Nagy Zsolt* KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKRÓL: BUDAPEST ÉS A VIHARSAROK
„Fogyasztok, tehát vagyok. Fogyasztok, és ezzel megmutatom, ki vagyok Világossá teszem, Hol helyezkedem el a társadalomban.” KOZÁK ÁKOS
Az alábbi tanulmány a Békés megyei és budapesti foglalkoztatottak és munkanélküliek élelmiszer-vásárlási magatartásába nyújt bepillantást. A két terület rövid bemutatását követıen 400 fıs kvantitatív kutatásom eredményeivel ismerkedünk meg. Az adatok kiértékelése során választ kapunk arra, hogy miként befolyásolja a rendelkezésre álló jövedelem a vásárlás helyszínét és módját, és arra is fény derül, hogy a foglalkoztatottak, vagy a munkanélküliek élelmiszer-vásárlásra fordított jövedelem-felhasználása a hatékonyabb. Mivel a hazai szakirodalomban keveset olvashatunk a munkanélküliek és az alkalmazásban állók élelmiszer-vásárlási magatartásáról, ezért tanulmányom legfontosabb célja, hogy részletes bepillantást nyújtson ezen csoportok élelmiszervásárlási szokásába és gondolkodásmódjába, valamint rávilágítson az esetlegesen felmerülı vásárlási szokásokat érintı eltérésekre. BEVEZETÉS Alapvetı létszükségleteink egyike a táplálkozás. Éhségérzetünket élelmiszerek fogyasztásával tudjuk csillapítani, azonban a fogyasztás elengedhetetlen feltétele az adott élelmiszer megvásárlása. A diszkontoktól és a hazai kisbolt láncoktól kezdve a szupermarketeken keresztül egészen a hipermarketekig tengernyi áru várja, hogy belekerüljön a fogyasztói kosarakba. Az azonban több tényezı együttes hatásától függ, hogy ténylegesen mely élelmiszerek kerülnek bele a kosárba. A legfontosabb befolyásoló tényezık között az aktuális gazdasági helyzet, az adott területen található bolthálózatok kiépítettsége, árképzési sajátossága, az egyén vásárlóerejének mértéke, és az ıt körülvevı szociális és kulturális környezet szerepel. Jelenlegi tanulmányom Békés megye és Budapest vizsgálatára koncentrál. Összehasonlításuk során jelentıs eltéréseket tapasztalhatunk már a foglalkoztatottság és a gazdasági fejlettség szempontjából. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a budapestiek munkaerı-piaci helyzete számottevıen jobbnak bizonyul a 2008-as Békés megyei adatoknál. A Viharsarokban a gazdaságilag aktív népesség 15%-a állástalan 2008-ban, amíg Budapesten ez az arány 3,03%. A két térség rátaértékei közötti jelentıs mértékő elérés többek között azzal magyarázható, hogy Békés megye fıként mezıgazdasági tevékenységekre specializálódott, nagymértékő infrastrukturális hiányosságokkal rendelkezı megye, ezzel szemben Budapest az ország ipari, kereskedelmi, kulturális központja, a külföldi mőködı tıkét vonzó infrastruktúrával. Országos viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben a legkritikusabb a foglalkoztatottsági helyzet, mivel itt a gazdaságilag aktív népesség valamivel több, mint ötöde állástalan 2008-ban.1 További eltérések mutatkoznak a fıváros és a Viharsarok összehasonlítása során az egy fıre jutó vásárlóerı tekintetében is. A vásárlóerı mértékét az adott térségben élık reálkeresete határozza meg. Az alkalmazásban állók rendszeres havi jövedelme a reálbér, a munka*
A BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar külgazdasági szakán 2007-ben nemzetközi marketing szakirányon végzett hallgató, aki jelenleg marketing mesterképzésben tanul a BGF Külkereskedelmi Fıiskolán és pénzügyi területen dolgozik. 1 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2008 58
NAGY ZS.: KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI... nélküliek idıszakos jövedelme az álláskeresési járadék. A reálkereset hatással van az álláskeresési járadékra, hiszen minél magasabb reálkeresete van valakinek, annál magasabb álláskeresési járadékban részesül, ha elveszti állását. A GFK Hungária Piackutató Intézet 2007-es kutatása alapján az 1 fıre jutó vásárlóerı 135,4-es budapesti értéke, – ami országos viszonylatban a legmagasabb regisztrált érték – sokkal jobbnak mondható a 100-as értékő országos átlagnál és a Békés megyeiek vásárlóerejének 83,3-as értékénél.2 Ahogy azt KOZÁK ÁKOS Kincskeresık címő könyvében is olvashatjuk, „az elmúlt valamivel több, mint 10 év a hipermarketek és a bevásárlóközpontok korszaka a hazai kiskereskedelemben”3. A nagyszámú kereskedelmi láncolat hatására Budapesten rendkívül kiélezett verseny alakult és alakul ki napjainkban is az egyes bevásárló-egységek között, ami megteremti az „olcsóbban és bıvebb termékválasztékból” történı vásárlás lehetıségét. A Penny Market, a Profi és a Plus – utóbbi napjainkra a Spar csoport tagjává vált – a nemzetközi cégek bevált stratégiája szerint eleinte leginkább a fıvárosban és környékén nyitott egyre több üzletet. A központi régió telítıdése után kezdıdött csak el az újabb területek vásárlóközönségének meghódítása. A keleti megyék felfedezését igazolja a Lidl és az Aldi sikeres piacra lépésének stratégiája.4 PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEI Kutatásom kvantitatív módszerő, önkényes mintavételen alapuló kérdıíves lekérdezés. A minta nagysága 400 fı, 100-100 budapesti és Békés megyei munkanélküli és 100-100 budapesti és Békés megyei alkalmazásban álló. A kutatás az alapsokaság méretébıl és szerteágazóságából adódóan nem reprezentatív, a közölt adatok gondolatfelvetı jellegőek. Ezúton szeretném megköszönni a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ orosházi és békéscsabai kirendeltségeinek, a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ 10. kerületi budapesti kirendeltségének, továbbá az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárnak a kérdıíves kutatás során nyújtott segítségét. A kutatási eredmények értelmezése során a minta összetételének ismertetése után részletesen bemutatom, hogy a válaszadó munkanélküliek és alkalmazottak mikor, hol, hogyan, milyen szempontok alapján, milyen márkájú és minıségő élelmiszert vásárolnak. Mindemellett arra is kitérek, hogy a megkérdezettek mennyi pénzt fordítanak élelmiszervásárlásra és mennyire hatékony jövedelem-felhasználásuk. A kutatás arra is rávilágít, hogy fellelhetı-e bármilyen különbség a munkanélküliek és az alkalmazásban állók élelmiszer-vásárlási magatartásában. A Békés megyei válaszadó állástalanok tipikus életkora 17 és 35 év közötti, a megkérdezettek közel 50 százaléka ebbe a korosztályba tartozik. Ezzel szemben a budapesti mintabeli állástalanok tipikus életkora 36 és 55 év közötti. A minta az állástalanok és a foglalkoztatottak esetében is a budapesti válaszadók magasabb szintő iskolai végzettségét tükrözi. A Békés megyei alkalmazottak tipikus életkora 36 és 55 év közötti, a budapesti munkahellyel rendelkezıké 20 és 35 év közötti. Általában minden embernek van kedvenc boltja, ahol szívesen vásárol élelmiszert. Vannak, akik hét közben és hétvégén is ugyanabban a boltban vásárolnak, de vannak olyanok is, akik máshova mennek bevásárolni hét közben és hétvégére. Ahogy azt a következı oldalon látható oszlopdiagramok is szemléltetik, mind a Békés megyei, mind a budapesti mintában szereplı alkalmazottak és állástalanok is hét közben leginkább magyar tulajdonban lévı boltokban, mint például a CBAban vásárolnak. Ahogy azt az 1. ábra is jól szemlélteti, hét közben jóval alacsonyabb a hipermarketben és szupermarketben vásárlók aránya, mint hétvégén. Ezzel szemben minden vizsgált csoportnál a hétvégi nagybevásárlás alkalmával a hipermarketek válnak a legnépszerőbbé, és maguk mögött hagyva a kisboltokat, feljönnek az elsı helyre. A Békés megyei mintában szereplık közül közel azonos azok aránya, akik hétvégéken kisboltban és
2
http://www.gfk.hu/gfk_szolgal/frtermek.html Kozák Ákos Kincskeresık 114.oldal HVG Kiadó Zrt., Budapest 2008 4 Élelmiszer Az FMCG kereskedelmi szaklapja.2006. augusztus-szeptember 69.o 3
59
NAGY ZS.: KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI... hipermarketben vásárolnak. Ez azzal magyarázható, hogy Békés megyében kevesebb hipermarket várja a vásárlóközönséget, mint a fıvárosban.
1. ábra A Békés megyei és budapesti munkanélküliek és alkalmazottak által preferált bevásárló-egységek hét közben és hétvégén5 A mintabeli állástalanok és alkalmazásban állók más és más szempontok szerint választanak boltot hét közben és hétvégén. Minden vizsgált csoportnál megfigyelhetı, hogy hét közben olyan boltot választanak, amely közel van lakhelyükhöz. A 400 megkérdezett közel 60%-ának ez a legfontosabb szempont. A megkérdezettek közel 24%-ának a kedvezı élelmiszerár a második legfontosabb befolyásoló tényezı. Kevésbé fontos szempontnak bizonyul az udvarias kiszolgálás és a bankkártyás fizetési lehetıség. A megkérdezett munkanélküliek több, mint 35%-ának a hétvégi bevásárlási helyszín kiválasztásakor a kedvezı árak tőnnek a legfontosabbnak. Másodlagos tényezıvé válik a bevásárló-egység lakáshoz való közelsége. Ezzel szemben a mintabeli budapesti és Békés megyei alkalmazottak számára az áraknál is fontosabb szempont a hétvégi boltválasztásnál az, hogy a bolt közel legyen a lakásukhoz, és hogy széleskörő legyen a termékválaszték. Az elıbbi preferenciarendszer egy motivációs különbséget tükröz, mivel a válaszoló munkanélküliek hétvégéken inkább a kedvezı árak miatt vásárolnak hipermarketekben, az alkalmazásban állók viszont éppen a széleskörő árukínálat miatt választják a nagy bevásárló-központokat. A bankkártyás fizetési lehetıség, az udvarias és gyors kiszolgálás ismételten kevésbé fontos szempontnak bizonyul, akárcsak a hétköznapokon preferált bevásárló helyek kiválasztásakor. Ahogy azt már a bevezetıben is olvashattuk, a rendelkezésre álló jövedelem nagymértékben befolyásolja az élelmiszerek vásárlására elkölthetı pénzösszeget. A reálbérek területenkénti differenciáltsága a fogyasztói magatartására is hatással van. A megkérdezett Békés megyei válaszadó alkalmazásban állók és munkanélküliek közel háromnegyede hétköznapokon átlagosan 900 forintnál kevesebbet költ élelmiszer-vásárlásra. Ezzel szemben a megkérdezett budapesti alkalmazottak közel fele hét közben átlagosan 900 forintnál többet költ erre a célra. Ez az érték a budapesti kérdıívkitöltı állástalanok körében mindössze 14%. A 400 megkérdezett közel háromnegyede hetente egy alkalommal tart nagybevásárlást. Ilyenkor a mintabeli állástalanok átlagosan maximum 4000 forintot, az alkalmazottak átlagosan maximum 6000 forintot költenek élelmiszervásárlásra. Köztudott tény, hogy a rendelkezésre 5
Forrás: saját kutatás.
60
NAGY ZS.: KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI... álló jövedelem mellett a háztartás nagysága is befolyásolja az egyes vásárlások alkalmával elköltött pénzösszeg mértékét. A mintabeli válaszok alapján ezt az elıbbi megállapítást azonban sem megerısíteni sem megcáfolni nem tudjuk a mintaadatok erıs szóródása miatt. Napjainkban az egyes élelmiszergyártó cégek különbözı vásárlásösztönzı eszközöket vetnek be piaci részesedésük növelésének érdekében. A reklámok, a termékcsomagolások, a különbözı hőségakciók és ajándék termékek kapcsolása mind-mind a fogyasztói figyelem felkeltésének, az adott termék vásárlásához főzıdı lojalitás megtartásának és a vásárlási döntések befolyásolásának hatékony eszközei. A kutatás alapján elmondható, hogy a megkérdezett munkanélküliek közel 80%-a márkahőnek tartja magát, ellentétben a válaszadó alkalmazásban lévıkkel, akiknél a márkahő fogyasztók aránya 65%. Bevásárló lista alapján a kutatásban részt vevı munkanélküliek 54%-a, az alkalmazásban állók 56%-a vásárol. A budapesti és a Békés megyei válaszadó munkanélküliek közel 80%-a fél óránál kevesebb idıt szán vásárlásra, ellentétben az alkalmazásban állókkal. A budapesti alkalmazottak 17%-a mindig, 42%-uk legtöbbször, a Békés megyei foglalkoztatottak 16%-a mindig, 37%-uk pedig legtöbbször közel egy órát tölt élelmiszervásárlással. A 2. ábra azokat az élelmiszermárkákat szemlélteti, amelyeket a kutatásban részt vevı Békés megyei és budapesti állástalanok és foglalkoztatottak leggyakrabban vásárolnak. A márkák szemléltetése során külön csoportot alkotnak a viharsarki és a fıvárosi alkalmazottak, és egy külön csoportot a munkanélküliek. A budapesti és viharsarki munkanélküliek részérıl elınyben részesített élelmiszer-márkákat azért vizsgálom közös halmazban, mivel nem tapasztalható szignifikáns különbség az általuk fogyasztott élelmiszer-márkák körében.
2. ábra A Békés megyei és budapesti munkanélküliek és alkalmazottak által preferált élelmiszermárkák6 Szerénység, lemondás és takarékoskodás. Ezekkel a szavakkal jellemezhetnénk legjobban a munkanélküliek fogyasztói kosarát. Az egyes kosarak és halmazok elemzése és összehasonlítása során megállapítható, hogy a válaszadó munkanélküliek olcsóbb és kevésbé olyan jó minıségő élel6
Forrás: saját kutatás. 61
NAGY ZS.: KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI... miszereket fogyasztanak, mint az alkalmazásban állók. Az elemzés rávilágít arra, hogy a munkanélküliek fogyasztói kosaraiban megtaláljuk az egyes bevásárló-egységek – mint a Tesco hipermarket és a CBA kisbolt – gyengébb minıségő és olcsóbb, saját márkával ellátott termékeit is. Ha a munkanélküliek élelmiszervásárlási szokását az életkor függvényében vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az üzletláncok saját márkás termékei leginkább a 36-45 éves korosztály körében közkedveltek, a fiatalabbak alig vásárolnak ilyen jellegő élelmiszereket. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb fiatal számára – akárcsak a mintabeli állástalan fiatalok számára is – igen fontos a kifogásolhatatlan termékminıség. A mintabeli állás nélküli fiatalok elmondásaik alapján inkább kevesebb, de jó minıségő élelmiszert vásárolnak. Ahogy azt a 2. ábra is szemlélteti, a Békés megyei válaszadó munkanélküliek a budapestiekhez hasonlóan leginkább Rama, Delma és Tesco gazdaságos margarint fogyasztanak. Kávéból az olcsóbbat, a Douwe Egberts Karavánt, vagy a Palomát engedhetik meg maguknak, a budapesti válaszadókhoz hasonlóan. Felértékelıdik a joghurt és a csokoládé fogyasztása, mivel ez kivételes alkalomnak számít. Csokoládéból a Tibi és az Americana a legközkedveltebb márka. Magasabb termékminıség és bıvebb márkaválaszték. Ezekkel a jelzıkkel fejezhetnénk ki legjobban azt, hogy miben térnek el a budapesti alkalmazásban állók kosarai az állástalanok és a Békés megyei foglalkoztatottak kosaraitól. Ahogy azt az elıbbi halmazábra is szemlélteti, a budapestiek kosara egy magasabb életszínvonal elérésének lehetıségét hordozza magában. A vásárolt élelmiszerek mögött a tudatosság és az egészséges életmódra való törekvés képe jelenik meg. Az egészséges táplálkozás iránti igény foglalkoztatottsági helyzettıl függetlenül a legtöbb emberben létezik, viszont sok esetben az anyagi korlátok gátat szabnak az ilyen jellegő életmód folytatásának. A budapesti kutatásban részt vevı foglalkoztatottak kosarában megtalálhatóak mind az olcsóbb, mind a drágább és jobb minıségő élelmiszerek is. Rostos üdítıbıl a Hohes C mellett Sió üdítıt is fogyasztanak, utóbbi a Békés megyei alkalmazottaknak is közkedvelt üdítı itala. Amíg a Békés megyei válaszadó alkalmazottak leggyakrabban Delma és Rama margarint vásárolnak, addig a budapesti mintában szereplı alkalmazottak a Rama márka mellett elınyben részesítik még a drágább Flóra és Bertolli margarint is. Napjainkban nagy hagyománynak örvend a teázás. A megkérdezett fıvárosi és viharsarki állástalanok és a Békés megyei alkalmazásban állók leginkább a Lipton teákat szeretik. A budapesti válaszadó alkalmazottak kosaraiban a Lipton márka mellett felfedezhetjük az exkluzívabb Milford márkát is. A halmazrajzban a kutatásban részt vevı Békés megyeiek egészséges életmódra való törekvését szemléltetik a Cerbona és a Floriol márkák. Bizonyos élelmiszermárkák egyaránt megtalálhatóak a mintában szereplı Békés megyei és budapesti alkalmazottak bevásárló kosaraiban is. Ilyenek a Pick, Milka, Coca-Cola és Pickwick márkajelzéssel ellátott élelmiszerek. A három vizsgált csoport legszőkebb keresztmetszete azokat a márkákat szemlélteti, amelyek mind a budapesti, mind pedig a Békés megyei kérdıíveket kitöltı állástalanok és foglalkoztatottak kosaraiban is egyaránt megtalálhatóak. Ilyen termék a már említett Rama margarin, amely a termék fogyasztóbarát árának köszönhetıen minden vizsgált csoport közkedvelt margarin márkája. Ugyancsak a kedvezı árnak és a jó termékminıségnek köszönhetıen a Danone joghurt márka is minden vizsgált csoport körében elterjedt. A kedvezı termékárnak és az egyedülálló ízvilágnak köszönhetıen a legnépszerőbb teamárka a Lipton, a leginkább közkedvelt olajmárka pedig a Vénusz. Az elızı gondolatokból is kiderül, hogy nagy mértékben jövedelemfüggı, hogy ki milyen márkájú élelmiszert vásárol. Legkevésbé a munkanélküliek tudják megengedni maguknak, hogy márkásabb élelmiszert vásároljanak és fogyasszanak. A következıkben pillantsunk bele egy valóságos élethelyzetbe, egy munkanélküli család életébe, és gondoljunk bele, hogy mit tennénk, ha a család helyében lennénk, és mi hogyan oldanánk meg a problémát. A család az édesanyából és két gyermekébıl áll. A szülık elváltak, az apa egyáltalán nem támogatja anyagilag a családot. Az anya 42 900 forint álláskeresési járadékban részesül, és ebbıl kell eltartania egy háromtagú családot. Az összeg közel fele, körülbelül 15-16 ezer forint elmegy a víz, gáz, villany, telefon és egyéb költségek kifizetésére. A megmaradó összeg körülbelül 27 ezer forint. Ebbıl az összegbıl egy napra átlagosan 900 forint jut a 3 fıre egy 30 napos hónapban. Ez az alacsony összeg több dologra is rádöbbentheti az embert. Az olvasót rádöbbentheti arra, hogy elgondolkozzon saját élethelyzetén, és öszszehasonlítva azt az elıbbiekben említett család élethelyzetével felértékelje saját sorsát. A munka62
NAGY ZS.: KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI... nélkülieket arra döbbentheti rá, hogy sürgısen tenniük kell valamit annak érdekében, hogy minél hamarabb újra el tudjanak helyezkedni. Azonban a jelenlegi munkaerıpiaci túlkínálat miatt hiába szeretne valaki ma gyorsan elhelyezkedni, ez nem mindig valósul meg könnyen. A megoldás kulcsa a piacképes ismeretekben rejlik. Azok, akik ilyen ismeretekkel rendelkeznek, mindig is lépéselınyben voltak és a jövıben is lépéselınyben lesznek a munkaerıpiacon munkát keresı, kevésbé versenyképes ismeretekkel rendelkezıkkel szemben. Nagyon fontosnak tartom, hogy a munkanélküliek részére megfelelı szellemi támogatást kell nyújtani. Ez alatt pontosan azt értem, hogy a munkanélküliek csak úgy tuják javítani saját elhelyezkedési esélyeiket, ha részt vesznek a munkaügyi központok által szervezett tanfolyamokon, képzéseken. Itt lehetıségük adódik arra, hogy érdeklıdésüknek és persze a piaci igényeknek megfelelı ismeretekre tegyenek szert. BEFEJEZÉS A kutatás érzékeny és szerteágazó témát ölel fel és mutat be. A részletes elemzés során betekintünk a munkanélküliek és az alkalmazásban állók élelmiszer-vásárlási szokásába és vásárlással kapcsolatos gondolkodásmódjába. Szembesülünk azokkal a legfontosabb tényezıkkel, amelyek hatással vannak a vizsgált csoportok élelmiszervásárlási döntéseire. Az elemzés során arra is fény derül, hogy más és más nehézségekkel jár egy munkanélküli család élete a fıvárosban és a Viharsarokban. Kiderül az is, hogy mennyire más és más élelmiszer-vásárlási lehetıségei adódnak a budapesti és a Békés megyei alkalmazottnak. A rendelkezésre álló jövedelem hatékony elköltésérıl elmondhatjuk, hogy kevésbé racionális a vizsgált csoportoknál hét közben, mivel ekkor mind a munkanélküliek, mind pedig a foglalkoztatottak a bolt közelsége alapján választják meg a vásárlás helyét, és nem a termékárak szerint döntenek. Valamivel racionálisabbnak mondható a helyzet a hétvégi bevásárlások alkalmával, hiszen ilyenkor többen vásárolnak a kedvezı termékáraikról híres hipermarketekben, és ekkor jobban érvényesül „az olcsóbban és bıvebb termékválasztékból történı vásárlás”. Érdekesség, hogy amíg a munkanélküliek a kedvezı termékárak miatt választják hétvégéken a hipermarketeket, addig a válaszadó alkalmazásban állókat inkább a széles körő termékválaszték motiválja. A kutatás elkalauzol bennünket az élelmiszermárkák világába is, ahol megismerkedünk azokkal a márkákkal, amelyeket megtalálhatunk a vizsgált csoportok vásárlói kosaraiban. A kutatás rávilágít arra, hogy mennyi lemondással és spórolással jár a munkanélküliség problémájával küszködı emberek élete. A lemondás és takarékoskodás a jelenleg kibontakozó gazdasági világválság hatására már nemcsak a munkanélküliek, hanem az alkalmazásban állók gondolkodásmódjába is berögzıdnek, berögzıdtek. A napjainkban zajló gazdasági események hatására várhatóan csökkenni fog a drágább élelmiszer-márkák iránti fizetıképes kereslet a tömeges vállalati elbocsátások miatt, illetve azért is, mivel átrendezıdés várható az alkalmazásban állók vásárlási szokásaiban is. Ezen túl a megfontoltság és a takarékosság fogja vezérelni vásárlási folyamataikat, és megtakarítást fognak felhalmozni. Egy azonban egészen biztos, hogy „a fogyasztás nem áll le. A vásárlás még sokáig korszellem lesz mai modern társadalmakban.”7.
7
Kozák Ákos: Kincskeresık, 252.oldal HVG Kiadó Zrt., Budapest 2008. 63
