MVSZ-STRATÉGIA. Dátum: május 6. Verzió: A stratégia elkészítésében az Elnökség munkáját Juhász Miklós segítette

MVS Z - STRATÉGIA 2014–2016

Dátum: 2014. május 6. Verzió: 10.0 A stratégia elkészítésében az Elnökség munkáját Juhász Miklós segítette.

Magyar Vitorlás Szövetség

Stratégia 2014–2016

Bevezető _________________________________________________________ 4 Előzmények ____________________________________________________________ 4

1. Helyzetelemzés __________________________________________________ 5 2. A sportág jövőképe ______________________________________________ 6 3. Célcsoport ______________________________________________________ 7 4. Az MVSz stratégiai céljai prioritási sorrendben 2016-ig _________________ 7 5. Az MVSz társadalmi felelősségvállalása _____________________________ 8 6. Az MVSz számszerűsített céljai 2014–2016 között______________________ 8 6.1. Élsport/nemzetközi eredményesség ____________________________________ 8 6.2. Élsport/létszám _____________________________________________________ 8 6.2.1. Edzőképzés _______________________________________________________ 8 6.2.2. Vitorlásaktivitás ___________________________________________________ 8 6.3. Az MVSz-tagok csoportonként ________________________________________ 10

7. Finanszírozás és erőforrások _____________________________________ 11 7.1. A vitorlázás pozicionálása a magyar szponzori piacon ____________________ 11

8. Szakmai elemzés és fejlesztési irányok _____________________________ 12 8.1. Az utánpótlás piaci pozicionálása / A nevelés jelenlegi helyzete és a jövőkép_ 12 8.1.1. Területi problémák, megoldás _______________________________________ 12 8.1.2. Anyagi problémák_________________________________________________ 12 8.1.3. Szakmai problémák _______________________________________________ 12 8.1.4. Számszerű vízió __________________________________________________ 13 8.1.5. Létszám _________________________________________________________ 13 8.1.6. A versenyek száma ________________________________________________ 13 8.2. A versenysport piaci pozicionálása ____________________________________ 13 8.2.1. Olimpiai osztályok ________________________________________________ 13 8.2.2. ISAF- és EUROSAF-osztályok _______________________________________ 14 8.2.3. Nemzeti nagyhajós osztályok _______________________________________ 15 8.3. A tömegsport piaci pozicionálása _____________________________________ 15 8.3.1. A tömegsport helyzete és lehetőségei ________________________________ 16 8.3.2. Célok ___________________________________________________________ 16

9. Akcióterv (A célok eléréséhez szükséges lépések) ____________________ 18



9.1. Élsport/nemzetközi eredményesség ___________________________________ 18 9.1.1. Utánpótlás _______________________________________________________ 18 9.1.2. Az olimpiai osztályok támogatása ___________________________________ 20 9.2. Élsport/létszám ____________________________________________________ 21 9.2.1. A volt olimpiai osztályok egységes szervezetének kialakítása ____________ 21 9.2.2. ISAF- és EUROSAF-osztályok _______________________________________ 22 9.2.3. Valamennyi ISAF–EUROSAF-osztály _________________________________ 22 9.3. A tömegsport bővítése és fejlesztése __________________________________ 23 9.3.1. Tömegsport ______________________________________________________ 23 9.3.2. MVSz-tagság _____________________________________________________ 25 9.3.2. Vitorlás turizmus__________________________________________________ 25 9.4. Az MVSz társadalmi felelősségvállalása ________________________________ 27 9.4.1. Környezet______________________________________________________________ 27

9.4.2. A fogyatékkal élők bevonása a vitorlázásba ___________________________ 27 9.4.3. Tömegbázis ______________________________________________________ 28 9.5. Tömegbázis, tömegsport ____________________________________________ 28

10. A stratégia végrehajtása, követése ________________________________ 29



Bevezető A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSz) nyolcvanöt évvel ezelőtti megalakulását a vitorlássport magyarországi népszerűsítése és az ezen keresztül megvalósítható társadalomnevelési célok motiválták. Az azóta eltelt időszakban a magyar vitorlássport kiemelkedő alakjai elérték, hogy sportágunk ma népszerű, erős önszervező képességű, elismert, tömegeket megmozgató sport legyen. Az Elnökség a sportág eredményes továbbfejlesztése érdekében a 2014–2016-os időszakra stratégia kialakítását határozta el, mely a hagyományainkra, az elmúlt évek eredményeire támaszkodik. Az újragondolt sportági prioritások mentén kívánjuk meghatározni a munkánkat; döntéseinket ezek alapján szeretnénk meghozni. Stratégiánk igazodási pontként szolgál az MVSz vezetése, a működésünket támogatók és jelenlegi, illetve jövőbeni tagjaink számára egyaránt.

Előzmények Az elmúlt években több stratégiai célzatú anyag is született, amelyekre gondolatébresztő alapként tekintettünk a kidolgozásuk során. Jelen stratégia egyik célja, hogy befolyásoló hatással bírjon a 2014-es költségvetés végrehajtására, valamint hogy a 2015–2016-os költségvetés alapjául szolgáljon. Bármely időpillanatban és helyzetben nagyon hasznos a korábbi anyagok átolvasása, amelyekből ötleteket, tapasztalatokat lehet leszűrni. (Például elgondolkodtató, ha ugyanaz a probléma több, mint nyolc éve rendszeresen előkerül.) Az alábbiakban felsorolt források a korábbi évekből származnak, és az MVSz stratégia előkészítő dokumentumai között találhatók meg az MVSz titkárságon: Ss z. 1.

Szerző

Cím

Év

Fájlnév

Damokos László

2.

Váradi Imre

2013. szeptember 2013. május

VITAINDÍTÓ GONDOLATOK-MVSz by Damokos Laci.docx Versenysport strat by Váradi Imre.docx

3.

Rutai István Siklósi Máté Dr. Gál András Levente Telkes Tanácsad ó

Vitaindító gondolatok az MVSz új elnökségének feladatairól A versenysport körülményei, lehetőségei – Előtérben az élsport MVSz-stratégia, házi feladat

2013. október 2013. október 2012. február

MVSz strat by Rutai Stefi.docx Vitorlázás Stratégia by Siklósi Máté Festetics György Program.pdf

2009. október

MVSz_Projekt_elemzes_200 9.pptx

4. 5.

6.

Vitorlázásstratégia Festetics György Program, a magyar vitorlázás fejlesztésért Magyar Vitorlás Szövetség, Szervezetfejlesztési projekt



1. Helyzetelemzés Magyarországon a vitorlássport széles társadalmi és szociális spektrumban van jelen, ami nagy lehetőséget jelent, de egyben óriási felelősséget is ró a sportág fejlesztésében részt vevőkre és a vitorlásközösségre. A demográfiai változásokkal ellentétes – és éppen ezért kivételes – adottság, hogy a vitorlázás egyre fiatalodó tömegbázisra építhet, s ezt a folyamatot a gazdasági recesszió sem vetette vissza érdemben. Az MVSz feladatának érzi és érdekelt abban, hogy a vitorlázók széles rétegét tudja elérni, megszólítani és kiszolgálni. Ezen keresztül pedig erősíteni kívánjuk az MVSz megítélését, nemcsak a versenyzők körében, hanem a teljes vitorlástársadalomban. A vitorlázás versenysport jellegét erősíti a nagyszámú verseny. Az MVSz megítélését pozitívan befolyásolhatja, ha ezek szervezésében aktívabb szerepet vállal a szövetség, illetve ha ennek eredményeként a versenyek átlagos színvonala tovább javul. Mindez referenciát és alapot teremt további nemzetközi versenyek megrendezésére is. A versenyek közül kiemelkedik a nemzetközi hírű Kékszalag. Tekintettel a megmérettetésen induló mezőny nagyságára, illetve a szükséges legénység létszámára, ez a sportesemény önmagában is alkalmas a versenyvitorlázók bázisának bővítésére. Ami az olimpiai eredményeket illeti, a 2004-es athéni ötkarikás játékok óta a legsikeresebb évet zártuk 2013-ban. A túravitorlázók és a nagyhajós versenyzők közösségének építése, a sportemberhez méltó, etikus magatartás ösztönzése is reális cél, aktív MVSz-szerepvállalás mellett. Ezen keresztül a sportág vonzóbbá tehető. Más sportágak szövetségeihez képest az MVSz potenciális támogatói köre kiemelkedő. Tudatosan végrehajtott stratégiával az esetleges lemorzsolódás megállítható, sőt, a tendencia meg is fordítható. Az utánpótlás eredményessége még soha nem volt olyan kimagasló, mint az elmúlt években, azonban a kiugró eredmények elsősorban nem a jelenlegi utánpótlásképző rendszer hatékonyságának köszönhetők. Az utánpótlás létszáma fejlesztendő, az utánpótlás-nevelő egyesületek száma növelhető, és a magasan kvalifikált, aktív edzők képzése is elengedhetetlen. Az ISAF-osztályokban jelentős létszámbővülés lenne szerencsés. Az osztályok eredményessége ugyanakkor megfelelő, néhány területen kiugró nemzetközi eredmények is vannak. A vitorlástáborokban megforduló gyermekek továbblépése az egyesületekbe kifejezetten segítendő, ennek hatékonysága javítható.

utánpótlás-nevelő

Jelenleg huszonhat fő aktív vitorlásedző van. Abból kiindulva, hogy nagyságrendileg 10 egységenként egy edzőre van szükség, minimum tizennégy további edző kinevelése, felkészítése lenne szükséges.



Az MVSz tömegbázisát a nem „élsportoló” versenyzők/tagok jelentik, ők a nettó befizetők. Ez a helyzet biztosítja az élsport részleges, de legbiztosabb finanszírozási alapját. Mindazonáltal nem eléggé transzparensen működik, ezért a tömegbázis nem látja a befizetései vitorlástársadalmi hasznosulását.

2. A sportág jövőképe

A vitorlássport értékei:            

egészség; természetközeliség; szabadság; közösségi élmény; fizikai és szellemi kihívás; etika, értékrend; környezettudatosság; tradíció; technikai fejlődés/csúcstechnológia; mindenki számára elérhető tanulási, kapcsolati életpálya lehetőség

Napjainkban a sportnak – elsősorban a tömeg- és szabadidősportnak – pedagógiai, egészségügyi és társadalomfejlesztési szempontból egyaránt kiemelt szerepe van Magyarországon. Feladatunk a megelőzés, mivel a gyerekek és felnőttek tragikusan kevés időt töltenek a szabadban, keveset sportolnak intézményes kereteken belül és kívül egyaránt, rossz fizikális, egészségügyi és mentális állapotban vannak. Rengeteg az agresszív, káros szenvedélyekkel élő, kallódó gyerek, tinédzser, a depressziós felnőtt. A nemzetközi statisztikákban nyerő helyeket vívunk ki ezeken a negatív „rangsorokon”. Szintén tény, hogy a társadalom krónikus mozgáshiánya, illetve katasztrofális életmódja alapvetően nemcsak anyagi, hanem főként szemléletbeli hiányosságokra vezethető vissza. Ezen azonban lehet javítani. Egy nemrégiben végzett uniós felmérés szerint a fiatalok 35 százaléka azt mondja, azért nem mozog, mert nincs ideje rá, 25 százalékuk nem szeret sportolni, azt pedig, hogy ez költséges, létesítményigényes elfoglaltság lenne, mindössze 6 százalékuk említi. A mozgás, a természet és a sportközösség szeretete tehát elsősorban szemlélet és nevelés kérdése. A vitorlázás, jellegénél fogva, különösen erős társadalomfejlesztési szerepet tölthet be, vagyis népszerűsítése, az aktív versenysport nem csupán azért fontos, hogy később legyen kinek szurkolni az olimpián.



Hiszen az a gyermek, felnőtt, aki rendszeresen sportol, jobb fizikális, egészségügyi állapotba kerül, eredményesebben teljesít az iskolában, illetve a munkahelyén. A vitorlázáson keresztül egy pozitív életközösség tagjává válik, amely távol tartja őt a káros szenvedélyektől, így hasznosan vezetheti le a felgyülemlő feszültséget, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. Nem sok olyan dolog van, amely annyira előremutató, mint a vitorlázás.

3. Célcsoport

 

A magyarországi teljes vitorlázóközösség, tehát nem csak a versenyzők A potenciális élsportutánpótlás (azaz a 7–12 éves iskolások)

Ebben a hároméves időszakban elégséges már csupán a vitorlázókra koncentrálnunk, nem szükséges az „új”, vitorlázás iránt érdeklődő közönséget jelentős erőforrásokat felhasználva megszólítani; ezalól a potenciális élsportutánpótlás kivételt jelent.

4. Az MVSz stratégiai céljai prioritási sorrendben 2016-ig

1. Élsport/nemzetközi eredményesség – Az ISAF- és az utánpótlásosztályok eredményességének növelése, két olimpiai kvalifikáció, valamint legalább pontszerzés 2. Élsport/létszám – Az ISAF- és az utánpótlásosztályok létszámának, illetve színvonalának növelése 3. A tömegsport bővítése és fejlesztése a) MVSz-tagság – A túravitorlázók bevonása az MVSz tagsági körébe b) Tömegsport – A versenyvitorlázók számának bővítése A sport – és ebből következően a magyar vitorlázás – legfontosabb fokmérői az objektív értékek alapján is értelmezhető eredmények. A jobb megítéléshez (PR-hoz), finanszírozáshoz kellenek a világszintű eredmények, amelyek révén új példaképek születnek. Ez segít az élsportutánpótlás minőségi és mennyiségi fejlesztésében, amire viszont szükség van ahhoz, hogy a nemzetközi eredmények hosszabb távon is megismételhetők maradjanak. Mindez segít a tömegsport, a tömegbázis növelésében, javításában. Ugyanakkor ez fordítva nem működőképes.



5. Az MVSz társadalmi felelősségvállalása

     

Környezet – Környezettudatosság és a természettel való harmónia következetes képviselete Fogyatékkal élők – Bevonásuk a vitorlázásba A tömegbázis szélesítése – A vitorlásturizmus és a Balatonon kívüli vitorlássport fejlesztése Tömegbázis, tömegsport – Szabályozásváltoztatással, illetőleg az MVSzszolgáltatások fejlesztésével egyszerűsíteni, korszerűsíteni és biztonságosabbá tenni a vitorlázást Fegyelmezett, tanult generáció nevelése – a vitorlázó fiatalok mindennapjaikat rendszerességgel, fegyelmezetten és széles körű tanulással élik, melynek eredményessége a felnőttkori teljesítményben is mérhető. Nemzetközi versenyek szervezése – A nemzetközi versenyek szervezése, lebonyolítása sportdiplomáciai és sport tapasztalati eredménye mellett a térség turisztikai bevételeinek generálásával teremt lehetőséget újabb források bevonására

6. Az MVSz számszerűsített céljai 2014–2016 között

6.1. Élsport/nemzetközi eredményesség 

 

Az ISAF- osztályok eredményességének megtartása: o az ISAF-osztályokban évi két érem Eb-n, vb-n; o az utánpótlásosztályokban évente három darab 1-6. hely közötti Eb-, vberedmény; két olimpiai kvalifikáció 2016-ra; az olimpiai pontszerző pozíció elérése.

6.2. Élsport/létszám 6.2.1. Edzőképzés  

Edzőképesítési rendszer kidolgozása; 2016-ra összesen negyven aktív, megfelelő képesítéssel rendelkező edző legyen (plusz tizenhat edző képzése).

6.2.2. Vitorlásaktivitás Mérőszáma: ember/verseny/nap arány kimutatása MVSz- és nem MVSz-rendezésű (1–3. kategóriás versenyekre). 2016-ig tartsuk fenn a jelenlegi, elfogadhatónak tartott szintet. A 2013. évre ezt a számot 25 000-re becsültük, 2016-ra legyen 30 000.





6.3. Az MVSz-tagok csoportonként

Létszámok az MVSz-tagság szemszögéből nézve: Kategória VITORLÁZÓK (akik MVSz-tagok vagy azok lehetnének) MVSz-túravitorlázók MVSz-versenyengedélyes ISAF-osztályok + Kalóz Olimpiai osztályban vitorlázók Utánpótlás-vitorlázók Egyéb ISAF-osztályok + Kalóz (*) Centerboart/schwertes (FD, Kalóz, F18) Kielboat (Star, Soling, Dragon, J/24, Melges) (*)

2013 25 000 0 3500

2016 (cél) 30 000 2500 4000

110 320

150 400

120 264

170 364

Egyéb osztályok/versenyző fő: Az osztályonkénti növekedést nem tudjuk megbecsülni, de a jelenlegi becsült számok az alábbiak. Centerboard/schwertes (120  170)  FD/18  Kalóz/64  F18/40

Kielboat (264  364)  Star/24  Soling/15  Dragon/45  J/24 / 18×5=90  Melges/14×4=80



7. Finanszírozás és erőforrások

Általánosságban elmondható, hogy a finanszírozás súlypontjai megfelelőek. A tagdíjnak és a működésre szánt összegnek kb. a 40 százaléka fordítódik az MVSz funkcionálását biztosító adminisztrációra; a fennmaradó 60 százalékot az olimpiai és az utánpótlás-vitorlázás támogatására költjük. Megállapítható, hogy a nagyhajós versenyek nyeresége termeli ki az olimpiai és az utánpótlásversenyek veszteségét. A finanszírozás és az anyagi erőforrások irányát az alábbi arányoknak megfelelően kívánjuk továbbfejleszteni: 2012

bevételek %-ban

Az MVSz összes bevétele (Ft)

204 841

2013 190 202

2014

2015

192 389 208 112

2016 223 487

MVSz működése és egyéb kiadások

25%

44%

22%

21%

20%

Rendezett versenyek költségei

33%

26%

19%

18%

17%

Versenysport és sportdiplomácia

18%

19%

24%

27%

30%

Eszközfenntartás

8%

4%

6%

5%

5%

Működési költség / tagdíjbevétel Versenyszervezési költség / nevezési díjak

93%

148%

79%

78%

79%

172%

124%

92%

92%

92%

A fenti kimutatás az alábbi Excel-tábla eredménye:

7.1. A vitorlázás pozicionálása a magyar szponzori piacon

A vitorlázás és a vitorlástársadalom komoly vonzerővel bír a szponzorációs piacon. A versenyévadon 6 milliárd forint értékű hajó vesz részt. Évente összesen nagyságrendileg 1,8 milliárd forintot költenek a hajókra (600 × 3 000 000). Sok a véleményvezér, erős a kapcsolati háló. A fentiek nem tartalmazzák a személyes célú turisztikai költéseket.



8. Szakmai elemzés és fejlesztési irányok 8.1. Az utánpótlás piaci pozicionálása / A nevelés jelenlegi helyzete és a jövőkép 8.1.1. Területi problémák, megoldás Jelenleg az utánpótlás-nevelés földrajzilag meglehetősen szűk területre korlátozódik. A legnagyobb klubok a Balatonföldvár–Tihany–Balatonfüred (Csopak) háromszögben találhatók – ez a Balaton területének igen kis része –, illetve a Balatonon kívül még Agárdon és a Fertő tavon folyik utánpótlásképzés. A fenti koncentráció miatt olyan tóparti nagyvárosok maradnak utánpótlásbázis nélkül, mint Keszthely, Siófok, Balatonboglár–Balatonlelle, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs. Sajnos társadalmunkban egyre csökken a sportra nevelhető gyermekek száma, az ügyes ifjakért számos sportág versenyez. Csak nagyon kevesek engedhetik meg maguknak, hogy a gyermeküket a lakóhelyüktől távol sportoltassák. Éppen ezért elsődleges célunk kell, hogy legyen a vitorlássport visszahozatala a potenciális helyszínekre. Ennek érdekében az MVSz-nek támogatnia kell (mind erkölcsileg, mind anyagilag) olyan régiúj vitorlásegyesületeket, amelyek a hiányzó, nagy gyermekpotenciállal rendelkező városok közelében működnek.

8.1.2. Anyagi problémák A nagyvállalatok által patronált klubok kihalásával az utánpótlás-vitorlássport támogatása és működtetése néhány kivételtől eltekintve a szülőkre is hárult. Ezzel sajnálatos módon egyfajta kiválasztódási folyamat is elindult, ugyanis a kevésbé jómódú szülők tehetségesebb gyermekei nehezebben juthatnak lehetőséghez ebben a sportban. Természetesen az MVSz költségvetése nem képes biztosítani a széles bázisra alapozott fejlesztési lehetőségeket, de a vitorlázótársadalom elé állított példamutató magatartással és kommunikációval jó irányba terelheti a potenciális támogatókat. A nagyhajós vitorlásközösség jelentős része fogékony lenne az utánpótlás támogatására, ha valóban azt látná, hogy az általuk adott pénzeszközök a megfelelő helyre kerülnek. Ennek érdekében az MVSz elsődleges feladata az ellenőrizhető, átlátható támogatási és mérési rendszer kialakítása, a kommunikáción, a marketingen és a támogatáson felül.

8.1.3. Szakmai problémák Jelenleg meglehetősen alacsony azoknak az elhivatott vitorlásedzőknek a száma, akik az utánpótlás-nevelés terén hadra foghatók. Ezzel összefüggésben a felnövő ifjúsági versenyzők jövőképe is igencsak korlátozott, hagyományos sportolói jövőkép: kizárólag a „profi nemzetközi csapat tagja”, illetve a „vitorlásedző” alternatívák léteznek. Utóbbihoz elengedhetetlen az egységes, többszintű edzőnevelő és - képzési program. Az MVSz feladata ennek szervezése, moderálása, regisztrálása. A programnak köszönhetően több elhivatott és bevethető utánpótlásedzőnk lesz, illetve a felnőttkorba érő versenyzőink számára is reális szakmai karrierlehetőséget tudunk kínálni.



8.1.4. Számszerű vízió Jelenleg utánpótlás-neveléssel foglalkozó klubok: 

Spartacus Vitorlás Egylet, Tihanyi Hajós Egylet, Balatonfüredi Yacht Club, MVM SE, Kereked Vitorlás Klub, Fertő Tavi Vitorlás Szövetség, Yacht Klub Agárd Sport Egyesület, YC Budapest, KYC, BS Fűzfő

Új, vagy megerősítendő, szükséges helyszínek: 

Keszthely, Balatonboglár–Balatonlelle, Siófok, Balatonalmádi, Velencei tó, Mályi-tó, Orfűés bárhol ahol erre igény mutatkozik és a feltételek megfelelőek

Azaz az utánpótlással foglalkozó helyszínek közel megduplázása a cél!

8.1.5. Létszám Lásd Az MVSz-tagok csoportonként című fejezetben!

8.1.6. A versenyek száma Az utánpótlásversenyek mennyisége megfelelő, a helyszíneknél a változatosságra kellene törekedni.

8.2. A versenysport piaci pozicionálása A vitorlásversenysport két nagy egységre – kishajós és nagyhajós –, ezen belül négy jól elkülöníthető részre bontható. A nemzetközi versenyrendszerbe illeszthető ISAF- és EUROSAF-osztályok három kategóriát képviselnek: olimpiai, volt olimpiai és egyéb ISAF– EUROSAF-osztályok. Az ISAF-osztályok 99 százalékban lefedik a kishajós versenyzést. A nagyhajós osztályok között nincs olimpiai osztály, van azonban volt olimpiai osztály és egyéb ISAF-, illetve EUROSAF-osztály, valamint számos nemzeti One Design-, sport-, klasszikus és hendikeprendszerben versenyző osztály.

8.2.1. Olimpiai osztályok A vitorlázás olimpiai sportág, és mint ilyen, teljesítményének egyik legfontosabb fokmérője az ötkarikás játékokon való szereplés. Az elmúlt két olimpián – a szörföt nem számítva – három egységünk kvalifikálta magát a játékokra, és végül 2008-ban, illetve 2012-ben is egy versenyzőnk, Berecz Zsombor szerepelt magyar színekben, Laser osztályban. A harmadik kvalifikációt 2008-ban Fazakas György szerezte, szintén Laser osztályban. Ezt az időszakot megelőzően a magyar vitorlássport rendszeresen – 1976 kivételével – több osztályban képviseltette magát, így az elmúlt évtizedet az olimpiai osztályok szempontjából a legsikertelenebb időszaknak tekinthetjük. Ennek elsősorban az az oka, hogy a rendszerváltás előtti sporttámogatási rendszerből kikerülő versenyzők 2004 után hagyták abba az olimpiai versenyzést, és mögöttük komoly generációs űr van.

A rendszerváltás előtti sportfinanszírozás megszűnése után idő kellett az új struktúra felállására, amely közel sem képes akkora anyagi erő mozgósítására, mint a korábbi. A jó hír az, hogy a meglévő, jelentősebb szűkebb erőforrásokat viszont jóval hatékonyabban használja fel.



A 2016-os olimpián jó esély látszik az előrelépésre. Elérhetjük, sőt talán meg is haladhatjuk a 2008-as szintet, azzal a különbséggel, hogy a két (esetleg három) remélt kvalifikáció két (három) különböző osztályban látszik realizálhatónak. Két-három osztályban: Finnben, Laserben és Laser Radialban van esély a kvalifikációra. Kockázatot az jelent, hogy ma is nagyon személyfüggő az olimpiai versenyzés. Az élversenyzőink mögött nincs második vonal sem. Finnben és Laser Radialban egy, Laserben mindössze két versenyző aspirál a kvalifikáció megszerzésére. A kis létszám mögött ugyanakkor nagy szakmai erő húzódik. Az élversenyzőink felkészülése komoly szinten zajlik. A 2013-as év kiemelkedően sikeres volt, és várható, hogy az olimpia is az lesz.

8.2.2. ISAF- és EUROSAF-osztályok 8.2.2.1. Volt olimpiai osztályok A volt olimpiai osztályok azért érdemelnek külön kategóriát az ISAF-osztályokon belül, mert az ezekben felgyülemlett szakmai tapasztalatra támaszkodni lehet a tervezés során, és ezekben lehet olyan nemzetközi sikerekkel számolni, amelyek a médiának jól eladhatók. A szóban forgó osztályok az FD, a Soling, a Csillaghajó és a Dragon. Besorolásuk az MVSz versenyrendszerében – az FD kivételével, amely uszonyos kishajó – nem egyértelmű. A másik három osztály tőkesúlyos hajó, amelynek helye lehet a kis- és a nagyhajók között is. Mind a négy osztályban vannak olyan élversenyzőink, akik a saját pénzükből érik el a sikereiket; világversenyeket hoznak a Balatonra. A gond az, hogy a Dragon osztály kivételével valamennyiben egyre kevesebb a versenyző. Ezen javítani kell. Meg kell találni azt a csatornát, amelyen keresztül az olimpiai versenyzésből kiszoruló sportolók a volt olimpiai osztályokba jutnak. Ezek az osztályok jelenleg nem kapnak szövetségi támogatást. A támogatásnak a jövőben a versenyzői létszám növelését, valamint a nemzetközi versenyek pályázatának, lebonyolításának a segítését kell céloznia. 8.2.2.2. ISAF- és EUROSAF-osztályok Ezek az osztályok frissebbek, mint a volt olimpiai osztályok: a Kalóz kivételével jóval későbbi tervezésűek, vegyes, verseny- és családi vitorlázásra is jobban használhatók. A népszerűségük leginkább ebből fakad. Ide tartozik a Melges 24, a J/24, az Asso 99, az X–35, az F18 és Kalóz. A Kalóz uszonyos kishajó, nagy tradíciójú, jól szervezett osztály, amely lassan, de biztosan folyamatosan veszít a népszerűségéből. Ezek a rendszerváltás előtt sem tartoztak a támogatott osztályok körébe. Az F18 nagyon friss osztály, amely jól szervezi magát, meg is jelenik a nemzetközi életben. A másik négy tőkesúlyos nagyhajó. A J/24-es és az Asso 99-es a legnépszerűbb nagyhajós osztályok közé tartoznak. Az X–35-ös kivételével valamennyi osztályban részei vagyunk a nemzetközi versenyrendszernek. Az Assóban elért sikerek a média érdeklődésére is számot tarthatnak évről évre; és a J/24-es is közel jár ahhoz, hogy elérje ezt a határt. Az X–35-ös osztály ugyan ISAF-osztály, azonban a Balatonon a tavi változatot használják, nemzetközi versenyekre nem járnak. Ezek az osztályok MVSztámogatást nem kapnak. Fontos volna a médiakapcsolatok kiépítésének segítése, aktivitásuk nyomon követése, valamint egy olyan forma kidolgozása, amellyel ezek az osztályok az MVSz-en keresztül könnyen tudnak anyagokat eljuttatni a médiának.



8.2.3. Nemzeti nagyhajós osztályok Ezek a hajók adják az MVSz tagságának döntő többségét. Támogatást nem kapnak, de nem is kérnek. Viszont szeretnének jó, fair, kiszámítható versenyrendszerben sportolni. Ebbe a kategóriába tartoznak a hazai hajóépítők munkái; az egységes hajóosztályok jelentős részét ők adják. Szükséges volna a versenyrendszer átalakítása, az őket képviselő Nagyhajós bizottsággal közösen. Nagyon szerteágazó csoportról van szó, amelynek az érdekeit nehéz összefésülni. Ugyanakkor a klubok szívesen rendeznek számukra versenyt, mert nagy vásárlóerővel rendelkeznek, és még mindig őket lehet a legkönnyebben, legjobban értékesíteni a hirdetési piacon.

8.3. A tömegsport piaci pozicionálása A hazai vitorlázás tömegbázisát részben a ma vitorlázó, ám versenyeken, az MVSz versenyrendszerében meg nem jelenő hajótulajdonosok és a környezetük alkotja. Adataink szerint csak a Balatonon legalább hatezer-egyszáz kishajó-kikötőhely létezik, melyből józan tippeléssel (és a hazai kikötőhelyek ismerete mellett) is legalább három-négyezer a túrázásra (is) alkalmas vitorlás hajók száma. Amennyiben az MVSz-versenyengedéllyel rendelkező négyezer tagot kivetítjük erre a hajószámra, és hajónként legalább három fővel számolunk (átlagosan ekkora létszám mellett vitorlázható korrekt módon egy vitorlázó értelemben vett nagyhajó), akkor minimum tizenkétezer fő van, aki rendszeresen vagy rendszertelenül vitorlázik, ám az MVSz versenyrendszerében nem vesz részt. A Magyar Vitorlás Szövetségnek legalább három okból is fontos, hogy ezt az ő szempontjából jelenleg inaktív tömeget aktivizálja: 

 

A sportág szakszövetségének nemcsak az élsportot, a versenyzést kell támogatnia, hanem a tömegbázis (szabadidős célú sporttevékenység, turisztikai célú sporttevékenység) számára is népszerűsítő programokat kell nyújtania – lásd Alapszabály, 6. § (20). A Szövetség tagjait szervezetek alkotják, ezek egy hányada részt vesz az MVSz versenyrendszerében, más részük azonban csupán szabadidős céllal vitorlázik. E tagok számára is fontos programot, elfoglaltságot kínálni. A versenyvitorlázás számára potenciális bázist jelentenek a vitorlázók, de még inkább az ő gyermekeik.

A Szövetségnek jelenleg minimális a kapcsolata a versenyzés szempontjából inaktív vitorlázókkal. Fontos meghatározni azokat a köröket, ahol ezek a vitorlázók fellelhetők:  

a tagegyesületek versenyengedéllyel nem rendelkező vitorlázói; a tagegyesületi tagsággal nem rendelkező vitorlázók.

Lényeges stratégiai elem annak meghatározása is, hogy milyen programmal, eseménnyel lehetséges a fenti vitorlázói kör aktivizálása – az MVSz-hez kötődően. Ezek közül elsődlegesen a túrázást emeljük ki mint társadalmilag hasznos és a résztvevők számára is érdekes tevékenységet. A túrázás az alábbi okok miatt előnyös tevékenység:   

A turizmus kiemelt, kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztési cél. A vitorlázás érdekében kiépült infrastruktúra (kikötők, üzletek, kölcsönzők, vendéglátóegységek) hasznot húz az aktív vitorlásturizmusból. A tóparti települések idegenforgalmi szolgáltatói számára a főszezonban, illetve azon túl is komoly megrendelést jelent a jellemzően fizetőképes kereslet.

Magyar Vitorlás Szövetség  


Segíti a társadalmi mobilitást. A tóparti múzeumok, természeti látványosságok, műemlékek megtekintésével a kulturális turizmus népszerűsítése is elképzelhető.

8.3.1. A tömegsport helyzete és lehetőségei A vitorlásturizmus jelenleg többnyire szervezetlen. A hazai tavak közül potenciálisan a Balaton, a Fertő tó, a Velencei-tó, illetve a Tisza-tó alkalmas a klasszikus értelemben vett vitorlástúrázó tevékenységre, élénk túrázótevékenység mégis csupán a Balatonon folyik. Ennek elsődleges oka, hogy a többi tavon viszonylag csekély számú olyan hajó található, amely a túrázásra inkább alkalmas kajüttel rendelkezik, illetve jóval kevesebb, vendéghellyel rendelkező kikötő létesült, vagy ezek túlságosan közel helyezkednek el egymáshoz. A Fertő tó kiemelendő abból a szempontból, hogy itt a határon átnyúló turisztikai lehetőségekkel párhuzamosan minőségi kikötőhelyek is rendelkezésre állnak – sajnálatos módon elsősorban az osztrák oldalon. A túravitorlázás feltételei:   

megfelelő mennyiségű és minőségű kikötő (szabad vendéghely); túrázásra alkalmas vitorlás hajó; megfelelő méretű vízfelület.

Álláspontunk szerint a fenti három feltétel elsősorban a Balatonon adott, vagyis e helyütt csupán megfelelő program és keretrendszer volna szükséges ahhoz, hogy aktív vitorlásturizmus alakuljon ki. Jelenleg három hosszabb, szervezett vitorlástúrát ismerünk itt, ezek az MVSz által nemrégiben felélesztett Széchenyi Emléktúra, illetve a TVSK (Túravitorlás Sportklub) által szervezett Schmalz József Emléktúra, valamint a 25-ös Flottatúra. Bár a fent említettek komoly, akár húsz-harminc hajót magukban foglaló túrák, a körülmények ismerete mellett fontos kijelenteni, hogy ezek megszervezése is alapvető akadályokba ütközik (szabad vendéghelyek), így a cél elsősorban inkább az egyéni túrázás fellendítése lehet. A túravitorlázás főként az egyén időbeosztásán, kedvén, helyismeretén, vállalkozó kedvén alapszik, ezért programokkal, tematikus és teljesítménytúrákkal, akciókkal, ismertető anyagokkal, minősítésekkel és az ezeket tartalmazó adatbázisokkal valódi fellendülést célozhatunk meg.

8.3.2. Célok A fentiek alapján az MVSz érdeke, hogy a számára jelenleg inaktív vitorlázóknak szervezett turisztikai célokat állítson fel. Erre a legkevesebb erőforrást igénylő lehetőségek:   

egy, a túrázást népszerűsítő és segítő információs felület (honlap, kiadvány); egyéni teljesítménytúra-keretrendszer (éves teljesítménytúrák hosszú távú időkerettel, minél több kikötő és település, múzeum és emlékmű érintésével); minősítések a túravitorlázók számára, illetve az általuk használt vitorlás-infrastruktúra számára (kikötők, kölcsönzők, üzletek).

Fontos cél ezenfelül, hogy a túrázók számára átjárást biztosítsunk az MVSz versenyzési rendszerébe. Ennek az a leginkább megfelelő módja, ha a fent említett teljesítménytúrakeretrendszert elérhetővé tesszük vagy a tagegyesületek tagjai, vagy minden vitorlázó számára. A kérdés elsősorban az, hogy az MVSz akar-e bevételt realizálni a túrázókból (majd



ezt visszaforgatni a szervezett túraprogramokba), vagy csupán közelebb akarja hozni őket magához, azt remélve, hogy ezáltal előbb-utóbb a versenyzési rendszerében is részt vesznek majd. Amennyiben a bevétel realizálása a cél, akkor célszerű a versenyengedélyhez hasonló „bélyeget” kialakítani, s azt a tagegyesületeken keresztül értékesíteni. Sikeres értékesítés és népszerűsítés ugyanakkor kizárólag akkor érhető el, ha ehhez megfelelő mennyiségű szolgáltatást párosítunk. Azt gondoljuk, hogy a szolgáltatások az alábbiakból állhatnak:     

teljesítménytúra-keretrendszer kialakítása (túrakönyvvel); a túrakönyvhöz kötődően komoly (30–50 százalék) kedvezmény a kikötőkben és a múzeumokban; mobilalkalmazás a tavon történő tájékozódás, az infrastruktúra és a túrák dokumentálása céljából; az év legjobban teljesítő túrázói számára kiemelt díjak; minden teljesítő számára ajándék (póló, plakett).

9. Akcióterv (A célok eléréséhez szükséges lépések)

9.1. Élsport/nemzetközi eredményesség 9.1.1. Utánpótlás „Az MVSz alapvető feladata a régi-új vitorlásutánpótlás-bázisok feltámasztása.” Akció

Felelős

Évente egy klub újraindítása

VB(1)vezető és MVSzelnök MVSzelnök, versenysportmenedzser MVSzelnök

Az utánpótlás-nevelés beindítása a Bahartkikötőhálózatban

Vitorlázás közoktatási rendszerbe való beillesztése (1) VB = Versenysport bizottság

Ütemezés/ határidős 2015, első negyedév; 2016, első negyedév 2015. május 1.

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

500 000 Ft/év

Az egyik MVSz-RIB tartós, ingyenes bérbeadása

Évente tíz új ifjúsági versenyző

500 000 Ft/év

Az MVSz-t pártoló tagság intézménye, lobbi

Legalább két új Bahart-helyszín 2016-ig

2014 Q4

500 000 Ft/év

Motoros, oktatási eszközök

2015-ben 1 osztály elindulása

„…A nagyhajós vitorlásközösség jelentős része fogékony lenne az utánpótlás támogatására, ha valóban azt látná, hogy az általuk adott pénzeszközök a megfelelő helyre kerülnek. Ennek érdekében az MVSz elsődleges feladata az ellenőrizhető, átlátható támogatási és mérési rendszer kialakítása, a kommunikáción, a marketingen és a támogatáson felül…” Akció

Felelős

Az élsport támogatási elveinek (33% szponzor) kommunikálása

OÉB-(1) és VBvezető

A vitorlásbál vitorlás célú Charity jellegűvé alakítása

MVSzelnök, főtitkár

(1) OÉB

Ütemezés/ határidős 2014, második negyedév; 2015, első negyedév; 2016, első negyedév 2014. május 1.

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

0 Ft; PR- és marketingszakember, 5 x 0,5 nap; versenyigazgató, 5 x 0,5 nap

Hunsail.hu; Kékszalag-kiadvány; szaksajtó; versenyen, eseményeken „stand jellegű” megjelenés; alszámlanyitás és ennek transzparenssé tétele

„Egyéni” szponzoráció összege > 2015: 2 000 000–5 000 000 Ft 2016: 10 000 000 Ft

PR- és marketingszakember, 2 × 0,5 nap

Helyi kiadványok, polgármester

2014: 2 000 000 Ft 2015–2016: 5 000 000–5 000 000 Ft

= Olimpiai és Élsport bizottság

„Edzőképzési program kialakítása, képzési és licencrendszer működtetése, a felnövő új generációk edzői pályára csalogatása…” Akció

Felelős

Edzőképzési programterv kialakítása

OÉB- és VB- vezető

Képzési és licencrendszer működtetése

MVSzfőtitkár, versenysportmenedzser

Ütemezés/ határidős 2014, negyedik negyedév

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

2 000 000 Ft

VB tagjai, fizetett szakértők alkalmazása

2015, első negyedév

5 000 000 Ft/év

Hazai és külföldi előadók meghívása, nyilvántartási és szabályozórendszer felállítása

A 2014. év végére összeáll a háromszintű képzési terv, a 2015. év végére ISAFakkreditált képzés 2016 első negyedévére legalább tizenöt fő Grade3 edző

9.1.2. Az olimpiai osztályok támogatása „A 2016-os olimpián jó esély látszik az előrelépésre. Elérhetjük, sőt talán meg is haladhatjuk a 2008-as szintet, azzal a különbséggel, hogy a két (esetleg három) remélt kvalifikáció két (három) különböző osztályban látszik realizálhatónak.” Akció

Felelős

Ütemezés/ határidős

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

Olimipiai kvalifikáció, sikeres olimpiai szereplés

OÉB, versenysportmenedzser, MVSzelnök és főtitkár

2014–2016

2016-ig a teljes költség 33%-a

Az MVSz és az érdekelt klubok hajói, motorosai, Sportkórház, nemzetközi edzőtáborok

Két kvalifikációs hely megszerzése a 2016-os olimpiára, és ott pontszerzés

9.2. Élsport/létszám 9.2.1. A volt olimpiai osztályok egységes szervezetének kialakítása „ A volt olimpiai osztályok azért érdemelnek külön kategóriát az ISAF-osztályokon belül, mert az ezekben felgyülemlett szakmai tapasztalatra támaszkodni lehet a tervezés során, és ezekben lehet olyan nemzetközi sikerekkel számolni, amelyek a médiának jól eladhatók.” Akció

Felelős

A hajóosztályok képviseletének megszervezése

Volt Olimpiai Osztályok bizottság, sportmenedzser Versenysportmenedzser, versenybír óbizottság

Egységes versenyrendszer kialakítása

Ütemezés/ határidős 2014, negyedik negyedév– 2015, első negyedév

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

100 000 Ft/év

Helyszín biztosítása, időpontegyeztetés, meghívók kiküldése

Önszerveződés megindulása, flották létszámának növekedése

2014, negyedik negyedév– 2015, első negyedév

100 000 Ft/év


Olyan, mindenki számára vonzó versenyek rendezése, amelyeken egy időben szerepelnek a volt olimpiai osztályok

9.2.2. ISAF- és EUROSAF-osztályok „Ezek az osztályok frissebbek, mint a volt olimpiai osztályok: a Kalóz kivételével jóval későbbi tervezésűek, vegyes, verseny- és családi vitorlázásra is jobban használhatók.” Akció

Felelős

A közös érdekek felismerése, egységes versenyrendszer kialakítása

ISAF– EUROSA F bizottság, versenysportmenedzser


Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

100 000 Ft/év


Izgalmasabb, egységesebb versenyek, jobb érdekképviselet, nemzetközi versenyek rendezése

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

10 000 000 Ft/év befektetés, ami később megtérül

Az MVSz és az érdekelt klubok hajói és motorosai, versenyrendező eszközei; fontos kérdés a jó helyszín megtalálása

Komoly, nemzetközi szinten is jegyzett, a média számára eladható esemény életre hívása, amelyen a fiatalok számára bemutatkozik a vitorláspálya több alternatívája

9.2.3. Valamennyi ISAF–EUROSAF-osztály Akció

Felelős

Nemzetközi Vitorláshét életre hívása

MVSzfőtitkár, versenysportmenedzser

Ütemezés/ határidős 2014–2016

9.3. A tömegsport bővítése és fejlesztése 9.3.1. Tömegsport Hasznos és informatív tájékoztatási felület megteremtése túrázók számára. Akció

Felelős

Honlap elindítása

Turisztikai bizottság, MVSzelnök és főtitkár


Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

500 000 Ft/év

Honlap (létrehozása, fenntartása), domain (fenntartása)

A túrázók használják információszerzésre a honlapot, ezáltal kötődjenek a Szövetséghez (mint a honlap fenntartójához)

Teljesítménytúra-keretrendszer kialakítása. Akció

Felelős

Túrarendszer kidolgozása Kiadvány elkészítése a túrarendszerhez

Turisztikai bizottság Turisztikai bizottság, MVSzfőtitkár Turisztikai bizottság, MVSzfőtitkár Turisztikai bizottság, MVSzelnök és főtitkár

Díjazás

Együttműködő partnerek, támogatók felkutatása, szerződéskötés

Mobilalkalmazás fejlesztése Minősítések kidolgozása

Turisztikai bizottság, MVSzfőtitkár Turisztikai bizottság, MVSzfőtitkár

Ütemezés/ határidős 2014, harmadik negyedév 2014, negyedik negyedév

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

0 Ft/év

A túrázók számára lehetséges egyéni teljesítménytúrák kialakítása A kiadvány eszköz arra, hogy a túrázók széles köre az MVSz által szervezett rendszerben túrázzon

2015, első negyedév

1 000 000– 2 000 000 Ft/év

2014, harmadik negyedév– 2015, második negyedév, majd folyamatos 2014, negyedik negyedév

0 Ft

Túrák, célpontok, információk, jutalmak Nyomtatott kiadvány elkészítése, melyet (elsősorban a tömegsportban érdekelt) szponzor is segíthet Pólók, plakettek készítése a rendszerben túrázók és a legjobban teljesítők számára (akár szponzor bevonásával) Kedvezményes kikötési, kölcsönzési, belépési és étkezési lehetőségek biztosítása támogatókon, partnereken keresztül

2014, harmadik negyedév– 2015, második negyedév, majd folyamatos

0 Ft

Segítség ahhoz, hogy a túrázók megtalálják a megfelelő szolgáltatásokat, illetve dokumentálják a túráikat Kikötők, kölcsönzők, szolgáltatások, illetve a túrázók minősítése

Az alkalmazás még nagyobb tömeget vonzhat a programhoz, és alapot adhat arra, hogy akár fizetős alapon vegyenek részt a túrázók a programban Javítja a túrázás során elérhető szolgáltatások minőségét, orientálja a túrázókat, az MVSz-hez köti a résztvevőket

1 000 000 Ft/év

1 000 000 Ft vagy szponzor

A díjazás még nagyobb tömeget vonzhat, és alapja lehet annak, hogy akár fizetős alapon vegyenek részt a túrázók a programban A kedvezmények még nagyobb tömeget vonzhatnak a programhoz, és alapot adhatnak arra, hogy akár fizetős alapon vegyenek részt a túrázók a programban

9.3.2. MVSz-tagság A túrázók MVSz-rendszeren belülre hozatala. Akció

Felelős

Az MVSz Alapszabályának módosítása

Turisztikai bizottság, Jogi bizottság, MVSzelnök és főtitkár Turisztikai bizottság, Jogi bizottság, MVSzelnök és főtitkár

A túrázók bélyegrendszeréne k kialakítása az MVSz-ben

Ütemezés/ határidős 2014, negyedik negyedév, majd 2015, első negyedév

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

0 Ft

Alapszabály-módosítással nevesíteni a túrázókat a tagok, a tömegsportot a tevékenységek között

Kifejteni az MVSz elköteleződését a tömegsport irányába, alapot adni arra, hogy az MVSz indulhasson turisztikai célú pályázatokon

2014, harmadik negyedév– 2014, negyedik negyedév

Kialakítása 0 Ft, a bélyegek elkészítése, cca. 15 000 Ft

A versenyengedélyes sportolókhoz hasonló bélyeg elkészítése, mely a túraprogramban való részvételre ad jogot

A programon részt vevő túrázók közvetlenül az MVSz-hez kötődnek

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

Felelős személy MVSz pályázati önrész biztosítás

Pályázati feltételek megteremtése, például a BFTvel egyeztetve

2014-ben a pályázatok prioritásaiban a vitorlázás nevesítése 2016-ig elnyert támogatások (MVSz 5+ Millió Ft/év) MVSz tagegyesületek vagy partnerek részéről min. 10 beadott pályázat/év 2016-ig

9.3.2. Vitorlás turizmus A vitorlázható tavak környékére irányuló turizmus fejlesztése Akció

Felelős

Pályázatok előkészítése és beadása

Turisztikai bizottság

Ütemezés/ határidős Folyamatos

Nemzetközi versenyek balatoni rendezése

Versenybi zottság

Folyamatos

1.000.000 Ft/év

„Kishajós vízreszállás lehetőségének”, mint turisztikai lehetőség kidolgozása

???

2015 Q2

0 Ft

Osztályszövetségi szintű lobbit végző személyek utazási költség támogatása Pályázati anyagok összeállításának támogatása Szabadon bejárható (pl. strand) sólyák, illetve őrzött területek kialakítása Kishajós hajókölcsönzési lehetőségek kialakítása

2015-től legalább 1 olimpiai és 1 ISAF osztály világverseny rendezése a Balatonon Újabb turisztikai programlehetőség

9.4. Az MVSz társadalmi felelősségvállalása 9.4.1. Környezet Akció Oktatási és tájékoztatási anyagok megalkotása

Felelős MVSzfőtitkár, versenysportmenedzser, MVSZelnök

Ütemezés/ határidős 2014

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

–

Együttműködési szerződések, MVSZ-honlap és -versenyek, az MVA oktatásba történő beépítése

Környezettudatos vitorlázótársadalom

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

1 000 000 Ft + pályázati források

Kikötői infrastruktúra/Fűzfő/BYC, Sportdiplomácia; a 2.4 osztályban együtt tudnak versenyezni a fogyatékkal élők és a nem fogyatékkal élők

Vb megrendezése 2016-ban

9.4.2. A fogyatékkal élők bevonása a vitorlázásba Akció

Felelős

Aktívan vitorlázó flotta hat-nyolc hajóval

MVSzelnök, főtitkár, MVSz-szel


9.4.3. Tömegbázis Akció

Felelős

A vitorlásturizmus VTB,(1) fejlesztési koncepciójának BKVT(2) kidolgozása bizottsága, MVSzfőtitkár


Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

Pályázati források (BMP,(3) BFT,(4) Magyar Turizmus Zrt.); MVSz–BKVT, 1 500 000 Ft

A jelenlegi infrastrukturális helyzet felmérése, pályázati anyagok kidolgozása; BKVT: lobogók, bóják; használt hajók és vitorlák beszerzése; szakembercsere

Javuló infrastruktúra, jobb tájékoztatás

Erőforrás

Eszköz

Elvárt eredmény

–

Együttműködési szerződések, tájékoztatás, kedvezmények, MVSz-honlap, hírlevél

Erősödő MVSz-befolyás, javuló szabályozási környezet, növekvő MVSZ-tömegbázis

BKVT: + húsz fő aktív sportoló évente

= Vitorlásturizmus bizottság = Balatonon Kívüli Vízterületek bizottsága (3) BMP = Bejárható Magyarország Program (4) BFT = Balaton Fejlesztési Tanács (1) VTB

(2) BKVT

9.5. Tömegbázis, tömegsport Akció

Felelős


Jogszabály-módosítási NB,(5) javaslat az NFM felé, VMSZ-(6) a szolgáltatások körének főtitkár bővítése (5) NB = Nagyhajós bizottság (6) VMSZ = Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata

10. A stratégia végrehajtása, követése

Évente, az évad lezárását követően az elnökség értékeli a stratégia végrehajtásának sikerét, elemzi az eredményeket, majd a közgyűlésen az elnök kommunikálja az ezek alapján levont következtetéseket.

MVSZ-STRATÉGIA. Dátum: május 6. Verzió: A stratégia elkészítésében az Elnökség munkáját Juhász Miklós segítette

Recommend Documents