MUNKAVÉDELEM 1.1
Munkavédelem és vállalati szociális felelősség – a munkavédelmi irányítás feladatai és tágabb összefüggései Tárgyszavak: munkavédelem; vállalatvezetés; irányítási rendszer; vállalati szociálpolitika; felelősség; egészségvédelem; biztonság.
A hatékony munkavédelmi menedzsment feladatai Az Európai Unióban évente közel 5 millió embert ér 3 napnál hoszszabb távollétet okozó munkahelyi baleset, ami összesen mintegy 146 millió kiesett napot jelent. Bizonyos hatások tartósak, és kihatással vannak az érintettek munkaképességére és munkahelyen kívül életére is. A foglalkozási balesetek költsége több tényezőből tevődik össze: • Táppénz, túlóradíj, az ideiglenes kisegítő munkaerő költsége, korai nyugdíjazás, új munkaerő felvétele, átképzés. • Kiesett termelési idő és üzleti veszteség. • Az üzemet, berendezést, anyagokat és termékeket ért kár. • A vállalatvezetésnek a balesettel kapcsolatos ügyintézésre fordított ideje. • Emelt biztosítási díj, ügyvédi költségek. • Romló munkavállalói morál. A munkával összefüggő balesetek előfordulnak minden foglalkozásban, a problémák jelentős része azonban megelőzhető megfelelő munkavédelmi irányítás révén. Az Európai Unió irányelvei szerint a munkáltató felelős munkavállalói egészségéért és biztonságáért. A 89/391 irányelv adja meg az általános keretet a munkavédelmi vezetés, kockázatértékelés és megelőzés terén. Az irányelvet átültették az egyes nemzeti jogrendekbe, amelyek kiegészítő követelményeket tartalmazhatnak. A munkáltatóknak fel kell mérniük a kockázatokat, gyakorlati intézkedéseket kell tenniük munkavállalóik egészségének és biztonságának védelmére, baleseti nyilvántartást kell vezetniük, információt és képzést
kell biztosítaniuk, konzultálniuk kell a munkavállalókkal, továbbá együtt kell működniük, és intézkedéseiket koordinálniuk kell az alvállalkozókkal. Az irányelv meghatározza a megelőzés hierarchiáját, amelynek főbb elemei: a kockázatok elkerülése, a kockázatok leküzdése azok forrásánál, a munka igazítása a munkavállalóhoz, a veszélyes helyettesítése kevésbé veszélyessel, végül a kollektív védelem előnyben részesítése az egyéni védelemmel szemben. A munkavállalóknak joguk van tájékoztatást kapni az egészségüket és biztonságukat fenyegető kockázatokról, a megelőző intézkedésekről, az elsősegély- és vészhelyzeti eljárásokról. A munkavállalók kötelesek aktív módon együttműködni a munkáltatóval, követni az utasításokat a kapott oktatással összhangban, és ügyelni saját és munkatársaik egészségére és biztonságára. A baleseti kockázatok nagyobbak a kis- és közepes vállalkozásokban (KKV) dolgozók esetében, az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál a munkavállalókat ért halálos balesetek előfordulási aránya pl. körülbelül kétszerese a nagyobb cégekénél. Ennek fő oka, hogy a munkavédelmi irányítás a KKV-knál alig vagy egyáltalán nem működik, a terület új eredményei pedig csak nagy késéssel épülnek be a mindennapi gyakorlatba. Ezért ennek a szektornak a problémáira különös figyelmet kell fordítani.
A siker elemei Az egészség és biztonság erős vezetői elkötelezettséget, megfelelő munkavállalói részvételt és jól strukturált irányítási rendszert kíván. Vezetői elkötelezettség A vezetésnek támogatnia kell az egészségvédelmet és a biztonságot az alábbiak révén: • Stratégia és munkavédelmi célok meghatározása. • Megfelelő források biztosítása a stratégia végrehajtásához. • A munkavédelmi szempontok érvényesítése az irányítás és a döntések valamennyi szintjén. • Konzultáció a munkavállalókkal. • Nyomon követés és felülvizsgálat a stratégia és az egész rendszer hatékonyságának ellenőrzésére. Az elkötelezettséggel együtt jár például a döntések gyakorlati megvalósítása, a biztonsági helyzet megtárgyalása vezetői értekezleteken,
rendszeres munkahelyi szemlék és bejárások, valamint részvétel a biztonsági vizsgálatokban. A munkavállalók bevonása A konzultáció a munkavállalókkal törvényben előírt követelmény, ismereteik felhasználása segít abban, hogy a veszélyeket kellően feltárják, és a jó megoldásokat megtalálják. Fontos szerepük van a munkavédelmi képviselőknek. A munkavállalókkal konzultálni kell a munkavédelmi intézkedések tárgyában, továbbá új technológiák vagy termékek bevezetése előtt. A konzultáció abban is segít, hogy a munkavállalók elkötelezettnek érezzék magukat a munkavédelmi eljárások és fejlesztések iránt. A munkavédelem irányítási rendszere A vezetés strukturált megközelítése biztosítja, hogy a kockázatokat teljes mértékben felmérik, továbbá biztonságos munkamódszereket vezetnek be és alkalmaznak. Időszakos felülvizsgálatokkal ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések még megfelelőek-e. Az 1. ábra egy tipikus irányítási modellt ismertet. Vállalati politika – Meghatározza az egyértelmű elkötelezettséget, feladatokat és eljárásokat a szervezet számára. Tervezés – Meghatározza és értékeli a munkatevékenységekből adódó kockázatokat, és azt, hogy ezek hogyan kezelhetők. A tervezési folyamatban szereplő tevékenységek közé tartozik: • Kockázatértékelés és a megelőző intézkedések meghatározása. • A hatékony vezetői felügyelethez szükséges intézkedések és szervezési teendők meghatározása. • A képzési igények meghatározása. • Munkavédelmi ismeretek, készségek és szakértelem biztosítása. Alkalmazás és működtetés – Ez a tervek gyakorlati megvalósítását jelenti, elsősorban az alábbiak révén: változtatások a szervezetben és a munkafolyamatokban, a munkakörnyezetben, az alkalmazott eszközökben és termékekben; a vezetés és a személyzet oktatása, képzése, valamint a kommunikáció javítása. A folyamatos képzés nagyon fontos: minden munkavállalónak meg kell értenie, hogyan dolgozhat biztonságosan. Ehhez a képzésnek az alábbiakra kell kitérnie: a kockázatok folyamatos elemzése, a betartandó óvintézkedések, valamint a vészhelyzeti eljárások.
vállalati politika
vezetői felügyelet
tervezés
folyamatos tökéletesítés
alkalmazás és működtetés
ellenőrzés és korrekciós lépések
1. ábra A munkavédelmi irányítás modellje Az oktatásnak érdeminek és érthetőnek kell lennie, még a más nyelvet beszélő munkavállalók számára is. Képzést kell biztosítani az új munkavállalók számára, továbbá a már meglévőknek is munkakörük, ill. az alkalmazott munkamódszer vagy a munkeszközök megváltozásakor, valamint új technológia bevezetése esetén. Ellenőrzés és korrekciós lépések – A teljesítményt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ez lehet reaktív, pl. a baleseti jegyzőkönyvek felhasználása, vagy proaktív, azaz a felügyeletektől, ellenőrzésekből és a személyzet által végzett felmérésekből kapott visszajelzések felhasználása. A balesetek kivizsgálásának fel kell tárnia a közvetlen és a mélyebben rejlő okokat, beleértve a vállalatirányítás hiányosságait. A cél meggyőződni arról, hogy a rendszerek és eljárások működnek, és azonnal megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket. Vezetői felülvizsgálat és auditálás – Lehetővé teszi a vezetési rendszer általános teljesítményének ellenőrzését. A külső körülmények is megváltozhattak, például új jogszabály hatályba lépésével. Lehetőség van az előretekintésre is, pl. a termelési struktúra változtatása, új termékek megjelenése vagy új technológia bevezetése révén. A balesetek át-
tekintése egyúttal okulásul kell, hogy szolgáljon vezetői szinten. Az auditálás azt vizsgálja, hogy a politika, a szervezet és a rendszerek ténylegesen a kívánt eredményeket érik-e el. Ellenőrző lista a vezetés számára • Meghatároztak egyértelmű munkavédelmi eljárásokat és feladatokat, és ismeri mindenki a saját és mások feladatait? • Tudja Ön, mit kell tennie, hogy betartassa a munkavédelmi előírásokat? Ha nem, kinevezett egy hozzáértő személyt, aki tanáccsal szolgálhat? • Meghatározta a legfontosabb egészségi és biztonsági kockázatokat, és tett lépéseket azok kiküszöbölésére vagy csökkentésére? • Megfelelők a gépek karbantartására vonatkozó előírások? • Ellátta munkavállalóit a szükséges egyéni védőeszközökkel a más módon nem kiküszöbölhető kockázatok ellen? Kioktatta őket azok használatára? • Tájékoztatta munkavállalóit a kockázatokról, és adott nekik oktatást a biztonságos munkavégzésre, illetve a vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan? • Konzultál munkavállalóival a munkavédelmet érintő kérdésekről, beleértve a munkavédelmi politika, a munkafolyamatok és a munkaeszközök változásait? • Tudják a munkavállalói, hogyan kell bejelenteni a nem biztonságos körülményeket és a baleseteket? • Azonnal kivizsgálja a baleseteket, egyéb veszélyes eseményeket és a jelentett problémákat? • Megtekinti rendszeresen a munkahelyeket, és ellenőrzi, hogy a munkavállalók biztonságos eljárásokkal végzik-e munkájukat? • Van a vállalatnak rendszere a munkavédelmi politika és a munkafolyamatok felülvizsgálatára?
Vállalati szociális felelősség, illetve munkahelyi biztonság és egészségvédelem Ösztönző és stratégiailag fontos fejlemény, hogy a különböző méretű és típusú vállalkozások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vállalati szociális felelősségnek (VSZF). A munkahelyi biztonság és egészségvédelem a VSZF egyik alapvető eleme, és ez számos lehető-
séggel, illetve kihívással szembesíti mind a vállalatvezetőket, mind a munkavédelmi szakembereket. Az alábbiakban bemutatjuk a VSZF jelentőségét, összefüggéseit a munkavédelemmel, továbbá a kettő sikeres integrálásának feltételeit. Mi a VSZF? A VSZF annyit jelent, hogy a vállalatok önkéntes alapon beépítik a szociális és környezetvédelmi törekvéseket üzleti tevékenységeikbe és az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolataikba. A szociális felelősség fogalma azt jelenti, hogy a vállalatok a törvényi követelmények teljesítésén túlmenő mértékben fektetnek be az emberi tőke, a környezet és a társaság tevékenysége által érintett felekkel kiépített kapcsolataik fejlesztésébe. A szociális felelősség önkéntesen vállalt eszköz, de következetesen kell alkalmazni olyan módon, hogy az érdekelt felek körében erősítse a kölcsönös bizalmat. A globalizáció kiteljesedése, a környezeti és szociális problémák növekvő tudatosodása és a hatékonyabb kommunikáció újabb ösztönzést adott a vállalati szociális felelősség gondolatának terjedéséhez. A vállalkozásoknak egyre inkább céljuk azt a képet kialakítani magukról, hogy felelősségteljesen tevékenykednek „az emberért, a bolygóért és a haszonért”. Miért fontos a VSZF? • Mert a vállalat szociális és környezetvédelmi téren szerzett hírneve befolyásolja a vásárlókat és üzletfeleket. • Mert a munkaerőpiacon erős a verseny, és a jó munkaerő olyan vállalatnál akar dolgozni, amely törődik alkalmazottaival. • Mert a szociális téren nyújtott teljesítmény egyre inkább befolyásolja a befektetők döntéseit, amint az ún. etikus befektetések piaca rohamosan bővül. • A VSZF lehetővé teszi mind a szociális, mind a környezeti területen jelentkező külső és belső kockázatok stratégiai kezelését. • A meglévő, szociálisan felelős tevékenységek látványosabbá és kommunikálhatóbbá válnak. • Bizonyított tény, hogy a szociális és környezeti felelősség csökkenti a működési költségeket.
Hogyan illeszkedik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a VSZF-be? A VSZF olyan önkéntes kezdeményezés, amely mindig a munkavédelemnek az uniós és a nemzeti jogszabályokban előírt minimális szintjét meghaladó célokra és tevékenységekre irányul. A vállalatoknak azért kell szociálisan felelős kezdeményezéseket elfogadniuk, mert ez felel meg hosszú távú érdekeiknek. A VSZF, mivel a vállalatok tevékenységében érdekelt felekre összpontosít, mind az alkalmazottak belső, mind pedig a társadalom külső szükségleteit fontosnak tartja. A munkavédelem szemszögéből ez ugyanúgy jelenti – a törvényes követelményeket meghaladó mértékű – gondoskodást az alkalmazottak biztonságáról és egészségük védelméről, mint a külső következmények megfontolását, például a munkavédelem mint kritérium használatát az alvállalkozók kiválasztásakor vagy a marketingtevékenységben. A VSZF a munkavédelmet jó eséllyel hozza közelebb egyéb fontos területekhez, úgymint: • humán erőforrások; • a munka és az élet egyéb területeinek egyensúlya; • egyéb alapvető munkahelyi jogok; • környezetvédelmi kérdések; • közbiztonság és közegészségügy (beleértve a termékbiztonságot); • jövedelmezőség és termelékenység. A VSZF lehetőséget biztosít a vállalatoknak arra, hogy növeljék a munkavédelem iránti elkötelezettségüket. Ezen az úton azonban óvatosan kell járni: egyfelől építeni kell a munkavédelem terén elért eredményekre, másfelől kerülni kell mindazokat a buktatókat, amelyek a korábbiaktól eltérő vállalatvezetési prioritások bevezetésével járnak.
10 ötlet a munkavédelem és a VSZF integrálásához 1. Építkezés a meglévő tevékenységekre Azoknak a vállalatoknak, amelyek el akarnak indulni a VSZF útján, a biztonság és egészségvédelem területén nyújtott teljesítményüket a VSZF lényegi és pozitív részének kell tekinteniük. Ezért meg kell vizsgálni a meglévő tevékenységeket és kezdeményezéseket (pl. vállalati, ill. a termékek által képviselt értékek), és ezeket
érdemes felhasználni új és innovatív elképzelések alapjául. Meg kell gondolni a munkavédelem összekapcsolását különböző területekkel, pl. személyzeti politika, marketing stb. 2. Tanulás másoktól A különböző típusú és méretű vállalkozások egyre inkább alkalmazzák a VSZF-et. Az interneten vagy máshol közzétett jelentésekből általában bőséges információ szerezhető. Aki szeretne többet megtudni a végrehajtásról vagy az esetleges nehézségekről, érdemes kapcsolatot létesítenie ilyen vállalatokkal. Az egészségügyi és biztonsági hálózatok révén értékes információkhoz lehet jutni, ahogyan a szakmai vagy ágazati testületektől, munkaadói szervezetektől, szakszervezetektől, nem kormányzati szervezetektől vagy egyéb helyi közösségi csoportoktól is. Érdemes megfontolni a csatlakozást a számos, etikus üzleti magatartást szorgalmazó vagy környezettudatosságra nevelő, nemzeti vagy nemzetközi szinten létező program egyikéhez. 3. A stratégiai célok meghatározása A VSZF olyan új keretnek is tekinthető, amely a biztonságot és az egészségvédelmet valamely szervezeten belül stratégiai összefüggésbe helyezi. A hosszú távú munkavédelmi célokat össze lehet kapcsolni egyéb stratégiai szociális célokkal, illetve a fenntartható fejlődéssel, az erőfeszítések megkettőzésének vagy a tevékenységek hibás egymáshoz illesztésének elkerülése érdekében. A nyilvánvaló kapcsolódások közé tartoznak a mentális egészség kérdései és ezek szoros összefüggése az emberi erőforrások irányításával és az alkalmazottak elégedettségével. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a célokat meg kell ismertetni az érdekelt felekkel, különösen az alkalmazottakkal, és be kell őket vonni az előkészítő munkába. 4. Az érintett felek azonosítása és bevonása Az érdekelt felek meghallgatása alapvető a VSZF számára; ezért gondot kell fordítani annak megállapítására, hogy kik a legfontosabbak közülük, például: alkalmazottak, ügyfelek, részvényesek, kormány, nem kormányzati szervezetek, fogyasztók vagy a társadalom.
A munkavédelmi szakemberek jelentős szerepet játszanak, mert jobban tudják, hogy milyen fontos elnyerni az alkalmazottak bizalmát, és bevonni őket a stratégiai kezdeményezésekbe. Némely vállalat már a helyi közösségeket is bevonja az egészségvédelem és különösen a biztonsággal kapcsolatos kérdések megvitatásába, ami újabb alkalmat ad a tapasztalatok összegyűjtésére. 5. Ember, bolygó és haszon szempontjainak egyensúlyban tartása A VSZF a szociális (ember), környezetvédelmi (bolygó) és üzleti (haszon) megfontolások beépítése az üzleti működésbe és az érdekelt felekkel folytatott kommunikációba. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem, mint az alkalmazottak jólétének egyik tényezője a VSZF emberi dimenziójának természetes részét képezi. A munkavállalóknak és azok családjainak biztonságról kialakult véleménye döntő jelentőségű a vállalat szemszögéből, ezért fontos ezeket megismerni. Ezek a kérdések a szereplőket személyesen és közvetlenül érintik, így nem szabad engedni, hogy más kiemelt ügyek, mint pl. az etikus üzleti magatartás vagy a környezetvédelmi teljesítmény mellett ezek a VSZF-politikában a háttérbe szoruljanak. 6. A VSZF külső és belső vonatkozásainak egyensúlyban tartása A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet gyakran kizárólag belső ügynek tartják, pedig azok külső vonatkozásai szorosan összefüggenek a szociális felelősségre vonhatóság kérdéseivel. Ennek értelmében gondoskodni kell arról, hogy külső felek bevonásával a kockázatokat ne lehessen „kiszervezni”, tehát a VSZF követelményeit az ellátási lánc egészében – pl. beszállítók, alvállalkozók – alkalmazni kell. Az alapvető értékeket nyíltan kell kialakítani, és azokat a vállalaton kívül is, belül is következetesen képviselni kell. 7. Végrehajtás: az adott szó betartása Könnyű a hitelt és a jó hírnevet elveszíteni, ezért a vezetőknek példamutatással kell irányítaniuk. Kerülniük kell az olyan értékek és kötele-
zettségek vállalását, amelyeket azután nem tartanak be, vagy csak kifelé alkalmaznak. Azt a fajta üzenetet, hogy szükség van a felső vezetés elkötelezettségére, jól ismerik a munkavédelmi szakemberek, és ez a VSZF-re nézve ugyanúgy érvényes, mint a munkavédelemre. A VSZF-kezdeményezések kialakítása alkalmat teremt a munkavédelem stratégiai jelentőségének növelésére is. 8. Újítások, innováció Fontos a munkavédelmet beépíteni a vállalati kultúrába. A VSZF alkalmat ad arra, hogy olyan új kezdeményezéseket fogadjanak el, amelyek révén elkerülhetővé válik, hogy a dolgozók rutinfeladatnak tekintsék a munkavédelmet. Az érdekes, eredeti újítások néha minden észérvnél nagyobb hatást gyakorolnak az emberek magatartására! 9. Tanulás és fejlődés a szervezetben A VSZF nem holmi „gyorsjavítás”, hiszen idő kell az új értékek kialakításához és a vállalati kultúra megváltoztatásához. Ez azt jelenti, hogy a szociális felelősség gondolatát be kell építeni minden kockázatkezelési folyamatba és vállalati politikába. Ha az alkalmazottak a VSZF jelentőségéről és saját szerepükről oktatásban részesülnek, az nemcsak erősíti bennük a tulajdonosi szemléletet, hanem kifelé a vállalatot is népszerűsíti. 10. Jelentések, kommunikáció A VSZF lényegi eleme a jelentéstétel rendszere és a vállalaton kívüli kommunikáció. Ez a fajta tevékenység már korántsem korlátozódik csak a nagy multinacionális vagy a vitatott területeken tevékenykedő cégekre. A hitelesség nélkülözhetetlen, ha egy vállalat el akarja kerülni a környezetvédelmi látszatintézkedések (greenwashing) vádját; ehhez világosnak és őszintének kell lennie. Érdemes óvakodni a szakzsargontól és figyelni az adott közönségre, ha pedig a helyzet úgy kívánja, a különböző érdekelt feleknek megfelelően kell megtervezni a kommunikációt.
További információk A jó munkavédelmi irányítási gyakorlatra vonatkozólag további információk az Európai Munkavédelmi Ügynökség http://osha.eu.int weblapján találhatók. Minden ügynökségi közlemény ingyenesen letölthető. Az Európai Bizottság honlapja a VSZF-ről (angolul CSR): http://europa.eu.int/comm/employment_social/soc-dial/csr/ Összeállította: Pál András Corporate social responsibility and occupational safety and health. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2004. 54. sz. Smith, S.: Breakthrough Safety Management. = Occupational Hazards, 66. k. 6. sz. 2004. p. 41–43. Successful management to prevent accidents. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2001. 13. sz.
