Nagy Attila. Hogyan kereskedjünk. deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon. Invest-Project Kft

Nagy Attila

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

Invest-Project Kft.

Tartalomjegyzék 1. Részvény, CFD, deviza alapismeretek

- 13 -

1.1. RÉSZVÉNYEK

- 13 -

1.2. CFD (Contract For Difference) termékek

- 17 -

1.2.1. Részvény CFD termékek

- 17 -

1.2.2. Index CFD

- 22 -

1.3. FOREX, DEVIZÁK

- 23 -

1.3.1. Keresztárfolyamok

- 24 -

1.3.2. Vételi, eladási ár, spread

- 24 -

1.3.3. PIP (Percentage In Point)

- 25 -

1.3.4. Vétel és eladás, jutalékok

- 25 -

1.3.5. Tőkeáttétel

- 26 -

1.3.6. Lot, mini-lot, micro-lot

- 28 -

1.3.7. Kamatok, swap pontok

- 29 -

1.3.8. Kamat, swap pont vétel (long pozíció) esetén

- 29 -

1.3.9. Kamat, swap pont eladás (short pozíció) esetén

- 32 -

2. Részvény-, CFD-, devizakereskedés alapjai

- 35 -

2.1. Hogyan működik a devizapiac és a tőzsde?

- 35 -

2.2. Swingtrade, daytrade kereskedési időtávok

- 35 -

2.3. Az elektronikus kereskedési rendszer működése

- 37 -

2.4. Hogyan nyissunk vételi, long pozíciót?

- 37 -

2.5. Hogyan nyissunk eladási, short pozíciót?

- 38 -

2.6. Long, short pozíciók több megbízás esetén

- 40 -

2.7. Kereskedési megbízások használata

- 41 -

2.7.1. Ajánlatok elhelyezése, azaz hogyan lépjünk pozícióba

- 44 -

2.7.1.1. A piaci áras megbízás használata

- 44 -

2.7.1.2. A limitáras megbízás használata

- 45 -

2.7.1.3. Stop megbízás használata

- 50 -

2.7.2. Hogyan lépjünk ki a pozícióból?

- 53 -

2.7.3. Megbízási típusok összefoglalása

- 56 -

3. Hogyan építsünk kereskedési technikát (1.rész)

- 59 -

4. Technikai elemzés, részvényválasztás, makroadatok használata a rövid távú kereskedésben 4.1. A technikai elemzés alapjai

- 63 - 63 -

4.1.1. A technikai elemzés előnye

- 64 -

4.1.2. Mi a különbség a technikai elemzés és a fundamentális elemzés között?

- 66 -

4.1.3. Mik a technikai elemzés hátrányai?

- 66 -

4.1.4. A nem minden terméknél működik a technikai elemzés problémájának megoldása

- 68 -

4.1.4.1. Részvénypiaci vizsgálatok

- 68 -

4.1.4.2. Részvényvizsgálat gyakorlati lépései

- 70 -

4.1.4.3. Devizák esetén hogyan vizsgálódjunk?

- 72 -

4.1.5. A nem minden időpontban működik a technika problémájának megoldása

- 74 -

4.1.5.1. Váratlan hírek, események

- 74 -

4.1.5.2. A rendszeres gazdasági adatok

- 75 -

4.1.5.3. Egyedi vállalati eredmények, gyorsjelentések

- 79 -

5. Belépési, kilépési jelek

- 83 -

5.1. TRENDELMÉLET

- 85 -

5.1.1. Emelkedő trend

- 85 -

5.1.1.1. Emelkedő trend hosszú távon

- 85 -

5.1.1.2. Emelkedő trend középtávon

- 86 -

5.1.1.3. Emelkedő trend rövid távon

- 87 -

5.1.2. A trendcsatornában mozgó árfolyamok jellemzői

- 87 -

5.1.3. Árfolyammozgás csökkenő trend esetén

- 88 -

5.1.3.1. Csökkenő trend hosszú távon

- 89 -

5.1.3.2. Csökkenő trend középtávon és rövid távon

- 90 -

5.1.4. Napon belüli trendek

- 90 -

5.2. Szabályos trendek és elbizonytalanodott trendek

- 92 -

5.3. Támaszok, ellenállások, szintek 5.3.1. A támaszok, ellenállások közgazdaságtani megközelítése

- 104 - 104 -

5.3.2. A kereskedésben milyen szinteket használhatunk támasznak, illetve ellenállásnak?

- 105 -

5.3.2.1. Csúcsok, mélypontok

- 106 -

5.3.2.2. Kerek számok

- 107 -

5.3.2.3. Maximum-, minimumszintek

- 108 -

5.3.2.4. Trendvonalak

- 109 -

5.3.3. Hogyan illeszthetők a támaszok és ellenállások a kereskedési technikánkba? 5.4. Kitörés, letörés 5.4.1. Kitörés

- 114 - 115 - 115 -

5.4.1.1. Kitörés közgazdaságtani megközelítése

- 115 -

5.4.1.2. Kitörés a gyakorlatban

- 116 -

5.4.2. Letörés

- 121 -

5.4.2.1. A letörés közgazdaságtani megközelítése

- 121 -

5.4.2.2. Letörés a gyakorlatban

- 122 -

5.4.3. Belépési pontok, belépési technikák

- 123 -

5.4.3.1. Belépési technikák kitörés esetén

- 124 -

5.4.3.2. Belépési technikák letörés esetén

- 127 -

5.4.4. Hogyan építhetők a kitörések, letörések a kereskedési technikánkba? 5.5. JAPÁN GYERTYÁK 5.5.1. Japán gyertyaalakzatok

- 130 - 131 - 136 -

5.5.1.1. Önállóan álló gyertyaalakzatok

- 137 -

5.5.1.2. Csoportos gyertyatípusok

- 144 -

5.5.2. Hogyan építhetők a japán gyertyák a kereskedési technikánkba? 5.6. Az árfolyamelemzés alakzatai 5.6.1. Trendfordulós alakzatok 5.6.1.1. Dupla alj

- 150 - 153 - 155 - 155 -

5.6.1.2. Dupla csúcs

- 157 -

5.6.1.3. Fej-váll alakzat

- 160 -

5.6.1.4. Fej-váll alakzat csökkenő trendben

- 161 -

5.6.1.5. Emelkedő háromszög

- 162 -

5.6.1.6. Csökkenő háromszög

- 163 -

5.6.1.7. Sziget

- 163 -

5.6.2. Trenderősítő alakzatok

- 165 -

5.6.2.1. Csészealakzat

- 165 -

5.6.2.2. Zászlóalakzat

- 166 -

5.6.2.3. Emelkedő háromszög

- 167 -

5.6.2.4. Csökkenő háromszög

- 168 -

5.6.2.5. Ékek

- 168 -

5.6.3. Alakzatok összefoglalása

- 169 -

5.6.4. Hogyan illesszük a kereskedési stratégiába az ismerteket?

- 173 -

5.7. INDIKÁTOROK 5.7.1. Trendkövető indikátorok

- 176 - 178 -

5.7.1.1. Mozgóátlagok

- 178 -

5.7.1.2. MACD – Moving Average Convergence Divergence

- 182 -

5.7.1.3. TRIX indikátor – Triple Exponential

- 185 -

5.7.2. Változással egy időben jelző mutatók

- 187 -

5.7.2.1. RSI – Relative Strength Index

- 187 -

5.7.2.2. Stochastic

- 188 -

5.7.3. Forgalomalapú indikátorok

- 190 -

5.7.3.1. Forgalom

- 190 -

5.7.3.2. OBV – On Balance Volume

- 191 -

5.7.3.3. Chaikin oscillator

- 192 -

5.7.4. Volatilitást mérő indikátorok

- 193 -

5.7.4.1. CCI – Commodity Channel Index

- 193 -

5.7.4.2. Bollinger szalag

- 194 -

5.7.5. Az indikátorok jelzéseinek finomítása

- 198 -

5.7.6. Indikátor-paraméter ajánlások

- 199 -

5.7.7. Indikátorok téves jelei

- 201 -

5.7.8. Indikátor divergencia, és indikátor trendvonalak

- 201 -

5.7.9. Hogyan illeszthetők az indikátorok a kereskedési technikába?

- 204 -

6. A kockázatkezelési módszerek

- 207 -

6.1. Spekulatív tőkénk mekkora hányadát kockáztassuk egy döntéssel (veszteségkeret)?

- 210 -

6.2. Mekkora legyen a spekulatív tőkém?

- 213 -

6.3. Hova helyezzük el a stop megbízást?

- 214 -

6.4. Fibonacci szintek használata a kockázatkezelésben

- 217 -

6.4.1. A Fibonacci sorozat és az árfolyamváltozás

- 218 -

6.4.2. Korrekció vagy trendtörés?

- 219 -

6.5. Stop elhelyezési pontok

- 219 -

6.6. Stop megbízások használata a gyakorlatban

- 225 -

6.6.1. Mekkora hozam/kockázat esetén lépjünk pozícióba?

- 225 -

6.6.2. Hogyan számoljuk a hozamot, célárat?

- 227 -

6.6.3. Milyen módszerek léteznek a hozam becslésére, melyek a célárszintek? 6.6.4. Melyik szintet vegyük figyelembe? 6.7. Komplett példák a kockázatkezelésre

- 228 - 231 - 232 -

6.7.1. Komplett kockázatkezelési példa swingtrade részvénypiaci szituációra

- 232 -

6.7.2. Komplett kockázatkezelési példa daytrade devizapiaci esetre 1.

- 234 -

6.7.3. Komplett kockázatkezelési példa daytrade devizapiaci esetre 2.

- 236 -

6.8. Belépési szabályok a kockázatkezelés szemszögéből

- 239 -

6.9. Kilépési szabályok kockázatkezelési szempontjai - 242 7. Kereskedési sablonok 7.1. Új csúcson történő belépés

- 247 - 248 -

7.2. Trendfordulós belépés

- 248 -

7.3. Korrekcióban történő belépés, rövidebb időtávú fordulat kivárásával

- 249 -

7.4. Korrekcióban történő belépés, rövidebb időtávú fordulat kivárása nélkül 8. Hogyan építsünk kereskedési technikát (2.rész)

- 250 - 253 -

8.1. Általános útmutatás

- 253 -

8.2. Stratégiaalkotási sablon

- 254 -

8.3. A stratégiaalkotás lépései

- 255 -

8.4. A kereskedés érzelmi oldala, hatása a technika végrehajtására 8.5. Kereskedési napló, hibanapló készítése

- 256 - 257 -

8.6. Mintastratégia: kialakítás, naplóvezetés, tesztelés, eredmények értékelése

- 259 -

8.6.1. Daytrade minta kereskedési technika kialakítása a stratégiaalkotási sablon segítségével

- 259 -

8.6.1.1. Daytrade pozíció 1. (részvénypiac)

- 262 -

8.6.1.2. Daytrade pozíció 2. (részvénypiac)

- 262 -

8.6.1.3. Daytrade pozíció 3. (devizapiac)

- 267 -

8.6.1.4. Hibás pozíciónyitások

- 270 -

9. BRÓKERCÉGEK

- 273 -

9.1. Hagyományos brókercégek

- 273 -

9.2. Forex-brókerek

- 275 -

10. Kiegészítés a magyar tőzsdei kereskedéshez

- 279 -

Nagy Attila

A következő oldalak részletek a

„Hogyan kereskedjünk devizaés részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon” című könyv egyes fejezeteiből

Nagy Attila Könyvemben arra helyezem a hangsúlyt, hogy az olvasó a tőzsdei, devizapiaci alapismeretek, összefüggések megismerésével, és a haladó kereskedési technikák, módszerek elsajátításával képes legyen a tőzsdén és devizapiacokon rövid távon kereskedni. Más könyvektől eltérően egy komplett módszert ismertetek, mellyel egy teljesen kezdő szinten levő kereskedő is el tud indulni a tőzsde és devizapiac útvesztőjében. A könyv tehát nemcsak módszerek sokaságának ismertetésére szorítkozik, hanem egyúttal meg is tanítja az olvasót, hogyan kereskedjen részvényekkel, származtatott termékekkel (mint a CFD termékek) és devizákkal. Megismerheti, hogyan használjuk az internetes kereskedési felületeket, hogyan tudunk részvényeket, devizákat vásárolni, milyen megbízástípusokat kell használnunk. Ezt követőn megbeszéljük, hogyan építheti fel az olvasó saját testre szabott kereskedési technikáját. Átgondoljuk, hogyan kell megalkotni a szabályrendszert, illetve bemutatjuk a szabályokat alkotó különböző módszereket. Ráadásul a módszerek megértését, használatát példák és szemléltető ábrák sokasága is segíti. A kereskedési technika összeállításában egy teljes példát is bemutatok, hogy minden részletre kiterjedően lássa az olvasó, hogyan kell majd saját magának is elvégeznie ezeket a feladatokat. Rögtön az elején szeretném megemlíteni, hogy a könyvben nem olyan módszerekkel fog találkozni, melyek a néhány napos meggazdagodásra adnak receptet. Ugyanakkor ezek a módszerek kisbefektetőként jól használhatók arra, hogy egyenletes tempóban tőkénket növeljük, legyen a kereskedés célja a banki kamatoknál nagyobb hozam elérése, vagy éppen a jövedelemszerzés. Célom, hogy bátorítsam az olvasót a saját véleményének kialakítására. Ne fogadjuk el a szakértők véleményét, dolgozzuk ki a saját módszerünket, melynek működéséről bizonyosodjunk meg visszatesztelés során. A bemutatott módszereket bárki el tudja sajátítani, nem szükséges speciális szakirányú végzettség, gazdasági diploma. Ismeretségi körömben is több olyan kereskedőről tudok, aki a fenti feltételeknek nem felelt meg, mégis kiegyensúlyozott eredményeket ér el immár évekre visszamenőleg a tőzsdén és a devizapiacokon. Ha mégis fel kéne sorolnom, milyen feltételek szükségesek a sikerhez, talán elsőként a türelmet, mint tulajdon-

11

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon ságot jegyezném meg. A türelmet nem a tőzsdei kereskedésre vonatkozó értelemben használom. Rendelkezzünk kellő türelemmel és elszántsággal, hogy nekiálljunk tanulni, gyakorolni, és kereskedési technikában, technika-optimalizálásban gondolkodni. Érdemes szem előtt tartani, hogy nem a tőzsdei kereskedést tanuljuk meg a szó szoros értelmében, hanem egy kereskedési technika összeállítását, majd tesztelését, javítását. Ezt követően pedig nem a kereskedő döntései érvényesülnek a piacon, azaz kizárjuk az érzelmeket, és a technika szabályai fognak érvényesülni, amit már több kötésre visszamenőleg teszteltünk. További fontos szempont a ráfordított idő. Mivel hajlamosak vagyunk abban hinni, hogy a tőzsdén, devizapiacon nagyon gyorsan meg lehet gazdagodni, rögtön a könyv elején eloszlatnám ezeket a tévhiteket. Nagyon nagy hozamok elérésének a lehetősége csak nagyon nagy kockázat vállalásával lehetséges. Erre vonatkozóan több szempontot is részletezni fogok a kockázatkezelés fejezetben, bizonyítván, hogy azok a módszerek, amelyeket ajánlok, hosszú távon működnek. Ne gondoljuk azt, hogy a kereskedésre néhány hét alatt fel lehet készülni. Ha időtartamot kellene megadnom, akkor azt mondanám, hogy találkoztam már olyan kereskedővel, aki féléves gyakorlás után vált eredményes kereskedővé, ugyanakkor olyan kereskedőt is ismerek, aki még kétéves gyakorlás után sem tud hosszú távú, stabil eredményt felmutatni. Szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a könyvben ismertetésre kerülő módszertant csak a saját felelősségére használja. Legyünk tisztában azzal, hogy saját magunk hozzuk a döntéseket, így az ebből származó esetleges veszteségeket is nekünk kell elszenvedni. A veszteségek helyes kezeléséről a kockázatkezelés fejezetből tudhat meg többet. Végezetül röviden az anyag felépítéséről annyit mondanék el, hogy az első fejezetek technikai jellegű információkat tartalmaznak. Bemutatom, hogyan használjuk a tőzsdei, devizapiaci termékeket. Megbeszéljük, hogy milyen megbízásokkal, milyen beállítások segítségével léphetünk a piacra. Majd az anyag hangsúlyos részében azzal foglalkozunk, hogy milyen módon kell kialakítani a kereskedési magatartásunkat befolyásoló szabályrendszert. A tárgyalt módszerek nagy részét példákon keresztül is szemléltetem, illetve végül megnézzük egy technika felépítését, tesztelését az elejétől a végéig. Sok sikert kívánok az olvasónak tőzsdei pályafutása során!

12

Nagy Attila Látható, hogy 10 euróval csökkent a számlánk értéke. Természetesen a pozíció megnyitását követően a számlánk értéke percről percre – a BASF árfolyamának függvényében – változik. Ha a BASF részvények árfolyama lecsökken például 52 euróról 48 euróra, akkor számlánk az alábbiak szerint fog változni. 4790 euró (10.000–5200–10)

számlapénz (kezdeti egyenleg – részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor – jutalékok)

4800 euró (48x100)

BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám)

9590 euró (4790+4800)

számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon)

Jól látszik a fenti táblázatból, ahogy esik a részvény árfolyama, úgy csökken számlánk értéke is. Nézzük meg most azt az esetet, amikor a 48 eurós árfolyamról 60 euróra emelkedik a BASF árfolyama. Ekkor a számlánk az alábbiak szerint változik. 4790 euró (10.000–5200–10)

(kezdeti egyenleg – részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor – jutalékok)

6000 euró (60x100)

BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám)

10.790 euró (4790+6000)

számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon)

Számlánk értéke 9590 euróról 10.790 euróra emelkedett, majd a fenti szituációban úgy döntünk, hogy eladjuk a 100 db BASF részvényt 60 eurós áron. Ekkor eladási jutalékot kell fizetnünk (0,1% min. 10 euró), azaz a fizetendő eladási jutalék 6 euró (6000x0,001) lenne, de a minimumdíj 10 euró, így ismét 10 eurót vonnak le tőlünk. Számlánkon az eladás után ezt fogjuk látni. 10.780 euró

számlapénz (kezdeti egyenleg – részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor – jutalékok)

(10.000–5200–10+6000–10) 0

BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám)

10.780 euró (10.780+0)

számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon)

15

Nagy Attila – Ha bázisdeviza kamata > jegyzettdeviza kamata, akkor a swap pont egy negatív érték lesz, azaz a nyitóárunk csökkenni fog. Ez vételi pozíciónál a nyereségünk növekedéséhez, vagy ha veszteségesek vagyunk, a veszteség csökkenéséhez vezet, azaz kamatot kapunk valójában.

piaci ár 1.

2.

3.

4.

2. nap

3. nap

4. nap

pozíció nyitóára

1. nap

idő

A fenti ábrán pedig a swap pont értéke negatív, így a nyitóárunk napról napra kismértékben csökkeni fog, ezáltal a piaci ártól egyre távolabb kerül a pozíciónk. Nő a nyereségünk, vagy ha veszteségben vagyunk (nyitóár nagyobb mint a piaci ár), akkor a nyitóár további növekedése csökkenti a veszteségünket, azaz gyakorlatilag kamatot kapunk. Itt is kihangsúlyoznám, a swap ponton elért nyereség néhány napos távon töredéke az árfolyamon elérhető nyereségnek, veszteségnek, mindössze évi néhány százalékos kamatról van szó maximum. Az alábbi példában az EUR/USD devizapárt vizsgáljuk, ahol most az euró kamatok magasabbak. Deviza EUR

Hitelkamat 1,7%

Betéti kamat 1,5%

USD

0,7%

0,5%

A fenti definíció szerint az euró a bázisdeviza, amire betéti kamatot (1,5%) kap a befektető. A dollár pedig a jegyzettdeviza szerepét tölti be, amire a befektető hitelkamatot (0,7%) fizet. Jól látható, hogy összességében 0,8%-os kamatot kapunk (1,5%–0,7%).

31

Nagy Attila tően esik. A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnunk, hogy vissza tudjuk adni a kölcsönadónak. Ahogy a long pozíciónak, úgy a short pozíciónak is kétféle zárása lehet. Ha a korábbi eladási árnál drágábban tudjuk visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget realizálunk. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron vesszük vissza a részvényeket, akkor profitra teszünk szert. A short pozíció nyitása így minden esetben eladással kezdődik, a zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe.  vételi megbízás



short zárás

1000 USD/db veszteség

eladási megbízás



short nyitás

985 USD/db nyereség

vételi vételi megbízás megbízás

 

short zárás short zárás

970 USD/db 1000 USD/db



veszteség

A fenti

ábráneladási jól látható, hogy megbízás 

ashort short pozíció985 eladási megbízással indul, majd itt is nyitás USD/db két lehetséges kifutásról beszélhetünk. Ha esik a termék ára, és így vásároljuk vissza a nyereség vételEhhez technikailag egy vételi megbízást kell vételi terméket, akkor nyereségre teszünkshort szert. 1000 USD zárás 970 USD/db  megbízás használnunk. Ha pedig emelkedik a papír ára, akkor veszteséget veszteség fogunk realizálni, techUSD nikailag ehhez 985 is egy vételieladás megbízásra lesz szükség. 970 USD



nyereség

vétel vétel

1000 USD

veszteség 

985 USD

970 USD

eladás

nyereség vétel



39

Nagy Attila ajánlati ár



vételi megbízás csak stop típusú lehet a folytonos vonal feletti területen (a megbízásban szereplő ár > legjobb eladási ár)

legjobb eladási ár legjobb vételi ár

eladási megbízás csak stop típusú lehet a szaggatott vonal alatti területen megbízásban szereplő ár < aktuális legjobb vételi ár 

időszak

Nézzük meg, miért van erre szükség, miért nem tudunk limitáras megbízást használni. A limitáras megbízás példából jól látható, hogy voltak olyan szintek egy vételi megbízás esetén, ahol ha a nagyobb értékű megbízást megadtuk, akkor azonnal teljesült. Az alábbi kereskedési könyv szerint, ilyen volt a vételi limitáras 990 dolláron elhelyezett megbízás. A vételi oldalon ez a megbízás volt a legkedvezőbb, és teljesült 985 dolláros áron. Hogyan lehetne megoldani azt, hogy az alábbi könyv szerinti piaci szituációban ne teljesüljön a megbízás 985 dolláros árszinten, csakis kizárólag 990 dolláron? Vételi mennyiség (db)

Vételi árfolyam (USD)

Eladási árfolyam (USD)

Eladási mennyiség (db)

70 150 7000 50

980 978 977 975

985 986 987 989

500 1245 2300 400

1200

973

990

6780

Mielőtt megválaszoljuk a kérdést, térjünk ki egy másik kérdésre, ami itt felmerülhet az olvasóban. Ha valamit megvehetek 5 dollárral olcsóbban (985 dolláron), akkor miért ne ott venném meg, miért vegyem meg 990 dolláron? Példák sorát hozhatnám fel a gyakorlatban ilyen szituációkra, sőt a könyvben több ilyen esetet is érinteni fogunk, így első nekifutásra fogadja el az olvasó, hogy vannak olyan szituációk, amikor drágábban jobban

51

Nagy Attila egyszerűen lekérdezhető. Ilyen oldal például a nagyobb tőzsdékre információt nyújtó finance.yahoo.com. A finance.yahoo.com.-nak létezik a világ más tőzsdéire is elérhető aloldala. Ha pedig nem találjuk az adott tőzsdére, országra vonatkozó aloldalt, keressük meg a tőzsde oldalát, ott biztosan hozzáférhetünk a fenti információkhoz. Hasonlóan jól használható információs oldal a finance.google.com, illetve a finviz.com. Az alábbi képen a finance.yahoo.com használata tekinthető meg. A weboldal bal felső részében levő keresőmezőbe beírtuk az adott vállalat nevét (esetünkben Microsoft Corporation), bal egérgombbal kiválasztottuk, majd a bal oldali menüben a „Summary” menüpontra kattintva megkapjuk a kért adatokat. A lenti ábrán az „Avg Vol (3m)” mutatja az átlagos háromhavi forgalmat, ami ebben az esetben 58.059.900 db, azaz a papír swingtarde és daytrade kereskedésnek is megfelel ezen kritérium alapján. A „Market Cap” felirat után pedig 241,17 milliárdot látunk, azaz a piaci kapitalizáció 241,17 milliárd dollár. Tehát ezen szempont alapján swingtrade és daytrade kereskedésre is alkalmas a papír.

A közkézhányaddal kapcsolatos adatokat a bal oldali menüben kicsit lejjebb kell keresnünk. Nézzük meg ismét a bal oldali menüt, és a menüsor alján az „Ownership/ Major Holders” menüpontra kattintva a következő adatokat kapjuk „% of Shares Held by

71

Nagy Attila időtávon kereskedünk. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb időtávon kereskedünk, annál több makroadat lehet hatással a kereskedési technikánkra. Az alábbi táblázatban az amerikai makroadatokat gyűjtöttük össze, a táblázat tartalmazza az adat piacra gyakorolt hatását is. Ezek iránymutatásként használhatók. Makroadatok megnevezése angolul

Makroadatok megnevezése magyarul

Megjelenés gyakorisága

Piacbefolyásoló hatás

ISM Manufacturing PMI

ISM index

havonta, tárgyhót követő első munkanapon 16:00-kor

nagyon erős

Factory Orders

gyári megrendelések

havonta

közepes

ADP Non-Farm Employment Change

ADP munkaerő-piaci jelentés

havonta, tárgyhót követő első szerdán 14:15-kor

nagyon erős

ISM NonManufacturing PMI

szolgáltatói ISM index

havonta, tárgyhót követő harmadik munkanapon

erős

Unemployment Claims, Initial Claims

heti újonnan munkanélküli-segélyért folyamodók száma

hetente, általában csütörtökön 14:30-kor

erős

Non-Farm Employment Change

átfogó kormányzati munkaerő-piaci jelentés

havonta, tárgyhót követő hónap első péntekén

nagyon erős

Unemployment Rate

munkanélküliségi ráta

havonta, tárgyhót követő hónap első péntekén

erős

Construction Spending

építkezési kiadások

havonta

alacsony

Wholesale Inventories

nagykereskedelmi adatok

havonta

alacsony

Import Prices m/m

importárak

havonta, általában tárgyhót követő 13. napon

közepes

Beige Book

FED bézs könyv

évi 8 alkalommal

közepes

PPI, Core PPI

termelői árindex

havonta, tárgyhót követő 17. napon

erős

Trade Balance

külkereskedelmi mérleg

havonta

erős

CPI, Core CPI

fogyasztói árindex

havonta, tárgyhót követő 15. napon

erős

Retail Sales

kiskereskedelmi forgalom

havonta, tárgyhót követő 14. napon

erős

77

Nagy Attila

(A képen szereplő adatok, a gyorsjelentés időpontjának elérési útvonala a könyv összeállítása óta már megváltozhatott!) Ha pedig adott napra vonatkozóan akarjuk lekérni a gyorsjelentési időpontokat, akkor az alábbi hivatkozás lehet a segítségünkre. A hivatkozást elérhetjük a honlap „Investing/ Market Overview” menüpontja alatt előhívható lap bal oldali menüjében található „Earnings Calendar” hivatkozásra kattintva is. Vagy használjuk a következő hivatkozást http://biz.yahoo.com/research/earncal/today.html (A gyorsjelentés időpontjának elérési útvonala a könyv megírása óta már megváltozhatott!) Harmadik lehetőségként pedig egy nagyon jól használható oldalt, a www.finviz.comot mutatom be. Ezen az oldalon is lekérhetjük az adatokat a következő módon. Írjuk be a böngészőbe a fenti hivatkozást, majd kattintsunk a felső menüben a „Screener” menüpontra (lásd lenti képen). Ezt követően az „Earnings Date” menüpont alatt be-állíthatjuk, hogy milyen időszakra vonatkozóan kérjük le a gyorsjelentések megjelenését.

81

Nagy Attila trendben nyilakkal jelölve pedig a rövid távú trendeket szemléltettük. Látható, hogy a csökkenő trendben is vannak emelkedő szakaszok, és az emelkedő szakaszok középtávon is kialakulnak. Az azt követő csökkenő időszakban azonban a papír ára alacsonyabb szintre jut el. 5.1.3.1. Csökkenő trend hosszú távon Az alábbi ábrán már egy hosszú távon kialakult csökkenő trendet figyelhetünk meg. Az árfolyam 2006–2010 között folyamatosan csökkent, egyre alacsonyabb mélypontokat alakított ki. Az ábrán az A, B, C, D, E, F csúcsokkal jelölt pontok egyre alacsonyabbra kerültek, míg a G, H, I, J, K, L mélypontok is folyamatosan alacsonyabb szinteket értek el. Figyeljünk arra, hogy a csökkenő trend során sem állandóan csökken a részvény árfolyama. Jól látszik az ábrán is, hogy vannak emelkedő szakaszok, korrekciók (GA, HB, IC, JD, KE). Az alábbi ábrán heti gyertyákkal szemléltettük az árfolyam mozgását.

A

B C D G

H E

I

F

J

K L

89

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon Bizonytalan trendek esetei A) eset Emelkedő vagy csökkenő trend oldalazásba fordul át. Ahogy a lenti ábrák is szemléltetik, megszűnik a trendben a csúcsok-völgyek monotonitása. A papír nem tud új csúcsra emelkedni, sem új mélypontra esni. Mindkét esetben azt mondhatjuk, hogy elbizonytalanodott a korábbi trend. A korábbi trend akkor kerül ismét megerősítésre, ha a trend irányába történik elmozdulás, kilépés az oldalazásból. Ha pedig a trenddel ellentétesen mozdul ki a piac az oldalazásból, akkor fordulatról beszélünk, a jelenlegi trend megtört. Egy emelkedő trendben tehát az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytalanodott az emelkedés, amit csak egy új csúcs tud megerősíteni. Ha pedig lefelé lép ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, emelkedőből csökkenőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy az emelkedő trend elbizonytalanodott. Egy csökkenő trendben ennek fordítottja történik, az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytalanodott a csökkenés, amit egy új mélypont erősíthetne meg. Ha pedig felfelé mozdul ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, csökkenőből emelkedőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy a csökkenő trend elbizonytalanodott. ár

ár

idő

idő

B) eset Emelkedő trendben a piac nem tud új csúcsra emelkedni, de nem esik új mélypontra sem, az árfolyam két összetartó vonal mentén szűkül. Erre a szi-

94

Nagy Attila 4

5

6

1 2 3

A trendvonalakra ez teljes egészében érvényes, szubjektív eszközről van szó, így célszerű fegyelmezetten, szabályokat követve felhasználni ezt az eszközt a kereskedésünk során. A következő bekezdésekben megnézünk néhány trendvonal-behúzási módszert. Ha kiválasztunk egyet, akkor ehhez ragaszkodjunk a kereskedési technika használata közben, ne térjünk el tőle. A következő bekezdésekben megbeszéljük a fenti ábrán behúzott 6 vonal elhelyezési szabályait. Első módszer, a legszigorúbb trendvonalat húzzuk be. Ez azt jelenti, hogy azokat a csúcsokat (csökkenő trend), vagy mélypontokat (emelkedő trend) használjuk fel a vonal megrajzolásához, ami a trend mozgásától lehető legtávolabbi egyenest adja. Ha ezt a trendvonalat megtöri az árfolyam, akkor tekintjük megtörtnek a trendet. A módszer hátránya, hogy a trendtörésről későn kapunk jelet, de kevesebb téves jelet ad, mint a többi módszer. A fenti ábrán a legszigorúbb trendvonalnak a 3-as számmal jelölt egyenes felel meg. A felső ellenállás vonalak közül pedig a 4-es számmal jelölt egyenes. A következő módszerrel pedig úgy illesztjük a trendvonalat, hogy a lehető legtöbb csúcsot (csökkenő trend esetében), illetve mélypontot (emelkedő trend esetén) rá tudjuk illeszteni. Az előnye ennek a módszernek, hogy korábban kapjuk a jelet, viszont

111

Nagy Attila megoldást a sikertelen kitörések elkerülésére, és ne is törekedjünk erre. Az árfolyamok kiszámíthatatlanságából (lásd 4.1.3. Mik a technikai elemzés hátrányai fejezetet) adódik, hogy ez nem fog sikerülni. A sikertelenség okai között a leggyakoribb tényezők az alábbiak: A) Nem tudott a piac határozottan kilépni az ellenállás fölé, így kevés befektető figyelt fel rá. B) Érdektelenség volt a piacon, azaz alacsony forgalom mellett kevés szereplővel indult meg a kitörés. C) Visszatesztelés során visszazuhant a piac az ellenállás alá. Ez gyakori jelenség a visszatesztelés során. Ennek oka lehet, hogy a visszatesztelésben nagyon sok befektető realizálta az addig megszerzett profitot, és a papír ára olyan szintre zuhant vissza, ahol már a kitörésben részt vevő többi spekuláns stop megbízása is aktiválódik, így a papír tovább zuhan, a kitörés meghiúsul. Gyakran olyan nagymértékű a visszaesés, hogy az árfolyam az ellentétes irányba indul el, kialakul az ún. kitörésből letörésbe jelenség. Ez azt jelenti, hogy a sikertelen kitörésből a piac esésnek indul, és a támaszszintet letörve csökkenő trendbe fordul át az addig bizonytalan, vagy szabályos emelkedő trend. Erre jó példát a fenti ábrán láthat, melyen azt is megfigyelheti, hogyan fordul át a sikertelen kitörésből a piac, hogyan alakul ki a letörés, és következik be a meglévő trend fordulata. D) Túlvett állapotban indul el a kitörés. A túlvett állapotot különböző indikátorokkal lehet mérni. Erre vonatkozóan nagyon sok információt talál az indikátorok fejezetben. Ha ezt a paramétert vizsgálni szeretné, akkor javaslom, ismerkedjen meg az RSI, Stochastic elnevezésű indikátorokkal (lásd 5.7. Indikátorok fejezet). E) Alacsonyabb mélypontról indult el a kitörés. Szintén problémát szokott okozni, hogy a kitörés úgy indul el, hogy közben a diagramon nem alakul ki magasabb mélypont páros, hanem alacsonyabb mélypontokat követően emelkedik új csúcsra az árfolyam. Ilyen esetekben sokkal bizonytalanabb a piac, így a kitörések sikerességi aránya is rosszabb. Alacsonyabb mélypontból elinduló kitörés főleg napon belül fordul elő gyakran. Az alábbi ábrán egy személtető példát tekinthet meg az alacsonyabb mélypontról induló kitörésről.

119

Nagy Attila ér (ami egy alacsonyabb időtávon a csökkenő trend átfordulását jelenti), akkor lépünk pozícióba. Ezt a belépési lehetőséget szemlélteti a következő ábra. ár belépés 2

belépés 2 ellenállás stop terület

idő

A másik esetben (belépés 1) nem foglalkozunk az alacsonyabb időtávú fordulattal, csak az új csúcson lépünk be. B) eset: kitörésben vétel a visszatesztelés előtt Jellemzők: – A esetnél magasabb kockázat, – Gyakran A esetnél rosszabb hozam/kockázat arány. ár

belépés 3 ellenállás

idő

Ebben az esetben már a kitörésben pozícióba lépünk (belépés 3). Itt az a legnagyobb probléma, hogy az áttört ellenállás még nem került visszatesztelésre, így az előző ábrán behúzott stopszint nem használható, hiszen még a visszatesztelés nem történt meg, így nincs ott támasz. A trendben egy korábbi korrekciós szint használható támasznak

125

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon A fordított kalapács alakzatot értelmezhetjük csökkenő trendben is, itt viszont már fordított hullócsillagnak, vagy fordított szitakötő dojinak kellene hívnunk. Szintén a csökkenő trend gyengülésére utaló jel a nagymértékű kanóc felfelé, így ez is jelezheti a trendben levő bizonytalanságot. A fordított alakzatok megbízhatósága alacsonynak mondható, belépési jeleket ezekhez nem tudunk hozzárendelni. Egyedül álló alakzatok összefoglalása Az alábbi táblázatban az önállóan álló gyertyák csoportosítását láthatjuk összefoglalva. Gyertya neve Típus, jelzés Megbízhatóság közönséges, gyertya hosszú testtel nincs információ trenderősítő közönséges, gyertya rövid testtel nincs információ trenderősítő fekete, fehér trenderősítő vagy közepes marubozu fordulós doji gyertyák

bizonytalanságra utal

nincs információ

szitakötő doji gyertya

fordulós

magas

kalapács

fordulós

magas

sírkő és hullócsillag gyertyák

fordulós

magas

fordított kalapács

bizonytalanságra utal

alacsony

5.5.1.2. Csoportos gyertyatípusok Az egyedül álló gyertyáknál nagyobb megbízhatóságú jelzéseket adnak a néhány, általában 2–4 db gyertyából álló alakzatok. Ezeket ismertetjük a következő részben.

144

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon A tankönyvek szerinti csészealakzatokban a félkör kezdő- és végpontja egy magasságban van. Az ilyen alakzatok azonban nagyon ritkák, a gyakorlatban a kezdő- és a végpont magassága eltérő. Az alakzat felismerése során a Fibonacci indikátor a segítségünkre lehet. Ha az árfolyam a csésze kialakulása során az előző (ábra jobb oldalán levő emelkedő trend) emelkedő trendre felvett Fibonacci 61,8%-os szint alá esik, akkor gyanakodjunk arra, hogy nem alakul ki a formáció, és számítsunk a meglévő trend törésére. 5.6.2.2. Zászlóalakzat Hasonlóan a csészealakzathoz, a zászló is a meglévő trend folytatását jelzi előre. Kialakulására jellemző, hogy egy hónapnál rövidebb idő alatt kirajzolódik. Könnyen felismerhető, hiszen az emelkedő trend (zászlórúd) során egy sávszerű csökkenő trendet figyelhetünk meg (zászló). ár

4

X 2

0% 38,2% 3

X

61,8% 1

100%

idő

A fenti ábrán nagyon jól megfigyelhető a zászlóalakzat kialakulása. Az 1-2 pont közötti emelkedő szakasz a zászló rúdja, melyet a csökkenő sáv követ. Az 1-2 szakasz alapján meghatározhatjuk a célárfolyamot (lásd ábrán X jel, az 1-2 szakasz Y tengelyen lemért távolsága), hiszen jellemzően a formáció az 1-2 szakasznak megfelelő magasságba jut a csökkenő sávozást követően. Ahogy az ábrán is látszik a 3-4 szakasz az emelkedés foly1

tatása, ezt az ármozgást jelezte előre a zászló100% (a 3-as pontra vesszük fel a lemért célárat). 61,8% 3

166 38,2%

X

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon mekkora részében volt értékelhető visszatesztelés. (Fontos! Ez nem pontosan a nyakvonal visszatesztelését jelenti). Ez az információ azért lesz hasznos, hogy el tudjuk dönteni, hogy a kitöréseket és a letöréseket milyen technikával kívánjuk lekereskedni. Emlékezzünk vissza a trendelmélet fejezet ide vonatkozó részeire. Alakzat neve

dupla alj

dupla csúcs

fej-váll alakzat

fej-váll alakzat csökkenő trendben

emelkedő háromszög

Megbízhatóság

magas

magas

magas

magas

magas

Mit jelez?

Visszatesztelés valószínűsége

Célárszámítási módszerek

65%

- első mélypont nyakvonaltávolság - esésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek - trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

58%

- első csúcs nyakvonal- távolság - emelkedésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek - trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

45%

- emelkedésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek - trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

50%

- esésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek - trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

58%

- esésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek - trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

fordulatot

fordulatot

fordulatot

fordulatot

fordulatot

170

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon – Ha az árfolyam a felső szalag alatt van miközben a szalag csökkenő vagy vízszintes irányban helyezkedik el, akkor a szalag ellenállásnak tekinthető (alábbi ábrán pontok A jelöléssel). – Ha az árfolyam az alsó szalag fölött van, miközben a szalag emelkedik, vagy vízszintes irányban helyezkedik el, akkor a szalag támasznak tekinthető. (Alábbi ábrán pontok B jelöléssel.) 4

3

A

A

B

2 A

B B

1

Az ábra bal szélén látható, ahogy az árfolyam a szalag alsó vonala mentén csökken rövid ideig. Az 1-es pontban megfigyelhető, hogy a részvény ára a nap végén a szalagon kívül zár, és másnap visszatér a szalagon belülre. Ez a jelzés utal a csökkenő trendben bekövetkező korrekcióra, amit a példánkban trendforduló követ. Ezt követően a 2-es ponttól kezdődően láthatunk egy emelkedő trendet, ahol az árfolyam a szalag mentén halad. A 3-as pontban pedig eltávolodik az árfolyam görbéje, egészen a szalag közepéig korrigál vissza a papír. A 4-es pontban ismét a szalagon kívül nyit a piac, majd a következő nap visszakerül a szalag alá, és elindul a korrekció. A lenti ábrán megfigyelhető, hogy a részvény ára heteken keresztül egy szűk csatornában mozgott, majd kitört fölfelé. Az árfolyam az oldalazás alatt alig tér el az átlagtól, így a szórás kicsi lesz, a szalag beszűkül, majd a kitörést követően az árfolyam a szalag mentén emelkedik.

196

Nagy Attila

ár

A

B

C árfolyam

indikátor idő

Saját vizsgálataim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a fenti típusok közül egyedül az A típusú divergencia megbízható. B és C típusok sok téves jelzést adtak, így ezek követése nem hozta meg számomra az eredményeket. Emellett a megbízhatóságot további tényezők növelik. Az egyik ilyen fontos szempont, hogy egy divergencia-jel megbízhatóbb, ha extrém tartományban alakul ki. Például RSI indikátor 70%-os vonal fölött, vagy 30%-os szint alatt. Végül pedig az alábbi táblázat azt mutatja meg, mely indikátorok esetében lehetséges a divergencia figyelése, illetve a trendvonalrajzolás. Indikátor

Divergencia használható?

Trendvonal rajzolható?

MACD

használható

nem

RSI

használható

nem

Stochastic

használható

nem

OBV

használható

igen

Chaikin oscillator Forgalom

használható használható

nem igen

ADX, DMI

használható

igen

Az indikátorokra felvitt trendvonalak is a segítségünkre lehetnek, ugyanis egy-egy indikátoron kialakuló trend törése már előrevetítheti az árfolyamgörbén elinduló fordulatot. Vegyünk egy példát a gyakorlatból, melyre vonatkozóan nem készítettem megbízhatósági vizsgálatot, mivel saját kereskedésemben nem használom ezt a módszert. A teljesség kedvéért mutatom be, hogy létezik ilyen eszköz is az előrejelzésre. Az alábbi

203

Nagy Attila – Ekkor a következő 15 perces gyertya nyitásában vételi pozícióba lépünk. – Zárjuk a megnyitott pozíciót, ha az 5-ös mozgóátlag felülről haladva metszi a 20-as periódusút. Példaszabály 2: – Vételi jelet kapunk, ha az 50-es periódusú CCI indikátor napos grafikonon átlépi a 0 vonalát. – Zárjuk a pozíciót, ha a CCI visszatér a 0 vonalhoz. Példaszabály 3: – Vételi jelet kapunk, long pozíciót nyitunk, ha a 12-es paraméterű TRIX indikátor pozitív tartományba kerül. – Zárjuk a pozíciót, ha az indikátor visszaesik a 9-es periódusú szignálvonal alá. Példaszabály 4 (indikátor és trendelmélet kombinálása): – Vételi jelet kapunk, long pozíciót nyitunk, ha az árfolyam a 100-as exponenciális mozgóátlag fölött van órás grafikonon, és az iránya felfelé mutat – és 15 perces grafikonon kialakult egy magasabb csúcs-mélypont páros – Emellett az 5-ös és 20-as periódusú mozgóátlag a 15 perces grafikonon metszi egymást úgy, hogy az 5-ös felfelé haladva átlépi a 20-as mozgóátlagot. – A következő 15 perces gyertya nyitásában vételi pozícióba lépünk. – Zárjuk a megnyitott pozíciót, ha az 5-ös mozgóátlag felülről haladva metszi a 20-as periódusút, vagy ha alacsonyabb mélypontra esik az árfolyam a 15 perces grafikonon.

205

Nagy Attila 6.6.

Stop megbízások használata a gyakorlatban

Ha megvizsgáljuk a felsorolt módszereket, látni fogjuk, hogy az árfolyamgörbén lesznek olyan helyek, amikor több kiemelt pont is egy szint közelében található. Ezek a szintek miden esetben hangsúlyosabb támaszok, és stop elhelyezési pontok lesznek, hiszen több befektető figyel fel rájuk, így a fenti módszerek kombinálása is fokozhatja az eredményeket. Az alábbi ábrán a fenti felsorolásban található pontok közül négy a 100 dolláros szint közelében található. Az 1-es számmal jelöltük az emelkedő trend előző mélypontját, a 2-es pontban a Fibonacci 61,8% szintjét láthatjuk, 3-as ponttal jelöltük a 20 napos mozgóátlagot, míg a 4-es jelölést a kerek szám kapta. Jól látható a példában, hogy egyetlen árszinthez négy kiemelt pont tartozik (ez a gyakorlatban sem ritka). ár 0%

38,2% 4. 100

2. 61,8%

1. stop megbízás 3.

100%

idő

6.6.1. Mekkora hozam/kockázat esetén lépjünk pozícióba? A kockázatkezelés fejezetünkben elérkeztünk az utolsó szemponthoz. Érdemes kicsit visszalapozni a fejezet elején szereplő példára, ahol arról beszéltem, hogy 1%-ot kockáztatunk, 3%-ot nyerünk. Vajon biztosan tudhatjuk egy-egy szituációban, hogy 3%-ot kereshetünk az ügyleten? Természetesen nem. Mégis szükségünk van becslésre, hiszen a stratégiánk csak akkor fog működni, ha a kockáztatásra kerülő összegnél többet nyerünk. Bemutatok egy új példát, melyben az esetek felében találjuk el az irányt, azaz

225

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon 6.7.

Komplett példák a kockázatkezelésre

6.7.1. Komplett kockázatkezelési példa swingtrade részvénypiaci szituációra Az alábbi példában végignézzük, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy kockázatkezelési döntés során. A következő szituációban egy leegyszerűsített kockázatkezelési technika alapján történő pozícióba lépést fogjuk végigkövetni. Spekulatív tőke: 10.000 USD Egy pozícióval a spekulatív tőkénk 1%-át, azaz 100 dollárt kockáztatunk. Stop megbízás elhelyezése: – emelkedő trend esetén az előző mélypont alatti szinten elhelyezett stop megbízás, – csökkenő trend esetén az előző csúcs fölötti szinten elhelyezett stop megbízás. Hozamok, célárak: – vételi pozíció esetén az utolsó napos emelkedő trend csúcsát tekintjük célárnak, – eladási pozíció esetén az utolsó napos csökkenő trend mélypontját tekintjük célárnak. Hozam/kockázat szintek: ha a hozam/kockázat eléri, vagy meghaladja az 1,5/1-et, akkor engedélyezett a pozícióba lépés. A kockázatkezelési technikánk ismertetésre került, nézzük akkor az alábbi grafikonnal szemléltetett példát. Napos grafikon szerint emelkedő trendben mozog az alábbi képen ábrázolt részvény árfolyama. Az emelkedő trendben november, december hónapokban korrekció indult meg egy napos csökkenő trend formájában, majd az ábra jobb oldalán fordulós jeleket kapunk. Ha figyelmesen elolvasta az előző fejezeteket, akkor a berajzolt segédvonalak alapján felismerhet egy fej-váll alakzatot is az ábra jobb oldali részén. Ez az alakzat is fordulatot jelez, így a jelölt vízszintes nyakvonalnál vétel mellett döntünk. A vétel gomb lenyomása előtt már csak az van vissza, hogy válaszoljunk az alábbi kérdésekre: – Engedi a kockázatkezelési szabályzat a pozícióba lépést? – Hova helyezzem el a stop megbízást? – Mekkora pozícióval léphetek be?

232

Nagy Attila a célárként figyelembe vett szintet. Vegyük példának azt az esetet, amikor kikötjük, hogy a felvett pozíciónak legalább 1/1 hozam/kockázat arányúnak kell lennie, illetve minden egyes újrakalkuláláskor ezt az arányt vesszük figyelembe. Ha ez a feltétel az egyes kalkulációk során nem teljesül, kilépünk a pozícióból. Ha az árfolyam túllépi a célár szintjét, akkor újra ki kell számolnunk a hozam/kockázatot. Természetesen ebben az esetben új célárszintet kell magasabban felderítenünk. Ha ezzel a szinttel az újraszámolt hozam/ kockázat 1/1 alatti, akkor kilépünk a pozícióból. A bal oldali ábrán megtekinthetünk egy pozícióba lépést 1/1 hozam kockázatnál jobb arányok mellett (ábrán Y>X). Ezt követően az árfolyam emelkedésnek indul, és áttörésre kerül a célárszint. Ekkor újra kell kalkulálnunk a hozam/kockázatot. Ehhez egy magasabban levő célárszintet kell keresnünk. A második ábrán jól látható, hogy ha a stop szintet nem tudjuk magasabban elhelyezni (a példában nem volt korrekció), akkor a hozam/kockázat arány 1/1 alatti lesz, hiszen az árfolyam túl közel van egy ellenálláshoz, a kilépési pontunk meg nagyon távol van (Y2<X2), azaz a fenti szituációban a szabályok alapján ki kell lépnünk. A harmadik ábrán pedig a kiindulási állapot egy másik lehetséges lefutása látható, ahol kialakult egy korrekció a grafikonon, így a hozam/kockázat számítás eredménye ismét eléri az 1/1-et (Y3=X3), azaz a stop szint magasabbra húzása miatt továbbra is pozícióban maradunk, majd az ábrán jelölt új célár áttörése után következik az újabb kalkuláció. ár

új célár

új célár

Y2

kilépés

célár

Y

célár

X2 X

belépés

belépés

stop hely

stop hely

Y3 X3

vizsgálati pont célár stop hely belépés

idő

245

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon magasabb csúcs-mélypont páros. A tanulmányaink alapján két fordulós jelet állapíthatunk meg. Az egyik egy emelkedő háromszög, a másik pedig a magasabb csúcsmélypont feltételének teljesülése az 1-es pontban. Ez a hely tehát a tervezett belépési pont, vételi jelet kaptunk. Most következik a kockázatkezelés.

stop 4 1 stop 3

stop 2 stop 1

Kereskedési stratégiánkból kiderül, hogy 100 dolláros veszteségkerettel dolgozunk, és a stop megbízást az előző 15 perces mélypontnál helyezzük el. Az ábrán látható stop 1 jelölés jól mutatja azt a sávot, amit a piac két alkalommal tesztelt, illetve a 15 perces utolsó mélypont is itt található. Ez lesz a stop helyünk, melynek értéke 54,72. Belépés az 1-es pontban történne, belépési ár 54,96. A stratégia szerint a 15 perces csökkenő trend kezdet, vagy más néven az órás korrekciókezdet a célárunk. Ez az ábránkon az 55,38-as szintnél található. Megvan a 3 adatunk ahhoz, hogy kiszámoljuk a hozam/kockázat arányt a kockázatkezelés fejezetben tanultak szerint. – kockázat = belépési ár és stop megbízás távolsága a belépési ár százalékában kifejezve, azaz (54,96–54,72)/54,96=0,0044, ami 0,44% – hozam = célár ár és a belépési ár távolsága a belépési ár százalékában kifejezve, azaz (55,38–54,96)/54,96=0,00764, ami 0,76 %

264

Nagy Attila – hozam/kockázat = 0,76%/0,44% = 1,7, ami nagyobb, mint a kockázatkezelési szabályoknál kikötött 1. (A fenti ábrán az 1-es pont mellett felvett függőleges szakasz a belépési pontra felvett stop távolságot mutatja. Grafikusan is jól látszik, hogy a hozam/kockázat arányszám ebben a szituációban 1-nél nagyobb.) Ezt követően ki kell számolnunk a felvehető pozíció méretét. Ehhez a kockázat százalékos értékére van szükségünk, amit fent kiszámoltunk (0,44%), majd a pozícióméretet az alábbiak szerint számoljuk: – A felvehető pozíció dollárban kifejezett értéke = a veszteségkeret (100 USD) és a stop távolság (0,44%, azaz 0,0044) hányadosával. A jelenlegi példa szerint 100/0,0044= 22.727 dollár. Belépési árfolyamon számolva ez kb. 413 db részvényt jelent (22.727/54,96). (A kockázatkezelési példában a jutalékot nem vettük figyelembe!) A kockázatkezelés engedi a pozíciónyitást, így egy vételi piaci áras megbízással pozícióba tudunk lépni, ha épp az 1-es pont alatti gyertya magasságában van az árfolyam. Ha még előtte terveztük el ezt a pozícióba lépést, amikor még az 1-es pont alatti sávban mozgott a piac, akkor a fentieket kiszámolva, akár egy vételi stop megbízást is elhelyezhettünk volna az 1-es pontban jelölt gyertyák magasságában. A végeredmény ugyanaz, pozícióba léptünk 54,96 dolláros árfolyamon, majd elhelyeztük a stop eladási megbízásunkat 54,72 dollárra. Ezt követően nincs más dolgunk, csak várni. Ahogy az ábra jobb oldali részén látható, az árfolyam emelkedésnek indult, majd a korrekciók során a technikánknak megfelelően emeljük a stop megbízást először a stop 2, stop 3, majd a stop 4 szintekre. Itt azonban nem tudjuk tovább húzni a stopot. Ez a pont lesz a kiszállási árunk 55,2 dollárnál. Az elért eredményünk 0,44%, dollárban kifejezve 99,12 ((55,2–54,96) x413)). A fejezet végén található összefoglaló táblázatunkban azt is kiszámoltuk, hogy a teljes spekulatív tőkére vetítve 1%-os eredményt értünk el. 8.6.1.2. Daytrade pozíció 2. (részvénypiac) Maradunk ugyanennél a papírnál, itt szintén egy korrekció alakult ki az órás trendben. Erről nem készítettünk ábrát, csak a 15 perces diagramról, ahol oldalazásban mozog a piac. A kitörés lesz a vételi jel. Legkorábban csak az 1-es pontban tudunk belépni 56,1

265