NAGY JENŐNÉ: ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL című program adaptációja

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NAGY JENŐNÉ: ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL című program adaptációja Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Intézmény OM- azonosítója: 030273

Intézményvezető: ……………………………………….. aláírás Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében elfogadta Szülői szervezet nevében: …………………………… ……………………………………………. aláírás aláírás A dokumentum jellege: Nyilvános Felülvizsgálat ideje:5 évente Hatályos: 2013.09.01.-től Módosítás:  Törvényi változás esetén Érvényesség ideje:visszavonásig,  Feladatváltozás esetén törvényi változásokig, módosításig  A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról.  Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. Átdolgozta: Czirókné Sury Ildikó óvodavezető 2013. 08. 22. 2015. 08. 26. Oka: Alapító Okirat módosítása telephely megszüntetés Ostermayer Óvoda, Mosonmagyaróvár, Szt. István kir. u. 74. Tel.:96/211-567 e-mail: [email protected]

1


TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY, ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK ADATAI TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 1.1. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKRÓL 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép 2.2. Óvodakép 2.3. Értékeink 2.4. Jövőképünk 2.5. Óvodai nevelésünk alapelvei 2.5.1. Programunk alapelve 2.5.2. Programunk célja 2.6. A program rendszerábrája 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1.1.. Egészséges életmód alakítása 3.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi a közösségi nevelés 3. 1.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4. 1. Személyi feltételeink 4. 2. Tárgyi feltételeink 4. 3. Az óvodai élet megszervezése 4. 4. Szervezett tanulás formái 4. 5. Szervezett tanulás munkaformái 4. 6. Napirend időkeretei 4. 7. Szervezett tanulás időkeretei gyermekenként 4.8. Az óvoda kapcsolatai 4.8.1. Az óvoda és a család 4.8.2. Az óvoda és a bölcsőde 4.8.3. Az óvoda és az iskolák 4.8.4. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek, közművelődési intézmények 4.8.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5.1. Hagyományőrzés, népszokások 5. 2. Játék 5.3. Mesélés, verselés 5.4. Ének, zene énekes játék, gyermektánc 5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 5.6. A mozgás 5.7. A külső világ tevékeny megismertetése 5.8. Munka jellegű tevékenységek 6. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 7. TEHETSÉGGONDOZÁS 8. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK ÓVODAI NEVELÉSE 9. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN 10. MIGRÁNS GYERMEKEK 11. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 12. FELHASZNÁLT IRODALOM 13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 14. ESZKÖZÖK FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

2 4 5 6 8 10 10 11 11 11 12 12 12 13 14 14 19 22 23 23 25 26 26 27 28 29 29 29 30 30 31 31 32 33 37 40 42 44 46 48 51 52 55 58 61 64 65 69 70 71

2


Mottó: „ A művészet célja az, hogy felébressze a szunnyadó érzelmeket, hogy esztétikai étvágyat keltsen minden iránt, ami nemes, örök és igaz az emberi szellemben.” /Hegel/

3


AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK ADATAI Az intézmény neve: OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM azonosító: 030273 Az intézmény székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Szt. István kir. u. 74. Az intézmény típusa:köznevelési intézmény, óvoda Az alapító okirat:Kelte: 2015. 05.28. 205-6/2015 számú Ökt. Határozat A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma:642365 A költségvetési szerv tevékenysége, közfeladata: Szakágazat száma: 851020 Szakágazat megnevezése: óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az óvodában a nevelés 6 csoportban (150 gyermek) a gyermekek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig, a helyi „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” program szerint, a teljes óvodai életet, a gyermekek napközbeni ellátását is magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: Funkció szám: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladati 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: az óvoda felvételi körzete

A költségvetési szerv szervezete és működtetése A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67§-68.§ a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend alapján nyilvános pályázat útján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg és képviseletében a polgármester gyakorolja az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat.

A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszony A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működtetése: A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működési rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Pénzügyi-gazdasági feladatait az Intézményi Működtető és Gazdálkodási Szervezet látja el. 4


Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Az intézmény kezelői joga kiterjed a mosonmagyaróvári önkormányzat tulajdonában lévő 2362 helyrajzi számú ingatlanra, valamint az intézmény leltárában rögzített ingó vagyonra. Az intézmény a használatba adott ingatlan és ingó vagyonnal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvényben és annak végrehajtási rendeletében, a 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvényben, valamint Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata vagyonáról szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint gazdálkodik. Az intézmény a vagyon feletti rendelkezés jogát az intézményvezető útján gyakorolja. TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait és a városi közoktatási koncepció irányelveit.

Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket vettük figyelembe:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)  229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról  2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosí-tásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közneve-lési intézmények névhasználatáról  229/20012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve  1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól  1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF  185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja  1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról

5


1.

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Tisztelettel köszöntöm! Örömünkre szolgál, hogy ismerkedik óvodai pedagógiai programunkkal, s úgy gondolja, hogy legféltettebb kincse, kisgyermeke nevelését az ONME program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízza. Intézményünk a mosonmagyaróvári Ostermayer Óvoda 1891-ben kezdte meg működését, tehát történetünk a régmúltban gyökerezik. Néhai Ostermayer Károly volt mosoni gabonakereskedő, mivel családja nem volt, ezért vagyona egy részét és lakóházát Moson községre hagyományozta azzal a kikötéssel, hogy benne Kisdedóvót működtessenek, ahova a gyerekek felekezeti, társadalmi megkülönböztetés nélkül járhatnak, míg szüleik dolgoznak. Máig sugárzik és nekünk is erőt ad alapítónk nagylelkűsége, humánuma, nemes gondolkodása. Büszkék vagyunk arra, hogy az elődeink által elkezdett munkát mi folytathatjuk, törekedve a hagyományok ápolására, a múlt szeretetére, a gyermekek tiszteletére.

Alapítónk: Ostermayer Károly, emlékét márványtábla őrzi a kapu alatt. Óvodánk épülete a város főutcáján, a mosoni városrészen helyezkedik el, meglehetősen forgalmas helyen.

Óvoda felújított épülete 2015-ben Kezdetektől az óvoda államosításáig a szatmári irgalmas nővérek látták el a gyermekek felügyeletét napközben, míg szüleik dolgoztak.

6


Az államosítás után az udvari magtárakból kialakított csoportokban (3 csoport) kezdték el az óvónők a munkát. 1977-78-ban a Városi Tanács életveszélyessé nyilvánította az udvaron található 3 foglalkoztatót, ezért elrendelte a lebontásukat és újjáépítésüket, megtartva az alapító lakóházát. 1979-ben átadták a lakóházhoz szervesen hozzáépített 6 új csoportszobát a hozzájuk tartozó mosdókkal és öltözőkkel és az új főzőkonyhával. Így az óvoda az 1990-es évek közepéig, már 8 csoportban 200 kisgyermek elhelyezését, nevelését tette lehetővé.

Az épület mellett és mögött helyezkedik el az udvarunk, mely szépen parkosított, mozgásfejlesztő játékokkal, árnyékolt homokozókkal, babaházzal, füvesített torna pályával ellátott, mely a gyerekek mozgás igényét teljes mértékben kielégíti. 2004 mérföldkő az óvoda életében, hiszen ebben az évben: Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c. alternatív programját adaptáltuk, melybe beilleszthettük az intézményünkben folyó nevelést, s ennek tükrében és a fenntartói elvárásoknak megfelelően kidolgoztuk óvodánk Minőségirányítási Programját is. Még ebben az évben kialakítottunk óvodánk arculatát is nevelési programunk szellemében, tudatosan odafigyelve az esztétikus környezet kialakítására.

2007 szeptemberében kaptuk meg a Modell Óvoda címet, programunk megalkotójától Nagy Jenőnétől. Azóta még tudatosabban fejlesztjük szakmai tudásunkat s alakítjuk óvodánk profilját, mely a kreativitásra, a rajz, mintázás, kézimunka minél színvonalasabb művelésére inspirálja az egész nevelőtestületet.

7


2007 szeptemberében tagóvodánk lett Máriakálnok Napköziotthonos Óvodája két csoporttal. Az óvoda a falu központjában egy családi házból került kialakításra. Két csoport szoba és a hozzátartozó mosdók és öltözők kaptak benne helyet. Tornaszoba az épület szomszédságában található általános iskolában került kialakításra. Telephelyünkön a főzőkonyha 2007-ben megszűnt az étkeztetést egy vállalkozó biztosította az óvodás gyermekek részére. Így már 9 csoportos óvoda lettünk. 2007-2008 évben, tagóvodánkban is kialakítottuk az óvodaképet, a csoportok belső esztétikáját. Azóta már sok szülői, támogatói segítséget kapott az intézmény akár az udvar rendbetételére, akár az óvoda belsőtereinek felújításaira. 2010-ben elindítottuk óvodánkban a tehetséggondozást, három műhelybe kapcsolódhatnak be a nagycsoportos gyerekek: „Járjunk táncot…” „Mesebirodalom” „Kézműves kuckó” 2012-ben tehetség pontként regisztráltak bennünket a Nemzeti Tehetség Tanács által Regisztrált Tehetségpont 2013 októberétől elindult a sakkjátékkal való ismerkedés is, szülői igények alapján. 2015 szeptemberétől telephelyünk önállóan működik tovább két csoporttal Máriakálnokon. 2015 szeptemberében a 7 csoportból egy csoport az alacsony gyermek létszám miatt leépítésre került, így ismét kialakíthattuk nevelői szobánkat. Az Ostermayer Óvodába érkező gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, ezért feladatunkat meghatározza a szeretetre épülő, érzelmileg gazdag légkör kialakítása, melyben a családi nevelésből adódó hátrányokat igyekszünk a gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével kompenzálni. Az elmúlt évek során megnőtt a gyermekvédelmi esetek száma, így a gyermekvédelmi munka jelentősége is. Intézményünkben törekszünk az esztétikus, szép óvodai környezet kialakítására, s a magukra mindig igényes óvodapedagógusok, óvodai dolgozók pedig jó példát mutatnak a gyermekek és szülők számára. A szülőkkel közös gyermeknevelés partnerkapcsolatok lehetőségét hordozza magában. A mi feladatunk, hogy ez a kapcsolat minél mélyebb, eredményesebb, gyümölcsözőbb legyen a gyermekek érdekében.

8


1.1.

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKRÓL

Intézményünkben, 2004-ben úgy döntöttünk, hogy adaptáljuk Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel, (ONME) című programját, melynek nagy részét eddigi munkánk során is alkalmaztuk. Ennek a programnak a megvalósítása lehetőséget ad a nevelőtestület és a pedagógiai munkánkat közvetlenül segítők számára, hogy folyamatosan megújuljunk, s az óvodában elinduljon az innovatív fejlesztő munka. Nevelőmunkánkban kezdettől fogva jelentős szerepet játszott a szigetközi hagyományok és a népszokások megismertetése az óvodánkba járó gyermekekkel. Hisszük és valljuk, hogy ami igazán fontos emberi érték volt a múltban, az érték a jelenben és marad a jövőben is, bármennyit változzék is a világ körülöttünk. Az ONME program az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül. Magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze, ugyanakkor arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzék meg, különös tekintettel, az óvodánkba járó nagyszámú hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekre. A felgyorsult életritmus, az átalakult értékszemlélet következtében a családoknak egyre kevesebb ideje jut a gyermekek esztétikai, intellektuális érzelmeinek fejlesztésére. Az óvodai nevelés során ennek ellensúlyozására a művészeti nevelés eszközei adják meg számunkra a lehetőséget. A szülők igényét, óvodánk adottságait figyelembe véve programunkban kiemelt szerepet kap a művészeti nevelés. A művészeti nevelés a személyiségfejlesztés egyik speciális eszköze, lényege a kreativitás fejlesztése.  Eredetiség és ötletgazdagság, az eltérő gondolkodás,  Kíváncsiság és az alkotókedv felkeltése  A művészeti nevelés során formálódik a gyermek művészetszemlélete,  Nyitottá válik a nemzeti és egyetemes kultúra és annak környezetesztétikai értékeinek elfogadására.  Képes lesz a művészeti alkotások megértésére, aktív befogadására, átélésére. A művészeti nevelés akkor eredményes, ha a befogadáson és a kognitív ismeretek megszerzésén túl felkelti az alkotás, teremtés, létrehozás iránti érdeklődést és vágyat. Akkor éri el célját, ha a gyermek is érzékennyé, fogékonnyá válik, valamennyi művészeti ág: irodalom, zene, vizuális kultúra, mozgás stb. területén.

9


2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2. 1. GYERMEKKÉP A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, a másságot, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Minden gyermek egyedi egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel rendelkezik, ezek ismeretében alakítjuk ki az óvodánkban, illetve a gyermekcsoportokban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Törekszünk az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, inkluzív pedagógiára épül. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését, nem adunk teret az előítéleteknek. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat:  a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket;  a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét;  pozitív hozzáállással forduljanak a felfedezés, a megismerés felé;  tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit;  legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani;  legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal;  szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet;  tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát;  alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások);  sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek);  legyenek pozitív szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is;  az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi sem egyéb értelemben. Programunk gyermekközpontú, amely úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek.

10

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 2.2. ÓVODAKÉP Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek óvodába lépésétől, 3 éves kortól a beiskoláztatásig tart. Óvodánk esztétikus, szép környezet kialakításával, megfelelő tárgyi feltételek biztosításával, biztonságot sugárzó, szeretetteljes légkörével várja a gyerekeket. Az intézményben dolgozók hivatástudata záloga az egymás, a gyermekek és a szülők megbecsülésének. Pedagógiai programunk a szülőkkel való együttműködésre építi az óvodai nevelést. Nevelésfelfogásunk egyik alaptézise, hogy az óvoda pedagógiai gyakorlata csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Abból indulunk ki, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik, s a család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha az funkció zavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda csak a családdal együtt, egymást erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Belső műhelymunkákkal segítjük a tehetségcsírák kibontakoztatását zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások kiegészítésével. Óvodai pedagógiai programunk igazodik a gyermekek egyéni fejlődési szükségleteihez és segítünk nekik olyan szintre eljutni az óvodai évek alatt, hogy alkalmasak legyenek az iskolai életre. Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását 2. 3. ÉRTÉKEINK, MELYEK KÖZVETÍTÉSÉT VÁLLALJUK        

Szeretet, elfogadás, tisztelet, segítőkészség Bizalom Művészeti értékek átadása Egészséges életmód Anyanyelvi és viselkedéskultúra Hagyományok Környezetünk épített és természeti értékei Városunk, Mosonmagyaróvár kulturális értékei (Identitás pontok alapján)

2. 4. JÖVŐKÉPÜNK Az óvoda dolgozói számára fontos az otthonos, biztonságot nyújtó, érzelem gazdag óvodai légkör megteremtése, melyben széleskörű társadalmi, természeti tapasztalatok megszerzését kívánjuk lehetővé tenni a gyermekek számára életkori sajátosságaik, igényeik, képességeik figyelembe vételével. Olyan, művészeti programmal dolgozó óvoda szeretnénk lenni, ahol a gyermekeket örömmel töltik el az alkotó tevékenységek, élvezettel hallgatják a mesét, befogadóakká válnak a zenei élményekre, önfeledt játékkal tölthetik napjaikat.

11


2.5.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, FELADATAI 2.5.1. Programunk alappillére

A programunk alapelve: 

szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy  gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó  egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek.

Kiindulási pontjaink:  minden gyermek saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető  nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért  a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Ez a program befogad mindent, ami „csak tiszta forrásból” fakad és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket.

2.5.2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE

Alapvető célok:  Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.  Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiségfejlődésének biztosítása, elősegítése.  A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

Rész célok:  Részképesség zavart mutató gyermekeknél segítségnyújtás a nevelés-oktatás korszerű módszereivel  A sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációjának, társas kapcsolatainak segítése utazó gyógypedagógus irányítása mellett Az óvodások testi-lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével.

12


2.6.

A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA

A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása

Érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

A tevékenység kerete hagyományőrzés, népszokások

Tevékenységformák Játék és tevékenységben megvalósuló játékba integrált tanulás Mese, vers, dramatikus játék Ének, énekes játék, zenehallgatás gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet megszerettetése, védelme külső világ tevékeny megismertetése Munkajellegű tevékenységek

Óvoda kapcsolatrendszere

Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, Művészeti együttesek, szakmai egyesület

Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

13


3. ÓVODAI NEVELÉS FELAADATAI 3.1. Általános nevelési feladatok Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

3.1.1. Egészséges életmód alakítása A gyermek fejlődéséhez tehát olyan környezetet kell létrehozni, amely a gyermekeket minél több örömet nyújtó, életkoruknak megfelelő és egyben képességeiket fejlesztő tevékenységre motiválja. (Maria Montessori)

Célja: A gyermekek egészséges életmódra nevelése Egészséges, edzett gyermekek nevelése Az egészséges életmód iránti igény kialakítása Helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakítása Környezettudatos viselkedés megalapozása Testi fejődésük elősegítése Az óvodapedagógus feladata:       

A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos esztétikus környezet kialakítása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Mindennapi szabad mozgási lehetőségek megteremtése az óvodában. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a dajka, felelős bevonásával A gyermekek óvodába kerülésekor anamnézis készítése, mely testi adottságaikat méri fel Környezettudatos magatartás megalapozása.

Az egészségfejlesztés területei:      

egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése (dohányzás) a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Gondozás 

Még az óvodába lépés előtt törekszünk arra, hogy a gyermekeket a nyár folyamán megismerjük, felmérjük a családok szociokulturális hátterét. Megismerjük a család szokás és szabályrendszerét és ebből kiindulva tervezzük meg majd feladatainkat. Igyekszünk nagyon pozitív, empatikus hozzáállással tenni mindezt. Később a mikor a gyerekek már óvodába járnak többcsatornás megerősítésen keresztül piktogramok segítségével alakítjuk a szokásokat.

14


  



Az óvodai nevelésünk egyik mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gondozás alapja a gyermek – felnőtt pozitív kapcsolata, amely által nyugodt légkörben lehetőség nyílik a gondozási teendők közvetítésére. A segítés során a gondozás és szeretet megnyilvánulását éreztetjük minden gyermekkel. Megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással vesszük körül, mivel szavai, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. Ebből adódóan megszabadítjuk a gyermeket a kellemetlen érzésektől (pl. szomjúság, fázás, izzadás, fájdalom stb.). figyelmet fordítunk az önkiszolgálásra, biztosítjuk a gyermekek számára a saját, jellel ellátott használati eszközöket, melyek megfelelő méretűek és szükség szerint el-érhetőek (pl. törölköző, zsebkendő, fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, saját váltócipő, váltó ruha, alvópárna, ágynemű, ágy).

Az egészséges táplálkozás 

   



A szülők segítségével megismerjük a gyermekek táplálkozási szokásait. Elfogadjuk a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, majd később ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy ha szomjasak ihassanak az étkezések közötti időszakban is. Megmutatjuk az evőeszközök helyes használatát, fogását, az asztalok esztétikus megterítését. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében óvodánk gyümölcs vagy zöldségnapot tervez heti egy alkalommal a szülők segítségével. A saláta, gyümölcstál készítésében a gyerekek is aktívan részt vesznek. Szülői értekezleteken, beszélgetünk a szülőkkel, a kerülendő élelmiszerekről: ételporok, cukor, só, zsír, koffein vagy energiaitalokról, szénsavas üdítők káros hatásairól. Fokozottan figyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, melyet 2014 óta óvodánk a város miden beteg gyermeke számára dietetikus felügyelete mellett biztosít. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, lehetőleg folyamatos étkezéssel. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetésnek az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítania. Figyelembe vesszük tehát az OÉTI táplálkozás-egészségügyi ajánlását. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrendösszeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik.

A mindennapos testnevelés, testmozgás Az egészségfejlesztő program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a rendszeres mozgás lehetőségének biztosításával.  Napirendbe illesztve szervezünk mindennap mozgástevékenységet csoportszobában, tornaszobában, folyosón vagy a szabadban (kocogás, futás, mozgásos játék), mely elősegíti a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődését.  Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást tartunk.  Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközön.  A gyermekek mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok. Jelentős figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése.

15

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 

A gyermekek egészséges életmódjának biztosítása érdekében a lehető legtöbb időt szabadban tartózkodunk. Ez növeli a gyermekek ellenálló képességét, edzettségét. Lehetőség szerint minden nap friss levegőn tartózkodunk.



Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgástevékenységek különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése, segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható



Testi, lelki egészség fejlesztése A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a gyermeket veszélyeztető bántalmazások megszűntetése. A gyermekek óvodába kerülésekor anamnézist készítünk, amely segít minket a gyermekek megismerésében. Elsősorban a gyermekek testi, és lelki szükségleteinek feltárására helyezünk hangsúlyt. (Gyermektükör: Komplex személyiség-fejlettség megfigyelő dokumentum) A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel (testsúly, testmagasság), összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok, jellemzők feltárását. A gyermek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermek, valamint a dajka és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel, tapintattal, elfogadással, megértéssel közelednek feléjük. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, a családból hozott jó és rossz szokásait. Kezdetben gyakran előfordul az alvás alatti bevizelés (3-4 éves gyermekeknél). Óvakodunk a megszégyenítéstől. Tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, mert így szüntethetjük meg az okát, ami általában pszichés eredetű. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért megpróbálunk hatni a szülőkre, hogy tisztán, praktikusan, rétegesen öltöztessék gyermekeiket. Szükség esetén le tudjon vetkőzni a gyermek, a hosszú ujjú pulóver alatt legyen mindig póló is, ne csak atléta. A gyermekek egyéni fejlettségéhez viszonyítva kapnak segítséget az öltözködésnél, étkezésnél, testápolásnál. Megtanítjuk ezek helyes sorrendjét. Óvodákban a szokástanulást vizuális jelek, szimbólum képek alkalmazásával segítjük az öltözködés, kézmosás és WC használat esetében. Ha mi nem vagyunk abban a légtérben, a jelek segítik a gyermekeket az eligazodásban. Napi tevékenységeinket úgy alakítjuk, hogy legyen lehetősége a csoportoknak arra, hogy a só szobában is aktívan töltsenek el időt a gyerekeke, tiszta, jó levegőben.

16

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend. Az elalvás előtt a mesélés, dúdolás, az altatódalok hatására, minél többször éljék át a szendergés állapotát. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Tilos az óvoda egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében a dohányzás. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében a család, a szülők figyelmének erre irányuló felkeltése az év eleji szülőértekezleten. Ismereteket adunk át a gyermekeknek a dohányzás és italozás ártalmairól, a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, a szívet, a fogakat, bőrünket stb.. Másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt. Csoportnaplóban évente egy alkalommal (nevelési terv, egészséges életmód alakítása részben) dokumentáljuk a dohányzásmegelőző beszélgetést, amelyet az óvónő kezdeményez.

A bántalmazás, erőszak megelőzése „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód minden formáját, mely a gyermek egészségének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” (A WHO definíciója) 





 



A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető, tagóvoda-vezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. A veszélyeztetettség felderítése családlátogatással, egyéni beszélgetéssel valósítható meg. A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik.

17

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás Legfontosabb feladatunk, hogy az óvoda nyitvatartási idejében biztosítsuk a gyermekek felügyeletét, védelmét. Egészségvédő, balesetmegelőző szabályok ismertetése az óvoda külső és belső tereinek biztonságos használatáról évente egy alkalommal, az óvónő kezdeményezésére történik. Ismertetni kell az óvó –védő előírásokat:  kirándulás alkalmával a tilos és elvárható magatartásformákat  foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat / olló, hurkapálca stb.  egészségük és testi épségük védelmére vonatkozókat Az ismertetés ténye a csoportnaplóban rögzítésre kerül. Az óvodai SZMSZ-ben vannak meghatározva azok az óvó-védő előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során meg kell tartaniuk, illetve az óvodapedagógusok feladatai is. Az elsősegély doboz az irodában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. Az udvari játékeszközöket rendszeresen ellenőriztetjük a munkavédelmi felelőssel.

A személyi higiéné A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus (és a dajka) feladata, amely legyen megszégyenítéstől mentes és bensőséges. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, saját személyi felszerelés (törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, ágyruha) használata. Ezek minden gyermek számára álljanak rendelkezésre. A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, helyes fűtés, világítás biztosítását, helységek takarítását, játékok, használati eszközök higiéniáját, rendben tartását. A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, és törekszünk rá, hogy esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát árasszon. Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége minden feltételt biztosít a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Két- két gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó szekrénye. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Óvodákban a fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában is megjelenítjük, ezzel segítjük a szokások rögzülését. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A testápolási szokások terén különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat megpróbáljuk összehangolni. A fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék e teendőket.

18


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén             

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Biztonságosan használják a kanalat és a villát. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne.

3.1.2. Az érzelmi az erkölcsi a közösségi nevelés Célja: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az esélyegyenlőség az egyéni bánásmód biztosítása minden gyermek számára. Érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör.      

Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. Olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. Szeretet és kötődés, a másik iránti tisztelet, megbecsülés, a másság elfogadása érzésének fejlesztése. Szűkebb és tágabb környezet megismertetése, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja, hazaszeretet Emberi kapcsolatok megítélése: jó-rossz megkülönböztetése. Gyermekek érzelmi telítettségének biztosítása

Az óvodapedagógus feladata:  



Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Reggelente halk zene várja és nyugtatja meg a gyerekeket. Minden csoportban kialakításra került az esztétikus csoportkép a jelkép rendszer mely megerősíti a gyerekeket, biztonságot nyújt számukra az eligazodásban, a szeretetbáb is segít ebben, a megérkeztem tábla, szokás – jelkép - szimbólumrendszer, mely mélyíti a

gyerekek összetartozását együttérzését. 

Fontos számunkra a gyermek - gyermek, a felnőtt - felnőtt pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

19

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273    

      

  

Az óvónő teremtsen olyan légkört, hogy a gyerekekben kialakuljon a jó közérzet érzése, mely egyben növeli biztonságérzetüket, nyitottá válnak társaik felé. Az egyéni bánásmód szem előtt tartásával alakítsák ki az együttélés szabályait, az elvárható viselkedésmódokat. Minden csoportunk rendelkezik kidolgozott szokás rendszerrel, a közösségi normák tudatos meghatározásával (etikai kódex) Innováció: minden év tavaszától „Ölelj át…” program a leendő óvódásoknak és szüleiknek. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, a HHH-s és az SNI-s, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése és fejlesztése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel - szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével (pszichológus) Az otthonosságérzet fokozására azáltal, hogy szabadon mozoghatnak a gyerekek a csoportszobában, mosdóban, öltözőben. Minden gyereknek biztosítunk saját tároló helyet, ahová játékait, eszközeit elteheti. A befogadás időszakában mindkét óvónő és a dajka is vegyen részt, mert ez meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónő teremtsen nyugodt feltételeket a gyerekek beilleszkedéséhez. Az óvónők adjanak lehetőséget arra, hogy a szülők a gyerekekkel együtt megismerkedhessenek az óvoda belső életével, napirendjével, tevékenységével. Sok érdekes játék mellett ölbeli játékokkal, mondókákkal, kedveskedjen a gyerekeknek. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban mindkét óvónő vegyen részt, és a dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogatjuk ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! Már befogadás ideje alatt a csoport szokásainak megfelelően végezzék napi tevékenységeiket a gyerekek sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel. Családias légkör megteremtésével elősegítjük a gyerekek társas kapcsolatainak alakulását. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt.

Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai:  Esztétikus szép környezet biztosításával szépérzékük alakítása.  Az ízlésformálás jelenjen meg a gyermekek mindennapjaiban, az óvoda tárgyi, természeti környezetében egyaránt.  Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása  Alkossanak véleményt a környezetükben található szép és csúnya dolgokról.  Esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai:  A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve, megismerési vágya fejlessze értelmi képességeiket, erősítse meg kreativitásukat.  Tevékenységeik során szerzett tapasztalataik fejlesszék gondolkodásukat, emlékezetüket.  Meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyermekek beszélőkedvét.  Alakuljon ki a gyermekekben a biztonságérzet, szeretet és védettségérzet.

20

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A felnőtt –gyermek kapcsolatában a következő Adleri elvek jelenjenek meg:                

A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyermekeket. A gyermekeket mindig a nevükön szólítsák az óvoda dolgozói és 1. szám 2. személyben Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája, nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik). A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (a csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyerekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése és kompromisszumkeresés. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás és prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. A felnőttek tilalom helyett adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak és képessé váljanak a változásra. A felnőtt jelezze örömével a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretet kapcsolat kialakításához.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:         

A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez és a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. A szabályok betartására egymást is megkérik. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében. A társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik a környezetük jelzéseit és érzéseit (metakommunikáció) Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, hogy mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre.

21

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 3.1.3. Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célja: a gyermekekhez közelálló, kíváncsiságukra, érdeklődésükre épülő műveltségtartalmak közvetítése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, értelmi képességeik fejlesztése / észlelés, érzékelés, emlékezés, képzelet, figyelem, problémamegoldó gondolkodás, alakuló fogalmi gondolkodás/. Az anyanyelv fejlesztése. A természetes beszélő- és kommunikációs kedv kialakítása és fenntartása élménybeágyazottan, komplex jelleggel és tapasztalatszerzéssel valamennyi tevékenységforma keretében. A gyermekek érdeklődésén, kíváncsiságán alapuló, a gyermekek meglévő tapasztalatait, ismereteit figyelembe vevő, változatos tevékenységi lehetőségek megteremtése.

Az óvodapedagógus feladata:      

    

érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, megtartása a különböző tevékenységek iránt, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, a kognitív képességek egyéni és életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztése (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem), aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig, érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés támogatása, a gyermek differenciált bánásmód hatására jusson el saját képességei legmagasabb szintjére, a gyermek kommunikációs képességének alakítása, fejlesztése, a gyermekek szókincsének gyarapítása, derűs, barátságos légkör biztosítása, melyben a gyermek szívesen beszél, a gyermekek kérdéseire mindig válaszoljon az óvodapedagógus, a tehetséges és részképességek fejlődésében elmaradást mutató gyermekekkel egyénre szabottan foglalkozzon, szükség esetén a fejlesztőpedagógus, logopédus segítségének igénybe vételével.

A fejlesztésnek a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára kell épülnie, tevékenységbe ágyazottnak kell lennie. A cselekvés során a gyermekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad, és ami iránt érdeklődik, azt törekszik is megismerni, így indul el a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerez tapasztalatokat, érzelmi benyomásokat, melyek cselekvésre késztetik őt. Ugyanígy cselekvésre készteti őt a mozgás által szerzett tapasztalat is. Ezek az érzékszervimozgásos sémák indítják el a tanulási folyamatot, melyet befolyásol, felgyorsít a környezet érzelmi hatástöbblete. Ezáltal a gyermek értelmi képességei fejlődnek. Az anyanyelv fejlesztése az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt fontosságú, elsősorban helyes példaadással valósítható meg. Tapasztalhatjuk, hogy a gyermekek környezetében egyre kevesebb idő jut a beszélgetésre, mesehallgatásra, mesemondásra. Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek beszédkedvének fenntartására, felébresztésére, bíztatjuk őket kérdések feltevésére, melyre mindig választ kapnak (életkoruknak megfelelően).

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:      

kialakul a szándékos figyelem, megszereti a gondolkodást igénylő feladatokat, elemi ismeretekkel bír önmagáról és környezetéről, a fogalmi gondolkodás már kialakulóban van, tudásvágy van benne képes gondolatait nyelvtanilag helyes mondatokban megfogalmazni, kifejezni, tisztán ejti a hangzókat, végig tudja hallgatni mások beszédét, és megéri azt, kialakul kudarctűrő képessége

22

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételeink:

4. 4.1.

Ostermayer Óvoda Engedélyezett létszám az óvodákban, teljes állás Ebből az óvodapedagógusok száma: Gyógypedagógus Ebből szakvizsgázott pedagógus: 1 Pedagógiai asszisztens Dajkák száma (szakképzettek) Óvodatitkár Élelmezésvezető Szakácsnő Konyhai alkalmazott Takarítónő Karbantartó részmunkaidős (4órás)

33 12 1 2 6 1 1 1 7 1 1

Óvónők közül további képesítéssel is rendelkezik:  Vezető óvodapedagógus képesítése van: 1 fő

Az óvodavezető:     

koordinálja az óvodában folyó pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, minőségirányítási, menedzselési feladatokat. úgy irányítsa a pedagógiai munkát, hogy az a nevelő – oktató munka hatékonyságát, minőségét eredményezze. biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket a zavartalan munka érdekében teremtsen demokratikus légkört, melyben a problémákat közösen oldják meg. segítse az óvónők szakmai fejlődését.

Az óvodapedagógusok: 

kulcsszereplői az óvodában folyó nevelő munkának, az óvoda teljes nyitvatartási idejében a közoktatási törvényben előírt végzettségű, szakképzettségű (óvodapedagógus) foglalkozhat a gyermekekkel, s a foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

A törvényben előírt feltételek majdnem teljesen biztosítottak nevelői munkánkhoz, de a csoportok, összetétele szükségessé tenné, hogy az Ostermayer Óvodában is minden csoportban két óvónő foglalkozzon a gyerekekkel. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, melyet igyekszünk átadni a fiatalabb óvónőknek. Folyamatos szakmai továbbképzésekkel teszünk eleget a 7 évenkénti továbbképzési kötelezettségünknek. Jelenleg 6 csoportunk van, melyekben törekszünk arra, hogy lehetőség szerint az óvónők 2 heti váltásban dolgozzanak. A délelőttös óvónők felmenő rendszerben viszik tovább csoportjukat, biztosítva ezzel a személyi állandóságot a gyerekek számára és a nevelés folyamatosságát.

23


Elvárás az óvónőktől:

 elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű legyen a gyerekek számára  pedagógiai programunkkal az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” tudjanak azonosulni.  magatartásukat nagyfokú tolerancia jellemezze az óvodánkba járó hátrányos helyzetű családokkal, gyermekekkel szemben.  okos gyermekszeretetük, természetes viselkedésük jelentsen biztonságot a gyermekek számára.  jellemezze őket, nyitottság, kreativitás, az innovációra való képesség, a korszerű pedagógia ismerete, a továbbképzésre, önképzésre való igény.  használják ki a szakmai egyesület (ONME) által nyújtott fejlődési lehetőségeket.  az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, összehangoltan feladatokat megosztva dolgozni, s ebbe a tudatos munkába bevonni a csoportban dolgozó dajka néniket is  legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni.  az óvónők gondoskodjanak a közös tervek elkészítéséről a gyermekek képességeinek felméréséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról az eredmények rögzítéséről.  nyújtsanak tájékoztatást a szülők részére gyermekük fejlesztéséről és annak eredményéről.  A létre hozott BECS és a szakmai munkaközösség segítse a pályakezdő óvónőket  vállaljanak felelősséget a közösen kitűzött célok és feladatok magvalósításáért.  2 évenként végezzenek irányított önértékelést azért, hogy reális képet kapjanak az óvoda teljes rendszeréről.

A program megvalósításához az óvónők módszereiket saját maguk választhatják meg, a gyermekek ismeretében. Mivel az óvónők más-más érdeklődési körűek, ez gazdagíthatja a nevelőtestületet, egymás munkájának elismerését, tiszteletét indukálhatja, s alapja lehet egy jó nevelőtestületi légkörnek.

Óvodai nevelőmunkát közvetlenül segítők: Elvárás a dajkáktól:

 az óvónők jobb keze a dajka, akiknek aktív, felelősségteljes együttműködésére támaszkodnak munkájuk során, segítik őket a különböző nevelési feladatok az egészséges életmód, az érzelmi nevelés a játék alakításában, mindez összehangolt munkát kíván a csoportban dolgozóktól  magatartásukat nagyfokú tolerancia jellemezze az óvodánkba járó hátrányos helyzetű családokkal, gyermekekkel szemben.  a gyermeki személyiségfejlődésben a szokás – és normarendszer megalapozására tett hangsúly, a gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő attitűd, a gyermek személyiségfejlődésének alakulásában, a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között.  Az egész óvodai életet átfogó gyermek – dajka közötti kapcsolat jelentősége  a gyermeki önérvényesítő törekvések mellett, a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet,

Óvodánk csoport szerkezete:

 törekszünk az azonos korú csoportok szervezésére

Az eddigi tapasztalataink és a szülők igényeit figyelembe véve alakítottuk így, de ha a beíratott gyermekek életkora a beíratások száma a vegyes csoportkialakítását tenné szükségessé, nyitottak vagyunk arra is.

24

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 4. 2. Tárgyi feltételeink: Elmondható, hogy óvodánk komfortja, belső esztétikája az utóbbi években egyre jobb feltételeket teremt a gyerekek számára. 2014 - ben egy KEOP-os pályázatnak köszönhetően óvodánkban megtörtént a nyílászárók cseréjére a fűtés korszerűsítése, a konyha részleges felújítása, a tető és az épület szigetelése. A patinás öreg épület megújulva várja szeptemberben a gyerekeket. Csoportszobáink tágasak, világosak: a világító testek cseréjét már sikerült megoldani a folyosók kivételével. Intézményünk fűtése megoldott, korszerű gázfűtésünk van. Minden csoport mosdóját az elmúlt években felújította az önkormányzat. Csoport szobáinkban a régi elhasználódott bútorok cseréje az elmúlt években megtörtént, illetve felújításra került. A csoportok sok képesség fejlesztő játékkal, szép és igényes mesekönyvekkel, DVDkel gazdagodtak. Egyéni fejlesztő szoba az utazó gyógypedagógusok, logopédusok, gyermekek igényeinek megfelelően került kialakításra. A tornaszoba és felszerelése segíti az óvónők és a gyógy testnevelő munkáját. Játszóudvarunk igényesen kialakított, befejeződött az udvar utolsó részének térkövezése jó minőségű játékeszközeink vannak. Az árnyékolók segítenek abban, hogy nyáron a nagy melegben is folyamatosan kinn tartózkodhassanak a gyerekek az udvaron. Az Ostermayer Óvodában az udvari játékok bővítése 2013 őszén TÁMOP -3.1.11.-12/2-2012—0075 pályázatból részben megoldódott, de még szükséges lenne néhány udvari mozgás fejlesztő játék beszerzésére az elkövetkezendő években. Összegezve: eszközállományunk sokat fejlődött az elmúlt évek során, s minden tevékenységünkhöz egyenletes feltételeket biztosít. A program működésének megtartásához a folyamatos eszközpótlás továbbra is elengedhetetlen.A hiányzó eszközöket költségvetésből, pályázatokból és a már meglévő eszközeink folyamatos javításával, karbantartásával szinten tudjuk, és kell is tartani. Csoportjainkban:  Esztétikus mesesarok, énekes sarok, rajz – festés - kézimunka sarok kialakításra kerültek, természetesen a tevékenységekhez szükséges eszközökkel együtt. (bábok, melyek pótlása TÁMOP pályázatból 2013 őszén megtörtént, előhívókártyák, mesepárnák, anyagok, hangszerek, barkácsoláshoz, kézművességhez anyagok)  Óvodánkban, ezen kívül kialakítottunk, „Kézműves műhelyt” a tehetségígéretes gyermekek további kreativitásának fejlesztésére. A műhelyben a korongozó állvány, az égetőkemence, a szövéshez-fonáshoz szükséges eszközök várják a gyerekeket.  Zenei képességet fejlesztő ritmus hangszerek, a csoportok rendelkezésére állnak de ezek kiegészítésre szorulnak minden csoportban. (egy idő után elhasználódnak)  A népi játékokhoz a kislányoknak a szoknyák már elkészültek, a fiúknak a nadrágokat folyamatosan varrjuk.  Videó kamera, a csoportokban digitális fényképezőgép rendelkezésre áll annak érdekében, hogy a gyermekek tevékenységét az ünnepeinket az óvodában történt eseményeinket rögzíteni tudjuk.  Videó - szoba (só szobában) ahol 8-10 gyermek kényelmesen elfér megoldott, (itt van lehetőség arra, hogy a csoport életéről készült felvételeket a gyerekek közösen megnézhessék)  Ovigalériánkat kialakítottuk a folyosón (zárható üvegajtók között) ahol évszakonként legalább 1kiállítást szervezünk a környezetünkben élő művészek alkotásaiból, gyűjtők anyagaiból, a gyermekek és a szülők örömére.  óvodánk rendelkezik jól felszerelt tornaszobával, mely a gyerekek mozgásfejlesztését szolgálja.  Nevelői szobánkat a nyáron ismét kialakíthattuk a lecsökkent gyermeklétszám miatt, a 7. ideiglenesen működtetett csoport leépítésre került. Az óvónők a felkészülésükhöz a könyvtárszobában internetet is tudnak használni.

25

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 4. 3. Az óvodai élet megszervezése Heti rendünk biztosítja a feltételt a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez. A program szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónők által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagozódnak, s közben nincs játék elrakás. Így a gyerekek a tevékenységek után igényük szerint visszatérhetnek a játékba.

Délelőtti játékba integrált tanulás

Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás

4.4.

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Verselés, mesélés




Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Énekes játékok Egyéni fejlesztések Tehetséggondozás

Közvetve kötelező Kötetlen

Külső világ Külső világ Külső világ tevékeny tevékeny tevékeny megismertetése megismertetése megismertetése Zenés, mozgásos percek, Egyéni fejlesztések

Egyéni fejlesztések

Zenés, mozgásos percek, Egyéni fejlesztések

Egyéni fejlesztések

Mozgás, mozgásos játék Énekes játékok Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Külső világ tevékeny megismertetése Énekzenei képességfejlesztés Egyéni fejlesztések, tehetséggondozás

Szervezett tanulás munkaformái:

Frontális

Kiscsoportos Mikro csoportos Egyéni

Mozgás

Szervezett tanulás formái:

Kötelező

4.5.

Péntek Verselés, mesélés

Mozgás, mozgásos játékok Mesélés Zenés – mozgásos percek Énekes játékok Futás, kocogás az udvaron Külső világ tevékeny megismertetése Ének-zenei képességfejlesztés Külső világ tevékeny megismertetése Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint Verstanulás

26


4.6. Napirend időkeretei Időtartam 515 700

1030 1030 1150

1200

700

Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Gyülekezés, közös játék Szabad játék, személyes percek, mikro csoportos tevékenységek, Testápolási teendők, Tízórai Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás JÁTÉK A SZABADBAN Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron Mindennapi edzés: kocogás, futás a tornapályán

J Á T É K J Á T É K

Testápolási teendők Ebéd Fogmosás

1230-45 1230-45 Pihenés, altatás, mesével, altatódallal, zenével 1430-45 1430-45

1530 1530

Egyéni szükséglethez igazodó ébredés Teremrendezés, Testápolás, Uzsonna JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN Szabadon választható szolgáltatások: hittan, Részképességek egyéni vagy csoportos fejlesztése, tehetséggondozás

1700

J Á T É K

A napirendünk folyamatos, kivéve, ha a gyerekek napi programja azt másképpen kívánja.

27


4.7. Szervezett tanulás időkeretei gyermekenként: Vers, mese Korosztály dramatikus játék 3-4 éves 4-5 éves 5-6-7 éves

Naponta 5-10’ 10-15’ 15-20’

Ének, énekes játékok Heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

Rajz, mintázás, kézimunka Heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

Mozgás, mozgásos játékok

Zenés, mozgásos percek

Heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

Napi 2 x 6’ 8’ 10’

Környezet megszerettetése Heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum: 35’ 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum: 45’ 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum: 65’

28


4.8. Az Óvoda kapcsolatai 4.8.1. Az óvoda és a család Célunk: Az intézményben folyó nevelőmunkáról a rendszeres információáramlás biztosítása a szülők és az intézmények között. Az együttműködéshez jó partnerkapcsolat kialakítása, az igények és elvárások feltérképezésével. Egyetlen óvónőt se befolyásoljon a gyermekek anyagi, társadalmi helyzete, kultúráltsága. Elfogadó, megértő, empatikus, a gyermeknek, szülőnek kijáró tiszteletet kifejező magatartás legyen jellemző az óvodánkba dolgozókra. Legfőbb célunk, az egymás irányi bizalom erősítése. Óvodánkba nagyon eltérő képességű, sok hátrányos helyzetű és ingerszegény környezetben élő gyermek jár. Ezért fontos, hogy a gyermekét elhanyagoló, nem megfelelő módszerekkel nevelő szülő is érezze, hogy az óvónők vele együtt az ő egyetértésével kívánnak neki és gyermekének segíteni a mindennapi gondokban. Türelemmel, megértéssel fordulunk ezen családok felé. A gyermekek életvitelét a családok szokásrendszere határozza meg, ezért fontosnak tartjuk, hogy megismerjük azt, illetve törekszünk az óvodai szokásrendszer megismertetésére, hogy a kettőt összehangolva, közösen együttműködve fejlesszük a gyermekeket. Az óvónők és a gyermekvédelmi felelősök megkeresik a módját, az utat, miként ébreszthető fel, a szülők érdeklődése gyermekük óvodai élete iránt. A szülő tud a legtöbbet gyermekéről, viszont az óvónők rendelkeznek olyan szaktudással, tapasztalattal, amely alapján hatékony segítséget tudnak adni a gyermek fejlesztése érdekében.

Az óvodapedagógus feladata:  A gyermekeket érő környezeti, nevelési hatások megismerése (anamnézis felvétele, környezettanulmány, családi nevelés attitűdjeinek felmérése)  Családi nevelés segítése  Együttműködés kialakítása  Törekedni a családok életmódjának megismerésére,  Példamutató helyes értékrend kialakításával segítségnyújtás a nevelési gondok megoldásában,  Szoros partneri kapcsolattartás, a szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek óvodában végzett tevékenységéről,  Segítőkészség fokozása, érzelmileg elfogadó, megértő, türelmes partneri szerep vállalása,  Nyitottság - felébreszteni a szülők érdeklődését az óvodai élet iránt, a gyermekén keresztül,  Előítéletektől mentes közeledés minden családhoz,  A segítő kapcsolat előfeltétele, hogy a szülő bízhasson az óvónők diszkréciójában, titoktartásában,  Alkalom biztosítása, hogy a szülő megtehesse észrevételeit az óvodai élettel kapcsolatban,  Keresni a kapcsolattartás módjait, hogy folyamatos tájékoztatást tudjon nyújtani a szülőnek gyermeke fejlődéséről.

29


A kapcsolattartás formái:        

Szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák. Családlátogatás (még az óvodába járás előtt, megismerkedünk a családdal, környezetükkel,). Anyás beszoktatás a szülők igényei alapján (a szülők megismerhetik az óvodai életet, szokás, szabályrendszert). Napi kapcsolattartás (a szülő tájékoztatása a lényeges eseményekről). Félévente beszélgetés a szülőkkel a gyermekek fejlődéséről (dokumentumok alapján korrekt tájékoztatás) Közös rendezvények, programok, ünnepek a szülőkkel. Gyermekorvos, pszichológus előadást tart az óvodában a szülőknek a betegségekről azok megelőzéséről higiénés elvárásokról nevelési kérdésekről. Igény, elégedettség, elégedetlenségi vizsgálatok (évente, eredményeit ismertetjük a szülőkkel és intézkedési tervet készítünk a feladatok megvalósítása érdekében).

4.8.2. Az óvoda és a bölcsőde Célunk: a gyermekeket még az óvodába lépés előtt megismerjük és az óvodába történő átmenetet, zökkenőmentessé tegyük. Az óvodapedagógus feladata: 

 

Látogatások szervezése a Micimackó Bölcsődébe, egymás nevelő munkájának megismerése, a zökkenőmentes óvodába lépés érdekében Partneri kapcsolatok megbeszélése Alkalmanként közös játék a bölcsődésekkel, kölcsönös látogatások szervezése

4.8.3. Az óvoda és az iskolák Célunk, nevelőpartneri viszony kialakítása a Haller János Általános Iskola tanítóival annak érdekében, hogy a gyerekek zavartalanul kezdhessék meg iskolai életüket. A kölcsönös érdeklődés hozzájárul a két intézmény nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. A jó kapcsolat alapját egymás munkájának tisztelete és megbecsülése jelenti számunkra. Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy vegyék figyelembe tapasztalatainkat, mérési eredményeinket a gyermekek egyéni képességeinek ismerete területén. Új kapcsolatok kialakítására törekszünk az iskola rajztanáraival – ez segítséget adhat az ovigaléria sokszínűvé, gyermekléptékűvé tételében is.

Kapcsolattartás formái:     

Egymás rendezvényein való részvétel. Tájékoztató szülői értekezletek, nyílt napokról Gergely napi iskolába hívogató Ovi – suli látogatása Tájékoztató a gyermekek egyéni fejlődéséről, a várható alkalmazkodási nehézségekről

30

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 4.8.4. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek, közművelődési intézmények Célunk: kapcsolat kialakítása a környezetünkben működő művészeti körökkel, annak érdekében, hogy a gyerekek a muzsika az alkotások, a környezet esztétikai értékeit megismerhessék. Az intézmények kínálatából a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve az értékközvetítő előadások, rendezvények, kiválogatása annak érdekében, hogy elősegítse a gyerekek nevelési feladatainak sokoldalú fejlesztését. Kapcsolattartás formái:  

Látogatások, tájékoztatások, megbeszélések, rendezvényeken való részvétel Kapcsolatfelvétel: Mosonyi Mihály Zeneiskola, Lajta Néptánc Együttes, Pintér Éva festőművész Flesch Károly Kulturális Központ Fehér Ló Közösségi Ház Városi Könyvtár Hansági Múzeum

4.8.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai 

IMGSZ (egyfelől hivatali, másrészt segítő, támogató jellegű, korrekt, segítik gazdasági munkánkat).  Mosonmagyaróvár város Önkormányzata (fenntartó: hivatali, támogató, korrekt együttműködő kapcsolat)  Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) (szakmai kapcsolat, melyre a rendszeresség, a folyamatosság a jellemző, általában probléma esetén erősödik fel, tanév elején felmérések, melyek alapján fejlesztő tornát tartanak a gyerekeknek).  Logopédus (Szakszolgálatban működő felmérések alapján a szülők viszik a fejlesztésre gyermekiket)  Gyermekjóléti Szolgálat (probléma esetén intézkedési jogkörüknél fogva segítséget nyújtanak az óvodában működő gyermekvédelmi felelősöknek)  Gyermekorvos, fogorvos, védőnő (az ellátás megoldott évente minden korcsoport vizsgálata megtörténik, probléma esetén szakorvosi ellátásra javasolják a gyerekeket. Hallás – látás gerinc vizsgálat évi szűrések formájában megoldott. Védőnővel a kapcsolat napi szinten működik, segít a gyerekek testi higiéniájának felülvizsgálatában) MPI, szakmai szolgáltató cégek, (továbbképzések, konferenciák kínálata lehetőségek kihasználása a fenti intézményeken keresztül)

31


5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1. Hagyományőrzés, népszokások Célja: az óvodáskorú gyermekek nevelésébe, életébe beépíteni mindazon étékeket, melyeket a Szigetköz megőrzött, vagy a folklór számukra megőrzésre érdemesnek tart, így gyermekekben tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik értékeit, szépségét. Az óvodapedagógus feladata:  A program olyan óvónőket igényel, akik ragaszkodnak népünk múltjához, képesek azzal azonosulni.  Ismerje a népszokások eredetét, lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit.  Tudjon népmeséket, helyileg gyűjtött mondókákat, gyermekjátékokat, népdalokat.  Szerezzen jártasságot a kézművességben (szövés, agyagozás, hímzés).  Építse be mindennapi munkájába mindazon értékeket, melyeket szűkebb környezetünk a Szigetköz megőrzött.  Példamutatásával adjon életre szóló alapot a gyermeknek. Jeles napok, megemlékezések Ő SZ

T É L

T A V A SZ

Időpontja

   

Szüret kezdete Mihály napi őszi vásár Márton napi felvonulás Megemlékezés óvodánk alapítójáról: Ostermayer Károlyról

Szept. 1-től okt. közepéig Szept.29. Nov.11.

    

Adventi készülődés Mikulás Luca Karácsony Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)

Nov. 30. utáni első vasárnaptól Dec. 06. Dec.13. Dec. 20-24 között Vízkereszttől –hamvazó szerdáig

Március 15-e nemzeti ünnepünk Húsvét Májusfa állítása Anyák napja Gyermeknap Pünkösdölés

Márc.15.

     

Nov.01.

Ápr. 30. május első vasárnapja május utolsó vasárnapja Húsvét utáni 50. nap

Minden jeles napot egy hosszabb előkészülettel vezetünk be minden csoportban. Megpróbáljuk a gyermekek kíváncsiságát kielégíteni a folyamatos tevékenykedtetéssel. Törekszünk arra, hogy az ünnep vidám hangulatú, örömteli legyen a gyerekek számára.

32

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Az ősz jeles napjaival kapcsolatos feladatok:       

Gyűjtsék össze a természet kincseit, Mosoni – Duna partján, Rudolf ligetben, kálnoki erdőben, Csoportszobáikban élősarkokat alakítsanak ki, hogy az összegyűjtött kincseinknek helye legyen. Figyeljék meg a természet változásait. Folyamatosan gyűjtsék az őszi gyümölcsöket, zöldségféléket és a csoportban közösen fogyasszák el azokat. A szüreti szőlőből készítsenek mustot. A gyümölcsökből készítsenek kompótot, zöldségekből savanyúságot. Ismerkedjenek meg az évszakhoz kapcsolódó versekkel, mondókákkal, mesékkel, dalos játékokkal.

SZÜRET: 3-4 évesek hallgassanak éneket, mondókákat a szüretről, a gyümölcsökről. Ha lehetőségük adódik rá, kedvük szerint vegyenek részt a szüretben és a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják meg a mustot. 4-5 évesek, ismerkedjenek meg egyszerű szüreti énekes játékokkal. Gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. A szüret előkészítésében vegyenek részt. Kedvük szerint, játszanak a nagyokkal népi játékot, préseljenek mustot, népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. 5-6-7 évesek szervezzék meg a szüretet óvónőjük segítségével a gyümölcsösben, szőlősben, vagy ha nincs rá mód az óvoda udvarán. Válogassanak gyümölcsöket, őszi terméseket, szemezzék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot az ősz kincseiről. Aktív részesei legyenek a mulatságnak, táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti, népi játékokat. Készítsenek a termésekből egyszerű hangszereket (dióhéj-pengető, csutkamuzsika) Projektek: „Ölelj át…befogadás” „Ősz anyó kincsei”

MIHÁLY NAP 3-4 évesek óvónői irányítással gyűjtögessenek vásárfiát. Tanuljanak néhány névcsúfolót, vásári rigmust. 4-5 évesek vásári kikiáltó rigmusokat tanuljanak. Lehetőség szerint süssenek perecet, készítsenek vásárfiát és egyszerű népi játékokat, eszközöket. Kedvük szerint vegyenek részt a vásári forgatagban. A népi hangszerekkel, népzenével ismerkedjenek meg. A nagycsoportosok ismerjenek meg néhány találós kérdést, közmondást, a vásárról mesét, verset. A vásár helyszínét segítséggel rendezzék be, árulják a portékát. Népzenére egyszerű lépésekkel, forgásokkal, térformákkal próbálgassák a táncos mozdulatokat. Játszanak énekes népi játékokat, ismerkedjenek meg néhány ügyességi, illetve sportjátékkal.(kakasviadal, zsákban futás….) Projektek: „Vásár, vásár jobb ez minden másnál” „Egészség, betegség”

MÁRTON NAP Szülők segítségével készítsenek lampionokat és vegyenek részt a Márton napi lampionos felvonuláson. (Márton-napi lakoma az udvaron libazsíros kenyérrel és meleg teával) Ismerkedjenek meg libákról szóló dalocskákkal. Ismerjék meg a Márton nappal kapcsolatos hagyományokat.

33

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Tél jeles napjaival kapcsolatos feladatok:             

Ismerkedjenek meg a karácsonyi jelképekkel. Az óvónők készítsenek a gyerekekkel közösen adventi koszorút és naptárt, a középső és nagycsoportosokkal ajándékot szüleiknek. Vegyenek részt a terem feldíszítésében a közelgő ünnepre. Közösen készítsenek mézeskalácsot. Ültessenek búzát, virágoztassanak cseresznyefa ágat. Készüljenek a Lucázásra, betlehemezésre. Tanuljanak népi dalokat, mondókákat, verseket tanulunk. A karácsony elmúltával segítsenek a terem rendezésében, a karácsonyfa leszedésében. Készüljenek előre a vidám farsang megtartására. Csináljanak közösen álarcot, kalapot, teremdíszeket. Öltözzenek jelmezekbe Tanuljanak bolondos dalokat, verseket. Táncoljanak, vigadjanak közösen.

ADVENT: 3-4 évesek ismerkedjenek meg az advent jelképeivel (koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek szüleiknek egyszerű ajándékot. A vízbe tett cseresznyefa ágat, az ültetett búzát folyamatosan kísérjék figyelemmel. Ismerkedjenek meg a karácsonyi népszokásokkal. Az óvónő segítségével készítsenek egyszerű ajándékokat szüleiknek. 4-5 éves óvodások az adventi naptár és a koszorú elkészítésében segítsenek. Naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Tegyék vízbe a cseresznye ágat, ültessenek Luca búzát, mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszeket nehezebb technikával. A Mikulás és a karácsony előtt tanuljanak egy ünnepi köszöntő verset, mondókát, éneket, járják végig a csoportokat és kántáljanak, mendikáljanak. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. Az óvónő segítségével készítsenek egyszerű ajándékokat szüleiknek. 5-6-7 éves gyerekek önállóan, vagy az óvónő segítségét kérve készítsenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontsanak ki egyet és oldják meg azt. Luca napján kotyoljanak, a kisebbek csoportjában. Figyeljék meg az időjárás változásait. Készítsenek asztali díszeket, öntsenek gyertyát. Az ünnepi készülődés étkezési szokásait ismerjék meg: gerezdéljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek, díszítsenek mézeskalácsot. Karácsony ünnepén gyönyörködjenek a felnőttek pásztorjátékában. Az óvónő segítségével készítsenek egyszerű ajándékokat szüleiknek. Projektek: „Luca, luca kitty, kotty…” „Tél madarai….Varjú károg fúj a szél…”

FARSANG: 3-4 évesek egyszerű technikával díszítsenek papír álarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. 4-5 éves gyerekek díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek tombola tárgyakat, vegyenek részt a farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalt vagy mondókát a farsang köszöntésére. Hallgassanak tréfás mesét, verset, éneket. 5-6-7 évesek tanuljanak farsangi éneket, bálba hívogató mondókát. Segítsenek jelmezeik, álarcaik elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében. Vegyenek részt a tombola húzásában, hívogassák a kisebbeket a mulatságba. Vegyenek részt, ügyességi játékokban. A nagycsoportosok rendezzék meg az óvoda humornapját, a farsangi bált megelőző napon „fordított napot” tartanak. A fiúk kislányoknak, a lányok fiúknak öltözzenek és látogassák végig bolondozva a csoportokat. Projektek: „Akinek ma kedve nincs…” „Mackó brummog… „Jöjjön a tavasz vesszen a tél…”

34

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Március 15 Minden csoport elevenítse fel az ünnephez kapcsolódó eseményeket (kokárda, nemzeti színű zászló, várak építése fakockákból, csákóhajtogatás). Szervezzenek közös óvodai ünnepély.

Tavasz jeles napjaival kapcsolatos feladatok: 

  

tavasszal a húsvéti ünnepek előtt lehetőség szerint minél többet tartózkodjanak az udvaron, kiránduljanak a környéken, végezzenek megfigyeléseket. Fessenek Tojásokat. Locsolóverseket, mondókákat tanuljanak, a fiúk locsolják meg lány pajtásaikat. Emlékezzenek meg óvodánk névadójáról Ostermayer Károlyról, koszorúzás az óvodában található emléktáblánál és a temetőben a sírjánál.

HÚSVÉT: 3-4-5 éves gyermekek tanuljanak locsoló verset, óvónőjük segítségével díszítsenek tojást. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. Az 5-6-7 évesek tegyenek nagyobb sétát a Mosoni-Duna partjára vagy a Rudolf-ligetbe. Írjanak tojást viasszal, díszítsék fel csoportszobájukat. Kiszebábbal járják körbe a kisebbek csoportjait. Díszítsék az ablakot festéssel. Jó idő esetén vegyenek részt a tavaszi határkerülésen. A locsoláshoz, komáláshoz tanuljanak mondókákat. A fiúk locsolják meg a lányokat. Projektek:”Megöntözlek rózsavízzel…” „Mosonmagyaróvár a mi városunk…”

ANYÁK NAPI NYÍLT NAP 3-4 évesek óvónői segítséggel díszítsék fel a csoportszobát virágokkal, az anyukáknak, nagymamáknak kis versikét, éneket tanuljanak, apró meglepetéseket készítsenek számukra. 5-6-7 éves óvodások vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, tavaszi dalokat, verseket tanuljanak. Különböző technikákkal meglepetéseket, ajándékot készítsenek a vendégeknek. Kis műsorral kedveskedjenek az anyukáknak, nagymamáknak.

MÁJUS 1. Az óvónők és az 5-6-7 éves gyerekek által feldíszített májusfát járják körbe az óvoda lakói, tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit minden csoport közösen készítse el.

PÜNKÖSD (Húsvét utáni 40. nap) Király – királyné, választás 3-4 évesek figyeljék meg a nagyok készülődését. A vásárról hallgassanak óvodás dalokat, mesét, nézzenek képeket. Szüleikkel együtt vegyenek részt, tréfás vetélkedőkben, vásári forgatagban. 5-6-7 éves óvodások az óvónők segítségével a pünkösdi király – királyné, választáshoz, tanuljanak énekes játékokat, egyszerű tánclépéseket. A versenyjátékok után segítsenek a nyeremények szétosztásában. Népzenére próbálgassák az egyszerű táncos lépéseket és fedezzék fel az esztétikus térformák szépségét.

GYERMEK NAP 3-7 éves versenyjátékok kicsiknek, nagyoknak.  Ziki-zaki zakatol… vonatozás a Szigetközben  Szervezzenek Táncházat a gyerekeknek a Kislaptáros zenekarral  Az óvónők rendezzenek ügyességi játékokat, vetélkedőket a gyerekek számára.

35


ÉVZÁRÓK 3-7 éves: Minden csoport rendezzen családi vetélkedők, interaktív mese feldolgozást.(Nyílt csoportos ünnepély a szülők aktív bevonásával)

BÚCSÚZÓ NAGYCSOPORTOSOK Hagyományként minden búcsúzó nagycsoportos köszönjön el a kisebbektől az óvoda dolgozóitól. Közös ünnep az óvodában. A kisebbek kis ajándékokkal köszönjenek el társaiktól.

36

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 5.2. Játék Célja: a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokhoz juttatása. A gyermekek komplex személyiségfejlesztése a játékon keresztül.

Az óvodapedagógus feladata:     

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban. Az óvónő játéksegítő, játékirányító módszereinek alkalmazása. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, indirekt irányítás felelőssége

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Kreatív alkotó légkör elérése olyan játékok segítségével, melyek a gyermekek belső szükségleteit, érdeklődését, vágyát, élményeit engedik érvényesülni. Jót s jól játszani csak biztonságos, szeretetteljes légkörben lehet. Az alkotó légkört fokozza, hogy a gyerekek szabadon dönthetnek arról. Hogy kivel játszanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközöket használnak és mennyi ideig tart a játékuk. Az óvónő személyisége nagymértékben befolyásolja az oldott légkört. Csak annyi szabályt vezessünk be a csoportban, ami segíti önfeledt alkotó játék kialakulását. Vegyük észre a spontán megjelenő helyzetkomikumokat, használjunk humoros kifejezéseket.

Elegendő hely, s összefüggő játékidő biztosítása: A játékidő az óvoda nyitásával kezdődik, s mivel a program a folyamatos napirendet helyezi előtérbe, így a gyerekeknek lehetőségük van több órán keresztül folyamatosan játszani. A bábok és az átváltozáshoz szükséges anyagok, kellékek a gyerekek számára elérhető helyen legyenek, hogy azokat bármikor használhassák. A gyermekek játéktere lényegesen növekszik az udvaron. Ösztönöznünk kell őket arra, hogy a szabadban minél több nagymozgásos népi, ügyességi, sport játékot játszanak. A játékhoz elegendő időt kell biztosítanunk. Az 5-6-7 éves gyerekek számára a több napon keresztül tartó játékot is biztosítanunk kell, hogy kialakulhasson bennük az állhatatosság, kitartás képessége. A gyerekek játékához, jó minőségű, praktikus, alkotókészséget fejlesztő játékeszközöket kell biztosítanunk. A kisebb gyerekek játékához sok eszközre van szükség, a nagyobbaknál szerepjátékhoz szükséges kellékekkel, félkész játékokkal értelem – és képességfejlesztő játékokkal bővítjük a játékeszközöket. Mikro csoportos sétákkal, kirándulásokkal jutassuk gyermekeinket minél több és változatosabb élményhez, tapasztalathoz. Ezek fejlesztő hatása mutatkozzon meg játékuk során.

37

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A 3-6-7- éves korban megjelenő játékfajták: A kiesebb gyerekek játékában döntő szerepet kap a gyakorló játék. A játék során a kicsik megismerik a véletlen cselekvéshez kapcsolódó felfedezés élményét, s ez cselevés többszöri ismétléséhez vezet. Megismerik a tárgyak tulajdonságait, fejlődik a látás, fogás készsége, mozgásuk biztonsága, kialakul a gyermek öntudata. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségét. (homokozók, kisebb nagyobb tárgyak, eszközök) Segítsük a gyermek játékát tovább fejlődni! Már a kisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Biztosítjuk a feltételeket, a szerepek megjelenítéséhez, készítünk közösen jelmezeket, eszközöket, vállalunk szerepeket a gyermekek játékában. Rendszeres és ismétlődő mesékkel segítsük elő a dramatikus játék a bábozás kialakulását, a csoportokban. Az óvónő játéka, beszéde, mimikája legyen modell értékű. Legyen a csoportoknak kedvenc bábja, ezzel is játszhassanak a gyerekek. A konstrukciós játék során minél gyakrabban éljék át az alkotás örömét. Különböző fajtájú, formájú, nagyságú, színű játékelemekből változatos és sokféle térvariált építményt illetve alkotást hozhatnak létre a gyerekek. A konstrukciós játékhoz kapcsolódjon a barkácsolás, amely a gyerekek aktív bevonásával történjen. Az udvaron biztosítsunk egy nyugalmas udvarrészt a gyerekeknek, ahol szabadon kezdeményezhetnek egyszerű szabályjátékokat, illetve ismertessünk meg olyan népi, énekes, ügyességi játékokat, amelyekhez egyszerű, könnyen betartható szabályok vonatkoznak és a gyerekek szívesen játsszák. A gyerekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban: A játék során számtalan lehetőség adódik a kommunikáció fejlesztésére. Az együtt játszás alatt nő a gyermek ismeretanyaga, szókincse, kialakul a párbeszéd közöttük. Az óvónő kísérje figyelemmel a gyerekek beszédét, saját beszéde legyen modell értékű a szókapcsolatok alakításában, mimikában, gesztusban, a beszéd egyéb hatás elemeiben. A dramatikus játék során figyeljünk a hangerőre, hangszínre, hangsúlyra. Az anyanyelvi játékokkal fejlesszük a gyerekek szókincsét, kifejezőkészségét, artikulációját, fonéma hallását, légzési technikáját.

Az óvónő játéksegítő, irányító metódusainak alkalmazása: Hagyjuk a gyerekeket játszani, legyünk szemlélődő, játékot követő támogató partnere a gyerekeknek. Indirekt irányítás. Szükség esetén kezdeményezzünk, a kevésbé kreatív ötletszegény gyerekeknek segítsünk. Avatkozzunk be játékukba, ha durvák egymáshoz, vagy testi épségüket veszélyeztetik.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás: A szociális és intellektuális tanulási képességek (a gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása) elsősorban a játékban fejlődnek. Ehhez társulnak az óvónő által szervezett és irányított tevékenységek lehetőségei, amelyek a játékidőbe ékelődnek, úgy hogy közben nincs játék elrakás. A gyerekek a tevékenység befejezése után visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek.

A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: A módszerek megválasztását a gyerekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése befolyásolja. A játékosság, a felfedeztetés, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés minél gyakrabban jelenjen meg tevékenységeikben.

Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Törekedjünk arra, hogy a gyerekek minél több pozitív megerősítést, dicsérett kapjanak. A sztereotip értékeléseket kerüljük, a konkrét cselekedeteket emeljük ki. Alkalmazzunk differenciált árnyalt értékelést. A büntetést teljes mértékben kerüljük a tanulási folyamatban, mert a gyerekek motivációját visszaszorítja, elvesztik érdeklődésüket.

38

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:        

A gyerekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyerekek önállóan kialakítják a teret, s eszközöket is biztosítanak hozzá. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal is el tudják játszani. Bonyolult építményeket is képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

39

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Verselés – mesélés

5.3.

Célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a népmesék segítségével. A mindennapi mesélés biztosítsa a gyermekek lelki nyugalmát, lelki békéjét. Az óvodapedagógus feladata:  Az óvodás gyermekek szemléletmódjának és világképének alakítása     

A 3-6-7- éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás és dramatikus játékok) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Kiválasztáskor érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság a népi, klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetése Az óvónő vegye figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait. Az anyanyelvi nevelés, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen kell, hogy legyen, elvárás, hogy az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel valósuljon meg az óvodai nevelőmunka során.

A kiválasztás történjen:    

A magyar népi mondókák, ölbeli játékok köréből A magyar költők gyermekverseiből A magyar népmesékből A külföldi népmesékből a jelentős gyermekirodalmi alkotásokat válogatjuk ki

3-4 évesek verseit népi mondókákból, rigmusokból, ritmikus versekből állítsa össze az óvónő. A gyermek első igazi vers élménye az ölbeli játékokból fakad. Egyszerű állatmeséken keresztül szoktassuk hozzá a gyerekeket a mese figyelmes hallgatásához. Ismerkedjenek meg a gyerekek a bábokkal. Ismerjenek meg a gyerekek: 10-12 mondókát, verset, 10-14 mesét. 4-5 éves gyerekeknek a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Ismertessék meg a gyerekeket vidám, humoros versekkel, mesékkel. Ismerjenek meg a gyerekek: 4-5 mondókát, 5-6 verset, 10-14 mesét

40


5-6-7 éveseknek az óvoda szervezzen bábelőadást, amit a gyerekek szívesen adnak elő a kicsiknek. A megismertetett versek sora bővíthető humoros versekkel. A gyerekek ebben a korban érnek meg igazán a mesehallgatásra. Az állatmeséktől a folytatásos, cselekményes mesékig, a tündérmesék világáig, a műmesékig ismertessünk meg a gyerekkel minden olyan mesét, melyet erre érdemesnek tartunk. Ebben a korban a versek anyaga gazdagodjon különböző népi mondókákkal, rigmusokkal, kiolvasókkal, ismertessünk meg a gyerekekkel közmondásokat, találós kérdéseket. Az általunk kiválasztott versek, mesék erősítsék a néphagyományok ápolását. Nagycsoportra érjük el, hogy különféle eszközök, bábok nélkül, kizárólag a szó erejével varázsoljuk a gyerekek elé, a mesét. Ismerjenek meg a gyerekek: 10-12 verset, 15-18 mesét. E tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. Egy hétig mindig ugyanaz a mesét hallgatják meg a gyerekek és a második héten próbálkoznak a szereplők megjelenítésével.

A gyerekek nyelvi képességének fejlesztése: A mese, vers, dramatikus játék segítségével a gyerekek nyelvi kifejező készsége, hangejtése, tiszta beszédhallása alakul ki. Mondókák segítségével a magán és mássalhangzók ejtése javíthatóvá válik az artikulációjuk. A bábozás és a dramatikus játék segíti a gyerekek szabad önkifejezését.


A gyerekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és mondókák elmondására. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.

A nevelőtestület rendelkezésére áll az általunk közösen korcsoportokra kidolgozott mese drámajáték feldolgozások gyűjteménye.

Tehetségműhely indítása: „Mesebirodalom” címmel 

6-7 éves gyerekeknek ajánljuk fel a középső csoportban elvégzett értékelések alapján

41


5.4.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célja: a közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése a gyerekekkel, hogy azon keresztül formálódjon a zenei ízlésük és az esztétikai fogékonyságuk. A népi játékok, a gyermek néptánc, a népdalok segítsék a hagyományok megismerését, továbbélését

Az óvodapedagógus feladata:     

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatás (énekes népi játékokból, kortársművészeti alkotásokból) A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek helyi nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Zenei anyagok életkornak megfelelően: 3-4 évesek számára a zenei élmény befogadásához személyes érzelmi töltés szükséges. Az óvónő ölbeli játékokkal, lovagoltatókkal, tapsoltatókkal, csiklandozókkal, altatókkal alapozza meg a zenei játékhoz fűződő érzelmi kötődést. A gyerekek érzékeljék, illetve próbálják megvalósítani az egyenletes lüktetést különböző egyszerű mozdulatokkal. Érzékeljék és ismerjék fel a környezet természeti és mechanikus hangjait, figyeljenek fel az emberi hang különbözőségére. A zenei alapfogalmak közül gyakorolják a halk, hangos felismerését és megvalósítását. Az óvónő teremtsen érzelmi alapot a zenehallgatáshoz. 4-5 évesek tanuljanak 4-5 új mondókát, 6-7 új dalt. Népi játékok közül már szerepváltó-párcserélő, fogyó –gyarapodó leánykérő játékot is válogasson az óvónő. Biztosan érezzék a mondókák, dalok lüktetését, valósítsák is meg azt. Ismerkedjenek a ritmussal, először utánozzák az óvónőt majd önállóan is próbálkozzanak. Az óvónő a dalokban, mondókákban éreztesse a szünetet. Játékos formában mutassa be a ritmus, illetve a dallam visszhangot. Mozogjanak, tapsoljanak, énekeljenek gyorsan illetve lassan. Éreztesse meg a kettes lüktetést, majd gyakoroltassa. Daloljanak, beszéljenek, járjanak halkan-hangosan. Ismerjék fel a dalokat kezdő, majd közbülső jellegzetes motívumokról. Próbáljanak önállóan énekelni.

42


5-6-7 évesek tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is. Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas játékokat, különféle vonulós- bújós és labirintus játékokat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel, táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerű ritmusjátszó hangszereket. A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Gyakori énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Teremtsünk egyre több alkalmat, lehetőséget a gyerekek improvizációs készségének, relativitásának kibontakoztatására. Zenehallgatási anyagban jelenjenek meg a kisebbségi és a migráns, külföldi gyerekek zenei kultúrkörébe tartozó gyermekdalok.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:        

A gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlás nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik az elemi zenei fogalmakat Érzik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusát. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Ismerik a motívum hosszát. Szeretnek dudorászni, énekelgetni játék közben

A nevelőtestület rendelkezésére áll az általunk közösen kidolgozott korcsoportok szerinti dalos játékok, zenei fejlesztés és zenehallgatási anyag feldolgozása, gyűjteménye. Tehetségműhely indítása: „Járjunk táncot…” címmel  6-7 éves gyerekeknek ajánljuk fel a középső csoportban elvégzett értékelések alapján

43


5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célja: a gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Ovigaléria kialakításával a program adjon mindennapi lehetőséget a műalkotásokkal való találkozáshoz, mely művészeti élményben részesíti a gyermeket, szülőt egyaránt.

Az óvodapedagógus feladata:    

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Esztétikus tárgyi környezet megteremtése A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált formáinak biztosítása.

Gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételei: Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben, megfelelő eszközök kellenek. Kiválasztásukat jellemezze praktikum és célszerűség, és az esztétikum. A tevékenységhez megfelelően kialakított helyet biztosítunk a gyerekek számára. Folyamatos napirendünk lehetőséget ad arra, hogy elegendő idő álljon az alkotások elkészítésére. A gyerekeket megtanítjuk a biztonságos eszköz használatra. Törekszünk arra, hogy a festéshez, mintázáshoz, anyagozáshoz, origamihoz, szövéshez, ragasztáshoz, varráshoz, a megfelelő eszközök, feltételek a gyerekek rendelkezésére álljanak.

A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, tartalmának minőségének differenciált fejlesztése: 3-4 évesek lehetővé tesszük számukra, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. Képalakító tevékenységek: technikáját, eszközeit megtervezzük, a gyerekek az elkészült firkák után fogalmazzák meg, mit alkottak. Készítsenek a gyerekek képeket festéssel, zsírkrétával, ragasztással, karcolással, nyomattal, stb… Plasztikai alakítás: tetszés szerint vegyenek benne részt a gyerekek, ismerkedjenek az anyagok alakíthatóságával. Építés: ismerkedjenek meg a gyerekek a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Olyan lehetőséget teremtünk, hogy szívesen beszéljenek alkotásaikról, örüljenek neki. Évszakonkénti galéria kialakításával a gyerekek ízlésformálását segítjük elő. 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységüket gazdagítjuk tovább.

44


Képalakító tevékenység: a gyerekeknél szándékosan megjelenik, segítjük élményeikhez kapcsolódó témajavaslatokkal, az ezekhez legkifejezőbb, legmutatósabb technika kapcsolásával. Jelenjen meg az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Lehetőséget adunk a gyerekeknek arra, hogy különböző anyagokkal ismerkedjenek meg s alkotás vágyukat ezzel is igyekszünk fokozni. Plasztikai alakítás: legyenek képesek a gyerekek a formák tagolására. Különböző formájú, anyagú textilek felhasználásával segítjük őket ajándékok elkészítésében. Építés: próbálkozzanak a tér variálásával, az építés részletezésével. Felhasználunk ehhez különböző méretű dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket. 5-6-7 évesek alkotó együttműködési készségüket figyelembe véve segítjük a képi, a plasztikai, és a környezet alakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. Képalakító tevékenység: a gyerekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásaikat és az eszköz lehetőségeket. (batik, kollázs, dombormű) Jelenjen meg a mesék, versek, énekes játékok ünnepek, események ábrázolása. Plasztikai alakítás: megjelenik a közös térbeli, többalakos kompozíció. Az óvoda nagycsoportosai körében kialakítjuk az ajándékkészítés igényét. Éljék át az ajándékozás örömét. Építés: segítjük a gyermeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze: pl. búvóhelyet, mobil színpadot, egyszerű díszletet. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása: Alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban: egyénileg, párban, kis csoportokban Egy héten egyszer tudatosan irányított mikor csoportos, kötetlen formájú tevékenységeket szervezünk. Az általunk előkészített eszközök motiválják a gyerekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Egyszerre csak 4-6 gyerek vegyen részt a tevékenységben, hogy egyénileg tudjunk segítséget adni. A gyerekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik szorongásaik, fantázia és élményviláguk megmutatkozik.


Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

A nevelőtestület rendelkezésére áll az általunk közösen kidolgozott korcsoportok rajz, mintázás, kézimunka anyagának feldolgozása. Kialakításra került a kreatív alkotó műhely, mely a tehetséggondozást szolgálja. Tehetségműhely indítása: „Kézműves kuckó…” címmel  6-7 éves gyerekeknek ajánljuk fel a középső csoportban elvégzett értékelések alapján

45


5.6.

A mozgás

Célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése spontán vagy szervezett formában mindennapos tevékenység. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Az óvodapedagógus feladata:  

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás-szükségletének differenciált kielégítése érdekében. Törekvés arra, hogy a járás és gimnasztikai gyakorlatok zenére történjenek utánzó mozgással.  A heti egyszeri frontálisan szervezett mozgásos játékoknál az óvodapedagógusok fejlesztő

Az óvodapedagógusok munkáját segítheti: Dr Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyve. A gyerekek ezenkívül zenés mozgásos-percekkel gyakorolhatják a ritmusra mozgást. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek számára a mozgás életszükséglet. A testséma kialakulása a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép megszületéséhez. A foglalkozásokon tényleges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése, értése, minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap. A foglalkozáson előforduló valamennyi új szó, kifejezés, a gyerekek szókincsét bővíti. Az irányok, a testrészek nevei, mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban. 3-4 éves kor a nagy mozgások fejlesztésének a legideálisabb szakasza. (pl.: járás, futás, kúszás, stb.) Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl.: futás különböző irányban, futás feladattal, stb.) Járás gyakorlatok (kanyarodással, tárgyak kikerülésével, stb.). Ugrógyakorlatok (szökdelések, sorozat ugrások, nekifutásból fellépés, majd leugrás, stb.) Dobás gyakorlatok (hajítás, helyből távolba, állva, feldobás-elkapás, stb.) Támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) Talajtorna pl.: gurulás a test hossztengelye körül. Egyensúlyozó gyakorlatok, játékokon. Az óvónő alkalmazzon többféle kézi szert, a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékokat mindenkor a gyermekek életkorához,

46

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 fejlettségi szintjéhez alakítsa. Az óvónő mutassa meg a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. A futásgyakorlatok bővüljenek akadályokkal, átbújással, tárgyhordozással, stb. Az ugrás gyakorlatok pl.: egy lábon, páros lábon, helyből távolugrással egészítjük ki. Dobás gyakorlatok során próbálják meg a célba dobást egykezes felsődobással, labda vagy babzsák távolba hajításával, gyakran játszanak labdagyakorlatokat. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon, szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás, és a kézenállás előgyakorlat. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása. Az óvónő tervezzen lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. A 6-7 éves gyermekeknél kiemelten fejlesztjük többek között a finommotorikát, nem elsősorban azért, mert az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására, hanem azért, mert erre a korra várható el, az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének a képessége. A speciális funkció fejlesztése a kitüntetett szerepet azért kapja, hogy a még be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetőségek során beérhessék társaikat. 6-7 éves gyerekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek. Ebben a korcsoportban nagy hangsúlyt kap az észlelés, az alaklátás, finommotorika alakítása, és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Használjanak a gyerekek különböző kézi szereket, gyakorolják a sorversenyt, váltóversenyt, versenyfutást. Gyakorolják a távol és magasugrást. Játszanak labdagyakorlatokat, ismételjék a guruló átfordulást. Vegyenek részt a városi óvodás sportnapon. Amennyiben az időjárás engedi az udvaron végezzék a testnevelést (sportpályán). Szervezeti formák megteremtése Az óvónő a gyerekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és a séta során biztosítja. A testnevelés foglalkozásokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezze meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés: kocogás, futás mind a három korosztálynak ajánlott. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését.


A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják.

47


5.7.

A külső világ tevékeny megismerése

Célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyerekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Eközben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- síkbeli szemléletének alakítása. Alakuljon ki a gyermeknek elemi ismerete önmagáról és közvetlen környezetéről. A valóság felfedeztetése. 2008 szeptemberében bevezetésre került óvodánkban a projekt pedagógia. A projekt fogalma:   

A projektek olyan komplex feladatok, amelyek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyerekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg. A projekt módszer a gyermek érdeklődésére, az óvodapedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A megismerési folyamatok a projektek tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg.

Az óvodapedagógus feladata:    



Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helye, eszközt a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre A 3-6-7 éves korú gyermekek számára érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedezése és megszerettetése érdekében. Környezettudatos magatartás formálás megalapozása A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, önálló véleményalkotás elősegítése

3-6-7 éves korú gyermekek számára érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése, óvása-védése érdekében. A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezetesztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A 3-4 éves gyerekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után, ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Az ott lévő tárgyak, személyek, dolgok, tulajdonságaival. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárást, évszakok növényeit. (Rudolf liget, Mosoni-Duna) Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, stb. Beszélgessenek a családtagjaikról, látogassák meg a közelben lakó csoporttársaikat. Ismerjék meg az óvoda utcáját, környékét (üzletek, iskolák, posta, virágbolt, templom, emlékművek, Fehér Ló Közösségi Ház)

48

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Látogassák meg közeli csoporttársaiknál a háziállatokat. Beszélgessenek a környezetben látható, formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőiről. Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel. Videó filmeken ismerkedjenek a vadállatokkal. 4-5 éves gyerekek tapasztalat és élményszerző sétáit az óvónő, az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Figyeljék meg az időjárás évszakonkénti változását. Tudjanak gyönyörködni az évszakok szépségeiben, keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, azokat hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére. Végezzenek csíráztatást, rügyeztetése, hajtatást. Látogassanak el a családokhoz, nézegessenek képeket. A gyerekek tudják bemutatni a család tagjait, otthonukat. A gyerekek látogassanak el az óvoda közvetlen környezetében lévő gyermekorvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, vasútállomásra, tűzoltóságra, könyvtárba. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret, s formabeli különbözőségeit. Sétáik és látogatásaik során bővítsék ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Nézegessenek képeket, albumokat, ismeretterjesztő könyveket, videó filmeket vadállatokról. Tegyenek kirándulást a Mosoni-Duna parton és a kálnoki erdőben. 5-6-7 éves gyermekek ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét. Városunk fontosabb épületeit ismerjék fel és tudják a funkcióját. (Hanság Múzeum, Óvári Vár, Városháza) Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma, és nézetbeli különbözőségeit. A gyermekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak. Látogassanak el építkezésre, iskolába, vasútállomásra, munkahelyekre. Lehetőség szerint látogassanak képkiállításra. Tegyenek kirándulást autóbusszal: Győrbe az állatkertbe, Szigetközbe. Nézzék meg a mosoni templomot. Tegyenek kirándulást a Mosoni-Duna partra. Vegyék észre az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit. Lehetőség szerint gondozzanak akváriumot. Csíráztassanak, hajtassanak, neveljenek palántákat. Szaporítsanak tőosztással növényeket. A gyerekek ismerkedjenek meg mezei virágokkal. Az óvónő szervezze meg a Föld napját (ápr.22.). Látogassák meg környezetük háziállatait, figyeljék meg hol élnek, hasznukat. Télen etessék a madarakat. Az óvónő mutassa be videó felvételen keresztül a vadon élő állatok környezetét életmódját. A természetkincseit őrző sarokba a gyerekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat és amit lehet hasznosítsanak. Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorba rendezéseket, mennyiségi tulajdonságaik szerint. Segítsük számfogalmuk alakulását. Család fogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását. Sorolják fel testrészeiket, ismerjék az érzékszervek funkcióját, ápolását.

49

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyerekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében elsősorban a közvetlen tevékeny tapasztalat, és élményszerző udvari megfigyelésekés séták, kirándulások alkalmával történik. Ha szükséges mikrocsoportban történik a megfigyelés 8-10 gyerekkel tevékeny tapasztalatszerzés. Többször szervezzen az óvónő hosszabb sétákat, kirándulásokat, ahova a tízórait is magukkal vihetik. Matematikai tartalom Cél: A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jussanak. Szűkebb és tágabb környezetükben, térben, síkban és időben jól tájékozódjanak. Legyenek képesek matematikai műveletek végzésére, ennek verbális megfogalmazására. Legyen igényük a próbálkozásra, kísérletező tapogatózásra A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése Környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyerekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. A mikro csoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek – óvónő személyes beszélgetéseire. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A gyermekek között erősödjön a tapasztalatok közzététele a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:              

Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását. Tudják saját születési helyüket, idejüket. Tudják óvodájuk nevét. Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, gyönyörködni szépségükben, felismerni a napszakokat. A gyerekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, ismerik környezetük növényeit azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, felismerni. Elő tud állítani különféle elemekből bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyet kifejező, névutókat (alá, fölé, mellé, mögé, közé stb.). Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük. Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak. Azok a magatartási formák, szokások, amelyek a társadalmi, természeti környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Élvezik és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken készült videofelvételeket, fotókat.

50


5.8.

Munka jellegű tevékenységek

Célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Cél továbbá a gyermekek együttműködésének, szervező képességének fejlesztése. A tapasztalatszerzés a környezet megismerése, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóságra nevelés, felelősség, céltudatosság) alakítása. Az óvodapedagógus feladata:

 A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.  A munkaeszközök használatának megtanítása.  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése az és anyanyelvi képességeik kibontakoztatása a munkajellegű tevékenységekben

Munkajellegű tevékenységek tervezése A munka jellegű tevékenység a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért, majd a közösségért végzik a gyerekek. Kezdetben az óvónő és a dajka segítségével később teljesen önállóan, öntevékenyen. Az óvónő mintát ad az eszközök használatára megismerteti a munkafázisok sorrendiségét. Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a munkavégzés iránt. 3-4 éves gyerekeket az óvónő vonja be a növények, állatok gondozásába, etetésébe, az alkalomszerű munkákba pl.: játékok elrakása, csoportszoba díszítése. Figyeljék az élő sarok gondozását. Kerti munkában segítsenek a falevelek elszállításában. Gyűjtsenek terméseket stb.. 4-5 éves gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, ami elsősorban az étkezési feladatokhoz társul. Az óvónő tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit. Adjon lehetőséget a gyerekeknek az élősarok a növények és állatok gondozására. Segítsenek az óvoda udvar tisztántartásában. Az óvónő irányításával készítsenek télen a gyerekek madár eledelt, folyamatosan gondoskodjanak a madarak etetéséről. 5-6-7 éves óvodások naposi munkájukat önállóan végzik a kialakult szokásoknak megfelelően, ízlésesen, esztétikusan terítenek, tálalnak. Étkezés után mindent a helyére tesznek. Munkamegosztás alapján felsöprik a morzsákat, feltörlik az asztal környékét. Az óvónő a dicséret és elismerés erejével érje el, hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a munkában. Önállóan végezzenek környezetszépítő munkát játékok tisztítását, polcok

51

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 lemosását, sütés nélküli édességek, vitaminsaláták készítését. Egyéni megbízatásokat felelősséggel pontosan végezzenek, gondozzák a növényeket és az állatokat a csoportban. Munkaeszközök használatának megtanítása Minden munkajellegű tevékenység előtt az óvónő mutassa be a gyerekeknek az eszközök használatát. Hívja fel a gyerekek figyelmét a munkaeszközzel okozható balesetek forrásaira.


A gyerekek szeretnek közösen dolgozni. Az eszközöket rendeltetésszerűen használják. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények állatok gondozásában.

6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma Programunkban kitűzött célok az optimumot tartalmazzák, melyet a gyermekek változó fejlődési üteme- és az egyéni eltérések miatt nem lehet egységesen megvalósítani. Ezért minden nevelési területre, kidolgozzuk a céloknak való megfelelés sikerkritériumát. Testi fejlődés alakulása  Az egészségesen fejlődő hatéves korú gyermek eljut az első alakváltozáshoz.  Teste arányosan fejlett, teherbíró lesz.  Mozgása összerendezett, mozgás – koordinációja és finommotoros készsége fejletté válik.  Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan tudja irányítani.  Ismeri az irányokat, jól tájékozódik a térben. Egészséges életmód szokásainak alakulása  Kialakul a gyermek igénye az egészséges életmódra,  Önmagával szemben igényes, tiszta, ápolt rendezett.  Tisztálkodási, öltözködési teendőit önállóan, szükség esetén segítséggel végzi.  Kulturáltan étkezik  Az önkiszolgálás természetes igényévé válik.

52

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Érzelmi-, akarati élet, szocializáció alakulása  Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkezik.  Képes önálló problémamegoldásra,  Elviseli az esetleges kudarcélményeket, tud veszíteni  Képes kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt.  Törekszik a helyes viselkedési szabályok betartására.  Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők.  Alkalmassá válik az iskolai élet elfogadására. Az egyes tevékenységi területek fejlődési mutatóinak alakulása Játék  A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme.  Képes konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni.  Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására.  Igényli a társakkal való együttjátszást, képes szerepet vállalni. Mozgás  Mozgásigénye, szerves része mindennapjainak  Kialakul testsémája.  Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani.  Ismeri a téri irányokat.  Finommotorikája fejlett képes az iskolai írásra  Akarata, figyelme, fegyelme és egyéb jellembeli tényezői megerősödnek.  Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme.  Mozgásos játékokat önállóan kezdeményez, esetleg szervez is. Anyanyelv, kommunikáció, vers, mese, bábjáték, drámajáték  Önmagát képes jól kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, szituatív  Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát.  Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat  Szívesen vesz részt bábozásban, dramatizálásban, improvizálásban, stb. ezeket önállóan kezdeményezi, szervezi.  Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni.  Művészeti értékekre érzékenyen reagál. Rajzolás, mintázás, kézi munka  A vizuális eszközöket, technikákat készség szintjén kezdi alkalmazni.  Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni.  Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik.  Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására.  Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ.  Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról.

53


Ének – zene, énekes játékok  Képes másokkal együtt énekelni, dalos játékokat játszani.  Felismeri a ritmusváltozásokat, felismeri és megnevezi a környezet hangjait, zörejeit.  Képes a többiekkel együttmozogni, változatos térformában „táncolni”.  Önállóan használja a ritmushangszereket.  Szívesen hallgat zenét és énekel. Külső világ tevékeny megismerése  Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról.  Pontos ismeretekkel rendelkezik szűkebb környezetéről  Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat.  Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvósához szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével.  Képes felismerni elemi matematikai ok-okozati összefüggéseket (mennyiség, nagyság, tér, forma, szín, számfogalom tekintetében).  Megkülönbözteti az irányokat, érti és helyesen használja a névutókat (alá, fölé, közé, stb. Munka  Örömmel vesz részt munka jellegű feladatokban  Szívesen segít másoknak is  Kialakul feladattudata, munkavégzésében kitartó.  Segít önmagán, észreveszi, ha valamit el kell végezni. Pszichikus fejlődés alakulása  Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés.  Kialakulóban van az elemi gondolkodása.  Kreatív, önálló, tisztában van saját érékeivel, képes a konfliktusok kezelésére.  Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, alkalmas az iskolába lépésre.

54


7. A TEHETSÉGGONDOZÁS „a tehetségben éppen az a szép, hogy él, hogy kiszámíthatatlan, meglepő, hogy utólag úgy evidens, akár egy kör, de előre mégis tökéletesen megjósolhatatlan…” (Pilinszky János) Óvodás gyerekeknél tehetségígéretről, tehetségre irányuló hajlamról, tehetségcsírákról beszélhetünk. A fejlődés belső menete, és a környezeti hatások (nevelés) szerepet játszanak ennek az ígéretnek a megvalósulásában, alakulásában. A gyerekek adottságai a megfelelő környezeti hatások (család, óvoda, társak) által fejlődnek képességekké, esetleg tehetséggé. Óvodánk nevelési programja segíti, hogy felszínre kerüljenek a gyermekek adottságai, képességei. Honnan ismerhető fel a tehetséges óvodás?  pozitív viselkedésjellemzők: gyorsan tanul, elvont dolgok iránt érdeklődik, kreatív, elmélyült, érdeklődő, kritikus  negatív viselkedésjellemzők: erős kritikai érzékű, energikus, megszállott, néha nehezen találja meg a hangot társaival, egyenlőtlen fejlődés jellemzi Sok kiváló képességű gyermek harmonikusan fejlődik, de gyakori, hogy kiváló képességű gyermek egyéb területeken – pszicho-motoros, érzelmi-szociális fejlődés – lemaradás tapasztalható.  pszicho-motoros lemaradás: pl. jól olvas, de finommotorikában ügyetlen. Célszerű a számára olyan feladatokat adni, ahol finomodhat a mozgása pl. gyurmázás, vágás, ragasztás stb.  érzelmi-szociális lemaradás: pl. nehezen alkalmazkodik társaihoz. A művészet és a testbeszéd segíti az érzelmi érést. A tehetséges gyermek jellemzői:  átlag feletti általános képességek (pl. jó memória, fejlett anyanyelvi képesség stb.)  átlagot meghaladó speciális képességek (nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testimozgásos, szociális)  kreativitás (pl. eredetiség, rugalmasság, probléma iránti érzékenység)  feladat iránti elkötelezettség (pl. érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás), azaz a hajtóerő, motiváció Az óvodai tehetséggondozás első lépése, a tehetség azonosítása, felismerése. Az óvodai tehetséggondozásban a legfontosabb feladat az elfogadó légkör, tág cselekvési szabadság, gazdag tapasztalásokra lehetőség biztosítása, a gyermek egész személyiségének harmonikus kibontása. Az óvodai tehetségfejlesztés célja  fejlesszük a tehetséges gyermek erős oldalát, differenciált feladatokkal, játékokkal, mélyítsük el tudását  erősítsük a gyermek tehetségével összefüggő gyenge területeket, amelyek megnehezítik vagy megakadályozzák a tehetség fejlődését. „A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi- szociális fejlődését…”  pihenés, relaxáció lehetőségének megteremtése A tehetséges gyermek is gyermek, akinek fontos a kikapcsolódás, játék, sport, pihenés – ne hajtsuk túl!

55

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 A pedagógus (felnőtt, szülő) a tehetség kibontakozását segítő tulajdonságai  türelem, rugalmas gondolkodás, kreativitás, önbizalom, következetesség, empátia, humorérzék, a gyermek iránti tisztelet, érezze kihívásnak a feladatot, amit egy tehetséges gyermek fejlesztése jelent Az óvodai fejlesztés szempontjai  komplexitás, az egész személyiség fejlesztése  életkori sajátosságok figyelembe vétele  a fejlődés folyamatos nyomon követése – a fejlesztés mindig a gyermek egyéni tempójához, fejlettségi szintjéhez igazodva történik  rendszeresség, rugalmasság, a gyermek teherbíró képességének, aktuális állapotának figyelembe vétele  folyamatos bátorítás, ösztönzés, motiváció  fokozatosság elvének biztosítása, a fejlődési lépcsőfokok betartása  biztonság, nyugalom biztosítása, elfogadó légkör kialakítása  indirekt megközelítési módok előtérbe helyezése  egyéni és mikro-csoportos tevékenykedés, amelyben fontos a játékosság, kreativitás, biztosított a sikerélmény, az öröm  a fejlesztő munkában kiemelt jelentőségű a mozgásfejlesztés, általános transzferhatása miatt, mivel az idegrendszeri struktúrák közötti kapcsolatokat közvetlenül erősíti, fejleszti  a fejlesztés leghatékonyabb módja, az életkornak legmegfelelőbb tevékenység, a játék Tehetséggondozásunk mérési pontjai: Tehetségígéretek felfedezése, azonosítása Időtartama: 3-5 éves korig; Megfigyelést végzik: csoport óvodapedagógusai; A „Gyermektükör” a gyermek személyiségdiagnosztikája alapján. Tehetségígéretek beválogatása Időpont: év végén, 5 évesek körében; Megfigyelést végzik: az adott műhely tehetséggondozói; Speciális szempontok szerinti megfigyelés alapján

56


MŰHELYEINK

„Kézműves kuckóban készült alkotások

„ Járjunk táncot…”

„Fussunk szaladjunk”

„Mesebirodalom”

57


8. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK ÓVODAI NEVELÉSE Az integráció szükségessége A 3-7 éves korú gyermekek fejlődési sajátossága, hogy a megtapasztalt események, történések, közösségi és egyéni élmények kihatnak a későbbi társadalmi szemléletük alakulására. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a korai életszakaszban megtapasztalják társaik különbözőségeit. A tapasztalatok feldolgozását megfelelő pedagógiai módszerekkel segítve kialakul a toleranciájuk. Alapító Okiratunkban történt módosítás alapján, további feladattal bővült alaptevékenységünk, mely szerint: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása  A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista/autisztikus, nevelési és tanulási folyamatban akadályozott, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, akik szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetők „Az a gyermek sajátos nevelési igényű, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fenti kategóriák valamelyikébe tartozik. Ezek a gyerekek a szakvélemények alapján (autista gyerekek: szülői vagy korai fejlesztői felügyelettel tartózkodhatnak a csoportokban, s próbáljuk a közösséghez szoktatásukat.) Az Ő fejlesztésüket a gyógypedagógus végzi mi a gyermekek szocializálását a közösséghez szoktatásukat, befogadásukat próbáljuk elősegíteni. Ezek a gyerekek, amennyiben társaik testi épségére nincsenek veszéllyel, egész napi óvodai nevelésben részesülnek. Ahhoz, hogy ezen a gyerek az integrációja sikerüljön, eredményes legyen, az óvónőknek szorosan együtt kell működniük az utazó gyógypedagógusokkal. Az egyenlő esélyek megvalósulásának alapfeltétele, hogy olyanná kell formálni a befogadó közeget, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni, és már gyermekkorban megtalálja helyét a társadalomban. Az óvodapedagógusok a gyerekek fejlettségi szintjének mérésére Nagy Jenőné: Gyermektükör komplex személyiség-fejlettség megfigyelő dokumentumát használják.

Az integrált nevelés-oktatás előnyei A sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából:       

Megtanulja, hogy ő más Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el Megtanul harcolni Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el Fejlődik az alkalmazkodó képessége Szocializációja magasabb szintet ér el

Az ép gyermek szempontjából:  

Beépül a másság tapasztalata Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia)

58


Beilleszkedési, tanulási és magatartás zavaros gyermekek A beilleszkedési, tanulási és magatartás zavaros gyermekek (BTM) szűrését a Szakszolgálat elvégzik óvodapedagógusaink, vagy a szülő kérésére. Fejlesztésüket gyógypedagógusunk helyben.

végzi

Célunk: A harmonikus, nyugodt, biztonságérzetet adó óvodai környezet, az esélyegyenlőség a fejlődés biztosítása elősegítése, életkörülményeik javítása. A 3-7 éves integrálható gyermekek normál óvodai nevelés során - a részükre folyamatosan és elégségesen biztosított speciális fejlesztés mellett - gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, értelmileg, érzelmileg, valamilyenfajta iskolai életre éretté váljanak. Adjon mind az ép, mind a SNI gyermekek számára lehetőséget, egymás megismerésére, elfogadására, és az esetleges egymással való kommunikációra így alapozva meg a későbbi társadalmi integrációt.

Feladatunk:            

szakértői vélemények beszerzése, értékelése abból a szempontból, hogy integrálható-e a kisgyermek az óvodai csoportba vagy sem szakvélemények alapján a sérülés mértékének megállapítása az utazó gyógypedagógussal a csoportokban a másságot elfogadó környezet kialakítása az ott dolgozók a szülők és a gyermekek részéről, empatikus magatartás anamnézis felvétele a gyerekekről gyermekek terhelhetőségének kidolgozása gyógytornász és a gyógypedagógus segítségével Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása együttműködés a családdal személyi (utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus) és tárgyi feltételek különösen a nagymozgások fejlesztését, lateritást, téri tájékozódást, beszédészlelés és megértés fejlesztését, gondolkodást fejlesztő játékok, eszközök biztosítása A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvónők és dajkák vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai pedagógiai programba, így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves„Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás:  

Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában.

59


  



Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben, abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja. Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek valamint azok, akik a körzetben laknak. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő, a mindenkori számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:   

A sajátos nevelési igényű gyerekek szívesen, örömmel járnak óvodába Csoporton belül megtalálják a helyüket, társaik elfogadják és segítik őket A bemeneti mérési mutatókhoz képest diagnosztizálható a fejlődés eredménye

60


GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

9.

Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagoló környezetből egyaránt járnak hozzánk gyermekek. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is.

Célja: Az óvodai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, együttműködés a különböző szakemberekkel. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek számára. Hátrányos helyzetű gyermekek (HH): az a gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és  vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége  vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága  vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (HHH): az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három közül legalább kettő fennáll.

Veszélyeztetett gyermekek: akiknek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja.

Óvodáztatási támogatásra jogosult: az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, aki részére ezt a jegyző megállapította. A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak– helyzetüknél és képzettségüknél fogva – kiemelt szerepük és felelősségük van. Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak.

Valamennyi óvodapedagógus feladata, de a gyermekvédelmi felelősöké különösen:    

A szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése A gyermekeket veszélyeztető helyzetben gyors és hatékony intézkedések meghozatala Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során.

61

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273                                  

Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különböző versenyjátékok gyakorlása során. A kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését. Az egészséges és kulturált személyiség fejlesztése érdekében személyes motívumok kialakítása Az önkiszolgálási motívumok közé tartozó biológiai szükségletek, a komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet. Az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történő nevelés. A reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés eredményeként az önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását Igazolatlan hiányzások minimalizálása Szókincs, nyelvi kifejező készség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása Differenciálás Kooperatív tanulási technikák Mozgás- zene felhasználása Szülőkkel való partneri együttműködés módszerei A gyermekek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi (fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálat) kezdeményezése A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés Egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában A tanulási képességek megalapozása A tanulás és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése Megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció Az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása Igény és elégedettség mérés abban a két általános iskolákban, ahol az adott évben a legtöbb volt óvodásunk kezdi meg általános iskolai tanulmányait Bemutató foglalkozás során volt óvodásaink látogatása Személyes kapcsolat kialakítása minden szülő A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése A gyermekek alkotásainak megmutatása Szülők részvételi lehetőségeinek biztosítása a nap bármely szakában Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A család szokásainak és értékrendjének megismerése, megértése A család erőforrásainak feltárása

Az óvodai gyermekvédelmi felelős feladatai:  

A szülő kérésére a különböző segélyek, ellátások igénylésével kapcsolatos kérelmek előterjesztése a gyermekjóléti szolgálat felé. tájékoztatni a szülőket a gyermek számára szervezett szabadidős programokról

62

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273              

az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (Gyermekjóléti szolgálat, Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó), Igazgatási Osztály), a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat segítségével, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, nevelési év elején tervet készít, ezt a feladattervet havonkénti lebontásban készíti el, munkájáról évente beszámolót készít, folyamatosan kapcsolatot tart a családokkal foglalkozó szakemberekkel, intézményekkel, rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, felméri az intézményben a hátrányos helyzetű, 3H-s, veszélyeztetett gyermekeket, és nyilvántartásba veszi őket, és folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekvédelmi eseteket, felveszi a kapcsolatot szükség esetén az illetékes szervvel, összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodapedagógusok között, családlátogatást végez a csoport óvodapedagógusaival szükséges esetben, a gyermek érdekében teendő intézkedésekről az óvodapedagógusoknak tanácsot ad. gyermekvédelemmel kapcsolatos információk átadása, továbbképzéseken való részvétel, szakirodalom figyelése és ajánlása az óvodapedagógusoknak és szülőknek.

Az óvodavezető gyermekvédelmi feladata:       

a vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is, az intézkedéseket a házirendben rögzíti, az SZMSZ-ben szabályozni kell a személyi felelősség kérdését, biztosítja a rendszeres egészségügyi vizsgálatok elvégzésének feltételeit (óvodaorvos, fogorvos,) az óvodában, ellenőrzi az intézményben folyó étkeztetés minőségét az óvodaorvossal együtt, felelős azért, hogy minden – környezetébe tartozó – gyermek bekerüljön az óvodába abban az évben, amikor az ötödik életévét betölti, szükség esetén javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körébe, biztosítja a gyermekkel kapcsolatos adatok védelmét, valamint felhívja az óvoda dolgozóinak figyelmét a hivatali titoktartási kötelezettség betartására,

A gyermekvédelmi rendszerben fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, az óvoda a családdal együtt azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. A szülő tud a legtöbbet gyermekéről, viszont az óvónő pedagógiai felkészültségével, tapasztalataival hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez.

A szülő kötelessége, hogy: 

biztosítsa gyermeke – óvodai nevelés keretében folyó – iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételét,  megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért,  elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését.  kötelező elvinnie gyermekét logopédiai, illetve fejlesztő foglalkozásra  kötelessége a szakértői bizottsági vizsgálaton megjelennie gyermekével Fel kell venni az óvodába azt, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

63

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 Szülőkkel való kapcsolattartás formái:      

Fogadóóra, szülői értekezlet, Anyás beszoktatás Nyílt nap Családlátogatás Közös rendezvények Véletlen találkozás, telefonon történt megbeszélés

Kapcsolatot tartunk a gyermekek érdekében:     

Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekorvos, védőnő Szakszolgálat Szakértői Rehabilitációs Bizottság szakembereivel.

Az óvoda minden dolgozója, de különösen az intézmény vezetője, gyermekvédelmi felelősei és az óvónők közösen hivatottak és kötelesek megtenni minden olyan intézkedést, mely a gyermekek érdekeit, védelmét, fejlődését szolgálják.

10. MIGRÁNS GYERMEKEK Migráns gyermek az a gyermek, aki valamint akinek családja nem magyar állampolgár és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. 

Óvodánk biztosítja az inkluzív, befogadó hozzáállását, a toleranciára nevelést, és a migráns gyerekek önazonosságának erősítését. Évek óta fogadjuk a Romániából, Szlovákiából érkező gyermekeket. A migráns gyermekek a magyar gyerekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést.

Feladatunk:    

Felkészülés a gyermekek fogadására, megismerkedés a családdal, későbbiekben a család kultúrájával Kezdeti időszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése Az eltérő nyelv, szokások, étrend elfogadtatása a gyerekekkel A migráns gyermekeket segíteni kell abban, hogy a magyar nyelvet minél hamarabb elsajátítsák, s ennek leghatékonyabb eszköze a játék, tere a pedig maga a gyermek közösség

64


11. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS A gyermekek előrehaladásának ellenőrzése, mérése, értékelése Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabály rendszerének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés. Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata c. módszertani útmutató Gyermektükör c fejezete: Komplex személyiség-fejlettség megfigyelő dokumentum alapján. A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának – „hozzáadott értékének” meghatározása Óvodánkban a nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériumokhoz viszonyítva mérjük. Minden gyermek rendelkezik Komplex személyiség-fejlettség megfigyelő dokumentummal. Méréseink:  A gyermek komplex anamnézise  A gyermek befogadási időszakáról készült óvónői értékelés  A gyermek testalkatának jellemzői  A gyermek mozgásfejlettségének jellemzői  A gyermek érzelmi és akarati életének fejlettsége  A gyermek szociális fejlettségének, társas kapcsolatának jellemzői  A gyermek értelmi fejlettségének jellemzői  Megfigyelések a gyermek érdeklődési területének megállapításához, valamint a speciális adottságainak felfedezéséhez a Gardneri tehetségterületek figyelembe vételével  Egyéni fejlesztési terv prevenciós, korrekciós és/vagy tehetséggondozó feladatok megvalósításához  Összesítő tehetségígéretek azonosításának eredményeiről  Beválogatáshoz szükséges mérési dokumentumok  Műhelynapló  Szociometria,  A tanköteles korú gyermekek szűrése Sindelár módszerrel minden év május végén a logopédus segítségével Az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől évenként az iskolába lépésig tart. Az óvodába lépést követően két hónappal, majd miden év januárjában és májusában tájékoztatjuk a szülőket fogadóóra keretében gyermekük fejlettségéről.. Az előző nevelési év tapasztalatai, és ellenőrzései alapján kijelöljük a fejlesztendő területet. Ez képezi az értékelési folyamat kiinduló pontját. Nevelő munkánk hatékonyságának növelésére tett intézkedéseink meghozatalakor a partnerek igényeinek, elégedettségének és elégedetlenségének eredményeit is figyelembe vesszük.

65


Csoport neveltségi szint mérése, értékelése A csoport és a gyermekek harmonikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre, figyelembe véve az esetlegesen felmerülő hangsúlybeli eltolódás hátrányos hatását. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan. Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesül. Minden óvodapedagógus tudja, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása.

Az óvodába lépés feltételei Intézményükbe a gyermekek felvételét a mindenkor érvényes tanügy igazgatási feladatnak megfelelően végezzük. Elsődleges szempontunk, hogy a gyermek betöltse harmadik életévét, ezen túlmenően pedig az alábbi fejlődési mutatókat vesszük figyelembe:  szobatisztaság,  kialakult beszédkészség (legalább beszédértés),  önálló mozgáskészség.

A gyermekek személyiségfejlődését nyomon követő diagnosztikával rendelkezünk: Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata, és a Gyermektükör c. módszertani könyv átdolgozása alapján végezzük. A fejlesztés tervszerű, következetes megvalósításához a fő irányvonalat az egyéni fejlesztési terv adja, míg a megvalósulást az egyéni fejlődési napló prezentálja. 1. Bemeneti mérések, helyzetelemzés Az egyéni fejlesztő munka a nevelési év elején helyzetfelméréssel, ún. bemeneti mérésekkel kezdődik. Ez az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítását megelőzően - a gyógypedagógusfejlesztőpedagógus pszichológus bevonásával gyermekenként elvégezzük a komplex vizsgálatot. A felmérések a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében többek között kiterjednek az:  alapkészségek  általános műveltség  tanulási képességek,  kommunikáció  szocializáció  társas kapcsolatok, együttműködés  viselkedéskultúra  emocionális tényezők  énkép, önértékelés vizsgálatára.

66


A mérési eredmények értékelésekor az egyes területeken nemcsak a fejlesztést igénylő elemeket emeljük ki, hanem a gyermek személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre fejlesztő munkánk során építhetünk. Mindenkiben van értékes, jó tulajdonság, melynek gondozásával hatékonyabbá tehetjük a személyiség más területeinek fejlesztését is. Hogy a gyermekekről teljesebb, hitelesebb képet kaphassunk, ellátogatunk otthonába, beszélgetünk szüleivel, igyekszünk megismerni családi hátterét, közvetlen környezetét. Igyekezzünk a szülőket partnerként megnyerni fejlesztéshez, megismertetjük szándékainkat, keressünk és megfogalmazzunk a közös célokat..

Az egyéni fejlesztés terv A tapasztalatszerzést, a mérések elemzését követően kerül sor az óvodai pedagógiai folyamat egy speciális tervezési dokumentumának: az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítésére, mely arra hivatott, hogy az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segítse az egyénre szabott fejlesztést. Az egyéni fejlesztési terv ötvözi a fejlesztési folyamatban résztvevő valamennyi szereplő munkáját, a pedagógusok és más szakemberek együttműködésére épít.

A terv tartalmára, formájára és terjedelmére kötelező előírások nincsenek. Azt, hogy mennyire jó a dokumentum, minden esetben az elért eredményeink minősítik. Meghatározzuk azokat a foglalkozásokat, tevékenységeket, amelyeken a gyermeknek az év során részt kell vennie a megfelelő fejlesztése érdekében. A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek pl. a következők:  A gyermek adatai  Bemeneti mérési és megfigyelési tapasztalatok  Fejlesztési célok  Fejlesztési területek  Területenként a konkrét fejlesztési feladatok meghatározása  Feladatonként az alkalmazni kívánt pedagógiai módszerek, eszközök  A megvalósulás keretei (mikor, ki, mit)  A fejlesztésbe bevont szakemberek  Határidők  Elvárt eredmények A fejlesztés tervét, menetét ismertetjük a szülőkkel, akik nyilatkozzanak annak elfogadásáról. A fejlesztési tervet fél évre készítjük, s annak elért eredményeiről a szülőket is félévente tájékoztatjuk. Gyermekek portfóliója Az egyéni fejlesztési naplókat szervesen kiegészítheti a nevelési év során a gyerek által elkészített produktumok gyűjteménye, a portfólió is. Számos előnye, pozitívuma közül csak néhány: Használatával sokoldalúan és hosszabb időn keresztül nyomon követhető a gyermek fejlődésének folyamata, a benne található dokumentumok segítségével az óvodapedagógus pontosabban, átfogóbban tudja értékelni a gyermek teljesítményét, a pedagógusok, szülők, számára is megtekinthető. A portfólió formája lehet: egy dosszié vagy mappa is, a tartalomtól függően.

67


A nevelőmunkánk ellenőrzése Az óvodapedagógus elsősorban önmagát ellenőrzi, és saját munkáját értékeli. Valamennyi problémás nevelési helyzetben törekszik az óvodapedagógus párjával együtt elemezni a történteket. Szakmai munka és a működés ellenőrzését az óvodavezető és az óvodavezető helyettes az éves munkatervben kidolgozott ellenőrzési terv szerint végzik. Az ellenőrzés nyitott formájú, melyet évenként hasonló folyamatszabályozott rendszerrel működtetünk.

Ellenőrzés témája:   

dokumentumok ellenőrzése szokás és szabályrendszer alakulása a csoportokban a programban meghatározott „ fejlődés várható eredményei óvodáskor végén”

Nevelőmunkánk értékelése Az önértékelés célja: Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.

Az önértékelés szintjei intézményt 7 területen pedagógust 8 területen intézményvezetőt 5 területen Ennek megfelelően 2016-tól elkezdődik a BECS által kidolgozott elvárások alapján az óvodapedagógusok a vezető és az intézmény értékelése.

68


12. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1.

Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet

2.

Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból 1996-2002.

3.

Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan NAT-TAN sorozat

4.

Nagy Jenőné: Gyermektükör /A gyermek fejlődését, fejlesztését segítő útmutató/

5.

Nagy Jenőné: Rajz, mintázás, kézimunka módszertani kézikönyv

6.

Nagy Jenőné: Óvodatükör óvodai intézmények szakmai munkájának mérése, elemzése, értékelése

7.

Az Adleri pszichológia alapvető alkalmazásai az önismeret és az emberi kapcsolatok területén: Edith A. Dewey

8.

Gabnai Katalin: Drámajáték 3. Átdolgozott kiadás. Bp., 1993. Marcibányi Téri Szabadidő Központ kiadó

9.

Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp., FER-CO Kft. és a Váci Ofszet Kft. 1994

10.

Forrai Katalin: Enek az óvodában. Bp. Editio Musica, 1974. 1-249 p.

11.

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Szolnok, JNSZ. Pedagógiai Intézet, 1995. 1-133 p.

69


13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte ………………………………………….. Dátum

…………………………………………….. Szülői Közösség

2. Elfogadta …………………………………………. Dátum

…………………………………………….. Nevelőtestület

3. Jóváhagyta ………………………………………….. Dátum

…………………………………………… Óvodavezető

4. Érvényességi nyilatkozat Eredeti: 2013. szeptember 02. Módosítás: 2015.08.26. 5. Felülvizsgálat értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai · Törvényi változás esetén · Feladatváltozás esetén · A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról. · Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában. 8. A PP program a 2010. év szeptember hó 16. napján, fenntartó által jóváhagyott nevelési programhoz képest a fenntartóra többletkötelezettséget nem tartalmaz! P.h.

70

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 14. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Ssz. Helyiségek Mennyiségi mutató Csoportszoba gyermekcsoportonként 1. Tornaszoba 2. Logopédiai foglalkoztató 3. Egyéni fejlesztő szoba 4. Játszóudvar 5. Óvodavezetői szoba 6. Nevelőtestületi szoba 7. Orvosi szoba 8. Gyermeköltöző gyermekcsoportonként 9. Gyermekmosdó, wc. gyermekcsoportonként 10. Kiszolgáló helyiségek, felnőtt öltöző óvodánként 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2.

Főzőkonyha Tálaló-mosogató Felnőtt mosdó Felnőtt wc. Mosléktároló Egyéb raktár II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

2. Tornaszoba Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászókészlet Egyéni fejlesztést sz. felszer. 3. Logopédiai foglalkoztató tükör asztal szék szőnyeg 4. Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó takaróháló-árnyékoló 5. Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal

óvodánként

1 1 1 1 1 1 1 --1 1 1 1 1 3 3 1 1-1

18 1 3 5 1 Óvodánként

3 csoportnak homokozónként

1 1 4 1

2 1 1 2 1-1 71

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. 2. 3. 4. 5.

1. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1. 2.

szék telefon könyvszekrény iratszekrény Számítógép asztal és szék Fax Nyomtató 6 Óvodatitkári iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény iratszekrény Számítógép asztal és szék Fax Nyomtató 7. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Könyvtári dokumentum könyvszekrény Tükör mosdókagyló 8. Orvosi szoba 9. Gyermeköltöző Öltöző rekesz 10. Gyermekmosdó törülközőtartó falitükör hőmérő Rekeszes falipolc III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek Ruhakefe körömkefe, szappantartó fésűtartó törülköző abrosz takaró ágyneműhuzat IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyesruha tároló Mosott ruhatároló

1 1 1 1 1 1 1 1-1 1 1 1 1 1 2 5 6

gyermeklétszám

1

gyermeklétszám mosdókagylónként helyiségenként Gyermeklétszám

1 1

gyermeklétszám mosdókagylónként csoportonként gyermeklétszám asztalonként gyermeklétszám gyermeklétszám

1 2 3 1 2

óvodánként óvodánként

1 1 72

OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM 030273 mosógép vasaló szárítóállvány takarítóeszközök Kerti eszközök hűtőgép porszívó V. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. játékok 2. Mozgásfejlődést segítő eszk.

óvodánként óvodánként óvodánként csoportonként óvodánként óvodánként szintenként

2 1 3 1 1 2 4

Gyermeklétszám gyermeklétszám

30%

3. Énekes játékot elősegítő eszk.

gyermeklétszám

4. Anyanyelvi fejlesztés

gyermeklétszám

30%

5. Értelmi képességet fejl.

gyermeklétszám

30%

6. Ábrázoló tev.

gyermeklétszám

7. Emberi, tárgyi körny. Megim.

gyermeklétszám

8. munkajellegű

gyermeklétszám

30%

1. Video lejátszó

óvodánként

2

2. televízió

óvodánként

2

3. magnetofon

csoportonként

7

4. diavetítő

óvodánként

1

5. vetítővászon

óvodánként

1

6. Hangszer pedagógusoknak

sajátjuk

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

7. Hangszer gyerekeknek

30%

8. Egyéni fejlesztést sz. speciális felsz.

csoportonként

30%

VII. Egészség és munkavédelmi eszközök 1. Ételminta-vétel készlet

óvodánként

1

2. mentőláda

szintenként

1

3. Munkaruha (Ksz. Szerint)

dajkáknak

1

4. védőruha

óvodapedagógusok Udvari m. Ped. asszisztens

1 1 1 5

6. Tűzoltó készülék

73


74

NAGY JENŐNÉ: ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL című program adaptációja

Recommend Documents