Múzsák vonzásában Kultúra és médiafogyasztási szokások a fiatalok körében

Fanta TrendRiport VI.  2009. október     

„Múzsák vonzásában”  Kultúra‐  és  médiafogyasztási  szokások  a  fiatalok körében     A  fiatalok  média‐  és  kultúrafogyasztása  ma  már  egyértelműen  az  internet  köré  szerveződik. Minden más csak ezt kiegészítve, ennek alárendelve létezhet.    A tévézés ugyan még tartja magát, de az erre fordított idő hétköznapokon átlagosan  már alig több mint másfél óra, és a hétvégéken sem nagyon haladja meg a két és fél  órát.   Egyre  kevesebben  olvassák  a  nyomtatott  (napi)  sajtó  termékeit,  és  hasonló   tendenciát lehet látni a  magazinok és a folyóiratok kapcsán is.   Az  általunk  megkérdezett  fiataloknak  körülbelül  negyede  tartozik  abba  a  csoportba,  akik lényegében soha nem olvasnak. De a többiek esetében is átértékelődött a könyv  szerepe: legnagyobb hibája, hogy nem kompatibilis a szórakozás, a kommunikáció és  a  munka  során  uralkodóvá  váló  multitasking  életmóddal.  Így  azok,  akik  olvasnak,  átlagban  csak  heti  5  órán  át  teszik  ez.  A  legnépszerűbbek  a  kaland‐  és  romantikus  regények.   A kultúra fogyasztásának vannak olyan formái, amelyek szinte teljesen hiányoznak a  fiatalok életéből. Operába négyötödük, komolyzenei koncertre háromnegyedük soha  sem  jár,  a  színház  viszont  úgy  tűnik,  a  „túlélő”  műfajok  körébe  tartozik.  A  fiatalok  szemében  a  különbség  a  pörgős  és  nem  pörgős  művészeti  ágak  között  van.  Sikerre  inkább csak az előbbiek számíthatnak.   A  fiatalok  különböző  csoportjaiban  nagyon  eltérőek  a  kultúrához  való  hozzáférés  lehetőségei. A minőségi kulturális kínálat az ország néhány nagyobb városába, illetve  a  fesztiválokra  korlátozódik.  Ezeket  az  egyenlőtlenségeket  a  technológia  nem  képes  áthidalni. 

  1 

     

Tartalom    Bevezetés .......................................................................................................................... 3  Szabadidő és kultúra .......................................................................................................... 5  Mit és mennyit? .................................................................................................................... 5  Fontos és kevésbé fontos szórakozási formák...................................................................... 7  Na, de hova menjünk? .......................................................................................................... 8  Kedvelem, vagy nem kedvelem – avagy pörgős, vagy nem pörgős? .................................. 10  És összeáll a kép. A jellegzetes csoportokról ...................................................................... 13  És a „régi” időkben.............................................................................................................. 15  Média‐ és kultúrafogyasztás............................................................................................. 16  Irodalom és könyvolvasás ................................................................................................... 16  Nyomtatott sajtó................................................................................................................. 21  Televízió .............................................................................................................................. 21  Mozi, filmek, DVD‐k ............................................................................................................ 24   

  2 

„   

Bevezetés   

Ezek a mai fiatalok már nem olvasnak, a könyv nekik már nem érték, számukra  csak az létezik, ami elérhető az interneten, meg a TV‐t bámulják.” „A kultúra  ma már olyan drága, hogy az ember kénytelen ezen spórolni”. Ilyen, és ehhez  hasonló  sommás  véleményekkel  nap  mint  nap  találkozhatunk.  Kétségtelen,  hogy  vannak  olyan  fiatalok,  akikre  illenek  a  fenti  kijelentések,  és  az  is  igaz,  hogy  a  „kultúra  fogyasztása”  gyakran  igen  költséges  szórakozási,  kikapcsolódási  formává  vált,  azonban  a  valóság  ennél  jóval összetettebb.   A  sokakat  foglalkoztató  kijelentések  nyomába  eredve  a  Fanta  Trendriport  sorozat  hatodik  részében  azt  vizsgáltuk,  hogy  milyen  formában,  hogyan  szórakoznak,  mivel  töltik  a  szabadidejüket  a  fiatalok,  milyen  kultúrafogyasztási  minták  állnak  hozzájuk  a  legközelebb.  Részletesen  vizsgáltuk  az  olvasással,  filmnézéssel,  a  rádió‐  és  zenehallgatással  kapcsolatos  szokásokat,  illetve  röviden  feltérképeztük,  hogy  „a  kínálatból”  melyek  a  legkedveltebb  műfajok  és  zsánerek.  Emellett  megvizsgáltunk  néhány  elterjedt  vélekedést  is,  hogy  azok  valóban igazak‐e a „mai fiatalok” és a kultúra viszonyára.    Szórakozási  szokásaink,  a  kultúra‐  és  médiafogyasztás  jellegzetességei  az  elmúlt  másfél  évtizedben  gyökeresen  átalakultak.  A  multiplex  mozik  elterjedésével,  a  kereskedelmi  TV‐ csatornák  elindulásával,  de  mindenekelőtt  az  internet  megjelenésével  és  a  mindennapi  életbe  való  beépülésével,  mindannyian  részesei  lettünk  annak  a  globális  (populáris)  kultúrának, amely Hong Kong‐tól Rio de Janeiro‐ig, Sydney‐től Budapestig meghatározza azt,  hogy  mit  néznek  és  mit  hallgatnak  emberek  milliói.  Eközben  azonban  a  nemzeti  kultúrák  szerepe  is  sok  tekintetben  felértékelődött.  Az  uniformizáló  globális  kultúra  térnyerése  mellett azonban felértékelődnek a nemzeti kulturális sajátosságok is. Sőt, az egyes kultúrák  keveredéséből is izgalmas új műfajok és stílusok jöttek létre.  Ebbe  a  nyitott  világba  születtek  és  nőttek  bele  a  mai  tízen‐  és  huszonéves  korosztályok.  Számukra  már  természetes,  hogy  bizonyos  filmek,  zenék  akadálytalanul  jutnak  el  hozzájuk.  Egy  magyar  fiatal  ugyanazokon  az  online  videó‐megosztó  oldalakon  elérhető  poénokon  nevet,  mint  amerikai  társai,  a  premierfilmeket  pedig  egy  időben  nézik  a  különböző  kontinensek fiataljai – akár hivatalos, akár illegális csatornákon keresztül.   A  fiatalok  média‐  és  kultúrafogyasztása  ma  már  többnyire  az  internet  köré  szerveződik.  A  televízió,  a  nyomtatott  (napi)  sajtó  termékei,  de  egyre  inkább  a  magazinok,  folyóiratok  is  másodlagos szerepet töltenek be a fiatal korosztály életében.    3 

Mindeközben  persze  ennek  a  folyamatnak  az  árnyoldalairól  sem  érdemes  megfeledkezni.  Ennek  a  riportnak  keretein  belül  természetesen  nincs  lehetőségünk  arra,  hogy  mindezeket  részletesen számba vegyük, azonban két dolgot fontosnak tartunk kiemelni.  A  digitális  technológiák  lecsökkentették  a  távolságokat,  és  töredékére  estek  bizonyos  kulturális  termékek  és  szolgáltatások  globális  „áramoltatásának”  költségei.  Mindeközben  azonban – amennyiben a hazai helyzetet vizsgáljuk – növekedni látszik a szakadék a kultúra  „nem  digitális”  termékeihez  való  hozzáférésben.  Ez  részben  annak  köszönhető,  hogy  napjainkra  a  fővárosba,  illetve  néhány  nagyobb  vidéki  városba,  illetve  fesztiválra  koncentrálódik  a  minőségi  kulturális  kínálat.  Az  ehhez  való  hozzáférés  pedig  igen  egyenlőtlenül  oszlik  meg  a  társadalom  és  így  a  fiatalok  körében.  Ezeket  az  egyenlőtlenségeket a technológia nem képes áthidalni.  A  változások  másik  következménye,  hogy  a  fiatalok  rövid  és  látványos  ingerekre  épülő  multitasking  életformája  átrendezte  a  média‐  és  kultúrafogyasztás  „tájképét”,  azaz  napjainkban  egy  kulturális  generációváltozás  korszakát  éljük.  Nem  állítjuk,  hogy  ennek  a  folyamatnak eredendően csak negatív hatásai volnának, azonban kétségtelen, hogy számos  olyan  műfaj  és  művészeti  ág  létezik,  amely  egyszerűen  már  nem  kompatibilis  ezzel  a  fogyasztási‐  és  életformával.  Példaként  említhető,  hogy  a  fiatalok  döntő  többsége  számára  az  opera,  illetve  az  operett  lényegében  ismeretlen  és/vagy  nem  igazán  kedvelt  műfaj.  Ugyanakkor a vesztesek közé sorolható a könyv mint „csatorna”, a hagyományos irodalom is,  illetve minden olyan műfaj, amely egyirányú, koncentrált figyelmet, és mélyebb megértést és  átélést  kívánna  meg  a  befogadójától.  Kivételek,  egy‐egy  sajátos  jelenség,  természetesen  akadnak, hiszen az elmúlt néhány évben a Harry Potter könyvek sikere, vagy a főleg tinédzser  lányok  körében  népszerűségnek  örvendő,  ún.  vámpír‐irodalom  fiatalok  millióit  volt  képes  hosszú  órákra‐napokra  a  könyvek  mellé  ültetni.  (E  sikernek  azonban  szerves  része  volt  a  könyv filmes adaptációja.)   

  4 

Szabadidő és kultúra  A kultúrafogyasztás mintázatainak vizsgálatát érdemes egy áttekintéssel kezdeni: vajon mivel  töltik egyáltalán a szabadidejüket a fiatalok? Mennyi idejük jut a különböző médiumokra, a  barátokkal  való  együttlétre,  vagy  éppen  a  sportolásra?  És  vajon  milyen  gyakran  jutnak  el  különböző  intézményekbe,  közösségi  és  kulturális  színhelyekre,  oda,  ahol  a  „kultúrát  fogyasztani  lehet”?  De  az  sem  mellékes,  hogy  mennyire  érzik  magukhoz  közelállónak  az  egyes  kulturális  termékeket,  formákat,  műfajokat?  Az  alábbi  fejezetekben  ezekre  a  kérdésekre próbálunk meg válaszolni.   

Mit és mennyit?  Ami  az  időtöltést  illeti,  a  legfeltűnőbb  tapasztalat,  hogy  ebben  a  korosztályban,  akár  hétköznapról,  akár  hétvégéről  van  szó,  az  internetezés  tölti  be  a  legfontosabb  szerepet.  Mára  a  világháló  egyértelműen  fontosabb  a  fiatalok  számára,  mint  a  televízió,  nem  is  beszélve  az  olyan,  számukra  sokszor  „régimódinak”  számító  szórakozási  formákról,  mint  a  rádió, a könyv, vagy az újság.  A  megkérdezett  fiatalok  több  mint  egyharmada  (36%)  hétköznaponta  legalább  3  órát  internetezik,  17%  pedig  2  és  3  óra  közötti  időt  szán  erre.  Mintánkban  egy  olyan  fiatal  sem  akadt,  aki  ne  internetezne  egy  átlagos  hétköznapon,  és  csupán  8%  volt  azoknak  a  válaszadóknak az aránya, akik kevesebb mint fél órát neteznek.1   Ez  jóval  felülmúlja  a  tévézésre  szánt  időt  –  hétköznap  a  fiataloknak  csak  12%‐a  tölt  a  tévé  előtt több mint 3 órát, és 16%‐uk 2–3 órát, viszont akad egy olyan 5%‐ot kitevő csoport is, aki  hétköznap sosem ül le a televízió elé.   Ha  csupán  a  puszta  számokat nézzük,  akkor azt is  láthatjuk,  hogy sokan  több időt  töltenek  hétköznap az internettel, mint személyesen a barátaikkal. Ugyanakkor természetesen, mint  ahogy az a fókuszcsoportos beszélgetéseken is kiderült, illetve az első Fanta Trendriportban  is  láthattuk,  a  netezés  döntően  (illetve  más  tevékenységekkel  párhuzamosan)  éppen  a  barátokkal való folyamatos, sok csatornán zajló kommunikációt jelenti. 

                                                        1

 Ez természetesen nem meglepő, hiszen a kutatás során a rendszeresen internetező fiatalokat vizsgáltuk. Az  Ifjúság2008  kutatás  adatai  szerint  a  18–25  éves  korosztályban  a  számítógépet,  illetve  internetet  használó  fiatalok  aránya  85%.  A  fiatalok  digitális  technológiákhoz  hozzá  nem  férő  15%‐a  döntően  az  alacsony  végzettségű,  rossz  anyagi  körülmények  között  élő,  illetve  az  ország  hátrányos  helyzetű  területein  élő  fiatalok  köréből kerül ki. 

  5 

  A  rádióhallgatás  és  a  napilapok  és  magazinok,  hetilapok  olvasgatása  nagyjából  ugyanolyan  népszerűségnek (pontosabban „népszerűtlenségnek”) örvend, legalábbis, ha az nézzük, hogy  mindhárom  esetben  a  fiatalok  nagyjából  negyede  nyilatkozott  úgy,  hogy  egyáltalán  nem  fordít  időt  ezekre  a  tevékenységekre  egy  átlagos  hétköznapon.  A  tevékenységek  jellegéből  fakadóan  persze  sajtótermékeket  valamivel  többen  olvasnak  kevesebb  mint  félórát  egy  átlagos hétköznap, míg a rádiót nagyobb arányban hallgatnak kicsit hosszabb ideig.  Ami  a  könyvekkel  való  időtöltést  illeti,  valamivel  nagyobb,  csaknem  egyharmad  (31%),  azoknak az aránya, akik egy átlagos hétköznap egyáltalán nem olvasnak könyvet, és további  egyharmad  (34%)  azoknak  az  aránya,  akik  csak  kevesebb  mint  fél  órát  töltenek  könyvolvasással.  A  fiatalok  több  mint  negyede  (27%)  tartozik  abba  a  csoportba,  akik  lényegében egyáltalán nem töltenek időt olvasással.  Négy  fiatalból  legalább egy olyat  találunk  (28%), aki egy  átlagos hétköznap  egyáltalán  nem  sportol, ugyanakkor 41% azok aránya, akik kevesebb mint fél órát mozognak.  Ezek az arányok némileg változnak akkor, ha egy átlagos hétvégi napot vizsgálunk. Az adatok  alapján  láthatjuk,  hogy  a  hétvége  elsősorban  a  barátokkal  való  időtöltésnek,  az  internetezésnek és a tévézésnek kedvez. Ilyenkor ugyanis a fiataloknak még nagyobb része  tölt kifejezetten sok időt a gép előtt: tízből négy fiatal (40%) több mint három órát netezik!  További  20%  két‐három  órát  tölt  a  világhálón  való  böngészéssel.  (Olyan  a  megkérdezettek  között,  nem  túl  meglepő  módon  ismét  nem  volt,  aki  egyáltalán  ne  internetezne  hétvégenként.)   

  6 

  Természetesen a hétvége a barátoké (is): a fiatalok harmada legalább 3 órát tölt a barátaival  egy hétvégi napon – vagyis jóval nagyobb az arány, mint hétköznap esetén.  Mint azt már jeleztük, a televízióra is több idő jut hétvégén: 23% több mint három órát, 20%  2‐3  órát,  26%  pedig  1‐2  órát  tölt  a  képernyő  előtt.  Csak  egy  elhanyagolható  kisebbség,  a  fiatalok 2%‐a nem kapcsolja be a tévét szombaton és vasárnap.   A  hét  minden  napja  24  órából  áll,  tehát  felmerül  a  kérdés,  hogy  mivel  foglalkoznak  kevesebbet  a  fiatalok?  Láthatjuk,  hogy  hétvégén  kevesebb  idő  marad  olvasásra:  a  kérdezettek 38%‐a semennyi időt nem szán a hétvégén könyvolvasásra – a soha nem olvasók  aránynövekedése a hétköznaphoz képest valószínűleg annak köszönhető, hogy hétköznap az  iskolai feladatok elvégzéséhez (pl. irodalomóra) szükség van valamennyi könyvforgatásra. Az  újság‐,  és  magazinolvasás  esetében  hétvégén  szintén  megnő  azok  aránya,  akik  egyáltalán  nem foglalkoznak ilyesmivel.  Sajnálatos  módon,  hétvégén  nem  hogy  növekedne,  de  csökken  azoknak  az  aránya,  akik  számottevő időt töltenek testmozgással: a fiatalok közel harmada (30%) semennyit,  további  harmad  (31%)  pedig  kevesebb  mint  fél  órát  sportol  egy  átlagos  hétvégi  napon.  Ennek  okát  nyilván  a  hivatalos  keretek  között  végezhető  testmozgás  (testnevelés  óra  stb.)  hétvégi  hiányában is kereshetjük.   

Fontos és kevésbé fontos szórakozási formák  Ha  kissé  más  szemszögből  vizsgáljuk  a  kérdést,  és  arra  keressük  a  választ,  hogy  szórakozás  szempontjából mit értékelnek a legtöbbre a fiatalok, az a tapasztalat, hogy természetesen a    7 

rangsort  –  internet  ide  vagy  oda  ‐  a  barátok  vezetik.  A  barátok  mellett  azonban  nem  halványul el a család szerepe sem, bár ha a nemek szerinti megoszlásban vizsgáljuk, akkor azt  is  megállapíthatjuk,  hogy  a  lányok  körében  kissé  fontosabb  marad  a  család  a  szórakozás  szempontjából.  

Az  interperszonális  kapcsolatok  után  mindkét  nem  számára  az  otthoni  zenehallgatás  a  szórakozás  legfontosabb  forrása,  de  ezt  követően  komoly  eltéréseket  láthatunk  a  fiúk  és  a  lányok között. A lányok számára ugyanis a következő helyezett a könyv, amit egy 5‐ös skálán  3,5‐re  osztályoztak,  a  fiúk  ezzel  szemben  csak  2,7‐re.  Ezt  követi  a  televízió  3,2‐es  átlagos  értékeléssel.  Ezzel  szemben  a  fiúknál  a  sport  és  a  számítógépes/internetes  játék  kapott  hasonló  pontszámokat.  Feltűnő,  hogy  míg  a  számítógépes  játékok  nem  annyira  szórakoztatóak  a  lányok  számára,  addig  az  online  kapcsolatépítő,  közösségi  lehetőségek  számukra  jóval  fontosabbak  –  összehasonlítva  a  fiúkkal.  Mind  az  MSN,  mind  az  iWiW  igen  magas értékeket kapott. A YouTube esetében az érték ugyanolyan a két nemnél: 2,8, amely a  skálán egy erős közepesnek számít. A rádió szintén a lányoknak fontosabb. A túrázás pedig  mindkét nem esetében közepesen fontos, csakúgy mint a kocsmába, szórakozóhelyre járás.   

Na, de hova menjünk?  A különböző kulturális helyszínek közül a legnépszerűbbek egyértelműen a multiplex mozik,  és a könnyűzenei koncertek. Könnyűzenei koncertre viszonylag gyakran, vagyis havonta akár  többször is jár a megkérdezett fiatalok 16%‐a. Ugyanez az arány a multiplex mozik esetében    8 

12%.  Mindemellett  a  multiplex  mozi  esetében  találkozunk  a  legkisebb  arányban  (13%)  olyanokkal, akik sosem látogatnak el ilyen intézménybe. 

  Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, az opera és a komolyzenei koncert állnak az utolsó  helyen:  előbbit  81%,  utóbbit  73%  sosem  keresi  fel.  Művészfilmeket  játszó  moziba  4%  jár  rendszeresen, kevesebb mint egyharmad pedig ritkán – csaknem kétharmad azonban sosem.  Közepesnek  mondható  a  színház  és  a  múzeum  helyzete  is:  múzeumba  a  fiatalok  valamivel  kevesebb  mint  egynegyede  sosem  jár,  ugyanez  az  arány  a  színház  esetében  egyharmadnál  magasabb. Ugyanakkor évente egyszer‐kétszer eljut egy‐egy kiállításra a fiatalok 71%‐a, míg  színházba 60%‐a.   Természetesen  az  ország  különböző  pontjain  élő  fiatalok  igen  eltérő  lehetőségekkel  rendelkeznek. A nagyvárosokban, illetve Budapesten élők minden tekintetben jóval nagyobb  kínálatból  választhatnak,  míg  a  kisebb  települések  lakói  mind  választékban,  mind  pedig  ezeknek a kulturális programoknak a minőségében jóval hátrányosabb helyzetben vannak.   A  színház,  vagy  más  kulturális  intézmények  könnyű  elérhetősége  azonban  még  egyáltalán  nem jelenti azt, hogy az beépül a fiatalok kultúrafogyasztásába. Ahogy az a fókuszcsoportos  beszélgetésekből  kiderült,  a  színház  esetében  sokszor  a  magas  jegyárak  tartják  vissza  a  fiatalokat. Más műfajok, mint például az opera, vagy a hangverseny esetében ez a szempont  általában  már  nem  is  merül  fel,  mivel  a  motiváció,  az  „inger”  is  sokszor  hiányzik.  Az  opera  esetében – azon kevesek kivételével, akik a műfaj kínálatot is figyelemmel kísérik – a fiatalok  gyakori  panasza  és  kritikája,  hogy  „nem  nekik  szól,  nem  az  ő  problémáikkal  foglalkozik”.  A  klasszikus  zenei  koncertek  esetében  pedig  nyilvánvaló,  hogy  a  műfaj  megismeréséhez,  megértéséhez  és  megszeretéséhez  szükséges  a  befogadást  támogató  oktatás,  ennek  (is)  függvénye az, hogy ez éppúgy szerves részévé válik‐e a hétköznapoknak, mint bármilyen más  műfaj.  

  9 

Persze,  nem  meglepő  módon,  ez  a  korosztály  sokkal  szívesebben  tölti  az  idejét  talán  kissé  kötetlenebb, és még inkább olyan helyeken, ahol lehetőség van a beszélgetésre, a barátokkal  való  együttlétre.  Ennek  megfelelően  a  fentieknél  jóval  népszerűbbek  a  „trendi”  kocsmák,  sörözők,  kávézók,  de  még  az  éttermek  is.  Sörözőbe,  borozóba,  kocsmába  a  fiatalok  23%‐a  akár  hetente  többször  is  elmegy,  további  23%  pedig  viszonylag  rendszeresen  (havonta  többször)  jár.  A  kávézók,  teázók  12%  körében  népszerűek  annyira,  hogy  legalább  hetente  elmenjenek, de ezen kívül 31% legalább havonta egyszer beül egy kávézóba. 

  Sporteseményeket 11% szokott viszonylag gyakran, 45% pedig ritkán látogatni.   Nagyon  kicsi,  mindössze  10%  az  aránya  azoknak,  akik  sosem  kirándulnak,  túráznak.  Természetjárásra a többség – 71% – esetében évente, vagy évente párszor kerül sor, és 20%  az aránya az elszánt kirándulóknak, vagyis azoknak, akik havonta, vagy akár annál többször is  kiruccannak a természetbe.

Kedvelem, vagy nem kedvelem – avagy pörgős, vagy nem pörgős?  A különböző művészeti ágak esetében a megkérdezettek válaszai alapján egyértelműen a két  szélsőség  különül  el,  a  nagyon  kedveltek  és  a  kifejezetten  elutasítottak  csoportja.  Utóbbi  kategóriába  tartozik  az  opera,  operett,  balett  hármasa:  mindhárom  esetében  a  megkérdezettek  több  mint  fele  nyilatkozta,  hogy  kifejezetten  nem  kedveli,  és  további  20– 25%,  hogy  inkább  nem  kedveli.  Különösen  magas  az  elutasítottsága  az  operának  és  a  balettnek.  Azok  aránya,  akik  viszont  kedvelik,  vagy  nagyon  kedvelik  ezeket  a  műfajokat  mindhárom  esetben  10%  alatt  marad.  Itt  fontos  azt  is  megjegyezni,  hogy  az  elutasítottság  egyben  az  ismeretlenséget  is  jelenti.  Ezekkel  a  műfajokkal  a  „hétköznapokban”  nagyon  nehéz találkozni, itt „áru” és „vevője” csak némi utánajárással találkozhat egymással.  

  10 

  Valamivel  jobb  helyzetben  van  a  klasszikus  zene,  ahol  a  nem  kedvelők  aránya  ugyan  összességében  még  mindig  csaknem  60%,  de  találunk  a  fiatalok  körében  egy  18%‐os  csoportot, akik inkább kedvelik ezt a művészeti ágat.  A  színház,  vagyis  a  musical,  a  zenés  színház  és  a  drámai  színház  nagyjából  hasonló  népszerűségnek  örvend,  körülbelül  40%‐nyi  pártolóval,  és  egynegyed  ellenzővel  (bár  a  musical  valamivel  szélsőségesebb  megítélés  alá  esik,  vagyis  pár  százalékkal  nagyobb  az  aránya azoknak, akik kifejezetten elutasítják).  A  modern  tánc  és  a  fotóművészet  már  kifejezetten  kedveltnek  számít,  ráadásul  a  fotóművészet  erőteljes  elutasítása  kifejezetten  kevesekre  jellemző  (bár  ez  utóbbi  esetében  az is felmerül ismételten, hogy hányan ismerik valójában ezt a műfajt.)  Az egyértelmű favoritok azonban a mozi és a könnyűzene. (Ez a kategória a zenei irányzatok  kétségtelenül  nagyon  széles  körét  fogja  át.  A  fiatalok  számára  leginkább  mint  a  „nem  klasszikus” zene határozható meg.) A film az abszolút nyertes – a válaszadók 64%‐a nagyon  kedveli, 29%‐a pedig kedveli a mozit, az elutasítók aránya mindösszesen 2%. A könnyűzene a  fiatalok  50%‐ához  nagyon,  29%‐ához  pedig  inkább  közel  áll,  és  csupán  9%‐nál  talál  valamilyen szintű elutasításra.  A  fókuszcsoportos  kutatás  során  részletesen,  és  további  műfajokra,  kulturális  formákra  kiterjedően vizsgáltuk ezt a kérdést, vagyis azt, hogy mennyire érzik magukhoz közelállónak,  őket megszólítónak ezeket a fiatalok. Az eredmények összecsengenek a fenti adatokkal, de a 

  11 

kvalitatív módszer arra is lehetőséget ad, hogy megtudjuk, mitől lesz valamely művészeti ág  vonzóvá, vagy éppen taszítóvá.  A  fókuszcsoportokon  megkértük  a  résztvevőket,  hogy  két  csoportban  dolgozva  csoportosítsanak  különböző  kulturális  és  szórakozási  formákat  aszerint,  hogy  az  ő  korosztályuk mennyire kedveli azokat, mennyire állnak azok közel hozzájuk. Mind a fiatalabb  (16‐20 éves), mind az idősebb (21‐25 éves) csoportban nagyjából ugyanaz az eredmény állt  elő, ami egybecseng a kérdőíves kutatás adataival is.  Vagyis  vannak  olyan  műfajok,  és  ide  tartozik  az  opera  és  az  operett  mellett  a  balett,  a  klasszikus  zene  és  a  festészet  –  vagyis  a  hagyományos  magas  kultúra  egyes  hangsúlyos  elemei ‐ amik egyértelműen távol állnak a mai fiatalságtól. Elképzelhető természetesen, hogy  egyszerűen  életkori  sajátosság,  hogy  nem  érzik  közel  magukhoz  ezeket  a  formákat  (vagyis  idővel „kinövik” idegenkedésüket), de saját maguk nem ezzel indokolják a távolságtartást. 

Azon túl, hogy sokan nem is ismerik ezeket a műfajokat, többen megemlítették, hogy ezek  „nem hozzájuk szólnak”, „nem az ő problémáikkal foglalkoznak”, valamint, hogy „öregeknek  valóak”. Valószínű emellett, hogy az ezek által képviselt formanyelv sem igazán illeszkedik a  mai fiatalok fogyasztási mintáihoz. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nem  kedveltek  csoportjába  tartozó  műfajok  mindig  is  rétegízlést  kiszolgáló,  nem  populáris  ágak  voltak,  így  nem  meglepő,  hogy  ebben  a  körben  is  kevesebb  rajongót  számlálnak.  Ez  nem  feltétlenül a korosztály specifikuma.  Érdekesebb talán a középső csoport. Ezekről a műfajokról azt állították a fiatalok, hogy bár  nem  a  legkedveltebbek,  de  sokakhoz  mégis  közel  állnak.  A  színház  és  a  musical  esetében  főként  a  drága  jegyeket  említették  akadályként  a  résztvevők,  de  alapvetően  nyitottak  ezek  felé  a  színpadi  műfajok  felé.  A  jazz  egyértelműen  „öreges”,  a  szüleikhez  kötődő,  épp  ezért  talán kedves elnézéssel fogadott, de önmagában nem túl kedvelt.  Izgalmas az irodalom helyzete. A későbbiekben részletesen is szó lesz az olvasási szokásokról,  de azzal a fiatalok is tisztában vannak, hogy kevesebbet olvasnak, mint szüleik, vagy akár a    12 

náluk tíz‐tizenöt évvel idősebbek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok vajon miért nem kedvelik  az  olvasást  annyira,  a  válasz  szerint  a  könyvek  „nem  elég  ingerdúsak”,  valamint  „olvasás  közben nem lehet mást csinálni”. A válaszokból egyértelműen kiolvasható a digitális kultúra  hatása. A fiatalok egyrészt teljeséggel átálltak a „multitasking” életmódra, vagyis egyszerre  több  dolgot  csinálnak,  ez  számukra  a  normális  „üzemmód”.  Részben  ez  magyarázza  a  könyvek  inger  hiányát  is  –  az  olvasás  egy  dimenziós  tevékenység,  ami  főként  kognitív  energia‐befektetéssel  jár,  viszont  sem  vizuális,  sem  hangingerek  nem  társulnak  hozzá.  Ugyanakkor  a  fiatalok  tudatában  vannak  annak,  hogy  a  könyvolvasás  mélyebb,  elemzőbb  ismereteket ad, ezért nem idegenednek tőle teljesen.  Végül  a  kedvelt  műfajok  csoportjába  egyértelműen  a  populárisabb  elemek  kerültek,  ugyanakkor  figyelemre  méltó,  hogy  egyes  vizuális  művészeti  ágakat  (fotó,  street  art)  egybehangzóan kedveltnek ítéltek a fiatalok.  Hogy mi lehet a titka annak, hogy valami közel áll a mai fiatalokhoz vagy sem? Biztos, hogy  nagyon fontos, ahogy azt az egyik résztvevő megfogalmazta a „pörgés”, vagyis, hogy az adott  műfaj mennyire gyors és ingerdús. Az idősebbekből álló csoportban gyakorlatilag konszenzus  alakult  ki  arról,  hogy  a  kedvelt  műfajok  csoportját  akár  „pörgősnek”,  a  nem  kedveltekét  pedig „nem pörgősnek, lassúnak” is el lehetne nevezni.   

És összeáll a kép. A jellegzetes csoportokról  Végezetül lássunk, hogy a szórakozási, illetve média‐ és kultúrafogyasztási szokásaik alapján  milyen  csoportokba  sorolhatók  az  általunk  megkérdezett  (internetező)  fiatalok.  Az  elemzés  során  összesen  17  szórakozási  formát  (sport,  túrázás,  kocsma,  diszkó,  koncert,  videójáték,  zenehallgatás), médiumot (TV, rádió, különböző internetes szolgáltatások, oldalak, pl. MSN,  iwiw), illetve a család és a barátok fontosságát vizsgáltuk, majd klaszterelemzés segítségével  hoztuk  létre  a  különböző  csoportokat.  Az  elnevezések  az  adott  csoport  jellegzetes  tagjára  utalnak.   Az  első  csoportba  kerültek  a  képernyő  rabjai  (17%),  akiknek  közös  tulajdonsága,  hogy  bár  nem vetik meg a sportot, illetve a szabadban végezhető tevékenységeket sem, szórakozásuk  jelentős része különböző képernyők előtt zajlik, legyen az televízió vagy számítógép monitor.  Lényegében folyamatosan a barátaikkal vannak, akár offline, akár online módon, így a társas  kapcsolatok  különösen  fontosak  számukra.  Számukra  az  MSN  és  az  iwiw  nélkül  elképzelhetetlen  lenne  az  élet.  Közel  felük  napi  3–4  órát,  vagy  ennél  is  többet  tölt  el  internetezéssel.  Olvasni  nem  nagyon  szeretnek.  E  csoportban  az  átlagnál  jóval  több  lányt,  illetve alacsonyabb iskolai végzettségű fiatalt találunk.   A  második  csoportot  party‐arcoknak  (20%)  neveztük  el.  Számukra  a  hétvége  a  buliról,  a  haverokkal  való  „lötyögésről”  szól.  Zömmel  vidéki  városokban,  kisebb  településeken  élnek,  de  megtaláljuk  őket  a  fővárosban  is.  Gyakran  járnak  moziba  (közönségfilmeket  nézni)  és    13 

könnyűzenei  koncertekre,  ugyanakkor  a  színház  és  a  komolyzene  nem  az  ő  műfajuk.  Az  olvasás  sem  tartozik  a  kedvenc  időtöltéseik  közé,  hiszen  e  csoport  majdnem  fele  sem  hétköznap, sem pedig hétvégén nem vesz kezébe könyvet.  A  harmadik  csoport  a  kockáké  (17%),  akiknek  legjobb  barátjuk  a  számítógépük.  A  party‐ arcokhoz hasonlóan a könyveket nem igazán kedvelik, így például a könyvtárak környékét is  elkerülik, hiszen ezek nem rendelkeznek IP címmel. Barátaik nem nagyon vannak, ha mégis,  akkor  sem  töltenek  el  velük  túl  sok  időt.  Így  a  számítógépet  és  az  internetet  nem  annyira  kommunikációra,  kapcsolattartásra,  mint  inkább  játékra,  vagy  valamilyen  „szakmai  kihívás”  megoldására használják. Itt a legfeltűnőbb a nemek közti aránytalanság: körükben szinte alig  találunk lányokat.  Az  unatkozó  (25%),  szórakozás  szempontjából  (önként  vagy  kényszerűségből)  passzív  fiatalok csoportjába azokat soroltuk, akik szinte semmilyen tekintetben nem különülnek el a  többiektől. Inkább „otthonülős” típusok. Se színház, se mozi. Fontos számukra a TV, sok időt  töltenek  el  a  képernyők  előtt,  kimozdulni  azonban  inkább  nem  szeretnek,  bár  egy  részük  azért  el‐eljárogat  kocsmákba,  szórakozóhelyekre.  A  teljes  korosztályban  ők  azok,  akik  a  legkevesebbet  interneteznek.  Fontos,  hogy  inkább  az  idősebb  korosztályban,  azaz  a  22–25  évesek  körében  találjuk  meg  őket  nagyobb  arányban.  Viszonylagos  passzivitásuk  oka  így  részben az, hogy körükben az átlagnál jóval magasabb a dolgozó fiatalok aránya. Ok lehetne  az  is,  hogy  a  párkapcsolatok  hiánya  esetleg  beszűkíti  lehetőségeiket,  de  ebbe  a  csoportba  tartoznak  a  már  gyermekneveléssel  elfoglalt  családosok  is.  Mivel  felmérésünk  a  fiatalabb  korosztályokra  vonatkozott,  a  családalapítás  hatásának  a  kulturális  fogyasztásra  gyakorolt  hatása nem képezte vizsgálatunk tárgyát.  Végül  következzenek  az  aktív  társasági  életet  élő,  a  kultúrát  sokféle  módon  magukba  szívó  könyvmolyok  (22%).  Elnevezésük  kissé  csalóka  lehet,  hiszen  nem  arról  van  szó,  hogy  számukra csak magány és a könyvekbe való temetkezés lenne a szórakozás, a kikapcsolódás  egyetlen  formája.  Ők  azok,  akik  rendszeresen  látogatják  a  könyvesboltokat  és  a  könyvtárakat,  és  közel  kétharmaduk  napi  rendszerességgel  olvas  „csak  úgy”,  a  saját  szórakoztatására. Sok közöttük a diplomás és érettségizett (de még mindig tanuló) fiatal. Az  átlagnál  jóval  kevesebb  TV‐t  néznek,  ugyanakkor  kifelé  is  nyitottak  (pl.  sportolnak),  és  barátaikkal is sok időt töltenek el.      

  14 

És a „régi” időkben A  kutatás  során  azt  is  megkérdeztük  a  fiataloktól,  hogy  szerintük,  a  szüleik  generációjával  összehasonlítva,  ők  több  vagy  kevesebb  időt  fordítanak‐e  az  adott  tevékenységre,  szórakozási  formára.  Az  ábra  adatai  alapján  jól  látható,  hogy  a  tévénézés,  a  bulizás,  a  „kocsmázás”  és  a  mozizás  azok  a  tevékenységek,  amelyekkel  a  fiatalok  véleményük  szerint  több  időt  töltenek,  mint  tették  azt  szüleik  pár  évtizeddel  korábban.  A  lista  másik  végén  azonban,  a  lecsökkent  idejű  időtöltések  sorában,  szinte  teljes  válaszadói  egyetértésben  ott  találjuk a színházat és a könyvolvasást. Tíz fiatalból közel kilenc véli úgy, hogy a szülei jóval  gyakrabban jártak színházba, illetve jóval több időt töltöttek el könyvolvasással.  

  15 

Média­ és kultúrafogyasztás  Irodalom és könyvolvasás Gyakran találkozhatunk azzal a vélekedéssel, hogy manapság a fiatalok nem olvasnak eleget,  és elveszették érdeklődésüket a műfaj iránt. A fenti elemzésből kiderült, hogy valóban létezik  egy  réteg  (nagyjából  a  korosztály  egyharmada),  akiknek  időtöltéséből  a  könyv  (legyen  az  szépirodalom  vagy  szakirodalom)  egyszerűen  kimarad.  Ezt  további  adatok  is  alátámasztják:  6% állítja magáról, hogy soha nem szokott szórakozás céljából olvasni, további 24% pedig a  havonta  egyszeri  alkalomnál  ritkábban  teszi  ezt  meg,  ami  gyakorlatilag  szintén  azt  jelenti,  hogy az olvasás nem jellemző rá. 

  16 

Azok,  akik  olvasnak,  azok  átlagosan  valamivel  több  mint  5  órát  töltenek  könyvolvasással  hetente.    A  lányok  átlagban  egy  órával  többet  olvasnak,  mint  a  fiúk  (5,8  óra  és  4,7  óra).  Iskolai  végzettség  szerint  nincs  ekkora  különbség  –  a  felsőfokú  végzettségűek  5,9,  az  érettségizettek 5,4, az alapfokú végzettséggel bírók 5,1 órát töltenek könyvolvasással. Nagy a  különbség  viszont  a  budapestiek  és  nem  budapestiek  között:  a  fővárosban  lakók  átlagosan  heti 6, míg a más településeken élők heti 5 órát töltenek könyvolvasással.   

Átlag  Lányok  Fiúk  Felsőfokú  végzettségűek  Középfokú  végzettségűek  Alapfokú  végzettségűek  Budapesti  Városi  Falusi   

Hány órát olvas?  (heti átlag a  valamennyit olvasók  körében)  5,3  5,8  4,7  5,9 

Hány könyv van  otthon? (átlagos  darabszám2) 

Hány saját könyve  van? (átlagos  darabszám3) 

352  311  392  476 

59  64  53  98 

5,4 

376 

66 

5,1 

306 

47 

6,7  5  5 

459  352  313 

76  57  53 

                                                        2 3

 5%‐os nyesett átlag   5%‐os nyesett átlag 

  17 

Mindössze két válaszadó mondta, hogy háztartásában egyáltalán nincs könyv, 10%‐nak van  otthon  50‐nél  kevesebb,  és  21%‐nak  száznál  kevesebb  könyvük.  A  fiatalok  háztartásaiban  átlagosan  352  könyv  van,  ami  meglehetősen  nagy  szám.  Annak  ellenére,  hogy  többet  olvasnak,  a  lányok  kevesebb  otthoni  könyvről  számoltak  be,  mint  a  fiúk.  A  felsőfokú  végzettségűek  otthonaiban  átlagosan  száz  kötettel  több  van,  mint  az  érettségivel  rendelkezők  lakásaiban,  míg  az  alapfokú  végzettségűek  ennél  valamivel  kevesebb  könyvvel  rendelkeznek. Egy fővárosi háztartásban jóval több könyv van, mint egy nem budapestiben,  de a vidéki városok és községek otthonai nem különböznek egymástól számottevően ebben  a tekintetben.  A fiataloknak átlagosan 59 saját könyvük van. Ebben az esetben már a lányok számolnak be  több  könyvről.  A  magasabb  iskolai  végzettségűeknek  –  nem  túl  meglepő  módon  –  rendre  több  könyvük  van,  mint  az  alacsonyabb  végzettségűeknek  és  ebben  az  esetben  is  megfigyelhető a budapestiek és a nem fővárosi lakosok között húzódó választóvonal.  Kérdés,  hogy  mit  olvasnak  a  fiatalok,  ha  könyvet  vesznek  a  kezükbe?  A  legnépszerűbb  a  szórakoztató  irodalom,  vagyis  a  krimik,  lektűrök,  könnyedebb  regények  –  ezeket  a  fiatalok  35%‐a  gyakran  olvassa,  további  38%  pedig  ritkán  ugyan,  de  kézbe  vesz  ilyen  stílusú  könyveket.  A  szakirodalom  olvasottsága  bizonyára  legalább  annyira  köszönhető  a  kényszernek, mint a lelkesedésnek, mindenesetre 27% gyakran olvas ilyesmit. Ugyanennyi az  aránya azoknak, akik nem magyar nyelvű regényeket, kisregényeket olvasnak gyakran, 41%  pedig  néha  olvas  ilyet.  A  magyar  szépirodalom  kissé  kevésbé  kedvelt,  főleg,  ha  kortárs  alkotókról  van  szó:  kortárs  magyarokat  csupán  7%  olvas  gyakran,  és  48%  esetenként,  nem  kortárs  hazai  szerzőknél  ezek  az  arányok  11,  illetve  48%.  Viszonylag  népszerű  (valószínűleg  nagyrészt az iskolai programoknak, oktatásnak köszönhetően is) a líra: 11% gyakran szokott  verseket olvasni, 45%‐kal meg néha‐néha fordul elő, hogy verseskötetet vesz a kezébe. Nem  elhanyagolható  a  tudománynépszerűsítő  és  az  önsegítő  (természetgyógyász,  stb.)  könyvek  népszerűsége sem. 

    18 

Érzékelhető  némi  különbség  a  nemek  között  is  a  felmérésben  megkérdezettek  körében:  a  fiúk  és  a  lányok  nem  csak  abban  különböznek  egymástól,  hogy  mennyit,  hanem  abban  is,  hogy mit olvasnak. Általánosságban kijelenthető, hogy a lányok a legtöbb műfajt gyakrabban  forgatják, mint a fiúk. Ez alól csak a szakirodalom és a képregények jelentenek kivételt. 

 

  Megkértük  a  válaszadókat  arra  is,  hogy  a  fentieknél  pontosabban  határozzák  meg  kedvenc  irodalmi műfajukat – természetesen megengedve azt, hogy akár többet is megemlítsenek. A  válaszok  összesítése  után  az  derült  ki,  hogy  a  fiatalok  körében  a  legnépszerűbb  irodalmi 

  19 

műfaj  a  kalandregény,  amit  21%  említett.  A  romantikus  és  a  krimi  irodalom  szintén  közkedvelt, ezeket a zsánereket 19%, illetve 18% emelte ki kedvenceként.   Műfaj 

Azok aránya, akik kedvencükként  megemlítették  21%  19%  18%  16%  10%  7%  4%  3%  2% 

kalandregény  romantikus  krimi  sci‐fi  történelmi  fantasy  ismeretterjesztő  thriller/horror  dokumentum   

Viszonylag  nagy  rajongótábora  van  a  tudományos‐fantasztikus  irodalomnak  is  (16%),  a  történelmi  regények  pedig  a  fiatalok  egytizede  számára  jelentik  a  legkedvesebb  műfajt.  A  többi műfaj említése 10% alatti.  A  könyvek  esetében  még  mindig  a  hagyományos  beszerzési  csatornák  a  jellemzőek,  vagyis  vagy megveszik, vagy kölcsönkapják őket a fiatalok. Nem ment ki a divatból a könyvtár sem:  a korosztályba tartozók 19%‐a leggyakrabban kölcsönzi a könyveket. Az elektronikus letöltés  (nyilván magának a lehetőségnek a szűkössége miatt is) egyelőre kevésbé jellemző.  

  Annak  ellenére,  hogy  a  könyvek,  vagy  irodalmi  művek  letöltése  nem  túlságosan  elterjedt  a  korosztályba  tartozók  körében,  viszonylag  sokan  –  58%‐uk  –  állította,  hogy  szokott  a  számítógép monitorán, könyvekből származó hosszabb szöveget olvasni. 

  20 

Az  idegen‐nyelven  olvasás  egyáltalán  nem  mondható  ritkaságnak:  a  fiatalok  18%‐a  szokott  nem magyar nyelvű szépirodalmat és 31% nem magyar nyelvű szakirodalmat olvasni. A fiúk  és a lányok közt főképp a szakirodalom terén van különbség: a fiúknak jóval nagyobb aránya  olvas  szakirodalmat  idegen  nyelven  (41  és  20%).  Ugyanakkor,  mint  láttuk  fiúk  amúgy  is  nagyobb  arányban  olvasnak  szakirodalmat,  úgyhogy  ez  az  eltérés  valószínűleg  a  műfajnak,  nem pedig az idegen‐nyelvűségnek köszönhető.    

Nyomtatott sajtó  Mint  azt  korábban  már  láthattuk,  a  fiatalok  meghatározó  részének  életében  jelenleg  nem  játszik fontos szerepet a nyomtatott sajtótermékek olvasása. Akik olvasnak, azok döntően a  bulvársajtót, ingyenes újságokat, illetve a megyei lapokat olvassák.   

Televízió  Kutatásunk  egyik  legfontosabb  tanulsága,  hogy  a  fiatalok  körében  a  televízió  „vesztett  pozícióiból”  az  internethez  képest.  Míg  akár  egy  évtizede  elterjedt  volt  az  egész  nap  televíziót bámuló kamasz rémképe, ma ezt a félelmet nem támasztják alá az adatok. A 18‐25  éves korosztály tagjai egy átlagos hétköznapi napon 106 percet, vagyis valamivel több mint  másfél órát nézik a televíziót. Hétvégén egy órával több időt töltenek ezzel e tevékenységgel  –  163  perc,  vagyis  kicsivel  több  mint  két  és  fél  óra  az  átlagos  tévézési  idő  ebben  az  időszakban. Persze ez semmiképp sem nevezhető kevésnek – főleg, ami a hétvégét illeti – de  nem is különösebben sok.   

Átlag  Lányok  Fiúk  Felsőfokú végzettségűek  Középfokú végzettségűek  Alapfokú végzettségűek  Budapesti  Városi  Falusi   

Hány órát néz tévét egy  átlagos hétköznap? (heti  átlag percben)4  106  109  102  74  90  132  104  105  106 

                                                        4 5

 5%‐os nyesett átlag   5%‐os nyesett átlag 

  21 

Hány órát néz tévét egy  átlagos hétvégi nap? (heti  átlag percben)5  163  168  158  138  153  182  174  155  170 

A lányok és a fiúk közt csupán percekben mérhető különbség van az átlagos tévénézési idő  tekintetében,  és  ugyanez  mondható  el  a  különböző  településtípusokon  élők  közti  eltérésekről.  Számottevő  különbségekről  az  iskolai  végzettségi  szerinti  csoportok  között  beszélhetünk:  a  legtöbbet  az  alapfokú  végzettséggel  bírók,  a  legkevesebbet  a  felsőfokú  iskolát végzettek tévéznek.  A  fiatalok  háztartásainak  37%‐ában  két  tévé  van.  29%  számolt  be  három,  11%  négy  vagy  annál több készülékről. Az egytévés háztartások aránya csupán 17%, és mindössze 1% lakik  olyan otthonban, ahol nincs televízió.  A különböző műsorok közül a legnépszerűbbek a hírműsorok, a filmsorozatok, a filmek és az  ismeretterjesztő  adások.  Hírekről  43%  naponta  tájékozódik  a  tévén  keresztül,  további  38%  pedig  hetente  legalább  egyszer  néz  tévés  hírműsort.  Filmsorozatokat  32%  néz  naponta,  és  40% hetente egyszer, vagy többször, míg filmekre 27% kapcsol naponta, és 54% hetente. Az  ismeretterjesztő  adások  17%  számára  jelentenek  napi  kikapcsolódást,  45%  pedig  legalább  hetente egyszer néz ilyesmit. 

  A legkevésbé a nemzetiségi és vallási műsorok és a közéleti műsorok kedveltek.  

  22 

Az  alábbi  ábrán  látható,  hogy  a  különböző  demográfiai  csoportok  között  mely  műsorok  kedveltsége terén mutatkozik szignifikáns eltérés: a lányok körében jóval nagyobb arányban  találunk olyanokat, akik gyakran néznek riportműsorokat, filmsorozatokat, gyerekműsorokat  és  életmód  magazinokat.  Ezzel  szemben,  talán  nem  meglepő  módon  a  fiúk  között  többen  vannak  a  sportműsorok  rajongói.  Az  alacsonyabb  iskolai  végzettségűek  körében  a  riport‐,  szórakoztató‐,  zenei  és  sportműsorok,  valamint  a  gyerekműsorok  kedvelői  felülreprezentáltak, míg a  közéleti műsorok nézői között például átlagosnál többen vannak a  magasabb iskolai végzettségűek csoportjába tartozók a megkérdezettek körében.    

A leggyakrabban említett kedvenc csatornák első két helyén – nem túl meglepő módon – a  nagy  országos  kereskedelmi  adókat  találjuk.  Figyelemreméltó  azonban,  hogy  ezeket  népszerűségben  nem  a  zenei,  vagy  az  egyéb  szórakoztató,  hanem  az  ismeretterjesztő  csatornák  követik.  A  megkérdezett  fiatalok  összesen  több  mint  10  százalékának  az  ilyen  jellegű csatornák a kedvencei és értelemszerűen ezeket nézik a legtöbbet. 

  23 

Mozi, filmek, DVD­k    A  film  a  fiatalokhoz  legközelebb  álló  kulturális  ág,  és  egyben  az  egyik  legkedveltebb  szórakozási forma. Akár moziban, akár otthon a tévében, a fiatalok szívesen néznek filmeket.  Da  vajon  milyeneket?  Akár  az  otthoni,  akár  az  otthonon  kívüli  filmnézésről  van  szó,  a  két  legnépszerűbb  a  nem  magyar  közönségfilm  és  az  animációs  film.  Otthon  gyakoribb,  hogy  animációs  filmet  választanak,  míg  moziba  inkább  a  közönségfilmekért  ülnek  be,  de  vitathatatlanul ez a két típus a legnézettebb. 

Ezeket  követik  a  magyar  közönségfilmek,  amelyeket  többnyire  inkább  otthon  néznek  a  fiatalok,  de  azért  csaknem  50%‐uk  valamilyen  gyakorisággal  a  moziba  is  beül  egy‐egy  ilyen  jellegű magyar filmet megnézni. 

  24 

  Innentől  azonban  eltérő  a  sorrend  az  otthoni  és  a  mozis  filmnézés  között.  Többen  vannak  azok,  akik  otthon  dokumentumfilmet,  magyar  művészfilmet,  vagy  éppen  nem  magyar  művészfilmet  néznek  dvd‐ről,  vagy  videóról,  mint  akik  ugyanezekre  moziba  is  jegyet  váltanak.   Az  otthon  meglévő  filmek  esetében,  csakúgy  mint  a  zenénél,  az  internet  a  kulcs:  a  fiatalok  több mint fele (51%‐a) az internetről tölti le, amit meg akar nézni. A második leggyakoribb a  kölcsön kapott filmek másolása, és 21% mondta, hogy megveszi az őt érdeklő filmeket. 

A  Fanta  Trendriport  alapjául  szolgáló  kutatás  során  két  módszertan  párhuzamos  alkalmazására került sor.  Az  NRC  NetPanel  (www.netpanel.hu)  rendszerében  egy  online  kérdőív  segítségével  450  fiatalt  kérdeztünk  meg  a  18‐25  év  közötti  korosztályból.  Ez  a  450  fő  nem,  kor,  iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív a hasonló korú magyar  fiatalokra.  Ezen  kívül  fókuszcsoportos  beszélgetéseket  tartottunk  Budapesten,  amelynek  résztvevői 16‐25 éves fiatalok (férfiak és nők vegyesen) voltak. 

  25