MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. Gáztüzelésű forróvíz kazánház létesítése. Műszaki Specifikáció

MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. Gáztüzelésű forróvíz kazánház létesítése 2. ütem

Műszaki specifikáció


Műszaki Specifikáció

2. REVÍZIÓ

2015.10.08

Rev2.

1 / 40



Tartalom 1.

ELŐZMÉNYEK, A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY BEMUTATÁSA ..................................................... 5

2.

SZÁLLÍTÁSI TERJEDELEM....................................................................................................................... 5 2.1

3.

2.1.1

Forróvíz keringető szivattyúk telepítése ............................................................................................... 5

2.1.2

Nyomástartó és töltő szivattyúk telepítése ............................................................................................ 5

2.1.3

Pótvíz kezelő rendszer (RO) ................................................................................................................. 5

2.1.4

Tüzivíz tároló telepítése ........................................................................................................................ 6

2.2

VILLAMOS BERENDEZÉSEK SZÁLLÍTÁSI TERJEDELME ................................................................................ 6

2.3

AZ IRÁNYÍTÁSTECHNIKA SZÁLLÍTÁSI TERJEDELME ................................................................................... 7

2.4

ÉPÍTÉSZETI MUNKÁK TERJEDELME ............................................................................................................ 7

2.5

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS KÖZMŰ-CSATLAKOZÁSI MUNKÁK TERJEDELME ....................................................... 8

2.6

TŰZJELZŐ BERENDEZÉS SZÁLLÍTÁSI TERJEDELME ..................................................................................... 8

2.7

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................................. 8

SZÁLLÍTÁSI HATÁROK ............................................................................................................................. 9 3.1

4.

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK SZÁLLÍTÁSI HATÁRAI............................................................................... 9

3.1.1

Forróvíz keringető szivattyúk telepítése ............................................................................................... 9

3.1.2

Pótvíz kezelő rendszer (RO) ................................................................................................................. 9

3.2

VILLAMOS BERENDEZÉSEK SZÁLLÍTÁSI HATÁRAI ...................................................................................... 9

3.3

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA SZÁLLÍTÁSI HATÁRAI .............................................................................................. 9

3.4

ÉPÍTÉSZETI MUNKÁK HATÁRAI .................................................................................................................. 9

3.5

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKÁK HATÁRAI ..................................................................................................... 10

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK ÉS MUNKÁK KIÍRÁSA (2.ÜTEM) ......................................... 10 4.1

FORRÓVÍZ KERINGETŐ SZIVATTYÚK TELEPÍTÉSE ..................................................................................... 10

4.2

A NYOMÁSTARTÓ RENDSZER ÉS TARTOZÉKAI ......................................................................................... 11

4.2.1

Nyomástartó szivattyúk ...................................................................................................................... 11

4.2.2

Dízel aggregát .................................................................................................................................... 11

4.3

PÓTVÍZ ELŐKÉSZÍTŐ ÉS ELLÁTÓ RENDSZER ............................................................................................. 12

4.3.1

Vízlágyító............................................................................................................................................ 12

4.3.2

Pótvíz tartály ...................................................................................................................................... 14

4.3.3

Nyersvíz tartály .................................................................................................................................. 14

4.4 4.4.1 5.

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK SZÁLLÍTÁSI TERJEDELME ......................................................................... 5

TÜZIVÍZ RENDSZER .................................................................................................................................. 15 Tüzivíz tartály ..................................................................................................................................... 15

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS MUNKÁK KIÍRÁSA ...................................................................... 15 5.1

A VÁLLALKOZÓ FELADATAI .................................................................................................................... 15

5.2

JELENLEGI ÁLLAPOT ISMERTETÉSE .......................................................................................................... 16

5.3

A 2. ÜTEM SZERINTI BŐVÍTÉS VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁSA ................................................................. 16

2015.10.08

Rev2.

2 / 40



A KAZÁNTELEP BŐVÍTÉSÉNEK VILLAMOS BERENDEZÉSEIRE ÉS HÁLÓZATÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................................. 16 5.4

5.4.1

Kábelezés, kábeltartó szerkezetek ...................................................................................................... 16

5.5

TRANSZFORMÁTOR CSERE ....................................................................................................................... 17

5.6

KAZÁNHÁZ 0CK01 JELŰ 0,4 KV-OS FŐELOSZTÓ BŐVÍTÉSE .................................................................... 17

5.7

ALELOSZTÓ BERENDEZÉSEK: ................................................................................................................... 19

5.8

HELYI MŰKÖDTETŐ SZEKRÉNYEK ........................................................................................................... 20

5.9

FREKVENCIAVÁLTÓVAL RENDELKEZŐ SZIVATTYÚ HAJTÁSOK................................................................. 20

5.10

230 V AC SZÜNETMENTES RENDSZERHEZ CSATLAKOZÁS ....................................................................... 20

5.11

ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM, FÖLDELÉS, POTENCIÁL KIEGYENLÍTŐ HÁLÓZAT ....................................... 21

5.12

VILLÁMVÉDELEM .................................................................................................................................... 21

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK ÉS MUNKÁK KIÍRÁSA............................................... 21

6.

6.1

MEGLÉVŐ IRÁNYÍTÁSTECHNIKA (1. ÜTEM) ............................................................................................. 21

6.2

A KOMPLETT IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ....................................................................................... 21

6.2.1

Az irányítástechnikai rendszer bővítése (2. ütem) .............................................................................. 22

6.2.2

Az automatizáltság foka ..................................................................................................................... 23

6.2.3

A berendezések telepítése, szerelés, kábelezés ................................................................................... 24

7.

TŰZJELZŐ RENDSZER ............................................................................................................................. 25

8.

ÉPÍTÉSZETI MUNKÁK KIÍRÁSA ............................................................................................................ 25 8.1

ENGEDÉLYEZTETÉS ................................................................................................................................. 25

8.2

ELHELYEZKEDÉS ..................................................................................................................................... 25

8.3

BONTÁSOK, TEREPRENDEZÉS .................................................................................................................. 25

8.4

KAZÁNHÁZI ÉPÜLET BŐVÍTÉSE (2. ÜTEM) ................................................................................................ 26

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKÁK (2.ÜTEM) ........................................................................................... 27

9.

9.1

VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS.................................................................................................................... 27

9.2

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ....................................................................................................................... 27

9.3

KAZÁNHÁZ-BŐVÍTMÉNY TEMPERÁLÓ FŰTÉSE ......................................................................................... 27

9.4

KAZÁNHÁZ-BŐVÍTMÉNY SZELLŐZTETÉSE ............................................................................................... 28

9.5

ĐÍZEL-KONTÉNER ÉPÜLETGÉPÉSZETE ...................................................................................................... 28

9.6

ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI MUNKÁK ............................................................................................................. 28

9.6.1

Üzemi világítás ................................................................................................................................... 28

9.6.2

Tartalékvilágítás................................................................................................................................. 28

9.6.3

Térvilágítás ........................................................................................................................................ 28

9.6.4

Épületgépészet és karbantartási hálózat ............................................................................................ 29

10.

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................................... 29

11.

BELSŐ ÚT, VASÚT, EGYÉB VONALAS LÉTESÍTMÉNYEK ......................................................... 32

11.1

AZ ÉPÍTÉSI TERÜLET ELŐKÉSZÍTÉSE ........................................................................................................ 32

11.2

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELÉSI ORGANIZÁCIÓ.................................................................................... 32

2015.10.08

Rev2.

3 / 40


12.

KIVITELEZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK .................................................................. 33 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ............................................................................................................................... 33

12.1 13.


KÖRNYEZETVÉDELEM ....................................................................................................................... 33

13.1

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ................................................................................................................. 33

13.2

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...................................................................................................................... 34

13.3

ZAJKIBOCSÁTÁSOK ................................................................................................................................. 35

13.4

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ- ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELEM ........................................................... 36

13.5

ÉLŐVILÁG- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ....................................................................................................... 38

14.

AZ AJÁNLATTAL BENYÚJTANDÓ MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ............................................. 38

14.1

FUNKCIONÁLIS GARANCIA ŰRLAP ............................................................................................... 38

14.2

RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI GARANCIA ŰRLAP ............................................................................ 39

15.

A MEGLÉVŐ KÖRNYEZET ISMERTETÉSE, ALAPADATOK ...................................................... 40

15.1

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ...................................................................................................................... 40

15.2

INFRASTRUKTÚRA ................................................................................................................................... 40

15.3

TULAJDONJOGI HELYZET ......................................................................................................................... 40

Mellékletek 1. Melléklet, A Vállalkozó által benyújtandó dokumentációkkal kapcsolatos követelmények 2. Melléklet, Általános műszaki követelmények 3. Melléklet, Biztonságtechnikai előírások 4. Melléklet, Építési engedélyezési dokumentáció 5. Melléklet, Ütemterv 6. Melléklet, 1. ütem gépész rajzai 7. Melléklet, 2. ütem sémái:

2015.10.08

OEF-ER-G-002-R3

Forróvíz rendszer. Áttekintő séma

OEF-ER-I-11-R1

Irányítástechnikai rendszer áttekintő sémája

OEF-ER-V-13-R4

Villamos egyvonalas kapcsolási séma

Rev2.

4 / 40


1.


ELŐZMÉNYEK, A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY BEMUTATÁSA

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2014 évben létrehozta az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt-t (Megrendelő) többek között azzal a céllal is, hogy Oroszlány város és Bokod község hőellátásához szükséges távhőtermelést továbbra is biztosítsa az Oroszlányi Erőmű leállítását követően. Az Oroszlányi Erőmű a 2015. év végére tervezett leállítása miatt a távfűtés biztosítására szükségessé vált egy gáztüzelésű forróvíz kazánház létesítése. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2014. évben eldöntötte, hogy az Erőmű leállítása után a távhőtermelést földgáztüzelésű, nagy vízterű, forróvíz-kazánokból álló, az Oroszlányi Erőmű területén elhelyezett kazánház megépítésével biztosítja, amelyet 2015 évben megépítettek. A kiépítés 1. ütemében az új forróvíz kazánház segédüzemi rendszerei (keringetés, nyomástartás, pótvízellátás, villamos energiaellátás) a meglévő Erőműből lettek biztosítva. A jelen kiírás az 1. ütemben megépült forróvíz kazánház segédrendszerekkel történő kiegészítésének kulcsrakész megvalósítására vonatkozik (2. ütem). A 2. ütem előkészítési munkálatait a Megrendelő elkezdte, az építési engedélyezési dokumentáció elkészült, és beadásra került a Kormányhivatalhoz. 2.

SZÁLLÍTÁSI TERJEDELEM

2.1

Technológiai berendezések szállítási terjedelme

A forróvíz rendszer 2. ütemben igényelt módosításait és kiegészítését az OEF-ER-G-002 áttekintő sémán zöld színnel ábrázoltuk. 2.1.1

Forróvíz keringető szivattyúk telepítése

Vállalkozó feladata a 2 db forróvíz keringető szivattyú beszerzése, alapra helyezése, a forróvíz főáramú szűrők, a szerelvények, tartozékok felszerelése, és a szivattyúk bekötése a kazánházi forróvíz vezetékekbe. A forróvíz rendszer kapcsolásának megváltozása miatt szükséges vezetékátkötéseket, ill. vezeték lezárásokat is ki kell építeni. Műpont kialakítása a kazánházban. 2.1.2

Nyomástartó és töltő szivattyúk telepítése

Vállalkozó feladata a 2 db nyomástartó szivattyú és 2 db töltő szivattyú beszerzése, telepítése, a szerelvények és szabályozók felszerelése, és a szivattyúk csatlakozó csővezetékeinek szerelése. A nyomástartó szivattyúk második villamos betáplálásának biztosítására egy 32 kW teljesítményű dízel aggregát telepítése szükséges, a kazánházi bővítmény mellett elhelyezett konténerben. 2.1.3

Pótvíz kezelő rendszer (RO)

Vállalkozó feladata 2x5 m3/h kapacitású RO rendszerű vízkezelő rendszer létesítése 2 db 150 m3-es állóhengeres kültéri tárolótartállyal, és az ivóvíz vezetékbe 2 db

2015.10.08

Rev2.

5 / 40



aktívszén szűrő telepítése. Nyersvíz ellátásra ivóvíz csatlakozás kiépítése külön impulzusadós vízórával. 2.1.4

Tüzivíz tároló telepítése

Vállalkozó feladata a forróvíz kazánházhoz előírt tüzivíz biztosítására egy 150 m3-es kültéri tüzivíz tartály és vételezési csonkok telepítése. A tüzivíz tartály és a vezetékeinek fagyvédelméről gondoskodni szükséges. 2.2

Villamos berendezések szállítási terjedelme

-

-

A meglévő NALÖ 630/10 típusú 630 kVA névleges teljesítményű és 3150 V ±5%/400 V névleges feszültségű transzformátor bontása és új 1600 kVA névleges teljesítményű és 3150 V ±5%/400 V névleges feszültségű transzformátor telepítés a helyére kiszolgáló épület transzformátor kamrájába. A kazánház belső kezelőterű transzformátor állomásának villamos betáplálására zagyszivattyúházi 0BE jelű 3 kV-os elosztó berendezés 03 sz. leágazás szekunder védelmi berendezéseinek cseréje új digitális elvű védelemre és a teljes szekunder rendszer újraszerelése új készülékekkel.

-

0CK01 0,4 kV-os főelosztóberendezés bővítése az önálló fűtőmű kiépítésével jelentkező új fogyasztók tápellátására

-

Kettős biztonságú betáplálást igénylő fogyasztók részére biztonsági második független betáplálást biztosító, kazánháztól különálló konténerben elhelyezett 50kVA teljesítményű dízel aggregát létesítése

-

Kettős biztonságú betáplálással rendelkező elosztóberendezés létesítése a dízel aggregát konténerben (dízel elosztó)

-

kazánház kiegészítése miatt új 0,4 kV-os alelosztók létesítése

-

230 V AC szünetmentes energiaellátó berendezés és elosztóberendezés kiegészítése az új fogyasztóberendezések tápellátására és a dízel betáplálások fogadására

-

Az önálló kazánház kialakításakor kiépülő alelosztók és fogyasztóberendezések kábelkapcsolatainak kiépítése.

-

Kazánházi üzemi és tartalék (szükség és biztonsági) világítás bővítése az önálló fűtőmű kiegészítés miatt

-

Helyi működtető szekrények létesítése az önálló fűtőmű kiegészítés miatt.

-

Erőátviteli, működtető és jelző kábelek fektetése, Kábeltartó szerkezetek készítése az önálló fűtőmű kiegészítés miatt.

-

Földelő rendszer és villamos potenciál kiegyenlítő hálózat kiegészítése az önálló fűtőmű létesítése miatt.

-

Karbantartási célú elosztóberendezés hálózat kiegészítése. Kazánház környezeti szabadtér és útvilágítás kiegészítése az önálló fűtőmű létesítése miatt.

-

OTSZ szerint villámvédelmi rendszer kiépítése az önálló fűtőmű új létesítményeire.

-

Önálló fűtőmű kiépítésével létesülő villamos irányítástechnikai kapcsolatainak kiépítése.

2015.10.08

Rev2.

technológiai

berendezések

6 / 40


2.3


Az irányítástechnika szállítási terjedelme

A gáztüzelésű fűtőmű komplett irányítástechnikai rendszerének létesítését az 1. ütemben már kiépített rendszer azonos platformokon és rendszertechnikai elvek szerinti bővítésével kell megoldani. Ennek megfelelően az irányítástechnika 2. ütemi szállítási terjedelme az alábbiakban foglalható össze. -

PLC alapú folyamatirányító rendszer, a vezérlő berendezés szükséges I/O bővítésével, 1 db további 100%-os üzemi tartalékként funkcionáló dual-monitoros kezelői/mérnöki munkaállomással, 1 db nagy megbízhatóságú szerverrel, 1 db szkennelésre és másolásra alkalmas színes hálózati nyomtatóval, kommunikációs interfészekkel, protokoll konverterekkel, switchekkel, buszrendszerrel.

-

Az 1. ütemben beüzemelt rendszer szoftverének kiegészítése a 2. ütemhez szükséges gyári és projekt specifikus (vezérlő, szabályozó, és megjelenítő) szoftverekkel, programfejlesztő szoftverekkel.

-

Kábelrendező és terepi kábelgyűjtő szekrény(ek) a terepi eszközök, villamos berendezések és vezérlő berendezés közötti kapcsolatrendszer létesítéséhez szükség szerint.

-

Komplett kábelezés a vezérlő berendezés, a kábelrendező, a 2. ütemi telepítésű villamos elosztók és kapcsoló berendezések, frekvenciaváltós szivattyúk, vízelőkészítő berendezések, a terepi kábelgyűjtő szekrények és az egyéb terepi irányítástechnikai eszközök között.

-

Terepi műszerezés a 2. ütemi telepítésű berendezések rendszerbe illesztéséhez szükséges gépésztechnológiai elemek számára, komplett primer szerelvényezéssel.

-

A fűtőmű függetlenítéséhez (2. ütem) szükséges további OMH (MKEH-MH ill. MMBH) hiteles elszámolási mérések (mérő-, érzékelő eszközökkel és számítóművel) létesítése, ill. bekötése a rendszerbe a gépésztechnológia által előírt helyeken.

A komplett irányítástechnikai rendszer elvi felépítését az OEF-ER-I-11-R1 sz. áttekintő séma mutatja be. A sémán a 2. ütemben szállítandó berendezéseket szaggatott vonallal ábrázoltuk. 2.4

Építészeti munkák terjedelme

A létesítmény megvalósításával kapcsolatban az alábbi építészeti munkák elvégzése a 4. sz. mellékletben szereplő építési engedélyezési dokumentáció alapján.

2015.10.08



kazánház bővítés alapozása, és építése



A bővítmény és a meglévő épület közötti szendvicspanel fal elbontásra kerül, helyére tűzgátló falszerkezet készül.



technológiai berendezések alapozása



mobil konténer elhelyezése



2t teherbírású darusín elhelyezése a Technológiai épületrészben Rev2.

7 / 40





3 db 150 m3-es tartály alapozása,



épület körüli járda, belső út építése útcsatlakozással, 3 db parkolóval



tereprendezés, füvesítés

Amennyiben a Vállalkozó a kiviteli tervezés során eltér az építési engedélyezési dokumentációban foglaltaktól, az engedély módosítása a Vállalkozó feladata. 2.5

Épületgépészeti és közmű-csatlakozási munkák terjedelme

       2.6

Tűzjelző berendezés szállítási terjedelme

-

2.7

a 2. ütemű épületben szellőztető ventilátor rendszer kialakítása, a 2. ütemű épületben téli temperáló fűtés létesítése a dízel aggregát konténer téli temperáló fűtése és nyári szellőzése az új kazánház szaniter helyiségének kialakítása (fürdő, WC és öltöző kialakítása az 1. ütemben megépült raktárhelyiségből) ivóvíz hálózathoz történő csatlakoztatás a kazánházon belül, a 2. ütemű épületben a leürítések számára gyűjtőcsatorna kialakítása, és csatlakoztatása a hűtőakna felé menő meglévő gerincvezetékbe, a tetőről elfolyó csapadékvíz összegyűjtése és bevezetése a meglévő gerincvezetékbe,

Az új bővítményhez szükséges tűzjelző hurkok integrálása az 1. ütemben kiépült tűzjelző központba. (A meglévő rendszer Siemens Cerberus típusú.) A rendszer építése kapcsán szükséges engedélyeztetési feladatokat is el kell végezni a Vállalkozónak.

Kiegészítő szolgáltatások

– – – – – – – – – –

Tervezés Engedélyeztetés Szerelés Nyomáspróba, tisztítás Üzembe helyezés Üzemi próbák Próbaüzem Oktatás Komplett átadási dokumentáció összeállítása a szükséges tartalék alkatrészek szállítása (üzembe helyezési tartalék alkatrészek és gyorsan fogyó anyagok) – minden olyan tevékenység, anyag, készülék, armatúra, alkatrész, stb. ami a szállítási határokon belül a műszaki komplettséghez és az üzemeltethetőséghez szükséges.

2015.10.08

Rev2.

8 / 40


3.

SZÁLLÍTÁSI HATÁROK

3.1

Technológiai berendezések szállítási határai

3.1.1


3.1.2

-

A DN350 visszatérő vezeték a mennyiségmérő után

-

A keringető szivattyúk DN350 nyomóvezetékének rákötése a kazánok előtti hideg nyomott osztóra

-

Műpont vezetékének csatlakoztatása az előremenő osztóra

-

A kazánházba belépő DN350 visszatérő vezeték átkötése a DN300 városi visszatérő vezetékre a séma szerint

Pótvíz kezelő rendszer (RO)

3.2

3.3

3.4


Csatlakozás a kazánházi ivóvíz vezetékhez

Villamos berendezések szállítási határai

-

A kazánház meglévő villamos energiaellátó berendezéseihez történő csatlakozási felületek

-

A kazánház meglévő földelő- és potenciál kiegyenlítő hálózatához történő csatlakozási felületek

-

A kazánház meglévő villámvédelmi hálózatához történő csatlakozási felületek.

-

A Vértesi Erőmű Zrt. zagyszivattyúházi 0BE jelű 3 kV-os elosztó berendezés 03 sz. leágazásában új szekunder rendszer létesítése új digitális védelmi készülékkel kiépítése során csatlakozás a 0BE elosztóberendezés közös szekunder áramköreihez.

-

A meglévő tűzjelző hurkokhoz való csatlakozási pontok.

Irányítástechnika szállítási határai

-

az 1. ütemben beépített PLC-k I/O bővítő felületei

-

az irányítástechnikai rendszer Ethernet switch szabad portjai

-

az önálló vezérléssel vagy felügyeleti rendszerrel rendelkező technológiai és villamos berendezések huzalozott vagy adatbuszos csatlakozó felületei (dízel aggregátor, UPS, frekvenciaváltók, számítóművek, vízlágyító berendezések, stb.)

-

a terepi műszerek és szerelvények gépésztechnológiai csatlakozási pontjai

Építészeti munkák határai

-

A 0718/9 hrsz.-ú telken a kazánház bővítmény megközelíthetőségét biztosító magánút csatlakozása az új belső úthoz és parkolók kialakítása

-

északi irányban tereprendezés és füvesítés szempontjából a határ a meglévő épület déli falának vonala

2015.10.08

Rev2.

9 / 40


3.5

4.


Épületgépészeti munkák határai

-

csatornák esetében rákötés a meglévő csatornákra (csapadékvíz, kommunális) a legközelebbi aknáknál,

-

ivóvíznél a rákötés a meglévő vezetékre

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK ÉS MUNKÁK KIÍRÁSA (2.ÜTEM) A forróvíz rendszer kapcsolási sémáját a mellékelt OEF-ER-G-002 sz. rajz tartalmazza. A sémán az újonnan létesítendő kiegészítő berendezéseket és vezetékeket zöld színnel jelöltük, a meglévő berendezéseket fekete színnel. A kazánház üzembe helyezése után a jelenlegi erőműi alap- és csúcshőcserélők és az egyéb berendezések üzemen kívül kerülnek (lila színnel jelölve). A forróvíz rendszer tájékoztató adatai: A kazánház névleges kiadott hőteljesítménye

37,5 MWth

Egy kazán minimális hőteljesítménye:

2,5 MWth

Névleges (téli max.) forróvíz hőmérsékletek:

135°C előre és 70°C visszatérő

Téli átlagos forróvíz hőmérsékletek:

100°C előre és 61°C visszatérő

Nyári átlag forróvíz vízhőmérsékletek: Jellemző vízáram a fűtési rendszerben: télen

65°C előre és 55°C visszatérő 550 t/h, nyáron 140 t/h

Nyáron 1 kazán üzemel minimális terhelésen. 4.1


A forróvíz keringetésére 2 db új ( egy üzemi és egy tartalék ) frekvencia váltós keringető szivattyú és tartozékai lesznek betervezve, 2 db főáramkörű szűrővel együtt. Az új szivattyú kiválasztásánál figyelembe vettük a távhőrendszer későbbi bővítésének lehetőségét is, ezért a jelenlegi keringető szivattyúnál kb. 20%-al nagyobb kapacitású szivattyúkat irányoztunk elő. A keringető szivattyú tájékoztató műszaki adatai: szállított víz hőmérséklete

70°C

névl. szállított térfogatáram

600 m3/h

man. emelőmagasság

140 m

fordulatszám

1440 1/min

motor névl. teljesítmény

315 kW

motor hatásfok osztály min.

IE2

A keringető szivattyúk tervezési munkapontját a városi és az erőművi rendszer hidraulikai ellenőrzése alapján kell megállapítani a Vállalkozónak. A szivattyúk változtatható fordulatszámon történő üzemeltetését a szivattyúval együtt szállítandó frekvenciaváltó biztosítja. 2015.10.08

Rev2.

10 / 40


4.2

A nyomástartó rendszer és tartozékai

4.2.1

Nyomástartó szivattyúk


Az új nyomástartó rendszer létesítésekor – a jelenlegi alsópontos nyomástartástól eltérően – műpontos nyomástartású rendszert kell kialakítani, mert ez nagyobb biztonsággal képes megakadályozni a forróvíz kigőzölgését. A műpont nyomását kb. 9 barg-re javasoljuk állítani, a keringető szivattyúk kiesése esetén a pótvíz szivattyúk ezt a nyomást fogják beállítani a teljes forróvíz rendszerben. A 2 db nyomástartó szivattyú új frekvenciaváltós szabályozású szivattyúkkal lesz betervezve, a meglévő szivattyúk teljesítménye szerint: 2 db nyomástartó pótvíz szivattyú műszaki adatai: típus

4.2.2

szállított víz hőmérséklete max.

70°C


6 m3/h


100 m

fordulatszám

1440 1/min


3 kW

Töltőszivattyúk

A karbantartások során a rendszer feltöltéséhez szükséges nagyobb vízáramokat 2 db töltő szivattyú biztosítja. 2 db rendszertöltő pótvíz szivattyú műszaki adatai: típus szállított víz hőmérséklete max.

70°C


17 m3/h


100 m

fordulatszám

1440 1/min


7,5 kW

A szivattyúkat a tartályokkal összekötő vezetékeket hőszigetelni szükséges és a tartályokhoz padlócsatornában vezetendők. Szükség esetén a vezetékek fagyvédelmére villamos kisérőfűtés építendő ki. A nyomástartó és pótvíz szivattyúk mellett a rendszer hőfokemelkedése esetén a térfogat növekedésből származó víztöbbletet szabályozó szelep beépítése is szükséges, amely kiengedi a vízfelesleget a pótvíz tartályba. 4.2.3

Dízel aggregát

Mivel a Fűtőműhöz nem épül kettős villamos betáplálás, ezért szükséges egy ISO 582812 szabvány szerinti biztonsági dízel aggregát telepítése is, tartalékként a villamos hálózat kimaradása esetére. Ez a konténerbe telepített dízel aggregát látja el feszültség 2015.10.08

Rev2.

11 / 40



kimaradás esetén a nyomástartó szivattyúkat és az irányítástechnika tartalék villamos energia ellátását is. A konténer zaj és hőszigetelt kialakítású legyen, és temperáló fűtéssel kell ellátni téli időszakra, valamint szellőzéssel a nyári időszakra. A dízel aggregát (vészáramforrás) indító akkumulátorral, motor előmelegítővel, szinkron generátorral, villamos védelmekkel, zajcsillapítással, kipufogó rendszerrel lesz szállítva. Műszaki adatok: típus folyamatos teljesítmény

40kVA

folyamatos teljesítmény cos fi 0,8-nál

32 kW

frekvencia

50 Hz

feszültség

400/230 V

üzemanyag tartály min.

50 liter

Az aggregát egység független automatikus működésű berendezés. (Az elsődleges áramforrás kimaradása esetén a dízel aggregátnak automatikusan indulni kell.) A konténer tartalmazza a kettős biztonságú betáplálást igénylő fogyasztók villamos betáplálásának villamos elosztóberendezését is (dízel elosztó). A dízel aggregát gépcsoport elégítse ki a hatályos környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokat, az aggregát alá olaj kármentőt kell létesíteni. 4.3

Pótvíz előkészítő és ellátó rendszer

4.3.1

Vízlágyító

A forróvízrendszer pótvízellátása új telepítésű, párhuzamosan kapcsolt 2 x 5 m3/h kapacitású RO berendezés szállítandó a szükséges előkezeléssel, szerelvényekkel és műszerekkel. A berendezés beállítása a helyszínen történik, a saját vezérlője legyen alkalmas az üzemállapot jelzések átadására a kazánházi felügyeleti rendszernek. A tervezett technológiához ivóvizet használunk nyersvízként. Az ivóvíz hőmérséklete 10-25°C között változhat. Az ivóvíz minőségét az alábbi táblázat tartalmazza:

2015.10.08

Rev2.

12 / 40



Jellemző Vezetőképesség pH-érték p-lúgosság m-lúgosság HCO3 (számított) 2CO3 (számított) Összes keménység SiO2 2SO4 NO3 Cl + NH4 + Fe2 3PO4 KOIk BOI5 K Na Ca Mg Sr Ba Mn Fe Al

ivóvíz µS/cm mmól/l mmól/l mmól/l mmól/l CaO mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l µg/l

707 7,48 0,0 8,04 8 0 248 10,35 56 1,5 4,27 0,03 <0,05 0,0 <30 0,3 1,566 7,335 102,35 50,9 0,2818 0,1057 2,236 1,34 0,2726

A megadott vízminőség egy mérésen alapul, javasolt az Ajánlattevőnek a vízminőségi adatokat a tervezés során méréssel ellenőrizni. A forróvíz-kazánokban keringetett víz minőségére és a forróvíz rendszer igényelt pótvíz minőségére vonatkozó EN 12953-10 szabvány szerinti előírásokat a következő táblázat tartalmazza.

2015.10.08

Rev2.

13 / 40



Jellemző Vezetőképesség 25°C-on

µS/cm

pH-érték 25 °C-on

pótvíz

rendszer

-

≤1 500

>7

9 – 11,5

lúgosság

mmol/dm3

-

<5

Összes keménység

mmol/dm3

≤0,05

-

Fe-tartalom

mg/dm3

≤0,2

-

Cu-tartalom

mg/dm3

≤0,1

-

SiO2-tartalom

mg/dm3

-

-

mg/dm

3

-

-

mg/dm

3

≤1

-

O2-tartalom Olaj-tartalom

4-1. táblázat: EN 12953-10 szabvány szerinti előírások A pótvíz minőségére vonatkozó szabvány értékeket az RO kimenetén biztosítani kell. A két párhuzamosan üzemelő RO berendezés automatikusan működik a pótvíz tartály szintjéről vezérelve. Szükség esetén mindkét ág üzemeltethető a gyorsabb feltöltés érdekében. Kezelői beavatkozás csak a vegyszer feltöltésekor, a szűrőbetét cseréjénél és a membránok tisztítása esetén szükséges. A koncentrátumot - és a szűrők és membránok tisztításánál keletkező hulladékvizeket - a kazánház melletti hűtőaknába kell vezetni, amelyből megfelelő közömbösítés után a környezetvédelmi előírások betartásával az Erőmű csapadék csatornájába és olajleválasztón keresztül a tóba kerül. A koncentrátum vízminősége legyen alkalmas a tóba (élővízbe) való közvetlen bevezetésre. Az ajánlathoz mellékelni kell a különböző ivóvíz hőmérsékletekre számításokkal igazolt: RO koncentrátum összetételét, RO permeátum összetételét, a RO berendezések hidraulikai méretezését, a szükséges lerakódásgátló vegyszerek mennyiségét. 4.3.2

Pótvíz tartály

Az RO vízlágyítóval megtermelt pótvíz tárolására és a tágulási tartály funkciójának ellátására egy 150 m3-es állóhengeres, korózióálló lemezből készülő, hőszigetelt tartály telepítése szükséges. A tartály téli fagyvédelmére megfelelő számú és teljesítményű villamos fűtőpatron építendő be. A tartály rendelkezzen szintjelzéssel, a szükséges csonkokkal, armatúrákkal és szerelvényekkel, 4.3.3

Nyersvíz tartály

A nyersvíz biztosítása az ivóvíz hálózatból van betervezve. Az új telepítésre tervezett 150 m3es állóhengeres hőszigetelt, korózióálló lemezből készülő nyersvíz tartály a hálózat esetleges üzemzavara esetére képez puffert a vízlágyító üzeméhez. A tartály téli fagyvédelmére megfelelő számú és teljesítményű villamos fűtőpatron építendő be. A tartály legyen csatlakoztatva a nyersvíz (ivóvíz) hálózatra, rendelkezzen külső töltő vezetékkel, szintjelzéssel, a szükséges armatúrákkal és szerelvényekkel.

2015.10.08

Rev2.

14 / 40


4.4


Tüzivíz rendszer

Az 2. ütemben kiépülő bővítménnyel együtt a kazánház oltóvíz igénye 1500 l/perc (90 m3/h), amelyet 1 órán keresztül kell biztosítani, tehát min. 90 m3-es víz tárolását kell biztosítani a tüzivíz ellátás céljára. A bővítés során létesítendő 150m3-es nyersvíztartály és 150 m3-es pótvíztartály mellett egy harmadik 150 m3-es tüzivíz tartályt is kell létesíteni. Tüzivíz szivattyúk telepítése, és a kazánház védelmére fali tűzcsap hálózat létesítése nem szükséges. Az 1. ütemben megépülő kazánházba egyedi tűzjelző berendezés került telepítésre. Ehhez kell csatlakoztatni a 2. ütemben telepítendő érzékelőket és jeladókat. A 2. ütemben megépülő kazánház-bővítés az 54/2014.(XII.5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) előírásai szerint lesz kialakítva, és az előírásoknak megfelelő mennyiségű és típusú kézi tűzoltó készülék kerül elhelyezésre. 4.4.1

Tüzivíz tartály

Az igényelt mennyiségű oltóvíz tárolására egy 150 m3-es állóhengeres, korózióálló lemezből készülő, hőszigetelt tartály telepítése szükséges. A tartály téli fagyvédelmére megfelelő számú és teljesítményű villamos fűtőpatron építendő be. A tartály legyen csatlakoztatva a nyersvíz (ivóvíz) hálózatra, rendelkezzen külső töltő vezetékkel, szintjelzéssel, a szükséges armatúrákkal és szerelvényekkel, 2 db szabványos csatlakozó csonkkal a 2 db tűzoltó autó szívócsövének csatlakoztatására. 5.

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS MUNKÁK KIÍRÁSA

5.1

A Vállalkozó feladatai

Az 1. ütem során létesült kazánházi villamos energia ellátó rendszer kiegészítése a 2. ütemben megvalósítandó önálló fűtőmű fogyasztóinak villamos energiaellátását biztosító berendezésekkel. Vállalkozó feladata a fűtőmű 2. ütemi villamos fogyasztóinak villamos energia ellátása céljából, a betápláló transzformátor 3kV-os oldali védelme cseréjének, a dízel aggregát berendezésnek, a villamos kapcsoló berendezéseknek, elosztóhálózatnak, a villamos berendezések irányítástechnikai kapcsolatainak, a világítási berendezéseknek, a földelőhálózatnak, valamint a villámvédelemnek a megtervezése, gyártása, beszerzése, csomagolása/szállítása, helyszíni szerelése, a berendezések kivitelezése, kipróbálása, azok üzembe helyezése, a garanciák bizonyítása, a jelen "Műszaki Specifikáció" részletezése szerint. Az előzőekben megadott feladatok mellett az épület villamossági alfejezetben megadott világítási-, tartalék világítási-, térvilágítási-, épület gépészeti- és karbantartási hálózati bővítéseket is el kell végezni. A szállítási határokon belül Vállalkozó komplett, rendeltetésszerű használatra alkalmas, üzembiztos, a kiírás műszaki specifikáció szerinti előírásainak és a biztonsági előírásoknak megfelelő berendezést szállít minden olyan alkatrésszel, amelyek az előírt feltételek biztosításához szükségesek még akkor is, ha ezek a specifikációkban tartozékként nincsenek felsorolva. A Vállalkozó szállítási terjedelmébe tartoznak a berendezések biztonságos kezeléséhez szükséges biztonságtechnikai eszközök (földelő-rövidrezáró eszközök, figyelmeztető-és 2015.10.08

Rev2.

15 / 40



utasítást adó táblák, elsősegélynyújtó útmutató táblák, stb.), továbbá az OTSZ és villamos szabványok által a villamos berendezésekhez előírt tűzoltó készülékek szállítása. 5.2

Jelenlegi állapot ismertetése

A gázkazántelep és fogyasztóinak jelenlegi villamos energia ellátási rendszerét a mellékelt OEF-ER-V-13 számú rajz 1. ütemhez tartozó része tartalmazza. A meglévő betápláló transzformátor 630kVA teljesítményű. A kapcsolási séma már a bővítés szerinti 1600kVA-es transzformátort és 0,4kV-os oldali csatlakozó kábelt mutatja. 5.3

A 2. ütem szerinti bővítés villamos energia ellátása

Az önálló gázkazán fűtőmű villamos energia ellátását az OEF-ER-V-13 számú rajz tartalmazza. A 2. ütemhez tartozó villamos energiaellátási terjedelem a sémán szaggatott vonallal van elhatárolva. 5.4

A kazántelep bővítésének villamos berendezéseire és hálózatának kialakítására vonatkozó műszaki követelmények Kábelezés, kábeltartó szerkezetek

5.4.1

A Vállalkozó feladata a szállítandó villamos technológiai berendezések biztonságos, és a követelményeknek mindenben megfelelő együttműködését, energiaellátását, jelzését biztosító erőátviteli, jelző, mérő és működtető kábelek és szerelvényeik szállítása, szerelése, beleértve az egyes berendezéseken belüli huzalozást, kábelezést is. A kábelek, vezetékek keresztmetszetét, anyagát a technológiai követelményeknek, valamint a környezeti feltételeknek, fektetési követelményeknek és biztonsági előírásoknak megfelelően kell meghatározni. Az alkalmazott kábelek főbb műszaki jellemzőit, nyomvonalát részleteiben bemutató listát, rajzot kell készíteni. A kábelek mechanikai sérülésnek kitett helyeken a védelem céljából páncélozással rendelkezzenek, egyéb helyeken nem szükséges páncélozott kivitel. Az 1 kV alatti kábelek szigetelő- és köpenyanyagaként általában PVC-t kell alkalmazni. Ettől eltérnek a tűzvédelmi célú funkciómegtartó kábelek szigetelőanyagai. A kábelcsatornákban, a kábelek fektetésénél vertikális irányban felülről lefelé a következő sorrendet kell betartani: -

kisfeszültségű erőátviteli kábelek,

-

mérő-, jelző- és működtető kábelek.

A kábeltartó szerkezeteknek el kell bírni a rájuk helyezett összes súlyt és ezen felül 100 kg/m2 terhelést a szerelési igénybevételek számára. A függőleges irányú távolság két kábelpolc között legalább 200 mm legyen. Redundáns kábelek külön nyomvonalon vezetendők. A kisfeszültségű erőátviteli és jelző-, működtető kábeleknek hagyományos kialakítású vörösréz vezetőjű, megfelelő védelemmel ellátott kábeleket kell használni a szükséges érszámmal és keresztmetszettel. A jelző-, működtető kábeleknél az érszámot úgy kell megállapítani, hogy legalább 20% tartalék ér maradjon. A Vállalkozó szállítási terjedelmébe tartozó villamos berendezések és fogyasztók kábelezési munkáit a Vállalkozó által benyújtandó fogyasztói- és kábellisták alapján kell elvégezni. 2015.10.08

Rev2.

16 / 40



Az erőátviteli és irányítástechnikai kábelezés számára többszintes, horganyzott, a szabadtéren tüzihorganyzott kábeltálca rendszert kell kiépíteni a szükséges mennyiségben és hosszban. A kábelrendszer kialakításánál az erőátviteli- és irányítástechnikai kábelek megfelelő elválasztásáról gondoskodni kell. A vezérlő-jelző kábelek rézerűek, árnyékoltak legyenek. A megengedhető legkisebb keresztmetszet 1,5 mm2 általában, de 2,5 mm2 az áramváltó szekunder kábelek esetén. Minden kábelt MSZ 13207 szerint kábeljelöléssel kell ellátni. Az alkalmazott kábelek az érvényben lévő szabványnak megfelelő kivitelűek legyenek. A kábelek tűzvédelméről gondoskodni kell. Passzív tűzvédelmi lezárásról kell gondoskodni az erőátviteli- és jelző-, működtető kábeleknél:  az épületekbe, építményekbe való belépésnél, az épületen belüli térelhatároló falakon való áthatolásnál  a kapcsolóhelységen és az irányítástechnikai helyiség (vezénylő) falain való áthatolásnál. A tűzvédelmi lezárások tűzállósági határértékének azonos mértékűnek kell lennie a határoló falak tűzállósági határértékével. Tűzvédelmi lezárásra csak minősített anyag alkalmazható. A tűzvédelmi célú funkciómegtartó kábelek létesítésekor az OTSZ valamint a TvMI2.1, TvMI7.1 előírásait kell alkalmazni. 5.5

Transzformátor csere

A betáplálást biztosító villamos kiszolgáló épület transzformátor részére kialakított elzárt villamos helyiségébe telepített meglévő NALÖ 630/10 típusú 3150+/- 5% /400 V feszültségű 630kVA-es teljesítményű transzformátort el kell bontani. A helyére egy új 3150+/- 5% /400 V feszültségű 1600kVA névleges teljesítményű műgyanta szigetelésű transzformátort kell telepíteni. A transzformátor betáplálását biztosító 3kV-os kábel keresztmetszete megfelelő a teljesítmény növekedésnek. A Vértesi Erőmű Zrt. 0BE zagyszivattyútéri 3 kV-os elosztóberendezés 03 csatlakozó cellájának primer berendezései megfelelőek a teljesítmény bővülés kiszolgálására. A 03cella szekunder részében a védelmi készülékeket új digitális elvű védelmi készülékkel kell kicserélni. A csere során a teljes szekunder rendszer a készülékeivel együtt újraszerelendő. A cella és a transzformátor kamra között lévő 14x1,5mm² jelzőkábelen biztosítani kell a transzformátor tekercshőfok védelmét és a 3kV-os megszakító transzformátor kamrából történő kikapcsolását. A transzformátor 0,4 kV-os kapcsait a 0CK01 jelű 0,4 kV-os főelosztó berendezés betápláló cellájával összekötő kábeleket 5x4x240mm² rézerű kábelre kell cserélni. A transzformátor és kezelőterének kialakításakor be kell tartani az MSZ 13207, MSZ EN 50522 és az MSZ EN 61936-1 szabványok előírásait. 5.6

Kazánház 0CK01 jelű 0,4 kV-os főelosztó bővítése

Az elosztóberendezést a meglévő SCHNEIDER OKKEN típusú elosztóberendezéssel megegyező típusú szekrényekkel kell bővíteni.

fiókos

kivitelű

Szabvány: MSZ EN 61439-1 Az elosztó berendezés bővítés utáni általános egyvonalas kapcsolási tervét az OEF-ER-V-13 számú rajz tartalmazza. 2015.10.08

Rev2.

17 / 40



Az elosztóknak kifogástalanul kell működniük a következő helyi körülmények között: 

Elhelyezés:



Maximális környezeti hőfok :

40°C



Átlagos környezeti hőfok

25°C

belsőtéri, elzárt villamos kezelőtérben

Az elosztó főbb műszaki adatai a következők legyenek: 

Névleges áram

2500A



Névleges rendszerfeszültség

420 V



Névleges szigetelési feszültség

1000 V



Névleges frekvencia

50 Hz



A rendszer típusa

három fázis, négy vezető



A rendszer földelése

a nullpont mereven földelt



Szigetelési próbafeszültség

2 kV



Névleges áramok megválasztása a legnagyobb terhelési igényeknek megfelelően történjen



Védettségi fok



Segédfeszültségek:

IP 41

 Helyi működtetések

230 V AC

 Távműködtetések

24 V DC

 Helyi visszajelzések

230V AC

 Távvisszajelzések

24 V DC

Általános felépítés: az elosztó fiókos kapcsoló berendezés legyen. Az elosztónak tartalmaznia kell a következő leágazásokat: 

I. Keringető szivattyú.



II. Keringető szivattyú



I. Töltő szivattyú.



II. Töltő szivattyú



Vízkezelő RO I.



Vízkezelő RO II



Tolózár és szabályzószelep elosztó



Ivóvíz feladás, nyersvíz és pótvíz keringtetés elosztó



Dízel elosztó

2015.10.08

Rev2.

18 / 40





Tartalék leágazások 3db (épületgépészet, stb.)

Az elosztót természetes hűtésre kell méretezni a maximális környezeti hőmérséklet figyelembevételével. Az elosztóknak tipizált, előgyártott önhordó és szabadon álló mezőknek kell lenniük. A tokozott típusa "metal-clad". A tokozatot acél tagokból és acél lemezekből kell összeállítani. A tokozott berendezésnek a korlátozottan íválló követelménynek meg kell felelnie. A leágazásoknak fiókos típusúaknak kell lenniük. Mechanikus reteszelést kell biztosítani, annak megakadályozására, hogy a kocsit mozgatni lehessen a megszakító bekapcsolt helyzete mellett. A leágazás biztonságos földeléséről gondoskodni kell. A megszakítónak a következő mechanikus állásjelzéseket kell adnia: 

a rugó felhúzva, vagy laza,



a megszakító ki- vagy bekapcsolt helyzetben.

A gyűjtősínek túlmelegedése névleges terhelésnél nem lehet 40 K-nál nagyobb. Az elosztóberendezés közös PEN sínt tartalmazzon (TN-C kivitel, a meglévő sínezés folytatásával). Minden fém alkatrészt, burkolatot, ami nem képezi az áramkör részét egyenpotenciálra hozás végett össze kell kötni a földelő hálózattal. A következő műszereket kell a berendezésbe beépíteni:  A-mérő (csak egyfázisban, 50 A és fölött) Valamennyi mutatós műszernek meg kell felelnie a következőknek: 

72x72 mm-es műszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni;

Az elosztóban 230 V-os AC kismegszakítót kell betervezni a működtető feszültség részére. A kismegszakító kiesett gyűjtött hibajelzését az irányítástechnikai kapcsolatban ki kell alakítani. A helyi működtetések számára 2 db be-ki- nyomógombot kell előirányozni. Valamennyi cella részére a következő jelzőlámpákat kell előirányozni. 

megszakító bekapcsolt helyzetben

fehér



megszakító kikapcsolt helyzetben

zöld



megszakító kiszakaszolva

sárga



védelmi kioldás

piros



a jelzőlámpák feszültsége

230 V AC

Az elosztó tartalmazza a fogyasztói leágazások védelmeit és az irányítástechnikai rendszer számára a csatlakozási felületet. Jelzések az irányítástechnikai rendszer felé leágazásonként:   5.7

Megszakító bekapcsolt állapotban Védelem működött Alelosztó berendezések:

Szabvány: MSZ EN 61439-1 2015.10.08

Rev2.

19 / 40



A összerendelhető fogyasztó berendezések betáplálására külön alelosztók létesülnek. Ilyen alelosztók: 

Tolózár- és szabályzószelep elosztó



Ivóvíz feladás, nyersvíz- és pótvíz- keringtetés elosztó



Dízel elosztó



Világítási elosztó



Klíma és szellőzési elosztó

Az alelosztók felszerelésénél törekedni kell a célszerű kezelés és könnyű hozzáférés biztosítására. Az előlapra kerülő működtető jelző készülékekkel a kezelői feladatok ellátását biztosítani kell. Helyi működtető szekrények

5.8

A motorok és motoros hajtású szerelvények helyi működtetésére, bénítására egyedi megfontolások alapján helyi szekrényeket kell kiépíteni, falra vagy tartószerkezetre szerelve. A fogyasztóknál eseti megfontolások alapján kell eldönteni, hogy primer vagy működtető köri szekunder letiltás alkalmazható. Különleges esetekben (Pl. ventilátor csoportok) csoportos letiltási mód is alkalmazható. A működtető szekrények tartalmazzanak 1 db letiltó kapcsolót, vagy választókapcsolót, 2 db nyomógombot és 2 db jelzőlámpát. A működtető szekrények védettsége legalább IP 44 legyen. Frekvenciaváltóval rendelkező szivattyú hajtások

5.9

A fogyasztó berendezések felsorolása: 

I. Keringető szivattyú. 315kW



II. Keringető szivattyú 315kW



I. Nyomástartó szivattyú 3kW



II. Nyomástartó szivattyú 3kW

A frekvencia váltók a szivattyúk mellett kerülnek elhelyezésre. A villamos energiaellátó rendszer betáplálást biztosít egy túláram védelemmel ellátott kézi működtetésű megszakítón keresztül. A leágazás a helyszínről a motorteljesítmény függvényében főáramköri vagy vezérlőköri munkavédelmi tiltó kapcsolóval kikapcsolható. A szivattyúk működtetése helyi vagy táv módban történhet. A távműködtetésre a profibuszos irányítástechnikai kapcsolatot kell előirányozni. A berendezéseket a szivattyú gyártóval egyeztetett módon a szabályozási célnak megfelelően kell kiépíteni. 5.10

230 V AC szünetmentes rendszerhez csatlakozás

A meglévő szünetmentes 230 V AC energia ellátást egy db kettőskonverziós elvű UPS berendezésről és a 0CK01 jelű főelosztó berendezésről történik. A bővítés során az UPS és a szünetmentes elosztó betáplálását az új dízel elosztónak kell biztosítani, a főelosztó helyett.

2015.10.08

Rev2.

20 / 40


5.11


Áramütés elleni védelem, földelés, potenciál kiegyenlítő hálózat

A 3 kV-os nagyfeszültségű hálózat szigetelt kialakítású IT rendszerű. A 3/0,4kV-os transzformátor 0,4 kV-os oldalán lévő csillag kapcsolású tekercselés csillagpontja és így a nulla vezető a transzformátor kamrában mereven földelt. A rendszer kialakítása TN-C. A dízel aggregátor egységnél is a biztonsági hálózat TN-C rendszerű legyen. Az áramütés elleni védelmet és földelései hálózatot az 1 kV–nál kisebb feszültségű váltakozó áramú hálózatrészen az MSZ HD 60364-4-41 és MSZ HD 60364-5-54 szabványok előírásai szerint kell kialakítani. Az áramütés elleni védelmet és földeléseket az 1kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítményeknél az MSZ EN 50522 és az MSZ EN 61936-1 szabványok szerint kell kialakítani. A kisfeszültségű berendezések hibavédelme illeszkedjen a TN–C-S rendszerű hálózati kialakításhoz. Az áramütés elleni személyi védelem biztosítására legyenek bekötve a technológiai berendezések, csővezetékek, a villamos berendezések földelései és a kábelek árnyékoló vezetői a kialakításra kerülő potenciál kiegyenlítő hálózatba. 5.12

Villámvédelem

A kazánháznál és környezetében a villámvédelem az OTSZ alapján az 2015. évben érvényes norma az-az MSZ EN 62305 szabványlapok szerint létesült. Az épület bővítés és új építmények estén a meglévő villámvédelmi rendszerhez kell csatlakozni illetve független villámvédelmi berendezést kiépíteni az MSZ EN 62305 szabványlapok szerint. A kazánház bővítés villámvédelmi berendezéseinek tervezésekor együtt kell működni a vasbeton szerkezet építész tervezőjével a tűz keletkezési kockázatát csökkentő lehetséges közös szerkezeti megoldások alkalmazása érdekében. Az új villámvédelmi földeléseket egyesíteni kell a kazánház környezetében kialakított földelő berendezésekkel. 6.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK ÉS MUNKÁK KIÍRÁSA

6.1

Meglévő irányítástechnika (1. ütem)

A meglévő irányítástechnikai rendszer a fűtőmű létesítés 1. ütemének (új kazánház gáztüzelésű forróvíz kazánokkal) kiszolgálására tervezett kiépítés, mely SIEMENS 1500-as sorozatú PLCken és WinCC megjelenítőkön alapul. Létesítés ideje 2015. 6.2

A komplett irányítástechnikai rendszer

Az új gáztüzelésű fűtőmű irányítástechnikai rendszerének javasolt felépítését az OEF-ER-I-11R1 sz. irányítástechnikai áttekintő séma szemlélteti. A teljes távfűtési rendszer, és így az új fűtőmű irányításának tervezett helye elsődlegesen az új kazánházi vezénylő, ahonnan a pótvíz-előkészítő, a nyersvíz rendszer, pótvíz töltő és nyomástartó rendszer, a keringtetési rendszer, hőfokszabályozó rendszer, a kazánok (meleg indítás, terhelésváltoztatás és leállítás) és a fűtési rendszert alkotó további berendezések távműködtetése biztosítandó. Az egyes technológiai berendezések (gázkazánok, vízelőkészítő, dízel aggregát, stb.) saját villamos vezérlő szekrénnyel rendelkeznek, melyet a berendezés szállítója biztosít. Ezek 2015.10.08

Rev2.

21 / 40



tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyek a hozzá tartozó villamos fogyasztók ellátásához, működtetéséhez, vezérléséhez és védelméhez szükségesek. Ugyanebbe a szekrénybe csatlakoznak azok műszerei, végrehajtó szervei. Ezek végzik el a berendezésre jellemző indítás előtti ellenőrzéseket, alaphelyzetbe állítást, indítást, folyamatos üzemét biztosító szabályozását, védelmét. A kazán vezérlőszekrény ajtón elhelyezett kezelő panel lehetőséget ad a kazán helyszínen történő kézi üzemi indítására, leállítására, terhelés változtatására. A Vállalkozó feladata egy új, a gáztüzelésű fűtőműi technológiákat automatikusan kezelő irányítástechnikai rendszer létesítése, mely:  magába integrálja az önálló villamos vezérlő szekrényeket  kezeli a közös- és segédüzemi technológiai berendezések méréseit, szerelvényeit  végrehajtja a folyamatos és biztonságos üzemhez szükséges vezérlési, szabályozási és védelmi funkciókat  megjeleníti a vezénylőben mindazokat a méréseket, állapotjelzéseket, riasztásokat és információkat, amelyek a távfelügyelet és távműködtetés szempontjából szükségesek.  fogadja az elszámolási méréseket, a tűzveszély jelző és a gázveszély jelző rendszer jelzéseit. 6.2.1

Az irányítástechnikai rendszer bővítése (2. ütem)

A gáztüzelésű fűtőmű komplett irányítástechnikai rendszerének létesítését az 1. ütemben már kiépített rendszer azonos platformokon és rendszertechnikai elvek szerinti hardver és szoftver bővítésével kell megoldani. Az új irányítórendszer (irányítástechnikai bővítés) által kezelt, ill. felügyelt főbb berendezések, technológiák, melyek a folyamatirányító rendszer nagyságának, buszkapcsolatainak, ill. I/O számának meghatározásához szolgáltatnak információkat: Busz kapcsolaton keresztül:    

fordított ozmózisos vízelőkészítő berendezés komplett automatikával (1 db) frekvenciaváltós forróvíz-keringető szivattyú (2 db) frekvenciaváltós nyomástartó pótvíz szivattyú (2 db) OMH hiteles vízmennyiség mérések számítóművel (nyersvíz, bepótolt visszaengedett forróvíz)

víz,

Huzalozott kapcsolaton keresztül       

dízel aggregát egység pótvíz töltő szivattyú (2 db) nyersvíz tartály mérései és motoros szerelvényei pótvíz tartály mérései és motoros szerelvényei fagymentesítő fűtés jelzései villamos főelosztó berendezés bővítés egyéb közös üzemi hőmérséklet- és nyomás mérések, és motoros szerelvények a gépésztechnológiai igények (P&I) szerint

Bővítésre előirányzott fizikai I/O szám:  analóg bemenet 2015.10.08

Rev2.

32 22 / 40


 analóg kimenet  bináris bemenet  bináris kimenet


8 64 32

A tervezés során a további intelligens eszközök és/vagy huzalozott kapcsolatot igénylő berendezések, készülékek beépítése válhat szükségessé ezért a fenti I/O mennyiségen túl min. 15-20% beépített tartalékot és buszcsatlakozási lehetőséget kell biztosítani. Szoftver bővítés Az 1. ütemben beüzemelt rendszer szoftverét ki kell egészíteni, ill. módosítani a 2. ütemhez szükséges gyári és projekt specifikus (vezérlő, szabályozó, és megjelenítő) szoftverekkel. Egyéb követelmények A vezérlő berendezések feleljenek meg az IEC 61508 szabványoknak. A biztonsági vezérléssel rendelkező funkciókat, nagy rendelkezésre-állású, hibabiztos és az illetékes hatóság által bevizsgált és engedélyezett védelmi rendszerrel kell megoldani.  A kiválasztott típus rendelkezzen a behozatali és felhasználhatósági engedélyével.  Legyen megvalósult magyarországi referencia a választott típusra vagy típuscsaládra  Szolgáltatások, teljesítmény, programozhatóság vonatkozásában feleljen meg a napjainkban szokásos, korszerű PLC-vel szemben támasztott követelményeknek. Legyen lehetőség a működő ON LINE a felhasználói szoftver ellenőrzésére, státuszok lekérdezésére, teszt üzemmódban a bemenetek, kimenetek forszírozására. Rendelkezzen önellenőrző és diagnosztikai szolgáltatásokkal, segítse elő a karbantartás és hibakeresés gyors, szakszerű elvégzését.  Programozása ne igényeljen speciális eszközt (pl. programozó gép), a programozáshoz, ellenőrzéshez szükséges alkalmazás a kezelői munkaállomáson, vagy akár egy normál laptopon futtatható legyen. 6.2.2

Az automatizáltság foka

A fűtési rendszer gépésztechnológiai és villamos berendezéseinek felügyeletét és működtethetőségét olyan automatizáltsági szinten kell biztosítani, hogy annak folyamatos üzemeltethetőségét és rendellenes állapotainak lekezelését egy kezelőpár (gépész és villamos) biztonsággal képes legyen ellátni. A teljes rendszer automatizálását úgy kell megoldani, hogy azt a kezelőszemélyzet teljesen automatikus üzemmódban normál terhelésnél működtetni és felügyelni tudja. A hideg indításhoz szükséges bizonyos tevékenységek (pl. légtelenítés, víztelenítés, feltöltés) a helyszínen kézzel is elvégezhetők, ha ezek automatizálását a technológiai előírások nem követelik meg. A folyamatirányító berendezés összetevőinek ki kell elégíteniük az indítási és leállítási feltételeket, ezen kívül gondoskodniuk kell arról minden üzemmódban, hogy a határértékek túllépése ne következzen be. A következő üzemállapotokat kell figyelembe venni és ezeknél a következő feladatokat kell teljesíteni:  Az indítás előkészítése  Az indítás 2015.10.08

Rev2.

23 / 40


   


Terheléses üzemmód Üzemzavari állapot kezelés Leállítás Üzemen kívüli állapot

Az indítás előkészítése A kazánok, ill. a rendszer indítás készségét a kezelőszemélyzet részben automatikusan a vezénylőből, részben a helyszínen állítja elő. Az indítás A kazánok indítását az indítási feltételek megteremtése után a kazán vezérlő szekrényről és az új kazánházi vezénylőből is végre kell tudni hajtani. A vezérlés a szabályozási köröket az üzemkészség elérésekor automatikus üzemre kapcsolja. A berendezés ellenőrzi az indítási folyamat korlátozását a megengedhető gradiensek és határértékek betartását. Üzemzavar Amennyiben az üzemelés alatt egy gépegység, vagy rész technológiai egység kiesik, ill. nem tudja a feladatát betölteni, a vezérlés átkapcsol a tartalék gépegységre vagy technológiai részegységre és szükségszerűen aktivizálja a szabályozást az előre programozott üzemzavari átkapcsolás keretében. Az üzemzavari állapotban lévő berendezéseket az automatika biztonságos állapotba vezérli és ezzel megakadályozza mindazokat a veszélyeket, amelyek az emberekre és a berendezésre veszélyesek azaz egy veszélymentes állapotot létesít. A veszélyek bekövetkezésére a berendezés a kezelőszemélyzetet előjelzésekkel figyelmezteti. Leállítás A berendezés leállítása az indítási állapot megkezdéséig automatikusan következik be a résztechnológiák és gépegységek lekapcsolásával funkciócsoportok segítségével. Üzemen kívüli állapot A berendezés üzemen kívüli állapotba vezetése szintén távvezérelt, ill. automatikus. Kézi beavatkozások a helyszínen nem szükségesek, kivétel a kézi (motoros hajtás nélküli) elzáró szerelvények. Ebben az üzemállapotban a mérés, a szabályozás és a nem lekapcsolható automatikák továbbra is üzemben maradnak. A védelmek, valamint a kezelő és felügyelő rendszer mindaddig működőképesek, amíg azokat tudatos beavatkozással, vagy a tápfeszültség ellátás kikapcsolásával le nem állították. 6.2.3

A berendezések telepítése, szerelés, kábelezés

A PLC modulokból összeállított konfigurációt a központi PLC szekrénybe kell szerelni. A szekrényben kell elhelyezni továbbá a feszültségelosztáshoz szükséges villamos készülékeket (tápegységek, megszakítók, a jelillesztéshez szükséges segéd reléket, átalakítókat és fogadó sorkapocs felületet. Szükség esetén külön kábelrendező szekrényt kell alkalmazni. A szekrények telepítési helye az új kazánház 0,4kV-os villamos helyisége. Az irányítástechnikai kábeleket az erősáramú kábelektől elkülönítetten, padlócsatornában, kábeltálcákon és esetenként gépszerkezetekhez rögzítetten lehet szerelni. 2015.10.08

Rev2.

24 / 40



Meg kell adni a mérések elvárt pontosságát, elfogadható mérési bizonytalanságát a legalább fontosabb technológiai paraméterek és az elszámolási célú mérések esetében. A por és nedvesség behatolás elleni védettség elvárásai, fizikai kivitel követelményei, a helyiség ill. környezet besorolása szerint. A védelmi működést, leállítást generáló jelzéseket és méréseket közvetlen fizikai jelként, huzalozva kell a rendszerbe bevezetni. Az irányítástechnikai eszközöket, berendezéseket feliratozni, jelölni, címkézni kell a kódrendszerbe illeszkedő módon. A mérések, jelzések, végrehajtó szervek kódjai legyenek megjeleníthetők a folyamatirányító rendszer kezelői munkaállomásain 7.

TŰZJELZŐ RENDSZER

A 2. ütemben kiépülő tűzjelző funkciókat integrálni kell az 1. ütemben az OTSZ és TvMI5.1 előírásai szerint kiépült tűzjelző központba, és a technológiai igények szerint új tűzjelzők kiépítése szükséges a 2. ütemben megépülő létesítményekben. (A meglévő rendszer Siemens Cerberus típusú.) A rendszer tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése, üzembe helyezése a Vállalkozó feladata. 8.

ÉPÍTÉSZETI MUNKÁK KIÍRÁSA

8.1

Engedélyeztetés

A 2. ütem építési engedélyeztetése folyamatban van a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságán. A hatósági határozat kiadása az 1. ütem használatbavételi engedélyének kiadása után várható. A beadott engedélyezési dokumentáció jelen kiírás melléklete. Az engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez Talajvizsgálati jelentés és geotechnikai tervezési beszámoló készült 2015. januárjában. A területen geodéziai felmérés is készült ebben az időszakban. Ezen dokumentumok is megtalálhatók a mellékletekben. 8.2

Elhelyezkedés

A komplett létesítmény az erőmű északkeleti részén, az Oroszlányi Erőmű füstgáz kéntelenítőjétől északra eső kiszabályozott telken (hrsz.: 0718/9) kerül elhelyezésre. A beruházással a telek déli része érintett, az északi határvonal a meglévő kazánház déli oldala. 8.3

Bontások, tereprendezés

A terület kelet felé enyhén lejt, az út mellett egy jelentősebb szintkülönbség található. A rendezett terepszint magassága +175,00 mBf legyen. A földmunkák során szükséges kézi feltárást végezni.

2015.10.08

Rev2.

25 / 40


8.4


Kazánházi épület bővítése (2. ütem)

Kazánház építészet -

Kazánház bővítése

-

Kazánházi raktár átalakítása öltöző-fürdő helyiséggé

-

Kazánalap (1db)

-

Szivattyúalapok (6 db)

-

Tartályalapok (3db)

-

Dízel konténer számára alapozás

-

Darusín 2t teherbírással a keringető szivattyúk fölé (2 db)

-

Darusín 1t teherbírással a forróvíz szűrők fölé (1 db)

Az építés alatti létesítmény az erőmű északkeleti részén, a kéntelenítőtől északra helyezkedik el, befoglaló mérete 25,39x16,96 m, alapterülete 430,61 m2. A bővítés az épület déli oldala mellett déli irányba történik, közvetlenül a meglévő épület folytatásaként, azzal egybeépítve. A tervezett bővítés befoglaló mérete 18 x 16,96 m, 305,28 m2. A bővített épület befoglaló mérete 43,34x16,94 m, alapterülete 734,18 m2 lesz. Belső válaszfalak nem készülnek. Kazánház A meglévő kazánház épülete két épületegységből áll: a szerelő-karbantartó csarnok egyszintes épület 8 m-es hasznos belmagassággal, a gépház szintén egyszintes, 4,00 m-es belmagassággal épül. A kazánház déli pillérsora alkalmas a csatlakozó bővítmény tartószerkezeti elemeinek fogadására. A bővítmény és a meglévő épület közötti szendvicspanel fal elbontásra kerül, helyére tűzgátló falszerkezet készül. A bővítés után az épületben állandó emberi tartózkodás lesz (3fő), ezért a vizesblokkot egy újabb WC és egy zuhanyzó beépítésével bővíteni szükséges. Ez a meglévő vizesblokk mellett, a raktár átalakításával valósul meg. Itt kerül kialakításra egy B típusú öltöző is. A bővítés során a kazánházi csarnok 3x6,00m-rel bővül. A kazáncsarnok melletti 6 méteres rész (C-D pillérsor között) 8,20m belmagassággal, míg a másik 12 méteres egység (A-C pillérsor között) alacsonyabb belmagassággal épül. A kazáncsarnok melletti tér a csarnokkal azonos gerinc és ereszmagassággal kerül kialakításra. Az alacsonyabb rész hasonló megjelenéssel kerül kialakításra, mint az 1. ütemben megépült vezénylő és villamos épületrész. Itt kerülnek elhelyezésre a szivattyúk, melyekhez egy 2t teherbírású darut szükséges elhelyezni épületen belül. Tartószerkezeti szempontból a bővítmény az építés alatti épület szerkezeti rendszerével és kialakításával megegyező lesz. A vasbeton tartóoszlopokhoz előregyártott kehelyalapozás készül. A szerelő térben 1,5 m mély vasbeton lemezalap készül dilatációval egy esetlegesen később elhelyezésre kerülő kazán számára. A lemez mérete: 5,64x2,50 m. Az A-C raszter közötti rész és a C-D raszter közötti rész eltérő teherhordási iránnyal és eltérő szerkezeti magassággal épül.

2015.10.08

Rev2.

26 / 40



A tető és a homlokzatok szendvicspanel burkolatot kapnak melyek kialakítása és színe azonos a meglévő kazánházéval. A lehetséges kazán beszállításához bontható homlokzati panelokat kell alkalmazni az épület keleti oldalán a C-D pillérek között, ugyanolyan méretben és kialakításban, ahogy az a meglévő épületen megvalósításra került. A bővített rész déli oldalán 1 db 2,20 x 2,50 m-es kétszárnyú kapu és 1 db 1,00x2,50 személybejárat kerül elhelyezésre, míg a keleti oldalon a C-D pillérsor között egy 1,50x1,80m méretű kétszárnyú kaput kell kialakítani. A berendezések beszállítását ezeken keresztül lehet megoldani. Tartályalapok Az épület nyugati homlokzata előtt az A-C pillérsorok között elhelyezésre kerül 2 db 150m3-es acél tartály a nyersvíz és pótvíz tárolásához, továbbá egy szintén 150m3-es tüzivíz tartály. A tartályokhoz vasbeton lemezalap készül. Kerítés, kapu A jelenlegi elképzelések szerint a Fűtőmű nem kerül kerítéssel leválasztásra az Erőmű területétől. 9.

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKÁK (2.ÜTEM)

9.1

Vízellátás-csatornázás

Az épület bővítésével egyidejűleg műszakonként 3 fő kezelő személyzet jelenléte várható, emiatt a szociális blokkot bővíteni szükséges. A raktár helyiség átalakításával egy zuhanyzó és egy második WC-mosdó, valamint 15 főre berendezett öltöző kerül elhelyezésre. A raktárhelyiségben a padló alatt elhelyezett csatorna az 1. ütemben kiépítésre került. A 2. ütemben, a helyiségben csak a burkolatokat és a szaniter berendezéseket kell létesíteni. Az ivóvíz hálózathoz történő csatlakozás kazánházon belül megoldható, külön impulzusadós vízóra beépítésével a technológiai pótvízkezelés (RO) céljára. A megnövekedő ivóvíz ellátást és szennyvízelvezetést a kiépített rendszerek képesek biztosítani. 9.2

Csapadékvíz elvezetés

A 2. ütemű épületben a leürítések számára az épületben padlóösszefolyókat kell kialakítani, és az új gyűjtőcsatornát csatlakoztatni kell a hűtőakna felé menő meglévő gerincvezetékbe. A kibővített épületre hulló csapadékot ereszcsatorna gyűjti össze. A lefolyó csapadékvizet az 1. ütemben megvalósuló, a hűtőaknába menő csapadék csatornába kell bekötni, továbbá az új belső út és parkoló területéről összegyűjtött csapadék elvezető csatornát is. 9.3

Kazánház-bővítmény temperáló fűtése

A kazánház-bővítményt a kazánházhoz hasonlóan temperálni szükséges. A méretezési belső hőmérséklet: +8 C, külső hőmérséklet -15 C. 2015.10.08

Rev2.

27 / 40



A helyiség hőigénye mintegy: 20 kW. A temperáló fűtést melegvizes termoventillátorok végzik. A kazánházban az 1. ütemben megépült mini hőközpontból kell megoldani a bővítmény fűtését, és gondoskodni kell a kazánház tartós leállásának idejére a téli fagyásvédelemről (temperálásról) is. 9.4

Kazánház-bővítmény szellőztetése

Az épületrészben szivattyúk, szűrők és RO berendezés kerül elhelyezésre. A kazánház bővítmény berendezéseinek hőleadása mintegy 18 kW. Az épületben megengedett legmagasabb belső hőmérséklet: +45 C. A külső hőmérséklet téli méretezési állapotban -15 C, nyári állapotban +35 C. A bővítmény nyári hőnyeresége: 40 kW. A helyiség szellőztetését külső friss levegőt befúvó légkezelő berendezés végzi. A befúvandó levegő mennyisége mintegy 15 000 m³/h. A légkezelő által befújt levegő túlnyomás kibocsátó zsalun keresztül távozik a helyiségből. 9.5

Đízel-konténer épületgépészete

A konténer zaj és hőszigetelt kialakítású, amit temperáló fűtéssel kell ellátni téli időszakra, valamint szellőzéssel a nyári időszakra. A szellőző levegő mennyiségénél figyelembe kell venni a dízel aggregát levegő szükségletét is. A konténer belső hőmérsékletét mérni és regisztrálni szükséges. A temperáló fűtést a belső hőmérsékletről kell szabályozni. A temperálást javasolt villamos fűtéssel megoldani. 9.6

Épületvillamossági munkák

9.6.1

Üzemi világítás

A kazánház kiegészítés üzemi világításának betáplálása a 0,4 kV-os főelosztó berendezésen kialakított világítási célú leágazásról táplált világítási alelosztóról történik. A kazánházi kiegészítés technológiai berendezések üzemi megvilágítására fénycsöves lámpatestek szolgálnak. 9.6.2

Tartalékvilágítás

A kazánház kiegészítés technológiájának és a munkahelyi, munkabiztonsági előírásoknak megfelelően biztonsági és üzemi tartalék világítás létesül. A tartalék világítási áramkör szünetmentes energiaellátású. A kiépítésre kerülő tartalékvilágítás feleljen meg az MSZ EN 1838:2014 és MSZ EN 50172:2005 szabványoknak. 9.6.3

Térvilágítás

A kazánház kiegészítés miatt a telephely szabadterén a meglévő világítási berendezések mellett új az szabadtéri technológiai berendezéseket, tereket, utakat és telekhatár kerítést megvilágítását biztosító világítóberendezések létesülnek. A betáplálásuk a meglévő szabadtéri világítási elosztóberendezés. A mesterséges világítási berendezéseknek biztosítani kell a vonatkozó hely szerinti szabványban előírt megvilágítási jellemzőket. 2015.10.08

Rev2.

28 / 40


9.6.4


Épületgépészet és karbantartási hálózat

A kiegészítés épületgépészeti fogyasztóberendezéseinek tápellátására a 0,4 kV-os főelosztó berendezés bővítésében erre a célra szolgáló leágazásáról táplált alelosztó létesül a kazánházban. A kiegészítés karbantartási célú hálózat tápellátására a 0,4 kV-os főelosztó berendezésben külön leágazásként meglévő felfűzött kábelkapcsolattal egy- és háromfázisú csatlakozó aljzatokat tartalmazó alelosztó szekrényeket betápláló áramkör további szekrényekkel történő bővítése szolgál. 10.

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

A Vállalkozó kötelezettségei kiterjednek a fent említett berendezések szállításán, telepítésén és üzembe helyezésén túlmenően minden olyan szolgáltatásra, amely szükséges a kazánház 2.ütemű bővítéséhez és a berendezéseinek tervezéséhez, gyártásához, szereléséhez, komplett átadásához és üzembe helyezéséhez, mint pl.: 1.

A projekt megvalósításához szükséges minden terv készítése (a kivitelezéshez, az engedélyek megszerzéséhez, a provizóriumokhoz, az üzembe helyezéshez, és a szakszerű üzemeltetéshez szükséges) a Vállalkozó feladata. (Megrendelő a kiviteli tervezéshez át fogja adni az 1. ütem megvalósulási terveit.) A Vállalkozó által benyújtandó dokumentációkra vonatkozó követelményeket ld. az 1. mellékletben.

2.

Vállalkozó a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott MPP ütemterv alapján részletes megvalósítási ütemtervet készítsen, betartva a véghatáridőket, különösen a sikeres próbaüzem befejezése határidőt A megvalósítási ütemterv az ajánlattal benyújtandó dokumentáció része.

3.

a szükséges hatósági engedélyek és jóváhagyások beszerzése: 

a tárgyi munka MMBH létesítési- és üzemeltetési, engedélyének megszerzése



a kivitelezés befejezésekor építészeti megvalósulási tervdokumentációt kell készíteni Vállalkozónak, mely alapján a használatbavételi engedélyezési eljárást lefolytatja.



PED-es tételek tervellenőrzése és gyártásellenőrzése Notified Body által

4.

szállítás, rakodás, helyszíni anyagmozgatás (a nagyberendezések beszállítása közúton lehetséges);

5.

szerelési munkaterületeken nyílások, födémáttörések lezárásának, elhatárolásának, védelmének kiépítése;

6.

a szerelési munkaterületek és a Szerződés szerinti Berendezések állagmegóvása a szerelési munkák folyamán;

7.

a szereléshez szükséges villamos energiaellátó rendszer kiépítése az Oroszlányi Erőmű által biztosított betáplálási ponttól, majd üzembe helyezés, üzemeltetés;

8.

a szerelési munkákhoz, illetve próbákhoz szükséges ipari vízvezetékek kiépítése, üzemeltetése, a Megrendelő által biztosított vételezési helytől;

2015.10.08

Rev2.

29 / 40


9.


a tároló-, előszerelő és a szerelési munkaterületeken helyi világítás kiépítése és biztosítása a szerelési munkákhoz és vizsgálatokhoz;

10. előszerelő és szerelési munkaterületeken helyi szellőzés kiépítése, üzemeltetése, ahol, és amikor ez szükséges; 11. a raktárak, tároló-, vagyonvédelme;

előszerelő

és

szerelési

munkaterületek helyi

őrzése,

12. igény esetén a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott irodák, tartózkodóhelyek, raktárak, műhelyek, tároló-, előszerelő- és szerelési munkaterületek berendezése (bútorok, polcok, gépek, készülékek), valamint tisztán tartása, takarítása, a keletkezett hulladékok elszállítása naponta a Megrendelő által kijelölt hulladékgyűjtő helyekre; 13. a berendezések szerelés előtti mosatása, a szennyvíz kezelése; 14. gépésztechnológiai rendszerek belső tisztítása, passziválása, nyomáspróbája, és az ezekhez szükséges provizóriumok kiépítése, majd elbontása; 15. a berendezések előkészítése hatósági vizsgálatra, hatósági próbák lefolytatása; 16. felület előkészítés, alap és fedőmázolás; 17. hőszigetelés és burkolás, hangszigetelés; 18. berendezések, armatúrák, csővezetékek, kábelek jelölése, feliratozása; 19. az előszerelési- és szerelési munkákhoz, vizsgálatokhoz, a szerelésellenőrzéshez, a hatósági szemlékhez és a Megrendelő által elvégzendő vizsgálatokhoz megfelelő állványok és egyéb provizóriumok kiépítése, azok bontása, helyreállítás a végleges állapotba; 20. a szerelési munkákhoz szükséges összes gép, szerszám, emelő-berendezés biztosítása, a minőségellenőrzéséhez érvényes hitelesítéssel rendelkező minőségvizsgáló eszközök biztosítása; 21. nyomáspróba, tisztítás: A szerelés befejezésével elvégzésre kerül a helyszíni nyomáspróba és a tisztítási folyamatok. A technológiai szerelés és a tisztítás során be kell tartani a Megrendelő által jóváhagyott kiviteli tervekben szereplő előírásokat, követelményeket és minőségbiztosítási feltételeket. A szükséges provizóriumokat és eszközöket, vegyszereket a Vállalkozó biztosítja. A berendezések tisztítása (mosatása) az ehhez szükséges eszközök, vegyszerek, provizóriumok tervezése, szállítása, felszerelése, az üzemállapot visszaállítása és a mosó oldat közömbösítése/elszállítása a kivitelező vállalkozó terjedelmébe tartozik. 22. üzembe helyezés: a berendezések felállítását és rendszerbe illesztését követően, a technológiai szerelés és tisztítás műveleteinek befejezése után az egyes üzembe helyezési feladatokat az alábbiak szerint kell végrehajtani: 

2015.10.08

Az üzembe helyezés során a Vállalkozónak be kell tartani a Szerződéskötés időpontjáig életbe lépett módosításokkal együtt a vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket és a jó hazai mérnökgyakorlatnak megfelelő szabványokat, előírásokat.

Rev2.

30 / 40





Az üzembe helyezés, próbák és üzemeltetés, próbaüzem a Vállalkozó feladatát és felelősségét képezi. A felelősség a Megrendelőre a Működési átvételi bizonylat kiadását követően száll át.



Az üzembe helyezéssel, a próbaüzem lefuttatásával a Vállalkozó szakemberei a leszállított árukat üzemszerű működésre alkalmassá teszik és bizonyítják, hogy a berendezések igazolják a szállítási és a Vállalkozási Szerződésben előírt feltételeket, kifogástalan üzemállapotban vannak és tartós együtt üzemelésre alkalmasak, a Megrendelő területén érvényes munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelnek és a hatósági engedélyek az üzem működésére biztosíthatóak.



üzemi próbák: az üzembe helyezés során az egyedi/hideg próbák, az üzemi/meleg próbák, a rendszerpróbák kerülnek lefolytatásra a Megrendelő által elfogadott üzembe helyezési terv alapján.

23. próbaüzem: A próbaüzem időtartama 3 (három) nap (72) óra főberendezésenként A próbaüzemmel a berendezések Szállítója és a kivitelező vállalkozó együttesen bizonyítják a Megrendelő részére, hogy a Szállító által szállított áruk és a kivitelező vállalkozó által beépített berendezések a meghatározott hő-teljesítménynek, üzemmódnak (min. normál, max. terhelés), és műszaki paramétereknek megfelelően, üzembiztosan üzemeltethetőek, indíthatóak és leállíthatóak, teljesítik a Szerződés szerinti Funkcionális garanciaként meghatározott értékeket, Magyarországon érvényes követelményeket. A próbaüzem csak akkor kezdhető, ha valamennyi próba sikeresen befejeződött, a hiányosságok felszámolásra kerültek, és a berendezések alkalmasak az üzemszerű tartós, folyamatos üzemre, a kioktatott kezelőszemélyzet rendelkezésre áll, az ideiglenes kézzel javított tervek, az aktuális szoftver programok gépi adathordozón 2 példányban rendelkezésre állnak és a Kezelési és karbantartási utasítások magyar nyelven átadásra kerültek és kizáró feltétel nem áll fenn. A próbaüzem programja: • az első 10 órán keresztül a berendezéseknek névleges teljesítménnyel és névleges paraméterekkel kell üzemelniük, • a következő 22 órán keresztül dinamikai teszteket indítási leállítási próbákat kell végezni. 2-2 indítási, leállítási próbával kell igazolni, hogy a kiszolgáló és segédberendezéssel együtt a rendelkezésre állás biztonságos, • az utolsó 40 órában a hő-fogyasztói oldal által meghatározott menetrendtartással kell üzemelni. A próbaüzem sikeres: • ha lefolytatása során az egyeztetett programtól Felek nem térnek el, • ha az ideje alatt a kiesések, javítások száma nem haladja meg a kettő (2) db, és a javítások miatti üzemképtelenség berendezésenként összesen 3 óránál nem több, valamint egy kiesés időtartama sem haladja meg a kettő (2) órát. • a funkcionális garanciák min. feltételei teljesülnek, a környezetvédelmi paraméterek pontosan, illetve kedvezőbb értéken teljesülnek. A próbaüzem alatt a Megrendelő kioktatott személyzete végzi a Vállalkozó műszaki irányításával és folyamatos felügyeletével azok felelősségére a berendezések

2015.10.08

Rev2.

31 / 40



kezelését, működtetését. A sikeresen lefolytatott próbaüzemet követően a Megrendelő mérnökének akkreditált laboratóriuma elvégzi a garanciális méréseket 24. oktatás: • • •

oktatási anyag készítése Megrendelő szakmai személyzete betanításához. a Megrendelő kijelölt személyzetének oktatása, betanítása, szükség esetén vizsgáztatása, Megrendelő kijelölt kezelőszemélyzetének a próbaüzem alatt irányítása

25. Komplett, rendszerezett átadási dokumentáció, amely tartalmazza a teljesség igénye nélkül az alábbiakat: • • • •

megvalósulási tervek gépkönyvek minőségellenőrzési és vizsgálati dokumentációk anyagbizonylatok, stb.

26. egyéb: minden olyan terv, berendezés, alkatrész, tevékenység, stb. ami esetleg a felsorolásból kimaradt, de szükséges a Fűtőmű műszaki komplettségéhez, az engedélyek megszerzéséhez és a szakszerű üzemeltethetőséghez a Vállalkozó terjedelmébe tartozik és feladatát képezi A fenti szolgáltatásokra vonatkozó előírások a 2. Mellékletben (Általános műszaki követelmények) találhatók. A Vállalkozó a munka kivitelezése során köteles betartani a 3. számú Mellékletben felsorolt biztonságtechnikai előírásokat. 11.

BELSŐ ÚT, VASÚT, EGYÉB VONALAS LÉTESÍTMÉNYEK

Az 1. ütem keretében megvalósuló út csatlakozás az Erőmű úthálózatához a 2. ütemű bővítés során változatlanul megmarad. A 2. ütemben az épület déli kapuja és a telket dél felől határoló út között új, aszfalt burkolatú belső út készül parkolóhelyekkel a Helyszínrajzon ábrázolt módon. Vasúti vágány a telephelyen belül nem lesz. 11.1

Az építési terület előkészítése

Az építési terület a meglévő, üzemelő erőmű területén belül helyezkedik el. A terület előkészítését úgy kell megtervezni, hogy a fűtőmű működését ne zavarja. A beszállítási útvonalak a helyszínrajz szerint adottak. 11.2

Általános építési és szerelési organizáció

A szerelésekhez szükséges felvonulási terület a fejlesztési területen belül biztosítható. A nagyberendezések beszállítása közúton lehetséges. Az építőmesteri és a technológiai szerelési munkák különleges építés-, és szereléstechnológiai intézkedéseket nem igényelnek. A víz- és energia csatlakozás lehetősége a területen biztosítható.

2015.10.08

Rev2.

32 / 40


12.

KIVITELEZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

12.1

Minőségbiztosítás


A Kivitelező - Vállalkozónak megfelelő szervezettel kell rendelkeznie az áruk és kiegészítő szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos tevékenységek elvégzésére. MSZ EN ISO 9001 előírásait kielégítő dokumentált minőségirányítási rendszert kell alkalmaznia és működtetnie és ezt a Tanúsítvány bemutatásával igazolnia kell. A Kivitelező - Vállalkozó a szállítási terjedelmére vonatkozóan Átfogó minőségirányítási tervet kell, hogy készítsen, amelyben bemutatja az alkalmazott minőségirányítási rendszer specifikus szervezeti felépítését, működésének rendjét, a résztvevők együttműködését, felelősségi köreit. Termék specifikus minőség ellenőrzési és vizsgálati tervet kell készíteni az általa szállított berendezésekre, rendszerekre, építészeti tételekre bemutatva a megvalósítás főbb fázisait, a tevékenységek megnevezését, az alkalmazott szabványok, eljárások és utasítások hivatkozásait, értékelési és bizonylatolási követelményeket és szinteket, valamint a résztvevők körét, megjelölve a vizsgálati és tanúsítási pontokat is. A Minőség-ellenőrzési és vizsgálati terveket a Megrendelőnek jóváhagyásra meg kell küldeni, ahol Megrendelő/ Mérnök megjelöli, hogy mely ellenőrzési és vizsgálati pontokon kíván részt venni. A Minőségbiztosításnak illetve a Minőség-ellenőrzési és vizsgálati tervnek ki kell terjednie a gyártás és szerelés teljes folyamatára, annak minden fázisára és a megvalósításban résztvevő valamennyi szervezetre. 13.

KÖRNYEZETVÉDELEM

A gáztüzelésű kazánház kiegészítése az önálló működéshez szükséges segédrendszerekkel nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet hatálya alá. A segédrendszerek környezetvédelmi engedélyeztetése építési engedélyezési eljárás részeként fog történni. 13.1

Levegőtisztaság-védelem

A létesítés során a legnagyobb levegőterhelést a terület előkészítése, a földmunkák, valamint a tereprendezés során kialakuló kiporzás fogja jelenteni. További levegőterhelést az építőanyagok közúti beszállítását végző tehergépjárművek kipufogógázai jelentenek. A gépjárművek kipufogógázának megengedett szennyezőanyag tartalmát a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRMKvVM együttes rendelet, a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozását a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyagkibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet szabályozza. Ezek betartásáról a kivitelezőnek bizonylattal kell rendelkeznie. Lakott területen és ökológiailag sérülékeny területen a levegő szennyezettségének a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott egészségügyi, illetve tervezési immissziós határérték alatt kell maradnia. 2015.10.08

Rev2.

33 / 40



A segédrendszerek megvalósításakor konténerben egy dízel aggregát, mint új, helyhez kötött légszennyező pontforrás létesül. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet, Eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékek és egyéb előírások 2.8.1. Helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok pontja írja elő a kibocsátási határértékeket. Az előírások azonban nem vonatkoznak azokra a berendezésekre, amelyek tüzelőanyag felhasználása 50 kg/h-nál kisebb, illetve azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. A létesülő aggregát 50 h/év-nél kevesebbet üzemel, ezért erre a berendezésre kibocsátási határértéket nem kell kiadni, az alapbejelentés elkészítése azonban kötelező. A segédrendszerekkel egy időben új kazán nem kerül telepítésre. 13.2

Hulladékgazdálkodás

A hulladékok gyűjtésére, tárolására, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és végrehajtási rendeleteinek előírásait kell alkalmazni. A lehető legtöbb hulladéktípus esetén a fajtánként elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtés módszerét kell alkalmazni. A hulladékok gyűjtését – a jogszabályi előírásoknak megfelelő környezetszennyezést kizáró módszerekkel és edényzetben kell megoldani. A hulladékok elszállítását, hasznosítását, ártalmatlanítását érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. A hulladékok termelője a keletkező hulladékokról, és a hulladékkezelőnek átadásra kerülő mennyiségekről, nyilvántartás vezet és adatszolgáltatást teljesít a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján. A létesítésekor a kivitelező vállalkozó a hulladékgazdálkodási tevékenység felelőse. Az építési-szerelési munkák során a kivitelezőnek kötelessége a hulladékokat a munkaterületeken elkülönítetten gyűjteni elszállításig és a hulladékok elszállításáról, hasznosításáról, ártalmatlanításáról és e tevékenységek dokumentálásáról gondoskodni. Az építési-szerelési munkák során építési-szerelési anyagok; nem szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek, nem szennyezett föld, csődarabolási maradék, acél huzal, betonacél, fémforgács keletkeznek. A hasznosítható hulladékokat, hulladék-feldolgozó üzemekbe kell elszállítani. A nem hasznosított építési-bontási hulladékokat pedig inert hulladéklerakóban kell elhelyezni. Az építési és bontási hulladékok gyűjtése, elszállítása, hasznosítása, ártalmatlanítása során az általános hulladékgazdálkodási előírásokon felül a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait is figyelembe kell venni. Az építési munkák során keletkező hulladékok kis része minősül különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladéknak, melyek a következő listában láthatók: korróziógátló-, tisztító-, zsírtalanító folyadékok; kenőanyagok; festékhulladékok; olajszármazékokkal szennyezett csomagoló-anyagok; felitató anyagok. A veszélyes hulladékok gyűjtésekor meg kell akadályozni, hogy talajba, felszíni és felszín alatti vizekbe vagy a levegőbe jutva környezetszennyezést okozzanak. 2015.10.08

Rev2.

34 / 40



A veszélyes hulladékok gyűjtésének, szállításának, hasznosításának és ártalmatlanításának részletes követelményeit a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A létesítési munkálatok közben kis mennyiségű kommunális hulladék is keletkezik; melynek a gyűjtését, elszállítását és kezelését az általános hulladékgazdálkodási alapelveknek megfelelően kell elvégezni. Az üzemelés alatt –a szennyvízkeletkezésen kívül – rendszeresen nem keletkeznek hulladékok. Hulladékkeletkezéssel, eseti jelleggel, a karbantartások munkálatai következtében kell számolni. A keletkező hulladékmennyiségek a karbantartási munkák intenzitásának függvényében változnak. A várhatóan keletkező nem veszélyes ipari hulladékok az elhasználódott nem szennyezett alkatrészek; nem szennyezett csomagolóanyagok. A keletkező hulladékok nagyobb része veszélyes hulladék, melyek a karbantartás során keletkező olajos rongy; akkumulátorok; festékes, vegyszeres csomagolóanyagok, göngyölegek. Az üzemelés során csak kis mennyiségű kommunális hulladék keletkezésével kell számolni. Ezen hulladékok gyűjtését, elszállítását és kezelését az általános hulladékgazdálkodási elvek alapján kell végrehajtani. 13.3

Zajkibocsátások

Zaj és rezgésvédelemi szempontból az alábbi jogszabályok előírásait kell figyelembe venni: 

27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról



284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól



93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

Az építési kivitelezési tevékenységekből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklete szabályozza.

Határérték (dB)

(LTH)

az

LAM’

megítélési

szintre*

ha az építési munka időtartama 1 hónap kevesebb

Zajtól védendő terület

Sorszám

nappal 06–22 óra

vagy

éjjel 22–06

1 hónap felett 1 évig

óra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1 évnél több nappal éjjel 06–22 22–06 óra óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

60

45

55

40

50

35

2.

Lakóterület

65

50

60

45

55

40

2015.10.08

(kisvárosias,

Rev2.

kertvárosias,

35 / 40



falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

70

55

65

50

60

45

4.

Gazdasági terület

70

55

70

55

65

50

*Értelmezése az MSZ 18150–1 szerint.

13-1. táblázat: Zajterhelési határértékek

Az építési munkák során, a telephelyen folyó tevékenységek zajkibocsátása a munkák nagyobbik részében nem különbözik számottevően más építési tevékenységek zajkibocsátásától. Az építési tevékenység, tervezetten, csak a nappali időszakban fog történni. Az építőanyagok, technológiai berendezések helyszínre szállítása idején megnőhet a telephelyre irányuló teherforgalom. A munkagépekre az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet 1. sz. melléklete zajkibocsátási határértékeket ír elő. A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete alapján, az üzemi létesítményekből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken az alábbiak: Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Zajtól védendő terület nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra Üdülőterület, különleges területek közül az 45 35 egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, 50 40 telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes 55 45 terület Gazdasági terület 60 50 13-2. táblázat: Zajterhelési határértékek

A létesítést követően a meglévő zajforrásokon felül telepítésre kerülnek keringető szivattyúk, nyomástartó szivattyúk, és a vízelőkészítő rendszer tartozékaival. Az új zajforrások épületben kerülnek elhelyezésre, a meglévő környezeti zajszintet jelentősen nem befolyásolják. A telephelyhez legközelebb elhelyezkedő lakóingatlanok 1000 m-re találhatók, ezért a zajhatárértékek valószínűleg betarthatók lesznek. 13.4

Felszíni és felszín alatti víz- és földtani közeg védelem

A kazánházhoz kapcsolódó segédrendszerek létesítése és üzemeltetése közben figyelembe kell venni a következő rendeletek előírásait: 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

2015.10.08

Rev2.

36 / 40


        


28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 27/2004. (XII.25.) KvVM a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról

Az építkezésnél a betonozáshoz, vakoláshoz vízre van szükség. Az üzembehelyezés során a nyomáspróbáknak és egyéb műszaki előkészítő tevékenységeknek van vízszükséglete. A kivitelezés a talajszerkezet megbontásával jár. A munkagépek mozgási sávjában a talaj tömörödésével, talajvisszatöltés esetén a talaj lazulásával kell számolni. A különböző talajrétegeket elkülönítetten kell deponálni. A kivitelezési munkák végzése közben figyelembe kell venni a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait. A kivitelező munkavégzése következtében keletkező szennyvizek földtani közegbe, felszíni és felszín alatti vizekbe jutását meg kell akadályozni, gyűjtésük a meglevő kommunális és csapadékvíz gyűjtési megoldásoktól teljesen elkülönül. A keletkező hulladékvizek veszélyességüktől függően kell elvezetni, vagy gyűjtő edényzetbe leengedni, közömbösíteni, majd elszállítani az előírásoknak megfelelően. Felitató anyagok készletezésével és szükség esetén használatával fel kell készülni a munkagépekből, gépjárművekből esetlegesen a környezetbe kikerülő üzemanyag és olaj szennyezés megszüntetésére, valamint az elszennyeződött talaj lapáttal tárolóedénybe való összegyűjtésére és a továbbiakban veszélyes hulladékként való kezelésére. Az üzemelési időszakban a forróvízrendszer pótvízellátását ivóvízhálózatról biztosítják RO rendszerű vízkezelő berendezés segítségével. Ennek a hulladékvizét a csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a tóba tervezik bevezetni. A hulladékvizeket a kibocsátást megelőzően gyűjtőmedencében gyűjtik. A gáztüzelésű kazánház és a segédrendszerekkel kialakítandó bővítése a kazánház területén átvezető szennyvízcsatornára csatlakozik, ami beköt az erőmű területén lévő szennyvíz átemelőbe, ahonnan nyomócsövön jut jelenleg az erőmű DK-i részén lévő szennyvíztisztító telepre, de a közeljövőben az Erőműből kilépő kommunális szennyvíz egy új átemelő szivattyútelepen keresztül az oroszlányi szennyvíztisztítóba kerül. A létesítményen belül tiszta csapadékvíz keletkezik, a belső csapadékvíz-hálózat az igényeknek megfelelően bővítésre kerül. A tiszta csapadékvíz az üzemi területen kialakított csapadékvíz 2015.10.08

Rev2.

37 / 40



elvezető csatornán keresztül az Oroszlányi Erőmű csapadékgyűjtő hálózatába kerül, onnan olajfogón keresztül a hűtőtóba jut. A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó kibocsátási határértékeket a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szabályozza. A telephelyen folytatott tevékenység a felszín alatti vizek védelméről szóló a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és adatszolgáltatást. A pótvíz előkészítés, vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés vízjogi engedély köteles tevékenység. 13.5

Élővilág- és természetvédelem

Az üzem területe védett- vagy Natura 2000 területet nem érint. A kazánház tágabb környezetében található természetvédelmi területek a következők: Vértes HUDI 30001 NATURA 2000-es terület, Vértes Tájvédelmi Körzet, Svandabereg-pataki tanösvény. 14.

AZ AJÁNLATTAL BENYÚJTANDÓ MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ A benyújtandó műszaki dokumentumokat magyar nyelven kell elkészíteni, a szöveges leírások esetében doc és pdf fájl formátumban, rajzok esetében dwg és pdf fájl formátumban kérjük CD-re feltenni. A Vállalkozó által az ajánlattal benyújtandó műszaki dokumentációk felsorolását ld. az 1. mellékletben, amelyeknek tartalmaznia kell az egyes szaktervi kiírásokban igényelt műszaki adatokat, leírásokat, számításokat. A Vállalkozó által– Megrendelőtől kapott ütemterv alapján- készített megvalósítási ütemtervet és az alábbi űrlapokat is kérjük kitöltve mellékelni az ajánlathoz:

14.1

FUNKCIONÁLIS GARANCIA ŰRLAP

A Szállító által garantált értékekkel ki kell tölteni, majd a Szerződés tárgyalása során az űrlapot véglegesítik, és a Szerződés mellékleteként csatolják.

2015.10.08

Rev2.

38 / 40


Ssz.

14.2


Funkcionális garanciák

Megrendelő által elvárt határértékek

Vállalkozó által garantált értékek

Megjegyzés

1.

A fő keringető szivattyú névleges emelőmagassága 600 m3/h-nál

140 m

Vállalkozó biztosítja

2.

A fő keringető szivattyú és hajtómotor együttes hatásfoka névleges munkaponti terhelésen

70%


3.

RO rendszerű vízlágyító névleges teljesítménye (kezelt víz ) 10-25°C tartományban

5 m3/h / egység


4.

RO rendszerű vízlágyító termékvíz pH érték 10-25°C tartományban

>7


5.

RO rendszerű vízlágyító termékvíz összes keménysége 10-25°C tartományban

≤ 0,05 mmol/dm3


RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI GARANCIA ŰRLAP

A Szállító által garantált értékekkel ki kell tölteni, majd a Szerződés tárgyalása során az űrlapot véglegesítik, és a Szerződés mellékleteként csatolják. Ssz.

Rendelkezésre állási garancia

Megrendelőtől elvárt min. értékek 1. év

2. év

1.

Szivattyúk

98 %

98 %

2.

2x5m3/h RO vízlágyító

98 %

98 %

Szállító által garantált értékek 1. év

Megjegyzés

2. év

A Rendelkezésre állási garancia meghatározása 8760 − TMK − ÜL − KK ∗ 100 8760 − TMK − ÜL AF (%) Rendelkezésre állási garancia számított értéke egy évre vonatkozóan, AF (%) =

KK

Az éves kényszer kiesések, meghibásodás miatt órában kifejezve,

TMK Az éves tervezett karbantartási munkából származó leállások időtartama órában kifejezve, ÜL Az éves üzemviteli okok miatti leállások időtartama órában kifejezve, beleértve az alábbiakat: - olyan leállások, amelyért a Szállító nem felelhet, - olyan időszakok, amikor a kazánok Megrendelő elhatározása miatt üzemen kívül vannak, - Vis Maior, vagy olyan nem rendelkezésre állás, amelyet nem a Szállító berendezésének leállása, hibás működése okozott.

2015.10.08

Rev2.

39 / 40



A Rendelkezésre állási garancia előfeltétele, hogy a kazánok, berendezések az Üzemeltetési és karbantartási szabályzatban előírtak szerint kerüljenek üzemeltetésre és karbantartásra. A Szállító jogosult olyan személyek delegálására, akik az üzemet, megfigyelhetik, ellenőrzéseket végezhetnek. Ezen személyzet számára biztosítani kell az üzemi adatokhoz való hozzáférést. Amennyiben a Szállító által szállított kazánok berendezések a Megrendelő elhatározása miatt üzemen kívül vannak, a Szállító kizárólag az üzemen kívüli időszakban jogosult megelőző javításokat és karbantartást végezni anélkül, hogy a nem rendelkezésre állás esete állna fenn 15.

A MEGLÉVŐ KÖRNYEZET ISMERTETÉSE, ALAPADATOK

15.1

A települési környezet

Az Erőmű Oroszlánytól nyugatra, Bokod községtől észak-keletre helyezkedik el. Megközelítése közúton Tatabányáról Környe, Mórról pedig Pusztavám és Bokod községek érintésével lehetséges. A telephelyre behajtani a 6-os út felől lehet. A telepítési terület az Oroszlányi Erőmű területén, a füstgáz kéntelenítőtől északra eső szabad terület. A beruházással érintett területet déli és keleti oldalról a 0718/8 hrsz.-ú magánút, nyugati oldalról a tűzoltó felvonulási út, északi oldalról a meglévő gázkazánház határolja. A telephely kialakítása a 4. mellékletben lévő OEF-ER-E-200-001 számú helyszínrajzon látható. 15.2

Infrastruktúra

A következő közművek az Erőmű területén teljes körben ki vannak építve, és azok kapacitása megfelelő: -

ivóvíz szennyvíz villamos energia csapadékvíz

A hálózat tulajdonosa hozzájárul, hogy az új beruházás ezen rendszerekre rácsatlakozzon. 15.3

Tulajdonjogi helyzet

A tervezett beruházás Oroszlány közigazgatási határán belül, az Erőmű területének keleti részéből kiszabályozott új telken (hrsz.:0178/9) valósul meg. A telek mérete 43,3 x 169,61 m, területe 6629m2. A telek tulajdonosa a beruházó, az MVM OEF Zrt. A telek az Erőmű területén áthaladó, kiszabályozott magánútról (hrsz.:0718/8) közelíthető meg. Az út szilárd burkolattal rendelkezik, teherforgalomra méretezett, szélessége ~6,0m.

2015.10.08

Rev2.

40 / 40

MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. Gáztüzelésű forróvíz kazánház létesítése. Műszaki Specifikáció

Recommend Documents