Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010 traumás sérülés mellkas sérülés, nagyfokú vérveszteség, koponyasérülés betegségek súlyos vérszegénység láz 1 0 C

Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010 18. Milyen esetben lehet a betegnek nehézlégzése, határozza meg a fogalmát! Mutassa be az alkalmazott fektetési módot nehézlégzéssel küzdő beteg esetében. Ismertesse az oxigénpalackkal kapcsolatos biztonsági szabályokat. A légzés: élettani folyamat, O2 felvétel, CO2 leadás. Központja a nyúlt velőben lévő légzőközpont. A nehézlégzés (diszpnoé), légszomj miatti oxigénhiány következtében kialakuló, fulladásérzés. A nehézlégzés tünetei:  A diszpnoé jelentkezhet kilégzéskor vagy belégzéskor, leggyakoribb a vegyes nehézlégzés.  A beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik, a légzőmozgás mélyebbé, erőltetetté, fokozottabbá, a légzésszám szaporábbá (tachipnoé) és felületesebbé válik. A nyaki és bordaközi izmok megfeszülnek, súlyos esetben orrszárnyi légzést tapasztalható.  Az ajkak, a bőr cianotikus.  Az ars ijedt, sápadt  A légvétel szapora  légzési hang jelentkezhet – normál esetben nincs – ami utalhat az eredetre  ritmusváltozás  a lehelet szaga szervi betegségre utal  hideg verejtékezés A légszomj kialakulhat fizikai erőkifejtés hatására, ilyenkor munka diszpnoéról beszélünk, de akár nyugalomban is jelentkezhet, ez a nyugalmi diszpnoé, ami súlyosabb állapotra utal. Orthopnoé esetében a beteg csak ülő helyzetben képes a légvételre, ilyenkor a betegnél fekvő helyzetben apnoé (légzésszünet) léphet fel, mely életveszélyessé válhat. Kiváltó okok:  légköri oxigénhiány ◦ kis helységben sok ember tartózkodik - nem megfelelő a szellőztetés (lift is!) ◦ nagy tengerszint feletti magasságokban - „ritkább levegő”, kevesebb az oxigéntartalom ◦ havária – a légkörből oxigént kivonó vegyianyag következtében  fizikai munka ◦ nehéz fizikai munka esetén élettani jelenség ◦ ha kis erőkifejtésre jelentkezik kóros  allergiás reakció  aspiráció (félrenyelés) - kialakulhat bénulás vagy a légutak degeneratív elváltozása miatt is, ha gyakori mindenképp szükséges a kivizsgálás  dohányzás – csökkenti a légzőfelületet a tüdőbe lerakódó részecskék miatt – betegségek kiváltója lehet 1

Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010  

traumás sérülés – mellkas sérülés, nagyfokú vérveszteség, koponyasérülés betegségek ◦ súlyos vérszegénység ◦ láz – 10C testhőmérséklet emelkedés 4-6/perccel emeli meg a légzésszámot ◦ súlyos anyagcserezavar ▪

coma diabeticum

▪

coma hepatikum

▪

pajzsmirigy túlműködés, megnagyobbodás

▪

veseelégtelenség

◦ elektrolit háztartás zavara – ritka ▪

magnézium hiány

▪

kalcium hiány

◦ központi idegrendszeri elváltozások

◦

◦

▪

daganat

▪

gyulladás

▪

sérülés

légzőszervi eredetű betegségek ▪

restrictiv légcserezavarról beszélünk, ha a mellkas- tüdőrekeszrendszer tágulékonysága csökken – csak terhelésre jelentkezik  a mellkas derformitása, bordatörés  izombetegség, rekeszbénulás,  tüdőfibrózis,  tödőpangás  mellkasi folyadék  magasán álló rekesz  féloldali rekeszizom-bénulás

▪

obstruktív légcserezavar – légutak szűkülete, elzáródása okozza  COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)  asztma (asthma bronchiale)  hörgő betegségek  daganat  sugárterápia után – heges szűkület alakulhat ki  tüdőgyulladás  légmell  mellhártya gyulladás  tüdőembólia

keringési eredetű nehézlégzés 2

elváltozása

vagy

Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010 ▪

szív elégtelenség – bal szívfél elégtelensége esetén, a tüdő pangásossá válik – már kisebb terhelésre is jelentkezhet, száraz köhögés jelentkezhet, súlyos esetben nyugalomban is jelentkezik, pihegés

▪



billentyű betegségek, szívkoszorúér elmeszesedés – éjszaka hirtelen, rohamokban fellépő nehézlégzés (paroxysmalis) pszichés eredetű – ha semmilyen szervi eredet nem igazolható ◦ stressz, félelem, szorongás, pánik, depresszió kísérő jelensége is lehet.

Ápolói teendő: A pontos megfigyelés és dokumentálás! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost. A nehézlégzést számos okra vissza visszalehet vezetni, ezért lényeges a beteg kikérdezésén túlmenően az ápoló megfigyeléseinek rögzítése az orvos tájékoztatása. (pszichés eredetű nehézlégzés diagnosztizálásánál elengedhetetlen) A beteg elhelyezése, mit használhatunk a megfelelő pozíció eléréséhez A nehézlégzés tüneteinek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni! Fontos hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk el, mert ez az állapot súlyosbodásához vezet! Az orvos megérkezéséig a beteg elhelyezése és az ápolási teendők, a nehézlégzés jellegétől, mértékétől függnek! Elsődleges a szabad légút biztosítása, ellenőrzése! Teendők nehézlégzés jelentkezésekor:  Az egyén nyugalomba helyezése, megnyugtatása, értékelje fáradékonyságát 1-10-es listán (ezzel a módszerrel megítélhető a szubjektív fáradtság érzés és ez a dyspnoe súlyosságára is utalhat). A nehézlégzést a mozgás, beszéd is fokozhatja.  Szoros ruházat meglazítása, eltávolítása (garbó, melltartó stb.)  Párnákkal ülőhelyzet létrehozása, hiszen ez legtöbbször könnyíti a légzést. - fekvő felület fejrészének megemelése Fowler ülőhelyzet (600), fél Fowler(450)  Pl.: a beteg hátához párnát teszünk, lábát lelógatjuk vagy magas támlájú karosszékbe ültetjük szívelégtelenség esetén. Ortopnoe esetén ágyasztalra vagy sámlira helyezett kispárnán pihenhet ülő helyzetben.  Ablak nyitása, szellőztetés, friss levegő beengedése  Kérjük meg a beteget, hogy próbálja meg akaratlagosan befolyásolni a légzését és lassan mélyeket lélegezni, csücsörítve fújja ki a levegőt.  Nehézlégzés tüneteinek megfigyelése (légzési segédizmok használata, orrszárnyi légzés, szederjesség vagy sápadtság, verejtékezés, légzés hangja stb. lásd. légzés)  Figyeljük, meg mi válthatta ki a fulladást (pl. környezeti tényezők: cigarettafüst, szénpor, pamutrostok, pollenek stb. Ha ez kivitelezhető kiváltó ok megszüntetése. Pl. Ne dohányozzon a beteg által használt helyiségekben.  Verejték letörlése, ágynemű, ruhanemű cseréje  Pulzus, vérnyomás, légzés lehetőség szerinti megfigyelése. Adatok dokumentálása, 3

Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010 orvosnak megmutatni.  A beteget ne hagyjuk magára!  Próbáljunk nyugodtak és határozottak maradni, hogy a beteg biztonságba érezze magát. Súlyos nehézlégzéshez gyakran társul halálfélelem!  Váladék esetén köhögtetés, köptetés Köhögéscsillapítót, nyákoldót ne adjunk orvosi javaslat nélkül, mert ronthatja a légzést. Folyadékot itassunk, ha a beteg állapota megengedi.  Ha fájdalom jelentkezik - és a beteg el tudja viselni- azt ne csillapítsuk az orvossal való találkozásig, mivel a fájdalom volta segíthet a betegség megállapításában! A gyógyszer egyik mellékhatása lehet, hogy ronthatja a légzést.  Amennyiben a nehézlégzés régóta fennálló betegség következménye és az orvos rendelt inhalátort, orvos utasítása szerint spray használata.  Eszméletvesztés esetén: időtartamának mérése, stabil oldalt fektetés. MENTŐ!  Az orvos megérkezése után az utasításoknak megfelelően járunk el. Dokumentálás!! a történteket, az elvégzett műveleteket a művelet alatt megfigyelteket, az orvosi utasításokat dokumentáljuk! Az idősek esetében a légzőszerveknél változás áll be a tüdőszövetekben is, ezáltal csökken a tüdő légcsere hatékonysága, ezért az idősek hajlamosabbak a légúti fertőzésekre, mert a légutakban meggyűlik a váladék, ott pang, és ezen könnyebben megtelepednek a kórokozók. Gyakoribb az influenza és a tüdőgyulladás. Főleg fekvő betegeknél kell fokozottabban odafigyelni. 65 év felett javasolt a tüdőgyulladás elleni védőoltás, mely 5 évig tartó védelmet nyújt. Phneomococcus vakcina. /combnyaktörésnél sokszor a tüdőgyulladás okozza a halált, az állandó fekvés miatt. Inhalációs kezelések Inhaláció: gyógyító gázok, gőzök porlasztott gyógyszerek belélegzése. Közvetlen a légutak nyálkahártyáján hatnak, onnan szívódnak fel és távolhatást fejtenek ki. Ezek közül az oxigén terápia a legismertebb. A legáltalánosabb életmentő terápia, ha a vér és a szövetek oxigén ellátása károsodott. Csak olyan ápoló végezheti, aki ismeri az oxigén élettani szerepét, a kezelés veszélyeit, és a készülék kezelését. A levegő oxigén tartalma 20% ehhez keverünk és így 30 40%-os telítettségű levegőt lélegzik be a beteg. Az oxigén terápia javasolt abban az esetben,  ha elégtelen a légcsere, a légzőfelület csökken, légutak elzáródnak, vagy nagy mellkasi fájdalom miatt,  csökken az oxigén szállítására alkalmas hemoglobin  a keringés lassulásakor, sokknál. Oxigénterápia esetén figyelemmel kell lenni a következőkre:  Kizárólag orvos utasítására  Az orvos által előírt módon  Fokozottan robbanásveszélyes! - ütésre, szikra, stb. 4

Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010 ◦ kisebb ütésre, feldőlésre is robbanhat ◦ nyílt lángtól, sugárzó hótól, elektromos vezetékektől, kapcsolóktól, berendezésektől távol kell elhelyezni. 

◦ Olajos, zsíros kézzel ne nyúljunk a palackhoz, a robbanás veszély miatt. Oxigénterápiát csak az az ápoló végezhet, aki ismeri az oxigén élettani szerepét, hatását, veszélyeit és jártas, kiképzett a készülék kezelését illetően. ◦ A kezelési ismeretekből vizsgát kell tenni. ◦ A használaton kívüli palackot, elzárva kell tárolni.

   

◦ Tartsuk be az üzembehelyezési sorrendet! Az oxigénpalackot kék színnel jelölik. Az oxigénpalackot az arra kijelölt helyiségben, mindig állítva, a falhoz van rögzítve kell tárolni. Az üres palackot krétával megjelölve, szintén állítva, falhoz rögzítve kell tárolni. Szállítani csak palacktartóban, hevederrel a tartóhoz rögzítve.

Az oxigénpalackból vagy oxigén ellátó rendszeren kerül juttatjuk a beteghez. palackban, nyomáscsökkentővel van ellátva, és ehhez kapcsolódik a vezeték, ami a beteghez jut. Mielőtt adjuk, egy keveset ki kell engednünk, hogy a csövet letisztítsa az oxigén. A nyomáscsökkentőből kiáramló vezetékhez egy párásító készülék tartozik, mert az oxigén önmagában kiszárítja a nyálkahártyát, légutakat, és csak nedvesítve szabad adni. A készülék nyitási sorrendje: Először a reduktor csapot nyitjuk meg, és csak utána az oxigénpalack csapját. Az elzárás fordítva történik, először az oxigént zárjuk el, és ha a mutató nullára csökkent, zárjuk el a nyomáscsökkentő reduktor csapot is. Az oxigénadagolást úgy kell beállítani felnőttnél, hogy 2-4 liter jusson percenként a beteghez. Bejuttatás:  orrvezetéken keresztül, egyszerű, mert a két csonkot vezetik az orrba. Hátránya, hogy izgatja a nyálkahártyát, légutakat.  orrkatéter: orron keresztül a garatba vezetik a vezetéket. Ez az orrnyílás és a hallójárat közötti távolság, amit ki kell mérni. A bevezetés kis kellemetlenséggel jár, és ha kinyittatjuk a beteg száját akkor a garatban látszik a katéter. Vigyázni kell, hogy nehogy a nyelőcsőbe jusson a cső, és ezáltal az oxigén. Ezek egyszer használatos katéterek, és oxigéncsövek.  Légcsövön keresztül, - tubus, intubált betegnél  Arcmaszkkal  Oxigénsátorban, kíméletes, de mivel nagyon költséges ezért ritkán alkalmazott eljárás.

5

Nagy Ildikó & Toldi Ildikó 2010

Oxigén terápia veszélyei: Technikai veszélyek:  Fokozottan tűz és robbanásveszélyes!  Az oxigén táplálja az égést.  Nem megfelelő nyitási sorrend. Túladagolás veszélyei:  Újszülötteknél a szemlencse károsodása miatt vakságot okoz.  Légzési elégtelenségnél, a légzőközpontot fosztjuk meg a természetes ingerétől, a széndioxidtól, ezért az ilyen betegnél állandó ellenőrzés mellett, rövid szüneteket kell tartani. A kezelés elején nem szabad magára hagyni, később gyakran kell ellenőrizni, pulzusát, arcszínét, tudatát. A beteg állapotától függ a kezelés.  A hosszú időn átalkalmazott oxigénkezelésnél arra is legyen gondunk, hogy időben (még kifogyás előtt) cseréljük a palackot. Dokumentálás!! a művelet alatt megfigyelteket dokumentáljuk! Rendellenesség esetén értesítsük az orvost.

6