„Nádasdy” Lakásszövetkezet 9600 Sárvár, Petőfi út 26.
Szervezeti és Működési Szabályzat
Készült: Sárvár 2015. december 2. Mellékletek: 2016. február 18.
1
Általános rész A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapvető célja, hogy meghatározza a lakásszövetkezet törvényes működésének, gazdálkodásának, tulajdonában álló lakóépületeket fenntartásának feltételeit, ennek keretében rendezze a lakásszövetkezet szerveinek és lakásszövetkezet tevékenysége általános működési rendjét. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Alapszabály III. fejezet 5.3 pontja alapján az Igazgatóság állapítja meg. Az SZMSZ feladata, hogy meghatározza: a választott testületi szervek működési rendjét, a működésük feltételeinek biztosítását, az üzemi szervezet felépítését, vezetésének szervezetét, a vezetők jogállását, feladatát, hatáskörét, a belső igazgatás, működés speciális szabályait.
A lakásszövetkezet neve: „Nádasdy” Lakásszövetkezet. Székhelye: 9600 Sárvár, Petőfi út 26.
A lakásszövetkezet:
Számlavezető pénzintézete: Rum és Vidéke Takarékszövetkezet
üzemelési forgalmi számla:
72700253-10001040
KSH statisztikai száma:
10102103701012118
Adószáma:
10102103-2-18
Közösségi adószáma:
HU 10102103
Társadalombiztosítási azonosítója:
160380
Egészségbiztosítási nyilvántartási száma:1114018
Cégbírósági bejegyzés száma:
Cg. 18-02-000325/19
2
A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületek (lépcsőházak): Alkotmány út 13. Alkotmány út 15. Alkotmány út 17. Alkotmány út 25. Alkotmány út 27. Alkotmány út 29. Alkotmány út 37. Alkotmány út 39. Alkotmány út 41. Alkotmány út 43. Alkotmány út 45. Alkotmány út 63. Alkotmány út 65. Alkotmány út 67. Alkotmány út 79. Alkotmány út 81. Alkotmány út 83. Alkotmány út 69. Alkotmány út 71. Alkotmány út 73. Alkotmány út 75. Alkotmány út 77. Deák F. út 3. Deák F. út 5. Széchenyi 2.-Batthyány út 6. Hunyadi út 12/a. Hunyadi út 12/b. Hunyadi út 12/c. Hunyadi út 14/a. Hunyadi út 14/b. Laktanya út 1. Laktanya út 3. Házmesteri Petőfi út 32. Petőfi út 34. Petőfi út 36. Petőfi út 31. Petőfi út 33. Petőfi út 35. Petőfi út 37. Petőfi út 26. Petőfi út 28. Petőfi út 30. Alkotmány út 79. Alkotmány út 81. Alkotmány út 83. Alkotmány út 69. Alkotmány út 71. Alkotmány út 73. Alkotmány út 75. alkotmány út 77. Petőfi út 32. Petőfi út 34. Petőfi út 36. Petőfi út 31. Petőfi út 33. Petőfi út 35.
14 db lakás 13 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 13 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 19 db lakás 19 db lakás 19 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 14 db lakás 20 db lakás 20 db lakás 20 db lakás 20 db lakás 20 db lakás 44 db lakás 44 db lakás 63 db lakás 17 db lakás 17 db lakás 17 db lakás 17 db lakás 17 db lakás 44 db lakás 43 db lakás 1 db lakás 15 db lakás 15 db lakás 15 db lakás 15 db lakás 15 db lakás 15 db lakás 10 db lakás 15 db lakás 10 db lakás 20 db lakás 8 db garázs 8 db garázs 8 db garázs 8 db garázs 8 db garázs 8 db garázs 7 db garázs 7 db garázs 4 db garázs 4 db garázs 4 db garázs 4 db garázs 4 db garázs 4 db garázs
749 m2 666 m2 742 m2 730 m2 674 m2 755 m2 844 m2 844 m2 1069 m2 1050 m2 1050 m2 848 m2 836 m2 848 m2 852 m2 852 m2 852 m2 919 m2 919 m2 1146 m2 1086 m2 1086 m2 2420 m2 2420 m2 3558 m2 999 m2 1023 m2 1003 m2 1017 m2 1018 m2 2420 m2 2365 m2 55 m2 795 m2 795 m2 795 m2 780 m2 790 m2 790 m2 660 m2 790 m2 655 m2 1035 m2 108 m2 102 m2 108 m2 108 m2 108 m2 116 m2 113 m2 113 m2 62 m2 67 m2 62 m2 67 m2 67 m2 67 m2
3
Petőfi út 37. Petőfi út 28.
3 db garázs 2 db garázs
Alkotmány úti garázs csoport Újsziget úti garázs csoport Kiss J. úti garázs csoport Batthyány úti garázs csoport Vásártér úti garázs csoport Petőfi úti garázs csoport
105 db garázs 12 db garázs 100 db garázs 18 db garázs 11 db garázs 35 db garázs
49 m2 36 m2
1680 m2 192 m2 1600 m2 288 m2 176 m2 560 m2
I. Fejezet A lakásszövetkezet feladata, tevékenységi köre, munkaszervezete A lakásszövetkezet feladata A lakásszövetkezet a tulajdonában álló lakóépületek, gépkocsitárolók, üzletek építése és fenntartására létrejött egyéb gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. A lakásszövetkezet feladata lakóházak gépkocsi tárolók, üzlethelyiségek és egyéb létesítmények építése, fenntartása saját szervezésű, illetve vállalkozásokba adott javító részleg útján, emellett tagjainak és nem tagtulajdonosoknak a jogszabályok keretei között – az igényekkel összefüggő lakossági szolgáltatások szervezése, nyújtása. A lakásszövetkezet lakóépületek, gépkocsi tárolók, műhelyek üzlethelyiségek és egyéb más létesítmények fenntartására, folyamatos karbantartására, házkezelési, üzemeltetési és az igényeknek megfelelő tagi, nem tagi, társasházi szolgáltatások ellátására – szabad kapacitása erejéig és a jogszabályi lehetőség keretén belül – szak irányú vállalkozásokkal szerződhet. A lakásszövetkezet feladatai ellátása érdekében társasházkezelői, ill. ingatlankezelői szakmai képesítésű munkavállalót és szakirányú alkalmazottakat foglalkoztathat. A lakásszövetkezet céljának megvalósítását szolgáló tevékenységet székhelyén kívül is végezheti. A lakásszövetkezet alaptevékenysége: 70.20
Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
A lakásszövetkezet tevékenységi jegyzéke az SZMSZ melléklete. A lakásszövetkezet szervezeti felépítése A lakásszövetkezet testületi szervei Közgyűlés Küldöttgyűlés Tagértekezlet, összevont tagértekezlet Igazgatóság Felügyelőbizottság A lakásszövetkezet tisztségviselői Elnök Elnökhelyettes Igazgatósági tag Felügyelőbizottság elnöke és tagjai A lakásszövetkezet képviselete, aláírásra jogosultság
4
A szövetkezet törvényes képviselője: elnök, elnökhelyettes
A lakásszövetkezet szervezete, szerveinek működése
1. A közgyűlés 1.1. A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, illetve a küldöttgyűlés hatáskörének a módosítása b) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása c) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása 1.2. Az 1.1. bekezdés b) pontjában felsorolt szervezeti átalakulásokról, illetőleg az 1.1 bekezdés c) pontjában említett vagyonmegosztásról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az alapszabály minden más ügy eldöntését – kivéve a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezést – a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja. 1.3. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg az indítvány igazgatóság részére történő benyújtását követő, legkésőbb harminc napon belül a közgyűlést az igazgatóság nem hívja össze, a felügyelő bizottság ezt követő tizenöt napon belül, ennek elmulasztása esetén tizenöt napon belül az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. 1.4. A közgyűlést – annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően – a napirend megjelölésével szövetkezetünk „Lakszöv-Infó” -ján kell közzé tenni a közgyűlés napjáig napi 6 órában. A meghívót a lépcsőházakban is ki kell függeszteni. 1.5. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. 1.6. Ha közgyűlés határozatképtelen, 0,5 óra múlva megismételhető azonos napirenddel. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. 1.7. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben. 1.8. A közgyűlés összehívásával, megtartásával kapcsolatos további kérdéseket az alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési szabályzatban kell meghatározni. 1.9. A lakásszövetkezetnél a tagok – közgyűlés összehívása nélkül – írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Nem lehet azonban írásban szavazni a törvény által meghatározott pontokban. 1.10. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az igazgatóság feladata. A lakásszövetkezet igazgatósága az írásbeli szavazásra feltett ügyben rövid, de lényeget magába foglaló írásbeli tájékoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez szükséges és elégséges, legfontosabb adatokat, tényeket tartalmazza. Az igazgatósági tájékoztatót a szavazás megkezdése előtt nyolc nappal kell a tagoknak kiküldeni. Szavazólapokat kell kiküldeni, amely a tárgykör és a szavazásra feltett kérdés egyértelmű megnevezése mellett – előre nyomtatottan, vagy gépelten – az „Igen”, „Nem” , „Tartózkodom” kifejezést tartalmazza. A szavazólapon az igazgatóságnak ismertetni kell a szavazás módját, leadásának helyét, a szavazatleadásra rendelkezésre álló időtartamot és a szavazás tárgyával kapcsolatos további tudnivalók megszerezhetőségének körülményeit. Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. A szavazólapokat az alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módja szerint kell a tagokhoz eljuttatni. A tagok írásos szavazatukat a döntésüknek megfelelő kifejezés aláhúzásával, a megadott helyen és
5
időközben adhatják le.
Az igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az igazgatóság és a felügyelő bizottság 1-1 megbízott tagja, két nem tisztségviselő lakásszövetkezeti tag. A szavazatszámláló bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattárolás szabályai szerint kell eljárni. A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni, az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele „Igennel” vagy „Nemmel” szavazott. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Az értesítésben utalni kell az írásos szavazás határozata elleni jogorvoslati lehetőség mikéntjéről is. 1.12. A lakásszövetkezeti kézbesítés alatt a küldeménynek a tagok postai levélszekrénybe történő, lakásszövetkezeti szervezésű, közvetlen továbbítását kell érteni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására, teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. 1.13. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók. 1.14. A lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet más tagjától és nem tag tulajdonosától együttesen a közgyűlési képviseletre egy szavazásra jogosító meghatalmazást érvényesíthet. 1.15. A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában áll, bármelyik tulajdonostárs – felhatalmazás nélkül – szavazhat a többi nevében. Több tulajdonostárs nem egyező szavazata esetén a többségi elv dönt, egyezőség esetén szavazatukat tartózkodásnak kell tekinteni. 2.Küldöttgyűlés 2.1. A lakásszövetkezet alapszabálya küldöttgyűlés működését írja elő. 2.2. A küldöttgyűlés – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek, valamint a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezése kivételével – minden ügyben dönthet. 2.3. . A küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a küldöttekről és a tanácskozási joggal megjelent tagokról. 2.4. A küldöttek száma 52 fő. 2.5. A küldötteket a tagság a tagértekezleteken nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel öt évre választja. A küldött visszahívható és helyére más küldött választható. Küldött csak lakásszövetkezeti tag lehet. A küldöttek választási időszaka, mandátuma megegyezik a tisztségviselők mandátumának időszakával. Időközi küldöttválasztás esetén az újonnan választott küldött mandátuma a rendes választási időszak végéig tart. 2.6. A küldöttek választóiknak rendszeresen kötelesek tájékoztatást adni a küldöttgyűléseken hozott határozatokról és kikérni véleményüket a megtárgyalandó ügyekről. 2.7. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Minden küldöttnek egy szavazata van. A küldött meghatalmazással nem képviseltetheti magát a küldöttgyűlésen. 2.8. A küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Az igazgatóság, egyben a lakásszövetkezet elnöke, elnökhelyettese és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai megválasztása titkos szavazással történik. Küldöttgyűlésen történő alapszabály módosításához, a jelenlevők kétharmados többségű szavazati aránya szükséges.
6
2.9. Küldöttgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt a küldöttek legalább egytizede, vagy a Felügyelő Bizottság, írásban – az ok megjelölésével – indítványozza. A küldöttgyűlést az igazgatóság hívja össze a napirend közlésével, annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően. 2.10. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása, kivéve a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezést b) az igazgatóság tagjainak és elnökének, elnökhelyettesének a megválasztása felmentése c) a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó felügyelő megbízatása, felmentése d) a tisztségviselőkkel való munkaviszony létesítése, alapbérük megállapítása e) a beszámoló és a tárgy évi költségvetés elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendezéséről f) a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítási módjának megváltoztatása g) döntés a lakásszövetkezeti érdek-képviseleti szövetségbe történő belépésről, illetve az abból történő kilépésről h) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés i) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményeinek felhasználásával, az építés illetőleg a fenntartás költségeinek viseléséről, továbbá a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről j) a különféle bizottságok és tagjainak megválasztása, felmentése, díjazása k) döntés a szövetkezet belső szervezetének kialakításáról, különösen a házkezelési, és karbantartási szervezet létesítéséről l) a szövetkezet társulásban való részvételének elhatározása, a szövetkezet vagyonát jelentősen érintő döntések meghozatala m) a szövetkezet részére szükséges új létesítmények létrehozása, és az ezzel kapcsolatos költségek és fejlesztési terv meghatározása n) gyakorolja az elnökkel kapcsolatos munkáltatói jogokat, kivéve amit átruház az alapszabály az igazgatóság hatáskörébe o) a jegyzett tőke megállapítása p) a fel nem osztható vagyon megállapítása q) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal r) biztosításkötés a tisztségviselők közreműködése által esetlegesen bekövetkező káreseményre s) a házirend elfogadása, annak módosítása A küldöttek legalább 10%-ának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a küldöttgyűlés napirendjére és ugyanennyi küldött indítványozhatja, hogy a küldöttgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének – a közgyűlés kivételével – tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a küldöttgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben, de a közgyűlés határozatát nem bírálhatja felül. A küldöttgyűlésnek mindig határozatképesnek kell lennie.
3. Tagértekezlet 3.1. A lakásszövetkezet alapszabálya a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit, a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismeri el.
7
3.2. A tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit. 3.3. A tagértekezlet jogosult: az épületben (lépcsőházban) felmerült költségek tagokra és nem tagokra történő felosztásának módjáról javaslatot adni, véleményezni az igazgatóság helyi jellegű indítványait, önálló javaslatot az igazgatóság elé beterjeszteni. A megválasztott küldöttet a küldöttgyűlési képviseleten túl az épület, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben eljárásra felhatalmazni (pl. az elvégzett munkák igazolása, stb.) a tagértekezleti körzetben lévő épületben (lépcsőházban) a tagok használatában lévő, de lakásszövetkezeti tulajdonában álló közös helyiségek hasznosítása tekintetében véleményt, álláspontot kialakítani, a közös helyiségek takarítása és a téli hó eltakarításának rendjét meghatározni a házirend betartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni Az előzőekben meghatározott vélemény, álláspont és igazgatósága és küldöttgyűlése felé javaslatként funkcionál.
rendelkezés
a
lakásszövetkezet
3.4. A tagértekezlet a megjelent tagok és nem tagok számára tekintet nélkül határozatképes, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 3.5. Évente egyszer összevont tagértekezletet kell tartani, az alábbi 4 körzetben. 1. sz. Tagértekezleti körzet: Alkotmány út 13.,15.,17.,25.,27.,29.,37.,39.,41.,43.,45.,63.,65.,67.,69.,71.,73.,75.,77.,79.,81.,83., lépcsőházak az Alkotmány úti, illetve Újsziget úti garázssor. 23 küldött választására jogosult. 2. sz. Tagértekezleti körzet: Deák F. út 3.,5., Széchenyi út 2., Batthyány út 6., lépcsőházak, illetve a Vágóhíd úti garázssor. 9 küldött választására jogosult. 3. sz. Tagértekezleti körzet: Hunyadi út 12/A.,12/B.,12/C.,14/A.,14/B., Laktanya út 1.,3., lépcsőházak, illetve a Vásártér úti, Batthyány úti garázssor, valamint az Iparsor. 10 küldött választására jogosult. 4. sz. Tagértekezleti körzet: Petőfi út 31.,33.,35.,37.,32.,34.,36.,26.,28.,30., lépcsőházak, illetve a Petőfi úti garázssor. 10 küldött választására jogosult. Tagértekezletet kell összehívni egy-egy műszakilag elkülöníthető épület (lépcsőház stb.) tagjai több mint 10%-ának – téma megjelölésével – írásban kért igénye alapján. A tagértekezlet összehívásának szabályai megegyeznek a közgyűlés összehívásának szabályaival. 4. A lakásszövetkezet követelmények
tisztségviselői,
feladataik
ellátásához
szükséges
szakmai
Tisztségviselők: igazgatóság elnöke, elnökhelyettese, igazgatósági tagok, felügyelő bizottság elnöke, felügyelő bizottsági tagok. Az igazgatóság elnöke felsőfokú végzettséggel, az igazgatósági tagok minimum középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzenek. Az igazgatóság tagjai között lehetőleg legyen műszaki, építész, számviteli végzettségű tag. A felügyelő bizottság elnöke minimum mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezzen, a felügyelő bizottság tagjai között lehetőleg legyen számviteli végzettségű tag. Az igazgatóság elnöke a lakásszövetkezettel munkaviszonyban állhat. 5. Az igazgatóság Hatáskörét és feladatit a lakásszövetkezet alapszabálya határozza meg a törvény keretei között.
8
5.1. A lakásszövetkezet küldöttgyűlése – ötéves időtartamra – 7 tagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság az elnökből, az elnökhelyettesből és tagjaiból áll. 5.2. Az igazgatóságnak, egyúttal a lakásszövetkezetnek az elnökét, elnökhelyettesét a küldöttgyűlés külön szavazással választja meg. 5.3. Az igazgatóság a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét, az alapszabály felhatalmazása alapján megalkotja és jóváhagyja ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot, a számviteli törvény által előírt lakásszövetkezeti számviteli politikát, számlarendet, értékelési és leltározási szabályzatot, pénzügyi és tűzvédelmi szabályzatot. Elkészíti az igazgatóság elnöke, a gazdasági vezető, műszaki vezető az adatrögzítő adminisztrátor, a pénztáros adminisztrátor, a házfelügyelők munkaköri leírását. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a szövetkezet mindazon alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, melyeket az alapszabály nem utal a küldöttgyűlés hatáskörébe. 5.4. Az igazgatóság általános működése a.) Az igazgatóság saját maga által összeállított ügyrend és munkaterv alapján működik, döntéseit határozattal, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. b.) Az igazgatóság szükség szerint, de évente minimum 6 alkalommal ülésezik, összehívása az elnök (elnökhelyettes) feladata. Az igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely Igazgatósági tag, a felügyelő bizottság elnöke, vagy az állami felügyeletet gyakorló szerv, az indok megjelölésével indítványozza. Rendkívüli igazgatósági ülést az igazgatóság elnöke bármikor összehívhat, ha sürgős testületi döntést igénylő ügyről van szó, de különösen akkor ha: a szövetkezeti vagyonvédelemben halaszthatatlan intézkedést igénylő ügy a szövetkezet igazgatóságának testületi döntését teszi szükségessé: c.) Az igazgatósági ülésekről a meghívottakat az ülés előtt 8 nappal írásban kell tájékoztatni, napirend közlésével együtt, ez nem vonatkozik a rendkívüli ülések összehívására. d.) Az igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalt témákat és a hozott határozatokat, végrehajtás határidejét és felelősét. A hozott határozatokat sorszámmal ellátva kell nyilvántartani és évente egyszer vissza kell térni végrehajtásuk ellenőrzésére. e.) Az igazgatóság rendes üléseit a munkatervnek megfelelően az igazgatóság elnöke készíti elő. (meghívás, tájékoztató adatok közlése, stb.) f.) Az igazgatóság üléseire – a tárgyalt ügy természetének megfelelően – a szövetkezet bármely illetékes tagját, vagy alkalmazottját meghívhatja. g.) Az igazgatóság a tagsági viszony keletkezése és megszűnése esetén az alapszabály szerint jár el. Új tag felvétele esetén a belépési díj 2500,- Ft, mely tartalmazza a kaputelefonon történő névcserét is, garázsoknál 500,- Ft. h.) Az igazgatóság az alapszabály VI. fejezet 16. pontja alapján a fel nem osztható vagyon képzésére a következő forrásokat jelöli meg: a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületek eddig kimutatott bevételi maradványai vállalkozási tevékenység adózott eredménye egyéb bevételek A vagyon felhasználásának területei: pótbefizetés fedezésére felújítási célú pénzeszközök körének bővítése (Pl. KTV hálózat felújítási alap képzés) i.) Az igazgatóság gyakorolja a küldöttgyűlés által átruházott munkáltatói jogokat. 5.5. A lakás-garázsépítéssel kapcsolatos feladatok: Az alapszabályban meghatározott saját vagy vállalkozásba, megbízásba adott feladatokra tekintettel: a.) Írásos megállapodásban rögzíti a polgármesteri hivatallal az építési telek kijelölését,
9
annak építésre alkalmassá tételét, egyéb kikötéseket: b.) Ellátja az építtetői feladatokat megbízási szerződés útján. c.) Megköti a tervezési, kivitelezési szerződéseket, (házilagos és osztott kivitelezés esetén is) gondoskodik a saját körbe tartozó feladatok megszervezéséről és végrehajtásáról. d.) Elvégzi a pénzintézettel összefüggő feladatokat.
5.6 A lakóház-garázs fenntartással kapcsolatos feladatok: Gondoskodik a szavatossági, kártérítési igények érvényesítéséről, a tulajdonjognak – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv) való bejegyzéséről, a használatbavételt követően. (pénzintézeti értékesítésű, önkormányzati értékesítésű szövetkezeti lakások átvétele esetén) a karbantartás megszervezése érdekében folyamatosan figyeli a lakóépületek műszaki állagának alakulását. Ennek alapján: a) Meghatározza, hogy a szövetkezet épületeinek adottságai, valamint az anyagi eszközök figyelembevételével mi a legcélszerűbb és leggazdaságosabb módja az épület folyamatos felújításának. Évente felújítási tervet készít, ennek kapcsán: kéri a küldöttek javaslatait a műszaki vezető az igazgatóság elé tárja az előzetes tervezetet - az Igazgatóság dönt az előzetes tervezetről - dönt az árajánlatok számáról, azok felbontásáról - műszaki ellenőrzésről - stb. a tervet a lakszöv infón, illetve a lépcsőházban elhelyezendő tagértekezleti meghívón közli a tagokkal a tagértekezleteken kikéri a tagság véleményét a tervről (határidő: április 30.) az Igazgatóság véglegesíti a tervet (határidő: május 15.) a tervet küldöttgyűlés elé tárja és elfogadtatja azt (határidő: május 31.) a kivitelezési szerződések megkötése (határidő: június 15.) Az előre nem tervezhető felújításokról a következők dönthetnek: – 500.000,- Ft-ig Igazgatóság elnöke, 700.000,- Ft-ig Igazgatóság elnöke, elnök helyettes – 1.000.000,- Ft-ig Igazgatóság elnöke + elnökhelyettes + 1 érintett Igazgatósági tag – 1.000.000,- Ft felett az Igazgatóság A döntések során figyelembe kell venni a számviteli törvény felújításokra vonatkozó előírásait. b. A műszaki vezető végzi a hibabejelentéssel kapcsolatos feladatokat számítógépen -sorszámát -idejét -bejelentő nevét -tárgyát -az elhárítást végző nevét -megrendelés idejét -hiba elhárításának idejét Az Ig. elnöke, illetve műszaki vezető, „megrendelés – munkalap” nyomtatvány segítségével a munka elvégzését megrendeli. A munkavégző a munka elvégzését a bejelentővel igazoltatja, a munkalapot kitölti, aláíratja, számlát leadja irodánkban. Az Ig. elnöke gondoskodik a munka ellenőrzéséről, illetve a számla kiegyenlítéséről.
10
5.7. A lakóház- garázs üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok Az üzemeltetéssel kapcsolatos pénzkezeléssel pénzforgalommal kapcsolatos feladatokat pénzügyi szabályzat rögzíti: a) A tagok és nem tag tulajdonosok fenntartási hozzájárulásait, e költségeket a saját lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének az összes lakás illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterületének egymáshoz viszonyított aránya szerint (Ft/m2) kell viselni. E hozzájárulásokat átutalással, csekken vagy a Rum és Vidéke Takarékszövetnél tárgy hó utolsó napjáig. Elszámolási időszak kérdése tárgy évi, fordulónap XII.31. elszámolás tárgyévet követő V. 31. kilépő vagy lakását értékesítő taggal is a tárgy évet lezáró küldöttgyűlés után számolunk el, melynek során rendezni kell a túlfizetéseit (víz, ill. többlet fizetés előírásnál) vagy hátralékait. Az igazgatóság a fenntartási költség befizetésével legalább hat hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését köteles elrendelni a hátralék megfizetésének biztosítékául. A végrehajtási jog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag, vagy nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével köteles kézbesíteni. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság megbízásából a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amennyiben a hátralékos a bejegyzéssel és törléssel kapcsolatos költségeket megfizette. Az engedélyt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A végrehajtási jog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tagot, illetve nem tag tulajdonost terhelik. A tag és nem tag tulajdonosokkal szemben késedelmes fizetés esetén a jegybanki alap kamat kétszeresét kell felszámítani és 500,- Ft különeljárási díjat. -
a) A nem szövetkezeti tulajdonú ingatlanok használati díj költségeit a következőképpen kell felosztani: Vízdíj: Vízdíjat mérés alapján kell elosztani a tagok és nem tag tulajdonosok között akik tulajdonosai ezen mérőeszközöknek. Az igazgatóság feladata ezen mérőeszközök rendszeres hitelesítésének és plombálásának megszervezése. A költségeket a tagra, illetve a nem tag tulajdonosra kell hárítani. Nem hiteles berendezést úgy kell tekinteni mintha nem is lett volna felszerelve. Ebben az esetben az igazgatóság a feléje számlázott összegből le kell, hogy vonja a hiteles berendezésekkel történt fogyasztást, a maradékot pedig az azokkal nem rendelkezők között kell elosztania lakásszám szerint. Vízfogyasztás esetén a fővízóra az elszámolás alapja. A Vízmű felé fizetendő fővízórákon mért fogyasztásokat a következőképpen kell felosztani: egyrészt: a tag és nem tag tulajdonosok a saját tulajdonban lévő hitelesített és a szövetkezet által leplombált vízórákon mért fogyasztást fizetik, másrészt egy-egy fővízóra és a hozzá tartozó almérők össz fogyasztása között akár pozitív akár negatív különbséget vízfogyasztás arányában kell felosztani. A Vízmű felé fizetendő fővízóra alapdíját négyzetméter arányban kell felosztani. Az igazgatóságnak joga van munkanapokon 8 és 18 óra között a szövetkezet fővízórái után lévő almérőket ellenőriztetni. Az ellenőrzésről nem köteles a tulajdonost előre tájékoztatni.
11
Garázsvillany: Azon garázscsoportok esetében ahol az áramszolgáltató tulajdonát képező főmérőhöz tartozók legalább 50%-a + 1 fő írásban kinyilvánítja: 1.A fogyasztása mérésére almérőt szereltet, olyan helyre, és olyan módon, hogy az előzetes bejelentés nélkül a nap bármely időszakában ellenőrizni lehessen. 2.Lehetővé teszi annak pontossági bemérését (+ - 5%) illetve plombálását. 3.Egyetért a következő elszámolási móddal: főóra fogyasztása Ft x a saját fogyasztása (KW) almérők össz fogy.KW 4.Vállalja, hogy a szövetkezet igazgatósága által részére írásban közölt fogyasztást 15 napon belül kiegyenlíti. Ezen feltételek teljesülése esetén szövetkezetünk igazgatósága megelőlegezi az áramdíjat az áramszolgáltató felé. Ugyanezen csoportban ezeket a feltételeket nem vállaló kisebbséggel szemben bírói úton érvényesíthető e határozat. Vagyis ezen elszámolási módot el nem fogadók kizárhatók a szolgáltatásból. Igazgatóságunk ezen tevékenységgel kapcsolatos költségeit továbbháríthatja az érintett tulajdonosokra. Hulladékszállítás: A hulladékszállítás költségeit be kell építeni az üzemelési költségekbe, velük azonos módon kell felosztani. Fűtési költségosztók felszerelési és üzemeltetési szabályai: Egy-egy hőközponthoz, illetve hőelosztóhoz tartozó szövetkezeti lakások és nem tag tulajdonos esetén, a tagok a mindenkori jogszabály alapján elrendelhető valamennyi szövetkezeti lakásra és nem szövetkezeti tulajdonra is. A kisebbségben maradt rész azt tűrni és a költségeket viselni tartozik. Tekintve, hogy a fűtőtestek, illetve a rájuk szerelt költségosztók szövetkezeti tulajdonok, ezek ellenőrzését köteles lehetővé tenni az ingatlan tulajdonosa munkanapokon 8-18 óra között. Az ellenőrzésről nem köteles a tulajdonost előre tájékoztatni az igazgatóság. A költségosztók kiértékelése céljából évi egy alkalommal, két nappal előbbi hirdetmény útján való közlés után szintén köteles az ingatlan tulajdonosa a kiértékelőt beengedni 8-18 óra között. Azon lakásokban, amelyekben bármely oknál fogva nem rendelkeznek költségosztóval, illetve azok kiértékelése során bármely költségosztót a kiértékelő sérültnek talál, a hatályos jogszabály alapján kell számolni. A költségosztók kiértékelését az igazgatóság rendeli meg az érintettek költségére, mely költségeket beépít az üzemelési költségekbe, velük azonos módon osztja fel. 5.8. Vállalkozási tevékenységekkel kapcsolatos feladatok Szövetkezetünk jelenleg az alábbi vállalkozási tevékenységet végzi: kábel TV és internet szolgáltatás, társasház kezelés, ingatlan bérbeadás a) Kábel TV és internet szolgáltatást a hírközlési hatóságok által jóváhagyott mindenkori Általános Szerződési Feltételek alapján végezzük. b) Társasház kezelést a hatályos törvények, mindenek előtt a „2003 évi CXXXIII. törvény a társasházakról” alapján végezzük írásos megállapodások alapján. c) Bérbeadásáról az igazgatóság jogosult dönteni. A bérbeadásokról írásos megállapodásokat kell kötni. A díjak megállapításánál a mindenkor hatályos Önkormányzati rendeleteket kell figyelembe venni. A szövetkezet közös tulajdonú épület részeinek bérbeadásáról az igazgatóság jogosult dönteni. A bevétel 50%-a az érintett lakóházat, 50%-a a vállalkozási bevételeket illeti. 5.9.Házkezelési takarítási munka: Az igazgatóság a házkezelési feladatokat a helyi adottságainak megfelelően az alkalmazott házfelügyelők munkájával oldja meg. Ennek érdekében:
12
meghatározza az alkalmazotti munkakörben vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatni szükséges házfelügyelői létszámot, és gondoskodik ezen dolgozók alkalmazásáról. Azon lakóépületek vonatkozásában ahol nem alkalmazunk házfelügyelőt az e szabályzat mellékletét képező házirend 4. pontja az irányadó. Az iroda takarítására az Igazgatóság Elnöke jogosult megbízási szerződést kötni szövetkezetünkkel munkaviszonyban álló munkavállalóval, vagy vállalkozóval. 5.10.Munka és balesetvédelem A szövetkezet egész működési területére vonatkozik a hatályos törvények szerint. Személyi hatálya kiterjed a szövetkezettel munkaviszonyban és egyéb szerződéses viszonyban álló munkavállalókra, továbbá a szövetkezet részére munkát végző tagokra, valamint a szövetkezet tiszteletdíjas elnökére is. A szövetkezet más tagjaira nem terjed ki. a) Munkavédelem: - munkaruha: 2 évente munkaruha 10.000,- Ft értékben - védőruha: házfelügyelők részére védőkesztyű (gumikesztyű) a/1.)Munkaegészségügy: a szövetkezet biztosítja a rendeletben előírt rendszeres üzemorvosi ellátást, felülvizsgálatot. b) Balesetvédelem: A munkavállalók kötelesek munkaköri leírásuk szerinti munkavégzésre. Az esetlegesen bekövetkező üzemi balesetet a szövetkezet elnöke szükség esetén szakértő bevonásával vizsgálja ki jegyzőkönyvet készít és a szükséges intézkedéseket megteszi. Villamos berendezések felülvizsgálata (3/1980/I.30.) NIM rendelet -”A” tűzvédelmi épületnél 3 évente -”B”-”C” tűzvédelmi épületnél 6 évente -”D”-”E” tűzvédelmi épületnél 9 évente A szövetkezeti tulajdonba lévő épület részek esetén a vizsgálatok elvégeztetése az igazgatóság feladata. A személyi tulajdonban lévő ingatlanok vonatkozásában a tulajdonosok feladata. 5.11. Tűzvédelem Tűzvédelmi feladatok ellátását az e szabályzat mellékletét képező Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell végezni. Az aktuális tűzvédelmi helyzetet az igazgatóság évente egyszer napirendre kell, hogy tűzze.
5.12. Munkaszervezet Az igazgatóság munkaszervezet segítségével végzi munkáját, tagjai az igazgatóság elnöke, tiszteletdíjas elnöke, műszaki vezető, gazdasági vezető, adatrögzítő adminisztrátor, pénztáros adminisztrátor. Munkájukat az e szabályzat mellékleteit képező munkaköri leírások szerint kell végezniük. 5.13. Egyebek Az igazgatóság szövetkezetünk gazdaságos tevékenysége érdekében, évente prémium, illetve jutalom feltételeket dolgozhat ki. Az igazgatóság Elnöke prémium, jutalom feltételeire, illetve annak teljesülésére a Felügyelő Bizottság tehet javaslatot . Az igazgatóság elnöke tesz javaslatot a gazdasági vezető és műszaki
13
vezető prémiumára és jutalmára az igazgatóság felé. A többi munkavállaló az igazgatósági elnök hatásköre. Az alkalmazottak vonatkozásában szövetkezetünknél eltöltött munkaviszony alapján jubileumi jutalmat állapít meg, mely a következő: 15 év után 20 év után 25 év után 30 év után 35 év után 40 év után
½ hónap alapbér 1 hónap alapbér 2 hónap alapbér 3 hónap alapbér 4 hónap alapbér 5 hónap alapbér
Az alkalmazottak vonatkozásában iskolakezdési támogatást állapíthat meg, mely gyermekenként a mindenkori törvényes előírásoknak megfelelő. Az étkezési hozzájárulás mértékét az igazgatóság évente állapítja meg. Végkielégítés esetén a munka törvénykönyve az irányadó ! 6. Felügyelő bizottság: Szövetkezetünk küldöttgyűlése a tagok sorából 5 éves időtartamra, titkos szavazással 3 tagú felügyelő bizottságot és a bizottság tagjaiból elnököt választ. A felügyelő bizottság tagja csak szövetkezeti tag lehet. A felügyelő-bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során a felügyelőbizottság: a szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, az igazgatóság figyelmét felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el, indítványozhatja az igazgatóság egészének, vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá tagértekezlet, küldöttgyűlés összehívását, összehívhatja a tagértekezletet, a küldöttgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének, az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható, véleményt nyilváníthat a küldöttgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására, tevékenységéről a küldöttgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol, a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez, békéltető bizottságként működik. A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatit, indítványait és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke – vagy a bizottságnak általa megbízott tagja – az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A felügyelő bizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni – a felvilágosítás megadása kötelező ! 7. Szakbizottságok:
14
Jelölőbizottság: Tisztségviselők választása, a jelölőbizottság működése A tisztségviselők megválasztásának előkészítésére a jelölőbizottságot a várható szavazást lebonyolító küldöttgyűlés előtt legalább 90 nappal előbb kell megválasztani, illetőleg megbízni. A jelölőbizottság létrehozására a küldöttgyűlés jogosult. A jelölőbizottságot szükség esetén – elsősorban a 90 napos felkészülési határidő miatt – az igazgatóság is megbízhatja, megbízását, működését és tevékenységét azonban a tisztségviselő választást ellátó küldöttgyűlés határozatával meg kell erősíteni. A jelölőbizottság létszáma 5 fő. A jelölőbizottság elnökét a bizottság maga választja a tagjai sorából. A jelölőbizottság első ülésén kialakítja ügyrendjét. A jelölőbizottság feladata a lakásszövetkezeti tagok véleményének összegyűjtése a tisztségviselő személyére vonatkozóan, illetőleg olyan tisztségviselők kiválasztása, akik alkalmasak és megfelelnek a tisztségviselői feladatok ellátására vonatkozó alapszabályi és belső szabályzatban meghatározott szakmai elveknek. A jelölőbizottság munkájáról a küldöttgyűlésnek összegző jelentést és javaslatot tesz személy és tisztség szerint a tisztségviselő jelölt(ek)re. A jelölőbizottság jelöltjein kívül a küldöttgyűlésen megjelent tagok további jelöltet is állíthatnak. A jelölőbizottság és a tagok közvetlen jelöltjei közül azt a jelöltet lehet választani, akit a küldöttgyűlés a jelenlévő tagok több mint 50%-ának egyetértésével a szavazólapra felvesz.
Titkos szavazás módja A titkos szavazás előkészítésére, lebonyolítására a küldöttgyűlésen megjelent küldöttek köréből, a levezető elnök javaslatára (javasolt 3 fő) szavazatszedő (számláló) bizottságot kell választani. A szavazatszedő bizottságot nyílt szavazással a küldöttgyűlés a jelenlevő küldöttek több mint 50%ának egyetértésével választja meg. A szavazatszedő bizottság elnökét annak tagjai maguk közül választják. A tisztségviselő jelöltek szavazólapra történő felvétele után a szavazólapokat el kell készíteni, azokat ki kell osztani a küldöttek között, ügyelve arra, hogy minden szavazásra jogosult küldött igazoltan egy szavazólapot kapjon. A szavazatszedő bizottság ezt a küldöttek regisztrációs szavazólapjaikon történő ellenjegyzésével biztosítja. A titkos szavazáshoz szavazófülkét és a szavazás előtt üres állapotában megvizsgált, majd hitelesítve lezárt szavazó urnát kell biztosítani. A szavazatok urnába való gyűjtése, összeszámlálása a szavazatszedő bizottság feladata az eredmény kihirdetése a szavazatszedő bizottság elnökének, vagy erre kijelölt tagjának a feladata. A titkos szavazás eljárási szabályait a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti. Ha a küldött a szavazáskor a szavazólapon szereplő tisztségviselő jelölteket elfogadja, akkor a szavazólapot változtatás nélkül az urnába helyezi. Amennyiben a szavazólapon lévő egy, vagy több jelölttel a szavazó küldött nem ért egyet, a neve(ke)t áthúzza. Többes jelölés esetén annyi nevet kell a szavazólapon változatlanul hagyni, amennyi az adott tisztségviselői testület alapszabályban megállapított létszáma, azaz e létszám feletti számban kell a szavazólapon a jelölteket törölni. Érvénytelen a szavazat, ha a szavazólap bármely adata olvashatatlanná vált, az adott tisztségviselői testület alapszabályban megállapított létszámánál több jelölt személy maradt a szavazólapon, vagy bármely más okból a szavazólap használhatatlanná vált. Érvényesnek tekintendő az a szavazólap, amelyből egyértelműen megállapítható az adott tisztségre jelölt személy(ek) neve, az adott tisztségviselői testület alapszabályban megállapított létszámának megfelelő számú jelölt neve található. Érvényes az a szavazólap is, amelyen az adott tisztségviselői testületi létszámnál kisebb számú, de egyébként a fenti érvényességi feltételeknek megfelelő szavazatok találhatók.
A titkos szavazás lebonyolítás tárgyi feltételeinek biztosítása az Igazgatóság feladata.
15
Érvényes és eredményes a szavazás, ha a szavazólapokon leadott és összesített, az adott tisztségre jelölt személy a határozatképes küldöttgyűlésen megjelent küldöttek több mint 50%-ának szavazatát megkapta. A tisztségviselői választás számszerű eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyes tisztségekre adott érvényes, érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás során mely személyek és milyen számban kaptak szavazatot. A szavazásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazásban részt vett küldöttek számát, a kiosztott, illetve leadott szavazólapok számát, továbbá az érvényes és érvénytelen szavaztok számát is. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság készíti el és a szavazás napján annak elnöke, tagjai írják alá. A tisztségviselői titkos szavazás eljárási rendjét kell alkalmazni a küldöttgyűlésen tartott választásoknál, valamint az időközi választás esetén is. Az időközi választáson érvényesen és eredményesen megválasztott tisztségviselő megbízatási időtartama a rendes választás megbízatási időtartamáig tart. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen a küldöttek megbízási időtartamára is alkalmazni. Mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság: A bizottságot a küldöttgyűlés választja nyílt szavazással. Amennyiben titkos szavazás szerepel, feladata a titkos szavazás megszervezése, a szavazatok összeszámlálása és az eredmény megállapítása. A bizottság elnökből és legalább két tagból áll. A bizottság gondoskodik a szavazás technikai előkészítéséről és zavartalan lebonyolításáról.
16
Alapvető jogszabályok: 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről 2000. évi C törvény a számvitelről 224/2000.(XII. 19.) kormányrendelet az egyéb szervezetek éves beszámoló készítéséről és könyvvezetési kötelezettségéről 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről 106/1988. (XII.26.) MT. rendelet a lakáscélú támogatásokról. ( Végrehajtási rendelet: 77/1998. (XII.27.) évi ÉVM-PM rendelet 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1990. évi C. törvény a helyi adóról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 195/1997.(XI. 5.) kormányrendelettel. 1996. évi XXXI. törvény a tűzvédelemről 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről
A szövetkezet tisztségviselői és alkalmazottai kötelesek a hatályos törvények, szövetkezetünk alapszabálya, ezen szervezeti és működési szabályzata, illetve a mellékelt szabályzatok alapján végezni munkájukat. Ezen szervezeti és működési szabályzatot szövetkezetünk igazgatósága 2015. december 02. -án megtárgyalta és 2015/8/XXIX. sz. határozatával jóváhagyólag elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat mellékleteit az igazgatóság 2016. február 18-án , megtárgyalta és a 2016.02.18/1/II. sz. határozatával jóváhagyólag elfogadta. Mellékletek: 1 db Tevékenységi jegyzék 1 db Számviteli politika és értékelési szabályzat 1 db Leltározási Szabályzat 1 db Pénzügyi Szabályzat 1 db Pénzkezelési Szabályzat 1 db Számlarend 1 db Tartalékalap képzés szabályai 1 db Irattári terv 1 db Iratkezelési Szabályzat 1 db Tűzvédelmi Szabályzat 1 db Munkavédelmi szabályzat 1 db Házirend 1 db Szövetkezeti társadalmi elnök munkaköri leírása 1 db Szövetkezeti elnök munkaköri leírása 1 db Gazdasági vezető munkaköri leírása 1 db Műszaki vezető munkaköri leírása 1 db Adatrögzítő – adminisztrátor munkaköri leírása 1 db Pénztáros-adminisztrátor munkaköri leírása 1 db Házfelügyelők munkaköri leírása
17
18
