 2004 decemberében mutatták be. Játsszák azóta is, nyári idõszakban vidékre is elviszik, bár Magyarországon a kisebb városoknak sajnos nemigen futja kultúrára. Az egyik balatoni városban például az utolsó pillanatban mondták le az elõadást, arra hivatkozva, hogy mégsem sikerült pénzt szerezni hozzá.
37
Sulitéka – könyvtári barangoló – Nem állt meg a prózánál: késõbb verses mesével is meglepte olvasóit. – A Mackó kalandok megírására a Fiesta kiadó kért fel. Ez egy századelejei régi táblás mesekönyv volt, valószínûleg eredetileg a tengeren túl rajzolhatták, és aztán magyar versikékkel is kiadták. A mesekönyv a kiadó tulajdonába került és szerették volna kiadni a kedves, régi képeket új szöveggel. Engem kértek meg, hogy rendezzem a meglévõ képeket
Béres Melinda új könyvében igazán nekiereszti a fantáziáját, száguldozik föld felett, föld alatt, Felülliából Alulliába, hogy alig bírjuk követni. De követjük boldogan és ámuldozva, mint egy gyerek, mint a gyerekek, akiknek végtelen képzeletével kél versenyre a szerzõ. Szinte nincs gát, nincs akadály, mindent el tud képzelni és mindent le tud írni. Érezhetõ örömmel lubickol a képtelenebbnél képtelenebb helyzetekben, mozgatja furábbnál furább figuráit, akik azonban mégis nagyon hasonlítanak valakire. Ránk hasonlítanak és mi is örömmel ismerünk magunkra az ide-oda görbített tükörben. Mikor elolvastuk a könyvet, úgy érezzük, mintha repültünk volna, vidámabbak és szabadabbak lettünk! Csukás István
összefüggõ történetté, és írjak hozzájuk egy verses mesét. Ilyesmit azelõtt nem csináltam, ezért ódzkodtam is kissé a feladattól, de olyan tündériek voltak a rajzok, hogy nem tudtam ellenállni. Javasoltam a kiadónak, hogy egy-két képhez írott verseim alapján nézzék meg, erre gondoltak-e. Tetszett nekik, így készült el végül az egész. Azért is izgalmas feladat volt, mert a képek nem függtek össze, különbözõ mackó családok a mese szereplõi. Gyanúm szerint három vagy négy mesekönyvbõl kerülhettek össze annak idején, ki tudja, hogyan... Aztán a töredékekbõl végül mégis összeállt egy új történet. Érdekes, hogy bár azelõtt nem igazán írtam verseket, a Mackókalandok óta egyre inkább…
38
– Mint a felnõttek, a gyerekek is hovatovább keveset olvasnak, a szülõk is egyre kevesebbet érnek rá a gyerekekkel foglalkozni, és ilyenkor jó megoldásnak tûnik számukra a televízió. A legtöbb gyerek a rajzfilmcsatornák elõtt tölti a szabadidejét esténként és hétvégente. Milyen hatással lehetnek a gyerekekre a mai rajzfilmek? – A mese közösségi élmény, amelyben nemcsak az a lényeg, hogy az ember mit mesél, hanem az is, hogy ilyenkor együtt van a gyerekkel. A rajzfilmnél ez nem tud megvalósulni, s én ebben látom a legnagyobb kárt. Amikor Mersének meséltem, mindig beszélgettünk, elmondta, hogy éppen minek örül vagy mi bántja, mi van az oviban. Régen, amikor még nem volt tévé, a nagymamák, nagypapák gyakran meséltek a gyerekeknek. A tévébõl az ember mindent készen kap, már nem is kell elképzelnie semmit, és elég hozzá egymaga is. Ha ketten ülnek elõtte, az is olyan, mintha egyedül néznék. Manapság sokkal több tévés mese van, mint amennyi közös mesélés. Az olvasás pedig egészen más világ, nem pótolható semmivel. A tévés mesék gyakran a szükséges pszichológiai háttért is nélkülözik. Fontos, hogy a mese a benne lévõ jógonosz harc után a gyerek lelkét megnyugtassa. Ehhez képest nagyon sok az erõszakos, zajos és fantáziátlan mese. – Az Ön könyveinek érdekessége, hogy Merse illusztrálta a rajzaival. Mi indította arra Önöket, hogy szerepet cseréljenek, és Béres Melinda illusztrálja Béres Merse mesekönyvét? Ki kapott ihletet a másiktól? – Merse is szeret történeteket kitalálni, különösen három kedvenc játékáról, Bobojkáról, Zsirirõl és Fifirõl. Amikor a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár gyermekkönyvtára hirdetett egy meseíró pályázatot, Merse el-
ÚJ KATEDRA
tûnt a kertben hosszú órákra, majd tollba mondta nekünk a saját meséjét. Készítettem hozzá rajzokat, beadtuk, de nem nyert, nem kapott semmilyen díjat rá. Nagyon el volt keseredve. Késõbb, amikor a Semminden könyvemet tervezgettük, gondoltuk, hogy a „nagy könyv” mellé egy kis ajándékkönyvecskének megcsináljuk az övét is, hiszen az anyag teljesen kész, nem kerül sok plusz munkába. Kár lett volna a fiókban hagyni. – Nemrégen egy interjúbeszélgetésben az édesapja azt mondta, õ elégedett lesz, ha lánya évente egy könyvet ír. Ez összhangban van az Ön elképzeléseivel? – Végzett közgazdász vagyok. Azon kívül, hogy szeretem az irodalmat és szeretek írni is, ez a pálya is érdekel, különösen a saját vállalkozásunkban nagyon szívesen dolgozom, most már teljes munkaidõben. Hosszú távon is
ebben szeretnék mûködni, mert fontosnak érzem, hogy ezt tovább vigyük. Pusztán az írásból megélni, elfogadható egzisztenciát teremteni nem könnyû. Könyvírással nehéz egyrõl a kettõre jutni. Közgazdászként most még pályakezdõ vagyok, ezért a munka meglehetõsen leterhel, de a késõbbiekben próbálom majd megtalálni a két hivatás között az 2006. május–június
Sulitéka – könyvtári barangoló
ÚJ KATEDRA
egyensúlyt. Az emberben belül van egy lappangó vulkán, ami elõbbutóbb úgyis kitör, nem lehet mit tenni ellene. Vágy és ötlet is van mindig, amit az ember szeretne megírni. Ez pedig, ha nem is évente, de biztosan meg fog valósulni. – E pillanatban hány mese lehet Önben kiíratlanul? – Most más van a fejemben. Búza Barna szobrászmûvészrõl készítünk elõ egy könyvet édesanyámmal közösen. Most kevesebbet mesélek, Merse is nagyobb, s már nem is lakom vele. De amikor együtt vagyunk, mindig
mesélünk. Egyszer biztos lesz saját gyerekem is, és akkor majd a meseírás iránti lelkesedés újra fel fog buzogni bennem. A mesék iránti szeretetem biztos, hogy örökké megmarad! Szívesen írok mesét, mert érdekesnek találom, hogy az ember a felnõtt gondolatait hogyan tudja megfogalmazni gyereknyelven. S azért is, mert a mesében nincsenek határok, tehát a cselekményt addig lehet szövögetni, ameddig azt a fantázia engedi – tehát korlátlanul! – Úgy látom, arra számíthatunk, hogy mindig elõáll valami újdonság-
gal. Írónõnek vagy meseírónõnek tekinti magát? Mikor érzi igaznak, mikor kedves Önnek, ha írónõnek vagy ha meseírónõnek mondják? – Az eddigi érdemeim alapján azt mondanám, inkább meseírónak gondolom magam, bár ez is kissé furcsán hangzik, hiszen a mindennapokban nemcsak ezzel foglalkozom. Egy meseíró közgazdász vagyok… De igyekszem majd a kört még tovább bõvíteni, és akkor talán az írói címet is kiérdemlem. Varga Gabriella
Újra olvashatók Pósa bácsi meséi Csak azok tudhatnak róla, akiknek a nagyszülei megõrizték a II. világháború elõtt kiadott könyveiket, hogy Pósa Lajos milyen nagyszerû gyerekverseket, meséket írt. Gábor Emese illusztrátor és gyakorló anyuka nagyon boldog, hogy kislányként találkozhatott a kiadványokkal, mert fantasztikusaknak tartja õket. Pósa bácsi óvodásoknak és kisdiákoknak szánt írásaiból csodálatos derû, optimizmus és gyermekszeretet árad.
Három éves fia pontosan érti, hogy a Benedek Elek gyûjtéseit rímbe szedõ nagy mesélõ milyen erkölcsi tanulságokra hívja fel a figyelmet. Nem erõltetetten, szájbarágósan, mesterkélten, csak pontosan annyira megterhelve a gyerekek felfogóképességét, amennyit az adott életkorukban befogadni képesek. Az egész kicsiknek mondókákat, járókákat, tipegõket és altatókat írt, az ovisoknak rövid verseket és meséket, az
iskolásoknak pedig rímekbe öntött, klasszikus népmeséket. Az igénytelen szövegekkel, rajzokkal, kapkodós, ronda színû illusztrációkkal napvilágot látott, gyerekeknek szóló kiadványok tengerében üde kivétel, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az idei könyvfesztivál egyik szenzációja volt a Táltoskönyvek Kiadó gondozásában, Gábor Emese szemet gyönyörködtetõ festményeivel megjelent Pósa bácsi meséi.
Legyél boldog tinédzser! Andrew Matthews könyveit több mint hatvan országban adták ki, és több mint húsz nyelvre fordították le. Az írni és rajzolni is kiválóan tudó motivációs tréner titka, hogy nem prédikálni akar, hanem az életbõl ellesett példákkal, és ami legalább ilyen fontos a kamaszok számra, sok humorral igyekszik szembesíteni visel-
kedésüket saját magukkal. A filozófus-festõmûvész így emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor az elsõ kéziratával beállított egy kiadóhoz: "Az utolsó dolog, amire a világnak szüksége van, az egy újabb motivációs kézikönyv! - mondták. Azt is mondták, hogy ilyen könyveket csak pszichiáter írhat, sõt az is lehet, tette hozzá
valaki, hogy nekem kellene pszichiáterhez mennem." Azóta jó néhány év eltelt, és Matthews könyveit több millióan ismerik a világon. A Legyél boldog tinédzser! persze nemcsak a tinikórban szenvedõknek tanulságos olvasmány, hanem a szülõknek, tanároknak is.
receptkönyv a svéd ex-tanár úr világszerte népszerû mesefiguráinak, a jóságos, de kicsit bogaras Pettsonnak, és a szeleburdi, de nagyon szeretni való macskának, Findusznak a kedvenc ételeit tartalmazza. A Mit fõz ki Pettson és Findusz? címû könyv receptjei szeren-
csére nemcsak a mesék világában, hanem egy igazi konyhában is elkészíthetõek. Itt a nyár, és a gyerekek, akárcsak Findusz, örökké éhesen ott ólálkodnak a konyhában. Meg lehet próbálni õket is bevonni a sütés-fõzés tudományába! Ha egy kandúrnak sikerült…
Findusz fõz A fõiskolai tanárból lett meseíró és könyvillusztrátor, Sven Nordqvist ezúttal receptkönyvvel lepte meg rajongóit. Aki csak átfutja a kínálatot - Findusz húsgombóca, Pettson fonott kalácsa, Findusz palacsintatortája, Pettson reggeli kásája stb. - máris tudja, hogy ez a 2006. május–június
39
Sulitéka – könyvtári barangoló
ÚJ KATEDRA
Marlon Brando – E dalra tanított anyám Minden mozgóképes korszaknak megvannak a maga legendás férfialakjai. A némafilm virágkorában Charlie Chaplin és Buster Keaton, a hangosfilm beköszöntével Humphrey Bogart és Clark Gable volt a színészideál. Majd az ötvenes években olyan aktorok nyertek teret, mint James Dean, vagy a közelmúltban elhunyt, meglehetõsen ellentmondásos élettel bíró Marlon Brando. Az Európa Kiadó nemrégiben megjelent kötete ezen kivételes ember életét követi nyomon, méghozzá Brando saját emlékeibõl táplálkozva. A színészóriás életét feldolgozó írás nem teljes egészében saját tollból fakadó mû, hiszen a végsõ forma Robert Lindsey újságíró munkája. A könyv értékét mindez nem csökkenti, hiszen a „második szerzõ” gondosan ügyelt arra, hogy az önéletrajz minden szava Brando gondolatait és világszemléletét tükrözze. Az, hogy két írótól olvasunk, valójában fel sem tûnik, hiszen végig elsõ szám, elsõ személyben tárulnak fel elõttünk az egykori „Keresztapa” életének meghatározó momentumai. Mint megannyi bibliográfia, az E dalra tanított anyám is a „fõszereplõ” gyermekkorában veszi fel a fonalat, s mint számtalan tehetséges ember életében, a korai évek itt is a késõbbi sikerek és eredmények mozgatórugójává válnak. Az ifjú Bud útja nem indul gördülékenyen: alkoholista anya, kicsapongó apa árnyékában telnek az évek, szinte kicsikarva a lázadást, mely végül a színészi hivatás – mint egyetlen érdeklõdésre számottevõ pont – felé tereli a fiatalembert. Amint elérjük a világot jelentõ deszkák idõszakát, már ismerõs a történet, ettõl a ponttól minden mozzanat része a legendának, amit mindenki tényként kezel, aki valaha tíz percnél többet foglalkozott Brando munkásságával. Ám egy életrajz éppen azért tart számot érdeklõdésre, mert a korábban már ismerni vélt pillanatokat egészen új színben tünteti fel. Egy
40
olyan nézõpontból láthatunk rá az eseményekre, amely ez idáig csak egyetlen ember számára volt elérhetõ: aki átélte azokat. Brando szavai nyomán új részletekkel bõvül a színház és a film világáról alkotott képünk, új, személyes oldalról ismerhetünk meg híres mûvészeket, (Stella Adler, Elia Kazan), és néhány pillanatra fellebben a fátyol a sztárokról (James Dean, Marilyn Monroe) is. Brando kötete személyes, de nem enged túl közel, olvasunk, ezzel megismerünk embereket, de a szerzõ nem teregeti ki sem a saját, sem más magánéletét. Pikáns részletek így is adódnak szép számmal, a színész nem igyekszik a valóságtól kedvezõbb színben feltüntetni önmagát, ám konkrétumokkal ritkán szolgál. Történetében nincs szükség trófeákra, élete így is több embernyi érdekességgel szolgál. Miközben haladunk elõre – hol kronológiailag, hol csapongva –
nem csak Brando útja tárul fel elõttünk: gondolatain, nézetein keresztül képet kaphatunk az amerikai társadalomról, Hollywood belsõ világáról, és még a Tahiti szigetvilág apró mozzanatairól is. Bár elsõre furcsának tûnhet, hogy nem kívülrõl, hanem belsõ kép alapján szembesülünk a történettel, a lapokat magunk mögött hagyva fel sem merül a gyanú, hogy nem hiteles sorokon haladunk végig. Brando világszemlélete ugyan egyéni, de nem találunk benne semmi mesterkéltet, legbelsõ gondolatait ugyanolyan természetesen osztja meg velünk, mint egy adott forgatás kalandjait. A felszínesség és a mélység furcsa kontrasztját fedezhetjük fel, ám ahogy haladunk elõre, kérdéseinkre lassanként megleljük a választ, s bár egyes gondolatok, magyarázatok visszatetszést kelthetnek, a brandói rendszerben tökéletes, egész képet alkotnak. Az E dalra tanított anyám egy különleges ember életének izgalmas lenyomata, tele ismeretlen történetekkel, sajátos világnézettel, a film világának egy olyan szeletével, ami segít egy kicsit tovább árnyalni az arról kialakított képet. Brando életrajza rabul ejtõ olvasmány, már-már kalandregény, olykor társadalomkritika, egy mindenki által ismert ember életének eddig ismeretlen lenyomata. Birkás Péter Eredeti cím: Songs my mother taught me Kiadó: Európa Könyvkiadó, 2006 Kötés: cérnafûzött, kötött, védõborítóval Oldalszám: 556
2006. május–június
Irodalom-birodalom
ÚJ KATEDRA
(KAPOSVÁRI) IKONOK A tanító néni „… én köd és emlék vagyok, te varázslat vagy, õ mítosz és mágia…” (Apokrif) Az Úr 2006. évében kétszáz esztendõs egykori iskolám, a Táncsics (Somssich) Gimnázium. Mélygyökerû idõ! Ezért is, az anyaöl melegéhez bújni is, utazom lélekben minden nap haza. Hiányzik a város, az épület, hiányoznak halottaim is: tudós tanáraim. Azok az emberek, akiktõl – példájuk köznapi nagyságában – megtanulhattam, hogy mi a homo sapiens, a homo faber, a homo esteticus, a homo moralis. Ugyanis élték ezeket a míves kategóriákat, testükbe öltözötten hordozták õket. Szép ünnepe ez a kaposvári iskolának. Segítette beteljesíteni Csokonai jóslatát az Új Helikonról! Most mégsem errõl, az ünneplõbe bújt esztendõrõl (és iskoláról) szeretnék írni, hanem életem elsõ „scolajáról” , a rokkanttelepirõl. (Megjegyzés: Akkor még Rokkant, illetve ONCSA-telepnek nevezték ezt a városrészt.) Az út ugyanis a Rokkantteleprõl vezetett a Bajcsy-Zsilinszky utcába… Az elemi népiskolának emelt épület a város nyugati végén, a temetõvel (Nyugati-temetõ) szemközt állt. (Bizonyára ma is.) Klebelsberg Kunó minisztersége alatt építhették, mert sok akkori testvérével találkoztam késõbb országszerte. Emlékezetem szerint négy vagy hat tantermes volt. Építészeti és pedagógiai célszerûség jellemezte. Derûs, világos téglaépület volt a Kanizsai út és a Tüskevári utca sarkán. Záró részének alagsorában a gondnoki lakás volt, ebben laktak Csákányiék, akik a takarítástól, a télen, osztálytársként körülállt kályhákig – mindenrõl gondoskodtak. Lakásuk felett volt a tanítói lakás, melyhez hosszú lépcsõsor szaladt, kifulladva egy szépecske teraszon. Arról nyílott az ajtó, Halászék ajtaja. Az udvart a vasút felé deszkakerítés zárta el, megszûrve a látványt, filmkockákra bontva a hasadéknyi idõt. A vasút a fonyódi vicinális, mely a millenniumi idõkbõl poroszkált át a huszadik századba. Vénséges vén kávédarálók, vulkáni füstök, hályogos szemû „fapa2006. május–június
dosok” jutnak eszembe, ha visszagondolok. Közel az iskolához, a „KaposvárTüskevár” elnevezésû vasúti megálló (késõbb Kaposvári Textilmûvek) mézeskalács házikója, valóságos arborétum, a lepusztult olajütõvel és téglaszárral szemben. Az emlékekben még kiágazó sínek, iparvágányok, polip-karjai mellett fut Kaposfüred felé a „fõvonal” ezüstszála, belevarrva a párás füredi tájba. Jámbor szegénység lakta a város eme részét: iparosok, alkalmazottak, kiskereskedõk, nyugdíjasok, napszámosok lakóhelye volt; meg a kiskerteké, melyekben megtermett a paradicsom, paprika, a télire való krumpli; öreg meggyfáké, melyekrõl lepotyogni is jó volt „a bûnbeesés után”. Az iskolával szemben a temetõ fõbejárata elõtt akkor még vámházikó állt, akkora, mint egy bonbonos-doboz, körben-karikában üvegablakokkal. A vásározók örök megállóhelye volt ez, ahol míg kifizették a „helypénzt”, a közeli Krisztus-kereszthez is fohászkodhattak, hogy sikeres legyen a vásár, élhetõbb a szegénység. A téren, melyet szétszakított a vasút, örök, szakállas sorompóival, kettéágazott az út: a temetõ egyik fele a Kanizsai út, a másik a Jutai út volt. Ezek az utak, melyek gyermekkoromban olyan szélesek voltak, s végtelen, erõs kezekként ringatták a holtakat, Isten megtért vándorait. 1948 szeptemberében találkoztam Halász tanító nénivel, pedig baj volt: nem akartam én iskolába menni, féltem mindentõl, mindenkitõl. Hol lesz az én édesanyám mágnes-tekintete, ölének meleg fészke, hol lesznek a Kapos-parti selyem rétek, hová lesz a Kecel- meg a Kapos-hegy két vitorlása, a két messzi kápolna, mely a kaposi dombok hullámzó tetején tündökölt, örökjáratban az éggel? Már az árvaház elõtt lecövekeltem: Anya, én nem megyek, vigyél haza! A ribillióra, amit gyöngyös könnypergetések között csaptam, még a kedves-nõvérek is odajöttek a kapuhoz. Zsolozsmás, szép szavuk segített megnyugodni, így aztán Anyuka odaállíthatott a tanító néni elé. Az iskolaudvaron már fecskeraj fogadott: ismerõs és ismeretlen fiúk és lányok madárcsapata, sok köny-
nyes-csöndes, sok zajos sorstársam. Néhány kedves telepi gyerek láttán elolvadt hideglelõs magányom. Jó lesz itt is együtt lenni Friss Magdival, meg Balogh Jóskával – gondoltam szipogva. Halász tanító néni a lépcsõsor alján állt. Mindenkihez volt egy jó szava, mosolya átjárta az udvart, bepólyált gyermeket, felnõttet egyaránt. Tanító néni „örökkorú” volt, mint egy szép szobor a múzeumban. Lehetett harminc, de negyven éves is. Hogy az utóbbihoz volt közelebb, azt ma már tudom. Kontya volt, hatalmas, szép – gyereknek lenyûgözõ. Azt hittem, hogy azt a hatalmas kontyot azok az ezüstszálak tartják a fején, melyek át- meg átjárták, mint míves intarziák. Pedig a tanító néni „csak” õszült. A szegénység idõben beleharapott, mint annyi mindenkibe a háború után. Hanem a szeme; az maga volt a csoda. Én addig csak erdõben láttam annyi ibolyát, mint amit az õ két szeme összegyûjtött. Két nagy ibolyacsokor volt, biz’ Isten, két ibolyacsokor! És mosolygott, igen, a szeme is mosolygott, szótlan szóval hívott magához. A szája meg szelíd szavak szótára volt. Akkor még – iskoláimnak elõtte – nem tudhattam József Attilát, aki úgy írt az asszonyokról, hogy õk a „szép jóság és a szelíd érzelem”. A tanító néni biztosan az volt. A keze is nagyon jellegzetes volt. Széles, erõs, a sok mosástól vörhenyes, férfiasan dolgos keze volt. Rég elfelejtette már a tanítóképzõt, a lágy tollakat és az édes táncokat. Mégis felejthetetlen a simogatása, amellyel egy-egy jó felelet után megajándékozott. Szokatlan volt az osztályterem is. Meszelt ablakaitól megijedtem. A világ elé zárt retesz volt az ablakok sora, melyek visszaterelték a terembe a figyelmet. A katedra mellett bicebóca tábla állt, három duzzadó lába az olajos padlón olyan volt, mintha kész volna kimenekülni elõlünk, neveletlen vadócok elõl. Az ajtó mellett termetes kalor-kályha volt, üveges ablakán kiszivárgott a lángjáték, az akáctuskók haláltánca. A katedra másik felén óriási számológép állt sértõdötten, mint a sarokba parancsolt gyerek. Fényes golyói úgy szaladtak a fém rudakon, mintha versenyeznének. A fõfalon, a tanítói asztal felett feszület lógott. Jézus Krisztus meggyötört szeretet-arca tekintett ránk egy esztendõn át. Rosszalkodásunk után szorongva néztünk fel rá, a
41
Kottavarázs minden titkok tudójára. Azt gondoltuk, akárha odaszólhatna a magasból, hogy legyünk jók. Szeretettel féltük õt. Szegény Jézuskánk esztendõ multával világgá ment, elmenekült Rákosi fényképe elõl egy emberségesebb világba. Itt a földön nagyon más idõk jöttek, „zord idõk” – de azokról nem a tanító néni tehetett… A „tudományokat” szigorú rend szerint oktatta a tanító néni. Alapra épített házat, pontosabban: ismereteinknek, készségeinknek olyan fundamentumát igyekezett megteremteni, melyre „élethossziglan” számíthattunk. Legfõképp erkölcsi arcunk szobrásza volt. Anélkül, hogy érthetetlenné vagy unalmassá vált volna, észre vétette velünk, hogy „az igaz a szép, s a szép az igaz”. (Pedig hol volt még akkor Babits! Tán a gimnázium második évfolyamán értük utol.) Ehhez jó eszköz volt a Beszélgetés, Olvasás, Írás és az Ének elnevezésû tantárgy. A Hit- és erkölcstant a közeli kápolna káplánja rajzolta fel a gyermeki mikrovilág égboltjára. Ha meghallottuk reverendájának messzi suhogását a folyosón, rohantunk a tanterembe, hozzáigazítva szánkat a „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszöntéshez. Óráin, melyek elsõsorban csöndes, szépszavas bibliamagyarázatok, intelmek, levelek és evangéliumok magyarázatai voltak, csírázott ki bennünk a homo moralis. Még nem tudtuk, de fájdalmas magán-stációink során elõbb eljuthattunk a krisztusi igazsághoz: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITAE! Az elsõ esztendõ hónapjai hamar kiszaladtak a naptárból. Elkopott sok kréta a betûformálás, betûkötés végtelen gyakorlásában, megtanultunk tucatnyi szép népdalt, betéve fújtuk az egyszeregy összes strófáját, de egy dolog nem kopott, nem használódott el: a tanító néni szeretet-mosolya. Igaz, hogy mindkettõt olyan mélyen belém karcolta, akár arcom barázdáit az idõ. Bizonyítványomban az „Általános tanulmányi eredmény: kitûnõ. A nevelõ testület határozata: felsõbb osztályba léphet. Kelt Kaposvár, 1949. június hó 17-én.” Aláíró: Halász Jánosné osztályfõ. Kedves Tanító Néni! Bárhol is van, tudnia kell, hogy életem elsõ tíz embere között tartom számon. A szeretetben. Az emlékezésben! Berecz György dr.
42
ÚJ KATEDRA
Ferenczi György Petõfi-verseket énekel Ferenczi György és zenekara, a Racka Jam legújabb lemezét hallgatva teljesen egyértelmû, hogy sokat idézett, de egyre kevésbé ismert költõnk, Petõfi Sándor most olyan fiatalokhoz is utat talál, akiknek eszük ágában sem volt a verseivel foglalkozni. Ferenczi Györggyel készült interjúnkból kiderül, hogy õt egyáltalán nem zavarja a forradalmár költõ és a forradalmár zenész, Jimi Hendrix alkotásait elválasztó százhúsz esztendõ. Úgy ötvözi a két mûfajt egymással, hogy a két lázadó hihetetlen mértékben erõsíti egymást, s ezzel még világosabbá válik egy mai kamasz számára a mondanivaló.
– Ha azt mondjuk, sikerszagú ez a furcsa Petõfi lemez, valószínûleg nem állunk messze az igazságtól. Petõfi verseit még nem hallhattuk ilyen stílusú zenével, s így nem is tudhattuk, hogy illik-e hozzá, vagy ellenáll a „kísértésnek”. Kiderült, hogy Petõfi Sándorral meg lehet szólítani azokat a fiatalokat is, akik eddig nem éltek-haltak sem a költészetért, sem a szent világszabadságért. – Isten ujját látom a dologban, hogy nekünk Petõfi lemezünk jelenhetett meg. Tiszta lelkiismerettel álltunk a munkának, mert eszünkbe sem jutott, hogy pénzt csináljunk Petõfibõl. Ripityára dolgoztuk magunkat! Szeretjük, és nem sajnáltunk beletenni mindent, technikát, idõt, energiát. Pedig ez a lemez mást kívánt, mint amit eddig hallhatott tõlünk a Racka Jam közönsége. A szöveg fokozottan hangsúlyos, de nem lehet hangos, tehát egy különleges énekfelszereléssel kellett megoldanunk, hogy technikailag a lehetõ legjobb minõségben szóljon. Az egész zenekar érezte, hogy ez egy nagy állomás a pályánkon. Tizenöt verset válogattam, természetesen a
hozzám legközelebb álló Petõfi költeményeket a lemezre, illetve a sorozatnak megfelelõen, a CD-vel együtt megjelenõ kis könyvbe. Vállalom értük a felelõsséget! – Két éve úgy döntött, hogy a fantasztikus sikereket elért Herfli Davidson zenekar más névvel folytatja tovább a közös muzsikálást. Miért? És miért lett belõle Racka Jam? – A tizenöt éve mûködõ banda egyik legnagyobb sikerû elõadása az
1999-ben a BM Duna Mûvészegyüttes táncosaival elõadott Magyar bolero volt a Nemzeti Színházban. Nem is tudom, azóta hányszor tûzte már mûsorára a Duna Televízió. A nótáinkban egyre komolyabb szerepet kezdett játszani a népzene, s bár a névváltoztatás kockázatos, mégis úgy döntöttünk, hogy ha a muzsikánkban 2006. május–június
Kottavarázs
ÚJ KATEDRA
ekkora teret kap, a nevünknek is ki kell fejeznie a népzenéhez való kötõdésünket. Három éve állandó fellépõ Ferenczi György A budapesti Vörösmarty Gimnázium tanulója tizenhét évesen szállt be muzsikálni a Kápa country zenekarba egy házibulin 1985ben. Az örömzenélés annyira jól sikerült, hogy a fiatal herflis már másnap hivatalos volt az együttes próbájára. Szülei nagy meglepetésére és ijedtségére azóta turnét turnéra halmoz, velük, valamint a tankönyvekkel csak alkalomszerûen volt módja találkozni. Négy évet Nyugat-Európában töltött a Rodeo zenekarral, nem is akármilyen sikerrel. A négy lemezt készítõ együttes Ausztriában az év zenekara lett, Ferenczi Györgyöt pedig az év szájharmonikásának választották 1989-ben. Újabb négy év következett itthon az S-Modelllel, majd megalakult a Ferenczi György és a
Herfli Davidson formáció. Az ígéretes csapat egy esztendõn keresztül csak próbált, majd egy élõ lemezfelvétellel hívta fel magára a figyelmet, amit a Presser Gábor-féle LocoMusic adott ki. A Herfli Davidson frontembere állandó vendég volt a Locomotív GT együttes koncertjein is. Hat évvel ezelõtt Ferencziék eMeRTon-díjat kaptak, zeneakadémiai hangversenyük 2000. rádiós koncertje lett. Ferenczi kísérletezõ kedvét mutatja, hogy az erfurti Szent Mihály templomban – ahol annak idején Luther Márton prédikált, és a Bach család muzsikált – felvett szólólemezén harmonikajátéka mellett a nemrég felújított, különleges, historikus hangolású, Compenius orgonát hallhatjuk thüringiai zenész barátja, Andy Geier megszólaltatásában. Egy év alatt két lemeze jelent meg Gryllus Dániel gondozásában, a legfrissebb Petõfi Sándor megzenésített verseivel. Tizenhárom éve nõs, egy öt és egy nyolc éves lány édesapja, aki jól táncol, rajzol, zongorázik és furulyázik. Ha így folytatja, hamarosan helyet követel magának a Racka Jam-ben.
2006. május–június
társunk a Fáradt Halak Táncegyüttes is. Akik ismernek bennünket, tudják, hogy mi a régi szerzeményeinket nem játsszuk a koncertjeinken, mert nem akarunk függni a saját slágereinktõl sem. Szeretnénk, ha a közönségünk sem lenne slágerfüggõ. Tegyék fel a régi felvételeinket otthon! Szabad ember vagyok, szabad muzsikus, szabad zeneszerzõ: nem akarom, hogy ki legyek szolgáltatva a tíz-tizenöt éves dalaimnak. Évrõl évre egyre jobb lemezeink születnek. Most érik be, ami úgy három-négy éve elindult a zenekarnál, minden szempontból fejlõdni tudunk. Minden lemezünkkel egy-egy új világ tárul ki elõttünk. Ez persze csak akkor történhet meg, ha mindenre nyitottak vagyunk. Nem kell eldönteni, hogy hová megyünk, és akkor utunk során mindig új csodákra találhatunk. Most például Jutasi Tamás kápráztatott el azzal, ahogy valóságos hangszerként kezeli a technikát. Az õ segítségével vérbeli 21. századi muzsika született. – Érdekes, hogy a Petõfi lemez kiadója a Hangzó Helikon gazdája, Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetõje. Valamikor elég nehéz lett volna elképzelni ezt az együttmûködést! – Amit most Dani kínált fel nekem, az eddigi pályafutásom legmegtisztelõbb feladata. A Hangzó Helikon sorozat kedvelõi igen tisztességes mennyiségben vásárolják a lemezeket. A kiadó célja az volt, hogy a trendi fiatalság is megismerkedjen Petõfi költészetével. A kemény munka során derült ki számomra is, hogy
Petõfi milyen impulzív költõ, stílusa, nyelvezete, mondanivalója, verseinek ritmusa száz százalékig alkalmas a mai zenére. Gõzmozdonyként zakatol minden sora! Ha szerelmet vall, akkor is penge éles minden egyes szava. Nagy fejtörést okozott számomra, hogy miként vigyem más irányba Petõfit, hogy méltó maradjak a költõhöz és a sorozathoz. Arra gondoltam, hogy miért ne hozhatnám össze a két, világviszonylatban is jelentõs forradalmárt, Petõfit és Jimi Hendrixet úgy, hogy közben szellemiségében mégis valami sajátosan magyar lemez szülessen. – Sikerült? – Meggyõzõdésem szerint Dani tíz évre sínre tette a zenekaromat. Olyan kiadó, aki tökéletesen érti, hogy mirõl beszélek. Éjjelekbe nyúló vitáink is vannak, de egyre sem emlékszem, amelyik ne vitte volna elõbbre a dolgokat. Nem gyõzünk eleget tenni a meghívásoknak Kézdivásárhelytõl Németországig. Különbözõ helyszíneken más-más szerzeményeinket játsszuk. Petõfi mûsorunkkal a határon túli, magyarok lakta települések legkisebb klubjába is szívesen elmegyünk, nem beszélve az iskolákról, amelyek nagy részében, úgy tapasztaljuk, nem árt egy kis hírverést csinálni a Nemzeti dal szerzõjének, mert az idõ vasfoga igencsak megrágta az egykori nimbuszát. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Nem fantasztikus, hogy a Racka Jam-mel népszerûsíti Petõfi Sándort, mert nem akarja, hogy elfelejtsék?! H. Gábor Miklós
Kis éji dzsessz Többek között az Apostol, a Skorpió, a P. Mobil, a Beatrice, a Bikini és a Kormorán együttesekbõl ismert dobos, Németh Gábor tart nagyszabású koncertet zenészbarátaival május 27-én este nyolctól a Petõfi Csarnokban. A Németh Gábor Projekt öt éves zenei munkásságának összegzését hallhatjuk majd Tony Lakatos, Horváth Charlie és a
Modern Art Orchestra fúvós szekciója közremûködésével. Németh muzsikája kellemesen ötvözi a dzsessz, a funky és a rock zenei világát. Charlie nem tagja a Projektnek, de szívesen énekel a hetvenes évek amerikai dzsessz világslágereibõl néhány dalt a tizennyolc fúvóssal már huszonhét tagúvá fejlesztett zenekarral.
43
Szertenézõ
ÚJ KATEDRA
Színház, ahol hangok vesznek körül Vörösmarty Marcell egyedülállót alkotott Kuriózumnak számít, senki nem hozott létre hasonlót azelõtt. Kuriózum, mert bár színház, mégsem látványelemekre, hanem hanghatásokra épülnek jelenetei. Az egykori zenész, rádiós és aktív szépíró fiatalember, Vörösmarty Marcell összefûzte mindazt az eszköztárat, amivel valaha is dolgozott – szó, muzsika, színpad és hangjáték –, mert úgy ítélte meg, hogy azok szerves összetartozásával is képes lesz valami egészen újat felmutatni. Sikerült. Az általa létrehozott, Magyarországon egyedülálló Hangszínház különlegessége többek között abban rejlik, hogy elõadásain a nézõ nem egy színpadot néz, hanem õ maga a színpad.
– Minekután a nevében benne van, hogy színház, feltehetõen vizuális mûvészet, ha pedig vizuális mûvészet, akkor milyen látványelemek különböztetik meg a hangszínházat a hangjátéktól? – Vizuális olyan szempontból, hogy mindaz, amit a nézõ illetve a hallgató hall, úgy jelenik meg õbenne, minthogyha valóságosan látná. Szemben a rádiójátékokkal, amelyek bizonyos történeteket dolgoznak fel, a hangszínház jelenetei eljátszatnak az emberben valamit, azáltal, hogy a hangok hatással vannak rá. Az élmény ugyanaz, mint például egy moziban, csak mi kivettük belõle a vetített képet, mindössze fényjátékot adunk a hanghoz. Itt az embernek a saját kreativitását, fantáziáját és az egész belsõ világát használnia kell. A mi, alternatívok közé sorolt színházunk azért nehezebb a színházi mûfajok között, mert itt a nézõ a cselekmény látványát nem kapja készen, ezért neki meg kell dolgoznia, de nagyon. Pontosan azokat a dolgokat akarjuk visszahozni, amelyek a valós hétköznapi életünkbõl kezdenek elvészni: mindazt, ami az egyén eredetiségén és önállóságán alapszik. Ma már a fõételeket is készen vásároljuk a boltban, elõre ízesítve, tehát még azt is meghatározzák nekünk, hogy milyen ízekkel fogyasszuk. Ezt szeretnénk legalább ebben a hangszínházi világban elsöpörni, hogy az ember
44
igenis, használja magát, mert képes rá. És mindenki képes rá, nem igaz, hogy valaki is nem képes erre.
– Azt mondja, a képkialakításért meg kell dolgozni, de nagyon. Tehát a feladat önmagában is nehéz, a nézõ dolga nem egyszerû, ráadásul ezt még a szöveg is megnehezíti. A szöveg tudniillik nem a mai kor megszokott nyelvezetén, hanem régies stílusban íródik. Miért? – Saját magamtól találtam erre a drámai nyelvezetre. A magyar nyelv hatalmas, tágas, árnyalt, sokoldalú nyelv, sokkal több van benne, mint amit valaha is elképzelhettem. Nem tudatosan választottam ezt a formát,
ösztönösen alakult így. Ebben a stílusban sokkal többet el tudok mondani félmondatban, mint a megszokott irodalmi nyelvezetben fél oldalon. Viszont ehhez az is szükséges, hogy ezt a hallgató és az olvasó is befogadja. A fogyasztói társadalom vaskerekei a magyar nyelv használatát is elnyomták, az emberek többsége már ezt is hanyagul kezeli. Pedig a magyar nyelv sok mindenre, lélekre, gondolatokra, érzésekre ható, és ezt a hangszínház szövegei mind magukban hordozzák. Vagyis nemcsak gondolkodtat, hanem érzéseket ad, emlékeket idéz fel, és igaz ugyan, hogy kicsit kuszának és kifosztottnak érzi magát az ember egy hangszínházi elõadás után, viszont másnap, amikor ez az egész letisztul benne, rájön, hogy mennyi mindent kapott, s hogy sokkal elõrébb juthatna lélekben, hogyha tágabb értelemben gondolkodna a világról, a környezetérõl vagy a családjáról. Itt van például Caesar, akit jól ismerünk a történelembõl, ismerjük a cselekedeteit, tudjuk, hogy hová jutott, mi történt vele és hogyan halt meg. Azonban vajmi ritkán vagy tán sosem töprengünk el azon, mi mehetett végbe benne, mi történhetett vele akkor, amikor csatára készült. A hangszínház mindig a lélekrõl szól, belülrõl jelenít meg valamit kifelé. Julius Caesarnak is olyan belsõ érzéseit élhetjük át vele együtt, amit történelemkönyvekbõl vagy máshonnan nem sajátíthatunk el. Noha valóságtartalmának a történelmi hely, az idõ és az esemény hitelt ad, a lélekrajz bizonyos mértékig mégiscsak fikció, hiszen magam alkotom meg, mégis anynyira hihetõ, hogy akkor és ott, amikor az ember olvassa vagy hallgatja az elõadáson, elhiszi, hogy ott ül mellette Julius Ca2006. május–június
Szertenézõ
ÚJ KATEDRA
esar, hallja õt és tud az õ érzéseivel azonosulni. Ezáltal a történelmi személyiség közelebb kerül hozzánk, kõszobor helyett élõ igazi emberré válik, akirõl lehet, hogy korábban felszínesebben gondolkodtunk az olvasmányaink alapján. – Gyakran vélik úgy az írók, hogy õk maguk valójában közvetítenek. Mit gondol errõl? – Abban látom ennek az esélyét, hogy javítás nélkül írok, valóban sohasem javítok vissza. Amikor pedig elolvasom, meghökkenek, hogy miket írtam. Furcsa, hogy ezt én írtam, én találtam ki. Újszerûen hat, és úgy tudok róla ítélkezni, mintha valaki más tette volna elém. Teljesen kívülrõl tudom szemlélni. Ezért gondolom, hogy ebben a közvetítésben lehet valami igazság. – A témaválasztásnál a történelem domináns vagy kizárólagos? A hangszínház csak történelmi témákat dolgoz fel, vagy jellemzõen merít onnan? – Jellemzõen merít onnan, hiszen vannak olyan jelenetek, amelyekben nem történelmi személyiséget látunk, illetve hallunk, hanem számunkra ismeretlen lényeket. Nem túlvilági lényeket vagy szellemeket, hanem lelkeket. Mintha két lélek üldögélne a nem létezõ világ peremén és kifejtené a nézeteit, ami általában ütközik. Ezzel gerjesztem a témát, amit szeretnék kifejteni. A történelmi személyiségeket azért kedvelem, mert úgy
Részletek a Caesar címû elõadásból: „Holnap lehántom a hajnal köpönyegét e karddal, felégetem a nappal együtt a világot, ha kell! Magam vágom le a hold hideg fényét, s zúzom porrá a csillagokat, s borítok örök sötétséget a világra, ha valaha le kellene sütnöm szemem a szégyentõl!” „A gyõzelem csak azon múlik, mivé lesz kezedben a fegyver! A fegyver hatalom, de mégsem elég, kell a kéz, kell az erõ, az elszántság, és hogy tudd, a tekintet erõsít, hogy lásd az utat. Tekintet! Ezt kell védened!”
2006. május–június
gondolom, hogy ezekhez az emberekhez mindenkinek köze van, már csak azért is, mert nagy dolgokat alkottak életükben. Sokan kérdezték, hogy a Leány a máglyán-t férfi létemre hogyan tudtam megírni. Egy boszorkánynak kikiáltott leány máglyán töltött, szenvedéssel teli utolsó perceit sikerült úgy visszaadnom, hogy mindenki elhiszi, hogy ez a lány ott van. Nostradamusról, Ehnatonról is csupa olyan visszajelzést kaptam, hogy igen, ezek az emberek megjelentek, élõvé váltak. És ezt a nyelvezet hozza létre, valamint az, hogy az õ belsõ világukat tükörként átviszem a hallgatóba, s ezáltal az õ bensõjébõl is kiemelek valamit. Lehet, hogy ez néha rossz, mert olyan dolgokat is fölhozok a mélybõl, amit szeretne elhallgatni önmaga elõtt is, viszont a pszichológia is azon alapszik, hogy kihozza az emberbõl azt, amivel meg kell küzdenie, és ettõl meggyógyul a beteg. Persze én nem gyógyítani szeretnék, egyszerûen csak adni valamit, ami közelebb hozza ezeket a gondolatokat. Azon kívül célunk még, hogy aki betér hozzánk, gyõzõdjék meg arról, hogy az irodalom sokkal mélyebbrõl hat és tágabb annál, mint amennyire sokan könyvnek és lapoknak látják. Hiszen mögötte emberek, gondolatok és érzések vannak, ami ugyanúgy kijön a regényekbõl és a novellákból, viszont én itt „csalok” egy kicsit, mégpedig a zenével, amelyrõl tudjuk, hogy az érzelmekre hat. És én pontosan tudom, hogy melyik szövegkörnyezet alá milyen zenét tegyek ahhoz, hogy az adott szöveg által hordozott érzést sokkal jobban kiemeljem. A zene ötven százalékkal is képes megemelni azt a hatásfokot, amire a szöveg egymagában képes lenne. És ebben éppen ez a varázslat. – Mit mondhat a hangszínház elõadása egy diáknak vagy pedagógusnak? – A hangszínházat valamikori rádiómûsoromban vezettem be a köztudatba, és azt a rádiót fõként fiatal,
tizennégy és negyven közötti korosztály hallgatta. Késõbb közülük kerültek ki a Hangszínház látogatói. Iskolákban is toboroztak emberek embereket, a diákok elhozták tanáraikat, és fordítva. Sokat gondolkodtam ezen, hiszen a hangszínházból gyakran adhattam ízelítõt például a Petõfi Rádióban, amelynek a hallgatósága az idõsebb korosztályhoz tartozik, és ott is ugyanazok a pozitív visszajelzések jöttek, mégis inkább a fiatalokat érem el, talán, mert ebben a közegben élek. Nagyszerû érzés, amikor tizen-, huszonévesek mély áhítattal ülnek a közönség soraiban. Valószínûleg a Kiscelli Múzeum templomterének az atmoszférája is így hat rájuk – ott többször tartottunk hangszínházi elõadást –, hiszen másutt nem ezt tapasztalom. Hagyományos színházakban általában zsivaj jellemzi az elõadás elõtti perceket. A hangszínházban viszont csöndben járkálnak, nézelõdnek és a széken ülve is csöndben vannak a vendégeink. Úgy érzem, ezek a fiatalok valamit megértettek a hangszínházból. És azt gondolom, hogy ha történelmi személyiségeket így meg tudok jeleníteni, azzal az oktatásnak is hasznára lehetek, hiszen sokkal közelebb tudom vinni hozzájuk azt a bizonyos személyiséget, minthogyha csak a száraz tényeken alapuló módon mesélnék róla. Attól függetlenül persze tetszhetnek nekem egy ember nagyszerû tettei, de nem olyan közeli, mint amikor hallom, amire õ gondolhatott, érzem, amit õ érezhetett, és rájövök, hogy õ is ember volt, neki is voltak gyengéi, jó vagy rossz pillanatai. Ilyenkor ezek a diákok utána olvasnak, elõvesznek olyan könyveket, amelyekben ezekrõl az emberekrõl még többet megtudhatnak. – Milyen helyszín és egyéb feltételek mellett mutathatók be a Hangszínház elõadásai? Ha most valaki megrendelné Öntõl valamelyik elõadást, tudná-e rövid úton teljesíteni? – Szabadtéri helyszínre nem javaslom, hiszen legfontosabb feltétele a
45
Szertenézõ csend. Azon belül bárhol bemutatható, csak ki kell alakítani egy olyan környezetet, amelyben az ember érzi, hogy valamiféle atmoszféra kering körülötte. A technikai felszerelést rendszerint mi biztosítjuk. Úgynevezett Quadro hangrendszert alkalmazunk, mert ettõl hömpölyögnek a hanghullámok a fejünk fölött, vándorolnak ide-oda, irányítottan ter-
ÚJ KATEDRA
mészetesen, nem véletlenszerûen. Néha a hátunk mögül beszél valaki, néha a fejünk fölül lefelé ránk, ezért is érezheti az ember, amikor egy hangszínházi elõadáson ül, hogy õ nem egy színpadot néz, hanem õ maga a színpad, benne van a cselekményben, hiszen körülveszik a hangok. Mintha a fülébe beszélne valaki, aki nem a szomszédja, aki szintén né-
zõ, hanem maga a szereplõ vagy bizonyos jelenetnek egy alkotóeleme. Mûködésünk nem állandó, s a társulat egyetlen tagja sem státuszban foglalkozik ezzel, de igény, megrendelés esetén természetesen igyekszünk mielõbb rendelkezésre állni. További információk a www.hangszinhaz.hu honlapon. Varga Gabriella
Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig A Magyar Nemzeti Galériában új idõszaki kiállítás látható Fauve-ok, Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig címmel, melyet július 30-ig tekinthet meg a nagyközönség. A tárlat célja, hogy eddig szokatlan módon vonjon párhuzamot a 20. század elsõ évtizedének francia és magyar festészete között. A fauvizmus az 1900-as évek elsõ jelentõs, Párizsból kiinduló modern mûvészeti irányzata. A magyar mûvészettörténetben eddig nem használt fogalomként egységes mûvészeti irányzatként tárgyalja a mai napig nem besorolt nyolcak és a nagybányai mûvésztelep neósainak mûvészetét. A kiállítás szervezõi azért javasolják a magyar fauvizmus megjelölést, mert sokan a fent említett mûvészcsoportok tagjai közül megfordultak Párizsban. Berény Róbert és Czóbel Béla a nyolcak mûvészeti csoport tagjai például hosszasan idõztek Párizsban, Perlott Csaba Vilmos és Bornemissza Gergely pedig Matisse közvetlen tanítványai lettek. Ezek a fiatal mûvészek télen a párizsi szalonokat és galériákat látogatták, hazatérve nyáron pedig új irányzatokat mutattak be és honosítottak meg Nagybányán. A fiatal mûvészek munkái hamarosan megjelentek a budapesti múzeumok falain is és hatást gyakoroltak az idõsebb generáció tagjai közül például Iványi Grünwald Bélára vagy Csók Istvánra is. Az új mûvészeti irányok képviselõi, mint ahogy Franciaországban sem formálódtak egységes csoporttá, sõt Fran-
46
ciahonban például sokan közülük tagadták egy ilyen irányzat létezését is. A július végéig látható kiállításon több, mint 250 képet csodálhatunk meg, s bizton állíthatom, egy röpke látogatás nem elég az anyag áttekintésére s feldolgozására. A tárlat további különlegessége, hogy párhuzamként olyan mûvészek képeit vonultatja fel, mint Henri Matisse, André Derain, Raul Dufy, Albert Marquet vagy Maurice de Flaminck. A Párizsban megszületett irányzat hangütését Magyarországon az összekötõ Czóbel Bélának köszönhetjük leginkább, s a kapcsolat egyéb vonatkozásai közül kiemelkedik a szellemi kapcsolat. Úgy is fogalmazhatnánk, Párizs és Nagybánya ekkor egységet alkotott mûvészeti szempontból, Budapest csak az átszállást jelentette. A francia fauvistákkal szemben a magyarok igen szegény mûvészek voltak. Ennek köszönhetjük a kiállítás eddig sehol nem publikált 4 darab kétoldalas képét. Ezek a képek mindemellett a mûvészek fejlõdésének fontos dokumentumai, az átfestések során tanulmányozhatjuk az új irányzatok megjelenését. A 4 ilyen kétoldalas kép közül kiemelném
Kernstock Károly, a nyolcak mûvészcsoportjának munkáját, aki a jól ismert Magányos lovas címû képét egy korábbi Virágot szagoló nõi akt címû kép hátoldalára festette. Ez utóbbi képen elnagyoltan szinte maszatolva fest, míg az ismert lovas kép dinamikus, erõteljes ecsetkezelésrõl tanúskodik. A kiállításon megjelennek a hazai kubizmus képviselõiként Márffy Ödön és Tihanyi Lajos képei is. Mindketten belsõ fejlõdésük nyomán jutottak el idáig. Berény Róbert Derraintõl tanult sokat, Ziffer Sándor pedig sajátos képfelbontó technikájának köszönhetõen tud megdöbbentõ pillanatokat okozni nekünk képeivel. Mindezek miatt elmondhatjuk, hogy 1906 és 1908 között egyenrangú mûvészeti központ alakult ki Nagybánya és Párizs viszonylatában. Sokan a fent említett mûvészek közül, például Ziffer Sándor is egészen a 60as évekig õrizte mûvészetében a fauvista, expresszionalista elemeket. A kiállítás hûen adja vissza a fent említett irányzatokat és támasztja alá egy új magyar mûvészettörténeti fogalom, a favuizmus bevezetésének indokoltságát. Endrõdy Orsolya 2006. május–június
ÚJ KATEDRA
Szertenézõ
Luxemburgi Zsigmond, a sárkányrend lovagja Június közepéig látható a Szépmûvé- jos király lányának jegyese lett. Erzsé- kiemelik az ékkövek szépségét és gazszeti Múzeum talán eddig legnagyobb bet királyné próbálta ugyan megakadá- dag térbeli hatást kölcsönöznek neki. szabású, történelmi alapokon nyugvó lyozni egybekelésüket, ám kétesztendei Érdemes a koronán az Anjou-család likiállítása Luxemburgi Zsigmond király- halogatás után mégis egybekeltek. A liommintáját megfigyelni, mely a kiállíról, mely nem csupán a király életét, korra jellemzõ lehet az a mozzanat, táson látható mûtárgyak, ékszerek és hanem egy egész történelmi kort fel- hogy a halasztást a posta késésével in- festmények nagy részén végigkövethed o ko l t á k , tõ. Az Anjou-kor más alkotásain is ölel, s mutat be eddig ugyanis ek- megjelenõ magas foglalat pedig az udnem látott kincseket a k o r i b a n vari mûvészet jellegzetességének temagyar közönségnek. csak napi kinthetõ. A kiállítás érdekesséMint köztudott, Kis Károly trón25 kilomége, hogy 20 ország, tert tudott ralépése még ideig-óráig akadályozhatköztük Nagy-Britanmegtenni a ta Zsigmond királlyá választását, ám nia, Ausztria, Horvátpostai futár. Forgách Balázs pohárnok mérgezési és ország, Vatikánváros A többi megsebesítési hadmûvelete után 1387. és természetesen Lu„ férjjelölt- március 31-én Luxemburgi Zsigmonxemburg több százKorona, Buda vagy Visegrád, 1350–70 tel”, így dot magyar, majd cseh királlyá válaszéves mûkincsei segítségével kaphatunk ízelítõt, s tehetünk Orleans-i Lajossal szemben is Zsig- tották. A nyakláncok, rátétfigurák, gyûrûk, képzeletbeli utazást a koraközépkor lo- mond nagy elõnye volt, hogy 11 éves vagokkal és sárkányokkal teli világába. korától a magyar udvarban nevelke- ruhagombok és övcsatok mindegyikén Ha szerencsénk van és a Múzeum+ dett. Ezért nemcsak kiválóan beszélt megjelenõ liliom a család szimbóluma, program tárlatvezetésén részt vehe- anyanyelvünkön, hanem ismerte a kor s mint ilyen címerükben is megjelenik. tünk, az idegenvezetõ kalandokkal teli Magyar Királyságának politikai és tár- Az elsõ teremben látható öv kis mérete anekdotáit hallgathatjuk és elmélyít- sadalmi viszonyait is. A kiállításon lát- miatt elgondolkodhatunk vajon ki hetjük ismereteink Zsigmond koráról. ható az a kordokumentumnak számító hordhatta? A teremben kiállított tárAz elõadó egy rendhagyó kultúrtörté- nõi korona is, mely eredetileg fogadal- gyakon mesebeli lényeket is láthatunk, valamint több net óra keretében nyújt bepillantást a mi ajándékként helyütt megjelekirály életének mindennapjaiba és küz- készült Máriánik a három szent delmes, hadjáratokkal teli életébe. El- nak, ám Erzsébet király alakja. meséli például, hogy õ volt az elsõ ma- fejét gyakrabban Továbbhaladgyar király, aki a törökkel megütközött, ékesítette. Azt, va a kiállításon, egy olyan korban, mikor Európa ural- hogy ténylegesen hegyikristály-kekodói még nem ismerték fel a probléma viselte a koronát, resztet látunk és jelentõségét. Arra is fény derül a kiállí- a rajta látható püspöki mithrát táson, hogy Zsigmond korántsem volt kopásnyomok biaranyhímzéssel; az a rossz király, akinek egészen a kö- zonyítják legjobvan itt domborÉrdekes zelmúltig a történelemkönyvek beállí- ban. mû és szarkofágtották. Sokáig csak annyit tudhattunk még megfigyelni, töredék is, valaróla, hogy nõcsábász, élvhajhász ural- hogy a halvámint kortörténekodó volt, ám errõl szó sincs. Nem ve- nyan a korona ti érdekességet tette meg az élvezeteket, de erõskezû, a belsejében levõ rejtõ a keresztvikora veszélyeit felismerõ és az ország karcolásnyomok telt ábrázoló kép egységéért, hírnevéért küzdõ uralkodó összeszerelési útés számtalan volt, aki stabil, kiegyensúlyozott kor- mutatóra utalportré. A feltétemányzásával Európa egyik vezetõ ha- nak. A zárai kolezhetõen Van talmává tette a Magyar és Cseh Király- ronaként jegyZsigmond király ábrázolása a KálváriaEycktõl származó zett arany ékszer ságot. oltáron, Kolozsvári Tamás, Buda, 1427 keresztvitelt ábLuxemburgi Zsigmond még csak mûvészettörténégy esztendõs volt, mikor branden- neti érdekessége, hogy a díszítéséhez rázoló kép másolatán például számtaburgi õrgróffá választották, 11 eszten- használt smaragdok és rubinok ún. ma- lan rejtett portrét láthatunk többek dõsen pedig Anjou Mária, (Nagy) La- gas foglalatba vannak rejtve, melyek közt Zsigmond királyról mint Pilátus, 2006. május–június
47
Szertenézõ
ÚJ KATEDRA
Ozorai Pipóról mint hadvezér és János remben az 1974-ben talált budavári bajor hercegrõl, ha a képet alaposan szoborlelet darabjaiban gyönyörködheszemügyre vesszük. Zsigmond attribú- tünk, s tanulmányozhatunk a csehtumai alapján azonosítható, azaz a két- lágystílus jegyeit magukon viselõ fafelé omló szakállról, az enyhén nyitott szobrokat is. A kiállítás egyik legszebb s legértékesebb fogakat is láttatni endarabja a kiállígedõ szájról. Õ a jeltás idejére a legzetes prémsapkát gyõri székesviselõ lovas a képen. egyházból BuA már említett nyidapestre szállított száj Zsigmond kitott Szent Lászemelkedõ kommuniló herma, mekációs képességeire lyen a portrék utal, a szakáll bölcsesvégigtekintése ségét fejezheti ki. És után bizton fehogy miért Pilátus? dezhetjük fel Azért, mert Husz JáZsigmond arcnost ígérete ellenére vonásait, nyijuttatta máglyára a tott szájáról és konstanzi zsinaton. A fogairól, valaszámos portré közül mint szakáll és kiemelkedik egy a Szent László király ereklyetartó hajviseletérõl Louvre-ból kölcsönmellszobra, Magyarország, 1406 után egyértelmûen zött Pisanellónak tulajdonított rajz, mely valószínûleg Zsig- rá következtethetünk. A herma a kor mond császárrá koronázása alkalmából (pajonzománccal kevert) sodronyzokészülhetett. Ozorai Pipó a kor jelleg- mánc technikájával készült alkotásai zetes alakja, ugyanis õ felügyelte az ak- közül is kiemelkedik. Mellén a királyt kor még fizetõeszköznek is számító sót. kék alapon apró virágmintákkal ékesíNagy befolyását mi sem támasztja alá tett égi palást borítja. Az égi és földi jobban, minthogy õt tekinthetjük Hu- hatalmat egyesítõ Szent Lászlót Zsigmond nagy elõdjének tekintette, nanyadi János felfedezõjének. Továbbhaladva a kiállításon speciá- gyon tisztelte. A lovagkirály ezen ábrális, elektronikusan vezérelt nagyítók zolásán Krisztusra utaló arcvonásokat segítségével tanulmányozhatjuk az elsõ is felfedezhetünk. A kiállítás kiemelkedõ, a kor valaaranyforintot és a kor többi fizetõeszközét, többek közt a quartingot, a mennyi zománctechnikáját magánviseguldent vagy a dénárt. Az ötödik te- lõ darabja még Suki Benedek kelyhe,
mely a 16. századig párját ritkító aprólékossággal ábrázol építészeti elemeket és apró alakokat. A Zsigmond király által 1408-ban alapított sárkányrendjének jelvénye számtalan formában megjelenik a kiállításon, így a berlini sárkány névre hallgató jelvényen is, mely a sárkányt nyaka köré tekert farokkal ábrázolja, hátán a Szent György által ejtett kereszt alakú kivérzett seb látható. A világon öszszesen 25 példányban létezõ a lovagkor jellegzetes darabjaiként ismert csontnyergei közül láthatunk még itt néhányat. Zsigmond évente indított sikeres hadjáratokat a sárkányrend tagjai segítségével a török ellen. A kiállításon látható számos, az internacionális gótika stílusjegyeit magán viselõ festménye közül kiemelkedik Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, melyet az Esztergomi Keresztény Múzeum adott kölcsönbe a kiállítás idejére. Az eredetileg a garamszentbenedeki templom számára készült alkotás ikonográfiai vonatkozásáról számtalan tanulmány jelent már meg hazánkban és Európa számos országában is. Aki mindezek után kedvet kapott még június közepéig tekintheti meg a Szépmûvészeti Múzeum centenáriumi kiállítás-sorozatának e darabját. Aki pedig szívesen töltene egy egész estét a Szépmûvészeti Múzeumban, az a Múzeum+ sorozat részleteirõl a www.szepmuveszeti.hu oldalon tájékozódhat. Endrõdy Orsolya
Godot-gyûjtemény Vácon Május 5-én a váci Görög Templom Kiállítótermében Godot-gyûjtemény kiállítás nyílt. Az elmúlt évtizedben a Godot Galéria sikeresen maga köré gyûjtötte a 80-as évek közepén indult figurális-emblematikus törekvések olyan képviselõit, mint Szurcsik József, Gaál József, Varga Amár, Wä/echter-testvérek stb., majd idõben és stílusban tovább lépve a Galéria gyûjtõhelye lett az újtárgyias,
48
újfigurális és virtuális realizmus fiatalabb képviselõinek is. A Wä/echtertestvérek mellett a fiatalabb generáció olyan tagjai, mint Nemes Nikolette, Fuchs Tamás, Tamási Claudia, Dániel András, Bács Emese és Sasha Tinei rendszeresen szerepelnek a galéria éves kiállítási programjában és gyûjteményében. A Görög Templomban megrendezett kiállításon két generáció, két fajta szemlélet mutatko-
zik meg. A Bárdosi József mûvészettörténész által rendezett és Sáfár Zoltán által megnyitott Godot Galéria kiállítás május 4. és június 4. között, keddtõl vasárnapig, 10-18 óráig tekinthetõ meg (cím: 2600 Vác, Március 15. tér 19. Tel.: 27/500 750, 27/305 988.). Minden kedves látogatót szeretettel vár a váci Tragor Ignác Múzeum. 2006. május–június
Fõhajtás
ÚJ KATEDRA
Elolvadt Jégkorszak 2. 2002-ben a Jégkorszak igazi felüdülést jelentett a mozikban, széles rétegeket (gyerekeket és felnõtteket egyaránt) megszólító humorával és az akkori idõkhöz képest kiemelkedõ digitális látványával sikeresen szórakoztatta a nagyérdemût. Népszerûségét nem a konkurencia hiányának köszönhette, hanem minõségének, amely még a sokadik megtekintés után sem kopott egy fikarcnyit sem. Ennek fényében meglehetõs örömmel vettük tudomásul a második rész érkezését, s töretlen bizalommal foglaltunk helyet a nézõtéren a magyar premiert követõen. Komoly elvárásokról nem beszélhetünk, talán csak azt említhetjük: szerettünk volna legalább olyan nagyokat nevetni, mint az elsõ epizód megtekintése közben. Sajnos azonban a csillogó jégtáblák fénye megkopott, sõt, a mozi alcímében jelzett állapothoz igazodva az egész alkotás olvadásnak/fogyásnak
a minden lében kanál, együgyû lajhárt, és még a jelképpé vált õspatkány is többet szerepel, mint ahogy azt elõre sejthettük volna. Maga a történet szintén rejtett magában potenciákat, hiszen hõseink alig szokták meg a jégkorszakot, máris itt a felmelegedés, újabb kalandok, mókás helyzetek lehetõségét biztosítva. Négy év alatt azonban valami nagyon elromlott, hiszen ezúttal nem sikerült élvezhetõ történetet kreálni a megszeretett karakterek köré. Az emberek teljes számûzésével úgy tûnik, a han-
indult. Ami igazán lehengerlõvé tette az elsõ részt, az a jelen alkotásban csak nyomokban fedezhetõ fel, így könnyedén elõfordulhat, hogy ásítással honoráljuk az egyes jeleneteket. Pedig úgy tûnt: minden rendben van. Visszakaptuk a jól ismert szereplõket, Manfrédet, a barátságos mamutot, Diegót, a kissé cinikus kardfogú tigrist, és Sidet,
gulat is kiveszett a jégtáblák közül, s morális kérdések helyett most kapunk egy adag kihalási pánikot egy meglehetõsen bugyuta romantikus szállal kiegészítve. Ez persze még nem lenne ok a mozi gyenge szórakoztatási szintjére, ám a rendelkezésre álló másfél óra alatt az embernek minduntalan olyan érzése támad:
2006. május–június
az alkotóknak nem volt egyetlen épkézláb ötlete sem. Kétség nem férhet hozzá, vannak vicces pillanatok a filmben, fel-felkacagunk néha, de sajnos sokkal több az olyan momentum, mikor csak nézünk a vászonra, és elmerengünk, vajon honnan sikerült leakasztani ilyen lapos poénokat. Mindezt nem javítja az elsõ részben fergetegesre sikerült szinkron sem, hiszen ha nincs humor, akkor Geszti Péter eltorzított orgánuma sem elég a nevetéshez. A történet lassú csordogálását figyelve az embernek lassan szembetûnik: a már említett motkány sem feltétlenül poénok okán került a filmbe, hiszen legfõbb szerepe, hogy a makkért folytatott küzdelmével szép lassan kitolja a játékidõt a kötelezõ kilencven percre. Mindezt tetézik a váratlan és a Disney legroszszabb pillanatait idézõ éneklõs részek, ahol az ember ízelítõt kap abból, mi következik, ha végképp elfogynak az ötletek. A Jégkorszak második része sajnos havonta látható tucat-termékké degradálódott, meg sem közelíti az eredeti lehengerlõ hangulatát és poénjait, a gyerekeknek ugyan még kellemes kikapcsolódást biztosít, de az idõsebb generáció számára csupán feszengéssel teli, érdektelenségbe fulladó alkotás. Birkás Péter
49
Szertenézõ
ÚJ KATEDRA
Nem lesz elõadás a Budai Parkszínpadon Június 10-e és augusztus 31-e között közel hetven elõadást tervez a Szabad Tér Színház Kht. az életveszélyessé nyilvánított Budai Parkszínpad kiesése miatt két játszóhelyen, a Városmajori- és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az idei év bemutatói és vendég elõadásai Gounod Faust címû operája és a Muzsika hangja, Mozart A varázsfuvola rendhagyó
produkciója, valamint Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma címû musicaljének újraértelmezett változata. Két alkalommal lesz látható a három éve bemutatott Valahol Európában címû elõadás a Városmajori Színpadon, s a Városmajor ad otthont az Én és a kisöcsémnek, A néma leventének, A padlásnak, A csárdáskirálynõnek és egy új
musicalnek, a Második szereposztásnak. A Pécsi Balett a Margitszigeten szerepel A Notre-Dame-i toronyõr címû estjével, a Szegedi Nemzeti Színház pedig a Hegedûs a háztetõn címû musicaljét hozza Budapestre. A gyerekeket vasárnapi matinék, a dzsessz kedvelõit pedig a dzsessz-szerdák várják nem akármilyen fellépõkkel. Részletes mûsor: www.szabadter.hu
Bródy filléres emlékei A Komédium Színház rocktörténeti kiállítás sorozatának legújabb tárlata a születésének hatvanadik évfordulóját ünneplõ Tinit, alias Bródy Jánost mutatja be fotókon,
plakátokon, személyes relikviákon keresztül Filléres emlékeim címmel. Az Illés és a Fonográf együttes oszlopos tagjának, valamint az István, a király címû rockopera társszerzõjének az Il-
lés cluBOSCHok Baráti Köre szervezte a színház galériájában látható kiállítást.
Tisztelet Bergmannak Dér András Imitáció címû darabját mutatta be a Komédium Színház. Mit tehet egy író-rendezõ, ha jártábankeltében egy nagyszerû színésznõvel találkozik otthon? Megkéri a fõszerepre. S ha már nem akármilyen tehetség a fiuk, Dér Zsolt is, megter-
vezteti vele a díszletet, és eljátszat, elmuzsikáltat vele egy különleges figurát. Az izgalmas darab másik fõszerepét Nagy-Kálózy Eszterre osztotta. Egy elõadás közben megnémult színésznõ és egy ápolónõ nagy játszmája Dér darabja, amelyben, mint valami
analízis során, a szereplõk legtitkosabb emlékei, gondolatai, érzései kerülnek könyörtelenül napvilágra. Tisztelet Bergmannak, írta a darab címe alá a szerzõ, és valóban, néha mintha a nagy rendezõ filmjeibõl látnánk részleteket a színpadon.
Végh Attila: Amnézia „Az ébren levõknek egy a világuk; minden álmodó saját világba lép”– mondja Hérakleitosz. De mi történik akkor, ha a társadalom, az emberiség közösen, egy emberként álomra szenderül? Vajon milyen álomképek kelnek életre, ha mindenki alszik? – teszi fel a kérdést Végh Attila, akinek AMNÉZIA címû drámáját két, május 23-án
és 24-én esedékes nyilvános fõpróba, majd két, május 25-én és 26-án tartandó elõbemutató után május 27-én este 7 órakor mutatják be a budapesti Térszínházban (1033 Budapest, Fõ tér 1.). Az elõadás elõtt Balogh László kísérletet tesz arra, hogy megossza velünk Bohumil Hrabal Túlságosan zajos magány-át (zene és fény a bará-
tok segítségével). További elõadások: május 29-én, 30-án és 31-én. Jegyrendelés a Térszínház központi, 3884310-as telefonszámon vagy Zanotta Veronika 30/327-8791-es mobilszámán. E-mail:
[email protected]. További információk: www.terszinhaz.hu
Wass Albert élete filmen Minden héten kedden 14 órától, csütörtökön pedig 16 órától ingyenes filmvetítést tart Wass Albert életérõl a Kráter Könyvesház és Wass Albert Terem. (Budapest, Rákóczi út 8/A, belsõ udvar, a Buda felé menõ 7-es busz Astoria megállójánál). A nagy
50
író emléktermében dokumentumokat, az életmûvéhez kapcsolódó illusztrációkat nézegethetünk, többek között Hincz Gyula, Mór József, Petry Béla és Kass János munkáit, korabeli magnófelvételekrõl Wass Albert hangját hallhatjuk. A könyvesház-
ban Wass Albert teljes életmûvén kívül Németh László, Márai Sándor, Fekete István, Nyirõ József és Gyurkovics Tibor kötetei is megvásárolhatók. 2006. május–június
Fõhajtás
ÚJ KATEDRA
Rudolf Péter: Stréber voltam! A magyar filmgyártás jelenleg legtöbbet foglalkoztatott színésze, Rudolf Péter büszke arra, hogy szülei pedagógusok, méghozzá abból a megszállott fajtából, akik nullától huszonnégy óráig nem tudnak és nem is akarnak eltávolodni a hivatásuktól. A focistának készülõ fiúnak annak idején sok gondot okozott, hogy meg tudjon felelni szülei elvárásainak, különösen a vidéki kisvárosból a fõváros egyik legjobb gimnáziumába csöppenve. Labdarúgó ugyan nem lett belõle, ezen kívül azonban minden sikerült neki, amibe belefogott.
– Kétfajta pedagógus csemete van, aki szereti, hogy a szülei tanárok, és aki nem igazán díjazza. Melyik csoportba tartozott? – Büszke vagyok a szüleimre! Õk mindig azt tették, amit szerettek, a nap huszonnégy órájában megszállott pedagógusok voltak. Ha a cselekedeteik ellentmondásba keveredtek volna azzal, amit mondtak, amilyen erkölcsi elveket vallottak, és amit elvártak tõlem is, nyilván kifogásoltam volna egyetmást, de nem voltak ilyen jellegû tapasztalataim. Anyám történelem-magyar, apám orosz-magyar szakos tanár volt. Csodáltam, hogy a diákjaik mindig csillogó szemmel mentek be az óráikra. Szüleim tisztában voltak a tantárgyaikat érintõ legfrissebb információkkal, máig érdekli õket minden apró változás, azonnal tudnak minden új fejleményrõl, kutatási eredményrõl, érdekességekrõl. Idõnként belátogattam az óráikra is, és nagyon élveztem. Anyám szigorúan a maga feje után ment, módszertani könyve is megjelent, apám pedig még hetven évesen is úgy tanít, hogy megdobogtatja a legszebb lányok szívét. Csak egy példa a tanár-diák kapcsolataikra: egy 1958-ban végzett tanítványuk a korai cseresznye érésekor mindig beállít hozzájuk egy kis gyümölcs csomaggal. 2006. május–június
– Milyen volt a közszeretetnek örvendõ pedagógus házaspár kisfia az iskolában? – Stréber! Utáltak is sokan az osztálytársaim közül, mert mindig szerepelni akartam, mindenben a legjobb akartam lenni, tornából, irodalomból, amibõl csak lehetett. Õrült módon gyûjtöttem a piros pontokat, majd’ kiestem a padból, úgy jelentkeztem értük. Kicsit már jobban éltünk, amikor 1965-66ban elkezdtem az általános iskolát, Õrszentmiklósról (ma Õrbottyán) meg Vácdukáról, ahol a szüleim korábban tanítottak, és elég szerény körülmények között éltek, végre Vácra költöztünk. Apám a mûvelõdési ház igazgatója lett. A népszerû intézmény szakköreibe jártam, még az aktfestészettel is megpróbálkoztam, csak hogy a gyönyörû modellek közelében lehessek, de onnan rövid úton eltanácsoltak. Maradt a film-, a fotó– és a rajzszakkör. A Báthori utcai suliba jártam. Nagyszerû tanáraim voltak, az osztályfõnökömet, Molnár tanárnõt és Kende tanárnõt emelném ki, akiket a legjobban szerettünk és tiszteltünk. És ki ne felejtsem Buchnicz
Zoltán tornatanár urat, aki azonnal locsolni kezdte az udvart, amint nulla fok alá süllyedt a hõmérséklet, hogy korcsolyázni tudjunk. – Hátborzongató élmény lehetett, amikor a tanárok kedvencének azt kellett megtapasztalnia a gimnáziumban, hogy rajta kívül még vagy húszan akarnak mindenbõl a legjobbak lenni az osztályból… – A Móricz ott a Körszálló fölött abban az idõben biztos, hogy benne volt Budapest elsõ öt gimnáziuma között. Itt már valóban nemcsak én voltam aktív, hanem az osztály nagy része. Ez elég meglepõ volt számomra, de a legsúlyosabb gondot az okozta, hogy nekem heti négy edzés mellett kellett volna a legjobbak között lennem. A Vasasban fociztam, amit imádtam, és a tanulás lassan a második helyre csúszott, az osztályelsõbõl négyes tanuló lett. Nem szerettem a Móriczba járni. Egyrészt nagyon messze volt Óbudától, ahol laktunk, másrészt pedig nem akartam túl rossz jegyeket hazavinni, így sem a foci, sem a suli nem ment igazán. Ebben a gimiben olyan tanárok voltak, akik már az egyetemek összegzõ látásmódjára igyekeztek felkészíteni bennünket. Molnár Anna tanárnõ például Hieronymus Bosch festészetét, Arany Hídavatását és Madách Tragédiájának londoni színét hasonlíttatta öszsze, elemeztette velünk. Sajnos az egyik kedvenc tantárgyamat, a történelmet nem olyan tanárnõ tanította, akit szerettem volna. Valószínûleg õ sem olyan tanítványról álmodott, mint amilyen én voltam. Óva intett attól, hogy a jogra vagy a Színmûvészeti Fõiskolára menjek, erre mit ad Isten, mindkettõre felvettek. – Legendás tanárok tanították akkortájt az ifjú titánokat a Színház– és Filmmûvészeti Fõiskolán! – Hegedûs Géza bácsi drámatörténeti óráinak, verselemzéseinek minden percére emlékszem. Nádasdy tanár úr sajnos már csak néhány furcsa
51
Fõhajtás órára jött be hozzánk, de ilyenkor magával a csodával találkozhattunk. Az óra neve (Zene és vers) elég titokzatos volt számunkra, de ahogyan együtt beszélt Puccinirõl és Adyról, úgy éreztük, hogy az egész világ megnyílik elõttünk. Montágh Imre pszichológus és beszédtanár ma is hiányzik nekem. Varázslatos személyisége, humora, arisztokratikus bölcsessége, pipaillata… Sokáig nem hittem el, hogy meghalt, hogy nem hívhatom többé sehová, pedig még mindig az õ véleményére lennék kíváncsi igazán. Egyetlen mondatából kiderül, hogy miért gondolom így. „Nagyszerû – mondta, amikor meghallgatott egy verset tõlem –, hogy száz fokon tudsz égni, de ez a vers csak nyolcvanhetes!” Híres páros volt a fõiskolán Horvai István és Kapás Dezsõ, a Vígszínház rendezõi. Remek óráink voltak Valló Péterrel is, lázas, izgalmas gondolatok tömkelegével. Osztályfõnökömnek, Marton Lászlónak hálás vagyok a sok szeretetért, amit kaptam tõle, nem beszélve a jó ízlésérõl, és arról a lehetõségrõl, amit õ teremtett meg nekem, hogy rendezhetek. – Lehet-e a kollégáktól ellesni, eltanulni valamit, amit beépíthet a színész a saját munkájába? – Garas Dezsõtõl igyekeztem elsajátítani azt, ahogyan próbál, amilyen technikával és szívvel dolgozik, pontról pontra felépítve a szerepét. Tordy Gézát vagy Gáspár Sándort említhetném még, akiknek az egyénisége, munkamódszere, hozzáállása nagyon szimpatikus nekem. Bámulatos Eszenyi Enikõ céltudatossága. Mióta õt figyelem, talán kevésbé vagyok szétszórt és elkalandozó, mint korábban. Feleségemtõl, Nagy-Kálózy Esztertõl pedig az alázatot tanultam meg, ahogyan készül a szerepére, ahogy, bármennyiszer is játszotta az adott figurát, csak az aznapi elõadásra koncentrál. Eszter komoly támaszom. Engem folyamatosan kételyek, görcsök, hiúságok, pitiánerségek gyötörnek. Vergõdõ alkat vagyok. Állandóan biztatásra van szükségem.
52
ÚJ KATEDRA
– Nem dicsérték még eleget? – A színházra fokozottan érvényes, hogy nem lehet tessék-lássék módon csinálni, mert a közönség katarzist vár minden elõadástól. Azt akarja, hogy elõadás közben felálljon a szõr a hátán, és jobb ember legyen, amikor befejezõdik. Katarzist persze okozhat a röhögés is, de csak akkor, ha az igazság olyan jól megfogalmazott pil-
lanataival találkozunk, mint Latabár Kálmánnál vagy Chaplinnél. – Mit tenne másképp, hogy ellenállóbb, harcosabb, életrevalóbb fiatalok kerüljenek ki az iskolákból? – Leginkább a versenyszellemet hiányolom! Az úttörõmozgalom helyébe igazán nem tudott lépni semmi, és az a pezsgés, ami valamikor a gyerekek többségét jellemezte, hogy valamiben megmutassák magukat, eltûnt az oktatási intézményekbõl. Magukba forduló, közömbös diákokkal lehet találkozni mostanában, mintha egyikük sem akarna elérni semmit az életében. A legfontosabb feladat vonzó-
vá tenni a pedagógus pályát, hogy újra az értelmiség legjava találja meg az élete célját benne! Meg kell oldani, hogy egy férfiember el tudja tartani a családját a tanári fizetésébõl. Rengeteg vita van a tanítás módszerérõl, pedig nem ez a lényeg, hanem a pedagógusok szakmai ismerete és hivatástudata. Téved, aki azt gondolja, hogy bárhol a világon létezik valami egyedül üdvözítõ módszer, és ezzel egy csapásra minden megoldódik. Magyarországon ráadásul egészen sajátos a helyzet, mert két, szöges ellentétben álló felfogást, szellemiséget kellene ötvözni ügyesen a gyakorlatban, a liberális és a poroszos módszert. Az elõbbi ugye átlagon felüli teljesítményt követel a pedagógusoktól, az utóbbi esetében pedig a közepes felkészültségû tanárok is megfelelnek. Sajnos addig, amíg az oktatási intézményekben a közepes felkészültségû tanárok vannak többen, csak az elõbb említett két módszer ötvözése lehetséges. Közelebb vihet a megoldáshoz, ha a diákok minél több dologban és minél szélesebb körben mérhetik össze tudásukat, ügyességüket, tehetségüket, kitartásukat, és a versenyszellem ismét feléled az iskolákban. Nem baj, ha többféle iskola létezik, legalább mindenki talál a maga számára megfelelõt. A lányom nem kap jegyet az iskolában, de nem is hiányzik neki, a fiamat viszont motiválják az osztályzatai, így õ ezzel elégedett. H. Gábor Miklós Fotó: Kleb Attila 2006. május–június
Fõhajtás
ÚJ KATEDRA
A felnõtt „Balambér” Részletek Novák Valentin írásaiból és nyilatkozataiból A múlt fénytörésében megszépülnek iskolás mindennapjaink, még az utált matekdolgozatok is. Emlékszem, számtan ürügyén színes rudakat rakosgattunk szinte minden második órán, s úgy vágtuk a kettes számrendszert Zsuzsa néni jóvoltából, mikor a számítástechnika messze fejletlenebb volt, mint ma, akár a kisangyal. Irodalomból, úgy mellesleg, megtanulhattam a ionicus a minoret és bátyját, az a maiore-t, s ki gondolta volna akkor, hogy ennek valaha hasznát veszem! Mindenesetre többet beszélgettem életemben verslábakról, mint a gyökalattiról, pedig az utóbbit sulykolták rendíthetetlenül. A magyaros Magdi néni, bár tudta, hogy tudok fogalmazni, okkal-joggal adott négyeseket az irományaimra. Felsõben talán egyszer, ha felolvashattam a dolgozatomat, mint kiemelt munkát. Ma meg, tessék, író lennék, vagy mifene! Azt persze nem lehetett rám sütni, hogy nem érdekeltek a természettudományok. Mindaddig kedveltem õket, amíg nem szivárogtak bele a képletek. Mai napig irtózom például a szerelem „vegyi” leírásától… Imádtam a biológiát, a földrajzot. Talán a tanárok miatt is. Mert az a fontos, hogy fel tudjunk nézni a pedagógusra! Ha fásult, unott, azt megérzi a diák, és kihasználja. Lajos bácsi, a geográfia szakavatott tudora szépen, érthetõen adott elõ nagy kék köpenyegében (alatta vasalt, fehér ingben), s szépen érthetõen írta rá a fúrót a röpdolgozatomra. Hüppögtem, mert rossz jegyhez nem szoktam, de igaza volt, ahogy Joli néninek is, aki oroszból rótt karót egy szódolgozatomra, vagy Zsuzsa néninek, aki a mértékegység átváltás területén kidomborodó hiányosságaimat honorálta ekképp. Mindhárom tárgyból ontottam a jobb jegyeket ön-mohácsom után, a magam módján még számtanból is. 2006. május–június
Novák Valentin 1969-ben született. A „Fazekasban” érettségizett, az ELTE tanárképzõjén szerzett magyar szakos diplomát. Dolgozott pincérként, szórólapozóként, újságíróként (Pest Megyei Hírlap, Börtön Újság, külsõsként: Szabad Föld, Magyar Nemzet), nevelõtanárként a Mozgássérültek Állami Intézetében, tanárként, rendszergazdaként. 1993 óta jelennek meg írásai. Publikációi száma meghaladja a százat. Kötetei: No! Jé! Avagy egy mai, magyar merény (kisregény, Új Bekezdés, 1994); Roskadás (versek, Seneca, 1997); Zsír Balázs (pikareszk, Gángoly Attilával, mint szerzõtárssal, Hungarovox, 2001); Japánkert (versek, Parnasszus könyvek, 2002 – www.terebess.hu, megvásárolható az Alexandra könyvesházban). A közeljövõben várható könyve a Magyar rulett (novellák, Széphalom, 2006). Tavaly megalapította a tisztán irodalmi értékek alapján mûködõ Kelemen Kört, melynek tagjai: Boldogh Dezsõ, alias Fülöp Gábor, költõ; Gángoly Attila, író; Payer Imre, költõ, esszéista; Szappanos Gábor, író, mûfordító; Tolvaj Zoltán, költõ, mûfordító. Jelenleg egy mozgássérültekrõl szóló regényen dolgozik a folyamatos versírás mellett. Legutóbbi komoly munkája: felkérésre újraírta a Ludas Matyit – Csípes M@tyi címen.
Lajos bácsit, igaz szigorú volt (nekem mindig az efféle tanárszemélyiségek jöttek be, mert jobban ösztökéltek, mint a laisser fairek), mégis sokan szerették, mert kedves is tudott lenni. Beugrik olykor-olykor aranyos ledorongolása, amibõl 1-tõl 5-ig mozgó skálán juttatott mindazoknak (nekem is), akik sületlenséget válaszoltak kérdéseire (bumburnyák, bumbuc, bikfic, bambula, balambér). Meg arra, hogy õ volt az elsõ, aki valamelyest meghatározta késõbbi tudatomat azzal a kijelentésével, hogy a tévét folyamatosan dilidoboznak nevezte.
Aztán feldereng Lukin tanár úr képe is, ebbõl az olvasók egy része kitalálhatja; a Fazekasba jártam, aki belénk szuggerálta, tudunk énekelni. Jól sikerült ez a vesébe látása, mert késõbb valóban frontemberkedtem egy zenekarban. A tornaórák rémképe a fejen állás és a kötélre, rúdra mászás ma már mosolyt csal arcomra. Pufók gyerekként nem igazán voltam barátságban a tornaterem inkvizíciós szereivel és Mariann nénivel. De csodák csodája, a kudarcok nem törtek meg, sõt, erõt adtak, s felsõben már megküzdöttem a gravitációval. Mára meg micsoda sportember lettem! Heti három foci. Ha egy is kimarad, pocsékul érzem magam! Kerékpározás naponta… Balaton-átúszás… Technikából, hogy gyûlöltem a Merklin örökkön széthulló csavarjait, meg ügyetlenkedõ kezemet, manapság meg élvezettel, néhány heveny káromkodás kíséretében szerelem össze a félkész bútorokat. Most, hogy huszonöt-harminc év távlatából tekintek vissza, látom, nem volt hiába az elsõ nyolc év (a gimnáziumról majd máskor, azt a négy esztendõt még nem igazán dolgoztam föl)… Az emberré levés alapjai mégiscsak ott körvonalazódnak. Nálam kicsit másképp, mert engem jó japán elgondolás szerint a kudarcok röpítettek a jelenembe… És elnézést azoktól a tanáraimtól, akik most kimaradtak a hely szûkössége okán. * A Tisza mellett születtem, mikor szilaj szokásához híven zúgva-bõgve törte át a gátat. Egy holtág kanyarulatban láttam meg a napvilágot. A pöttöm zsákfalut, Tiszazsupot úgy vágták el a külvilágtól, mint engem anyámtól, mikor a doktor átmetszette a köldökzsinóromat, a biopertlit, amirõl akkor, sõt, még sokkal késõbb
53
Játsszunk! – Ügyeskedjünk! sem sejthettem, hogy a selyemzsinórom is egyben, amit a Jóisten küldött útravalóul. De hát ne vágjunk a dolgok elébe, ellenben hagyjuk ki az elsõ húsz esztendõt az életembõl, mert az idõ alatt nem történt velem semmi említésre méltó. Hacsak az nem, hogy megtanultam kapálni, kaszálni, lány után loholni, kocsmában duhajkodni, rám ragadt vagy száz magyar nóta, meg mûdal, akár az utcára kicsapott gyerekre a kosz. Továbbá kitanultam a pénz nélkül létezés legkülönfélébb módozatait, mi több, néhány évig még iskolában is megfordultam, ami elég volt az alaptudományok elsajátításhoz – ábéab, egyszeregy [az három, ha nem csalódom], meg a földrajz kitanuláshoz. A fõdnek rajzára is csak azért volt szükségem, mint utóbb megvilágosodtam efelõl, hogy tudjam, merre van Budapest. Szóval úgy elcsurrant ez az elsõ húsz esztendõ, hogy mire utána kaptam, már elsodorta a zöldár. (Mavagy János viszontagságos pestisége c. félkész regény)
Korál: koncert és új lemez
ÚJ KATEDRA
Kilencedik nagylemezének megjelenésére, és egy fergeteges Kisstadion-koncertre készül a három évtizede megalakult Korál, Balázs Fecó együttese. A június 2-án tervezett eseményen Fecó mellett Dorozsmai Péter, Fekete Tibor és Fischer László szerepel. Az elõzetes hírek szerint új albumuk ugyanabban a stílusban készült, mint a korábbiak: a dallamos rockzenét kedvelõk a Kisstadionba menet ne hagyják otthon a pénztárcájukat!
Erika (ének), kiegészülve a Kormorán néhány zenészével Rockfort dalokat adnak elõ a Rockfort Revival Band nevezetû formációval, Mr. Basary (ének) pedig a Mr. Basary Grouppal tart majd koncertet. A közönség megtekintheti Gáspár Álmos és barátai hangszerbemutatóját. Erre a napra az egyetemi parkba költözik Tóth Renáta lovasiskolája, és pörgõs foci „BL döntõ” is lesz Zsoldos Tamással. Jó zene, tradíció – aki kedveli mindezt, június 10-én 14 órától ott a helye az Alkotás úton!
Kormorán – Családi Nap június 10-én
Orgonafesztivál
Hagyományossá vált koncertjét a Testnevelési Egyetem Atlétikai Csarnokában idén harmadik alkalommal tartja meg a Kormorán. Június 10-e a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is családi nap jelleget ölt, kézmûves kirakodóvásárral, közönségtalálkozóval és más zenekarok, így az Ismerõs Arcok, a Chaplin Színház és a Kurszán és a Kakasszó bemutatkozásával egybekötve. A Kormorán muzsikusai elõéletükbõl is adnak egy kis ízelítõt, hogy a közönség abba is bepillanthasson, ki honnan jött és mit csinált korábban. Szûcs István (billentyû), Szabó Miklós (gitár) és Géczi
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgona próbakoncertjei sikeresek voltak, de a komoly megmérettetés az Elsõ Nemzetközi Orgonafesztivál lesz. A Mûvészetek Palotája külföldi és magyar vendégei június 25-én Peter Planyavsky orgonamûvész, zeneszerzõ estjét, 26-án Pálúr János, Király Csaba és Karosi Bálint improvizációit, 27-én Fassang László, Philippe Lefebvre orgonamûvészek és zenészbarátaik koncertjét hallgathatják meg, 28-án a párizsi Notre-Dame orgonistája, Olivier Latry, 30-án pedig szintén õ és Philippe Lefebvre szerepel.
Részlet a La grotta c. versbõl:
Tejfog potyogása: világra eszmélés, „Ez mi?”- korszak vége, „Miért”-esbe lépés. Féltudatos évek ábéab, egyszer egy, fantáziát ölõ tudás-vegyszerek… Biciklis kergetés kezem szabta üveg… Rossz fogalmazásom osztály iheg-riheg. Aztán az elsõ vers, elõzõ életbõl fakadó kételybõl, merész erõs, de nyers. Labda kergetése téres salakpályán, ülni hátsó padban öntudatlan árván…
54
2006. május–június
Játsszunk! – Ügyeskedjünk!
ÚJ KATEDRA
Zakatoló!
Kivel fogtál kezet?
Gondoljunk elõször a kisebbekre! Nekik egy ritmusjátékot kínálok. A gyerekek egymás mögé állnak, mint a vonatozásnál, s megfogják az elõttük lévõ társuk vállát vagy derekát. A játékmester, a pedagógus az alábbi (Zakatoló címû) verset olvassa fel:
Következzenek a nagyobbak! Tegyük próbára egy kicsit, hogy milyen megfigyelõk! Az a diák, aki vállalkozik a feladatra, válasszon társai közül 4-6 diákot! Fiúkat és lányokat vegyesen. (Célszerû fele-fele arányban!) Miután kiválasztotta játszótársait, fogjon mindegyikkel (szépen, nyugodta, nem kapkodva) kezet. Ezt követõen bekötjük a szemét, s megkérjük, hogy nyújtsa elõre a kezét. A pedagógus mutat rá arra a fiúra vagy lányra, aki odalép bekötött szemû
Fut a vonat, fut a vonat: zakatol, zakatol, zakatol. Füstkarikák, füstkarikák mindenhol, mindenhol, mindenhol. Csattog a kerék, csattog a kerék, azt kiáltja erdõnek, mezõnek: messze mennék, messze mennék, ha engednék, ha engednék…
társához, s kezet fognak egymással. A bekötött szemû diák kézfogás közben kimondja társa nevét. Ekkor még nem szabad elárulni, hogy eltalálta-e a megfelelõ személyt, hiszen ezzel megkönnyítenénk a dolgát, s kizárásos alapon találná ki a többiek nevét. A találatok számát csak a játék végén áruljuk el… Sikerül-e mindenkit felismerni? Sok-sok sikerélményt kíván: Devecsery László
Édesanyám haja…
Csattog, zakatol, csattog, zakatol, meghallod, ha sípol, ha sípol: mindenhol, mindenhol, mindenhol. Természetesen nem csupán egyszerû kis sétálásról van szó! Amikor a pedagógus gyorsabban mondja a verset, akkor a vonatnak is gyorsulnia kell, amikor lassít, akkor a vonat is lassabban megy. (Ne feledjük: ritmusjátékról van szó!) A „vonat vezetõjének” is ügyeskednie kell, hiszen õ irányít…
Édesanyám haja: hó, múlt idõkön: takaró.
Szavam hullik, hó szakad, szállnak múltból madarak.
Véle múlt az életem: emlékeim keresem.
Édesanyám haja hó: ezüst úton takaró.
Édesanyám: haja hó, nagy csendemen takaró.
Néki õrzök szavakat: versbe gyûjtöm azokat!
Pedagógusnapra, tanévzáróra A csend, a szó, a szív, a száj, a fény, a hang, a kép, a táj: Tiéd a minden, mert mindent adtál, de önmagadhoz Te hû maradtál. (Elsõ Tanítómnak – részlet) Az igazi virág mellé ajándékozzunk maradandó virágot is! Természetesen nem mûvirágra, hanem általunk készített, kedves meglepetésre gondolok. Színes alapon szépen mutat a fehér szirmokból álló virágcsokor. Fehér alapon a színes látványosabb. A lap felsõ harmadának közepére rajzoljunk egy kisebb kört. (Illetve, arányosan elhelyezve, annyi körre van szükségünk, ahány gyermek van az osztályban.) A kör(ök)be kerül a gyerekek ke2006. május–június
rekre vágott fényképe. Ezután a kép alapján vágjuk ki a szükséges számú virágszirmot. A szaggatott vonal mentén hajtsuk be ezeket, majd a szirom egyik(!) felét kenjük be. Ragasszuk ezeket a szirmokat a virágformának megfelelõen a köralakok köré. Vigyázat: ezek térhatású virágok lesznek! A szirom másik felét hajtsuk vissza! A fényképes virágok mellé további virágokat helyezzünk el! A virágok szárát és levelét zöld filctollal rajzoljuk meg! Az igazi virágról, és a köszöntõ versrõl se feledkezzünk meg! Meghitt, szép köszöntést kívánok: Devecsery László
55
7határ
ÚJ KATEDRA
Csíksomlyó titka Pünkösd fényében „Újra értékelõdõ nemzettudatunkban megkerülhetetlen Csíksomlyó szerepe. Csíksomlyó megtisztít, irányt mutat, és minden fontos értéket kijelöl.” Csíksomlyó magazin, 2005
A Székely Himnusz megható, könyörgõ kérése: „Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!” Az ima, az Istenhez való fohászkodás után, nekünk, embereknek, határon innen és túl, ezért még valamit tennünk is kell. Cselekedeteinknek ebben az irányban rendszeresnek, mindennaposnak kell lennie kinek-kinek lehetõségei, képességei szerint. Számomra, csonka-magyarországi, somogyi
születésû embernek az elsõ késztetést a cselekvéshez, a tenniakaráshoz az elsõ csíksomlyói búcsún érzett felejthetetlen élményeim adták és adják, ezek jelentik az alapot és az erõt. Pünkösd szombatján a világ minden részérõl ide zarándokló sok százezer ember nem csupán tömeg, hanem Istent, hazájukat és Szûz Máriát, csángósan szólva: Baba
Pünkösdi Játékok a Skanzenben A Pünkösdi Játékokra az utcaszínházi mûfaj legelismertebb és legkedveltebb képviselõit, a hazai és nemzetközi fesztiválokon rendszeresen fellépõ önálló mûvészeket és együtteseket várja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, színes programot kínálva a vidéki élet zsánerképeit megjelenítõ népszínmûvek, a rögtönzõ színjátszásra épülõ vásári komédia és a nagy múltú magyar bábjáték hagyományaiból. Az elõadások
Máriát szeretõ, tisztelõ, a hagyományokat ápoló tiszta közösség. Minden magyar embert arra bíztatok, hogy legalább egyszer életében vegyen részt a csíksomlyói búcsún, a csángó misén, ismerkedjen a székelyföldi emberek õszinte szeretetével, és csodálja meg Erdély szépséges tájait. Aki veszi a fáradságot, vagy a vándorbotot, azokat egyúttal figyelmeztetem is, hogy a Csíksomlyó nyergébõl már nem ugyanaz az ember fog lejönni, mint aki oda felment… Monostori Attila
Június 4–5.
csûrökben és parasztházak udvarain zajlanak, kiváló alkalmat teremtve már egészen kis gyerekek számára is arra, hogy szabadon éljék meg a színházzal való találkozás (talán elsõ) élményét. A látogatók bevonásával elevenítik fel a Pünkösdhöz kapcsolódó népszokásokat (pünkösdölõ, pünkösdi királyválasztás). Az utcaszínházi fesztivál hátterét Magyarország második legnagyobb, 100-120 kézmûves résztvevõt felvonultató
kirakodó vására adja, amelyen valamennyi megye népmûvészeti egyesületei képviseltetik magukat. A helyben sütött kürtõskalács, mézes lepény vagy kenyérlángos mellett a vendéglátók sátraiban sült kolbász, pecsenyék és egyéb vásári ételek készülnek. Társrendezõ a Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége. További információk: www.skanzen.hu
Nyakunkon a Szünidödõ! Címünkben két, már ismerõsen csengõ, nyári gyerekprogramokat szervezõ vállalkozás címét gyúrtuk össze. A Millenárishoz (újabban: Jövõ Házához) kapcsolható Nyakunkon a nyár! és a Petõfi Csarnokkal összenõtt Szünidõ a családok tízezreinek segít a vakáció hasznos eltöltésében. A Nyakunkon a nyár! kétnapos expo látogatói remek koncertek, színházi elõadások, sportbemutatók és játékok közben gyerektáborok szervezõivel találkozhattak, amely során kiválaszthatták a családjuk számára legmegfelelõbb ajánlatot. A több ezer érdeklõdõ kü-
lönbözõ helyszínek és tematikus táborok közül válogathatott, részletesen megismerkedve a vakációs programokkal. Aki lemaradt a Jövõ Háza rendezvényérõl, minden fontos információhoz hozzájuthat a www.nyakunkonanyar.hu honlapról, sõt kérdéseit elküldheti az
[email protected] e-mail címre. Akik a fõvárosban töltik a nyarat, idén is számtalan érdekes programot találnak a Szünidödõ programfüzetében, egyetlen napon sem kell unatkoznia senkinek! A két hónapig tartó rendezvénysorozat nyitó buli-
ja június 18-án lesz a Petõfi Csarnokban. Mûvelõdési házak, mozik, múzeumok, a Vidám Park, az Állatkert, strandok, sportpályák és a Budapest környéki hegyek várják a gyakorlott vagy a Szünidödõ ajánlataival most ismerkedõ lányokat és fiúkat. Akinek nem sikerül hozzájutnia a programfüzethez, kattintson rá a www.petoficsarnok.hu weboldalra, és máris kimazsolázhatja magának a kínálatot. Ha még ez sem elég, érdeklõdjön az
[email protected] e-mail címen a részletekrõl, vagy hívja a 363-3730as telefonszámot.
Templom a Városliget szélén Hetvenöt éve, 1931. július 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás az impozáns Regnum Marianum (Mária Országa) templomot a Városliget szélén. A személyi kultusz dühöngése idején, 1951. szeptember 23-án Rákosi azzal az ürüggyel, hogy kell a hely a katonai díszszemlékhez, felrobbantatta Kotsis Iván építéstechnika-professzor híres, a párizsi Sacré Coeurre emlékeztetõ al-
kotását. Az altemplom azonban épen maradt, s ez adta az ötletet a regnumos Hajnal György atyának, hogy a rendszerváltást követõen Zugló legtávolabbi részén felépült Regnum Marianum templom után az eredetit is fel kellene építeni. A munkálatok elsõ szakasza az altemplom helyrehozatala lenne, úgy, hogy a továbbiakban erre támaszkodva lehessen folytatni a teljes újjáépítést. „A le-
rombolt templomot kellene nemzeti emlékhellyé avatni, mert ez méltóbb 1956-os emlékmû lenne, mint amit most az egykori templom közvetlen közelébe terveznek” – mondta lapunknak a nemrég hetvenedik születésnapját ünneplõ Hajnal György kanonok, a Zoborhegy téri Regnum Marianum plébánosa.
vott mûvészek is nagy szerepet játszottak abban, hogy igazi békebeli kávéházi hangulatban kortyolgathatta ki-ki kedvenc italát. Márai Sándor, Vas István, Örkény István és Rejtõ Jenõ mûveibõl Õze Áron, Mihályfi Ba-
lázs, Szûcs Sándor, Horváth Zsuzsa, Ruttkay Laura és Sata-Bánfi Ágota adott elõ részleteket. Márai azt írta valamikor, hogy kávéház nélkül nincs irodalom. Mára így módosult a megállapítás: irodalom nélkül nincs kávéház.
Békebeli kávéház Ausztrália leghíresebb kávéházlánca, a Gloria Jean’s mutatkozott be a Mammut I. bevásárlóközpontban. A kávézás élménye mellett, hiszen valóban egyedülálló kávé és teakínálattal várják vendégeiket, a meghí-
56
2006. május–június
7határ
ÚJ KATEDRA
V. Regejáró Misztrál Fesztivál Nagymaroson Tegyünk közösen a magyar irodalmi és zenei kultúráért Nagymaros a Duna bal partján az egykori királyi székhely, Visegrád elõvárosa volt. 1342-ben nyert elõször városi rangot, melyet 1996-ban sikerült újra visszakapnia. A település páratlanul szép fekvése és történelmi tradíciói miatt mindig is vonzotta a mûvészeket, elég megemlíteni a közelmúltig itt mûködõ Nagymarosi Mûvésztelepet. A nagymarosi polgárok büszkék arra is, hogy itt élt 38 éven át Kittenberger Kálmán, a nemzetközi hírû Afrika kutató, vadász és vadászati író. Érdemes megtekinteni az 1509-ben felszentelt, eredetileg gótikus stílusban épült és 1771-ben barokkra átépített római katolikus templomot, az 1773-ban épült kálvária kápolnát a stációkkal, az 1800-ban állított Fõ téri kõkeresztet, és a Szt. Rókus kápolnát (1770). Nagymaros különleges mikroklímájának köszönhetõen az ország azon kevés helye közé tartozik, ahol szépen díszlik a nevezetes mediterrán fafaj, a szelídgesztenye. Nagymaros ez év július 14-15-én, immáron ötödik alkalommal, ismét vendégül látja a Regejáró Misztrál Fesztivált. A Fesztivál fõ célja az értékõrzõ szórakoztatás. Szervezõi fontosnak tartják továbbá a különbözõ mûvészeti ágak autentikus forrásokon alapuló összekapcsolását (megzenésített versek, kiállítások stb.), az európai és ezen belül különös hangsúllyal a Kárpát-medencében élõ népek irodalmi, népzenei kultúrájának megõrzését és élõvé tételét, valamint annak elõsegítését, hogy a tapasztaltabb mûvészgeneráció a közös szereplések alkalmával átadhassa a hosszú évek alatt felhalmozódott tudását a 2006. május–június
feltörekvõ mûvészgenerációnak, s biztosítsa ezáltal az általuk képviselt értékek fennmaradásának folytonosságát. Az elmúlt évek Regejáró Misztrál fesztiváljai nagy sikerrel zárultak, s ezt a lelkesedésnek, a hazai életben nagy ismertségnek örvendõ folk és versmegzenésítéssel foglalkozó együtteseknek és az õszinte hittel végzett értékõrzõ munkának köszönhették. A fesztiválok közel háromezer fõs közönsége az ország minden tájáról kép-
viselteti magát, s ezáltal megmutatja, hogy van igény az e fajta szórakozásra. A fesztivál fõ szervezõje a nemrég Bartók Béla Emlék-díjat kapott Misztrál együttes. A Misztrál nyolc éve alakult, elsõsorban verszenésítésekkel és népdal átdolgozásokkal fellépõ fiatal mûvészekbõl áll. Önálló zenei alkotásaik eddig három CD lemezen jelentek meg. Megpróbáljuk ezt a munkát tovább végezni, hagyományt teremtve ezzel – fogalmazott Török Máté, akitõl megtudtuk még, hogy a fesztivál gazdasági hátterét a Misztrál Fesztivál Alapítvány látja el, amely szoros kapcsolatban áll a Dunakanyar Mûvészeti Hetek rendezõivel és a helyi önkormányzattal. Az elõzõ évekhez hasonlóan az idei fesztivál is négy helyszínen zajlik majd. A Dunaparti Nagyszínpadon a
mûsorok pénteken 14-22 óráig, szombaton 10-13 óráig (gyermekprogram) és 16-23 óráig tartanak. A Mûvelõdési TáncHázban mindkét napon a nagyszínpad mûsorzárása után táncház várja az érdeklõdõket. A Gondolatok Házában szintén mindkét nap a táncházzal azonos idõben kamara-elõadások szórakoztatják az elmélyültebb közönséget. A Templomkerti színpadon szombaton 14-18 óráig megzenésített versek hallhatók. A programok között ebben az évben harmadszor szerepel a Misztrál Dalnokverseny, mely a Diósgyõri Kaláka Folkfesztiválon tartott versenyprogram jogutódja. A fesztiválon többek között az alábbi mûvészek és együttesek lépnek fel: Tolcsvay Béla, Besh O’Drom, Ann’Sannat (Moldávia), Pál Lajos (Felvidék), Misztrál, Túlpart, Konkoly, Bakos Árpád és Barátai (Délvidék), Orkiestra Pod Wezwaniem Swiêtego Miko³aja (Lengyelország), Kónya István. A közönségszervezés az ország egészére és a határ-közeli magyarlakta területekre is kiterjed. A szervezõk számítanak a hallgatói önkormányzatokon keresztül számítanak a középiskolai és egyetemi fiatalságra, a civil szervezeteken belül pedig legfõképpen a gyermekes családok szervezeteire. A fesztiválon keresztül a térség turisztikai értékeit is bemutatják, így a leendõ vendégeknek a színvonalas programon túl lehetõségük van a Dunakanyar értékeivel is megismerkedni. További információk a www.misztral.hu honlapon. (vg)
57
Tarkabarka
ÚJ KATEDRA
Pillanatképek az Új Katedra Klubból
H. Gábor Miklós és Sasvári Sándor (Fotó: Rigó Róbert)
Ráckevei Anna és H. Gábor Miklós (Fotó: Rigó Róbert)
Harry Potter játékunk nyertesei: – Mester Csaba, Budapest – Tábori Tímea, Dunabogdány – Gál Zsuzsanna, Szeged Narnia Krónikái játékunk nyertesei: – Hajdú Noémi, Szentendre – Gáspár Csaba, Piliscsaba – Kovács Kata, Budapest – Fülöp Balázs, Celldömölk H. Gábor Miklós és Bergendy István (Fotó: Szabó Tibor)
Játék!
Cseh Tamás – Ady játékunk nyertesei: – Schellné Ágnes Regöly, Budakeszi – Hédi Eszter, Sárvár – Zentai Péterné, Noszvaj
Öt darab, a Coldwell Kiadó által felajánlott, Törökök torkában címû könyvet sorsolunk ki azok között, akik helyesen válaszolnak a következõ kérdésre: Ki büszkélkedhetett azzal, hogy magyar és lengyel király volt egyszerre?
Akinek nem volt alkalma részt venni az Új Katedra Klub rendezvényein a Hauer Cukrászdában, de szívesen megnézné a mûvészekkel készült interjúk felvételét, megrendelheti DVD-n! A H. Gábor Miklós beszélgetése Sasvári Sándorral, Ráckevei Annával, Bergendy Istvánnal
Beküldési határidõ: 2006. június 10.
címû DVD-k egyenként 1800 forintért megrendelhetõk a
Cím: Budapest, Pozsonyi út 50. Tel: 412-0909.
szerkesztõség elérhetõségein. Cím: 1133 Budapest, Pozso-
Fax: 412-0908. E-mail:
[email protected]
nyi út 50. Tel: 412-0909. Fax: 412-0908. E-mail:
[email protected]
Elõzetes a következõ lapszám tartalmából – Sulitéka – könyvtári barangolónkban a Széllelbélelt mesék és a Semminden címû meséskönyvekrõl beszélgetünk a szerzõvel, Béres Melindával; – Kottavarázs rovatunkban Ferenczi György mutatja be olvasóinknak új, Rackajam nevû zenekarát és a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Petõfi-lemezét. – 7határ rovatunkban a Csíksomlyói búcsú élményeit elevenítjük fel. … és még sok érdekes olvasnivalóval, meglepetéssel jelentkezünk, legközelebb április végén.
58
2006. május–június
