A középkor
A középkor • Sokrétűen tagolt, hosszú időt felölelő művelődéstörténeti korszak. • Kialakulása és lezárulása Európa különböző területein más-más időponthoz köthető. • Kb. 1000 éves időszak, ami a klasszikus ókort az újkortól elválasztja, a V-XV. sz.-ig, a Nyugatrómai Birodalom (476) bukásától Amerika felfedezéséig (1492) • vagy a Benedek-rend megalapításától(529) az angol polgári forradalom kezdetéig(1640) számítjuk.
A középkor • Irodalmi szempontból középkoron csak a reneszánszig tartó időszakot értjük (1300-as évek). • Elnevezése: latin: „media aetas”közbeeső kor • A középkor a feudalizmus korszakával azonosítható. • A hatalom alapja a föld. • A legtöbb földdel a király és az egyház rendelkezik – hűbéri lánc • Társadalmi rétegek: nemesek - jobbágyok
A középkor világképe • Alapja a Biblia keresztény, metafizikai szemlélete • A világ: egy megtapasztalható földi szférára (e világ) és egy tapasztalaton túli szférára (túlvilág) osztható. (transzcendens:tapasztalat feletti, nem anyagi, felsőbbrendű)
A középkor világképe • A középkor gondolkodásmódját a vallás irányította(Római Katolikus Keresztény) • A gondolkodás középpontjába Isten áll, mindent Istennek rendelnek alá és minden Isten érdekében történik. • Úgy kell élni az életet, hogy Istennek tetsző legyen. • A vallásra és Istenre hivatkozva alkotják a törvényeket. Ezek a feud. állam érdekeit szolgálták.
A középkor világképe • Hittek a túlvilágban: a mennyországban és a pokolban(föld alatti szint, a sötétség, a gonosz erők, a Sátán birodalma). • Az ember számára a földi lét pusztán átmenet az öröklét világába. A halál nem vég, hanem a tapasztalaton túli öröklét kezdete. • Az ember földi életének minősége: erényei és bűnei határozzák meg helyét az öröklétben. • üdvösség-kárhozat
A középkor emberképe • Az ember Isten teremtményeként anyagi(test) és szellemi(lélek) lény. • Bűnbeesés: test a gonosz hatalmába esett • Jézus halála: lélek szabad utat kapott a mennyországba, az üdvözülés felé • Az ember erkölcsi kötelessége: a jóra való törekvés, az erényes élet, az állandó öntökéletesítés igénye. • Aszkézis: a test megvetése, sanyargatása, az önmegtartóztató életmód. • Meditáció: lélek mélységeibe való elmerülés
A középkor • A vallásos gondolkodás terjesztői a papok, szerzetesek voltak. • Szerzetesrendek alakultak ki: Ferencesek, Bencések, Trappisták, stb. (tk.136-137.o.) • Általában kolostorokban éltek. • A vallás gyakorlása mellett papi funkciókat láttak el: temetés, keresztelés, esketés, és tanítottak, gyógyítottak. • Felfedezéseik: pl. sajt
A középkor • Tapasztalataikat, élményeiket leírták, másolták az ókori szerzők műveit(irodalmi,történelmi,filozófiai témában) és a kortárs alkotók műveit. • Gazdag könyvtáraik voltak.(láncos kódex) • Könyvük a kódex volt. • Kódex: kézzel írt, általában latin nyelvű könyv. • A borító fa, amit bőrrel vontak be, a lapok pergamenből (állati bőr)készültek, a lapokat díszes kezdőbetűk(iniciálé) és miniatűr rajzok(miniatúra) díszítették.
Festetich-kódex Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos könyve
A középkor irodalma • I. Egyházi vagy vallásos irodalom: egyházi témát dolgoztak fel. 1. Epika: legenda:szentek életéről szóló kisepikai műfaj vallomás példázat prédikáció
A középkor irodalma 2. Líra: himnusz planctus (siralomének) ált. Mária története haláltánc 3. Dráma: misztérium: a bibliai teremtéstörténettől a végítéletig, Isten és a Sátán konfliktusa. moralitás: erkölcsi tételt mutat be mirákulum: szentek életének eseményei (miráculum: csoda)
A középkor irodalma • II. Világi irodalom: világi témákat dolgoz fel: szerelem, az udvarlás különböző szakaszai, harcok. • Művelői a lovagok, ők a középkor második jelentős rétege. Lovagi kultúra, lovagi erények. 1. Epika: lovageposz: témája a harc, a háború a XI-XII. sz-ban keletkeztek, szerzőjük általában ismeretlen Pl. Arthur-mondakör : Parszifál, Trisztán és Izolda Nagy Károly mondakör: Roland-ének orosz nyelvterületen: Igor-ének német nyelvterületen: Niebelung-ének
A középkor irodalma Lovagregény Geszta Intelem 2. Líra: lovagi líra: XI-XII. sz. táján alakul ki Dk- Franciaországban, Provance területén trubadúrköltészet: fr. lovagok, akik verseket írtak és el is énekelték szerelmüknek minnesäng: német lovagi költészet vágáns költészet: kóborló diákok költészete 3. Dráma: vásári komédia – commédia del’arte
A középkor irodalma • A középkori latin nyelvű himnuszokkal megszületett a „modern” verselés: • 1. RÍM használata: verssorok végének összecsengése, a rím erősíti a verszenét, fokozza a dallamot azzal, hogy lezárja és kiemeli a ritmikai egységeket. • 2. RITMUS: megnőtt a hangsúly szerepe, hosszú szótag helyén hangsúlyos, rövid szótag helyén hangsúlytalan szótag áll: • Antikizáló hangsúlyos verselés(Stabat mater)142
A középkor művészete Román művészet • A szó jelentése:„rómaias”, Rómát utánzó • Ideje: kb. XI-XIII. sz. közepe • Társadalmi háttere: az egyház támogatja a feudális rend kialakulását • Vallás, filozófia: Skolasztika: (schola=iskola),akik iskolaszerűen foglalkoztak tudományokkal, és akik ezeket tanították
• Hét szabad művészet – az oktatás tárgya volt • Trivium: nyelvtan, dialektika, logika • Quadrivium: számtan, geometria, zene,csillagászat • Művelői: Pierre Abélard(1079-1142) Roger Bacon(1215-1292)
Román –kor építészete • Egyházi épültek:templomok, kolostorok, kápolnák, • Világi épületek: lakóházak, várak, őr-és tűztornyok, városháza, raktárak • Épületek jellemzői: templom kereszt alakú, vaskos falak, félköríves boltívek, dongaboltozat vastag oszlopok, ikerablakok, rózsaablakok, bélletes kapuk, lőrések
Jáki templom
Román-kor szobrászat,festészet • A szobrok az épületek tartozékai • Elnagyolt formák, zömök test, érzelmeket nem fejeznek ki • Festészet: vallásos tárgyúak, falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák valóságos tér; háttér, fény-árnyék hiányzik
Káin testvérgyilkossága
Gótikus művészet • • • •
A szó jelentése: barbár Ideje: XII-XVI. sz. Városok polgársága katedrálisokat építtet Építészet: Új épülettípusok: kereskedőházak, kórházak(ispotályok) • Jellemzői: támpillérek, fiatornyok, csúcsíves keresztboltozatok, rózsaablak
Gótikus művészet • • • •
Szobrászat: épületszobrászat, síremlékszobr. Érzelmeket fejeznek ki, mozgást ábrázolnak Festészet:erősen nyújtott alakok, Üvegfestészet, falképek, szárnyasoltárok, miniatúra-művészet, • grafika(fa- és rézmetszetek)
A burgosi székesegyház
Notre-Dame
A kölni dóm
