ÉLİVÍZ
ARCOK A GYÜLEKEZETBİL: NAGY GYULA
a Békéscsabai Református Egyházközség hírlevele
1957. május 12-én születtem Békéscsabán református és evangélikus szülık gyermekeként. Ebben a templomban kereszteltek meg, a mai napig a protestáns szellemiség határozza meg az életvitelemet. Mondhatnám, lételememmé vált az Úr házában való lakozás, mind mint magánembernek, mind mint orgonaépítınek. Keresztapám, aki alkoholizmusából megszabadult – szintén megtért református ember volt – a Békéscsabai Iszákosmentı Misszió egyik alapítója, otthonában bibliaórákat tartott. Mivel egy udvarban laktunk, Édesanyám átvitt engem is, mondhatnám, hogy a kötényében. A bizonyságtételek, a harmóniummal kísért együtténeklések életem részévé váltak. Négy évesen már egy szólamban egyes énekeket magam is lejátszottam úgy, hogy álltam a fújtatókon. Édesapám a Jókai Színház hegedőse volt, így sokat foglalkozott zenei képzésemmel. Anyai nagyapám evangélikus presbiter volt, akit már sajnos nem ismerhettem, de az ı egészséges, egyenes keresztény életvitele példaként élt bennem a család elbeszéléseibıl. „ Olvassátok a Bibliát, mert az minden jóra megtanít benneteket„ - ezt kaptam lelki útravalóul, és nagyon sok szeretetet a család minden tagjától. Mivel a bátyám 22 évvel idısebb nálam, már diplomás, családos ember volt, amikor Szentesen kántorkodott és maga mellé ültetett az orgonapadra, meg sem mertem moccanni, nehogy véletlenül megnyomjak egy billentyőt. Az is furcsa volt, hogy ezt a kedves, nagy tudású „bácsit” tegeznem kellett. İ is ebben a békéscsabai templomban nıtt fel, 14 éves korától kántorkodott és a „ nehéz idıkben „ egyedüli hittanosként kiállt a keresztyény elvekért. Szerintem egy hívı családban a személyes példamutatás nagyon fontos, fontos a fegyelmezés és a szeretet közötti egyensúly megtalálása. Ha látja egy gyermek ennek hitelességét és következetességét, nem is tudja elképzelni életét hit nélkül, hiszen az állandó és független minden társadalmi változástól, az egyetlen stabil pont az ember életében. 1975-ben érettségiztem, majd felvettek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre, ahol néhány hónap után úgy döntöttem, nem ebbe az irányba szeretnék továbbtanulni. Visszatértem Békéscsabára. 1977-ben ismerkedtem meg Gyıri János evangélikus lelkésszel, aki itt vezette az ökomenikus 2
AZ IGE ÜZENETE
Bizony, itt van Isten, a mi Istenünk örökkön örökké, ı vezet minket mindhalálig. Zsolt 48,15 Ez a Sion-ének utolsó sora foglalja össze, hogy miért is fontos ez a hely egy zsidó számára. Isten jelenlétének biztosítákát látták a templomban és éppen ezért minden más istentiszteleti hely nem templom, hanem az összegyülekezés helye csupán: zsinagóga. Keresztyénként mi minden ilyen helyet már templomnak mondhatunk, hiszen a feltámadott Jézus volt az, aki harmadnapra felépítette teste lerombolt templomát és Lelke által jelen lehet az imádság házaiban is, ahol segítségül hívják a Szentháromság Egy Istent, bárhol is legyünk e földön. Ezért ez a zsoltárvers minden Krisztus-követı örömteli imája, de ahol İ jelen van, ott vezetni is kíván és ez a keresztyén élet kiváltsága és kihívása is egyben: megértem-e a vezetést és elfogadom-e azt? A vezetés eszköztára sokféle, Igébıl, igehirdetésbıl, az imádság csöndjében, testvérek által, rendkívüli módokon, de a körülményekbıl és józan eszünk által is kaphatunk segítséget. Fontos, hogy vezetését megértsük, mert Isten szinte mindent fel tud használni annak érdekében, hogy ne csak a halálig, hanem Krisztus általa megnyitott új világig, a mennyek országáig eljussunk, hiszen az igazi cél ez, amirıl az ószövetség emberei, Kórah fiai, - akik jegyzik ezt a zsoltárt-, még semmit nem tudhattak, de számunkra ez már teljesen világos. Semmilyen helyzetben, mélységben ne feledjük, hogy mi az életünk célja: eljutni Istennel való teljes közösségre. Jézus elırement, a Szentlelket nekünk ajándékozta, éljünk is Vele! Marti Miklós ref.lp. III. évfolyam 7. szám
2009.július
ifjúságot. A református templomban néhányszor szolgáltunk is együtt, helyettesítvén Szabó Géza nagytisztelető urat és feleségét, Erzsike nénit. Az Evangélikus Énekkart egy évig kísértem orgonán, majd a Mezıberényi Német Evangélikus Egyház kért fel kántornak fél évre. Szolgálni, szerintem az egyik legnagyobb lelki élmény. 1979-ben felvettek az F.M.K.V. Orgonaüzemébe Budapesten. Ott kezdtem el orgonaépítést tanulmányozni, 1982-ben vizsgáztam le. E közben Peskó György orgonamővész tanítványaként helyettes orgonista voltam a Budavári Evangélikus Templomban. Sajnos másfél év után abbahagytam, mert a kemény kézmőves munka miatt nem mozogtak az ujjaim megfelelıen. 1982-tıl iparosként orgonákat javítottam, minden felújítás után orgonatörténeti elıadást tartottam kis vidéki településeken, ahol a hívek nagy érdeklıdéssel fogadták ezeket a ritkán hallható információkat. Ezt az alkalmat követte egy-egy ismert orgonamővész magas színvonalú koncertje, amit a hallgatóság az én elıadásom hatására sokkal jobban megértett. Ezeken az alkalmakon már a családom is jelen volt. Úgy érzem, hogy a gyermekeim zenei fejlıdésének meghatározó élményeihez tartoztak ezek a zenés áhítatok. A mai napig nem tudom az okát, miért nem konfirmáltam a szokott idıben. Talán úgy éreztem, nem ismerem még eléggé a Bibliát ahhoz, hogy fogadalmat tegyek annak követésére. 23 éves koromban a Budapesti Törökıri Református Egyház gyermekeivel konfirmáltam Dr. Boross Géza ( ma teológiai professzor) lelkész úr lelki támogatására és biztatására. Legnagyobb öröm számomra, hogy négy gyermekem: leányom és három fiam, szintén keresztény szellemiségben él és dolgozik. 2000-ben tértem vissza Békéscsabára egy öt éves nemzetközi szakmai továbbképzés után. Lelkészünk, Marti Miklós beiktatásakor hívott a gyülekezetbe, én örömmel elfogadtam, hiszen amikor a templom mellett csak elhaladok, megdobban a szívem, olyan kedves a számomra. Továbbra is feladatomnak tartom az orgona karbantartását szolgálatképpen. Nagy Gyula
3
A keresztyén család, mint a társadalom életét tápláló sejt Minden történeti idıben és minden társadalmi berendezkedésben alapvetı kérdések kapcsolódnak a család szerepéhez. Nemcsak a társadalomtudósok és szociológusok, de a hétköznapi emberek is a családot annak a csoportos együttélési formának tartják, ahol az emberi kapcsolatok speciális kölcsönhatásban mőködnek és ennek a kölcsönhatásnak az eredményei befolyással vannak a közösségre. Ezek a befolyások és ezeknek eredményei pedig nemcsak a családban, hanem a családi közösség határain túl is éreztetik hatásukat. A családok életének pozitív vagy negatív kisugárzása – vagy kisugárzás nélkülisége – rányomja a bélyegét arra a társadalmi közegre, amely az adott idıszakban életteret, hátteret, keretet kínál a család életének. Milyen feladata lehet ilyen vonatkozásban a keresztyén családoknak a jelenlegi társadalomban? Mit tehet a keresztyén család annak érdekében, hogy a mai válságtársadalom hasznos segítıje, a megoldásra váró feladatatok jó megoldásának aktív segítıje, fontos döntésekben a bölcs megoldások sugalmazója, meggondolatlanságok elkerülésének meggyızıdéses támogatója, az isteni és emberi értékek gondos sáfára és értéknövelıje, magyarságunk, nemzeti egységünk következetes és szilárd védelmezıje, kisebbségek szolidáris segítıje, rászorultak támasza, tévelygık útmutatója, a becsület és szeretet rendíthetetlen képviselıje tudjon lenni? Ha a családot képletesen a sejt fogalmával jelöljük meg és a társadalmat, mint élı szervezetet képzeljük el, akkor a sejt néhány tevékenységének bemutatásán keresztül kísérletet tehetünk ezeknek a tevékenységeknek az egész szervezet, a társadalom életére, mőködésére kifejtett hatásával. A sejt képes az önálló életre, de speciális csoportosulással szövetek, szervek alkotórészévé válik. A családok egymás melletti, egymást befolyásoló tevékenysége építi fel, mőködteti a társadalom különbözı nagyságrendő csoportjait, közösségeit. Azzal, hogy a család része lehet egy ilyen szervezıdésnek, igen nagy felelısség hárul rá, hiszen a sejtek egymáshoz való viszonya, együttmőködése befolyással van a magasabb szervezıdéső sejtcsoportok mőködésére, s így a társadalmi folyamatok alakulását is befolyásolhatja a családok élete, a család értékrendjének hatásai, hiszen az általuk megjelenített értékrend hozzáadódik annak a környezetnek az 4
értékrendjéhez, ahol ezt képviselik. A keresztyén értékrendet képviselı „család-sejtek” ilyen módon tudják befolyásolni a társadalom gondolkodását, aktivitását, felelısség- és kötelesség-tudatát. A sejtek mőködésében központi szerepet tölt be az anyagcsere. A sejt folyamatosan különbözı anyagokat vesz fel környezetébıl, melyeknek egy részét, mint használhatatlant változatlan formában eltávolítja, másrészüket feldolgozza, hasznosítja, vagy átalakítja. A család is állandó kapcsolatban van az adott természeti és társadalmi környezettel, ami azt jelenti, hogy a biológiai léthez szükséges anyagokon kívül információkat, módszereket, szokásokat vesz fel környezetébıl. Vajon felismerik-e a keresztyén családok azokat a pozitív ismereteket, amelyek aktivitásra, áldozatvállalásra, szolidaritásra serkentenek? Másrészt képesek-e kiválasztani és eltávolítani gondolkodásukból a rosszindulatú rágalmazásokat, az alaptalan vádaskodást, a közömbösséget? Képesek-e felismerni a félrevezetı, az egységet gyengítı demagógiát és van-e bátorságuk kiállni a nemzet ügye mellé, hiszen az egészséges társadalom egy kell legyen nemzetével, s a nemzet társadalmában valósítja meg szent céljait. A keresztyén család nagy lehetısége annak felismerése, hogy a társadalom anyagcseréjében egy ilyen speciális kiválasztó, szelektáló, átalakító feladatot tölthet be, amely bizalmatlanságot bizalomra, szeretetlenséget a krisztusi indulat által vezérelt feltétel nélküli szeretet kisugárzásra, reménytelenséget a megváltás és az örök élet bizonyosságára tud átalakítani. A keresztyén családoknak erre a szellemi-lelki stabilitást erısítı szolgálatára kiáltó szükség van a társadalomban. A sejt mőködésének egyik másik fontos területe az ellenanyag termelés. A sejt számára veszélyes, káros anyagok közömbösítésére ellenanyag, „immunanyag” termelıdés indul meg és ha termelıdött ellenanyagok koncentrációja megfelelı szintet ér el, a sejt védetté válik. Ha a család tartósan meg tudja valósítani, hogy a káros környezeti ingerek hatására és azoknak ellenére környezete felé minden megnyilvánulását a jó szándék, a becsület, a felebaráti szeretet vezérelje, ha hitét a nehéz helyzetekben, próbatételekben is megvallja, akkor jó esélye van arra, hogy stabillá, ellenállóképessé, védetté válik. Így egyre szilárdabb belsı erıvel, elszántsággal lehet ellenállni a széles úton menetelık csábítóan praktikusnak reklámozott, reklámáron kínált szellemi baktériumainak és ez az ellenálló képesség biztosít védelmet az elhagyatottságban, s teszi alkalmassá a keresztyén családot arra, hogy kisugárzója legyen a „mindenre van erım a Krisztusban” –legtökéletesebb isteni immunitást hordozó életszemléletnek. 5
Ez védhet meg az értéktelen gazdagság, a felelıtlen felelısségvállalás, a tartalom nélküli gondolatok, a meggondolás nélküli cselekedetek veszélyeitıl is. Ezt az immunrendszert kell kialakítani, erısíteni és képviselni a társadalomban. A sejtek élete a szervezetben nem tekinthetı spontán, véletlenszerő folyamatnak, hanem szervezett együttmőködésre van szükség: az egyedi sejtek egy sejtközösség tagjai, amelyeknek összehangolt életet kell élni, megbízható kapcsolatok hálózatát kell kialakítani. Ehhez a mőködéshez – társadalmi átvitelben is- egy jól mőködı üzenetközvetítı technikára, kommunikációs rendszerre van szükség. Azzal a felelısséggel jár kommunikáció lehetısége, hogy a család életének jelei, tünetei láthatóvá, hallhatóvá, érzékelhetıvé kell hogy váljanak, s e ennek következtében véleményezhetık, bírálhatók, követésre vagy elutasításra alkalmas példaként szolgálnak a környezet számára Vajon hogyan élnek kihasználjáke a pozitív kommunikáció lehetıségeit, láttatják-e magukat a keresztyén családok? Ezen a területen bátran ki kell használni a modern tömegkommunikáció lehetıségeit, a stúdiók, mikrofonok és szerkesztıségek világát. A sejtek mőködése energiát igénylı folyamat és éltetı energiára szükségük van a családoknak is. A Föld életének nélkülözhetetlen energiaforrása a Nap sugárzása, mely az életet tápláló fény- és hıhatással biztosítja a biológiai lét fennmaradását. Az ember teremtése és mindez ideig való megtartatása annak az isteni gondviselésnek a következménye, amely a krisztusi áldozat érdeméért, a Szentlélek által közvetített élet-sugárzásban nyilvánul meg. Ez a sugárzás a teljes élet energiaforrása. Ennek a tudatában kell élniük a keresztyén családoknak. A napsugarakat lehet árnyékolni, el lehet rejtızni elılük, de ilyenkor a hatás is elmarad. El lehet utasítani a krisztusi energiaforrás áldásait, s lehet keresni alternatív energiaforrásokat, melyeket „olcsóbban” lehet beszerezni, de ezek mind látszatmegoldások, mert rövid hatású, látszatenergiákról van szó. Ilyen energiaforrásokat kínált az elmúlt évtizedekben a szocializmus, a kommunizmus és kínál ma is a liberális eszmerendszer. Korunk globális válságnak fogalmazott állapota mind ezeknek az energiaforrásoknak a csıdbe jutásaként értelmezhetı. A keresztyén embernek, a keresztyén családoknak el kell jutniuk arra a szilárd meggyızıdésre, hogy csak a krisztusi indulat, a Szentlélek megújító erejébıl táplálkozó energia teheti alkalmassá arra, hogy élı, éltetı sejtként mőködjön környezetében. „Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.” /Példabeszédek 8:35/ Az egészséges sejt aktív életjelenségeket mutat, az egészséges szervezet 6
sejtjei összhangban, jól szervezetten mőködnek. Ha a sejtek egészségesek, egészséges a szervezet is. Vajon tudnak-e és akarnak-e a keresztyén családok a társadalom testi-lelki egészségén javítani? Példát mutatnak-e az egészséges életmód reklámozásában és az önpusztítás megbélyegzésében? És van-e igazi igény a lelki bajok gyógyításában való aktív részvételre? A társadalom akkor egészséges, ha legkisebb építıkövei, a családok egészségesek. A keresztyén családot sem kerülik el a megpróbáltatások és betegségek, ezért fontos, hogy merjék és tudják diagnosztizálni önmagukat is, tudják felismeri hiányosságaikat és vágyjanak a gyógyulásra, mert szent kötelességük hogy a testi-lelki kiegyensúlyozottság példamutatásával a társadalom betegségmegelızı, egészségmegırzı, gyógyító bázisai legyenek. A társadalom életét tápláló sejtté akkor válhat a keresztyén család, ha a krisztusi értékrend mőködteti a kiválasztó, szelektáló rendszerét, ha szilárd hitbıl táplálkozó immunitását Isten gondviselı szeretete folyamatosan erısíti, ha kommunikációs rendszeres nyílt, ıszinte és következetes. S ami talán a legfontosabb: ha nem alternatív energiaforrásokat keres, hanem gondolatait és ezeken keresztül cselekedeteit az az energiaforrás táplálja, melynek írott és mindig rendelkezésre álló használati utasítása a Szentírásban található. Isten kijelentése, az embert keresı örömhír, a Krisztus megváltása által felkínált ingyen kegyelem elfogadása adhat mindig és mindenre elegendı erıt, táplálékot a keresztyén családok számára, hogy valóságosan és hatékonyan tudjanak tápláló erıvé válni környezetükben. Erre a tápláló erıre van ma is különös szüksége környezetünknek, társadalmunknak, nemzetünknek. Dr. Tóth János /A 2009. május 16-án Nagyváradon, a Nagyvárad-Réti református gyülekezet Családnapi rendezvényén elhangzott elıadás szerkesztett változata./
HUMOR A kımőves, az ács és a villanyszerelı azon vitatkoznak, hogy melyikük munkája volt elıbb a földön. - Mi építettük fel a gízai piramisokat - mondja a kımőves -, tehát elıször mi léteztünk. - Dehogy! - tiltakozik fejét rázva az ács. - Mi már jóval korábban elkészítettük Noé bárkáját. Erre a villanyszerelı kuncogni kezd. - Mi olyan vicces? - kérdi az ács. - A teremtés elsı napján Isten azt mondta: "Legyen világosság!" - magyarázza a villanyszerelı - Addigra mi már lefektettük a kábeleket!
7
ANNO
A 102 éves kántor „A ma kezet fog a tegnapelıttel a holnapért” E gondolatok jegyében folytatom gyülekezetünk múltjának bemutatását. A történéseket korabeli dokumentumokból ismerhetjük meg melyek az akkor élt és dolgozott emberek saját kezőleg írtak le, s ıriztek az utókor számára. Sok megsárgult papír és jegyzıkönyv tartalmazzák azokat az eseményeket, melyek akkor foglalkoztatták a gyülekezetet, annak lelkészét és a presbitériumot. A következı írás is egy jegyzıkönyvbıl lett kiemelve. Az istentiszteletek egyik meghatározó szereplıje a kántor. Mint a cím is utal rá, egy ma is élı személyrıl van szó, akit az akkori presbitérium megválasztott a kántori tisztségre és a jegyzıi teendık ellátására is. İ Kiss Imre bácsi, akivel kettı évvel ezelıtt, száz éves korában volt szerencsém találkozni. Jegyzıkönyv, 117./1947. számú Lelkész ismerteti Kiss Imre okl. tanító ajánlatát az egyházközségnél szükséges kántori teendık ellátására. Okmányait és bizonyítványait bemutatja, melyek mind biztató ígéret nevezett mőködése számára, s közli, hogy többszöri szóbeli érintkezés alapján az érdekelt elıtt tisztázódott mind a kötelesség számára, mind a tiszteletdíj mérték, s miután presbitériumnak már két héten át alkalma volt szolgálatát megfigyelni, kéri, hogy e tárgyban hozzanak döntést. Presbitérium örömmel veszi tudomásul Kiss Imre tanító jelentkezését, becsatolt bizonyítványai alapján jó reménységgel tekint munkálkodása elé, megismert mőködésérıl presbitérium egyöntető véleménye igen kedvezı. Maga részérıl elfogadja Kiss Imre tanító ajánlatát és jelen győlésrıl e határozatával megbízza egyházközségünknél a kántori teendı végzésével az egyházi jegyzıi tiszt ellátásával, református énekkar szervezésével és vezetésével, és szükség szerint az egyházi irodai adminisztrációban való segédkezéssel. Mindezekért jelen költségvetési évben havi 150.-ft tiszteletdíjban részesíti Kiss Imre tanító urat. Egyházközségünkben való mőködéséhez sok szerencsét, Istentıl erıt, egészséget és áldást kíván életére. 8
Jegyzıkönyv 129./1947. számú Lelkész, Kiss Imre megválasztott énekvezér és egyházi jegyzıt felkéri, hogy a presbitérium elıtt tegye le a szokásos esküt, mit a presbitérium tagjai fennállva hallgatnak végig. Az eskütétel után a lelkész örömmel köszönti Kiss Imre énekvezért, aki a régóta üresedésben levı kántori szolgálatra vállalkozott, felhívja figyelmét szolgálatának fontosságára, s kéri munkájára Isten áldását. Imre bácsit gyerekként ismertem meg, aki testnevelést és éneket tanított. Isten megáldotta ıt irigylésre méltó személyiségi tulajdonságokkal, mint a türelem, az alázat, az emberszeretet, de csodálatos tehetsége volt az éneklésben, melyet kamatoztatott a kántorságban. Úgy érezte, hogy Isten adományát úgy tudja megköszönni, hogy a gyülekezetet szolgálja. Az általa szervezett és vezetett kórus emlékét fénykép ırzi, mely a gyülekezeti teremben látható. Vékony és szívós fizikummal rendelkezett akkor, egyenes tartása, tiszta tekintete is tükrözte lelki gazdagságát. Az Úr ajándéka e szép számú kor (102 év), de az eltelt évek törékennyé tették ıt, a családját és a csodás természetet már nem láthatja, csak hallhatja, mert elveszítette látását. Látogatásomkor hálásan beszélt családjáról, akik nagy szeretettel veszik ıt körül. E sorokon keresztül kívánjuk Isten áldását életére. Buzás László KÖNYVAJÁNLÓ Pablo Martínez: Imádság és lelki alkat
Harmat, 2009; 1750 Ft Gyermekkorunk óta halljuk: a keresztény ember imádkozik. De vajon miért van az, hogy az egyik hívınek kellemetlen, gyötrelmes kötelesség, míg a másiknak gyönyörőség, éltetı örömforrás? Vannak talán olyan személyek, akik alkatuk miatt, vagy más okból arra születtek, hogy küldetésük az imádkozás? Mások meg személyiségüknek megfelelıen, inkább kétkezi munkájuk, szolgálatuk révén apostolkodnak? Kell-e mindenkinek imádkozni? Mindenkinek ugyanúgy kell imádkozni? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseink 9
re Pablo Martínez Vila Imádság és lelki alkat címő könyvében találtam válaszokat. A spanyol származású, hívı pszichiáter a pszichológia oldaláról közelíti meg az imádság témáját. A temperamentumok szerinti imádság bemutatásával véget vet sok fölösleges lelkifurdalásnak, önmarcangolásnak. "Vérmérsékletünk, személyiségünk és pillanatnyi körülményeink nem akadályok, hanem kiegészítık, amelyek egyéni hitéletünknek megkülönböztetı jelleget adnak" - hangzik a bátorítás azok felé, akik elégedetlenek imaéletükkel. A gondolkodó, az érzı, az intuitív és az érzékelı típusú imádkozók bemutatásával, nehézségeik és elınyeik kiemelésével tudatosítja bennünk, milyen erıforrásokkal rendelkezünk, illetve milyen veszélyekkel kell szembenéznünk. Kezelhetıvé válnak az olyan gyakorlati problémák, mint az ima közbeni szétszórt elkalandozás, a „mintha a falnak beszélnék” érzése, és szembesülünk azzal, hogy az imádsággal vissza is lehet élni. A szerzı kitér olyan gyakori pszichológiai ellenvetésekre is, melyek megkérdıjelezik az imádság értékét, jelentıségét: mint például: az imádság pusztán önszuggesztió, az imádság gyerekes illúzió, továbbá párhuzamot von a keresztény imádság és a keleti meditáció közt, kiemelve a különbségeket. A könyv erénye, hogy mindvégig hangsúlyozza: az ima nem teljesítmény, célja nem az, hogy jól járjunk, vagy hogy jól érezzük magunkat, ez legfeljebb velejárója. Az ima találkozás és együttlét Istennel. Az imát mint egyfajta „gyógymódot” állítja elénk, amelyben a gyógyulás legfıbb eszköze egy igazi kapcsolat, ahol a "szeretett személlyel együtt lenni a kommunikáció legmagasabb formája."Mindennek szemléltetésére az 1912-ben Nobel-díjat nyert francia orvost, Alexis Carrelt idézi: "Az imádságban az ember úgy ajánlja föl magát Istennek, ahogy a vászon áll a festı, vagy a márvány a szobrász elıtt." Domján Adrien recenziójának felhasználásával összeállította: Tar Krisztián
HAJÓVAL – KÜLDETÉSBEN Június 5-7-ig missziói hétvége volt gyülekezetünkben „Hogy áll Krisztus ügye a világban?” címmel. A találkozó ötlete Dr. Dobos Ágoston békésszentandrási református lelkésztıl származik, aki szoros kapcsolatot ápol az OM Magyarország nevő szervezettel. Az OM Magyarország az OM (Operation Mobilization) nemzetközi keresztény missziós társaság magyarországi képviselıje, mely 1990 óta mőködik hazánkban Onézimusz Alapítvány néven. Fı feladatuknak tekintik a magyar társadalom erkölcsi felemelkedésének elımozdítását, a magyar keresztény gyülekezetek erısítését határokon innen és túl, valamint a magyar keresztények felkészítését a belföldi illetve külföldi misszióban való részvételre. A külföldi szolgálat során a Doulos nevő óceánjáróval járják a világ országait, hogy fizikai és lelki segítséget nyújtsanak, és az evangéliumot hirdessék. 10
Vendégeink egy speciális, lakókocsivá, könyvesbolttá és mozivá átalakított busszal érkeztek hozzánk. A nemzetközi csapat vezetıje Horváth István, aki két magyar, egy amerikai és egy finn testvért hozott magával. A péntek délután a bemutatkozással, beszélgetéssel, megvendégeléssel és „A dárda vége” címő film megtekintésével telt. Szombaton egész napos programmal (elıadások, énektanítás, játék, imádság) készültek vendégeink mind a felnıttek, mind a gyerekek számára. Vasárnap az istentisztelet keretében Horváth István tartott beszámolót a küldetésükrıl és a szolgálatukról, a gyerekórát és a Konyha Klubot pedig Melinda, Zsuzsa, Christy és Ego tartották. Istentisztelet után érzékeny búcsút vettünk a csapattól, akik Öcsöd felé vették az irányt, hogy az ottani keresztényeket is erısítsék. Tar Krisztián
ZÁRÓHANGVERSENY Ez évben sokak örömére ismét megörvendeztette kórusunk a hallgatóságot. Szinte az évad elejétıl Ildikó úgy állította össze a repertoárt, hogy év végén szép csokorként tudjuk átadni a már eddigi "rajongóinknak", s azoknak akik érdeklıdésükkel talán elıször hallottak bennünket. Bizony volt olyan, aki születésnapi ajándékként fogadta, s utazott ötven kilométert, hogy hallhassa a koncertünket. A mősor átölelte az egész egyházi év ünnepi sorát. Voltak a kórusnak kedvenc darabjai, amit nagyon szívesen mutatott be újra. Dr. Tóth János már szinte nélkülözhetetlen narrátorként tolmácsolta mindig a mősorszámot. Bodó Vas Éva és Hajtman Ildikó duóját mindenki csodálattal hallgatta. Templomunk egyébként is fantasztikus akusztikával rendelkezik, de e két hang úgy szólalt meg, mint valami mennyei szózat. A gyülekezet ifjai zene tudásukat itt is megmutatták. Hiszen a kórus kisérése bizony nem könnyő zenei bravur! Milyen nagyszerő, hogy fontosnak tartják a gyülekezettel való kapcsolattartás e módját is! Köszönjük a lelkesítı, buzdító és elismerı szavakat, amiket a jó hangulatú beszélgetés és megvendégelés alkalmával kaptunk. Köszönet a kórus tagjainak a kitartó munkáért, Hajtman Ildikónak fáradtságot nem kímélı vezetéséért. Jó pihenést, feltöltıdést, a szeptemberi viszontlátásig. Béres Ildikó 11
KÖZLEMÉNY Dr. Kovács László ügyvéd ingyenes jogsegély szolgáltatást nyújt gyülekezeti tagjaink számára. Kapcsolatfelvétel a lelkészi hivatalon keresztül.
ANYAKÖNYVI HÍREK Keresztség sákramentumában részesült Szabó Attila és Magyar Márta Levente nevő fia. Utolsó földi útjára kísértük ö.Süli Bertalanné Szabó Margitot 87 éves korában, Fesetı Lajost 97éves korában Mátyás Albertné Bartha Ilonát 89 éves korában. RENDSZERES GYÜLEKEZETI ALKALMAINK Vasárnap 10 órakor istentisztelet a templomban, vele egyidıben gyermekistentisztelet a gyülekezeti teremben. Kedden 17 órakor bibliaóra. Csütörtökön 17 órakor istentisztelet. 17.45-kor a gyülekezeti énekkar próbája. Pénteken 16.30-kor ifjúsági bibliaóra. Minden hónap 1. vasárnapján 18 órakor presbiteri bibliaóra, 2. vasárnapján 16 órakor 20-40 éves fiatal felnıttek bibliaórája. Minden hónap 1. és 3. vasárnapján 14 órakor Mezımegyeren, minden hónap 1. vasárnapján 15.30-kor Telekgerendáson, minden hónap 3. vasárnapján 15.30-kor az Életfa Idısek Otthonában, minden hónap utolsó péntekén 9 órakor az Urszinyi Andor utcai, 9.30-kor a Bankó A. utcai Idısek Otthonában istentisztelet. Minden hónap 1. és 3. szombatján 14 órakor a Református Iszákosmentı Misszió alkalma, minden hónap 1. és 3. szerdáján 9.30-kor baba – mama kör a gyülekezeti teremben.
ELÉRHETİSÉGEK Marti Miklós és Marti Márta lelkipásztorok, Balogh László gondnok Békéscsabai Református Egyházközség Lelkészi Hivatala /5600 Békéscsaba, Deák F. u. 4./ Tel.: 66/327-367, 20/222 0828, E-mail:
[email protected] Hivatali idı: hétfı, szerda, csütörtök péntek 9-12 óra és csütörtök 16-17 óra. KEDD SZÜNNAP! /Egyéb idıpont telefonos egyeztetés alapján./
Kiadja a Békéscsabai Református Egyházközség Presbitériuma Szerkesztık: Medvegy Anikó és Dr. Tóth János; lektor: Marti Miklós fotók: Dr. Kürthy Csaba; munkatársak: Marti Márta, Futó Zsolt, Tar Krisztián
