MÚZEUMPEDAGÓGIA A KOLLÉGIUMI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN Acsai Éva

MÚZEUMPEDAGÓGIA A KOLLÉGIUMI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN

2010.

Készítette:

Sarkadi László Acsai Éva

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

Tartalom 1. Az intézmény rövid bemutatása ..................................................................................................... 3 2. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása ............................................................................ 8 3. A múzeumpedagógiai program kollégiumban történő alkalmazásának indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez ................................................................................................................................... 8 3.1. A természettudományok és a biológia tanításának célja, helyzete napjainkban................ 9 3.2. A múzeumpedagógia fogalma, alkalmazásának lehetőségei .............................................. 10 3.3. A múzeumpedagógia módszerei ............................................................................................ 11 3.4. Miért jó a múzeum mint oktatási helyszín? ......................................................................... 12 3.5. Kapcsolódás iskolánk környezeti nevelési programjához .................................................. 13 4. Az innováció az intézmény életében melyik területen alkalmazható ....................................... 18 5. Az innováció megvalósításához javasolt időkeret megadása..................................................... 23 6.1. Sarkadi László:”Mezőkovácsháza és környéke élővilága” állandó kiállítás .................... 26 6.2. Az innováció tartalma, a foglalkozások leírása ................................................................... 29 7. A fejlesztés eddigi tapasztalatai ................................................................................................... 33 8. Az innováció újdonságértéke a kollégium életében .................................................................... 34 9. Az innováció hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére ................ 35 10. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása ................................................... 43 11. Felhasznált irodalom ................................................................................................................... 44

Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 2

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

1. Az intézmény rövid bemutatása A Hunyadi János Közoktatási Intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 2008. július 01-től működik Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium néven. A szolgáltatási területek a következők: gimnáziumi, szakközépiskolai képzés, művészeti oktatás, speciális gondoskodást, nevelést, szakképzést igénylő tanulók ellátása, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadás. E feladatok ellátását segíti az otthonos, széleskörű tanulási és szabadidős tevékenységet kínáló kollégiumi ellátás: Magyarbánhegyesen 105, Mezőkovácsházán 80 diáklakó számára. Az intézmény Összetett iskola intézményegysége (középiskola, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény) és a feladatellátáshoz kapcsolódó kollégium a székhelyen, Mezőkovácsházán található. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény és pedagógiai szakszolgálat intézményegysége két feladat ellátási helyen működik: Magyarbánhegyesen az EGYMI (általános iskola) és speciális szakiskola a feladatellátáshoz kapcsolódó kollégium, Orosházán a pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatás, nevelési tanácsadó működik. A minőségi középiskolai oktatás tudásbázisa a Békés Megyei Önkormányzat által fenntartott, és 2008. július 1-jétől három iskola összevonásával, mezőkovácsházi székhellyel működő közös igazgatású intézmény, ahol több mint 700 diák tanul. Az intézmény mikrotérségi központként DélBékésben biztosítja a közoktatási feladatok széleskörű ellátását, koordinatív szerepkört tölt be, minőségi oktatási szolgáltatást nyújt. Beiskolázási vonzáskörzethez 60 település tartozik.

A Hunyadi János Közoktatási Intézmény mezőkovácsházi feladat-ellátási helyén oktatási tevékenységét a gimnáziumi képzés mellett elsősorban az informatikai, közgazdasági és művészeti, közművelődés és kommunikáció szakmacsoportokba tartozó érettségire épülő nappali tagozatos iskolarendszerű szakképzés jellemzi, mely szakmacsoportok különböző szakmái lehetőséget biztosítanak a gyors munka-erőpiaci elhelyezkedésre. A gimnáziumi osztályok specializációs iránya az idegen nyelv, az informatika mellett biztosított a humán és reálszakterületek tehetséggondozása. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 3

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. nyelvi előkészítő osztályok mellett a 2007/2008. tanévtől kezdve folyamatos a képzés a hatosztályos gimnáziumi osztályokban, melyek a térség tehetséggondozását hivatottak szolgálni. Az érettségire épülő nappali tagozatos szakképzésben a közép és felsőfokú újságíró szakmai követelményeit

sajátíthatják

el

a

tanulók.

Akkreditált

felsőfokú

szakképzés

keretében,

együttműködésben a békéscsabai Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karával, számviteli szakügyintéző (OKJ

55 3436 02) képzés, a veszprémi

Pannon Egyetem

Georgikon

Mezőgazdaságtudományi Karával együttműködésben informatikai statisztikus gazdasági tervező (OKJ 55 4641 01) képzés indítására van lehetőség. Pályázati lehetőségek fejlesztése révén az intézmény informatikai eszközellátottsága magas színvonalú, három tanulóra jut egy számítógép. A 2006/2007. tanévtől kezdve informatika és közgazdasági szakmacsoportos szakközépiskolai képzéssel bővült az intézmény, új képzési és szakmatanulási lehetőséget biztosítva a 8. osztályt végzett tanulók számára. Az intézmény az alapfokú művészetoktatás feladatait a 2006/2007. tanévtől folyamatosan felvállalja. Az intézmény ECDL vizsgaközpontként működik. Az informatikai ismeretek, a digitális kultúra megerősödött, melynek köszönhetően a tanulók többsége ECDL vizsgát tesz. Az ECDL vizsgarendszer követelményeit beépítettük a Helyi Tantervbe, így a Pedagógiai Program révén diákjaink alanyi jogosultak a bizonyítvány megszerzésére. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény Akkreditált Felnőttképzési Központként működik. Iskolarendszeren kívüli képzés keretében ECDL tanfolyamokat szervez, az informatikai, idegen nyelvi ismeretek, közgazdasági, pénzügyi ismeretek elsajátítását, ill. továbbfejlesztését biztosítja a térség lakosai számára. A szakképzés személyi és tárgyi feltételei magas színvonalon adottak. A személyi feltételek biztosítottak, a szakos ellátottság teljes. A pedagógus továbbképzés keretében a pedagógusok sokrétű kompetenciákkal rendelkeznek. Az intézmény rendelkezik kompetencia térképpel. A humán erőforrás széleskörű kihasználásával a középiskola szakmai programkínálata változatos. Az elmúlt években olyan innovációk indultak el, mint a nyelvi előkészítő osztály, az emelt szintű informatikai, a kommunikációs, a gazdasági-, és vállalkozói ismeretek, a drámapedagógiai, a művészeti oktatás, magas színvonalú környezeti- és egészségnevelés. Csoportbontásban történik az idegen nyelvek, a matematika és az informatika oktatása. Az oktatás során a tanórák egyre nagyobb százalékában kerülnek alkalmazásra a kompetencia-alapú oktatás módszerei, a projektmunkák készítése, valamint a 7. és 9. évfolyamon a kooperatív tanulási Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 4

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. módszerek formái. Hangsúly helyeződik a digitális tananyagfejlesztésre és a digitális tanulási programcsomagok

alkalmazására,

digitális

kultúra

fejlesztésére,

tanulásmódszertan,

egészségnevelésre, készség- és képességfejlesztésére (kompetencia-alapú módszerek, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tehetséggondozás). A drámapedagógia módszer hatékony alkalmazásával kerül növelésre a tanítási, tanulási folyamatok eredményessége. 11-13.

évfolyamon

választható

emelt

szintű

érettségire

felkészítés,

emelt

óraszámú

tantárgyválasztással, gazdasági, vállalkozási ismeretek oktatása, életpálya-tervezés, munkahelykereső tréningek, önismereti tréningek. A tárgyi feltételek lehetővé teszik a számítógéppel kiegészített oktatást mind az idegen nyelv, mind a közismereti és szaktantárgyak területén egyaránt. A hatosztályos gimnáziumi osztály nyelvi előkészítővel: 7-13. évfolyamon folyó képzést jellemzi az emelt szintű idegen nyelvoktatás heti 5 órában, csoportbontásban (angol-, német nyelven), emelt szintű informatikaoktatás, digitális kultúra fejlesztése, tanulásmódszertan, egészségnevelés, készségés képességfejlesztés (kompetencia-alapú módszerek, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tehetséggondozás). Nyelvi előkészítő osztály (angol, német nyelv): 9-13. évfolyamon a képzést jellemzi az emelt szintű idegen nyelv- (9. évfolyamon heti 12-14 óra angol-, német nyelv oktatása csoportbontásban) és informatikaoktatás (9. évfolyamon heti 4-5 óra csoportbontásban), digitális kultúra fejlesztése, tanulásmódszertan, egészségnevelés, készség- és képességfejlesztés (kompetencia-alapú módszerek, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tehetséggondozás). Az intézmény pedagógusai közül 5 fő részt vett a Phare (HU0105-03) program keretén belül a „Vállalkozói készségek fejlesztése a közoktatásban” című pályázati programban. A program célja a középiskolai tanulók vállalkozási ismereteinek bővítése elméleti és gyakorlati képzés formájában. A program során a pedagógusok a modern digitális technológiára alapozva oktatási-képzési anyagokat (alaptankönyv, modulfüzet) készítettek el, amelynek tananyagát 2001 óta a 11. és a 12. évfolyamon a gazdasági ismeretek tantárgy keretén belül sajátíttatnak el a tanulókkal. A képzés során a tanulók gyakorlat orientált módszerekkel, életszerű feladatok segítségével, naprakészen sajátítják el a vállalkozási ismeretek alapjait. A program keretében a tanulók mini vállalkozásokat hoznak létre, üzleti tervet készítenek és működtetik a vállalkozásaikat. A tananyagot elsajátító diákok körében megfigyelhető, hogy fejlődik a kommunikációs, a kockázatvállalási és a problémamegoldó készségük. Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 5

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. A HEFOP 3.1.4. „A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése” című pályázat „KOMP-ra szállás” projektjében az intézmény valamennyi pedagógusa részt vett. A projekt célja a kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan megismertetése a pedagógusok körében, és a megfelelő környezetben a pozitív attitűdök elterjesztése, valamint a projekt közvetítette tanítási gyakorlat hasznosítható formáinak bevezetése az oktatás folyamatába. A 2009/2010. tanévben az intézmény a középiskola feladat-ellátási helyen a „TÁMOP 3.1.4. – Kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat keretében bevezette a kompetencia-alapú oktatást a szövegértés-szövegalkotás, matematika és idegen nyelvek területén a következő osztályokban: 7. o. és 9. A osztály: szövegértés-szövegalkotás, matematika, 10. C osztály: angol és német nyelv. A pályázat során az említett osztályokban teljes tanórai lefedettséggel megvalósult a kompetenciaalapú oktatás a megnevezett kompetencia-területeken, valamint bevezetésre kerültek új tanulásszervezési eljárások: tantárgytömbösített oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, témahét, három hetet meghaladó projekt. A pályázat során a pedagógusok sokoldalú képzése valósult meg, valamint kompetencia-alapú oktatócsomagok kerültek beszerzésre, amelyek segítségével hatékonyabban alkalmazhatók a kompetencia-alapú oktatás módszerei. A projektek során elsajátított ismeretek függvényében az intézményben a következő területen valósul meg a kompetencia-alapú oktatási tevékenység:  Az idegen nyelvoktatás területén csoportmunka, projektmunka, számítógéppel kiegészített oktatás, alapkészségek folyamatos fejlesztése a megfelelő feladattípusok és módszerek megválasztásával.  A közismereti tantárgyak területén csoportmunka, projektmunka, digitális tananyagok, SDTalkalmazás, és az alapkészségek, valamint a kompetencia-területek fejlesztése kerül az oktatás középpontjába.  A szakközépiskolai képzésben, valamint az osztályfőnöki órák keretében tanulás-módszertani és élet- és pályatervezési ismeretek elsajátítása.  A hatosztályos gimnáziumi képzésben a kooperatív tanulási módszerek segítségével a tehetséggondozás, a motiváció erősítése a tantárgyak irányában a tanulók körében. Továbbképzések szervezése (idegen nyelvi) az általános iskolákkal a Világ-Nyelv-Program keretében. Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 6

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. Bemutató órák szervezése a térség pedagógusai számára a kompetencia-alapú oktatás során megvalósuló tevékenységek bemutatására, megismertetésére. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységeik sokrétűek, fontos szerephez jut a tanulók egészséges életmódra, környezetvédelemre való nevelése és a rekreáció. A Pedagógiai Programban rögzített egészségnevelési program és környezetnevelési program keretében évfolyamonként szervezett kirándulásokra, egészségnevelési rendezvényekre, ill. projektnapok, témahetek szervezésére van lehetőség. Vetélkedők szervezése (Világ-Nyelv-Program, kistérségi szintű tantárgyi vetélkedők, Halloween, Advent), évfolyam-kirándulások szervezése (Hódmezővásárhely, Ópusztaszer, Szeged), szakkörök szervezése (tantárgyi szakkörök, környezetvédelmi szakkör, tehetséggondozó szakkörök, iskolarádió, fotószakkör), tömegsport foglalkozások, könyvtári foglalkozások, táborok szervezése (Sí táborok, Gólyatábor, Varázslótábor, szaktáborok, rekreációs táborok), színházi előadások szervezése, rendezvények (Egészségnap - Egészség köztársaság,

Vöröskeresztes

Világnapi

rendezvény,

Gólyabál,

Szalagavató

Bál,

Advent-

programsorozat, Karácsonyi műsor, Ballagás, Hunyadi Gála). A szakképző évfolyamokon olyan képzések, programok indítása szerepel, amelyek segítségével a tanulók az elméleti és a gyakorlati tudás birtokában a mindennapi élet több területén alkalmasak a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására és továbbfejlesztésére. Az újságíró képzésben részt vevő tanulók minden tanévben szakmai tanulmányi kirándulást tesznek a Hungaroprint Nyomdában, a Csaba TV és a Csaba Rádió stúdiójában egyéb médiumokban, valamint bekapcsolódnak a Békés Megyei Hírlap Sajtó és Tanulás programjába. A kollégium 1985-ben nyitotta meg kapuit 21 lakóval. A Hősök terén található, volt járási hivatal épületét alakították át leánykollégiummá. Az iskolától távol helyezkedik el, ez egy önálló régi épület. Kollégiumunk pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt lakóinak. Jelenleg is a középiskolával közös igazgatásban működik. Ez az intézmény egyre nagyobb szerepet tölt be az iskola életében, hiszen az eltelt időszak alatt a létszám növekedett. Így szükségessé vált a kollégium befogadóképességének növelése. 1997. július 1-től 50-ről 70-re nőtt a férőhelyek száma, amelyet nagyarányú bővítéssel sikerült elérni.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. 1995-ben az iskola profilja megváltozott a szakképző évfolyam indításával és lényeges változáson ment keresztül tanulóink összetétele, s így koedukált kollégium lettünk. A korosztály szerinti megoszlás is átalakult: 14-22 évesek a diákok. Kollégistáink 2-6 fős szobában kerülnek elhelyezésre. Nyertes pályázatok révén valósulhatott meg, hogy otthonos környezetben lakhatnak a tanulók. 1999-ben a megyei fenntartó segítségével felújítottuk a vizesblokkot, amely tovább erősítette a komfortosságot. A 2000-ben létrehozott számítástechnikai teremnek nagy szerepe van az iskolai informatika órán tanultak elmélyítésében, valamint az önálló tudásbázis kialakításában. A számítógépeken 2003-tól Internet hozzáférés biztosított, amellyel tovább bővíthetik diáklakóink ismereteiket és a szabadidő hasznos eltöltését is segíti. A rekreációs tevékenységek színtere a 2001-ben pályázati úton megvalósított sportudvar. 2006-ban a kollégium férőhelyeinek száma 80-ra nőtt. 2007-ben az iskola profilja tovább bővült a hat osztályos gimnáziumi képzéssel, amellyel a kollégium korosztály szerinti megosztása is változott, hiszen ettől kezdve a 12-22 év közötti korosztály számára nyújtunk otthonos környezetet. 2009-ben megvalósultak a kollégium épület külső festésének munkálatai, valamint a belső padlózat fényezése és laminált parkettával történő felújítása. Az informatika terem számítógép parkja öt új, komplett számítógép használatba vételével került korszerűsítésre.

2. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása Sarkadi László biológia- kémia-földrajz szakos középiskolai tanár, a természettudományok területén a kompetencia alapú oktatás, a projektpedagógia intézményi innovátora. Az intézmény környezeti nevelési programjának életre hívója, és szakmai vezetője. A környezettudatos magatartás és életvitel elkötelezett, hiteles képviselője. Természetbarát és környezetvédő. Acsai Éva történelem-pedagógia-biológia szakos középiskolai tanár és kollégiumi nevelő, a környezetnevelési program végrehajtásában aktív szakmai szerepvállaló és programkoordinátor. A kollégiumi környezeti nevelés szakmai vezetője, szervezője. Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 8

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

3. A múzeumpedagógiai program kollégiumban történő alkalmazásának indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez 3.1. A természettudományok és a biológia tanításának célja, helyzete napjainkban A természettudományos tantárgyak tanítása során fontos feladat, hogy a diákok eljussanak a tudományos megértés egy bizonyos szintjére, alkalmazzák a tudományok által megkívánt ismereteket és képességeket a mindennapi életükben, vagyis rendelkezzenek kellő tudományos műveltséggel. Tanulóink képesek legyenek saját kutatásokra és betekintést nyerjenek a tudományok működésébe. Törekedjenek ők maguk is a körülöttünk zajló folyamatok megértésére (Mihály, 2001). A fent említettek megvalósításához elengedhetetlen a tanulók motiválása, az elvont gondolkodás és az elmélyült problémamegoldás megvalósítása (Franyó, 2002). A legnagyobb problémát a természettudományok tanítása során az jelenti, hogy a növekvő tudományos ismeretek hatására a tananyag tanítása során egyre kevesebb idő jut arra, hogy a tanulók aktív tevékenység – modellezés, kísérletezés, gondolkodás - során sajátíthassák el a természettudományokat. Nagyon fontos lenne a gondolkodásfejlesztés, a megértéshez vezető tanulás, emellett az egyes tantárgyak tanítása során a képességfejlesztés (Csapó, 2003). Fontos lenne a tanulók folyamatos manuális és szellemi munkáltatása. A szemléltetés mellett a mai biológiatanításban egyre fontosabb szerepet töltenek be a növényhatározások, rovarfelismerési gyakorlatok és kísérletek és egyre gyakoribb a tanulók bevonása a biológiai kutatásba. A jelenlegi társadalmi elvárások két területen érintik a biológiatanítás tartalmát. Az egyik a testi és lelki egészség megteremtésének igénye, vagyis a tanulók olyan felnőtté váljanak, akik harmóniában vannak belső környezetükkel, azaz egészséges életmódra törekednek. A másik feladat a fenntartható fejlődés, a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása, vagyis éljenek harmóniában a külső környezetükkel is. A tantárgy tanítása során a következő célokat tartjuk fontosnak:  érdeklődés felkeltése;  a természet szépségeinek felfedezése;  a jelenségek, folyamatok vizsgálata; Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 9

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  az önálló, motivált ismeretszerzés;  a természet- és környezetvédelem elveinek gyakorlati alkalmazása; A népszerűség kulcsa az alábbi tevékenységek tananyagba iktatása, gyakoroltatása:  a tanulók munkáltatása;  az önálló megfigyelés, leírás, összehasonlítás;  mérések;  csoportosítás és rendszerezés;  oknyomozó kísérletezés; Emellett nagyon fontos az IKT eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázása a biológiatanításban. Nagy számban készültek CD-anyagok, melyek elősegítik a szemléltetést (Franyó, 2002). 3.2. A múzeumpedagógia fogalma, alkalmazásának lehetőségei A

múzeumpedagógia

fogalmának

meghatározása

a

TÁMOP-3.2.8/B

komponens

Útmutatójában: „A múzeumpedagógia oktató, nevelő és ismeretterjesztő céllal közvetíti a látogatók számára a múzeumokban felhalmozott tudást és ismereteket, az életkori sajátosságoknak és a célcsoportnak megfelelő módszerekkel. A múzeumpedagógiai tevékenységek célja, hogy a múzeumok gyűjteményei, kiállításai értelmezhetővé és hasznosíthatóvá váljanak a látogatók, jelen innováció keretében kiemelten a kollégiumi oktatásban részt vevők számára.” Fontos lenne olyan múzeumpedagógiai foglalkozások szervezése, melyek felkészültek az adott gyermekcsoport sajátosságaira, igényeire. Nem gyakori a múzeumokban a diákcsoportok feladatlapos vagy más jellegű foglalkoztatása. Hisz mindezek elősegítenék a hallottak és látottak megértését, elmélyítését. Ezáltal a kiállítások gyermekközpontúvá válhatnának. A tanulók nyitottabbá és érdeklődőbbé és lehetővé válna a diákok jobb tájékoztatása, bevonása a kutatási, gyűjtési folyamatba (Sinkó, 1997). A

múzeumpedagógia

egyik

leglényegesebb

célkitűzése

a

különböző

korosztályok

múzeumlátogató, az ott látottakat megértő és befogadó felnőttekké nevelése. A múzeumban eltöltött idő nem helyettesítheti a tanítási órákat, azonban ott a diákoknak használniuk, alkalmazniuk kell a Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 10

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. tanítási órán hallottakat, ezáltal elősegíthető a kapcsolódó anyagrész elmélyítése és gyakorlása. Ugyanakkor a kiállításon látottak is segítséget nyújthatnak a tanítási órán elhangzottak megértésében (Magyar, 1998). A középiskolában a diákok számára az egyes tudományágak alapjainak elsajátításán túl a megértés, az ismeretek önállóbb befogadása, a tudományos szemlélet alapjainak bevésése, a tananyagba való beillesztés válik fontosabbá és az, hogy a részek egésszé szintetizálódjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a természettudományos múzeumi látogatások. A korszerű múzeumpedagógiai módszerek alkalmazásával a fiatal rákényszerül, hogy tudatosan nézegesse a kiállítást, keresse az összefüggéseket és rendezze a látottakat. Emellett központi kategória az élmény. Az élményszerűség egyik elsődleges, az iskolai foglalkozásoktól megkülönböztető jegye a múzeumi foglakozásoknak. Az élmény hatására feloldódhat a diákokban a múzeumlátogatásokkal szembeni - a kötelező jellegből adódó - esetleges belső ellenállás (Bereczki, é.n.). A tanulók számára a játék – azaz az alkotóképesség -, az exploráció – az ismeretszerző képesség - és a próbálkozás - vagyis a problémamegoldó képesség együttesen alkotják a tudásszerző képességet. E tevékenységek során minél nagyobb az élmény, annál motiváltabb lesz a tanuló a hallottak és látottak befogadására és elmélyítésére (Nagy, 2002). 3.3. A múzeumpedagógia módszerei A múzeumpedagógia módszereit öt altípusba sorolhatjuk (Bereczki, é.n.):  Magyarázat, kifejtés: Ez a múzeumpedagógiai ismereteket feldolgozó módszerek legegyszerűbb fajtája. Formailag nem sokban különbözik a klasszikus tárlatvezetésektől, tartalmilag viszont egészen más, hiszen a múzeumpedagógus a kiállításról való tudását a csoport adottságainak (életkori sajátosságok, értelmi szint, előzetes ismeretek) megfelelően transzformálja, s ennek megfelelően formálja meg mondandóját. Ebben a formában a múzeumba látogató diákok passzív befogadói a múzeumpedagógiai foglalkozás nyújtotta élményeknek.  Kérdés-felelet, rávezetés: Az előző módszernél fejlettebb és hatékonyabb forma. Épít a diákok aktivitására. A múzeumpedagógus kéréseket tesz fel, s a diákok a kiállítás alapján fogalmazzák meg válaszaikat. Az irányított beszélgetés során a rávezetés módszere által a diákok maguk Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 11

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. ismerhetnek fel bizonyos összefüggéseket. Ennek a rávezetéses módszernek a pedagógiai hatékonysága igen nagy, hiszen az önmagunk által felismert összefüggések jobban bevésődnek a tudatunkba, mint a készen kapottak.  Feladatlapos feldolgozás: Ez a módszer a múzeumpedagógustól előzetesen átgondolt, precíz munkát követel, a múzeumtól pedig bizonyos anyagi ráfordítást. Pedagógiai szempontból igen hasznos és hatékony módszer. A múzeumi feladatlapok a kiállítás tematikus gyerekvezetőinek is tekinthetők, összeállításakor fontos szem előtt tartani, hogy tartalmilag a téma komplex feldolgozását adják, formailag pedig arányosan szerkesztettek és a feladattípusokat tekintve változatosak legyenek. A különböző feladattípusok váltakozása ébren tartja a figyelmet. A feladatok kidolgozásánál célszerű arra is figyelni, hogy a kérdések a kiállítás alapján könnyen megválaszolhatók legyenek, ne követeljenek előzetes ismereteket. Ez pedagógiai szempontból azért lényeges, mert ez teszi lehetővé azt, hogy a feladatlapokkal megküzdve a gyengébb képességű diákok is sikerélményhez jussanak.  Manuális tevékenység: A múzeumpedagógiai foglalkozások során a múzeumpedagógus kezdeményezésére és irányításával, az adott kiállításhoz kapcsolódóan végeznek tevékenységeket, például: mikroszkópok használata, preparálás, fotók készítése, gyűjtés. E tevékenység során az adott témával kapcsolatos elméleti tudásukat a gyakorlati tapasztalás segítségével elmélyíthetik. A manuális tevékenység segít a dolgok belső logikájának megértésében, segíti a mélyebb megismerésre ösztönző érzelmi ráhangolódást.  Szerepjátékok, szituációs játékok: E módszer a diákok aktivitására épít, valós vagy elképzelt szituációkat. Ezeknek a játékoknak a hangulatteremtő ereje olyan élményt nyújt, mely a további ismeretszerzést erősen motiválja. Ez a tevékenység természettudományos kiállítás kapcsán viszonylag csekély szereppel bír. 3.4. Miért jó a múzeum mint oktatási helyszín?  a természeti örökség emlékeit az iskolai oktatás eszköztárába emeli;


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  a kiállítás, az oktatási programok, múzeumi foglalkozások jó módszertan alkalmazásával növelik az iskolai képzés hatékonyságát;  a múzeumról alkotott kép megváltozhat: unalmas, poros, régi, elavult helyett felfedezni való, érdekes szintér lehet;  a tanulás iránt elkötelezett diákok számára az önálló tanulást kínálja, további kutatásra ösztönöz;  a gyengébb képességűek és az elutasítók számára a kreatív környezet inspiráló hatású az ismeretszerzésre;  élményszerűsége maradandó hatást eredményez;  áthelyezi a hangsúlyt a tudásról, az ismeretek megtanulásáról a képesség és készség fejlesztésre, a motiváltság kialakítására;  segítséget nyújt a tanulók sajátos, egyéni igényeihez való igazodáshoz, a tanulási környezet sokféleségének és a tanítás individualizálásának eléréséhez; 3.5. Kapcsolódás iskolánk környezeti nevelési programjához A környezeti nevelés fogalma és célja: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;  felkelti az igényt, képessé tesz: 

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;



összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;



a problémák megkeresésére, okainak megértésére; Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 13

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. 

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;



az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;



a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)

„A környezeti

nevelés

átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) A tanulók kollégista tanulók környezeti nevelése szempontjából fontos:  ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt;  ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére;  tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat;  legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani;  A tanulókban alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép;  fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kultúrált lakhely kialakításának fontossága;  alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat; (Pedagógiai Program) Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 14

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. A múzeumpedagógiai program elősegíti az előzőekben leírt, nevelési programunkban megjelenő célokat és egyben az alábbi oktatás-fejlesztés stratégiai célok elérését is szolgálja: 

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén: A diákok a foglalkozások során életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).



Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése: A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők, a széles módszertani választék garancia arra, hogy a program keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.



Az oktatás minőségének fejlesztése: A módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának

módszertani

megújítását.

A

környezeti

nevelés

jelen-,

illetve

jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. 

Az oktatás tárgyi feltételei javítása: A rendelkezésre álló pályázati források segítségével létrejött kiállítás hozzásegíti iskolánkat a tanulás tárgyi feltételeinek javításához. 1. táblázat: Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A tanulók ismerjék meg

Erdei iskola: terepgyakorlatok, vizsgálatok,

Ha ismeri környezetét, jobban szereti,

természeti környezetük

mérések végzése. Kiállítások, versenyek

kötődik hozzá és megóvja.

értékeit, problémáit!

szervezése, azokon tanulóink részvétele.

Legyenek a tanulók

A tanuló átérzi munkájának

környezetük, szülőföldjük

fontosságát, jelentőségét, kötődik


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. védelmezői!

szülőföldjéhez!

Teremtsük meg a tanulók

A tanulókban kialakul az önálló

önálló ismeretszerzési

ismeretszerzés-rendszerezés képessége.

képességét –ösztönözzük őket az élethosszig tartó tanulásra! Fejlesszük a

Projektek kidolgozása

A széttagolt ismeretek

problémamegoldó

rendszerszemlélettel

gondolkodást!

összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben

A múzeumpedagógiai program elősegíti kollégiumunk számára a különböző intézményekkel való pozitív kapcsolat kiépítését. A kollégistáink szabadidejét színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása, melyek közül kiemelkedően fontosak a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba), Körös Maros Nemzeti Park Bemutatóháza (Szarvas), Városi Könyvtár (Mezőkovácsháza) időszakos kiállításai, programjai. Emellett a program a civil szervezetekkel való jó kapcsolat kiépítését is elősegítheti – például: Városvédők Köre, Mezőkovácsháza; Szárazér Társaság, Tótkomlós, akik szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A program megvalósításának helyszínéül szolgáló múzeum részletesen bemutatja az alábbi, lakóhelyünk környezetében található természeti értékeket, melyek megóvása és megismerése elengedhetetlen tanulóink számára, hiszen bentlakó diákjaink is a környező településekről érkeznek: 

Rajta –erdő:

Bár telepített, 185 hektárnyi területén idős tölgyek, az Alföld őshonos cserjéi és fái, csaknem félszáz gomba, száz madár, 300 lepkefaj, sok más rovar, és gerinces található meg, közöttük sok védett és „vörös Könyves” faj is. Kiváló lehetőséget találunk itt az erdei iskolai programok megvalósításához. Távolsága mindössze 5 km intézményünktől. 

Vizes élőhelyek:  Szárazér: /a Maros levágott fattyúága/ nevének megfelelően gyakran kiszáradt, Phare-rekonstrukcióval korszerűsítették /hidak, átereszek/, ezért az ökológiai minimum biztosított. Keresztülfolyik a Rajta-erdőn, ami komplex megismerést tesz lehetővé rövid időn belül. Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 16

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  Víztározók: a Rajta erdőben, illetve vele érintkezve a 67-es major mellett létesült.  A vizes élőhelyek a vízi, és vízhez kötődő társulások, fajok megismerését, illetve vízminőség vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. 

Löszgyepek:  térségünkben valaha nagy kiterjedésben fordultak elő, mint zonális társulások. Fajgazdagságuk a gyepek között a legnagyobb.  Tompapuszta: a Körös-Maros Nemzeti Park 20 hektáros, fokozottan védett löszgyepe, mintegy 200 növényfaj fordul itt elő. Engedéllyel látogatható.  Védett gyepsáv a battonyai úton: az útszéli gyepsáv iskolánk kezdeményezésére lett védett, és mi vagyunk a védnökei a területnek. Több védett növénynek, és a fokozottan védett atracélcincérnek az élőhelye.  Löszgyepsáv a Szárazér partján, az egykori „Terra-fürdőnél”: A terület tudományos feltárása iskolánkhoz kapcsolódik, több védett, illetve „Vörös Könyves növényfaj található itt.  Löszgyepsáv a Katalin-major és a kunágotai kereszteződés között: Sok védett löszgyepfaj, és több száz fokozottan védett atracélcincér található itt.  Rajta-erdő széle: Védett növények és a „Vörös Könyves” délvidéki poszméh élőhelye


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

4. Az innováció az intézmény életében melyik területen alkalmazható A múzeumpedagógiai program által az alábbi kompetenciák, képességek, készségek és motívumok fejlesztése segíthető elő: - SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK (A személyes szükségletek kielégítése és a személyes érdekek érvényesítése.): Személyes motívumok:  önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok;  önmegismerés, az önfejlődés vágya;  önállósulási, öntevékenységi vágy; Személyes kompetenciát alkotó képességek:  befogadói-, önkifejezési készség;  kreativitás;  önszabályozó, önfejlesztő képesség; - KOGNITÍV KOMPETENCIÁK (Az információkezelés motívum- és képességrendszere.) Kommunikatív:  ábraolvasás, ábrázolás;  anyanyelvi beszéd és beszédértés; Gondolkodási:  kombinatív képesség;  konvertáló képesség;  logikai képesség;  rendszerező képesség; Tudásszerző:  alkotóképesség; Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 18

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  ismeretszerző képesség;  összefüggés-kezelő képesség; Tanulási:  ismeretelsajátító képesség;  képességfejlesztő képesség;  készségfejlesztő képesség;  motívumelsajátító képesség; - SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK (Kommunikatív képességek): Együttélési:  értékek képviselete;  empátia;  csoportkezelő képesség, alkalmazkodás, elfogadás;  kapcsolatkezelési; - KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK: Minden kompetenciaterület használata szükséges ahhoz, hogy valaki aktív, felelős, környezettudatos állampolgárként kapcsolódhasson be a társadalom életébe, a fenntarthatóság, a környezeti problémák kezelésébe. Az európai referenciakeretben meghatározott kompetenciák mellett a fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés az alábbi kompetenciaelemeket igényli még (UNECE Strategy for Education for Sustainable Development, 2005):  rendszerszemléletű gondolkodás;  kritikai gondolkodás;  kreatív gondolkodás;  a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek;  a fenntartható fejlődést nem támogató döntések következményeinek ismerete; Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 19

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete;  a környezeti problémák gazdasági, ökológiai, és társadalmi következményeinek ismerete;  az iskola és a helyi társadalom új szövetsége a térségfejlesztés terén; A programnak az alábbi kiemelt fejlesztési területei vannak: ALAPFOK: Ember és környezete:  környezettudatos magatartás;  kritikai gondolkodás;  az emberiség értékeinek védelme;  a biztonságos életvitel kialakítása;  aktív felelősségtudat; Az együttműködés fejlesztése:  baráti magatartás;  hitelesség;  empátia;  kooperativitás;  autonómia és elfogadás; Önállóság, önbizalom, kreativitás:  önállóság;  önbizalom, pozitív énkép;  belső harmóniára való képesség;  a fejlődés igénye;  önértékelés;  alkotókedv; Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 20

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  kreativitás; KÖZÉPFOK: Polgár a demokráciában:  szabad véleményalkotás;  döntési képesség;  aktív felelősségtudat;  vitakészség;  problémamegoldó képesség;  konfliktuskezelő képesség; Felnőtt szerepek:  tudatosság a kapcsolatokban; Toleranciára nevelés:  önelfogadás;  nyitottság;  kíváncsiság;  mások elfogadása; A program során megvalósulnak a kooperatív módszerek alapelvei:  egymásrautaltság;  egyéni felelősség;  egyenlő részvétel;  párhuzamos interakció; Jellegzetes módszerei:  kooperatív

tanulás:

Bizonyos

foglakozásokon

a tanulók

együttműködésének

eredménye a kitűzött cél megvalósítása.(tanulói szerepek, feladatok). A hatékony Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 21

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. együttműködés akkor lehetséges, ha az egyes csoportok megismerik a többi csoport munkáját is.  projektmódszer: A természettudományos kutatás, megismerés alapvető módszere, ami a kiállítás-fejlesztési foglalkozásoknál nélkülözhetetlen. Helyi természetvédelmi értékek felderítése, környezeti problémák felvázolása, megoldásának kutatása esetén is kiemelten fontos elsajátítása.  terepgyakorlat: Térségünk értékeinek megismerésében, számbavételénél, a fejlesztő célzatú gyűjtések esetén alkalmazott módszer.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

5. Az innováció megvalósításához javasolt időkeret megadása A

múzeumpedagógiai

program

keretében

tartandó

foglalkozásokat,

előadásokat

és

terepgyakorlatokat délután tartanánk a kollégista tanulóknak. Minden hónapban egy foglalkozást szerveznénk

meg

saját

múzeumunkban.

A

terepgyakorlatokra,

kirándulásokra,

múzeum

látogatásokra és előadásokra pedig szintén délutánonként arra alkalmas időben kerülne sor. A foglalkozáson 20-25 kollégista vehetne részt, minden tanulónak meg kell jelennie legalább négy múzeumi órán. Az előadásokat és múzeumlátogatásokat az egész kollégium számára szervezzük. A terepgyakorlatok közül egyet kell a diákoknak kiválasztani. A részletesebb ajánlott időtervet az alábbi táblázat mutatja: 2. táblázat: A múzeumpedagógiai program megvalósításához javasolt időkeret Foglalkozás címe

A foglalkozás ideje - hónap

Ismerkedés

1. foglalkozás: Részvétel tárlatvezetésen

A foglalkozás célja

Szeptember

a

gyűjteményével

múzeum –

önálló

felfedezés lehetősége Ismerkedés 2. foglalkozás: „Fűben – fában az orvosság!”

Október

térségünk

gyógynövényeivel, hatásaikkal, saját kutatómunka – Internet használat

3. foglalkozás: A mikrovilág rejtelmei

November

Ismerkedés a mikroszkóppal – felépítés, használat Védett növényeink, állataink megismerése

4. foglalkozás: Térségünk jellegzetes, védett élőlényei

December

Kiselőadások

révén

kommunikációs

képességek

fejlesztése Internet használat 5. foglalkozás: A Rajta-erdő gombái

A Január

térség

gombafajainak

megismerése, vizsgálata Mikroszkóphasználat


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. Rendszerezés 6. foglalkozás: Mozgásban

A

(filmvetítés)

Február

„TELEZÖLD”

tevékenységének megismerése - filmvetítés

7. foglalkozás: Tematikus

Vendég

előadások

Március

előadó

segítségével

egy térségünket érintő téma bemutatása

Április, 8. foglalkozás: Preparálás

illetve a terepgyakorlatokat

Ismerkedés

követően a gyűjtött állatok és

technikáival

a

preparálás

növények helyes preparálása Tanulóink 9. foglalkozás: A tudományos

betekintést

nyerhetnek

kutatás módszertana – részvétel megyei, országos és nemzetközi

A versenyek időpontjától függően folyamatosan

versenyeken

kutatás

a

tudományos

módszereibe,

múzeumok

és

a

a

kutatók

munkájába Tehetséges tanulók segítése Ismerkedés

10. foglalkozás: A fotózás

A tanév folyamán akár

rejtelmei

többször is, előre egyeztetett időpontokban

a

makrofotózás

technikájával A készítő és a gyűjtemény számára hasznos, elemezhető fotók – növények, állatok – készítésének technikája

11. foglalkozás „Beszerző”

Május - június

terepgyakorlatok (Rajta-erdő,

igény és lehetőség szerint akár

Szárazér környéke)

több alkalommal is Az „Európai Lepkék Éjszakái”

12. foglalkozás: EMN

program szervezői által meghatározott időpontban -

A környezetünkben található természeti értékek közvetlen megismerése Növény és állatfajok gyűjtése Részvétel a kutatásban Fénycsapdázás megismerése Ismerkedés

a

kutatók


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. hétvége

munkájával Környezetünkben

élő

lepkefajok megismerése 13. foglalkozás:

A minden évben megtartott

múzeumlátogatás

kollégiumi kirándulás keretében – általában október

Kapcsolat

ápolása

a

múzeumokkal Kiállítások megtekintése


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

6. Az innováció tartalmi leírása 6.1. Sarkadi László:”Mezőkovácsháza és környéke élővilága” állandó kiállítás Elhelyezkedése: A múzeumpedagógiai programunk helyszínét Mezőkovácsházán, a Hunyadi János Közoktatási Intézmény új iskolaszárnyának egyik helyiségében találhatjuk meg, 26 m2-en. A kiállítás az iskola új szárnyának átadásakor lett megnyitva 2006. március 26-án. Tematikája: Alapvetően a helyi jellegzetes társulások szerint tagolódik:  Rajta-erdő;  vizes társulások: 67-es majori víztározók, és a Szárazér;  löszgyepek: Kistompapuszta (Körös-Maros Nemzeti Park területe), az iskolánk kezdeményezésére helyi védetté nyilvánított gyepsáv a battonyai úton, atracélcincéres gyepsáv a medgyesegyházi úton, vetővirágos gyepsáv az egykori „Terra” –fürdőhöz közel, a Szárazér partján; Az egyes társulásoknál (területek szerint) rövid bemutató szöveg , és (sok miniposzter mellett) egy nagyobb fotó található, kiemelve a környezetvédelmi problémákat, megoldási javaslatokat. Egyéb témakörök:  környezeti nevelés;  erdő-, és vadgazdálkodás;  gyógynövényeink;  közelünkben élő állatok;  gombák; Kiállított anyagok:  összesen 12 doboz rovar kerül bemutatásra (ebből 9 doboz lepke: 350 faj, 1076 db);  öt vitrinben száraz vízi növénycsokrok, kagylók, csigák, őshonos cserjék – fák (préselt hajtások, vessző, fatestek, termések), szárított gombák, fészkek láthatók; Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 26

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  7 kitömött és több formaldehiddel „mumifikált” madár került elhelyezésre;  trófeák (dám, őz, róka), és néhány állatbőr is látható;  3 (lapozható) préselt növény bemutatóban 60 db növény került elhelyezésre;  220 miniposzter, 15 X 21 cm-es fotót láthatunk még, alattuk egy sornyi információval; Helyi természeti értékeinket bemutató egyéb ismerethordozók: Kiadványok, füzetek:  Sarkadi László: Mezőkovácsháza környékének élővilága /„Mezőkovácsháza története” – Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Millenniumi kiadványa, 2001./  A Szárazér partján fellelhető természeti értékek /„Közös gondolkodással a Szárazér jövőjéért” – A Szárazér Társaság kiadványa 2001. Tótkomlós/  A Szárazér mentének növény-, és állatvilága /„Barangolások a Szárazér mentén”- A Szárazér Társaság kiadványa 2003. Tótkomlós/  Sarkadi László: Mezőkovácsháza és környéke élővilága /A BMKT. Hunyadi J. Gimn. Szakk. És Koll. Kiadványa 2003./  Ritka gyeptársulások és fajok az Alföld délkeleti részén /„Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat díjnyertes műveit ismertető sorozat, a KöM. Természetvédelmi Hivatalának kiadványa 2003./  A

Rajta-erdő

és

Mezőkovácsháza

lepkéi

/Natura

Bekesiensis:

Időszakos

Természettudományi Közlemények – 6. Békéscsaba, 2004./  Díjnyertes tanulói pályázatok CD-k Videofilmek: Iskolánkban öt éven át készültek videofilmek „Telezöld” című kábeltelevíziós műsorunkhoz, a Mezőkábel városi csatorna számára. Ezek közül az alábbiak kerültek a kiállítás archívumába:

1998: Május 3.: A Homokbánya-tó /Védett madarai, Horgász Egyesület bemutatása

27p.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. Május 17.: A Száraz-ér /Szépségei, környezeti problémái/

23p.

Május 31.: Tompapuszta /A védett ősgyep növényei/

21p.

1999: Június 27.: A Széchenyi-Vadásztársaság

29p.

November 28.: Téli madáretetés /madárvendégeink az etetőn, műanyag önetető készítése/ 18 p. December26.: A mezőkovácsházi Rajta-erdő gombái /30 faj bemutatása eredeti élőhelyen/ 22 p.

2000: Január 30.: Az útszéli gyepek értékei, védelme

23 p.

Február 27.: Löszgyep maradvány a Szárazér partján

32 p.

Október 29.: Száraz-ér rekonstrukciója /Phare-project/ és vizes társulások bemutatása

34 p.

November 26.: Szarvas: Körös-Maros N.P.- Arborétum; Békéscsaba „Fókuszban az élővilág” kiállítások

24 p.

2001: Január 28.: Mezőkovácsháza lombos díszfái, bokrai /52 faj/

53 p.

Június 24.: Túzokrezervátum – Dévaványa

28 p.

Október 28.: A 67-es majori víztározók élővilága /Védelemre javasolt!/

28 p.

November 25.: Térségünk gyógynövényei

27 p.

December 30.: „Évszakok” filmetűd Vivaldi muzsikájára

44 p.

2002: Január 27.: Mezőkovácsháza örökzöldjei – Környezetvédelmi Minisztérium díjkiosztó ünnepsége /Budapest/

25 p.

Június 30.: Látogatás a Biharugrai Tájvédelmi Körzetben

33 p.

November 24.: Védett löszgyepsáv a battonyai úton

19 p.

A kiállítóteremben 5 db 2 személyes lócán a tanulók kényelmesen filmet nézhetnek, vagy magyarázatokat hallgathatnak. Elhelyezésre került egy számítógép is, internetes hozzáféréssel. A kiállítás vonzásában: A kiállítás állandó, de nincs rendszeres nyitva tartása. Ennek ellenére a vendégkönyvben több ezer bejegyzés van, hiszen látogatható az alábbi rendezvényeken: Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 28

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.  előzetes bejelentkezés esetén bármely iskolai csoport számára (ez több ízben megtörtént);  a pedagógiai programunk szerint osztályok, szakkörösök számára aktuális időszakban;  „Nyitott kapuk” napja;  „Egészségköztársaság” programjai alatt;  „Madarak és Fák Napja” – kistérségi vetélkedők; Kiállításunk „vendégségben”: Szakmai elismerésünk, hogy 2008-ban a kiállítás rovartani részét a Munkácsy Mihály Múzeumban fél éven át tekinthették meg a látogatók. 6.2. Az innováció tartalma, a foglalkozások leírása Ismerkedés környékünk élővilágával: 1. foglalkozás: Részvétel tárlatvezetésen A tanulók az iskola tanára segítségével ismerkednek meg a kiállítás anyagával (a csoport összetételétől, igényeitől függő mélységben). Interaktív ismerkedés keretében a tanulók maguk is „felfedezhetik” térségünk értékeit, feladatlapos irányítás módszerével. 2. foglalkozás: „Fűben –fában az orvosság!” Kollégistáink a térségünkben fellelhető gyógynövényekkel ismerkednek, azok térségi előfordulásával, felhasználási lehetőségeivel, csoportokban internetes irodalmazással további információkat gyűjtenek, majd bemutatják az általuk kiválasztott gyógynövényeket. 3. foglalkozás: A mikrovilág rejtelmei A tanulók megismerkednek a hagyományos fény-, valamint sztereomikroszkópok felépítésével, működésével,

használatával.

Az

eddig

közismert

rendszertani

csoportok

(rovar-rendek,

növénycsaládok, gombák) új dimenziói tárulnak fel. 4. foglalkozás: Térségünk jellegzetes, védett élőlényei A tanulók kártyákat húznak, melyekre védett növények, állatok neve van felírva. A kihúzott élőlénnyel mindenki megismerkedik a kiállítási anyag segítségével, majd társainak bemutatja kiselőadás formájában a megismert fajt. Az ismeretanyag az internet segítségével bővíthető. Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 29

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. 5. foglalkozás: A Rajta-erdő gombái A foglalkozás során a diákok megtekintik az azonos című videofilmet, valamint a vitrinekben fellelhető szárított gombákat. Mikroszkópos vizsgálatokat végeznek (spóra, gombafonalak), valamint meghatározzák a gyűjtött élő gombákat. 6. foglalkozás: Mozgásban (filmvetítés) A kiállítás archívumában több tíz órányi filmanyag van helyi értékeinkről, melyek a „TELEZÖLD” stúdiójában készültek. A tanulók választása szerint nézhetők ezek közül. A filmeket a kiállítás preparátumai, fotói egészítik ki. Feladatlapos „ellenőrzéssel” játékosan rögzíthetők a látottak. 7. foglalkozás: Tematikus előadások Iskolánk jó kapcsolatai biztosíték arra, hogy meghívott előadók az eddigi gyakorlat szerint előadásokat tartsanak az alábbi témákban:  vadgazdálkodás: A Széchenyi vadásztársaság bemutatkozása;  a Magyar Madártani Egyesület munkájáról (kevermesi csoport);  kunhalmok (történelmi, kulturális, biológiai értékeink); A kiállítás fejlesztési programhoz kapcsolódó foglakozások: A kiállítás országosan egyedülállónak tekinthető abban a vonatkozásban, hogy teljes mértékben iskolai erőforrásokból (pályázati kiegészítéssel) került berendezésre, az iskolában van elhelyezve, és a bemutatott anyagokat is az iskola tanára, illetve tanulói gyűjtötték össze. Tartalmilag helyi értékeket mutat be, nagyrészt saját kutatási programok eredményeit. Mondhatjuk, hogy diákjaink magukénak érzik a kiállítást és szívesen bekapcsolódnak a gyarapító munkába. 8. foglalkozás: Preparálás A rovarok helyes preparálása: Nemcsak a kézügyesség fejlesztéséhez, hanem a rovarok különböző rendjeinek alaposabb megismeréséhez segít, hiszen mindegyik csoportnál más-más technikára van szükség anatómiai eltéréseik, tartósítási lehetőségeik szerint. A gyűjteményben lévő darabok jó összehasonlítási alapot


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. jelentenek. Irodalmazás szükséges, részben rendszertani, másrészt preparálási munkákból, illetve ismerniük kell a védett, én nem gyűjthető fajokat is. Madarak preparálása: A kitöméssel csak elméleti vonatkozásban foglalkozhatunk, de a kitömött madarakon tanulmányozhatjuk a helyes végeredményt. Kisebb, frissel elhullott madarak (autóutak elgázolt áldozatai) formaldehid injekciókkal könnyen megtarthatók, így újabb fajok kerülhetnek a vitrinbe. Növények tartósítása ( préselés): Az új ismeretek birtokában a különböző terepgyakorlatokon gyűjtött növények sikerrel konzerválhatók, így a 60 darabos gyűjtemény tovább bővíthető. Részvétel kistérségi kutatási programokban: 9. foglalkozás: A tudományos kutatás módszertana Iskolánk több éve kapcsolatban áll a Móra Ferenc Múzeummal (Szeged), a Munkácsy Mihály Múzeummal (Békéscsaba), valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságával (Szarvas). Tanulóink hagyományosan kapcsolódnak be a térségünket érintő kutatási programokba. Az eddigi eredmények:  Kitaibel Pál biológiai-környezetvédelmi verseny nemzetközi döntőjében 1., 3., 4. és további helyezések a kiselőadás kategóriában;  megyei dobogós helyezések más versenyeken; CD-tár bővítése: A kiállítás része térségünk értékeit (fajok, társulások), valamint a tanulók környezetvédő, kutató és gyűjtő munkáját bemutató több ezer darabból álló fotógyűjtemény. Kiemelt kategóriát képvisel „Mezőkovácsháza lepkéi” CD, mely tudományos igénnyel mutat be 350 fajt, ez a sorozat határozásra, összehasonlító elemzésre is alkalmas. A kollégista tanulók gyűjtőmunkája tovább bővítheti a múzeum CD-tárát. 10. foglalkozás: A fotózás rejtelmei A tanulók nemcsak képek gyűjtésével járulhatnak hozzá a CD-tár bővítéséhez, hanem fotózhatnak is. Megismerkedhetnek a makrofotózás technikájával (apró élőlények), valamint a teleobjektív (madarak, emlősök) használatával. Iskolánkban fotószakkör is működik, vezetője Hunyadi János Közoktatási Intézmény 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. OM azonosító: 028376 31

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. végzettségének

megfelelően

oktatja

a

jelentkezőket,

segítséget

nyújthat

a

foglalkozás

megvalósításában. 11. foglalkozás „Beszerző” terepgyakorlatok (Rajta-erdő, Szárazér környéke): A tanév folyamán kétszer – igény és lehetőség szerint akár többször is – terepgyakorlatok, kisebb kirándulás szerevezése a kollégium diákjainak, melyek során közvetlenül megismerkedhetnek a környezetükben előforduló természeti értékekkel, illetve saját gyűjtéseikkel gyarapíthatják a múzeum anyagát újabb fajok, egyedek gyűjtésével. 12. foglalkozás: EMN:

Iskolánk tanulói 5 alkalommal vettek részt az „Európai Lepkék Éjszakái” programon.

A

magyar és svájci lepkészek által meghirdetett kutatási sorozatban évente egyszer (mindig más időszakban) egy „hosszú hétvégén” a lepkészek fénycsapdáznak egy területen. A fogott lepkék meghatározása után fajlistát készítenek és ezeket európai szinten összegzik. Az adatokat A Szalkay József Lepkészeti Egyesület honlapján nyilvánossá teszik (www.lepidoptera.fw.hu). Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy hazánkat, városunkat képviselhetjük, ezen felül állandóan gyarapszik gyűjteményünk, és bővül a CD- fotótárunk is. Ezen kutatási programok eredményeként díjnyertes tanulói pályamunkák, valamint középszintű érettségire készített projektek is készültek. Ebbe a programba kapcsolódnának be kollégista tanulóink is. Múzeumi „kitekintés” 13. foglalkozás: múzeumlátogatás Hagyományainkat ápoljuk a térség más múzeumainak megtekintésével:  Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)  Móra Ferenc Múzeum (Szeged)  Körös-Maros Nemzeti Park Bemutatóház (Szarvas)


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

7. A fejlesztés eddigi tapasztalatai A

kiállítás

országosan

egyedülállónak

tekinthető,

hiszen

teljes

mértékben

iskolai

erőforrásokból (pályázati kiegészítéssel) került berendezésre, az intézményünkben található, a bemutatott anyagokat is az iskola tanára, illetve tanulói gyűjtötték össze. Bemutatja a helyi természeti értékeket, valamint saját kutatási programok eredményeit is. A diákok magukénak érzik a kiállítást és eddig is szívesen bekapcsolódtak a gyarapító munkába, látogatták a múzeumot és a szervezett programokat. A kiállítás vendégkönyvében található több ezer bejegyzés is arról tanúskodik, hogy a látogatók szívesen keresik fel múzeumunkat és nézik meg a gyűjteményt. Szakmai elismerésünk, hogy 2008-ban a kiállítás rovartani részét a látogatók a Munkácsy Mihály Múzeumban fél évig tekinthették meg. Iskolánk tanulói 5 alkalommal vettek részt az „Európai Lepkék Éjszakái” programon. Emellett a diákok hagyományosan kapcsolódnak be a térségünket érintő kutatási programokba. Rendszeresen részt vesznek a Kitaibel Pál biológiaikörnyezetvédelmi versenyen és a megyei megmérettetéseken. Eddigi eredményeink:  Kitaibel Pál biológiai-környezetvédelmi verseny nemzetközi döntőjében 1., 3., 4. és további helyezések a kiselőadás kategóriában;  megyei dobogós helyezések más versenyeken; Iskolánkban öt éven át készültek videofilmek „Telezöld” című kábeltelevíziós műsorunkhoz, a Mezőkábel városi csatorna számára. Ezek közül több felvétel is bekerült a kiállítás archívumába.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

8. Az innováció újdonságértéke a kollégium életében Az innováció révén a kollégium diákjai közelebbről megismerkedhetnek a környezetükben található természeti értékekkel, elősegítve ezzel a környezettudatos magatartás, a fenntarthatóság és a természet szeretetének, tiszteletének tudatosítását. Betekintést nyerhetnek a múzeumi munkába, részévé válhatnak, elősegíthetik a gyűjtemény gyarapítását. A terepgyakorlatok és kirándulások lehetőséget nyújthatnak a kollégiumi közösség kialakítására és erősítésére, újabb hatékony szabadidő eltöltési lehetőséget nyújtva diákjainknak. A tanórai anyag kiegészítése, az előadások, feladatalapok és az aktív megismerés révén a foglalkozások elősegíthetik a kollégiumi felzárkóztató tevékenység, a biológia korrepetálások sikerességét, valamint a tehetséges tanulók versenyekre történő felkészítésével a kollégiumi tehetséggondozást is. Emellett a foglalkozások segíthetik a közép- és emelt szintű biológia érettségire készülő tanulókat.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

9. Az innováció hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére Amellett, hogy a program elősegítheti a kollégiumi felzárkóztató tevékenység, a biológia korrepetálások sikerességét, az élményszerű tanulás révén megváltozhat a diákok attitűdje a biológia és a természettudományos tantárgyak iránt, ezáltal osztályzataik is javulhatnak. Az eredményesség mérésének egyik lehetősége tehát a kollégista tanulók biológia osztályzatainak vizsgálata. Miután diákjaink jegyeit minden hónapban, félévkor és év végén elemezzük, átlagot számítunk, nyomon követhetjük az eredményeik alakulását. A foglalkozásokon a diákok a következő oldalakon látható játékos feladatokat oldhatják meg. Ezáltal lehetővé válik az aktív megismerés, a tanulók munkáltatása és az élményszerű tanulás, illetve visszacsatolást kaphatunk az előadásokon és a foglalkozásokon szerzett ismeretek megértéséről, ezáltal a program eredményességéről.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. KIS BOTANIKUS Azonosítsd a növény (gomba)-fotókat a tablókon szereplő képek alapján, és írd fel a helyesnek vélt tippeket! Rajta-erdő

Rajta-erdő 1.Csíkos kecskerágó

1.Szegfűgomba

2.Varjútövis

2.Nagy őzlábgomba

X..Fagyal

X.Tintagomba

Rajta-erdő

Rajta-erdő 1.Csomós hölgymál

1.Csilláros sárma

2.Fürtös györgyike

2.Kónya sárma

X.Salamonpecsét

X. Nyúlánk sárma

Vizes élőhelyek

Vizes élőhelyek 1.Békakonty

1. Széleslevelű gyékény

2.Vidra keserűfű

2.Barna palka

X. Békatutaj

X.Ágas békabuzogány

araszol


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

Vizes élőhelyek

Száraz-, és löszgyepek 1. Sárga nőszirom

1.Réti boglárka

2. Vízililiom

2.Vetővirág

X. Tündérfátyol

X. Ereszes hagyma

Száraz-, és löszgyepek

Száraz-, és löszgyepek

1.Útszéli zsázsa

1.Hengeresfészkű peremízs

2. Fehér mécsvirág

2.Réti peremízs

X.Koloncos legyezőfű

X. Fűzlevelű peremízs


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

KÉPES TOTO 1. Térségünk még elég gyakori védett növényét láthatod. Hogy hívják? 1. sárga nőszirom 2. sárga liliom X. sárga lizinka Hol él ez a növény? 1. vízparton 2. füves társulásokban X. erdőben

2. Hazánk legnagyobb, védett pókját láthatod. Hogy hívják? 1. keresztespók 2. szongáriai cselőpók X. földi pók Hogyan szerez zsákmányt? 1. hálót sző 2. hálót nem sző,zsákmányát lerohanja, mérgével megöli X. hálót nem sző, zsákmányát erejével összeroppantja

3. A madár a hazai természetvédelem szimbóluma. Mi a neve? 1. nagykócsag 2. kiskócsag X. kanalasgém Mely megállapítás igaz rá még? 1. Fészkelő, állandó 2. csak átvonul hazánkon X. fészkelő, vonuló


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

………………………………………. TOTO

név

„Mezőkovácsháza és környéke élővilága” – kiállítás anyagából 1. Hol él a sárga nőszirom? 1.vízparton 2.erdőben X.gyepekben 2. Hol él a földikutya? 1.Védett gyepsávunkon 2.a Rajta-erdőben X.Kistompapusztán 3. Milyen színű az atracélcincér? 1.barnásan-, 2.feketésen-, X.fehéresen pikkelyes 4. Milyen a kistompapusztai rét típusa? 1.löszpusztarét 2.szikes rét X.mocsárrét 5. Milyen bogyója van a galagonyának? 1.fekete 2.kék X.piros 6. Melyik a pisztricgomba másik neve? 1.bagolygomba 2.szömörcsöggomba X.agancsgomba 7. Mekkora az óriás pöfeteg szokásos mérete? 1.mint egy dió 2.mint egy alma X.mint egy emberfej 8. Melyiknek a legsötétebb a fája a felsoroltak közül? 1.tölgy 2.nyár X.kőris 9. Melyik csoportba tartozik a varjútövis? 1.lágyszárú 2.cserje X.fa 10. Milyen a közönséges medvelepke hátulsó szárnya? 1.pöttyös 2.csíkos X.minta nélküli 11. Milyen a függő cinege fészke? 1.gömbszerű, alulról nyitott 2.csésze alakú X.csőszerű 12. Miből készül a füstifecske fészke? 1.sárból 2.növényi rostokból X.gallyakból 13. Mekkora a szarkafészek átmérője? 1. 10 cm 2. 25 cm X.legalább 50 cm 14. Milyen magasra futhat fel a vadszőlő? 1. 1m

2. 5m

X.legalább 10m

15. Milyen színű a vetővirág? 1.fehér 2.sárga X.piros


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. 16. Melyik folyó „fattyúága” a Szárazér? 1.Körös 2.Maros X.Tisza 17. Mire használják újabban az orbáncfű teáját? köhögés ellen 2.gyomorfekély esetén X.stressz oldására 18. Főként mire használják a „vadrózsa” bogyóját? 1.C vitaminforrás 2.fejfájás X.sebek kezelésére 19. Melyik tudósról nevezték el a gimnazisták biológia-környezetvédelmi versenyét, melyen többször is szerepeltünk az országos döntőben? 1.Kitaibel Pál 2.Szent-Györgyi Albert X.Diószegi Sámuel 20. Melyik tájidegen? 1.csíkos kecskerágó 2.bálványfa X.fehér nyár 21. Melyik nem fában fejlődik? 1.kis szarvasbogár 2.óriáscsíbor X.orrszarvúbogár 22. Melyik nem igaz a Rajta-erdőre? 1.természetes 2.a Szárazér folyik rajta keresztül X.madárfajainak száma megközelíti a százat 23. Melyik vad nem jellemző a mi térségünkben? 1.gímszarvas 2.dámszarvas X.őz 24. Melyik nem jellemző a gyurgyalagra? 1.színpompás 2.magevő X.homok-, és löszfalakban fészkel 25. Melyik igaz a lódarázsra? 1.szúrása jelentéktelen 2.fészke egyetlen lépből áll X.fészkét jellemzően odvakba építi


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. LEPKEVADÁSZ Azonosítsd a lepke-fotókat a gyűjteményben szereplő példányok alapján, és írd fel a helyesnek vélt tippeket! Szövőlepkék

Szenderek 1.Piros szender

1.Tölgylevél pohók

2.Szőlőszender

2.Szilvafa pohók

X..Fagyalszender

X.Málnapohók

Fehérlepkék

Tarkalepkék 1.Repcelepke

1.Bogácslepke

2.Répalepke

2.Atalanta-lepke

X.Rezedalepke

X. Busalepke

Araszoló lepkék

Araszoló lepkék 1.Citromsárga araszoló

1.Tollascsápú araszoló

araszol 2.Foltosszélű araszoló

2.Barna araszoló

X. Fűzfa araszoló

X.Holdas araszoló

Púposszövők

Medvelepkék 1.Ezüstfoltos púposszövő

1.Tejszínű medvelepke

2.Sárgafoltos púposszövő

2.Sárgás medvelepke

X.Nyárfa púposszövő

X.Közönséges medvelepke

Bagolylepkék

Bagolylepkék 1.Ritka vándorbagoly

1.Kis dudvabagoly

2.Fűzfa övesbagoly

2.Rozsdabarna télibagoly

X.Csipkés zúzmóbagoly

X. Nagy fűbagoly


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100. „Mezőkovácsháza és környéke élővilága” - kiállítás

Feladatok

Az érkező tanulók sorban egy-egy kérdést kapnak, és a kiállítás anyagából / vitrinek, képek / keresik meg a választ. Ha nem tudja megoldani újabb kérdést kaphat, míg sikerrel jár, ekkor teljesíti az aláíráshoz a feltételt!

1. Milyen színű a feketerigó tojása? / kékeszöld / 2. Hogyan hívják a kiállítás legmagasabb – szürkés - kitömött madarát? / daru / 3. Hány cm a függőcinege fészkének bejárata? / kb.: 5 cm / 4. Melyik állat Tompapuszta legértékesebb emlőse? / földikutya / 5. Mekkora az atracélcincér? / 1 cm / 6. Hová építi fészkét a gyurgyalag? / lösz-, vagy homokfalba / 7. Melyik darazsunk épít több emeletes lépet faodvakba? / lódarázs / 8. Melyik az a cserjénk, melynek kék színű a termése? / kökény / 9. Melyik az a gyógynövényünk, melynek teája stresszoldó? / ( közönséges ) orbáncfű / 10. Milyen színű a vetővirág? / sárga / 11. Melyik az a szarvas, aminek az agancsa „lapátos”? / dám / 12. Melyik csoportba tartozik egyik legnagyobb lepkénk a halálfejes lepke? / szender / 13. Melyik a legnagyobb gubacsunk? / nagy magyar gubacs / 14. Hogy hívják legnagyobb cincérünket? / diófa cincér / 15. Mi a pisztricgomba másik neve? / bagolygomba / 16. Hol él a sárga nőszirom? / vizek partján / 17. Hogy hívták legeredményesebb „Kitaibeles” versenyző tanulónkat? / Bellák Tamás / 18. Mire erősíti fészkét a nádirigó? / nádszálakra /


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

10. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása Az innovációt olyan kollégiumoknak, iskoláknak ajánljuk, mely rendszeres, jó kapcsolatban van a közelben található múzeumokkal, esetleg saját kiállítással rendelkezik, ahol sor kerülhet a délutáni foglalkozások megtartására. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő helyszín akkor is lehetőség nyílik – a múzeumlátogatás, a környező természeti értékek megtekintése és a szervezett előadások mellett – az egész program megvalósítására. Olvashattunk már a szakirodalomban olyan törekvésekről, melyek az iskolai szertárak anyagának múzeumi kiállítását tették lehetővé (Pásztor, 2008). A biológia szertárakban található bőséges szemléltető anyagok, valamint az adott környék természeti értékeiről készült fotók, írások és gyűjtemények rendszerezésével, „kiállítássá” rendezésével, ahhoz saját feladatlapok készítésével bármely intézmény adaptálhatja programunkat.


TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0100.

11. Felhasznált irodalom Bereczki Ibolya (é.n.): Módszertani megújulás a múzeumpedagógiában www.pedellus.hu/mo/mo_pd-171.pdf 2010. július 20-i megtekintés Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. Franyó István (2002): A biológia tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00060/2002-05-hk-Franyo-Biologia.html 2010. július 20-i megtekintés Magyar Erzsébet (1998): Gyermekek a múzeumban. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00018/1998-07-kf-Magyar-Gyermekek.html 2010. július 20-i megtekintés Mihály Ildikó (2001): Természettudomány és nevelés http://epa.oszk.hu/00000/00035/00052/2001-09-vt-Mihaly-Termeszettudomany.html 2010. július 20-i megtekintés Nagy József (2002): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó. Budapest. Pásztor Andrea (2008): Szertárak titkai, avagy múzeum az iskolában. http://www.tanszertar.hu/eken/2008_02/pa_0802.htm 2010. július 20-i megtekintés Sinkó István (1997): „Kicsomagolt Múzeum” avagy múzeumpedagógia félközelben. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-mu-Sinko-Kicsomagolt.html 2010. július 20-i megtekintés


MÚZEUMPEDAGÓGIA A KOLLÉGIUMI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN Acsai Éva

Recommend Documents