Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban)

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): „A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján” in: Társadalmi riport 1994, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp. 61–73.

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

A MUNKANÉLKÜLISÉG A MAGYAR HÁZTARTÁS PANEL EREDMÉNYEI ALAPJÁN* Ebben a tanulmányban a Magyar Háztartás Panel vizsgálat 1993-as hullámának munkanélküliségére vonatkozó főbb eredményeit mutatjuk be. 1992 és 1993 tavasza a (a Háztartás Panel vizsgálat első két hullámának időpontja) között Magyarországon minden adatforrás szerint számottevően emelkedett a munkanélküliség rátája** 1992 és 1993 első negyedéve között 8,9%-ról 12,2%-ra nőtt; a két év márciusa között az Országos Munkaügyi Központnál a munkaközvetítő irodáknál nyilvántartásba vett munkanélküliek létszáma alapján számított munkanélküliségi ráta pedig 8,9%-ról 13,4%-ra emelkedett.*** A Magyar Háztartás Panel vizsgálatban a megkérdezettek munkaerőpiaci állapotát a következők szerint határoztuk meg: (a) az állásban vagy saját vállalkozásban dolgozókon kívül csak azokat az alkalmilag dolgozókat soroltuk a foglalkoztatottak közé, akik a kérdezést megelőző hónapban (1993, illetve 1992 márciusban) legalább 16 napon végeztek kereső munkát; (b) a többiek közül mindenkit munkanélkülinek tekintettük, aki munkát keres; (c) a nem dolgozó és munkát nem kereső válaszadókat pedig gazdaságilag inaktívnak minősítettük. Így meghatározva a munkaerőpiaci állapotokat 1993 márciusában a válaszadók 44%-a foglalkoztatott és 8%-a munkanélküli, a munkanélküliség rátája pedig 16,1%. Nem meglepő, hogy a munkanélküliség rátája a mi eredményeink szerint is számottevően emelkedett 1992 óta (11,4%-ról). Adatainkban is tükröződik a Magyarországon évek óta megfigyelhető különbség a nemek munkanélkülisége között: a férfia munkanélküliségi rátája számottevően – csaknem 8 százalékponttal – magasabb, mint a nőké (1. sz. táblázat). Ugyanakkor a férfiak gazdasági aktivitása magasabb, és közöttük nagyobb arányban találhatók foglalkoztatottak, mint a nők között. Életkor szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy a magas munkanélküliség a fiatalabb korcsoportokra jellemző: kiugróan magas a tizenévesek munkanélküliségi rátája és a 20-29 éveseké is meghaladja az átlagot (2. sz. táblázat).

* A tanulmány a Magyar Háztartás Panel II. hullámának eredményeiről szóló jelentés 3.1. sz. fejezetére épül. [Magyar Háztartás Panel (1993)]. ** A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes létszámán) belül. *** Források: KSH (1993); OMK (1992) és (1993)

61


A munkanélküliség szorosan összefügg az iskolai végzettséggel: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező csoportot vizsgálunk, annál alacsonyabb a munkanélküliség rátája (3. sz. táblázat). A két szélső csoport – a 8 osztálynál kevesebbet végzettek és a felsőfokú végzettségűek – munkanélküliségi rátája között több mint tízszeres a különbség. Nemcsak a munkanélküliségben, hanem a gazdasági aktivitásban is jellemző eltérések tapasztalhatók az iskolai végzettség szerint: a legfeljebb általános iskolát végzettek között lényegesen alacsonyabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint szakmunkásképző, középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők között. Településtípusok szerint is eltérések tapasztalhatók: az átlagosnál magasabb a munkanélküliség a községekben, illetve tanyán élők körében, viszont alacsonyabb a budapestiek között (4. sz. táblázat). Adataink szerint a munkanélküliség rendkívüli mértékben sújtja a cigány származásúakat. A cigányok munkanélküliségi rátája meghaladja az 50%-ot, csaknem négyszer olyan magas, mint a nem cigány származásúaké (5. sz. táblázat). Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a munkát kereső cigányok közül kevesebb, mint minden második talál állást vagy rendszeres alakalmi munkát. A cigány származásúak magas munkanélkülisége nyilvánvalóan összefügg azzal a körülménnyel is, hogy a munkaerőpiaci esélyeket befolyásoló más változók szerint (pl. iskolázottság, lakóhely) kedvezőtlen az összetételük. Ez azonban nem változtat azon, hogy a cigányság reménytelen helyzete a magyar munkaerőpiac talán a legsúlyosabb problémája. Azok közül a munkanélküliek közül, akiknek a kérdezést megelőző két évben volt munkahelyük, kétharmada elveszítette állását és csak egyhatod lépett ki önként (további egyhatodnak egyéb okok, pl. nyugdíjazás miatt szűnt meg az állása). A munkanélküli nők között alacsonyabb az állásukat elvesztők és magasabb az állásukat önként elhagyók aránya, mint a férfia között (6. sz. táblázat). A munkanélküliek 60%-a számolt be arról, hogy 1993 első három hónapjában valamilyen pénzbeni munkanélküli támogatást (munkanélküli járadék, tartós munkanélküliek jövedelempótló támogatása, átképzési támogatás) kapott kézhez. Csaknem ugyanennyien mondták (57%), hogy a kérdezés időpontjában* munkanélküli segélyből éltek. Saját jövedelméből él még további 12% (nyugdíj: 7%; alkalmi munka: 3%; GYED, GYES: 2%), a többieket családtagjaik tartják el. A mintában szereplő háztartások egyhatodában van munkanélküli (7. sz. táblázat). Több munkanélküli az összes háztartás 2%-ában található. A gazdaságilag aktív taggal rendelkező háztartásoknak (amelyekben található fog*

A kérdezés 1993 áprilisa és júniusa között zajlott.

62


lalkoztatott vagy munkanélküli) csaknem egynegyedét érinti a munkanélküliség. Ezen háztartások 4%-ánál fordul elő, hogy több tagjuk is munkanélküli. A munkanélküliek átlagosan 52 hete, azaz egy éve keresnek munkát, a fél éven túl munkanélküliek aránya 66%, az egy éven túl munkanélkülieké 44%. 1992 óta a mintában nemcsak a munkanélküliség színvonala, hanem a munkanélküliség időtartama is lényegesen emelkedett (1992-ben a munkakeresés átlagos időtartama 41 hét volt, az egy éven túl munkanélküliek aránya pedig 30%).** Idén is jellemző, hogy a munkanélküliség időtartamára vonatkozó adataink lényegesen magasabbak, mint a KSH munkaerő-felmérésében (az egy éven túl munkanélküliek aránya a munkaerő-felmérésben 1993 I. negyedévében 27%, a II. negyedévben 32% volt.)*** A válaszadók többségét már 1992-ben, a Magyar Háztartás Panel első hullámában is megkérdeztük. Így lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgáljuk a munkaerőpiaci állapotban bekövetkezett változásokat. A két időpontban – 1992. és 1993. márciusában – jellemző munkaerőpiaci állapotok és az egyes állapotok közötti elmozdulások a 8. sz. táblázatban tekinthetők át. Mivel a táblázat két időpont összevetésével készült, nem nyújt információt az év során bekövetkezett összes mozgásról: azok között például, akik 1992 és 1993 márciusában is foglalkoztatottak voltak, minden bizonnyal vannak olyanok is, akik az év során munkanélkülivé váltak, majd újból elhelyezkedtek. Az 1992 márciusában munkanélküliek többsége (54%) egy évvel később is munkanélküli volt. Ez egy másik nézőpontból mutatja, hogy Magyarországon a munkanélküliség időtartama hosszú és a munkanélküliek közül történő kiáramlás csekély mértékű. Az 1992-es munkanélküliek csupán 27%-a talált munkát 1993-ra. További 20% nem munkavállalás révén lépett ki a munkanélküliségből, hanem inaktívvá vált (felhagyott a munkakereséssel). Az 1993-ban munkanélküliek 41%-a 1992-ben is munkanélküli volt, 39% egy éve még dolgozott, 20% pedig inaktív volt (ez utóbbiak jelentős részben valószínűleg iskolából kilépő pályakezdők). Az 1992-ben foglalkoztatottak 84%-a egy évvel később is dolgozott, 6% vált munkanélkülivé, 10% pedig kilépett a munkaerőpiacról (közöttük találhatók azok, akik nyugdíjba vonultak). Az 1993-ban dolgozók 93%-a egy évvel korábban is foglalkoztatott volt. A foglalkoztatottak közé ugyanannyian léptek be a munkanélküliek és az inaktívak közül (4-4%). Mint már említettük, a tanulmányban csak az olyan válaszadókat tekintjük munkanélkülinek, akik azt mondták, hogy keresnek munkát. Nagy több**

Magyar Háztartás Panel (1992), 29. oldal KSH (1993). Az eltérés lehetséges okairól lásd Magyar Háztartás Panel (1992), 29. oldal

***

63


ségük - 74% - ehhez személyes kapcsolatait: ismerőseit, rokonságát veszi igénybe (9. sz. táblázat). Igen jelentős szerepe van továbbá a munkakeresésben a munkaközvetítőnek (62%), és sokan mondták, hogy hirdetések segítségével tájékozódnak (42%)*. A munkaadók közvetlen felkeresését viszonylag kevesen említették (10%). A férfiak inkább támaszkodnak a munkaközvetítőre és gyakoribb, hogy közvetlenül a munkaadónál tájékozódnak, a nőkre az a jellemzőbb, hogy személyes kapcsolatok és hirdetések útján keresnek állást. Az egyes munkakeresési módszerek szerepéről ettől lényegesen eltérő képet kapunk, ha azt vizsgáljuk meg, hogy az állásban lévők honnan hallottak jelenlegi munkahelyükről, azaz mekkora súlyuk van a ténylegese elhelyezkedésben (10. sz. táblázat). A személyes kapcsolatok itt is meghatározónak bizonyulnak, és az állás megtalálásában a munkahelyek felkeresésének is nagyjából ugyanakkora a súlya, mint a munkanélküliek keresésében, lényegesen leértékelődik viszont a munkaközvetítés szerepe, és ha kisebb mértékben is, a hirdetéseké. Azok közül, akik dolgoznak, 9% találta meg állásást hirdetés segítségével és csak 2% helyezkedett el a munkaközvetítő révén. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy a foglalkoztatottak egy jelentős része már hosszabb ideje dolgozik jelenlegi munkahelyén, így az ő esetükben a munkakeresés régebben történt. Az elmúlt 12 hónapban elhelyezkedők lényegesen nagyobb arányban hallottak új munkahelyükről a munkaközvetítőtől (6%), mint az összes foglalkoztatott, és e körben nagyobb a hirdetéseket felhasználók aránya is (14%). Úgy tűnik, hogy a munkaerőpiaci változások következtében növekszik a munkaközvetítés és a hirdetések szerepe a munka-erőforgalom bonyolításában. 1993 első három hónapjában – vagy ha rövidebb ideje keresnek munkát, ennek kezdete óta – a munkanélküliek 52%-a keresett fel elhelyezkedési szándékkal valamely munkaadót, közülük 13% egyet, 9% kettőt, 30% pedig legalább hármat (11. sz. táblázat). Ilyen tekintetben a férfiak aktívabban keresnek munkát, mint a nők: a legalább egy munkaadót felkeresők aránya 11, a legalább három munkaadót felkeresőké pedig 6%-ponttal magasabb a férfiak, mint a nők körében. A munkanélküliek 20%-ával fordult elő, hogy valamely felajánlott munkát nem fogadott el. A munkanélküliek háromnegyede felkereste a munkaközvetítő hálózat valamely irodáját (12. sz. táblázat). A férfi munkanélküliek inkább fordulnak a munkaközvetítőhöz, mint a nők. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a férfiak közül többen rendelkeztek korábban rendszeres munkával, és így többen jogosultak munkanélküli segélyre. (1993 első három hónapjában a munkanélküli férfiak közül 66% kapott munkanélküli segélyt vagy átképzési *

Egy válaszadó több módszert is említhetett.

64


támogatást, a nők közül viszont csak 51%.) A munkaközvetítőhöz fordulók 7%-a vett részt munkanélküliek számára szervezett átképző tanfolyamon amióta állás nélkül van. Az egyéb munkaerőpiaci programokba olyan kis létszámban kapcsolódnak be munkanélküliek, hogy a részvétel mintánk alapján nem vizsgálható. Minden munkanélkülitől megkérdeztük, hogy mekkora havi fizetést szeretne kapni, illetve mekkora az a legkisebb fizetés, amennyiért hajlandó lenne munkát vállalni. A kétféle bérigény nemek szerinti megoszlását a 14. sz. táblázat foglalja össze. Az óhajtott havi fizetés átlaga a férfiaknál 22600, a nőknél 15800 forint. A férfiak egynegyede legfeljebb 15000 forintot szeretne keresni, a nők egynegyede legfeljebb 12000 forintot. Feltűnő, hogy a nők egytizede az mondta, hogy csupán a kérdezés időpontjában érvényes minimális bérrel (9000 forint) azonos, vagy annál kisebb összeget szeretne keresni. Az a havi fizetés, amit mindenképpen meg szeretnének kapni a munkanélküliek, ennél jóval szerényebb: a férfiaknál átlagosan 9500, a nőknél 5200 forinttal kevesebb (13100, illetve 10500 forint). A férfiak több mint egytizede, a nők több mint egynegyede a minimális bérnél alacsonyabb összeggel is beérné. Csak a férfiak egynegyede és a nők egytizede mondta, hogy 15000 forint alatt nem vállalna munkát. Az elhelyezkedés esélyeit meglehetősen pesszimistán ítélik meg a munkanélküliek: 38% azt mondta, hogy nem hiszi, vagy egyáltalán nem hiszi, hogy a következő hónapokban lesz munkája. 7%-nak volt a megkérdezéskor biztosnak tűnő állásígérete és 4% ítélte meg úgy, hogy nagy esélye van munkát találni. A mérsékelten optimisták aránya – akik remélik, hogy el tudnak helyezkedni – 35%. A tartósan (egy éven túl) munkanélküliek között jóval magasabb az elhelyezkedésre semmi esélyt nem látók aránya, mint a rövidebb ideje munkanélküliek között (14. sz. táblázat). Nagy Gyula

65


FELHASZNÁLT IRODALOM KSH (1993): A munkanélküliség alakulása 1993 II. negyedévében. Budapest, sokszorosítás Magyar Háztartás Panel (1992): Jelentés a Magyar Háztartás Panel I. hullámának eredményeiről. Szerk.: Sik Endre – Tóth István György. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszék – Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés, Budapest, sokszorosítás Magyar Háztartás Panel (1993): Egy év után… Jelentés a Magyar Háztartás Panel II. hullámának eredményeiről. Szerk.: Sik Endre – Tóth István György, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszék – Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés, Budapest, sokszorosítás OMK (1992) és (1993): Munkaerőpiaci helyzetkép. Havi statisztikai kiadványok, Országos Munkaügyi Központ, Budapest

66


TÁBLÁZATOK 1. sz. táblázat MUNKANÉLKÜLISÉG NEMEK SZERINT (MÁRCIUSRA JELLEMZŐ ÁLLAPOT)

Nem Férfi Nő Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív

N

47 42 44

12 6 8

42 53 49

1780 2198 3978

(%) Munkanélküliségi ráta 20,0 12,1 16,1

2. sz. táblázat MUNKANÉLKÜLISÉG ÉLETKOR SZERINT

Korcsoport 16-19 év 20-29 év 30-39 év 40-54 év 55 évÖsszesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív

N

12 66 76 67 11 44

11 15 13 11 2 8

77 19 11 22 87 49

313 606 690 918 1451 3978

(%) Munkanélküliségi ráta 49,0 18,1 14,1 14,2 8,9 16,1

67


3. sz. táblázat MUNKANÉLKÜLISÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT Munkanélküli

Inaktív

N

Iskolai végzettség

Foglalkoztatott

0-5 osztály 6-7 osztály 8 általános szakmunkásképző középiskola felsőfokú Összesen

6 7 30 58 63 77 44

4 6 9 12 8 3 8

90 87 61 30 30 20 48

215 460 1192 895 837 378 3978

(%) Munkanélküliségi ráta 38,2 43,6 23,8 17,4 11,3 3,7 16,1

4. sz. táblázat MUNKANÉLKÜLISÉG TELEPÜÉSTÍPUS SZERINT

Lakóhely község, tanya város megyeszékhely Budapest Összesen

68

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív

N

37 46 48 51 44

10 7 10 7 8

53 47 42 43 48

1536 1143 568 732 3978

(%) Munkanélküliségi ráta 20,3 13,9 16,8 11,5 16,1


5. sz. táblázat MUNKANÉLKÜLISÉG CIGÁNY SZÁRMAZÁS SZERINT A válaszadó a kérdező szerint Nem cigány származású Cigány származású Összes válaszadó

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív

N

45 25 44

7 27 8

48 48 49

3706 175 3978

(%) Munkanélküliségi ráta 14,1 52,3 16,1

6. sz. táblázat A MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA A MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLÁS OKA SZERINT (AZOKNAK AZ ADATAI, AKIKNEK 1991 ÁPRILISA ÓTA VOLT MUNKAHELYÜK) (%) Nem Férfi Nő Összesen

Munkahelyét elvesztette 71 61 68

Munkahelyét elhagyta 13 22 16

Egyéb ok

Összesen

N

16 17 16

100 100 100

128 67 195

69


7. sz. táblázat A MUNKANÉLKÜLISÉG ELŐFORDULÁSA A HÁZTARTÁSOKBAN (%) Összes háztartás Gazdaságilag aktív rendelkező háztartások

Nincs munkanélküli 84 taggal 76

Egy munkanélküli 14 20

Több munkanélküli 2 4

N 1899 1257

8. sz. táblázat AZ 1992-BEN ÉS 1993-BAN EGYARÁNT MEGKÉRDEZETTEK MUNKAERŐPIACI ÁLLAPOTVÁLTOZTATÁSAI (fő százalék oszlopszázalék) 1992. március Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Összesen

70

Foglalkoztatott 1590 84 93 60 27 4 66 4 4 1716 47

1993. március MunkaInaktív nélküli 116 189 6 10 39 11 122 44 54 20 41 3 61 1445 4 92 20 86 299 1678 8 45

Összesen 1895 51 226 6 1572 43 3693 100


9. sz. táblázat A MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA NEMEK ÉS A MUNKAKERESÉS MÓDSZERE SZERINT (EGY VÁLASZADÓ TÖBB VÁLASZT IS ADHATOTT) (%) Munkakeresés módszere Személyes kapcsolat Hirdetés Munkaközvetítő Érdeklődés a munkaadónál Egyéb

Férfi (n=195) 72 40 67 12 3

Nő (n=115) 78 45 52 8 4

Összesen (n=310) 74 42 62 10 3

10. sz. táblázat HONNAN HALLOTTAK JELENLEGI MUNKAHELYÜKRŐL A FOGLALKOZTATOTTAK? (%) Honnan hallott jelenlegi munkahelyéről? Személyes kapcsolat Hirdetés Munkaközvetítő Érdeklődés a munkaadónál Egyéb válasz

Férfi (n=618) 75 8 2 11 7

Nő (n=750) 76 9 2 11 7

Összesen (n=1368) 76 9 2 11 7

71


11. sz. táblázat A MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA NEMEK ÉS AZ 1993 ELSŐ HÁROM HÓNAPJÁBAN SZEMÉLYESEN FELKERESETT MUNKAHELYEK SZÁMA SZERINT (%) Felkeresett munkahelyek száma egy sem 1 2 3 és több

Férfi (n=197) 44 13 10 33

Nő (n=119) 55 12 6 27

Összesen (n=316) 48 13 9 30

12. sz. táblázat A MUNKAKÖZVETÍTŐ FELKERESÉSE ÉS EGYES TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE A MUNKANÉLKÜLIEK KÖRÉBEN NEMENKÉNT

Felkereste a munkaközvetítőt A munkaközvetítőt felkeresők közül: - átképzésben vett részt - vállalkozási tanácsadáson vett részt - álláskeresési tanfolyamon vett részt - pályaorientációs tanácsadáson vett részt - pályaalkalmassági vizsgálaton vett részt

72

Férfi (n=201) 82 (n=163) 8 2 1 0 0

Nő (n=116) 65 (n=77) 5 0 0 0 1

(%) Összesen (n=318) 75 (n=240) 7 1 1 0 -


13. sz. táblázat A MUNKANÉLKÜLIEK BÉRIGÉNYEINEK MEGOSZLÁSA Percentilis

10% 25% 50% 75% 90% átlag N

Mekkora havi fizetést szeretne? (forint) Férfi 12000 15000 20000 25000 30000 22630 176

Nő 9000 12000 15000 20000 25000 15800 105

Mennyi az a legkisebb havi fizetés, amennyiért munkát vállalna? (forint) Férfi Nő 6000 6000 10000 8000 12000 10000 15000 12000 20000 15000 13120 10507 174 103

14. sz. táblázat AZ ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEK ÉRTÉKELÉSE A MUNKANÉLKÜLISÉG IDŐTARTAMA SZERINT (%) Mit gondol, lesz-e munkája a következő hónapokban? - már biztos ígérete van - nagy esélye van - reméli, hogy talál - nem hiszi, hogy talál - egyáltalán nem hiszi - nem tudja

Fél év alatt (n=100) 9 5 41 21 10 13

A munkanélküliség időtartama Fél-1 év 1 év felett (n=63) (n=129) 4 6 5 3 39 28 21 22 11 24 20 17

Összesen (n=292) 7 4 35 21 17 17

73

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Recommend Documents